Upload
marisa
View
80
Download
4
Embed Size (px)
DESCRIPTION
SZÖVETTAN NÉKÁM RÓBERTNÉ 8.oszt. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
SZÖVETTAN NÉKÁM RÓBERTNÉ 8.oszt.
Sejt(cellula), az állati vagy növényi részek osztásakor önálló egyediséggel fennmaradó elemi alkotó részek. Ezek az embert, állatot vagy növényt akképpen teszik egybe, mint a kövek az egyes épületeket.
Legkisebb szervezeti egység. Önálló életjelenségekkel rendelkezik: - anyagcseréje van (tápanyagot felvesz, salakanyagot
kiürít); - mozog; - növekszik; - szaporodik. Sok funkcióra képes fallal rendelkezik. Sejtmagban található örökítő anyagok (gének)
szerepe fontos.
SZÖVET
Azonos felépítésű, azonos működést végző, és ezért egymáshoz hasonló
alakú sejtek összessége. A szövet sejtjei között található: a sejt
közötti tér, amelyet sejtközötti állomány tölt ki.
Az egysejtű élőlények értelemszerűen nem alkothatnak szövetes felépítést.
NÖVÉNYI SZÖVETEK Növényi szövetek csoportjai:
Osztódó szövetek
Állandósult szövetek○ Bőrszövet○ Szállítószövet○ Alapszövet
Az osztódó szövetek (merisztémák)
Sejtjei kicsik, sejtfaluk vékony, sejtmagja nagy A növény egész életében megőrzik
osztódóképességüket Az állandósult szöveteket hozzák létre Találhatóak:
HajtáscsúcsbanGyökércsúcsbanKambium vagy oldalmerisztémaKöztes növekedést létrehozó interkaláris merisztémák
GyökércsúcsHajtáscsúcs
Kambium
A szállítószövetek
A növényekben az anyagszállítás kétirányú:Gyökértől a levélig: víz, szervetlen anyagokLevéltől a többi szervhez: kész szerves anyagot
Alkotórészei:Farész: víz, szervetlen anyagokHáncsrész: kész szerves anyagot
A farész (xylem)
Alkotórészei:Faparenchimák: kisebb átmérőjű, megnyúlt, élő sejtek;
egymás feletti végeik ferdékVízszállító sejtek (tracheidák); egymás felett helyezkednek
el, érintkező sejtfalaik lyukacsosak: nagyobb átmérőjű, vastag falú, elhalt sejtek
Vízszállító csövek (tracheák): még nagyobb átmérő, élettelenek, köztes sejtfalak megszűnésével jöttek létre – nagyon gyors vízszállítást tesz lehetővé
A vízszállító sejtek és csövek fala vastagodott – gyűrűs, spirális, létrás
A harasztoknál és a nyitvatermőknél csak faparenchimát és vízszállító sejtet találunk, a zárvatermőknek vízszállító csöveik is vannak
Kambium és farész
A háncsrész (phloem)
Alkotórészei:Háncsparenchimák: kisebb átmérőjű, vékony falú élő
sejtek;Rostasejtek: nagyobb átmérőjű, vastagabb falú, élő
sejtek érintkező sejtfalaik lyukacsosak, a lyukakon keresztül a sejtek plazmakapcsolatban állnak
Rostacsövek: még nagyobb átmérő, a rostasejtek egyesülésével jönnek létre, élő rész
Rostasejtekkel rendelkeznek a harasztok és a nyitvatermők, a zárvatermőknek rostacsöveik is vannak
A szállítószövet elemei kötegekben fordulnak elő, szállítónyalábokat alkotnak
Egyszerű nyaláb: csak háncsrész vagy csak farész van benne
○ Pl: gyökérben
Összetett nyaláb: háncs- és farész is van benneKollaterális nyílt: farész+kambium+háncsrész
○ Kétszikűek szárában
Kollaterális zárt: farész + háncsrész○ Egyszikűek szárában, ○ zsúrlókban, ○ levelekben
Koncentrikus: egyik alkotót körbeveszi a másik○ Páfrányok gyöktörzsében
Lemezes: fa és háncsrész párhuzamos lemezekben váltakozva helyezkedik el○ Korpafüvek szárában
Az alapszövetek
A növényekben minden ami, nem szállító-, vagy bőrszövet az alapszövet
Sejtjei vékony falúak, plazmában gazdagok, előfordulnak sejtközötti járatok
Változatos működésű Típusai:
TáplálékkészítőRaktározóVíztartóÁtszellőztetőMechanikaiKiválasztó és váladéktartó
Táplálékkészítő (asszimiláló) alapszövet:Sejtjeiben sok színtestFotoszintetizálLehet oszlopos vagy szivacsos megjelenésűFőként lomblevelekben található
Raktározó alapszövet:Tartaléktápanyagot (keményítő, olaj, fehérje) raktározFénytől elzárt növényi részekben – mag, gumó, gyökér -
gyakori
Víztartó alapszövet:Vizet raktároz, sejtjeiben vízmegkötő nyálkaanyag
találhatóPozsgás növények szárában, levelében
Átszellőztető alapszövetSok a sejtközötti járat, gázcserét szolgáljaVízi és mocsári növények szárában, levelében
Szilárdító alapszövetHajtás szilárdítását végzikÁllhat hosszú, megnyúlt sejtekből – szklerenchima
○ Pl: lenVagy apró megvastagodott falú sejtekből – kollenchima
○ Pl: levendula
Kiválasztó alapszövetFeleslegessé vált anyagokat választja ki és tároljaPl: illóolaj, tejnedv, kristályok (zárvány), alkaloidok
ÁLLATI ÉS EMBERISZÖVETEK TÍPUSAI
HámszövetLaphámHengerhámKöbhámUrothelium
Kötő- és támasztószövetElasticus/collagen
rostokÜveg/rostos porcCsont
IzomszövetSimaizomHarántcsíkoltizomSzívizom
Idegszövet
A HÁMSZÖVETEK (TELA EPITHALIS)
MŰKÖDÉS ÉS SZERKEZET SZERINTI FELOSZTÁSA
1. FEDŐHÁM
Elsődleges a védelem (főként mechanikai), környezettől történő elhatárolás, valamint az anyagforgalomban is részt vesz.
Típusai:
Egyrétegű hámok
• egyrétegű laphám pl.: szemlencse felszínén
(endothelium erek falán; mesothelium savóshártyák felületén)
• egyrétegű köbhám pl.: mirigykivezető csövek, vesecsatornák
• egyrétegű hengerhám pl.: bélcső, gyomor felszínén
(kutikulás bélcső; csillós petevezető, méh;
többmagsoros csillós hengerhám légutak)
Többrétegű hámok
• többrétegű el nem szarusodó laphám ( 3 rétegből áll)
nyelőcső, szájüreg;
nedves mechanikai hatásoknak kitett testfelszíneken
• többrétegű elszarusodó laphám ( 5 réteg alkotja)
külső testfelszíneken, pl.: talpbőr, tenyér
2. MIRIGYHÁM
Váladéktermelés szekréció. Sok váladéktermelő sejt mirigyeket alkot.
EXOKRIN (külső elválasztású, pl.: faggyú)
A mirigyek lehetnek
ENDOKRIN (belső elválasztású, pl.: hormonok)
A mirigyek szerkezeti és működési egysége a végkamra 3 típusa: - csöves
- bogyós
- csöves-bogyós
A mirigyek típusai: - egyszerű
- elágazó
- összetett
MIRIGYTÍPUSOK
egyszerű
elágazódó
összetett csöves mirigy összetett bogyós mirigy összetett csöves-bogyós mirigy
egyszerűegyszerű
elágazódó elágazódó
3. ÉRZÉKHÁM
Érzékszervekben lévő, ingereket felfogni képes hámsejtek érzéksejt.
Típusai:
• primer érzékhám (pl.: szem retinája, orr hámja)
a felvett ingerület másik idegsejtbe kerül át
• szekunder érzékhám (pl.: fül, egyensúlyozási szerv) az ingerület az érzéksejtet körülfonó idegvégződésekre tevődik át
4. PIGMENTHÁM
A sejtekben színanyagok találhatók pl.: szem, bőr színe
5. FELSZÍVÓHÁM
A bélbolyhok felszínén nagy számban, főként hengerhámsejtek alkotják.
A KÖTŐSZÖVETEK (TELA CONJUNCTIVA)
Sejtek, sejtközötti állomány, rostok alkotják.
Sokféle funkció: hézagkitöltés, szövetpótlás, tápanyagszállítás, tápanyagraktározás,immunvédelem
Fontosabb sejttípusok: mesenchymasejtek, retikulumsejtek, fibrocyták, histiocyták, hízósejtek, pigmentsejtek, zsírsejtek
Rostípusok: kollagén (enyvadó) csontenyv, zselatin, „kocsonya”
elasztikus (rugalmas) elasztin fehérje jól nyújtható
retikuláris (rácsrost) szövedékszerű vékony rostok
főként a nyirokrendszerben
A KÖTŐSZÖVET FORMÁI
embrionális kötőszövetek:
mesenchymakocsonyás kötőszövet
retikuláris kötőszövet
zsírszövet
rostos kötőszövetek:
lazarostos kötőszövet
tömöttrostos kötőszövet
folyékony kötőszövet:
vér nyirok
PORCSZÖVETEK (tela cartileginea)
Alapegysége a chondron (porcegység).Sejtek, rostok, alapállomány alkotják.
porcsejt
köztes állomány
porcsejt-udvar
porctok
RUGALMAS (ELASZTIKUS) ROSTOS PORC
Előfordulása: fülkagylóporc, gégefedő.
ENYVADÓ (KOLLAGÉN) ROSTOS PORC
Előfordulása: csigolyák közötti porckorongok, pataporc
HYALIN (ÜVEG) PORC
Előfordulása: ízületi porcok, légcső, orrsövény porc, bordaporc
CSONTSZÖVET (tela ossea)
Alapegysége az osteon. Szerves (ossein) és szervetlen alkotórészekből áll.
Havers-csatorna
Havers-lemezek (laminae speciales)
csontsejtek
az osteon (a csontszövet egysége) keresztmetszete
a csontszövet keresztmetszete
A CSONTSZÖVET FELÉPÍTÉSE EGY CSÖVESCSONT KOMPAKT ÁLLOMÁNYÁBAN
csontsejt a csontsejtüregben
csonthártya
Havers-csatorna
ideg
Havers-lemezek
külső általános lemezrendszer
különböző irányban futó rostok rétegei
kollagén rost apatitkristályokkal körülvéve
összekötő lemezrendszer
szivacsos állomány
tömött kéregállomány
Volkmann-féle csatorna
vérér
IZOMSZÖVETEK (tela muscularis)
1. SIMAIZOM – megnyúlt, orsó alakú sejtek. Alacsonyabbrendű állatok (pl.: puhatestűek) izomzata. Gerincesekben a zsigeri izomzatot alkotja. hosszmetszet keresztmetszet
2. HARÁNTCSÍKOLT IZOM – hosszú, megnyúlt rostok, harántcsíkolat, perifériális helyzetű sejtmagok.
Előfordulása: ízeltlábúak izomzata, gerincesek vázizomzata
hosszmetszet keresztmetszet
tropomiozin
aktinfilamentum
miozin fej
miozinfilamentum
troponin komplex
aktinmonomer
terminális ciszterna
miofibrillum
H-sávizotróp csík
izomrost hártyája
ideg-izom kapcsolat
longitudinális tubulus
motoros ideg velőshüvelyű axonja
sejtmag
szarkoméra felépítése nyugalmi és összehúzodott állapotban
anizotróp csík
transzverzális tubulus
Z-vonal M-vonal Z-vonal
izomrost hártyája
izotróp csík
A VÁZIZOMZATOT ALKOTÓ HARÁNTCSÍKOLT IZOMROST FELÉPÍTÉSE
3. SZÍVIZOM – rövid, elágazó rostok, Eberth-féle vonalak
hosszmetszet keresztmetszet
Az idegszövet (tela nervosa) Az idegszövet ektodermális eredetű. Sejtek, nyúlványok, végfácska, alapállomány Az idegi kötőszövet a neuroglia (velőshüvely
képzés, sejtek táplálása, védelme, beágyazása) Központi – környéki idegrendszer
Az idegszövet alapegysége a neuron
(sejttest, denrit, axon, végfácska)
A NEURON SZERKEZETE
dendrit
Ranwier-féle befűződés
sejtmag
Schwann sejt magja
velős hüvely
végfácska
axon sejttest
Idegszövet
gerincvelő nagyagy kisagy