NÖVÉNYSZERVEZETTANSejttan és szövettan

3. előadás

SzövettanA szervek szövettana

A szervek szövettana

- Szerv: meghatározott működést végző, térben elhatárolt növényi rész

- Vegetatív szervek: gyökér, szár, levél- Generatív szervek: virág, termés

•Embrió: gyököcske, rügyecske, sziklevelek

•Rügy: embrionális hajtáskezdemény

A szár elsődleges szöveti szerkezete1. Kétszikű szár- 3 fő szövettáj:

- epidermisz (protoderma (dermatogén)- elsődleges kéreg (alapmerisztéma (peribléma)- központi henger vagy sztéle (pleróma)

Gracza, 2004Doronicum orientale (32 ×)

A szár elsődleges szöveti szerkezete1. Kétszikű szár 3 fő szövettáj: epidermisz

elsődleges kéreg sztéleEpidermisz

Elsődleges kéreg

Sztéle

Elsődleges kéreg

EpidermiszEryngium planum

32 ×

1. Kétszikű szár

- Epidermisz (l. áll. szöveteknél)- Feladata, megalakulása- Kutikula, viasz, függelékek

faji sajátosság- szár, levél, generatív szervek

- Elsődleges kéreg:- Hipoderma: bőrszövet alatti 1 vagy több sejtrétegű, asszimiláló

és szilárdító szövetekből áll (kollenchima vagy szklerenchima)

- Kéregparenchima: nagy izodiametrikus parenchima sejtek, intercellulárisok, raktároz: keményítő, cukor, kiválaszt: tejcsövek, kristályok (idioblaszt); a föld alatti módosult szárakban raktároz, vízi növényeknél levegőt tartalmaz intercellulárisok.

- Kéreghatár (keményítős hüvely): az EK legbelső sejtsora, szorosan illeszkedik, dús keményítő (és fehérje) tartalom.

1. Kétszikű szár

Epidermisz

Elsődleges kéreg

Hipoderma

- Kollenchima

- Klorenchima

Kéregparenchima

Lizigén járat

Epidermisz

Kollenchima

Klorenchima

Elsődleges kéregHipoderma

Kéregparenchima

Lizigén járat

1. Kétszikű szár

- Sztéle (központi henger):- Periciklus: a sztéle legkülső sejtsora (v. rétege)

Funkciói: szilárdítás (szklerenchima), parakambiumot alakíthat,

járulékos szerveket képezhet.

- Szállítószövet: összefüggő gyűrű alakú, v. nyalábos- szabályos kör(ök) mentén

Előforduló nyaláb típusok: kollaterális nyílt, bikollaterális,

koncentrikus

- Bél és bélsugár: parenchimatikus alapszövet.

- A bél: a szár közepén, lehet élő v. holt, elfásodhat - részt vehet a szállításban, raktároz.

- A bélsugár: sugárirányban az edénynyalábok között, mindig élő, keresztirányú szállítás ill. raktározás (keményítő, olajak)

- szakadások (rexigén) keletkezhetnek: üreges szár

1. Kétszikű szár- Sztéle (központi henger):

Periciklus:a sztéle legkülső sejtsora (itt rétege)

Funkciói:

szilárdítás (szklerenchima), parakambiumot alakíthat,járulékos szerveket képezhet.

Szállítószövetekösszefüggő gyűrű alakú

nyalábos kollaterális

nyílt bikollaterális

koncentrikus

Bél és bélsugár:

Ep.

EK

Sztéle

EK

Ep.

1. Kétszikű szár- Sztéle (központi henger):

Szállítószövetekösszefüggő gyűrű alakú (A)

nyalábos kollaterális

nyílt (B) bikollaterális (C)

koncentrikus (D)

A

B C

D

1. Kétszikű szár- Sztéle (központi henger)

- Bél és bélsugár:

A bél: lehet élő v. holt, elfásodhat - részt vehet a szállításban.A bélsugár: mindig élő, keresztirányú szállítás ill. raktározás (keményítő, olajak) - szakadások (rexigén)

1. Kétszikű szár- Előforduló főbb szárkeresztmetszetek:

Gracza, 2004Doronicum orientale 32 ×

1. Kétszikű szár- Előforduló szárkeresztmetszetek:

Gracza, 2004Scutellaria hastifolia 32 ×

1. Kétszikű szár- Előforduló szárkeresztmetszetek:

Gracza, 2004 Prunella grandiflora 32 ×

1. Kétszikű szár- Előforduló szárkeresztmetszetek:

Gracza, 2004Elodea calitrichoides

Egeria densa

2. Egyszikű szár- Epidermisz - Nem különül elsődleges kéregre és sztélére

- Hipoderma: szklerenchimából áll- Alapszöveti parenchimában szórt helyzetű kollaterális zárt

nyalábok: befelé nagyobb, kifelé kisebb- Másodlagos vastagodásra nem képes: zárt edénynyaláb- Hiányzó háncsparenchima Gracza, 2004

Zea mays

Az egyszikű és kétszikű szár szerkezetének összevetése

Egyszikű szár km. Kétszikű szár km.

Gracza, 2004

A gyökér elsődleges szöveti szerkezete

- Embrió: gyököcske, rügyecske, sziklevelek

- 3 fő szövettáj:rhizodermisz (dermatogén)

elsődleges kéreg (peribléma)

sztéle-központi henger (pleróma)

[kaliptra-gyökérsüveg

(kaliptrogén)]

Gracza, 2004

A gyökér szöveti szerkezete

- Rhizodermisz (epibléma)- Élő, vékonyfalú, felszívó sejtek

(nincs kutikula és sztóma)- Gyökérszőrös zóna, vagy

mikorrhiza

- Elsődleges kéreg:- Exodermisz:

- a kéreg külső sejtsorai elparásodnak, bőrszöveti szerep

- Kéregparenchima: raktározás (keményítő, tejnedv, nyálka), keresztirányú szállítás.

- Endodermisz (Kéreghatár)

- az EK legbelső sejtsora, a sejtek radiális falaiba szuberin rakódik vagy el is fásodik, jellegzetes vastagodások: U, O, Caspary-pontos-áteresztő sejtek: nincs sejtfalvastagodás

Gracza, 2004

Rhizodermisz+gyökérszőrök Rhizodermisz

Elsődleges kéreg

EK

Endodermisz

Sztéle

Endodermisz

Elsődleges kéreg

Rhizodermisz

A gyökér szöveti szerkezete- Sztéle

- Periciklus = perikambium:a gyökér központi hengerének

legkülső sejtsora

- működése 4 féle:

- oldalgyökér képzés

- hullámos kambium

- parakambium

- másodlagos bőrszövet

- Szállítószövetekegyszerű nyalábok, sugaras elrendeződésben

Kétszikűekben: 2-3-4-5-6

Egyszikűekben: 7-9-sok

- Bél és bélsugár:

Endodermisz

Periciklus

Sztéle

Egyszerű fanyalábok

Egyszerű háncsnyalábok

A gyökér szöveti szerkezete- Az egyszerű nyalábok elhelyezkedése a sztélében

Gracza, 2004

Diarch, triarch, tetrarch és pentarch sztéle az aranyfürt (Aster linosyris) gyökerében

A gyökér szöveti szerkezete

-Bél és bélsugár:-Parenchimatikus alapállomány-Raktározás: keményítő, zsíros olajok, kristályok

-Elfásodhat (szilárdít és részvétel a szállításban)

A gyökér szöveti szerkezete- Oldalgyökér képződése

- Elágazódási övben, a gyökérszőrös zóna felett

- Perikambiumból, fanyalábok irányában

Gracza, 2004

A gyökér és a szár találkozása Gracza, 2004

1. A szárban kétszer összetett nyaláb van, amennyi egyszerű nyaláb a gyökérben: a gyökér fa- és háncsnyalábja is elágazik

2. A szárban ugyanannyi annyi összetett nyaláb van, amennyi egyszerű nyaláb a gyökérben: a gyökér fa- vagy háncsnyalábja elágazik

A levél szöveti szerkezete- A lomblevél szöveteinek kialakulása- 3 fő szövettáj:

színi epidermisz (protoderma)

mezofillum (prokambium + alapmerisztéma)

fonáki epidermisz (protoderma)Bolgár, 1999

A levél szöveti szerkezete- Epidermisz felépítése – típusok (l. 3. óra)

- Általában 1 sejtrétegű (kiv. fikusz, kaucsukfüge)

- Viasz, kutikula, szőrképletek fajra jellemző

- Sztómák helyzete:

- Általában csak a fonákon (dorziventrális levél)

- Színi és fonáki epidermiszen (izolaterális levél, fűfélék)

- Csak a színi oldalon (vízinövények, vízen úszó levele)- Csak hidatódák vannak ( vízinövények, alámerült levelei)

A levél szöveti szerkezete- Mezofillum: klorenchima – asszimiláló alapszövet

- Elhelyezkedése: színi és fonáki epidermisz között- Szerkezete: levéltípustól, megvilágítás mértékétől függően

változik- Szilárdító szövetek: főér szállítónyalábja környezetében, ill.

itt az epidermisz alatt- Kristálytartó (idioblaszt) és váladéktartó sejtek, vagy járatok

A mandarin (Citrus reticulata) levele, KM

Idioblaszt

Lizigén olajtartó járat

32 ×

A mandarin levele

Idioblasztok, rombusz alakú kristállyal

Oldódásos (lizigén) járat

A levelek szerveződési formáiI. Lomblevél- Homogén levél: a mezofillum csak szivacsos parenchimából áll, pl.:

árnyéknövények, félélősködők

- Heterogén levél: a mezofillum szivacsos és oszlopos parenchimából áll:

- Izolaterális (unifaciális)- Dorziventrális (bifaciális)- Radiális szimmetriájú

II. Tűlevél

III. Kranz-anatómiájú levelek

Oszlopos vagy paliszád parenchima: szorosan záródó, a felületre merőleges irányban megnyúlt sejtek, sok kloroplasztiszt tartalmaznak, sötétebbekSzivacsos parenchima: izodiametrikus sejtek, sok sejtközötti járattal

• Izolaterális (unifaciális) lomblevél– A levéllemez mindkét oldalát azonos megvilágítás éri, pl.: fűfélék, – a színi és fonáki epidermisz közel azonos, mindkettőn van

sztóma, kutikula és viasz– Felépítése:

• színi epidermisz

• oszlopos (paliszád) parenchima

• szivacsos parenchima

• oszlopos (paliszád) parenchima

• fonáki epidermisz

Búza levélkeresztmetszet

• Dorziventrális (bifaciális) lomblevél– A levéllemez egyik oldalát éri a megvilágítás, leggyakoribb típus– a színi és fonáki epidermisz nem azonos, a mezofillum kétrétegű– Felépítése:

• színi epidermisz: vastagabb, kutinosodott, sztóma nélküli

• oszlopos (paliszád) parenchima

• szivacsos parenchima

• fonáki epidermisz: vékonyabb, kevésbé kutinosodott, sztómákat tart.

Fagus sylvatica - bükk Fagaceae

100 ×

színi epidermisz oszlopos parenchima szivacsos parenchima fonáki epidermisz

Színi epidermisz

Kollenchima

A főér nyalábja

farész

háncsrész

háncskorona

KlorenchimaKollenchimaFonáki epidermisz

Oszlopos (paliszád) parenchima

Szivacsos parenchima

Kék iringó (Eryngium planum) – dorziventrális lomblevél KM

A mecseki zergevirág (Doronicum orientale) és a dárdás csukóka (Scutellaria hastifolia) dorziventrális lomblevelének szöveti szerkezete

• Radiális szimmetriájú levél– Csöves, belül üreges leveleknél, pl.: hagyma– Felépítése:

• színi epidermisz

• oszlopos (paliszád) parenchima

• szivacsos parenchima

• fonáki epidermisz (jellegtelen)

színi epidermisz

oszlopos parenchima

szivacsos parenchima

fonáki epidermisz

Kranz-anatómiájú levelek– C4-es fotoszintézisű növényekre jellemző, A CO2 primer

fixációja és a CO2 redukciója térben elkülönül

– Felépítése:• epidermisz

• mezofilláris parenchima

– a nyalábok körül hüvelyparenchima: a kloroplasztiszokban nincs gránum tilakoid: nincs vízbontás

• epidermisz

Kétféle asszimiláló szövet: a nyalábhüvely és a mezofillum

Tűlevél– Több évig él, fotoszintetizál– Felépítése:

• Epidermisz: vastag falú, kutinnal fedett sejtek, süllyesztett sztómák

• Hipoderma (szklerenchima): vastag falú sejtek

• Karos paliszád parenchima: betüremkedő sejtfal, hatékony fotoszintézis

– benne: gyantajáratok

• Endodermisz

• Sztéle (központi henger): periciklus, 2 kollaterális edénynyaláb, transzfúziós szövet: parenchimatikus alapszövet

Rolf Dieter-Müller

Pinus sylvestris - erdeifenyőPinaceae (syn. Abietaceae)

32 × Epidermisz

Szklerenchima

Karos paliszád parenchima

Gyantajáratok

Sztéle

Periciklus

Szklerenchima

Transzfúziós szövet

Koll. nyílt nyalábok

Süllyesztett sztómák

400 ×

Pinus sylvestris - erdeifenyőPinaceae (syn. Abietaceae)

Karos paliszád parenchima

Szklerenchima gyűrű

Epithél sejtek

Gyantajárat

Szklerenchima

Epidermisz

Pinus sylvestris - erdeifenyőPinaceae (syn. Abietaceae)

400 ×

A sztéle részei:

Periciklus

Transzfúziós szövet

Szklerenchima

2 koll. nyílt nyaláb

háncselemek

faelemek

A levél szöveti szerkezete- Fellevelek

- lomblevélhez hasonló, egyszerűbb

Az Eryngium planum gallérkalevelének keresztmetszete, színi és fonáki epidermisze

A levélnyél szöveti szerkezete- Hasonló a levél főér körüli részéhez, arányaiban

eltér: több szállító és szilárdító, kevesebb asszimiláló alapszövet.

- Lombhullás: leválasztó réteg: elnyálkásodó sejtek + pararéteg

- Levélripacs = paraszövettel lezárt sebhelyGracza, 2004

A levélnyél szöveti szerkezete

Gracza, 2004

A levélnyél szöveti szerkezeteAz Eryngium planum levélnyelének KM-i képe

Színi epidermisz

Mezofillum

Szállítónyalábok

Fonáki epidermisz

Alapszöveti (raktározó) parenchima

Farész

Háncsrész

Háncskorona (szklerenchima)

Klorenchima

Kollenchima

Fonáki epidermisz

A generatív szervek szöveti szerkezete- 1. A virág és kialakulása

A mák (Papaver somniferum) virágszerveződése HM (Gracza)

Gracza, 2004

Váczi, 1995

A virág szöveti szerkezete- Takarólevelek

- Csészelevelek: a lomblevélhez hasonló, egyszerűbb- Sziromlevelek: epidermisz gyakran papillás, kevés sztóma,

nem működőképes, illóolajok (illatanyagok)

A Doronicum orientale sziromlevelének illóolajat tartalmazó epidermisze és a Scutellaria hastifolia sziromlevelének papillás epidermisze

A virág szöveti szerkezete- Takarólevelek

- Sziromlevelek: KM: levélszerű felépítés, egyszerűbb, 1-2 tagból álló nyalábok

A virág szöveti szerkezete

A Doronicum orientale és az Aster amellus fészekvirágzatának hosszmetszete

A virág szöveti szerkezete- Ivarlevelek

- Porzók: filamentum – porzószálanthera – portoktheca - portokfél

Ny – nyaláb

Lo – pollenzsák

C – csatló

St – portokfél

F - porzószál

Váczi, 1995

Váczi, 1995

A virág szöveti szerkezete- Ivarlevelek

- Porzók szöveti szerkezete:- Epitécium – külső epidermisz

- Endotécium – rostos réteg

- Parenchima – 2-3 sejtsor

- Tapétum – dús plazmájú, nagymagvú sejtek

Benne: sporogén szövet

Váczi, 1995

A virág szöveti szerkezete- A pollenek megjelenési formái: Váczi, 1995

A virág szöveti szerkezete- Ivarlevelek

- A termő szerkezete:- Bibe: papillás, bibeszál: parenchimatikus, magház: külső

és belső bőrszövet, közte klorenchima, magkezdemények

Bibeszál és bibe pollenszemekkel HM

Bibeszál, porzószálak és sziromlevelek KM

A virág szöveti szerkezete- Ivarlevelek

- A termő szerkezete:- Bibe, bibeszál, termőlevelek, magház, magkezdemények

ny – nyaláb; mk – magkezdemény; r – rekesz; vf – válaszfal; chl – klorenchima; pa – parenchima; ep – epidermisz; i - intercelluláris

Váczi, 1995

A virág szöveti szerkezete- Ivarlevelek

- A termő szerkezete:- Bibe, bibeszál, termőlevelek, magház, magkezdemények

Fészekpikkelyek

Nyelves virág

Magkezdemény

Fészek és kaszattermés (Doronicum orientale) HM

Váczi, 1995

Generatív szervek szövettana: a termés- Fructus – csak a zárvatermők szerve- A termésfal hármas tagolódása (lomblevél eredet):

- Exocarpium=epicarpium – ált. 1 sejtrétegű epidermisz, rajta kutikula, viasz

- Mezocarpium – szélesebb, parenchimatikus szövettáj, nedvdús, kősejtek, rostok, olajtartó

járatok- Endocarpium

- ált. vékony, vagy bőrnemű- összenőhet a maghéjjal (szemt.)

- csonthéj (csonthéjasok)- szőrképletek (makk)

Exocarpium

Mezocarpium, olajjárat

Endocarpium

Ikerkaszat (Eryngium planum), KM

A termés szöveti szerkezete

Exocarpium

Mezocarpium

Endocarpium

Ikerkaszat (Eryngium planum) HM

KM

A termés szöveti szerkezete

kocsányos tölgy makk

Gracza, 2004

cseresznye csonthéjas termés

paprika felfújt bogyó

díszalmaalmatermés

ep: exocarpium, m:mezocarpium, en: endocarpium, ny: edénynyaláb,, coll: kollenchima, pa: parenchima, o: olajcsepp, cu: kutikula, ks: kősejtes szövet, kr: kristálysejtek, pal: parenchimalemez, ph: parenchimahíd, sz. szőr

A mag szöveti szerkezete- 3 része:

- Maghéj – külső (testa) – viasz, kutikula, függelékek: repítőszőr, pikkely, hártya

belső (tegmen) – hártyás, húsos, v. szklerenchimatikus

- embrió – radicula, plumula, cotyledon- Táplálószövet – perispermium (magfehérje)

endospermium (belső táplálószövet)fejlett embriójú mag

Endospermium

Perispermium

Maghéj

Endocarpium

Meuocarpium

Exocarpium

Ikerkaszat és mag (Eryngium planum)

A mag részei

maghéj

gyököcske

rügyecske

sziklevelek

endospermium

Különböző magvak és függelékei:

A: mák. m: maghéj, e: endospermium, cs: csíra,

B: vérehulló fecskefű. el: elaioszóma,

C: tiszafa. ar: arillusz (magköpeny), mh: maghéj, e: endospermium

Különböző magvak és függelékei:

1: ricinus. 2: bors. 3: rozs. 4: mandula.

Másodlagos vastagodás

• Másodlagos vastagodásra nem képes: ma élő harasztok, egyes kétszikűek, egyszikű növények többsége

• A levél, a virág és a termés mindig elsődleges szöveti felépítésű marad

• A gyökérben és a szárban megindulhat a másodlagos vastagodás

A szár másodlagos vastagodásaKétszikűek:

Fásszárúak:

Tilia-típus, Aristolochia-típus, Általános fás típus

Lágyszárúak:

Ricinus-típus, Helianthus-típus, Polikambialitás

Egyszikűek:

Dracaena-típus

A szár másodlagos vastagodásaKétszikűek:

Lágyszárúak:

Ricinus-típus: a nyalábkambium nyalábközi kambiummal egészül ki, a zárt kambiumgyűrű összefüggő fatestet és háncstestet képez, az elsődleges fa és háncs bélkorona és háncskorona formájában megmarad

ep: epidermisz, fc: nyaláb, ek: elsődleges kéreg, eh: elsődleges háncs, ef: elsődleges fa, mh: másodlagos háncs, mf: másodlagos fa

A szár másodlagos vastagodásaKétszikűek:

Lágyszárúak:

Helianthus-típus: a nyalábkambium nyalábközi kambiummal egészül ki, a nyalábközi kambium másodlagos edénynyalábokat képez, melyeket bélsugarak határolnak

eny: elsődleges nyaláb, mny: másodlagos nyaláb ifc: interfascicularis kambium (nyalábközi kambium), szny: szállítónyaláb

A szár másodlagos vastagodásaKétszikűek:

Lágyszárúak:

Polikambialitás, polikambiális vastagodás: gyökérben és szárban is előfordulhat (pl.: répatest), kialakul az összefüggő kambiumgyűrű, de csak rövid ideig működik, egyre újabb kambiumpalástok alakulnak ki: újabb koncentrikus nyalábköröket eredményezve

A szár másodlagos vastagodásaKétszikűek:

Fás szárúak:

Tilia-típus: az elsődleges szállítószövetek nem nyalábosak, a kambiumgyűrű folyamatosan működik, befelé összefüggő fatestet, kifelé háncstestet képez

ep: epidermisz, ef: elsődleges fa, eh: elsődleges háncs

A szár másodlagos vastagodásaKétszikűek:

Fás szárúak:

Aristolochia- vagy lián-típus: az elsődleges szállítószövetek nyalábosak, kialakul a nyalábközi kambium, de csak bélsugár sejteket hoz létre, másodlagos szállítóelemeket csak a nyalábkambium képez, megmarad a nyalábos szerkezet, nem alakul ki egységes fa-, ill. háncstest, ez lehetővé teszi a csavarodást

A szár másodlagos vastagodásaKétszikűek:

Fás szárúak:

Általános fás típusú:• Nyitvatermő fákra és a legtöbb zárvatermő fára jellemző• Az elsődleges bélsugár sejtekből kialakul a nyalábközi kambium, amely a

nyalábkambiummal együtt kialakítja a vaszkuláris kambiumot, a kambium befelé fa-, kifelé háncselemeket vagy mindkét irányban bélsugár sejteket hoz létre: kialakul a másodlagos fa és másodlagos háncs.

• A farész szabályos évgyűrűs szerkezetű, fatestnek hívjuk.• A háncsban általában nem különíthetők el az évente létrejött elemek. Az

évente létrejött háncselemek összességét háncstestnek nevezzük.• A másodlagos fa széles fatestet alkot, benyomul a központi hengerbe, a

nyalábos szerkezet eltűnik, évgyűrűs alakul ki.• A vastagodás miatt az elsődleges kéreg és a bőrszövet sejtjei

elszakadnak, létrejön a parakambium (phellogén), amely kialakítja a parabőrt (periderma).

A szár másodlagos vastagodása

Kétszikűek:

Fásszárúak:

Tilia-típus

Aristolochia-típus

Lágyszárúak:

Ricinus-típus

Helianthus-típus

Polikambialitás

Egyszikűek:

Dracaena-típus

Gracza, 2004

Tilia-típus

Tilia cordata

A szár másodlagos vastagodása

Általános fás-típus Fagus sylvatica

Arisztolochia- (lián) típus Aristolochia durior

A szár másodlagos vastagodása

Ricinus-típus

Ricinus communis

Helianthus-típus

Doronicum orientale

Dracaena-típusGracza, 2004

A szár másodlagos vastagodásaEgyszikűek:

Zárt kollaterális nyalábjuk van, nincs másodlagos vastagodás, vastagodásra képesek: pálmák, fa alakú liliomfélék, Dracaena, Aloe, Yucca fajok

Pálmák: a növekedés közben a hajtáscsúcs kiszélesedik, ellaposodik, a vastagsági növekedés erőteljes de az elsődleges szövetképződés során alakul ki.

Dracaena típus: parenchimaszövetből szárvastagító kambium jön létre, befelé alapszövetet és újabb edénynyalábokat, kifelé peridermát hoz létre.

A gyökér szöveti szerkezete- Másodlagos vastagodás- Nyitvatermők és kétszikűek gyökerére jellemző- A háncs és fanyalábok közötti alapszövet sejtjei osztódni kezdenek, a

perikambiummal (periciklus) összekapcsolódva zárt kambiumgyűrűt hoznak létre, mely kezdetben hullámos.

- A faelemek képzése (befelé) intenzívebb mint a háncselemeké (kifelé), ezért a kambiumgyűrű rövid idő múlva kör alakúvá válik.

- A farész évgyűrűs lesz, de lazább, mint a szárban (kevesebb szilárdítóe.)- A perikambium kialakítja a peridermát (parabőr), simább mint a száré.

A gyökér szöveti szerkezete- Másodlagos vastagodás

Aranyfürt (Aster linosyris)

Csillagőszirózsa (Aster amellus)

Nagyvirágú gyíkfű (Prunella grandiflora)