Szolgáltatási etika.pdf

8/19/2019 Szolgáltatási etika.pdf

1/13

D

-,->

=

ZüLGALTATA§§

ETHiKA

Feiadatunk

röviden

összefcglalola: a fiirdők

üzemelteté se

é s fi,lrdőszotrgálta-

tások

biztosí tása.

Ez

a

megha,tározás

árvé nyes

nrinrJen

clyan

rnunkatedietre.

ahol

összefoglaló

elnevezásse1

,furdőszolgáltatást

rryú .jtanak, ieeyen

az

rnasz-

szí rozás, iábápoiás,

iszap-, sú ly-

,{agy

egyáb

f;.irdőkezetré s,

valanrint

?E

ezekhez

közvetlenütr

kapes,olódó

szolgá}tatások.

A

következőkben

szeretné nk növiden

áttekinteni

a

u'§zclgáltatási

etika"

é r-

telmezé sé t,

,qz

ÚJ

MAGYAR

LEXí KOI§

a

"szotrgáltatás"

cí rnszó

alat.

a

í


2/13

A.g

"ET§ffiqtl

é rtelrnezé se,

vlzsgálata

Az

"Etika"

(göög

szó)

a

frlozófián

ak az

az

ága,

amely a

társadalom

erköcsi

tövé nyeit,

a töté nelmileg

kialakult erköcsi

szokásokat

é s

normákat,

össze_

foglalóan

az

erköcs

keletkezé sé t

é s

fejlődé sé t

vizsgálja.

Az

adott

társadalom, illetve

osztáiy erköcsi

arculatának,

jeliemző

vonásai-

nak é s

problé máinak elemzé sé velh,ozzájárul

az

emberek

erköcsi

magatartá-

sának fgrmálásához.

Elmé letei többnyire

nem

önállóan,

hanem

különlé le

filozófiai

é s

theológiai

rendszerek ré szeké nt

alakultak

ki,

magukban

hordva

e rendszerek idealista,

vagy

rnaterialista

jellegé nek

}ratásait.

Az

etikai

idea-

lizmus

az

erköcs

nonnáit

termé §zetfeletti,

isteni,

vagy

szubjektí v

elvekbö

vf;zeti

le" Az

ezze\ szemben

álló

materialista

tendenciájú etikai álláspont

rnár

az

ókorban

is'az ember

ternré szetes szüksé gleteiből

indult

ki.

A

"Szolgáitatás'o

é s

az,

"Etika"

elernzé sé t,é rtelrnezé sé t

övetően

a.

"§zolgáltatási

etika" rövid,

tönön, közé rthető

meghatározása:

a szotrgáltatasi

etika

nálunk a fiirdőszolgáltatási

tevókenysé g

erköcsi

tövé nyeinek,

szgká-

sainak,

ruragatartás

i

normáinak

összessé ge.

A

szakn:ai

tevé kenysé g,

az egyes filrdőkezelé sekketr,

frirdőszolgáltatásokkal

kapcsolatos

í rotté s ratlan.jogszabályok,

szokások

é s cxormák ké t nagy eso-

portba

sorotrhatók:

A

szorosan

veft

szakmai követe[mé nyek,

előí rások,

ismeretek.

Azok

a

nragatartási

nonnák,

amelyek

a

szaknrai

követelmé nyeknek

elvá-

laszt}ratatlan

ré szei,

tarLozákai.

Ezek

jelentősé ge

nem

szabad,

hogy

hát-

té rbe

szoruijon

A magatartasi

nonnák

a

szorosan vett szaknT

ai

kovetetrnré nyek,

konkré tan

a

masszí rozások, iábápolások,

iszap-, sú ly-

vagy

egyé b

firrdőkezelé sek

m€-

határozott mozdulatelemeinek

szoros kí sé rői,

kiegé szí tői, Magukban

foglal-

jak

a szolgáltatásokat, kezeié seket nyú jtók

é s

az azokat

igé nybevevők

kon-

taktu§át

alkotó

eiemeket,

annak f,elvé telé től,

a

szolgáltatások bonyoií tásán

át

a

kontaktus befejezé sé ig,

egyen

az

beszé d,

cselekedet,

tevé kenysé gi

vagy

magatartási kapcsolat.

Ezek

a

követelnré nyek

együtt

teremtik meg

felté teleit

azoknak

a minden

igé nytkielé gí tőszolgáltatásoknak,

melyek

kuirurált biztosí tása

alapvetően

feladaluk

a

firrdő dolgozóinak,

akik

a

szolgáltatásoknak

e

speciális

területé n

kí vánnak

dolgomi

A filrdőkezelé seket,

szolgáltatásokat

magukba

foglaló erköcsi

tövé nyek,

szokások,

magatartási

normák

é rvé nyesülé se,

é trejöte, megvalósí tása

a

fi:rdő

dolgozóinak általános

é smunkahelyi

magatartásában

ötenek

testet.


3/13

Felté teiezzük, hogy

a

fi.irdők

dolgozói

vátlalják

a

követelrné nyek

é r,ré nyesí _

té sé nek

elernblő,

humánus tartalina

meliett azokat

a

nehé zsé geket

s,

arne-

Iyek

né ha

fokozott

higgadtságot,

önuralmat,

de

nrinden

esetben

fegyeime_

zett,

udvarias

rnagalartást

igé nyelnek.

Az

elvárásokat,

erköcsi

rnagatartási

nonnákat,

összefog}alóan

a

ránk

vonai_

kozó szolgáltatási

etikát,

ké t

nagy

csopoi,tra

osahatjuk:

általános

magatartásra

é s

munkahely

i magatartásra.

Az

általános

magatartás követelrné nyeinek

n:eghatározásáiioz

egy

köznapi.

e lé ggé

eli:ralkodott

hetryzetből

indulunk

ki,

cyakran

találkozunk

rnár

kora

reggei

munkába

menet

olyan

esetekkei.

anrelyek

enyhré n szólva

idegesí tőek.

Kezdjük

pé ldá,lkat

a

közlekedé ssel.

Különösen

a

reggeli csú csforgalmak

idejé n

gyakori

a zsú fol'rságból,

a toia-

kodásbói,-eredő.vé lt,,vagyivalós sé relmekből

,adódó

vita,

veszekedé s,

ai,neiy

nemcsak

a

vitázó,,veszekedő;,de

a

könyezerükben

lé vőcrnbcrek

rnagataÉ á-

sát

is

nieghatáro?za.: Ezzel

az,é lnlé nnyeI,

idegfeszüitsé ggetr

té rnek

be az

ern-

berek

a

közé rtbe,

vagy

vaianrelyik

másl,üzletbe

vásárolni.

Az ott neegütöt, a szokástól

eité rő

hang,

kü]önösen,

ha

az *iám;isí tó

is hason-

ló í degfeszült

áiiapotban

q/an

nem

kótsé ges,

hogy

ú jabb

etrtren,té tet, nciil

kí vá-

natos

vitát,

veszekedé st szül.

De

ugyanez előfordulha,i

a

munka]relyen is"

í - íaneriresak

a vezelő

é s

a

beosztott,

hanenr a közvetienü1 egyrnás mellefi

dolgozó

kclié gák

is iiyen idegfeszült

állapotban

kezdik rneg

a

mi,lnkát, elé g

a iegkisebb

"provokációs"

esenré rry,

h*gy az

idegek

neinhogy

nregnyugod-

nának,

hanenr

tovább

boi-zolódnak.

Feltehető, }rogy a

nrunka befejezósé t

követően ugyanaz

az elárusí tó,

hivatali

becsao,fi

é s

fi:rdő dolgozója

találkozik

a fi,rndőben,

akik

a

reggeií , ma.jC

a

továbbiakban

a napközbeni

konfiikt.rsokat

áté ité k.

Ezze\

az

unÖrdögi

kö"

bezá.rult"

Fetrvetődik

a

ké rdé s:

rni

a

megoldás?

A

kiaiakult

vitái(,

veszekedé sek

megszünteté sé renni

az

onvosság?

hz egyik

fé lnek nrindig

bejátóbbnak,

n,regé rtőbbnek

kell

lennie

a

másiknál.

A

ké rdé s-

re,

hogy

kinek kell

köelezően

ilyennek

1ennie,

a váiasz egyé rtelrnű.

Annak a

szemé lynek

kel1

gondoskodni

a

viták,

veszekedé sek,

az

ebbői

eredő

konflik-

tusok

rnegelőzé sé ről, megszünteté sé rőtr,

aki a hivatali

ötözé ket viseli. F,

fi.irdőben

tehát a

flrrdőszolgáltatást

vé gző

dolgozóknak.

A ftrdőosztályokon,

szolgáltatási

ltelyeln"en

a

fi.irdő

dolgozókon

van a

hiva-

tali

ruha.

l-Jekik kell

mindenkor

udvarias,

segí tőké sz,

a helyzethez

illő,

a

-

-

-

L

l

'_^

-

l_

-.,l-

t

-

L-

-[

I

J.

J,J.

-]i

l._

-[

)

,-,.L

]

-t

l

§

-L

-

-)

i}l


4/13

szolgáltató

tevé kenysé gből adódó

megt'elelő hangnem alkalmazásával

a

tür_

dőszolgáltatások

nyugodt

lé gköé ről

gondoskodni.

A

társadalmi

együtté lé s

szabályaiv,al

övöződő

szolgáltatási

tevé kenysé g

alkotóelemei a

következők:

az

udvariasság,

a

tapintat

a segí tőké szsé g

az alkalmazkodás

a

szakmai követelnré nyek következetes alkalrnazása

a

megfelelő megjelené s, modor,

magatartás

é sbeszádké szsé g

a

megfeielő kontaktus felvé tele

é s

tartása

Ezek

egyben

a

fi3rdőszolgáltatásokat

nyú jtó

é s

igé nybevevő szenré lyek

t


5/13

Aki

ezt

vállalni

tudja

é s tenmé szetesen

a

gyakorlatban

aikalmazni

is

ké pes,

csak

az

tekintheti

tevé kenysé gé t

hivatásnak

pé ldát

mutatva

egé sz

könyeze_

té nek

is.

A klilönböző gyógyfiirdő

kezelé sekre

szoru ó,

furdőszolgáitatásokat

igé ny_

tők

ké relmé t,.javaslatát

vagy

panaszát

nem

lehet

é s

nem

izabad

zaklatásnák

venni.

Tudomásul

kell vennünk,

hogy

a

fi,irdőket

különböző

nemű,

koru,

egé szsé gi

áilapotú

vencé g

keresi

fel,

akik

szernólyisé g

tí pusai

elté rőek"

Az

ernbereket

ielki

alkatuk

szerir:t

többfé e

tí pusba

ehet

sorolni.

Erre

,lc-

natkozóan

különböző

csoportosí tások

isrneretesek.

A legelterjedtebb,

legismertebb

az

ókorból

Fiippokratestől

ered.

F{ippokrates

né gl

nagy

csoportba

sorolta

az

enrbereket

rulá.ldonságjegyeik

aiápján.

E

szerint

van:

a.,"rnelankóiikus

.

Jel ert3,ői:

öifeláidozó,,:szelí d,-

bé kessé gikedvé é rt

{,irelnjes,

aggódó,

e-

vert.

'

Emberi,

kapcsoltrfrliáefi:.§agány,os,,lszórakozotf,

oiykor

gyanakvó,

étzé-

keny,

könnyen

fejneé rr

é s

fé Xremagyar;áz

dolgokat,

g"CIs§z

feiiópósű,

bi-

zonytalan

b.

kolerikus

Jellenrői:

önzŐ,

tekinté lytartó,

krití kát

nenru

tűn,

olykon

igazságtalan.

Emberi

ktlpcsolataibun:

gyoí ,s

gondolkcdásx,

jó§

ví tazik,

o}ykor

gú nyos,

el

lenvé lerné nyt

nem

tr í ír.

c,

szangvinikus

JelIewl:ői:

}aangulatember,

nern

kópes

nagyCIbb

áldozatra.

E mbe

r

i

kupcs

o

l

ufu

bu

n:

hanguiatkeí tő,

felületesen,

csapoí ngóan

társatrgó,

szabadszáj

{r, vé lemé nyé t

irnondja,

megjelené sé re

sokat

ad"

d.

í ]egmatikus

Jellemzői:

nyugalrnas,

biztonságra

töekszik,

szabályos

é tretrendje

van,

szenvedé lymentes,

pedáns.

Emberi

kupcsolutuibun:

beszé Cé ben

meggondolt,

pontosan

reprodukál,

következetes,

rrer,r

sé rtődős.

Pavlov

az

idegrendszer

tulajConságai

alapján

állitott

fe]

né gy

csoporict.

Ezek

a

következők:

a.

Erös.

kieqyensú lvozott

tí pus

Jellemzői:

nagy

munkaké pessé g,

kitartás,

magabiztosság,

akaraterő,

timizmus

b. Erős"

kiegyensú lyozatlan,

fé ktelen

tí prrs

JeIlenzzői:

ideges

viselkedé s,

szerteiensé g,

agresszivitás,

reakciók.

op-

-

4

L

r-

€

t

F.-

]

t

?l-

t

rr-

j'.

--

l

+

L

4

L

€

l

11

l

t

r

t

€

l

f

l

q4

t

-

t

t

b5

erős

é rzelmi


6/13

c. Gyenge.

kieevensú lyozatlan

tí pus

Jrttr*=ő;:

fáraaé kony,

pesszimista,

álhatatlan,

határozatlan,

passzí v,

tele

van

fé lelemmel,

Je lernzői:

.józan,

megfontolt, pontos,

következetes.

A

fi.rrdőüzenrekben,

fi.irdőosztályokon

dolgozóknak

rudornásul

keltr

venniÜk,

hogy

munkájuk

során

mindig

más

é s

rnás

emberekkel

taláikoznak.

A

,,másság"

eií té lé se,

l

nern

ismeré se

öök

konfiikrusok

forrása

1ehet"

C.

ts.

§haw

ezt

a

következőké ppen

fogalr-nazta

meg:

"En

nern

haragszonr

a

nré szpátra,

rltert

máské pp

kristályosodik,

mint

a

kálciunr."

Az

udvarfimsság,

a

tapí ntat

Az

udvariasságót

felfÖghatnánk,

mint

a

közössé gi é let,illernszabáiYát.

fu{é g-

s§ffi1

auonosí thátó

vatrarnely

meghatározott

jogszabáiiyatr,

ment

tu§a.jdorlké P-

pen

egyé ni

adcttság,

illewe

viselkedé si

foruna.

Goet}re

rnegi"latározása

sze*

rint:

l,Az

udvaniasiág

rninden

kütrső

megnyilvár"lu ásának

erkÖlesi

atraPja

vÉ ,í 1.n,

Ebhőt

is

terrné Jzetszení en

adódik,

hogy

az

aCott

társadaionr

er}


7/13

A

tapintat

neí n

fé lé nksé g

agy

ké nyszení

tartózkodás

az

emberektől.

Nem

az öné rzet

feiadását,

vagy

gyávaságot

jelenti,

hanem

mindennek

é ppen

az

ellenkezőjé t.

A

szolgáltatást

vé gződolgozó

fellé pé sé nek

s

magatartásának a

jó

í zlé s

ha_

tárán

belül

kell

rnaradnia.

fuí inden

esetben

meg

van

a lehetősé g, * ké pessé g

erre,

csak

az

a fontos,

hogy

hrdatosan

töekedjé k

rá,

hogy

igyekezzé k

ezt

rniné ljobban

kifejlesxeni

magában.

Ha

a

társas é letben, az emberek

egymas

közöti

é rintkezé sé ben,

a tapintat

köcsönösen

é rvé nyesül,

akkor

mé g

a

rendkí vüli,

vagy ké nyes

helyzetekben

is

könnyebb,

kellemesebb

az

együtt-

lé t,

eredrné nyesebb

lesz

a

szolgáltatási

tevé kenysé g.

A

tapintat

jó

modorral

jar

esyutt.

Ikertestvé rek

Ők é s

együtt

vezetnek az

il-

lendősé g,

a

köcsönös

n,legbecsülé s

fetré .

A

társadalom

fejlődé se

é s

az

egé sz

nrűvelődé stö,té net

azt

bizonyí tja,

hogy

a

jó

modor

mind

szé lesebb

né tegek-

.

.,

ben.rrált

uralkodóvil.:fuí ié rt:.ne,.lehetne,;ez

;napjainkban

kivé tel

né lkül

rrrin-

j

i,,:_,denki

sajá§a?.Jogos,,§várás,,:,hogy'nt-inden,fiirdődolgozó

ilyen

}egyen,

ren-

,

delkezzé kezenrulajdonságokkal.

A

segí tókószsé g

A fiirdőszolgáltatásokat

vé gződolgozók

segí tő}


8/13

áz

alkalmrazkodás

A

fú rclőszolgáltatásokat

különböző

állapotú r,

elté rő

idcgrcrtriszerií

crllberek

reszik

igé nybe,

akikkel

szetnben

mindett

t-setbcit

rtlcg

kcll

találrri

a

rncgf'eie-

iő .idvarias

hangnemet

é s

bánásrnódot.

},1indez

csak

ú gy

valósí tható

m€,

ha

a szolgálati

rirhát

viseiő dolgozó

az

adott

esethez

é s

az

adott

köülmé n,vekhez

alkalmazkodva

cselekszik.

szól,

beszól,

vagy inté zkedik.

Ez

az alkalmazkociás

ternrászetese

n nem

azt.ielenti,

iogy

pi.

"ámilyen

az adlon

Isten,

olyarr

a

ibgad.i

lsten".

az|.

ho*qy

az itdvarias

emberrel

szemben

udvariasnak

kel1

ienni.

de

az

idegessel

szemben

nleg.t'}-

gadhető

az idegeskedé s,

vagy a

hangoskcdól,al

szenrben

a

hangoskodás.

É ilenkezőleg.

A

fiirdőszolgáltatásokat

vé gzőknek

adott

esetben

alkalmazko-

coké pessegÚ*et

é s

szal,aikkai

azt

ke1l

elé rniiik.

irogy

a

szolgáltató

relr''ek

közhanguláta

a

rendelretÉ sszerií

nl-í ködé slrez

a

leiie'tő

legkedv'czőbbcri

aia-

kuljon.-E=

urt sern

.jelenti,

hogy

a

niindenárort

valÓ alkalrtrazkodás

cí rn*rt

a

határozott

f*iié pesnek

nincs

rfieg

e lehetősé ge,

Amennyiben

az

adott

eselbeir

a

határozo[t

-

de

r-nincienkor

nregt-elelő,

udvarias

-

fellé pé sre

van szÜksóg,

akkor

anirak

é rl,ányesí té se

eienti

az

al}


9/13

Ezek

a

viselkedé si

tT.irdő

dolgozóinak,,

nők:t

a

baí _oidalon

tosí tunk

A

jó

modor

é s

magatafiás

ké pet

ed

az

egyé nisógrőí .

Lehet,

hogy

valaki

ösz-

tÖnÖsen

is

rud

il]edelmesen

viselkedni"

tÓ"UUszoimé gis

rua*t*uin

t*rr

i.anYl_

tania

rnagaiafiá:.u',

Különöse

n

igazez

a

fiirdőszoigáitatások

oJ r*r*

során.

Beszé lrÜnk

arról,

hogy

a

flatalóknak

előzé kenynek

keii

tenniaz

idősekke,

szernben,

de

senk_i

1em

taitja

hibának,

ha

a

fiatáiabbak

iránt

is

azok,

§z

álta_

láttosan

is

igaz.

de

kÜlönösen ig9z

a

szoigáltatási tevé ken/segnel,

amikor

a

szolgáltatónak

a vendé gek

irányában

az

*"í ő"é i***ysé g,

u;á

*iccr

é s

a

ma-

gatartás

korra

é s

nemre

való

tekintet

né lk{,ií

koteieáő.

Fé ldául:

ha

beszé lünk

valakivei,

egyenesen

á ljunk,

né zzunk

rá,

ne

forgassuk

tül.nk9r,

ne

vágjuk

zsebre

kezünké ,

ne

vCIno§assuk

vállainkat.

i*í a

álló

sze_

mé llyei

b*,szá ünk,

mi

is

álljunk

fe .

formák

_ugyanugy

tu ajdonságaikká

i


10/13

\{eg

kelt

emlí tenünk

né hány

kedvezőtleri

.ielensé gct

is,

ameiYek

abból

adó-dnak,

hogy

egyes

dolgozók

az

tldvariasság"

a

tapintat

kÖvetelmé nYeit

té lreté ve,

u*ii*ai*szsé güket

n€n

a kí vánt

szolgáltatási

cé l,

hanern

egYé ni

é rdekeik

é rvé nyesité sé ó

nóbáiják

felhasználni,

A

szolgáitatások

nYiritása

közben, magándolgaikkal traktáiják,

z.avar.iák.

molesztálják

a

vendé gek*r.

Előfordult

nern

egy-esetben,

hogy

egyes

vencié gek

eitriatt

ké nYszeriiltek

más

szolgáltatóhelyet,

í iirdőt

választan

i.

1_gyancsak

elí tólendő

é s

filegengedhetettren

az.

amikor

egyes

vendé geket

na"tut

mögöt,

de

esetleg

más

verrdé g előtt

kigú n,volnak,

rá. trk

rnegiegyzé se_

ket

tesznek.

}iem

lehet

kellőké ppen

elí té ini

azt

a

rnagatartást,

tltttikor

valaki

sa.ját

szclgál-

tatásait,

annak"miner.gé t

koIlé gája

kárára,

annak

hráta

rnögöt

reklár:lozza_

A

raaegfe§e&ő

koatta&(tgls

fle§vé teie

é s

tartása

ri

|..

A

kezexő

é s

a kezetrt,

a szolgáltatást

vé gző

doigozó

é s

a

fiirdővendóg

közöti

kontaktusbag,i

eg_vtltiescn

x-ell

é rvé nyósüini

nrindazoknrak

a

rnár

tángyalt,

vagy

tárgyaiásra-i


11/13

f]

Hasz:tálatirk

ma

tnár

sernrniké pBen

s€m

illendő.

Nem kevé sbé dejótnrú it

köszöé s

az

"Aiálrlom

magan]".

A

rnagyar

nyelvbetr

a napszakokkai

való

köszöné sile]<

í ?legvan

a lragyonrá-

nya,

é s

ma

is nagyon

rnegfelel

a

kí vánalnraknak.

A

"jó

napot",

"Jó

reggelt",

"Jó

esté t"

ré gi

nragyar

köszöné s,

"KÍ vánok"

ige

rozzátevé sé velnagyün

megfeielő.

ucivarias

köszöné s.

Hogyan

szólí tsuk

í ,neg

a

vendé get?

Változás

korában

é ünk,

országunkban

nosabbá

váió

szabáiyok,

vé lenré nyek,

szólí tsák

egymást

az

ernberek,

rnosi

aiakuinak

azok

az

egyre áitalá-

rnelyek

váiaszt

adnak

arí a,hogyan

A

"Kartár§,

'nSzak,fárs",

'uKollé ga"

csak

nieghatfrozott

szemé iYeknek

szól-

hat,

í qy

ezeket

r,enr

helyes

általánosan

alkalmazni.

Az

,tÜr, ,:í Tl€szólí tás,,,társadalmi,,

é rié ke,

kialakuiása

óta

áilandóan

változik.

,

Vaian"likor csak'az,uralkodót,l.i letve.,a lrónöököst,

r:iajd

a

kiráiYi

udvarhoz

tartozó

főnenressé get,'ké sőbb,,a

XVl.

századtól

kezdve

már

a kisebb

rangú

várkapitányokat

é s-]nfrnese}cet

is,

í gy.

szói

í tották.

A

társadalrn

i

é let

fej

l Ődé s

e

tblytán,

uÁik"r,,a,fokozatcsan',kibontakozó,várcs

é let,

a nemessé g

é s

a

vá-

oori

p*lgárság

közöfi

szorosabb

kapesotratokat

teí erntett,

ezt

a fiiegtlszZelŐ

elnevezé it

kezdté k

használrií

a

polgári osztály

számára

is.

A

szó

maga

né nre-

lye}i

szerinr

f,inn_ugor

eredetű,

é s

elterjedé sé hez

a}án

az

]s

hozzájáruli,

hcg.v-

a t*t*seg

a házasú rsa

iránti

tiszteletből

a rangos

nemesek,

de

a

doigozó

osztály

ftöé b**

is

egyaránt

o'Urarnn'-nak

trlevezte

a té rjé t.

A

Xí X.

százac

óta

a

iarsada]rni

illendőság nlind

szé iesebb

é s

szé lesebb

ráte-

gekre terjesztette

ki

az

"Útr'n

rnegszóií tási.

A

ntr.

világlráború

e Őtt

jófonnán

isak

,.rdiariassági

szólamtná

vá]t,

nretryrrek

alig

volt

köze

a

társadalryi

\:

öráiláslroz

a lriirlderrnapi

é letbeir,

Ar"rná

riagyobb

kÖze

voit

az

'oi.Jí "

t'o-

galr-rrixag

rnásik

é rtelrrrezé sé nek,

arne y

a

társadalmi

eikiiiÖní té st

é s

::?,.-,\,

Jgyiitt

i

társadalrni

kiváltságot

jelentette,

iiletve

akarta

j.elenteni.

Az

"Uí "

szónak

ez

a

lnásik

elkiilöní tő

é rtelmezé se

riasztja

vissza

jóré szt

az

embere-

ker

rté lra

nré g

rna

is.

Az

,,Asszony"

szó

is

eredelileg

a

legnagyobb

rrré ltóságot, .a

királYaunrgnl,'I

je erriette.

Aszóirasztrálat

a

századok

fol,uuunán

az

eredeti

társadairni

értéké:

inóg

_jobban

csökkeniette"

nrint

az

"űr"

megjelöé s

eseté ben,

igy

az

"Aizonyori1"

rnegszólí tásban

rna

nem

é rzilnk

esetlegesen

olYarr

nreiié kí zt,

mirrt

az

"Urain"-ban.

Látliató,

l1ogy

a

megszólitás

fogalnra

é s

é rté ke

kororrké rrt

változik.

I-1a

va-

lakit

rna

,'Ur,,_nak,

iugy

,,Asszonyom"_nak

szólí tanak,

semmi

esetre

Sem

a

,egi-,;Úri

n:iiág,,

.r.o.ii

fcgalmát

fe_jezi

ki,

lranetrr

azt

a

megszÓÍ tást

alkal-

D

_

l-

.

l

-

i

L

l

I

L

i

L

É

-jL-

,il-

]

Ll

-J

\1


12/13

rnazzák,

amely a

társadalom

minden

tagját

egyformán

rnegilleti.

Az

a

rnel-

ié k

é rtelem,

amely

az

"lJram'*

nregszólí táshoz

mé g

esetleg

fűződik,

fokoza-

tosan megszűnik

é s í gy

sernmi

akadálya,

hogy

ezt

a

szé p é seredetl,

magya-

ros é s

n,legtisztelő megszólí tást

alkalmazzák

a

szoigáltatást

vé gző

dolgozók.

A

kontakrus

feivé tele

a köszöné ssel

é s

a

rnegszólí tással

rnegtöté nik.

A to-

vábbiakban

a

kontaktus

tartását egyré szt

a

szakmai

teeridők,

a

szolgáltatások

nyú jtása,

másré szt

szakszolgáltatások

eseté ben

a kezeié st

atrkotó

miive etek

vé gzóse

közbeni

magatartás"

beszé lgeté s

ké pezi.

A

szolgáltatásnak

miirCen

es€ben

udvarias,

tapintatos,

segí tőké sznek

kell,

hagy

iegyen, de

nagyon

fontos

az is, h,ogy

a

beszé Xgeté sbeit

való

ré szvé tel

s

megfeiel.jen

ezen követeimé nyeknek.

Keniini

kell

a

sok,.folösieges

beszé lgeté st.

A

figye{lnet

a

szolgáltatásra,

a

kiszolgálásra

kei1

koncentrálni.

A

furdő dolgozója beszálgeté st esak

abbari

az

esetben k*zdemé nyezzen,

ha

arra

a szolgáltatás

é rdeké ben

szüksé g

van.

plgrt*f,lanivanó.ját

ilyenkor

is röviden,

tönönen,

udvariasan,

a

§é n:yegre

Össz-

pcntosí tsa,

Arraerrnyiben

a flurdővendé g.a

beszé lgeté s

kezderné nyező.je,

dugy

teriné szete-

sen

reagáini

kell rá,

de

az

előbb,

vatramint

a

beszé dké szságné i

en"llí tett

köve-

telmé nyek fi

gyelernbevé tel é vei.

Azt,

hogy

a szolgáltatás

mellett

a

szemé lyi

kontaktus

is kedvezŐ,

jó

iegyen

egyaránt

anyagi

é s erköcsi

árdeke

r:nind

a

szolgáltatást

vé gző

dolgozónak,

mind

a fiirdőnek.

Szeretné nk

leszögezni,,hogy

a

.jó

kbntaktust

nem

a haverkodás,

net:i

a

bi-

zalmaskodás,

haneTn

?3 udvarias,

szakszerű,

egyrnás

köcsönös

n'legbecsrllé -

sé tkifejező

r,T

agatartás,

bánásmód

jelenti

A

kontaktus befejezé sé t

smé t

köszöné s,

vagy

a

gyakran ankalrnazott

kí ván-

ság, hogy

"Váljé k

egé szsógé re",

vagy

"Kedves

egé szsé gé re"

é pezheti.

A

szn}es"{3

a§

E


13/13

nőgyógyászat

i iszapkeze

lé s

szé nsavgáz

fiirdő

(CCz

ködkanrra)

szé nsavas

kádfiirdő

szárazny{rjtás

(

sú lynyú jtás

ágykezeié s

)

tlziko-,

elektro-,

mechanoterápiás

kezelé sek

Ezekre

a

szolgáltatásokra

a

pé nztárosok

csai<

a társadalombiztosí tas

terhé re

kiadott

utaiványok, vagy

a

fiirdő

orvosa által

kiállí tott

kezelőlap,

vagy

egyé b

orvosi

rende vé ny

ellené ben

adhatnak

kijegyeket.

Cnvosi

rendilv*n}

n§Í *,ii

a

felsorolt

szolgáltatásokat

a

fiirdőszakmunkás

nem

nyú jthat.

A

rendelvé nyekkei

kapcsolatos

esetleg

vitás

ké rdé sekné tr

a

fiirCő

orvosának

{vezetőjé nqk)

vé lemé nye

a

mé rvaCó.

Ezen

szolgáltatások

orvosi

felügyele+

é nek fbntosságát

a

balesetoreszé ly,

valamint

a

betegnek

é ietkorábói

adódó,

esetleges

váratianul

feilé pő

szí v:,

vórnyomás-

stb"

eredetű

rosszuilé t

is

indo-

kolja"

Az

orvosi rendelvé ny,

kezeiőlap

etrőí rásairól

a

fiirdő

szakn:ucrkásnak

§nqg

keii

győződnie,

é s az abban

foglaltakat

nraradóktalanul

he kell

tartania.

Ainennyiben

a rendelvé nyben

foglaitakkatr

kapcsolatban

valarrri§yen

é szrevé -

tele

van,

külölösen,

ha azt a

beteg

ré szé rekedvezőtlennek

tantja,

ú 8y

a

firdő

orvosávatr

tartozik

közöni,

é s

a

rendelvé ny

előí rásait

egyé rtelnaűen

tisztázni

í

Documents

Szolgáltatási etika.pdf