Előzetes információk a szociális ágazat pályázati lehetőségeiről az Új Magyarország Fejlesztési Terv

keretében

Szombathely

2006. október 24.

Tervezési dokumentumok Az alap: 2020-ig terjedő időtávban:

Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Országos Területfejlesztési Koncepció

Mindkettőt elfogadta az országgyűlés

2007-2013-as nemzeti stratégiai referenciakeret:Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)

Operatív programok

Egyéb dokumentumok Nemzeti Akcióprogram (magyar lisszaboni

akcióterv) Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai

Terv Fenntartható Fejlődés Stratégiája

Az ÚMFT átfogó céljai Foglalkoztatás bővítése

foglalkoztathatóság és aktivitás javítása – társadalmi stabilitás

munkaerő-kereslet bővítése – munkahelyteremtés

munkaerő-piaci környezet fejlesztése – állásközvetítő rendszer

Tartós növekedés versenyképesség a gazdaság bázisának szélesítése – az egész

ország részesedjen belőle üzleti környezet fejlesztése

Horizontális célok

Fenntarthatóság környezeti makrogazdasági (egyensúly) társadalmi (demográfiai, biztonsági)

Kohézió területi (különbségek csökkentése) társadalmi (esélyegyenlőség, igazságosság)

Prioritások és OP-k

Társadalmimegújulás

Gazdaság-fejlesztés

Közle-kedés

Környezeti ésenergetikaifejlesztés

ÁllamreformTerület-

fejlesztés

Foglalkoztatás ésnövekedés

Gazdaságfejlesztési OP

Közlekedésfejlesztési OP

Környezeti és Energetikai OP

Emberi ErőforrásokFejlesztése OP

Humán Infrastruktúra OP Közszolgáltatások Korsz OP

Közigazgatás Megújítása OP

Konvergencia Regionális OP-k

Közép Magyarországi ROPTechnikaiSegítség-nyújtás

OP

Az operatív programok forrásai (Mrd Ft)

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

Gazdas

ágfejles

ztés

Közleke

dés

Emberi E

rőfo

rrás

Közigaz

gatás

Közszo

lgáltatás

ok

Humán infra

Környe

zet,

energ

ia

Közép-M

o.

Régió

k

Végre

hajtás t

ámog.

Források megosztása a programok között

A tervezés további menete

Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) Elfogadás, hivatalos benyújtás: október Parlamenti vitanap: október

Operatív programok 7 évre, 8 ágazati, 7 regionális Kormány 1. olvasatban: 2006. október 11. Partnerségi egyeztetés: 2006.október 11. – november

20. Elfogadás, hivatalos benyújtás: 2006.november 30.

Akciótervek Elfogadás: 2006. december 20. 2 évre, prioritásonként, konkrét pályázati- és

projektcélok, pénzügyi keretek, évente felülvizsgálva

Humánerőforrás-fejlesztési operatív programok

Társadalmi Megújulás Operatív Program (TAMOP) Európai Szociális Alapból finanszírozandó humán-jellegű fejlesztések

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozandó – a TAMOP-hoz kapcsolódó - infrastrukturális fejlesztések

Csak egy strukturális alapból finanszírozhatóak a programok, ezért különválik az emberi erőforrásokhoz kapcsolódó humán infrastruktúra-fejlesztési operatív program

Minden ERFA OP-ban lehetséges a támogatások 10 %-nak erejéig Európai Szociális Alap-típusú tevékenységeket , és ugyanilyen arányban minden ESZA OP-ban lehetséges ERFA-típusú beruházásokat végrehajtani

Társfinanszírozás aránya 15%

A Társadalmi Megújulás OP struktúrája

Specifikus célok

Az aktivitás növelése a humánerőforrások minőségének javításával

A munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolásának

javítása

Az aktivitás területi

különbségeinek csökkentése

A változásokhoz való alkalmazkodás

segítése

Az egész életen át tartó tanulás támogatása

Az egészségi állapot és a

munkavégző képesség javítása

A társ. összetartozás erősítése,

esélyegyenlőség támogatása

Stratégiai prioritások

A foglalkoztathatóság fejlesztése, a

munkaerőpiacra való belépés ösztönzése

Az alkalmazkodó-képesség javítása

Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása

mindenkinek

A kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges

humán erőforrások fejlesztése

Egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás,

részvétel erősítése

Közép-Magyarországi Régió

Átfogó cél

A TAMOP forrásai

PrioritásTámogatás

%

Támogatás Mrd HUF

A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése, segítése 15,23% 134

Az alkalmazkodóképesség javítása 21,04% 185

Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek 21,04% 185

A kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán erőforrások fejlesztése 12% 106

Egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás és részvétel erősítése 18,81% 166

Közép-Magyarország Régió 11,80% 104

Összesen 100% 880

A TAMOP főbb programjai a foglalkoztathatóság területén

• A munkavállaláshoz szükséges szakmai és személyes kompetenciák megszerzését segítő munkaerő-piaci képzés, személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatások

• Átfogó (azaz a különféle munkaerő-piaci támogatásokat és szolgáltatásokat „csomagba” rendező) foglalkoztatási programok

• Foglalkoztatást ösztönző támogatások (például: START program kiterjesztése)

• Integrált munkaügyi és szociális szolgáltató-rendszer szervezeti és humán-erőforrás feltételeinek megteremtése

• Fogyatékkal élők emberek integrált foglalkoztatásának támogatása

• Mobilitási támogatás

• Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások

A TAMOP főbb programjai a alkalmazkodóképesség területén

• Munkahelyi képzések támogatása• Alacsony iskolai végzettségű felnőttek képzésének támogatása• Átfogó, kompetenciafejlesztő felnőttoktatási és -képzési

programok• A szakképzés, felsőoktatás és a felnőttképzés rendszerének

összehangolt fejlesztése, a gazdaság igényeihez illeszkedésük ösztönzése

• A pályaválasztási és pályamódosítási döntéseket megalapozó pálya-tanácsadási, pályaorientációs információs rendszer és a pályakövetés rendszerének fejlesztése

• Formális, nem-formális és informális tanulási rendszerek összekapcsolása

• Tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák elterjedésének ösztönzése

• A gazdasági szerkezetváltás előrejelzése és kezelése• Munkaerő-piaci rugalmasság: a nem hagyományos

foglalkoztatási formák elterjesztése• A partnerség erősítése• Civil szervezetek felkészítése bizonyos állami feladatok

átvállalására• Munkaerő-piaci rugalmasság és biztonság erősítése

A TAMOP főbb programjai az oktatás területén

A kompetencia alapú oktatás fejlesztése, valamint korszerű pedagógiai tartalmak, tananyagok és módszerek fejlesztése és elterjesztése

Tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák elterjedésének ösztönzése az iskolarendszerű képzésben

Átfogó mérési, értékelési és minőségirányítási rendszerek fejlesztése az iskolarendszerű képzésben

A pedagógusképzés megújítása, az oktatásban dolgozók tovább- és átképzése

A közoktatás hatékonyságát segítő intézményi, területi együttműködések támogatása

A hátrányos helyzetű és roma tanulók esélyeinek javítása, a szegregációja elleni küzdelem, integrált oktatás támogatása

A sajátos nevelési igényű tanulók esélyeinek javítása, integrációjának támogatása

A gyermek- és ifjúkori, valamint a felnőttkori művelődés támogatása a képesség és kreativitás fejlesztésére

A közoktatási intézmények művelődési, szabadidős és szolgáltató szerepének erősítése

Az interkulturális nevelés fejlesztése

A TAMOP főbb programjai a felsőoktatás és K+F területén

A felsőoktatási reform és a bolognai folyamat folytatása;

A felsőoktatás minőségi fejlesztése (pl.:nemzeti pályatárs ösztöndíj program, doktori és posztdoktori ösztöndíjak, professzori ösztöndíjak, felsőoktatási minőségi díj, szakkollégiumi hálózat, hazai és nemzetközi oktatói, kutatói mobilitási programok)

Műszaki és természettudományos végzettséggel rendelkezők számának növelése a gazdasági szereplők aktív bevonásával;

A gyakorlati oktatás fejlesztése;

Vállalkozások és a felsőoktatási kutatóhelyek együttműködésének ösztönzése (Regionális egyetemi- és főiskolai tudás- és közösségi központok, kiválósági központok létrehozása);

A tudományos eredményének társadalmi hasznosításának, ismertségének és elismerésének erősítése

A TAMOP főbb programjai a társadalmi befogadás, a kultúra és az egészségügy

területén Az aktivitás növelésének elősegítését az egészségi állapot és a

munkavégző képesség javítását támogató szolgáltatások fejlesztése

Egészségre nevelő, szemléletformáló- és életmódprogramok (lakossági szűrőprogramok és kampányok, szenvedélybetegségek megelőzési programjai)

Az egészségügy ágazati szerkezetátalakításának támogatása Az ellátórendszer hatékony működéséhez szükséges programok Gyermek- és ifjúsági programok A leghátrányosabb helyzetű térségek komplex fejlesztéséhez

kapcsolódó foglalkoztatási, szociális, egészségfejlesztési elemek Szociális szolgáltatások fejlesztése, szociális szakemberek

képzése Társadalmi beilleszkedést segítő programok Hátrányos helyzetű emberek támogatása Helyi közösségek, civil szervezetek fejlesztése A diszkrimináció elleni küzdelem A fogyasztók és ellátottak védelmének megerősítése A kulturális tőke fejlesztése a társadalmi kohézió és a kreativitás

erősítése érdekében A bűnmegelőzés programjai

A TIOP struktúrája

Átfogó cél

Az aktivitás növelésea humánerőforrások minőségének javításával

Specifikus célok

A humán közszolgáltatásokhatékonyságának növelése,átfogó reformjuk elősegítése

A humán infrastruktúra területiegyenlőtlenségeinek

mérséklése, a hozzáférés javítása

A társadalmi megújulástszolgáló fejlesztések

hatékonyságának növelése

Prioritási tengelyek

Az egészségügyiinfrastruktúra

fejlesztése

A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadásttámogató infrastruktúra

fejlesztése

Az oktatásiinfrastruktúra

fejlesztése

A kulturálisinfrastruktúra

fejlesztése

A TIOP forrásai

PrioritásTámogatás

%Támogatás

Mrd HUFAz oktatási infrastruktúra

fejlesztése 22,88% 119 691,2

Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 51,96% 271 816,2

A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése 19,16% 100 230,9

A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában 6,00% 31 387,6

Technikai segítségnyújtás   523

Összesen 100,00% 523 648,90

A TIOP főbb programjaiAz oktatási infrastruktúra fejlesztése

Az „Intelligens” iskola infrastruktúrájának elterjesztése Modern szolgáltató és kutató egyetem, főiskola infrastruktúrájának

fejlesztése Az IKT-val támogatott adminisztrációs és vezetési irányítási

rendszerek fejlesztése

Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Az egészségügy struktúraváltását lehetővé tévő ellátási formák

fejlesztése A fekvőbeteg ellátási intézményrendszer felkészítése a

struktúraváltásra, hatékony ellátási struktúra kialakítása

A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése A munkaerő-piaci részvételt támogató szolgáltatások infrastruktúrájának

fejlesztése A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése

A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában Fejlesztési pólusokhoz és társpólusokhoz kapcsolódó kulturális

fejlesztések A kulturális infrastruktúra integrált fejlesztése a partnerségi

együttműködésért és a hálózatosodás elősegítése érdekében

Humán fejlesztések más operatív programokban

Regionális operatív programok, KMR OP átfogó közoktatási infrastruktúra fejlesztési program, a regionális

nagyrendszerekhez kapcsolódó kiskórházak, funkcióváltó, specializált intézmények fejlesztése

(könyvtár fejlesztések, különös tekintettel a könyvtári hálózatok kialakítására és funkcióváltására, akadálymentesítés, közösségi terek megújítása ("játszva megelőző" játszótér, ifjúsági szabadidős helyek, stb.), a család és munkavégzés összehangolását segítő szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése (bölcsőde és alternatív ellátások)

Környezeti- és energetikai OP közintézmények energetikai rendszereinek korszerűsítése, erdei iskola

program

Gazdaságfejlesztési OP felsőoktatási intézmények és vállalkozói szféra közötti kapcsolatok erősítése,

közös kutatási, ipari projektek, K+F infrastruktúra fejlesztése

Közszolgáltatások korszerűsítése OP

e-szolgáltatások a humán közszolgáltatások területén, oktatási kártyacsalád, foglalkoztatási kártya, kulturális örökség hatósági nyilvántartása

Tervezési kihívások végrehajtási nézetből

Hazai és EU-s források egységesebb szemléletű felhasználása,

Közös finanszírozási csatorna: ahol fennmarad a hazai támogatás és az EU-s támogatás ugyanazon célt finanszírozza (aktív foglalkoztatási eszközök)

Hét éves ciklus: nagyobb ívű és egymásra épülő fejlesztések is lehetségesek

Bizonytalanabb a makrogazdasági környezet,

„OP light” „OP light”: nincs az intézkedési szint rögzítve

az OP-ben Stratégiaibb dokumentum Nagyobb mozgásszabadság és nagyobb

felelősség a végrehajtás során Végrehajtás fő dokumentuma: Akcióterv –

támogatási konstrukciók és azok ütemezése két évre, éves gördülő tervezéssel

Tárcák javaslatot tesznek a szakágazatot érintő akciótervekre, IH véglegesít

Kormányjóváhagyás az akciótervre

Lehetséges végrehajtási konstrukciók

Kiemelt projektek: központi program (humán fejlesztés)- nagyprojekt (beruházás)

Pályázatok - nyílt pályázat- két lépcsős pályázat- jogosultsági ellenőrzésen alapuló,

egyszerűsített pályázatVisszatérítendő támogatások, pénzügyi

konstrukciókGlobális támogatás

Kiemelt projektek - központi programok, nagy projekt

Jellemzően állami feladatellátás fejlesztése a cél

Előzetesen kijelölt végrehajtó szervezet, amely a tevékenységek zömét jogszabályi kijelölés alapján saját maga végzi

Régiós vagy központi kijelölés alapján előre meghatározott nagyberuházás

Pályázati rendszer diverzifikálása

Miért szükséges?A jelenlegi pályáztatási rendszerbenugyanazon eljárások terhelik az egyszerűbb, kisebb támogatásokat, mint a komplex tevékenységet felölelő nagy pályázatokat = magas pályázati holtteher.

Folyamatos, szakaszos, kétlépcsős beadás a pályáztatásban

Folyamatos: keret kimerüléséig, nincs minőségi verseny, területi elvet csak területi keretek kijelölésével lehet figyelni

Szakaszos: minőségi kiválasztás (összetett, nagy volumenű humán fejlesztési pályázat, standardizálható elemek, összehasonlítható

Kétlépcsős pályáztatás: projektötletek előminősítése, gondozása és kidolgozása: pl. önkormányzati beruházások esetén, kevés a projektötlet vagy korlátozott számú nyertes projekt lehetséges

Tömeges pályáztatás – jogosultsági ellenőrzés

Kevesebb tartalmi előírás vagy nagyon kötött tartalmi előírás (kapcsolódó pályázat, pl. tanárképzés, oktatási programok elterjesztése)

Kisebb összegű támogatás Egyszerűbb szolgáltatások,

tevékenységek Széleskörű részvétel

Mérlegelési szempontok a támogatási konstrukciók kiválasztásához

Előkészítés forrásigénye magas – nagyprojekt vagy kétlépcsős pályáztatás

Kedvezményezetti kör nagysága, homogén vagy heterogén volta és felkészültsége

Projekttevékenység jellege, projektméret Megvalósítói kör (államháztartáson kívül, belül) Célcsoport bevonása

Globális támogatás Jellemzően kis támogatásokat közvetít helyi civil

szervezeteknek A támogatáskezelő szervezet nem egyszerűen

pályáztat, hanem támogatást közvetít, azaz az elszámolás, ellenőrzés elsődleges szintje az EU és az irányító hatóság felé a támogatáskezelő szervezet, nem pedig a kedvezményezett

2004-2006-ban az Európai Bizottság nem engedélyezte Magyarország számára, 2007-13 között is EB döntés szükséges

Lebonyolító szervezet hasonló volumenű források kezelésében jártas, stabil pénzügyi háttérrel rendelkező szervezet lehet

Végrehajtási szempontok az akciótervek tervezéskor

Az intézkedést támogatja-e elfogadott szakmapolitikai stratégia, kapcsolódik-e más szakterület fejlesztési stratégiájához?

Indikátorok – világos definíció Jelenlegi jogi szabályozás Jelenlegi hazai finanszírozási és

támogatási gyakorlat – eddigi támogatások eredményei

Fennmarad-e a területen hazai támogatás?

Lehetséges átfedések más OP-vel, más hazai támogatás vizsgálata

Létrejön-e új hálózat, intézmény, funkció?

Végrehajtási szempontok a tervezéskor A projektek megvalósulását akadályozó jogi-

pénzügyi tényezők Forrásfelhasználás akadályai Fenntarthatóság Potenciális végrehajtói kör nagysága Szakmai konzultációk a végrehajtókkal,

fenntartókkal Az intézkedés, megvalósítandó projektek

költséghatékonysága A célcsoport és a kedvezményezetti kör viszonya A kedvezményezettek igényelnek-e kiemelt

támogatást, rendelkeznek-e projektmenedzsment kapacitással

HEFOP specifikus problémákaz NFT II. végrehajtása során

Integrált OP összetettsége: három szaktárca nagyon szerteágazó feladatkörét érinti: nem változik az NFT II-ben

A támogatások szakmapolitikai és szakjogi beágyazása a végrehajtással párhuzamosan történik – nem változik az NFT II-ben: pl. integrált munkaügyi és szociális ellátórendszer kiépítése

Sok szereplős, centralizált végrehajtási rendszer, monitoring téren 2005. októberéig EMIR támogatás nélkül – változik az NFT II-ben: decentralizált végrehajtás, egy közreműködő szervezet bevonása

Likviditási problémák a civil szervezeteknél – kifizetése radikális egyszerűsítése

Az információnyújtáson túlmenő projekttervezési és projekttámogatás szükséges a kedvezményezetti körnek – kibővül az NFT II-ben

Intézményrendszer változásai

IH: stratégiai tervezési feladatok, OP szintű monitoring, értékelés, visszacsatolás a tárcák tervezői felé

Operatív végrehajtás KSZ szinten: Egy „intézkedés”- egy KSZ modell Működési finanszírozás

teljesítménymérés mellett

NFT- szintű eljárási változások

Egységes eljárásrendek: van tapasztalat az egységesítés megalapozására

Kevesebb, magasabb szintű eljárási jogszabály

Kevesebb KSZ számára azonos feladatok delegálása

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Danajka Noémi szakmai főtanácsadó,főosztályvezető-helyettes

Nemzeti Fejlesztési ÜgynökségHumánerőforrás-fejlesztési Operatív Program

és EQUAL Program Irányító HatóságCím:1066 Budapest, Mozsár utca 16.

(Levélcím: 1118 Budapest, Pozsonyi u. 56.)Telefon: 06 1 354 36 8 7

Fax: 06 1 354 39 11Email: danajka.noemi@fmm.gov.hu

Honlap: www.hefop.hu