2008. OKTÓBERLII. ÉVFOLYAM

594. SZÁM

Szíve

és cserepe

maradjon ép.

2

Nevezz be hatfordulós vetélkedõnkbe! Készítskismonográfiát, képes-szöveges ismertetõt!

Játszhatsz egyénileg, csapatban vagy az egész osz-tállyal közösen! Számos meglepetés vár rátok! ANapsugár lapjain is viszontláthatjátok munkátokat!

Elsõ feladat: INDULJ EL ATTILA NYOMÁBAN! Beküldési határidõ: 2008. november 15.

Várja munkátokat Balajti Annamária (balajtiannamaria@yahoo.com, 0751-098273), Fandly Enikõ (fandlyeniko@freemail.hu, 0723-635645) és Barta

Szilvia (str. Ialomitei nr. 3, bl. Pb15, ap. 10, Oradea, 0766-220579) tanító néniNagyváradról valamint a „Napsugaras” Karcsi és Gyuri bácsi.

Az elsõ téma kidolgozásához ajánlott könyvészet: Czárán Eszter: Világnak Virága; Szõke IstvánAttila: Attila él; Komjáthy István: Mondák könyve; Lengyel Dénes: Régi magyar mondák; BenedekElek: Nagy magyarok élete; Kõváry László: Erdély régiségei és történelmi emlékei; Magyarságtudomá-nyi tanulmányok, fõszerkesztõ: Botos László;Elõdeink, válogatta Dáné Tibor Kálmán.

További témák, beküldési határidõk:2. Szent István, az elsõ magyar király, 2008. dec. 15.3. Szent László, a lovagkirály, 2009. jan. 20.4. A magyar Szent Korona, 2009. márc. 15.5. Hunyadi János, a törökverõ, 2009. ápr. 15.6. Mátyás, az igazságos, 2009. máj. 15.Eredményhirdetés: I. félév – 2009. febr.1., II. félév

– 2009. jún.1., év végi értékelés: 2009. jún. 10.

Vetélkkedõ

A körzeti, megyei döntõk gyõztesei részt vesznek az országos mesemondóversenyen, 2009. április 24-26-án Kézdivásárhelyen. Megyénként 2 I-IV. osztályosmesemondót és 1 kísérõt fogadunk. Legfönnebb 3 perces népmesét kell elmondano-

tok árnyaltan, kifejezõen, hitelesen, minél közelebb a népi mesemondók stílusához. A tavalyi ver-senyzõk új mesével jelentkezzenek.

2009 májusában az országos döntõ háromnapos rendezvényén kuruttyolnak a leg-mûveltebb és legvidámabb csapatok. Sok munka és izgalom, Illyefalva, Napsugár-elõfizetés és sok-sok ajándék a jutalom.

A nagyváradi Mesevetélkedõ országos döntõjére nem árkon-bokron, hanem helyiés megyei selejtezõkön át juthattok el március közepén. Aki itt gyõz, velünktáborozik Illyefalván.

Az Aranytoll valódi aranyból van, és az nyeri el, aki a legszebb mesét írja novem-ber 29-én, az Aranytoll meseíróverseny nagyváradi országos döntõjén.

AZ ÜVEG-

HEGYEN TÚL

KURUTTY

MESE-

VETÉLKEDÕ

ARANYTOLL

Játssz, és Játssz, és

nyerj velünk!nyerj velünk!

Kurutty, 2008, Nagybánya

KAV, 2008, Arad

Kedves Tanító Nénik és Bácsik, biztassátok erõpróbára a gyermekeket! Bõvebb felvilágosítást minden versenyrõl a Napsugár szerkesztõségétõl kaphattok.

KÉ

PE

KDICSÕ MÚLTUN

KB

ÓL

VETÉLKEDÕ

Az illyefalviAz illyefalviNNapsugár-táborapsugár-tábor

Lukács Renáta és Siklódi Nikolett krónikája a péntekieseményeket örökíti meg:

Az udvar népe késõn kelt, mert sokáig viháncolt elõ-zõ este. Reggelire sokféle finomságot szolgáltak fel a ki-éhezett alattvalóknak, de a külországból származó feke-te bogyónak nem volt nagy keletje. A közeli réten asza-lódással egyidõben gyönyörû alkotások születtek. Majdössze-vissza rohangáltunk az Észfazék körül, hogy mi-nél több pontot szerezzünk. Sepsiszentgyörgyre négy-lóerõs hintóautóbusszal mentünk. A Székely NemzetiMúzeumban legjobban Gábor Áron ágyúján csodálkoz-tunk el. A kellemes szórakozás után visszavágtattunk avárba, ahol haragos, zsémbes idõ fogadott. Vacsoraután kezdetét vette az õrangyalos játék.

Az utolsó nap krónikása Beck Orsolya és Balizs Bíborka volt:Az éjjeli vihar elõtt a hármas bástyában csak úgy folyt a pletyka-

parti, amíg be nem szóltak hozzánk, hogy „csend legyen”. Reggeliután fõtiszteletû KatóBéla fõjegyzõ úrralidõutazásra indultunk.

Vacogva vonultunk be 11 órakor az istentiszteletre,ahol az Úr megmelengette testünket, lelkünket.Délután kiosztották heti fizetésünket. A Napsugár tal-lérral mindenki azt vásárolt, amit csak akart. A fiúk 5tallér fejében íjjal, parittyával lõttek célba, a lányokinkább fodrászra, kozmetikusra költötték pénzüket.Este a vár népe könnyes szemmel búcsút vett ideig-lenes uralkodójától és egymástól is.

Deák Hunor király bölcs szavakkal szólt népéhez:Királyságom napja mivel hamar telik,Imígyen gondoltam: igazságos lenni,Az udvaromat gondosan vigyázni.Lapra varázsolván a természetet,Alkotánk szebbnél szebb csendéleteket. Csapatok keresvén a 12 asztalt,Melyeken rejlett sok okos feladat,Mi mozgásba hozta a lábat s az agyat.Fogadott a bõséges és illatos lakoma,Várnépünk jóllakottan állhatott tova.Hálásan köszönöm a várnak a bizalmat,És most hallgassuk meg kedves királynénkat.

A szombatról Tankó-Gábor Tihamér írt krónikát:A tallérkeresõ versenyen palackütés, tálbadobás, anyanyelvi felada-

tok, rejtvényfejtés, versenyfutás, töltögetés, cipõfûzés, gombolás, köz-mondás, népdaléneklés között válogathattunk kedvükre. Délután az„Ésszel, kézzel, leleménnyel” csapatverseny zajlott, utána saját kezû-leg készített jelmezeinkben vonultunk a színpadra. Megnéztük, ho-gyan készítik a kürtõs kalácsot, majd vettünk és ettünk is belõle.

Salamon Orsolya királyné röviden, de velõsen szólt:Napsugárország királynéjakéntÉltem boldogan egy napig.Illesse köszönet délceg lovagjainkat,Kik hûségesen védték királyunkat és leányainkat.

3

Milyen szavainkvannak a templommegnevezésére?

Az illyefalvi vár 500 éves

Mióta világ a világ, az ember Isten számára isépített házat: méghozzá nagyobbat, szebbet, mintönmagának. Bármerre jársz, minden régi emberitelepülés központjában, kiemelkedõ helyén a temp-lom áll, mint a legszebb, legnagyobb épület.

Így épült a közép-kori templom. A kõ-mûvesek szerszámaitma is használjuk. Akõfaragók, freskófes-tõk mûvészete, türel-me ma már kiveszõ-ben. A „darut” is máserõ hajtja.

Palota és kunyhó. Az ember mindig igyekezetthajlékot építeni családja, jószágai számára, melyhidegtõl, esõtõl, ellenségtõl óvja. Végsõ soron min-den lakásnak ez a célja, csak a szegényeknek apróházikóra, a hatalmasoknak 360 szobás kastélyratellett.

Keressétek meg

a ház rokon

értelmû szavait.

A várfalakat, bástyákat védelmül emelték egy-egy neme-si család, néhány falu népe vagy egy egész város számára.

Sziget llegyen, vvédõ ttetõ

Ez nem kastély – fenyõfa ház,Felette Istenszem vigyáz.Legyen vendége sok:Nótázó cinke-koldusok,Vidámító gyereksereg,Poéták, lélekemberek.Sziget legyen, védõ tetõ,A gond után pihentetõS hangulatnak menedék,Legyen felette kék az ég.Ne bántsa tûz, ne verje jég,Szíve és cserepe maradjon ép.

Áprily Lajos

A kassai dóm

4

Ma milyen

épületek uralják

a településeket?

Ez minek a jele?

5

Az eszkimók igluja jégtömbökbõl, az õserdei törzsek kunyhója pálma-levélbõl, fûbõl. A 6500 km-es kínai Nagy Falba mészkövet, gránitot, tég-lát, fát, homokot, sarat, sõt túlfõzött rizset és tojásfehérjét is építettek bele.

A Szaharábanvándorló tuaregek

kecskebõr sátorban, az ázsiai sztyeppéknépei gyapjúból ványolt nemezjurtában,az észak-amerikai indiánok bölénybõr tipi-ben, a hongkongi szegények csónak-kunyhóban, dzsunkában laknak.

Tuareg sátor

Az acélvázas, beton és üveg épületek-rõl, felhõkarcolókról nem a szépség és ott-honosság, inkább a technikai fejlettség és arideg célszerûség jut eszünkbe

A kõházidõtálló, a fa meleg és lelke van.

Mibõl épül a ház?

A sár világszerte õsi építõanyag. A magyar Földvár,Sárvár nevek õrzik a hajdani sárból döngölt várfalakemlékét. Nálunk és a Nílus partján is ugyanúgy vetika vályogtéglát: sárból, szalmából, homokból, vízbõlkeverik, napon szárítják.

Az agyagot kezdetben csak napon szárították, ké-sõbb téglává, cseréppé égetve egyik legfontosabbépítõanyaggá vált.

A párizsi Pompidou Központ

Hamburgi téglapaloták

Magyar jurta

A dél-olasz kunyhónakfala is, födele is kõ

Melyik kismalac

háza áll ellen

a farkas

támadásának?

6

A tapasztás, vakolás, meszelés szige-tel, fertõtlenít és díszít is egyben. Hajdan aHúsvétra készülõ magyar asszonyok isévente kívül, belül frissen tapasztották,kékre vagy fehérre meszelték a házat.

A maszájoknál a házépítés az asszonyok dolga. Kis kuny-hóikat náddal, zsuppal födik, tehéntrágyával tapasztják. Agané a maláriától isvédi õket: a ház mel-

lett meggyújtják, hogy füstje elriassza a szúnyogokat.Az egyiptomi vályogház tetején terasz, falán a csa-

lád mekkai zarándoklatainak rajzos története. A színes-re pingált házfalak a sivatag egyhangúságát élénkítik.

A hajdani maja, inka,bantu építészek sok százéves kõfalai ma is állnakhabarcs és kötõanyagnélkül. A tökéletesen

illeszkedõ gránittömbök közé egy késpengesem fér be.

A pekingi Császári Palota vagy a hagyomá-nyos magyar boronaház falai egyetlen szegnélkül is idõtállóak.

Inka várfalMinden dolgunkban fontos

az elõkészítés, az alapozás. Aházat is védett helyre, biztosalapra kell építeni: a bibliai

történet szerint nem homokra, hanem sziklára.Rendszerint a háznak alapot ásnak és raknak kõbõl,

vagy öntenek betonból.

Velence mellett, a pici Burano szigetén aházak ködön, párán átharsogó színe segít ha-zatalálni a tengeren halászó férfiaknak, mi-közben asszonyaik leheletfinom csipketerí-tõkbe varrják bele aggodalmukat.

AA hháázz ttaallppaa

MMii ttaarrttjjaaöösssszzee??

AA hháázz rruuhháájjaa

Székely gerendaház

Hajdan a szegények ablakát fel-fújt és megszárított marhahó-lyag, lantorna borította. Ónkari-kák, sokszögek közé öntött üveglapocskák vagy ólomrajzolatú, színesüvegfestmény csak a templomok, a paloták ablakaira készült.

A földrengéses Japánban az üveg ki-tört volna, így finom rizspapír zizegett arégi házak ablakán.

A zárkózott araboknál az alig lõrésnyiablaknyílás is azt hirdeti: az én házamaz én váram. Veszély közeledtén deszká-val, homokzsákkal torlaszolják el.

Középkori város. A boronavázasházak ablaka ónhálós üveg

A hagyományos magyarháznak valóban emberarcavan. Fehér fala, fényesre tö-rölt ablakszemei, homlokza-tának napsugaras, keresz-

tet, Máriát, Jézust idézõ díszítése békét és hitet sugároza benne élõk számára, és hívogatja a jószándékkal köze-ledõ vendéget. Ezt üzeni a kapura faragott õsi köszöntésis: Áldás a bejövõnek, békesség a kimenõnek.

LÁSZLÓ NOÉMI

EGY LAKÁS SZAVAIEGY LAKÁS SZAVAIAjtó, ablak, kilincs, kulcs, padló, mennyezet –közfal, tûzfal, válaszfal, márványerezet.Padlás, pince, emelet, erkély, háztetõ –szoba, kuckó, kamra, zug, emléktemetõ.

Küszöb, párkány, vakolat, üvegvatta, por,huzal, kábel, vezeték, oszlop, gipsz-szobor.Doboz, rongyzsák, bábu, kép, régi rajzfüzet –titkos fészek, menedék, süllyedõ sziget.

Elképzelés, ábra, terv, telek, engedély,adó, adósság, kamat, pályázat, segély.Redõny, váza, zongora, jóéjtpuszi, csend –szótagok között a ház otthont hol jelent?

Szent László abaróti katolikustemplom festettablakán

AA hháázz sszzeemmee,,

aarrccaa,, hhoommllookkaa

7

Kinek melyik ver-sében olvastátok:„Lehunyja sokszemét a ház”.

8

A forró és száraz vidékekennincs kalapja a háznak. A la-pos tetõn alszanak, gabonát,gyümölcsöt szárítanak.

A legtöbb háznak azonban szerte a világon csúcsosteteje van, hogy a hó, az esõ lecsússzon róla, és csú-csa az égi ország felé mutasson. Gerendák tartják,nád, szalmazsúp, fazsindely, cserép, füves, mohásgyeptégla, fémlemez, üveg vagy mûanyag fedi.

Kicsiny ház,

nagy nyugalom.

Kicsi neked ez a

ház, ha nem tet-

szik, csinálj mást.

Kós Károly sztánai Varjúvára

Zsúpfedeles alföldi tanya

AA hháázzkkaallaappjjaa

Nyelvünkben egy tõrõl fakad a ház és ahaza. Legfõbb kívánságunk, hogy legyenházunk és hazánk!

Ha nem sietszhaza, elvész a

házad.

Az én házam,

az én váram.

Egy a ház akemencével.

Amekkora a ház,

akkora a gazda.

Több ház, mint templom.

Boldog, aki egyetlen régi házbanélheti le az egész életet,örülve, sírva, melegedve, fázva:

amelyben e világra született!Ó, hogy nekem így élnem nem lehet,s a sors irgalmatlan sebes forgásaegyik házból mind másba-másba vet.

Áprily Lajos

9

Egy favágó kinn dolgozott az erdõn.Nagyon elfáradt, s beleszorult a fej-széje egy fatörzsbe. Húzta, vonta, de

csak nem mozdult. Megdühödött a favágó,szidta a fákat, a fejszét, úgy szitkozódott,hogy zengett bele az erdõ.

Egy vén fa mögül töpörödött anyóka lé-pett elõ, s így szólt:

– Miért szidod a fákat meg a fejszédet,mikor belõlük élsz? Talán bizony azt kíván-nád, hogy munka nélkül legyen meg a ke-nyered?

Rávágta erre a favágó:– Igenis, épp azt kívánom! Azt, hogy

ami fához csak hozzáérek, az tüstént dara-bokra essék szét!

– Jól van, legyen a kívánságod szerint.Hanem te lásd, lesz-e örömöd benne! – csó-válta a fejét az anyóka.

A favágó pedig megérintette a fát, s hátabban a pillanatban négyfelé esett a vastagtörzs, a fejsze is kifordult belõle!Vidáman indult haza. Ezután csakkiszánkázik majd az erdõbe, meg-érinti a fákat, s már rakhatja is aszánra, viheti a városba eladni.

Hanem ahogy belépett a ház-ba, és fáradtan lezöttyent egyszékre, az összecsuklott alatta.Amikor fel akarta húzni a faci-

põjét, hát az kettéhasadt a kezében. Ami-kor benyúlt a szekrénybe tiszta harisnyá-ért, recsegve-ropogva összedõlt a szek-rény.

Megszeppent erre egy kicsit a favágó.– No, sebaj! – gondolta, s kihúzta az

asztalfiókot, hogy elõvegye a kenyeret.Akkor meg az asztal esett le nyekkenve anégy lábáról.

Amikor lefeküdt, az ágy deszkái szét-estek alatta, õ meg nekigurult a gerendá-ból meg deszkából ácsolt falnak, s úgy rá-dõlt a ház, hogy alig bírt kikecmeregnialóla. De most már elég volt!

– Ne tudjak másképp fát vágni, mint afejszével meg a karom erejével! – kiáltottfel kétségbeesetten.

Az anyóka alighanem megszánhatta,mert másnap a favágó újra kinn dolgozott

az irtásban. Vidáman forgattaa fejszét, és fütyörészve raktaölbe a széthasogatott tuskó-kat.

A FAVÁGÓ

KÍVÁNSÁGANÉMET NÉPMESE

Soroljatok fel minél

több fával kapcso-

latos mesterséget.

TOMOS TÜNDE rajzai

Minden állat igyekszik olyanmenedéket keresni magá-

nak, ahol biztonságban érzi ma-gát. Ezen túl pedig „ahány ház,annyi szokás”.

Bizonyára láttatok már a tévében tengerisünt és tengeri csillagot. Testükön kisebb-na-gyobb tüskék meredeznek, innen a nevük: tüs-késbõrûek. Van azonban ennek a társaságnakegy olyan tagja is, amely olyan, mint egy nagy,idétlen ugorka. Ez is a neve: tengeri ugorka.Európa déli partjai közelében, a tenger fene-kén mászkál, vagyegy helyben vesz-tegel. Egyik végénvan a szájnyílása,amelyet tapogatók so-kasága vesz körül,másik végén találhatóa végbélnyílása. Ésmost fogózzatok megjól! Ezen a nyíláson abujkáló hal kandikálki! Itt lakik, ide mene-kül, ha veszély közeleg.

A partmenti korallzá-tonyok lakói a virágál-latok. Szép, színes fo-gókarjaik virágszirmok-ra emlékeztetnek. Dejaj annak a halacská-nak, amelyik közelebb-rõl is meg akar nézni egy ilyen pompás „virá-got”! A fogókarokon levõ veszedelmes csaláno-zó sejtekbõl apró „szigonyok” csapódnak ki,mint valami injekciós tûk, s az áldozat testébefecskendezik a mérget. Ettõl a zsákmány meg-bénul, és a virágállat már gyömöszöli is be a fo-gókarok között levõ szájnyílásába. Tudják ezt ahalacskák, és messzire elkerülik ezt a szépsé-ges „virágoskertet”. Nem így a narancssárga-fehér csíkos bohóchalak. Ezek éppen a halá-los karok között laknak, vidáman hancúroz-nak, fogócskáznak. A virágállat õket soha nemcsalánozza meg. Vajon mirõl ismeri fel lakóit?Hiszen nincs is szeme!

Társbérlõk is akadnak a tengerben. A vízalatti homokos aljzat egyik járatából dülledtszemû halacska, a géb dugja ki fejét. Hamaro-

san megmozdul mellette a ho-mok: apró garnéla-rákocska je-lenik meg, és ollójával buzgón la-pátolni kezd, egyre mélyítve a já-ratot. A halacska egyszer csak el-

tûnik az üregben, mire a kis rák azonnal befe-jezi a munkát, követi a halacskát, és csak akkorjelenik meg újra, amikor a géb elfoglalja õrhe-lyét a járat szájánál.

Társas lakások a szárazföldön is vannak.Az amerikai füves puszták lakói, a kis prériku-tyák közös erõvel valóságos földalatti várost

hoznak létre. Különben nem ku-tyák, hanem a mormoták és móku-sok rokonai. Nevüket az elsõ fehértelepesektõl kapták, akiknek sze-kérkaravánjait úgy megugatták,mint a falusi kutyák, méghozzá egy-szerre akár ezer torokból.

A prérikutya-telep holdbéli tájhozhasonlít: lépten-nyomon apró kráte-

rek emelkednek kia gyepbõl, s minde-gyikben egy-egy ál-latka õrködik. Haidegen közeledik,füttyent egyet, s avészjelre az egésztársaság eltûnik aföldalatti járatok-ban.

A prérikutyák„városa” is városnegyedekre tagolódik, azokmeg kerületekre, amelyekben egy-egy nagy-család lakik.

Hívatlan „bérlõként” gyakran a kis üregi ba-goly, sõt még a félelmetes csörgõkígyó is be-költözik a prérikutyák járataiba. Érdekes,hogy a föld alatt a csörgõkígyó nem bántjaõket, holott a szabadban szívesen vadászikprérikutyákra.

10

Nem csak a méh és ahód tud „házat” építeni.Soroljatok fel néhányataz állatvilág építõmes-terei közül.

KKIISSKKÓÓPPÉÉ

Hódvár

Méhek lépet építenek

HOL LAKNAK AZ

ÁLLATOK?

BITAY ÉVA

!HHaavvoonnttaa

33 DÍJATssoorrssoolluunnkk kkii

Mel

eg é

s bi

zton

ságo

s ci

caod

ú

Egy kis rajztömb lapot hajts kettõbe, a minta szerint vágj be-le csíkokat, ezeket tûrögesd föl, s nyisd szét a lapot. A hát-térre rajzolj vagy ragassz napot, felhõt, madarat, az alapra

utat, követ, füvet. A kiálló csíkokra rendezd be, s ragaszd fel a ki-vágott elemeket. Saját házatokat vagy kedvenc fádat készítsd elmagad.

A mmiutcánk

12 MÜLLER KATI rajzai

13

Alaprajz

Keresd meg, melyik a ház pontosalaprajza.

12 3

Milyen lesz a teházad? Rajzold le, és

küldd el nekünk.

Hajtogass papírházakat, majdrajzolj nekik különbözõhomlokzatot.

Gyufa, jó ragasztó és türelemkell hozzá. Tetejét kartonból,de ha nagyon ügyes vagy,

gyufaszálakból is készítheted.

Gerendaház

Utcasor

14

Húzd ki a táblázatból az aláb-bi gyümölcsöket. A megmaradtbetûkbõl egy újabb gyümölcs ne-vét rakhatod ki.

ALMABANÁNBARACK

DIÓEGRESEPER

KÓKUSZKÖRTE

A kerítésre egy szólást írtakfel, de a lécek összekeveredtek.Olvasd ki, és magyarázd meg.

– Tudod-e, mi a különbséga víz és a feleségem között?

– Na mi?– A víz csak víz, ...A válasz folytatását a labirin-

tusból tudhatod meg: indulj arács közepén álló D betûtõl, és asakkból ismert futólépésben ha-ladva olvasd össze a betûket.

Egészítsd állatnevekké abetûsorokat, majd olvasd összeaz elsõ betûket.

Írd mindenik rajzocska alá az illetõ szó megfelelõ számú betûjét, majd olvasd sorba õket.

Z D A E SZ B

S I M G A A

U Ó L R R N

K Õ A E E Á

Ó C L S P N

K Ö R T E Õ

1

2

3

TTAALLÁÁLLDD KKII!!1. Ilyen hal a kisbéka 2. Visz

ellentéte 3. Szaglószerv

Képrejtvény

SZEPTEMBERIMEGFEJTÉSEK

1. nyári vakáció 2. iskolakezdés

3 3 1 5 2 5 1 1 4 3

Kösd össze a pontokat 1-tõl 31-ig, majd a csillagokat A-tól L-ig.

1A

B

C D

EFG

H

IJ

KL

2

34

56

78910

1112

1314

15

1617

1819

20

21

2224

2325 26

2728

2930

31

H-R

Rejtvényeink októberben szüreti jókedvet árasztanak.

MUST

SS

NNYY

SSZZ

AA

ÚÚ

ÕÕ

VV

LL

AA

AA

ÕÕ

A

S

R

F

E

I

O

E

D

B

L

S

G

M

E

É

E

A S

E R G E

R G E

Ó K A

G É R

E H É N

15

VA

JNÁ

R ILO

NA

rejtvé

nye

MÜ

LLE

R V

ILM

OS

rejtvé

nye

VÍZSZINTES1. Nagyon jól teljesít7. Árcimkével lát el8. Magad9. Szándékozó12. Kohóvég!14. Igaz Károly névjegye16. Fiúnév18. Ruhaanyagot méretre

levágó20. Éjszaka elõtti napszak21. Bika közepe!22. Hálával emleget24. Magyarországi megye

(ABAÚJ)26. Azok az emberek27. Vékony fémhuzal29. Szõnyeget tisztít

VÍZSZINTES1. A megfejtés elsõ

része8. Veszítõ ellentéte9. Antal Ede névjegye11. Fa része12. Tût, cérnát használ14. Jókai ..., író

(ékezethiány)16. A földre tesz

17. Falvég!18. Vinnél páros betûi19. Római 50120. Vékony ág22. Emelni tud23. Végül meghajol!24. Forr25. Téli csapadék26. Porcióz

FÜGGÕLEGES2. Irsay Nóra névjegye3. Meleg évszak4. Idegvég!5. R!6. Nagyobbít7. Régimódi10. A megfejtés

második része13. Arrafele!

15. Olajjal megken16. Néma lány!18. Párolog21. Patás háziállat22. Keservesen sír24. Szobákat választ el

egymástól27. Kezdõdik a dáridó!

1 2 3 4

K5 6

7 8

9 10

M11 12

Z13

14 15 16 17

18 19

20 21

S22 23

A24 25

26 27 28

29

P

M1 2 3 4 5 6

E7

B8 9

A10 11 12 13

14 15 16

17 18 19

20 21 22

23 24

Á25 26 27

O

Á ! Y

RREEJJTTVVÉÉNNYY-

PPÁÁLLYYÁÁZZAATT

FÜGGÕLEGES1. A tetejére 2. Berak a közepén!3. Messze van, mint ...

Jeruzsálemtõl4. A megfejtés5. Betol a közepén!6. Alá10. Rõtszínû erdei állat11. A Törökországi levelek írója13. Becézett Erzsébet15. Apró17. OBI19. Filmezõcsoport23. Durranni kezd!24. Bakivég!25. JÓO26. Mint a vízszintes 26.28. Lyukas tál!

A beképzelt operaénekes beszélget a barátjával:– Kíváncsi vagyok, mit fognak a házam falára

felírni, ha majd meghalok?A barát válaszát a rejtvény színes oszlopában

olvashatod.

Ebben a hónapban két pályázatirejtvényt küldök: egy közmondás meg

egy vicc poénja – a két megfejtésközül legalább az egyiket küldd el aszerkesztõség címére, amennyiben

nyerni szeretnél az októberi sorsoláson.

a Rejtvénykirály

!HHaavvoonnttaa

55 DÍJATssoorrssoolluunnkk kkii

16

Tanulóimnak ez a kirándulás,a veletek való találkozás egy élet-re szóló élmény marad. Ha nemkapjuk ezt a lehetõséget a Nap-

sugár kör tagjaiként, talán a félreesõ falunkbólezek a gyerekek nem juthattak vol-na el Kolozsvárra.

Hegyi Erzsébet tanítónõ és a magyarhermányi tanulók

Nagyon várom a Napsugárt és aNapsit, a sok-sok rejtvényt. A Nap-sugárban sok érdekesség van: aTestvérek Kuckója, Itt születtem.Remélem, hogy jövõre is járni foga Napsugár.

Soós Róbert, Vista

Izgatottan várjuk a következõszámot. Nekem a kedvenc olvas-mányom az Itt születtem, a rejtvény és a kézimun-ka. Otthoni kedvenc idõtöltésem a rajzolás és akézimunkázás. Kovács Regina, Vista

Nagyon szeretném, ha eljönnének a magyarvis-tai iskolába. Nagyon szeretjük, amiket küldenek,alig várjuk, hogy legyünk benne a Napsugárban,és hogy találkozzunk Önökkel.

Kovács Kriszta, Vista

Meg szeretném dicsérni a szerkesztõséget mind-azért, amiért a Napsit ilyen jól megírták. A Napsités a Napsugarat nagyon kedvelem. Mind a ket-tõben a rejtvényt és az érdekes történeteket szere-tem olvasgatni. Gyönyörû minden! Egy hónapotse hagyok ki belõle!

Barta Anett-Angéla, Szalárd

Köszönöm, hogy olyan sok meglepetést szerez-nek nekünk. Kószabósza varázslatos útjai is tet-szettek, de a júniusi számban megjelent FodorSándor mese, a Fülöpke beszámolói lett igazán akedvencem.

Kérném Fodor Sándortól, hogy még küldjönmeséket. Szeretem a Napsugarat meg a Szivár-

ványt. Képzeljék,még az óvodás Szi-várványaim is meg-vannak. Sajnálom,hogy néhány gyer-mek nem tudja érté-kelni az önök mun-káját, és köszönöm,hogy nem adták fel,és küzdöttek.

Mánya Zsófia, Marosvásárhely

Jó pihenést kívá-nok, hogy jövõre

újabb és újabb Napsugarakat írhassanak. NekemFülöpke beszámolója tetszett a legjobban. Nagyontetszik a Napsi is. Remélem, hogy jól kipihenikmagukat, és újabb érdekességekkel jönnek.

Simon Medisza, Marosvásárhely

Új rovatunk-ba várjuk atréfás „el-

szólásokat”, ame-lyek osztályotok-ban hangzottak el,vagy dolgozataitok-ba csúsztak be. Nevessünk együtt: elsõkéntBlatniczki Cecília szatmárnémeti tanító né-ni aranymondás-gyûjteményén.

Beszaladt a Bodri kutya a szobába, bebújt az ágy alá, oda, ahol a lányok a lisztes

teknõst tartották.

Akárhogy fûtöttek, a király csak fázott. Akkorjött egy parasztember, megjavította a fûtést.

Többé nem fázott a király.

Az osztásban szereplõ számok: osztandó,osztó, osztag.

Nagy Sándor megoldotta a gordiuszi csomót,amit senki sem tudott. A többiek sokat gondol-

kodtak, de õ egy röpke gondolkodássalszétvágta a kötelet. (Talán a kardjával?)

Ti Ti mmoonddmmoondd--táátookktáátookk

Szõllõsi Anett, Zilah

Kosza Edvárd, Balánbánya

LLEEVVEELLEEZZÕÕ

17

A hugicám, Nóri egy kilóval született, és két hónapigült az inkubátorban. Most már túl van a nehézségeken,sokat játszunk, viccelõdünk. Nemrég töltötte a háromévet. Az egész család csodának tartja, hogy él.

Lõrinczi Andrea, Bukarest

Szabina egy és fél éves. Nagyon szeretem, és õ is en-gem. Kolumbán Andrea, Bardóc

Zsuzsa 14 éves, nagyon szeret táncolni és énekelni.Szokott tanítani engem, nagyon szeretek vele énekelni.Õ a legjobb testvér. Balogh Mónika, Zabola

A testvérem, Gellért óvodás. Nagyon szereti az álla-tokat. Egy kicsit durva, hiszen fiú. Sokat autózik éskockázik. Mindenhez hozzányúl, mindent megmozgat.Szereti a meséket és engem.

Kelemen Kriszta Mónika, Parajd

Nekem két testvérem van. Róbert 7, Tímea 14 éves,én a középsõ vagyok. Néha elõfordul, hogy civako-dunk, de a harag nem tart sokáig. Nem is tudom, milenne velem nélkülük.

Csizmadia Kinga, Gyergyószentmiklós

Nekem nincs testvérem, de nagyon szeretnék. Ami-kor sírna, megpuszilnám, amikor nevetne, én is vele ne-vetnék. Nagyon szeretem a picurokat.

Ferenczi Kincsõ, Székelyudvarhely

Zoltán 2 éves.Szeretek vele ját-szani, de nem min-dig van idõm. Néharosszalkodik ésidegesítõ, de min-dig jóvá teszi a hi-báit. Nagyon édes!

Osztián Pálmaírása és rajza,

Marosvásárhely

Szólj, szám!

2. Keressetek összetett szavakat,melyeknek egyik eleme a HÁZ sza-vunk.

rovatunk át-költözött a www.napsugar.ro címûhonlapunkra. Ezentúl itt válogathat-tok a finom moly-csemegék, a jobb-nál jobb olvasnivalók közül. Írjátok

meg papír- vagy elektronikus levélben: szerintetekmit és miért érdemes elolvasniuk az éhes könyv-molyoknak.

1. Építsetek. Képzõk segítségévelalkossatok minél több új szót a HÁZtõbõl.

3. Fölösleges szószaporítás. Tö-mörítsétek a nyakatekert szerkeze-teket:befejezést nyert, kifogást emel,

javítást eszközöl, örömömre szolgál, autóval rendelkezik,

változást szenved, fontosságottulajdonít (kölcsönöz) neki

TESTVÉREK KKUCKÓJA

MMi iis szerettjjüük aaz

állatokat!címmel állatfotó-galériát nyitunk.

Küldjetek magatok vagy családotokáltal készített érdekes,

jó minõségû digitális felvételt házikedvenceitekrõl, vadról, madárról,

bogárról. Fontos, hogy a kép legalább 1500x2000 pixel

felbontású legyen. A legsikerültebbfényképek megjelennek

a Napsugárban és honlapunkon.Címünk: naps.sziv@napsugar.ro

KönyKönyvmolyvmoly

!HHaavvoonnttaa

33 DÍJATssoorrssoolluunnkk kkii

Magyarok a román fõvárosban.

Novemberi IItttt sszzüülleetttteemm rovatunk-

ban róluk és a bukaresti magyar

iskoláról mesélünk.

Itt születtem

Anagyszámú borvízforrása, mofettá-ja miatt „Erdély gyöngyének" isnevezett, legkisebb romániai város,

TTuussnnááddffüürrddõõ Hargita megye déli részénfekszik, ahol az Olt folyó magas hegyekközött tör át nagy üggyel-bajjal az Alcsí-ki-medencébõl a Háromszékibe. Valami-kor hatalmas vár õrizte ezt a fontos ka-put, melynek romjai ma is fellelhetõk aszurdok végét elzáró Vártetõn. Csíki Bál-ványos-vár volt a neve.

Az Olt túlsó partján egy lovagvár rom-jaira emlékeztetõ sziklahalmaz emelkedika fürdõváros fölé, ahonnan a kíváncsi tú-rázó beláthatja az egész tusnádi szorost, aszomszéd falvakat és Bükkszádot is. Asziklacsúcs oldalán sólymok tanyáztak(hajdan a portának adóba küldött sóly-mokat tenyésztettek itt), innen kapta aSólyomkõ nevet. Alatta, a mesterségesCsukás-tó tükrében tükrözõdnek vissza a

százados fenyõk csúcsai. Kányádi Sándor szerint ebbena tóban éli nyugdíjas éveit az Olt halainak királya, a

Csuka. De nemcsakõ, hanem csónakbólaz idelátogató ven-dégek is élvezhetika tó és a táj szép-ségeit.

A Sólyomkõ csúcsánFeszület vigyáz Tusnádra

A Csukás-tó isméttisztán ragyog

Büszkék vagyunk szoborparkunkra, de mi, gyerekek többetidõzünk a fából „faragott” játszótéren.

18

19

A reumás betegségekben szenvedõk gyógyulásátma két kezelõközpont szolgálja, ahol szakorvosok el-lenõrzése mellett gyógyhatású borvizekben fürdõz-hetnek, ivó- vagy mofettakúrát vehetnek beteg ven-dégeink.

Aki egészséges, és csak szórakozásra, üdülésre vá-gyik, nyáron a mezotermál strand borvízzel feltöltöttmedencéjében vagy a nem messze csillogó SzentAnna-tó tiszta vizében fürödhet. A festõi környezetû,vulkanikus eredetû tó ihlette az erre járó Jókai Mórta Tengerszem tündére címû mûve megírására.

Érdemes meglátogatni a Mohos tõzegláp védett területét is, ahol nagyonritka növényekkel ismerkedhetünk meg. A húsevõ harmatfû a ragacsos szir-maira rátapadó apró rova-rokkal táplálkozik.

Nem tartozik a látványosságok közé, de szá-munkra fontos az iskolánk, amely 1992 ótaJókai Mór nevét viseli. 161 helybeli és a SzentFerenc Alapítvány által létrehozott Szent LászlóBentlakásban otthonra lelt gyerek tanul ebbenaz intézményben, köztük a mi osztályunk is,melyben 17 hûséges Napsugár-olvasó gyerekakar okosodni.

A város központjában, egymással szemben helyezkedik el akatolikus és az ortodox templom. Mivel a város lakosságánaktúlnyomó része római katolikus, 26 évvel ezelõtt, nehéz körül-mények között épült a régi kápolna helyére a mai modern stílu-sú templom, amelynek belsejében a régi székely fafaragás mo-tívumai is helyet kaptak. Érdekessége, hogya falait díszítõ Keresztút sajátos képei ImetsLászló csíkszeredai képzõmûvész 15 fametsze-tének elsõ lenyomatai. Egy Márton Áron erek-lyét is õrzünk a kicsi templomban: a szent-életû püspök sapkáját. A templomépítõ helyiplébános a nagy püspök tanítványa volt.

Ugyancsak a városka központjában talál-hatók a vendégeket váró szállodák: az Olt, a Tusnád, a Csukás-szálló és sokfelújított panzió. A legenda szerint egy pásztorfiú gyógyulása hívta fel a fi-gyelmet a borvizek gyógyhatására, és 1845 körül kezdõdött meg a fürdõhelykiépítése.

Összeállította a tavalyi IV. osztályés Lázár Annamária tanító néni

Az újjáépült katolikustemplom

A borvíztõl meggyógyultpásztor szobra

A Szent Anna-tó

Rovarevõ harmatfû

Ugye szerettek utazni? Akikrõl most mesélek nektek, nem utazási iro-dák programjai közül válogattak, mint a mai turisták, hanem nélkülö-

zést és ezer veszélyt vállalva indultak útnak. Ismeretlen tájakat, növénye-ket, állatokat, õsi kultúrákat, nyelveket kutattak fel. Többen közülük trópusibetegség, merénylet, baleset áldozatai lettek, s ami még szomorúbb: hiába

tiszteli õket a tudomány és távoli népek, saját hazájukban sokuknak a nevét is elfelejtették. Pedigmegérdemlik, hogy büszkék legyünk rájuk. Lássuk, merre jártak, mit kerestek, mit találtak?

Ázsiai utazóink zöme azért indult el, hogy a magyarok õsha-záját, rokonait megkeresse. Az 1200-as években elsõként Do-monkos-rendi szerzetesek, köztük Ottó majd Julianus ésGerhardus hozott hírt nemcsak a Belsõ-Ázsiában élõ magya-rokról, hanem a közelgõ iszonyú tatártámadásról is.

Hatszáz év múlva a székely Kõrösi Csoma Sándor, a Nagy-enyedi Kollégium kitûnõ diákja áldozta életét az õshaza felku-tatásának. Embertelen körülmények között, fázva, éhezve alkot-ta meg az elsõ tibeti-angol szótárt és nyelvtant, a tibeti irodalom-ról és buddhizmusról szóló köteteit. A malária megakadályoztaabban, hogy eredeti célja szerintBelsõ-Ázsiából döntõ bizonyíté-kokat hozzon a magyar-hun ro-

konságról. Teste Dardzsilingben nyugszik, de szelleme arra sar-kall bennünket, hogy megtudjuk végre az igazat népünk eredeté-rõl. Hatalmas életmûvét Tokiótól Párizsig nagyra értékelik ma is.

Másik tragikus sorsú székely tudósunk, a 30 nyelvet ismerõSzentkatolnai Bálint Gábor a magyar-mongol rokonságot bi-zonyító nyelvi és népköltészeti anyaggal tért haza Mongóliából.Hatalmas tudása hazájában még egy karéj kenyérre valót is aligért, mert munkássága cáfolta a magyarok finnugor származásá-nak hivatalos elméletét.

Szerencsésebb voltVámbéry Ármin, a kol-dus-szegény, árva éssánta szolgadiák, aki 25 éves korára 25 nyelvet ismert.Bár a magyar-török nyelvrokonság hirdetése miatt afinnugristák õt is támadták, kelet-kutatóként hírt, nevetés vagyont szerzett. Arra a kérdésre, hogy mit vinnemagával a túlvilágra, Jókai Mór azt válaszolta: a Bibliát ésVámbéry könyveit.

Világhírû magyar Kelet-kutató, orientalista volt a nagySzéchenyi István fia, Széchenyi Béla, Stein Aurél,Almásy György, Cholnoky Jenõ, Lóczy Lajos ésDéchy Mór is, akiket földrajzi, régészeti, állat- és növény-tani felfedezéseik miatt becsül a tudomány.

Világjáró magyarok

20

21

A fekete kontinens, Afrika felfedezõi között is sok ma-gyart találunk.

Gróf Teleki Sámuel Sáromberkén született, Debre-cenben, Berlinben és Göttingenben tanult, katonatisztmajd képviselõ lett. Afrikai útjára bizalmas barátja,Rudolf trónörökös biztatta. Teleky gróf az elsõk közöttmászta meg a Kenya-hegyet, 3 kaméleon- és 78 növény-fajt, egy mûködõ tûzhányót, két tavat és egy addig is-meretlen, csodaszép virágot fedezett fel, melyet róla ne-veztek el Lobelia Telekii-nek. De az õ nevét viseli még6 növényfaj, a tûzhányó, egy kis tó és völgy is. 338 ér-tékes tárgyból álló néprajzi gyûjteményt hozott haza, ésadományozott a Magyar Néprajzi Múzeumnak. Üveg-lapra rögzített fényképfelvételei az elsõ hiteles fotó-dokumentumok Afrikáról.

Almásy László a szaharai barlangrajzok felfedezõje,Torday Emil a Kongó-medence bennszülött törzsei-nek gazdag kultúráját tárta fel.

Két erdélyi büszkeségünk, Fenichel Sámuel és Bíró Lajoséletét kockáztatva, hallatlan akaraterõvel és elszántsággal Új-Guinea emberevõ pápuái között végezte gyûjtõ- és kutatómun-káját. Fenichel a trópusi láz áldozata lett. 3000 néprajzi tárgyat,25000 állattani preparátumot, 500 fényképfelvételt küldött hazaa budapesti múzeumoknak. Bíró Lajos 200000 darabból állógyûjteményét máig sem tudták teljesen feldolgozni. 2000 újállatfajt fedezett fel, amelyek közül 150 az õ nevét viseli. A vilá-gon egyedülálló néprajzi gyûjteménye hatezer darabból áll, depótolhatatlan érték a több száz fénykép is, amelyet a pápuákrólkészített.

A tudósokon, felfede-zõkön kívül magyar hit-térítõk, járványokkalküzdõ orvosok és ret-tenthetetlen vadászok szereztek hírt-nevet nemzetünk-nek szerte a világban. Közöttük a nagy grófi család egymásik sarja, Széchenyi Zsigmond életútja a legtanulsá-gosabb. Afrikai vadászatait népszerû, fényképekkel gaz-dagon kísért könyvekben adta ki. A háború elpusztítottaházát, trófea-gyûjteményét. A kommunisták elvettékminden vagyonát, kényszerlakhelyre telepítették. A haj-dani gróf alkalmi munkákból tengette életét. Mégsemhagyta el hazáját. Mint mondotta szellemesen: „A Zsigafoglalkozott ezzel a gondolattal, de a Széchenyi nem en-gedte.”

Anagy földrajzi, néprajzi felfedezések kora lejárt. De azért nektek is maradt feladat. A világonsokat kell javítanunk. Lássatok máris hozzá erõtök szerint. A nagy magyar világjáróknak pedig

ne a lépteit, inkább jellemük erejét kövessétek. Zsigmond Emese

Az õsz a Lombgyûrû erdõ körül ólálko-dott. Azt várta, hogy felválthassa a nya-rat. Egy-két falevelet be is festett sárgá-

ra, s a szeleket is megcsiklandozta, hogy mo-zogjanak már egy keveset.

Mackó-apó korán ébredt, meglátogatta avadméheket, szamócát gyûjtött, aztán KapukkiPukkának segített a madárkák etetésében. Ha-zafele menet szokásos medveénekét dudo-rászta, amikor is hangos kiáltozás ütötte meg afülét.

– Szaladjatok, szaladjatok! – kiabálták a nyu-szik, és úgy rohantak vackuk felé, mintha pus-kából lõtték volna ki õket.

– Meneküljetek, meneküljetek! – zúgták aszelek.

– Szedjétek a lábatokat! – kopogta Pál, aharkály.

Az állatok ide-oda rohangáltak, a madarakszétrebbentek, mély csend fészkelte be magát

az erdõbe. Szegény Mackó-apó, fogalma semvolt, mi történik. Peckesen folytatta útját. Mac-kó-anyó szamócalekvárt fõzött, sietnie kellett.A völgybe csordogáló patak mentén haladt. Agalagonyabokor mögött egyszercsak egypuskacsövet pillantott meg. Megtorpant, mint-ha inába szállt volna a bátorsága. Ledobta a ke-zében szorongatott kosarat, és szaladni kez-dett, ahogy csak bírta. Szaladt, szaladt, depuff, megbotlott egy óriási kõben. Egyenesena tövisbokorba esett. Meg sem tudott mozdul-ni, mancsában ezer tüske. Sajgott szegényMackó-apó minden porcikája. Látta ezt a zöld-kalapos vadász, letette a puskáját, odasietett amedvéhez.

– Mackó-apó, ne félj tõlem, békés szándék-kal jöttem! – szólt a vadász, megfogta Mackó-apó mancsát, és kihúzta a tövisek közül.

Mackó-apó visszanyerte bátorságát, és aztkérdezte:

– Ha nem akarsz bántani, miért van puskanálad?

– Minden vadásznak van puskája, de nemmindenki használja! – felelte a vadász.

– Miért jöttél? – érdeklõdött a medve, és fel-szisszent, mert nagyon fájt a mancsa.

– Azért jöttem, hogy megnézzem, jól vagy-tok-e, készülõdtök-e az õszre? Mindjárt meg-

22SZABÓ ZELMIRA rajzai

MACKÓ APÓ ÉS A VADÁSZ

SIMON RÉKA ZSUZSANNA

érkezik – mondta a vadász, és barátságosan amedve felé nyújtotta a kezét.

Mackó-apó szomorúan bámulta, aztán a va-dász felé emelte mancsát. A vadász óvatosankihúzta a tüskéket.

– Köszönöm! – hálálkodott az öreg medve.– Nagyon szívesen – szólt a vadász –. Most

már mennem kell!Kedvesen elbúcsúztak egymástól. Mackó-

apó mosolyogva indult barlangjába. Alkonyo-dott. Mackó-anyó már nagyon aggódott. A bar-lang elõtt álldogált. Se Mackó-apó, se szamó-ca. Hogy fõzze így a lekvárt? Mackó-apó meg-nyugodva baktatott, messzirõl látta Mackó-anyót, hangosan kiáltott:

– Ne haragudj, Mama, találkoztam egy va-dásszal. Nem tudtam korábban jönni.

– Egy vadásszal, és jól vagy, Papa? – sopán-kodott Mackó-anyó.

– Jól hát, a vadász igen jámbor ember. Be-estem egy tüskebokorba, és õ kiszedegette atüskéket a mancsomból – nyugtatta feleségéta medve.

– Akkor ezt meg kell hálálni, Papa, egy kisakácmézzel – örült Mackó-anyó.

– Máris indulok – helyeselt Mackó-apó.Leszállt az este. Szentjánosbogárék bevilá-

gították az egész erdõt. Az erdõ szélén takaroskis házacskában lakott a vadász. Mackó-apó

hármat koppantott az ajtón. A vadász meglepõ-dött.

– Ezt neked hoztam, köszönetképpen –szólt a medve, és átadta a kezében levõ mézes-bödönt –, mert kiszedted a mancsomból a tüs-kéket.

A vadász boldogan köszönte meg. Az igaz-ság az, hogy õ is nagyon szerette a mézet. Az-óta a medve és a vadász jó barátok.

Zene és szöveg: GRYLLUS VILMOSSZEDERBOKOR

1. Sze-der- bo- kor- nak de szúr a szá- ra!2. Hi- á- ba vé- di, hi- á- ba óv- ja!

E- zer- nyi tüs- ke vi- gyáz re- á- ja,Be- má- szom én a sze-der- bo- kor- ba,

Vi- gyáz az é- des, fi- nom sze- der- re,ha tüs- ke szúr is, fo- gom a ved- ret,

az ar- ra já- ró ne- hogy le- szed- je.szín- ül- tig gyûj- töm be- lé a szed- ret!

23

24

2086-ot írunk, az ûrutazáskönnyen lehetséges. Az osz-tállyal elindultunk a Holdra.

Kaptunk alsóruházatot, amifelfogja az izzadtságot. Utánacsizmát, kesztyût, ûröltözéketés sisakot. A sisakon kameraés sisakrostély volt a napfényenyhítésére. A ruhán hõszabá-lyozó, számítógép-kijelzõ, ita-los-zacskó. A ruha 15 mû-anyagrétegbõl készült.

Beszálltunk a rakétába, és becsatoltuk magunkat.Egy pillanat alatt megérkeztünk.Távcsõvel figyeltük minden

irányból, hogyan lesz telehold, éshogyan fogy el.

UNIPANHELGArajzai

A szentegy-házi tavalyiIV. A osztály

meséje

Szkafandereinkben nagyugrásokkal sétáltunk a Holdon.

Osztálykirándulás a Holdra

25

Megfigyeltük, hogy a hagyományos hold-ünnepen a kínai gyerekek családjukkal aparkba mentek sárkányt eregetni, és finom,hold alakú sütit enni.

Hála Istennek épségben hazaér-tünk. Életünk végéig emlékezni fo-gunk erre az ûrkalandra.

Szaladtunk az ûrhajó felé. Ott akár egy vetemény, annyizöld lény hemzsegett. Átugrottuk õket, és rögtön indultunk visz-sza a Földre. Épp, hogy megúsztuk.

Aki hisz nekem,jöjjön, aki nem,

haljon!

Lehajolva egy kis zöld lényt láttam, kezébenpuskával. Gyorsan figyelmeztettem mindenkit.Nem akartak hinni nekem.

Ezek az apró ûrlények nem bé-kés szándékkal érkeztek a Holdra.

Milyen érdekesez a holdkõ!

Elviszem kémia-órára!

26

Dobai Gabriella, Mikefalva

Grüman Orsolya, Zabola

Somodi Szidónia, Etéd

Szakács Bernadett,Gyergyóalfalu

Márton Kincsõ, Marosvásárhely

Bálint Szilvia, Szilágysomlyó

Zizzen a falevél a réten,Suttog a szél az égen,Suhan a madár szárnya,Huppan a macska a tálba.

Pottyan a makk a nyáron,Loccsan a víz a tálon,Tottyan a kacsa a mákon,Koppan a dió az ágon.

Lázár Arnold, Apáca

Mondd, milyen az illata a víznek?Csatangol erdõkön, hegyeken át,Ezért hozza fenyõk, virágok illatát.Mondd, az útja merre visz a víznek?Folyóból tengerbe barangol: erdõkön, mezõkön át,S míg óceánba érkezik, hosszú út vár rá.

Havasy Henrietta, Szilágysomlyó

Nyár, vakáció, hol vagy már? Fa alatt nyugszol,hegyeken túl. Úgy vártunk, de te mégis elmen-tél, és hagytad, hogy beköszöntsön az õsz, shogy kiöntse az õ szeretetét!

Lepedus Orsolya, Szatmárnémeti

A terebélyes diófa megöregedett,A füttyös sárgarigónak búcsút intett.Ágait a szél is csak bántja,Diózáport hullat a gyerekek kosarába.

Koncz Andrea, Kolozsvár

Szépen hullnak a falevelek,A gyerekek beszélgetnekA szép õszi természetrõl,A sárguló levelekrõl.Kergetõznek vidámanA ragyogó Hójában.Boldogok, hogy ott vannak,Önfeledten játszanak.Tóth Attila István, Kolozsvár

Irkafirka

27

NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ, MÜLLER KATI képszerkesztõ. Arculatterv:KÖNCZEY ELEMÉR. A szerkesztõség postacíme: 400446 Cluj, Str. L. Rebreanu,nr. 58./28., C.P.137. Telefon/fax: 0264/418001. Megrendelhetõ a szerkesztõségcímén. E-mail: naps.sziv@napsugar.ro Honlapszerkesztõ: KOMÁROMY LÁSZLÓ;www.napsugar.ro A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: ContIBAN RO45RNCB0106026602080001 B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C.NAPSUGÁR – EDITURA SRL. CUI: 210622 Készült a kolozsvári TIPO OFF-SET Kft. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 2,5 lej

Kádár Norbert, Szilágysomlyó

Eördögh Beáta, Sepsiszentgyörgy

Medán Rodika, Dés

NOVEMBER

Címlap: Kószabósza a házakról mesél

Ne törd le az ágakat!Használd a szemétládákat!Ne parittyázz madarat,Ne tépd le a virágokat!Ne rakj tüzet, mert veszélyes,Az erdõtûz nagyon félelmetes!Védd meg környezetedet,S meglátod, jobb lesz az életed!

Kovács Eszter, Körösfõ

Természetnek reggeleA tavasz, március, április, május.Csodás dele a nyár, június, július, augusztus.Alkonyata a tarka, szeles õsz, Szeptember, október, november.S ha leszáll a telelõ,Természetnek pihenõ:December, január, február.

Kovács Gergõ, Körösfõ

Itt van már az õsz, jaj, de szép,A méhek elbújnak a kaptárba,A gyerekek már járnak iskolába,Bencének megfázott a cicája.Éhes mackók kedvesek,Ez a hegy már meredek.A medvék nem veszik észre,Mikor a gyerekek kimennek a rétre.

Tóth Andrea, Nagyvárad

Õsz, õsz, õsz, miért ilyen borongó?A nagy medve ilyenkor még morrogó.Õsz, õsz, õsz, ne légy borongó!Nagy medve, légy sokáig morrogó.

Nãndrean Dávid, Nagyvárad

Tavasz, játszik kint a kamasz.Nyár, meleget vár.Õsz, kint van a csõsz.Tél, a hidegtõl senki sem fél.

Gergely Tamás, Nagyvárad

Õsz, õsz, itt az õsz,Én megyek, te jössz.Hullnak a levelek,Jönnek a gyerekek,És megyek veletek.

Zsebe Szilárd, Nagyvárad

E lapszám támogatói:

Vágjátok ki, és

ragasszátok

nevetek mellé a

gyûjtõlapra.

Irkafirka

Cseh Attila, Gelence

Veres Evelin, Torda

Trif Norma, Szatmárnémeti

MMaasszzaatt MMûûvvéésszzKIÁLLÍTÁSA

a ttavvallyi õõssz lleggsszebbbb rrajzaibbóóll

Péter László, Etéd

Nagy Tímea, Brassó

Fülöp-Varga Anna,Gyergyószentmiklós