Szövegértés A 10-2 diák-jav · 2015-09-03 · gosodás eszmerendszere Európa legtöbb országában elterjedt a XVIII. században. Magyarországon főként francia képviselő-inek

2Tanulói munkatankönyv

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program

(Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

S Z A K M A I V E Z E T Õ K P Á L A K Á R O LY S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

R Á P L I G Y Ö R G Y I A P RO G R A M F E J L E S Z T É S I K Ö Z P O N T V E Z E TŐ J E

F E J L E S Z T É S I P R O G R A M V E Z E T Ő K O R Á N Y I M A R G I T

V E Z E T Ó F E J L E S Z T Ő K A R AT Ó L Á S Z L Ó

K Á L M Á N L Á S Z L Ó

S Z A K M A I B I ZOT T S Á G B Ó K AY A N T A L E L N Ö K

B Á N R É T I Z O LT Á N

C S E R H A L M I Z S U Z S A

G Y Õ R I J Á N O S

S C H E I N G Á B O R

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ M U R Á N Y I Y V E T T

S Z A K M A I L E K TO RO K A S Z A K M A I B I Z O T T S Á G TA G J A I

P E T HŐN É N A G Y C S I L L A

FELELÕS SZERKESZTÕ N A G Y M I L Á N

B O R Í T Ó G R A F I K A S Z Ű C S É D U A

T I P O G R Á F I A B Á R D J O H A N N A

© S U L I N OVA K H T.

© M U R Á N Y I Y V E T T

A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN,

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

Tanulói munkatankönyv

I R O D A L M I É L E TM A G Y A R O R S Z Á G O N

A F E L V I L Á G O S O D Á S K O R Á B A N É S

A R E F O R M K O R B A N

F e j l e s z t ő k

Fűköh Borbála Kertész Zsuzsa Pála Károly S. Varga Judit

T A R T A L O M

I R O D A L M I É L E T M A G Y A R O R S Z Á G O N

A F E LV I L Á G O S O D Á S K O R Á B A N É S A R E F O R M K O R B A N

5 A Z I RO DA LO M K E Z D E M É N Y E ZŐ I

19 K A Z I N C Z Y É S K O R A

M O ZG O L Ó D Á S A S Z Á Z A DV É G E N

4 2 A K R I T I K U S K Ö L C S E Y

54 K ATO N A J Ó Z S E F, A S Z Í N É S Z É S D R Á M A Í R Ó

82 A Z É R T E K E ZŐ K Ö L C S E Y

9 8 PE TŐ F I É S „ A Z I RO DA LO M G É PE Z E T E ”

112 A Z É R V E LŐ S Z Ö V E G F E L É P Í T É S E, A B E K E Z D É S, A T É T E L M O N DAT É S A M O N DAT T Ö M B

R E K L Á M O K É S A Z É R Z E L M I B E F O LY Á S O L Á S

1. A Z I R O D A L O M K E Z D E M É N Y E Z Ő I

A kultúra és az irodalom története többé-kevésbé szerves fejlődésként értelmezhető, amely-nek során irányzatok, divatok, áramlatok váltják egymást. Ezt a többnyire kiegyensúlyozott fejlődést időnként felgyorsítja egy-egy mozgalom, olykor csupán néhány lelkes vagy éppen megszállott „kultúracsináló”. Ebben a modulban a XVIII. század végének néhány nagy kezde-ményező alakjával ismerkedünk meg, akik a tudomány, a közgondolkodás vagy a nyelv gyors átalakítását tűzték célul önmaguk, társaik, társadalmuk elé.

KULTÚRACSINÁLÓK

1. Gondolkodjatok el az alábbi kérdéseken, és fogalmazzátok meg válaszotokat egy-két mondatban!

a) Mi a kultúra? Hogyan viszonyul ez a fogalom a művészet, az irodalom fogalmához?

b) Hogyan fejlődik, változik az emberiség kultúrája? Kik „csinálják” a kultúrát?

c) Milyen nagy kultúrtörténeti korszakokról hallottatok, illetve tanultatok már? Mit jelent az ókor, középkor kifejezés ebben az összefüggésben?

d) Mi jellemzi korunk kultúráját?

2. Olvasd el az alábbi szöveget!

Az emberi kultúra több ezer éves története során időről időre felbukkannak olyan csopor-

tok, amelyek a művelődés, a tudomány vagy éppen a nyelv szerves fejlődésének megvál-

toztatását, többnyire meggyorsítását tűzik ki célul. E törekvések sok esetben mozgalommá

szerveződnek, főként akkor, ha mögöttük jelentősebb érdekek, illetve nagyobb társadalmi

csoportok húzódnak meg. Olykor a változás közvetett módon hat például a művészetre

vagy a nyelvre. Jó példa erre a XVI. század bibliafordítási kultusza, melynek alapvető oka az

6 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 1 0 . É V F O L Y A M

3. Magyarázd meg röviden a szövegben szereplő alábbi szavak jelentését:

Biblia

Reformáció

Enciklopédia

4. Egy kis kutatás

a) Készíts rövid (kb. 5 perc) ismertetőt Luther bibliafordítói tevékenységéről! Milyen hatással volt a német nyelvre és – közvetetten – a német irodalomra?

b) Készíts rövid (5-10 perc) ismertetőt a XVI. század magyar bibliafordításairól, különös tekintettel Sylvester János és Károli Gáspár munkásságára!

c) Készíts kiselőadást (kb. 10 perc) a Nagy Francia Enciklopédiáról! Térj ki a vállalkozás szellemi hátterére, a legfontosabb szerzőkre, és ismertess egy-két szócikket is!

d) Jegyzeteljétek le egymás előadásait a füzetetekbe!

5. Olvasd el Denis Diderot (ejtsd: döni didró) szócikkének alábbi részletét az Enciklo-pédiából!

ENCIKLOPÉDIA

Egy enciklopédia célja valójában az, hogy összegyűjtse az egész földön elszórt ismereteket; hogy általános rendszerüket bemutassa kortársainknak és átadja az utánunk következőknek, nehogy az elmúlt századok munkássága hiábavaló fáradozássá váljék a rákövetkező századokban; hogy unokáink tanultabbak lévén egyben erényesebbekké és boldogabbakká legyenek, mi pedig úgy halhassunk meg mint akik nagy szolgálatot tettek az emberi nemnek.

egyház megújítását célzó reformáció egyik lényeges követelése, az anyanyelvű istentisztelet

bevezetése volt. Ugyanakkor a fordítások nagy hatással voltak az adott nyelvekre: bővült a

szókincs, új kifejezések honosodtak meg.

Más mozgalmak közvetlenül a nyelv megújítását vagy éppen megtisztítását, illetve a sza-

vak által kifejezett fogalmak pontos meghatározását tekintették feladatuknak. Az előbbi célt

szolgálták az első egynyelvű szótárak. Az utóbbira jó példa a francia felvilágosodás korának

legnagyobb vállalkozása, a több mint húsz évig készülő Enciklopédia és az ennek anyagát is

felhasználó híres angol lexikon, az Encyclopaedia Britannica.

A Z I R O D A L O M K E Z D E M É N Y E Z Ő I 7

a) A szócikk az enciklopédia célrendszerét taglalva három közvetlen és három közvetett célt ne-vez meg. Melyek ezek?

Közvetlen célok:

Közvetett célok:

b) Milyen összefüggést tételez föl a szerző az első és a második csoport között?

c) Az idézett szöveg „hogy unokáink...” kezdetű tagmondata önmagában is tartalmaz egy feltéte-lezett ok-okozati összefüggést. Fogalmazd meg ezt a tételt saját szavaiddal, és fejtsd ki röviden, egyetértesz-e vele!

Tétel:

Vélemény:

d) Vitassátok meg közösen az előbbi tételt!

8 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 1 0 . É V F O L Y A M

6. Olvasd el figyelmesen az ismeretközlő szöveget, majd válaszolj a kérdésekre!

a) Mi az összefüggés a felvilágosodás és az empirizmus, illetve a racionalizmus között?

b) Milyen példákat hoz a szöveg a tapasztalat és az ésszerűség fényében ésszerűtlennek tekintett jelenségekre?

c) Honnan indult ki az európai felvilágosodás eszmerendszere?

Empirizmus, racionalizmus, felvilágosodás

Nem véletlen, hogy a fogalomtisztázás,

a világ enciklopédikus összegezésének

programja épp a XVIII. században, a fel-világosodás korszakában bontakozott ki a

legnagyobb erővel. A korszak meghatáro-

zó eszmeáramlata ugyanis többek között

éppen a tapasztalati érveken nyugvó em-pirizmus és az észelvűség, a racionalizmus jegyében hirdetett harcot minden éssze-

rűtlen, nem a tudáson vagy a tapasztala-

ton alapuló eszme ellen. Az empirizmus

és a racionalizmus, a XVII. századi fi lozó-

fi a két nagy ismeretelméleti irányzata vol-

taképpen a felvilágosodás gondolkodás-

történeti és módszertani előzményének is

tekinthető, hiszen a felvilágosodás korának

gondolkodói a kinyilatkoztatott tudással, a

bibliai és teológiai tekintélyre hivatkozó

tudással szemben egyrészt a tapasztalat-

ra, másrészt az észre hivatkozva vonták

kétségbe a babona, a vallási túlbuzgóság

vagy éppen a rendi társadalomban meg-

ingathatatlannak tűnő társadalmi és va-

gyoni egyenlőtlenség létjogosultságát. Az

Angliából és Németalföldről induló felvilá-

gosodás eszmerendszere Európa legtöbb

országában elterjedt a XVIII. században.

Magyarországon főként francia képviselő-

inek gondolatai hatottak, de angol és né-

met változatainak eredményei is nyomot

hagytak a magyar művelődésben: előbbi-

ek főként a fi lozófi a, utóbbiak a szépiroda-

lom révén.


7. Házi feladat

a) Készítsünk lexikont! Nézz utána az alábbi fogalmaknak, és készíts róluk rövid (maximum 50 szóból álló) lexikoncikket!

Racionalizmus

Empirizmus

Ismeretelmélet

b) Ma, a digitális ismerethordozók rohamos terjedésének korában is készülnek enciklopédiák. Az egyik legismertebb internetes fogalomtár a Wikipédia.

Keresd meg az interneten, és olvasd el néhány szócikkét! Hasonlítsd össze a szócikkek szerkezetét a korábban olvasottakkal, illetve az általad alkotottakkal! Miben tér el a Wikipédia leginkább a nyom-tatott enciklopédiáktól?

1 0 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 1 0 . É V F O L Y A M

8. Szorgalmi feladat – Szerepek, gondolatok

a) Állíts össze rövid ismertető szöveget a névjegyeken található szerzőkről (legfontosabb gondo-lataik, műveik)!

b) Önkéntes jelentkezés alapján egy-egy tanuló ismertesse a rövid bemutatkozó szöveget a szer-zők legfontosabb gondolatai alapján!

c) Keressetek hasonló és eltérő gondolatokat a bemutatkozó szövegekben, és rendezzetek vitát róluk az órán!

KEZDEMÉNYEZŐ MAGYAROK A XVIII. SZÁZADBAN

9. Mit tudunk a XVIII. századról? 4-5 fős csoportokban válaszoljatok az alábbi kérdésekre legjobb tudásotok szerint! (Ha

nem tudjátok a választ, találgathattok is.) Vessétek össze és beszéljétek meg a megoldá-sokat!

Ki volt az uralkodó a XVIII. század második felében Magyarországon?

Mi volt a hivatalos nyelv Magyarországon?

Hol tartották az országgyűléseket?

Tantárgy volt-e ebben az időben a magyar nyelv a gimnáziumokban?

Volt-e magyar nyelvi tanszék az egyetemeken?

René Descartes

francia fi lozófus

Jean-Jacques Rousseau

francia író, gondolkodó

John Locke

angol fi lozófus

Voltaire

francia író

A Z I R O D A L O M K E Z D E M É N Y E Z Ő I 1 1

Volt-e magyar nyelvű színház?

Létezett-e Budapest ebben az időben?

Mennyi volt a város lakossága?


11. Ki kicsoda?

a) Egészítsd ki az alábbi táblázatot úgy, hogy a nevek melletti rubrikába csak a fenti szövegből származó információt írsz be!

b) A következő oszlopba írd be, amit korábbi ismereteid alapján tudsz vagy gondolsz!

A felvilágosodás eszméi több csatornán jutottak el Kelet-Európába a XVIII. század máso-

dik felében. Magyarországon elsőként a kultúra iránt érdeklődő arisztokraták könyvtáraiban

bukkannak föl a korszak – főként francia – képviselőinek legfontosabb művei. Így paradox

módon a nemesi kastélyok és udvarházak adnak otthont a rendi kiváltságok jogosságát meg-

kérdőjelező írásoknak. Szerb Antal szellemes megfogalmazásában „a nemesi arisztokrácia

lesz első hívője és hirdetője azoknak az eszméknek, melyek teljességre érve az arisztokrácia

politikai és kulturális kiküszöbölésére vezetnek”. Nagyban hozzájárultak az – egykori kifeje-

zéssel élve – világosság eszmerendszerének terjedéséhez azok a nemes ifjak is, akik Mária

Terézia 1760-ban alapított Magyar Királyi Testőrségében szolgáltak Bécsben. A közülük ki-

kerülő testőrírók megfogalmazásában jelentek meg legkorábban magyar nyelven a kor egyre

inkább uralkodóvá váló gondolatai.

Ha a magyar felvilágosodásról beszélünk, az első három név, amelyet rendszerint és okkal

együtt szoktak kimondani, Bessenyeié, Barcsayé és Báróczié. Mindhárman testőrtisztek Mária

Terézia udvarában, kezdettől fogva jó barátok, együtt, közös szándékkal indítják el azt a szel-

lemi mozgalmat, amely nemcsak újrateremti a magyar irodalmat, de kiindulópontja minden

attól kezdődő haladó hazai szellemi és politikai törekvésnek. Bessenyei a főalak, ő az ösztön-

ző, a műfajok kikísérletezője, a példakép s példamutató, a mozgalom szervezője és fi lozófusa.

Barcsay a megindulás pillanatainak legjobb költője. Báróczi pedig a legjobb stilisztája, a ma-

gyar irodalmi nyelv újrateremtője, és a további nyelvfejlesztés ösztönzője.

(Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka)


c) Végül egészítsd ki a táblázatot a könyvtár vagy az internet segítségével néhány fontosnak ítélt adattal!

N É V

I N F O R M Á C I Ó

A S Z Ö V E G A L A P J Á N

E L ŐZ E T E S I S M E -R E T E I M A L A P J Á N

K E R E S É S A L A P J Á N

SZERB ANTAL

MÁRIA TERÉZIA

BARCSAY ÁBRAHÁM

BÁRÓCZI SÁNDOR

BESSENYEI GYÖRGY

HEGEDŰS GÉZA

12. Igazold Hegedűs Géza olvasott szavait: „Bessenyei a főalak, ő az ösztönző, a műfa-jok kikísérletezője”! Írj példát az alábbi műfajokra Bessenyei életművéből az előző feladat során végzett „kutatás” alapján!

Ha szükséges, nézz utána a felsorolt műfajoknak lexikonban, interneten. (Ha pl. a röpirat szót beírod a keresőbe, újabb enciklopédiákra bukkanhatsz.)

Tragédia

Komédia

Regény

Röpirat

Bölcseleti írás


13. Olvasd el az alábbi részleteket Bessenyei Magyarság című röpiratából!

BESSENYEI GYÖRGY: MAGYARSÁG (részletek)1

(1) Valljuk meg, hogy nagyon megszűkültünk a magyarságba, melynek ugyan bőségébe soha nem voltunk. Csudálkozom nagy nemzetünkön, hogy ő, ki különben minden tulajdonainak fenntar-tásába oly nemes, nagy és állhatatos indúlattal viseltetik, a maga anyanyelvét felejteni láttatik; olyan világba pedig, melybe minden haza önnön nyelvét emeli, azon tanul, azon perel, keres-kedik, társalkodik és gazdálkodik.

(2) Olyan szánakozásra s egyszersmind köpedelemre való csekélységgel kicsinyítik némelyek ma-gokat, hogy magyarul nem lehet, mondják, jól írni, okoskodni, mivel sem ereje, sem elégsége nincsen a nyelvnek, melyekkel a tudományok szépségeket és mélységeket elől lehetne adni. Olybá venném, ha mondanád egy nagy hegynek, mely aranykővel tele volna, hogy semmit nem ér, mivel nincsen bánya s bányász benne.

(3) Mit tehet arról a drága hegy, ha kincseit belőle nem szedik; mit tehet róla a magyar nyelv is, ha fi ai őtet sem ékesíteni, sem nagyítani, sem felemelni nem akarják. Egy nyelv sem származott a föld golyóbisán tökéletes erőbe; de azért mégis sok van már erős és mély közöttük. Ha az anglusok soha nem kezdettek volna nyelveket írni, azon okbul, hogy gyenge, nem volna most sem fényes, sem oly mély, melyhez egy nyelv sem hasonlíthat már e részbe, noha gyengébb volt sokkal, mint most a magyar. […]

(4) Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességeket, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén tudós, de idegenen sohasem. […]

(5) Mit kell hát egy nemzetnek elkövetnie, ha tudománnyal fel akarja magát emelni; mely dolog köte-lessége? – Vagy valamely idegen nyelvet kell anyanyelvének fogadnia s magáétul búcsút venni, vagy a maga született nyelvébe a mély tudományokat általtenni. De egy egész nemzet meddig tanul meg valamely idegen nyelvet tökéletesen és mikor felejti el a magáét? Mert a parasztemberek, kikkel be-szélnünk kell, nem tanulnak sem görögül, sem zsidóul, se deákul, nekik is feleségeikkel beszélni kell, pedig a parasztasszonyok, tudjuk, miképpen szokták az idegen nyelveket tanulni. Azért akkor fog a magyar nyelv hazánkbul kihalni, mikor a magyar parasztasszonyok deákul, görögül, franciául vagy németül fognak tanulni és magyarul megszűnnek beszélni. Míg pedig a magyar parasztasszonyok magyarul fognak beszélni, addig a parasztemberek is úgy beszélnek, és hasonlóul, míg a jobbágyok magyarul szólnak, addig az uraknak sem lehet a magyarságot elfelejteni. Ha már így kénytelenek vagyunk nyelvünket megtartani, tisztítsuk ki legalább, és dolgozzunk előmenetelünkön. […]

(6) Melyik nyelvnek is lehetne több édessége, méltósága, mélysége és könnyű kimondása, mint a ma-gyarnak? Mind a deák, mind a francia, mind a német görcsösebb nála. Kivált poétaságra, éneklésre, régi történetek elbeszélésére, dícsérő beszédre egy nyelv sem haladja meg. Olvasd meg az Em-bernek próbáját, Telemakust, Ágist, Lukanust, fogadom, nem fogod benne a magyar nyelvnek sem szűk voltát, sem sundaságát, sem csekélységét észrevenni. Nem volt ilyen erőbe az anglus nyelv Kanut alatt, sem a görög Amfi ction idejébe, sem a francia Risseliő előtt; de mégis elmehettek mos-tani tökéletességekre, mellyel az emberi nemet csudálkozásra hozák és bölcsességre tanítják. […]

1 A zárójelben feltüntetett sorszámok az eredeti szövegben nem szerepelnek.


14. Fordítás – magyarról magyarra Bessenyei 1778-ban írt szövegében sok a ma már nem használt, régiesnek ható szó, for-

dulat, kifejezés. Ezek közül válogattunk néhányat. Alkossátok meg az alábbi szövegrészek mai magyar nyelvi változatát!

„…nagyon megszűkültünk a magyarságba…”

„…minden haza önnön nyelvét emeli…”

„…olyan […] köpedelemre való csekélységgel kicsinyítik némelyek magokat…”

„…sem ereje, sem elégsége nincsen a nyelvnek, melyekkel a tudományok szépségeket és mélysé-geket elől lehetne adni…”

„…egy nyelv sem származott a föld golyóbisán tökéletes erőbe…”

„…ha az anglusok soha nem kezdettek volna nyelveket írni…”

„…valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta…”

15. Készítsd el az olvasott szöveg vázlatát!

a) Fogalmazd meg minden bekezdés központi gondolatát a saját szavaiddal! Támaszd alá az alapgondolatot a szövegből vett idézettel (tételmondattal)! (Összevonhatsz

vagy szétválaszthatsz bekezdéseket, ha úgy gondolod, hogy a szöveg belső tagolása szük-ségessé teszi ezt.)

1. bekezdés

Alapgondolat:

Idézet:


2. bekezdés

Alapgondolat:

Idézet:

3. bekezdés

Alapgondolat:

Idézet:

4. bekezdés

Alapgondolat:

Idézet:

5. bekezdés

Alapgondolat:

Idézet:

6. bekezdés

Alapgondolat:

Idézet:

...... . bekezdés

Alapgondolat:

Idézet:


16. Olvasd el az alábbi szöveget, majd fogalmazd meg három, általad legfontosabbnak tartott gondolatát!

(1)

(2)

(3)

17. Szorgalmi feladat – Egy kis kutatás

a) Nézz utána, milyen fordításaira utal a szerző a Magyarságból idézett (6) bekezdésben! Segítsé-gül megadjuk a kiindulópontokat:

Alexander Pope

Marcus Annaeus Lucanus

b) Mikor és hogyan vált valóra Bessenyei elképzelése a Magyar Tudományos Akadémia megalapí-tásáról?

2 Teljes nevén Armand-Jea du Plessis de Richelieu (1584–1642)

Bessenyei programja

Bessenyei a nyelvművelés egyik leghatékonyabb módjának a fordítást tartotta. Írói munkás-

ságának jelentős részét teszik ki fordítások, melyek egy részére a Magyarságból idézett (6)

bekezdésben is utal, éppúgy, mint egyik saját művére, az 1772-ben írt Ágis tragédiájára. Ez

a verses dráma nemcsak Bessenyei fellépését és a magyar felvilágosodás irodalmának kez-

detét jelző mérföldkő a magyar irodalomtörténeti hagyományban, hanem az újabb magyar

irodalom kezdetét jelző mű is egyben. Nem véletlenül hivatkozik ugyanezen szövegrész

Richelieu2 (ejtsd: riseliő) bíborosra, XIII. Lajos francia király miniszterére, a francia Akadémia

alapítójára sem. Bessenyei 1781-ben ugyanis újabb röpiratot tett közzé Egy Magyar Társaság

Iránt Való Jámbor Szándék címen, melyben a kívánatosnak tartott változások letéteményesét

egy felállítandó tudományos akadémiában jelölte meg.


18. Válassz a 15. feladatban megfogalmazott tételmondatok közül egy olyat, amelyikkel egyetértesz, és egy olyat, amelyikkel nem! Fejtsd ki véleményedet róluk röviden!

1. tétel:

Vélemény:

2. tétel:

Vélemény:


19. Összegezzétek az előző feladat során kialakított véleményeket!

a) Válasszátok ki a legjellemzőbb, legtöbb tanuló által képviselt álláspontokat!

b) Rendezzetek fórumbeszélgetést, illetve vitát a legjellegzetesebb véleményekről, állásfogla-lásokról!

20. Szerkesszetek rövid (kb. 1 oldalas) röpiratot Bessenyei valamelyik – általatok nem elfogadott – tételével szemben. Alkalmazzatok a szerzőéhez hasonló érvelési mód-szereket!

2. K A Z I N C Z Y É S K O R A

M O Z G O L Ó D Á S A S Z Á Z A D V É G E N

Ebben a modulban a magyar kultúrtörténet egyik érdekes, sok szempontból vitatott fejeze-tével, a nyelvújítással foglalkozunk. A XIX. század első évtizedeiben kibontakozó mozgalom célja a magyar nyelv megújítása, gyorsított fejlesztése volt annak érdekében, hogy alkalmassá váljon irodalmi és tudományos művek megalkotására. Ennek az – olykor radikális – reform-nak sok támogatója és nem kevés ellenzője volt. Az alábbiakban az ő vitáikba és e viták do-kumentumaiba pillanthatunk be, miközben megismerkedünk a nyelvújítók által alkalmazott módszerek egy részével is.

1. Kicsoda? Micsoda?

a) 4-5 fős csoportokban beszéljétek meg, mit tudtok az alábbi személyekről, eseményekről, mű-vekről!

b) A csoportok egy-egy képviselője mondjon egy-egy mondatot a szóban forgó személyről, hely-ről, eseményről, műről, a következő csoport – láncszerűen – folytassa!

KÖLCSEY FERENC

CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY

SZÉPHALOM

NYELVÚJÍTÁS

MONDOLAT

Irodalmi élet Magyarországon a XVIII. század végén

A XVIII. század utolsó évtizedeiben felpezsdült a magyarországi – és általában a kelet-európai

– irodalmi élet. A Mária Teréziát követő, a felvilágosodás eszméit valló II. József uralkodása idején

(1780–1790) ugrásszerűen megnőtt a magyar nyelven kiadott könyvek száma, hírlapok és folyóira-

tok tucatjai jelentek meg, köztük az első irodalmi folyóiratok. Utóbbiak sorát a Kazinczy Ferenc és

két írótársa által alapított Magyar Museum nyitotta meg (1788), ezt követte Kazinczy egyéni vállal-

kozása, az Orpheus (1790) és Kármán József folyóirata, az Uránia (1794). Az irodalom és a kultúra

pallérozása ugyanakkor kevesek ügye maradt. A színvonalas folyóiratok két-három év leforgása

alatt tönkrementek az érdeklődés hiányában (az Uránia előfi zetőinek száma nem érte el a százöt-

venet sem). Az irodalmi életet gyakorlatilag az írók alkotó munka mellett vállalt irodalomszervező

tevékenysége tartotta fenn.

Bessenyei volt az első, de korántsem az egyetlen művész, aki szépírói tevékenysége mellett mű-

velődési programot alkotott, és irodalomszervezőként is jelentős érdemeket szerzett. Az őt követők

közül a legjelentősebb és legeredményesebb kétségkívül Kazinczy Ferenc (1759–1831) volt. Az ő

nevéhez fűződik a századforduló nyelvújítási mozgalmának szervezése, az első magyar irodalmi fo-

lyóiratok megalapítása, dráma- és prózafordítások sora. Sokoldalú, szerteágazó művelődésszervező

tevékenysége jól nyomon követhető önéletrajzi írásaiban (Fogságom naplója, Pályám emlékezete), de

még inkább 23 kötetben kiadott levelezésében, amely kiterjedt a kor szinte minden jelentős írójára,

gondolkodójára, illetve minden fontosabb kérdésére, témájára.

Irodalmi programját tekintve Bessenyei elveit vallotta, a magyar irodalom fejlődésének zálogát

más nyelveken alkotott remekművek fordításában látta. „Mesterségek dolgában csak úgy fogunk

előbb haladhatni – írta –, ha azon igyekezet helyett, hogy szép originálokat1 készítsünk, a nálunknál

szerencsésebb nemzetek remekjeit tesszük magunkévá.” Elgondolása éppúgy alapvetően klasszicista

szemléletéből fakad, mint a kifi nomult, már-már művi stílushoz való ragaszkodása, melyből száműzi

a népies kifejezéseket, s a köznyelv szókincsét is háttérbe szorítja. Kazinczy ezen általa „fentebb

stíl”-nek nevezett stíluseszmény alapján bírálta kortársait, s nemegyszer átírta, „kijavította” műveiket

is. Jellemző példa szemléletére, hogy az általa egyébként nagyra becsült Csokonai verseit javítva,

népies-pórias stílusjegyeitől megtisztítva kívánta kiadni. A munkát Csokonai költőtársával és barátjá-

val, Fazekas Mihállyal közösen tervezte elvégezni, miközben utóbbi Lúdas Matyijáról azt nyilatkozta,

hogy abban „a prozodia kegyetlen, a stil paraszt”. Jó szándékú kezdeményezése – Csokonai művei-

nek „javított” kiadása – végül ellentétes hatást ért el, s kiváltotta a debreceni irodalmi és művészi

körök haragját és ellenérzését későbbi tevékenységével kapcsolatban is. A nyelvújítás eredeti stí-

lusnemesítő és kultúrateremtő programja ezzel az újítók (neológusok) és a hagyományhoz, illetve a

szerves fejlődéshez ragaszkodók (ortológusok) hosszan elhúzódó harcává alakult.


1 Eredeti műveket

K A Z I N C Z Y É S K O R A 2 1

2. Olvasd el az előző oldalon található ismeretközlő szöveget!

3. A fenti szöveg első bekezdése alapján írd az alábbi táblázatba a megfelelő folyó-iratcímeket, neveket és évszámokat!

A F O L Y Ó I R A T C Í M ES Z E R K E S Z TŐ ,

I L L . K I A D ÓA M E G J E L E N É S

É V S Z Á M A


4. A szöveg második bekezdése alapján sorolj föl öt fontos tényt Kazinczy Ferencről!

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

5. A szöveg harmadik bekezdése alapján sorolj föl öt fontos jellemzőt Kazinczy Ferenc irodalomszemléletéről!

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

6. Egy kis kutatás

a) Készíts rövid (kb. 5-10 perces) ismertetőt a szövegben említett irodalmi folyóiratokról!

b) Készíts rövid (kb. 5-10 perces) ismertetőt Kármán József munkásságáról!

c) Készíts rövid (kb. 5-10 perces) ismertetőt Kazinczy és a debreceniek vitájáról! (Kiindulópontok: Kazinczy Csokonai-nekrológja, az Árkádia-pör)

(Az ismertetőkhöz lehetőség szerint használj projektorral vetített képeket pl. az ismertetett folyóiratok címlapjaival, a szerzők kézirataival stb.)

7. Kazinczy és a klasszicizmus

a) Miért hozza összefüggésbe a fenti szöveg harmadik bekezdése Kazinczy elveit a klasszicizmussal?

b) Egyetértesz ezzel az állítással? Ha igen, indokold, ha nem, cáfold meg röviden (kb. 100 szó-ban)!


8. A költők műveinek átírása, javítgatása a XVIII. század végén elterjedt, elfogadott szokás volt. A későbbiekben is számos hasonló példával találkozhatunk: Madách Imre fő művét, Az ember tragédiáját Arany János javításaival tették közzé (ma is ezt a szöveget ismerjük), Katona Bánk bánját pedig születése után több mint másfél év-századdal „igazította át” Illyés Gyula.

a) 4-6 fős csoportokban alkossatok véleményt a művek javításának, átigazításának gyakorlatáról! Érveiteket foglaljátok össze 3-5 tételmondatban, majd mindegyik csoport szószólója ismertesse a csoport álláspontját! (A feladatot három csoportban is végezhetitek úgy, hogy az egyik cso-port az eljárás mellett gyűjt érveket, a másik ellene, a harmadik pedig értékeli a másik kettő teljesítményét.)

b) Az álláspontok ismertetése után rendezzetek vitát a kérdésről!

9. Ismételjünk! (Az alábbi feladatokat természetesen csak akkor kell megoldanod, ha korábban tanultál a szóban forgó szerzőkről, művekről.)

a) Elevenítsd föl, mit tanultál a korábbiakban Csokonai Vitéz Mihályról! A legfontosabb ismeretek alapján írjál rövid (kb. 100 szavas) szócikket róla!


b) Elevenítsd föl, mit tanultál a korábbiakban Fazekas Mihályról és a Lúdas Matyiról! A legfonto-sabb ismereteket foglald össze (kb. 50 szavas) szócikkben!

c) Értelmezd Kazinczy idézett kijelentését a Lúdas Matyiról! Olvasmányélményed alapján egyetér-tesz-e a kijelentéssel? Válaszodat indokold!


10. A fordítások, illetve eredeti művek fontosságának kérdésében koránt-sem volt egyöntetű az írók vélemé-nye. Kazinczyéval ellentétes állás-pontra helyezkedett például Kármán József, aki éppen az eredeti művek megalkotását tekintette a magyar írók feladatának.

Olvasd el az Uránia első számából idézett részletet (1794)!

a) Add meg az alábbi szavak jelentését, il-letve mai magyar (köznyelvi) változatát (próbálj következtetni a szövegkörnye-zetből is)! Megoldásaidat – ha szükséges – ellenőrizd megfelelő kézikönyvekben (pl. Új magyar lexikon; Idegen szavak és kifejezések szótára; Magyar értelmező kéziszótár stb.)!

S A J Á T É R T E L M E Z É S E MA S Z Ó T Á R , I L L .

L E X I K O N S Z E R I N T

JÓ FORMÁLÁS

NÉZŐPIAC

KÖRÜLTÜNK

KÖRNYÜLÁLLÁSIT

JÁTÉKSZÍN

SCÉNA

TERMÉSZETI

KANÁRIAI

MÓDOS

SÜVÖLTÉS

Helyes megoldásaim száma: …../10

„Eredeti munkák vezetik a népet a jó formá-lásra. Hidegen hagyjuk el a nézőpiacot Jason és Medea, Phaedra és Hippolytus történetei látása után – és könnyel telik szemünk, ha azon a körültünk történt dolgokat látjuk, és ha a magunk környülállásit a játékszínben újra feltaláljuk…Úgy van alkotva az emberi szív, hogy semmi néki nem tetszik, amely valamennyire reá nem tartozik. A köz életből való scénák, mindennap előforduló, hazánkat s magunkat illető dolgok ellenállhatatlanul vonzanak magokhoz… Amennyire tehát kis erőnk ér, feltétlenül az is, hogy magunkból s körülünk merítsünk, elhitetvén magunkkal azt, hogy szebb a fülemile természeti erdei csattogása a kanáriai madár kölcsön vett mó-dos süvöltésénél.”


b) Nézz utána, milyen művek szereplőire utal a szöveg az alábbi nevekkel:

S Z E R ZŐ M Ű

JASON ÉS MEDEA

PHAEDRA ÉS HIPPOLYTUS

11. Csoportokban alkossatok véleményt Kazinczy és Kármán álláspontjáról!

a) Néhány csoport gyűjtsön érveket az előbbi, a többi csoport pedig az utóbbi vélekedés mellett!

b) Érveiteket foglaljátok össze 3-5 tételmondatban, majd a csoportok szószólói ismertessék a cso-port álláspontját!

c) Az álláspontok ismertetése után rendezzetek vitát a kérdésről!

d) Szorgalmi feladat: Egy-egy önként jelentkező (vagy egy-egy pár) készítsen rövid (maximum 5 perces) ismertetőt arról, hogy az előbbi álláspont hogyan hozható kapcsolatba a klasszicizmus, az utóbbi a romantika alapelveivel!

12. Házi feladat Olvasd el Kármán A nemzet csinosodása című tanulmányának alábbi részletét!

a) Szófejtés Add meg az alábbi szavak jelentését, illetve mai magyar (köznyelvi) változatát! Megoldásaidat

ellenőrizd megfelelő kézikönyvekben (pl. Új magyar lexikon; Idegen szavak és kifejezések szó-tára; Magyar értelmező kéziszótár stb.)!

„Minden szempillantás, melyben literatúránkról ábrándozom, emlékeztet egy valóban

nagy és hazáját melegen szerető hazafi mondására: „a mi klímánk, úgymond, ellenséges

a tudományoknak...” Nem értette ő, és én sem állítom, hogy valamely dögletes miazma

terjedett légyen el hazánk atmoszférájában, mely nálunk ezt a plántácskát – a kultú-

rát megemészti. […] A hasonlítás gyűlölséges, de nem nemzeti büszkeség, nem is más

nemzetek ócsárlása mondatja velem, hanem megfontolt tapasztalás, hogy a bárdolatlan

magyar véghetetlen pusztáinkon egészségesebb ítélettétellel van felruházva, mint amott

a csinos külföldi az ő kevély városaiban. Nagy elsősége az nemzetünknek, amit egy nagy

tapasztalású és hivatalú férfi ú egy alkalmatossággal előttem állított: hogy az együgyű,

kába személyek a magyar drámákban azért hasznavehetetlenek, mert ez a karakter nin-

csen magyarban. Van tehát erő, van tehetség a mi klímánk alatt is, és talán szebb, ma-

gasabb, elevenebb, mint akárhol, de az a jegyzés igaz, fontos és mély tapasztalásból

merített, hogy a mi klímánk ellenséges a tudományoknak.”


S A J Á T É R T E L M E Z É S E MA S Z Ó T Á R , I L L .

L E X I K O N S Z E R I N T

LITERATÚRA

KLÍMA

DÖGLETES

MIAZMA

ATMOSZFÉRA

PLÁNTÁCSKA

BÁRDOLATLAN

ÍTÉLETTÉTEL

ELSŐSÉG

ALKALMATOSSÁGGAL

KARAKTER

JEGYZÉS

Helyes megoldásaim száma: …../12

b) Foglald össze egy tételmondatban a bekezdésben kifejtett gondolat lényegét!

13. Házi feladat Hasonlítsd össze a fenti szöveget Bessenyei Magyarság című röpiratának olvasott részle-

tével! A közös vagy hasonló gondolatok alapján készíts

a) halmazábrát;

b) vázlatot egy rövid szóbeli prezentációhoz (maximum 5 perc);

c) rövid összehasonlító elemzést (150 szó)!


A NYELVÚJÍTÁS

14. Játsszunk szóláncot!

a) Gyűjtsetek össze minél több -da/-de végződésű szót! A kiinduló szó a járda. Aki nem tud újabb szót mondani, kiesik. (A szavakat valaki írja föl a táblára!)

b) Hogyan tudnátok érvelni amellett, hogy a -da/-de végződés képző?

c) Mi a képzett szó szófaja?

d) Milyen tőhöz járulhat ez a végződés? Milyen tőhöz járul gyakrabban?

e) Mi a közös e képzett szavak jelentésében?


15. Csoportokban (4-5 fő) alkossatok új szavakat -da/-de képzővel az alábbi szavak szi-nonimáiként! Hogyan neveznétek át az alábbi intézményeket, ha az lenne a törvény, hogy -da /-de képzővel kell őket használni? (A sor természetesen folytatható.)

tornaterem, sportpálya

könyvtár

mozi

munkahely

nyaraló

gyerekmedence

diszkó

raktár

használtruhabolt

műhely

WC

Az előbbiekben azt utánoztátok, hogy a nyelvművelők a XIX. század elején milyen módsze-rekkel próbálták (sok esetben sikerrel) az idegen (főleg görög, latin és német) eredetű szava-kat új szavakkal helyettesíteni. Ennek egyik módja az volt, hogy mesterséges képzőket hoztak létre. A nyelvújításkor rengeteg tőhöz odaragasztották a -da/-de toldalékot: legtöbbször igei, de néha főnévi tövekhez is. A járda, nyomda, bölcsőde, óvoda, dalárda, uszoda mind nyelv-újítás korabeli szavak.

Természetesen nem a -da/-de volt az egyetlen képző, amely ebben a korban elterjedt. Hogy csak néhányat említsünk: az igeképzők közül rendkívül népszerű volt az -ít (alakít, pirosít, va-dít), az -ng (dühöng, zajong, mereng); a főnévképzők közül az -ász/-ész (kertész, bűvész, ha-lász), az -alom/-elem (történelem, bonyodalom), vagy az -ék (hajlék, menedék, bizonyíték).

Nagyon sokszor előfordult, hogy a nyelvújítók a magyar hangtan szabályait fi gyelmen kívül hagyva hoztak létre új szavakat: a nyelvújítás során keletkezett piros-ul, alkony-ul, (el-)sötét-ül szavak tulajdonképen „szabálytalanok”, mert a magyarban addig az -ul/-ül igeképző leg-feljebb két szótagos igéket hozhatott létre (barn-ul, sárg-ul, kék-ül). Ha arra gondolunk, hogy ma milyen nehezen szoknánk meg néhány hasonlóan „szabálysértő” alakot (pl. ha valaki az internet-ozik igét szeretné elterjeszteni), akkor elég könnyen beláthatjuk, miért ütközött nagy ellenállásba a nyelvújítók számos kísérlete.

A következő feladatban egy kevésbé jól sikerült képzővel találkozhattok. (A nyelvújítás korá-nak egyéb szóalkotási eljárásairól a következőkben még lesz szó.)


16. Az alábbi idézetet egy, az 1840-es években írt kémiatankönyvből vettük.

a) Hány anyag, elem vagy vegyület nevét ismered fel benne első olvasásra? Húzd alá, ha van ilyen! (Az eredeti szövegben az akkori tudományos szokásnak megfelelően zárójelben megad-ták az anyag nemzetközi nevét is az egyértelműség kedvéért; itt mi ezeket elhagytuk.)

Az égvénygyökökhöz tartozik a hamany, szikeny, és a lavany. A hamany a fémek legkönnyeb-bike, mert fajsúlya csak 0,86; az élenyhezi nagy vonzalma miatt kőolajban tartandó, melly utolsónak alrészei a széneny s köneny. Élennyel egyesülve a haméleget, vagy növényégvényt képezi … Vízzel képezi a hamélegvízegyet, vagy haméleget, mely a szerves testeket nagy részt megrontja …

(Schirkhuber Móric korabeli tankönyvéből)

b) Mit gondolsz, miért nem terjedt el ez a típusú kémiai szaknyelv a magyar tudományos életben? Több okot is felsorolhatsz!

17. Nézz utána (interneten, etimológiai szótárban, nyelvújító szótárban stb.), hogy me-lyik anyagról szól a fenti idézet! Próbáld meg lefordítani mai magyarra a szöveget!

18. Olvasd el az ismeretközlő szöveget, és oldd meg feladatokat!

a) Magyarázd meg röviden a szöveg alábbi szavait! Ha szükséges, használj szótárt (pl. Idegen szavak és kifejezések szótára)!

SZÉPHALOM

CÍVIS

ORTOLÓGUS

NEOLÓGUS

TÖVISEK ÉS

VIRÁGOK

DILETTANTIZMUS

SZATIRIKUS

ANAGRAMMA

KOMPRO-

MISSZUM

GRÁCIA

A Csokonai-életmű körül induló vita lassanként Széphalom és Debrecen há-borújába torkollott. Kazinczy a cívis vá-rosban a maradiság fellegvárát látta, míg a debreceniek az érintetlen, az idegen ízléssel dacoló népi nyelv értékeit védel-mezték saját hagyományaikban. Maga a nyelvújítási harc, az ortológusok és neológusok egyre durvább vitája 1811-ben indult. Ekkor jelent meg Kazinczy Tövisek és virágok című, 43 epigrammát tartalmazó kötete. Az éles hangú, több-nyire gunyoros versek a klasszicista ízlés és az újító szándék jegyében támadták a maradiság és a szűklátókörűség vagy éppen a dilettantizmus minden megnyil-vánulását.

A sokszor éles hangú viták az ország egész közvéleményét foglal-koztatták, és a nyelv kérdését még inkább a közérdeklődés középpont-jába sodorták. Több tábor harcolt egymással. A szélsőséges újítók, akik szörnyű alkotású, érthetetlen szavakkal árasztották el a nyelvet, és a makacs maradiak, akik min-den új szót „bolondgombának”, „sehonnai eredetű koholmánynak” tituláltak, csak a két végletes tábort alkották, közöttük a mérsékelten újítók és a mérsékelten konzervatí-vok számos árnyalata helyezkedett el. (Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza)

Az ortológusok tábora 1813-ban ép-pen a szélsőségesnek ítélt újítók szava-it tűzte pellengérre a Mondolat című, a nyelvújítókat és személy szerint Kazinc-zyt támadó szatirikus kötetben. A művet a meg nem nevezett szerzők egy képzelt


b) Milyen események kötődnek az alábbi év-számokhoz a szöveg szerint?

1811

1813

1815

1819

A mozgalom célját, a nyelv és a kultúra meg-tisztítását az elavult, nehézkes vagy a kor uralkodónak vélt ízléséhez nem illő – nyelvi és művészeti – jelenségektől Kazinczy több versben is megfogalmazza. Olvasd el az aláb-bi két epigrammát!

HERCULESHEZ

Hogy jót tehess, te nem kerülted aKevésbé bajnok tettet is; az ólMarhájinak szemetjeit kihánytad;S ég s föld javallta hasznos tettedet.

NYELVRONTÓK

Rontott, mert építni akart, Palladio; benne Csak rontót látál, vad kora, jó ideig.A művész érzette magát, s neked én fogok, úgy mond, Törvényt és példát adni, de nem te nekem.S ím áll a roppant csarnok, s bizonyítja: ki több itt, A művész-e vagy a szolgai tompa szokás.

hölgynek, Zafyr Cencinek ajánlották. A név nyilvánvalóan Kazinczy nevéből gyártott anagramma, de világosan utal a széphalmi vezérre a megjelenés kitalált helyszíne (Dicshalom) is. A gúnyirat vol-taképpen a nyelvújítás karikatúráját adja a neologizmusok, köztük erőltetett és ne-hézkes hangzású szavak halmozásával. Legérdekesebb része a szótár, melynek alcíme maga is paródia: A nyelvmívelők szorgszerények által, részint termesztett, részint öltöztetett új magyar szók mosta-ni helyesített jelenteteinek értésére.

A neológusok válasza sem váratott magára sokáig. 1815-ben jelent meg Kölcsey Ferenc és Szemere Pál gúny-irata, a Felelet a Mondolatra – szintén név nélkül. A fiktív levek gyűjteményét és gúnyverseket tartalmazó kötet cél-táblája a maradiság, a parlagias vidéki életmód, a fűzfapoéták dilettantizmu-sa, a debreceni és – akkorra már – a dunántúli nyelvvédők konzervativizmu-sa, s mindenekelőtt a Mondolat egyik szerzője, a Bohógyi Gedeonnak csúfolt Somogyi Gedeon volt.

A küzdelmet Kazinczy az Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél című tanulmányával igyekszik lezárni 1819-ben. Az írás a harcok kettős kri-tikáját adja, mindkét álláspont szélső-séges megnyilvánulásainak bírálatával, az eredmények összegezésével. Híressé vált gondolata is a megbékélés, a komp-romisszumkeresés jegyében fogant.

Jól és szépen az ír, aki tüzes ortoló-gus és tüzes neológus egyszersmind, és egyességben és ellenkezésben van ön-magával. Hamisan lépni a táncban csak annak szabad, aki táncolni igen jól tud, és akit a grácia látatlanul lebeg körül.



c) Készíts lábjegyzetet az epigrammáról!

Epigramma:

d) Készíts lábjegyzetet Herculesről! Térj ki arra, milyen tettére utal a szöveg!

Hercules:

e) Készíts lábjegyzetet Palladióról!

Palladio:

f) Fogalmazd meg röviden, mi a közös gondolat a két versben!


g) A Nyelvrontók című verset Kazinczy nem vette föl a Tövisek és virágok című kötetbe. Mit gon-dolsz, miért nem? Egyetértesz a döntéssel? Válaszodat indokold!

19. Tanulmányozd az alábbi válogatást a Mondolat szótárából!

N Y E LV Ú J Í T Á S I S Z ÓN Y E LV Ú J Í T Á S E L Ő T T I S Z Ó

M A I M A G Y A R M E G F E L E L Ő

akarmány akarat

alagya elegia

alkony napnyugot

álláspont Standpunkt

állatság consistentia állag

Ángolly Anglus angol

angyalbőr tarka papiros

átkupidolni szerelembe ejteni

benyomat impressio benyomás

borága szőlővessző

Derünnye Hajnalcsillag

égértékség uranologia csillagászat

év időkor, esztendő

függelék appendix függelék

henger cylinder henger

kardöccse bagnét szurony

kórház ispotály

mindenményedelem Universum világegyetem

mondolat oratio beszéd

szorgszerény szorgalmatos, iparkodó szorgalmas


a) Csoportosítsd a nyelvújítási szavakat aszerint, hogy fennmaradtak vagy kikoptak a magyar nyelvből!

F E N N M A R A D T K I K O P O T T

b) „Fordítsd le” mai magyar nyelvre a szótár korábban idézett alcímét a szószedet segítségével!



21. Magyarítás

a) Kapcsold össze az alábbi nyelvújítási szavakat a forrásként használt idegen szóval, névvel!

bálna Leipzig

pillér epigramma

alagya Stockholm

purgoma balaena

Lipcse Koppenhága

Istókhalma elegia

Kappanhágó pilier

b) Fogalmazd meg röviden a módszer lényegét!

A nyelvújítók eszközei közül a SZÓKÉPZÉSRE már láttunk példákat. Az új képzők alkotásánál jóval elterjedtebb módszer volt a meglévő (eleven) és az elavult képzők felhasználása épp-úgy, mint feledésbe merült, illetve nem köznyelvi (tájnyelvi) szavak irodalmivá avatása. Ez utóbbiak sok esetben jelentésváltozáson mentek át, így történt ez a régi „hóhér” jelentésű börtön szavunkkal, a korábban „koponya” jelentésű agy szóval vagy az egykori „madárijesz-tő” jelentésű vázzal. Divatba jöttek régi, már nem használt személynevek is, többek között így vált újra kedveltté az Árpád, Ákos, Béla, Gyula és a Zoltán név.

Voltak olyan furcsa ötletek is, amelyeket még a nyelvújítók többsége is elutasított eről-tetettségük miatt. Ilyen volt például az indoeurópai mintára kitalált „nőstényesítés”, azaz a nemek megkülönböztetése melléknevek, névmások alakjaiban. Nőkről szólva a szép, kedves szó helyett ezek nőnemű alakjait kellet volna alkalmazni (szépné, kedvesné), s hasonló ala-kok keletkeztek volna a névmásokból is (őné, akiné). Az ötlet – talán érthető módon – nem aratott sikert, és nem gyökerezett meg a magyarban.

A következő feladatokban további NYELVÚJÍTÁSI MÓDSZEREKET, ELJÁRÁSOKAT ismer-hettek meg.


Szóösszetétel, összevonás

Az egyszerű szóösszetételek mellett (pl. folyóirat, főnév, kétéltű, vérszegény stb.) néha nem teljes (megcsonkított) szóalakok összevonására is sor került. Ez utóbbi módszer eredménye voltaképpen nem összetett szó, az összetevők mára elhomályosultak.

Találd ki, mely magyar szavak keletkeztek az alábbi szavak összevonásából!

cső + orr

könnyű + elméjű

rovátkolt + barom

levegő + ég

híg + anyag

zengő + tambura

A nyelvújítás korabeli szóalkotásnak egy másik tipikus módjával ismerkedhettek meg a következő feladatokban. Az ún. TÜKÖRFORDÍTÁS mindig valamilyen idegen nyelvi alakból indul ki. A lényege az, hogy a szó (általában összetett szó vagy igekötős ige) minden elemét szó szerint lefordítják. Pl. a latin im-pressio (in = ’be’, pressio = ’nyomás’), illetve a német Eindruck (ein = kb. ’be’, Druck = ’nyomás, szorítás’) mintájára jött létre a magyar benyomás szó (még a nyelvújítás kora előtt). A nyelvújítók számos magyar szót hoztak így létre, leggyakrabban latin és német mintára.

22. Német–magyar tükörfordítások Alkossatok a tanárotok utasítása alapján 4-5 fős csoportokat, úgy oldjátok meg az alábbi

feladatokat!

A) Azon tanulócsoportok számára, amelyekben a diákok tanulnak németül

a) Felsoroltunk néhány német szót, valamint azokat a magyar szavakat, amelyeket ezekből tükör-fordítással hoztak létre a nyelvújítás korában.

Találjátok meg, hogy melyik német szónak mi a magyar párja!

1. Meisterstück (a) háziságszerencse

2. Einbildungskraft (b) előkép

3. Gegengewicht (c) őreb

4. Vorbild (d) kilátás

5. Vergessenheit (e) mestermű

6. Brückekopf (f) hídfő

7. Wachthund (g) előtudás

8. Vorwissen (h) beképzéserő

9. Familienglückligkeit (i) feledség

10. Aussicht (j) ellensúly

b) Vannak ezek között a szavak között olyanok is, amelyeket ma nem ebben a formában haszná-lunk. Mi lehet a mai alakja az alábbi szavaknak?

háziságszerencse

előtudás

beképzéserő

feledség

őreb

B) Azon tanulócsoportok számára, amelyekben a diákok nem tanulnak németül

Az alábbiakban 7 német szót és magyar tükörfordításukat látjátok, de kicsit össze vannak ke-verve az alkotórészek. Minden szót kettévágtunk, aztán a német szó első felét összepárosítot-tuk a hozzá tartozó magyar fordítás második felével, és fordítva: a magyar szavak első felét is a német szavak második felével.

A feladatotok szétszedni ezeket a szavakat és összerakni az eredeti német és magyar sza-vakat is.

Meistermű Auslátás

Kisicht Előwissen

Hídkopf Ellengewicht

Gegensúly Wachtkutya

Vorkép Vortudás

Őrhund Mesterstück

Brückefő Előbild

M A G Y A R N É M E T



23. Angol–magyar „tükörfordítások”

A) Azon tanulócsoportok számára, amelyekben a diákok tanulnak angolul

Alább látjátok néhány angol növény- és állatnév magyar tükörfordítását. Szótár segítségével találjátok ki, hogy mi az igazi magyar nevük!

pl. vajlégy: vaj = butter, légy = fl y butterfl y = pillangó

sárkánylégy

hölgymadár

macskahal

tűzlégy

fenyőalma

tojásnövény

szalmabogyó

lóretek

szőlőgyümölcs

B) Azon tanulócsoportok számára, amelyekben a diákok nem tanulnak angolul

Alább megadtuk néhány angol szó tükörfordítását, valamint a magyar megfelelőjét is. Párosítsátok össze a példákat!

1. sárkánylégy (a) katicabogár

2. hölgymadár (b) vidámpark

3. macskahal (c) padlizsán

4. tűzlégy (d) eper, szamóca

5. fenyőalma (e) harcsa

6. tojásnövény (f) szentjánosbogár

7. szalmabogyó (g) grépfrút

8. lóretek (h) szitakötő

9. mókavásár (i) ananász

10. szőlőgyümölcs (j) torma

KAZINCZY HAGYATÉKA

24. Olvasd el az ismeretközlő szöveget!

25. Rendezzetek vitát Kazinczy koráról és a nyelvújításról az alábbi témák alapján!

a) A nyelvújítók durván beavatkoztak a nyelv szerves fejlődésébe. Helyeselhe-tő vagy elvetendő az eljárásuk?

b) Kazinczy diktatórikusan irányította a magyar irodalmi közéletet. Ezzel sok neki nem tetsző tehetséget elnyomott, ugyanakkor diadalra vitte a „fentebb stíl” eszményét. Helyesen járt el?

c) Kazinczy nyelvszépítő buzgalmában la-kóhelyének, Bányácskának nevét Szép-halomra változtatja, s innen szervezi és irányítja az irodalmi életet 1806-tól. Neked melyik név tetszik jobban? Hol szeretnél inkább lakni: Bányácskán vagy Széphalmon? Rendezzetek vitát, esetleg „népszavazást” az órán az el-nevezésről!

d) A nyelvújítás elhalt ötlete, a nőstényítés (lásd. 20. feladat) voltaképpen érdekes kísérlet. Alakítsatok két csoportot: az egyiknek a feladata érvekkel támogatni ezt a kezdeményezést: miért lenne jó, ha bevezetnék ezt a rendszert? A másik feladata érvekkel elutasítani ugyanezt: miért felesleges, illetve reménytelen próbálkozás?

A nyelvújítás harcai elültek a húszas évek kezde-tén. A neológusok diadalmaskodtak, túlzásaikat, szélsőséges ötleteik jelentős részét vagy kivetette magából a nyelv, vagy megszokta a nyelvérzék, s belesimultak a beszélt és írott köznyelvbe. Noha a nyelvészek némelyike idegenszerűnek, helyte-lennek ítéli egyik vagy másik módszert, senkinek nem jut eszébe idegenkedni az olyan szavaktól, mint a cég, cím, gyár vagy jármű, gyógyszer, mér-tan. Az új szavak közül mintegy tízezer épült be a köznyelvbe, így érthető, hogy a szokatlan kifeje-zések kezdetben szinte érthetetlenné tették a szö-veget sokak számára. A Mondolatban megjelenő paródia szövege jól példázza a neologizmusokkal túltelített nyelv nehézkességét. Ugyanakkor a kö-vetkező évtizedek irodalma és közbeszéde hasz-nálta a jól sikerült új szavakat hozzájárulva ezzel terjedésükhöz, elfogadásukhoz. Sőt, a reformkor írói, szónokai maguk is alkottak új szavakat, a nyelvújítás folytatódott, csak lassúbb ütemben, szervesebb formában.

Kazinczy a harcok elcsitulásával lassan elvesz-tette vezérszerepét. A század első két évtizedé-ben – Gyulai Pál szellemes megjegyzése szerint – egymaga volt az egész magyar irodalom, az irodalom „telefonközpontja” (Németh László), aki mindenről tudni akart, és mindenbe bele is akart avatkozni, ami Magyarországon irodalmi és kulturális téren történt. Ezért nevezi Szerb Antal diktátornak a széphalmi vezért.

Akarta és el is érte, hogy minden szál rajta fus-son keresztül. Nem szívesen látta, ha írók őnélküle is érintkezésben álltak egymással, ezért nézte pl. gyanakodva a debrecenieket. Elérte, hogy magyar írónak lenni annyit jelentett, mint Kazinczy barát-jának lenni. Az új író nála jelentkezett kéziratával.

Kazinczy a húszas években egyre inkább magára marad. Anyagi gondok gyötrik, korábbi harcostársai közül többen szembefordulnak vele, leginkább Kölcsey eltávolodása bántja. A reform-kor új nemzedéke új irodalmi vezéreket ünne-pel, Kisfaludy Károly és Vörösmarty Mihály neve fémjelzi a korszakot, melyre az öregedő Kazinczy egyre nagyobb idegenkedéssel tekint.



26. Nyelvújítás-kvíz Az alábbiakban példákat láthatsz a nyelvújítók által javasolt, de sikertelen neologizmu-

sokra. Találd ki, hogy milyen értelemben, mi helyett akarták elterjeszteni az adott szót!

FŐDIRÁKSÁG

a) betegség, nyomorúság b) a rákok egy alfaja c) földrajz, geographia LÖLLYEDÉK

a) moslék b) sebesen rohanó patak c) lövedék LÁBTYŰ

a) harisnya, zokni b) cipő c) pedál MOLETTE

a) teltkarcsú, molett b) molyette c) mollban írt dallam SZEMINTET

a) kacsintás b) tekintet c) nézet, vélemény

3. A K R I T I K U S K Ö L C S E Y

1. Egy kis kutatás

a) Nézz utána az alábbi szavak jelentéseinek! Lehetőség szerint több forrás felhasználásával ké-szíts jegyzeteket a fogalmakról!

BÍRÁLAT

KRITIKA

RECENZIÓ

b) Készíts listát azokból a szavakból, kifejezésekből, amelyekre kutatásod során bukkantál, s ame-lyek többé-kevésbé rokon értelműek a keresett szavakkal!

c) Keress otthon, könyvtárban kritikai folyóiratokat, és készíts róluk listát! Nézd végig az általad ismert napilapokat is abból a szempontból, hogy tartalmaznak-e kritikai rovatot!

d) Készíts összeállítást egy nemrégiben bemutatott fi lm kritikai fogadtatásáról (nyomtatott és elektronikus sajtó, rádió, televízió)!

Kölcsey Ferencet mint nemzeti himnuszunk költőjét szoktuk emlegetni. Természetesen más verseit is sokan ismerik, főként epigrammáival találkozhattál korábbi tanulmányaid során. Jóval kevesebben tudják azonban, hogy Kölcsey Ferenc a magyar irodalom egyik legjelentő-sebb prózaírója. Nem elsősorban szépirodalmi művei – novellái –, hanem értekező prózája emeli e téren a legnagyobbak közé. Úttörője volt egy olyan műfajnak, amely az irodalmi élet elengedhetetlen alkotóeleme, ösztönzője, s egyben a minőség, a magas színvonal biztosíté-ka. Kölcsey a korszerű magyar irodalmi kritika megteremtője.

2. Olvasd el az ismeretközlő szöveget!

3. Egy kis ismétlés

a) Milyen szerepet játszott Kölcsey és Sze-mere a nyelvújítási mozgalomban?

b) Milyen folyóiratok jelentek meg Magyar-országon a XVIII. század utolsó évtizede-iben?

4. Kivel, mivel összefüggésben olvasta-tok, tanultatok korábban a Kisfaludy-társaságról?

5. Hallottátok-e már korábban a reform-kor kifejezést? Ha igen, mit tudtok er-ről a történelmi korszakról? (Sorolja-tok föl 3–5 dolgot!)

Irodalmi élet a XIX. század elején

A XVIII–XIX. század fordulóján az irodalom- és művészetkritika nem volt megszokott jelenség Magyarországon. A költők, írók műveinek meg-jelenését követő írások inkább csak ismertették, bemutatták a szóban forgó alkotásokat, s jobbá-ra a szerzők bemutatására szorítkoztak. Ugyan-így jártak el az új könyvek bevezetőinek írói, akik többnyire életrajzi vázlatokkal vezették be az irodalmi alkotásokat. A művek elemző, értéke-lő bemutatása általában elmaradt. Nem csoda, hogy a közönség és a szerző különösen érzéke-nyen reagált egy-egy tényleges bírálatra, amely nem csupán semleges érdekességeket közölt a költőről, hanem részletesen és módszeresen tárgyalta, adott esetben bírálta magát a művet is. Elég volt néhány elmarasztaló megjegyzés Kazinczy Csokonai-nekrológjában ahhoz, hogy ellene fordítsa a debrecenieket. Nem volt kevés-bé érzékeny a széphalmi mester sem: amikor Kölcsey egy levelében megbírálta a nyelvújítás türelmetlen, erőltetett vonulatát, levelezésük megszakadt, kapcsolatuk elhidegült.

Az irodalmi élet a húszas-harmincas évek-ben kezd évkönyvek (almanachok), majd folyó-iratok köré szerveződni, s ez utóbbiak egyre gyakrabban közölnek kritikai írásokat, recenzió-kat is. Kölcsey első recenzióit a Tudományos Gyűjteményben (1817–1843) közli, 1826-ban indul Kölcsey és Szemere Pál közös vállalko-zása, a korszak legigényesebb irodalmi és tár-sadalomtudományi tanulmányait közlő Élet és Literatura. Ekkoriban terjed el a nyugat-európai országokban már korábban is népszerű, iro-dalmi szövegeket is közlő divatlap. A korszak legfontosabb folyóiratainak és évkönyveinek munkatársi gárdájából kerülnek ki a harmincas és negyvenes évek, az úgynevezett reformkor irodalmi életének irányítói. Ebben a körben szerveződik az 1836-ban megalakult Kisfaludy-társaság éppúgy, mint a működését 1830-ban megkezdő Magyar Tudományos Akadémia ve-zérkara.

A K R I T I K U S K Ö L C S E Y 4 3


6. Ítészkedjünk!

Az ítész a reformkorban használt, a nyelvújítási ítékesből származó szavunk, jelentése műbí-ráló, kritikus. A következő feladat során ítészkednetek kell, azaz irodalmi műveket kell elbí-rálnotok, értékelnetek. Ehhez megfelelő szempontokat kaptok, előbb azonban olvassátok el az alábbi három verset!

DAYKA GÁBOR: A HÍV LEÁNYKA

Az én szerelmesemnekTermészetét be-szívtam.Mikor mosolyg, mosolygok:Midőn enyelg, enyelgek:Mikor keserg, kesergek:Midőn örűl, örűlök:De ha mikor meg-útál,S Phyllist borítja tsókkal:Én tsak magamba sírok.

1790

KISFALUDY SÁNDOR: A BOLDOG SZERELEM

41. dal

Tőle jönnek, hozzá térnek Gondolati fejemnek;Néki adnak, tőle kérnek Érzeményi szívemnek;Minden eset, minden dolog Csak annyira érdekel,A mennyire rajta is fog, Néki is kell vagy nem kell.Szerencséje s nyúgodalma,Gyötrelme és aggodalma, Búja s kedve létemnek – Mind szívében teremnek.

1807

CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY: A FOGADÁSTÉTEL

Egy nyári estve Lillát,A gyenge rózsaszájú,A tűzszemű leánykát,Megláttam, és azonnalLátnom, szeretnem – egy volt.

Midőn az éjt sohajtvaVirrasztom, Ámor így szól:„Ne félj, Vitéz! csak engemZengj minden énekidben,Lillát adom jutalmúl.”Fogadtam, és jutalmúlLillát megadta nékem.

Most hát lekötve lévén,Mást nem tudok danolni –Lillát csak és csak Ámort.

1797


7. 6-8 fős csoportokban végezzétek el az alábbi feladatokat! Az egyes részeket külön alcsoportok végezzék el. A csoport tagjai döntsék el, hogyan osztják el egymás kö-zött a feladatokat (kutatás, feldolgozás, előadás stb.).

a) Készítsetek rövid ismertetőt a három költőről! Az ismertető szöveges formája ne legyen több száz szónál. Az ismertető ne konkrét életrajzi

adatokat tartalmazzon, hanem a szerző korabeli megítéléséről, népszerűségéről, műveiről ad-jon tájékoztatást.

b) Hasonlítsátok össze a három művet a megadott szempontok alapján!

D A Y K A G Á B O R :A H Í V L E Á N Y K A

C S O K O N A I :A F O G A D Á S T É T E L

K I S F A L U D Y S Á N D O R :

A B O L D O G S Z E R E L E M

MEGFORMÁLTSÁG,

MEGSZERKESZ-

TETTSÉG,

KOMPOZÍCIÓ

HANGZÁS,

ZENEISÉG,

RITMIKA, RÍMEK

MŰFAJ

EREDETISÉG

ÖTLETESSÉG

TÉMA


c) Értékeljétek a műveket a fenti szempontok alapján! Ha további szempontokat találtok, azokat is érvényesítsétek! Az értékelés alapján állítsátok

tetszés szerinti sorrendbe a műveket! Döntéseteket indokoljátok meg rövid szövegben!

Sorrend:

(1)

(2)

(3)

Indoklás:


Kölcsey Csokonairól

Kölcsey recenziója 1817-ben jelent meg a Tudományos Gyűjteményben Csokonai Vitéz Mi-hály munkáinak kritikai megítéltetések címmel. (Ugyanebben az évben ugyanitt közölte Ber-zsenyi Dánielről írott recenzióját is.) A Csokonai-kritika mentegetőzéssel indul, ami egyrészt a tizenkét esztendeje halott költő tiszteletéből, másrészt a kritikai megközelítésmód szokat-lanságából adódhat:

„Midőn Rec. Csokonairól ítélni akar, neműnemű félelemmel lép a publikumnak elébe, nem mintha Rec. természet szerént rettegő volna, hanem mivel nem tudja, ha azon tisztele-tet, mellyel sok másoknak tartozik, nem látszik-e megsérteni. Azon esztétikus, ki Csokonairól szól, kénytelen a nagyobb publikum értelmével megvívni; azonban ha állításai a tisztább íz-lésnek reguláival ellenkezni nem fognak, nem leszen oka, hogy akárki előtt is megpirúljon.”


9. Helyettesítsd mai magyar szóval, vagy magyarázd meg a szöveg alábbi szavait, kife-jezéseit:

Rec.:

neműnemű:

publikumnak elébe:

természet szerént:

rettegő:

esztétikus:

a nagyobb publikum értelmével megvívni:

reguláival:

megpirúljon:

10. Fogalmazd meg, milyen kritikát vársz a fenti bevezető szöveg olvastán! Miért?

11. Olvasd el a további részleteket Kölcsey kritikájából, és oldd meg a szöveg után ol-vasható feladatokat!

Embereink közt nagyon elhatalmozott azon hiúság, hogy magokat s kedveltjeiket pankratiastáknak [mindenre képesnek, alkalmasnak] gondolják, s nem elég nekik, ha egyben nagyoknak ismerjük őket; mindent akarnak vagy semmit sem. Csokonai örök emléket érdemel literatúránkban, de ha ő neki némelyeket megtagadunk, ha azt mondjuk, hogy a Lilla úgy nem éri fel Himfyt, mint tűzi játéknak fénye a volkánét; ha mondjuk, hogy az érzés és kultúra tekintetében őtet Daykához ten-nünk nem lehet […], levettünk-e ezért mindent Csokonairól? Nem marad-e még elég oldal, mely felől fényben jelenhet meg? Rec. azt hiszi, hogy nem az dicsértetik igazán, akinek hibái is vakon imádtatnak.

A popular (köznyelvi) és a pöbelhaft (községi) közt nagy a különbség, s méltán jegyzi meg Schiller azon alacsony kifejezéseket, melyek Bürgernek sok darabjait elrútítják. Ezen jegyzést kény-telen Rec. Csokonairól is tenni. Földi által vezettetvén a fi lológiában, kezdette ő is kiáltozni, hogy a köznéptől kell magyarúl tanulni, s mivel ő ezt nemcsak kiáltozta, de cselekedte is, innen van, hogy az iskolai tónust s az alföldi provincializmust levetkezni nem igyekezett. Még ma is ott állanak sok szép dalaiban a Gyöngyalak, a Kincsem, a Csócsi, s más számtalan köz expressziók, melyek a leg-szebb sorokat elrútítják, s melyekre példákat nem szükség felhoznunk, mivel munkáinak minden lapjaikon találtatnak.


a) Helyettesítsd mai magyar szóval, vagy magyarázd meg a szöveg alábbi szavait, kifejezéseit!

elhatalmozott:

volkán:

tennünk nem lehet:

levettünk:

községi:

alacsony kifejezések:

jegyzés:

fi lológia:

tónus:

provincializmus:

expressziók:

b) Nézz utána az alábbi neveknek, és készíts róluk rövid lábjegyzetet!

Schiller:

Bürger:

Földi:


12. Az idézett szöveg első bekezdésében Kölcsey Csokonait Daykával és Kisfaludy Sán-dorral is összehasonlítja.

a) Mi az összevetés alapja és eredménye az egyik, mi a másik esetben?

CSOKONAI – KISFALUDY

Az összevetés alapja

Az összevetés eredménye

CSOKONAI – DAYKA

Az összevetés alapja

Az összevetés eredménye

b) Egyetértesz-e az olvasott versek alapján Kölcsey véleményével? Válaszodat indokold meg rövi-den!

Véleményem:

c) Értelmezd a fentiek ismeretében Kazinczy alábbi epigrammáját! Mi lehetett a költő véleménye Kisfaludy költészetéről?

HIMFY

Dayka. Tűzbe felét! Himfy. Vetem. D. Újra felét! H. Ím. D. Harmadikat még!H. Lángol az is. D. Jer most; vár az olympusi kar.


13. Kölcsey Csokonait az idézett szöveg második bekezdésében is elmarasztalja.

a) Mi az oka a kritikus negatív véleményének?

b) Ki vélekedett hasonlóan Csokonai költészetéről (pl. leveleiben, a költőről írt nekrológjában)?

14. Csokonai provincializmusa

a) Fejtsd ki a véleményed Kölcsey álláspontjáról az általad ismert Csokonai-versek alapján 150-200 szóban! (Ha korábbi tanulmányaid során nem találkoztál ilyen népies hangvételű Cso-konai-versekkel, olvasd el a feladat után található két verset, és ezek alapján fogalmazd meg véleményedet!)

Véleményem:


b) A megfogalmazott véleményeket vitassátok meg párokban, majd négyfős csoportokban! Min-den csoport szószólója foglalja össze a csoport álláspontját néhány mondatban, majd vitassá-tok meg a véleményeket közösen!

PARASZTDAL

Ama fejér nyárfák alatt A part felé,Sürü rekettye közt vezet Egy róna bé.Óh! mert ez a hely énnekem Irtóztató;Ott egy vityilló, abba nyög A szép Kató.

Hiszen no csendes este van, Nincs semmi szél:Mégis hogyan, hogyan rezeg A nyárfalevél.Óh, szép Katóm! nem reszket úgy A nyárlevél,Mint én teérted reszketek: Hová levél?

Katóm! Katóm! ki sem jöhetsz Te tán soha,Úgy bécsukott az a guta Vén mostoha,Miolta szép orcáidat, Szép violám,Ottbenn az ajtósark megett Megcsókolám.

T’od, azt hazudtam volt neki: Csak a pipát...Hogy a manó el nem vivé A vén szipát!El sem hivé, rá sem hagyá Egy szómat is;Kikergetett s lelúgozá Subámat is.

Azolta erre jönni is Nem mertem én:Tudod, pemetén jár az a Puruttya vén.Csak itt nyögök hozzád, Katóm! E fák alatt;Tudom, te is nyögsz a setét Kémény alatt.

Füstöl, galambom! füstöl a Kéményetek;Mert tán bizony nagyon alá Tüzeltetek,Héj, héj, az én szívembe is Nagy tűz vagyon;Héj, héj azért sohajtok én Ilyen nagyon.

De még az Isten módot ád – Tudom, hogy ád –Kimentlek én, vagy meggebed A vén anyád.Ha máskülönben nem lehet, FelégetemAzt a vityillót s őtet is Belévetem.

A szívem is majd meghasad, Kedves Katóm!Hogy képedet még csak nem is Csókolhatom.Szegény legény vagyok; de csak Egy csókot adj:Ihon van a szűröm, nesze, Gatyába hagyj.


De már reám setétedett Az éjjel is:Mégis csak itt kesergek én Potomra is.Bús sorsomat kesergem én S a szép Katát.Rózsám, aludj helyettem is – Jó éjszakát!

A CSIKÓBŐRÖS KULACSHOZ

Drága kincsem, galambocskám,Csikóbőrös kulacsocskám!Érted halok, érted élek,Száz leányért nem cseréllek.

Megvídító orcácskádat,Csókra termett kerek szádatHa a számhoz szoríthatom,Zsuzsiét nem csókolgatom.

Óh, hogy kótog a kebeled,Melyben szívemet viseled!Óh, milyen szép az ajakadS arany láncra méltó nyakad!

Karcsú derekadon a vállHalhéj nélkűl is szépen áll;Nem úgy ám, mint a Mancié,Vagy a majd megmondám kié.

Szép a hajad szép szála is,Ha kis csikó hordozta is,Nem akasztott ember haja,Mint a Trézi rőt vuklija.

Édes a te danolásod,Jérce-forma kotyogásod:Kittykottyod innepi énekBús szívemnek, szegénykének.

Ha bánatim közlöm véled,Egy szódra lelkem megéled;Ha jókedvem csucsorodik,Általad megszaporodik.

Mikor hideg szelek vagynak,Elveszed mérgét a fagynak;És mikor a hév nyár lankaszt,Nékem te megfrissíted azt.

Óh, ha téged nem láthatlak,Be óhajtlak, be siratlak!S ha képed kezembe akad,Szememből örömkönny fakad.

Téged hordozlak útamban,Téged ölellek ágyamban;És valahányszor felkelek,Szerelmedről énekelek.


Együtt be sokszor feküdtünk,Bár soha meg nem esküdtünk!Az éjjel is, csak megintsem,Együtt hálunk úgye, kincsem?

Óh, ha szívünk szerelménekKis zálogi születnénekS ott űlnének hosszú sorralA kuckóban, tele borral!

Bárcsak a feleségemmelTéged cserélhetnélek fel,Hogy fi akat, leányokatSzűlnél, apró kulacsokat:

Zsanám meg kulaccsá válna,Borral mindég színig állna.Az ő bőre úgyis csikó,Beléférne négy-öt akó.

De jaj, engem ide-tovaElvisz a Szent Mihály lova,Szerelmed megemészt végre,És te maradsz özvegységre.

Keserves sors! adjatok bort!Lakjuk el előre a tort;Ami menne más kutyába,Jobb, megy a magunk torkába.

Akadtam még egy bankóra,Kit szántam szemborítóra:De vakságtól ki már nem fél,Minek annak a szemfedél?

Kincsem, violám, rubintom!Itt az utólsó forintom:Érted adom ezt is, tubám!Csak szádhoz érhessen a szám.

Óh, csókollak, óh, ölellek!Míg moccanok, míg lehellek:Tested tegyék hólttestemhezÉs ezt az írást fejemhez:

„Útas, köszönj rám egy pint bort:Itt látsz nyúgodni egy jámbort,Kedves élete-párjával,Csikóbőrös kulaccsával!”

4. K A T O N A J Ó Z S E F , A S Z Í N É S Z É S D R Á M A Í R Ó

1. A magyar színjátszás kezdetei

a) Mit tudsz a vándorszínészetről? Készíts listát!

b) Egészítsd ki tudásodat – más színnel jelölve – a többiek tudásával!

c) Nemzeti drámánk alkotója is részese volt a magyar színjátszás létrejöttének. A következő fi lm-részlet és az alábbi szemelvények alapján írj – otthoni munkaként – átképzeléses fogalmazást!

Válassz az alábbi lehetőségek közül!

(1) Katona József levele barátjához színházi tapasztalatairól

(2) Részletek egy vándorszínész naplójából

(3) Vándorszínész szeretnék lenni

(4) Egy színházellenző magyar nemes felszólalása az országgyűlésen az állandó magyar színház megalapítása ügyében

(5) Kelemen László beadványa társulatának támogatásához

Írásod értékelésének kritériumai:

(1) Stílusod feleljen meg a választott kommunikációs helyzetnek!

(2) Fogalmazásodban nem szerepelhetnek olyan dolgok, melyek ellentmondanak a korabeli viszo-nyoknak.

(3) Legalább öt, a fi lmrészletből és a szemelvényekből megismert adat, tény szerepeljen írásod-ban!

(4) Terjedelem: legalább egy A/4-es és legfeljebb három A/4-es oldal.

d) Nézzétek meg Makk Károly Liliomfi című fi lmjének első 12 percét! Figyeljetek meg minden részletet, amely a vándorszíné-szek életére vonatkozik! Készítsetek maga-toknak jegyzeteket a részlet alapján!

e) Gyűjts anyagot fogalmazásodhoz a sze-melvényekből!

Katona József, a magyar színjátszás hőskorának egyik szervezője

Az értelmiségi pályafutáshoz a XIX. század elején a nem nemesi származású fi atalem-berek számára az ügyvédi diploma meg-szerzése kínálkozott lehetőségül: ez jogo-sított fel vármegyei vagy városi tisztségek betöltésére, szellemi-művészi foglalkozások művelésére. A Katona-család legidősebb gyermeke is a járt utat taposta: 1808-tól Pesten fi lozófi át, majd jogot hallgatott.

Hogy az itt játszó magyar színtársulat-tal mikor lépett kapcsolatba, pontosan nem tudjuk; egy 1813-as színlap a „társaságunk-hoz viseltető ötesztendei jószívűségé”-ről beszél. Első pesti egyetemi évét minde-nesetre meg kell ismételnie – talán a túl sok színházban töltött este miatt? 1812-ben műkedvelő színészként szerződést írt alá a társulathoz, Békesi József álnéven. Játszott olykor vezető szerepeket; ezek sorában ala-kított rablóvezért, de magára öltötte Szent István jelmezét is. Déryné Széppataki Róza, az együttes fi atal színésznője és énekesnő-je egy korabeli hősszínész követelményeit állítja fel naplójában Katonával szemben: hiába jó képességű és szép termetű, ha nem férfi szépség és nincs színfaldöngető hangereje. Naplójában így emlékezik meg róla: „Igen különös egyéniség volt. Nagy különc, szörnyű komoly mindig s igen rövid beszédű. Midőn Bánk bánját írta, ő Petur bánt a maga számára írta. Éppen olyan volt az ő jelleme is, azt nem engedte volna más-nak játszani a világért sem. Később játszott a színpadon velünk és igen jól játszotta az Abellino című játékban Abellinót. Szeretett volna színész lenni, de orgánuma nem volt hozzá: igen az orrából beszélt. Alakja elég csinos volt, sugár termettel, de arca nem volt szép. Haja gesztenyeszín, de az úgy ál-lott, mint a szeg.”

K A T O N A J Ó Z S E F , A S Z Í N É S Z É S D R Á M A Í R Ó 5 5

A színész Katonánál alighanem fontosabb volt a társulat számára az ügyes színházi mesterember, aki segített műsorgondjaik meg-oldásában. Úgy is mondhatjuk, hogy a joghallgató – színész – drá-maíró néhány év alatt járta be azt az utat, amihez a hazai dráma-irodalomnak két és fél évtized kellett. 1811 a fordítások éve volt, 1812 már a dramatizálásoké, ami a színpadi tapasztalatok gyors gyarapodását jelzi. 1813-ban már eredeti és történelmi drámákat ír – ez mutatja a fi atal szerző érzékenységét az igazi drámák, a törté-nelem éles konfl iktuslehetőségei iránt. Ebben az évben fejezte be jogi tanulmányait, s ez év augusztusában lépett utoljára színpadra. Saját drámaátdolgozásában játszott. Ilyen alkalmi darabokra nagy igény volt a színjátszás hőskorában. A színészet és joggyakornok-ság azonban összeférhetetlen volt abban a korban. Katona így vett búcsút – apja elvárásainak is eleget téve – a színészettől: „Az én örök útmutatóm azon pályára int engem, melynek környülállásai megtiltják ezentúl e hasonló munkálkodást édes nyelvemen.”

A drámaírásra mindez nem vonatkozott, így születhetett meg a Bánk bán első változata 1815-ben, majd jelentősen átdolgozva 1819-re végleges formájában.

Katona visszaköltözött szülővárosába, Kecskemétre, ahol meg-becsült tisztviselő lett, a város alügyésze: „percegős pennájú, megjózanodott tarisznyájú nótárius”.

Kecskemét a vándorszínészet egyik gyakran járt útvonalán fe-küdt, így csaknem minden évben játszott rövidebb-hosszabb ideig magyar színtársulat a városban, különféle alkalmi játékhelyeken, rendszerint vendéglők nagytermében telente és kerthelyiségében ugyanott nyáron. Műsorukon Katona-drámák is szerepeltek, a Bánk bán azonban nem. Katona a 20-as évek végén még egy kísér-letet tett, hogy a színészet érdekében lépjen, indítványozta, hogy városa elhagyott mészárszékét alakítsák át színházzá. A tervrajzot saját kezűleg készítette és magyarázta. A döntést a tanács elodáz-ta, színház ekkor nem épült Kecskeméten.

(Kerényi Ferenc nyomán)

A magyar színjátszás kezdetei

A magyar játékszín szempontjából kiemelkedő jelentősége volt a magyar nyelvű piarista iskolai színjátszásnak: első szí-nészeink, színházszervezőink színházpártolóink jó része – pél-dául Kelemen László, Ráday Pál, Kármán József, Katona József – piarista növendék volt, s a kegyes rendiek színpadán, az első állandó pesti színpadon (1719–1745) ismerkedett a mes-


terséggel. A XVIII. század hetvenes éveitől Pesten és Budán, valamint más német ajkú városokban (Pozsony, Nagyszeben, Brassó) rendszeressé váltak a német nyelvű előadá-sok. S bár közönségük zömét az idegen mű-veltségű magyar főurak és a német polgárság alkotta, szerepük nem elhanyagolható a hi-vatásos magyar színjátszás kialakulása szem-pontjából sem. Első színjátszóink ugyanis – ha nem is nehézségek nélkül – épületek-re leltek induló tevékenységükhöz, műsorra, melynek egyes darabjait fordíthatták, ma-

gyaríthatták, valamint mintát találtak a színházi szervezetre, rendezésre, játékra. A magyar nemzeti ébredés kezdetekor – a XVIII. század végén – íróink, gondolkodóink értelmezésében a magyar színjátszás nemcsak a társasági együttlét egyik for-májaként és Schiller nyomán erkölcsnemesítésként, hanem a nemzeti nyelv megőrzésének és uralomra jutásának eszköze-ként is kezdett feltűnni. A nemzeti öntudat alakításának fel-adata a magyar színjátszást természetszerűleg szembe is állí-totta a német hagyományokkal. Kelemen László (1762–1814) a vezetésével Budán megalakult első „hivatalos” magyar szí-nészegyüttes (1790) nevében így fogalmazott: „Miután napja-inkban a Theatrumok a társadalmi erények valódi iskolái: kis társaságunk képes lesz Nemzetünk közép és alsó osztályának, mely a magyar nyelven kívül mást nem tud, sőt nem ismer, sze-me elé tárni… Ugyanis a honi nyelven előadott bármely igazság hathatósabban szivárog be a lélekbe, mint akármely más idegen nyelv közbejövetele folytán.”

A modern magyar színjátszás létrejöttében jelentős szere-pe volt a magyar irodalom nagy szervezőegyéniségének, Ka-zinczy Ferencnek, aki Hamlet-fordításának előszavában emelt szót a nemzeti játékszín megvalósításáért. Az Orpheusban pe-dig felvetette a gondolatot, hogy a Budán összeülő országgyű-lés alkalmával színielőadásokat kellene tartani. 1790. október 25-én a budai Várszínházban mutatták be Simai Kristóf pia-rista szerző Igazházi című németből magyarított színművét. A magyar irodalmi hagyomány e dátumot tekinti a modern magyar színjátszás megszületésének. Kelemen László társula-ta 1794-ben kapott végleges játékengedélyt, és Magyar Nem-


Déryné Széppataki Róza

zeti Játékszíni Társaság néven működött 1796-ig, a Martino-vics-mozgalom elfojtásáig. Felváltva játszott a Rondellában és a Várszínházban, többek között színre vitte Bessenyei György A filozófus című drámáját, valamint Goethe, Schiller és Shakes-peare műveit.

1792-ben, Kolozsvárott alakult meg az Erdélyi Magyar Szín-játszó Társaság, mely 1797 és 1809 között idősebb Wesselényi Miklós (1750–1809) támogatásával és irányításával, valamint Kótsi Patkó János szellemi vezetésével tett szert országos je-lentőségre. Ehhez a társulathoz csatlakozott a felosztott Ma-gyar Nemzeti Játékszíni Társaság egy csoportja is. A társulat mutatta be Magyarországon először Shakespeare Hamletjét és Schiller Ármány és szerelem című drámáját. A kolozsvári társu-lat egy kirajzó csoportjából jött létre Pesten a második magyar színésztársaság, melynek működéséhez kötődik Katona József színészi és drámaírói tevékenysége is. A társaság 1807-től 1815-ig – megszakításokkal – a Rondellát bérelte, kezdetben német színészekkel közösen. A Rondella lebontását követően azonban a színészek vándorlásra kényszerültek, így 1833-ig Pesten és Budán – legtöbbször fogadókban – csak alkalmi társulatok lép-tek fel.

Az 1815 utáni időszakban számos hivatásos színi együttes alakult az ország vidéki városaiban, melyek szinte naponta vál-tozó összetételben, mostoha körülmények között faluról falura, városról városra jártak. Ezek az állandó központok (1821: Ko-lozsvár, Farkas utcai színház; 1823: miskolci kőszínház; 1831: balatonfüredi kőszínház) lettek kiindulópontjai a későbbi vidéki színjátszásnak. Közülük kiemelkedett a Kisfaludy Károly műveit színre vivő székesfehérvári, illetve a Katona József Bánk bánját először bemutató kassai társulat.

1833 nyarán a kassai színtársulat egy része Budára jött, rendszeres magyar nyelvű színielőadásaiknak a budai Várszín-ház adott otthont. 1835-ben a társulat énekes színészekkel bővült, a Kolozsvárról jött énekes tagokkal került Budára Erkel Ferenc, később a magyar nemzeti opera megteremtője. A har-mincas években Buda és Pest rohamos magyarosodása, vala-mint a reformmozgalom modernizációs törekvései kedveztek a társulat megtelepedésének. A Döbrentey Gábor és Fáy And-rás vezette társulat Pest vármegye határozata nyomán 1837-ben költözhetett be a Hatvany-kapu előtt épült új épületbe, a Pesti Magyar Színházba. Ez lett az 1840. évi XLIV. törvény-cikk értelmében 1841-től Ráday Gedeon közvetlen vezetésével


és Bajza József, majd Erdélyi János aligazgatásával a Nemzeti Színház. Jelentőségét Jókai Mór így fogalmazta meg: „Nekünk a Pesti Nemzeti Színház nem csupán közmulatságok helye; – a hazai művelődés, a magyar nyelv, irodalom és művészet me-nedéke az.”

A korszak tehetséges, népszerű színészegyéniségei többek között Moór Anna, Déryné Széppataki Róza, Kántorné Engel-hardt Anna, idősebb Lendvay Márton, Megyeri Károly, Egressy Gábor, Laborfalvy Róza és Szigligeti Ede voltak. A társulatok kez-detben más nyelvekből, többnyire németből fordított vagy átírt, különféle témájú és műfajú darabokat („vitézi játék”, „érzékeny-játék”, „mulatságosjáték”, „énekesjáték”) tűztek műsorra. A szí-nész munkájának a szövegtanulás mellett sokszor a fordítás, a darabírás, a műsoralkotás is része volt. Színészképzés híján a kezdők a rutinosabbaktól vagy ösztönösen tehetségesektől les-ték el a mesterség fortélyait.

A modern magyar színművészet formálódását segítette az első lépéseit tevő színikritika is. 1830-31-ben a Nemzeti Játék-színi Tudósítás, majd a Honművész és az Athenaeum lapjain Bajza József, Vörösmarty Mihály és Toldy Ferenc bírálatai a szín-házi kultúra, valamint az első évtizedek színésznemzedékeinek mesterségbeli fejlődését is szolgálták. Fiatal írók, irodalombará-tok, egyetemi hallgatók lettek a színészek pártolóivá, s az ere-deti magyar dráma első alkotóivá.

Mivel a színház a nemzeti célok szolgálatába állt, egyre na-gyobb igény lett a modern európai drámairodalom legjobbjai-hoz (Shakespeare, Schiller, Goethe) igazodó, ugyanakkor nem-zeti témájú, eredeti magyar alkotásokra. „Nemzeti színház eredeti dráma nélkül alig képzelhető. Eredeti dráma nélkül a színház félig bitorolja, vagy legalább előlegezi a nemzeti nevet: test, mely idegen lélektűl mozgattatik, álarc, mely megett valódi képet hiába keresünk. S ki elégednék meg a színházat nyelvis-kolául tekinteni csupán (…) Ki ne várna tőle nemzeti érzelmet, okulást lelkesedést erényeken, melyek iránt nemzeti rokonszen-vünk van. Ezeket idegen drámákból, bármi jelesek, oly könnyen vérré válhatólag nem meríthetni” – írja például Vörösmarty Mi-hály. Ezt az igényt jelezte az a pályázat is, amely Döbrentei Gá-bor lapjában, a kolozsvári Erdélyi Múzeumban jelent meg 1814-ben. Erre a pályázatra készült Katona József Bánk bánjának első kidolgozása 1815-ben.

(Pethőné Nagy Csilla)


Katona József Pesten

Itt-ott jó földre talált a mag, melyet a magyar művelődésért lelkesülő anyám elvetett.

Különösen a drámairodalom terén már igen ifjan oly szép tehet-séget tanúsító Katona József egyike volt a buzdítottaknak. Ezen derék ifjú 1811-ben, majd 1813-ban szülőimnél lakott, egy udvari szobában, mely igyekező ismerős tanulóifjaknak ingyenhajlékul szolgált.

[…] Katona József apja, tisztességes kecskeméti iparos, egy napon betoppan szülőimhez, körülbelül 1812-ben. Illendő köszönés után elég nyersen kérdé:

– Lakik itt egy Katona Józsi nevű korhely?Anyám, sejtve, kivel van dolga, azt felelé:– Katona József, egy becsületes ifjú, igen, itt lakik.– Én vagyok az atyja, amint hallom, beállt komédiásnak.– Játszik néha, de nem színész. Ő szorgalmasan tanul.Ezután kénytelen volt anyám tudatni a zúgolódó apával, hogy Jó-

zsi éppen ez este is működik a színpadon, s békítőleg rábeszélé az öreget, hogy menjen el vele a színházba, és saját maga győződjék meg, hogy nem komédiás, s nem kötélen ugrál az ő Józsija.

A Szerelem gyermeké-t vagy Talált gyermek-et adták, (a darab cí-mét nem tudom biztosan) Kotzebuétól, Verseghy fordításában. Kato-na a címszerepet játszta, hatásosan. Az öreg Katona elérzékenyülve fordult a mellette ülő anyámhoz:

– Hol tanulta ez a fi ú ezt? Bizony magamat is megríkat.– Ugye, nem komédiás? – szóla anyám.– Látom, hogy nem az, de azért csak jöjjön ő haza!És indult, hogy azonnal megy fel a színpadra. Anyám tudatván

vele, hogy a darab végezetéig nem beszélhet fi ával, és megígéré neki, hogy mihelyt lehet, azonnal felkíséri hozzá anyám.

És úgy történt, az öreget szívesen fogadták az atyám által elő-re értesített színészek, s meghívatott fi ával együtt a közeli Aranykéz vacsorálóba egy pohár borra, de melyet nem engedett, hogy más fi zesse ki.

Fiát aztán jól lehordta, s értésére adta, hogy a színészkedés he-lyett lásson a kenyeret adó tudományokhoz.

Az öreg Katona tehát az első hírre már Pesten termett fi a színész-működése büntetésére. És az engedelmes fi ú is ezután egész erejével, noha fájó szívvel, mint szülőimtől hallám, a biztos kenyeret ígérő tör-vénytanuláshoz fogott, s mint tudatik, korai halálát is az okozta, hogy nagyon is szigorúan tudta a törvényt magyarázni. 1860-ban beszélte nekem egy kolozsvári, kecskeméti születésű úrnő, hogy ügyészi ha-


talmas beszéde következtében a halálraítéltek rokonai átkozva kísér-ték őt haza a hivatalból; ez őt annyira felháborítá, hogy a szélhűdés rögtöni halálát okozta. Én halála előtt néhány hóval láttam utoljára, talán 1829-ben. Már nagyleány voltam, jól emlékszem alakjára, még öltözetére is, mivel feltűnt nekem, hogy egy vidéki város hivatalnoka egészen a legújabb szabású és színű öltözéket viselé: az ezen időben divatos sötétbarna kvekker-t, sárga ércgombokkal. Nem szép, de igen nyájas kifejezésű arca volt. Nálunk volt többekkel ebéden, a mindig jobban fejlődő irodalom, a színészet volt a beszélgetés fő tárgya. Az őt az írói működésre sürgetőknek így felelt:

– Engem a fi úi kötelesség ezen kenyeret nem hozó pályáról száműzött.

(Karacs Teréz: A régi magyar színészetről)

A korabeli játékról

A korabeli játékot a köznapitól eltérő beszéd- és mozgáskultúra jel-lemezte, ennek oka egyrészt a német színészet mintája, másrészt az iskolai oktatás és színjáték deklamáló, szövegfelmondó hagyománya volt. A síró-éneklőnek nevezett előadói iskolát kívánta meg a kör-nyezet is: a rossz akusztikájú és gyenge megvilágítású alkalmi játék-színekben csak emelt hanghordozás és nagyszámú erőteljes gesztus érvényesült. A világítás zömét a rivaldasoron elhelyezett mécsesek alulról derítő fénye adta. A színészeknek viszonylag csekély tér állt rendelkezésre, ez is az erőteljes mimikának és szövegjátéknak, a szé-les gesztusoknak kedvezett.

A színpadi látvány elemei közül a jelmeznek jutott a nagyobb szerep; s nemcsak azért, mert az anyanyelv felfedezése mellett a nemzeti ruha divatja volt a színészetet is megteremtő nemesi-rendi ellenállás legfontosabb kelléke.

A díszlet „a képíró által mesterségesen festett” háttérfüggöny volt a jelenetnek megfelelően; pl. utca, erdő, katonai tábor. A festett vásznakat alul és felül lécekhez szegezték, az oldalkulisszák pedig léckeretre feszített vászonból készültek. Néhány behelyezhető dísz-letelemmel dolgoztak, például kőszikla, pad.

A nemesi-rendi ellenállás külsőségei közül a zene sem hiányzott. Már az első Igazházi-előadáson arany paszomántos nemzeti ruhában nógrádi cigányok játszottak.

(Kerényi Ferenc Magyar színháztörténet című könyve nyomán)



2. Hogyan olvassunk, értelmezzünk drámai műveket?

a) Készíts listát pozitív színházi élményeidről és az irodalomórákon megismert drámai művekről!

S Z Í N H Á Z I É L M É N Y E I M O LV A S Ó I É L M É N Y E I M

b) Az irodalomórákon megismert drámák közül melyiket néznéd meg színházban? Miért?

c) Készíts pókhálóábrát a dráma szóhoz!

DRÁMA


d) Rendezd pároddal az asszociációkat a következő szempontok szerint! Ha nincs a szempontnak megfelelő asszociáció, egészítsétek ki a táblázatot!

S Z E M P O N T O K D R Á M A

AZ ELNEVEZÉS EREDETE

JELLEMZŐ SZÖVEGFAJTÁI

A SZEREPLŐK MAGATARTÁSFORMÁI

IDŐSZEMLÉLETE

KIFEJEZÉSMÓDJA

TERJEDELME

A SZÖVEG FORMÁJA

A DRÁMA FAJTÁI (TÍPUSAI), VÁLTOZATAI

SZERKEZETE, ILLETVE KOMPOZÍCIÓJA


e) Idézzétek fel pároddal ismereteiteket a konfl iktusos drámáról a megadott fogalmak segítségé-vel!

KIINDULÓ HELYZET

A SZEREPLŐK RENDSZERE

ÉRTÉKSZERKEZET

A KOR ÉS A SZEREPLŐK ÉLETÉNEK

FÓKUSZÁBAN ÁLLÓ PROBLÉMA

ZÁRÓ ÁLLAPOT

f) Az előző órákon a korszakról tanultak és történelmi ismereteid alapján írj néhány lehetséges fókuszproblémát, konfl iktushelyzetet!

g) Mit tudsz a Bánk bánról? Milyen előzetes ismereteid vannak, illetve voltak Katona drámájáról?


3. A Bánk bán cselekménye, viszonyrendszere Csoportokban fogtok dolgozni. Húzzátok alá a téves állításokat, majd helyesbítsetek! Használjátok a megoldáshoz a drá-

ma szövegét!

Katona regénye XVIII. századi irodalmunk egyik büszkesége. A mű szereplői részben magyarok, részben idegenek (Gertrudis, Melinda). Nemcsak a magyarok, de Gertrudis is nagyon szereti ha-záját, ezért felháborodik, amikor a felindult Bánk szidalmazza azt.

A darab úgy kezdődik, hogy a király elindul követségbe, Bánk pedig országjáró körútra. Bánk a feleségét, Melindát otthagyja a királyi udvarban, így válik lehetővé, hogy a királynő unokaöccse, Ottó megpróbálja az asszonyt elcsábítani. Bánk titokban visszatér az udvarba, mert Biberachtól értesült arról, hogy Melinda veszélyben van.

Egy másik bonyodalom is kialakul: a főurak egy csoportja összeesküvést sző Gertrudis királyné ellen. Bánk is elmegy az összeesküvőkhöz, és elmondja nekik, hogy ő is szívesen csatlakozna hoz-zájuk, de ez nádori méltóságával összeegyeztethetetlen. Az összeesküvők is letesznek tervükről.

A kétszínű Biberach Ottónak átad két port: ajzószert Melinda elcsábításához és altatót Gert-rudis számára. Ottónak csak félig sikerül a terve: megrontja Melindát, de Gertrudisnak nem tudja beadni az altatót.

Biberach értesíti Bánkot Ottó szörnyű tettéről. Bánk Melindát megvádolja, majd gyermeküket is megátkozza. A szegény asszony számára ez az utolsó csepp, ettől omlik össze. Amikor aztán találkozik Gertrudisszal, a királynő közli vele, hogy el kell hagynia a palotát. Melinda szennyes ke-zűnek és koronák bemocskolójának nevezi a királynét. Melinda egyik bátyja, Myska bán érkezik a királynéhoz, és éles szóváltásba keveredik vele. Szemére hányja, hogy a magyarokat kiforgatta hivatalaikból, lerontatta ősi váraikat. Gertrudis az idős férfi t azzal vádolja, hogy ő is összeesküvő.

Bánk Tiborcra bízza Melindát. A királynéhoz azért megy be, mert le akar számolni vele. A szóváltás során kardjával megöli az asszonyt. Amikor Gertrudis meghal, kívülről zaj hallatszik: megérkeznek az összeesküvők, hogy ők is segítsenek Bánknak. Csak Ottó ellen tudnak ekkor már föllépni, egy tőrrel majdnem agyon is szúrják, de Ottónak sikerül elfutnia.

A hazaérkező királynak Simon mester jelenti, hogy az emberei és Ottó megölték Peturt.Bánk a király jelenlétében először dacosan viselkedik, Endrét is kihívja párviadalra, de aztán a

király helyett más áll ki küzdelemre. A párbaj váratlanul mégis elmarad, Tiborc énekéből értesülnek a szereplők (közöttük Bánk is), hogy Melinda meghalt. A holttestet be is hozzák. Endre, bár látja Bánk fájdalmát, a saját veszteségét nagyobbnak érzi, ezért így szól: „Nincs a teremtésben vesztes, csak én!” Elégtételt akar venni a gyilkoson, de aztán mégis megbocsát neki.

Javítások:


4. A Bánk bán drámavilágában sok minden „megtörtént” már a drámai cselekmény megkezdődése előtt. Ezeket a szereplők monológjaiból és dialógusaiból tudjuk meg.

a) Töltsétek ki közösen az előzetesen megtörténtekre vonatkozó alábbi táblázatokat!

b) Állításaitokat igazoljátok a drámából vett idézettel is!

c) Állapítsátok meg, miért kerül szóba a múlt!

d) A feladatokat osszátok meg úgy, hogy minden csoport vagy pár egy-egy szempont vizsgálatára vállalkozzon, majd mutassa be a többieknek észrevételeit és bizonyítékait!

e) A bemutatás során mindenki jegyzetelje a táblázatba mások megoldásait!

A) Mit tudunk meg Endréről?

E S E M É N Y ( E K ) , T E T T E K , Á L L A P O T O K

B I Z O N Y Í T Ó I D É Z E T E K

K I M I É R T H O Z Z A S Z Ó B A , M I T B I Z O N Y Í T

V E L E , M I R E É R V E L ?

B) Mit tudunk meg Bánkról?





C) Mit tudunk meg Gertrudisról?






D) Mit tudunk meg Melindáról?





E) Mit tudunk meg Ottóról?






F) Mit tudunk meg a magyar nemesekről?





G) Mit tudunk meg Peturról?






H) Mit tudunk meg az ország állapotáról?





I) Mit tudunk meg a királyi palotáról?






J) Mit tudunk meg a bojóthiakról?





K) Egyéb szempont







5. Hasonlítsátok össze a dráma kezdő és záró állapotát!

a) Az osztály egyik fele páronként egy-egy szereplőt vizsgálva az Előversengés és az Első szakasz alapján tárja fel az alaphelyzetet és a szereplők közötti konfl iktusokat! Kinek kivel, milyen ren-dezetlen ügye van?

b) Az osztály másik fele páronként egy-egy szereplőt vizsgálva az Ötödik szakasz alapján mutassa be a záró állapotot! Kivel mi történt?

A) Kezdő állapot

H E L Y -S Z Í N ,I D Ő

S Z E R E P -L Ő K

A S Z E R E P L Ő K É R Z E L M I Á L L A P O T A

( I D É Z E T E K K E L I G A Z O LV A )

A S Z E R E P L Ő K K O N F L I K T U S A I ,

A K O N F L I K T U S O K A

OTTÓ

MELINDA

SIMON ÉS

MIKHÁL

PETUR

EGY

UDVORNIK

BÁNK

TIBORC


IZIDÓRA

GERTRUDIS

BIBERACH

ENDRE


B) Záró állapot

H E L Y -S Z Í N , I D Ő

S Z E R E P -L Ő K

A S Z E R E P L Ő K É R Z E L M I Á L L A P O T A

( I D É Z E T E K K E L I G A Z O LV A )

A S Z E R E P L Ő K K O N F L I K T U S A I ,

A K O N F L I K T U S O K A

ENDRE

BÁNK

MELINDA

OTTÓ

PETUR


SOLOM ÉS

MYSKA

SIMON ÉS

MIKHÁL

6. Bánk útja A dráma tett- és szóváltások, sűrűsödési pontok láncolata, változó viszonyrendszer. Vizs-

gáljátok meg Bánk útját követve, hogyan jött létre a záró állapot! Minden csoport egy-egy jelenetet vizsgáljon meg a megadott szempontokból! A megol-

dásokat írjátok fel csomagolópapírra is, és tegyétek ki a falra!

A) I. szakasz, záró monológ

M I T T U D B Á N K ? M I T L Á T O T T,

H A L L O T T ?

M I T É R E Z ? M I L Y E N K É T E L Y E K

F O G A L M A Z Ó D N A K M E G B E N N E ?

M I L Y E N L É P É S T T E S Z , T E R V E Z

A F E N N Á L L Ó H E L Y Z E T M E G O L D Á S Á R A ?


B) II. szakasz, 2. jelenet – Petur és Bánk kettőse


H A L L O T T ?





C) II. szakasz, 3. jelenet – Bánk és Biberach kettőse


H A L L O T T ?






D) III. szakasz, 1. (Bánk – Melinda), 2. (Bánk – Izidóra) és 3. (Bánk – Tiborc) jelenet


H A L L O T T ?





E) IV. szakasz , 5. jelenet (Bánk – Gertrudis)


H A L L O T T ?






F) V. szakasz, 5. és 6. jelenet


H A L L O T T ?





7. Házi feladat Válassz egyet az alábbi feladatok közül, és írj a kérdésről a füzetedbe összefüggő, 8-10

mondatos miniesszét!

a) Miért, mely témák miatt válhatott 1847–48-ban nemzeti drámánkká a Bánk bán?

b) Olyan korokban, amikor az idegen elnyomás és az érdekérvényesítés nem létkérdés, mi lehet a Bánk bánban időszerű, jelenünkhöz is szóló probléma?

c) Az alábbi dokumentumokat elolvasva fejtsd ki véleményedet a Bánk bán ismeretében arról, hogy miben haladja meg kora gondolkodását Katona!

„Megfoghatatlan, hogy a kormány megengedi egy ilyen esztelenség előadását. Rossz, vesze-delmes tendencia.” (Széchenyi István a Bánk bánról 1839)

„Az elöljáróság kijelölése szerint fogják össze a megyére kirótt újoncokat, akik élethosszig-lan, vagy addig szolgálják a császárt, amíg nyomorékká lesznek… a kegyetlen újoncozás szórakoztató vadászathoz hasonlít, melynek kegyetlen önkényét csak egy rendelkezés kor-látozza: a nemes ember besorozása tilos. Így védik a kiváltságosok a hazát. … A nemtelen a



d) Az alábbi képek alapján szerinted miben különbözhettek az előadások, Tiborc vagy Bánk sze-

repfelfogásai?

Tiborc szerepében Újházy Ede (1890), Bartos Gyula (1905) és Szentgyörgyi István (1930)

nemest saját nevében még pörbe sem foghatja. … A szenvedők nyögésébe halottak hörgése is vegyül. 50 csapást [botütés] halálbüntetéssel egyenlőnek ítélnek. Ezért akarja a császár 1820-ban a szolgabírói tevékenységet 12 botra korlátozni; ellenben a KK. és RR. [Karok és Rendek] még a 24-et is keveslik, és az országgyűlés alkotmánysérelmet lát a fejedelem be-avatkozásában.” (Harkányi Endre: Magyarország társadalma 1790–1867 című befejezetlen munkájának 1910-ben megjelent részletéből)

„Második akadály a nemzeti dicsekedés. […] Most a játékban sem nézi azt a magyar, hogy mint van a kidolgozás, hanem: mint van a morál? Őelőtte az a szép, amelyben több-több jeles mondások vannak – annyival inkább, ha azok nemzetét érdeklik, teli torokkal és botok-kal való dörömbözéssel adja ki megelégedését. Igaz, hogy itt csak a hebehurgya ifjúságot és a bárdolatlan köznépet értjük, de mivel éppen ezek végett a jobb ízlésű abban hagyja a játékszínbe való járdogálást, a dörömbözés (melyet az agyargó idegen nevetve beszél el ha-zájában) lesz az írónak útmutatója, hogy ha dicsőséget akar aratni, nem jóalkotású, hanem csak dicsekedéssel teli hazai drámát kell írni; még a szép tettek is elmaradhatnak, elegendő az, ha teletömettetik a darab azoknak dicsekedő emlegetésével.” (Katona József: Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?)

Bánk szerepében Kovács Gyula (1880-as évek), Pálffy György (1895), Bessenyei Ferenc (1951) és Sándor L. István (2003)


5. A Z É R T E K E Z Ő K Ö L C S E Y

Az elmúlt időszakban Kölcseyvel mint Kazinczy harcostársával, a nyelvújítási mozgalom egyik szereplőjével, valamint recenziók írójával találkozhattatok. Ezt a pályaszakaszát erőtel-jesen befolyásolta a századelő jellemzően klasszicista ízlése. A húszas évektől azonban egyre jobban felbukkannak, majd meghatározóvá válnak Kölcsey szemléletében a romantikára jel-lemző jegyek: mind költészetében, mind értekező prózájában nyomon követhető e változás. Ebben a modulban elsősorban a romantika történelem iránti érzékenységének, a nemzet iránti kiemelt érdeklődésének jegyeit kutatjuk Kölcsey írásaiban.

1. Korábbi tanulmányaitok során elsősorban a lírikus Kölcseyvel ismerkedhettetek meg. Elevenítsétek föl az alábbi kérdések segítségével, mit tanultatok Kölcsey Himnusz-áról (1823)!

a) Mi a vers műfaja?

b) Hogyan mutatja be a Himnusz Isten és a történelem viszonyát?

c) Hogyan értékeli a nemzet múltját és jelenét a vers beszélője? Milyen értékszerkezettel írható le a két időszak?

d) Mi a záloga (feltétele) a vers alapján egy jobb jövő eljövetelének?

e) Milyen szerepet játszik a nemzet saját sorsának alakításában?

A Z É R T E K E Z Ő K Ö L C S E Y 8 3

2. Olvassátok el Kölcsey Huszt című versét (1831), és oldjátok meg a feladatokat!

HUSZT

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.És mond: Honfi , mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!

Cseke, 1831. december 29.

a) Mi a vers műfaja?

b) Jellemezzétek a Huszt verselését (a verselés fajtája, sortípusok stb.)!

c) Milyen főbb kompozíciós egységekből épül föl a vers?

d) Hogyan jelenik meg múlt-jelen-jövő hármassága a szövegben?

e) Mi a záloga (feltétele) a vers alapján egy jobb jövő eljövetelének?


f) Melyek a leglényegesebb szemléletbeli eltérések a Himnusz és a Huszt között? Véleményedet fejtsd ki kb. 50 szóban!

A NEMZET A REFORMKOR IRODALMÁBAN


A Himnusz és a Huszt közötti szemléletbeli különbség jól példázza Kölcsey érdeklődé-

sének és szemléletmódjának fokozatos változását. Már a Himnusz is elmozdulást mutat

a szerző fi atalkori gondolkodásmódjához képest. A Kazinczy klasszicizmusán és világ-

polgár szemléletén érlelődő költő világképében megfi gyelhető változás leglényegesebb

vonása a nemzet történelmének, a haza sorsának középpontba kerülése. Nem véletlen-

szerű és egyszeri jelenségről van szó: a húszas években Kölcsey lírájának és értekező

prózájának egyaránt központi motívuma lesz a nemzet múltja és – egyre inkább – jövője.

A Huszt ez utóbbi pozitív látomásának jellegzetes, bár a költő életművében meglehető-

sen ritka példája.

A nemzet általában is jellegzetes központi témája a reformkor költészetének, irodalmá-

nak. Nem véletlen, hogy a hazához, honfi társakhoz szóló költemények aránya a magyar

költészet történetében messze e korszakban a legmagasabb (elsősorban Vörösmartynál

és Petőfi nél). A nemzet sorsának, fennmaradásának vagy pusztulásának kérdése végig-

kíséri Kölcsey életművét is a Rákos nimfájához szóló költeménytől (1814) utolsó verséig

(Rebellis vers, 1838), s mindvégig jelen van értekező prózájában: esztétikai (Nemzeti ha-gyományok, 1826), történeti (Mohács, 1826) és fi lozófi ai (Parainesis Kölcsey Kálmánhoz,

1837) írásaiban is.


4. A szövegben jó néhány Kölcsey-mű címét felsoroltuk. Készíts ezekből tartalomjegy-zéket egy képzeletbeli szöveggyűjteményhez kétféle eljárással: az egyikben a művek keletkezésük időrendjében szerepeljenek, a másikban betűrend szerint!

Időrendben Betűrendben

5. Készítsd el az olvasott szöveg vázlatát: foglald össze a bekezdések legfontosabb gon-dolatait egy-egy tételmondatban!

1. bekezdés:

2. bekezdés:

A haza sorsának előtérbe kerülése e korszakban több szempontból is indokolt. A reform-

kor kettős politikai és gazdasági célkitűzése, a nemzeti önállóság és a polgári átalakulás

természetes módon állította a közgondolkodás előterébe a nemzet fogalmát. Ráadásul a

korabeli gondolkodásban a nemzet léte és fennmaradása korántsem volt nyilvánvaló és

magától értetődő tény: sokan vélték úgy, hogy a magyarság el fog pusztulni, el fog tűn-

ni a népek sorából. A korszak költészetének nemzethalál-látomásai reális lehetőségnek

tűnhettek a korabeli olvasó szemében. E nemzethalál-elképzelés többek között Johann

Gottfried Herder (1744–1803) német író és fi lozófus hírhedt „jóslata” alapján terjedt el.

Herder úgy vélte, hogy a szláv népek közé zárt magyarság rövidesen megszűnik mint

nemzet, beleolvad környezetébe.


3. bekezdés:

6. Az alábbiakban idézeteket olvashattok a korszak íróitól, költőitől. Használjátok az idézeteket a fenti szöveg kiegészítésére, illusztrálására! Melyik bekezdés melyik gondolatához illenek az idézetek?

a) Ha lelkemnek, minekelőtte Hadeszből felvezettetvén ide plántáltatott, választás lett volna en-gedve, bizonyosan nem választottam volna a hont, amelyben születtem.

(Kölcsey Ferenc, 1813)

Bekezdés:

Gondolat:

b) Én tartok tőle, hogy ha ügyefogyott nyelvünket (mely Ázsiából kibujdosván, atya, anya, vér és rokonság nélkül [...] lakik itten Európában), annyira vesztébe hagyjuk, nem vetek neki száz esz-tendőt, hogy ennek a sokféle nemzetnek zavarékjában olyan sorsra fog jutni, mint azelőtt nem sokkal a kunoknak ősi nyelvek.

(Csokonai Vitéz Mihály, 1797)

Bekezdés:

Gondolat:

c) Jelszavaink valának: haza és haladás. Azok, kik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják meg: miképpen a maradás szónak több jelentése van. Korszerinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következménye pedig senyvedés.


Bekezdés:

Gondolat:

d) Törvényem él. Hazád őrcsillagzatjaSzülötti bűnein leszáll;Szelíd sugárit többé nem nyugtatjaAz ősz apák sírhalminál.És más hon áll a négy folyam partjára,Más szózat és más keblü nép;S szebb arcot ölt e föld kies határa, Hogy kedvre gyúl, ki bájkörébe lép.



Bekezdés:

Gondolat:

e) Rendezzetek vitát Herder jóslatáról az itt ta-lálható szöveg alapján!

Igaz-e hogy a magyar irodalom és közgon-dolkodás pesszimista, borúlátó?

Aszerint alkossatok 4-6 fős csoportokat, hogy ki ért egyet az itt megfogalmazott állí-tással, és ki nem!

Érveitek alátámasztására idézzetek föl mi-nél több irodalmi művet (ne csak XIX. szá-zadi vagy régebbi művekre gondoljatok)!

NEMZETI HAGYOMÁNYOK

7. Lehet-e a nemzeteket jellemezni?

a) Alkossatok 4-6 fős csoportokat! Mindegyik csoport kap egy szerepkártyát egy nemzet nevével. Készítsetek öt tételből álló jellem-zést a szerepkártyán szereplő nemzetről!

b) Az első csoport tagjai tételenként olvassák fel a jellemzést! Amelyik csoport először rájön, me-lyik nemzetről van szó, az nyer és folytatja a játékot.

8. Olvasd el az alább kezdődő és a következő oldalon folytatódó szöveget!

Herder jóslata talán nem terjedt volna el a kor közgondolkodásában oly gyorsan és oly széles körben, ha nem lett volna előzménye, mondhatni hagyománya a magyar kultúrában e gondolatnak. Jól jellemzi a helyzetet, hogy ítéletét maga Herder is egy magyar történeti munká-ra alapozta, s amikor pár évvel később megismerkedett a magyar kulturális tö-rekvésekkel, egy másik művében alapo-san megváltoztatta. (Jellemző az is, hogy ez már nem terjedt el hazánk közgondol-kodásában.) A XIX. századi magyar köl-tészet nemzethalál-gondolata csak foly-tatása a magyar nemzeti pesszimizmus Moháccsal kezdődő s a XVIII. században fölerősödő hagyományának.

Kölcsey húszas évekre jellemző nemzetfelfogása Nemzeti hagyományok (1826) című érte-kezésében tárul elénk legteljesebb formában. Ebben a nemzetek történetét az ember élet-útjával és fejlődésével veti össze azt kutatva, hogy e fejlődés mennyiben kedvez vagy nem kedvez a költészet kialakulásának és felvirágzásának.

Egész nemzeteknek, szintúgy mint egyes embereknek megvagynak az ő különböző koraik. Gyermekkorból virúl fel ifjúságok, ifjúból érnek férfi vá, s férfi koroknak erejét az öregségnek lankadása váltja fel.

A nemzetek ennek megfelelően éppúgy különböznek is egymástól, mint az emberek – folytatódik a gondolatmenet –, mind sorsuk, mind „jellemük” eltérő képet mutat.

Nemzetek, valamint egyes emberek, vagynak másoknál lelkesebbek, s mennél lelkesebb valamely nemzet, annál több, annál merészebb próbákban fejti ki erejének értelmét. Az ily nemzet a maga körének keskenységét megszélesíti, idegen népekre befolyást szerez magának


9. Hasonlítsd össze a második idézett bekezdés gondolatmenetét a Himnusz és a Huszt alapgondolatával (történelemszemléletével)! Melyikhez áll közelebb? Válaszodat in-dokold meg röviden!

10. Milyen fontos mozzanattal egészíti ki a Nemzeti hagyományok gondolatmenetét a Mohácsból idézett részlet?

tettek által, […] hadat visz és fogad, s most nyomva majd nyomatva, most támadási majd oltalmi

küzdésben veszély és dicsőség, pusztítás és önáldozat viszontagságai közt tünteti fel magának a

hősi kort.

Hasonló gondolatokra bukkanunk Kölcsey szintén 1826-ban keletkezett tanulmányában, a

Mohácsban:

Egész nemzet élete, mint egyes emberé. Ezt és azt az életen keresztülömlő emlékezet teszi

egésszé, folyvásttartóvá, napról napra gazdagabbá. Törűld ki a lélekből annak ragyogó színeit;

és íme, az élet halva van. Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy

semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg; s akármi kezdődjék ezentúl: az a régi

többé nem leszen.


11. Idézd föl vagy olvasd el a Zrínyi dala című Kölcsey-verset! Emeld ki (aláhúzással) azokat a sorokat, amelyek összecsengnek a Mohácsból idézett gondolattal!

ZRÍNYI DALA

Hol van a hon, melynek Árpád véreGyőzelemben csorga szent földére,Mely nevével hév szerelmet gyújt;S messze képét bújdosó magzatja,Még Kalypso keblén is siratja,S kart feléje búsan vágyva nyújt?

Itt van a hon, ah nem mint a régi,Pusztaságban nyúlnak el vidéki,Többé nem győzelmek honja már;Elhamvadt a magzat hő szerelme,Nincs magasra vívó szenvedelme,Jégkebelben fásult szívet zár.

Hol van a bérc, és a vár fölette,Szondi melynek sáncait védlette,Tékozolva híven életét;Honnan a hír felszáll, s arculatjaLángsugárit távol ragyogtatja,S fényt a késő századokra vét?

Itt van a bérc, s omladék fölette,Mely a hőst és hírét eltemette,Bús feledség hamván, s néma hant;Völgyben űl a gyáva kor s határaSzűk köréből őse saslakáraSzédeleg ha néha felpillant.

És hol a nép, mely pályát izzadni,S izzad s közt hősi bért aratniŐsz atyáknak nyomdokin tanúlt;S szenvedett bár, s bajról bajra hága,Hervadatlan volt szép ifjusága,A jelenben múlt s jövő virúlt?

Vándor állj meg! korcs volt anyja vére,Más faj állott a kihúnyt helyére,Gyönge fővel, romlott, szívtelen;A dicső nép, mely tanúlt izzadni,S izzadás közt hősi bért aratni,Névben él csak, többé nincs jelen.

Szobránc, 1830. július

12. Olvasd el az alábbi részleteket1 a Nemzeti hagyományokból, és oldd meg a fel-adatokat!

(1) A poézisnek legkedvezőbb pillanatok tehát akkor nyílnak, midőn a nemzet a zajló ifjúság korá-ból a tisztább és józanabb miveltség csendesebb világába lépni kezd. A nyelv ilyenkor kap haj-lékonyságot, s a poétának kívánságai és szükségei szerint ezerféle alakra változhat el; az érzés ilyenkor nyer fellengést, mivel a jelenkoron vagy felül vagy túl emelvén magát, más ragyogóbb tartományba siet vissza; a képzelet ilyenkor talál szabad lebegést, mivel a körülfogó valóság által meg nem szoríttatván, az előtte felnyitott messze tartományt sajátjának tekinti […].

(2) A nemzeti hőskor hagyja maga után a nemzeti hagyományt; s nemzeti hagyomány s nemzeti poézis szoros függésben állanak egymással. Ahol ősi hagyomány vagy éppen nincsen, vagy igen keskeny határokban áll, ott nemzeti poézis sem származhatik; az ott születendő énekes vagy saját […] lángjában süllyed el, vagy külföldi poézis világánál fog fáklyát gyújtani; s hangjai örökre



idegenek lesznek hazájában. Mert a nemzeti poézis a nemzeti történet körében kezdi pályáját, s a lírának később feltámadó s individuális érzelmeket tárgyazó zengése is csak ott lehet hazaivá, hol az a nemzeti történet régibb múzsájától kölcsönöz sajátságot, s személyes érzeményeit a nemzeti hagyomány és nemzeti megnemesített életkör nimbuszán keresztül súgároztatja.

(3) Ha ezen fejtegetéseket a históriára akarjuk alkalmaztatni: hova fordítsuk inkább szemeinket, mint a görögökre? Soha nemzeti poézis ragyogóbb hőskorra vissza nem tekintett, és soha nemzeti hőskor ragyogóbb poézist maga után nem vont, mint őnálok. […]

(4) Mi annak oka, ha valamely nemzetnek hagyományai úgy megcsonkúlnak, mint, például, a mi-énk Álmoson felül? A régiséggel dicsekedő nemzetek a világ teremtéséig szoktak felhágni tra-dícióikban, s történeteiket, habár mesés alakban is, az eredettől fogva emlegetik. Azt fogjuk-e következtetni, hogy a nemzet, mely ezt nem teheti, egészen új ága valamely régibb törzsöknek, melyből tekintetet nem érdemlő kicsinységben szakadt ki, s elvadulván, többé kiszakadásáról semmit sem tudott? Azt-e, hogy a hagyománytalan nemzet gyáván, tettek nélkül vesztegle, s emlékezetét unokáira által nem plántálhatta? De a magyarnak nyelve eredetiséget bizonyít, s rokonsága sok kiholt nyelvekkel régiségét mutatja; az a környülmény pedig, mely szerént Ál-mos s fi a Árpád egy félelmet gerjesztő nagyságban s erővel teljes ifjúságban fénylő nemzettel szállottak elő a Kárpátok megől, hagy-e kételkedni a felett, hogy e nemzetnek már azelőtt hosz-szú küzdések alatt kellett a vérpályára kikészűlve lennie?

(5) Nem gondolt talán a nemzet saját tetteivel? De olvassuk, hogy Attilának asztalánál bárdok éneklettek; s Anonymus is említi a köznép énekeit, melyekben régi tettek dicsőíttetének. Ami Attila alatt s az Árpád unokáinak idejében s még Mátyás alatt is megtörtént, miért ne történ-hetett volna meg a köztök lefolyt korban is? Idő hosszúsága és státusfelforgató szélveszek tehették, hogy a hőskor nyomai elfeledtettek; tehette talán az unokának vétkes elhűlése is a régiségnek, nemzetiségnek s hazafi ságnak emlékei eránt. [...]

(6) A hagyomány annál poétaibb alakot nyer magának, mennél több egyes történetekre oszlik fel, oly egyes történetekre tudniillik, melyek a regénység színét viselvén, az egésznek elevenítő fényt kölcsönözhetnek. A görög hagyomány tele van ilyenekkel, s az ilyenek abban még több költői felemelkedéssel bírnak azon oknál fogva, mert vagy mitusokká tétettek, vagy mitusokkal vegyültenek. A magyar hagyományban semmi mitológiai nyomokat észre nem veszünk; s ezek különben is a keresztyénség után idegenekké fogtak volna lenniek. [...]

(7) Nem hiszem, hogy volna tartomány, melynek földében a költésnek bármely kevés virágai is ne tenyésznének. Mindenütt vagynak a köznépnek dalai, mindenütt megdicsőíttetnek a merész tettek, bármely együgyű énekben is. De vagynak népek, kik az együgyű ének hangját időről időre megnemesítik, az énekes magasabb reptet vesz, s honának történeteit nevekedő fény-ben terjeszti elő. Az ének lépcsőnként hágó ereje lassanként vonja maga után az egykorúakat, s mindég a nemzetiség körében szállongván, állandóul ismerős marad nékiek, míg végre a pórdalból egy selmai ének vagy éppen egy Ilias tűnik fel. Másutt a pórdal állandóul megtartja eredeti együgyűségét, s a nemzet szebb része felfelé hágván a míveltség lépcsőin, a bölcsőben fekvő nemzeti költést messze hagyja magától. Ily környülményben a magasabb poézis többé belső szikrából szép lángra nem gerjed; idegen tűznél kell annak meggerjednie, s a nemzet egészének nehezen fog világítani. Velünk, úgy látszik, ez történt meg.


(8) Úgy vélem, hogy a való nemzeti poézis eredeti szikráját a köznépi dalokban kell nyomozni; szükség tehát, hogy pórdalainkra ily céllal vessünk tekintetet. Két rendbelieknek leljük azokat; mert vagy történeteket énekelnek, vagy a szempillanat személyes érzéseit zengik el. Nagyon régieket sem egy, sem más nemben nem lelünk, s ez is igazolja jegyzésemet, mely magyara-inknak a régiség eránt lett elhűléséről fentebb tétetett. [...]

a) Készíts lábjegyzetet az alábbi nevekhez!

Anonymus:

Ilias:

b) A tanulmányban sok idegen szót és régies kifejezést találunk. Tedd rendbe az alábbi, összeke-veredett szószedetet, amely a szöveg könnyebb megértését segíti!

1. poézis a) költői

2. individuális b) hagyomány

3. nimbusz c) iránt

4. história d) mítosz

5. tradíció e) tekintély, közbecsülés, dicsfény

6. plántál f) elkészül

7. kikészűl g) örökít, hagyományoz

8. bárd h) egyszerű, csiszolatlan, naiv

9. eránt i) költészet

10. poétai j) népdal

11. mitus k) történelem

12. együgyű l) huncut, pajkos, csintalan

13. pórdal m) személyes, egyedi, egyéni

14. selmai n) énekmondó

c) Fordítás – magyarról magyarra A szövegben sok a ma már nem használt, régiesnek ható fordulat, kifejezés. Ezek közül válogat-

tunk néhányat. Alkosd meg az alábbi szövegrészek mai magyar nyelvi változatát!

„...AZ ÉRZÉS ILYENKOR NYER FELLENGÉST...”

„...KESKENY HATÁROKBAN ÁLL...”

„...FELHÁGNI TRADÍCIÓIKBAN...”


„...STÁTUSFELFORGATÓ...”

„...A REGÉNYSÉG SZÍNÉT VISELVÉN...”

„...IDEGENEKKÉ FOGTAK VOLNA LENNIEK...”

„...MAGASABB REPTET VESZ...”

„...NEVEKEDŐ FÉNYBEN...”

d) Készítsd el az olvasott szöveg vázlatát! Fogalmazd meg minden bekezdés központi gondolatát a saját szavaiddal! Jelöld azt is, hogy melyik bekezdés milyen funkciót kap a szövegben az alábbiak közül:

(1) tétel megfogalmazása;(2) következtetés (konklúzió);(3) szónoki kérdések;(4) példák.

1. bekezdés

Funkció:

Alapgondolat:

2. bekezdés

Funkció:

Alapgondolat:

3. bekezdés

Funkció:

Alapgondolat:


4. bekezdés

Funkció:

Alapgondolat:

5. bekezdés

Funkció:

Alapgondolat:

6. bekezdés

Funkció:

Alapgondolat:

7. bekezdés

Funkció:

Alapgondolat:

8. bekezdés

Funkció:

Alapgondolat:


e) Idézd föl, mit írt Kölcsey Csokonairól szóló recenziójában a népies kifejezésekről! Vesd össze akkori vélekedését a fent idézett szövegrész konklúziójával!

13. Olvasd el az alábbi részletet Kölcsey Mohács című tanulmányából!

„Mi köt most titeket, mint egész néptömeget együvé? Hol a szellem, mely kisebb-nagyobb mérték-ben, minden keblen keresztül lángoljon? Játékszíneitek? Bujdokló vándorok sátorai, hol különben is minden alak idegen. Gyűléseitek? Egyik osztály kirekesztő tulajdona, hol az a lehetségig gyéren jelen meg. Egyházaitok? Azokban meghasonlátok, s felekezet lelke szállt belétek. [...] Mi más lenne az, ha őseitek és egész házatok öröm és búnapjait Duna és Tisza partjain, palotákban és kunyhók-ban egyformán űlnétek! Mert íme, hol a paloták urának őse győzött vagy halt, ott győzött és halt a kunyhók lakójának őse is. Ily emlékezetnek egyetemi joga van minden szívhez. Rang és birtok egyesek sajátja: a nemzet és haza nevében mindenki osztozik.”

a) Milyen fontos gondolattal gazdagítja a nemzetről alkotott fogalmat ez az idézet?

b) Vesd össze Kölcsey gondolatait a Katona Bánk bánjában megfogalmazódó nemzetszemlélettel!


14. Mi az országgyűlés?

a) Gondolkodj el az alábbi kérdéseken! Ha kell, nézz utána a válaszoknak, érdeklődjél ismerőseid körében!

(1) Mi az országgyűlés?(2) Mi a legfontosabb feladata?(3) Kit képviselnek a képviselők?(4) Hogyan kerülnek az országgyűlésbe?

b) Az órán négy-hatfős csoportokban beszéljétek meg a válaszokat, majd egyeztessétek a csopor-tok megoldásait!


16. Értelmezd az Országgyűlési naplóból idézett mondat alábbi részleteit:

„...az adózó nép nagy tömege egyszer már a polgári alkotmányba belépjen...”

„...hétszázezer puhaság és szegénység által elaljasodott lélek...”

A tekintetes rendektől a Parainesisig

Az 1832-től 1835-ig terjedő időszakban Kölcsey idejének jelentős részét a közélet foglalja le. Előbb megyéjében, majd Szatmár megye követeként Pozsonyban, az országgyűlésen képviseli a polgári átalakulás legfontosabb feltételeinek előmozdítását. Mesterien megkomponált beszédei a ma-gyar szónoklattan mintapéldái, a képviselt ügyek pedig a szabadelvű és haladáspárti gondolkodás címszavai: a magyar nyelv hivatalossá tétele, a jobbágyok örökváltsága, a vallási türelem stb. Be-szédei mellett Országgyűlési naplójában követhetjük nyomon gondolatvilágának alakulását, töb-bek között az egységes polgári nemzetről kialakult álláspontjának további – gyakorlati irányt vevő – fejlődését. Az örökös megváltás tárgyában elhangzott beszéd (1834) gondolatmenete például így egészül ki a napló szavaival: „A kormány urbárium2 által urbáriumot akar, Wesselényi3 pedig és a többiek urbárium által nemzetet akarnak… úgy intézni az urbáriumi tárgyat, hogy az adózó nép nagy tömege egyszer már a polgári alkotmányba belépjen; s ezáltal az alkotmány hétszázezer puhaság és szegénység által elaljasodott lélek helyett tíz milliom felemelkedhetőt nyerjen.”

Kölcseyre jellemző módon szakadt meg képviselői pályája is. Miután megyéje arra utasította, hogy az általa oly fontosnak tartott örökváltság ellen szavazzon, követtársával együtt lemondott tisztségéről. Ekkor mondta el utolsó beszédét a „tekintetes karok és rendek” előtt (Búcsú az országos rendektől, 1835). Utolsó nagy prózai műve az unokaöccséhez írt Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (1837), amely nem egyszerű intelem, mint azt címe sugallja, sokkal inkább Kölcsey szemléletének, világképének nagy formátumú összefoglalása.

2 urbárium: úrbér, a földesúrnak járó jobbágyi szolgáltatások3 Wesselényi Miklós báró (1796–1850), Széchenyi barátja, 1832 és 1836 között az országgyűlés főrendi ellenzékének vezetője.


17. Olvasd el az alábbi részleteket4 a Parainesisből, és oldd meg a feladatokat!

(1) Szeretni az emberiséget: ez, minden nemes szívnek elengedhetetlen föltétele. Az em-beriség egésze nem egyébb számtalan háznépekre oszlott nagy nemzetségnél, mely-nek mindegyik tagja rokonunk, s szeretetünkre és szolgálatainkra egyformán számot tart. Azonban jól megértsd! az ember véges állat, hatása csak bizonyos meghatározott körben munkálhat. Azért ne hidd, mintha isten bennünket arra alkotott volna, hogy a föld minden gyermekeinek egyforma testvérök s a föld minden tartományinak egyfor-ma polgáruk legyünk. A nap temérdek égitesteket bevilágít, de a világegyetem minden részeire mégsem hat ki: így az ember, ha nagy erőt nyert örökül, s erejének megfelelő állást vőn a sorstól, ezrek, sőt milliomok előtt jótékony napként világíthat; de az egész emberi nemre jóltevő behatást gyakorolni, az a nagyok legnagyobbikának sem adaték. Sohasem tudtam megérteni: kik azok, kik magokat világpolgároknak nevezik? Az embe-ri tehetség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; s ha egy helyről másra hurcoltatik, setétséget hagy maga után. Bizonyos helyhez kell azért kap-csoltatnunk, hogy azt jótékony világítással állandóúl boldogíthassuk. Minden, ami szer-feletti sok részre osztatik, önkicsinységében enyészik el. Így a szeretet. Hol az ember, ki magát a föld minden országainak szentelni akarván, forró szenvedelmet hordozhatna irántok keblében? Leonidás csak egy Spártáért, Regulus csak egy Rómáért, Zrínyi csak egy Magyarországért halhatott meg. Nem kell erre hosszú bizonyítás; tekints szívedbe, s ott leled a természettől vett tudományt, mely szerelmedet egy háznéphez s ennek körén túl egy hazához láncolja.

(2) Szeresd a hazát! Boldog leszesz, ha a férfi kor napjaiban e szavakat úgy fogod érthetni, úgy fogod érezhetni, mint kell. [...]

(3) Jókor szokjál e gondolathoz: a társaságban született ember nem önmagáé. Számtalanok a jótétemények, mik a társaséletben naponként reánk háromlanak; lehet-e kívánnunk, hogy e jótéteményekkel ingyen élhessünk, mint zsarnok a más izzadása bérével? Hasz-nálni akarod a társaságot? úgy mindent kell tenned annak fenntartására, mi saját erőd-től kitelik. Mi a haza, mint a legszentebb kapcsokkal egybefoglalt emberek társasága? ezerféle édes emlékezet, megszokás, haszon és szeretet összefont érdekei teszik azt a szív előtt kedvessé; [...] Kinek szívében a haza nem él, az száműzöttnek tekintheti magát mindenhol; s lelkében üresség van, mit semmi tárgy, semmi érzet be nem tölt.

(4) Az ember egyedűl gondolva nem több a magányos vadállatnál, mely élte fenntartása-ért zsákmányt keresve bolyong. Emberi ész és erő csak társaságban fejlik ki; s amint valamely embertársaság szerencsésb, szebb, dicsőbb hazává alkotta magát; polgárai minden szépben és jóban aszerént haladhatának. Ezért kell minden mívelt embernek a hazát legfőbb gondjává tennie; s ez mindenekfelett oly hazákról értetik, hol az egyes polgárnak a közdolgok folyásába tekinteni joga s kötelessége van. Mert jog és kötelesség egymástól soha el nem választhatók. [...]



a) Készíts lábjegyzetet az alábbi tulajdonnevekhez:

Leonidás:

Regulus:

b) Foglald össze az első két bekezdés alapgondolatát egy mondatban!

c) Foglald össze a második két bekezdés alapgondolatát egy mondatban!

18. Az első két bekezdésben Kölcsey hosszasan, többféle eszközzel bizonygatja tételét. Számozd meg a két bekezdés mondatait (szükség esetén tagmondatait), majd cso-portosítsd őket az alábbiak szerint:

TÉTELT TARTALMAZÓ MONDATOK:

A TÉTELT RÉSZLETEZŐ, ÉRTELMEZŐ MONDATOK:

A TÉTELT MÓDOSÍTÓ (SZŰKÍTŐ) MONDATOK:

METAFORIKUS PÉLDÁK:

KONKRÉT PÉLDÁK:

SZÓNOKI KÉRDÉSEK:

19. Esszétémák Írjál esszét (maximum 7500 karakter) az alábbi témák egyikéről!

(1) Kölcsey nemzetfelfogásának változatai – a Himnusztól a Parainesisig(2) A nemzethalál és a cselekvő hazafi ság Kölcsey életművében (3) A nemzetfogalom Kölcsey lírájában és értekező prózájában(4) A klasszicizmustól a romantikáig – Kölcsey útja(5) A kritikus és a költő – Kölcsey lírája recenzióinak tükrében

6. P E T Ő F I É S „ A Z I R O D A L O M G É P E Z E T E ”

A fenti, talán szokatlan cím némi magyarázatra szorul. Ebben a modulban elsősorban nem Petőfi verseivel foglalkozunk, hanem alakjával, személyiségével. Még pontosabban azzal, ho-gyan alkotta meg magáról azt a képet, amelyet az olvasóközönséggel láttatni akart, hogyan alkalmazta tudatosan az irodalmi élet kialakulóban lévő eszközeit, csatornáit – elsősorban a folyóiratokat, divatlapokat – költészetének reklámozására. A modulból kiderül, hogy Petőfi az első modern értelemben vett polgári író, aki a költészetet munkának, megélhetési forrásnak (is) tekintette, és aki valóban műveinek honoráriumából és jogdíjaiból élt meg.


„Petőfi neve a magyar tudatban egyértelmű a költővel. Ő az a költő, akinek a képe a legerő-sebben és a legigazibb vonásokban él bennünk, akit nem kell a könyvszerű feledésből kiásni, akinek értékeit nem kell revízió alá venni. Petőfi eleven volta a legszebb bizonyítéka annak az egyébiránt sokszor tagadott ténynek, hogy a magyarság meg tudja becsülni irodalmi nagyjait.”

Szerb Antal 1934-ben megjelent sorai többé-kevésbé ma is helytállóak. Petőfi neve feltehetőleg a legismertebb név a magyar irodalom köréből hazánkban is, külföldön is. Ő az a költő, akiről va-lószínűleg minden magyar anyanyelvű ember tud valamit, szinte minden iskolázott ember ismeri, olvasta vagy hallotta már a Nemzeti dalt, (bár lehet, hogy többen Talpra magyar címen keresnék egy tartalomjegyzékben). Minden általános iskolás megismerkedik a János vitézzel. Viszonylag szé-les körben ismertek életrajzának fontos mozzanatai, 1848-as szerepe, halálának – sokat vitatott – körülményei.

2. A tavalyi év során már foglalkoztatok Petőfivel, és az órán felelevenítettétek az élet-rajzával kapcsolatos korábbi ismereteiteket. Milyen életrajzi legendákkal, „gyanús” adatokkal találkoztatok vele kapcsolatban? Beszéld meg padtársaddal!

P E T Ő F I É S „ A Z I R O D A L O M G É P E Z E T E ” 9 9

3. Az alábbiakban állításokat olvashatsz Petőfiről. Állapítsd meg róluk, hogy igazak vagy hamisak!

(1) Szegény parasztcsaládban született.

(2) Édesanyja nem beszélt tökéletesen magyarul.

(3) Eredeti neve Petrovics volt.

(4) Már tizenöt évesen három idegen nyelven olvasott.

(5) Kitűnő tanuló volt.

(6) Több versét megzenésítették, népdalként énekelték.

(7) Kezdő költőként feltűnő, népies öltözékben, kezében fokossal járt Pesten.

(8) Borissza, mulatozó, kicsapongó ember volt.

(9) Fiatal korában vándorszínésznek állt.

(10) Több versét Pönögei Kis Pál néven jelentette meg.

(11) Nem sokat olvasott, ösztönös művész volt.

(12) Veszekedős, kötekedő ember volt.

(13) Egész életében sokat nélkülözött, anyagi gondokkal küzdött.

(14) Ő fordította először magyar nyelvre a Robin Hoodot.

4. Szerinted a fenti életrajzi adatok közül mi fontos, és mi nem? Csoportosítsd őket ebből a szempontból!

F O N T O S N E M F O N T O S

5. Olvasd el az alábbi bekezdést, és vesd össze a fenti listával! Változtatott ez eddigi ismereteiden?

Petőfi életét, költészetét legendák sora övezi. Ma is él a róla többek között éppen általa kialakított kép, a műveletlen, ösztönös „vadzseni”, a tanulatlan népfi képe. Az életrajz tényeivel szembesítve ez a legenda is lelepleződik. A magát „a természet vadvirágaként” ábrázoló költőt nem véletlenül hívták aszódi diáktársai „könyves Sándornak”. Már tizenöt éves fejjel latinul, franciául, németül olvasott történelemkönyveket, s megismerkedett a kortárs francia és német költészettel is. Ere-deti, sajátos, valóban jellegzetes költői hangnemének kialakításában ezek a hatások éppoly fontos szerepet játszottak, mint a népköltészet vagy a magyar nemzeti romantika nagyjai.

Hasonló legenda terjedt el a költő iszákos, kicsapongó életmódjáról. Mint az előbbit, ezt is táplálta maga a költő, hiszen a korai költészetére jellemző bordalokban épp ilyen beszélő szólal meg – olykor részegséget színlelő dadogással (Ivás közben).

1 0 0 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 1 0 . É V F O L Y A M

6. Olvassátok el az alábbi két verset!

POHARAMHOZ

Különben én becsüllek, oh pohár!Csak egy van benned, amit restelek;Azt restelem csak benned, oh pohár!Hogy olyan könnyen kihörpentelek.

Ha én tenéked volnék, oh pohár!Ki nem fogynék a borból sohasem;Aztán, ha nékem volnál, oh pohár!Innál belőlem véges-végtelen.

Dunavecse, 1844. április–május

MEREDEK A PINCEGÁDOR...

Meredek a pincegádor,Nehéz teher az a mámor.Hazafelé mendegéltem,Terhe alatt összedőltem –Összedőltem!

Elnyúltam a föld színére,Megeredt az orrom vére.Ha ott tégla nem lett volna:Orrom vére nem folyt volna –Nem folyt volna!

Nem járnék én a pincébeJó időbe’, rosz időbe’...De tehetek is én arról,Hogy oly igen jó az a bor –Jó az a bor!

Dunavecse, 1844. április–május

P E T Ő F I É S „ A Z I R O D A L O M G É P E Z E T E ” 1 0 1

a) Keressetek hasonlóságokat és különbségeket a két vers között, és gyűjtsétek őket táblázatba az összevetés szempontjai szerint!

H A S O N L Ó A K A K Ö V E T K E ZŐ S Z E M P O N T O K B Ó L

K Ü L Ö N B Ö Z N E K A K Ö V E T K E ZŐ S Z E M P O N T O K B Ó L

b) Írj rövid összehasonlító szöveget (2-300 szó) a füzetedbe a felvetett szempontok alapján!

7. Olvassátok el az alábbi naplórészletet!

„Színházból Czakóval, Pálfyval, Csengeryvel és Petőfi vel vacsorára mentünk az Angolkirály-néhoz. […] Felötlő, hogy Petőfi ről a vidékeken közönségesen azt tartják: hogy öltözetében különc, borbarát és természetes költő minden míveltség nélkül.

Ezen hírekből most legalább egyik sem igaz. Petőfi mindig vizet ivott, csinos öltözetben jelent meg, és az Angol, Francia s Német irodalommal ösmeretes, s beszélni is gyakran szokott franciául.” (Kemény Zsigmond1, 1846. augusztus 14.)

1 Kemény Zsigmond (1814–1875): író, újságíró, a XIX. századi magyar regény jelentős mestere.


a) Az eddig olvasottakat vessétek össze, és beszéljétek meg közösen! Mi lehetett az oka annak, hogy Petőfi verseiben több szempontból „hamis” képet festett ma-

gáról?

b) A két idézett vers alapján hihetőnek tartjátok-e Petőfi korábban megismert önjellemzését (tanu-latlan, ösztönös költő stb.)?


Petőfi és a kritika

Az 1840-es években egyre több irodalommal is foglalkozó folyóirat jelent meg Magyaror-szágon. Miközben a magas színvonalú, inkább tudományos irányultságú lapok sorra meg-szűntek (a Tudományos Gyűjtemény 1841-ben, az Athenaeum 1843-ban), mind népszerűbbé váltak azok a képes folyóiratok, melyekben az öltözködési tanácsok, divatos ruhákat bemu-tató képek mellett novellákat, verseket, irodalmi tudósításokat talált a – főként nőkből álló – olvasóközönség. A három legnépszerűbb divatlap a konzervatív Honderű, az Életképek és Vahot Imre Pesti Divatlapja volt. Ez utóbbinál kapott Petőfi segédszerkesztői állást 1844 nyarán. Petőfi ekkor már ismert költő, népszerűsége és ellenfeleinek tábora párhuzamosan nő. Az előbbit feltehetően annak az újszerű hangvételnek köszönheti, amelyről még a költé-szetét általában elmarasztaló kritikusai – például Nádaskay Lajos – is elismeréssel szólnak.

„E versek könnyen, kellemesen folyók, a gondolatok menete, fordulatai erőltetés nél-küliek, s költeményei egészében sima öntetűek; s ez egyik főok, miért P. úr versei szívesen olvastatnak.

Továbbá érdemeül kell kijelelenem a költőnek a nyelv egyszerűségét, dagálytalanságát, melyet legtöbb ifjú költőnk műveiben hasztalan keresünk.” (Honderű, 1844. december 21.)

Másfelől Nádaskay ugyanebben a recenzióban keményen megfeddi a költőt, aki „ez egy-szerűség rovására […] itt-ott egészen prózaivá, néhol még ennél is alább sülyed […], s még a prózai nevet is hízelgésnek tartom a trágya, veszett fene, fene sík s több illy kifejezésekre, mellyeket P. úr kedvelni látszik […].”


9. Nádaskay kritikájában tömören összefoglalja Petőfi korai költészetének legfonto-sabb jellegzetességeit. Ezek egy részét dicséri, más részét elítéli.

a) Keresd meg az alább felsorolt jellemzőknek megfelelő szövegrészeket!

Egyszerű nyelvezet:

Világos gondolatmenet:

Durva kifejezések:

Gördülékeny stílus:

Az erőltetett kifejezések kerülése:

Népies hangvétel:

b) Csoportosítsd ezeket a jellemzőket Nádaskay értékítélete szempontjából! Írj melléjük D (dicséret), illetve E (elmarasztalás) betűt!

c) Miben értesz egyet a kritikus értékítéletével, miben nem?

10. Olvasd el az alább kezdődő és a következő oldalon folytatódó szöveget!

Népköltészet, népiesség, romantika

Petőfi költészetének idézett jellemzői már első publikált verseiben felismerhetők. Ugyan-akkor azt is tudnunk kell, hogy ez a hang nagyjából az 1840-es évekre alakul ki, s ez nem a költő eredeti (természetes, ösztönösen megtalált stb.) hangvétele. Korábbi verseiben ugyanis olyan mesterkélt kifejezéseket is olvashatunk, amelyek hiányáért dicséri kritikusa 1844-ben. A harmincas évek végének termésében még gyakoriak az ilyen, a korszak költé-szetében elterjedt, divatos kifejezések:– „a szél mily kesergve nyögel...”– „a tavasznak bájgyermeki...”– „bennem az érzetek árja kihal...”– „e szű öröm-érzeteknek tengerében leng...”– „a kellemgazdag ifjúságnak elhulla bájvirúlata...”A költő népszerűségét egyrészt éppen az ilyen erőltetett szóvirágok ballasztjától megtisz-


11. Az alábbi két idézet a népköltészetről, illetve a népköltészet és az ún. műköltészet viszonyáról, kapcsolatáról szól:

„Csodálatos varázsuk van ezeknek a népdaloknak. A műköltők olyasformán akarnák utánozni eze-ket a természeti termékeket, ahogyan a mesterséges ásványvizet gyártják. De ha kémiai eljárá-saikkal alkatrészeit ki is derítik: elillan előlük az, ami a legfontosabb, a pótolhatatlan szimpatikus természeti erő.” (Heinrich Heine, 1797–1856, német költő)

„Hiába, a népköltészet az igazi költészet. Legyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá. Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék, s ez a század fölada-ta, ezt kivívni célja minden nemes kebelnek, ki megsokallta már látni, mint mártírkodnak milliók, hogy egypár ezren henyélhessenek és élvezzenek. Égbe a népet, pokolba az aristokratiát!” (Petőfi Sándor levele Arany Jánoshoz, 1847. február 4.)

a) Vesd össze a két idézetet! Fogalmazd meg röviden (maximum 100 szóban), mi a leglényege-sebb különbség közöttük!

tított, egyszerűnek ható, könnyed stílusnak köszönheti. Másrészt pedig annak a versekben megformált fi gurának, beszélőnek, aki mint nyers, faragatlan „vadzseni”, mint a nép egyszerű gyermeke jelenik meg és üzen hadat a korízlés mesterkélt világának.

Jellegzetes költői magatartás ez a XIX. század első felének irodalmában. A természetesség és az „istenadta” tehetség hangsúlyozása a megszerzett tudással és a mesterkéltséggel szemben e korszak uralkodó korstílusának, a romantikának a szülötte. Ez a szemlélet többek között a sza-badság eszményítésének jegyében fordul szembe a XVIII. század művészeti ízlésével és az azt szabályokban rögzítő klasszicista esztétikával. A természetesség kultusza összefügg az irányzat népköltészet iránti érdeklődésével, a romlatlan, mesterkéltség nélküli, egyszerű népi művé-szethez – mint ősforráshoz – való visszatérés programjával. A népdalok, népballadák kutatása, gyűjtése és olykor hamisítása is ekkor, a XIX. század első felében vált általánossá. Hazánkban Erdélyi János és Kriza János voltak a gyűjtőmunka úttörői, s a kutatással párhuzamosan egyre több költőnk jelentkezett népdalszerű versekkel.


b) Keresd meg Kölcsey Nemzeti hagyományok című értekezésében a népköltészetről szóló be-kezdést, és hasonlítsd össze Heine fenti gondolatával!

c) Állapítsd meg, hány állítás fogalmazódik meg a Petőfi -idézetben! Fogalmazd meg ezeket az állításokat saját szavaiddal egy-egy mondatban!

d) Csoportokban rendezzetek vitát a Petőfi -idézetben megfogalmazott állításokról! Utána vessétek össze a csoportokban megfogalmazott vélekedéseket!


12. Nézz utána az alábbi kifejezések jelentésének!

a) image

b) marketing

c) PR


Sztárcsinálók

Kétségtelen, hogy Petőfi mint népies költő, a bordalok és népdalok költője robbant be a

magyar irodalmi életbe, s valóban berobbant: népszerűsége soha nem látott tempóban nö-

vekedett. Eötvös József2 így emlékezik vissza 1847-ben Petőfi pályakezdésére:

„Nem emlékszem irodalmunkban senkire, ki első föllépése után oly rövid idő alatt a közfi gyelmet magára vonta volna, mint Petőfi . Alig jelentek meg első dalai, s Vörösmarty, kinek e részbeni tekintélyét senki nem vonhatja kétségbe, örömragyogó arcokkal hirdeté fé-nyes reményeit; alig múlt el néhány hét, s a dalokhoz zene készült, s a költő már a népnek ajkairól hallá szavait.”

Tény, hogy jó néhány Petőfi -vers él a köztudatban úgy, hogy a szöveget (és sokszor a dal-

lamot) ismerők egy része nincs is tisztában a szerző kilétével. A Tíz pár csókot egyvégbül... kezdetű versről például sokan gondolják, hogy eredeti népdal, holott Petőfi írta Koltón 1847

októberében. Számos népdalszerű Petőfi -vers vált valóban népdallá, természetesen utólag

szerzett dallammal, és van olyan vers, amelynek több dalfeldolgozása is született (a Temetés-re szól az ének... kezdetűnek például nem kevesebb, mint tizenöt).

Mindez nem volt ellentétes Petőfi költői alkatával és szemléletmódjával. Ám a népies köl-

tő fi gurájának kialakítása és folyamatos építése éppúgy a költő tudatosan kimunkált irodalmi

karrierjének része is. Vahot Imre későbbi visszaemlékezésében így vall erről:

2 Eötvös József (1813–1871): író, költő, vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Kisfaludy-társaság, majd a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a XIX. századi magyar regény jelentős mestere.


14. Tekinthető-e Vahot fent leírt mesterkedése korabeli marketingfogásnak?

15. Mi a véleményed ebből a szempontból arról, hogy Petőfi jó néhány versét Pönögei Kis Pál néven publikálta?

16. Keress példákat a mai művészeti életből (pl. a popzene világából) hasonló megoldá-sokra!

17. A Sztárcsinálók című szövegrész utolsó bekezdésében életrajzi mozzanatokat olvas-hattál. Hogyan értékeled ezeket a téma, azaz Petőfi tudatos karriertervezése szem-pontjából?

Véleményedet fejtsd ki egy-egy rövid bekezdésben!

Hogy még jobb kedvet kapjon a verseléshez, s még magyarosabb szabású költeményeket írjon, mindjárt kezdetben csináltattam neki népies magyar ruhát ... Tóth Gáspárral, ki már azelőtt több csinos atilla- és Zrínyi dolmányt készített számomra, szépen felöltöztettük Petőfi t magyar divatlapi szerkesztősegéddé, magyar népköltővé, mintha csak a magyar nemzeti mú-zsánk papi öltönyét vette volna magára, kivetkőzvén Thalia vándorpapi gúnyájából.

Petőfi népszerűsége és gyors karrierje szinte példa nélkül való a magyar irodalom törté-

netében. 1842-ben jelenik meg nyomtatásban első verse (még Petrovics Sándor néven), s két

évvel később már kiadják első gyűjteményes kötetét (Versek 1842–1844), majd egy évre rá a

következőt Versek II. címmel. 1845 tavaszán, miután kilépett a Pesti Divatlap szerkesztősé-

géből, felvidéki körútra indul, amely valóságos diadalmenetté alakul. Több helyen – Késmár-

kon, Eperjesen – fáklyás zenével köszöntik, Gömör megye táblabírájává választják, minde-

nütt ünneplik. Hazatérte után azonnal megjelennek a felvidéki útról tudósító Úti jegyzetek.

1847-ben a huszonnégy éves költőnek Összes költemények címmel díszkiadásban adják ki

verseit, amelynek borítóján a Petőfi név már önmagában, keresztnév nélkül díszeleg.


18. Ismersz-e a fentieken kívül olyan eseményeket Petőfi életútjából, amelyek szintén tekinthetők saját (vagy éppen mások) költészetét népszerűsítő marketingfogásnak?

19. Olvasd el a következő oldalon található szöveget!

Az „irodalmi gépezet”

A Petőfi -életrajzok jobbára a költő életútjának azon mozzanatait emelik ki, amelyek a versekben kibontakozó nincstelen, ám szabad, mindenkitől füg-getlen bohém vándorpoéta alakjával azonosíthatók. Az a másik portré, amely a valóban független irodalmi karriert anyagi szempontból is gondosan meg-tervező, s versei honoráriumából – méltán – jómódban élő Petőfi é, kevésbé ismert. A kortársak alábbi vallomásaiból azonban jól kiolvasható ez is.

„Egész Petőfi korszakáig nem érte el azt magyar költő, hogy mellékhivatal nél-kül, vagy legalább akadémiai tagság nélkül, szellemi munkái után megéljen; még családot is tartson.” (Jókai Mór, 1892)

„Petőfi legbüszkébb lehetett arra, hogy ami Magyarországon addig soha nem történt, csupán a kiadók által keresve keresett versei jövedelméből illően és úri módon megélhetett…” (Vahot Imre, 1891)

Petőfi és írótársai – elsősorban Jókai – felismerték, hogy a polgárosodó, ipa-rosodó Magyarországon az irodalmat és az írói-költői tevékenységet is a kor szellemének megfelelő módon lehet és kell felfogni. Az írók ebben a felfogás-ban többé nem gazdag mecénásoknak, művészetpártoló főuraknak kiszol-gáltatott különcök, hanem a piac törvényei szerint működő mesteremberek, akik termékeik áruba bocsátásából élnek meg – jól vagy kevésbé jól. Kitű-nően példázza a korabeli viszonyokat a divatlapok közötti konkurenciaharc kiéleződése, s az ennek kapcsán fellángoló vita.

1847-ben Vahot Imre éles hangon bírálta a lapjától eltávolodott s egyre inkább máshol publikáló fi atal írókat és költőket. „Iparlovagoknak” nevezte őket, akikben „az irodalom iránti buzgó ügyszerelmet haszonleső önösség váltá fel”, s akik „nagyobbára a piacról élnek”. Vahot támadására az Életké-pek újonnan kinevezett szerkesztője, a huszonkét éves Jókai válaszolt, nem visszautasítva, hanem vállalva „az irodalmi iparűzés” vádját:

„Az írók bizony a piacról élnek, s sehogy nem lehet rávenni őket, hogy kop-laljanak, bármint iparkodjunk is őket összevetett vállakkal kapacitálni ennek üdvös volta felől: már itt sem szép szó, sem fenyegetés nem használ.”

A kialakuló irodalmi iparnak egyik leghatékonyabban munkálkodó alakja volt Petőfi , aki tudatosan használta föl az „irodalmi gépezet”-et saját népsze-rűségének növelésére és folyamatos fenntartására. Méghozzá igen korszerű eszközökkel: pontosan kimunkált szerződésbe foglalt feltételekkel, egy ideig kizárólagos publikációs jogok átengedésével (éppen a később vádaskodó Va-hot lapjának), valamint azzal a korban szokatlan s példa nélkül való fogással, hogy a Divatlap minden egyes számában megjelentette verseit. Ez utóbbi megoldás biztosította Petőfi állandó és folyamatos jelenlétét az irodalmi élet-ben és köztudatban.



20. Az irodalmi ipar

a) Gyűjtsetek érveket Vahot, illetve Jókai fenti vélekedése mellett és ellen!

b) Rendezzetek vitát a kérdésről! Próbáljátok sok szempontból megvitatni a kérdést!

21. A konzervatív kritika legkedveltebb céltáblája természetesen az egyre népszerűbb Petőfi volt. A természet vadvirága kapcsán már olvashattál arról, hogy az ilyen kriti-kákra a költő gyakran válaszolt verssel (az említett költemény is egy kritikára adott válaszként jelent meg).

Az alábbi szöveg a támadások jelentős részét közlő Honderű című divatlap ellen íródott, ám számos utalást tartalmaz a lapok közötti, többek között Petőfi verseiért is folyó kon-kurenciaharcra.

A HONDERÜHÖZ

Oh Honderü, te Lázárok Lázára,Te csak nevednek két bötűje vagy,Nevednek vagy csak két végső bötűje...Huzd meg magad, nehogy tovább ragadj.E két bötű elől, hátúl olvasvaEgyformán mondja meg mi-létedet.De én becsüllek! mert hisz aranyávalFizetted egykor költeményimet.

Oh Honderü, te olyan szemtelen vagy,Mint Kecskemétnek piacán a légy;Egyébiránt alávalóbb a légynél:Az még röpül, te csuszva, mászva mégy.De minden ember nem néz láb alá, majdElgázolnak... vigyázz, mondom neked!Javad kivánom! mert hisz aranyávalFizetted egykor költeményimet.

Oh Honderü, mi aztán a jutalmadE sok jeles tulajdonságidért?Hiába, olyan a világ, mint régen:Az érdem becsüléséhez nem ért.Lám annyi útál tégedet, ki a hontHa nem deríted is, de dőrited.Szegény! Sajnállak... mert hisz aranyávalFizetted egykor költeményimet.

De, Honderü, te vélem összetűztél,Te általad váltig karmoltatom...Mióta van, hogy meri ingerelniA hős oroszlánt a hitvány majom?......De megbocsátok, hogy muzsámat mostanOly irgalmatlanúl becsméreled;Hisz aranyával fi zetéd, s fi zetnédMost is (ha adnám) költeményimet.

Pest, 1845. augusztus elején


a) Mi a megfejtése az első szakasz szójátékának? Magyarázd meg a két szó jelentését ebben a szövegkörnyezetben!

Elölről olvasva:

Hátulról olvasva:

b) Értelmezd a refrén első soraiban megjelenő állításokat! Petőfi a komikum egyik jellegzetes esz-közével él itt. Melyikkel?

c) Írj rövid esszét a versben megnyilvánuló költői magatartásról, különös tekintettel a refrénekben megnyilvánuló kettősségre!

7. A Z É R V E L Ő S Z Ö V E G F E L É P Í T É S E , A B E K E Z D É S , A T É T E L M O N D A T É S A M O N D A T T Ö M B

R E K L Á M O K É S A Z É R Z E L M I B E F O L Y Á S O L Á S

Ebben a modulban a mai nyilvános beszéddel fogtok megismerkedni reklámszövegeken és publicisztikán keresztül. Az itt következő feladatok a szövegek, főként az érvelő típusú szö-veg szerkezetét mutatják be. Tudatosíthatjátok magatokban, milyen tartalmi és formai krité-riumai vannak egy bekezdésnek, megismerkedtek a mondattömb fogalmával, emellett pedig felkészít benneteket arra, hogyan alkossatok önállóan bekezdésnyi szövegegységet.

1. A bekezdés

a) Tagold Kosztolányi Dezső szövegét bekezdésekre! Ügyelj arra, hogy jól formált szöveget kapj mind formai, mind pedig tartalmi szempontból!

Azt, hogy az életben micsoda a föltétlen érték, csak úgy tudhatjuk meg, hogy a halálhoz vi-

szonyítjuk. Amennyiben ebben a szembeállításban egyes tulajdonságok semmivé zsugorod-

nak, nyilvánvaló, hogy csak látszatértékekről van szó, melyeknek a pillanat káprázata adott

színt és csillogást. Tegyünk próbát! Illesszünk a halott szó elé különböző tulajdonságjelző-

ket. Írjuk ezt: a gazdag halott, a tudós halott, az elmés halott, a bátor halott, a józan halott,

a körültekintő, lelkiismeretes, ügybuzgó, erélyes, előrelátó halott stb. Ezek a kapcsolatok

kacagásra ingerelnek bennünket. Írjuk azonban ezt: a szomorú halott, a lángeszű halott, a

szegény halott, a megbocsátó halott, a jóságos, önfeláldozó, kedves, hű, tiszta halott stb.

Ha ilyesmit olvasunk, meghatódunk. Mi következik ebből? Az, hogy a gazdagság, tudás el-

mésség, bátorság, józanság, körültekintés, lelkiismeretesség, ügybuzgóság, erély, előrelátás

olyan állapot vagy erény, mely esetleges, vitatható, s így múlandó, viszont az utóbbiak, a

szomorúság, lángeszűség, szegénység, megbocsátás, jóság, önfeláldozás, kedvesség, hűség,

tisztaság olyan értékek, melyek még a halál távlatában sem törpülnek el, még azon túl is

élnek és világítanak.

(Kosztolányi Dezső)

A Z É R V E L Ő S Z Ö V E G F E L É P Í T É S E . . . 1 1 3

b) Milyen formai és tartalmi szempontok alapján osztottátok bekezdésekre a szöveget? Egészít-sétek ki a pókhálóábrát!

FORMAI-VIZUÁLISTAGOLÁS

TARTALMI TAGOLÁS


2. Válaszd ki, melyik kezdő vagy záró mondat illik legjobban a bekezdés élére, illetve végére!

A) [...] Egyedi személyiségük már akkor elkezd kialakulni, amikor még a méhben vannak. Kuta-tások bizonyítják, hogy azok a babák, akik sokat mozogtak a méhben, megszületésük után is többet lesznek ébren, és bár talán egy kicsit többet sírnak majd, a szülők nagy örömmel fi gyel-hetik meg, hogy gyermekük személyisége már milyen korán elkezd fejlődni.

a) A babák személyiségfejlődése

b) Minden baba különleges.

c) A babák sokat mozognak.

B) Az állatok viselkedését tanulmányozó kutatók már régen felfi gyeltek arra, hogy a tanulásra ké-pes, fejlett idegrendszerrel bíró gerincesek a számukra ismeretlen új tárgyak iránt érdeklődést mutatnak. A látáson túl a fajra jellemző módon szaglással, tapintással is igyekeznek ismereteket szerezni ezekről, hasonlóan ahhoz, hogy új környezetbe kerülve fölfedező útra indulnak. [...]

a) Ezt nevezik explorációs viselkedésnek.

b) Az explorációs viselkedés az emberre is jellemző.

c) A kíváncsiság az alapja az explorációs viselkedésnek.

C) [...] Az okosság készség, idegrendszerbeli és értelmi fürgeség. A bölcsesség az igazság, a meg-nyugvás, az elnézés, a tárgyilagosság és a beleegyezés. Az okos emberek soha nem bölcsek, túl izgatottak ehhez, mintegy állandóan megrészegednek okosságuktól; de a bölcsek mindig okosak is, s ugyanakkor többek ezeknél, mert nem akarnak bizonyítani semmit. Az okosak társaságát kerüld, mert felizgatnak és végül megsértenek. A bölcsek társaságát keresd. Az oko-sakkal lehet beszélni. A bölcsekkel lehet hallgatni.

a) Az okosság és bölcsesség

b) Az okosság nem bölcsesség.

c) Miért kerüljük az okosakat?

3. Foglaljuk össze, amit a bekezdésről eddig megállapítottunk, összegyűjtöttünk!

A BEKEZDÉS a prózai szövegek formai és tartalmi szempontból önálló egysége. Általában több szövegmondatból áll, amelyek tartalmi szempontból erős kohézióval rendelkeznek, de állhat egyetlen mondatból is.

A többmondatos bekezdésekben egy TÉTELMONDAT található, amely a bekezdés tartalmi összefoglalóját adja. Ez leggyakrabban az első mondat, de lehet az utolsó is.

A bekezdést írásban és szóban egyaránt érzékeltetjük: szövegmondás esetén szünet tartásá-val, hanglejtéssel, írásban pedig sorkihagyással, beljebb kezdéssel.


4. Logikai viszonyok a bekezdésben

a) Válassz a megadott kötőszók közül, hogy kifejtetté tedd a logikai viszonyokat (kapcsolatot, el-lentétet, érveket, esetleg következtetéseket) az alábbi bekezdés szövegmondatai között!

(1) hiszen, ugyanis, tudniillik(2) így, ezért, tehát(3) de, azonban, ezzel szemben(4) és, emellett, sőt

b) Melyik csoportból nem választottál kötőszót? Miért?

5. A logikai viszonyok és a kötőszók

a) Párosítsd össze az előző feladatban megadott kötőszókat azzal a logikai viszonnyal, amelyre utalnak! Írd be őket a táblázat 1. oszlopába!

KAPCSOLAT, HOZZÁTOLDÁS

ELLENTÉT

KÖVETKEZMÉNY (OK-OKOZATI VISZONY)

MAGYARÁZAT (OKOZAT-OK VISZONY)

b) Melyik jelölést melyik viszonyhoz kapcsolnád? Rajzold be őket a táblázat 2. oszlopába!

; ; ; +c) A mondatokat számokkal jelöve rajzold fel a viszonyokat az idézett Illyés-szöveg mondatai

között!

Az emberek általában azt hiszik, hogy szépen, „művészien” írni azt jelenti, hogy egyszerű gondolatait is az ember jól fölcifrázva, bonyolultan adja elő. [______________] Ennek éppen az ellenkezője az igaz. [______________] Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni. [______________] A művészet pedig ott kezdődik, ahol az ember az ilyen előadással még élvezetet is szerez hallgatóinak. (Illyés Gyula)


6. A mondatok sorrendje és felcserélhetősége

a) Vajon a mondatok sorrendje szabadon felcserélhető? Elvben hány variáció lehetséges?

b) Melyik viszony változik, ha felcseréljük a mondatok sorrendjét? Miért?

c) Próbáld meg [4]-[1]-[3]-[2] sorrendbe állítani a mondatokat!

7. Foglaljuk össze, amit a mondatok közötti tartalmi-logikai viszonyokról eddig megál-lapítottunk!

A mondatok különböző feltételektől függően nem állhatnak akármilyen sorrendben egymás után. Azok a logikai viszonyok, amelyeket felismertetek a szövegben, nem az egyes monda-tok között állnak fönn, ezért nem lehetséges mind a 24 féle mondatsorrend. A szöveg egyes mondatai között szorosabb kapcsolat van, így ezek mondat fölötti szövegegységeket, MON-DATTÖMBÖKET alkotnak. Az érvelő típusú szöveg alapegysége tehát nem a mondat, hanem a bekezdésnél kisebb szövegegység, a mondattömb. A tömb mondatait változatos (fentebb már bemutatott) tartalmi-logikai viszonyok kapcsolják össze. Ha szövegvariációkat szeret-nénk készíteni, akkor ezeknek az egységeknek a sorrendjét cserélhetjük csak fel, nem pedig a mondatokét.

8. Az előzőekben megismert Illyés-szöveg mondataiból a következő mondattömböket alkothatjuk meg a bekezdésen belül:

[1] [2 (3+4)]

Az ellentét az első mondat (a tételmondat) és a bekezdés többi mondata között áll fönn, tehát az első mondat itt önmagában egy tömb. A második mondattömböt a 2., 3. és 4. mondat alkotja. A 3. és a 4. szorosan összetartozik (ezek is mondattömböt alkotnak), és a kettő együtt okolja meg a 2. mondatot.

A Z É R V E L Ő S Z Ö V E G F E L É P Í T É S E . . . 1 17

a) Figyelembe véve a tömböket, a bekezdés hányféle variációját tudjátok elkészíteni? Kártyák segítségével állítsátok össze az összes lehetséges variációt!

b) Írjátok fel a lehetséges sorrendeket számokkal jelölve a szöveg mondatait és feltüntetve a mon-dattömböket!

9. Közösen beszéljétek meg a [2 (4+3)] [1] sorrendi változatnak megfelelő szö-veget! Írjátok is le a végső változatot!


10. Alkosd meg az előzőek alapján a következő sorrendeknek megfelelő szövegeket! Tedd ki mindig a logikai viszonyt jelölő kötőszókat is!

a) [1] [(3+4) 2]

b) [(3+4) 2] [1]


11. Gyűjtsétek össze pókhálóábrával minél több tulajdonságát a beszédnek és az érvelő szövegnek, valamint ezzel összehasonlítva a reklámnak és a hirdetésnek!

Ahogy az előző feladatokból kiderült, az érvelő típusú szövegeknek (beszédek, esszék, pub-licisztika stb.) meglehetősen kötött a szerkezeti felépítésük. Ez a kötött forma arra szolgál, hogy a szöveg elérje hatását, hasson az érzelmekre, de főként az értelemre.

A fent említett szövegtípusok általában terjedelmesek, csak akkor tudják a várt hatást elérni, ha szerkezetük jól felépített, ha könnyen érthetők és követhetők. Azonban nem csak efféle szövegekkel lehet hatni a befogadóra. A mindennapi életben gyakrabban találkozunk rövid, ám nagy hatást elérni szándékozó szövegekkel, mint pl. reklám, áruismertetés, hirdetés stb.

A továbbiakban azt fogjuk megvizsgálni, hogy ezek a szövegek milyen módon hatnak a befogadóra, milyen módon tudják elérni a kívánt hatást.

BESZÉD, ÉRVELŐ SZÖVEG

REKLÁM, HIRDETÉS


12. Miért hatásosak a reklámszövegek?

a) Olvassátok el az alábbi reklámszöveget!

Vaaaoo!

Mindenki a gazdája szeretne lenni, mert szófo-gadó, hűséges, játékos, és az ára is nagyon sze-líd! A Varitel K-19 „Mobiphone” csomagban már 15 900 forintért Ön mellé szegődik! Még egy jó hír, a kistestvér, a Varitel A-19-es továbbra is csak 9900 Ft!

Vaaaoo! Nem csal a szimata.

b) Mit reklámoz?

c) A reklámozott tárgyon kívül mire, illetve kire történik még utalás?

d) Mely szavak utalnak egyszerre több dologra és mire?


13. Rendezd el az ábrában a reklámszöveg szavait a négy utalt elemhez kapcsolva!

a) Írd be a láncok elemeit (szavakat, kifejezéseket)!

b) Kösd össze vonallal azokat az elemeket, amelyek több láncban is megtalálhatók!

telefon

kutya

akció

vásárló


14. Elemezd a következő reklámszövegeket!

a) Mit reklámozhatnak?

b) Melyek a hatás, vagyis a vásárlásra késztetés eszközei?

c) Van-e a szövegben többértelmű kifejezés, s ha igen, melyik?

Hűlt helye a meghűlésnek.

(1)

(2)

(3)

Jégre itt a nyár!

(1)

(2)

(3)

Torkon ragadja a torokfájást.

(1)

(2)

(3)

Előhívjuk a mosolyát!

(1)

(2)

(3)

Több mint száz éve jól fest a falon.

(1)

(2)

(3)


d) Gyűjtsél hasonló reklámszövegeket, és elemezd, hogy milyen eszközzel hatnak!

Documents

Szövegértés A 10-2 diák-jav · 2015-09-03 · gosodás eszmerendszere Európa legtöbb országában elterjedt a XVIII. században. Magyarországon főként francia képviselő-inek