A Szent Korona Országában

8/6/2019 A Szent Korona Országában

http://slidepdf.com/reader/full/a-szent-korona-orszagaban 1/35



Az Összefogás a FennmaradásértMozgalom

(Fennmaradás Mhely)

ajánlásai

az alkotmányos rendszerváltás kormánya számára

Ez a program nem kötdik egyetlen párthoz sem.Minden olyan párt

és nem-párt formában szervezetttársadalmi er számára készült,amelyek - összefogva -fel kell, hogy váltsák a jelenlegi

párturalmat/pénzuralmat

egy a nép javát szolgáló közhatalommal.Tartalmát tekintve a Jobbik

Magyarországért Mozgalom

rövid programjának Síklaky István Létbiztonság ésharmónia c.könyve alapján való kifejtésének tekinthet.A Magyarországért Párt

a saját programjának tekinti.

Kiadó: Magyar a magyarért Alapítvány, BudapestFelels kiadó: a Kuratórium vezetjeSzerkesztette: Síklaky István

Borító grafika, tördelés: KincsesnéSalca MáriaElérhet: 06-70 333-6732,[email protected]ás és kötészet: Ex-Kop Bt. SzigetszentmiklósTel.: 06 (24)

555-131Felels vezet: Nagy né Brágya Erzsébet





embertársaival és a természeti környezettel a jelenleginél érezheten nagyobb harmóniában él (2fejezet);

- végül arra a kérdésre keressünk egyfajta választ, hogyan indulhat el a magyar társadalommai állapotából egy ilyen kívánatos állapot irányába vezet úton {3. fejezet).

Józan ésszel nézzünk szembe azzal, hogy a Älétbiztonság és tisztes megélhetés" nem |ehetazonos a nyugati társadalmak pazarió, fenntarthatatlan életmódjával. Évekkel ezelt

Németországban tartottak egy Észak-Dél konferenciát, ahol szakértk és politikusok tárgyaltak arról,hogyan lehetne a Földön Äa nyomort enyhíteni". (Megszüntetésrl szó sincs!) A német tévé tudósítottaz eseményrl, aminek során megszólítottak egy iráni újságírónt. Amikor a riporter föltette aszokásos, semmitmondó kérdéseket, az újságírón visszakérdezett: ÄTudja-e ön, hogy mennyikolajat, gázt, acélt és szenet használ föl éventeegy német állampolgár?" Ahogy ez lenni szokott, ariporter nem tudta. A hölgy megmondta neki. Aztán így folytatta: ÄMára a mholdas tévé és azamerikai filmek révén ezt a fajtajólétet az egész világ megismerte. Ma már egy iráni és egy kínai polgár is, st a Földminden lakója ugyanolyan jól szeretne élni, mint a németek. Szorozza meg anémetfogyasztást, hogy az USA-t ne is említsük, az emberiség létszámával és válaszoljon: van-e aFöldön annyi olaj, annyi gáz, annyi acél és annyi szén? Ugye nincs? Akkor mirlbeszélünk?" Méghozzátehette volna: van-e annyi leveg és víz? Le kell tehát szögeznünk: elmúlt az az id, amikor még

lehetett a filmekbl ismert ún. amerikai típusú Äfogyasztói" jólétrl álmodozni. Az ottani tékozlófogyasztás jelenlegi szintje, ha folytatódik, még akkor is elpusztítja a földi életet, ha csak egyetlenországban, az USA-ban valósult is meg.

Kunszabó Ferenc jegyezte meg (ÄÉs ég az oltár'), hogy Károly Ágostnak, Szász- Weimarnagyhercegének minisztere, egy bizonyos Johann Wolfgang von Goethe, olyan kényelmi feltételekközött élt, amilyeneket manapság egy takarítón felháborodva utasítana vissza.

A valódi gond Magyarországon: a nyilván sem tartott mérték munkanélküliség, 3 millióteljesen nyomorban él ember, a fennmaradáshoz nem elegend születésszám, milliók számára azegészségügy magánosítása és üzletté tétele miatt az ellátásból való kiszorulásnak, és a nyugdíjnélküli idskornak a fenyegetése, a hajléktalanok félelmetes tömege. Ezért a rendszerváltáskormányának Magyarországon nem azt kell ígérnie, hogy kétszeresére növekszik a gépkocsik

száma. A feladat az elszegényedés megállítása és a nyomor felszámolása. Ez pedig csak úgy megy,ha nem a nemzetközi versenyképességünk fokozása, hanem bels erforrásaink felhasználásával ahazai alapellátás javítása lesz a kormányzati cél. Nem a mezgazdaság tönkretétele az Eü elvárásokszolgai teljesítése érdekében, hanem a bels mezgazdasági piac védelme és a bels fogyasztásnövelése. Ma Magyarországon nem autópályákat kell építeni az EU igényeire, hanem felújítani ameglév utakat, rendbe szedni a roskadozó társasházakat, mködképessé tenni és korszersíteniaz olcsó privatizál hatóság érdekében lerobbantott kórházakat. Egy kétkezi dolgozó a társasági éleiránti igényét ne csak a kocsmában elégíthesse ki, ifjúságunk a teljes kilátástalanság miatt ne azItalban és a drogban keressen feledést, örömét ne a másságban és cinizmusban, hanem a hitben,reményben és szeretetben, a munkában, a kultúrában, a tudományban, a szépségben, ésmindenekeltt az egészséges, jövrl gondoskodó Äcsaládos" családi életben lelje fel. Ésmunkahelyeket kel! létesíteni, ahol nem a világpiacért, hanem egymásért dolgozunk. És a jövregondolva rendbe kell szedni az elhanyagolt iskolákat, és nevelni, nevelni, nevelni és képezni azt acsekéiy lélekszámú ifjúságunkat, amelynek világra jövetelét nem tudta megakadályozni alibero-kommunista abortusz"kultúra", mert nagyon, nagyon nehéz feladat vár rájuk ebben azelöregedett társadalomban. Nem Änövekedésre" van szükségünk, hanem létbiztonságra, lakásra ésmunkára, és a legfontosabbra: az ember megbecsülésére.



3

0.2 Természetes gazdasági rend

A 2. és 3. fejezetben vázolt program egy természetes gazdasági rend megvalósításánakprogramja, melyben a gazdasági tevékenységnek nem az a célja, hogy a Älegügyesebbek" a nagytöbbség rovására meggazdagodjanak, hanem a létbiztonság és harmónia mindenki számára;harmónia az egyének és a közösségek között, harmónia a természeti környezettel. Jogrendje atermészetjognak van alárendelve, amely semmilyen népszavazással vagy diktátummal nem

érvényteleníthet. Ennek a magyar történelemben kialakult alrendszere a Szentkorona-tan, amely -ennek megfelelen - ugyancsak fölötte áll az emberi akaratnak; mint a klasszikus megfogalmazásbanolvasható: ÄSem választott,sem kinevezett hatalom nem határozhatja meg sem a hatalomnak, sem anépnek a SzentKoronához való viszonyát". A természetes társadalom erkölcse a szeretet-erkölcs,amely közös csaknem minden si vallásban, de a legtisztább, legkövetkezetesebb az Evangéliumbanolvasható krisztusi megfogalmazása. Jogi formába öntve ez a természetjog lényege.

A természetes társadalmi rend - középpontjában a természetes gazdasági renddel:* nagy mértékbenérvényesiti a társadalmi igazságosságot, azaz - az élet jogán rászorulókon kívül -mindenkinél a társadalmilag hasznos teljesítményhez köti a javakból való részesedést; megszüntetiaz erforrásokhoz erkölcstelen elnyök révén való hozzáférést, azaz kiküszöböli a kizsákmányolást;

* mindenki számára létbiztonságot teremt;* kiegyensúlyozza a közösségi és az egyéni érdekeket;

* megvalósítja és fenntartja az anyagi fogyasztás tisztes szintjét, összhangban a Földanya

eltartó-képességévei;

* megvalósítja és fenntartja az egyéni és közösségi önrendelkezés - a szabadság - anyagi alapjait.

Sokan mondják majd, hogy mindez nagyon szép, de az adósrabszolgaságból, a pénzuralomalól való kiszabadulás megvalósíthatatlan utópia. E kételkedk figyelmébe ajánljuk Argentínapéldáját. Mint az olvasók majd látni fogják, a kilábalásnak a 2. és 3. fejezetben kidolgozott módszerenagymértékben egybeesik azzai a gazdaságpolitikával, amelyet Argentína népét szolgáló kormányasikeresen megvalósít. Kubában pedig azt láthatjuk, hogy milyen egészséges, a fenntarthatóságot isszolgáló lépésekkel lehet kivédeni egy évtizedes embargót.

0.3 Az argentin példa(Szabó Anna ÄTalpra állt a tangó hazája - Gazdasági felemelkedés a NemzetköziValuta-alapválságreceptje nélkül" cím - Magyar Nemzet 2005.1.20, - cikke, kis rövidítéssel.)



4

Kiheverte az argentin gazdaság a három évvel ezeltti pénzügyi összeomlást; a recessziót felváltottaa GDP növekedése, és szinte az összes gazdasági mutató javulását úgy sikerült elérnie adél-amerikai államnak, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adósságspiráljába került ország nemvolt hajlandó alkalmazni az iMF válságreceptjét, A többi latinamerikai országhoz hasonlóan Argentína eladósodása is az els olajárrobbanás után, a 70-es években kezddött el, és tíz évleforgása alatt a pénzügyi rendszer teljes függésbe került a külföldi bankoktól. Miután a 80-asévekben az IMF drasztikusan megemelte kamatait...az ország adósság-spirálba került; hiába fizetett

egyre többet adósságszolgálatként, a felvett hitelek összege egyre csak növekedett, s 2001 végéreelérte a kamatokkal számított 141 milliárd dollárt, amelyet Argentína már nem tudott fizetni. Ekkor azország történelmének legsúlyosabb krízisét élte meg: emberek milliói veszítették el munkájukat,befagyasztották a bankszámlákat, utcai zavargások törtek ki, és a helyzet súlyos politikai válsághozvezetett.

A válságot áthidaló újabb kölcsönök folyósítását az IMF a Äszokásos" minta szerintköltségvetési megszorító intézkedések bevezetéséhez kötötte, Buenos Aires azonban nem ezt azutat választotta. St, megtagadta a hitelek visszafizetését, állami beruházásokkalés a hazaivállalatok segítésével munkahelyeket teremtett, és a belföldi fogyasztástélénkítve próbáltmeg kilábalni a válságból. (A mi kiemelésünk- S.l.)

Az azóta sem törlesztett hatalmas államadósság leírására, gyakorlatilag adósság

elengedésre a közelmúltban tett végleges javaslat óriási felháborodást váltott ki a hitelezk körében,mivel aNéstorKirchner vezette kormány hosszas alkudozások után a befektetéseknek alig 40százalékát hajlandó csak kifizetni. ... A legtöbben, majdnem 40 százalékban, argentin állampolgároka hitelezk, a külföldiek nagyrészt olaszok, svájciak, németek és amerikaiak. A pórul jártállamkötvény-vásárlók most dönthetnek: vagy elfogadják a felajánlott csekély, de biztos rendezést,vagy várnak a javaslatban szerepl 2045-ig, amikorra teljes egészében visszakaphatják a pénzüket -

avagy pereskednek. ...

0.4 "Kuba alkotó válasza a nehéz idkre"

(Third World Resurgence, No. 171/172, p. 10. - idézi Gaia XXII. évf. 399. sz.)

"A szocialista országok támogatásának a megsznése, de még inkább a kilencvenes

években szigorodó amerikai embargó nehéz helyzet elé állította a szigetországot: romlott azélelmiszer- és gyógyszerellátás, az üzemanyag és az alapvet felszerelések hiánya pedig szinte azország napi mködését is lehetetlenné tette. De más, hasonló helyzetbe került országokkal szemben

(pl, Irak) Kuba nem került végleges válságba, hanem új, önellátó fejldési pályára állította azországot, amely a fenntarthatóság szempontjából mások számára is példa érték lehet.

A fosszilis erforrások, elssorban az olaj hiányának pótlására a 90-es évek elején egymillió

kerékpárt importáltak Kínából, ami átalakította a városi közlekedést. Lovak, öszvérek és ökröktenyésztésébe fogtak a földmvelés szükségleteinek kielégítésére. Az energiaellátásban szerepetkaptak a megújuló források, a nap, a szél és a víz. A nemzeti oktatási program keretében létrehozott

közösségi "TV-termek" egy részét napenergia mködteti, a Sierra Maestra-ban pedig

mini-víziermveket építettek. Hosszú távon Kuba teljes energiaellátását a megújulókra kívánjaépíteni.

Az élelmezés terén a kies vegyszereket az alternatív, fenntartható gazdálkodási módszerekintenzív kutatásával és terjesztésével pótolták. A korábbi monokultúrás cukornád ültetvények helyénhelyi fogyasztásra szánt élelmiszer-növényeket kezdtek termeszteni, integrált növényvédelemmel,vegyes kultúrákkal, teraszos mveléssel, csepegtet öntözéssel, szerves trágyával (I. lovak) ésegyéb, szelíd, termelési módszerek alkalmazásával. Emellett használatba vonták a városi ésvároskörnyéki szabad területeket is, ahol közösségi kerteket alakítottak ki. Ily módon ma, pl.Havanna zöldség- és gyümölcsellátásának 93%-át a város határain belül termelik meg.



Az egészségügyi ellátás területén is súlyos problémákat okozott a gyógyszerhiány, amitintenzív saját kutatások és magas színvonalú képzés révén sikerült megoldani. Ma Kubában 225lakosra jut egy orvos (az USÁ-ban 450-re), st, még más fejld országokba is tudnak küldenibelíük. A 13 alapvet védoltás tekintetében az ország önellátó (a beoltottság gyakorlatilag100%-os), st, külföldön is keresett anyagokat sikerült kifejleszteni, pl. a hepatitis-B ellen."

1. A világválságE fejezet forrásait lásd a fejezet végén!

MADÁCH: ÄMi verseny ez, hol egyik kardosanÁll amezetlen ellennek

szemében? Mi függetlenség, száz hol éhezik,Haaz egyes jármába nemhajol?Kutyáknak harca ez egy konc

felett,"

KEYNES: ÄAnnak a rendszernek, amelyben élünk,f hibája, hogy nem tud teljes foglalkoztatástbiztosítani,továbbá, hogy önkényes ésigazságtalan benne avagyon és jövedelemelosztása."

1989-90-ben sokunkban élt olyan illúzió, hogy mivel a világba rákos daganatként ékeldöttbe a minket is bekebelez Szovjet Birodalom, összeomlása után nincs más dolgunk, mint hogybetagolódjunk a - most már egészséges - világba, és akkor minden jóra fordul. Azóta keservesentapasztaljuk, hogy ez nem így van. Az a világ, amelykörülvesz bennünket, súlyos, és egyresúlyosbodó válságban van, és még csak nemis látszik a fény az alagút végén.

VÁLSÁGTÜNETEK

A válság talán leginkább szembetn tünetei: a jóléti rendszerek leépülésénekirányzata, és az állandósult, st - úgy látszik - megállíthatatlanul növekv munkanélküliség. Látnunk kellazonban, hogy ez egyáltalán nem valamiféle gazdasági szükségszerség. A világ gazdagságafolytonosan növekszik, tehát megvolna az a pénz, amibl a jóléti rendszerek változatlan szintenfenntarthatók lennének, azonban a gazdag kevesek - megsznvén a szovjet veszély - nem akarnakátengedni a nekik jutó egyre nagyobb részbl a szegények jólétére annyit sem, amennyi ilyen célraeddig rendelkezésre állt.

A kevés gazdag és a szegény tömegek közti szakadék egyre mélyül. Talán elég, ha az erreutaló számtalan közkézen forgó statisztikai adat-párból itt csak kettt idézünk: Míg a világ

leggazdagabb 10 százalékának jövedelme 1950-ben a legszegényebb 10 százalék jövedelmének10-szerese volt, 1995-ben ez az arány már 200-szoros, és azóta is évrl- évre n. [BOGÁR/A]Ugyanez más számokkal: 1950-ben világviszonylatban a jövedelem 65 százaléka jutott aleggazdagabb 20 százaléknak és 3 százaléka a legszegényebb 20 százaléknak, 1995-ben aleggazdagabb 20 százalék részesedése a jövedelmekbl már 87 százalék volt, a legszegényebbekrészesedése pedig 1,3 százalékra csökkent. [BOGÁR/B]





7

követelményeinek, hiszen egy 1993-ban végzett ENSZ-vizsgálat szerint az emberiségnek csak 10

százaléka szólhat bele a sorsába. [Népszabadság 1993.19.] Mindazonáltal Soros jóslata nagyon is

figyelemre méltó.)Nyilvánvaló tehát, hogy a mai súlyos válságtüneteknek nem az az oka, hogy kiürült a Föld

éléskamrája, (ez unokáink problémája lesz, ha nem sikerül idben megállítani a világnépességnövekedését), hanem éppen ellenkezleg: a tudomány és a technika által létrehozottlehetséges bség kerül egyre élesebben szembe a jelenlegi világrenddel.

CENTRUM-PERIFÉRIA

I mmánuel Wallerstein amerikai közgazdász professzor híres leíró modellje szerint a világfejlett, gazdag centrumra és szegény, elmaradott perifériára tagolódik. {A periféria és a félperiféria

közti különbségtevést most elhanyagoljuk.) A centrum: transznacionális erközpontok (gazdaságitársaságok és velük összefonódott politikai csoportok) hálózata. A centrum dönten hat avilággazdaság valamennyi állapotváltozására, és hatalmával egyre jobban áttör minden

tevékenységét korlátozó földrajzi és eszmei határt. Ennek eredménye a periféria egyre növekv kiszolgáltatottsága és kizsákmányolása.így a gazdag kisebbség egyre gazdagabb, a szegénytöbbség egyre szegényebb lesz. [KÖRTEN] A centrum-periféria rendszer stabilitását mutatja, hogy

93 megvizsgált államból 88 (lakosok szerint 94 százalék) 1975-83 között ugyanott volt, mint 1938-50között. [SZIGETI]

Els közelítésben úgy tnhet, mintha a mai világrendszer centrum -országokból ésperiféria-országokból állna. Valójában a gazdag országokon belül is van Äperiféria" és a szegényországokon belü! is van Äcentrum", azaz vannak társadalmi rétegek, amelyek életminségük ésérdekeik alapján a centrumhoz illetve a perifériához tartoznak. A gazdag országok Äperifériája" alakosság egyharmada. E bels periféria aránya a lakosságon belül évrl-évre n. A szegényországok Äcentruma" a komprádor-elit , amely anyagi és hatalmi kiváltságokért - saját népe ellen -együttmködik a nemzetközi centrummal. A sajtó és a szakirodalom dél-amerikai típusú országról beszél, ha /a/ a komprádorok aránya a népességben közelebb van az 1 százalékhoz, mint a 10százalékhoz, I bi a középréteg hiányzik, vagy csekély számú,lel a nép zöme nélkülöz és

máról-holnapra él. Ezen ismérvek alapján megállapíthatjuk, Magyarország ma már dél-amerikai típusú ország.

A PÉNZHATALOM DIKTÁLTA GAZDASÁGPOLITIKA SEHOVÁ SEM VEZET CÉLJAI

Unos-untalan azt halljuk, olvassuk, hogy a gazdaságpolitika követend céljai:* a (GDP-vel mért) gazdasági növekedés,* az export, és ennek érdekében a világgazdasági versenyképesség növelése,

a tke egyre szabadabb áramlása és mennél több külföldi tke becsábítása.

C sakhogy e célok követése nem vezet jóléthez és létbiztonsághoz. Hamis feltevésekállnak mögöttük, és követésük a gazdagok további gazdagodását és a szegények további

szegényedését, egészében a válság mélyülését eredményezi. Az els hamis feltevés az, hogy az állandó gazdasági növekedés (amit tévesen a GDP-vel, a

Äbruttó hazai termék"-nek nevezett mutatóval mérnek) lehetséges, és az egész emberiségéletkörülményeinek állandó javulását eredményezi. Valójában az állandó gazdasági növekedés nemlehetséges, hiszen a véges Föld egyik alrendszere sem növekedhet végtelenül, ezért a pénzhatalom által diktált (Äfáramú") gazdaságpolitikaökokatasztrófához vezet A gazdaság növekedése, vagy akár minségi fejldése iscsak akkor lehetséges, ha megállítjuk atermészetet pusztító folyamatokat, és csak



8

olyan növekedést/fejldést valósítunk meg, amelyhez kizárólag megújulóerforrásokat,visszaforgatott vagy újratermeld nyersanyagokat használunk fel, ésnem bocsátunk ki többszennyez anyagot, mint amit a természet folyamatosanártalmatlanítani tud.

Az állandó növekedés nem csak fenntarthatatlan, de - az elmúlt 50 év ENSZ- statisztikáinaktanúsága szerint - nem közelít az általános jóléthez, ellenkezleg, a nagy tömegek nyomora egyrefokozódik. Ezért ez a gazdaságpolitika világméret szociáliskatasztrófához, a tömegeklázadásához, Ävilág-polgárháborúhoz" vezet, melynekkövetkezményei beláthatatlanok.

Ehhez képest másodlagos jelentség, hogy a GDP hamis mutatója a társadalmösszteljesítménynek, A mi Széchenyi Istvánunk már a GDP Äfeltalálása" eltt megírta, hogy ha ásunk

egy nagy gödröt, és a következ évben betemetjük, az nyilvánvalóan nem tekinthet gazdaságteljesítménynek, holott a GDP-t mind a kiásás, mind a betemetés költsége növeli. Ez arra is rámutathogy az ökológiai korlát valójában nem a GDP növekedésének szab korlátot, hanem a Ämegfoghatótermékek" mennyiségi növekedésének. A GDP növekedése tehát önmagában nem jó, csökkenéseönmagában nem rossz, hiszen például a GDP növekedése mellett csökkenhet a személyesfogyasztás, és fordítva.

További hamis állítás az, hogy a tke (a befektetésre szánt pénz) szabadáramlásaüdvös. Ennek az a feltételezés az alapja, hogy ha két állam gazdasága közül mindegyik azotermékekre összpontosít, amelyiket a másiknál hatékonyabban tud elállítani, és e termékekekicserélik, ez mindkét gazdaság, mindkét társadalom javára szolgál. Ez azonban csak akkor igaz, haa tke nem mozoghat szabadon. Korunkban ennek az ellenkezje áll fenn. Ezt eg

gondolatkísérlettel szemléitetjük. Képzeljünk el egy országot, amely mindent, amire a lakosoknakszükségük van, maga állít el, és határait lezárja az áruk és a tke áramlása ell. így a kínálakielégíti a keresletet, a gazdaság egyensúlyban van. Ha a munkamegosztás ésszer és méltányosakkor mindenki annyit dolgozik, amennyire szükség van, és senki nem szkölködik. Most nyissukmeg a határokat, és tételezzük fel, hogy példa-országunk valamennyi termékét más országokbanolcsóbban tudják elállítani, olyan olcsón, hogy még a szállítási költség számításba vételével ismegéri példa-országunkba szállítani. Mondjuk, Magyarország a példaország, és mondjuk,német cégek Kínába telepített üzemeikben minden iparcikketolcsóbban tudnak elállítanimint a magyarországi üzemek, és mondjuk, franciacégek Algériában minden élelmiszerolcsóbban tudnak megtermelni, mint amagyarországi gazdák. Ebben az esetben az EU-tagMagyarországon mindenki munkanélküli lesz, és a munkabíró emberek felkerekedhetnek, hogy egolyan országot találjanak, ahol munkaer-kereslet van. De hol van ilyen ország? És ha lenne, mleszMagyarországból, ezeréves kultúránkból, a családi-baráti kapcsolatokból? Eznemelfogadható jövkép, egyik nép számára sem.

Ugyancsak hamis a következ tétel: Az a gazdaságpolitika vezet jóléthez,amelynek fszempontja a világpiaci versenyképesség. Más oldalról nézve - amíg létezneknemzetgazdaságok - a cél a minél több kivitel, pontosabban: a minél nagyobb kiviteli többlet, tekintetnélkül a hazai fogyasztók érdekeire. Holott a klforgalom erkölcsös célja nyilvánvalóan nem ezhanem a hazai társadalom jóléte. (Az erkölcstelen kiviteli politika tragikus történelmi példája voltamikor az írországi nagy burgonyavész idején az angol földesurak exportálták a megtermett kevéskrumplit, miközben az írek tömegei éhen haltak, vagy - akik tudtak - kivándoroltak Amerikába.) Az isnyilvánvaló, hogy valamennyi nemzetgazdaságban nem lehet kiviteli többlet, hiszen minden kiviteltöbbletet más nemzetgazdaságok beviteli többletének kell kiegyenlítenie.

KÍNA

A körkép hiányos lenne, ha nem állapítanánk meg, hogy bár monopoltkés globalizmusbeszélünk, ez a világrend mégsem a világ egészére nézve érvényesül, a kontinentális Kína ugyannem egyértelmen része ennek a világrendnek. Az a Kína, ahol az állam az emberiség egynegyedénéletét ellenrzi, szervezi és irányítja, mégpedig a gazdasági mutatók tekintetében olyan - immár töbmint évtizedes - sikerrel, ami páratlan a modern gazdaságtörténetben. És ez nem csak a statisztik



9

számsoraiban mutatkozik meg, mert tény, hogy Kínában már Mao idejében megvalósult az éhhalávaló biztonság, amely a legújabb-kori Ázsiában igen nagy vívmány

A Kínában kialakult másfajta gazdasági rendet egy sajátos rétegezdés jellemzi. Elkülöníthetgazdaságnak a létfontosságú javakat és szolgáltatásokat elállító, forgalmazó és fogyasztó rétegnevezzükalaprétegnek amely stabil, és nincs kiszolgáltatva a monopolkapitalista globalizmhatalmasságainak; és külön elemezhet a gazdaság - ehhez képest - luxuscikkeket termel, értékesés fogyasztó rétege - nevezzük kiegészít rétegnek -, amely ma már jelents, és évrl évre jelentserésze a világgazdaságnak. Az alapréteg legfontosabb elemeit abban láthatjuk, hogy a városi népessellátását rizsbl, olajból és hasonló alapvet cikkekbl állami felügyelet és támogatás biztosítjalakosság 70-75 százalékát kitev parasztság pedig - minthogy nem söprik le a padlását - szülföldjmaga termeli meg létfontosságú fogyasztási cikkeit. Emellett - kiegészít rétegként - mködik emintegy felerészben állami, felerészben ma már magáncégekbl álló, rohamosan modernizálódó ipaamely erteljesen betagolódik a világpiacba. (Megjegyezhetjük, hogy a japán gazdaságbanmegtalálhatók a kétrétegség elemei, hiszen fenntartja és védi drága rizstermelését, keményvédibels piacát, és korlátozza a jen konvertibilitását. Hasonló a helyzet az EU-ban is, amelymultik nyomása ellenére - egyelre még - fenntartja és védi drága mezgazdaságát.)

A VÁLSÁG ALAPVET OKA ...

...a kamatozó magánpénzrendszer és a korlátlan tulajdonlás rendszere, amelyekfolyt

kialakultak és egyre növekednek a kevesek kezében a nagyvagyonok, mert ezekkapzsi, szk látóköurai mindent alárendelnek hatalmuk és vagyonukgyarapításának, még az emberisfennmaradását is.

A PÉNZURALOM KÖZHATALMA: A PARLAMENTÁRIS PÁRTURALOM

Ez a Nyugat országaiban mköd politikai rendszer, amit Ädemokrácia" néven a világ töbországára is rá akarnak erltetni, nagyon alkalmas arra, hogy a felszínes szemlél számáranépuralom látszatát keltse, valójában pedig a pénzhatalom tényleges uralmát szolgálja. Technikájánismertetését az olvasó megtalálja A Szent Korona népe kelet ésnyugat között cím füzetben, rövidítve itt is megismételjük: Gyakorlatilag minden felntt állampolgár - általában négyévenkéntszavazatával részt vesz a közhatalmi szereplk kiválasztásában, illetve - a formális jog szerint

választható is ilyen szerepre. A folyamat szervezi a politikai pártok, sajnos, gyakorlatilag ezvezetsége jelöli ki azokat, akik közül a közhatalmi szereplk választhatók, és terjeszt programok jelszavakat a választók elé, majd a megválasztottaknak a pártfegyelem alapján esetrl-esemegszabja, hogyan Ädöntsenek". Az állampolgároknak négy éven keresztül gyakorlatilag ninlehetségük a megválasztottak ellenrzésére, számon kérésére, visszahívására.

A pénzhataíomnak két f eszköze van érdekei érvényesítésre. Az egyik: a rendelkezése aálló tömegtájékoztatás és a vele egybefonódó tömegszórakoztatás (televízió, mozi, újság, rádrévén nagymértékben meghatározza, hogy a választók kikre szavaznak. A másik: a pártoknak spénzre van szükségük mködési költségeikre, reklámra, a Ämegélhetési politikusoknak" v juttatásokra; e költségek fedezetét - különböz úton-módon - a pénzhatalomtól kapják. Ennfejében gondoskodnak róla, hogy a Äközhatalmi döntések" lényegében egybeessenek a pénzhatalo

döntéseivel. Ha Ähomok kerül a fogaskerekek közé", akkor jön a puccs, a katonai diktatúra, a politgyilkosság, vagy a Ämegelz csapás", aminek révén a Ärend" helyreáll, és vissza lehet térni a szokásÄdemokratikus" technikákhoz. (Lásd: Lumumba, Allende, a két Kennedy és az USA folyamatterrorizmusa.)

FORRÁSOK:

BOGÁR László A/ ÄÉvtizedekre kiható ára van ..." Magyar Nemzet 1996.1.31. B/ ÄTétek és esélyek"

Magyar Nemzet 1995.4.12. KÖRTEN, Dávid C.: Tkés társaságok világuralma" Kapu1996. PETH Tibor: ÄGyilkos kapitalizmus" Magyar Nemzet 1996.2.24. PLENTER János:



10

,,'Szaltó mortále' a bizonytalanba" Magyar Nemzet 1995.8.2. SZIGETI Péter:ÄViiágrendszernézben" Népszabadság 1993.2.13.

2. Jobb jövnk alapja: a természetes gazdasági rend

2.1 A természetes gazdasági rend alapelvei és a

Szent Korona-tan

Az alkotmányos rendszerváltás során kialakítandó gazdaságpolitikának igazodnia kell azokhotársadalomszervezési alapelvekhez és emberi alapjogokhoz, amelyek a természetjogból

evangéliumi erkölcsbl, a humánumból) következnek. Ezeket a következkben fogalmazzuk meg:

ÉRTÉKREND:

a/ Az emberek közötti viszonyt szabályozó, a tételes jogot megelz erkölcsi elvek közül a legmagasarend a szeretet evangéliumi parancsolata, aminek az érvényesülését szükségesnek elengedhetetlennek tartjuk a lét minden területén, tehát a politikában és a gazdaságban is.

b/ A legnagyobb érték az élet, ami alatt nemcsak az egyéni emberi életet értjük, hanem aföldi éminden egyéb formáját is: az emberi fajnak és a társadalomnak, valamint a földi teljes élvilágnakéletét és annak megrzését. Tisztában lévén azokkal a veszélyekkel, amelyek a globalizálódó világbaz emberiség és az élvilág létét fenyegetik, különösen fontosnak tartjuk azokat a tevékenységeket,azoknak a szempontoknak az érvényesítését, amelyek célja a földi élet fenntartása és az azt fenyegveszélyek kiküszöbölése.

cl Jó minden, ami az életet segíti, védi, gyógyítja és gazdagítja, és rossz minden, ami értelmetlen

pusztítja, károsítja.

dl A társadalom alapegysége a család, ezért a társadalomnak minden rendelkezésére álló eszközsegítenie kell a családok stabilitását, kiemelten kell méltányolnia a jöv nemzedék felneveléérdekében végzett munkáját, és annak értékét a társadalom minden tagjában tudatosítania kell

társadalom legnagyobb kincse, a jöv záloga az ifjúság, ezért annak a nemzet erkölcsös, kimvszakmailag képzett, a társadalom többi tagjai és jövje iránti felelsséget érz és vállaló, öntudatpolgárává nevelése a társadalom legfontosabb feladata.

el Egyéb kiemelt értékek: Az evangéliumi felebaráti szeretet parancsából ugyan egyértelm

következik, de a jelenlegi történelmi viszonyokra tekintettel szükségesnek tartjuk kijelenteni, ho

elutasítunk minden etnikum, vallás, nem, vagyoni helyzet, pártállás szerinti hátrány

megkülönböztetést, mindenfajta kizsákmányolást és gyarmatosítást. Személyeket és közösségenem meghirdetett elveik, hanem a tetteik alapján minsítünk az itt rögzített elveink tükrében.

TÁRSADALOMSZERVEZÉSI ALAPELVEK:

aI Az emberi személy méltóságának elve: az ember értéke nem képességeibl vagy teljesítményébhanem kizárólag létébl származik, és jogai is ezen az alapon illetik meg. Minden emberi szemegyedi és pótolhatatlan, és mint ilyen, képességeitl és teljesítményétl függetlenül azon

méltósággal és jogokkal rendelkezik, ezért egyetlen embert sem áldozhat fel senki akár egy máember, akár a közösség javára hivatkozva, és mindenki, aki bármilyen okból rászorul közgondoskodásra, társadalmi helyzetétl és elismertségétl függetlenül jogosult rá.

bI A szolidaritás elve: az egyén közösségben, a közösség által és a közösségért él. Az egyén feladahogy tevékenységével a közösség, vagyis embertársai hasznára legyen, az emberi közösséget az a



11

alkotó egyének javára folyamatosan építse és fejlessze, a közösség célja és feladata pedig az, hogy t alkotó egyének boldogulását segítse.

cl A szubszidiarítás elve: minden egyént és közösséget teljesítképessége arányában keli és szabterhelni, és nem szabad megvonni tle a döntés és a megvalósítás jogát olyan ügyekben, amelyvéghezvitelére önállóan képes.

dl A kötelesség és szabadság elve: Minden ember alapvet kötelessége azon munkálkodni, hominden embertársa számára érvényesüljenek az e szakaszban ismertetett társadalomszervezési elv

(a/-e/ bekezdések) és emberi alapjogok (f/-k/ bekezdések), továbbá minden ember tiszteletben khogy tartsa embertársainak cselekvési és magatartási szabadságát, amelyet a társadalom részécsak az alapvet kötelesség korlátozhat, és kell is, hogy ez a kötelesség korlátozza a szabadságot.

el A nemzeti lét elve: Az ember eredenden, lényegénél fogva szabadságra születeti, ateljességében egy nemzet közösségében élhet meg, ami politikai közösség és szövetség is egyben. egyes nemzeti közösségek viszonyában a Föld nemzeteinek a közösségén belül - meghatáro

tendenciaként - ugyanazon itt felsorolt értékrendnek, elveknek és jogoknak kell érvényesülniük, mamelyek a társadalom tagjainak a viszonyát szabályozzák.AZ EMBERI SZEMÉLY ALAPJOGAI:

V Az élethez való jog: Minden embernek joga van ahhoz, hogy a társadalom biztosítsa számára az éelemi feltételeit (az élelmet, a lakhatást, az egészségügyi ellátást).

g/ A természet-adta életfeltételekhez és a szellemi termékek használatához való jog (aközkincskísajátíthatatlanságának elve): Az élet természet-adta elemi feltételeit (a természeti kincseket, a földelevegt, a vizet, az energiaforrásokat) valamint az emberi szellem alkotásait - amelyek lényegébtöbbezer-éves közös szellemi fejldés gyümölcsei - az egész emberiség, az emberiség mindnemzedéke és nemzete adományként kapta. Ezek elérésére és igénybevételére minden embe jelenlegi és minden jövend nemzedék minden tagja azonos jogokkal rendelkezik. Más szóval: nekerülhetnek magántulajdonba, nem sajátíthatók ki a megújuló természeti kincsek, fenntartásukrótársadalomnak folyamatosan gondoskodnia kell, a nem megújítható természeti kincsfelhasználásakor pedig tekintettel kell lenni a jöv nemzedékek érdekeire.

h/ A szülföldön való megélhetés (boldogulás) joga.

i / A társadalom javaiból való részesülés joga (a teljesítmény elv): A munkaképes emberek csaktársadalom számára végzett hasznos teljesítményük jogán és mértékében igényelhetnek részttársadalmi össztermékbl. Más szavakkal: a koruknál vagy egészségi állapotuknál fogva rászorulókkívül senki nem jogosult a társadalom számára nyújtott hasznos teljesítmény nélkül részesülntársadalmi össztermékbl.

jI Az esélyegyenlségre való jog: Minden egészséges gyermeknek, ifjúnak és munkaképes embern joga van arra, hogy fizetképességétl függetlenül, csak képességei által befolyásoltan, egyébkéntársadalom többi tagjával azonosan, egyenl eséllyel juthasson hozzá a hivatása elsajátításához

hatékony gyakorlásához szükséges természeti, gazdasági és kulturális erforrásokhoz.

k / A hátrányos helyzetek különleges joga: A társadalom azon tagjainak, akik akár szellemi, akár fiziadottságaikból adódóan hátrányos helyzetben vannak (csökkent munkaképességek, fogyatékosorokkantak), joguk van arra, hogy számukra a társadalom esélyeik fokozását a mindenkadottságaiknak megfelel szinten, a mindenkori természetes (tudományos, anyagi) korlátokon beméltányos feltételekkel, különleges megoldásokkal is biztosítsa.





13

Ez a tulajdonszerkezet jelentsen elsegíti a teljesítményelv, az esélyegyenlség, és akötelesség-szabadság elvének érvényesülését. (Lásd a 2.1 pontot.)VÁLLALKOZÓI TULAJDON

Az elzekben meghatározott, vállalkozói tulajdonformával jó hatásfokkal egyeztethetk öss

a következ szempontok:

* ne szabjunk korlátot az egyéni tehetségnek, alkotóernek, szorgalomnak, és tegyük lehetvé, hog

sikeres vállalkozó, míg él, önállóan, bürokratikus beleszólások nélkül dönthessen az álta

létrehozott termel-szolgáltató egység mködésérl és élvezhesse hasznát;

* érvényesüljön mindegyik induló generáció számára a vállalkozási esélyegyenlség;* a munkás-alkalmazotti tulajdonlás révén a munkahelyeken is, ahol életünk nagyobbik részét töltjü

érvényesüljön a demokrácia, az önigazgatás, a - csak mások szabadsága által korlátozottszabadság tendenciája.

Emellett a mezgazdasági termékeket feldolgozó és forgalmazó vállalkozások esetében

nyersanyagtermelk jogos érdekeinek érvényesülését is elsegíti ez a tulajdonforma.

A munkás- és gazdatulajdonlás folytán a termelés-szolgáltatás parancsnoki posztjain lévanyagi boldogulása attól függ, hogy a rájuk háruló társadalmi feladatokat jó minségben

gazdaságosan teljesítik-e. Megvalósul az a kívánalom, hogy e Äparancsnokok" számáratermelés-szolgáltatás ne csak (vagy ne elssorban) profitot fialó tevékenység legyen. Az elmúlt kétsz

év, de különösen a legutóbbi évtizedek tapasztalatai nem igazolták azt a liberális feltevést, ameszerint a pénztulajdonosok lehet legnagyobb haszonra való törekvése automatikusan a társadaerforrások optimális (a közérdeknek leginkább megfelel) felhasználását eredményezi.

AZ ALKOTÓ VÁLLALKOZÓK VÉDELME

A tuiajdonszerkezet szerves alakulását szolgálja a következ szabály:"Családi vállalkozás"- nminsül - a "kisvállalkozás" elterjedt meghatározásához igazodva - a 20 alkalmazottnál nem többfoglalkoztató vállalat. Az ennél nagyobb vállalkozások kényszer tulajdonforma-váltására (a dolgoztulajdonába adására) azonban nem kerül sor mindaddig, amíg maga az alapító tulajdonos - a saját éstársadalom hasznára - folyamatosan mködteti. Csak ha le akarja állítani az üzemet, vagy a munkásnagy részét el akarja bocsátani, akkor lép közbe a közhatalom, és tisztességes kivásárlással átadja

munkásoknak és alkalmazottaknak ill. a gazdáknak az üzemet. Egyébként az alapító tulajdonoakármekkorára is fejleszti üzemét, kereskedését, - holtig megtarthatja vállalatát, tulajdonoskéirányíthatja és rendelkezhet az adózott nyereség fölött, csak ha el akarja adni, akkor kelimunkahelyvédelmi törvényben (lásd a 3.2 pontban) meghatározott eljáráshoz hasonló módfelajánlania a közhatalomnak, hogy megvalósuljon a természetjogot követ tulajdonforma.közhatalom kamatmentes hitellel segíti amunkásokat-alkalmazottakat, és a gazdákat, angolszász világban jól bevált -államilag fámogafoff - munkástulajdonlási rendszerhhasonlóan. (Ennek a rendszernek még eléggé tökéletlen kezdeménye a mai magyar MunkRésztulajdonosiProgram /MRP /,) Tehát a természetes társadalomban éppúgy kiemelkedhetntehetséges vállalkozók, mint hajdan a weissmanfrédek vagy goldbergerek, de nem adhatják átulajdont olyannak, aki erre nem saját teljesítményével szerzett jogot, hanem valamilyen m

úton-módon került pénzével, vagy a bankvilágtól kapott hitellel kívánja tulajdonává tenni a vállalatot.



14

Fontos "mellékhatása" e szabálynak, hogy megsznik a piac kivásárlásának a lehetsége, amit pl. a magyar privatizáció gyászos története nagyon jól szemléltet. A mai helyzetbeegy korrupt állami/önkormányzati tisztviselnek és/vagy egy újgazdag privatizátornak érdeke lehetsége is volt és van arra, hogy összejátszva egy piacvásárlásra spekuláló multival mesterségesveszteségessé tegyen egy vállalatot, hogy aztán potom áron kerüljön a spekuláns kezére. Eesettanulmányok sora tanúsítja. (Lásd pl. Mándoki Andor írását a LELEPLEZ 2000/4 számában.természetes társadalom tehát bezár egy nem is kis kaput a korrupció eltt, ugyanakkor az welssmanfrédokat és goldbergereket, akik tehetséggel és szorgalommal akarnak boldogulni, nfenyegeti.

VÁLLALATI GAZDASÁGOSSÁG

A természetjognak megfelel tulajdonformában is csak akkor van létjogosultsága vállalkozásnak, ha - ésszer felfutási id után - nemzetgazdasági (össztársadalmi) szintgazdaságosan, azaz veszteség nélkül mködtethet. Mit értünk ezen? Mindenekeltt meg kkülönböztetni a vállalati és a nemzetgazdasági(össztársadalmi) szint gazdaságosságot Tegyfel, hogy van egy 500 fvel mköd gyár, ami a termékeit csak a "futottak még" kategóriában tudeladni, ezért éves költségvetése a következképpen alakul:

Bérköltség 400 millió Ft Anyagköltség 1600 millió Ft

Rezsi 300 millió FtBefizetések a költségvetésbe (TB is) 300 millió Ft

Összesen 2600 millió Ft Árbevétel 2400Veszteség évi 200 millió Ft

A mai gyakorlat szerint ezt az üzemet felszámolják. Ennek eredményeképpen a költségvetéstársadalombiztosítást is ideszámítva} elesik 300 millió Ft bevételtl, és még a munkanélkülivé munkások szociális ellátásáról (közte egészségügyi alapellátásáról) is a költségvetésnek kgondoskodnia. Nyilvánvaló, hogy jobban jár a költségvetés (és vele a társadalom), ha az üzem -Munkahelyvédelmi Törvényben (lásd a 3,2 pontot) elírt eljárás során - egy hosszú távú fejlesztési tekeretében - mondjuk - 5 évre adó- és járadékmentességet kap, és kamatmentes közhitelt, amiv

felfejleszti magát a mezny derékhadába, úgy, hogy 5 év múlva - nagy valószínséggel - visszatérhaz adót és társadalombiztosítási járulékot (amíg van ilyen) is elvisel vállalatok sorába. Ha tehátmegsznés eltt álló vállalat közhatalmi biztosa legalább ilyen gazdasági tervet ki tud dolgoznmunkástulajdonosi szervezettel, vagy az érdekelt gazdaszövetkezettel közösen, fenn kell tartmunkás-alkalmazotti íll. gazda-tulajdonban a vállalatot, akkor is, ha vállafati szinten veszteséges.

A gazdaságosság eséfyét növeli, hogy egy ilyen helyzetben, amikor a munkások és magválasztotta vezetik tudják, hogy valóban a maguk és családjuk érdekében iparkodnak, ha tudják, homunkahelyük megtartása dönten saját maguktól függ, várhatóan sokkal összeszedettebbdolgoznak és gazdálkodnak, mint akármilyen tkés menedzsment alatt.

.



15

AZ ÖRÖKLÉS (Lásd a 2.7 pontot is.)

Az esélyegyenlség természetjogi elve szerint "Minden munkaképes ember - a jogés fizetképesség szempontjából - egyenl eséllyel kell, hogy hozzájuthasson a hivatasahatékongyakorlásához szükséges természeti-kulturális-gazdasági erforrásokhoz.

Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a termelvagyon orokolhetosege ellentmond enneaz elvnek. Ha egy új weissmanfréd vagy goldbergerfiacskaja örökölhetné a vagyont, hová lenne az generáció esélyegyenlsége? Aszemelyesteljesítményen alapuló vagyon tehát megérdemeelny ebben a versenyben, azöröklött vagyon azonban nem. Ezért a természetjognak az fe

meg, es a kozjoletet is az szolgálja ha a gazdasági versenyben elnyt adó javak örökölhetségiegalabbis nagy mértékben csökkentjük. Ennek az elvnek magas, 70-80%-os örökösödési adó felmeg. Mentes az örökösödési adótól a tisztes megélhetés szintjét biztosító csaladi Äinfrastruktúra fcsaládonként egy berendezett lakás vagy családi ház, egy nyaraló, két szemelyauto), valamint e20-nál nem több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozás olyan orokosokesetében, akik ilyennel nem rendelkeznek.

A magas örökösödési adó jogosultságát valójában a természetes tarsadalmi rend teremti meg azáltal, hogy egyfell lehetvé teszi a szülk számára gyermekeik gazdag szellem

örökséggel (emelkedett jellemmel, széles kör mveltséggel, képzettseggel) való útra bocsátásámásrészt olyan körülményeket teremt, amelyek között a fiatalok - szellemi örökségükre támaszkodvaa maguk erejébl megteremthetik létalapjukat. Ennek kialakulásához azonban id kell.Ezért ezt

magas örökösödési adot nem szabadközvetlenül a természetes társadalom megteremtésénekezdetén bevezetni, hanem csak akkor, amikor - a természetes társadalmi rend kiteljesedése folyta- mar valóban minden pályakezd megkaphatja ezt a társadalmi segítséget.

A SZELLEMI ALKOTÁSOK TULAJDONJOGA

Az idevágó társa dalom szervezési alapelvet (Äaz emberi szellem alkotásai nemkerülhetnemagántulajdonba" lásd az 2.1 pontot) követ szabályozásnak figyelembe kell vennie a szellemi alkotermészetes igényeit. Ezt szolgálja a kvetkez szabaly: Aszellemi alkotónak joga va

meghatározó szerepet játszani müvesorsanakalakításában, és jogosult arra is, hogy a mnyomán keletkez anyagi haszonbol - havan ilyen - méltányos mértékben részesedjék. Nem jogosazonban arra, hogy müvetelzárja azoktól, akiknek mve (megismerése, használata, stb.) haszná

válnék. (Ugyanis a szellemi alkotás sosem egy ember müve, mert elképzelhetetlen az emberiséösszes, megelz nemzedékének szellemi alkotásai nélkül.)

2.3 Az alapelvek a gyakorlatban: pénz és hitelrendszer

PÉNZRENDSZER, KÖZ- ÉS MAGÁNPÉNZRENDSZER

A hatékony emberi munka alapvet tényezje a munkamegosztás: a földmves búzát termel,

csizmadia csizmát állít el, aztán cserélnek. Fejlettebb, kiterjedtebb munkamegosztás azonban ne

mehet végbe ilyen egyszer módon, ezért seink feltalálták a cserét közvetít eszközt, a pénzt:

földmves pénzért adja a búzát és pénzért veszi a csizmát, és a csizmadia is hasonlóképpen jár el. A pénzt sidk óta az egyes társadalmak közhatalma bocsátotta ki, a társadalomnak az az intézmény

amely meghatározza az együttélés szabályait és jogosult a szabályok betartásának kikényszerítésé A közhatalom által kibocsátott pénz forgásba kezd: magánemberekhez kerül, majd egy része adókvisszajut a közhatalomhoz, majd újra magánemberekhez kerül, és így tovább.

Az idk során egyes magánemberek-családok tulajdonában igen sok pénz gylt össze, a natöbbség azonban mindmáig - jó esetben - annyi pénzt keres és nem többet, amibl családosmegélhet. A modern kor történelmét nagy mértékben meghatározó magán-pénzhatalom - nagyvagyonosok többé-kevésbé együttmköd rétege - a reneszánsz végén alakult ki. (E kezdetek legnevezetesebb pénzvagyonos családja: a Mediciek és a Fuggerek. A legnagyobb ilybankár-dinasztiát, a Rotschild dinasztiát a frankfurti Mayer Amschel alapította (1743-1812). mond"Add nekem egy nemzetvalutájának ellenrzését, s az már nem érdekel, ki hozza a törvényeitf)rétegben mintegy kétszáz éve kialakult a törekvés arra, hogy az egész emberiség fölött hatalm



16

gyakoroljanak, és ennek segítségével az emberiség nagy tömegeit folyamatosan sarcoljkizsákmányolják. E folyamat alapvet összetevje volt a pénzkibocsátás jogának megszerzéseközhatalmaktól, a pénzkibocsátó magánbankok kialakulása. Az els az Angol Bank volt, majd dönfordulatot jelentett 1913-ban az Amerikai Egyesült Államok pénzkibocsátási jogának megszerzése emagánbankcsoport, a FederalReserveBoard által. (Ekkor kezddött meg az USA eladósodása. Ma ma világ legeladósodottabb országa.) így alakult ki a magán-pénzrendszer, amely a legújabb idkburalkodóvá vált a nyugati és a Nyugat dönt befolyása alatt álló világban.

Magyarországon az ún. rendszerváltás után, a Nemzetközi Valutaalap nyomására,nemzetközi pénzvilágot kiszolgáló magyar országgylés 1992-ben mondott le a pénzkibocsátás éshitelrendszer irányításának jogáról, és kötelezte magát arra, hogy a befolyt adók által nem fedezközkiadásokhoz, és a honi gazdaság bvülésének pénzellátásához szükséges pénzt kizárólagmagán-pénzpiacról szerzi meg, kamatozó kölcsönök formájában. Ennek során a magyar államadóssaz 1989. évi mintegy 20 milliárd dollárról mintegy 60 milliárdra növekedett, annak ellenére, hogy elmúlt 14 évben a hazai termelvagyon zömét az egymást váltó kormányok azzal az indokkal adták hogy a befolyt összegekbl az adósságokat törlesztik.

Az így kialakult rendszert alapveten jellemzi, hogy a behozatal évrl-évre több, mint a k ivitel külkereskedelmi mérleg negatív), és - ezzel összefüggésben - a külföldre történ kifizetések évrl-évre meghaladják a külföldrl származó bevételeket (a fizetési mérleg is negatív). Ezért a jelenlrendszerben az adósság növekedése és vele az ország romlása megállíthatatlan. Odajutottunk, hogmagyar dolgozók által évente termelt érték mintegy harmadát - különböz eszközökkel - kiszivattyúzz

az országból, így egyre kevesebb jut a lakosság megélhetésére, a közegészségügyre, a közoktatásáltalában a közszolgáltatások fenntartására. Az alkotmányos rendszerváltás egyik alapvet feladaezért a közpénzrendszer visszaállítása, valamint a külkereskedelmi és fizetési mérleg hiányánmegszüntetése, mert e nélkül a romlás nem állítható meg, a javulás nem indulhat el.

A HITELRENDSZER TÁRSADALMASÍTÁSA

Minden kezd vállalkozáshoz induló vagyonra van szükség. Ha a kezd vállalkozónak ez ninbirtokában, akkor az induló vagyonhozhitelbl juthat hozzá.Hasonló a helyzet akkor is, ha egy meglévállalkozást tulajdonosa bvíteni akar. (Itt most nem foglalkozunk a fogyasztási hitellel , amire akkkerül sor, amikor valaki elbb akar valamilyen fogyasztási cikket megvásárolni, és utólag akamegtakarítani az árát.) Az induláshoz, bvítéshez szükséges pénz a modern gazdaságbtúlnyomórészt hitelként jut el a vállalkozókhoz.Miért kell átalakítani a mai hitelrendszert? Egyfell azért, mert a mai (pénzgyarmati) rendszerbenkialakult pénzuralom-bankuralom döntéseitl függnek a termelk (a reálgazdaság) márpedig túlnyomórészt külföldi tulajdonban lév kereskedelmi bankok - érdekeiket követve - gyakorlatilakirekesztik a hitelnyújtásból a hazai gazdakat, kis- es középvállalkozókat. Naivnak bizonyult azliberális vélekedés, hogy a fejlesztk-bovitok es a hitelbankok versenye gondoskodik a társadalom erfordítható forrásainak optimális (a közérdeket legjobban szolgáló) elosztásáról. Nagyon tanulságegy a Magyar Nemzeti Bank szellemi mhelyében készült tanulmány elrejelzése éténymegallapitasa: "Hosszabb távon is problémás lesz Magyarországon a kis- éközépvallalkozasokfinanszírozása. ... Az új szemlélet a pénzügyi intézményeket ...mint termeles,folyamatokat aktívan (néha domináns módon) alakító szereplket tekinti. ( A haz

bankrendszer távlati fejldésének kérdései" MNB mhelytanulmányok, 11. füzet. IdéziVarga István, "Üzleti 7-1999.9.27.) , , ^ , . . .

Másfell a hitelrendszer azért is gyökeres változásra szorul, mert a jelenlegi hitelkamat

(12-20%) magasabbak, mint a hazai kis- és középvállalkozók es a gazdak által elérhet nyeresénem is beszélve arról, hogy a bankok túlzott hitelfedezeti követelményei folytán tulajdonképp(Äösszeköttetés" híján) csak az kaphat hitelt, akineknincs szüksége rá.

A feladat tehát:* pénzt teremteni a hazai kis- és középvállalkozók (gazdák) hitelszuksegiete szamara,* olcsóvá tenni ezeket a hiteleket, és .



17

* olyan hitelnyújtó szervezetet létrehozni, amely nem akarja és nem is tudja szabotalni a hazai kis- é

középvállalkozások (gazdák) hitelezését.

A továbbiakban felvázolunk egy olyan hitelrendszert, amelytl várható, hogy

meqfelel ezeknek a követelményeknek. Az Országgylés az éves költségvetés keretében meghatarozza az eves közhitelkerete

olyan összegben, amit a hazai gazdaság bvül-képessége - a termeszeti erforrásokkal és fogyasztói igényekkel összhangban - indokol. Ezt a hitelkeretet ke I társadalmasított módon az er

érdemes vállalkozóknak juttatni, olyan vállalkozóknak, akik a hitelt termelésüknek a piac igényszerinti bvítésére használják fel, és ezertjotallnak.Határozott idre szóló közvetlen választással helyi, középszint es országoshiteltestületeke

kell létrehozni. A hitelekrl a testületek pályázatok alapján döntenek. A pályázati keretfeltételeket

Országgylés törvényben írja el. A hiteltestuleteketsajat szakért apparátusuk segíti. A hitelelosztáteljes folyamata nyilvános.

Az államnak feladata gondoskodni arról, hogy csereeszköz, pénz álljon apolgárrendelkezésére, éppen olyan szolgáltatásként, mint a közbiztonság, azalapoktatás, stb. gazdasági tevékenységhez szükséges pénzt - a többiközszolgáltatáshoz hasonlóan

önköltségen (kamatmentesen) kell a vallalkozok(köztük a gazdák) rendelkezésére bocsátani .

pénz "önköltsége": a pénzkezelesköltsége valamint az az összeg, amely a gondos hitelkihelyezesetén is bekovetkezoveszteségeket fedezi. Ez 1-2%-os kezelési díjnak felel meg, amely lényegszerintkülönbözik a kamattól.)

A HITELEK FORRÁSA ÉS DINAMIKÁJA

A hitelek egyik forrása a lakosság megtakarítása, az a pénz, amit az emberek késbfogyasztásra (lakásra, öregségre, stb.) tesznek félre jövedelmükbl. A hiteligényl az ilyen félrete

pénzeket - többnyire a bankok közvetítésével - felhasználhatja induló vagyonként, vagvállalkozás-bvítésre. A bank úgy gazdálkodik, hogy a hitelt a vállalkozó visszafizesse akkorra, amika megtakarító fel akarja használni.

A hitelek másik forrása az amortizáció. (Ez az az összeg, amit a vállalkozás bevételébl fékefl tenni annak érdekében, hogy amikor az elhasználódó termeleszközöket pótolnikeli, rendelkezés

álljon az ehhez szükséges pénz.) A felhasználásig ezeketaz összegeket is megkaphatják a hiteligényltöbbnyire ugyancsak a bankok közvetítésével.

A hitelek harmadik forrása az állami költségvetés. (Az e forrásból nyújtott hiteleket nevezzközhiteleknek.) A költségvetés alapvet kiadásai a közszolgáltatások (oktatás, egészségüigazságszolgáltatás stb.) fenntartását szolgálják, alapvet bevételei pedig az ezt fedez adók. Mitevdhet össze az állami költségvetés terhére nyújtható hitelkeret?

* Ha a gazdaság várhatóan bvül, és nem várható a pénzforgás ezzel arányos felgyorsulása, az áll pénzkibocsátással (emisszióval, bankjegy- nyomtatással) hozza létre az árutöbb

megvásárlásához szükséges többletpénzt. A kibocsátott "friss" pénzt az állam részben vaegészben a vállalkozóknak nyújtott hitelekként hozhatja forgalomba,

* Hitelezésre fordíthatók a korábban nyújtott közhitelekre befolyó törlesztések.* Ha a költségvetésbe bármilyen okból több bevétel folyik be, mint amennyi a közszolgáltatásokh

szükséges, a többlet ugyancsak a hitelkeret bvítésére fordítható.

Ha a pénzügyi kormányzat - az árszínvonal szilárdan tartása, azaz az infláció és a deflá

elkerülése érdekében - a keresletet bvíteni vagy szkíteni akarja, a bvítés egyik módja az, hogyÄfriss" pénzt a közhiteikeret megnövelésével hozza forgalomba, a szkítésé pedig az, hogy zárolja a mmeghirdetett közhitelkeret egy részét.

A BANKOK SZEREPE

A természetes gazdasági rendben a bankok hitelnyújtó tevékenysége nem sznik meg, s jelenlegihez képest megersödik. Csak éppen a bankok elvesztik azt az erfölényt, amivel m



18

visszaélnek. Már utaltunk rá, hogy ma - a bankok hitelpolitikája folytán - a hazai kis- és középvállalkozgyakorlatilag egyáltalán nem jutnak hitelhez. A bankok kockázat nélkül az államkincstárnak hiteleznaz államkötvények és kincstárjegyek megvásárlásával, amik után magasabb kamatot kapnak, mamennyi hasznot a kis- és középvállalkozók elérhetnek. Bolondok lennének tehát nagyobb kockázaés alacsonyabb kamatra a hazai vállalkozóknak-gazdáknak adni a pénzt. Azalkotmányrendszerváltással azonban megsznik az államkincstár kötvény- éskincstárjegy-kibocsátástehát a bankok, ha élni akarnak, kénytelenek lesznek avállalkozók és a gazdák felé fordulni.

A pénz- és hitelforgalom fontos közügy, ezért a betéti és hitelügyleteknyilvánosak, ninbanktitok.

ÖSSZEFOGLALVA:

A költségvetési hitelkeretet a hiteltestületek hálózata osztja el kamatmentesen (közhitelek)bankok számára is érvényes normatív kezelési költségtérítés felszámításával. Bankok - a vállalkozszabadság részeként - szabadon alapíthatók. A szabad bankválasztással elhelyezett tartós betétekba bankok a hozzájuk forduló vállalkozóknak hitelt nyújtanak normatív kezelési költségtérífelszámításával, szabadon kialkudott kamatok ellenében. Az alkut azonban aiapveten meghatározzköltségvetési keretbl kamatmentesen nyújtott közhitel. A bankok tehát csak akkor és olyan mértékbkérhetnek kamatot, ha és amilyen mértékben a hiteligény meghaladja a közhitel-kínálatot.



41

3.3 Tiszta lap a közéletben: tényfeltárás,vagyonelszámoltatás, felelsségre vonás,beleértve a

privatizációs bnök feltárását is

TÉNYFELTÁRÁSI TÖRVÉNY

E törvény célja az 1989-ben kezddött és a fordulatig tartó átmeneti korszakbanmködövezet közhivatalnokok, közhatalmi döntéshozók, települési és megyei önkormányzati é

országgylési képviselk, rendrök, ügyészek és bírók (gyjtszóval: közéleti szereplk) áltelkövetett, büntetlenül (vagy arányos büntetés nélkül) maradt törvénysértések megállapítása, ésmegfelel felelsségre vonás.

Az eljárás hivatalból, vagy állampolgári bejelentés alapján indul meg. Az eljárányilvánosak. A megállapított törvénysértések elkövetire ki kell szabni a Büntet Törvénykönyv szerinbüntetést. Ha a cselekmény elévülés miatt nem büntethet, a vizsgálat eredményét akkor nyilvánosságra kell hozni, annak érdekében, hogy ezt azok, akik a vizsgált személy további közéleszereplésével kapcsolatban döntéseket hoznak, figyelembe vehessék.

A vizsgált személy által törvénysérten szerzett vagyont, illetve annak felkutatható részét kell kobozni, akkor is, ha ez a vagyon idközben más tulajdona lett. (Azon jogelvhez híven, hogtörvénysértéssel közvetve sem lehet tulajdont szerezni.}

A tényfeltárás során a privatizációs bnök számonkérése is megtörténik. A privatizációt magSuchman Tamás privatizációs miniszter a következképpen jellemezte: ÄAz tény hogy az elmévekben számtalan rossz privatizáció történt, amelyek során egészágazatok szntek meg, vagy befektetk csak piacot vásároltak, illetve, ahol az indokoltnálnagyobb arányú létszámcsökkentkövetkezett be. A legnagyobb gondnak azonban azttartom, hogy a vagyon nem a magyviszonyoknak megfelel értéken, hanem jóval alattakelt el." (Magyar Nemzet 1996.3.20.) Mindeszámos nyilvánvaló törvénysértéssel ment végbe, amelyet már megnyert próbaperek is igazolnak. sajtó hírt adott arról, hogy a lengyel kormány - nemzeti érdekekre való hivatkozással - 350 «lezártnahitt» privatizációs ügyet vizsgált meg. - Figyel, 1996.2.22.)

KÜLÖNLEGES ÜGYÉSZI-BÍRÓI SZERVEZET

A tényfeltárásra olyan ügyészséget és bíróságot kell létrehozni, amelynek tagjai a pártállaidején nem voltak sem bírók, sem ügyészek, és nem töltöttek be közhatalmi vagy pártfunkciót sem. tényfeltárás tehát szorosan kapcsolódik az igazságügyi apparátus megtisztításához. (Lásd a 3pontot.)

VAGYONELSZÁMOLTATÁS! TÖRVÉNY

Ez a törvény elírja, hogy a tulajdonosoknak ésszer határidre bevallást kell szolgáltatniuminden olyan vagyontárgyukról, amely a tisztes polgári, családi életvitel szükségleteit meghalad(elismert szükségletnek tekintve pl. egy közepesnél nem értékesebb autót, családi házat és nyarais), és minden 1 millió forintot meghaladó követelésükrl. Az els fokú rokonságban lévk vagyonát

bevallási küszöb megállapítása szempontjából összevontan kell megállapítani. A vagyonbevalláshnyilatkozatot kell csatolni arról, hogy a vagyon milyen jogcímen került a tulajdonoshoz, illetvajándékozás esetén az ajándékozóhoz.





43

3.5 Az adósságcsapda felszámolása

Ml AZ ADÓSSÁGCSAPDA?

A pénz urai az emberiség uralmuk alá került részétl - köztük a magyar nép nagy többségé- elveszik munkája gyümölcsének (nemzeti összjövedelmének) mintegy harmadát, és kényszerítik e helyzetet fenntartó gazdaságpolitikára. Ennek alapvet technikája az eladósítás, amelyn

végállapota az adósságcsapda.Ha egy ország vezeti - bármi okból - azt akarják, hogy nagyobb legyen az orsz

fogyasztása, mint termelése, két dolgot tehetnek: /1/ eladják a nemzeti vagyon megfelel részét, va12/ (kamatozó) hitelt vesznek fel. Az ok lehet Äjó" is, Ärossz" is. Pl. Äjó okok": természeti csapkövetkezményeinek enyhítése; védekez célú fegyverkezés; a hatékonyságot javító beruházáÄrossz okok": hódító célú fegyverkezés, hatékonyságot rontó beruházás, a vezet réteg korr jövedelmének, vagyonának növelése..

Az adósság törlesztésének és a kamatok megfizetésének forrása lehet: /1/ az átmennehézség után megnöveked, a fogyasztást túlhaladó termelés (ennek következtébenkülkereskedelmi mérleg és a fizetési mérleg többlete), vagy 121 újabb kölcsön. Akkor beszélüadósságcsapdáról , ha az ország (általában: az adós) a törlesztést és kamatfizetést már csak újabkölcsönbl tudja teljesíteni. Ez egyben a kiszolgáltatottság ugrásszer megnövekedését is jelenmert az újabb hitelt a hiteinyújtók olyan feltételekhez köthetik (és többnyire kötik is), amelyhitelnyújtónak gazdasági elnyt ad az adós rovására (még a legenyhébb, hogy az új kölcsön kamamagasabb, mint a lejárt kölcsöné volt), amivel, persze, egyre szorítóbbá válik a csapda. (E feltétemegszabója és ellenre fleg a Nemzetközi Valutaalap /IMF/.)

A MAGYAR ADÓSSÁGCSAPDA TÖRTÉNETE

Drábik János idézi az Magyar Nemzeti Bank Mhelytanulmányok c. kiadványa 1993számának 56. oldaláról: Äaz idszak egészét tekintve [az 1973-tól 1989-ig terjed idszakról van szD.J.] mintegy 1 milliárd dollár forrásbevonás ...az ezt többszörösenmeghaladó, összesen 11 milliádollár halmozott kamatkiadással járt." Drábik hozzáfzi, hogy e tizenegyszeres túlfizetés ellenére

adósság 1989-re 21 milliárd dollárra növekedett. Ezután történt a nemzeti vagyon 80%-ánakiárusítása azzal, hogy ebbl kell csökkenteni az adósságot és fizetni a kamatokat. Ennek ellenére adósságteher 2001-re már 80 milliárd dollárra növekedett. (Leleplez 2001/4 54.old.). Amíg a magytársadalomnak évente át kell adnia ellenszolgáltatás nélkül mintegy 8 milliárd eurót - vagyis 200milliárd forintot - hozam, adósságtörlesztés és kamatfizetés formájában a pénzvilágnak, addkormányok jöhetnek-mehetnek, de a rendszerváltás veszteseinek szegénysége marad. (DrábJános: Várjuk a zárszámadást Leleplez 2002/sz.)

LEHET-E KILÁBALNI?

Bokros Lajos úgy nyilatkozott, hogy az adósságcsapdából nem lehet kilábalni, gazdaságunk megersödvén egy id után - szerinte - már alig érezzük majd tehernek a sarc fizetés

(ÄLesz-e folyamatos, egyensúlyrz gazdaságpolitikánk?" Magyar Nemzet 1995.8.19.) Az ívélekedk f érve: ha adósságkönnyítést kezdeményeznénk, az jelentsen rontaná gazdasáhelyzetünket.Ezzel szemben például Nagy Pongrác rámutat arra, hogy Ämialatt az adósságelengedésben részes

országok piaci hitelképességi minsítése 30%-kal javult, azadósságot pontosan fizeMagyarországé éppen 30%-kal romlott." Továbbá: a vizsgált Ä22adósságkedvezményben részesország közül 16-nak jobb a gazdasági teljesítménye,mint az adósságot pontosan és rendületlen

fizet Magyarországé." (ÄHogyan /nem/ oldódhat meg az adósságprobléma?" Magyar Nemz1995.11.21.) ÄA huszadik századvégén ...már csak két olyan ország van, amely nem kért valamily



44

külföldi adósságelengedést, - csökkentést vagy átütemezést: Peru és Magyarország." (AntalócZoltán, Magyar Nemzet 1995.8.14.) Nem állunk tehát egyedül azzal az álláspontunkkai, hogy igenlehetséges hozzányúlni az adósságcsapdához. A hogyanra egyfajta váiaszt adunk a következkbe

EGY KILÁBALÁSI FORGATÓKÖNYV

A gazdasági rendszerváltás kormánya - amint megalkotta a Munkahelyvédelmi Törvényt (lása 3.2 pontot) és felkészült végrehajtására a kül- és belföldi államadósságszolgálatot három év

felfüggeszti , és egyidejleg egy - jó elre kidolgozott - "államgazdálkodási tervet" terjeszt a hitelez("klubjai", képviseli, stb.) elé. Ebben kimutatja, hogy a hazai mezgazdaság valamint a kis- éközépvállalkozások fellendítésével, a hazai termelk hazai piacának helyreállításával, az indokolatlimport megfékezésével, a munkahelyek megvédésével és a megsznt munkahelyek zöménhelyreállításával (3.1, 3.2 pontok); vagyonrendezéssel {3.3 pont); és hasonló gazdaságpolitikintézkedésekkel 3 éven belül jelents többletet hoz létre a nemzetközi kereskedelmi és fizetmérlegben, és attól kezdve évente a mindenkori pozitív pénzügyi egyenleg felét a fordulat napjfennállott tketartozás, és annak a mindenkori londoni bankközikamatláb (LIBOR) szerinti kamatántörlesztésére fogja fordítani.

VÉDEKEZÉS AZ ESETLEGES EMBARGÓ (GAZDASÁGI ZÁRLAT) ELLEN

A gazdasági rendszerváltás kormánya felkészül arra, hogy az adósrabszolgaságbót v

kiszakadás ellenhatásaképpen az adósságcsapda fenntartásában érdekelt hatalmi körök eset

gazdasági embargót (zárlatot) szerveznek Magyarország ellen. Ezért jó elre kidolgozza a lakoss

létfontosságú termékekkel hazai forrásból való ellátásának tervét. Ezzel és az adósságcsap

fenntartásában nem érdekelt államokkal folytatott erteljes gazdasági kapcsolatfejlesztéss

biztosítja azt az átmeneti idszakot, amíg az embargószervezk belátják, hogy nekik is érdekük

gazdasági kapcsolatokat Magyarországgal mint egyenrangú, érdekeit megvéd partnerrel,

kölcsönös elnyök alapján újra felvenni.Számolnunk kell azzal is, hogy az adósságszolgálat felfüggesztésenek bejelentésére

gyarmatosításunkban érdekeltek zároltatják a külföldi bankokban elhelyezett valutatartalékaink

Erre is fel kell készülnünk. Ilyen megelz lépés lehet: a Magyar Nemzeti Bank külföbankszámlákon elhelyezett valutatartalékainak még a felfüggesztés bejelentése eltti feloldása, éstartalék dollár-, márka-, jen- stb. bankjegyekben való rzése. Készpénzzel ugyanis embargó eset

"f alatt" akár a "harmadik világon" keresztül is pótolhatjuk a kies importból azt, ami valób

létfontosságú. Az import jelents része a multik vámszabad-területi összeszerel üzemeibe érke

alkatrészek, részegységek. Erre a behozatalra a multik ne a magyar valutatartalékból igényeljenkülföldi valutát. Oldják meg saját forrásaikból. Az import másik jelents része élelmiszer. Ha elmarad, nagyon jót tesz a magyar gazdáknak. Az autók, kozmetikumok és hasonlók importját e

ideig tudjuk nélkülözni. A valóban fontos import megbénulását tehát elkerülhetjük. Arra is gondolnunk kell, hogy az exportunk mintegy 70%-a az Európai Unióba megy. (E

nagyobb egyoldalúság, mint amivel a Szovjetunióhoz és a KGST-hez kapcsolódtunk!)



45

Egy gazdasági embargó ezt is befagyaszthatja. Ennek az exportnak a túlnyomó részét azonbanvámszabad területeinken mköd muitik bonyolítják le. Ezt nyilván nem fogják befagyasztani, meez sokkal inkább a muftikat sújtaná, mint a valódi magyar gazdaságot. Az igazi magyar expobefagyasztásával ideig-óráig okozhatnak nehézséget, de ez áthidalható. A Nemzeti Banknál lévkülföldi bankjegy-tartalékból legalább egy évig fedezni lehet - nem-ellenséges üzleti körökökeresztül - a nagyon fontos importot. Addig pedig erteljes gazdasági diplomáciával és szervezéssa nem-ellenséges piacokon lehet annyi teret szerezni a magyar áruknak, amivel a létfontosság

import fedezhet. Az esetleges embargós évek átvészelését az idközben létrehozott szövetkezeti bolthálózis elsegíti (lásd a 3.1 pontot).

AZ ÚJABB ELADÓSODÁS MEGELZÉSE

Annak meggátlására, hogy egy balkezes vagy korrupt kormányzat az elbbiek szerrendbetett gazdaságot újból káoszba döntse, törvényt kell hozni, amely - a hasonló kanadai törvénpéldájára - megtiltja, hogy deficites költségvetést terjesszenek az Országgylés elé, és elzetenépszavazási hozzájáruláshoz köti államkölcsön bármilyen formában való felvételét.

3.6 Új választási törvény, visszahívható

képviselk,kétkamarás országgylés

A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIA SZÜKSÉGESSÉGE ÉS PROBLÉMÁI

Az ember társas lény Bár rendkívüli körülmények között, ideig-óráig egy magányos ember életben tud maradni, de az a természetes, hogy az emberek csoportokban, közösségekben élnesi gyakorlat, hogy egymás mellett él több, vagy több tucat család- egy-egy falu - idrl-idre vezett, bírót választ, akinek feladata a többeket vagy mindenkit érinügyek eldöntése, vagy a közös döntés megszervezése és végrehajtása. Tulajdonképpen a bírórábízza a falu felntt lakossága, hogy a közösség nevében, a közösségetképviselve járjon el. Amikoa falugylésen a közösség tagjai közvetlenül döntenek a falu ügyeirl, közvetlen demokrác

mködik. Erre nyilván csak ritkán, nagyon fontos ügyekben kerül sor Az ennél kisebb ügyekben a faközösségét képvisel bíró dönt, és gondoskodik a döntés végrehajtásáról is. Ez a képviseledemokrácia mködése.

Történelmileg úgy alakult, hogy nagyobb, együtt él csoportok nem egy képviselre- a bíróra - bízzák a közügyek intézését, hanem többre, akik képviseltestületet alkotnak, étöbbségi határozatok alapján intézik az ügyeket.

Egy faluban, ahol az emberek nemcsak, hogy ismerik egymást, de egymás családját is jismerik a nagyszülkig és még tovább, jó esély van arra, hogy az emberek nem csalódnválasztottjaikban. Nem ez a helyzet a városi, vagy éppen az országos képviseltestületemegválasztásánál, ahol egy választókörzetben többtízezer (Magyarországon a jelenlegi törvészerint átlag 130 ezer) ember választ egy-egy képviselt. Egy ilyen választás sokkal kevésbé lehemegalapozott. Ezen a szinten jelennek meg igazán a képviseleti demokrácia jellegzetes problémá

A nagy létszámú közösségek képviseleti demokráciájának alapvet problémáját talánlegkifejezbben J.J.Rousseau fogalmazta meg, mintegy kétszáz évvel ezeltt, amikor a képviseledemokrácia mintaképének tekintett Angliáról a következképpen írt: "Az angol népszabadnagondolja magát, de ersen téved; csak a parlamenti képviselk megválasztásának idején szabamihelyt megválasztotta ket, ismét szolganép és semmit sem számít"





47

teret nyerjenek a parlamentben. Ezt korrigálja az európai kontinensen elterjedt vegyes - területi

iistás - rendszer. A listás képviselk parlamentbe jutási technikájának egy lehetséges módja: azoka

szavazatokat, amelyeket olyan választókerületekben adtak le pl. a kékekre, ahol a feljelölt neszerzett többséget, országosan összesítik, és a kék listán szerepl jelöltek e szavazatok arányábkerülnek be a parlamentbe. Ha például az országban 10 millió választópolgár szavazott, és 1választókerület van, a részvétel pedig 60%-os, akkor egy választókerületre 60 ezer szavazat es

Ennek megfelelen a kék listáról annyi képvisel kerül a parlamentbe, ahányszor 60 ezer szavazatesz ki a kisebbségben maradt kék képviselkre leadott szavazatok száma. Tehát ha - példánk szer- egy választókerületben 60 ezer szavazatot adtak le, és 40 ezer szavazattal egydrapp képvisekapott mandátumot, a kisebbségben maradt kék szavazatok száma 20 ezer. Az ilyen kisebbsészavazatok országos összegét kell - példánkban - 60 ezerrel osztani, hogy megkapjuk a listás k

képviselk számát. (Ezt a technikát csak a Älista" fogalmának jobb megértése végett közöljegyáltalán nem biztos, hogy ez a probléma legjobb megoldása.)

A KÉPVISELK VISSZAHÍVHATÓSÁGA

Mint az 1. fejezetben már szóltunk róla, a jelenlegi rendszerben elssorban a pártvezetöktvagy még inkább a mögöttük lév pénzhatalmi köröktl függ, hogy kik jutnak be a parlamentbe.

jelenlegi magyar választási törvény szerint 750 ajánlás kell ahhoz, hogy valaki képviseljelehessen. Az ajánlások összegyjtése pedig - a tapasztalatok szerint - elssorban pénzkérdés. Émég csak ezután jön a választási kampány költsége. Ennek folytán fszabály szerint pártkatonáazaz a pártvezetk iránt feltétlenül hséges emberek kerülnek be a parlamentbe, alkotnak pártonkéfrakciót (csoportot), és a frakcióvezetk - azaz a pártvezetk - vezényszavára szavaznak. Ezt kfelváltania egy olyan választási rendszernek, amelyben a pártvezetség által kézben tartképviselkhelyébe a választópolgárokhoz kötd, általuk felelsségre vonhatvisszahívhatóképviselk kerülnek. Példa egy ésszeren korlátozott visszahívási eljárásra: * Az eljárás alapja kizárólag a közjegyzi letétbe helyezett választási program konkrét, megfogha

pontjainak megsértése lehet (vállalt intézkedés határids kezdeményezésének ill . támogatásánelmulasztása, vagy éppen ellentétes intézkedés támogatása). A képvisel általános magatartás

a választási programban nem szerepl kívánságok visszautasítása nem lehet oka visszahíveljárás indításának.* A ciklus els és utolsó évében nem kezdeményezhet visszahívás.* A visszahívást legalább háromtagú állampolgári bizottság kezdeményezheti, ha megszerzi ehh

az adott választókerület választópolgárai 1%-ának írásos támogatását. Ezzel legitimkezdeményez bizottsággá válik. A legitimált kezdeményez bizottságnak a közhatalom megfeleeszközöket biztosít a visszahívási kampányhoz (pl. 4 héten keresztül ingyenes, felszerirodahelyiség, hirdetés a helyi médiumokban). Ugyanezeket az eszközöket biztosítja megtámadott képvisel számára is.

* A kampány után helyi népszavazást tartanak. Legalább 50%-os részvétel és legalább 2

"visszahívom" szavazat kell a mandátum érvénytelenítéséhez.

* Ha a népszavazás nem eredményez visszahívást, a kezdeményez bizottság tagjai 5 évig ne

lehetnek újra kezdeményezk.

* Ha van jelölt, a helyi népszavazás egyben azt is eldöntheti, hogy ki legyen a visszahívott képvise

utódja. Az ismertetett eljárás szoros személyes kapcsolatot létesít a képvisel és választói között. Mi

láttuk, a részvételi demokrácia biztosítéka a képviselk visszahívhatósága. Ez a területi alapoválasztott képviselk esetében egyszeren megoldható, de megoldható a listával kombinárendszerben is. Az ajánlott választási rendszerben a területileg választott képviselk fölött

pártvezetségek nem gyakorolnak fennhatóságot, ez a választókerületenként szervezdválasztási bizottságok jogköre.



Egy lehetséges megoldás a listás képviselk felelsségre vonhatóságának technikájára: listás képviselk fölött megmaradna pártjuk felügyelete, de nem a pártalkotmány, hanem állatörvény által meghatározott módon. E szerint azt a listás képviselt, aki megszegi pártja választáprogramját - aminek alapján a választók a listára szavaztak - a párt tagságának e célból összehívoországos értekezlete vonhatja felelsségre és hívhatja vissza. Ha párt szegi meg választáprogramját, bármely állampolgár, vagy az ügyészség kezdeményezésére bíróság a párt valamennlistásképviseljének mandátumát megsemmisítheti.

A területi és listás képviselk e programjavaslat kidolgozói által javasolt aránya: az össze

képvisel 2/3-a legyen területenként választott, 1/3-a listás. (Ma több a listás képvisel, mint

területi.)

SZOMSZÉDSÁGI KÖZÖSSÉGEK: A LEGALULRÓL FÖLÉPÜL ÖNIGAZGATÁS

A szomszédsági közösségekkel jól bevált magyar hagyományt keltünk új életre.Pillantsubele Kemény Bertalan idevágó tanulmányába. ("A területi autonómia elemiegységeinek történemodellje: a tizedesi intézmény" in "A helyi cselekvés" szerk. KölesSándor és Varga Csaba. MagveKiadó 1988J Ez az írás a népi közigazgatasnak, aterületi önigazgatás elemi egységének igen intézményét, a tizedesi intézményt mutatjabe. "Úgy vélem - írja Kemény - a tizedesi intézmény

társadalmi viszonyait strukturálnikezd ember bels természetébl fakadó, szinte ösztönöformáció. A vérségi kötelékeklazulása idején keletkezhetett, tehát annak sok mozzanatát magábfoglalhatta. ...Atársadalom szervezésének egyik legelterjedtebb módja, a tízes és százaegységekbe valóbeosztás Árpád-kori társadalmunkat is jellemezte." A székelyföldi falvak tizedekoszlótelepülési rendszere arra mutat, hogy - a hadak tizes-százas tagolása mellett - máazÁrpád-korban megjelent a tizedes szervezés térbeli formája is. ÄKözépkori városainkbaatársadalom szervezése ketts síkú, egyrészt a hivatás, a mesterség vonalán (céhek),másrés pedig topográfiai elv (lakhely) alapján történt (tizedek, utcák, városnegyedek).Miben állt a tizedetevékenysége, tiszte? Csizmadia Andor debreceni, szegedi, váradi,szatmári, szombathelyi, gyr pesti, egri, kolozsvári stb. adatokkal mutatja be az intézménymködését a XV I -XV III . században. tizedes számon tartja a területén élket. Vigyáz 'azidegenekre s az erkölcsökre'. Felügyel

tzrendészetre. Háborús idkben a tizedaljaférfinépét állítja ki a falakra rzésre. Szervezi közmunkát.Békebíró a lakosok közöttikisebb-nagyobb vitás ügyekben. Ha szükséges, bírságol is.városi tanács büntette is azt,aki panaszos ügyét a tizedes, az utcakapitány megkerülésévelvárosházán kezdte intézni.Az utcák tisztasága, hidak, pallók stb. karbantartása is a tizedes gondvolt. Kisebbkiadásaira önadóztatás révén pénzalapja volt. Ezt utcaszernek hívták, ammindenkifizetett. A városi adó kivetése és beszedése is negyedenként, utcánként, tizedeseksegítségével történt. k ismerték legjobban a polgárok anyagi helyzetét ... Ahánváros,annyi megoldás a részletekben. A lényeg azonban többé-kevésbé azonos, éspedig az,hogutcánként, tízházanként tömörült a lakosság, és több utca, tized alkotott egy negyedet- vagkapitányságot A tizedesek képviselték a város teljes közösségét, szemben apolgárok által választohatósági jogokat gyakorló tanáccsal. ... Egykor a városi igazgatásnem ismerte azt a fogalmat, hogszociálpolitika. Volt kórházügy, esetleg kolduskérdés, amimegjelent a városi tanács szintjén. Detizedekben minden megoldódott, ami a kölcsönössegítség révén lehetséges volt, a tizedeösszehozta a szükséget a segít szándékkal."

AR A tizedesi intézmény itt-ott még a XIX. század közepén is mködött. A két világháború közö

újabb kísérletek történtek a tizedesi intézmény modernizált felélesztésére. Kemény Bertalan hároilyen kísérletrl számol be, amelyeket csak a második világháború, vagy annak elszeie sodort el.

az ideje, hogy ezt az si társadalomszervezési módot mai városainkban, falvainkban újraélesszük

HOGYAN SZERVEZZÜK MEG A MAI SZOMSZÉDSÁGI KÖRÖKET?



49

Egy szomszédsági kör legalább 10 és legföljebb 100 háztartást fogjon össze. Földrajhatárait úgy kell meghúzni, hogy minden szomszédsági kör természetes közösséget alkosson, vagilyen közösség kialakulása számára jó feltételeket képezzen. Egy szomszédsági kör alakugylésen jön létre, ahol szomszédsági megbízottat is választanak. Kívánatos, hogy az alakugyléseket a terület szerint illetékes önkormányzati képvisel szervezze. Az alakuló gylésenháztartások minden tagjának egy szavazata van. (A gyerekek szavazati jogát a háztartás felntagjai között osztják fel.)

A szomszédsági körök alapsejtjei a község közigazgatási-politikai szervezetének, és ha községben megalakul egy a lakosság zömét magába foglaló általános szövetkezet {lásd a 3pontot), egyben ennek is alapsejtjei lehetnek ugyanezek a szomszédsági körök.

Akkor lehet számítani arra, hogy a szomszédsági körök közösséggé fejldnek, ha részinttelepülési önkormányzattól, részint a szövetkezettl olyan közösen ellátandó feladatokat kapnaamelyek számukra fontosak. És akkor fognak gondos mérlegeléssel hiteles szomszédsámegbízottat választani, ha fontos számukra, hogy a megbízott jól szervezze együttmködésüket, é jól képviselje érdekeiket.

A szomszédsági megbízott mind a települési önkormányzat, mind az általános szövetkezfeladatkörében föl-le-irányú közvetítként mködik, és egyben a szomszédság érdekvédelmképviselje. Számára mindkét szervezet külön-külön a mindenkori minimálbérnek megfelel hadíjazást ad. A megbízott ebbl fedezi adminisztrációs költségeit is.

A szomszédsági megbízottnak a helyi szövetkezet olyan kiképzést és folyamatájékoztatást nyújt, hogy a szövetkezeti pénzügyek, a tagok jogai és kötelezettségei, a szövetkezterületén megnyíló munkalehetségek, igénybe vehet szolgáltatások stb. tekintetében tanácsadójés az ügyintézésben segítje lehessen a szomszédságban lakóknak. Értelemszeren hasonkiképzést és tájékoztatást kap a megbízott a területileg illetékes önkormányzati képviseltl is. ígönkormányzati ügyekben is tanácsadója és segítje a szomszédságnak. A megbízott szomszédságot érint közös akcióknak {csatornázás, játszótér, stb.) is kezdeményezje észervezje.

EGY MEGOLDÁS A PÁRTURALOM FELVÁLTÁSÁRA: A BECSÜLETSZERZDÉS

Az új választójogi törvényt az országgylési többségnek (a jelenlegi rend szerint 2/3- otöbbségnek) kell megalkotnia. A tapasztalat azt tanítja, hogy a képviselk ers tömegnyomás nélknem fogják törvénybe iktatni saját visszahívhatóságukat. Ezt a tömegnyomást közvetíthetik becsületszerzdések. Ennek lényege: A választópolgárok már egy a jelenlegi törvény alapjászervezett választás eltt az elbbiekben ajánlott módon jelölbízottságokat alakítanak, amelye jelöltjeikkel olyan választási szerzdést kötnek, amelyet majd az új törvény ír el. Ebben szerzdésben a jelöltek kötelezik magukat - többek között - az új választási törvény megalkotásárazzal a szankcióval, hogy ha megszegik a szerzdést, önként lemondanak mandátumukról. Mivezt - az új törvény hatálybalépése eltt - jogilag nem lehet kikényszeríteni, e vállalás betartása szerzd képvisel becsületén múlik. Mivel azonban nem tételezünk fel eleve minden képviselt







52

A bányászat szabályozásaA vízgazdálkodás szabályozásaÉlvizektermészetes jellegének megrzéseÉlvizek mederalakulásánakmegrzéseAz erdgazdálkodás szabályaiInfrastruktúra létesítésszabályaiSzállítási infrastruktúra kiépítésének szabályozásaA fajokkal ésfajtákkal való gazdálkodás szabályozásaFenntartható településekszabályozásaAtúrizmus szabályozásaIntenzív használatú területek3, Agazdasági rendszerváltás sarkalatos intézkedései. és a hatalomváltásmenete

3.1 Föld- és piacvédelem az EU-joggal össszhangbanSzövetkezeti hálózatMit várhatunk a helyi általános szövetkezetektl?VásárlásiutalványokÁrukínálat teremtéseÁrukereslet teremtéseAz ár-elny forrásaAhelyi termékek elnyeForgásbiztosításMegtakarítás és helyi hitelAz inflációmegkerüléseKözösségi felhalmozás

3.2 Munkahely-védelem az EU-joggal összhangbanMunkahelyvédelmi törvényNem kommunista államosítás!

3.3 Tiszta lap a közéletben: tényfeltárás, vagyonelszámoltatás,felelsségre vonás,beleértve a privatizációs bnök feltárásátTényfeltárási törvényKülönleges ügyészi-bíróiszervezetVagyonelszámoltatási törvényKülönleges szervezet, határidseljárás

3.4 Tiszta lap az igazságügyben3.5 Az adósságcsapda felszámolásaMi az adósságcsapda?A magyar adósságcsapda történeteLehet-ekilábalni?Egy kilábalási forgatókönyv

Védekezés az esetleges embargó (gazdasági zárlat) ellenÚjabb eladósodás

megelzése3.6 Új választást törvény, visszahívható képviselk, kétkamarás

országgylés A képviseleti demokrácia szükségessége és problémáiSzabad és kötött

mandátumTerületi és listás képviselkA képviselk visszahívhatóságaSzomszédsági közösségek: a legalulról felépül közigazgatásHogyan szervezzük meg

a mai szomszédsági köröketEgy megoldás a párturalom felváltására: a

becsületszerzdésKétkamarás országgylés



AZ OLVASÓK SZÍVESFIGYELMÉBE AJÁNLJUK E KÖNYVEKET.





Documents

A Szent Korona Országában