SzövegértéS–SzövegalkotáSrások/9. évfolyam/A típus... · A kiadvány KHF/4255-13/2008 engedélyszámon 2008. 11. 13. időponttól tankönyvi engedélyt kapott. Educatio

S z ö v e g é r t é S – S z ö v e g a l k o t á S

3Tanulói munkafüzet

A kiadvány KHF/4255-13/2008 engedélyszámon 2008. 11. 13. időponttól tankönyvi engedélyt kapott.

Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv.

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok

és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a suliNova oktatási

programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási

programcsomag ismerete és használata.

A teljes programcsomag elérhető: www.educatio.hu címen.

F E j l E s z t é s i P r O g r A m v E z E t ő k o r á n y i M a r g i t

v E z E t ő F E j l E s z t ő K a r at ó l á S z l ó

k á l M á n l á S z l ó

s z A K m A i b i zOt t s á g B ó k ay a n t a l e l n ö k

B á n r é t i z o lt á n l E K tO r

C S e r h a l M i z S u z S a

g y õ r i J á n o S

S C h e i n g á B o r

A l K Ot ó s z E r K E s z t õ M u r á n y i y v e t t

s z A K m A i l E K tO rO K a S z a k M a i B i z o t t S á g ta g J a i

p e thőné nagy c s i l l a

FElElõs szErKEsztõ n a g y M i l á n

b O r í t ó g r A F i K A s z ű c s é dua

t i P O g r á F i A b á r d j oh ann a

a ta n k ö n y v v é n y í lv á n í t á S i e l J á r á S B a n

közreműködőszakértők

tA N t á r g y P E d A g ó g i A i s z A K é r t ő V íg emőke

t u d O m á N y O s - s z A K m A i s z A K é r t ő dr . kalafat ics zsuzsanna borbála

t E c H N O l ó g i A i s z A K é r t ő k a r á C S o n y o r S o lya

© M u r á n y i y v e t t

© f áb ián márton, f enyő d. györgy

© székely zsuzsa , b laskó ágnes

© educat io kht. , 2 008

r A K t á r i s z á m : h - a s z e 0 9 0 3

t ö m E g : 4 2 0 g r amm

t E r j E d E l E m : 2 1, 8 4 a / 5 í V

Tanulói munkafüzet

F e j l e s z t ő k

Fábián márton Fenyő d. györgy Székely Zsuzsa blaskó ágnes

a B i B l i a é S a z

i r o d a l o m – a n y e l V i

t e v é k e n y S é g M i n t

v i l á g a l a k í t á S é S M i n t

k a p C S o l a t t á r S í t á S

t a r t a l o M

5 A b i b l i a r é s z E i , K E l E t K E z é s E, N y E lv E i – H E ly E A K u lt ú r á N K bA N

2 0 A t E r E m t é s é s A t ö r v é N y

45 á b r A H á m é s i z s á K

53 A z s O lt á rO K é s u t ó é l E t ü K

72 A P é l dA b E s z é d E K é s u t ó é l E t ü K

110 E g y b i b l i A i t ö r t é N E t é s PA r A F r á z i s A

137 E g y m O d E r N E vA N g é l i u m i PA r A F r á z i s :

b O d O r á d á m : e g y ro s s z k i n é z e t ű e m b e r

153 b i b l i a é s A K é P z ő m ű v é s z E t

1 . a B i B l i a r é s z e i , k e l e t k e z é s e , n y e l V e i – h e l y e a k u l t ú r á n k B a n

1. ismerkedésaBibliával

a) töltsd ki a táblázat első két oszlopát!

t u d O m( t u d á s O m

A b i b l i á r ó l )

t u d N i A K A r O m( K é r d é s E m ,

i l l . K é r d é s E i m A b i b l i á r ó l )

m E g t A N u l O m( A m O d u l v é g é r E

m E g s z E r z E t t t u d á -s O m , i N F O r m á c i ó i m )

b) mutasd be csoporttársaidnak az általad hozott bibliát!

– milyen kiadású bibliát ismertettél?

– Ki fordította?

– melyik felekezet bibliája?

– milyen részekből áll?

2. mitjelentenekakövetkezőbibliaieredetűszólások,szóláshasonlatok,kifejezések?

A)

A k i f e j e Z é S N E v E

s A j á t i s m E r E t E i m

A c s O P O r t t u d á s A

m ó z E s K O s á r

j ú d á s c s ó K

b á b E l i z ű r z A v A r

b)

A K i F E j E z é s , s z ó l á s , s z ó l á s H A -

s O N l A t N E v Es A j á t i s m E r E t E i m


á l l , m i N t A b á l á m

s z A m A r A .

m A t u z s á l E m i K O r

H é t P E c s é t E s t i t O K

6 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s • 9 . é v f o l y a m

c)

A K i F E j E z é s , s z ó l á s N E v E



E l A d t A E g y t á l

l E N c s é é r t .

P á l F O r d u l á s

s A l A m O N i í t é l E t

d)

A K i F E j E z é s , s z ó l á s N E v E



s ó b á l v á N N y á v á l i K

H i t E t l E N t A m á s

s z E m E t s z E m é r t ,

F O g A t F O g é r t

a B I B l I a r é s z e I , k e l e t k e z é s e , N y e l v e I – H e l y e a k U l t Ú r á N k B a N 7

E)

A k i f e j e Z é S N E v E



j ú d á s P é N z

t A m á s K O d i K

H E g y i b E s z é d

3. ismeretekaBibliáról

A) Olvassátok el a szöveget, majd ennek alapján válaszoljátok meg a kérdéseket!

„… a modern tudománynak elemeznie kell mindazt, amit a biblia és a biblia világa az emberi mű-veltségnek, hogy úgy mondjam, az őstörténetből ránk hagyott, amit az emberiség hurcol magával. de amit nem szabad egyszerűen történelmileg felgyülemlett halmaznak tekinteni. Ezek emberileg nagyon jelentős információk. Ezekben a bibliai történetekben az emberiség hosszú történetének bizonyos emberi alaphelyzetei alakulnak ki, fogalmazódnak meg. Ezek a legendák, mítoszok, mi-tologémák, sőt ide vehetjük a görög tragédiákat is, emberileg lehetséges, társadalmilag lehetséges alaphelyzeteknek, határszituációknak, kérdéseknek a megfogalmazódásai, és ilyen értelemben le-hetnek példamutatók vagy tanulságosak a mai ember számára is, aki nolens volens – akarva nem akarva – hordozza magában, minél műveltebb, annál inkább, az egész emberiségnek ezt a kultu-rális »terhét«.

Ez a fontossága a biblia ismeretének is, a bibliát tehát nem egyszerűen csak irodalmi alkotás-ként kell értékelni, hanem az emberiség pszichológiai tapasztalatainak tárházaként is. Ezek tovább élnek, nemcsak a szépirodalomban, lásd thomas mann biblikus történeteit, de tovább élnek a mai ember pszichológiai és társadalmi problémáiban is.”

(a biblia világa, szerkesztette rapcsányi lászló, 1981, rtv minerva.)

a) milyen fontos információhordozó a biblia?


b) milyen műfajú történetekben fogalmazódik meg az emberiség története?

c) milyen alkotásként értékelhetjük a bibliát?

b) Olvassátok el a szöveget, majd ennek alapján válaszoljátok meg a kérdéseket!

„biblia – görög többes számú főnév, szó szerinti magyar fordításban: könyvecskék. többese a görög biblion, ’könyvecske’, ’kisebb terjedelmű könyv’ szónak. Ebből mindjárt az is következik, hogy a biblia már elnevezésénél fogva sem egységes mű, hanem különböző, kisebb terjedelmű könyvekből összeállított gyűjtemény. maga ez az elnevezés a görög nyelvet használó keleti ke-resztény egyházakban, időszámításunk ii. százada óta vált használatossá, mint a héber elnevezés, szifré kódes (’a szentség könyvei’, ’szent könyvek’) görög fordítása. Eredetileg tehát hozzá tették, később csak hozzá értették a „szent” (görögül: hagiosz) jelzőt. teljes latin neve: biblia sacra, ’szent könyvecskék’ […] amikor a biblia elnevezés a benne foglalt könyvek összefoglaló jelzéseként meg-született, a kereszténység számára ez már két gyűjteményt foglalt magába: az ószövetséget és az újszövetséget. A két elnevezés […] jeremiás próféta könyvének egy mondatán alapszik (jer.31:31); ebben a próféta azt ígéri, hogy „a jövőben” isten új szövetséget köt majd népével, izraellel; […] „a szívekbe vésett eleven szövetséget”.


a) mit jelent a biblia szó?

b) miért többes számú főnév a biblia?


c) Kinek a kijelentésén alapul az Ó- és Újszövetség elnevezés? mi ez a kijelentés?

c) önálló kérdésfeltevés alapján dolgozzátok fel a következő szemelvényt! Emeljétek ki a legfontosabbnak tartott ismereteket!

„Az ószövetség és az újszövetség pedig nem kevésbé egy-egy hatalmas terjedelmű irodalomnak tudatos válogatás és részben átszerkesztés útján létrejött maradványát jelenti számunkra… A többi irodalmi alkotás részben elpusztult, elveszett – egy része pedig, különböző szerencsés véletlenek folytán a biblián kívüli irodalomként fennmaradt…

Az ószövetség legrégebbinek elismert terjedelmesebb része a debóra éneke (bírák 5. fej.), amely az i. e. 12. században keletkezett… A legkésőbb keletkezett könyv pedig dániel könyve, amelynek egyes fejezetei világosan utalnak az i. e. 168–165 körüli politikai eseményekre; némely zsoltár és a prófétai könyvekbe szőtt betoldás pedig még későbbi eredetű, és nagy valószínűség-gel az i. e. 130–100 közötti évekre keltezhető. Ez annyit jelent, hogy az ószövetség legrégebbi és legkésőbbi részei között egy évezrednél is hosszabb idő telt el. Az újszövetségnek viszont minden fennmaradt könyve néhány évtizeden belül jött létre: nagyjából az i. sz. 60-as és a 130-as évek között. [...] ez érthetővé teszi az ószövetség érezhetően heterogén jellegét, ezzel szemben az új-szövetség feltűnően nagyobb egységét […]

Ha az ószövetséget egy egész nép – az ókori zsidó nép – évezredes fejlődést átfogó történeti kollektív emlékezetének nevezhetjük, az újszövetségben egy frissen szerveződő, már eleve vallási jellegű közösség tanításainak tudatos összefoglalását és mintegy történeti példatárát ismerhetjük fel.”




d) Olvassátok el a szöveget, majd ennek alapján válaszoljátok meg a kérdéseket!

„A biblia két része három eredeti nyelven készült: az ószövetség, néhány fejezet kivételével, hé-berül, a többi néhány fejezet arámi (vagy arameus, arám) nyelven, az újszövetség pedig görögül. (…)

A héber és az arám is a sémi nyelvek családjába tartozott. A sémi nyelvek elterjedési területe meglehetősen nagy volt. mezopotámiában, a tigris és az Eufrátesz vidékén, az asszír és babilóni (közös nevén akkád) nyelvet, illetőleg két egymáshoz meglehetősen közel álló nyelvjárást beszél-tek, amelyeknek ékiratos emlékei 3000 esztendőt ölelnek fel. észak-mezopotámiában, valamint a mai szíria nagy részében, az i. e. 2. és 1. évezred folyamán az arám nyelv volt honos, amely sem az akkáddal, sem pedig a héberrel nem azonos, de velük rokon sémi nyelv volt. szíria tengerparti vidékén a homéroszi trójával egy időben, tehát az i. e. 2. évezred során, virágzott az ugariti nyelv és kultúra. (…)

Az arámi kétszer is beszélt nyelve volt a zsidó népnek. Közben azonban kb. i. e. 1500 és i. e. 500 között Palesztina nyelve a héber volt. (…)

Az ószövetség legrégebbi kéziratait, így az eredeti szerzők saját kezűleg írt példányait is, csak mássalhangzós írással jegyezték le. sokkal később, az i. sz. 1. évezred második felében, tehát több mint 1000 évvel a bibliai könyvek mássalhangzós szövegének eredeti feljegyzése után került sor arra, hogy az ószövetség-tudósok (a „maszoréták”) a szöveg pontossága érdekében a lehető legtökéletesebben rögzítették a mássalhangzós szöveget, ugyanakkor mássalhangzójelekkel, sőt a szertartási kiejtést szabályozó különböző más jelekkel is gazdagon ellátták. A mássalhangzós szövegek azonban ekkor már – ezeréves, sőt egyes esetekben másfél ezer éves múltjuk során – a sokszori másolás miatt nem egy helyen eléggé zilált állapotban voltak. így, bár a ma rendelkezé-sünkre álló ószövetségi héber és arám szöveg minden szava el van látva magánhangzókkal, más-salhangzókkal és az olvasást szabályozó jelekkel, nem mondhatjuk, hogy az ószövetség minden egyes mondata vagy félmondata teljesen világos volna számunkra. (…)

Az újszövetség nyelve a görög. A görög nyelv elterjedése azokkal a hódításokkal függött össze, amelyeket a világtörténelem egyik legnagyobb hódító személyisége, Nagy sándor hajtott végre

az i. e. 4. század utolsó harmadában. Ennek során a perzsa világbirodalom megsemmisítése után Nagy sándor seregei élén egészen az akkor ismert lakott világ széléig eljutott, s egyetlen biroda-lomban egyesítette a világ népeinek nagy részét.

Nagy sándor hódításai teljesen átformálták az egész földközi-tengeri és közel-keleti kultúra arculatát. Az ő korától kezdve ugyanis a régi keleti nemzeti kultúrák nem léteztek többé ősi for-májukban, hanem Nagy sándor és utódainak óriási birodalmában létrejött egy új, ún. szinkretisz-tikus, magyarul kevert jellegű „hellenisztikus” kultúra, amelyben a helyi, régi műveltségi elemek előbb a göröggel olvadtak össze, majd később egyre fokozódó mértékben nemzetközivé váltak. A szinkretisztikus kultúrák közé tartozott az i. e. 3–1. századok során az egyiptomi és asszír-babilóni műveltség mellett a palesztinai is. jeruzsálemben görög gimnázium létesült, s minden téren érvé-nyesült itt is a görög hatás.

Az ószövetség-hívő zsidóság legnagyobb része ellenállt az új irányzatnak, s sokszor véres lá-zadások során szembeszegült minden kísérlettel, amely vallási téren is igyekezett érvényesíteni a hellenisztikus hatást. Ez volt a helyzet még akkor is, amikor jézus megkezdte prédikációs tevé-kenységét. s hogy tanítványai beszédeit és életrajzát mégsem arámiul jegyezték le, annak oka az volt, hogy a kereszténység első apostolai többé már nem nemcsak a zsidósághoz szóltak, hanem az egész emberiséghez. Ennek az igénynek pedig szükségszerű velejárója volt, hogy ne az arámi nyelvet használják, hanem az egész akkori világ közös nyelvét, a görögöt. Nagy sándor hódításain kívül tehát a kereszténység univerzális igénye volt az az ok, ami miatt az újszövetség szerzői a görög nyelvet használták.”

(czeglédy Károly: a bibliai nyelvészet útjain)

a) mely nyelveken íródtak az ószövetség könyvei?

b) melyik nyelvcsaládba tartozik a héber?

c) mit tudtunk meg a bibliai iratok leírásáról?

d) mely nyelven íródtak az Újszövetség könyvei? miért ezt a nyelvet használták?


e) mit jelent a szinkretizmus fogalma?

E) Olvassátok el a szöveget, majd ennek alapján válaszoljátok meg a kérdéseket!

„A biblia héber szövegének az első és legjelentősebb fordítása a septuaginta (lXX) vagy Hetvenes fordítás. A biblia görög nyelvű fordításának az igénye a diaszpóra zsidósága körében merült fel sürgetően, ahol már nemcsak a héber, hanem a Palesztinában beszélt arám nyelvet sem ismerték. A fordításra az egyiptomi Alexandriában került sor. Az Aristeas-levélben fennmaradt legenda sze-rint a fordítás ii. Ptolemaiosz (i. e. 285–246) uralkodása alatt készült. Eszerint az uralkodó a híres alexandriai könyvtár vezetőjének a tanácsára elhatározta, hogy megszerzi a könyvtár számára a zsidók szent könyvét, a tórát. Ezért követeket küldött a jeruzsálemi zsidó főpaphoz, aki teljesítette kérését, rendelkezésre bocsátott egy arannyal írt héber tóra-tekercset, és a fordítás elvégzésére 72 tudós rabbit is küldött Egyiptomba. A fordítók munkájukat Pharosz szigetén, egymástól elkü-lönítve 72 nap alatt mindenki megelégedésére el is végezték. A 72 tudós munkáját ’a hetvenek fordításának’ nevezték el.

A legendából annyi igaz, hogy az i. e. ii. század elején valóban megvolt még Alexandriában a tóra görög fordítása, amelyet többen készítettek, és az i. e. ii. század elejéig fokozatosan kiegészí-tették az ótestamentum többi könyveivel.

A septuaginta fordítás jelentősége elsősorban nem az, hogy rajta keresztül lehetővé vált a hé-berül nem tudó zsidók és nem zsidók számára a biblia tanulmányozása, hanem sokkal inkább az, hogy benne egy olyan teljes fordítás áll rendelkezésünkre, amely a héber masszoréta szövegnél több mint ezer évvel ősibb szövegen alapul, amely egykorú a holt-tengeri tekercsek között talált bibliai leletekkel.

[…] a kereszténység elterjedése nyomán két latin bibliafordítás is készült [...] E korai latin fordí-tásokat ólatin fordításoknak nevezzük […]

jeromost bízta meg damasus pápa azzal, hogy javítsa ki az ólatin fordítást. jeromos fordítását nem fogadta osztatlan elismerés. csak a viii. századra sikerült teljesen kiszorítania az ólatin fordí-tást. Ettől kezdve azonban általánosan elterjedt. általános elterjedtsége miatt nevezik a fordítást a Xvi. századtól vulgatának, azaz elterjedtnek.”


a) mi a biblia görög fordításának neve?

b) mi a szó jelentése, és miért kapta ezt a nevet?


c) milyen igényt elégített ki a görög fordítás?

d) mi a görög fordítás jelentősége?

e) Ki készítette el a latin nyelvű fordítást?

f) mi a latin fordítás neve és miért?

F) Olvassátok el a szöveget, majd ennek alapján válaszoljátok meg a kérdéseket!

„A legrégibb magyar nyelvű (nem teljes) bibliafordítás az ún. Huszita biblia (Xv. század első fele), amelyet az irodalomtörténészek nagyobb többsége tamás és bálint szerémségi huszitáknak tu-lajdonít. (vannak azonban olyan jelek is, amelyekből arra következtethetünk, hogy már korábban is készítettek liturgikus célra vagy latinul nem tudó laikus szerzetesek és szerzetesnők számára magyar nyelvű biblia- vagy evangéliumrészleteket.) ugyancsak a Xv. században keletkezett az a nagyobb terjedelmű, ismeretlen alkotótól származó bibliafordítás, amely a jordánszky-kódexben található, s amelyet korábban báthori lászló pálos szerzetes munkájának tekintettek. Ezt követőleg csak kisebb bibliai részletek fordításáról tudunk.

Az első nyomtatásban is megjelent bibliafordítás Komjáthy benedek nevéhez fűződik, aki szent Pál leveleit fordította magyar nyelvre (1533). Ezt követte 1536-ban Pesti mizséri gábor fordítása, amely a négy evangéliumot tartalmazza, 1538-ban pedig benczédi székely istván magyar nyelvű zsoltároskönyve.

A teljes újszövetség magyarra fordítása Erdősy szilveszter jános nevéhez fűződik (1541). Heltai gáspár az egész bibliát át akarta ültetni magyar nyelvre, vállalkozása azonban csak részben sikerült (1551–1565). méliusz juhász Péter az ószövetségből jelentetett meg részleteket (1656), Félegyházi tamás pedig az újszövetséget tette közzé (1586).

A teljes bibliát elsőként a protestáns Károli gáspár fordította le és nyomtatta ki 1590-ben vi-zsolyban (vizsolyi biblia). Ezt követte a jezsuita Káldi györgy fordítása 1626-ban, amely a vulgata alapján készült. mindkét fordítást többször revideálták, ódon zamatát azonban meghagyták.”

(a biblia világa, szerkesztette rapcsányi lászló, rtv minerva, 1981)

a) melyik a legrégebbi nem teljes magyar fordítás?



b) melyik az első nyomtatásban megjelent bibliai szöveg?

c) Ki fordította magyarra a teljes Újszövetséget?

d) mikor, ki és hol fordította le a teljes bibliát?

4. sugalmazottszövegek

a) Olvassátok el a szövegeket, és tegyetek fel öt kérdést lényeges elemeikre vonatkozóan!

(1) A keresztény, különösen pedig a római katolikus teológusok többségének nézete szerint a szent-írás nemcsak az isten igéjét tartalmazza, hanem maga az isten igéje. Az ó- és újszövetség szerzője (autor) az isten, hiszen ő sugalmazta azt az emberi szerzőknek, ő inspirálta őket arra, hogy leírják, amit írtak, hogy ily módon írásukkal hassanak közvetlenül az emberiségre. Az első vatikáni zsinat pontosan körvonalazta róma álláspontját, amikor megállapította, hogy az egy-ház nem azért tekinti ezeket (a kanonikus könyveket) szentnek és kanonikusnak, mert azután, hogy kizárólag emberi tevékenység révén létrejöttek, tekintélyük révén jóváhagyattak, és nem is pusztán azért, mert a kinyilatkoztatást hibátlanul tartalmazzák, hanem azért, mert a szentlélek sugalma zására íródtak, mert az isten a szerzőjük, és mint ilyeneket magára az egyházra bízta őket.

(H. v. glasenapp: az öt világvallás)

(2) idézet egy Kossuth lajosra emlékező szónoki beszédből:

„Elbűvölő erejű szónok volt. reményt nyújtott az elnyomottaknak, büszkeséget öntött a nemesek szívébe. maga sem tudott a nemzeti büszkeség zászlója alól kibújni, mint igazi romantikus alkat, igazi hazafi. Néhány szóval, ’édeszengésű hangjával’ egy perc alatt több sikert ért el, mint bár melyik kortársa.

Ahogy jókai írta: »Amerre ment, a hír villáma járt mindenütt előtte, s már egy felzúgó tenger várt reá, férfiak tengere […] sohasem ugyanazon beszédet mondta el, mindig mást, mindig újat, amit a belső hév sugallott ajakára. A nép sírt, mint ahogy sírnak az oroszlánok.«”

16 s z ö v E g é r t é s - s z ö v E g A l K O t á s • 9 . é v F O l y A m

b) Készítsétek el a sugalmaz szó jelentésmezőjét a saját és a két szövegből nyert ismereteitek alapján!

c) beszéljétek meg, mi a biblia szövegének specialitása az Alkotó–szöveg–befogadó hármasságá-nak szempontjából!

5. olvassatokelcsoportbanegy-egyszövegrészletet,ésválaszoljatokakérdésekre!

A) „A repülőgép felszállása előtt kapcsolja be a biztonsági övet, amelynek kioldása a felszállás ideje alatt tilos. Az út alatt a mobiltelefon használata és a dohányzás nincs megengedve.”

milyen műfajú a szövegrészlet?

Ki lehet a szöveg szerzője, és kinek szánja szövegét? milyen kapcsolatban van a szerző és a be-fogadó?

vizsgáljátok meg a mondatok állítmányi részeit! A bibliában hol találhattok hasonló felépítésű mondatokat? Keressetek példákat is!

sugalmaz


b) „A radioláriák a sarkvidéki hideg és a trópusi meleg vizekben egyaránt előfordulnak. sokszínű-ek a tekintetben is, hogy a felszín közeli (50-100 méter mély) vizekben és akár több ezer méter mélységben is megtalálhatók, többnyire azonban a 100 és 1000 méter közötti tartományban élnek. Elterjedtségükben egyetlen törvényszerűség figyelhető meg: néhány fajtól eltekintve a partvonalaktól távol, a nyílt óceánokban élnek.”


miképp befolyásolja a szöveg hihetőségét az, ha tudjuk, honnan való?

mi jellemző a mondatban található igék módjára és idejére?

milyen más szövegtípusokban használják még ezt az időt és módot ehhez a szövegrészlethez hasonlóan?

Keressetek olyan szövegrészletet a bibliából, amelynek hasonló a nyelvi megformálása, és fontos a szöveg befogadáshoz a beszélő hitelességébe vetett bizalom!

c) „A mindannyiunk által tisztelt Professzor úr mindig arra figyelmeztetett bennünket, hogy ha ilyen elméleti problémába ütközünk, ne csüggedjünk; számoljunk, számoljunk és újra csak számoljunk! makacsságunk igyekezzen megközelíteni a számok makacsságát.”


Kitől származik az utolsó mondat? miért?


Keressetek a bibliában is olyan szövegrészletet, amelynél nehéz megállapítani, hogy ki beszél va-lójában!

d) „tavaszi szél vizet áraszt, / virágom, virágom, / minden madár társat választ, / virágom, virá-gom.”


milyen trópus jelenik meg a szövegben?

Keressetek a bibliában is hasonló trópusokat!

E) „A szó elszáll, az írás megmarad.”


mi jellemző a mondatban található igék módjára és idejére? mikor érvényes ez a kijelentés?

milyen más szövegtípusokban használják még ezt az időt és módot ehhez a szövegrészlethez hasonlóan?


Keressetek olyan szövegrészletet a bibliából, amelynek hasonló a nyelvi megformálása és hasonló funkciója van!

6. egészítsdkiaz1.feladattáblázatának3.oszlopátazelmúltkétóránmegtanultis-meretekkel!

7. gyűjts képzőművészeti alkotásokat, képeket, szobrokat stb., amelyek valamilyenbibliaitörténetetábrázolnak!

Készíts ebből néhány lapos füzetet! A képeket fénymásolhatod könyvből, letöltheted az internetről vagy fényképezheted.

A képek alatt a következőket kell feltüntetni: szerző, cím, keletkezési idő, technika.

A képek történetéhez készüljön néhány mondatos ismertetés! (mely bibliai történethez készült a kép?)

A gyűjtőmunka lehetséges forrásai: könyvtár, internet, albumok stb.

A képek elrendezésének elvét te magad válaszd meg!

A gyűjtemény végére írj egy visszatekintő rövid esszét, amelyben visszatekintesz az alkotás folya-matára!

2 . a t e r e m t é s é s a t ö r V é n y

1. egészítsétekkisajáttudásotokalapjánagörögökistenvilágárólírottakat!

A mítosz szó (görögül: müthosz) elbeszélést, történetet jelent.

A görög istenvilág alapvetően emberi formájú, idegen szóval antropomorf világ.

Alakjait emberi test formájában ábrázolták, és emberi tulajdonságokkal, típusjellemzőkkel ruház-ták fel.

A görög főisten:

testvérei:

2. teremtésmítoszok

A) Olvassátok el Ovidius átváltozások című művéből a következő részletet, és válaszoljatok a kérdésekre!

a) mit jelent a világ egyarcúsága?

b) Ki teremtődik ki által?

c) miből teremtődik az ember?

d) építsétek fel a teremtés rendjét! (piramis szerkezet)

1. szint _________ 4. mozzanat

2. szint ______________ 3. mozzanat

3. szint ___________________ 2. mozzanat

4. szint _____________________________ 1. mozzanat

5. szint ___________________________________ alaphelyzet

Ovidius: átváltOzásOK (mEtAmOrPHOsEs)

A világ keletkezése

„tenger s föld, s mindent takaró égboltnak előttemind e világ kerekén egyarcú volt az egész nagytermészet: chaos, így hívták: csak nyers kusza halmaz; csak tunya súly: egymásra sodort, s még össze nem illőmagvai nem jól összetapadt elemek tömegének. Nem ragyogott föl még, a világra világlani, titan;nem nőtt szüntelenül, szarvát újítani, Phoebe;nem függött a körül-lebegő levegőben a föld sem,egyensúlyban tartva magát; nem tárta ki karjátpart-peremek köribé nagymesszire Amphitrite; s mert hol a föld, ugyanott volt lég is, tengeri ár is,nem volt állani föld, nem volt jó úszni a hullám,légbe sugár nem gyúlt; tartós alakot mi sem őrzött:ellen állt ez amannak, mert egy testben örökkönháborúságot a fagy hővel, nedvessel a szárazés a keménnyel a lágy vívott, a nehézzel a könnyű. véget egy isten adott, meg a jobb természet, e harcnak:elszakitott égtől földet, vizeket meg a földtől,hígabb égi leget sürü légtől elkülönített.Ezt alkotta, s a vak halmazból mind kiemelte, s rakta helyükre, szilárd békével fűzte is össze. és ama tűzlelkű s minden súly nélküli égboltfelszökkent, s a világ tetejét foglalta lakásul;legközelebb hozzá helyben s kicsi súlyban a lég van;sűrűbb sokkal a föld s viselője nehéz elemeknek,súlya miatt lefelé sűllyedt; s a körébe-folyó nedvszélre vonult s a tömör szárazt körül így kerítette. bármelyik istenség osztotta is így el e halmazt,szelte előbb sokká, azután rendezte tagokká; és legelőbb is a föld tömegét: szintjén egyenetlen itt vagy amott ne legyen, nagy gömbbé gömbölyitette.szétzuditotta az árt, s dagadoznia adta parancsátvad viharokban, s hogy keretezze habokkal a földet.

a t e r e m t é s é s a t ö r v é N y 2 1

sok forrást is adott, tavakat, meg tágterü lápot,sok lefutó folyamárt övezett meredek peremekkel,többfeletartókat, miket itt föld nyel be magába,másutt tengernek törnek, s hol a hab szabadabb márs tágabb síkon fut, nem gátra, de szirtre verődnek.réteket elteritett, völgyet homorodni lapított,erdőt lombositott, sziklás hegyeket magasított.s mint eget oszt két öv jobbról, s balról ugyanannyis van közepütt egy, mely tüzesebb, mint mindvalamennyi,így különözte övekre az isten gondja az égtőlkörbefogott tömeget, s most itt ugyanannyi a tájék.Egy, közepütt, forró: sose lakhat rajta az ember;kettőt hó takar el; s közibük helyezett ugyanannyimérsékelt övet is, tüzet és fagyot összekeverve. rajtuk fekszik a lég; ami könnyebb sokkal a földnél,víznél is könnyebb, s ugyanúgy nehezebb a tüzeknél.lakhelyet ott rendelt felhőknek, kósza ködöknek,s emberi elméket rémítő ég-rianásnak,s villámmal fagyokat fúvó fene förgetegeknek.bár a világ megmunkálója nem adta egészennékik a tág levegőt, zabolázni alig lehet őket– míg más-más helyeken fúnak –, hogy szerte ne tépjékmind a világot: olyan nagy a testvérháboru köztük.Eurus Napkeleten s nabathaeus tájakon ült meg,s a perzsák közt, meg a hajnali fény verdeste tetőkön;míg a bukó naptól hevülő part, alkonyi tájékmind zephyrust uraló; scythián meg az északon úr lettborzasztó boreas; túlsó fele ázik a földnekfolyton a felhőktől meg az Auster permetegétől.mind fölibé a folyékony-tiszta, a súly-nem-igáztaaethert rakja, amelyben a földnek semmi salakja.mind e határaikat csak alig rendezte szilárddá – és, mik a nagytömegű halmaznak alatta lapultak,kezdtek az égen a csillagok is fölfényleni forrón.s hogy ne legyen tájék eleventől árva, az égitérre a számos csillagkép, a sok istenalak lép;csillámló halakat befogad, helyet adva, a hullám; a föld vadnak, rezgő levegő madaraknak ad otthont. még egy fennköltebb s mindnél okosabb eleven lényvolt, mi hiányzott, hogy rajtuk gyakorolja uralmát.s ím, ember született; kit formált isteni magból tán az az építő, a világot szebbre teremtő,vagy rokon ég magvát tartotta meg ebben a föntilégtől csak nemrég különült, csak imént alakult föld;mit víz habjaival vegyített fia iapetusnak,és mintázta a mindenen-úr magas égilakókról.minden egyéb állat letekint görnyedten a földre,

2 2 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s • 9 . é v f o l y a m

embernek fölemelt orcát és adta parancsát,hogy föl a csillagokig pillantson, az égre tekintsen.így, mely imént nyers volt s formátlan, a föld sosem ismertemberi orcákkal vált végül tündöklővé.”

b) Olvassátok el Ovidius átváltozások című művéből a következő részletet, és válaszoljatok a kérdésekre!

a) melyek a világkorszakok?

b) jellemezzétek az első és a negyedik korszakot a szöveg alapján!

c) építsétek fel a világkorszakokat piramisszerkezetben!

1. szint _________________________ jellemzői:

Aranykor

2. szint ______________________________________ jellemzői:

3. szint _____________________________________________ jellemzői:

4. szint__________________________________________________ jellemzői:


Ovidius: átváltOzásOK (mEtHAmOrPHOsEs)

A világ négy korszaka. A gigasok

„s lett legelőbb az aranykorszak, mely nem fenyítéstőls törvénytől, hanem önként folyt becsületben, erényben.Félelem és megtorlás nem volt, felszegezett ércbősz szót nem mutatott, a tömeg nem nézte riadtanesdve a bíráját, bírátlan volt ki-ki biztos.bérceiről a fenyő, bebolyongani távoli tájat,nem szállt még le a hömpölygő habos árra, kivágva;senki sem ismert még más partot, mint a magáét.városokat meredek mély árkok még nem öveztek;görbe, rezes hadikürt s hosszú haditrombita nem szólt,nem volt harci-sisak, sem kard: katonák hada nélkülélt biztonságban minden nép, lágy nyugalomban.Ember nem kötelezte, kapák s eke se sebezteés mégis megadott a mező mindent maga önként;mind megelégedvén a magától-lett eledellel,vackort gyűjtöttek, hegyi epret szedtek az erdőn,és somot és szedret, mely tüskés cserje között csüng,s mit hullat jupiter terebélyes tölgye, a makkot.El nem enyésző volt a tavasz, langy lengedezésselmag nélkül született szirmot simogattak a szellők.majd meg a fölszántatlan föld meghozta gyümölcsét,szűzi mező sárgult sok súlyos búzakalásszal;egy folyamár tejjel, nektárral folyt le a másik,zöld viruló tölgyből csepegett aranyszínű színméz. saturnust miután a sötétlő mélybe vetették,úrrá lett jupiter, s az ezüst ivadék kora jött el,gyatrább, mint az arany, becsesebb a vörösszinü réznél.juppiter ekkor az ősi tavaszt rövidebbre szorítván,tél, lobogó-hevű nyár, s hol langyos, hol hideg ősz jött,s kurta tavasz; velük így négy részre tagolta az évet.Ekkor esett legelőbb, hogy száraz hőben a lég isizzott, és hogy a szél vizeket jéggé merevített;ekkor költöztek házakba ( a ház ez időbenbarlang volt, sürüség, s vesszők meg háncs fonadéka);és a ceres magvát legelőször a hosszú barázdamost boritotta be, járom alatt most nyögtek az ökrök. Harmadikul meg réz-ivadék született meg utánuk,féktelenebb- lelkű, fene fegyvert rántani forróbb,ámde nem elvetemült. vad vasból vésve a végső.most e silányabb érc idejébe betört a gonoszságmind, sebesen; menekül hűség, jog, tiszta szemérem;és helyükbe a csel s a ravasz szív száll, a csalárdságés az erőszak, a birtoklás vétekteli vágya.vásznat most a szelekre – miket még jól nem is ismer –


bíz a hajós; s mik a hegy tetején oly hosszasan álltak,még sosem-ismert sós habokon szökdelnek a szálfák.s mely, valamint napfény s levegő, régente közös volt,mérő gondosság mesgyét vág hosszan a földbe.s már nemcsak gabonát s eledelt követeltek a gazdagföld felszínétől, de a bensőjébe hatoltak,és miket elrejtett, amiket styx árnyaihoz vitt,kincseket ástak elő, a sok átok létrehozóit.Ekkor az ártó vas, s az arany, vasnál ami ártóbb,színre került; s lett háboru, mely küzd vassal, arannyals vér-befutott kézzel csörget, ráz vad hadifegyvert.rablásból élnek. gazdát retteghet a vendég,vőt az após; ritkán szerető a fivér a fivérrel –férj feleségnek, a nő férjének terveli vesztét;sápad a farkastej: szörny mostoha készíti mérgét;gyermek időnap előtt apjának kémleli évét;verve a jámborság. vértől iszamos mezeinkrőlszűz Astraea röpült legvégül vissza az égbe. s jobb biztonságú hogy a felsőbb lég se lehessen,törtek az órjások, mondják, várára az égnek,s hegyre hegyet magasan halmoztak a csillagos égig.Ekkor minden-úr jupiter veri át az Olimpust,villámmal, s üti Ossáról le a Pelion ormát.és hogy a rémületes testek betemetve hevertek,úgy mondják, a szülötteinek vérével elöntöttFöld elevenné tett sok forró, szerteomolt vért,és hogy törzsének végképpen magva ne vesszen,emberi képet adott neki. csakhogy e fajzat is éppúgysemmibe vette az égieket, vad ölésre mohóans bőszivüen – hogy látnivaló: vér volt a szülője.”

c) Olvassátok el a következő szemelvényt, és válaszoljatok a kérdésekre!

a) mit tudunk meg a részlet alapján az ember származásáról?

b) Ki az aranykorszak égi óriása?


2 6 s z ö v E g é r t é s - s z ö v E g A l K O t á s • 9 . é v F O l y A m

c) mi jellemzi az aranykor emberi világát?

HésziOdOsz: mUnkÁk és nAPok

„Egy törzsből származnak az istenek és a halandók.

Első rendje az emberi nemnek volt az aranykor. úgy adták, kik fenn az Olymposon élnek örökké. Akkor még mindenki fölött Kronos égi király volts könnyű szívvel, akárcsak az istenek, élt a halandó,távol a bajtól, távol a jajtól, még az öregségsem járt köztük, mindvégig duzzadt az erőtőlKarjuk s lábuk, a kórság még nem törte meg őket.mint lágy álom jött a halál rájuk s amíg éltek,csak jóban volt részük, a föld meghozta magátólbő termését és dolgozni merő gyönyörűségvolt a derék társakkal s dús legelőn legelészettNyájuk s kedvelték az olymposi boldogok őket.majd aztán hogy a föld befogadta magába e fajtát,jótét lelkek lettek, a nagy zeus rendeletére,Földönjáró hű őrzői az emberi nemnek,minden gaztettet meglátnak s őrzik a törvényt.míg magukat köd leplezi, úgy járják be a földet,gazdagság-gyarapítók, mert az övék ez a rang is.”

d) A következő szakszöveg elolvasása után válaszoljatok a kérdésekre!

a) Hogyan születik meg Kronosz?

b) milyen jóslat teljesedik be rajta?


c) Hogyan menekül meg zeusz apja terve elől? .

d) Hogyan osztozik meg zeusz a világon testvéreivel?

mitOlógiAi ábécé

A világ ősállapota a Khaosz volt, alkotó részei össze-vissza bonyolódtak. rájuk borult a sötétség, az éjszaka: a Nüx. Egy légáramlat termékenyítette meg a Khaoszt; ezüsttojásból született Erósz, a von-zalom, a szeretet. de Erósz magányától elborzadva visszabújt az ezüsttojásba, onnan hívta létre uranoszt, az eget és gaiát, a földet. uranosz és gaia gyermekei a titánok és a titaniszok. Közülük Kronosz állt bosszút apján a titánok segítségével idősebb testvérei, a Hekatonkheirek (százkezű óriások) és a Küklopszok (egyszemű óriások) elpusztítása miatt. uranosz kiomló véréből születtek a lelkiismeret-furdalás és a bosszúállás istennői, az Erinnüszök.

de Kronosz nem lehetett nyugodt győzelmében. Egy jóslat figyelmeztette arra, hogy az ő ural-mának is saját gyermeke fog véget vetni. Ezért nyelte le megszületése után valamennyi gyermekét: Hesztiát, démétért, Hérát, Hádészt (Plutónt) és Poszeidónt. Felesége, rheia ezért rejtőzött el Kréta szigetén következő fia, zeusz születése előtt. A gyermeket a diké-hegy nimfái nevelték fel. zeusz felserdülve mérget adott be atyjának, aki ettől sorjában kihányta elnyelt gyermekeit. Ezután zeusz [….] hadat indított Kronosz és a titánok ellen. le is győzte apját.

A világon megosztozott bátyjaival: Poszeidón lett a tengerek ura, Hádész az Alvilágé, magának pedig az égi uralmat tartotta meg. Ez a győzelem tette őt királlyá az istenek felett.



összEFOglAló A görögöK világrENdjéről

A klasszikus görög mitológia képet formál a világ létrejöttéről, rendjéről. Az ókori alkotók közül legkorábban Hésziodosz (Kr. e. viii–vii. század) a Theogonia (istenek születése) és a munkák és napok című költeményében beszéli el a világ keletkezését, az istenek, titánok, héroszok és az ember származását, a világkorszakok kialakulását.

Ovidius (Kr. e. 43–Kr. u. 17) római költő metamorphoses (Átváltozások) című költeményében ír a világ keletkezéséről és korszakairól. A tizenöt könyvre felosztott költeményciklusból szá-mos görög-római átváltozás-történet feltárul.

Az ős-rendezetlenség állapotából, a Khaoszból megjelenő mélység része gaia vagy gé (Föld) és a világot alkotó Erósz (szerelem). A Khaoszból származik Nüx (éj) és Erebosz (sötétség). gaiából létrejön uranosz (égbolt), s tőle fogannak gaia gyermekei, az első istenek, titánok, titaniszok, gigászok, hekatonkheirek (százkezű óriások). Kronosz és rheia nászából származ-nak a későbbi olümposzi istenek.

3. olvassátokelabibliaiteremtéstörténetet!

A világ tErEmtésE

(1móz 1; 2:1-8; 18-24; 3:1-24; 4:1-15)

1 1Kezdetben teremtette isten a mennyet és a földet. 2A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de isten lelke lebegett a vizek fölött.

3Akkor ezt mondta isten: legyen világosság! és lett világosság. 4látta isten, hogy a világosság jó, elválasztotta tehát isten a világosságot a sötétségtől. 5és isten elnevezte a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte. így lett este, és lett reggel: első nap.

6Azután azt mondta isten: legyen boltozat a vizek között, hogy elválassza egymástól a vizeket. 7megalkotta tehát isten a boltozatot, és elválasztotta a boltozat alatt levő vizeket a boltozat felett levő vizektől. és úgy történt. 8Azután elnevezte az isten a boltozatot égnek. így lett este, és lett reggel: második nap.

9Azután azt mondta isten: gyűljenek össze az ég alatt levő vizek egy helyre, hogy láthatóvá váljék a száraz. és úgy történt. 10Azután elnevezte isten a szárazat földnek; az összegyűlt vizeket pedig tengernek nevezte. és látta isten, hogy ez jó.

11Azután mondta isten: Növesszen a föld növényeket: füvet, amely magvakat hoz, gyümölcsfát, amely fajtájának megfelelő gyümölcsöt terem, amelyben magva lesz a földön. és úgy történt. 12Haj-tott tehát a föld növényeket: füvet, amely fajtájának megfelelő magvakat hoz, és gyümölcstermő fát, amelynek ugyancsak fajtájának megfelelő magva van. és látta isten, hogy ez jó. 13így lett este, és lett reggel: harmadik nap.

14Azután azt mondta isten: legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és meghatározó jelei legyenek az ünnepeknek; a napoknak és az esztendőknek. 15le-gyenek ezek a világító testek az égbolton, hogy világítsanak a földre. és úgy történt. 16megalkotta isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal, és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjszaka; meg a csillagokat. 17 Az égboltra helyezte azokat isten, hogy


világítsanak a földre, 18és uralkodjanak nappal meg éjszaka, és elválasszák a világosságot a sötét-ségtől. és látta isten, hogy ez jó. 19 így lett este, és lett reggel: negyedik nap.

Az állatok teremtése

20Azután ezt mondta isten: Pezsdüljenek a vizek élőlények nyüzsgésétől, és repdessenek mada-rak a föld felett, az égbolt alatt. 21és megteremtette isten a nagy víziállatokat, a vizekben nyüzsgő különböző fajtájú úszó élőlényeket, és a különböző fajtájú madarakat. és látta isten, hogy ez jó. 22Azután megáldotta azokat isten: szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek meg a tenger vizét; a madár is sokasodjék a földön! 23így lett este, és lett reggel: ötödik nap.

24Azután ezt mondta isten: Hozzon létre a föld különböző fajtájú élőlényeket: különböző fajta barmokat, csúszómászókat és egyéb földi állatokat. és úgy történt.

25megalkotta isten a különböző fajtájú földi állatokat, a különböző fajta barmokat, meg a föld mindenféle fajta csúszómászóját. és látta isten, hogy ez jó.

Az ember teremtése

26Akkor ezt mondta isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, az egész földön és mindenen, ami a földön csúszik-mászik.

27megteremtette isten

az embert a maga képmására,

isten képmására teremtette,

férfivá és nővé teremtette őket.

28isten megáldotta őket

és ezt mondta nekik isten:

szaporodjatok, sokasodjatok,

töltsétek be és hódítsátok meg a földet.

uralkodjatok a tenger halain,

az ég madarain

és a földön mozgó

minden élőlényen!29Azután ezt mondta isten: Nektek adok az egész föld színén minden maghozó növényt, és

minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van: mindez legyen a ti eledeletek. 30minden földi állat-nak, az ég minden madarának és minden földi csúszómászónak pedig, amelyben élet van, eledelül adok minden zöld növényt. és úgy történt. 31és látta isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. így lett este, és lett reggel: hatodik nap.


A teremtés hetedik napja

2 1így készült el a menny és a föld és azoknak minden serege.2A hetedik napra elkészült isten a maga munkájával, amelyet alkotott, és megpihent a hetedik

napon egész alkotó munkája után. 3Azután megáldotta és megszentelte isten a hetedik napot, mi-vel azon pihent meg isten egész alkotó és teremtő munkája után.

4Ez a menny és föld teremtésének a története.

Az első ember az éden kertjében

Amikor az úristen a földet és a mennyet megalkotta, 5még semmiféle mezei fű nem volt a földön, és semmiféle mezei növény nem hajtott ki, mert az úristen még nem bocsátott esőt a földre. Em-ber sem volt, aki a termőföldet megművelje. 6Akkor pára szállt fel a földről, és mindenütt átitatta a termőföld felszínét. 7Azután megformálta az úristen az embert a föld porából, és élet leheletét lehelte orrába. így lett az ember élőlénnyé.

8ültetett az úristen egy kertet édenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formált. 9sar-jasztott az úristen a termőföldből mindenféle fát, szemre kívánatosat és eledelre jót; az élet fáját is a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának fáját.

15és fogta az úristen az embert, elhelyezte az éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze. 16ezt parancsolta az úristen az embernek: A kert minden fájáról szabadon ehetsz,17de a jó és a rossz tudásának fájáról nem ehetsz, mert ha eszel róla, meg kell halnod.

18Azután ezt mondta az úristen: Nem jó az embernek egyedül lennie, alkotok hozzáillő segí-tőtársat. 19Formált tehát az úristen a földből mindenféle mezei állatot, mindenféle égi madarat, és odavitte az emberhez, hogy lássa, minek nevezi; mert minden élőlénynek az a neve, aminek az ember nevezi. 20így adott az ember nevet minden állatnak, az égi madaraknak és minden mezei élőlénynek, de nem talált az emberhez illő segítőtársat.

21mély álmot bocsátott azért az úristen az emberre, és az elaludt. Akkor kivette az egyik oldal-bordáját, és húst tett a helyére. 22Az emberből kivett oldalbordát asszonnyá formálta az úristen, és odavitte az emberhez. 23Akkor ezt mondta az ember:

Ez most már

csontomból való csont,

testemből való test.

Asszonyember legyen a neve:

mert férfiemberből vétetett.24Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté. 25még

mindketten mezítelenek voltak: az ember és a felesége; de nem szégyellték magukat.


A bűnbeesés

3 1A kígyó pedig ravaszabb volt minden mezei állatnál, amelyet az úristen alkotott. Ezt mondta az asszonynak: csakugyan azt mondta isten, hogy a kert egyetlen fájáról sem ehettek? 2Az asszony így felelt a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk, 3csak annak a fának a gyümölcséről, amely a kert közepén van, mondta isten: Nem ehettek abból, ne is érintsétek, mert meghaltok. 4de a kígyó ezt mondta az asszonynak: dehogy haltok meg! 5mert isten tudja, hogy ha esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az isten: tudjátok, mi a jó, és mi a rossz.

6Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett. 7Ekkor megnyílt mindkettőjük szeme, és észrevették, hogy mezítelenek. Ezért fügefale-veleket fűztek össze, és ágyékkötőket készítettek maguknak.

8Amikor azonban meghallották az úristen hangját, amint a napi széljárás idején a kertben járt-kelt, elrejtőzött az ember és a felesége az úristen elől a kert fái között. 9de az úristen kiáltott az embernek, és ezt mondta: Hol vagy?

10Az ember így felelt: meghallottam hangodat a kertben, és megijedtem, mert mezítelen vagyok. Ezért rejtőztem el. 11Az isten erre azt mondta: Ki mondta meg neked, hogy mezítelen vagy? talán ettél arról a fáról, amelyről azt parancsoltam, hogy ne egyél? 12Az ember így felelt: Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról, és így ettem. 13Akkor az úristen ezt mondta az asszonynak: mit tettél? Az asszony így felelt: A kígyó szedett rá, azért ettem.

isten büntetése

14Akkor ezt mondta az úristen a kígyónak:

mivel ezt tetted,

átkozott légy

minden állat

és minden mezei vad közt:

hasadon járj,

és port egyél

egész életedben!

15ellenségeskedést támasztok

közted és az asszony közt,

a te utódod és az ő utódja közt:

ő a fejedet tapossa,

te meg a sarkát mardosod.16Az asszonynak ezt mondta:

igen megnövelem terhességed fájdalmát,

fájdalommal szülöd gyermeked,


mégis vágyakozol férjed után,

ő pedig uralkodni fog rajtad.17Az embernek pedig ezt mondta:

mivel hallgattál feleséged szavára,

és ettél arról a fáról,

amelyről azt parancsoltam,

hogy ne egyél,

legyen a föld átkozott miattad,

fáradsággal élj belőle

egész életedben!

18tövist és bogáncsot hajt neked,

és a mező növényét eszed.

19Arcod verejtékével

eszed a kenyeret,

míg visszatérsz a földbe,

mert abból vétettél.

bizony por vagy,

és vissza fogsz térni a porba!20Az ember évának nevezte el a feleségét, mert ő lett az anyja minden élőnek.21Az úristen pedig bőrruhát készített az embernek és feleségének, és felöltöztette őket.22Azután ezt mondta az úristen: ime az ember olyanná lett, mint miközülünk egy: tudja, mi

a jó, és mi a rossz. most azért, hogy ne nyújthassa ki kezét, és ne szakíthasson az élet fájáról is, hogy egyék, és örökké éljen, 23kiűzte az úristen az éden kertjéből, hogy művelje a földet, amely-ből vétetett. 24és miután kiűzte az embert, odaállította az éden kertje elé a kerúbokat és a villogó lángpallost, hogy őrizzék az élet fájához vezető utat.

A) A teremtéstörténet megismerése után válaszoljatok a következő kérdésekre!

válaszaitokat a szövegből vett idézetekkel is megadhatjátok!

a) mi a teremtés módja?

b) mi a teremtett dolgok sorrendje?

c) Azonosítsátok a különböző beszédaktusokat! válaszotokat támasszátok alá a szövegből vett idézetekkel!

d) mit tudunk meg e teremtés elbeszélőjéről? válaszotokat a szövegből vett idézetekkel indokol-játok!

b) A teremtéstörténet megismerése után oldjátok meg a feladatokat, válaszoljatok a kérdésekre!

a) idézzétek a teremtés mozzanatait!

7. nap .

6. nap „Alkossunk embert a képmásunkra…”


5. nap

4. nap

3. nap

2. nap

1. nap „legyen világosság!...”

b) Az elolvasott szövegben kétféle teremtéstörténet található. vessétek össze a kettőt!

mit mond az ember helyzetéről?

mit mond az isten és ember viszonyáról?

c) miként értelmezi át az alaptörténetet jános evangéliumának preambuluma (bevezetése)?

„1Kezdetben volt az ige, és az ige az istennél volt, és isten volt az ige.”



A teremtés történetét valószínűleg a Kr. e. vi. században fogalmazhatták, a királyok korának vége felé.

minden dolgok kezdetén (kezdetben) isten teremtő cselekvése áll. Az a héber szó, ame lyet magyarra a teremtette szóval fordítottak le, nem a valamiből való alkotást, hanem a semmiből való előhívást jelenti: a következőkben a teremtés legtöbb művét a teremtő beszédaktus („legyen!”) hozza létre. A teremtés első része a szétválasztás (1–3. nap), másik része a feldíszítés (4–6. nap).

4. töltsétekkiazösszehasonlítótáblázatot!Válaszaitokataszövegbőlvettidézetekkelindokoljátok!

t E r E m t é s -m O z z A N A t O K

g ö r ö g m i t O l ó g i A b i b l i A

A v i l á g A t E r E m -

t é s E l ő t t

pl.: vak, nyers, kusza halmaz sötétség

A t E r E m t é s 1 .

m O z z A N A t A


m O z z A N A t A



m O z z A N A t A

A t E r E m t é s

b E F E j E z ő m O z z A -

n A T A

5. olvassátokelatízparancsolatot! jelöljétek be a szövegben magukat a parancsolatokat! csoportosítsátok őket! megadunk

néhány lehetséges szempontot, de magatok is megfogalmazhattok újabbakat. írjátok a szempontok mellé a törvények számát!

– istenhez kapcsolódó:

– vallási

– az isteni önazonosság kinyilatkoztatása

–

– emberhez kapcsolódó:

– ember és ember kapcsolatára vonatkozó

– a tulajdonviszonyhoz kapcsolódó

–

– tiltó mondat formájában megfogalmazott törvények:

– erkölcsi

– vallási

–


A tízPArANcsOlAt

(2móz 20:1-17)

1 Akkor mondta el isten mindezeket az igéket:

2 én, az úr, vagyok a te istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.

3 Ne legyen más istened rajtam kívül!

4 Ne csinálj magadnak istenszobrot, semmiféle képmását azoknak, amik fenn az égben, lenn a földön, vagy a föld alatt a vízben vannak.

5 Ne imádd és ne tisztelt azokat, mert én, az úr, a te istened, féltőn szerető isten vagyok! meg-büntetem az atyák bűnéért a fiakat is harmad-és negyedízig, ha gyűlölnek engem.

6 de irgalmasan bánok ezerízig azokkal, akik szeretnek engem, és megtartják parancsolataimat.

7 Ne mondd ki hiába istenednek, az úrnak nevét, mert nem hagyja az úr büntetés nélkül, ha valaki hiába mondja ki nevét!

8 Emlékezzél meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt!

9 Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat!

10 de a hetedik nap te istenednek, az úrnak nyugalomnapja. semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se állatod, se kapuidon belül tartózkodó jövevény.

11 mert hat nap alatt alkotta meg az úr az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta és megszentelte az úr a nyugalom napját.

12 tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet istened, az úr ad neked!

13 Ne ölj!

14 Ne paráználkodj!

15 Ne lopj!

16 Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!

17 Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod feleségét, se szolgáját, se szolgálóját, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a felebarátodé!


6. abuddhizmustanításaszerintötalapszabályt,ötfogadalmatkellbetartaniahívőknek. (perszesok-sokmásszabályisvan.)

A felsorolt szabályokhoz rendeld hozzá a tízparancsolatból a megfelelőt! írd le a véle-ményed a parancsolatról!

A Z ö T F O g A d A l O m

A t í z P A r A N c s O l A t m E g F E l E l ő t ö r v é N y E i

v é l E m é N y E m A P A r A N c s O l A t r ó l

N E l é g y á r t A l m á -

r A s E m m i l y E N

é l ő l é N y N E K !

N E v E d d E l A z t ,

A m i t N E m A d t A K

O d A !

N E é l j m é r t é K t E -

l E N é l E t E t !

m O N d j i g A z A t ,

N E r á g A l m A z z ,

N E b E s z é l j d u r v á N ,

é s N E F E c s E g j !

N E A l K A l m A z z

t u d A t O d A t H á t r á -

N y O s A N b E F O l y á -

s O l ó s z E r E K E t !


7. olvasselnéhánybekezdéstalászlókirályalkottatörvényekbőlésamagyaralkot-mányból!

lászló (1077–1095) törvéNyKöNyvEiből

(12) Ha valamely szabadot vagy rabszolgát lopáson érnek, akasszák fel. Ha pedig, hogy mene-küljön az akasztófától, a templomba menekül, kihozván őt a templomból, vakítsák meg. Az olyan rabszolga pedig avagy szabad, libát vagy tyúkot lop, fél szemét veszítse, s amit lopott, adja vissza.

(14) Ha valamely szabad ember tíz dénár értékűt lop, akasszák fel, ha tíz dénárnál kisebb értékűt lop, a lopott értéket tizenkétszeresen adja vissza, és egy ökröt fizessen.

(11) Ha valaki vasárnapon vagy a nagyobb ünnepen nem megy az ő kerületének egyházába, ve-résekkel javítsák meg.

(22) Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékot visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek.

1949. évi XX. törvéNy: A mAgyAr KöztársAság AlKOtmáNyA

13.§. 1. A magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.

2. tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben

szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártala-

nítás mellett lehet.

15.§. A magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét.

54.§. 1. A magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az

élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önké-

nyesen megfosztani.

2. senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy

büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy

tudományos kísérletet végezni.

55.§. A magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra,

senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okból

és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.


a) melyek rendelhetők a tízparancsolathoz ezekből a törvényekből?

b) milyen különbségeket találsz az elolvasott törvények megfogalmazása között?

töltsd ki a táblázatot!

t í z -P A r A N -c s O l A t

m i l y E N m O N d A t -F A j t á K A t

t A l á l s z A s z ö v E g -b E N ? m i -

l y E N N y E l -v i j E l b ő l i s m E r E d f e l e Z e -

K E t ?

l á s z l ó t ö r v é -

N y E i

m i l y E N m O N d A t -F A j t á K A t

t A l á l s z A s z ö v E g -b E N ? m i -

l y E N N y E l -v i j E l b ő l i s m E r E d

F E l E z E K E t ?

m A g y A r A l K O t -m á N y

m i l y E N m O N d A t -F A j t á K A t t A l á l s z A S Z ö -

v E g b E N ? m i l y E N N y E lv i

j E l b ő l i s -m E r E d F E l

E z E K E t ?


8. hogyanfüggenekösszemózesselazalábbifogalmak?nézzutána!

é g ő c s i P K E b O K O r

v í z b ő l v E t t g y E r m E K

A Z E g y i P t O m i t í z c s A P á s

F r i g y l á d A

A r A N y b O r j ú

s z ö v E t s é g -k ö T é S

l é v i


Az öt mózesi könyv közül az első a teremtés könyve, a Genezis (a görög geneszisz szó jelen-tése: keletkezés). A Genezis közvetlenül egymás után két teremtéstörténetet közöl. Az első-ben isten a szavával teremt. Ez a teremtés tudatosan felépített, zárt logikai rendben zajlik. A kiindulást a térségek megteremtése és elválasztása jelenti, majd ezt követi a benépesítésük. A teremtés végcélja az ember megteremtése. A hetedik nap a teremtés befejezésének ünnepi pillanata.

A második teremtéstörténet több ponton ellentmond az elsőnek, s éppen csak hogy meg-említi a föld és az ég megalkotását. Az úristen itt az embert a föld porából formálja meg. Az ember (adam) a földből (adama) származik. Ezért az ádám szó később az első ember tulajdonneveként szerepel.

isten a kertbe, amelyet az ember számára alkotott (az édenbe) belehelyezi ádámot, majd oldalbordájából megalkotja az asszonyt, évát.

A történet szerint isten a maga képmására teremtette az embert. A „maga képmása” átvitt értelemben is érthető (értsd: alkotó, teremtő lénynek). A bibliában többször is előfordul az istennel való találkozás és beszéd.

A tízparancsolat a sinai-hegyi szövetségkötés alkalmával mózes által kihirdetett, istenre visz-szavezetett, két kőtáblára vésett törvénygyűjtemény. Az ember istenre és embertársaira vo-natkozó kötelességeit jórészt tiltó formában összefoglaló szöveg.

9. olvassátokelbábeltornyánaktörténetétaBibliában!(1móz11:1-9)

A) játszó csoport

játsszátok el bábel tornyának történetét úgy, hogy bábel tornya egy mai felhőkarcoló legyen! A feladatot úgy oldjátok meg, hogy minél több csoporttag kapjon szerepet: személyesítsétek meg bátran a tárgyakat is (bábel tornyát mindenképp), de használhattok más eszközöket is a játékban!

b) Nyelvi megformáltságot figyelők

Figyeld meg, hogyan beszélnek a középső körben bábel tornyának történetét színre vivő tár-said! A feladatod az, hogy az alábbi kérdések segítségével kövesd az alkotáskor használt jellem-ző nyelvi fordulatokat!

a) Próbáld meg jegyzetelni, hogy mely szavakat használják legtöbbet társaid!


b) jegyezz le egy olyan mondatot szó szerint, amikor

– egy szereplőre szerepet osztanak;

– eldöntik, hogy hol legyen bábel tornya, és ki alakítsa azt;

– egy tárgyról eldöntik, hogy mi legyen a szerepe.

c) jellemzően milyen típusú mondatokat használnak tervezés közben?

c) A szituáció jellemzőit figyelők

Próbáld meg jellemezni az alábbi kérdések segítségével azt a beszédszituációt, amelybe a kö-zépső körben bábel tornyának történetét színre vivő társaid kerültek!

a) mennyiben hasonlítható ez a beszédszituáció a teremtés beszédhelyzetéhez?

b) mire használják a nyelvet a kör közepén dolgozó társaid? Próbálj meg több választ is adni erre a kérdésre!


c) Nyelvhasználatuk mennyiben tér el a köznapi nyelvhasználattól?

10.töltsdkiakilépőkártyát!

a) milyen új ismereteket sajátítottál el a modul során?

b) írd le észrevételeidet a tanórákkal kapcsolatban!

c) írd le, ha van megválaszolatlan kérdésed!

3 . á b r a h á m é s i z s á k

1. nézdmega3.feladatbantalálhatókétrembrandt-képet! milyen korábbi ismeret jutott eszedbe a képek alapján? milyen kérdések merültek fel benned ábrahám és izsák történetével kapcsolatban? töltsd ki a táblázat első két oszlopát!

s A j á t i s m E r E t E i m A K é P E K A l A P j á N

F E l m E r ü l t K é r d é s E K ú j i s m E r E t E K

2. keressétekkiamegadottszövegekbőlazokatarészeket,amelyekalapjátadhattákegy-egyszóláskialakulásának.melyszólásokezek?

A) 1mózes 11:1-9.

b) 1mózes 19:12-22.

c) 1mózes 19:23-26.


d) 2mózes 21:22-25.

ábrAHám és izsáK törtéNEtE

1móz 22:1-19.

isten próbára teszi ábrahám hitét

22 1Ezek után történt, hogy isten próbára tette ábrahámot, és megszólította:

ábrahám! ő pedig felelt: itt vagyok. 2isten ezt mondta: Fogd a fiadat, a te egyetlenedet, akit sze-retsz, izsákot, és menj el morijjá földjére, és áldozd fel ott égőáldozatul az egyik hegyen, amelyet majd megmondok neked! 3ábrahám fölkelt reggel, fölnyergelte a szamarát, maga mellé vette két szolgáját meg izsákot, a fiát. Fát is hasogatott az áldozathoz. Azután elindult arra a helyre, amelyet az isten mondott neki.

4A harmadik napon fölemelte tekintetét ábrahám, és meglátta azt a helyet messziről. 5Ekkor így szólt ábrahám a szolgáihoz: maradjatok itt a szamárral, én pedig a fiammal elmegyek oda, imád-kozunk, és utána visszatérünk hozzátok. 6Fogta tehát ábrahám az égőáldozathoz való fát, rátette a fiára, izsákra, ő maga pedig a tüzet meg a kést vitte; így mentek ketten együtt. 7de izsák megszó-lította apját, ábrahámot: Apám! ő pedig felelt: itt vagyok, fiam. A fiú megkérdezte: itt van a tűz meg a fa, de hol van az áldozatra való bárány? 8ábrahám azt mondta: isten majd gondoskodik az áldozatra való bárányról, fiam. így mentek tovább ketten együtt.

9Amikor eljutottak arra a helyre, amelyet isten mondott neki, oltárt épített ott ábrahám, rárakta a fadarabokat, megkötözte a fiát, izsákot, és föltette az oltárra a fadarabok tetejére. 10de amint kinyújtotta ábrahám a kezét, és már fogta a kést, hogy levágja a fiát, 11kiáltott neki az úr angyala a mennyből: ábrahám! ábrahám! ő így felelt: itt vagyok. 12Az angyal így szólt: Ne nyújtsd ki kezedet a fiúra, és ne bántsd őt, mert most már tudom, hogy istenfélő vagy, és nem tagadtad meg tőlem a fiadat, a te egyetlenedet.

13Akkor fölemelte ábrahám a tekintetét, és meglátta, hogy ott van egy kos, szarvánál fogva fönn-akadva a bozótban. Odament ábrahám, fogta a kost, és azt áldozta föl égőáldozatul a fia helyett. 14Azután így nevezte el ábrahám azt a helyet: Az úr gondoskodik. ma ezt mondják: Az úr hegyén a gondviselés.

15Az úr angyala másodszor is kiáltott ábrahámnak a mennyből, 16és ezt mondta: magamra esküszöm, így szól az úr, hogy mivel így tettél, és nem tagadtad meg tőlem a fiadat, a te egyetle-nedet, 17azért gazdagon megáldalak, és úgy megszaporítom utódaidat, hogy annyian lesznek, mint az ég csillagai, vagy mint a homokszemek a tenger partján. A te utódod birtokolni fogja ellenségei kapuját, 18és a te utódod által nyerhet áldást a föld valamennyi népe, mert hallgattál szavamra.

19Ezután ábrahám visszatért szolgáihoz, elindultak, és együtt elmentek beérsebába. ábrahám továbbra is beérsebában lakott.

(Fordította: a magyarországi Egyházak ökumenikus tanácsának ószövetségi és újszövetségi bibliafordító szakbizottsága, bp., 1979)

á B r a H á m é s I z s á k 4 7

3. nézzétekmegakétképet,ésválaszolja-tokakérdésekre!

b) Rembrandt: izsák feláldozása.

1653, rézkarc, Ermitázs, leningrád

a) Rembrandt: ábrahám és izsák.

1645, olaj

rEmbr ANdt

Eredeti nevén rembrandt Harmenszoon

van rijn (1606–1669), holland festő, met-

szetkészítő és grafikus. Alkotásai a „Hol-

land Aranykorban” születtek, amikor a

holland kultúra, tudomány kiemelkedő

szerepet töltött be Európában.

Körülbelül 600 festményt, sok met-

szetet és grafikát készített.

munkáinak fő jellegzetessége – a ba-

rokk stílus egyik jellemzője is – a fény-

árnyék erős kontrasztja, valamint a mély,

sötét tónusú színvilág.

témái: életszerű idillek, bibliai törté-

netek, tájképek, önarcképek, allegorikus

művek, portrék.

Néhány híres műve: Sámson meg-

vakítása (1636), tulp doktor anatómi-

ai leckéje (1632), éjjeli őrjárat (1642),

A posztó céh elöljárói (1662), Önarckép

(1659), Saul és Dávid (1655-60).


(1) A próbatétel melyik két szakaszát ábrázolja a két kép?

a)

b)

(2) milyennek ábrázolja ábrahámot a festő a képeken? mi a két ábrahám-ábrázolás közötti kü-lönbség?

a)

b)

(3) milyen korú fiút látunk a két képen?

a)

b)

(4) Hogyan jeleníti meg a festő az égőáldozathoz szükséges fát?

a)

b)

(5) melyik alak áll a középpontban? miért?

a)

b)

(6) milyen ábrahám arckifejezése? milyen érzelmeket lehet leolvasni az arcáról?

a)

b)

(7) milyen izsák arca?

a)

b)

(8) miért ragadja meg ábrahám izsák állát? miért takarja el a szemét a megkötözött izsáknak?

a)

b)


4. csoportokban vizsgáljátokmegábrahámés izsák történetét különböző szempon-tokból!

A) A történet szereplői, helyszíne, felépítése

a) Adjatok címet a történetnek!

b) tagoljátok részekre az elbeszélést!

c) Adjatok címet a különböző részeknek!

d) Nevezzétek meg a történet szereplőit!

e) Kik szólalnak meg a történetben?

f) Ki az elbeszélő?

g) Hol játszódik a történet?

h) Hová kell mennie ábrahámnak és izsáknak az úr utasítása szerint? idézzétek a szövegből

az úr szavait!

i) Kinek mit jelentenek a következő szavak: arra a helyre, oda?

j) milyen lehetett az út, amelyen eljutottak arra a helyre?

k) önálló munka:

Készíts leírást ábrahám és izsák történetbeli útjáról!

b) kimondott és ki nem mondott gondolatok

a) véleményetek szerint miért nem tiltakozik ábrahám az isteni parancs ellen?

b) mégis milyen reakcióit írja le az elbeszélő? milyen mondatokkal jeleníti meg azokat?

c) mi maradt még ki az elbeszélésből?

d) miért nem mondja el ezeket az elbeszélő?

e) mi az elhallgatás szerepe?

f) mit sugalmaz a szöveg elbeszélője?

g) Figyeljétek meg, milyen mondatokat (szerkezet, felépítés) használ az úr, ábrahám, izsák!

h) milyen a szöveg ritmusa?

i) önálló munka:

írj elbeszélést arról, hogyan reagálhatott izsák apja utasítására!


c) áldozat és kiválasztottság

a) milyen áldozatot követel isten ábrahámtól?

b) Az emberáldozatot milyen áldozatra váltja isten?

c) milyen történetben olvastatok már áldozatról, esetleg emberáldozatról?

d) Az elbeszélésben az engedelmesség vagy az emberi élet értéke a magasabb rendű?

e) izsák feláldozásának története próbatétel. minek a példázata?

f) önálló munka:

írd meg ábrahám belső monológját! mit gondolhatott akkor, mikor isten utasította izsák

feláldozására?

d) A PróbAtétEl KövEtKEzméNyEi

a) miért teszi isten próbatétel elé ábrahámot? mi a célja?

b) Hogyan nevezte el az úr a próbatétel helyét?

c) értelmezzétek a következő kijelentést: az Úr hegyén a gondviselés.

d) bontsátok a metaforát elemeire!

e) Hogyan jutalmazza ábrahámot az úr a hűségéért?

f) melyek ezek az ajándékok?

g) önálló munka:

A következő Pilinszky jános-idézet elolvasása után fejtsd ki véleményedet:

mi a közös ábrahám és izsák, valamint isten és ábrahám között?

„isten nem kérte volna tőle egyszülött fiát, izsákot, ha nem tudta volna, hogy ábrahám mennyire szerette a fiút. sőt mi több, ha ábrahámnak fia iránti szeretete nem lett volna a legnagyobb, mit apa fia iránt érezhet – engedelmessége őrület és gyilkosság lett volna. ábrahám öreg szíve azonban olyan forrón szerette a gyermeket, hogy isten méltónak találta őt arra, hogy beavassa saját isteni-atyai szeretetének áldozatába…”


5. összegezzétek,mi az, amitmegtudunk (kimondott ismeretek), ésmi az, ami ho-málybanmarad(kinemmondottismeretek)ábrahámésizsáktörténetében!

válaszaitokat a szövegből vett részletekkel indokoljátok!

K i m O N d O t ti s m E r E t E K

K i N E m m O N d O t ti s m E r E t E K

i s t E N r ő l

A H E l y s z í N r ő l

A m E l l é K -

s z E r E P l ő K r ő l

é s A t á r g y A K -

r ó l

á b r A H á m r ó l

i s t E N , á b r A -

H á m é s i z s á K

P á r b E s z é d E i -

b ő l

A t ö r t é N E t

i d E j é r ő l

i z s á K r ó l


6. izsák feláldozásának történetét a keresztények krisztus áldozatának előképekéntértelmezik.

jelenlegi tudásod szerint melyek azok a fontos mozzanatok, amelyek összekapcsolják a két történetet? szedd össze és írd le ezeket!

7. töltsdkiaz1.feladattáblázatánakutolsóoszlopát!

ábrahám az első patriarcha (ősatya), akitől a biblia a zsidó népet származtatja. Neve

kettős alakban szerepel, először ábrám (felséges atya), majd ábrahám (a sokaság aty-

ja). ábrahám nevének eredeti héber kiejtése: avram, majd avraham, izsáké: jicchak.

A zsidók ószövetségi története azzal kezdődik, hogy az úr kiválasztja ábrahámot

(„és nagy nemzetté tészlek, és megáldalak téged...”). ábrahám és fia, izsák története

többféleképpen is jelképes. többek közt megjelenik benne a korabeli zsidóság ember-

áldozattal kapcsolatos dilemmája.

ábrahám és izsák történetéből csak a cselekmény lényegi pontjait ismerjük meg.

Néhány mondatban pereg le az eseménysor. Nincsen tájleírás, nincsenek jelzők a tár-

gyakról, a szereplőkről. Kimondatlanok maradnak a gondolatok, az érzelmek, csak a

hallgatás és a szaggatott beszéd sugallja őket. A történet egyidejűsége is a válságra

összpontosít. Nem enged elkalandozni, a múltba merülni, nincsenek kitérők.

Kimondatlan marad, homályban marad minden. Ez a beszédmód feszültséget kelt

az olvasóban. talán nem a történetet, nem a valóságot akarta a történet beszélője

hangsúlyozni, hanem az igazságot, a vallási szándékot, a tanítást.

„izsák történetében nem pusztán az homályos, éppen csak érintett, szövevényes,

ahogyan az elején és a végén beavatkozik az isten, hanem homályos minden lélektani

és valóságos mozzanat is, a kezdet és a befejezés; és ezért igényli a töprengő elmélyü-

lést és értelmezést, ezért hívja elő őket. töprengjünk bár el isten végzésén, az egyedüli

magatartás a föltétlen engedelem.” (Erich Auerbach: mimézis)

izsák feláldozásának történetét a keresztények Krisztus áldozatának előképeként is

értelmezik.

4 . a z s o l t á r o k é s u t ó é l e t ü k

1. hallgassátokmegazeneművet,majdbeszéljétekmegközösenakérdéseket!

– milyen zeneművet hallottunk, milyen megszólaltatásban?

– milyen más műveit ismerjük a zeneszerzőnek?

– Ki hallotta már korábban ezt a művet?

– mi a műfaja a zeneműnek?

– mi jellemzi ezt a műfajt?

– Ki, kik írtak oratóriumokat? soroljunk fel néhány zeneszerzőt!

– melyik korban éltek ők?

– mi a témájuk általában a barokk oratóriumoknak?

– miért nevezhetjük programzenének ezeket a műveket?

– Ki énekel a műben, és miről énekel?

– milyen érzéseket vált ki belőled a megszólaló dallam?

– milyen zenei eszközökkel fejezi ki a zeneszerző a kétségbeesést?

– miről énekel az énekes?

– mit jelent a mű címe?


2. olvasdelazsoltárt,ésválaszoljakérdésekre!

PANAsz A HűtlEN bArátOK miAtt

55. zsoltár

1A karmesternek: Húros hangszerre. dávid tanítókölteménye

2istenem, figyelj imádságomra,ne zárkózz el könyörgésem elől!3Figyelj rám, hallgass meg engem!bánatomban bolyongok, és sóhajtozom4az ellenség hangoskodása, a bűnösök nyomorgatása miatt.mert bajt zúdítanak rám,és haraggal támadnak rám.5szívem vergődik keblemben, halálos rémület fogott el.6Félelem és reszketés lepett meg,borzongás járt át.7Ezért így szóltam:miért is nincs szárnyam, mint a galambnak,hogy elrepülhetnék, és nyugodt lehetnék?8messzire bujdosnék,a pusztában laknék. (szela.)9sietve keresnék menedéketa szélvész és vihar elől.10Oszlasd szét őket, uram,zavard össze nyelvüket!csak erőszakot és viszálytlátok a városban;11ez megy éjjel-nappal falai közt,vész és nyomor van benne.12romlás uralkodik benne,nem távozik tereirőla zsarnokság és a csalás.

13Nem az ellenség gyaláz engem,azt elszenvedném.Nem a gyűlölőm hatalmaskodik rajtam, előle elrejtőzném.14Hanem te, magamfajta ember,bizalmas jóbarátom,15akivel meghitt barátságban voltam;az isten házába együtt jártunka gyülekezet körében.16törjön rájuk a halál!

a z s o l t á r o k é s U t Ó é l e t Ü k 5 5

szálljanak elevenen a holtak hazájába,mert gonoszsággal van tele lakóhelyük.

17én pedig istenhez kiáltok,és az úr megsegít engem.18bár reggel, délben, estegondban vagyok és sóhajtozom,ő meghallja hangomat.19megszabadít engem támadóimtól,hogy békességem legyen,bár sokan vannak ellenem.20meghallgat isten, és megalázza őket az,aki az ősidők óta trónján ül. (szela.)mert nem akarnak megváltozni,és nem félik az isten.

21Kezet emelt jóbarátjára,és meggyalázta a szövetséget.22 szája simább a vajnál,de veszekedésen jár az esze.beszéde lágyabb az olajnál,pedig olyan, mint a kivont kard.

23vesd az úrra terhedet,és ő gondot visel rád!Nem engedi sohasem,hogy ingadozzon az igaz.24istenem, te taszítod őketa sírnak mélyére.A véreskezű és álnok emberekaz emberélet felét sem érik el.de én benned bízom!


SZelA: jelentése vitatott. lehet, hogy szünetet jelentett, de az is lehet, hogy egy nagyobb szöveg-egység lezárására szolgált.

a) Ki a vers megszólítottja?

b) milyen szavakkal kéri a vers beszélője a megszólított istent?


c) Ki, kik miatt könyörög a versben beszélő?

d) milyen lelkiállapotban van a könyörgő? Hogyan fejezi ki ezt?

e) mit tenne kétségbeesésében, mire vágyakozik?

f) minek nevezi a rázúduló bajokat?

g) Hogyan jellemzi a 21. sortól ellenségeit?

h) milyen viszonyban van a vers beszélője a vers megszólítottjával? mit vár tőle, mire kéri?

i) mit kíván ő maga az ellenségeinek?

j) istent több néven is megszólítja. melyek ezek?


k) milyen ellentétekkel mutatja be ellenségeinek a tulajdonságát?

l) Keresd ki azokat a sorokat, amelyek ugyanarról a témáról szólnak kicsit más megfogalma-zásban!

m) Az ismétlésnek milyen formájával találkozunk? állapítsd meg az ismétlődő mondatok szerke-zetét!

Korábban milyen lírai vagy epikai művekben találkoztál az ismétléssel?

n) „törjön rájuk a halál! szálljanak elevenen a holtak hazájába” – milyen kívánságok ezek?

o) Kiben csalódik a vers beszélője? állításodat igazold a műből vett részletekkel!

p) mi az oka a versbeszélő elkeseredettségének?

q) milyen nyelvi eszközökkel fokozza a panaszát a vers beszélője?


3. olvassátokelazsoltárt,éspárbanoldjátokmegafeladatokat,válaszoljatokakér-désekre!

A jó PásztOr

23. zsoltár

1dávid zsoltára

Az úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.2Füves legelőkön deleltet,csendes vizekhez terelget engem.3lelkemet felüdíti,igaz ösvényen vezet az ő nevéért.4Ha a halál árnyéka völgyében járok is,nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy:vessződ és botod megvigasztal engem.

5Asztalt terítesz nekemellenségeim szeme láttára.megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam.6bizony, jóságod és szereteted kíséréletem minden napján,és az úr házábanegész életemben.

(Fordította: a magyarországi Egyházak ökumenikus tanácsának ószö-vetségi és újszövetségi bibliafordító szakbizottsága, bp., 1979)

a) Hány képsorra tagolható a vers? bontsátok elemeire a nyitókép metaforáját (1–4.)!

kép azonosított

b) bontsátok elemeire a második képet!

vendéglátó vendég


A következő feladatok megoldásait a vers szövegéből keresett idézetekkel támasszátok alá!

c) Hogyan terelgeti az úr az ő „bárányát”?

d) minek, kinek az eszközei a vessző és a bot? mire felel a versben ez a két szó?

e) A vers szövege csupa kijelentés, állítás. miért?

f) A versben megjelenik az élet és a halál. milyen értékként jelennek meg?

g) milyen hangulatváltozáson megy át a zsoltár beszélője?

h) Egyéni vagy közösségi ének lehetett-e ez a mű? vitassátok meg álláspontotokat!

i) dolgozz egyénileg! A következő négy sort írd át saját élményed alapján, saját magadra vonat-koztatva! lehet hosszabb az átírás az idézetnél!

„ Nem a gyűlölőm hatalmasodik rajtam, Előle elrejtőzném. Hanem te, magamfajta ember, bizalmas jóbarátom,”


vizsgáld meg, mit változtattál, és mit hagytál meg az eredeti szövegből!

4. olvasdelWeöressándorparafrázisát,éshasonlítsdösszea23.zsoltárral!töltsdkiaszemponttáblázatot,aversekbőlvettidézetekkeligazoldaválaszokat!

A parafrázis (görög nyelven: ’hozzámondás, kifejtés, körülírás’) valamilyen mű felidézése, újrafogalmazása. Az újrafogalmazás azzal a célzattal is keletkezhet, hogy az eredeti nehéz alapszöveget az alkotó leegyszerűsítse. Hosszú évszázadokon át egyszerűsítettek le ezen a módon költői alkotásokat (például eposzokat, a biblia egyes részeit).

A XX. században keletkezett parafrázisok általában nemcsak felidézik a korábbi hagyományt, de egyben aktualizálják is azt.

WEörEs sáNdOr

XXiii. zsoltár

én pásztorom isten,több semmi se kell, bizton terel engemréten, ligeten,s fénylő itatóra,ha szomjúhozom;hogy el ne bolyongjak,rám gondja vagyon.

A völgyben, az erdőn,hol bandukolok,te őrizel engem,nyugton haladok.


vessződ ha legyint rám,nem ugrom: ugyanki bántana engem,ha óv az uram?

rám támad akárki, én föl se veszem, gondos figyelésedfolyton viselem,gyapjam kenegetvemi kell megadod,jóságod ugyan mintlehetne nagyobb?

s z E m P O N t O K 2 3 . z s O l t á r W E ö r E s : X X i i i . z s O l t á r

t é m A

s z E r K E z E t

b E s z é d H E l y z E t

v E r s N y E l v

v E r s E l é s

( s O r F A j t A i s )

H A N g N E m

l E l K i á l l A P O t -

v á l t O z á s

r í m E K


5. olvassátokeléshasonlítsátokösszea90.zsoltártésszenczimolnáralbertátkölté-sét!dolgozzatokcsoportokban!

Az öröKKévAló istEN és A mulANdó EmbEr

90. zsoltár

1mózesnek, isten emberének imádsága

uram, te voltál hajlékunknemzedékről nemzedékre.2mielőtt hegyek születtek,mielőtt a föld és a világ létrejött,öröktől fogva mindörökkévagy te, ó, isten!

3A halandót visszatéríted a porba,és ezt mondod:térjetek vissza, emberek!4mert ezer esztendő előtted annyi,mint a tegnapi nap, amely elmúlt,mint egy őrváltásnyi idő éjjel.

5Elragadod őket, olyanok lesznek,mint reggelre az álom,mint a növekvő fű:6reggel virágzik és növekszik,estére megfonnyad és elszárad.

7bizony, elmúlunk haragod miatt,indulatod miatt megsemmisülünk,8ha magad elé állítod bűneinket,titkolt vétkeinket orcád világossága elé.

9Elmúlik minden napunk haragod miatt,úgy elmúlnak esztendeink, mint egy sóhajtás.10életünk ideje hetven esztendő,és nagyobb részük hiábavaló fáradság,olyan gyorsan eltűnik,mintha repülnénk.

11Ki tudja, milyen erős haragod,és milyen félelmetes felháborodásod?

12taníts úgy számlálni napjainkat,hogy bölcs szívhez jussunk!


13Fordulj hozzánk, uram! meddig késel?Könyörülj szolgáidon!

14áraszd ránk kegyelmedet reggelenként,hogy vigadjunk és örüljünkegész életünkben!15örvendeztess meg bennünketannyi napon át, ahányon át megaláztál,annyi éven át, ahányban rossz sorsunk volt!

16legyenek láthatóvá tetteid szolgáidon,és méltóságod fiaikon!17legyen velünk istenünknek,az úrnak jóindulata!Kezeink munkáját tedd maradandóvá,kezeink munkáját tedd maradandóvá!

(Fordította: a magyarországi Egyházak ökumenikus tanácsának ószö - vetségi és újszövetségi bibliafordító szakbizottsága, bp., 1979)

szENczi mOlNár AlbErt

XC. zsoltár

tanúság az életnek meggondolatjáról

tebenned bíztunk eleitől fogva,uram, téged tartottunk hajlékunknak.mikor még semmi hegyek nem voltanak,Hogy még sem ég sem föld nem volt formálva;te voltál és te vagy erős isten,és te megmaradsz minden időben.

Az embereket te meg hagyod halni,és ezt mondod az emberi nemzetnek;legyetek porrá, kik porból löttetek,mert ezer esztendő előtted annyi,mint az tegnapnak ő elmúlása,és egy életnek rövid vigyázása.

Kimúlni hagyod őket oly hirtelen,mint az álom, mely elmúlik azontól,mihelt az ember fölserken álmából,és mint az zöld füvecske az mezőben,Az mely nagy hamarsággal elhervad,reggel virágzik s estve megszárad.


midőn uram, haragodban versz minket,Ottan meghalunk és földre leesünk.Az te kemény haragodtól rettegünk,Hogyha megtekinted nagy bűneinket,titkos vétkünket ha előhozod,és színed eleiben állatod.

Haragod miatt napja életünknekmenten elmúlik oly hirtelenséggel,mint az mondott szót elragadja a szél.Az mi napink, kiket nékünk engedtek,mintegy hetven esztendei idő,Hogyha több tehát nyolcvan esztendő.

és ha kedves volt is valamennyére,de többire volt munka és fájdalom,Elkél életünknek minden ékessége,Elmúlik mint az árnyék és az álom.de ki érti az te haragodat?csak az, az ki féli hatalmadat.

taníts meg azért minket kegyelmesen,Hogy rövid voltát életünknek értsük,és eszességgel magunkat viseljük,Oh úr isten fordulj hozzánk ismétlen!míg hagyod, hogy éltünk nyomorogjon?Könyörülj már az te szolgáidon!

tölts bé minket reggel nagy irgalmaddal,Hogy jókedvvel vigyük véghez életünket,Ne terheltessünk szorgalmatossággal,vigasztalj minket és adj könnyebbséget,és haragodat fordítsd el rólunk,mellyel régulta ostoroztatunk!

szolgáidon láttassad dolgaidat,dicsőséget ezeknek fiain,Add értenünk fölséges hatalmadat;mi kegyes urunk, óh irgalmas isten!minden dolgunkat bírjad, forgassad,Kezeink munkáit igazgassad!


a) van-e olyan kifejezés valamelyik versben, amelyiknek nem ismeritek a jelentését?

b) tagoljátok részekre a verseket a következő szerkezeti rend alapján:

– Az örökkévaló isten dicsőítése

– A teremtő és a teremtett világ viszonya – hol törik meg az isten hatalmát hirdető érvelés?

– Könyörgés a mindenek urához

c) vizsgáljátok meg a hajlék metaforát! mit mivel azonosítunk?

d) vessétek össze a két versben, melyek a mulandó és melyek a maradandó dolgok!

e) melyik teremtéstörténetre utal a következő sor: „A halandót visszatéríted a porba”?


f) vessetek össze néhány nyelvi formulát, képet a két versben! megállapításaitokat indokoljátok!

(1) uram, te voltál hajlékunk tebenned bíztunk eleitől fogva,

nemzedékről nemzedékre. uram, téged tartottunk hajlékunknak.

(2) öröktől fogva mindörökké te voltál és te vagy erős isten,

vagy te, ó isten! és te megmaradsz minden időben.

(3) mert ezer esztendő előtted annyi, mert ezer esztendő előtted annyi,

mint a tegnapi nap, amely elmúlt, mint az tegnapnak az ő elmúlása,

mint egy őrváltásnyi idő éjjel. és egy éjnek rövid vigyázása.

g) vessétek össze a versek ritmusát!

h) magasztaló vagy inkább könyörgő zsoltárt olvastunk?

i)Hogyan változik a versbeszélő lelkiállapota?


téma

szerkezet

verselés

téma

szerkezet

verselés

zsoltár szenczi-parafrázis

6. töltsétekkiahalmazábrát!


7. olvassátokeljózsefattilaversét,melyszándékosfeleletszenczimolnáralbertát-iratára!

józsEF AttilA

KéSz a lelTáR

magamban bíztam eleitől fogva – ha semmije sincs, nem is kerül sokbaez az embernek. semmiképp se többe,mint az állatnak, mely elhull örökre.Ha féltem is, a helyemet megálltam – születtem, elvegyültem és kiváltam.meg is fizettem, kinek ahogy mérte,ki ingyen adott, azt szerettem érte.Asszony ha játszott velem hitegetve:hittem igazán – hadd teljen a kedve!sikáltam hajót, rántottam az ampát.Okos urak közt játszottam a bambát.árultam forgót, kenyeret és könyvet,ujságot, verset – mikor mi volt könnyebb.Nem dicső harcban, nem szelíd kötélen,de ágyban végzem, néha ezt remélem.Akárhogyan lesz, immár kész a leltár.éltem – és ebbe más is belehalt már.

a) mi a különbség tartalmilag és nyelvileg a két vers kezdősora között?

„tebenned bíztunk eleitől fogva” „magamban bíztam eleitől fogva”

tartalmilag:

Nyelvileg:

b) mi a szerepe a közösségnek az egyik, illetve a másik szövegben?

c) milyen a két vers lezárása (istenképe)?

8. töltsdkiahalmazábrát!mindenmezőbeírj2-3észrevételt!

A zsOltárOK

A biblia leghosszabb irata a zsoltárok könyve, amely 150 zsoltárt tartalmaz. részekre osztá-sát talán ezért érezték szükségesnek a kánon végső lezárásakor. Az öt részre tagolás mózes könyveire emlékeztet.

zsOltár szavunk történetileg összefügg a görög pszalmosz (’zsoltár, hárfás ének’) szóval. A zsoltár héber neve töhillá (magyarul: magasztalás). A zsoltár lírai költemény, amelyben a be-szélő, a költő az istenhez való viszonyáról beszél, az istent dicsőíti, őt kéri, az ő segítségéért fohászkodik. lényegében az Ószövetség himnuszait nevezzük zsoltároknak, műfaji jegyei te-hát a himnuszéval azonosak. Az Ószövetségben a zsoltárok könyvében megtalálható versek mellett más könyvek is tartalmaznak zsoltárokat.

A zsoltárok a héber költészet remekei. E költészet sajátossága a gONdOlAtritmus: a gondolatok ismétlődése, párhuzama (parallelizmus) adja a vers sajátos ritmusát. A gondo-latritmus hatását erősítik az előforduló rímek és nyelvi alakzatok, pl.: a figura etymologica. A mondatszerkezetek az egyes sorokban változatlan formában vagy variációval ismétlődnek. Az alábbi zsoltárrészletben például így ismétlődnek a mondat részei:

zsoltár szenczi-parafrázis

józsefattilaverse



Aki a Felségesnek rejtekében lakozik

Alanyi rész birtokos szerkezetből alkotott helyhatározó igealak

a mindenhatónak árnyékában nyugoszik az.

birtokos szerkezetből alkotott helyhatározó igealak alanyi rész

A következő gondolati párhuzamok fordulnak elő leggyakrabban a zsoltárokban:

szinonim párhuzam: zsolt. 19:2 Nap napnak mond beszédet,

éj éjnek ad jelentést.

Ellentétes párhuzam: zsolt. 1:6 mert tudja az úr az igazak útját,

a gonoszok útja pedig elvész.

Hasonlító párhuzam: zsolt. 42:1 Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez,

úgy kívánkozik hozzád a lelkem, istenem!

Kiegészítő párhuzam: zsolt. 23:6 bizony jóságod és szereteted kísér,

életem minden napján,

és az úr házában lakom

egész életemben.

A zsoltárok között úgynevezett akrosztikus vagy alfabetikus költeményekkel is találkozha-

tunk, ahol minden verssor vagy minden versszak a héber ábécét alkotó 22 mássalhangzó

egyikével kezdődik betűrendben (pl.: 119. zsoltár).

A feliratukban szereplő zenei kifejezések jelentését részben ismerjük. A szela jelentése

például vitatott. lehet, hogy szünetet jelentett, de az is lehet, hogy egy nagyobb szöveg-

egység lezárására szolgált.

A legtöbb zsoltár feliratában dávid neve szerepel szerzőként.

A zsoltárok egyik lehetséges felosztása tematikus:

dicsőítő zsoltárok,

erkölcsi és vallásos tanítást tartalmazó zsoltárok,

bűnbánati zsoltárok,

átokzsoltárok,

zarándokénekek.

A reneszánsz korban különféle zsoltárfeldolgozások születtek, így például balassi bálint is

két francia zsoltárköltő átdolgozását használta fel saját fordításaihoz. A reformáció elterjesz-

tette a gyülekezeti éneklés szokását, ezzel fontossá váltak a különféle zsoltár gyűjtemé nyek,

zsoltáros könyvek (psaltériumok), s mindez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a zsol-

tárok képei, kifejezései, metaforái mindennapi nyelvünkbe mélyen beleivódjanak.


szENczi mOlNár AlbErt (1574–1634)

Protestáns költő, író, aki újra kiadta Károli gáspár bibliafordítását, és hozzá énekeskönyvet csatolt.

szótárakat is szerkesztett (latin–magyar és magyar–latin). legfontosabb műve a zsoltárok magyarra fordítása. Az eredeti szöveget pontosan követve fordította le, s zsoltárfordításai a magyar reneszánsz költészetnek balassi versei mellett legnagyobb értékei. balassi bálint zsoltárköltései önálló versekként váltak ismertté (például a 42. és a 148. zsoltár).

5 . a p é l d a b e s z é d e k é s u t ó é l e t ü k

1. előzetesfeladat–házifeladat A korábbi órákon a biblia ószövetségi szövegeivel, történeteivel foglalkoztatok. Nyilván

sok mindent tudtok, ismertek, hallottatok az újszövetségről, az evangéliumokról is.

Feladatotok az, hogy a táblázat első két oszlopát töltsétek ki!

Próbáljátok az összes, meglévő ismereteteket (vázlatosan) beírni az első oszlopba, a második oszlopba írjátok fel azt a 3-5 kérdést, problémát, amely az újszövetséggel kapcsolatban érdekel benneteket!

Ezek után olvassátok el az újszövetségről szóló szöveget, és írjatok le ez alapján öt olyan kérdést, problémát, melyet a szövegből ismertetek meg, s melyekről úgy gondoljátok, hogy még többet szeretnétek tudni! Ezeket a táblázat mEgtANulOm oszlopába írjá-tok!

t u d O m t u d N i A K A r O m m E g t A N u l O m

a P é l D a B e s z é D e k é s U t Ó é l e t Ü k 7 3

Az újszövEtség

Az Újszövetség iratai a kor kultúrnyelvén, görögül maradtak fenn, keletkezési idejük az i. sz. 1–2. század, de a 4. századig ezek a szövegek is változtak, módosultak. Főbb részei a jézus életét és tanításait, cselekedeteit tartalmazó négy könyv, az ún. evangéliumok (máté, márk, lukács és jános evangéliuma), az Apostolok cselekedetei és levelei, illetve János Jelenések könyve. Az újszövetségi írások szerves folytatásai az ószövetségi szövegeknek. jézus – aki isten fiaként – új szövetséget köt az emberekkel, a zsidó vallási hagyományra épülő új vallást teremt. Az apostolok – jézus tanítványai – a prófétákhoz hasonlóan hirdetik, és terjesztik az új hit üzenetét. de nem csak szerepbeli azonosságok vannak a két szöveg között: az újszövetségi írásokban, jézus szavaiban, példázataiban újból és újból megjelennek ószövetségi idézetek, utalások, tehát az Újszövetség szerzői tudatosan folytatják és összekapcsolják a két művet. jézus élete és tanítása az isteni törvény beteljesítése, lényege a bűn alól való föloldozás (meg-váltás) és a mennyország ígérete. Az új, a keresztény hit alapüzenete ez.

Az evangéliumok felépítése hasonló, de nem azonos, s terjedelmükben is jelentősen eltér-nek egymástól, valamint a közismert szövegeknek is (például a miatyánk) változatait közlik. jé-zus életének fontosabb eseményei, melyek szerepelnek az evangéliumokban, a következők:– jézus származása (ősei; anyjának, máriának története – Angyali üdvözlet);– jézus születésének csodás körülményei (égi jel – a betlehemi csillag; angyal);– A megszületett megváltó köszöntése (pásztorok, napkeleti bölcsek, az ún. három királyok);– menekülés Egyiptomba (Heródes király kivégezteti az újszülötteket, a két év alatti gyerme-keket; jézust szülei Egyiptomba viszik; isten utasítja józsefet);– A 12 éves jézus a templomban; – Keresztelő jános térítő tevékenysége és jövendölései (Krisztus eljövetelét hirdeti);– jézus megkeresztelkedik (jános kereszteli meg a jordán vizében; égi jel – egy galamb száll jézus vállára, isten hangja szól a mennyből);– Keresztelő jános bebörtönzése, halála;– jézus megkísértése a sátán által (negyven napos böjt a pusztában);– A felnőtt jézus (30 éves korában) megkezdi tanítását, térítő tevékenységét – a Hegyi be-széd;– A tanítványok (apostolok) elhívása (egyszerű emberek, pl.: Péter és jakab halászok, máté vámszedő);– jézus csodatételei (a víz borrá változtatása – a kánai menyegző, betegek gyógyítása, ör-dögűzés, halott feltámasztása – lázár története, a viharos tenger lecsendesítése, vízen járás, kenyér- és halszaporítás);– A tanítói tevékenység során jézus újraértelmezi, átértelmezi az Ószövetség parancsait, a törvényeket. Az új hit tételeit, törvényeit példázatokban (pl.: az irgalmas szamaritánus, a szőlőmunkások története, a magvető története, a tékozló fiú története stb.) mondja el;– jézus a tanítása során többször vitába száll a régi hit szabályait betartó és megkövete-lő farizeusokkal, írástudókkal, papokkal; ezekben a vitákban kristályosodik ki az új vallás, a kereszténység zsidó vallásétól eltérő szemlélete (a szombatról, a böjtölésről, a tilalmakról, a válásról);– jézus jóslatai – egyrészt saját sorsáról, haláláról, másrészt az „új világról”, a halál utáni léte-zésről és az utolsó ítéletről jövendöl;


– Krisztus megdicsőülése (vagy színeváltozása) – az egyik legkülönösebb eseménye az evan-géliumnak: egy hegytetőn jézust különös, ragyogó fény veszi körül, és megjelenik előtte az Ószövetség két legjelentősebb alakja: mózes és illés próféta, s az égből megszólal isten hangja is (a jelenés szemtanúi: Péter, jakab és jános apostol);– Krisztus bevonulása jeruzsálembe (uralkodóként üdvözli a nép); jézus kikergeti a templom-ból az árusokat (jézus és a kufárok);– jézus tanít a jeruzsálemi templomban (a régi hit követői, papjai el akarják fogni);– jézus búcsúja tanítványaitól – az utolsó vacsora;– júdás árulása (harminc ezüstért elárulja, hogy hol tartózkodik);– jézus elfogása, „pere”, ítélete, megkínzása, megalázása;– jézus szenvedései a keresztúton;– jézus megfeszítése – a Koponyák hegyén (golgotán), szenvedése a kereszten, utolsó sza-vai;– jézus halála;– jézus temetése;– A feltámadás (megjelenés a tanítványok előtt);– jézus mennybemeneteleAz evangéliumok keletkezését homály fedi. Egyes feltételezések szerint a négy evangélium egy ősváltozatból, ősevangéliumból keletkezett, más feltételezések szerint emellett létezett egy másik ősforrás is: a logia (jézus tanításai). Az ősszöveg – amennyiben létezett – nyilván-valóan nem görög nyelvű volt, hanem arámi. Az evangéliumok szövegeiben megfigyelhető bizonyos fejlődés, változás. A legprofánabb, leghiányosabb szöveg máté evangéliuma, a leg-terjedelmesebb, leghistorikusabb lukácsé, a leginkább filozofikus evangélium (és a legkésőbb keletkezett) jánosé. Az evangéliumok önmagukban is értékes irodalmi alkotások, jézus éle-tének története örök forrása az irodalomnak és más művészeteknek – például a passió (az evangéliumoknak a Krisztus keresztre feszítésével kapcsolatos eseményeket elbeszélő része, illetve kínszenvedéseinek drámai földolgozása), de különösen értékesek jézus példabeszédei, filozófiai tartalmú üzenetei. Ezek a szimbolikus, allegorikus elbeszélések (pl.: a tékozló fiú tör-ténete) a keresztény vallás erkölcsi, filozófiai alapjait világítják meg. jézus legfontosabb üzene-tét az ún. hegyi beszédben fogalmazta meg. A beszéd a nyolc (lukácsnál négy) boldogságról szól, s tulajdonképpen a keresztény vallás törvényeinek, dogmáinak alapja.

irodalmi szempontból ugyancsak értékes alkotások Pál apostol levelei és a Jelenések köny-ve. Pál levelei a jézusi tanítás értelmezései, a példázatok magyarázatai is. igen fontosak abból a szempontból is, hogy rávilágítanak a keresztény egyház szerveződésére, kiépülésére is – Pál a legnagyobb térítő. A Jelenések könyve különleges vízió az utolsó ítéletről. A jánosnak tulaj-donított mű igen nagy hatással volt az irodalomra és művészetekre (misztériumok, haláltánc), hisz nem annyira szerves a kapcsolata az újszövetség többi részével, s célja nem a tanítás, az új hit tételeinek terjesztése. Ez a szöveg is szorosan kötődik azonban az ószövetségi írások-hoz, prófétai jövendölésekhez (pl.: ezékiel), ugyanakkor egyesíti a korábbi képzeteket az új hit elemeivel: az utolsó ítélet eljövetele, a könyv megnyitása, a pecsétek föltörése, az Anti-Krisz-tus eljövetele, a mennyei jeruzsálem látomása és a bárány ítélkezése a világ fölött már az új hit, az új vallás rendszerében nyer értelmet.


A keresztyén biblia szövegeit a Kr. u. iv. században foglalták rendszerbe (laodiceai zsinat – Kr. u. 363, római zsinat – Kr. u. 387, karthágói zsinat – Kr. u. 397), ekkor kanonizálták, törvényesítették a szerveződő keresztény egyház egyházatyái (első vezetői – például szent jeromos, szent ágoston) az addig több változatban (septuaginta, hetvenes fordítás: a biblia legrégibb görög fordításának elnevezése, tudniillik a hagyomány szerint hetven tudós műve; itala, a legrégibb latin nyelvű bibliafordítás italia, Olaszország latin nevéből; Vulgata, a bibli-ának a katolikus egyház által hitelesként elismert latin fordítása) élő Szentírást, előbb görög, majd latin nyelven. A biblia egységében, szellemiségében, filozófiai-vallási üzenetében is for-rása az irodalomnak, de emellett számos része, története is irodalmi témává, motívummá, szimbólummá vált. mint fentebb már említettük, a biblia mindkét könyvére a műfaji sokfé-leség jellemző, az alapvetően epikus szöveget megszakítják, kiegészítik lírai szövegrészek (elsősorban imádságok), levelek, történeti szövegek, misztikus jóslatok, látomások.

Az Újszövetségben megjelenő szövegtípusok:– genealógiai, történeti szövegek (jézus származása, jézus élete – az evangélium részeként; az apostolok tettei Krisztus mennybemenetele után – Apostolok cselekedetei); – példabeszédek, bölcsességek, parabolák példázat, példabeszéd, erkölcsi célzatú jelképes tanító elbeszélés (jézus tanításai – az evangéliumok részeként); – levelek (apostolok levelei – külön fejezet);– látomás, jövendölés (jános: Jelenések könyve)

2. készítsünkpókhálóábrát! írd le füzetedbe azt az 5-10 szót (kifejezést, mondatot), mely elsőként jut eszed be erről

a szóról: Krisztus! A megbeszélés során írd az ábrádba mások ötletét, javaslatait is! szerinted mi lehet az oka annak, hogy Krisztusról ilyen sok információt tudunk?


3. töltsétekkiazalábbitáblázatotazelőzőfeladatalapján! A táblázat kitöltése után a rendelkezésre álló albumokból vagy a bibliából keressetek egy

képet, illusztrációt, idézetet (pl. az egyik evangéliumból) egy, általatok választott vázlat-ponthoz, s fogalmazzátok meg néhány mondatban választásotok okát!

1 . t E O l ó g i A i , v A l l á s s A l

K A P c s O l A t O s F O g A l m A K

2 . j é z u s s A l , j é z u s é l E t é v E l ,

c s E l E K E d E t E i v E l K A P c s O -

l A t O s s z A v A K

3 . A z ú j s z ö v E t s é g , K r i s z -

t u s é l E t é N E K i r O d A l m i ,

K é P z ő m ű v é s z E t i F E l d O l -

g O z á s á v A l K A P c s O l A t O s

s z A v A K , F O g A l m A K

4 . j é z u s H O z K A P c s O l ó d ó

s z E m é l y E K N E v E

5 . A z ú j s z ö v E t s é g g E l ,

i l l E t v E j é z u s s A l v A l ó

E g y é b – P l . t ö r t é N E l m i ,

t ö r t é N E t i – ö s s z E F ü g g é -

S e k

6 . A z ú j s z ö v E t s é g H E z ,

j é z u s H O z K A P c s O l ó d ó

s z ó l á s O K , K ö z m O N d á s O K


4. ismerkedjünkazÚjszövetségszövegeivel!

a Hegyi beszéd A felolvasás után gondolkozzatok az alábbi kérdéseken, problémákon! Fogalmazzátok

meg egy-két mondatban véleményeteket, majd a megbeszélés során érveljetek saját gon-dolatotok mellett!

– mit jelent(het) a boldog szó a szöveg alapján?

– tudjuk-e értelmezni, illetve hogyan értelmeznénk a lelki szegények kifejezést?

– Krisztus üzenete szerint kik a „boldogok”? milyen társadalmi és egyéb problémák húzódnak meg a példák mögött?

– mi a szerepe az ismétlésnek a Hegyi beszédben?

– véleményetek szerint milyen mondatok a Hegyi beszéd mondatai: okhatározói alárendelések, kö-vetkeztető vagy magyarázó mellérendelések? Ne csak a mondatok szerkezetét vizsgáljátok, hanem azok jelentését, logikai viszonyait is! érveljetek véleményetek mellett a szöveg alapján!

– Figyeljétek meg az elbeszélői mondatokat! milyen különös vonásokat fedeztek föl a szóalakokon, igealakokon? Hogyan hangzanának ezek a mondatok mai nyelven?


részlEt máté EvANgéliumából

5.1mikor pedig látta jézus a sokaságot, felmé-ne a hegyre, és a mint leül vala, hozzáme-nének az ő tanítványai.5.2és megnyitván száját, tanítja vala őket, mondván:5.3boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa. [luk. 6,20. ésa. 57,15.]5.4boldogok, a kik sírnak: mert ők megvígasz-taltatnak. [zsolt. 126,5. ésa. 61,2. jel. 7,17.]5.5boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet. [zsolt. 37,11.]5.6boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek. [luk. 6,21.]5.7boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmas-ságot nyernek. [jak. 2,13.]5.8boldogok, a kiknek szívök tiszta: mert ők az istent meglátják. [zsolt. 51,12. 1 ján. 3,2.3.]5.9boldogok a békességre igyekezők: mert ők az isten fiainak mondatnak. [zsid. 12,14.]5.10boldogok, a kik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek or-szága. [1 Pét. 3,14.]5.11boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz ha-zugságot mondanak ellenetek én érettem. [1Pét. 4,14.]5.12örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutal-

A szöveg régies nyelven íródott (Károli gás-pár fordítása, 1590, az ún. Vizsolyi biblia), ezért megértése nehéz lehet. Ezt a biblia-fordítást a református vallásúak használják, más egyházak más fordításokat használ-nak, ugyanakkor ez a szövegváltozat vált a legáltalánosabban ismertté, mivel ez a ki-adás volt az első teljes magyar nyelvű bib-liafordítás. természetesen van modern, mai nyelvű biblia is, s érdemes összehasonlítani e régi nyelven írt szöveget a mai nyelven írottal, például akkor, ha az archaikus szö-veget nem tudjuk megérteni, értelmezni. Nehezíti még az olvasást a szavak régies írásmódja, a szövegben gyakoriak a maitól eltérő szóalakok.

A szöveg formája is a bibliai megjelení-tést követi, ezért van kisebb részekre (ún. versekre) tagolva. A számok jelentése: az első szám a rész, a második szám a verset jelöli (tehát például: 6.17 = máté evangéli-uma, hatodik rész, 17. vers). Az is a bibli-ai szöveg sajátossága, hogy a versek sok-szor nem követik a mondathatárokat, tehát gyakran két versszám mondatokat, tag-mondatokat „vág el” egymástól. Ennek az a lényege, hogy a bibliai szövegeket, része-ket, mondatokat külön-külön is értelmezték a teológusok (egyháztudósok, hittudósok), egyházak, s akár egyetlen tagmondatnak is lehet teológiai (vallási) szempontból kivé-teles jelentősége. A szögletes zárójelekben a biblia azon részeinek rövidített jelzése szerepel, mellyel, vagy melyekkel az adott szövegrészlet valamilyen kapcsolatban van (tehát pl.: [2móz. 20,14.] jelentése: a vers kapcsolódik mózes 2. könyve, 20. rész, 14. verséhez; [1Pét 2,12.] jelentése: a szöveg-rész kapcsolódik Péter apostol első levele 2. részének 12. verséhez).


matok bőséges a mennyekben: mert így háborgatták a prófétákat is, a kik előttetek voltak. [jak. 5,10. zsid. 11,33–38.]5.13ti vagytok a földnek savai; ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? nem jó azután semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek. [márk 9,50. luk. 14,34.35] 5.14ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város. [ján. 8,12.]5.15gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és fényljék mindazoknak, a kik a házban vannak. [márk 4,21. luk. 8,16.11,33.] 5.16úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat. [Eféz. 5,8.9. 1Pét 2,12.]5.17Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem. [rész 3,15. róm. 3,31.10,4.]5.18mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyet-len pontocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik. [luk.16,17.21,33.] 5.19valaki azért csak egyet is megront e legkisebb parancsolatok közül és úgy tanítja az embe-reket, a mennyeknek országában a legkisebb lészen; valaki pedig cselekszi és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lészen. [jak. 2,10.]5.20mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazsá-gánál, semmiképen sem mehettek be a mennyeknek országába.5.21Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj, mert a ki öl, méltó az ítéletre. [2 móz. 20,13.21,12. 3 móz. 24,17. 5 móz. 17,8.] 5.22én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, a ki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: a ki pedig azt mondja az ő atyjafiának: ráka, méltó a főtörvényszékre: a ki pedig ezt mondja: bolond, méltó a gyehenna tüzére. [1ján. 3,15.]5.23Azért, ha a te ajándékodat az oltárra viszed és ott megemlékezel arról, hogy a te atyádfiának valami panasza van ellened:5.24Hagyd ott az oltár előtt a te ajándékodat, és menj el, elébb békélj meg a te atyádfiával, és azután eljövén, vidd fel a te ajándékodat. [márk 11,25.]5.25légy jóakarója a te ellenségednek hamar, a míg az úton vagy vele, hogy ellenséged valami-képen a bíró kezébe ne adjon, és a bíró oda ne adjon a poroszló kezébe, és tömlöczbe ne vessen téged. [rész 6,14.15.18,35. luk. 12,58.59.]


5.26bizony mondom néked: ki nem jősz onnét, mígnem megfizetsz az utolsó fillérig.5.27Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál! [2móz. 20,14.] 5.28én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kivánságnak okáért, im-már paráználkodott azzal az ő szívében. [jób 31,1., 2Pét. 2,14.]5.29Ha pedig a te jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. [rész 18,8.9. márk 9,43.47. Kol. 3,5.]5.30és ha a te jobb kezed botránkoztat meg téged, vágd le azt és vesd el magadtól; mert jobb né-ked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék.5.31megmondatott továbbá: valaki elbocsátja feleségét, adjon néki való levelet elválásról [rész 19,3.9. 5móz 24,1.]5.32én pedig azt mondom néktek: valaki elbocsátja feleségét, paráznaság okán kívül, paráznává teszi azt; és a ki elbocsátott asszonyt veszen el, paráználkodik. [márk 10,11.12. luk. 16,18. 1 Kor. 7,10.11.]5.33ismét hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Hamisan ne esküdjél, hanem teljesítsd az úrnak tett esküidet. [2móz. 20,7. 3móz. 19,12. 4móz 30,3.]5.34én pedig azt mondom néktek: [rész 23,16–22.] teljességgel ne esküdjetek; se az égre, mert az az istennek királyi széke; [ésa. 66,1. csel. 7,49.]5.35se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya; se jeruzsálemre, mert a nagy Királynak városa; [zsolt. 48,3.]5.36se a te fejedre ne esküdjél, mert egyetlen hajszálat sem tehetsz fehérré vagy feketévé;5.37Hanem legyen a ti beszédetek: úgy úgy; nem nem; a mi pedig ezeken felül vagyon, a go-nosztól vagyon. [2 Kor. 1,17. jak. 5,12.]5.38Hallottátok, hogy megmondatott: szemet szemért és fogat fogért. [3móz. 24,19.20.] 5.39én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is. [ján. 18,22.23. 3móz. 19,18.] 5.40és a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is. [1 Kor. 6,7.]5.41és a ki téged egy mértföldútra kényszerít, menj el vele kettőre.


5.42A ki tőled kér, adj néki; és a ki tőled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól.5.43Hallottátok, hogy megmondatott: szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet. [3móz. 19,18.]5.44én pedig azt mondom néktek: szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket át-koznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik hábor-gatnak és kergetnek titeket. [2móz. 23,4.5. róm. 12,14.20] [luk. 23,34. csel. 7,59.] 5.45Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, a ki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak. [Eféz. 5,1.]5.46mert ha azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vám-szedők is nem ugyanazt cselekeszik-é?5.47és ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámsze-dők is nem azonképen cselekesznek-é?5.48legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes. [3móz. 19,2.]

6.1vigyázzatok, hogy alamizsnátokat ne osztogassátok az emberek előtt, hogy lássanak titeket; mert különben nem lesz jutalmatok a ti mennyei Atyátoknál.6.2Azért mikor alamizsnát osztogatsz, ne kürtöltess magad előtt, a hogy a képmutatók tesznek a zsinagógákban és az utczákon, hogy az emberektől dícséretet nyerjenek. bizony mondom néktek: elvették jutalmukat.6.3te pedig a mikor alamizsnát osztogatsz, ne tudja a te bal kezed, mit cselekszik a te jobb ke-zed; [rész 25,37.40. róm. 12,8.] 6.4Hogy a te alamizsnád titkon legyen; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván.6.5és mikor imádkozol, ne légy olyan, mint a képmutatók, a kik a gyülekezetekben és az utczák szegeletein fennállva szeretnek imádkozni, hogy lássák őket az emberek. bizony mondom néktek: elvették jutalmukat.6.6te pedig a mikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva, imádkozzál a te Atyádhoz, a ki titkon van; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván. [2 Kor. 4,33.]6.7és mikor imádkoztok, ne legyetek sok beszédűek, mint a pogányok, a kik azt gondolják, hogy az ő sok beszédükért hallgattatnak meg. [ésa. 1,15.]


6.8Ne legyetek hát ezekhez hasonlók; mert jól tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt kérnétek tőle. [vers 32.]6.9ti azért így imádkozzatok: mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved; [luk. 11,2–4.]6.10Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is. [rész 7,21. luk. 22,42.]6.11A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma. 6.12és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkez-tek; [vers 14.15. rész 18,21–35.]6.13és ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen! [1Krón. 29,11–13.]6.14mert ha megbocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, megbocsát néktek is a ti mennyei Atyátok.6.15Ha pedig meg nem bocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket. [márk 11,25.26.]6.16mikor pedig bőjtöltök, ne legyen komor a nézéstek, mint a képmutatóké, a kik eltorzítják arczukat, hogy lássák az emberek, hogy ők bőjtölnek. bizony mondom néktek, elvették ju-talmukat. [ésa. 58,5–9.]6.17te pedig mikor bőjtölsz, kend meg a te fejedet, és a te orczádat mosd meg;6.18Hogy ne az emberek lássák bőjtölésedet, hanem a te Atyád, a ki titkon van; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván. [vers 6.]6.19Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és a hol a tolvajok kiássák és ellopják;6.20Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, a hol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és a hol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják. [rész 19,21. luk. 12,33. Kol. 3,1.2.]6.21mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is. [luk. 12,34.]6.22A test lámpása a szem. Ha azért a te szemed tiszta, a te egész tested világos lesz. [luk. 11,34–36]


6.23Ha pedig a te szemed gonosz, a te egész tested sötét lesz. Ha azért a benned lévő világosság sötétség: mekkora akkor a sötétség?!6.24senki sem szolgálhat két úrnak. mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem szolgálhattok istennek és a mammonnak. [luk. 16,9.13.]6.25Azért azt mondom néktek: Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől, mit egyetek és mit igya-tok; sem a ti testetek felől, mibe öltözködjetek. Avagy nem több-é az élet hogynem az eledel, és a test hogynem az öltözet? [luk. 12,22–31. Fil. 4,6. 1Pét. 5,7. 1tim. 6,6. zsid. 13,5.]6.26tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe nem takarnak; és a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-é azoknál? [rész 10,29–31.]6.27Kicsoda pedig az közületek, a ki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy araszszal? [luk. 12,25.]6.28Az öltözet felől is mit aggodalmaskodtok? vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mi módon növekednek: nem munkálkodnak, és nem fonnak;6.29de mondom néktek, hogy salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy. [1Kir. 10,1.]6.30Ha pedig a mezőnek füvét, a mely ma van, és holnap kemenczébe vettetik, így ruházza az isten; nem sokkal inkább-é titeket, ti kicsinyhitűek?6.31Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: mit együnk? vagy: mit igyunk? vagy: mivel ruházkodjunk?6.32mert mind ezeket a pogányok kérdezik. mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mind ezek-re szükségetek van.6.33Hanem keressétek először istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek. [róm. 14,17.] [1Kir. 3,13.14. zsolt. 37,4.25.]6.34Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől; mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja. [vers 11. 2móz. 16,19.]7.1Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek. [róm. 2,1. 1Kor. 4,5.]7.2mert a milyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és a milyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek. [márk 4,24.]


7.3miért nézed pedig a szálkát, a mely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, a mely a te szemedben van, nem veszed észre? 7.4Avagy mi módon mondhatod a te atyádfiának: Hadd vessem ki a szálkát a te szemedből; holott ímé, a te szemedben gerenda van?7.5Képmutató, vesd ki előbb a gerendát a te szemedből, és akkor gondolj arra, hogy kivessed a szálkát a te atyádfiának szeméből!7.6Ne adjátok azt, a mi szent, az ebeknek, se gyöngyeiteket ne hányjátok a disznók elé, hogy meg ne tapossák azokat lábaikkal, és néktek fordulván, meg ne szaggassanak titeket. [rész 10,11.] 7.7Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek. [márk 11,24. luk. 11,5–13. jer. 29,13.14.]7.8mert a ki kér, mind kap; és a ki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik. 7.9Avagy ki az az ember közületek, a ki, ha az ő fia kenyeret kér tőle, követ ád néki? [luk. 11,11–13.]7.10és ha halat kér, vajjon kígyót ád-e néki?7.11Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok jókat azoknak, a kik kérnek tőle?! [jak. 1,17.]7.12A mit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cseleked-jétek azokkal; mert ez a törvény és a próféták. [rész 22,39.40 róm. 13,8–10.]7.13menjetek be a szoros kapun. mert tágas az a kapu és széles az az út, a mely a veszedelemre visz, és sokan vannak, a kik azon járnak. [luk. 13,24.]7.14mert szoros az a kapu és keskeny az az út, a mely az életre visz, és kevesen vannak, a kik megtalálják azt. [rész 19,24. csel. 14,22.]7.15őrizkedjetek pedig a hamis prófétáktól, a kik juhoknak ruhájában jőnek hozzátok, de belől ragadozó farkasok. [rész 24,4.5.24.] [csel. 20,29.] 7.16gyümölcseikről ismeritek meg őket. vajjon a tövisről szednek-é szőlőt, vagy a bojtorjánról fügét? [gal. 5,19–22. jak. 3,12.]7.17Ekképen minden jó fa jó gyümölcsöt terem; a romlott fa pedig rossz gyümölcsöt terem. [rész 12,33.]


7.18Nem teremhet jó fa rossz gyümölcsöt; romlott fa sem teremhet jó gyümölcsöt.7.19minden fa, a mely nem terem jó gyümölcsöt, kivágattatik és tűzre vettetik. [rész 3,10. ján. 15,2.6.]7.20Azért az ő gyümölcseikről ismeritek meg őket. 7.21Nem minden, a ki ezt mondja nékem: uram! uram! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. [róm. 2,13. jak. 1,22.25.2,14.]7.22sokan mondják majd nékem ama napon: uram! uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben? [luk. 13,25–27. 1Kor. 13,1.2.]7.23és akkor vallást teszek majd nékik: sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosz-tevők. [rész 25,41. 2tim. 2,19.]7.24valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, a ki a kősziklára építette az ő házát: [luk. 6,47–49.] 7.25és ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett.7.26és valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bo-lond emberhez, a ki a fövényre építette házát:7.27és ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása. [Ezék. 13,10.11.]7.28és lőn, mikor elvégezte jézus e beszédeket, álmélkodik vala a sokaság az ő tanításán: [márk 1,22. luk. 4,32.]7.29mert úgy tanítja vala őket, mint a kinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók. [ján. 7,46.]

5. dolgozzátokfelcsoportokbanaHegyi beszédegyesrészeit!

A) Olvassátok el figyelmesen a részletet!

5.13ti vagytok a földnek savai; ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? Nem jó azután semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek.

5.14ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város. 5.15gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és fényljék mindazoknak, a kik a házban vannak. 5.16úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.

a) Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal a szöveg értelmét, majd írjátok át a szöveget mai nyelv-re! ügyeljetek a szórendre, ahol úgy érzitek, hiányos a mondat, ott pótoljátok a hiányzó mon-datelemeket!

b) Ha felfedezni véltek a szövegben valamilyen szólást, kifejezést, jelöljétek meg, és fogalmazzá-tok meg jelentését a szövegben és jelentését szólásként!

c) Próbáljátok azt is megfogalmazni, hogy jézus milyen „módszert” alkalmaz tanítása során!


b) Olvassátok el figyelmesen a részletet!

5.17Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem. 5.18mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyet-len pontocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik. 5.19valaki azért csak egyet is megront e legkisebb parancsolatok közül és úgy tanítja az embe-reket, a mennyeknek országában a legkisebb lészen; valaki pedig cselekszi és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lészen. 5.20mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazsá-gánál, semmiképen sem mehettek be a mennyeknek országába.





c) Olvassátok el figyelmesen a részletet!

5.38Hallottátok, hogy megmondatott: szemet szemért és fogat fogért. 5.39én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is. 5.40és a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is. 5.41és a ki téged egy mértföldútra kényszerít, menj el vele kettőre. 5.42A ki tőled kér, adj néki; és a ki tőled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól.





d) Olvassátok el figyelmesen a részletet!

6.1vigyázzatok, hogy alamizsnátokat ne osztogassátok az emberek előtt, hogy lássanak titeket; mert különben nem lesz jutalmatok a ti mennyei Atyátoknál.6.2Azért mikor alamizsnát osztogatsz, ne kürtöltess magad előtt, a hogy a képmutatók tesznek a zsinagógákban és az utczákon, hogy az emberektől dícséretet nyerjenek. bizony mondom néktek: elvették jutalmukat.6.3te pedig a mikor alamizsnát osztogatsz, ne tudja a te bal kezed, mit cselekszik a te jobb ke-zed; 6.4Hogy a te alamizsnád titkon legyen; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván.


a) Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal a szöveg értelmét, majd írjátok át a szöveget mai nyelvre! ügyeljetek a szórendre, ahol úgy érzitek, hiányos a mondat, ott pótoljátok a hiányzó mondat-elemeket!

b) Ha felfedezni véltek a szövegben valamilyen szólást, kifejezést, jelöljétek meg, és fogalmazzátok meg jelentését a szövegben és jelentését szólásként!




E) Olvassátok el figyelmesen a részletet!

7.1Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek. 7.2mert a milyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és a milyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek. 7.3miért nézed pedig a szálkát, a mely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, a mely a te szemedben van, nem veszed észre?7.4Avagy mi módon mondhatod a te atyádfiának: Hadd vessem ki a szálkát a te szemedből; holott ímé, a te szemedben gerenda van?7.5Képmutató, vesd ki előbb a gerendát a te szemedből, és akkor gondolj arra, hogy kivessed a szálkát a te atyádfiának szeméből!


b) Ha felfedezni véltek a szövegben valamilyen szólást, kifejezést, jelöljétek meg és fogalmazzátok meg jelentését a szövegben és jelentését szólásként!



F) Olvassátok el figyelmesen a részletet!

7.6 Ne adjátok azt, a mi szent, az ebeknek, se gyöngyeiteket ne hányjátok a disznók elé, hogy meg ne tapossák azokat lábaikkal, és néktek fordulván, meg ne szaggassanak titeket.7.7Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek.7.8mert a ki kér, mind kap; és a ki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik.7.9Avagy ki az az ember közületek, a ki, ha az ő fia kenyeret kér tőle, követ ád néki?7.10és ha halat kér, vajjon kígyót ád-e néki?7.11Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok jókat azoknak, a kik kérnek tőle?!



b) Ha felfedezni véltek a szövegben valamilyen szólást, kifejezést, jelöljétek meg és fogalmazzátok meg jelentését a szövegben és jelentését szólásként!


6. házifeladat–írássajátmagamszámára Az órán történtek, elhangzottak alapján foglald össze néhány mondatban gondolataidat,

véleményedet az evangéliumból olvasottakról, pl. ezzel a címmel: mit jelentenek szá-momra az olvasottak?

Nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy hívő ember vagy-e, hanem arra, hogy ezekről az új-szövetségi részletekről, ezeknek a szövegeknek a tartalmáról, jellegéről (pl. beszédmód, előadásmód) mi a véleményed!



7. beszédéspéldázat töltsétek ki a táblázat két oszlopát! minden olyan gondolatotokat jegyezzétek fel, ame-

lyek e fogalmakhoz kapcsolódnak!

b E s z é d P é l d á z A t

8. példázatok–atékozlófiútörténete

a) A felolvasás alatt jelöljétek meg a szöveg egységeit, tagoljátok a szöveget (elbeszélői rész, cse-lekményrészek stb.)!

b) A felolvasás után rövid megbeszélés során ellenőrizzétek, hogy megoldásotok hogyan si-került!

c) gondolkodjatok az alábbi kérdéseken is, s a megbeszélés során fogalmazzátok meg vé le-ményeteket, érveiteket ezekről a kérdésekről is!

– miben különbözik a példázatok és a korábban megismert beszéd szövege? mi a lényeges eltérés a kétféle szövegben?

– A példázat tanító célzatú történet. milyen tanulságok vonhatók le a példázatokból, milyen ta-nulságokkal egészíti ki történeteit jézus? értelmezzétek a „mondom nektek...” kezdő mondatot! (milyen elbeszélői mód ez?)

– mi jellemzi a történet kompozíciós szerkezetét? mi a szerepe a motivikus ismétlődésnek?


luKács EvANgéliumA 15.

15.1Közelgetnek vala pedig ő hozzá a vámszedők és a bűnösök mind, hogy hallgassák őt. [mát. 9,10.11. márk 2,15.16.]15.2és zúgolódának a farizeusok és az írástudók, mondván: Ez bűnösöket fogad magához, és velök együtt eszik. [rész 7,39.]15.3ő pedig ezt a példázatot beszélé nékik, mondván:15.4melyik ember az közületek, a kinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszt, nem hagyja ott a kilenczvenkilenczet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt? [mát. 18,12–14.], [luk. 19,10.]15.5és ha megtalálta, felveti az ő vállára, örülvén.15.6és haza menvén, egybehívja barátait és szomszédait, mondván nékik: örvendezzetek én velem, mert megtaláltam az én juhomat, a mely elveszett vala. [1Pét. 2,25.]15.7mondom néktek, hogy ily módon nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, hogynem kilenczvenkilencz igaz emberen, a kinek nincs szüksége megtérésre.15.8Avagy ha valamely asszonynak tíz drakhmája van, és egy drakhmát elveszt, nem gyújt-é gyer-tyát, és nem sepri-é ki a házat, és nem keresi-é gondosan, mígnem megtalálja?15.9és ha megtalálta, egybehívja az ő asszonybarátait és szomszédait, mondván: örüljetek én velem, mert megtaláltam a drakhmát, melyet elvesztettem vala!15.10Ezenképen, mondom néktek, örvendezés van az isten angyalainak színe előtt egy bűnös ember megtérésén.15.11monda pedig: Egy embernek vala két fia;15.12és monda az ifjabbik az ő atyjának: Atyám, add ki a vagyonból rám eső részt! és az megosztá köztök a vagyont.15.13Nem sok nap mulva aztán a kisebbik fiú összeszedvén mindenét, messze vidékre költözék; és ott eltékozlá vagyonát, mivelhogy dobzódva élt. 15.14minekutána pedig mindent elköltött, támada nagy éhség azon a vidéken, és ő kezde szüksé-get látni.15.15Akkor elmenvén, hozzá szegődék annak a vidéknek egyik polgárához; és az elküldé őt az ő mezeire disznókat legeltetni.


15.16és kívánja vala megtölteni az ő gyomrát azzal a moslékkal, a mit a disznók ettek; és senki sem ád vala néki.15.17mikor aztán magába szállt, monda: Az én atyámnak mily sok bérese bővölködik kenyérben, én pedig éhen halok meg!15.18Fölkelvén elmegyek az én atyámhoz, és ezt mondom néki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened.15.19és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!15.20és felkelvén, elméne az ő atyjához. mikor pedig még távol volt, meglátá őt az ő atyja, és meg-esék rajta a szíve, és oda futván, a nyakába esék, és megcsókolgatá őt.15.21és monda néki a fia: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened; és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam!15.22Az atyja pedig monda az ő szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok fel rá; és húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábaira!15.23és előhozván a hízott tulkot, vágjátok le, és együnk és vígadjunk.15.24mert ez az én fiam meghalt, és feltámadott; elveszett, és megtaláltatott. Kezdének azért vígadni.15.25Az ő nagyobbik fia pedig a mezőn vala: és mikor hazajövén, közelgetett a házhoz, hallá a zenét és tánczot.15.26és előszólítván egyet a szolgák közül, megtudakozá, mi dolog az?15.27Az pedig monda néki: A te öcséd jött meg; és atyád levágatá a hízott tulkot, mivelhogy egész-ségben nyerte őt vissza.15.28Erre ő megharaguvék, és nem akara bemenni. Az ő atyja annakokáért kimenvén, kérlelé őt.15.29ő pedig felelvén, monda atyjának: ímé ennyi esztendőtől fogva szolgálok néked, és soha parancsolatodat át nem hágtam: és nékem soha nem adtál egy kecskefiat, hogy az én bará-taimmal vígadjak.15.30mikor pedig ez a te fiad megjött, a ki paráznákkal emésztette föl a te vagyonodat, levágattad néki a hízott tulkot.15.31Az pedig monda néki: Fiam, te mindenkor én velem vagy, és mindenem a tiéd!


15.32vígadnod és örülnöd kellene hát, hogy ez a te testvéred meghalt, és feltámadott; és elveszett, és megtaláltatott.

9. dolgozzátokfelcsoportmunkábana tékozló fiútörténetét!

A) A történet egy szolga szemszögéből

a) írjátok le vázlatpontokban A tékozló fiú történetének eseménysorát!

b) Alkossátok meg a szövegnek azt a variánsát, melyet e fiú apjának egyik szolgája mondhatott volna el! Próbáljatok arra ügyelni, hogy egy szolga milyen mozzanatokat emelne ki a történtek-ből, mi az, ami számára fontos lehet!

b) A történet a báty szemszögéből

a) Fogalmazzátok meg, hogy jézus tanításának, példáinak mi a közös eleme, s mi lehet ennek az értelme, magyarázata!


b) Alkossátok meg a történetnek azt a verzióját, melyet a báty mesélhetett volna, például barátai-nak! Fordítsatok arra is figyelmet, hogy mit tudhatott, és mit nem öccse életéről!


c) A főszereplő monológja

a) Fogalmazzátok meg véleményeteket az apa tetteiről! miként cselekszik és viselkedik a történet elején, és miért viselkedik, cselekszik úgy, ahogy cselekszik, a történet végén?

b) Alkossátok meg a szövegnek a „főszereplő” által mondott monologikus változatát!


d) vádbeszéd

a) Elemezzétek, értelmezzétek a „főszereplő” tetteit, cselekedeteit! mik lehettek indokai, milyen elképzelések, tervek jellemzik cselekvéseit?


b) írjátok meg a „főszereplő” vádbeszédét! Próbáljátok meg összegyűjteni és érvekké alakítani azokat a tetteket, melyekkel nem értetek, vagy nem mindenki értene egyet, gyűjtsetek indoko-kat, melyek alapján el kell ítélni a fiú tetteit! Függetlenül saját meggyőződésetektől, véleménye-tektől vállaljátok az ügyész feladatát!


E) védőbeszéd

a) értelmezzétek, értékeljétek a báty szerepét a történetben! miért csak a végén van jelentősebb szerepe, milyen dramaturgiai okai vannak ennek?

b) írjátok meg a „főszereplő” védőbeszédét! gyűjtsetek, indokokat, érveket, melyek a fiú mel-lett szólnak, melyek mentségére szolgálnak! Függetlenítsétek magatokat személyes véleménye-tektől!


10.kilépőkártya A kilépőkártyára írd le azokat a gondolatokat, melyek az előző két órából számodra a

legfontosabbaknak tűntek! Fogalmazd meg azt is röviden, hogy miért épp ezeket tartod fontosnak!



11.mégkét részletet olvashatsz itt azÚjszövetségből.ha vankedved, és felkeltettékérdeklődésedetezekarészletek,akkorolddmegahozzájuktartozófeladatokat!

Első részlet

A szErEtEt HimNuszA

(Pál első levele a korinthosziakhoz 13.)

13.1Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő ércz vagy pengő czimbalom.13.2és ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökről, szeretet pedig nin-csen én bennem, semmi vagyok. [mát. 7,22.], [mát. 17,20.]13.3és ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból. [mát. 6,1. ján. 15,13. róm. 12,8.20. 1ján. 3,17.]13.4A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuval-kodik fel. [Péld. 10,12. 1Pét. 4,8.]13.5Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt, [Fil. 2,4.5.21.]13.6Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal;13.7mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr. [rész 9,12. Péld. 10,12. róm. 15,1. 1 Pét. 4,8.]13.8A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszünnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.13.9mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás:13.10de mikor eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik. [Eféz. 4,13. 1ján. 3,2.]13.11mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat.13.12mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem. [2Kor. 5,7. 1ján. 3,2.]


13.13most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.

a) miben határozza meg Pál apostol a szeretet lényegét?

b) milyen kérdésekkel kapcsolja össze Pál a szeretetet?

c) értelmezd a következő mondatokat!

„mert töredékes az ismeretünk és töredékes a prófétálásunk. Amikor pedig eljön a tökéletes, eltö-röltetik a töredékes.”

„mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre...”

második részlet

A Hét mENNydörgés; A NyitOtt KöNyv

(jános jelenések könyve 10.)

10.1bizony, bizony mondom néktek: A ki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másun-nan hág be, tolvaj az és rabló.10.2A ki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az.10.3Ennek az ajtónálló ajtót nyit; és a juhok hallgatnak annak szavára; és a maga juhait nevökön szólítja, és kivezeti őket.


10.4és mikor kiereszti az ő juhait, előttök megy; és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját.10.5idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját.10.6Ezt a példázatot mondá nékik jézus; de ők nem értették, mi az, a mit szól vala nékik.10.7újra monda azért nékik jézus: bizony, bizony mondom néktek, hogy én vagyok a juhoknak ajtaja.10.8mindazok, a kik előttem jöttek, tolvajok és rablók: de nem hallgattak rájok a juhok.10.9én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál.10.10A tolvaj nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővölködjenek.10.11én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért. [ésa. 40,11. Ezék. 34,23.37,24.], [1ján. 3,16.]10.12A béres pedig és a ki nem pásztor, a kinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jőni, és el-hagyja a juhokat, és elfut: és a farkas elragadozza azokat, és elszéleszti a juhokat.10.13A béres pedig azért fut el, mert béres, és nincs gondja a juhokra.10.14én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim, [vers 27.]10.15A miként ismer engem az Atya, és én is ismerem az Atyát; és életemet adom a juhokért. [rész 7,29.]10.16más juhaim is vannak nékem, a melyek nem ebből az akolból valók: azokat is elő kell hoz-nom, és hallgatnak majd az én szómra; és lészen egy akol és egy pásztor. [ésa. 49,6. luk. 2,30–32. Eféz. 2,12.13.]10.17Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt. [ésa.53,12.]10.18senki sem veszi azt el én tőlem, hanem én teszem le azt én magamtól. van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól.10.19újra hasonlás lőn a zsidók között e beszédek miatt. [rész 7,12.9,16.]10.20és sokan mondják vala közülök: ördög van benne és bolondozik, mit hallgattok reá? [rész 7,20.8,48.]


10.21mások mondának: Ezek nem ördöngősnek beszédei. vajjon az ördög megnyithatja-é a vakok szemeit?10.22lőn pedig jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe: és tél vala;10.23és jézus a templomban, a salamon tornáczában jár vala.10.24Körülvevék azért őt a zsidók, és mondának néki: meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk nyilván!10.25Felele nékik jézus: megmondtam néktek, és nem hiszitek: a cselekedetek, a melyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam. [vers 38. rész 5,36.]10.26de ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim közül vagytok. A mint megmondtam néktek:10.27Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem: [vers 14.]10.28és én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből. [rész 6,39.17,12.18,9.], [róm. 8,34–39.]10.29Az én Atyám, a ki azokat adta nékem, nagyobb mindeneknél; és senki sem ragadhatja ki azokat az én Atyámnak kezéből.10.30én és az Atya egy vagyunk. [rész 17,11.]10.31ismét köveket ragadának azért a zsidók, hogy megkövezzék őt. [rész 8,59.]10.32Felele nékik jézus: sok jó dolgot mutattam néktek az én Atyámtól; azok közül melyik dolo-gért köveztek meg engem?10.33Felelének néki a zsidók, mondván: jó dologért nem kövezünk meg téged, hanem káromlá-sért, tudniillik, hogy te ember létedre istenné teszed magadat. [rész 5,18.8,38.10,33. mát. 26,65. Fil. 2,6.]10.34Felele nékik jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: én mondám: istenek vagytok? [zsolt. 82,6.]10.35Ha azokat isteneknek mondá, a kikhez az isten beszéde lőn (és az írás fel nem bontható),10.36Arról mondjátok-é ti, a kit az Atya megszentelt és elküldött e világra: Káromlást szólsz; mi-velhogy azt mondám: Az isten Fia vagyok?!10.37Ha az én Atyám dolgait nem cselekszem, ne higyjetek nékem;


10.38Ha pedig azokat cselekszem, ha nékem nem hisztek is, higyjetek a cselekedeteknek: hogy megtudjátok és elhigyjétek, hogy az Atya én bennem van, és én ő benne vagyok. [vers 25.], [rész 14,10.11.17,21.22]10.39ismét meg akarák azért őt fogni; de kiméne az ő kezökből.10.40és újra elméne túl a jordánon, arra a helyre, a hol jános először keresztelt vala; és ott marada. [rész 1,28.3,23.]10.41és sokan menének ő hozzá és mondják vala, hogy: jános nem tett ugyan semmi csodát; de mindaz, a mit jános e felől mondott, igaz vala.10.42és sokan hivének ott ő benne.

a) milyen korábbi prófétai cselekvés ismétlődik a Jelenések könyvének ebben a részében? mi le-het ennek funkciója, szerepe?

b) miben emlékeztet még a Jelenések szituációja a próféta kiválasztására?

c) A Jelenések könyve az úgynevezett látomásirodalom alapműve. mi jellemzi az irodalomnak e műfaját?

6 . e g y b i b l i a i t ö r t é n e t é s p a r a f r á z i s a

J Ó n á S K ö n y V e A b i b l i á b A N é s b A b i t s N á l

jóNás PróFétA KöNyvE

jónás engedetlensége és büntetése

11így szólt az úr igéje jónáshoz, Amittaj fiához: 2indulj, menj Ninivébe, a nagy városba, és prédikálj ott, mert feljutott hozzám gonoszságának híre! 3El is indult jónás, de azért, hogy tarsísba menekül-jön az úr elől. Elment jáfóba, talált ott egy hajót, amely tarsísba készült. Kifizette az útiköltséget, és hajóra szállt, hogy a rajta levőkkel tarsísba menjen az úr elől.

4Az úr azonban nagy szelet bocsátott a tengerre. Nagy vihar támadt a tengeren, és már azt hitték, hogy hajótörést szenvednek. 5Félelem fogta el a hajósokat; mindegyik a maga istenéhez kiáltott, és a hajóban levő holmikat a tengerbe dobták, hogy így könnyebbé tegyék azt. jónás pedig lement a hajó mélyébe, és ott feküdt mély álomba merülve. 6de odament hozzá a hajóskapitány, és így szólt hozzá: mi van veled, hogy ilyen mélyen alszol? Kelj föl, kiálts istenedhez! talán gondol ránk az isten, és nem veszünk el! 7Az emberek meg ezt mondták egymásnak: gyertek, vessünk sorsot, és tudjuk meg, ki miatt ér bennünket ez a veszedelem! sorsot vetettek, és a sors jónásra esett. 8Akkor így beszéltek hozzá: mondd el nekünk, miért van rajtunk ez a veszedelem? mi a fog-lalkozásod, és honnan jössz? Hol a hazád, és melyik népből való vagy? 9ő így felelt nekik: Héber vagyok. Az urat, a menny istenét félem, aki a tengert és a szárazföldet alkotta. 10Az embereket nagy félelem fogta el, amikor megtudták, hogy az úr elől menekül – mert jónás elmondta nekik – és ezt mondták neki: Hogy tehettél ilyet?! 11majd azt kérdezték tőle: mit tegyünk veled, hogy le-csendesedjék körülöttünk a tenger? mert a tenger egyre viharosabb lett. 12ő pedig így válaszolt ne-kik: Fogjatok meg, és dobjatok a tengerbe, akkor lecsendesedik körülöttetek a tenger! mert tudom, hogy énmiattam támadt ez a nagy vihar rátok. 13Az emberek azonban igyekeztek visszaevezni a szárazföldre, de nem tudtak, mert a tenger egyre viharosabb lett körülöttük. 14Ekkor így kiáltottak az úrhoz: jaj, uram, ne vesszünk el emiatt az ember miatt, ne terheljen bennünket ártatlan vér! mert te, uram, azt teszed, amit akarsz! 15Azzal fogták jónást, beledobták a tengerbe; a tenger há-borgása pedig megszűnt. Ezért az emberek nagy félelemmel félték az urat, áldozatot mutattak be, és fogadalmakat tettek az úrnak.

jónás imádsága

21Az úr azonban odarendelt egy nagy halat, és az lenyelte jónást. Három nap és három éjjel volt jónás a hal gyomrában. 2jónás imádkozott istenéhez, az úrhoz a hal gyomrában. 3Ezt mondta:

Nyomorúságomban az úrhoz kiáltottam, és ő meghallgatott engem. A halál torkából kiáltottam segítségért, és te meghallottad hangomat. 4mélységbe dobtál, a tenger közepébe,és áradat vett körül. minden habod és hullámod átcsapott fölöttem. 5Azt gondoltam, hogy eltaszítottál engem magad elől.

e g y B I B l I a I t ö r t é N e t é s P a r a f r á z I s a 111

bárcsak újra megláthatnám szent templomodat!6már-már életem fenyegette a víz,mélység és örvény vett körül,hínár fonódott a fejemre.7lesüllyedtem a hegyek alapjáig,örökre bezárult mögöttem a föld,de te kiemelted életemet a sírból,ó, uram, istenem!8Amikor elcsüggedt a lelkem, az úrra gondoltamés imádságom eljutott hozzád, szent templomodba.9Akik hitvány bálványokhoz ragaszkodnak,azok elhagyják jótevőjüket.10de én hálaéneket zengve áldozok neked,és amit megfogadtam, teljesítem.Az úrtól jön a szabadulás!

11Az úr pedig parancsot adott a halnak, és az kiköpte jónást a szárazföldre.

jónás prédikálására Ninive megtér

31Az úr igéje másodszor is szólt jónáshoz: 2indulj, menj Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd ott azt az üzenetet, amelyet én mondok neked! 3jónás elindult, és elment Ninivébe az úr szava sze-rint. Ninive pedig nagy városa volt istennek: három nap kellett a bejárásához. 4elindult tehát jónás befelé a városba egynapi járásra, és ezt hirdette: még negyven nap és elpusztul Ninive! 5ninive lakosai azonban hittek istennek, böjtöt hirdettek, és zsákruhát öltött a város apraja-nagyja. 6Amikor ez a hír eljutott Ninive királyához, fölkelt trónjáról, levetette magáról díszruháját, zsákruhát öltött magára, és hamuba ült. 7Azután kihírdették Ninivében a király és a főurak rendeletére a következő-ket: Az emberek és állatok, a szarvasmarhák és juhok semmit meg ne kóstoljanak, ne legeljenek, vizet se igyanak! 8öltsön zsákruhát ember és állat, kiáltsanak teljes erővel istenhez, és térjen meg mindenki a rossz útról, és hagyjon fel erőszakos tetteivel! 9Ki tudja, talán felénk fordul, és megszán az isten, lelohad lángoló haragja, és nem veszünk el! 10Amikor isten látta, amit tettek, és hogy meg-tértek a rossz útról, megbánta isten, hogy veszedelembe akarta dönteni őket, és nem tette meg.

jónás vitája istennel

41Ez azonban nagyon rosszul esett jónásnak, és megharagudott. 2így imádkozott az úrhoz: ó, uram! gondoltam én ezt már akkor, amikor még hazámban voltam! Azért akartam először tarsís-ba menekülni, mert tudtam, hogy te kegyelmes és irgalmas isten vagy, türelmed hosszú, nagy a szereteted, és még a rosszat is megbánod. 3most azért uram, vedd el az én életemet, mert jobb meghalnom, mint élnem! 4Az úr azonban ezt kérdezte: igazad van-e, hogy haragszol? 5Azután kiment jónás a városból, letelepedett a várostól keletre, készített ott magának egy kunyhót, és odaült az árnyékába, hogy lássa, mi történik majd a várossal. 6Az úristen pedig úgy intézte, hogy egy bokor nőjön jónás fölé, árnyékot tartva a feje fölött, és megvédje a rosszulléttől. jónás nagyon örült a bokornak. 7isten azonban úgy intézte, hogy másnap hajnalhasadáskor egy féreg megszúrja a bokrot, és az elszáradjon. 8Amikor kisütött a nap, isten úgy intézte, hogy tikkasztó keleti szél támadjon. jónás napszúrást kapott, ájuldozott, a halált kívánta magának, és azt mondta: jobb meg-


1. mijuteszetekbeaprófétaszóról? Készítsetek fogalomlistát párban!

halnom, mint élnem! 9Akkor isten ezt kérdezte jónástól: igazad van-e, amikor haragszol emiatt a bokor miatt? ő így felelt: igazam van! Haragszom mindhalálig! 10Az úr ezt mondta: te szánod ezt a bokrot, amelyért nem fáradtál, és amelyet nem te neveltél; amely egy éjjel felnőtt, másik éjjelre pedig elpusztult. 11én meg ne szánjam meg Ninivét, a nagy várost, amelyben több mint tizenkét-szer tízezer ember van, akik nem tudnak különbséget tenni a jobb és a bal kezük között? és ott a sok állat is!


PróFétA

A próféták („szószólók”) az Ószövetség korának olyan kiváló egyéniségei, akik isten nevében és a nép érdekében szót emeltek a társadalmi igazságtalanság és a bálványimádás ellen. céljuk a zsidó nép életének és fennmaradásának alapjait tisz-ta, emberi erkölcsre építeni az egyistenhit jegyében. isteni küldetésük bizonyítására gyakorta csodára hivatkoznak, jósjeleket adnak, jövendölnek, ám az ószövetségi prófétáknál a jóslat sohasem küldetésük lényege, hanem csupán eszköze.

A legtöbb próféta a királyok korában, a babilóniai fogság idején, majd az azt követő időszakban működött, a próféták korának tehát Kr. e. Xi. századtól a Kr. e. v. századig tartó időszakot tekinthetjük. szokás „igazi” és „hamis” prófétákról be-szélni, utóbbiak pénzt kaptak az államtól tevékenységükért. megkülönböztetünk „beszélő” és „író” prófétákat, az „író” próféták kanonikus könyveit olvashatjuk a bibliában. „Kis” és „nagy” prófétákról annak alapján szokás beszélni, hogy mi-lyen terjedelmű könyvet írtak. (A „nagy-próféták”: ésaiás, jeremiás, Ezékiel, dá-niel; a „kispróféták”: Hóseás, jóel, ámos, Abdiás, jónás, mikeás, Náhum, Habakuk, sofóniás, Aggeus, zakariás, malakiás.)


2. készítsetekaszövegalapjántörténetpiramist!

jóNás PróFétA KöNyvE 1–4

1. _______ (a főszereplő)

2. ______ ______ (2 szó a jellemzésre)

3. ______ ______ ______ (3 szó a helyszínekre)

4. ____ _____ _____ _____ _____ (4 szó a műben felvetett problémáról)

5. ______ ______ ______ ______ ______ (5 szó az időbeosztásról)

6. ______ ______ ______ _____ ______ ______ (6 szó az egyik eseményről)

7. ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ (7 szó a másik eseményről)

8. ______ ______ ______ ______ ______ ______ _______ ______ (8 szó a megoldásról)

3. „irodalmikörök”-benfogjátokfeldolgozniatörténetet. A kiosztott szerepkörökre kijelölt diákok tegyenek fel kérdéseket társaiknak, kezdemé-

nyezzenek vitát az adott problémával kapcsolatban! A szövegből vett idézetekkel igazoljátok állításotokat!

a) Két szerkezeti részre tagolható a szöveg. Kinek a kinyilatkoztatásához kapcsolható a két rész? írd le az idézeteket!

(struktúrakereső szerep)


b) Keresd meg a történetben a konfliktusokat! Kik között vannak konfliktusok? Feloldódnak vagy sem? Ha igen, hogyan? Keresd ki a műből az ellentéteket! (Pl.: Elhívja jónást az úr – megbün-teti.)

(Konfliktuselemző szerep)

c) sorold fel a történteket időrendben! mennyi idő alatt történik mindez?

(időmérő szerep)


d) milyen embernek ismertük meg jónást? jellemezd néhány szóval!

(Karakterértelmező szerep)

e) A szöveg példázata milyen lezárást ad a műnek?

(A befejezést értelmező szerep)


f) A bűnös város lakói megtérnek. Hogyan vezekelnek bűneik miatt?

(Nyomozó szerep)

g) mit jelent jónás imájában a szent templom? Hol találkoztál hasonló jelentésű metaforával

(idézetkereső szerep)


h) Készíts illusztrációt a mű valamely részletéről!

(illusztrátor-szerep)

i) más csoporttól vagy a tanártól kérdezz rá a felmerülő problémákra!

(Küldöncszerep)


4. Válasszatok ki a csoportból egy valakit, aki összefoglalja a többi csoport számáramunkátokeredményét!

5. babitsmihály:Jónáskönyve babits költeményét együtt fogjuk elolvasni.

a) Az olvasás megkezdése előtt mindenki válasszon magának egy szempontot, amelyre különö-sen figyel, a következők közül:

jónás

Az úr

Emberek

állatok

tájak, városok

Poénok

Képek

Nem értem

b) Olvasás közben jegyezzetek le a füzetetekbe néhány, saját szempontotoknak megfelelő gondo-latot!

c) Olvasás közben húzzátok alá azokat a szavakat, amelyeknek nem ismeritek a jelentését!

d) A szöveg elolvasása után beszéljétek meg, mi okozott nehézséget a szövegértésben! beszéljé-tek meg az ismeretlen szavak jelentését is!


bAbits miHály: jóNás KöNyvE

Első rész

monda az úr jónásnak: „Kelj fel és menjNinivébe, kiálts a város ellen!Nagy ott a baj, megáradt a gonoszság:szennyes habjai szent lábamat mossák.”szólt, és fölkele jónás, hogy szaladna,de nem hová a mennybeli akarta,mivel rühellé a prófétaságot,félt a várostól, sivatagba vágyott,ahol magány és békesség övezze,semhogy a feddett népség megkövezze.Kerülvén azért jáfó kikötőbehajóra szállott, mely elvinné őtettarsis felé, s megadta a hajóbért,futván az urat, mint tolvaj a hóhért!

Az ur azonban szerzett nagy szeletés elbocsátá a tenger feletts kelt a tengernek sok nagy tornya akkoringó és hulló kék hullámfalakból,mintha egy uj Ninive kelne-hullna,kelne s percenként összedőlne ujra.Forgott a hajó, kettétört az árboc,deszkaszál nem maradt hű deszkaszálhoz.

A görcs hajósok, eszüket veszítve,minden terhet bedobtak már a vízbe,s míg arcukba csapott a szörnyű sóslé,kiki a maga istenét üvölté.jónás mindent kiadva, elcsigázva,betámolygott a fedélközi házba,le a lépcsőkön, a hajófenékre,s ott zuhant bódult félálomba végregurítván őt az ázott, rengő padlat.

s így lőn, hogy a kormányos belebotlott,a deszkákat vizsgálva, s rája szólt:„mi dolog ez, hé, te nagy alható?Ki vagy te? Kelj föl, s kiálts a keservesistenedhez, talán ő megkegyelmez!vagy istened sincs? szólj! miféle nemzetszült? Nem te hoztad ránk a veszedelmet?mely város vall polgárának, büdös?s e fene vízen át velünk mivégre jössz?”


s ő monda néki: „zsidó vagyok éns az Egek istenétől futok én.mi közöm nékem a világ bünéhez?Az én lelkem csak nyugodalmat éhez.Az isten gondja és nem az enyém:senki bajáért nem felelek én.Hagyjatok itt megbujni a fenéken!Ha süllyedünk, jobb itt fulladni nékem.de ha kitesztek még valahol élve,tegyetek egy magányos erdőszélre,hol makkon tengjek és keserű meggyenbékében, s az isten is elfeledjen!”

de a kormányos dühhel csapta vissza:„mit fecsegsz itt erdőről össze-vissza?Hol itt az erdő? és hová tegyünk ki?innen csak a tengerbe tehetünk ki!Ki is teszünk, mert nem türöm hajómonaz ilyet akit mit tudom mi bűn nyom.már biztos hogy te hoztál bajba minket:magad mondod hogy isten átka kerget.Ha isten üldöz, az ördög se véd meg.Hé, emberek! Fogjátok és vigyétekezt a zsidót!” s már nyolc marok ragadta,nehogy hajójuk süllyedjen miatta,mert nehéz a kő, és nehéz az ólom,de nehezebb kit titkos súlyu bűn nyom.

jónás azonban jajgatott s nyögöttés meglóbálták a tenger fölött.„vigyázz – hó-rukk! Pusztuljon aki nem kell!”s nagyot loccsant... s megcsöndesült a tenger,mint egy hasas szörny mely megkapta étkét.s már a hajósok térdencsúszva, kétrétgörbedve sírtak és hálákat adtakkönnyelmű áldozatokat fogadtak,s a messzeségben föltünt a szivárvány.

A víz simán gyürűzött, mint a márvány.

második rész

Az ur pediglen készített valajónásnak egy hatalmas cethalats elküldte tátott szájjal hogy benyelné,halat s vizet vederszám nyelve melléminek sodrán fejjel előre, hosszant

e g y B I B l I a I t ö r t é N e t é s P a r a f r á z I s a 12 1

jónás simán s egészben úgy lecsusszantgyomrába hogy fején egy árva hajnem görbült, s ájultából csakhamarfél-ébren pislogott ocsúdva, kábaszemmel a lágy, vizes, halszagú éjszakába.

és így jutott a szörny-lét belsejébevak ringások eleven bölcsejébe,és lakozék három nap, három éjjela cet hasában, hol éjfél a déllelegyforma volt, s csupán a gondolatnakégre-kigyózó lángjai gyulladtak,mint fulladt mélyből pincetűz ha támad.és könyörge jónás az ő uránaka halból, mondván: „Kiáltok tehozzád,hallj meg, isten! mélységből a magasságfelé kiáltok, káromlok, könyörgök,a koporsónak torkából üvöltök.

mert dobtál vala engem a sötétbes tengered örvényébe vetteték be,és körülvett a vízek veszedelmeés fű tekeredett az én fejemre,bő hullámaid átnyargaltak rajtam,és Egyetemed fenekébe hulltama világ alsó részeibe szállván,ki fenn csücsültem vala koronáján!én aki jónás voltam, ki vagyok már?Ki titkaidat tudtam, mit tudok már?Kényedre hány-vet hánykódó vizeds nyálkás hus-záraiba zárt a cet.”

s lélekze jónás, mivelhogy kifulladt,sürűn szíván kopoltyuját a Halnak,mely csupa verdesés és lüktetés volt,s a vízből-szürt lélekzet mind kevés volt,a roppant haltest lihegve-dobogvaszokatlan terhét ide-oda dobtakínjában, míg jónás émelyegve s étlentovább üvöltött a büzös sötétben,s vonítva, mint a farkas a veremben,nyögött: „bezároltattál, uram, engem!sarak aljába, sötétségbe tettél,ragyogó szemed elől elvetettél.mindazonáltal szemeim vak odvanem szűnik nézni te szent templomodra.sóvár tekintetem nyilát kilőttem


s a feketeség meghasadt előttem.éber figyelmem erős lett a hitben:akárhogy elrejtőzöl, látlak, isten!rejteztem én is elüled, hiába!utánam jöttél tenger viharába.Engedetlen szolgádat meggyötörted,magányos gőgöm szarvait letörted.de mennél csúfabb mélybe hull le szolgád,annál világosabb előtte orcád.most már tudom hogy nincs mód futni tőleds ki nem akar szenvedni, kétszer szenved.de te se futhatsz, isten, énelőlem,Habár e halban sós hús lett belőlem!”

Ekkor nagyot ficánkodott a cethal,jónás meg visszarugott dupla talppal.s uj fájdalom vett mindkettőn hatalmat:a hal jónásnak fájt, jónás a halnak.

és monda jónás: „Ki táncoltat engem?Ki az aki nem hágy pusztulni csendben?besóztál görgő tengered savávalés csapkodsz, mintha játszanál csigával.mert megfogyatkozott bennem a lélek:de az én uram akará hogy éljek.Ebének kíván engemet a Pásztorés megszabadított a rothadástól.jössz már, uram, jössz, záraim kizárods csahos szókkal futok zargatni nyájad.mert imádságom elhatott tehozzádés végigjárta a magasság hosszát.csapkodj hát, csapkodj, ostorozva bölcsen,hogy amit megfogadtam, ne felejtsem,mert aki éltét hazugságba veszti,a boldogságtól magát elrekeszti.”

igy szóla jónás, s eljött a negyednapés akkor az ur parancsolt a halnak,ki jónást a szárazra kivetette,vért, zsirt, epét okádva körülötte.

Harmadik rész

s mondta az ur jónásnak másodizben:„Kelj föl és menj, mert én vagyok az isten.menj, a nagy Ninivéig meg se állj,s miként elédbe írtam, prédikálj!”


s fölkele jónás, menvén Ninivébe,melynek három nap volt járó vidéke,három nap taposhatta azt akárkis kanyargós utcáiból nem talált ki.

menvén hát jónás, első nap kiéreegy sátrakkal telt, csillagforma térres az árusok közt akik vad szakállátés lotykos, rongyos, ragadós ruháját,ahol helyet vőn, kórusban nevették,kiáltott, mint az ur meghagyta, ekként:

„Halld az Egek urának istenénekkemény szózatját, nagy Ninive, térj meg,vagy kénkövekkel ég föl ez a váross föld alá süllyed, negyven napra mához!”

igy szólott jónás, s szeme vérbeforgott,kimarjult arcán verítéke csorgott,de az árusok csak tovább nevettek,alkudtak, csaltak, pöröltek vagy etteks jónás elszelelt búsan és riadtanaz áporodott olaj- s dinnyeszagban.

másod estére másik térre ére,a színészek és mímesek terére,kik a homokon illegve kigyóztaks szemérem nélkül a nép előtt csókolóztak.Ott jónás a magas ülés-sorok csucsárahágván, olyat bődült bozontos szája,hogy azt hitték, a színre bika lép.mohón hökkenve némult el a nép,míg jónásból az ur imígyen dörgött:„rettegj, Ninive, s tarts bűnbánva bőjtöt!Haminckilencszer megy le még a nap,s Ninive napja lángba, vérbe kap!”

s az asszonyok körébe gyültek akkors kisérték jónást bolondos csapattal.Hozzá simultak, halbüzét szagoltákés mord lelkét merengve szimatolták.

így ért, az asszonyoktól közrevéve,harmadnap a királyi ház elébe.Ott már tudták és várták és bevittékegy nagy terembe, hol arany terítékmellett hevertek a Hatalmasok,


nyüzsgvén köröttük szép rabszolga sok,és meztelen táncoltak ott a szolgákvagy karddal egymást ölték, kaszaboltákjátékul. jónást meg egy cifra oszloptetejébe tették hogy szónokoljonés jövendölje végét a világnak.

és jónás akkor egy iszonyu átkotkiáltva a királyra s udvaráras az asszonyokra és a palotáras a színészekre és a mímesekres az árusokra és a mívesekres az egész Ninivére mindenestül,leugrott, és az őrökön keresztülkitört, s a termen át, s a szoborerdőn,csarnokon, folyosókon és a kerten,tavat megúszva, rácsokon lekúszva,s a vízvezeték-csatornán lecsúszva,utcán és bástyán, falmentén szaladvarohant ki Ninivéből a szabadba,egyetlen látomással dúlt szivében:hogy kő kövön nem marad Ninivében.

és méne a pusztába, hol a sáskáka gyér fü szomjas zöldjét mind levásták,hol aki a forró homokra lépettjó saru nélkül, a talpa megégett:ott megfogadta, harmincnyolc napigböjtölve s imádkozva ott lakiks nem mozdul, mígnem messze kénköveslángoktól lenne lenn az ég veress hallanék hogy a föld egyszerre szörnyetdördül, s a nagy vár tornyai ledőlneks ugy elpusztul minden ninivei,maga és apja s anyja, fiais lányai, huga-öccse, nénje-bátyja,mint hajdan a jeroboám családja.

s azontul, harmincnyolcból visszamenve,a napokat számlálja vala rendre,kiáltozván az urhoz: „Halld, Hatalmas!Híres bosszuálló, szavamra hallgass!Eküldtél engem, férgekhez a férget,kik ellenedre s fricskád nélkül éltek.én inkább ültem volna itt a pusztán,sorvadva, mint ma, gyökéren és sáskánde böjt s jámborság néked mint a pélva,


mert vétkesek közt cinkos aki néma.Atyjafiáért számot ad a testvér:nincs mód nem menni ahova te küldtél.csakhogy a gonosz fittyet hány a jóra.lám, megcsufoltak, Egek Alkotója!szolgádat pellengérre állitották,mert gyönge fegyver szózat és igazság.Nincs is itt haszna szépszónak s imának,csak harcnak és a hatalom nyilának.én jónás, ki csak a békét szerettem,harc és pusztulás prófétája lettem.Harcolj velük hát, uram, sujtsd le őket!irtsd ki a korcs fajt s gonosz nemzedéket,mert nem lesz addig igazság, se béke,míg gőgös Ninive lángja nem csap az égre.”

s elmult egy hét, és kettő, három, négy, öt,és már a harmincnyolcadik nap eljött.jött a reggel és a dél és az este:jónás egész nap az ég alját leste.s már a láthatár elmerült az éjben,s egy árva ház sem égett Ninivében.

Negyedik rész

mert látá az ur, hogy ott egyik-másikszívben még jónás szava kicsirázikmint a jó mag ha termőföldre hullott,s pislog mint a tűz mely titkon kigyulladt.s gondolta: „van időm, én várhatok.Előttem szolgáim, a századok,fujják szikrámat, míg láng lesz belőle;bár jónás ezt már nem látja, a dőre.jónás majd elmegy, de helyette jő más,így gondolá az ur; csak ezt nem tudta jónás,

s azért felette megharagudék,és mondta: mikor ide kijövék,s azóta napról napra s egyre többenjöttek a városból kérdezni tőlem,kicsit gúnyolva, kicsit félve-bánva,hány nap van hátra még? s én számról-számraközlém pontossan. s most szégyenben hagytál!

Hazudtam én, és hazudott a naptár.és hazudott az isten! Ezt akartad?bünbánók jószándékát megzavartad.


Hiszen tudhattam! Kellett volna tudni!Azért vágytam hajón tarsisba futni...mert te vagy aki fordít rosszat jóra,minden gonosznak elváltoztatója.de már az én lelkem vedd vissza tőlem,mert jobb nekem meghalnom hogysem élnem.

tudnivaló pedig itt hogy kimenve,a városból jónás, ül vala szembe,a város ellenébe, napkeletnek,árnyékban, mert egy nagylevelü töknekindái ott fölfutva egy kiszáradt,hőségtől sujtott fára, olyan árnyattartottak, ernyőt eltikkadt fejére,hogy azalól leshetett Ninivére,fátylában a nagy fények fonta ködnek.s örüle jónás módfelett a töknek.

Aztán egy reggel, hajnaltájra, szerzetta nagy uristen egy kicsinyke férget,mely a töknek tövét megrágta volnaés tette hogy indája lekonyulna,levele megpörögve kunkorodnas az egész tök elaszva szomorodna.

Oly vékonnyá fonnyadt, amily nagyra felnőtt:nem tartott többet sem árnyat sem ernyőt.

s akkor az isten szerze melegets napkeleti szárasztó szelekets lőn hogy a nap hévsége megsütöttejónás fejét, és megcsapván, felettebágyadttá szédítette, ugyhogy immárugy érzé, minden körülötte himbál,mintha megint a hajón volna; gyomrakavargott, és gyötrőn égette szomjas ezt nyögte csak: „lelkem vedd vissza, kérlek,mert jobb már hogy meghaljak, semhogy éljek.”

s monda az ur jónásnak: „lásd, valóbanméltán busúlsz s vádolsz-e haragodbana széleslombu, kövér tök miatt,hogy hűs árnya fejedről elapadt?”

s felelt, kitörvén jónásból a méreg:„méltán haragszom azért, mígcsak élek!”


és monda akkor az isten: „te szánoda tököt amely egy éjszaka támadts egy másik éjszaka elhervadott;amelyért kezed nem munkálkodott;amelyet nem ápoltál, nem neveltél,lombja alatt csak lustán elhevertél.

és én ne szánjam Ninivét, amelyévszázak folytán épült vala fel?melynek tornyai vetekedve kelnek?mely mint egy győztes harci tábor terjeda sivatagban, és utcái mintképeskönyv amit a történet irt,nyilnak elém? Ne szánjam Ninivénekormát mely lépcsőt emel a jövőnek?A várost amely mint egy fáklya égettnagy korszakokon át, és nemzedékekéltek fényénél, s nem birt meg velea sivatagnak annyi vad szele?melyben lakott sok százszor ezer embers rakta fészkét munkálva türelemmel:ő sem tudta, és ki választja széjjel,mit rakott jobb-, s mit rakott balkezével?

bízd azt reám, majd szétválasztom én.A szó tiéd, a fegyver az enyém.te csak prédikálj, jónás, én cselekszem.Ninive nem él örökké. A tök sem,s jónás sem. Eljön az ideje még,születni fognak ujabb Ninivékés jönnek uj jónások, mint e töknekmagvaiból uj indák cseperednek,s negyven nap, negyven év, vagy ezer-annyi,az én szájamban ugyanazt jelenti.”

igy szólt az ur, és jónás hallgatott.A nap az égen lassan ballagott.messze lépcsős tornyai Ninivéneka hőtől ringatva emelkedének.A szörnyü város mint zihálva roppanteleven állat, nyúlt el a homokban.

6. dolgozzátokfelazolvasottszövegetcsoportokban!

A) Hasonlítsátok össze az ószövetségi könyvet és a modern feldolgozást az alábbi szempontok alapján! válaszaitokat a táblázatba írjátok!

a) milyen kérdés áll a bibliai könyv és babits művének középpontjában? (Ninive, a bűnös város vagy jónás próféta?) Próbáljátok értelmezni a különbségeket!

b) Hányszor prófétál jónás? Eredményes-e a prófétálása? Próbáljátok értelmezni a különbséget!

c) Hogyan fogadja jónás, amikor a matrózok a tengerbe akarják dobni?

d) mikor derül ki jónás számára isten döntéseinek oka?

e) Hasonlítsátok össze a két címet!

f) mikor dől el Ninive sorsa?

K ü l ö N b s é g E K

b i b l i A b A b i t s - m ű


b) vizsgáljátok meg, hogyan viselkedik babits művében jónás!

a) mi vezérli jónást?

– az isteni parancs végrehajtásának kötelessége

– a próféta elhivatottsága

– félelem az istentől

– a hiúság

– Esetleg más motívumok?

b) Hogyan viselkedik jónás?

– mint egy próféta, aki nehezen, de végül követi az istent.

– mint egy gyáva ember, aki megretten a feladat súlyától.

– mint egy olyan ember, aki nem bízik magában.

– mint egy feladatához felnőni képtelen ember.

– mint egy olyan ember, aki kételkedik a feladat értelmességében.

– vagy esetleg másként?

c) összegezzétek: hogyan viszonyul jónás a prófétasághoz? Hogyan jelenik meg ez a kettősség? jónás próféta vagy antipróféta?


d) mi az úr döntéseinek magyarázata?

– Az egész eljövendő történelem tudása ad emelkedettséget neki, hogy megbocsásson.

– Kiszámíthatatlan, ígéreteit megmásítja.

– saját prófétáját cserbenhagyó, őket eszközként használó kényúr.

– mindenki egyaránt fontos neki, ezért menekül meg Ninive, ezért tanítja jónást.

– válaszaitokat a szövegből vett idézetekkel bizonyítsátok!

c) A Jónás könyvét a humor, az irónia és az önirónia hatja át. Ennek forrásai a mű nyelvében keres-hetők. A mű nyelve hol régies (archaikus), emelkedett, patetikus, hol pedig az argóból származó kifejezések teszik hétköznapivá, szinte naturálissá az egyes szövegrészeket. Ez a kettősség végig jelen van a műben.

Keressetek kifejezéseket a következő csoportokra! melyik rétegből való kifejezések adják a mű iróniáját?

a) Emelkedett, patetikus stílus

– archaikus szavak:

– elavult, múlt idejű alakok:

b) Hétköznapi, nyersebb kifejezések

– szokatlan jelzős szókapcsolatok („görcs hajósok”):

– argószerű kifejezések („rühellé a prófétaságot”):


– profán, nevetséges formák („csahos szókkal futok zargatni nyájad”):

– naturalista kifejezések („Kényedre hányt-vet hánykódó vized / s nyálkás hus-záraiba zárt a cet”):

d) értelmezzétek a mű befejezését!

a) Olvassátok el újra a Negyedik rész végén a példázatot! bontsátok elemeire a példázatban sze-replő párhuzamot! írjátok le a saját szavaitokkal a tanulságot!

A tök Ninive lakosainak élete

……………………………………. ………………………………………….

tanulság:

b) A mű zárlatában jónás hallgat. Az úr válaszára nincs felelet. A filozófiai kérdésre nincs válasz. „jónás akarata fölé az isteni állandóság borul”.

Az utolsó hat sor látomásos kép a városról. melyik szó teszi érzékletessé, expresszívvé ezt a képet? miért?


E) gyűjtsétek ki az úr csodáit! A második csoda leírása rejt egy különleges párhuzamot isten és jónás között. Keressétek ki ezt a párhuzamot!

a c soda h e ly s z í n e ,k e l e t k e z é S é n e k C é l J a

k ö v e t k e z M é n y e

1 . c s O d A

2 . c s O d A

P á r H u z A m

3 . c s O d A

7. mindencsoportválasszonkiháromtagot,akikközzéteszikacsoportmunkaeredmé-nyétakövetkezőmunkamegosztásszerint:

az 1 tanuló előadja a feladatokra a megoldásokat; a 2. tanuló jegyzeteket készít a táblára; a 3. tanuló bizonyító erejű idézeteket olvas fel. A többi csoport jegyzeteljen!

8. töltsétekkiacsoportmunkáravonatkozó,önértékelőkérdőívet!

K é r d é s E K i g E N N E m

megosztottuk egymás közt a feladatokat?

tájékoztattuk a többi csoportot a feladatról?

logikusak és világosak voltunk?

lényegre törekedtünk?

voltak hiányosságaink? (Kiegészítették munkánkat más csoportok vagy a tanár?)

törekedtünk kapcsolattartásra a hallgatósággal?

áttekinthető volt a táblavázlatunk?



A csoportban dolgozott leghatékonyabban a jó teljesítményért,

volt a legegyüttműködőbb,

egyeztette és szervezte a munkánkat,

nagyon jó ötletekkel segített,

magyarázata volt a legvilágosabb, legkövethetőbb.

csoportunk jól csinálta:

A csoport munkájában problémát okozott:

Hogy jobban dolgozzunk, jobban kell figyelnünk:

9. „mertvétkesekköztcinkos,akinéma” vitassátok meg a szállóigévé lett mondat jelentését, erkölcsi ítéletét, 1939-es aktualitá-

sát! gyűjtsetek érveket a szállóige jelentése mellett vagy ellen, majd a csoportok vitassák

meg egymással álláspontjukat!

10.olvassátokelbabitsJónás imájacíműkölteményét,majdkeressetekválasztközösenazalábbikérdésekre!

a) Ki a vers beszélője: jónás vagy a költői én?

b) milyen kérdésekre keresi a választ (szeretne választ találni) a vers beszélője?

c) milyen közös vonásokat mutat a vers jónás próféta küldetése, illetve babits költői feladata és magatartása között?


d) milyen szerkezeti részekre tagolható a vers?

milyen grammatikai elem segít a két rész felismerésében?

e) Hasonló szóáradatra hol találunk példát a jónás könyvében?

mi a funkciója ennek az expresszív megjelenítésnek?

f) milyen a mű verselése?

jóNás imájA

Hozzám már hűtlen lettek a szavak,vagy én lettem mint túláradt patakoly tétova céltalan parttalans ugy hordom régi sok hiú szavammint a tévelygő ár az elszakadtsövényt jelző karókat gátakat.óh bár adna a gazda patakomsodrának medret, biztos útakonvinni tenger felé, bár verseimcsücskére tőle volna szabva rimelőre kész, s mely itt áll polcomon,szent bibliája lenne verstanom,hogy ki mint jónás, rest szolgája, hajdanbujkálva, később mint jónás a Halbanleszálltam a kinoknak elevensüket és forró sötétjébe, nemhárom napra, de három hóra, háromévre vagy évszázadra, megtaláljam,mielőtt egy mégvakabb és örökcethal szájában végkép eltünök,a régi hangot s, szavaim hibátlanhadsorba állván, mint ő sugja, bátranszólhassak s mint rossz gégémből telikés ne fáradjak bele esteligvagy míg az égi és ninivei hatalmakengedik hogy beszéljek s meg ne haljak.


11.olvassátokelpetrigyörgyversét,majdbeszéljétekmegazalábbiakat!

a) milyen költői magatartás jelenik meg a versben?

b) Figyeljétek meg, hogyan jeleníti meg a szöveg a biblia ismert motívumait!

c) milyen groteszk képben jelenik meg a próféta?

d) milyen műfajhoz áll közelebb a vers? (gondoljatok a megszólítottra!)

e) mi a vers formája?

f) milyen képekkel érzékelteti a teljes kiábrándultságot?

PEtri györgy:

[záróvers]

Horgodra tűztél, uram. hogy a folyódban nincs hal.Huszonhat éve Ha mégis remélsz,kunkorodok, tekergek válassz más kukacot.csábosan, mégsem szép volt kiválasztottnak lenni.feszült ki a zsinór. de most már szeretnékNyilvánvaló, szárítkozni, mászkálni a napon.

12.írjkétpercesesszétarról,hogynapjainkbanmiértveszítetteelaközösségnevébenszólásahitelét,jelentőségét!

vitassátok meg álláspontjaitokat!


7 . e g y m o d e r n e V a n g é l i u m i p a r a f r á z i s

b o d o r á d á m : E G Y R O S S Z K I N É Z É S Ű E M B E R

A b i b l i A é s A K ö l t é s z E t

1. gyűjtsétek össze, hogymit tudtok a novellárólmintműfajról! készítsetek néhánypontosvázlatotismereteitekről!

2. jóslás mielött elolvasnánk a szöveget, fogalmazd meg elvárásaidat a cím alapján! írd le, hogy mi jut eszedbe erről a címről: Egy rossz kinézésű ember, és fogalmazd meg,

hogy mit vársz ennek alapján a szövegtől („miről szólhat ez a történet?”)!

3. azelbeszélésfelolvasásaalatt jelöljétekbeaszövegegységeket(elbeszélőiszöveg-részek,párbeszédek),éshúzzátokaláaszövegbengyakranismétlődőszavakat,szó-kapcsolatokat(kulcsszavak,motívumok)!

jelöljétek meg azokat a részeket is, melyek – véleményetek szerint – a történet forduló-pontjai, fontos eseményei!

Egy rOssz KiNézésű EmbEr

A rossz kinézésű ember egy nyárvégi napon, délután tűnt fel a kisvárosban. Az állomás felől köze-ledett, de nem az ingázókkal, hanem valamivel később, a távolsági gyorssal érkezhetett, amelyik csak a nyári menetrend szerint áll meg ezen az állomáson.

A távolsági gyorsról egyébként itt kevesen szállnak le, legtöbbször aktatáskás mérnökök vagy valamiféle szakértők, akik egy-egy éjszakára megszállnak a kombinát vendégszobájában, aztán eltűnnek, mielőtt a helybeli lányokkal összebarátkoztak volna.

A rossz kinézésű ember aktatáska nélkül közeledett fölfelé a rövidke főutcán. Nem volt benne semmi szakemberes vagy mérnökös, készruha-üzletből való, nagyobb termetre szabott nyári öl-


tönyt viselt, zsebében dudorodott holmija, mi-egymás, amit az útra magával hozhatott. Ez az öltöny sötétkék volt, hozzá talán szükségből választott túl világos cipők, s mérsékelt polgári ízléssel kockázott szürke ing. Az, ami kinézé-sét, tulajdonképpen kellemetlenné tette, a vál-lai közé süppedt, sötétkék gallérnál kezdődő, széles, kerek feje volt. világos, seszínű arcával, a keskeny homlokából laposan hátrasimuló hajával leginkább halra emlékeztetett. Halarcú ember sötétkék, bő nyári öltönyben, világos cipővel, ez valahogy nem ment. legtöbben utána is néztek.

rossz kinézése ellenére az idegen egyelő-re ártalmatlannak látszott. Egész délután az utcákat rótta, mintha ki akarná őket tapasz-talni. mintha valami köze lett volna a boltíves kapuk mohos tövéhez, az utca macskaköves medréhez, melyet a város mint műemléknek tekinthető útburkolatot szívesen tűrt meg a zajos bejáró ökrös szekerek alatt. Az idegen, miközben valakit kikerült, oly szomjasan me-redt arcába, mintha elveszett testvérét keres-né benne. de senki nem hasonlított hozzá a városban. Errefelé bozontos, barna örmények laktak valamivel világosabb gyermekeikkel, az idegen pedig fehér volt és sima.

másnap újra föltűnt, halszerű merev arcával végigjárta a várost és mindenkinek belebámult az arcába. Egy alkalommal kezében virággal is látták, de nem derült ki, melyik ház asszonyá-hoz készül ebédre és hol tölti éjszakáit.

– Ki a fene lehet? – kérdezte valaki egy ab-lakból, valakitől, aki egy másik ablakból bá-mult ki az utcára.

– én nem tudom – mondta a másik, hang-jában enyhe rosszallással. – Nem tudom, de nincsen valami jó feje, az biztos.

– Az. Nem valami jó fej – mondta az előbbi. és ennyiben maradtak.

A harmadik napon, hét végén, hallani lehe-tett, hogy a rossz kinézésű idegen estelente kapuzáráskor a temetőből távozik, éjszaka pe-dig sétákat tesz a városból kivezető országú-ton, amerről a langyos szél hullámaival érkezik az ablakok alá a békabrekegés.

bodor ádám (1936, Kolozsvár –) a kortárs

magyar irodalom egyik markáns alakja. Első

munkái az 1960-as évek végén jelentek meg

(a tanú, 1969), 1982 óta él magyarorszá-

gon. munkásságát több díjjal is jutalmazták

(a román írószövetség díja, józsef Atti-

la-díj, márai sándor-díj). Elbeszéléseket,

regényeket ír, de művei rádiójáték formá-

jában is elhangzottak, illetve filmek is ké-

szültek művei ből (bacsó Péter: A borbély;

Fábry zoltán: Plusz-mínusz egy nap, Utas-

emberek; gothár Péter: a részleg). Elbe-

széléseinek, regénye i nek világa különös,

olykor szürreálisnak, netán kafkainak tűnő,

miközben gyakran nagyon is valóságos

helyszíneken, terekben játszódnak. mű-

vei szorosan kötődnek a szerző élethely-

színeihez, elsősorban szülőföldjéhez és

annak történelméhez, de nem az erdélyi

szépírói hagyományok nyomát követve.

Nem a csodálatos erdélyi tájak, nem a

vonzó, történelmi városok, nem a székely

emberek tragikus, de életvidám sorsa az,

e g y m o D e r N e v a N g é l I U m I P a r a f r á z I s 13 9

még aznap este el is utazott. A kis állomá-son ácsorgók közül többen ráismertek, hogy ő a halarcú idegen. Némi meglepetést mégis hangjával keltett. Alázatos, meleg és mély zen-gésű volt, amint megváltotta a jegyét. röviddel ezután valaki az ácsorgók közül azt állította, hogy ő maga látta, amint virágot helyezett az Adorján házaspár sírjára.

– Az Adorján fiú lesz – mondta erre valaki.– Az lehet – bólogattak a többiek. – Az

lesz.megegyeztek abban, hogy az Adorján há-

zaspár sírja volt a legelhanyagoltabb az egész temetőben, de ez az Adorján fiú most végre megemberelte magát. életükben nem nagyon bírta a szüleit, s azok sem igen kedvelték, mivel nem volt a legsikerültebb gyermek. de most már ő is öregedni kezdett, és íme, megbocsá-tott az öregeknek. szó, ami szó, ilyen arccal próbára tehette a szülői szeretetet, pedig úgy látszik, nem rossz fiú, nem, nem.

Ezalatt befutott az esti távolsági gyors, s az idegen elrobogott vele. Aztán az ácsorgók is szétszéledtek s vacsoránál családonként meg-beszélték, hogy itthon járt az Adorján fiú, az, amelyiknek olyan halarca van.

csak az öregek hallgattak, mint mindig, ko-rán nyugovóra tértek a régi város régi szokásai szerint, mert igen jól tudták, hogy az Adorján házaspárnak – bármennyire is törekedtek erre annak idején – nem volt gyermeke.

amit bodor műveiben fellelhet az olvasó.

A regényekben, novellákban feltáruló vi-

lág tele van feszültséggel, szenvedéllyel,

félelemmel, kiszolgáltatottsággal. Különös

– egyik méltatója szerint – „küszöb alatti”

világ sejlik fel a sokszor rejtélyes, olykor

álomszerű történetekben.

Fontosabb munkái: Plusz-mínusz egy

nap (elbeszélések, 1974), milyen is egy

hágó (elbeszélések, 1980), a zangezur

hegység (elbeszélések, 1981), az eufrátesz

babilonnál (novellák, 1985), Sinistra körzet

(egy regény fejezetei, 1992), az érsek láto-

gatása (regény, 1999).

4. elemezzétekanovellátközösenamegadottkérdések,illetveatáblázatoksegítségé-vel!

(1) beszéljétek meg a kérdéseket!

a) Ki lehet a történet elbeszélője, mit tudunk róla? Hogyan jellemeznétek az elbeszélés módját? van-e ennek valamilyen jelentősége?


b) melyek a szöveg leggyakrabban ismétlődő szavai, motívumai?

c) Kik a történet fontos szereplői? Ki lehet a titokzatos idegen? miért emeli ki az elbeszélő az öregeket a városka lakói közül?

d) miért fogadják a város lakói rossz érzéssel az idegent?

e) milyen fogalompárokkal, ellentétpárokkal tudnátok rendszerezni, általánosítani a „rossz kiné-zésű” jellemzését? gyűjtsétek össze jellemzőit!

f) milyen emberi gyarlóságról, szükségletről szól ez a novella? mit mond a valóságról, a megis-merhetőségről?


g) Hogyan értelmezhetők az idegen cselekvései? ti hogyan reagálnátok ezekben a helyzetekben? mi az, amit nem tesznek meg az emberek, és vajon mi lehet ennek a magyarázata?

h) véleményetek szerint miért (és honnan) jött ide az idegen, és miért (és hová) megy el? sikeres-nek vagy sikertelennek nevezhető-e ittléte, és miért?

(2) töltsétek ki a táblázatokat!

a) Probléma: Ki ez a rossz kinézésű idegen?

f e l t é t e l e z é s C á f o l a t

1. ingázó (vonattal érkezett) 1.

2. mérnök 2.

3. egy asszonyt látogat. 3.

4. Az Adorjánék fia. 4.

b) Ellentétpárok rendszere

A fentiek – a feltételezések és cáfolataik – ellentétpárokként is leírhatók.

ingázó ↔

mérnök ↔


Adorjánék fia ↔

sötétkék öltöny ↔

fehér és sima ↔

idegen ↔

rossz kinézés ↔

c) Elvontabb ellentétpárok

ismerős ↔

megszokott ↔

átlagos ↔

skatulya, séma ↔

szerep, társadalmi helyzet ↔

d) Kettősség a stílus szintjén

r é s z l E t E z ő , A P r ó l é K O s l E í r á s O K ↔ H O m á l y , t i t O K z A t O s s á g , t A l á N y

A vonat érkezésének ideje

↔

A macskaköves főutca leírása↔

A rossz kinézetű ruhájának leírá-sa ↔


5. a keretes szövegben felsoroltmotívumok, jelképekmegismerése és a beszélgetéssorángondolkodjatokazalábbikérdéseken!

a) A felsoroltak mindegyike jézus jelképe. értékeljétek, értelmezzétek e sokféle jelentést! mi lehet a magyarázata ennek a szerteágazó jelképiségnek?

b) milyen dekódolásra késztetik, késztethetik a befogadót ezek a szavak, ha motívumokként jelen-nek meg egy szövegben?

c) gyűjtsetek össze néhány olyan művet, amelyekben emlékeztek ezekre a motívumokra, fogal-makra!

d)véleményetek szerint mikor, milyen szövegkörnyezetben, szituációban (pl. filmek esetén) tölt-hetnek be utaló szerepet ezek a szavak, fogalmak?

Krisztus jElKéPEi

1. hAl – az ógörög ikhthüsz (hal) szó betűiből = ieszusz Khrisztosz theu Hüiosz szótér = jézus Krisztus, isten fia, megváltó;

2. KArd – az ítélkező Krisztus (az utolsó ítélet képzőművészeti ábrázolásain Krisztus bal kezében mint a büntetés eszköze);

3. liliOm (virág) – az ítélkező Krisztus (az utolsó ítélet képzőművészeti ábrázolásain Krisz-tus jobb kezében mint a kegyelem eszköze);


4. KEHEly (sErlEg) – Krisztus vérét tartalmazza (áldozás, úrvacsora) – az utolsó vacsora emlékezetére –, a hit attribútuma, a keresztény hűség szimbóluma; szent kehely, melyben Aramithiai józsef felfogta Krisztus vérét (a szent grál);

5. KENyér (kovásztalan kenyér, ostya) – Krisztus teste (áldozás, úrvacsora vételekor) az utol-só vacsora emlékezetére, az új szövetség jelképe;

6. bOr – Krisztus vére (áldozás, úrvacsora vételekor) az utolsó vacsora emlékezetére, az új szövetség jelképe;

7. KErEszt – a megfeszített Krisztus, illetve Krisztusnak a bűn és halál felett aratott győzel-mét jelképezi;

8. szív – a megváltó Krisztus jelképe, aki az emberek bűneiért szenvedett (jézus példabe-szédeiben is gyakran előfordul, például a hegyi beszédben: „boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják istent”), de jelképezi isten országát is; a lángoló szív a vallásos lelkesedést szimbo-lizálja, a töviskoszorús szív a jezsuita rend jelképe;

9. báráNy – isten báránya (latinul: Agnus dei) = Krisztus, aki elveszi a világ bűneit, utal az ószövetségi áldozati bárányra (mózes törvényei), s Krisztus áldozatára az emberek bűneiért; a Jelenések könyvében is említődik – mint az ítélő Krisztust megtestesítő jelkép; a magyaror-szági református egyház címerében is szerepel;

10. OlAj – a héber eredetű messiás szó jelentése „felkent” (szent olajjal megkent), arra vezethető vissza, hogy az uralkodókat, papokat olajjal kenték meg – megszentelés, felszen-telés, de a keresztelés szertartásában is ez a szerepe. Az evangéliumokban (márk, máté, já-nos) jézus olajjal való megkenése egy vacsora során történik (lázár testvére, mária keni meg jézus lábát) – ehhez kapcsolódik a katolikus egyház szentsége, az ún. utolsó kenet is;

11. PásztOr – Krisztus a „jó pásztor”, az emberek közössége a nyáj, később Krisztus földi helytartójának – pápa –, illetve tulajdonképp az egyházi személyeknek (papok) elnevezése is;

12. szőlő, szőlőFürt – Krisztus jelképe (az Ó- és Újszövetség összekapcsolása: mózes követei, kémei a Kánaán földjéről egy vállukra vetett bottal tértek vissza, melyen hatalmas szőlőfürt volt: a két követ az Ó- és Újszövetség hírnöke, a bot jézus keresztje, a szőlőfürt maga Krisztus);

13. víz – jézus megkeresztelkedése, a keresztelés jelképe; jézus maga is kút, forrás: a hitre szomjúhozók számára a hit és az élet forrása;

14. A és – a kezdet és vég (az ábécé első és utolsó betűi), Krisztus szavai alapján;

15. út – Krisztusnak, illetve Krisztus követésének a jelképe (Krisztus szavaiból: én vagyok az út, az igazság és élet…);


6. parafrázis?aBibliamintkód dolgozzatok párban!

a) A novella újbóli elolvasása során húzzátok alá azokat a szavakat, szókapcsolatokat, részleteket, melyekről úgy gondoljátok, hogy valamilyen kapcsolatban vannak a fenti jelképekkel vagy a jézusról korábban tanultakkal!

b) írjátok be a táblázatba a szövegrészletet, illetve azt a kapcsolatot, összefüggést, mely az evan-géliumokkal vagy jézussal összeköti a részletet!

a n o v e l l a r é S z l e t e f e l t é t e l e z e t t k a p c s o l a t

16. vér – Krisztus vére egyrészt az úrvacsora (utolsó vacsora) szertartásában az Újszövetség szimbóluma, másrészt Krisztus vére (véráldozata) a bűntől való megváltás jelképe;

17. gyErtyA (mécsEs, lámPás) – a magát emésztő, égő gyertya Krisztus szenvedésének, a gyertyaláng melege Krisztus szeretetének szimbóluma, fénye magát Krisztust (a világ fényét, a világ világosságát) jelképezi;

18. FéNy – egyrészt magának Krisztusnak (istennek) a jelképe, másrészt a különböző ünnepek szimbolikus eleme (a téli napfordulókor – karácsony idején – azért gyújtottak gyertyát, mert a születő fény legyőzi a sötétséget, a születő gyermek megváltja majd a világot; nagyszombaton a fény a halált legyőző, feltámadó Krisztus szimbóluma)


7. azelőzőfeladatbanfeltérképezettkapcsolatokmilyenújjelentésekkelruházzákfelaszöveget?

értelmezzétek ennek fényében a novellát!


8. házifeladat Készíts illusztrációt (festményt, rajzot, szénrajzot, montázst stb.) a bodor-novellához!

Próbálj támaszkodni bibliai témájú festmények, műalkotások kapcsán szerzett ismere-teidre!

A b i b l i A é s A K ö l t é s z E t

9. olvasdelazalábbiidézeteket,éskeressaszövegekbenolyanmondatokat,motívu-mokat,melyekjézushoz,azevangéliumokhozkapcsolódnak!jelöldbeezeket!

„Nem! nem! Nem bírok már bolondszövevényben lenni szál;megérteni és tisztelni az őrts vele fájni, ha fáj!Aki bírta, rég kibogozta magáts megy tőrök közt és tőrökön át.Ketten vagyunk, én és a világ,ketrecben a rab,mint neki ő, magamnak énvagyok a fontosabb.

szökünk is, lelkem, nyílik a zár,az értelem szökik,de magára festi gondosana látszat rácsait.bent egy, ami kint ezer darab!hol járt, ki látta a halat,hogyha a háló megmaradtsértetlenűl?tilalom? más tiltja! bűn? Nekik,s ha kiderül!” (szabó lőrinc: az egy álmai)


„de én, új tamás, azt mondom: boldogok, akik látnak.és boldog vagyok én, hogy láthatok,és elmondhatom, hogy „Feltámadott!”Feltámadtál, sírbatett nemzetem,A hét sebedet látta két szemem,és kezeden a vasszögek nyomávalmegjelentél a zárt ajtókon által.A nyűvek között megmozdult a tested,A sziklakövet félregördítetted,és eljött közénk a pünkösdi lélek,s értelme lett értelmetlen igéknek.”(vas istván: az új Tamás)

„Csak valami más is volna A mi másolt életünkben,mint új borbabelesajtolt szagos fürtök.

de a mi kis bolyunk semmi,Húsvéttalan a magyarságs írni, tennimégis űznek nagy parancsok.”(Ady Endre: a fajok cirkuszában)

„ó költő tisztán élj te most, mint a széljárta havasok lakói és oly bűntelen, mint jámbor, régi képeken pöttömnyi gyermek jézusok.

s oly keményen is, mint a sok sebtől vérző, nagy farkasok.”(radnóti miklós: Járkálj csak, halálraítélt)

„van már kenyerem, borom is van,van gyermekem és feleségem.szívem minek is szomorítsam?”(Kosztolányi dezső: boldog, szomorú dal)

„én maradok: magam számára börtön,mert én vagyok az alany és a tárgy,jaj én vagyok az ómega s az alfa.”(babits mihály: A lírikus epilógja)


„mikor vörös gunyában a nép elé vezették, – A virgácsok bíborral borították a testét – Ahasvér varga ott állt, és mint bősz szelindekA csőcselékkel együtt ordítozott: Feszítsd meg!

mikor a föld megingott, az ég kárpitja megnyilt,A százados megbánta az Ember Fia vesztit,Ahasvér varga ott állt – sápadt a Nap, a Hold –,és mellét verve bőgte: Ez isten Fia volt!”(juhász gyula: Krisztus a vargával)

„és ki nem fél közülünk? Ki ne félne,midőn szemét az isten is lehúnyja,és leborulnak minden angyalok,és elsötétül minden kreatúra?

A bárány az, ki nem fél közülünk,Egyedül ő, a bárány, kit megöltek.végigkocog az üvegtengerenés trónra száll. és megnyitja a könyvet.”(Pilinszky jános: introitusz)

10.olvassátokelakétverset,majdközösenértelmezzétekakétszövegetakérdések,feladatoksegítségével!

Ady ENdrE: A NAgy HitEtő

(elolvasandó máté apostol evangéliuma)

Költők költője, gyermek halálig,Ha körülfogtak bitóbánatok,drága, isteni Együgyűségedcsak ennyit szólalt fojtott sírással:Harmadnap föltámadok.

Néped nem volt s papi-fejedelmekmégis aggódtak, hogy mit mívelEgy zavaros beszéded visszhangjamár gyülő seregével igédneks nagyra nőtt sziveivel.

megint a jó Pilátust kerestéksápadtan minden farizeusok:Adjon a sírhoz több katonát még,mert bolondok, csalók és varázslókAz eféle Krisztusok.


és pénzt vevének a katonák föl,Koporsód száját akik őrizék,mert hátha mégiscsak föltámadnáls amit vértajtékos, szép szád mondott:égi s ezernyi igék.

minden költők közül te kaptadKeresztek és bitók legjobbikát,mert minden költők költője voltál,Kiben istenien oldódtak meglegemberibb, legalázóbb igák.

óh, be szép a te neved, szép Krisztuss így árulkodtak: »a nagy Hitető«,így árulkodták Pilátusnakma is nagyszerű példaságod:isten, torony és tető.

Nagy Hitető, sokan veled tartunk,Nagy Elárult, úgy fáj, hogy itt vagyunk,úgy vágyjuk jég-ajkunkra ajkads mondani te Együgyűségeddel:Harmadnap föltámadunk.

PiliNszKy jáNOs: HArmAdNAPON

és fölzúgnak a hamuszín egek,hajnalfele a ravensbrücki fák. és megérzik a fényt a gyökerek.és szél támad. és fölzeng a világ.

mert megölhették hitvány zsoldosok,és megszünhetett dobogni szive – Harmadnapon legyőzte a halált.Et resurrexit tertia die.

a) milyen ismétlések, ismétlődések figyelhetők meg a két szövegben? melyek – ezek közül – azok, amelyek bibliai vagy vallásos szövegre utalnak, s melyek „költői eszközök”?


b) tekinthető-e Ady verse „profán parafrázisnak”, vagy inkább olyan szövegnek neveznétek, mely szorosan kötődik az evangéliumhoz? véleményetek szerint szükséges-e a vers értelmezéséhez (az alcím felszólításának megfelelően) máté evangéliumának elolvasása, vagy annak ismerete nélkül is tudjuk értelmezni a szöveget?

c) Pilinszky versének második sorában szerepel ravensbrück neve. A ii. világháború alatt itt is koncentrációs tábor működött, ahol több tízezer embert öltek meg. véleményetek szerint ez a tény hogyan befolyásolja a szöveg értelmezését?

d) Próbáljátok megfogalmazni, hogy vajon miért csak a Hiszekegy (credo) imamondat egy részét idézi mindkét költő!

e) értelmezzétek Ady verséből a „Hitető”, az „Együgyű” szavakat és a „torony és tető”, illetve „eféle Krisztusok” kifejezéseket!

f) Határozzátok meg a két vers formai jegyeit (ritmus, versmérték, rímelés)!


g) Elemezzétek, értelmezzétek Pilinszky versének kötőszóit! mi lehet a magyarázata annak, hogy a vers kezdőszava, sorok, mondatok kezdőszavai kötőszók?

h) állapítsátok meg, hogy vannak-e a két szövegben inverziók, áthajlások, s mi ezek szerepe a versekben!

11.kilépőkártya Kilépőkártyádra írd rá véleményedet az Újszövetséghez kapcsolódó irodalmi művekről,

az ezekről tanultakról! Fogalmazd meg azokat a kérdéseidet, amelyekre nem kaptál a témával kapcsolatban megnyugtató választ!

8 . a b i b l i a é s a k é p z ő m ű V é s z e t

1. hogyankészültekaportfóliók? A következő szempontok alapján mutasd be a csoporton belül saját portfóliódat:

– Honnan gyűjtötted az anyagot? milyen forrást használtál?

– milyen válogatási, szelekciós elvet érvényesítettél?

– Hogyan rendezted el a füzetedben az anyagot?

– Foglald össze egy-két mondatban azoknak a történeteknek a lényegét, amelyeket a csoport többi tagjai nem ismernek!

– mutasd be néhány mondatban a kiválasztott festőt és a stílust!

2. bibliaijelképek Nézzétek meg figyelmesen az alábbi jelképeket, és próbáljátok kitalálni, kit vagy mit jel-

képeznek! Párosítsátok össze a jelképeket és a személyeket, eseményeket!

a) Az úr (isten), a teljesség, a kezdet és a vég –

b) jézus Krisztus –

c) szentlélek –

d) Keresztények és jézus Krisztus –

e) Krisztus teste és vére (utolsó vacsora) –

f) Halál, mulandóság –

g) Krisztus és az egyház –

h) szűz mária –

Az egyes jelképek fölfejtése mindig azt jelen-ti, hogy a látható, az ábrázolt mögött megke-ressük a jelentést, vagyis azt, hogy az adott kép milyen funkcióban szerepel. Ez egy egé-szen más gondolkodásmódot jelent, mint amikor elgyönyörködünk egy szépen lefes-tett virágos rétben vagy egy izgalmas nagy fa rajzában. Olyankor önmagában a rétet vagy a fát csodáljuk meg. Amikor viszont valami-lyen jelentést tulajdonítunk, akkor nem ma-gában az ábrázolt dologban gyönyörködünk, hanem arra kell, hogy gondoljunk, amit az ábrázolt dolog jelképez.

a) b)

c) d)

e) f)

g) h)


3. bibliaijelenetekábrázolása

a) Nézzétek meg figyelmesen az alábbi jelképe-ket, és próbáljátok kitalálni, kit vagy mit jelké-peznek!

b) Párosítsátok össze a képeket a bibliából ismert jelenetekkel!

c) Ha ez sikerült, beszéljétek meg, ismeritek-e az egyes bibliai történeteket! Ahol ez szükséges, nézzetek utána a történetnek!

d) végül osszátok fel az egyes történeteket úgy, hogy mindenki el tudjon mesélni legalább egyet!

(1) A világ teremtése –

(2) Kiűzetés a paradicsomból –

(3) Noé és a vízözön –

(4) mózes az égő csipkebokorral –

(5) menekülés Egyiptomba –

(6) bevonulás jeruzsálembe –

(7) Az utolsó vacsora –

(8) A mennyei jeruzsálem –

Az egész középkori gondolkodás ilyen volt. Azt föltételezték az emberek, hogy ami a földi világban megjelenik, az csupán jel: valami nála jelentősebb dolog jele. A jelek megfejté-se azonban nem önkényes, nem gondolhat bele mindenki mást és mást egy-egy képbe, hanem megvannak a látható dolgokhoz hozzárendelt jelentések. Ezt a gondolkodásmódot allegorikus gondolkodásnak nevezzünk. Az AllEgóriA tehát olyan kép, ahol a képi sík (a látvány, a jelölő) egyértelműen utal egy fogalomra (a jelentésre). Az utalás egyúttal konvencionális, hagyományos is: az ember készen kapja ezeket a jelképeket, és egy-egy új műnél csak azt vizsgálják, hogyan használja fel a kész allegóriákat. A festő tehát az üzenetét mintegy lefordította a jelképek nyelvére, a kép nézője pedig ezeket a jelképeket igyekezett minél pontosabban megfejteni.

A keresztény művészetben kialakultak azok a hagyományos allegóriák, amelyek segítsé-gével a világot értelmezni lehet. A középkor embere számára a biblia mindenről érvényes magyarázatot tartalmazott, tehát csak meg kellett keresni az értelmezéshez szükséges bibliai történeteket, példákat, helyzeteket. A biblia így egyetemes hivatkozási alappá vált, s a művészeteknek a legfontosabb szótárává.

a) b)

c) d)

e) f)

g) h)

a B I B l I a é s a k é P z Ő m Ű v é s z e t 15 5

4. szorgalmifeladat–olvassunktemplomot! menj el egy olyan templomba, ami közel van, amit szépnek tartasz, vagy amit ismersz,

és nézd végig a benne található képeket! Próbáld azonosítani, melyik szobor és kép kit vagy milyen jelenetet ábrázol! A templomról készíts vázlatot, amelybe berajzolod az egyes képeket, műalkotásokat!

Documents

SzövegértéS–SzövegalkotáSrások/9. évfolyam/A típus... · A kiadvány KHF/4255-13/2008 engedélyszámon 2008. 11. 13. időponttól tankönyvi engedélyt kapott. Educatio