TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS? Mindentudás Egyeteme 2011. április 28

TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS?

Mindentudás Egyeteme

2011. április 28.

Dr. Csemez AttilaTájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék

Dr. Csemez Attila

2TÁJÉPÍTÉSZETI KAR


Bevezetés, fogalomértelmezés1. Alkalmazkodás, tájalakítás-történet2. Termőterület növelése, tájhasználati konfliktusok3. Befolyásoltság növekedése, tájértékelés4. Tájrendezési eszközök5. Hazai tájrendezési tevékenységekKitekintés, rendezettség

Dr. Csemez Attila



bevezetés, fogalomértelmezés

A táj olvasókönyv!

Landscape PlanningLanduse- and Regional Planning

Landscape Architecture

LandschaftsplanungLandschaftsarchitektur

Tájrendezés, tájtervezés, tájépítészet

Teleki PálRerrich Béla, Ormos Imre, Mőcsényi Mihály

Dr. Csemez Attila


"A táj fogalmát sem a tudomány teremtette… A tájat régtől fogva a benne élő ember érezte meg, különböztette

meg és nevezte nevekkel. Ismerete nemzedékek tapasztalatán, a mienknél

összehasonlíthatatlanul finomabb, élesebb látó, halló, szagló, tapintó szerveken, élesebb, fínomabb méret- és távolságérzéken, fínomabb öntudatlan megérzésben, nagyobb nyugodtságon és a környezettel, a tájjal való benső együttélésen alapszik. Ő maga része, eleme a tájnak.”

"A táj az emberi életet is formálja. Tőle függ lakójának életereje, anyagi, gazdasági életének jellege, törvényei, de lelkisége mindenütt a táj befolyása alatt is áll: a hangulatoktól a hitélet alapjául szolgáló adottságokig...

A táj egyéniségének is van kezdete, fennállása, elmúlása. Néha egy-egy tényező dominálja a tájat.”



Dr. Csemez Attila


Teleki Pál gróf: A TÁJFOGALOM JELENTŐSÉGÉRŐL, 1937. Részletek a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen elhangzott rektori tanévnyitó beszédből.



Dr. Csemez Attila


Rerrich Béla: Kerttervezés(1908-tól 1932-ig) Kertművészet

Ormos Imre: Kerttervezési Tanszék(1932-től 1969-ig) Kertépítészeti Szak

Mőcsényi Mihály: TájrendezésTájépítészeti KarTájrehabilitáció tantárgy 1963-tól



Dr. Csemez Attila



Ormos Imre: Kerttervezési Tanszék(1932-től 1969-ig) Táj- és Kertépítészeti Szak

Mőcsényi Mihály: TájrendezésTájépítészeti KarTájrehabilitáció tantárgy 1963-tól



Dr. Csemez Attila



Ormos Imre: Kerttervezési Tanszék(1932-től 1969-ig) Táj- és Kertépítészeti Szak

Mőcsényi Mihály: Tájrendezés(1969-től 1993-ig) Tájrehabilitáció tantárgy 1963-tól

Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Kar (1992)



Dr. Csemez Attila


„A táj nem más mint a természet és a társadalom kölcsönhatásainak ellentmondásos, ezért dialektikus egysége. A táj egyrészt a társadalom anyagi életfeltétele, másrészt magas rendű vizuális-esztétikai kvalitások hordozója. Ezért egyben az ember és a természet kölcsönhatásainak tárgyiasult – az ember alakította anyagi világban manifesztálódott – története. A táj antroposzociocentrikus fogalom. A természet és a társadalom olyan ellentétpár, mely kölcsönösen áthatja egymást, és megbonthatatlan egységet képez. Azaz a táj a társadalmi igényeknek megfelelően a bioszférából nooszférává alakított, emberesített természet, emberi környezet.” (Mőcsényi Mihály, 1967)



Dr. Csemez Attila



alkalmazkodás, tájalakítás-történet

Aquincum – helykiválasztás, aquaductusVárosliget – Henrik Nebbien 1813

Olmsted 1872Tájkertész (Landschaftsgärtner) – németországi autópályák

Dr. Csemez Attila




Dr. Csemez Attila




Nebbien Henrik (1778–1841) a mai értelemben is komplex tájrendezési terveket készített: az ökológiai és a gazdaságossági szempontok mellett terveiben meghatározó volt az esztétika is. A tájszépítészet égisze alatt tervező Nebbien magát a XIX. század elején már gazdasági tanácsosnak (Ökonomierat oder Wirtschaftsrat) neveztette, és birtokrendezési terveiért a terméstöbblet tized részét kérte. Az ökonómia, az ökológia és az esztétika együttes értelmezési hagyománya ellenére a helyzet az elmúlt hetven évben megváltozott. A közelmúltig az ún. műszaki-fizikai tervezés volt az uralkodó hazánkban. A műszaki-fizikai tervezés meghatározó szerepe az utóbbi húsz évben kezdett oldódni.

Dr. Csemez Attila




Dr. Csemez Attila


Területhasználat változása (%)

Korok Erdő Művelt Puszta Víz, mocsár Beépített

Pannonia 37 40 23 — —

Honfoglalás 42 33 25 —

Középkor 32 45 — 23 —

XVIII. sz. vége 27 50 23 —

XIX. sz. vége 13 81 — 6

2000 19 66 — — 15



Dr. Csemez Attila




Dr. Csemez Attila



termőterület növelése, tájhasználati konfliktusok

Mikovinyi Sámuel (1750)Ármentesítés, lecsapolás

Második honfoglalás = 1,5 millió hektár

Dr. Csemez Attila


A Kárpát-medence vízborította területei a XVIII. század végén, a magyar vízszabályozási munkák megindítása és tervszerű végrehajtása előtt. Készült a korabeli térképek alapján.



Dr. Csemez Attila

18TÁJÉPÍTÉSZETI KARMagyarország vízrajzi térképe (XIX. sz.)



Dr. Csemez Attila


Mikoviny Sámuel (1700–1750) nobilis hungarus = magyar nemesA XVII. sz. egyik legkiválóbb matematikusa, mérnöke, gyakorlati és elméleti térképésze.

Főbb tevékenysége:―a vármegyék térképének elkészítése―bányavárosok védelmi terveinek

elkészítése―csillagászati helymeghatározás―folyók szabályozása―hidak építése―mocsarak lecsapolása―tározók kialakítása ―utak építése―várak helyreállítása

Jelszava: „Nem a jutalom reménye, hanem a hazaszeretet hajt minket előre”

A „magyar nemes ifjú” képe, melyet feltehetően Mikoviny

önmagáról rajzolt



Dr. Csemez Attila


a Szent Római Császár Őfelségének udvari térképésze és építésze

a Porosz Tudományos Társaság tagja

Művei:– Epistola de quadrata circuli (Levél a kör négyszögesítéséről)– Monitio (Bél: Notitia I. köt.) térképkészítés, csillagászat– Monitio II. (Bél: Notitia III. köt.) pozsonyi, selmeci és budai meridián

meghatározása– Cronologia de praecipuis in Silesiea gestis Hungarorum – kézirat, melyet gróf

Esterházy József életének illusztrálására használt Kolinovics Kelemen

Mikoviny Sámuel (1700–1750)



Dr. Csemez Attila


Ármentesítés, folyószabályozás, lecsapolás mederszabályozás kezdete (XVI–XVII. sz.), előnye a mentett terület növelése és a víziközlekedés biztosítása, hátránya az ökológiailag érzékeny területek csökkenése

(hullámtér, mocsár).

Következmények: lápok „eltűnése”Tisza szabályozás Rétköz és HortobágyHortobágy–Berettyó csatorna Kis-SárrétSebes-Körös szabályozás Nagy-Sárrét



Dr. Csemez Attila



befolyásoltság növekedése, tájértékelés

Természetvédelmi törekvésekTájrendezés 10%-nál nagyobb művelésből kivont

terület eseténA kivont és a természetvédelmi terület aránya

Dr. Csemez Attila


Év Szántó Kert,

gyümölcs Szőlő Rét Legelő

Mg. Terület összesen

Erdő Nádas Kivont

1895 55,43 1,03 1,90 8,67 13,77 80,81 12,94 0,53 5,73 1913 60,20 1,05 2,32 7,15 11,01 81,73 11,83 0,32 6,13 1935 60,70 1,36 2,21 6,87 10,58 81,72 11,95 0,31 6,01 1962 55,20 2,88 2,35 4,86 10,08 75,38 14,70 0,31 9,61 1971 54,12 3,49 2,42 4,35 9,41 73,77 15,87 0,35 10,00 1984 50,42 4,79 1,66 13,48 70,35 17,64 0,43 11,58 1990 50,66 4,69 1,49 12,74 69,58 18,22 0,43 11,76 1997 50,64 2,20 1,41 12,34 66,59 18,99 0,44 13,98 2001 48,55 2,10 1,00 11,40 63,05 19,05 0,64 17,26

Magyarország földterületének százalékos megoszlása (KSH, 2002)

Földterület megoszlása



Dr. Csemez Attila


US Forest Service1949

Hans Kiemstedt1967

Tájalkalmassági értékelési eljárás

A táj természeti, módosított és művi elemeinek, elemegyütteseinek elemzése, azok ökológiai, ökonómiai és esztétikai jelentőségének meghatározása.

Mit jelent a tájértékelés?



Dr. Csemez Attila


Tájrendezési eszközök– Téralakítás– Tereprendezés– Növénytelepítés– Pontok és tengelyek alakítása– Az időtényező figyelembevétele– Emberi szellem, az alkotói tevékenység


tájrendezési eszközök

Dr. Csemez Attila


A létesítmények tájba-illesztéséhez Széchenyi – szóhasználatában bár ódivatú, de örökérvényű – 1834-ből származó gondolatai ma is aktuálisak.

A tájba-illesztés a helykijelöléssel kezdődik. "Legjobb házaink építésében sem vétetik azonban – általánosan s kivált Magyarországot tekintve – két fő kérdés elegendő figyelembe. Legelőször is a földbolygó mily szélességén, s másodszor a napszak mily tájékára építünk?" (Buda-pesti por és sár, 1834, p.60).

A háznak, a lakásnak Széchenyi nagy jelentőséget tulajdonított: „Kinek se hazája, se lakja, ugyan milyen kötelékekkel van embertársához, felebarátjához kapcsolva. Bizony felette gyengébbel…” (p. 57).

A kastély, a kúria, a városi és a falusi házak részletező belső kialakításáig Széchenyi sok-sok mindenre kitért. Számtalan összehasonlítást tett a hazai és a mediterrániumban is, valamint az Angolországban épített házak között. „Tájba-illesztési” szempontját a következőkben foglalta össze:



Dr. Csemez Attila


„I. Fekvése legelső. S ennek választásában legfőbb szempontok: kellő magasság; részint kilátás, részint a vizeknek s nedvességeknek könnyebb eltávoztathatása miatt. Hegy-vagy domboldal azonban néha felcsapó források következésében nedvesebb, mint a völgy, s ekképp ebben óvakodóknak kell lennünk.”

„II. Magány, azaz legalábbis 2000 öl távolságra mindenünnen, hol embersokadalom létez, mint falu, gazdasági major sat., s mégis könnyű közösülés a szomszédságban lévő helységekkel – s legfőképp várossal, melynek két mérföldnyinél odébb semmi esetre sem szabad feküdni. Minek elérhetése végett jó út vágjon vidéken keresztül, s ez minden időbeni alkalmas függésben legyen tartva hasonlólag jó út által fejtegetésben lévő lakházunkkal. Mindennapi levél- s újságposta - s postával juthatás a lakig.”



Dr. Csemez Attila


„III. Agg, de egészséges tölgyerdő. Urasági lakot soha nem citálhatni, ha vén, lombos fák nem környékezik azt minden oldalul. S míg a közönséges ültetmények némi ábrázatot, de csak valami jobb formát is nyernek, addig százszornál többször megfordul rajtunk a tavasz, és ekképp nem magunk, se gyermekeink, hanem csak unokaivadékaink számára készítünk lak-környezőt, ha azt ültetjük. Balta és fejsze kell annak elrendelésére, s nem ültetés; ne hozzáadás, de elvétel. S ekképp, hacsak lehet, erdő közepén épüljön a lak.”

„IV. Hajózható folyó vagy eleven természeti tó - minthogy tengerrel, fájdalom, nem diszponálhatunk -, nem tőszomszédságában a laknak ugyan, de ennek homlokteremeibül láthatólag.”

„V. Kitétel. Merre legyen tudniillik fordítva a háznak homlokrésze, mely legtöbb tekintetet érdemel, minthogy ébrenlétkor mindig a ház homloki termeiben szoktunk tartózkodni, s mind ebédlők, mind éjjeliek könnyebben lehetnek nyájas kitétel, valamint szép kilátás híjával, ezeknek alvás, azoknak pedig evés s inkább az ebédnek, mintsem a környéknek bámulása lévén fő célunk.” (Ebenda pp. 96-97).



Dr. Csemez Attila


9007/83. ÉVM-közlemény Regionális rendezési tervek Regionális tájrendezési terv Általános rendezési tervek (ÁRT)

– Szakági munkarészek• Tájrendezés és természetvédelem, • Zöldfelület, • Környezetvédelem

Összevont rendezési tervek (ÖRT) Részletes rendezési tervek (RRT)

– Zöldfelület és durvaterep-rendezés– Települési környezetvédelem



Dr. Csemez Attila


Táji léptékű anyagok

Tanulmányok, koncepciók, programok, tervek, hatásvizsgálatok, ökológiai rizikóelemzések…

Témakörök: környezetvédelem, területrendezés, tájrehabilitáció, rekultiváció, melioráció, természetvédelem, vízrendezés, vidékfejlesztés, mezőgazdasági területrendezés, erdősítés-fásítás…

Vizsgálat Értékelés Javaslat/Terv



Dr. Csemez Attila


Tájba-illesztés Találó az a tengerentúli, az építész és a tájépítész (Wright)

tevékenysége közötti különbséget kifejező megállapítás: míg az építész a funkcióhoz keres formát, addig a tájrendező, a tájépítész a formához a funkciót.

Valamennyi, a tájat, a tájképet befolyásoló tevékenységet lehet tájba-illesztési feladatnak is tekinteni. Mindenféle beavatkozást tájba-illesztési szempontok szerint kellene megoldani, a lakótelepek, az ipari üzemek, a tornyok elhelyezésétől a gáztartályok helyének kiválasztásáig. Tájba-illesztésnek a létesítményeknek, az építményeknek a táji adottságok messzemenő figyelembevételével történő, funkcionális és esztétikai szempontok szerinti, azaz tájérték növelő célú elhelyezését és környezetalakítását értjük.



Dr. Csemez Attila


1950-es évek

A Balaton zöldfelületi rendszere (Ormos Imre, Mőcsényi Mihály) Lakótelepek kertjének tervezése Mezővédő erdősávok tervezése Új iparterületek körül véderdők kialakítása Zöldfelületi és földmérési csoportok, osztályok létesítése


hazai tájrendezési tevékenységek

Dr. Csemez Attila


1960-as évek

Lakótelepi kerttervek készítésének általánossá tétele Külszíni bányák rekultiválása Talaj(táj)-védelmi tervek készítése Városok zöldövezeti terveinek készítése Oktatás: 1963-ban a Táj- és kertépítészeti szakirány létrehozása

(Ormos Imre) Tájrendezés oktatásának megkezdése (Mőcsényi Mihály)



Dr. Csemez Attila


1970-es évek Bezárt kőbányák rekultiválása Első tájrendezési tervek készítése (Tihany, Badacsony) Kavicsbányatavak rendezése (Dorog, Délegyháza, Nyékládháza) Nemzeti Parkok tervezése (Hortobágy) Meddőhányók rendezése Parkerdő tervek készítése Pilisi tájegység kísérleti tájrendezési terve Tájértékelési eljárás kidolgozása (témakörök: termálkút, parkerdő,

üdülés, Óbuda) Utak, autópályák mente környezetrendezése



Dr. Csemez Attila


1980-as évek Általános rendezési tervek, tájrendezési, környezetvédelmi,

zöldfelületi szakági munkarészeinek készítése Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer tájrendezési terve Egyedi tájértékek minősítése Környezeti hatástanulmányok készítése (módszertan, M0,

vízlépcső) Módszertani kutatások a hatástanulmányok készítésére Tájalakulás-történeti munkarész bevezetése, illetve térképi

alátámasztása a tájrendezési tervek vizsgálati szakaszában Tájértékelési módszerek kidolgozása Természetvédelmi tervezési munkák



Dr. Csemez Attila


A nagymarosi vízlépcső építése időszakában a magányos tájesztéta egyetlen lehetősége a létesítmények eltakarása, valamint a fűtőmű 50 m-es kéményének „megszüntetése” volt. Az újszerű feladat megoldásának, létesítmények vizuális elemzésének hazai előzménye nem volt. Külföldi példa is alig akadt. A vizuális tájértékelés a nemzetközi gyakorlatban a tájelemek harmóniájával jellemezhető felületegységek minőségi elkülönítését jelentette.

Dunakanyar, vízügyi létesítmények



Dr. Csemez Attila


80

A táj látványa (útmentére telepített növényzet nélkül) az autóútról

M0 autóút


hazai tájrendezési tevékenységekA megbízás értelmében feladatom az M0 autóút 0,0–28,8 km közötti szakasza tájértékelési módszerének kidolgozása, a tájjelleg meghatározása volt (Csemez–Tóth, 1988).A táj egyedi, az autóutat – jelen esetben a körgyűrűt – pedig mindig és mindenütt a műszaki paraméterek határozzák meg. Az eltérő és változatos tájegységekben egy kötött és konkrét nyomvonal halad keresztül.

Dr. Csemez Attila


1990-es évek Élőhelyfejlesztés megvalósítási tervek (Apáthy-szikla, Balogh Ádám-

szikla, Róka-hegy, Tündér-szikla, VIM-bánya) Környezetterhelhetőségi vizsgálatok (Tisza-tó) Létesítmények tájba-illesztése (épületek, műtárgyak, utak, gáztartályok) Regionális tájrendezési tervek készítése (Szigetköz, Duna–Dráva NP) Tájhasználati konfliktusok munkarész bevezetése a tájrendezési

tanulmányokba, tervekbe Tájképi potenciál meghatározása (Dunakanyar, Óbuda, Lágymányos) Területrendezési tervek tartalmi felépítése (módszertan) Térinformatika bevezetése a tájtervezésbe (Szigetköz, Tihany stb.) Térinformatika a felsőoktatásban szimpóziumok rendezése 1992 óta Vízpótlási hatástanulmányok (Szigetköz, Duna-Tisza köze)



Dr. Csemez Attila


• raszteres kép illesztése, georeferencia• grafikusan adatbevitel, képernyődigitalizálás• grafikus adatok szerkesztése• topológia építés• elemzés, overlay• statisztikai kimutatások• megjelenítés• térképkészítés

1784

1861

1884

1950

2002



Tájváltozás vizsgálata történeti térképeken

Dr. Csemez Attila


A „Duna–Tisza közi hátság vízvisszatartás és vízpótlás megoldása műszaki és pénzügyi megvalósíthatóságának tanulmányterve” című dokumentációban előirányzott fejlesztések hatásainak elemzése több szempontból a korábbiakhoz viszonyítva új feladatot jelentett. A rendkívül bonyolult kapcsolatban álló, egymással a legkülönbözőbb módon összefüggő hatásokat négy csoportba elkülönítetten vizsgáltuk és értékeltük.

HatótényezőkA hatótényezőket, azaz a vízpótlási beavatkozások tájképi követkeményeit a hatások erősége és érvényesülési tere szerint értékeltük.

Tájkép- és látványérzékenységA tájképi hatások a domborzattól és a borítottságtól, a területhasznosítástól meghatározott módon függnek. A tájkép érzékenységét valamilyen beavatkozás tájjelleget változtató mértéke szerint határoztam meg.

A területhasználat és a térhatás értékeléseHatásviselőkA hatásviselőnek tekintett „tájképet” az egyes területfelhasználási, tájhasználati módok szerint csoportosítottam. A tájképet, mint hatásviselőt az egyes területfelhasználási, tájhasználati módok szerinti csoportosításban értékeltem.

TD



Duna–Tisza-közi hátság, vízpótlási létesítmények

Dr. Csemez Attila


Az EXPO ’96 térségére készített tanulmányt vizsgálati, értékelési és javaslati részekre osztottan állítottam össze. Az első és a második fejezetben a világkiállítási céltól elvonatkoztattam, a harmadikban a „világkiállításra” tettem tájképi, valamint vizuális-esztétikai szempontok szerint tájrendezési, tájökológiai és környezetóvó javaslatokat (Csemez–Kollányi, 1991).

Lágymányos–Észak-Csepel térségét vizuális-esztétikai szempontok alapján kiállítási területként nem javasoltam, nem javasolhattam.

EXPO ’96. vizuális-esztétikai értékelés



Dr. Csemez Attila


A táj állandóan alakul, változik. A tájkép, a tájszerkezet konzerválása fejlődésellenes. A tájban a társadalmi-gazdasági folyamatok tükröződnek. A racionális tájhasználat az ökológiai alázatot többnyire nélkülözi. Az ember pillanatnyi érdekeinek megfelelően és „racionálisan” hasznosítja környezetét. A tájszerkezet befolyásolásának mértéke a technikai lehetőségektől függ.

Az „olcsó” tájhasználat előbb-utóbb konfliktusok forrásává válik. Az egyidejű és többcélú tájhasználat érdekellentétes. A tájban minden mindennel összefügg, a hatásmechanizmusok bonyolultak. A technokrata területfejlesztésben a tájvédelmi szempontok nem érvényesülnek. A prioritások megállapítása során a táj „érdeke” (védelme) ritkán érvényesül. A tárgyak, a jelenségek összehasonlítása ösztönös emberi tevékenység.

Egy-egy tájegység esztétikai, tájesztétikai megítélésében a vélemények igen eltérőek lehetnek. A jelenségek megítélése esztétikai értékelésen alapul. Az, ami az egyik ember számára a látvány javítását, az a másiknak rontását jelenti. Mindez ízlés dolga. Az esztétikai ítélet a megszerzett információk szerint változik. Ezek az információk tudati kontroll nélkül hatnak az egyénre, aki érzelmileg, attitűdje hatása alatt ítéli meg a változást.

A dinamikusan fejlődő tájat statikus tervekkel nem lehet fejleszteni. Az időtényező miden értékelési eljárásánál meghatározó. A fejlesztés a megvalósítást követően adottsággá válik. Valamennyi területi beruházás a tájképet módosítja, változtatja. A vizuális-esztétikai hatások közvetlenül nem mérhetők. Az ember tájformáló tevékenysége látható. A látvány köztulajdon!

TájképA látóhatár kiterjedéséig vizuálisan érzékelhető élő és élettelen tájalkotó elemek formákkal és színekkel jellemzett együttese.

Tájképi pontenciál

A tájnak pszichológiai és esztétikai hatások révén érvényesülő teljesítőképessége, amely közvetett módszerekkel értékelhető.

Tájképértékelés?



Dr. Csemez Attila


Reliefenergia Felszínmozgalmasság

A tájképi potenciált, a tájjelleget többféle indíttatásból lehet meghatározni. Szolgálhat adott állapot rögzítésére, összehasonlításra, területfejlesztési döntések megalapozására. Az általam kidolgozott eljárások elsősorban a nagyarányú befolyásolás mértékének megállapítására, valamint a tájképi értékek meghatározására és a tervezett létesítmények várható hatásainak bemutatására irányultak

+ 0

+ 0

Lejtőkategória

Tájképi potenciál meghatározása?



Dr. Csemez Attila


Dunai Nemzeti Park Regionális tájrendezési terve

Az első teljesen térinformatikai

feldolgozással készült

program Metodika kialakítása Alkalmazási területek Adatbázisok integrációja A módszer elfogadtatása és

elterjesztése

Területrendezési terv feldolgozási metodikája



Dr. Csemez Attila


Tájinformációs elemző rendszer kidolgozása az ökológia tévcselekedetek megelőzésére és újabb tájhasználati konfliktusok megakadályozása érdekébenKÉE-VITUKI-VÁTI, 1992



Dr. Csemez Attila


Kutatási, fejlesztési és tervezési munkákA tervezett Dunai Nemzeti Park területrendezési terve, 1992–2000



Dr. Csemez Attila


Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék

• raszteres kép illesztése, georeferencia• grafikusan adatbevitel• grafikus adatok szerkesztése• topológia építés• térképkészítés• megjelenítés

KAPOLCS

Digitális alaptérkép készítés



Dr. Csemez Attila


Térinformatika a felsőoktatásban szimpózium 1992–2009.



Dr. Csemez Attila


A Duna-Dráva Nemzeti Park és térsége regionális tájrendezési terve, 1996–2000



Dr. Csemez Attila


Történeti áttekintés Területi információs rendszerek alkalmazási

lehetőségeinek bemutatása Tájépítészeti követelmények feltárása Kutatási-fejlesztési eredmények alkalmazása Tájépítészetben felhasználható adatbázisok

elemzése

Térinformatika



Dr. Csemez Attila


AdatintegrációTájterhelhetőség kritérium rendszer, indexek képzése Területegységenként terhelhetőségek Befogadóképesség számolása Övezetképzés

Tisza-tó regionális rendezési terve (Tisza-tó tájterhelhetőségi vizsgálat, 1997) Tájterhelhetőségi vizsgálat, értékelés



Dr. Csemez Attila


2000-es évek Arculattervek készítése (Barcs, Tököl, Szécsény) BRIDGE-Lifeline Danube határon átnyúló együttműködés Élhető régió (Közép-nyugati régió) fenntarthatóság Határon átnyúló ökológiailag gazdag térség fejlesztése (Fertő-tó –

Neusiedler See) Környezeti hatástanulmány értékelése/felülvizsgálata Rozsdaövezetek rehabilitációja Tájkép2004 konferencia Tájökológiai vizsgálatok, környezetérzékenységi mutatók

Tájjelleg, tájkarakter értékelés Zöldfolyosó-rendszer kialakítása (budai régió)



Dr. Csemez Attila



kitekintés, rendezettség

2010-es évek Hatásvizsgálatok (környezeti = KHV, stratégiai = SKV,

egészségi stb.) TÉKA projekt = TájÉrtékKAtaszter Vital Landscape

Előnyös adottságok: földutak, kondenzcsík mentes égboltEurópai Táj Egyezmény

Dr. Csemez Attila


Európai Táj EgyezményElőzmények Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 10 ország részvételével 2000.

júniusában elfogadta az Európai Táj Egyezmény (továbbiakban: Egyezmény) szövegét.

Az Egyezmény aláírására 2000. október 20-án Firenzében került sor. Az Egyezmény 2004. március 1-én lépett hatályba. Az Egyezmény magyarországi aláírásáról a 2051/2005. (IV. 08.)

Kormányhatározat rendelkezik. Az Egyezményt hazánk 2005. szeptember 28-án írta alá. Az Egyezmény a 2007. évi CXI. törvény értelmében 2008. február 1-én lép

hatályba.



Dr. Csemez Attila


Az Európa Táj Egyezmény, I. Fejezet, 1. cikk (Meghatározások)A jelen Egyezményben:a) „Táj” az ember által érzékelt terület, amelynek jellege természeti

tényezők és/vagy emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása eredményeként alakult ki.

b) „Táj-politika” az illetékes hatóságok olyan általános elveit, stratégiáját és irányelveit jelenti, amelyek lehetővé teszik a tájak védelmét, kezelését és tervezését szolgáló intézkedések megtételét.

c) „Táj minőségére vonatkozó célkitűzés” egy adott táj esetén arra vonatkozik, amikor az illetékes hatóságok megfogalmazzák a lakosságnak a környékbeli táj jellemzőire vonatkozó igényeit.



Dr. Csemez Attila


d) „A táj védelme” a táj jelentős vagy jellemző sajátosságainak megőrzésére és fenntartására vonatkozik. Örökségi értékét a táj természeti adottságai és/vagy az emberi tevékenységek révén kialakult elemeinek jellemző összetétele adja.

e) „A táj kezelése” a fenntartható fejlődés szempontjából olyan tevékenységet jelent, amelynek célja a táj rendszeres fenntartása,. Célja, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok által előidézett változásokat irányítsa és összhangba hozza.

f) „A táj tervezése” olyan céltudatos tevékenységet jelent, amelynek célja a táj fejlesztése, helyreállítása vagy új létesítése.



Dr. Csemez Attila


TÁJALAKULÁS ELŐZMÉNYEK:

TÁJ

KONFLIKTUSOK ELVÁRÁSOK

EURÓPAI TÁJ EGYEZMÉNY= tájjelleg megóvása

= harmonikus tájfejlesztés

RENDEZETTSÉG, LÉTESÍTMÉNYEK

TÁJBAILLESZTÉSE

BEFOLYÁSOLÁS

TERVEZÉS

VÉDELEM

KONVENCIÓ



Dr. Csemez Attila


Dr. Csemez Attila


Tájrendezési oktatás

Dr. Csemez Attila



Dr. Csemez Attila



Dr. Csemez Attila


„A táj egyéniségének is van kezdete, fennállása, elmúlása. Néha egy-egy tényező dominálja a tájat.”

(Teleki Pál, 1936)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!

Documents

TÁJRENDEZÉS = TÁJBA-ILLESZTÉS? Mindentudás Egyeteme 2011. április 28