Talajművelés - agr.unideb.huratonyi/F%f6ldm%fbvel%e9stan_el%f5ad%e1s_gyakorlat... · A keverés a talaj alkotórészeinek, a talajba juttatandó trágyáknak, a javító-anyagoknak,

TalajművelésDr. Rátonyi Tamás egyetemi docensDr. Rátonyi Tamás egyetemi docens

www.agr.unideb.hu/~ratonyi

Talajművelés• A talaj rendszeresen művelt rétegének, esetleg mélyebb

rétegeinek művelő-eszközzel végett fizikai állapotváltoztatása.

• A talaj fizikai és biológiai állapotának javítása, megkímélése a termesztési és védelmi feladatoknak megfelelő módon és mélységig.megfelelő módon és mélységig.

Talajművelés hosszabb időszakra vonatkozó célja:• a nedvességfogalom és a• levegőforgalom kedvező befolyásolása.• a megfelelő biológiai aktivitás kialakítása,• a talaj felszínének védelme,• a talaj szerkezetének védelme

A talajművelés feladata:

1. megfelelő talajlazultság megteremtése,

2. a talaj víz-, levegő-, és hőforgalmának befolyásolása.

3. a talaj tápanyagellátásának és a tápanyagok érvényesülésének befolyásolása,érvényesülésének befolyásolása,

4. a talaj kémiai és biológiai folyamatainak befolyásolása

5. a talajlakó élőlények tevékenységének befolyásolása

A talajművelés feladata:

6. a gyomok, kártevők irtása,

7. kémiai anyagok, trágyák, tarlómaradványok talajba juttatása,

8. öntözés hatékonyságának növelése,8. öntözés hatékonyságának növelése,

9. erózió, defláció kártételének csökkentése,

10. a talajdegradációs folyamatok visszaszorítása,

11. a talajjavítás hatékonyságának növelése.

A talajművelés jelentősége:

1. meghatározza a termés nagyságát (15-25%) és minőségét (közvetlen és közvetett hatások)

2. csökkenthető a felhasznált kémiai szerek mennyisége

3. jelentősen hozzájárul az aszálykárok mérsékléséhez (nedvességmegőrzés)

4. jelentős szerepe van a talajpusztulás megelőzésében

5. igen nagy az idő-, az energia- és költségigénye

A talajművelés hatása a talajra

Közvetlen hatások:Közvetlen hatások:• A talaj részecskék

helyzetének megváltozása.Megváltozik a talaj:• agronómiai szerkezete,• térfogattömege,• porozitása,• a három fázis egymáshoz

viszonyított aránya.

Közvetett hatások:• Megváltozik a talaj víz-,

levegő- és hőforgalma.

• A talaj biológiai és kémiaifolyamatainak befolyásolása.

A talajművelés műveleti elemei és eljárásai:

• A talajművelés műveleti elemek és eljárások sorozatábóláll

A műveleti elemek (talajon ill talajban végbemenő változások):

• forgatás

• lazítás

• porhanyítás

• keverés

• tömörítés

• felszínalakítás

A művelési eljárás: több különböző hatékonyságú műveletielem egyidejű alkalmazása

pl. eke: forgat, lazít, kever, porhanyít

Talajművelő eszközök munkájának jellemzése a műveleti elemek szerint

Műveleti elemek Felszínalakítás

Művelő eszközök forgatás lazítás porhanyítás keverés tömörítés hullámosítás egyengetés

1. Eke XXX XXX XX X - X -

2. Lazító - XXX X X - X -

3. Tárcsa X XX XX XXX - X -

4. Talajmaró - XXX XXX XXX - - X

5. Kultivátor - - XX

XXX X XXX X - X X - 5. Kultivátor -

rugós kapával - merev kapával

XX

XX XXX X XXX X -

6. Ásóborona - X XXX XX - X -

7. Borona - fogas - forgó

- X X XX

XXX X XX - X X X

8. Henger - profilos -sima

- - X X - XXX

XX XXX X XXX

9. Simító - egyengető

_ _ X _ X _ XX

10. Forgoelemes - egyengető

_ X XX XX X _ XX

11. Kombinátor - XX XX XX XX - XX

M

A talaj forgatásaForgatáskor a talajréteg alsó része felülre, a felszíni

része pedig alulra kerül.

A forgatás célja:A forgatás célja:� a kolloidokban elszegényedett, szerkezetében és felszíni

állapotában károsodott rétegek cseréje,

� a talaj javítása,

� a növényi maradványok, trágyák, a kémiai anyagok talajba juttatása,

� a gyomok irtása érdekében.

A forgatás szükségességét a következő érvek cáfolhatják:

1. A talajszerkezet leromlásának egyik oka a gyakori

forgatás.

A talaj forgatása

2. A talajban az ásványi anyagok mozgása lassú, ezért az

évenkénti forgatás nem szükséges.

3. A talajjavító anyagok, a trágyák és az aprított

tarlómaradványok forgatás nélkül is a talajba juttathatók.

A forgatás szükségességét a következő érvek cáfolhatják:

4. A gyomok irtásában a helyes növényi sorrend, más műveleti

elemek és a forgatás nélküli eljárások is hatékonyak

lehetnek.

A talaj forgatása

5. A forgatás energiaigénye nagy.

6. A talaj nedvesség-veszteség tetemes lehet.

7. A forgathatóság mélysége a talajhibákat tartalmazó

termőhelyeken korlátozott.

A talaj forgatása

A talaj forgatása

A talaj lazítása

Talajlazításnak nevezzük azt a művelési módszert, ami az összeállt, ülepedett vagy tömörödött rétegek talaját minden irányban, kisebb-nagyobb rögök képződésével szétválasztja.

A lazítás hatása a talajra:Lazítással csökken a talaj térfogattömege, nő a hézagtérfogata, azon

belül a gravitációs pórusok aránya, illetve a levegő térfogat %-a.

A talaj lazításaA talajlazítás alkalmazási területe, módjai

� Sekélyen kell lazítani a talajt tarlóhántáskor, magágykészítéskor és kelés után a növények ápolásakor.

Eszközei: kultivátorok, a tárcsák, az ásó- és fogas boronák és kombinátorok

A talaj lazítása

Kultivátor

A talaj lazítása

Fogasborona+hengerborona

Ásóborona

Fogasborona+hengerborona

A talaj lazításaA talajlazítás alkalmazási területe, módjai:

� Középmély lazítással a talaj ún. rendszeresen művelt rétegének fizikai állapota befolyásolható.

� A középmély lazítás hatása általában a vegetációs idő végéig terjed, ezért alapművelésnek számít.

Eszközei: a középmély-lazítók.

A talaj lazításaA talajlazítás alkalmazási területe:

� Mélylazítással az altalaj, illetve a rendszeresen művelt (szántott) réteg alatt elhelyezkedő talaj fizikai állapota befolyásolható.

� Javulnak a talaj víz- és levegőgazdálkodási jellemzői.

� Funkciója szerint alapozó művelés, elsődlegesen pedig melioratív � Funkciója szerint alapozó művelés, elsődlegesen pedig melioratív művelés.

Eszközei: a mélylazítók

A talaj lazítása

A talaj porhanyítása

A talaj porhanyítása:

� Lazításkor a talaj aprózódása kisebb mértékű, és a lazított talaj összetöredezve viszonylag a helyén marad,

� porhanyításkor nagyobb fokú az aprózódás és a talajrészecskék többé-kevésbé keverednek is.

Eszközei: talajmarók, a tárcsák, a forgó- és ásóboronák, a kultivátorok, a magágykészítő kombinátorok és az ekék.

A talaj porhanyítása

A talaj keverése

� A keverés a talaj alkotórészeinek, a talajba juttatandó trágyáknak, a javító-anyagoknak, a tarlómaradványoknak adott talajrétegben való egyenletes elrendezése.

A keverés hatása a talajra� Keveréskor a talajrészek viszonylagos helyzete változik meg. � Keveréskor a talajrészek viszonylagos helyzete változik meg.

Eszközei: � tárcsa, talajmaró, rugós kultivátor, az ásó- és forgó-borona. � Az eke, a fogas borona, a merevkéses kultivátor

keverőmunkája gyengébb.

A talaj keverése

A talaj tömörítése

A talaj tömörítése:� A talaj tömörítése a lazán összefüggő részecskék egymáshoz

való nyomása. A tömörítés talajművelési, talajvédelmi és növénytermesztés-technológiai célból szükséges.

A tömörítés hatása a talajra� Tömörítéskor csökken a talaj hézagtérfogata, azon belül a

gravitációs pórustér, illetve a levegőfázis aránya, valamint a talaj felülete. Ezzel szemben a talaj térfogattömeg-értékkel kifejezhető tömörödöttsége nő.

� A szerkezetesebb talajok általában a szántóföldi vízkapacitás 50-60%-os telítettségénél tömöríthetők jól, amikor nyirkos állapotúak.


A tömörítés alkalmazási területe:� Tömörítés művelete folyamán felszín alakítás, felületcsökkenés

és porhanyítás történik. � Nyári talajműveléskor a lazított talajfelszín tömörítésével

csökkenthető a párologtató felület nagysága (tarlóhántás).� Az alapművelés után tömörítéssel szüntethető meg a talaj

üregessége. � A magágykészítés utolsó fázisa, a vetés mélységében � A magágykészítés utolsó fázisa, a vetés mélységében

tömörítés

Eszközei:� A tömörítés különböző kiképzésű hengerekkel történhet,� sima hengerekkel gyűrűs hengerek csillagos és a Cambridge

henger.


Talajművelési rendszerek

Talajművelési rendszer fogalma:

egy meghatározott területen egy vagy több növénysikeres és gazdaságos termesztéséhez szükségestalajművelési eljárások összessége.

( a műveleti elemek egymást követő sorozata)( a műveleti elemek egymást követő sorozata)

Talajművelési rendszer kialakítását meghatározó tényezők

• növény igénye,

• a termőhelyi viszonyok,

• rendelkezésre álló erő- és munkagépek

• talajvédelmi feladatok,

• növényi sorrend,

• trágyázási és gyomirtási rendszerek.

A talajművelés rendszerezhető:

•A növény vetésideje:nyár végi és őszi vetésű növények,

tavaszi vetésű ésmásodvetésű növények talajművelési rendszere

• Talajtípusok:Barna erdőtalajok,

Csernozjom talajok,Csernozjom talajok,

Réti talajok,

Szikes talajok ésHomok talajok művelésének irányelvei

•Szerzők által kidolgozott módszerek•Új talajművelési irányzatok és rendszerek•Különleges feladatok

A talaj-előkészítés klasszikus sorrendje

1. Tarlóhántás

2. Alapművelés

3. Az alapművelés elmunkálása

4. Magágykészítés

5. Vetés utáni elmunkálás

A talaj-előkészítés sorrendje1. Tarlóhántás (tarlón végzett sekély talajmunka max. 10 cm)

Célja: a talaj nedvességveszteségének csökkentése,

gyomszabályozás, gyomírtás,

a talaj hőforgalmának szabályozása,

a talaj biológiai tevékenységének serkentése,

a tarlómaradványok sekély talajba keverése.

A tarlóhántás szabályai:• a betakarítás után lehetőleg azonnal el kell végezni• lazítással egy menetben tömöríteni szükséges• a hántott tarló ápolása szükséges a gyomok és az árvakelések

megjelenése miatt.

A tarlóhántás eszközei: (lazítás+tömörítés)

lazításra alkalmas eszköz (tárcsa, ásóborona, kultivátor, talajmaró)

tömörítő eszköz (gyűrűshenger, pálcás henger)

Tarlóhántás

A talaj-előkészítés sorrendje2. Alapművelés (mélységét tekintve a legmélyebben elvégzett

művelés)

Célja: a talaj rendszeresen művelt rétegén belül a növényigényének megfelelő fizikai állapot kialakítása a vegetációvégéig.

Az alapművelés csoportosítható:mélység szerint sekély-, középmély, mélyművelésmélység szerint sekély-, középmély, mélyművelés

történik-e forgatás

forgatásos (ekével),

forgatás nélküli sekély,

középmély és mélylazítás,

kombinált módszerekEszközei:ágyeke, váltvaforgató eke,

tárcsa, kultivátor, talajmaró,

középmély és mélylazító, kombinált eszközök.

Alapművelés eszközei

A talaj-előkészítés sorrendje3. Az alapművelés elmunkálása

Célja: az alapművelés utáni talajállapot további alakítása a vetésrekerülő növény igényének és a talaj védelmének megfelelően.

Legfontosabb követelmények:• nem romolhat az alapműveléssel elért talajállapot,• mellőzni kell a taposást a porosítást, a tarlómaradványok

felszínre hozását.felszínre hozását.• a kelő gyomok irtása,• a nedvességveszteség csökkentése,• a magágykészítés segítése.

Történhet az alapműveléssel egy menetben, ill. külön menetben.

Eszközei:tárcsa, simító, henger, fogas, kultivátor,talajmaró, forgóborona, lengőborona, ásóborona,kombinált eszközök.

A talaj-előkészítés sorrendje4. Magágykészítés

Célja: az alapművelés és elmunkálás során létrehozotttalajállapotnak a vetés körülményeihez való igazítása.

A jó magágy: aprómorzsás, ülepedett, nyirkos és gyommentes.

A magágykészítés szabályai:• Segítse elő a magvak, vagy a szaporító anyagok csírázását

kelését.

• Javítsa a gyomirtó szerek és a trágyák hatékonyságát.

• Lehető legkevesebb talajmozgatással , porosítással járjon.

• Lazítás a tervezett vetés mélységéig lazítás porhanyítás, alattatömörítés.

Eszközei:kombinátor (kultivátor+hengerborona),

ásóborona+hengerborona,

vetőkultivátor, direktvetőgép.

A kombinátor lazító, porhanyító és tömörítő munkája

Szántóföldi növény talajaprózottság-igénye magágyban

Magágykészítési hibák:

Magágykészítés

A talaj-előkészítés sorrendje5. Vetés utáni elmunkálás

Célja: a magvak betakarása, a talaj magvakhoz valónyomása, a magágy felszínének tömörítése.

Végezhető a vetéssel egymenetben, ill. külön munkaműveletben.

A vetés utáni elmunkálás szabályai:• a bevetett talajt vissza kell tömöríteni,

• a talajnedvességet és hőmérsékletet szabályozni kell,

• a talaj felszínét alkalmassá kell tenni a keléshez

• lehető legkisebb taposással járjon.

Vetés utáni elmunkálás

Vetésidő szerint csoportosított talajművelési rendszerek

1.Nyárvégi és őszi vetésű növények talajművelési rendszere

A vetés időszaka: aug. 20- október végéig tart.

Őszi vetésű termesztett növények:Őszi vetésű termesztett növények:

• repce, bíborhere, évelő pillangósok,

• őszi árpa, rozs, őszi búza.

A rendszer meghatározza, hogy az elővetemény korán vagy későnkerül le.



Korán lekerülő elővetemények:

A június végén és júliusban lekerülő elővetemények:

• őszi káposztarepce, len, mák,

• őszi és a tavaszi takarmánykeverékek,

• borsó, bab, • borsó, bab,

• őszi és a tavaszi kalászosok.

Augusztus elején takarítható be:

• mustár, olajretek,

• kanáriköles (fénymag),

• kender stb.



Korán lekerülő elővetemények után

Tarlóhántás:

• A talajt a tarló hántása és ápolása során fokozatosan porhanyítsuk. porhanyítsuk.

• Sekély és mulcs-hagyó, a talaj nedvesség-vesztését csökkentő hántásra törekedjünk.

• A talaj kíméletes porhanyítása érdekében a kultivátort, vagy a síktárcsás porhanyítót kell előnyben részesíteni.



Korán lekerülő elővetemények után

Az alapművelés: forgatásos vagy forgatás nélküli.A nyár végi és az őszi vetésű növények - a lucerna kivételével - nem igénylik a mélyebb alapművelést. mélyebb alapművelést.

Forgatásos alapművelés = nyári szántás (nedv.

vesztés ⇒⇒⇒⇒ zárás szükséges)

Forgatás nélküli alapművelés: tárcsa, kultivátor, talajmaró

ha tömörödött réteg van = középmélylazítás (száraz

évjáratban előnyösebb)

Nyárvégi és őszi vetésű növények talajművelési rendszereKorán lekerülő elővetemények után



b. Későn lekerülő elővetemények után a rendszer a szárzúzással indul utána alapművelés forgatással vagy forgatás nélkül történhet.

Forgatásos alapművelés: Őszi gabonák alá a szántás csak kivételes esetben ajánlatos kivételes esetben ajánlatos

A forgatásos alapművelést javasolható:• sok tarlómaradvány,

• erős gyomfertőzöttség,

• nedves talajállapot,

• leejtős termőhely,

• felszíni tömörödésre hajlamos talaj ok esetében



b. Későn lekerülő elővetemények után:

Forgatás nélküli alapművelés eszközei:

• rendszerint a tárcsa (több menetben, első menet sekélyebben, második • rendszerint a tárcsa (több menetben, első menet sekélyebben, második menet a tervezett mélységben rögtörő hengerrel , más-más irányba),

• nehézkultivátor,

• középmélylazítók (gondoskodni kell a felső réteg porhanyításáról) .

Évelő pillangós elővetemények (lucerna, vöröshere, baltacím somkóró) élő tarlót hagynak maguk után. Az élő tarló feltörése elsősorban szántással történik, de szántás nélküli módok is alkalmazhatók.

Nyárvégi és őszi vetésű növények talajművelési rendszereKésőn lekerülő elővetemények után


2. Tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere

A vetés időszaka: március-április

A termesztett növények:

kalászos gabonák: tavaszi árpa, zab, rizs

gyökgumósok: burgonya, cukor- és takarmányrépa

borsó, bab szója, lóbab, csillagfürtborsó, bab szója, lóbab, csillagfürt

olajnövények: napraforgó, olajlen

kukorica

A talaj-előkészítés két szakasza: őszi alapművelés és a tavaszimagágykészítés.

A rendszer meghatározza, hogy az elővetemény korán vagy későnkerül le.

Kelési hibák leggyakrabban itt fordulnak elő.



a. Korán lekerülő elővetemények után a rendszer a klasszikussorrendet követi. Az alapművelés lehet forgatásos vagy forgatásnélküli.

Forgatásos alaművelés = őszi szántásForgatásos alaművelés = őszi szántás

célja:• csapadék befogadás tárolás elősegítése,

• rendszeresen művelt réteg átforgatása mélyítése,

• tarlómaradványok,

• istállótrágya bedolgozása.



a. Korán lekerülő elővetemények után

Őszi szántást ősszel kell elmunkálni: kora tavaszi vetések alá,rögös talajállapot esetén.

Nem ajánlatos elmunkálni: szikeseken, leejtős területen,rögös, szalonnás szántás esetén.

Forgatásnélküli alapművelés = középmély és mélylazítás• a csapadék befogadását és tárolását biztosító talajállapot előállítható,

• száraz őszi időszakban alkalmazható,

• kevés szármaradványt hagyó elővetemények esetén,

• tömör réteg kialakulása esetén,

• tárcsás műveléssel kiegészítve.

Tavaszi vetésű növények talajművelési rendszereKorán lekerülő elővetemények után



a. Későn lekerülő elővetemények után: az alapművelés lehetforgatásos vagy forgatás nélküli vagy kombináltalapművelés és vetés.

A forgatásos alapművelés történhet tavasszal is:A forgatásos alapművelés történhet tavasszal is:

• szerkezet nélküli szikeseken,

• ártereken,

• mély fekvésű területeken,

• futóhomok, kotu talajokon,

• ha nem lehetett elvégezni ősszel.

Tavaszi vetésű növények talajművelési rendszereKésőn lekerülő elővetemények után

A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei

Barna erdőtalajok,

Csernozjom talajok,Csernozjom talajok,

Réti talajok,

Szikes talajok,

Homok talajok és a

Láptalajok művelésének irányelvei.


Barna erdőtalajok: kiterjedésük 25%, hegy- és dombvidékeken,

síkságok erdős peremrészein.

Eróziós csíkok erdőtalajon

Árkos erózió


Barna erdőtalajok

A talaj művelését befolyásoló talajtulajdonságok:

• a talajszelvény kilúgzási (A) ésfelhalmozódási (B) szintre tagozódik,

• az “A” szintre a savanyúság a “B”• az “A” szintre a savanyúság a “B”szintre nagy agyagtartalom jellemző,

• a szelvény kedvezőtlen szerkezetű,tömődött, a vízbefogadó képességerossz,

• vízáteresztő képessége a “B” szintnek alegkisebb,


Barna erdőtalajok


• felszín eliszapolódásra, cserepedésrehajlamos, ami csökkenti a talaj víznyelésétfokozza a levegőtlenséget,

• erózióra hajlamos,

• leejtős területen a talajművelés célja nemegyedül az, hogy a termesztendő növényszámára megfelelő fizikai állapotothozzunk létre, hanem hasonló jelentőségűa talaj védelmének elősegítése.


Barna erdőtalajok

A talaj művelésének irányelvei:

Tarlóhántás:•A sekély tarlóhántással elősegíthetjük az eróziót,

csapadékban gazdag lejtős talajon.

•A talaj védelme és a művelhetőség javítása érdekébenmulcs hagyásra kell törekedni.

•Csapadékos idényben lejtőn a hántatlan tarló nagyobbvédelmet nyújt, mint a bolygatott.

•A sekély tarlóhántás helyett inkább középmélyen szántsunk,mélyebb talajréteget teszünk alkalmassá a csapadékbefogadására.



Alapművelés:

forgatással és/vagy lazítással• a talaj forgatása csak a kilúgzási „A”

szint mélységéig terjedhet,

• legmélyebb művelést a “B” szint mélységéig el kell végezni,

• A vöröses barna „B” szintet lazítani kell, mivel akadályozza a víz lefelé irányuló mozgását,

• a lazítás leghatékonyabb eszköze a mélylazító,

• a „C” rendszerint már jó vízbefogadó,


Barna erdőtalajok


Alapművelés:• az A szintnél mélyebb forgatás következtében csökken a

művelt réteg humusztartalma, kedvezőtlen fizikai és kémiai talaj keveredik a szántott rétegbe,

• fokozódik a sokszor teljesen vízzáró eketalp képződésének a valószínűsége.

• lejtős talajon az alapművelés a talajvédelem egyiklegfontosabb eljárása, célunk, hogy minél mélyebbtalajréteget tegyünk alkalmassá nagyobb mennyiségűcsapadékvíz befogadására .


Barna erdőtalajok


Alapművelés elmunkálása:• csapadékban gazdag, eróziónak kitett területen az

alapművelést nem szabad elmunkálni,

• a szántás talajvédő hatásának megőrzése céljából célszerűnyitottan hagyni a talajt,

• ha szükségesnek látszik az elmunkálás, akkor azt csakdurva felszín kialakításával lehet elvégezni,

• minden művelés és a vetés is a lejtő irányára merőlegesenvégezhető el, kerülni kell a sima talajfelszín kialakítását.


A művelés iránya eróziónak kitett táblákon

A művelés iránya eróziónak kitett táblákon

Eróziónak kitett táblák művelésének irányelvei


Barna erdőtalajok


Magágykészítés vetés:

• Megfelelő állománysűrűség egyben jó talajvédő hatást nyújt.

• Egy menetben végezhető az elmunkálás és a magágykészítés,

• Vetés után, védelmi céllal is, profilos felszín alakítandó ki.

• Védelemre szoruló erdőtalajokon a kukorica, a napraforgó sávos műveléssel és vetéssel, esetenkéntdirektvetéssel is termeszthető.


Barna erdőtalajok


• a kovárványos barna erdőtalaj, amelyhomok fizikai féleségű, szelvényébenelőforduló kovárvány csíkokat viszontnem szabad átlazítani.


Csernozjom: kiterjedésük 22,4%, síkságok hátasabb részein

találhatók.


Csernozjom talajok


• jó humusz- és Ca ellátottság, morzsásszerkezet jellemzi,

• a talaj vízbefogadása és• a talaj vízbefogadása éslevegőgazdálkodása általában az egészszelvényben kedvező,

• a helytelen művelés következtében igenjelentős lehet a szántott réteg leromlása,tömörödésre való hajlama,


Csernozjom talajok


• a szántott réteg alatt rendszerint igen tömör rétegtalálható,

• eróziós és deflációs folyamatok is károsíthatják a talajt.


Csernozjom talajok


• a talaj természetes lazultsági állapota,ill. porozitása kedvező körülményeketteremt a növények fejlődéséhez,

•• talajművelés szempontjábólközépkötött és kötött csernozjomtalajokat különíthetünk el,

• törekedni kell a szerkezetet kímélő,energia és menetszám-takarékosművelésre, és nedvességmegőrzőtalajművelési rendszerek kialakítására,


Csernozjom talajok. A talaj művelésének irányelvei:

Tarlóhántás:

• a nedvességtakarékos talajművelés egyik legfontosabbeljárása,

• gyomok csírázásának elősegítése,

• az elővetemény lekerülése után lehetőleg azonnal el kell• az elővetemény lekerülése után lehetőleg azonnal el kellvégezni.

Alapművelés:

• lazítással és forgatással egyaránt elvégezhetjük,

• csapadékszegény körülmények között a forgatás nélküliművelést kell előnyben részesíteni.

• A tavaszi vetésű növények sikeres termesztésének egyikfontos alapfeltétele az őszi szántás elvégzése.


Csernozjom talajok


Alapművelés:

• a forgatás mélységét a talaj humusztartalma, a szerkezetiállapota és nedvességtartalma és a termesztendő nővényigénye határozza meg,

• a mélyművelésre akkor van szükség, ha gyökérfejlődéstgátló réteg (mészkőpad, tömör réteg) fordul elő,

• szükség lehet a káros barázdafenék megszüntetésére, 4évente végzett periódikus mélyműveléssel (pl szántásmélységének 6-8 cm-rel történő növelésével).

• Öntözött talajok esetében a talaj víznyelő képességétlazítással növelni kell.


Réti talajok: kiterjedésük 13,1%, síkságok mélyebb részein, folyók

öntésterületein, hegy- és dombvidékek völgyeiben, homokhátak

buckái között helyezkednek el.


Kötött réti talajok


• nagy szerves és szervetlen kolloidtartalom jellemzi,

• víztartó képességük (holtvíz) nagy,vízvezetésük kedvezőtlen,

• a vízelítettségből és tömődöttségbőleredően levegőtlen,

•nagy a duzzadó és zsugorodóképesség,

• lassan melegszik fel a talaj, tavasszalhátrány, nyáron előny




• gyakori a gyökérfejlődést akadályozófelszínközeli talajvíz, ill. a kapilláris VK-igtelített zóna, esők után gyorsnedvességtelítődés,

• tavasszal magas talajvízállás, belvíz

• valamint a vaskőfok, mészkőpad, glej,Tiszántúlon pedig a sófelhalmozódás,

• a művelhetőségi nedvességhatárok igenszűkek.

A talajművelés minőségét meghatározó tényezők közti összefüggés

Szalonnás szántás

Ned

vess

égta

rtal

om

Perc talajOmlékony barázdaszelet

Rögös szántás

Ned

vess

égta

rtal

om

Homok talaj Vályog talaj Agyag talaj

Perc talajbarázdaszelet





A talaj művelésének célja:

A kedvezőtlen talajtulajdonságok hatásának enyhítése aművelhetőség javítása.

A kedvezőtlen talajtulajdonságokat fokozó művelési hibák:

• A művelési mélység alatt tömör talajréteg kialakítása.

• A talaj felső rétegének kiszárítása, rögösítése.

• Talaj tiprás, kenés, gyúrás.

• Szervesanyag vesztés, művelehtőség nehezítése.

• Gyomosítás.



A kedvezőtlen talajtulajdonságokat enyhítőművelési

beavatkozások:

• Vízbefogadó és vízmegörző képesség javítása lazítással.

• Nyáron eliszapolódás és kérgesedés megelőzésefelszíntakarással.

• Bolygatás csak megfelelő nedvességnél.

• Változatos művelési mélység és művelési módmegválasztása.

• Szervesanyag visszajuttatás, gyomterjedésmegakadályozása.




Tarlóhántás:

• A kötött réti talajok a nyári aratás után legtöbbszörkiszáradt és tömörödött állapotúak, csak akkor végezhetőel a tarlóhántás, ha a talaj elegendő nedvességet tartalmaz.el a tarlóhántás, ha a talaj elegendő nedvességet tartalmaz.

• Nedves körülmények között hengerrel kapcsolt nehéztárcsával, vagy sík tárcsával.

• Szárazabb körülmények között nehézkultivátorral.

• Sekély, mulcsot hagyó tarlóhántás végrehajtása.




Alapművelés:

forgatás és/vagy lazítás

• a forgatás maximális mélysége az“A”-szint legtöbb humuszttartalmazó rétegéig terjedhet,

• tömörödöttséget, levegőtlenségetés lassú vízbefogadást kell a talajmélyművelésével megszüntetni,

• mindezt úgy, hogy káros rétegekne kerüljenek a felszínre.

,

A

B




Alapművelés:• A nyár végi és az őszi vetésű növények alá korai

betakarítású elővetemények után forgatás nélküli

alapművelést (repce esetén lazításos, őszi kalászos esetén kultivátoros vagy tárcsás) érdemes előnyben részesíteni. kultivátoros vagy tárcsás) érdemes előnyben részesíteni.

• A nyári szántás az elmunkálás bizonytalansága miatt többnyire nem tanácsos.

• Az őszi szántásra lehetőleg a művelhetőségre kedvező nedvességnél kerüljön sor.

• Őszi elmunkálása felszín egyenetlenségének megszüntetésére. Nehéz rögtörő hengerrel a száraz hantokat a művelt rétegbe kell nyomni az átnedvesedés végett.


Réti talajok


• a talaj mélylazítása a lehető legmélyebb legyen, megkell szüntetni a talaj tömődöttségét, levegőtlenségét,javítani kell a vízbefogadó képességét.

•• mélylazítás nagyon fontos feltétele, hogy a talaj minélszárazabb legyen, a nagy szerves- és szervetlen kolloidtartalom és a duzzadó képesség miatt,

• nedvesebb talaj mélyművelésekor nem érjük el a kívántrepesztő hatást, a mélyművelés hatástartamalényegesen rövidebb lesz.


Réti talajok


• A magágyhibák miatt nem tanácsos a művelhetőségnél nedvesebb talajok elmunkálása.

• Figyelni kell arra, hogy a vető csoroszlya és amagágykészítő gép tömörítő eleme ne kenje a talajt a amagágykészítő gép tömörítő eleme ne kenje a talajt a vetés mélységében.

• A még rögös, de egyenletesre munkált talajokon jó kelési körülményeket lehet elérni a magágykészítés és vetés egymenetes módjával.

• Vetés után a talaj kérgesedése profilos felszín kiképzésével előzhető meg.


Szikes talajok: kiterjedésük 6,5%, Duna-Tisza közi sós talajvizű

mélyedésekben, Hortobágyon, Körösök táján, a Kisalföld és a

Nyírség egyes részein.


Szikes talajok


• a talaj legfontosabb jellemzője anátriumsók jelenléte a talaj oldatban,kristályos só alakjában vagy akolloidok felületén ionos formában,kolloidok felületén ionos formában,

• sok esetben mindehhez nagyagyagtartalom párosul,

• fizikai, kémiai, kolloidikaitulajdonságai igen kedvezőtlenek,


Szikes talajok


• tömődött, levegőtlen,

•nagymértékű a duzzadása ill. azsugorodása,zsugorodása,

• rossz a vízbefogadó képessége,

• nátriumsók miatt víz hatására a talajszétfolyósodik, száraz körülményekközött pedig nehezen elmunkálhatóhantok keletkeznek.


Szikes talajok


• nehéz a művelhetősége, ellenállása nagy,

•a művelhetőség nedvességintervalluma szűk (perctalaj),

• a nedves talajállapotban végzett művelés évekreelronthatja a talaj állapotát,

• szántóföldi művelésre a réti szolonyecek,sztyeppesedő réti szolonyecek, valamint amásodlagosan elszikesedett csernozjom, réti és öntéstalajok alkalmasak.


Szikes talajok


Tarlóhántás:

• csak nedvesebb talajon tudjuk elvégezni, a talaj még ekkoris igen tömör ezért csak nehéztárcsát használhatunk,

• a tarlóhántás nedvességmegőrző szerepe nem érvényesül.

Alapművelés:

• törekedni kell a talaj lehető legmélyebb művelésére,

• a talajt csak a talajvizsgálatok által meghatározottmélységig forgassuk,

• mélyebb forgatással nagyobb só tartalmú rétegek kerülneka felszínre, mellyel tovább romlik a talaj termékenysége,művelhetősége.


Szikes talajok


Alapművelés:

• a mélyművelés egyetlen lehetséges módja amélylazítás,

• minden művelés, így a mélylazítás is, az optimálisnedvességi határértékeken belül történjen,

• ha ez nem lehetséges, akkor az optimális nedvesség-határértéknél szárazabb állapotban műveljük a talajt,

• nedvesebb talaj művelése legtöbbször a gépekmozgási nehézségei miatt lehetetlen.


Szikes talajok


Alapművelés elmunkálása, magágy készítése:

• mivel a talaj eliszapolódásra való hajlama igen nagy,ezért az ősszel felszántott területet nem célszerűfinomra elmunkálni,

• tavasszal rendszerint nedves és tömörödött a talajfelső rétege, simító és kultivátor nem használható,

• a tavaszi művelés munkagépe a tárcsa és a nehézrögtörő henger,

• vetőágyat is kissé rögösre kell hagyni, mivel a talaj esőhatására elfolyósodik és ezt a réteget a növény nemtudja áttörni.


Homok (váz) talajok: Duna-Tisza közén karbonátos, Nyírségben és a somogyi területeken nem karbonátos homokokat találunk.


Homok talajok


• Könnyű mechanikai összetétel.

• A szervetlen és a szerves kolloidok kis mennyisége.

• Vízgazdálkodásuk, víztartó képességük kedvezőtlen.

• Könnyen művelhetők, ugyanakkor deflációra hajlamosak.

• Termőrétegük összetétele és vastagsága heterogén.

• A biztonsággal termeszthető növények száma kevés, a termés ingadozik.


Homok talajok


• a talajvédő művelés szempontjából két csoportotkülöníthetünk el (Westsik): futóhomok és humuszoshomok talajok,

Futóhomok talajok esetében:

• tarlóhántást csak kivételes esetben szabad elvégezni,a gyomok és a kikelt elpergett magvak talajvédőszerepét ki kell használni,

• a művelési rendszer kialakításának egyik legfontosabbalapelve, hogy a talajfelületet minél hosszabb ideigtakarja a termesztett növényzet.


Homok talajok

A talaj művelésének irányelvei futóhomok talajok esetében:

• az alapművelést, mint különálló művelési módot nemalkalmazzuk,

• közvetlenül vetés előtt kerüljön sor a szántásra vagy aforgatás nélküli művelésre,

• vetés után gyűrűs hengerrel hullámos talajfelszínt kellkialakítani,

• lehető legrövidebb időre kell szorítani azt az időszakotamikor a talajfelületet növényi maradvány, vagynövényzet nem védi.


Homok talajok


• Humuszos homok talajok esetébenkisebb a deflációs veszély, ill.rövidebb időszakra korlátozódik, atavaszi erős szelek deflációs kártételeitt is jelentős lehet.itt is jelentős lehet.

• a talajművelés szempontjából ahumuszos talaj tulajdonságai igenkedvezőek,

• a tarlóhántást a deflációs veszélyfokozódása nélkül elvégezhetjük,


Homok talajok


Alapművelés:

• nedves körülmények között az alapművelés eszköze azeke,

• száraz körülmények között az alapművelés forgatásnélküli lazítással végezhető el.

Alapművelés elmunkálása, magágy készítése:

• alapművelés után rendszerint nem képződnek nagy rögök,

• kevés menetszámmal elvégezhető,


Homok talajok


• talaj párolgás útján való vízveszteségének, erózió és adefláció kártételének csökkentése érdekében törekednikell a talaj mind kevesebb mozgatására,

• a meglazított talaj megfelelő mértékű gyors• a meglazított talaj megfelelő mértékű gyorstömörítésére kell törekedni,

• deflációnak kitett talajon hullámos talajfelszínt kellkialakítani vagy törekedni kell arra, hogy a felszíntnövény borítsa az év legnagyobb részén.

• csak tömör réteg jelenléte esetén szükséges a talajmélyművelése


Láp talajok: kiterjedésük 1,5%, állandó túlnedvesedés, Hanság,Nagyberek, Kis-Balaton, Ecsedi-láp, Nagysárrét.

A talaj művelhetőségét befolyásoló tulajdonságok:

• 20 %-nál is több szerves anyagot tartalmaznak,

• az elhalt növényi maradványok levegő hiányábantőzegesednek,

• a vízszint süllyedéssel megindul a humifikálódás, a• a vízszint süllyedéssel megindul a humifikálódás, atőzeg kotusodása,

• a láp talajok nitrogénben gazdag, termékeny talajok, Pés K utánpótlás szükséges,

• nagy a holtvíztartalom, mesterséges vízutánpótlásravan szükség,

• a megfelelő mélységű talajvízszint kell tartani(vízkormányzás).


Láp talajok:


• kotutalajok alkalmasak a szántóföldi művelésre,

• rövid tenyészidejű növényeket tanácsos termeszteni,

• talajműveléshez alacsony talaj-nyomású erőgépekhasználhatók (gumiheveder, duplakerék),

• a talaj erősen gyomosodik.

Tarlóhántás:

• legfőbb célja a gyomok kelésének elősegítése ésirtása,

• jó gyomirtó hatású sekélyen művelő eszközökhasználhatók, (lúdtalp alakú késekkel felszereltkultivátor),

• minden művelet után hengerezés szükséges.


Láp talajok:

Alapművelés:

• nagy a deflációs veszély, ezért az őszi szántástmellőzni kell,

• a tavaszi szántás, vagy tárcsázás szükséges azevaporáció és a talaj felmelegedésének elősegítésevégett,

• minden lazító művelést tömörítés kövesse (lápihenger=nehéz sima henger)

• minden művelés az uralkodó széljárásra merőlegesenvégezzük el.

Szerzőkről elnevezett talajművelési rendszerek

Champbell művelési rendszere (1907):

• Száraz viszonyokra dolgozta ki rendszerét, dry farmingnakis nevezik.

• Középkötött vagy kötött talajon évente egyszer 20 cm-enszántott. Elmunkálás során mélytömörítő hengert éstárcsát alkalmazott. A szerzőt tekintik a tárcsa egyiktárcsát alkalmazott. A szerzőt tekintik a tárcsa egyikfeltalálójának és elterjesztőének.

Jean-féle művelési rendszer (1802-1887):

• Eke nélküli gazdálkodásra épülő rendszerét középkötött talajra Dél-Franciaországban (száraz körülményekre) dolgozta ki

• Gabonatarlón őszi búza alá középkötött talajon a talajt kultivátorral fokozatos mélyítéssel készítette elő.


Baross László művelési rendszere :

• A bánkúti uradalom főfelügyelője volt.Növénynemesítőként is kiváló szerző volt.

• Sajátságos szárazgazdálkodási rendszert dolgozott kiközépkötött csernozjom talajra.

• Búza korán lekerülő előveteményei alá mélyszántást• Búza korán lekerülő előveteményei alá mélyszántástvégzett, az őszi búza alá sekélyen szántott. A szántástfogassal majd hengerrel művelte el, majd a gyomosságtólfüggően kétszer háromszor tárcsázott. Vetés előtt tárcsátés fogast alkalmazott.

• Későn lekerülő elővetemények után (cukorrépa, kukorica),abban az esetben, ha a korábbi években mélyszántottgrubbert járatott utána tárcsát kapcsolt. Hengerezés éstárcsázás után vetett el az őszi búzát.


Id. Manninger Gusztáv Adolf sekélyművelési rendszere(1880-1956):

• Szántás nélküli sekély talajművelési rendszert dolgozottki őszi vetésű növények alá.

• A nyári talajmunkákból mellőzte az ekét, helyette tárcsátvagy kultivátort alkalmazott.vagy kultivátort alkalmazott.

• A rendszer alkalmazásának feltétele: az előveteménykorán lekerülő, mélyművelésben részesült.

• A tarló kizöldülésének függvényében 3-4 menetbenforgatás nélkül porhanyított. Fokozatos mélyítéssel érteel a jól átmunkált gyommentes talajállapotot. Mellőzte aszántást korán lekerülő elővetemények után.

• Minden tábla talaját 4 évenként mélyen megszántott.


Sipos Sándor talajművelési rendszere (1958-78):

• 1958-1978 között dolgozta ki periódikus mélyítő művelésirendszerét.

• Melynek elve az időközönként, rendszerint 4-5 évenként,végzett mélyítő művelés, a közbeeső időszakban pedig alehető legkevesebb költség és időráfordítást igénylőművelési módok alkalmazása.művelési módok alkalmazása.

• Mély rétegű csernozjom talajon elegendő 35-40 cm-esmélyszántás 4 évente, réti szikes és erdő talajokon négyévenkénti forgatás nélküli mélylazítás 40-60 cm szükségesa megfelelő termésnövekedés elérése céljából.

• A mélyítő művelés előnye egyrészt atermésnövekedésben, másrészt a közbeeső évekbencsökkenő ráfordítások nagyságában mutatkozik meg.

Documents

Talajművelés - agr.unideb.huratonyi/F%f6ldm%fbvel%e9stan_el%f5ad%e1s_gyakorlat... · A keverés a talaj alkotórészeinek, a talajba juttatandó trágyáknak, a javító-anyagoknak,