TANÁRI KÉZIKÖNYV - Tankönyvkatalógus

TANÁRI KÉZIKÖNYV

NT-98798 – MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 8.

OKTATÁSI HIVATAL

NT-98798 M ag yar n ye lv é s i roda lom 8 . – Ta ná r i k éz i kö nyv

1

A kézikönyv a Széchenyi 2020 Fejlesztési program Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív

Programjának EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 számú, A köznevelés tartalmi

szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés

című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Szerző

Székely Tímea

Szerkesztő

Somlai-Nagy Rudolf

Olvasószerkesztő

Németh Andrea

Sorozatterv, tipográfia

Takács Brigitta

Tördelés

Cseh Krisztina

© 1. kiadás, 2021

© Oktatási Hivatal

Raktári szám: NT-98798/K

Oktatási Hivatal

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

www.oktatas.hu

Felelős kiadó

Brassói Sándor mb. elnök

http://www.oktatas.hu/


2

TARTALOMJEGYZÉK

1. A TANKÖNYVEK KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA ......................................................... 3

2. A TANKÖNYVEK, A TANKÖNYVI LECKÉK SZERKEZETÉNEK BEMUTATÁSA ......................... 7

3. A TANKÖNYVBEN ALKALMAZHATÓ ÚJSZERŰ TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI

MEGOLDÁSOK .................................................................................................................33

4. AJÁNLOTT SEGÉDANYAGOK, SZAKIRODALMAK .............................................................34


3

1. A TANKÖNYVEK KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA

Az enyhe értelmi fogyatékosoknak készült tankönyvek és a hozzájuk tartozó munkafüzetek

készítésénél a köznevelési dokumentumok szolgáltak alapul. A NAT, az Irányelvek a sajátos

nevelési igényű tanulók oktatásához, a Kerettanterv az enyhe értelmi fogyatékos tanulók

számára 5–8. cél- és feladatrendszeréhez illeszkedve készültek a tankönyvek.

A tanulási motivációra enyhe értelmi fogyatékos tanulóknál többnyire a felső tagozat

évfolyamain is lehet építeni. A színes tankönyv és munkafüzet sok figyelemfelkeltő képet és

ábrát tartalmaz, szövege jól tagolt, a leckéket lezáró összegzések rövidek, tömörek, így

fejleszthető a tanulók verbális, manipulációs és képi szintje is. Az érdekességek az érdeklődés

felkeltésére, új érdeklődési körök kialakítására, esetleges további kutatómunkára

ösztönözhetnek, ami által lehetőség nyílik a tanulók gondolkodásbeli szintkülönbségeinek

figyelembevételére.

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelési-tanulási céljainak megvalósulásához a

tananyag mélysége, elsajátításának időtartama és módja az egyéni sajátosságokhoz igazodik.

A megismerési módszerek, a szemléletes képi gondolkodás, a tanulási szokások kialakítása

során fokozatosan előtérbe kerül az önálló tanulási tevékenység. Az önálló ismeretszerzés, a

tanultak alkalmazása, az önellenőrzés – az önértékelésben és a reális énkép kialakulásában

fontos szerepet játszik.

A nevelés-oktatás folyamatában az anyanyelvi nevelésnek, a magyar nyelv és irodalom

tantárgy oktatásának különösen jelentős szerepe van. A tanulók szókincsének fejlesztése, a

helyes nyelvhasználat, az igényes kommunikációs attitűd kialakítása segíti őket a középfokú

oktatásban való részvételben, a társadalomba való beilleszkedés folyamatában, az

életpraktikus ismereteket alkalmazó önálló életvitelben.

A gyógypedagógiai irányelvek által meghatározott tanulási terület kiemelt célú habilitációs

és rehabilitációs célú feladatai:

a beszédfeldolgozó folyamatok erősítése

a figyelem, a gondolkodás, az emlékezet, az analizáló és szintetizáló képesség

fejlesztése

a téri és síkbeli tájékozódás fejlesztése, a relációs szókincs bővítése

a grafomotoros készségek fejlesztése

az olvasás elsajátításához szükséges hármas asszociáció megerősítése:

vizuális észlelés – jelfelismerés

akusztikus észlelés – hangok differenciálása

a beszédmotoros észlelés fejlesztése

az olvasott szavak és a köztük lévő grammatikai viszonyok felismertetése

a rutinszerű olvasási képesség fejlesztése

a szövegösszefüggések megláttatása, a szövegértés fejlesztése


4

az írás műveleteinek gyakorlása: másolás, tollbamondás, emlékezetből írás fokozatai,

törekvés az eszközszintű használatra

szövegalkotás szóban, majd írásban

a helyesírási szokások megerősítése

Gyógypedagógiai irányelvek által meghatározott tanulási eredménynek tekinthető, ha az

enyhe értelmi fogyatékos tanuló:

alkalmazza a tanult nyelvi fordulatokat tanulási helyzetben és a spontán beszédben

egyaránt

képes a kommunikációs helyzetnek megfelelő kulturált nyelvi magatartásra és

viselkedésre

képes véleménynyilvánításra és mások véleményének meghallgatására

fokozódó önállósággal alkalmazza a szövegtartalmat és a beszélő szándékát tükröző

kommunikációs eszközöket

receptív (passzív) és expresszív (aktív) szókincse bővül

egyéni sajátosságaihoz mérten törekszik a rendezett és olvasható írásképre

érdeklődésének megfelelően, hagyományos és digitális szövegek által bővíti ismereteit

felismer helyesírási problémahelyzeteket, képes hibakeresésre és hibajavításra

Pedagógiai-módszertani elméleti háttér

A nyolcadik évfolyam tananyagának elsajátíttatása során a gyógypedagógusnak szem

előtt kell tartania a tanulók személyiségfejlődését elősegítő oktatási célokat, az oktatási

folyamat egymást követő lépéseit: ismeretszerzés, alkalmazás, rendszerezés, rögzítés,

ellenőrzés, értékelés; a didaktikai feladatokat: tudományosság, motiválás, aktivizálás,

elérhetőség, fokozatosság, rendszeresség, szemléletesség, tartósság, differenciálás,

visszacsatolás, megerősítés.

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók tanulási-tanítási folyamatában elengedhetetlen a

differenciálás, vagyis az egyéni képességek, készségek megismerése és az ezekhez való

igazodás.

A differenciálást az irodalomtankönyvben és a munkafüzetben található piktogramok is

segítik.


5

Ezeket érdemes megjegyezni! jelölés mindenki számára elsajátítandó tananyag.

A Válaszolj a kérdésre! lehetőséget biztosít azok számára, akiknek a szóbeli

kommunikáció, a beszédbeli megnyilvánulás erősebb képesség, mint az olvasás vagy

az írásbeli kifejezés.

A Bátran kezdd el önállóan! piktogram, olyan feladatokat jelöl a munkafüzetben,

amelyeket a tanulók a tankönyv segítségével „remélhetőleg” egyedül is el tudnak

végezni.

Az Ehhez a feladathoz nyugodtan kérd tanárod segítségét! jelöléssel ellátott feladatok

már nehezebbek, önálló megoldásuk nehézséget okozna.

A kerettanterv által meghatározott fejlesztési célok mellett a harmonikus

személyiségfejlődéshez és tudásbővítéshez vegyük figyelembe az alábbi képességek,

készségek fejlesztési lehetőségeit:

problémamegoldó gondolkodás

szövegértés

analitikus gondolkodás

következtetés

szintézisalkotás

kreativitás

megfigyelés

rendszerezés

olvasás

kommunikáció

figyelem

emlékezet

osztályozás

kreatív gondolkodás

beszédértés-kommunikáció

íráskészség

képzelet


6

A gyógypedagógus pedagógiai módszerek eszköztárát használja nevelő-oktató

munkája során: előadás, magyarázat, elbeszélés, tanulói kiselőadás, megbeszélés, kérdezés,

vita, szemléltetés, kooperatív módszerek, projektmódszer, játék, házi feladat. A kooperatív

oktatási módszer elemei jól alkalmazhatók a kiscsoportos tanulási tevékenységhez. A játékok,

szerepjátékok kapcsán lehetőséget kell biztosítani a tapasztalati tanulásra, az ismeretek

tevékenységként való gyakorlására.

Az oktatásszervezési módok (frontális munka, egyéni munka, páros munka, tanulópár,

csoportmunka) közül azt válasszuk, ami illeszkedik a csoportprofilhoz (osztálylétszám, egyéni

képességek), a tananyaghoz, és természetesen saját pedagógusi attitűdünkhöz. A didaktikai

értékelés mellett ne feledjük a folyamatos visszacsatolást, ami mindenképp legyen pozitív,

bátorító!


7

2. A TANKÖNYVEK, A TANKÖNYVI LECKÉK SZERKEZETÉNEK BEMUTATÁSA

Tartalmi egységek – témakörök és ezek összefüggésének rövid bemutatása

A nyolcadik évfolyam magyar nyelv tankönyve négy fejezetből áll: a betűk, szavak, mondatok

és a szöveg anyanyelvi ismereteiből tartalmaz leckéket.

A Magyar nyelv 8. tankönyv és munkafüzet fejezetei és azok leckéi:

Magyar nyelv 8. tankönyv fejezet- és leckecímek

Magyar nyelv 8. munkafüzet fejezet- és leckecímek

Anyanyelvi ismeretek rendszerezése

A magyar ábécé

Magánhangzók

Mássalhangzók

Szavak szófaja

Az ige

Névszó

A mondatfajták

Mondatelemzés

A magyar helyesírás alapelvei

Összefoglalás

Anyanyelvi ismeretek rendszerezése

A magyar ábécé

Szavak szófaja

A határozószó és a viszonyszó

A mondatfajták

Mondatelemzés

A magyar helyesírás alapelvei

Összefoglalás

A szavak bűvöletében

Szóalkotás

Szóalkotás képzőkkel

Szóalkotás jelekkel

Szóalkotás ragokkal

Mozaikszavak

A szókincs rétegződése

Összefoglalás

A szavak bűvöletében

Szóalkotás

Szóalkotás képzőkkel

Szóalkotás jelekkel

Szóalkotás ragokkal

Mozaikszavak

A szókincs rétegződése

Összefoglalás

Mondatok

Egyszerű mondatok

Összetett mondatok

Mellérendelő mondatok

Alárendelő mondatok

Összefoglalás

Mondatok

Egyszerű mondatok

Összetett mondatok

Mellérendelő mondatok

Alárendelő mondatok

Összefoglalás


8

Szövegeljünk!

A szöveg

A szóbeli szöveg

A vita

Hogyan vitázzunk?

Az interjú

Szólalj meg szépen!

Az írásbeli szöveg

A leírás és a jellemzés

Az elbeszélés

Jó tanácsok az elbeszélő fogalmazás

írásához

Beszámoló

A levél

A hivatalos levél

A kérvény

A meghatalmazás és az elismervény

Az önéletrajz

Összefoglalás

Szövegeljünk!

A szóbeli szöveg

Az írásbeli szöveg

Összefoglalás

Témakörök bemutatása és módszertani ajánlásai

A témakörök és elsősorban a módszertan bemutatása során igyekeztem a magyar nyelv

tantárgy köré olyan feladatokat, „játékokat” bemutatni, ajánlani, amelyek többéves

gyógypedagógiai gyakorlatom és tapasztalatom alapján kipróbáltak, beváltak és

eredményesnek bizonyultak a nevelés-oktatás tervezésében, szervezésében és a tanítás-

tanulás folyamatában.

1. A magyar nyelv tankönyv első fejezetében rendszerezésre kerülnek azok az ismeretek,

amelyeket az előző hét évfolyamon szereztek meg a tanulók. Az anyanyelvi ismeretek

rendszerezése remek lehetőséget nyújt az ismétlésre, gyakorlásra és az esetleges

hiányosságok pótlására, valamint az új ismeretek elsajátítására. A magyar beszéd és írás alapja

az ábécé hangjai és betűi. Az ábécé ismétlése kapcsán felelevenednek a magánhangzók, a

mássalhangzók, az ezekhez kapcsolódó törvények és a betűrendbe sorolás. A munkafüzet

feladatai mellett játszhatunk „ország-várost”, „akasztófajátékot”. Játszhatunk Blanko vagy

Scrabble társasjátékokkal. Ezeket a társasjátékokat csoportmunkában el is lehet készíteni.


9

Egy dobásból

kimaradsz!

Írj három szót a

betűvel, amin állsz.

Lépj előre egy

mezőt!

Lépj vissza két

mezőt!

Mondj három szót a

betűvel, amin állsz.

Az ABC-társast is elkészíthetjük a diákokkal együtt. A pálya formája és színei közös

megbeszélés tárgya legyen! A jelzések is lehetnek változatosak. Készítsünk jelkártyákat,

fogalmazzuk meg a játékszabályokat a társasjáték mellé! A játékban az alábbi szabályokat is

alkalmazhatjuk: minden lépésnél mondjunk egy szót azzal a betűvel, amin megálltunk; a mező

betűje legyen a szó végén. A játékot használhatjuk a szófajok ismétlésénél is, vagyis: a

kezdőbetűkkel csak főnevet, csak melléknevet, csak számnevet vagy csak igét mondhatunk.

Ha ismételjük az igékkel kapcsolatos anyanyelvi ismereteket, a társasunk alap lehet a

cselekvést, történést, létezést jelentő szavak gyűjtésére, csoportosítására. Mondjunk igéket

az ábécé betűivel (amilyen mezőn állunk). Keressünk cselekvést jelentő igéket, ha

mássalhangzóra, történést jelentő igéket, ha magánhangzóra léptünk. A játékszabály

bővíthető! Például: aki elmutogatja a saját igéjét, az előre léphet két mezőt.

A „társasunkhoz” dobókockára és bábukra is szükségünk lesz!


10

A mutogatás, vagyis az activity kedvelt játék! Mindenképpen alkalmazzuk az igékkel

kapcsolatban. Készítsünk egy 50-60 igéből álló alapszókészlet-kártyacsomagot. A játékhoz

mindenki húzzon egyet. Aki kitalálta, megkapja az „ige-kártyát”. A tanulók így motiváltak

lesznek, és egyben versenyhelyzetbe is kerülnek. Másik módja lehet az activity-nek, ha

mindenki felír egy kis üres lapra egy igét, és átadja egyik társának, vagy összekeverjük és

kihúzzuk őket. Lehet buzdítani a diákokat, hogy egyre nehezebb feladatokat, vagyis

nehezebben eljátszható igéket írjanak a lapjaikra.

A főnevek ismétlésénél is játszhatunk. Élőlényeket mutogassunk el egymásnak.

Alapszókészlet-kártyacsomagot itt is készíthetünk. A kártyákat „Hedbanz”-ként is

használhatjuk. Ennek a játéknak az a lényege, hogy a fejünkre kerül egy kártya (például

gumiszalaggal, fonallal). Nem tudjuk, mi vagy ki vagyunk. Hogy megtudjuk, mik vagy kik

lettünk, mindenkitől kérdezhetünk egyet. Például: Növény vagyok? Állat vagyok? Ember

vagyok? Ha állat vagyok, akkor felteszem majd a további kérdéseim: Emlős vagyok? Madár

vagyok? ... stb. Ez a játék sok időt, figyelmet, emlékezetet és nagyfokú koncentrációt igényel.

Emellett fejleszti a kommunikációs és együttműködési készséget is.

A tulajdonnevek ismétlésénél az „ország-város” játékot tulajdonnevek csoportjaival is

játszhatjuk: ország, város, fiú, lány, márkanév, cím, tárgynév, intézménynév stb.

A melléknevekhez az alábbi mozgásos, motiváló játékot, vagyis feladatot érdemes

alkalmazni. Készítsünk 50-60 szavas melléknév-kártyacsomagot, ami tartalmazzon ellentétes

jelentésű és rokonértelmű mellékneveket is. A kártyákat tegyük lefordítva az asztalra.

Mindenki húzzon egyet és „ragaccsal” ragassza arra a dologra vagy akár személyre a

teremben, amire vagy akire illik a melléknév. Ha mindenki készen van, akkor mondatokat is

mondjunk a szóval. Ösztönözzük nyolcadik osztályos tanulóinkat arra, hogy ne csak

tőmondatokat alkossanak. Mutassuk be példákon keresztül, hogyan lehet mondatainkat

bővíteni. Például: kihúztam az „udvarias” szót, és felragasztottam Márkra, tehát: Márk

udvarias. A tanári példamondat: Márk mindig udvarias, mert reggelente kinyitja nekem az

ajtót. A melléknévkártyákkal csoportmunka lehet az ellentétes jelentésű melléknevek

párosítása és a rokonértelmű melléknevek gyűjtése. A számnevek ismétlése során játszhatunk

szám-barkochbát, használhatunk pénzt, órákat. A névmások, határozószók és viszonyszavak

ismétlésénél páros vagy csoportmunkában készítsünk feladatokat. Ez lehet csoportosítás,

kiegészítés. Az igekötők helyes használata nehézséget szokott okozni az enyhe értelmi

fogyatékos tanulók körében. Készítsünk igekötő, ige és a fogni ige ragozott alakjaival nyakba

akasztható kártyákat. Álljanak párba azok a tanulók, akik igekötős igét tudnak alkotni. Például:

le+megy. „Le” és „megy” fogja meg egymás kezét. Mondjuk nekik, hogy „Menj le!” Cseréljenek

helyet, és engedjék el egymás kezét!

A mondatfajtákkal kapcsolatos gyakorlatok során használhatjuk a különböző szófajú

kártyáinkat. Alkossunk mondatokat időre! Mindenkinek fél perce lesz a feladatra. Válasszunk

ki valakit, aki méri az időt (félperces homokórával, mobiltelefonnal vagy más stopperrel,

órával). Tanári bemutatással fogjuk kézbe a kártyákat, majd egymás után húzzunk közülük, és


11

mondjunk vele kijelentő mondatokat. Ha letelt az időnk, adjuk tovább a kártyacsomagot.

Legvégül számoljuk meg, ki hány mondatot mondott. A kérdő mondatnál használhatjuk a

mellékneveket, a felkiáltó és a felszólító mondatnál az igéket, az óhajtó mondatnál a

számneveket. A feladat gyorsaságot, rugalmas gondolkodást igényel. Fejleszti a szóbeli

kommunikációt. Az emlékezet fejlesztéséhez a mondatainkat le is írhatjuk és elemezhetjük a

tanult mondatelemzés szerint.

A magyar helyesírás alapelveit interaktív feladatokkal ismételjük, gyakoroltassuk. A

látó-halló, helyesírást fejlesztő feladatokat már sok online feladatkészítő felületen

létrehozhatjuk (learningapps.org; wordwall.net… stb.).

A játékos ismétlések, gyakorlatok során a pedagógussal való közös játék és munka az

egyik legerősebben motiváló tényező a tanulók tanuláshoz való hozzáállásában. A játékokban,

feladatokban mi is vegyünk részt! Lépjünk vissza két mezőt, ugráljunk, mint a kenguru, és

balettozzunk, ha kell!

2. A tankönyv második fejezetében a szavak bűvöletében járunk. A képzők, jelek, ragok

világához tartozó „fogalomtenger” megértése és alkalmazása legtöbbször nehézséget okoz

tanulóink számára. Éppen ezért egy alapszókészletet, a pontos helyesírást és a gyakorlatot

vegyük alapul a nyelvtani fogalmak helyett. Például: névszóból képzett ige, a tanulásban

akadályozott gyermekeket összezavarja, és nem tudnak vele mit kezdeni. A rendszerezéshez

készítsünk nyelvtani tablókat, táblázatokat! A toldalékfajtákhoz is legyen betű- (képző, jel, rag)

és szókészletünk. A toldalékolt szavak helyesírását naponta gyakoroljuk! A munkafüzet

feladatai mellett készíthetünk helyesírási totókat önellenőrző lapokkal. A helyesírási totóra

mintát a munkafüzet 17. oldalán találunk. A mozaikszavak tanulásánál készítsünk nagybetűs

kártyákat. Az egyéni érdeklődésnek megfelelően a tanulók végezhetnek kutatómunkát a

mozaikszavakkal kapcsolatosan, és bemutathatják azokat. Például: Mi a FIFA, az NBA, a WWF,

az ISS vagy az ENSZ. A diákok készülhetnek szóbeli beszámolóval, ppt-vel, javasolhatnak

kisfilmeket megtekintésre. A téma lehetőséget biztosít az önálló munkára, a szóbeli

kommunikációra, digitális tudás alkalmazására. A tanulói kiselőadás a szóbeli szöveg

témaköréhez is kapcsolódik.

A szókincs rétegződésének témakörei valószínűleg érdekesebbek és

figyelemfelkeltőbbek tanulóink számára. A saját első szavak, a saját szókincs lehetőséget ad

az önismeret fejlődésére, az énkép reális megtapasztalására. A történelmi és társadalmi

változások hatására bekövetkezett szókészletváltozások kapcsán érdekességként és

humorforrásként mutassuk meg a nyelvújítás korából (18. század végi Magyarország)

származó szavakat, melyek nem kerültek be szókészletünkbe: fiahordó górugrány = kenguru;

foltos nyakorján = zsiráf; csurrancsepp = mellékjövedelem; Istókhalma = Stockholm;

Kappanhágó = Koppenhága; gyújtó fácska = gyufa; gőzpöfögészeti tovalöködönc =

gőzmozdony; nyaktekerészeti mellfekvenc = sál; orrfuvolászati négyzetrongy = zsebkendő. A

nyelvjárások szavaival fejlesszük a téri orientációs képességet is! Készítsünk térképet,

amelyen elhelyezhetik a nyelvjárási régió szavait. A szaknyelv, a hobbinyelv és a diáknyelv


12

gyűjtőmunkára ösztönző témakör. A szaknyelv részét képezheti a pályaorientációnak, a

továbbtanulási lehetőségek feltérképezésének. A hobbinyelv kapcsán bemutatható az egyéni

érdeklődés. A diáknyelv szavait pedig tanulóink fogják ismerni a legjobban. Buzdítsuk őket,

hogy gyarapítsák ők a mi szókincsünket!

3. A tankönyv harmadik fejezetében a mondatokkal foglalkozunk. Az egyszerű mondatok

csoportosításánál a már meglévő ismereteket és tudástartalmat rendszerezzük. A

mondatalkotásnál használjunk olyan személtető képeket, amelyek számos lehetőséget adnak

a gondolatok kifejezésére, vagyis a tagolt és tagolatlan mondatok használatára. A

tankönyvben és a hozzá tartozó munkafüzetben sok kép alkalmas a mondattani ismeretek

gyakorlására, a szókincs bővítésére és a kommunikációs készség fejlesztésére.

Egyszerű mondatok

Az egyszerű mondatokkal kapcsolatos feladatoknál készítsünk mondatcsíkokat! A tanulók

keressék meg a tankönyvben azt/azokat a képeket, amelyek az adott mondathoz

kapcsolódhatnak. A feladat lehet egyéni, páros és csoportmunka is. Hasonló feladatokat

egymásnak is kitalálhatnak.

Például:

Egyszerű mondat Tankönyvi oldalszám

Robi hanyatt fekve olvassa kedvenc regényét. 7. oldal

A ház szép. 20. oldal

Segíts! 17., 27., 31. (2. kép) oldal

Mondatalkotáshoz használhatjuk a szófajkártyákat is. Mindenki húzzon egy szót, és alkossanak

csoportot azok, akiknek szavaival mondatot lehet alkotni. Rendezzünk tőmondatbővítő

versenyt, ami kapcsán a mondatrészekről tanult ismereteinket is felelevenítjük.

Az összetett mondatok témaköre a mellérendelő mondatok megismerésével

kezdődik. Az összetett mondatok alkotásához felhasználhatjuk az egyszerű mondatok

témaköréhez készített mondatcsíkokat. A kötőszavak használatát ezeken keresztül be tudjuk

mutatni a diákoknak. Például: Robi regényt olvas. Robi hanyatt fekszik. Vagyis: Robi hanyatt

Tagolt mondatok Tagolatlan mondatok

Teljes mondat

A lányok beszélgetnek. (tőmondat)

A lányok minden nap beszélgetnek iskola után. (bővített mondat)

Hiányos mondat Beszélgetnek.

Laura! (megszólítás)

Pszt! (indulatszavakból lett mondatok)

Igen. (módosítószavakból lett mondatok)

39.

o.


13

fekszik, és regényt olvas. A ház szép. Vagyis: Nemcsak a ház szép, hanem a kert is. Segíts!

Vagyis: Anya segít, ezért jól fog sikerülni a dolgozat.

A mellérendelő összetett mondatok alkotásánál tagmondatokat és kötőszavakat

illesszünk össze! Gyakorló feladatlapon írjunk olyan mondatokat, melyekből hiányoznak a

kötőszavak! Az összefoglaláshoz készítsünk tablót, amin jelenjenek meg a mellérendelő

mondatok fajtái, a jellemző kötőszavak és a mondatok ábrázolása.

Az alárendelő mondatok fajtái, a hozzájuk kapcsolódó kötő- és utalószavak, valamint

az ábrázolás is bonyolultabb nyelvtani ismeret. Megértésükhöz a könyvben található példákra

minél több analóg mondatot alkossunk. Például: A barát az, akire mindig számíthatunk.

További példák az állítmányi alárendelésre: A kutyám az, aki nagyon hűséges. A bátyám az,

aki mindig megvéd. Luca az, akinek mindent elmondhatok. Az alanyi, állítmányi, tárgyi,

határozói és jelzői alárendelés témakörben mondatok csoportosításával rendszerezzük a

tanultakat. A rendszerezést segítse példamondat, jellemző kötőszó, utalószó és a jelölés,

amivel az alárendelő mondatot ábrázoljuk. A tananyaghoz eredményesen használható a

Magyar szólások és közmondások című könyv. Az összetett mondatok helyesírásánál nagy

figyelmet fordítsunk a tagmondatokat elválasztó vesszők helyes használatára!

4. A tankönyv negyedik fejezete az írásbeli és a szóbeli szöveg kommunikációs formáit jeleníti

meg. A nyelvi elemekből felépülő, egymáshoz kapcsolódó mondatok kommunikációs

folyamata segíti, segítheti az enyhe értelmi fogyatékos tanulók társadalomba való

beilleszkedését, integrálódását. A szóbeli szöveg alkalmat ad szókincsbővítésre, a szóbeli

kommunikációs készség, együttműködési készség, véleményalkotási készség és vitakészség

fejlesztésére. A beszélgetésekhez adjunk meg beszélgetési témákat (például: munkavállalás,

környezetvédelem, zene, filmek). A tanári előadásokhoz adjunk a diákoknak megfigyelési

szempontokat: Milyen volt a bevezető? Mi az előadás témája? Milyenek a szemléltetőeszközök

(például: érdekes, sokszínű, figyelemfelhívó, unalmas, alig látható, nem érthető)? Milyen az

előadó előadási stílusa? (Hangszíne? Hangereje?) A tanulói kiselőadásokat gyakorolhatjuk

különféle tantárgyak kapcsán (például: irodalom, történelem, földrajz, természettudomány).

A kiselőadásokhoz készítsünk hasonló megfigyelési szempontsort, mint az előadásnál

javasoltaknál. De készíthetünk minősítés skálát is. Az értékelés, önértékelés fejleszti a reális

énképet.

Tanuló hangszíne. 1 2 3 4 5

Tanuló hangereje. 1 2 3 4 5

Témaválasztás. 1 2 3 4 5

Életkornak megfelelő fogalmak használata. 1 2 3 4 5

Szemléltetőeszközök használata. 1 2 3 4 5

Kommunikációs stílus, előadásmód. 1 2 3 4 5


14

Az interjú, a riport és a vita kapcsán a párbeszédben történő kommunikációt helyezzük

előtérbe. A szóbeli kommunikáció alapjaként fektessük le a kulturált kommunikációs

magatartás, viselkedés szabályait. Az egymásra figyelés, a „másik fél meghallgatása”, az aktív

hallgatás olyan „kommunikációs illemszabály”, ami segíti a személyiségfejlődés pozitív irányba

való terelését. A szóbeli szövegek leckéi minden területen alkalmat adnak a

helyzetgyakorlatokra, a szituációs játékokra, dramatizálásra. Az interjú és a riport ismereteit

bővíthetjük kutatómunkával az újságírásról, a magyar újságírásról, az újságírói díjakról.

Megválaszthatjuk az osztály legjobb újságíróját. Készíthetünk neki oklevelet vagy

tárgyjutalmat.

Az írásbeli szöveg leckéi először a leírással és jellemzéssel kapcsolatos, már

megszerzett ismereteket elevenítik fel. Az elbeszélések írásához keressünk minél érdekesebb

képeket! Igazodjunk a tanulók és a csoport érdeklődési köréhez, amivel motiválhatjuk őket az

egyéni, a páros és a csoportos munkában végezhető fogalmazások készítésére. A legjobb

elbeszélésekhez készítsünk illusztrációkat különféle ábrázolási technikákkal. Az elbeszéléseket

megjeleníthetjük képregény formájában. Játsszuk el őket! Készítsünk forgatókönyvet,

díszleteket, jelmezeket! Osszuk ki a szerepeket! Amennyiben a csoport ügyes az

infokommunikációs eszközök használatában, akkor kisfilm, videófelvétel is születhet!

A továbbiakban elsősorban olyan életpraktikus ismeretekkel ismerkednek meg a

tanulók, amiket a felnőtt, vagyis önálló életükben is használni, alkalmazni fognak. A levél, a

hivatalos levél, a kérvény, a meghatalmazás, az elismervény és az önéletrajz megírására,

kitöltésére szükség van, lesz, lehet életük során. Az alábbiak kapcsán azt is meg kell tanítanunk

diákjainknak, hogyan és kitől kérjenek, kérhetnek segítséget, ha az önálló olvasásra,

értelmezésre és írásra nem képesek. Ezeknek a dokumentumoknak mutassuk be elektronikus,

online formáit is. Hívjuk fel figyelmüket a „büntetőjogi felelősség tudatában kijelentem”

jelentésére és fontosságára! Az írásbeli kommunikáció ismereteit kiegészíthetjük a

diákmunkára jelentkezés űrlapjainak bemutatásával, a kitöltés gyakorlásával.

A Magyar nyelv 8. tankönyvi leckék alapszerkezetének bemutatása

A tankönyv fejezetei és leckéi azonos szerkezetűek. A fejezetek leckéinek kiemelése jól

látható, motiváló hatású.

A fejezetcímeket legfelül találjuk.

A fejezetek leckecímeit a

fejezetcím alatt olvashatjuk.

A figyelemfelhívó, színes

leckecímek alkalmat adnak az

előzetes ismeretek

feltérképezésére, beszélgetésre.


15

A tankönyvet kiegészítő Magyar nyelv 8. munkafüzet bemutatása

A munkafüzet használatának célja, a megszerezett ismeretek megszilárdítása, a hiányosságok,

fejlesztendő területek feltérképezése és azok pótlása, fejlesztése. A változatos feladatokkal a

tanulók tovább mélyülhetnek a tananyagban, felkészülhetnek a differenciált számonkérésre,

ahol a megszerzett ismereteket önállóan kell majd rendszerezniük, feldolgozniuk. A

munkafüzet tartalma szorosan kapcsolódik a tankönyv leckéihez, így párhuzamosan van jelen

A jól elkülönülő leckecímet,

legfelül találjuk.

A lecke szövege jól tagolt.

A tananyag megértését és

elsajátítását képek és/vagy ábrák

is segítik.

A képek elsődleges

kommunikációt segítő eszközök

lehetnek a tanulás folyamatában.

Megbeszélésre, beszélgetésre

ösztönöznek.

Minden fejezet végén a fejezet

leckéit rendszerező összefoglalás

található, „Összefoglalás” címmel.

A félkövérre kiemelt szavak

strukturálják a tananyagot.

Az összefoglalások jól tagoltak.

Felsorolással, táblázatokkal,

gondolattérképpel rendszereznek.

A szófelhők fejlesztik a rendszerezési

képességet.


16

a tanulók tudásának megerősítése. Az ismétlődő feladattípusok lehetőséget nyújtanak a

fokozatos, egyre önállóbb tanuláshoz, és megalapozzák az önellenőrzési képesség kialakítását.

A tankönyv fejezeteinek összefoglalásához a munkafüzetben is található összefoglalás.

A munkafüzet feladattípusai

Csoportosítás

Szófelhő

Összekeveredett betűk

Táblázat kitöltése

Hibás mondat javítása

Tegyél -t!

Tegyél -et!

Sorold fel!

Egészítsd ki!

Nevezd meg!

Kösd össze!

Írd a számokat a megfelelő helyre!

Döntsd el, hogy az állítás igaz vagy hamis!

Húzd alá!

Húzd át!

Rajzolj!

Karikázd be!

Játsszátok el!

Állítsd sorrendbe!

Egy munkafüzeti lecke szerkezetének bemutatása

A munkafüzet leckecímei a

tankönyv leckéit követik.

A feladatok sorszámozottak.

A feladatok instrukciói tömörek,

lényegre törőek.

A feladattípusok sokrétűek, a

tanulók a feladattípusok

megismerése, felismerése után

egyre önállóbb feladatvégzésre

lesznek képesek.


17

A tankönyvek, a tankönyvi leckék szerkezetének bemutatása

Tartalmi egységek – témakörök és ezek összefüggésének rövid bemutatása

A nyolcadik évfolyam irodalomtankönyve hat fejezetből áll, mely a magyar és a világirodalom

tárházából tartalmaz ismereteket. A magyar irodalom leckéinek feldolgozása során

betekintést nyerünk a „Nyugatosok”, a 20. század és a kortárs magyar irodalom íróinak,

költőinek életrajzába, műveikbe. William Shakespeare és Gerald Durrell a világirodalom

világába kalauzol bennünket.

Az Irodalom 8. tankönyv és munkafüzet fejezetei és azok leckéi:

Irodalom 8. tankönyv fejezet- és leckecímek

Irodalom 8. munkafüzet fejezet- és leckecímek

A Nyugat első nemzedéke

A Nyugat, a haladó gondolkodás hangja

Múltidéző kávéházak

Ady Endre, a „népért síró, bús, bocskoros

nemes”

Ady Endre költészete

Babits Mihály, a Nyugat „motorja”

Babits Mihály költészete

Juhász Gyula, a magány és a bánat költője

Juhász Gyula költészete

Kosztolányi Dezső, a játszva játszó

Kosztolányi Dezső művei

Tóth Árpád, aki a szavak szobrásza volt

Tóth Árpád költészete

Karinthy Frigyes, aki a humorban nem

ismert tréfát

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem

Milne, Karinthy és Micimackó

Összefoglalás – A Nyugat első nemzedéke

A Nyugat első nemzedéke

A Nyugat, a haladó gondolkodás hangja

Ady Endre, a „népért síró, bús, bocskoros

nemes”

Ady Endre költészete

Babits Mihály, a Nyugat „motorja”

Babits Mihály költészete

Juhász Gyula, a magány és a bánat

költője

Juhász Gyula költészete

Kosztolányi Dezső, a játszva játszó

Kosztolányi Dezső művei

Tóth Árpád, aki a szavak szobrásza volt

Tóth Árpád költészete

Karinthy Frigyes, aki a humorban nem

ismert tréfát

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem

Milne, Karinthy és Micimackó

Összefoglalás – A Nyugat első

nemzedéke

A Nyugat második nemzedéke

Arcképek

Móricz Zsigmond, a nép nemzeti lelke

Móricz Zsigmond: Hét krajcár

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

Tamási Áron, a tájnyelven szóló

Szakállas Ábel a rengetegben, az

országban és Amerikában

Szabó Lőrinc, a filozofikus költő

A Nyugat második nemzedéke

Móricz Zsigmond, a nép nemzeti lelke

Móricz Zsigmond: Hét krajcár

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

Tamási Áron, a tájnyelven szóló

Szakállas Ábel a rengetegben, az

országban és Amerikában

Szabó Lőrinc, a filozofikus költő

Szabó Lőrinc költészete


18

Szabó Lőrinc költészete

Illyés Gyula, a lázadó

Illyés Gyula költészete

Összefoglalás – A Nyugat második

nemzedéke

Illyés Gyula, a lázadó

Illyés Gyula költészete

Összefoglalás – A Nyugat második

nemzedéke

A Nyugat harmadik nemzedéke

Radnóti Miklós, költő – az utolsó percig...

Glatter-Radnóczi-Radnóti

Radnóti Miklós költészete

Radnóti Miklós: Razglednicák

Weöres Sándor, az egyedi

Weöres Sándor költészete

Színész nagyjaink

Összefoglalás – A Nyugat harmadik

nemzedéke

A Nyugat harmadik nemzedéke

Radnóti Miklós, költő – az utolsó

percig...

Radnóti Miklós költészete

Radnóti Miklós: Razglednicák

Weöres Sándor, az egyedi

Weöres Sándor költészete

Összefoglalás – A Nyugat harmadik

nemzedéke

A 20. század magyar irodalma

József Attila, a tiszta szívű

József Attila költészete

Örkény István, egy percben

Örkény István egyperces novellái

Szabó Magda, a leghíresebb magyar írónő

Szabó Magda: Abigél

Mándy Iván, mozi-foci-kávéház

Régi idők focija

Csukás István, a mesélő

„Le a cipővel! Éljen a mezítláb!”

Gion Nándor, a visszaemlékező író

Gion Nándor: A kárókatonák még nem jöttek

vissza

Az ékírástól az iskolai vers- és prózamondó

versenyekig

Összefoglalás – A 20. század magyar

irodalma

A 20. század magyar irodalma

József Attila, a tiszta szívű

József Attila költészete

Örkény István, egy percben

Örkény István egyperces novellái

Szabó Magda, a leghíresebb magyar

írónő

Szabó Magda: Abigél

Mándy Iván, mozi-foci-kávéház

Régi idők focija

Csukás István, a mesélő

„Le a cipővel! Éljen a mezítláb!”

Gion Nándor, a visszaemlékező író

Gion Nándor: A kárókatonák még nem

jöttek vissza

Összefoglalás – A 20. század magyar

irodalma

Világirodalom

William Shakespeare és a dráma

Rómeó és Júlia

Gerald Durrell, és egyéb állatfajták

Családom és egyéb állatfajták

Leg-leg-leg

Összefoglalás – Világirodalom

Világirodalom

William Shakespeare és a dráma

Rómeó és Júlia

Gerald Durrell, és egyéb állatfajták

Családom és egyéb állatfajták

Leg-leg-leg

Összefoglalás – Világirodalom


19

Kortárs magyar irodalom

Lackfi János, az olvasóközeli

Lackfi-versek

Varró Dániel, az egyedi humorú

Varró Dániel költeményei

Találj ki!

Az olvasókeréktől az e-könyvig

Összefoglalás – Kortárs magyar irodalom

Kortárs magyar irodalom

Lackfi János, az olvasóközeli

Lackfi-versek

Varró Dániel, az egyedi humorú

Varró Dániel költeményei

Találj ki!

Az olvasókeréktől az e-könyvig

Összefoglalás – Kortárs magyar

irodalom

Összefoglalás a nyolcadik évfolyam

ismeretanyagából

Forrásjegyzék

Tartalomjegyzék

Témakörök bemutatása és módszertani ajánlásai

1. Az irodalomtankönyv első fejezetében a Nyugat első nemzedékének írói, költői életútjai,

művei olvashatók. Beszélgessünk a fejezetnyitó borítóképről! Kit ismernek fel a tanulók?

Figyeljék meg az öltözékeket! Próbálják megfogalmazni, ki szimpatikus, vagy éppen nem

szimpatikus számukra, és miért! Elevenítsük fel történelmi és földrajzi ismereteinket a 20.

század eleji Magyarországról! Hasonlítsuk össze az akkori újságokat a mostaniakkal. A Nyugat

folyóirat mellett mutassunk oldalakat Az Est, A Holnap, a Magyar Csillag, a Pesti Napló

oldalaiból. Látogassunk el a jelenlegi online irodalmi folyóiratok weboldalára: Élet és Irodalom

(es.hu), Aranylant irodalmi és művészeti magazin (aranylant.hu), Lyukasóra (lyukasora.net),

Magyar Napló – A magyar írószövetség lapja (magyarnaplo.hu), Új Forrás – Irodalom,

Művészet, Társadalom (ujforras.hu), Jelenkor online – irodalmi és művészeti folyóirat

(jelenkor.net). A folyóiratok kapcsán keressünk hasonlóságokat és különbségeket! Játsszunk

„kávéházast”! Keressünk korabeli étlapokat! Mutassunk bankjegyeket, pénzérméket,

öltözetet, járműveket, használati tárgyakat az 1900-as évek elejéről. Tervezzünk tanulmányi

sétát a bemutatott kávéházakhoz! A tankönyvben minden író és költő életrajza oldalpáron

található. A bal oldalon az író, költő neve mellett idézet olvasható az adott szerzőtől. Ez alatt

található az író, költő profilja, mely közösségi oldalhoz hasonló. Az életrajzi adatok jól

strukturáltak, tömörek. Az olvasási zavarokkal, a nyelvi és beszédfejlődés zavarával élő tanulók

számára a szavakból álló adatlap különösen nagy segítség lehet a tanulás folyamatában. Az

autizmussal élő diákok számára a strukturáltság támogatja a megismerés és tudásbővítés

eredményességét. Az életrajzokhoz tartozó képek szemléltetéssel szilárdítják meg az

olvasottakat. Az írók, költők művei is képekkel illusztráltak. A Nyugat első nemzedékében

megismerkedünk Ady Endrével, Babits Mihállyal, Juhász Gyulával, Kosztolányi Dezsővel,

Tóth Árpáddal és Karinthy Frigyessel. A fejezetben a szöveghű felidézésre ajánlott mű Ady

Endre, A föl-földobott kő című verse. Emlékezetfejlesztéshez a tanulók által választott művek


20

is lehetnek memoriterek. Karinthy Frigyes, Tanár úr kérem című műve kapcsán éljünk a

dramatizálás eszközeivel. A fejezetben több szerelemmel kapcsolatos vers olvasható. Ady

Endre: Mert engem szeretsz, Léda Párisba készül, Őrizem a szemed; Juhász Gyula: Szerelem?;

Kosztolányi Dezső: Már néha gondolok a szerelemre, Szerelmesek; Tóth Árpád: Esti

sugárkoszorú. Az évfolyam tanulói életkorukból kifolyólag kifejezetten értintettek ebben a

témában. A verseken keresztül megfogalmazhatják saját érzéseiket, párhuzamokat

kereshetnek saját érzéseik és a költők által megfogalmazott gondolatok szerint. A fejezet

zárásaként, összefoglalásként készítsünk „Nyugat első nemzedéke” tablót, mely tartalmazza

az írók, költők képeit, a velük kapcsolatos fogalmakat, az osztály kedvenc művét, műveit.

2. A második fejezetben folytatódik a Nyugat szellemiségének megismerése. A fejezetnyitó

Arcképek című olvasmány betekintést ad Rippl-Rónai József festőművész és Székely Aladár

fényképész életébe, munkásságába, a Nyugathoz, „nyugatosokhoz” való kapcsolatukba. Az

osztályban lefesthetjük egymás portréját, ugyanakkor valószínűleg nagyobb érdeklődéssel

fordulnak a tanulók a fotózás felé. Készítsünk egymásról képeket mobiltelefonjainkkal.

Beszéljük meg, milyen legyen a háttér, az öltözet. Kinek melyik profilja az előnyösebb, mely

arckifejezés illik rá legjobban. Az elkészült képeket próbáljuk meg fekete-fehérben és

barnítottan is elkészíteni. Választhatunk írót, költőt is, akivé átváltozunk a festői vagy

fényképészeti portré idejére. A Nyugat második nemzedékéhez tartozó írók, költők

életrajzának és műveinek bemutatása szerkezetileg azonos az első nemzedék bemutatásának

tankönyvi felépítésével. Móricz Zsigmond és Tamási Áron regényekkel, Szabó Lőrinc és Illyés

Gyula versekkel gazdagítja irodalmi ismereteinket. Móricz Zsigmond, Hét krajcár című

novellája az érzelmeinkre hat. A mű bemutatja a szoros anya-gyermek kapcsolatot és a

szegénységet. A macska című novella olvasása során elevenítsük fel történelmi ismereteinket

az első világháborúról. A Légy jó mindhalálig című regény mélyen hat az erkölcsi érzékre, a

kritikai gondolkodás fejlődésére. Az Ábel-trilógia erdélyi főszereplője is egyedi sorsú gyermek.

Nyilas Misiről és Szakállas Ábelről készítsünk jellemzést! Személyiségük és a velük történt

események kapcsán keressenek a tanulók hasonlóságokat és különbségeket saját életükre

vonatkozóan. A regényekből részleteket olvashatunk a tankönyvben. A teljes művek

bemutatása történjen a filmváltozatok megtekintésével. A téri orientáció fejlesztéséhez

használjuk a földrajz tantárgyi koncentrációját! Nézzük meg a térképen, hol található

Debrecen, Csíkcsicsó, Kolozsvár és az Amerikai Egyesült Államok. Keressünk a művekhez

korabeli (1920 és 1932) és mostani fotókat! A városokat, országokat tanulói kiselőadásként

bemutathatják a diákok. Szabó Lőrinc gyermekversei a gyermeki őszinteség világát tükrözik.

Figyeljük meg a versekben a gyermeki világot legjobban tükröző sorokat! Érdekességképpen

meséljük el, hogy Kisklára, vagyis Szabó Klára (1923–1972) színésznő volt, emellett alapító

tagja a Magyar Rádió színtársulatának, előadóestjein gyakran szavalta édesapja verseit; Lóci

(1929–1997) pedig reklámfilmkészítő (Bontott csirke, Liga margarin, Fabulon, Tomi mosópor)

lett. Szabó Lőrinc szerelmes versei ismét lehetőséget adnak a szerelem témakörének


21

körbejárására. Illyés Gyula „dunántúli tájairól” és Tolna megyéről vetítsünk le ismeretterjesztő

filmeket, és keressük a látottakat a versek sorai között!

3. Radnóti Miklós és Weöres Sándor életútját, költészetét mutatja be a tankönyv harmadik

fejezete, A Nyugat harmadik nemzedéke. Radnóti Miklósnak születése pillanatától olyan

sorsban, életútban volt része, ami tragédiákkal, bánattal, szomorúsággal, kegyetlenséggel volt

kikövezve. A testvér-halál, az anya-halál, az ezekkel való gyermekkori szembesülés, az édesapa

korai elvesztése, a zsidó származás és egy történelmi korszak, ami beárnyékolta a világát.

Radnóti élete és halála megerősíti a második világháború eseményeinek borzalmait. Az életút

erősen hat az érzelmekre. Próbáljuk meg elérni, hogy minden tanuló fogalmazza meg ezzel

kapcsolatban gondolatait. Képzeljük el, mi lett volna, ha mindezek nem sújtják életét! Vajon ő

is száz évig élt volna, mint Fanni? Hogyan éltek volna a háború után és napjainkban? Hogyan

érezhette magát Fanni, mikor megtudta, hogy szerelme, férje, barátja meghalt? Miért nem

ment vajon többet férjhez? A térkép vagy a Google Earth program segítségével járjuk be

Radnóti „erőltetett menetét”! Keressük verseinek soraiban a szerelmet, a fiatalságot és a

háborúval kapcsolatos gondolatokat. A Nem tudhatom című verse kapcsán erősítsük a

nemzeti tudatot, a hazaszeretet fontosságát! Weöres Sándor macskái, szerelmes versei és

kínai temploma jóval könnyedebb témákat tárnak elénk. A „házi kedvenc” kapcsán

beszélgessünk a felelős állattartás fontosságáról, a felelős állattartói attitűdről. Keressünk

további állatokról szóló verseket! A tanulók próbáljanak meg verseket vagy elbeszéléseket írni

saját házi kedvenceikről. Hozzanak az állatokról képeket, meséljenek szokásaikról, a családban

betöltött szerepükről. A költő felesége, Károlyi Amy (1909–2003, József Attila-díjas költő,

műfordító) élete, költészete kiegészítő tananyag lehet. Közös verseskötetük, a

Macskaszerenád biztos felkelti majd az állatszerető diákok figyelmét. A szerelmes versek

gazdagítják a diákok érzelemvilágát. Olvassák verseiket „szerelmet tükröző” hangsúllyal.

Amennyiben a csoport érdeklődését felkeltette a Kínai templom című vers miatt Ázsia, a keleti

kultúrák megismerése lehetőséget nyújt az irodalmi ismeretek gazdagítására. A haiku versek

kapcsán betekintést nyerhetünk a japán költészet sajátosságaiba.

A fejezet „olvasmánya”, a Színész nagyjaink. Ha már hallgattunk előadásukban

verseket az eddig tanult íróktól, költőktől, most be is tudjuk őket „azonosítani”. Színészi

versmondásra javaslom Weöres Sándor, Kínai templom című művét, Latinovits Zoltán, és

Radnóti Miklós Razglednicáit Sinkovits Imre előadásában.

Kerti jelenet

A madár

elszáll,

a gally utána kiegyenesül.

Verőfény

Varázsló lett a Nap

szalmából készít

aranyat.


22

4. A negyedik fejezet a 20. század magyar irodalmával foglalkozik. József Attila, Örkény

István, Szabó Magda, Mándy Iván, Csukás István és Gion Nándor életrajza és műveik kapcsán

bővülnek az irodalmi ismeretek, és folytatódik az irodalomkedvelő attitűd

kialakítása/kialakulása. József Attila életútja – Radnóti Miklóséhoz hasonlóan – egy

„érzékenyítő” témakör. A hányatott gyermeksors, a nyomor, a sikertelen szerelmi kapcsolatok

mind-mind olyan témák, melyek érzelmekkel teli beszélgetésre ösztönöznek. A

kommunikációs készségek fejlesztése mellett előtérbe kerülnek a szociális készségek, a kritikai

és a kauzális gondolkodási képesség és a véleményalkotási készség fejlesztési lehetőségei.

Próbáljuk rávezetni a tanulókat a költő gyermek- és felnőttkora közötti ok-okozati

összefüggésekre! Például: „szeretethiány” (anya elvesztése, szerelmekhez való szélsőséges

ragaszkodás); otthontalanság, „vándorló életmód” (gyakori lakóhelyváltozások gyermek- és

felnőttkorban is). A költő verseinek sorai között keressék az ezekre (nyomor, szeretetvágy ...)

utaló sorokat! Például: „De szeretnék gazdag lenni...” (Kedves Jocó!), „Hagyja a dagadt ruhát

másra. Engem vigyen föl a padlásra.” (Mama) A sok szomorúság után talán üdítő perceket

okoznak majd Örkény István egyperces novellái! Ha az osztály kedvet kapott az abszurd és

groteszk történetekhez, akkor olvassunk további novellákat, vagy hallgassuk meg őket

hangoskönyvön. Ebben a fejezetben négy regény is helyet kapott. Az Abigél, A pálya szélén, a

Nyár a szigeten és A kárókatonák még nem jöttek vissza című művek az irodalmi élmény

mellett a közösségi szellem építésére is szolgálnak, hiszen mindegyikben gyermekcsoportok

történeteivel találkozunk. A tantárgyi koncentráció megvalósulása kiemelt szerephez jut mind

a négy regény kapcsán. Az Abigél a történelem tantárgyhoz (hazánk a második

világháborúban), A pálya szélén a testnevelés tantárgyhoz (labdarúgás), a Nyár a szigeten és

A kárókatonák még nem jöttek vissza pedig a természetismeret/természettudomány és a

földrajz tantárgyakhoz kapcsolódnak. A művek terjedelme miatt a teljes elolvasás helyett

részletek olvasását (tanulói, tanári felolvasás, hangoskönyv) és a filmváltozatok megtekintését

javaslom. A filmek megtekintése előtt mindenképp jelöljünk ki megfigyelési szempontokat!

Például: Főszereplő, szereplők viselkedése, kapcsolatai. Öltözködés, használati tárgyak,

járművek megfigyelése. Környezet (város, falu), természet jellemzése. Beszéljük meg a

szereplőkkel való azonosulást (miben hasonlítunk, vagy mely szereplő helyében érezzük

magunkat). Fogalmazzuk meg a szereplőktől való különbségeinket! Alkalmazzuk az érvelő

vitáról tanultakat azoknál a regénybeli eseményeknél, melyek kapcsán tanulói

véleménykülönbség alakult ki! Például: Gina édesapjának döntése arról, hogy a lányának távol

kell tőle maradnia.

5. A tankönyv ötödik fejezete, A világirodalom. A William Shakespeare-rel és Gerald Durrell-

lel kapcsolatos ismeretanyag a világ számos pontjára kalauzol el bennünket, ami pozitív

hatással van a tanulói látókör bővítésére, fogalomtáruk növelésére. A világban történő

„irodalmi utazás” motiváló, az írókkal kapcsolatos információk felkeltik az érdeklődést,

további ismeretbővítésre, kutatómunkára, más világirodalmi művek olvasására

ösztönözhetnek. A dráma témakörében számtalan lehetőségünk van a dramatizálásra. Drámai

műfajú művek ismertetése olyan tevékenységekre ad alapot, mint a jelmeztervezés,


23

jelmezkészítés, díszlettervezés, díszletkészítés. A párbeszédek szöveghű előadása fejleszti az

emlékezetet, a szókincset, a figyelmet és a szociális készségeket. A Rómeó és Júlia című

drámában minden emberi kapcsolatra találunk példát. A mű szűkebb és tágabb társadalmi

viszonyai párhuzamba hozhatók a diákok saját életében meglévő kapcsolatainak

megfigyelésével, vizsgálatával. Téma lehet a párkapcsolat, a baráti kapcsolatok, a serdülőkori

szülő-gyerek viszony. A tragédia szinte minden mozzanatáról vitát indíthatunk. Például: a két

fiatal szerelmének titkolásával egyetértenek-e a tanulók vagy sem? Alkossunk különböző

véleménycsoportokat! A két csoport próbálja saját álláspontjainak felsorakoztatásával

meggyőzni a másik csoport tagjait (érvelő vita), hogy álljanak melléjük, vagyis fogadják el a

másik álláspontot. Ez a típusú „vitahelyzet” a kommunikáció mellett a gondolkodási

készségeiket is megmozgatja. Fejleszthető vele a kritikai gondolkodás, a véleményalkotási és

vitakészség. Előtérbe kerülnek az erkölcsi értékek. Hívjuk fel tanulóink figyelmét a vita „íratlan

szabályaira”, vagyis: logikusan fogalmazzuk meg érveinket, legyünk türelmesek, udvariasak,

higgadtak. Gerald Durrell életét és bemutatott regényét projektmódszerrel történő

feldolgozásra javasoljuk, aminek részletes leírása megtalálható a Tankönyvben alkalmazható

újszerű tartalmi és módszertani megoldások címszó alatt.

Ha lehetőségünk van rá, szervezzünk a csoportnak színházlátogatást. Természetesen a

Rómeó és Júlia színházi előadása lenne a legoptimálisabb, de vegyük figyelembe a tanulók

érdeklődését (komédia, tragédia, színmű) és helyi lehetőségeinket is. Ha a tanulók

megszerették a drámákat, ajánljuk a Hamlet című tragédia 1948-as (rendezte és a főszerepet

játssza: Laurence Olivier) és 1990-es (rendezte: Franco Zeffirelli, főszereplő: Mel Gibson)

filmváltozatát. A Családom és egyéb állatfajták és a filmsorozat, Durrellék szintén közös

megtekintésre ajánlott.

6. A kortárs magyar irodalom a tankönyv hatodik fejezete. Tanulóink olyan költőkkel, írókkal

ismerkedhetnek meg, akik ma is köztünk élnek. Rajtuk keresztül szemléltethető, hogy az

irodalom nem csak múltunk egy része, hanem jelen van mindennapjainkban. A kortárs művek

szövege, a szavak, kifejezések közelebb állnak, állhatnak diákjainkhoz. A két költő, Lackfi János

és Varró Dániel, nemcsak „kortárs szóhasználatával”, hanem egyedi humorával is hamar

belopja magát az emberek szívébe. Mindkét költő apa és férj is egyben, ami még

valóságosabbá teszi az irodalom jelenlétét a 21. században. Létük „kézzelfogható”. Keressünk

róluk videókat, riportokat, forgassuk versesköteteiket! Nézzük meg honlapjukat (lackfi-

janos.hu, varrodani.hu)! Beszélgessünk arról, hogy a humor miért fontos, vagy fontos szerepet

tölt-e be az emberek életében! Lackfi Jánost több magyar költő verse is megihlette, és azokat

saját stílusában tolmácsolja az olvasóközönség felé. Például: Arany János: Mátyás anyja –

Lackfi János: A fekete router; Balassi Bálint: Egy katonaének – Lackfi János: Három plázaetűd;

Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal – Lackfi János: Lavina-dal; Weöres Sándor: Csiribiri –

Lackfi János: Parabola; Petőfi Sándor: Megy a juhász... – Lackfi János: Megy Béla Bá. A

költőnek, Vörös Istvánnal (1964–, József Attila-díjas költő, prózaíró, irodalomtörténész)

közösen megjelent könyve az Apám kakasa – változatok klasszikus magyar gyermekversekre,

és a Szilágyi Örzsébet emailjét megírta. A Találj ki! című regény írói, Dávid Ádám, Finy Petra,


24

Gévai Csilla, Kertész Erzsi, Majoros Nóra, Mészöly Ágnes, Miklya Anna és Nyulász Péter

tovább mélyíthetik az irodalomkedvelő attitűd kialakulását, fenntarthatják az irodalom iránti

érdeklődést. További olvasásra ajánlható a fantasy világát kedvelőknek Finy Petra, Azurro című

regénye; történelmet kedvelőknek Mészöly Ágnes, A királyné violája; kalandoroknak: Kertész

Erzsi, Panthera – A hógömb fogságában, Panthera 2. – A küldetés, Panthera 3. – A párduc

hazatér, Panthera 4. – A Jégmadár útja. Ha a kortárs művek felkeltették a tanulók figyelmét,

akár versírásba is kezdhetnek! Próbálják meg gondolataikat, érzelmeiket rímekbe faragni!

A tankönyvben az írók, költők életrajzát, műveiket rövid összefoglalás zárja. A

fejezeteket összefoglalások rendszerezik.

A tankönyvben szereplő művek meghallgatása történjen tanári, tanulói felolvasással

vagy színészek előadásában. A tanulók olvasási technikájánál vegyük figyelembe az egyéni

különbségeket, a kommunikációs készség egyéni sajátosságait. A verseket hallgassuk

megzenésítve is! Ezáltal színesíthetjük a szemléltetést, vagyis pedagógiai módszereinket. Az

iskolai vers- és prózamondó versenyekre való felkészülésen kívül rendezhetünk

szavalóversenyt a csoportunkban is.

Az irodalom témakörei köré tervezhető tanulmányi kirándulások ajánlott úticéljai

Ady Endre Emlékmúzeum, Budapest, 5. kerület, Veres Pálné utca 4–6.

Babits Mihály Emlékház, Szekszárd, Babits Mihály utca 13.

Babits Mihály Emlékház, Esztergom, Babits Mihály utca 11.

Dörmögő Ház, Szabadszállás, Csintova utca 4.

Illyés Gyula Emlékmúzeum, Ozora, Kossuth Lajos utca 28.

József Attila Emlékház, Öcsöd, Rákóczi Ferenc út 16.

József Attila Emlékhely, Budapest, 9. kerület, Gát utca 3.

József Attila Emlékkiállítás, Szabadszállás, Kossuth Lajos út 4.

József Attila Emlékmúzeum, Balatonszárszó, József Attila utca 7.

Juhász Gyula Emlékház (Espersit Ház), Makó, Kazinczy utca 6.

Karinthy Frigyes Emlékház, Budapest, 11. kerület Móricz Zsigmond körtér 17.

Móricz Zsigmond Emlékház, Prügy, Móricz Zsigmond utca 12.

Móricz Zsigmond Emlékház, Tiszacsécse, Kossuth Lajos utca 29.

Móricz Zsigmond Emlékkiállítás, Leányfalu, Móricz Zsigmond út 153.

Radnóti Miklós Emlékház, Szentkirályszabadja, Rákóczi Ferenc utca 64.

Szabó Magda Emlékház, Debrecen, Kossuth utca 35.

Szabó Lőrinc Alapítvány és Emlékszoba, Budapest, 2. kerület, Volkmann utca 8.

Weöres Sándor Emlékház, Csönge, Rába utca 11.


25

Az Irodalom 8. tankönyvi leckék alapszerkezetének bemutatása

A fejezetcímeket legfelül

találjuk.

Az első négy fejezet fedőlapján

írók, költők képei láthatók.

A motiváló fedőlapok alkalmat

adnak az előzetes ismeretek

feltérképezésére,

beszélgetésre, az írók, költők

külső tulajdonságainak

megfigyelésére.

Az írók, költők életrajzát bemutató leckék oldalpáron olvashatók.

Minden leckében idézet található

az adott írótól, költőtől.

Az életrajzi adatok azonos

struktúrával rendelkeznek.

Az írói, költői profilokban a

tájékozódás megkönnyíti az

adatgyűjtést.

Az írók, költők életútját bemutató

szöveg képekkel segíti az új

ismeret megismerését és

feldolgozását.

A leckékben kiemelt színnel

fogalommagyarázatok is

megtalálhatók.


26

Az életutak megismerése után a művek következnek. A versek, novellák, regények teljes

művek vagy azok részletei. Egy-egy író, költő leckéje után rövid, tömör összefoglalás

olvasható.

Használt feladattípusok, piktogramok

A fejezetekben érdekes olvasmányok is találhatók, melyek képekkel illusztráltak, így

azok segítik az olvasottak megértését.

Az olvasmányok további kutatómunkára, dramatizálásra, helyzetgyakorlatra

ösztönözhetnek.

Minden fejezet végén a fejezet

leckéit rendszerező összefoglalás

található, „Összefoglalás” címmel.

Az összefoglalások jól tagoltak.

Képekkel, fogalmakkal, felsorolással

rendszereznek.

Az összefoglalások fejlesztik az

analizáló és szintetizáló képességet.

A fejezetekhez kapcsolódó

fogalmak segítik a szóbeli

feleleteket.


27

A jelölés az írók, költők életrajza és műveik után található, rövid, tömör

összefoglalások mellett található.

Törekedjünk arra, hogy az itt olvasható tudástartalmat minden tanuló

elsajátítsa.

Az önálló munkavégzésre javasolt feladatoknál természetesen az

egyéni képességeket is vegyük figyelembe! Első lépésként ismertessük

meg tanulóinkat a feladattípusokkal, hiszen a sikeres megoldásokhoz

szükséges, hogy megértsék a feladatok instrukcióit.

A munkafüzetben ismétlődő feladattípusok vannak, melyek egy idő

után biztonságot adhatnak a diákoknak az eredményes

munkavégzéshez.

A piktogram elsősorban kérdéseket jelöl, amik előzetes ismeretekre

épülnek, vagy segítik az új ismeretek elsajátítását és az „irodalmi

gondolkodást”.

Motiváljuk a tanulókat, egyéni képességeik szerint a szóbeli

kommunikációra!

A piktogramok mellett irodalmi fogalmakat találunk. A fogalmak

megismerése során bővíthető tanulóink szókincse.

A fogalmak más művek megismerésére is ösztönözhetik a tanulókat

vagy a tanulócsoportot. (Például: dzsentri – Móricz Zsigmond:

Rokonok)

A tanári segítségnyújtást igénylő feladatokban biztosítsunk és/vagy

készítsünk a diákok számára segédeszközöket, segédanyagokat.

Mutassuk meg, hogyan használjuk keresésre az internetet (például:

fogalommagyarázatoknál).

A jelzés motiváló hatású lehet a nyolcadik osztályos tanulóknak az

önálló feladatvégzésre is. Akik a feladattípusok megismerése után már

bátran vállalkoznak az egyéni munkavégzésre, azoknak készítsünk

önellenőrző-kártyákat!

Az irodalomtankönyvben használt jelölések jelentése

Az irodalom-munkafüzetben használt piktogramok jelentése


28

A tankönyvet kiegészítő Irodalom 8. munkafüzet bemutatása

A munkafüzet használatának célja a megszerzett ismeretek megszilárdítása, a hiányosságok,

fejlesztendő területek feltérképezése és azok pótlása, fejlesztése. A változatos feladatokkal a

tanulók tovább mélyülhetnek a tananyagban, felkészülhetnek a differenciált számonkérésre,

ahol a megszerzett ismereteket önállóan kell majd rendszerezniük, feldolgozniuk. A

munkafüzet tartalma szorosan kapcsolódik a tankönyv leckéihez, így párhuzamosan van jelen

a tanulók tudásának megerősítése. Az ismétlődő feladattípusok lehetőséget nyújtanak a

fokozatos, egyre önállóbb tanuláshoz, és megalapozzák az önellenőrzés képességének

kialakítását. A tankönyv fejezeteinek áttekintéséhez a munkafüzetben is található

összefoglalás.

A munkafüzet feladattípusai

Csoportosítás

Szófelhő

Szókereső

Példák keresése

Táblázat kitöltése

Keresztrejtvény

Hibás mondat javítása

Fogalommagyarázat

Szólások-közmondások

Kakukktojás

Találós kérdések

Összekeveredett betűk

Tegyél -t!

Tegyél -et!

Sorold fel!

Egészítsd ki!

Nevezd meg!

Kösd össze!

Írd a számokat a megfelelő helyre!

Döntsd el, hogy az állítás igaz vagy hamis!

Húzd alá!

Jelöld!Rajzolj!

Járj utána!

Karikázd be!

Játsszátok el!


29

Egy Irodalom 8. munkafüzeti lecke szerkezetének bemutatása

Tantárgyközi kapcsolatok

Az alábbi táblázatban az olvasható, hogyan jelenik meg egyes tantárgyak és a magyar nyelv és

irodalom tantárgy koncentrációja.

Tantárgy neve Tantárgy kapcsolati pontja

Magyar nyelv és irodalom

tantárgyban való

megjelenése

Ének-zene Zenei befogadás. A műélvezet megtapasztalása

a képzelet, a ritmus és a zene

révén. Az önálló

műbefogadás mind teljesebb

és gyakoribb élménye, a

hatás feldolgozása.

(Írók, költők megzenésített

versei. A reneszánsz zenéje.)

A munkafüzet leckecímei a

tankönyv leckecímeivel azonosak.

A feladatok sorszámozottak.

A feladatok instrukciói tömörek,

lényegre törőek.

A feladattípusok sokrétűek, a

tanulók a feladattípusok

megismerése, felismerése után

egyre önállóbb feladatvégzésre

lesznek képesek.


30

Etika Nyelv és gondolkodás.

Gondolat, gondolkodás. Mi minden

befolyásolja, hogy mit gondolok?

A kommunikációs céloknak

megfelelő szövegek írása; a

nyelv állandósága és

változása.

– minden témakörben –

Informatika

(digitális kultúra)

Aktív szókincs bővítése.

Mobilkommunikációs eszközök

megismerése és használatuk.

Virtuális tanulási környezet

kezelésének megismerése,

használata.

Írott és audiovizuális

dokumentumok elektronikus

létrehozása.

Infokommunikáció, információs

társadalom.

Információkeresés,

információközlési rendszerek.

Információhordozók ismert

körének bővítése.

Céltudatos információszerzés.

Kommunikáció.

Helyesírás.

Fogalmazás.

Digitális eszközök használata.

Informatikai és digitális tudás

alkalmazása.


Földrajz

Téri tájékozódás. (Írók, költők szülőhelye;

Tamási Áron: Ábel-trilógia;

William Shakespeare: Anglia,

London;

Gerald Durrell: India, Korfu...)

Természetismeret

(természettudomány)

Rendszerek.

Természeti rendszerek.

Információk internetről, filmekből,

könyvekből.

Szövegértés.

Matematika Elemek szétválogatása több feltétel

szerint. Halmazok kapcsolatának

felismerése.

Számok.

Számfogalom 100000-es és

1000000-s számkörben.

Szókincsbővítés,

kifejezőképesség,

szövegértés, szövegalkotás.


Szövegértés, szövegalkotás.

Kifejezőképesség,

mondatértés,

mondatalkotás.

Számnevek, dátumok.


31

Technika, életvitel és

gyakorlat

(technika és tervezés)

Pályaorientáció.

Önismeret. Képességek.

Főbb érdeklődési területek.

Értő olvasás, fogalmazási

készség.

(Önéletrajz.)

Testnevelés és sport

(testnevelés)

Motoros képességfejlesztés

Játék

Versenyzés

Az anyanyelv kifejező,

informáló, felhívó

funkcióinak alkalmazása

közlés, megbeszélés,

rábeszélés formáiban

Viszonyszavak; a

versenyekhez, sporthoz

kapcsolódó szakkifejezések

tartalma, szókincsbővítés..

Ismeretek szerzése híres

magyar és nemzetközi

sportolókról a múltból és a

jelenből. (Irodalom: Mándy

Iván: A pálya szélén; magyar

nyelv: szaknyelv, hobbinyelv)

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek

(történelem)

Első és második világháború

jellemzői, következményei

Magyarországon és Európában.

A szokás és a hagyomány.

Illemtani alapismeretek.

Az erkölcsi jó és rossz.

A jog szerepe az emberek

mindennapjaiban.

A jövedelem szerepe a családban.

Elhelyezkedés és munkavállalás.

Szépirodalmi szemelvények;

érvelési készségek és

képességek. („Nyugatosok”;

Móricz Zsigmond: A macska;

Radnóti Miklós versei; Szabó

Magda: Abigél)

Kommunikáció, fogalmazási

ismeretek.

(A levél, a hivatalos levél,

meghatalmazás, kérvény,

elismervény.)

Kommunikáció. (Móricz

Zsigmond: Hét krajcár, Szabó

Lőrinc: Kis Klára csodálkozik;

József Attila életrajza, és

Kedves Jocó!)

Kommunikáció; szövegértés.

(Önéletrajz)

Vizuális kultúra Kifejezés, képzőművészet.

Alkotás-befogadás.

Művészeti élmények

megjelenítése a tanult

vizuális eszközökkel.

Jelenet ábrázolása grafikai

eszközökkel Nyilas Misivel


32

kapcsolatban. Személyes

élmények vizuális

megjelenítése.

Alkotás öröme:



33

3. A TANKÖNYVBEN ALKALMAZHATÓ ÚJSZERŰ TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI

MEGOLDÁSOK

A tankönyv ötödik fejezetében található, Gerald Durrell-lel kapcsolatos leckéket javasoljuk

projektmódszerrel történő feldolgozásra.

Mi is a projektmódszer?

Olyan különleges tanulási technika, tanulóközpontú tanulásszervezési forma, mely

lehetőséget biztosít a tanulók önálló és csoportos alkotó munkafolyamatában a tapasztalat-

és ismeretszerzésre, melynek során a tanulók alkalmazzák meglévő készségeiket,

képességeiket. A folyamat közben és eredményeként új jártasságok, képességek, készségek

alakulhatnak ki. A „megoldáshoz” a tanulók maguk választják ki a feldolgozás lépéseit,

eszközeit, a végproduktum formáját. A tanulóközpontú módszerben a tanár segíti a projektcél

kialakítását, a kapcsolódási pontok és összefüggések felismerését. Enyhe értelmi fogyatékos

tanulók esetében a gyógypedagógusnak ebben a módszerben természetesen nagyobb

támogató szerep jut. A tanári segítségnyújtás igény és csoportprofil szerint történjen. A

projekt végén elengedhetetlen a tanári és tanulói értékelés: a projekt végproduktumát, az

egyéni és csoportos együttműködési készséget, a feladathoz való hozzáállást, a feldolgozás

módszereit, a kreativitást és a kommunikációs készséget egyaránt értékeljük.

A projektre minimum három csoportot, kis létszámú osztály esetén páros munkát

javaslunk. A csoportfeladatokon belül a részfeladatok találhatók.

A DURRELL-PROJEKT

Forráskereséshez felhasználható eszközök: internet, albumok, atlaszok, természetfilmek.

Lehetséges produktumok: tabló, illusztráció, ppt (vagy más prezentáció), kisfilm.

Durrell a világ körül

Dzsamsedpur

Anglia

Korfu

Kamerun

Jersey

Durrell-tesók

Lawrence Durrell

Leslie Durrell

Margaret Durrell

Durrell-féle állatok

éjszakai gekkó

frissvízi rák

ebihal góbi

mongúz

éjjeli lepkefaj


34

4. AJÁNLOTT SEGÉDANYAGOK, SZAKIRODALMAK

Internetes források:

google.hu

youtube.com

mek.hu

dia.hu

pim.hu

arcanum.hu

litera.hu

helyesiras.mta.hu

literatura.hu

kortarsonline.hu

mire.hu

https://terebess.hu/haiku/magyar/weores.html

Szakmódszertani könyvek:

Goda Imre: Az irodalomtanár műhelyében. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996, Bp.

Gintli Tibor (szerk.): Magyar irodalom. Akadémiai Kiadó Zrt., 2011, Bp.

Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó, 2007, Bp.

A magyar helyesírás szabályai. 12. kiadás; Akadémiai Kiadó Zrt., 2015, Bp.

Folyóiratok:

es.hu

aranylant.hu

lyukasora.net

literatura.hu

jelenkor.net

Internetes gyakorlatközösségek, fórumok:

fejlesztok.hu

gyogypedagogia.lap.hu

gyermeksziget.hu

tanarblog.hu

magyartanarok.wordpress.com

https://terebess.hu/haiku/magyar/weores.html

Documents

TANÁRI KÉZIKÖNYV - Tankönyvkatalógus