Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat(Angol nyelv ) Az iskolarendszerű középfokú felnőttoktatás 9–10. évfolyama a heterogén idegen nyelvi szintek kiegyenlítésének

Idegen nyelv

(Angol nyelv)

Tantárgyi programjai és követelményei

A/2. változat

Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez a 6/2014. (I.29.) EMMI rende-

let 3. mellékleteként kiadott és a 34/2014 (IV. 29) EMMI rendelet 10. mellék-

letével módosított 12. sz. melléklet szerinti változat

a felnőttek gimnáziuma (9-12) számára;

ANGOL NYELV

2

(Angol nyelv )

Az iskolarendszerű középfokú felnőttoktatás 9–10. évfolyama a heterogén idegen nyelvi szintek kiegyenlítésének az időszaka. Azok a tanulók, akik korábban még nem tanul-ták az idegen nyelvet, kezdő tanterv szerint haladnak az európai hatfokú skála második, A2 szintje felé.

Azok, akik már rendelkeznek idegen nyelvi ismeretekkel tudásuk felelevenítésével, fel-zárkózással kezdik középiskolai tanulmányaikat, majd a közel azonos szint elérésével halad-nak tovább az európai hatfokú skála második és harmadik szintje felé. A 10. osztály végére A képzésben részt vevő minden egyes tanuló eléri minimum az A2 szintet. A célkitűzések si-keres megvalósításának elengedhetetlen eszköze az intenzív készségfejlesztés, a differenciá-lás, az egyéni szükségletek figyelembevétele és a motiváció.

A tanulók motivációját növelik a változatos interakciós formák, a nyelvi órák elfogadó légköre, a pozitív visszajelzések, a konstruktív támogatás, az átlátható értékelés, a tanulókat érdeklő tantárgyi tartalmak valamint a kommunikációs és információs technológiák haszná-lata. Tudatosítani kell a nyelvórai és az iskolán kívüli nyelvtanulás lehetőségeit, amelyek el-engedhetetlenül szükségesek a kitűzött nyelvi szintek eléréséhez, valamint az önálló nyelv-tanulóvá váláshoz.

A tanórán kívüli idegennyelv-tanulást támogató tevékenységek kiemelten fontosak a felnőttoktatásban, mivel a képzés specifikus jellegéből adódóan a tanórák száma a nappali munkarendű képzés óraszámainál alacsonyabbak, amíg a kimeneti követelmény, az érettsé-gi vizsga a nappali és az esti-levelező képzésben részt vevők számára azonos.

Az önálló tanulás képességének kialakítása nélkülözhetetlen a sikeres érettségi vizsga érdekében!

A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli inter-akció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) fejlesztése mindig in-tegráltan történik, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett, és külön táblázat tartalmazza a téma-köröket az óraszámokkal. A témakörök megismerését a kerettanterv az első két évre tervezi, évfolyamonként öt-öt téma kerülhet feldolgozásra. A 11–12. évfolyamon a témák visszatér-nek, folyamatosan bővülnek, és magasabb nyelvi szinten kerülnek feldolgozásra. A tanterv évfolyamonkénti mérés-értékelést tervez, amely a 9. évfolyam elején egy diagnosztikus (feltáró) méréssel indul, amely a heterogén nyelvtudású tanulók sikeres felzárkóztatásához szükséges egyéni és csoportos fejlesztési terv elkészítéséhez biztosítja a szükséges informá-ciókat. A tanév folyamán formatív (fejlesztő) értékelések sorozata támogatja a folyamatos fejlődést, majd minden egyes tanév szummatív (minősítő) méréssel zárul. A 12. évfolyam befejezése előtt a tanulók próbaérettségivel készülnek az utolsó megmé-rettetésre.

9−12. ÉVFOLYAM

(ESTI TAGOZAT)

ANGOL NYELV

3

9. ÉVFOLYAM

ESTI (E) TAGOZAT

108 óra, heti: 3 óra

Éves órakeret: 108 óra, ebből

o Mérés-értékelés: 2+2 óra

o Fejlesztési feladatok megvalósítása: 93 óra

o szabadon felhasználható órakeret: 11* óra

* 11 óra: a tantárgyi kerettanterv szabad órakerete

Tematikai egység A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK BEMENETI

DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSE 2 óra

Javaslat A tanulók előzetes tudásának azonosítása.

Fejlesztési egység Beszédértés

Előzetes tudás

Az iskolán kívül, az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek,

motiváció. A tanuló már megért bizonyos célnyelvi fordulatokat, amelyek az anya-

nyelvében és környezetében is használatosak.

A tematikai egység

fejlesztési céljai

Az eleinte nonverbális eszközökkel is támogatott célnyelvi óravezetés követése, a

rövid, egyszerű tanári utasítások megértése;

az ismerős témákhoz kapcsolódó egyszerű közlések és kérdések megértése;

az egyszerű, konkrét, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó közlésekből az alapvető

fordulatok kiszűrése.

A fejlesztés tartalma

A rövid és egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekre, a közös munka megszervezésére vonatkozó tanári utasí-

tások megértése.

Egyszerű, konkrét mindennapi szükségletekre vonatkozó kifejezések megértése az ismert témakörökhöz kapcso-

lódó, egyszerű szövegekben.

Egyszerű instrukciók, útbaigazítások követése, egyszerű, személyes kérdések megértése.

Ismert témakörökhöz kapcsolódó rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult

nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatko-

zóan.

Alapvető stratégiák alkalmazása, például rövid hallott szövegben ismeretlen elemek jelentésének kikövetkezteté-

se; az ismert szavak, a beszédhelyzetre, a szereplőkre vonatkozó információk, a hallott szövegeket kísérő non-

verbális elemek (például képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) felhasználása a szöveg megértéséhez.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások

Közlemények, párbeszédek, instrukciók, figyelmeztetések, útbaigazítások, kisfilmek, rajz- és animációs filmek,

rövid részletek a médiából, egyszerű dalok, versek, találós kérdések, viccek.

ANGOL NYELV

4

Fejlesztési egység Szóbeli interakció

Előzetes tudás Az iskolán kívül, és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek,

motiváció.

A tematikai egység


A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és non-

verbális elemekkel támogatva;

személyes adatokra vonatkozó kérdésfeltevés, és egyszerű nyelvi eszközökkel válasz-

adás a hozzá intézett kérdésekre;

kommunikáció nagyon egyszerű, begyakorolt nyelvi panelekkel;

törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Konkrét, egyszerű, mindennapos kifejezések megértése, ha a partner közvetlenül a tanulóhoz fordul, és lassan,

ismétlésekkel beszél. A gondosan megfogalmazott, lassan elmondott kérdések és utasítások megértése, rövid,

egyszerű útbaigazítások adása és követése.

Részvétel egyszerű beszélgetésben szükség szerinti lassú ismétléssel, körülírással vagy módosítással.

Egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekhez kapcsolódó kommunikáció.

Beszédszándék kifejezése verbális és nonverbális eszközökkel (például bemutatkozás, bemutatás, valamint az

üdvözlés és elköszönés alapvető formáinak használata, kérés, kínálás, érdeklődés mások hogyléte felől, reagálás

hírekre). Egyszerű kérdések és állítások megfogalmazása, válaszadás, reagálás.

Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérésére és nyújtására például a tanulóról, beszélge-

tőpartneréről, lakóhelyről, a családtagok foglalkozásáról. A számok, árak, alapvető mennyiségek, idő kezelése.

Érdeklődés árucikkek áráról, egyszerű vásárlási párbeszédek, néhány mondatos telefonbeszélgetések lebonyolítá-

sa.

A beszélgetés strukturálásának néhány egyszerű eleme, például beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás.

Egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták betanult készletének szűk körű alkalmazása; szavak, illetve

szócsoportok összekapcsolása nagyon alapvető lineáris kötőszavakkal.

Nagyon rövid, különálló, többnyire előre betanult megnyilatkozások.

Magyarázat, segítség, ismétlés kérése metakommunikációs eszközökkel.

Metakommunikációs és vizuális eszközök használata a mondanivaló támogatására.


Rövid társalgás, rövid tranzakciós és informális párbeszédek, szerepjátékok, betanult jelenetek, információ hiá-

nyán illetve különbözőségén alapuló szövegek

Fejlesztési egység Összefüggő beszéd

Előzetes tudás Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek,

motiváció.

A tematikai egység


Saját magához és közvetlen környezetéhez kötődő, ismert témákról egyszerű, begya-

korolt fordulatokkal rövid megnyilatkozások;

munkájának egyszerű nyelvi eszközökkel történő bemutatása;

a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó alkalmazása.


Ismerős, személyes témák (saját maga, család, iskola, ismerős helyek, emberek és tárgyak) leírása szóban.

Rövid, egyszerű szövegek felolvasása és emlékezetből történő elmondása. Történet elmesélése, élménybeszámo-

ló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. Konkrét szituációkra vo-

natkozó, különálló szavakból és fordulatokból álló szókincs alkalmazása, ezek összekapcsolása az alapvető lineá-

ris kötőszavakkal. A helyes kiejtés gyakorlása autentikus hangzó anyag segítségével.


Rövid történetek, témakifejtés, dalszövegek, rapszövegek, rövid prezentációk és projektek csoportos bemutatása.

ANGOL NYELV

5

Fejlesztési egység Olvasott szöveg értése

Előzetes tudás

Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek,

motiváció.

Különböző szövegfajták olvasásában való jártasság a tanuló anyanyelvén és az első

idegen nyelven.

A tematikai egység


Az ismert nevek, szavak és mondatok megértése egyszerű szövegekben;

az egyszerű leírások, üzenetek, útleírások fő gondolatainak megértése az ismerős

szavak, esetleg képek segítségével;

egyszerű autentikus szöveg lényegének megértése, a szövegből néhány alapvető in-

formáció kiszűrése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Egyszerű, mindennapi szövegekben (például feliratokon) az ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok, a

nemzetközi és a más nyelven tanult szavak felismerése.

Egyszerű információkat tartalmazó, rövid leíró szövegek fő gondolatának megértése, például hirdetésekben,

plakátokon vagy katalógusokban.

Egyszerű, írott, képekkel támogatott instrukciók követése.

Egyszerű üzenetek, például képeslapok szövegének megértése.

Nyomtatványok, űrlapok személyes adatokra vonatkozó kérdéseinek megértése.

Egyszerű, írásos útbaigazítások, útleírások követése.

Az alapvető olvasási stratégiák alkalmazása, például az ismerős nevek, szavak és alapvető fordulatok összekap-

csolása, szükség esetén a szöveg különböző részeinek újraolvasása, a szövegekhez kapcsolódó képek, képaláírá-

sok, címek, a vizuális információk felhasználása a szöveg megértéséhez.


Hirdetések, reklámok, plakátok, névjegykártyák, feliratok, versek, dalszövegek, újságfőcímek, könyv- és filmcí-

mek, szöveges karikatúrák, képregények, viccek, nagyon egyszerű katalógusok, nyomtatványok, egyszerű üzene-

tek, útleírások, képeslapok.

Fejlesztési egység Íráskészség


motiváció. Bizonyos írásbeli műfajok és jellegzetességeik ismerete. Az írást illetően

esetleg már kialakult attitűdök.

A tematikai egység


Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; írásban személyes adatokra vonatkozó

egyszerű kérdésekre válaszadás; minta alapján néhány közismert műfajban egyszerű

és rövid, tényközlő szövegek írása őt érdeklő, ismert témákról.


Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása. Lista írása.

Egyszerű fordulatok és mondatok írása a legegyszerűbb nyelvi szerkezetek használatával (például hol lakik, mit

csinál a tanuló vagy mások). Adatok kérése és megadása írásban (például számok, dátumok, időpont, név, nem-

zetiség, cím, életkor); formanyomtatványok kitöltése. Rövid, egyszerű üdvözlő szöveg, üzenet írása.

Személyes információt, tényt, tetszést vagy nemtetszést kifejező rövid üzenet, komment írása (például internetes

fórumon, blogban). Egyszerű levél, e-mail írása a legfontosabb formai elemek betartásával (például címzés, a

kommunikáció tárgyának megjelölése, a címzett megszólítása, búcsúzás). Kreatív, önkifejező műfajokkal való

kísérletezés (például listavers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet) írása, illetve átírása. Egyszerű írásos

minták követése, aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltése. Kész szövegekből hasznos fordula-

tok kiemelése, alkalmazása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (például nyilazás, kiemelés,

központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép).


Hagyományos és elektronikus nyomtatványok, űrlapok, listák, hagyományos és elektronikus képeslapok,

poszterszövegek, képaláírások, üzenetek, SMS-ek/MMS-ek, levelek, e-mailek vagy internes profilok, üzenetek,

internetes bejegyzések, instrukciók, versek; rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, jelenetek.

ANGOL NYELV

6

FELZÁRKÓZÁS, SZINTRE HOZÁS


Előzetes tudás Célnyelvi óravezetés megértése, egyszerű, rövid, hangzó szövegekhez kapcsolódó

feladatok megoldása.

A tematikai egység


Az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasítások megértése;

az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdések és kijelentések megértése;

a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavak, szó- és beszédfordula-

tok felismerése, és ezekből következtetés a szövegek témájára, tartalmára; az ismert

témakörökben elhangzó szövegekben a beszélők gondolatmenetének követése; a lé-

nyeg és néhány alapvető információ kiszűrése az ismert témakörökben elhangzó szö-

vegekből, részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra támasz-

kodva; néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása.


A gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetés követése (osztálytermi rutincselekvések,

a közös munka megszervezése, eszközhasználat). Az ismert témákhoz kapcsolódó rövid kérések és megállapítá-

sok megértése. A rövid, egyszerű autentikus szövegek aktív követése.

A tanult nyelvi elemek felismerése. A szöveg lényegének vagy néhány konkrét információ kiszűrése.

A beszélők gondolatmenetének kiszűrése ismert témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben.

A célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban

beszélők megértése, ha szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek.


Könnyűzenei vagy popdalok, képekkel illusztrált történetek, kisfilmek, a célnyelvi kultúrát bemutató multimédi-

ás anyagok, egyéb hangzó anyagok; tanárral, tanulótársakkal, tanári beszéd, interaktív feladatok.


Előzetes tudás Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal folytatott kommuniká-

ció.

A tematikai egység


Közvetlen információcserét igénylő feladatokban kommunikáció ismert témákról,

egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal;

kérdésfeltevés kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válaszadás a hozzá intézett

kérdésekre, illetve rövid párbeszédek folytatása;

az első lépések megtétele a célnyelv spontán módon történő használata útján;



A tanuló képes tudatosan megválasztott nonverbális elemekkel támogatott mondanivaló kifejezésére, egyre bő-

vülő szókinccsel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerű nyelvi eszközökkel. Egyszerű, tényszerű informá-

ciókérés és adás. Egyszerű nyelvi eszközökkel ki tudja fejezni érzéseit, véleményét és gondolatait, illetve rá tud

kérdezni ezekre. Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egy-

szerű nyelvi eszközökkel kérdések és felszólítások, reagálás megfogalmazása. Részvétel ismert témákhoz, min-

dennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben, beszélgetésben. Meg tudja kérni beszélgetőpartnerét, hogy

ismételje meg mondandóját, vagy magyarázza meg azt. Kiejtése legalább annyira érthető, hogy beszélgetőpartne-

re többnyire követni tudja, amit mond. Szükség esetén a saját mondanivalójának átfogalmazása, leegyszerűsítése

a kommunikáció fenntartása érdekében.


Rövid párbeszédek, egyszerű társalgás, szerepjátékok, dramatizált jelenetek, kérdések, felszólítások, kérések,

információ hiányán, illetve különbözőségén, véleménykülönbségen alapuló szövegek, spontán megnyilvánulá-

sok.

ANGOL NYELV

7


Előzetes tudás Felkészülés után rövid szövegek elmondása.

A tematikai egység


Rövid, de egyre bővülő szókincs, egyszerű beszédfordulatok alkalmazásával, össze-

függő beszéd saját magáról és közvetlen környezetéről;

munkája bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel;

rövid, egyszerű történetek mesélése; egyszerű állítások, összehasonlítás, magyarázat,

indoklás megfogalmazása; egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták használata;

a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása lineáris

kötőszavakkal, és az ok-okozati összefüggések kifejezése; a megértést segítő legfonto-

sabb stratégiák alkalmazása; a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és be-

szédtempó alkalmazása.


Felkészülés után egyszerű nyelvi elemeket használva beszélni tud ismert témákról, mesélni tud élményeiről,

vagy össze tud foglalni egy-egy rövid történetet, egyszerű nyelvi szerkezetekkel el tud játszani előre megírt sze-

repeket. Minta alapján összefüggő szövegalkotás szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolásával,

egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután), illetve magyarázatok, indoklások, ok-okozati kapcsolatok kifejezése

kötőszavakkal (pl. mert, ezért, tehát). Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése.

Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag meghallgatás után a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel el tudja

ismételni a szöveget.


Rövid történetek, élménybeszámolók, szerepek, leírások (pl. képleírás, tanulói munka bemutatása), előadás,

prezentáció, témakifejtés.


Előzetes tudás Közös feldolgozást követően egyszerű olvasott szövegek lényegének, tartalmának

megértése.

A tematikai egység


Az ismerős témákról szóló rövid szövegek megértése;

az alapvető információk megtalálása az egyszerű, hétköznapi szövegekben;

autentikus szövegek lényegének megértése, a szövegekből az alapvető információk

kiszűrése;

az olvasott szövegekre vonatkozó feladatok elvégzése;

a készségek kreatív használata az olvasott szövegek megértéséhez, értelmezéséhez;

tájékozottság növelése a célnyelvi kultúráról;

az érdeklődés fokozása a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művészeti alkotások

iránt.


Rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegek megértése (pl. leírás, történet,

párbeszéd a tanulóhoz közel álló témákról). Lényeges információk megtalálása egyszerű szövegekben (pl. hirde-

tésben, prospektusban, étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben).

Egyszerű üzenetek megértése, levelek, elektronikus üzenetek, SMS-ek, bejegyzések.

Egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése, követése.

Információszerzés hagyományos és elektronikus forrásokból.

Egyszerű, rövid történet és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek megértése.


Ismeretterjesztő szövegek, egyszerűsített irodalmi szövegek, rövid történetek, dalszövegek, cikkek és honlapok,

útleírások, hirdetések, plakátok, hagyományos és elektronikus nyomtatványok, internetes fórumok hozzászólásai,

képregények, egyszerű üzenetek, képeslapok, feliratok, étlap, menetrend, egyszerű biztonsági előírások, magán-

levelek.

8


Előzetes tudás Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; mintát követve különböző műfajú és a

célcsoport érdeklődésének megfelelő témájú szövegek alkotása.

A tematikai egység


Összefüggő mondatok írása a közvetlen környezettel kapcsolatos témákról;

az írás kommunikációs eszközként történő használata egyszerű interakciókban;

gondolatok kifejezése egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban;

a nyelvismeret kreatívan alkalmazása egyszerű szövegek írására az őt érdeklő, ismert

témákról;

az alapvető írásbeli műfajok sajátos szerkezeti és stílusjegyeinek felismerése és köve-

tése.


Képes szavak és rövid szövegek diktálás utáni leírása.

Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatalkotás a közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző

szövegtípusok létrehozása (pl. leírás, élménybeszámoló, párbeszéd).

Kommunikációs céllal egyszerű szövegalkotás (pl. levél, üzenet, blogbejegyzés, fórumbejegyzés). Egyszerű

írásos minták követése és aktuális, konkrét és személyes tartalmak kifejezése. Gondolatai összekapcsolása egy-

szerű kötőszavakkal (pl. és, vagy, mert, de, ezért, azután).

A gyakori írásbeli műfajok legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyeinek ismerete, saját írásmű létrehozása (pl.

megszólítás levélben, e-mailben, záróformula).

Mindennapi, ismerős témákhoz kapcsolódó feljegyzések készítése.


Leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, adatlap, bejegyzés, dal-

szöveg.

9

TÉMAKÖRÖK A 9. ÉVFOLYAMRA

Témák és kapcsolódási pontjaik Órakeret

Személyes vonatkozások, család

A tanuló személye, életrajza, életének fontos

állomásai. Személyes tervek. Családi élet,

családi kapcsolatok. A családi élet mindennap-

jai, otthoni teendők. Egyén és család nálunk és

a célországokban

Etika: társas kapcsolatok, generációk kapcsola-

ta

Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai,

nyelvek és vallások, egyes meghatározó jelle-

gű országok

Földrajz: más népek kultúrái

Magyar nyelv és irodalom: különböző kultúrák

irodalma

16 óra

Ember és társadalom

Emberek külső és belső jellemzése. Baráti kör.

Társas kapcsolatok. Női és férfi szerepek,

ismerkedés, házasság. Felelősségvállalás má-

sokért, rászorulók segítése. Ünnepek, családi

ünnepek. Öltözködés, divat. Hasonlóságok és

különbségek az emberek között, tolerancia, pl.

fogyatékkal élők. Konfliktusok és kezelésük.

Társadalmi szokások nálunk és a célországok-

ban.


ta


mítoszai, mondái; a reklám és a popzene új

szóbeli költészete.



gű országok



irodalma

Informatika: számítógépen keresztül való

kapcsolattartás, információ keresése, az infor-

matikai eszközöket alkalmazó média, az elter-

jedt infokommunikációs eszközök előnyei és

kockázatai, a netikett alapjai, élőszóval kísért

bemutatók és felhasználható eszközeik

20 óra

Környezetünk

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószo-

ba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely

nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási

lehetőségek. A városi és a vidéki élet összeha-

sonlítása. Növények és állatok a környeze-

tünkben. Időjárás, éghajlat. Környezetvédelem a

szűkebb környezetünkben és globálisan. Mit tehe-

tünk környezetünkért és a természet megóvásáért,

a fenntarthatóságért?

Technika, életvitel és gyakorlat: testi és lelki

egészség, balesetek megelőzése, egészséges

ételek

Technika, életvitel és gyakorlat: fenntartható-

ság, környezettudatosság otthon és a lakókör-

nyezetben, víz és energia- takarékosság, újra-

hasznosítás.

Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség,

védett természeti érték, változatos élővilág.

18 óra

Az iskola

Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl.

szakmai képzés, tagozat). Tantárgyak, órarend,

érdeklődési kör, tanulmányi munka nálunk és más

országokban. Az ismeretszerzés különböző módjai.

A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontos-

sága. Az internet szerepe az iskolában, a tanu-

lásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli esemé-

nyei. Iskolai hagyományok nálunk és a célor-

szágokban






bemutatók és felhasználható eszközeik 18 óra

A munka világa

Foglalkozások és a szükséges kompetenciák,

rutinok, kötelességek. Pályaválasztás, tovább-

tanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, moti-

vációs levél, állásinterjú.

Technika, életvitel és gyakorlat: pályaorientá-

ció és munka.

21 óra

10

Tematikai egység A tanulók teljesítményének

formatív vagy szummatív mérése 2 óra

JAVASLAT

A mérés célja a további csoportos és egyéni fejlesztés irányának meghatározása

Három területen (hallott és olvasott szöveg értése és az íráskészség) végez-

zük.

A nyelvi jelentésre és ne a nyelvi formára koncentráljunk.

Az olvasott szöveg értését mérő feladatokban a szövegek lényegét kelljen

megérteni a szövegösszefüggésre támaszkodva, vagy konkrét információt

kelljen kikeresni a szövegből.

A feladatok fokozatosan nehezedő itemeket tartalmazzanak a minimumszint-

től az alapszint felé vezető skálán.

A szövegek a célcsoportok számára érdekesek, motiválók legyenek, olyan

témakörökhöz kapcsolódjanak, melyek az elvégzett tananyagban megtalálha-

tók.

A feladatokhoz idegen nyelven egyszerűen megfogalmazott, közérthető utasí-

tásokat adjunk.

A feladatok mindegyike példával kezdődjön.

A párosításon alapuló feladatoknál a szükségesnél mindig több lehetőség kö-

zül kelljen az odaillőt kiválasztani.

A feladatlap a következő feladattípusokból állhat: reklámok, dalszövegek pá-

rosítása hiányzó mondatrésszel, felirat párosítása hellyel, címek párosítása

szöveggel (pl. tévéműsor, mozifilmek), interjúkérdések párosítása válaszok-

kal, hiányos szöveg kiegészítése megadott szavakkal.

A TOVÁBBHALADÁS

FELTÉTELEI

A1 szintű tudás.

A tanuló képes egyszerű hangzó szövegekből kiszűrni a lényeget és

néhány konkrét információt.

Képes ismerős témakörökben rövid, összefüggő szóbeli megnyilat-

kozásra egyszerű, begyakorolt mondatszerkezetek, betanult fordu-

latok, alapvető szókincs segítségével.

Megért az ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző szö-

vegtípusoknak megfelelő egyszerű szövegekben megtalálja a szük-

séges információkat.

11

10. ÉVFOLYAM

ESTI (E) TAGOZAT


— Éves órakeret: 108 óra, ebből

o Mérés-értékelés: 4 (2+2) óra


o szabadon felhasználható órakeret 11* óra

* 11 óra: a tantárgyi kerettanterv szabad órakerete beépítésre került a témakörökbe



Javaslat A tanulók előzetes tudásának meghatározása.


Előzetes tudás Az iskolán kívül, az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek,



A tematikai egység









tások megértése.






zóan.







12



motiváció.

A tematikai egység



verbális elemekkel támogatva; személyes adatokra vonatkozó kérdésfeltevés, és egy-

szerű nyelvi eszközökkel válaszadás a hozzá intézett kérdésekre; kommunikáció na-

gyon egyszerű, begyakorolt nyelvi panelekkel; törekvés a célnyelvi normához közelítő

kiejtésre, intonációra és beszédtempóra.




egyszerű útbaigazítások adása és követése. Részvétel egyszerű beszélgetésben szükség szerinti lassú ismétléssel,

körülírással vagy módosítással. Egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekhez kapcsolódó kommunikáció.







sa. A beszélgetés strukturálásának néhány egyszerű eleme, például beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhí-

vás. Egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták betanult készletének szűk körű alkalmazása; szavak, illetve

szócsoportok összekapcsolása nagyon alapvető lineáris kötőszavakkal. Nagyon rövid, különálló, többnyire előre

betanult megnyilatkozások. Magyarázat, segítség, ismétlés kérése metakommunikációs eszközökkel.







motiváció.

A tematikai egység








Rövid, egyszerű szövegek felolvasása és emlékezetből történő elmondása.

Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mon-

datfajtákkal.

Konkrét szituációkra vonatkozó, különálló szavakból és fordulatokból álló szókincs alkalmazása, ezek összekap-

csolása az alapvető lineáris kötőszavakkal.

A helyes kiejtés gyakorlása autentikus hangzó anyag segítségével.



13


Előzetes tudás


motiváció.


idegen nyelven.

A tematikai egység








Egyszerű, mindennapi szövegekben (például feliratokon) az ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok, a

nemzetközi és a más nyelven tanult szavak felismerése. Egyszerű információkat tartalmazó, rövid leíró szövegek

fő gondolatának megértése, például hirdetésekben, plakátokon vagy katalógusokban. Egyszerű, írott, képekkel

támogatott instrukciók követése. Egyszerű üzenetek, például képeslapok szövegének megértése.

Nyomtatványok, űrlapok személyes adatokra vonatkozó kérdéseinek megértése. Egyszerű, írásos útbaigazítások,

útleírások követése. Az alapvető olvasási stratégiák alkalmazása, például az ismerős nevek, szavak és alapvető

fordulatok összekapcsolása, szükség esetén a szöveg különböző részeinek újraolvasása, a szövegekhez kapcsoló-

dó képek, képaláírások, címek, a vizuális információk felhasználása a szöveg megértéséhez.









A tematikai egység


Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása;

írásban személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre válaszadás;

minta alapján néhány közismert műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegek írása

őt érdeklő, ismert témákról.


Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása. Lista írása. Egyszerű fordulatok és mondatok írása a legegy-

szerűbb nyelvi szerkezetek használatával (például hol lakik, mit csinál a tanuló vagy mások).

Adatok kérése és megadása írásban (például számok, dátumok, időpont, név, nemzetiség, cím, életkor); forma-

nyomtatványok kitöltése. Rövid, egyszerű üdvözlő szöveg, üzenet írása. Személyes információt, tényt, tetszést

vagy nemtetszést kifejező rövid üzenet, komment írása (például internetes fórumon, blogban).

Egyszerű levél, e-mail írása a legfontosabb formai elemek betartásával (például címzés, a kommunikáció tárgyá-

nak megjelölése, a címzett megszólítása, búcsúzás). Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (például

listavers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet) írása, illetve átírása. Egyszerű írásos minták követése,

aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltése. Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése,

alkalmazása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (például nyilazás, kiemelés, központozás,

internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép).





14





A tematikai egység













sok megértése. A rövid, egyszerű autentikus szövegek aktív követése. A tanult nyelvi elemek felismerése.

A szöveg lényegének vagy néhány konkrét információ kiszűrése. A beszélők gondolatmenetének kiszűrése is-

mert témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben. A célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő

kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban beszélők megértése, ha szükség esetén szüneteket tartva

és a lényegi információkat megismételve beszélnek.






ció.

A tematikai egység



egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; kérdésfeltevés kiszá-

mítható, mindennapi helyzetekben, válaszadás a hozzá intézett kérdésekre, illetve

rövid párbeszédek folytatása; az első lépések megtétele a célnyelv spontán módon

történő használata útján; törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra

és beszédtempóra.














sok.

15



A tematikai egység





rövid, egyszerű történetek mesélése;

egyszerű állítások, összehasonlítás, magyarázat, indoklás megfogalmazása;

egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták használata;


kötőszavakkal, és az ok-okozati összefüggések kifejezése;

a megértést segítő legfontosabb stratégiák alkalmazása;





repeket.

Minta alapján összefüggő szövegalkotás szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolásával, egyszerű

kötőszavakkal (pl. és, de, azután), illetve magyarázatok, indoklások, ok-okozati kapcsolatok kifejezése kötősza-

vakkal (pl. mert, ezért, tehát).

Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése.








megértése.

A tematikai egység


Az ismerős témákról szóló rövid szövegek megértése; az alapvető információk megta-

lálása az egyszerű, hétköznapi szövegekben; autentikus szövegek lényegének megérté-

se, a szövegekből az alapvető információk kiszűrése; az olvasott szövegekre vonatko-

zó feladatok elvégzése; a készségek kreatív használata az olvasott szövegek megérté-

séhez, értelmezéséhez; tájékozottság növelése a célnyelvi kultúráról; az érdeklődés

fokozása a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művészeti alkotások iránt.




tésben, prospektusban, étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben). Egyszerű üzenetek

megértése, levelek, elektronikus üzenetek, SMS-ek, bejegyzések. Egyszerű használati utasítások, instrukciók

megértése, követése. Információszerzés hagyományos és elektronikus forrásokból. Egyszerű, rövid történet és

egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek megértése.





levelek.

16




A tematikai egység






témákról;


tése.





Kommunikációs céllal egyszerű szövegalkotás (pl. levél, üzenet, blogbejegyzés, fórumbejegyzés).

Egyszerű írásos minták követése és aktuális, konkrét és személyes tartalmak kifejezése.

Gondolatai összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, vagy, mert, de, ezért, azután).






szöveg.

17


Témakörök és kapcsolódási pontjaik Órakeret

Életmód

Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód

(a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmoz-

gás szerepe az egészség megőrzésében, test-

ápolás). Életünk és a stressz. Étkezési szoká-

sok a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-

főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben,

gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és inter-

neten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset.

Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórhá-

zak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk

és más országokban. Függőségek (dohányzás,

alkohol, internet, drog stb.).



ételek.

Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges

életmód, a betegségek ismérvei, fogyatékkal

élők, betegségmegelőzés, elsősegély 20 óra

Szabadidő, művelődés, szórakozás

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház,

mozi, koncert, kiállítás stb.

A művészetek szerepe a mindennapokban.

Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olva-

sás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.

Az infokommunikáció szerepe a mindennap-

okban. Kulturális és sportélet nálunk és más

országokban

Földrajz: más népek kultúrái.




Informatika: e-könyvek, médiatudatosság.

Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a

sport és olimpia története, példaképek szerepe,

sportágak jellemzői.

Ének-zene: népzene, klasszikus zene, popzene.

Egyházi énekek

Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszéd-

re késztetés, befogadás, értelmezés.

Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása,

értelmezése.

20 óra

Utazás, turizmus

A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömeg-

közlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás

itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek,

egy utazás megtervezése, megszervezése. Az

egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai.

Turisztikai célpontok. Célnyelvi és más kultú-

rák.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési

ismeretek, közlekedésbiztonság, fenntartható-

ság, környezettudatosság a közlekedésben.



gű országok

18 óra

Tudomány és technika

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. A

technikai eszközök szerepe a mindennapi élet-

ben. Az internet szerepe a magánéletben, a

tanulásban és a munkában.






bemutatók és felhasználható eszközeik.

Történelem, társadalmi és állampolgári isme-

retek; fizika, kémia: tudománytörténeti jelentő-

ségű felfedezések, találmányok

18 óra

Gazdaság és pénzügyek

Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a min-

dennapokban. Vásárlás, szolgáltatások (pl.

posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklá-

mok. Pénzkezelés a célnyelvi országokban.

Földrajz: A pénz. A tőke. Pénzpiacok. Gazda-

sági szektorok. Szolgáltatások. Adósság.

17 óra

18

Kommunikációs eszközök 9-10. évfolyam (A1) Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök

Kezdeményezés és válasz

Megszólítás Excuse me. Pardon?

Köszönés How do you do?

Good morning.

Hello Tom.

Hello, how are you?

Hi!

How do you do?

Good morning.

Hello Mary.

Very well, thank you. And how

about you?

Hi!

Elköszönés

Goodbye.

Bye-bye!

Good night.

Take care.

Goodbye.

Bye!

Good night.

Thanks. Bye!

Köszönet és arra reagá-

lás

Thanks.

Thank you very much.

Thanks a lot.

It’s very kind of you.

Not at all.

You are welcome.

No problem.

n’t mention it.

Bemutatkozás, bemuta-

tás

My name is…

May I/Can I/ Let me introduce myself.

May I/Can/ Let me introduce you to

Rosy?

Hello.

Hi!

Pleased to meet you. Nice to meet

you.

Érdeklődés hogylét iránt

és arra reagálás

How are you feeling today?

What’s the matter?

Fine. / OK / All right. Much better,

thanks. Not very well, I am afraid.

Bocsánatkérés és arra

reagálás

I am sorry. I am very sorry.

I beg your pardon

That’s all right.

It doesn’t matter. Never mind.

Gratulációk, jókíván-

ságok és arra reagálás

Happy Christmas/New year/Birthday!

Many happy returns (of the day)

Congratulations!

Happy Christmas /New Year/ Birth-

day!

Thank you.

Thank you, the same to you.

Telefon felvétele Chichester, five oh two double one

eight.

Hello, this is Mary Brown speaking.

Telefonon bemutatkozás Hello, this is Mary Smith speaking

Megszólítás személyes

levélben

Dear John,

Elbúcsúzás személyes

levélben

Best wishes,

Love (from),

Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök

Öröm, sajnálkozás, bá-

nat

Are you happy about that?

What do you think of that?

How do you feel about that?

Great!

I’m so glad /very happy.

I’m glad to hear that.

I’m so pleased that…

Good for you.

Congratulations.

I feel so happy for…

I’m sorry to hear that.

What a pity.

Oh, no!

Oh, dear!

I feel so sorry for…

Elégedettség, elégedet- What do you think of…? That’s fine/nice/not bad.

19

lenség, bosszúság Are you pleased with…?

Are you happy with…?

Are you satisfied with…?

That was fine/good/ nice

I’m quite satisfied with…

I’m quite happy with…

I’m quite pleased with…

It’s not good enough.

That wasn’t very good.

Csodálkozás Jane has lost her money.

Tom is twenty.

This is a book for you.

How come?

Is he?

What a surprise!

Remény What are you hoping for?

What are you looking forward to?

I am looking forward to…

I hope you’ll have time to join me for

dinner.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök

Véleménykérés, és arra

reagálás

What do you think? How do you like it? I think it is rather strange. I

like it.

Valaki igazának az elis-

merése és el nem ismeré-

se

You are right. You are wrong.

Egyetértés, egyet nem

értés

Do you agree?

What’s your opinion?

How do you feel about it?

OK

All right.

I think he’s wrong/right.

Tetszés, nem tetszés Do you like Greek food?

What do you think of my boyfriend?

I think it’s great. I don’t like it.

He looks nice.

Akarat, kívánság: Would you like a biscuit? I’d like an ice-cream, please.

Képesség

Can you speak French?

Are you able to ride a horse?

I can understand French.

I am unable to ride a horse.

Szükségesség Is that necessarily so? Do I have to...? Is it a

must? For sure?

People must sleep sometimes.

Lehetőség It may rain.

She might be late.

Ígéret Will you come and meet me at the station? Don’t worry, I will.

I promise to be there at five.

Szándék, kívánság What would you like to do?

Would you like to have a rest?

I’d like to see that film

I’d rather not go out tonight.

Dicséret, kritika It’s great. It’s a good idea. It’s boring.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök

Dolgok, személyek meg-

nevezése, leírása

What is it?

What’s it in English?

What is his house like?

It’s…/ That’s…/ It’s a kind

of…/It’s used for…

It’s big and comfortable.

Információkérés, -adás

Are you all right?

When are the guests coming?

Yes, I am.

At 6 p.m.

Tudás, nemtudás Where is she? I have no idea.

Egymást követő esemé-

nyek leírása

What happened?

First she finished lunch, then

she phoned her friend and

finally they all met at the cin-

ema.

Bizonyosság, bizonyta-

lanság

Do you think they will come?

How old do you think she is?

They will probably come.

They might come, or they

might not come.

She can’t be very old. She

must be 25.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök

Kérés és arra reagálás Can you give me a pen?

Yes, sure. Yes, of course.

I’m afraid I can’t.

20

Javaslat és arra reagálás Let’s go to the cinema tonight. Good idea.

Meghívás és arra reagá-

lás

Are you free on Tuesday?

Let’s meet on Sunday.

Yes, I am.

Good idea.

Kínálás és arra reagálás Have an orange.

Here you are.

Yes, please. No, thank you.

Thank you.

Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök

Megértés biztosítása Visszakérdezés, ismétléskérés Did you say the castle?

Sorry, where does she live?

Sorry, what did you say his

name was?

Nem értés, magyarázatkérés, ma-

gyarázat értés ellenőrzése

Sorry, I don’t understand.

Could you understand?

Am I making myself clear?

Sorry, what does that mean?

Betűzés kérése, betűzés Can you spell it for me? It

spells…

Felkérés hangosabb, lassúbb be-

szédre

Could you speak a little more

slowly, please?

Sorry, that was a bit too fast.

21



JAVASLAT



zük.









tók.


tásokat adjunk.








A TOVÁBBHALADÁS

FELTÉTELEI



Képes ismerős témakörökben rövid, összefüggő szóbeli megnyilatko-

zásra egyszerű, begyakorolt mondatszerkezetek, betanult fordulatok,

alapvető szókincs segítségével.

Megért az ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző szövegtí-

pusoknak megfelelő egyszerű szövegekben megtalálja a szükséges

információkat.

A1 szintű nyelvtudás.

A tanuló követi a célnyelvi óravezetést, megérti az ismerős szavakat és

alapvető fordulatokat, amelyek a személyére, családjára vagy a közvetlen

környezetében előforduló konkrét dolgokra vonatkoznak.

Képes egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal

kommunikálni, személyes adatokra vonatkozó kérdéseket feltenni, és

ezeket megválaszolni.

Képes saját magához és közvetlen környezetéhez kötődő, ismert témákról

röviden, önállóan beszélni egyszerű, begyakorolt fordulatokkal, szerkeze-

tekkel.

Megérti az ismert neveket, szavakat, és az egyszerű szövegek egyszerű

mondatait. Megérti az egyszerű leírások, üzenetek, útleírások gondolat-

menetét az ismerős szavak, esetleg képek segítségével.

Képes minta alapján néhány közismert műfajban egyszerű és rövid, tény-

közlő szövegeket írni őt érdeklő, ismert témákról.

22

11–12. ÉVFOLYAM

Az iskolarendszerű középfokú felnőttoktatásban a 10. évfolyam végére a heterogén ide-gen nyelvi szintek kiegyenlítődnek, a tanulók a KER szerinti A2 szintről folytatják tanul-mányaikat, és haladnak a B1 szint felé. Kiemelt fontosságú a tanulás tanítása, változatos nyelvtanulási stratégiák alkalmazása, mivel a tanulóknak a 12. évfolyam végére olyan tanulási képességekkel kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik nyelvtudásuk önálló fenntartását és továbbfejlesztését további tanulmányaik vagy munkájuk során, egész életükön át.

A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és az infokommunikációs technológiák használatára. A 12. évfolyamon lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanulók megismerjék a nyel-vi érettségi felépítését, követelményeit, és elsajátítsák az ezeknek megfelelő stratégi-ákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat, és alkalmazni tudják azokat önértékeléseik során; illetve gyakorlatot szerezzenek az érettségi vizsga feladatainak megoldásában is.

11. ÉVFOLYAM ESTI (E) TAGOZAT





o Szabadon felhasználható órakeret: 10* óra



Előzetes tudás

A tanuló főbb vonalaiban megérti a köznyelvi beszédet a számára rendszeresen elő-

forduló ismerős témákról.

Megérti a legfontosabb információkat az aktuális eseményekről szóló vagy az érdek-

lődési köréhez kapcsolódó rádió- és tévéműsorokban, ha viszonylag lassan és érthető-

en beszélnek.

A tematikai

egység fejlesztési

céljai

Ismerős témákról szóló köznyelvi beszéd megértése főbb vonalaiban és egyes részle-

teiben is.

Egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek megértése

több beszélő esetén is.

Fontos információk megértése azokban a rádió- és tévéműsorokban, filmjelenetekben,

amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról

szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek.


Rádió- és tévéműsorok, hírek, riportok, filmjelenetek stb.

23


Előzetes tudás

A tanuló felkészülés nélkül megbirkózik a mindennapi élet legtöbb helyzetével.

Gondolatokat cserél, véleményt mond az érdeklődési körébe tartozó témákról.

Boldogul a leggyakoribb kommunikációs helyzetekben.

Stílusában próbál alkalmazkodni a kommunikációs helyzethez.

A tematikai egység


Önálló boldogulás a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is

Gondolatok cseréje, véleménynyilvánítás és érvelés az érdeklődési körbe tartozó és

általános témákról is.

A leggyakoribb kommunikációs forgatókönyvek ismerete és biztonsággal történő

alkalmazása.

Alkalmazkodás a kommunikációs helyzethez stílusban, regiszterhasználatban.


Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén, felkészülés nélkül.

Érzelmek kifejezése és reagálás mások érzelmeire, mint például reménykedés, csalódottság, aggodalom, öröm.

Problémák felvetése, megvitatása, teendők meghatározása, választási lehetőségek összehasonlítása.

A tanulmányokhoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere, álláspont

kifejtése, rákérdezés mások nézeteire.

Gondolatok, vélemény kifejezése kulturális témákkal kapcsolatban, például zene, film, könyvek.

Elbeszélés, újságcikk, előadás, eszmecsere, interjú vagy dokumentumfilm összefoglalása, véleménynyilvánítás, a

témával kapcsolatos kérdések megválaszolása.

Nézetek világos kifejtése, érvek egyszerű cáfolata.

Választási lehetőségek összehasonlítása, előnyök és hátrányok mérlegelése.

Utazások során felmerülő feladatok, például közlekedés, szállás intézése vagy ügyintézés a hatóságokkal külföldi

látogatás során.

Váratlan nehézségek kezelése (pl. elveszett poggyász, lekésett vonat).

Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése akár váratlan nehézségek esetén is, panasz, reklamáció.

Részletes utasítások adása, követése és kérése (pl. hogyan kell valamit csinálni).

Interjúban, konzultáción való részvétel kezdeményezése és információ megadás (pl. tünetek megadása orvosnál).

Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel.

Ismerős témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, szó átvétele, átadása, mások bevonása, beszélgetés

lezárása.

Beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, félreérthető megfogal-

mazás javítása, körülírás, szinonimák használata.

A kommunikációs eszközök széles körének alkalmazása és reagálás azokra közismert nyelvi megfelelőik semle-

ges stílusban való használatával.

Az udvariassági szokások ismerete és alkalmazása.

A mindennapi témák, család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események megtárgyalásához elegendő

szókincs és annak általában helyes alkalmazása.

Ismerős kontextusokban elfogadhatóan helyes nyelvhasználat.

A szövegszervezés alapvető eszközeinek megbízható használata.

Általában tisztán érthető kiejtés és intonáció.

A szóbeli interaktív vizsgához szükséges kommunikációs stratégiák.


Társalgás, megbeszélés, eszmecsere, tranzakciók, utasítások, interjúk, viták.

24


Előzetes tudás A tanuló már változatosabban és részletesebben tudja bemutatni a családját, más em-

bereket, lakóhelyét, tanulmányait, iskoláját stb.

A tematikai egység


Folyamatos önkifejezés a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével

ismerős témakörökben. Érthető és folyamatos beszéd, a mondanivaló tudatos nyelvtani

és szókincsbeli megtervezése és szükség szerinti módosítása.

Egy gondolat vagy probléma lényegének tartalmilag pontos kifejtése.

A fejlesztési tartalma

Folyamatos megnyilatkozás az érdeklődési körnek megfelelő témákról a gondolatok lineáris összekapcsolásával.

Elbeszélések vagy leírások lényegének összefoglalása folyamatos beszédben, a gondolatok lineáris összekapcso-

lásával. Részletes élménybeszámoló az érzések és reakciók bemutatásával. Valóságos vagy elképzelt események

részleteinek bemutatása. Könyv vagy film cselekményének összefoglalása és az ehhez kapcsolódó reakciók meg-

fogalmazása. Álmok, remények és ambíciók, történetek elmondása. Vélemények, tervek és cselekedetek rövid

magyarázata. Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témákról. Előre megírt, lényegre törő, követhető elő-

adás ismerős témáról. Az összefüggő beszéd tervezése során új kombinációk, kifejezések begyakorlása, alkal-

mazása. Az összefüggő beszédben kompenzáció alkalmazása, például körülírás elfelejtett szó esetén.

Ismerős kontextusokban a nyelvi norma követésére törekvő nyelvhasználat. A nyelvi eszközök rugalmas haszná-

lata a mondanivaló kifejezésére, ezek adaptálása kevésbé begyakorolt helyzetekben. A közlés magabiztos beve-

zetése, kifejtése és lezárása alapvető eszközökkel. Önellenőrzés és önkorrekció, például a félreértéshez vezető

hibák felismerése és javítása.

Mindezeknek a szóbeli érettségi vizsgán történő alkalmazására való felkészülés.


Leírások, képleírások, témakifejtés (például vizuális segédanyag alapján), elbeszélő szöveg, érveléssor, előadás,

prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, versek, rapszövegek.


Előzetes tudás

A tanuló megérti a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre

törő szövegek fő gondolatait. Tudja, hogy a szövegek olvasásakor a helyzetnek megfe-

lelő stratégiákat kell alkalmaznia, és képes az ismeretlen elemek jelentését a szöveg-

környezet segítségével kikövetkeztetni.

A tematikai egység


A nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési körhöz kapcsolódó, lényegre törő

szövegek megértése. Az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges részin-

formációk kiszűrése.

A fejlesztés tartalma A fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, hétköznapi nyelven íródott szövegekben, például

levelekben, brosúrákban és rövid, hivatalos dokumentumokban. A feladat megoldásához szükséges információk

megtalálása hosszabb szövegekben is. A fontos gondolatok felismerése ismerős témákról szóló, lényegre törő

újságcikkekben. A gondolatmenet és a következtetések felismerése világosan írt érvelésekben. A köznyelven írt

szövegekben az érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése. A mindennapi témákkal összefüggő, köz-

nyelven írt magánlevelek megértése annyira, hogy sikeres írásbeli kommunikációt tudjon folytatni. Különböző

eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasításának megértése. Ismert témájú hivatalos levél-

ben az elintézéshez szükséges információk megértése. Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen

ismeret alkalmazása a szövegértés során. A feladat elvégzéséhez szükséges információk összegyűjtése a szöveg

különböző részeiből, illetve több szövegből. Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret

alkalmazása a szövegértés során. Az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a mondat megértett részei

és a szövegösszefüggés alapján. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szö-

vegben. Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során.


Utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospek-

tus, műsorfüzet), játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport),

internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, képregények, viccek egyszerű irodalmi szövegek.

25

Fejlesztési egység Írás

Előzetes tudás

A tanuló egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmaz ismert, hétköznapi témák-

ról.

Írásban beszámol eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomásairól és véleményé-

ről; írásbeli interakciót kezdeményez, fenntartja és befejezi.

Jegyzetet készít olvasott vagy hallott köznyelvi szövegből, illetve saját ötleteiről.

Minták alapján rövid, lényegre törő szövegeket alkot az ismert műfajok főbb jellegze-

tességeinek és alapvető stílusjegyeinek követésével.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Részletesebb, összefüggő és tagolt szövegek fogalmazása ismert, hétköznapi és elvon-

tabb témákról.

Eseményekről, élményekről, érzésekről, benyomásokról és véleményről írásbeli be-

számolás, valamint vélemény alátámasztása.

Hatékony írásbeli interakció folytatása.

Jegyzetkészítés olvasott vagy hallott, érdeklődési körhöz tartozó szövegről, illetve

saját ötletekről.

Több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegek létrehozása a műfaj főbb jel-

legzetességeinek és stílusjegyeinek alkalmazásával.


Egyszerű, összefüggő, lényegre törő szöveg írása számos, érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témában, rövid,

különálló elemek lineáris összekapcsolásával.

Hírek, gondolatok, vélemények és érzések közlése olyan elvontabb és kulturális témákkal kapcsolatban is, mint

például a zene vagy a művészet.

Információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása, pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak.

Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban).

Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése, online ügyintézés.

Életrajz, lényegre koncentráló leírás, elbeszélés készítése.

Riport, cikk, esszé írása.

Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése.

Saját ötletekről jegyzet készítése.

Interaktív írás esetén megerősítés, vélemény kérése, az információ ellenőrzése, problémákra való rákérdezés, ill.

problémák elmagyarázása.

Az írás egyszerű tagolása: bevezetés, kifejtés, lezárás; bekezdések szerkesztése.

Néhány egyszerű szövegkohéziós és figyelemvezető eszköz használata.

Az alapvető írásbeli műfajok fő szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben/e-mailben megszólítás, záró

formula; a formális és informális regiszterhez köthető néhány szókincsbeli és helyesírási sajátosság).

Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rap, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet, paródia írása,

illetve átírása).

Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltésük.

Kész szövegekből számára hasznos fordulatok kiemelése és saját írásában való alkalmazása.

Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak a fogalmazásban való megjelenítése.

Írásának tudatos ellenőrzése, javítása; félreértést okozó hibáinak korrigálása.

A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS

rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép).


Hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív; listák; hagyományos és elektronikus képeslapok;

poszterszövegek; képaláírások. Üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó leve-

lek, e-mailek vagy internes profilok. Tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és e-mailek; személyes

információt, tényt, illetve tetszést/nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort

tartalmazó instrukciók. Egyszerű ügyintéző levelek/e-mailek (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaiga-

zolás); egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, rövid jellemzések. Rövid leírások; jegyzetek; riportok, cikkek,

esszék, felhívások, versek, rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák.

26

Tematikai egység A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE 2 óra

Bemeneti mérés A tanulók előzetes tudásának azonosítása.


Témák és kapcsolódási pontjaik Órakeret* Személyes vonatkozások, család





a célországokban.


ta



gű országok; más népek kultúrái


irodalma

18 óra


Emberek külső és belső jellemzése. Baráti

kör. Társas kapcsolatok. Női és férfi szerepek,







ban


ta



szóbeli költészete. Különböző kultúrák iro-

dalma










20 óra

Környezetünk













hasznosítás.



18 óra

Az iskola









szágokban.







A munka világa






ció és munka.

20 óra


27

Tematikai egység A TELJESÍTMÉNY MÉRÉSE A 11. ÉVFOLYAMON

2 óra

JAVASLAT

A mérést három területen (olvasott és hallott szövegértés és az íráskészség) vé-

gezzük;

a nyelvi jelentésre és ne a nyelvi formára koncentráljunk;

az olvasott szöveg értését mérő feladatokban a szövegek lényegét kelljen megér-

teni a szövegösszefüggésre támaszkodva, vagy konkrét információt kelljen kike-

resni a szövegből;

a feladatok fokozatosan nehezedő itemeket tartalmazzanak a minimumszinttől az

alapszint felé vezető skálán;

a szövegek a célcsoportok számára érdekesek, motiválók legyenek, olyan témakö-

rökhöz kapcsolódjanak, melyek az elvégzett tananyagban megtalálhatók;

a feladatokhoz idegen nyelven egyszerűen megfogalmazott, közérthető utasításo-

kat adjunk.

a feladatok mindegyike példával kezdődjön.

lényeges a párosításon alapuló feladatoknál, hogy a szükségesnél mindig több

lehetőség közül kelljen az odaillőt kiválasztani.

A feladatlap az érettségi vizsgák feladattípusaiból állhatnak: olvasott/hallott szö-

veg értése: igaz-hamis-nincs a szövegben, feleletválasztós feladatok, párosítás, hi-

ányos szöveg, rövid válaszok, mondatkiegészítés, összekevert bekezdések; nyelv-

helyesség: feleletválasztós feladatok, szövegkiegészítés, szóképzés; íráskészség:

rövid szöveg: képeslapírás, meghívás, üzenet; hosszabb szöveg: baráti levél, ér-

deklődő, panasz-, állásra jelentkező levél.

TOVÁBBHALADÁS

FELTÉTELEI

(A fejlesztés várt

eredményei a

ciklus végén)

A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni

a köznyelvi beszédet a számára ismerős témákról.

Képes önállóan boldogulni, véleményt mondani és érvelni a min-

dennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Stílusában és

regiszterhasználatában alkalmazkodik a kommunikációs helyzet-

hez.

Ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek

segítségével az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos, érthe-

tő, a főbb pontok tekintetében tartalmilag pontos, stílusa megfele-

lő.

Több műfajban képes részleteket is tartalmazó, összefüggő szöve-

geket fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Írás-

beli megnyilatkozásaiban megjelennek műfaji sajátosságok és kü-

lönböző stílusjegyek.

Képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes részinformáci-

ókat a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kap-

csolódó, lényegre törően megfogalmazott szövegekben.

28



o Mérés-értékelés (próbaérettségi): 2+4 óra


o Szabadon felhasználható: 5 óra ***

*** Szaktanár szabadon felhasználhatja (5 óra)

Tematikai

egység SZABADON FELHASZNÁLHATÓ ÓRAKERET Órakeret

+ 5 óra

JAVASLAT

A szaktanár kompetenciája beosztani az 5 órát.

Lehetőségek:

A tanulók előzetes tudásának felmérése

Szóbeli kommunikáció

Szituációs gyakorlatok

Hallás utáni szövegértés

Szóbeli érettségi (nyelvvizsga) szimulálása

Levél írása

Egyéb


Előzetes tudás


forduló ismerős témákról. Megérti a legfontosabb információkat az aktuális esemé-

nyekről szóló vagy az érdeklődési köréhez kapcsolódó rádió- és tévéműsorokban, ha

viszonylag lassan és érthetően beszélnek.

A tematikai egy-

ség fejlesztési cél-

jai


teiben is. Egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek

megértése több beszélő esetén is. Fontos információk megértése azokban a rádió- és

tévéműsorokban, filmjelenetekben, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdek-

lődési köréhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően be-

szélnek.



12. ÉVFOLYAM

(ESTI TAGOZAT)

29


Előzetes tudás

A tanuló felkészülés nélkül megbirkózik a mindennapi élet legtöbb

helyzetével.

Gondolatokat cserél, véleményt mond az érdeklődési körébe tartozó

témákról.



A tematikai egység


Önálló boldogulás a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében

is

Gondolatok cseréje, véleménynyilvánítás és érvelés az érdeklődési kör-

be tartozó és általános témákról is. A leggyakoribb kommunikációs for-

gatókönyvek ismerete és biztonsággal történő alkalmazása. Alkalmaz-

kodás a kommunikációs helyzethez stílusban, regiszterhasználatban.


Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén, felkészülés nélkül. Érzelmek kifejezése és reagálás

mások érzelmeire, mint például reménykedés, csalódottság, aggodalom, öröm. Problémák felvetése,

megvitatása, teendők meghatározása, választási lehetőségek összehasonlítása. A tanulmányokhoz,

érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere, álláspont kifejtése,

rákérdezés mások nézeteire. Gondolatok, vélemény kifejezése kulturális témákkal kapcsolatban, pél-

dául zene, film, könyvek. Elbeszélés, újságcikk, előadás, eszmecsere, interjú vagy dokumentumfilm

összefoglalása, véleménynyilvánítás, a témával kapcsolatos kérdések megválaszolása. Nézetek világos

kifejtése, érvek egyszerű cáfolata. Választási lehetőségek összehasonlítása, előnyök és hátrányok mér-

legelése. Utazások során felmerülő feladatok, például közlekedés, szállás intézése vagy ügyintézés a

hatóságokkal külföldi látogatás során. Váratlan nehézségek kezelése (pl. elveszett poggyász, lekésett

vonat). Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése akár váratlan nehézségek esetén is, panasz,

reklamáció. Részletes utasítások adása, követése és kérése (pl. hogyan kell valamit csinálni). Interjú-

ban, konzultáción való részvétel kezdeményezése és információ megadás (pl. tünetek megadása orvos-

nál). Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel. Ismerős témáról beszélgetés kez-

deményezése, fenntartása, szó átvétele, átadása, mások bevonása, beszélgetés lezárása. Beszélgetésben

elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, félreérthető megfogalmazás

javítása, körülírás, szinonimák használata. A kommunikációs eszközök széles körének alkalmazása és

reagálás azokra közismert nyelvi megfelelőik semleges stílusban való használatával. Az udvariassági

szokások ismerete és alkalmazása.

A mindennapi témák, család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események megtárgyalásához

elegendő szókincs és annak általában helyes alkalmazása.



Általában tisztán érthető kiejtés és intonáció. A szóbeli interaktív vizsgához szükséges kommunikációs stratégiák.



30




A tematikai egység



ismerős témakörökben.

Érthető és folyamatos beszéd, a mondanivaló tudatos nyelvtani és szókincsbeli meg-

tervezése és szükség szerinti módosítása.





lásával.

Részletes élménybeszámoló az érzések és reakciók bemutatásával.

Valóságos vagy elképzelt események részleteinek bemutatása.

Könyv vagy film cselekményének összefoglalása és az ehhez kapcsolódó reakciók megfogalmazása.

Álmok, remények és ambíciók, történetek elmondása.

Vélemények, tervek és cselekedetek rövid magyarázata.

Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témákról.

Előre megírt, lényegre törő, követhető előadás ismerős témáról.

Az összefüggő beszéd tervezése során új kombinációk, kifejezések begyakorlása, alkalmazása.

Az összefüggő beszédben kompenzáció alkalmazása, például körülírás elfelejtett szó esetén.

Ismerős kontextusokban a nyelvi norma követésére törekvő nyelvhasználat.

A nyelvi eszközök rugalmas használata a mondanivaló kifejezésére, ezek adaptálása kevésbé begyakorolt helyze-

tekben.

A közlés magabiztos bevezetése, kifejtése és lezárása alapvető eszközökkel.

Önellenőrzés és önkorrekció, például a félreértéshez vezető hibák felismerése és javítása.






Előzetes tudás


törő szövegek fő gondolatait.

Tudja, hogy a szövegek olvasásakor a helyzetnek megfelelő stratégiákat kell alkal-

maznia, és képes az ismeretlen elemek jelentését a szövegkörnyezet segítségével kikö-

vetkeztetni.

A tematikai egység



szövegek megértése.

Az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges részinformációk kiszűrése.









ismeret alkalmazása a szövegértés során.

31

A feladat elvégzéséhez szükséges információk összegyűjtése a szöveg különböző részeiből, illetve több szöveg-

ből. Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. Az isme-

retlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a mondat megértett részei és a szövegösszefüggés alapján. Az auten-

tikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. Felkészülés mindezek alkalmazá-

sára az érettségi vizsga feladatainak megoldása során.






Előzetes tudás

A tanuló egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmaz ismert, hétköznapi

témákról. Írásban beszámol eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomá-

sairól és véleményéről; írásbeli interakciót kezdeményez, fenntartja és befeje-

zi. Jegyzetet készít olvasott vagy hallott köznyelvi szövegből, illetve saját ötle-

teiről. Minták alapján rövid, lényegre törő szövegeket alkot az ismert műfajok

főbb jellegzetességeinek és alapvető stílusjegyeinek követésével.

A tematikai egység


céljai

Részletesebb, összefüggő és tagolt szövegek fogalmazása ismert, hétköznapi

és elvontabb témákról. Eseményekről, élményekről, érzésekről, benyomások-

ról és véleményről írásbeli beszámolás, valamint vélemény alátámasztása.

Hatékony írásbeli interakció folytatása. Jegyzetkészítés olvasott vagy hallott,

érdeklődési körhöz tartozó szövegről, illetve saját ötletekről. Több ismert mű-

fajban is rövid, lényegre törő szövegek létrehozása a műfaj főbb jellegzetessé-

geinek és stílusjegyeinek alkalmazásával.


Egyszerű, összefüggő, lényegre törő szöveg írása számos, érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témá-

ban, rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Hírek, gondolatok, vélemények és érzések

közlése olyan elvontabb és kulturális témákkal kapcsolatban is, mint például a zene vagy a művészet.

Információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása, pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak. Vé-

leményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban). Formanyomtatvány, kérdő-

ív kitöltése, online ügyintézés. Életrajz, lényegre koncentráló leírás, elbeszélés készítése. Riport, cikk,

esszé írása. Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése. Saját

ötletekről jegyzet készítése. Interaktív írás esetén megerősítés, vélemény kérése, az információ ellen-

őrzése, problémákra való rákérdezés, ill. problémák elmagyarázása. Az írás egyszerű tagolása: beveze-

tés, kifejtés, lezárás; bekezdések szerkesztése. Néhány egyszerű szövegkohéziós és figyelemvezető

eszköz használata. Az alapvető írásbeli műfajok fő szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levél-

ben/e-mailben megszólítás, záró formula; a formális és informális regiszterhez köthető néhány szó-

kincsbeli és helyesírási sajátosság). Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rap,

rigmus, dalszöveg, rövid jelenet, paródia írása, illetve átírása). Írásos minták követése és aktuális tar-

talmakkal való megtöltésük. Kész szövegekből számára hasznos fordulatok kiemelése és saját írásában

való alkalmazása. Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak a fogalmazásban való megjeleníté-

se. Írásának tudatos ellenőrzése, javítása; félreértést okozó hibáinak korrigálása. A mondanivaló köz-

vetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés,

emotikon, rajz, ábra, térkép, kép).



poszterszövegek; képaláírások. Üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tartalmazó bemutat-

kozó levelek, e-mailek vagy internes profilok. Tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és e-

mailek; személyes információt, tényt, illetve tetszést/nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegy-

zések; egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók. Egyszerű ügyintéző levelek/e-mailek (pl. tuda-

kozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás); egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, rövid jellem-

zések. Rövid leírások; jegyzetek; riportok, cikkek, esszék, felhívások, versek, rapszövegek, rigmusok,

dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák.

32

TÉMAKÖRÖK ÉS KAPCSOLÓDÁSI PONTOK A 12. ÉVFOLYAMON (Összesen 84 óra)

Életmód

Napirend, időbeosztás. Az egészséges élet-

mód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a

testmozgás szerepe az egészség megőrzésé-

ben, testápolás). Életünk és a stressz. Étkezési

szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek,

sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermek-

ben, gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és

interneten. Gyakori betegségek, sérülések,

baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos,

kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód

nálunk és más országokban. Függőségek

(dohányzás, alkohol, internet, drog stb.)



ételek.



élők, betegségmegelőzés, elsősegély. 18 óra



mozi, koncert, kiállítás stb. A művészetek

szerepe a mindennapokban. Sportolás, ked-

venc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé,

videó, számítógép, internet. Az

infokommunikáció szerepe a mindennapok-

ban. Kulturális és sportélet nálunk és más

országokban.


Magyar nyelv és irodalom: különböző kultú-

rák mítoszai, mondái; a reklám és a popzene

új szóbeli költészete.



sport és olimpia története, példaképek szere-

pe, sportágak jellemzői.

Ének-zene: népzene, klasszikus zene, popze-

ne. Egyházi énekek

Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, be-

szédre késztetés, befogadás, értelmezés.


értelmezése.

18 óra

Utazás, turizmus


közlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyara-

lás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészü-

letek, egy utazás megtervezése, megszervezé-

se. Az egyéni és a társas utazás előnyei és

hátrányai. Turisztikai célpontok. Célnyelvi és

más kultúrák.






gű országok

18 óra



technikai eszközök szerepe a mindennapi

életben. Az internet szerepe a magánéletben, a

tanulásban és a munkában


kapcsolattartás, információ keresése, az in-

formatikai eszközöket alkalmazó média, az

elterjedt infokommunikációs eszközök elő-

nyei és kockázatai, a netikett alapjai, élőszó-

val kísért bemutatók és felhasználható eszkö-

zeik.

18 óra






Földrajz: A pénz. A tőke. Pénzpiacok. Gaz-

dasági szektorok. Szolgáltatások. Adósság. 10 óra

33

KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK 11-12. ÉVFOLYAM (B1) A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök

Kezdeményezés és válasz

Megszólítás Excuse me. Pardon?

Köszönés How do you do?

Good morning.

Hello Tom.

Hello, how are you?

Hi!

How do you do?

Good morning.

Hello Mary.

Very well, thank you. And how about

you?

Hi!

Elköszönés

Goodbye.

Bye-bye!

Good night.

Take care.

Goodbye.

Bye!

See you!

Good night.

Thanks. Bye!

Köszönet és arra reagálás Thanks.

Thank you very much.

Thanks a lot.

It’s very kind of you.

Not at all.

You are welcome.

No problem.

Don’t mention it.

Bemutatkozás, bemutatás My name is…

May I/Can I/ Let me introduce myself.

May I/Can/ Let me introduce you to

Rosy?

Hello.

Hi!

Pleased to meet you. Nice to meet

you.

Telefonon más személy

kérése

Can I speak to George, please?

Could you put me through to Mrs Hamil-

ton, please?

Yes, just a minute, please.

Telefonálásnál elköszönés I’ll call back again later this evening.

It was lovely to speak to you.

Thanks for ringing. Bye!

Bye!

Üdvözletküldés Give my love / regards to… I will.

Érdeklődés hogylét iránt és

arra reagálás

How are you feeling today?

What’s the matter?

Fine. / OK / All right. Much better,

thanks. Not very well, I am afraid.

Engedélykérés és reagálás: May I use your telephone?

Do you mind if I open the window?

Yes, go ahead.

Not at all.

Bocsánatkérés és arra

reagálás

I am sorry. I am very sorry.

I beg your pardon

That’s all right.

It doesn’t matter. Never mind.

Gratulációk, jókívánságok

és arra reagálás

Happy Christmas/New year/Birthday!

Many happy returns (of the day)

Congratulations!

Happy Christmas /New Year/ Birth-

day!

Thank you.

Thank you, the same to you.

Megszólítás személyes

levélben

Dear John,

Elbúcsúzás személyes

levélben

Best wishes,

Love (from),

I am looking forward to hearing from you

soon.

Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök

Öröm, sajnálkozás, bánat Are you happy about that?

What do you think of that?

Great!

I’m so glad/very happy.

I’m glad to hear that.

I’m so pleased that…

Good for you.

Congratulations.

34

How do you feel about that? I feel so happy for…

I’m sorry to hear that.

What a pity.

Oh, no!

Oh, dear!

I feel so sorry for…

Elégedettség, elégedetlen-

ség, bosszúság

What do you think of…?

Are you pleased with…?

Are you happy with…?

Are you satisfied with…?

That’s fine/nice/not bad.

That was fine/good/ nice

I’m quite satisfied with…

I’m quite happy with…

I’m quite pleased with…

It’s not good enough.

That wasn’t very good.

Csodálkozás Jane has lost her money.

Tom is twenty.

This is a book for you.

How come?

Is he?

What a surprise!

Remény What are you hoping for?

What are you looking forward to?

I am looking forward to…

I hope you’ll have time to join me for

dinner.

Aggódás, félelem What’s the matter? I am worried about my boyfriend


Véleménykérés, és arra

reagálás

What do you think? How do you like it? I think it is rather strange. I like

it.

Valaki igazának az elisme-

rése és el nem ismerése

You are right. You are wrong.

Egyetértés, egyet nem értés Do you agree?

What’s your opinion?

How do you feel about it?

OK

All right.

I think he’s wrong/right.

Érdeklődés, érdektelenség Are you interested in sports? I am interested in gardening.

It doesn’t really bother me.

Tetszés, nem tetszés Do you like Greek food?

What do you think of my boyfriend?

I think it’s great. I don’t like it.

He looks nice.

Dicséret, kritika You are really helpful.

Akarat, kívánság Would you like a cake? I’d like an ice-cream, please.

Képesség

Can you speak French?

Are you able to ride a horse?

I can understand French.

I am unable to ride a horse.

Kötelezettség Must we fill in this form now?

When do we have to leave?

We must fill it in now.

Right now.

Szükségesség Is that necessarily so?

People must sleep sometimes.

Lehetőség It may rain.

She might be late.

Ígéret Will you come and meet me at the station? Don’t worry, I will.

I promise to be there at five.

Szándék, kívánság What would you like to do?

Would you like to have a rest?

I’d like to see that film

I’d rather not go out tonight.

Dicséret, kritika It’s great. It’s a good idea. It’s boring.

Ítélet, kritika Do you approve of this action? That’s good/not bad / terrible.

Szándék, terv Are you going to visit the Browns today? I’m planning to do so.


Dolgok, személyek

megnevezése, leírása

What is it?

What’s it in English?

What is his house like?

It’s…/ That’s…/ It’s a kind

of…/ It’s used for…

It’s big and comfortable.

Információ kérés, adás:

Are you all right?

When are the guests coming?

Yes, I am.

At 6 p.m.

Tudás, nemtudás Where is she? I have no idea.

35

Események leírása What happened?

First she finished lunch, then she

phoned her friend and finally

they all met at the cinema.

Bizonyosság, bizonytalan-

ság

Do you think they will come?

How old do you think she is?

They will probably come. They

might come, or they might not

come.

She can’t be very old. She must

be 25.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök

Kérés és arra reagálás Can you give me a pen?

Do you have a pen by any chance?

Yes, sure. Yes, of course.

I’m afraid I can’t.

I am afraid, I don’t.

Javaslat és arra reagálás Let’s go to the cinema tonight. Good idea.

Segítségkérés és arra való

reagálás

Will you do the washing up for me, please? Certainly. Not now. I am very

busy.

Segítség felajánlása I am going to the food-store. Shall I bring you

something?

I’ll do the ironing for you.

No, thank you.

That would be kind of you.

Meghívás és arra reagálás Are you free on Tuesday? Let’s meet on Sun-

day.

Yes, I am. Good idea.

Kínálás és arra reagálás Have an orange.

Here you are.

Let me get you another drink.

Yes, please. No, thank you.

Thank you.

Tanács és arra reagálás What shall I do?

What do you recommend me?

I think you should …

I don’t think you should….

Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök

Megértés biztosítása Visszakérdezés, ismétléskérés Did you say the castle?

Sorry, where does she live?

Sorry, what did you say his

name was?

Nem értés, magyarázatkérés, magyarázatértés

ellenőrzése

Sorry, I don’t understand.

Could you understand?

Am I making myself clear?

Sorry, what does that mean?

Betűzés kérése, betűzés Can you spell it for me? It

spells…

Felkérés hangosabb, lassúbb beszédre Could you speak a little more

slowly, please?

Sorry, that was a bit too fast.

Párbeszéd strukturálása: Beszédszándék jelzése, beszélgetés kezdése I’ll tell you what;

I’ve just had a thought.

The question is how many …….

The trouble is, that….

Elemek összekapcsolása Put the blouse on first, and

then…

Összefoglalás Well, to sum it up…

Beszélgetés lezárása Right…okay

Well, it’s been nice talking to

you.

36

A TELJESÍTMÉNY MÉRÉSE

A 12. ÉVFOLYAMON

4 ÓRA

A 12. évfolyamon a mérés lehetőséget ad arra, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és kipróbálják a gyakorlatban az ezeknek

megfelelő stratégiákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat. A teljesítménymérés visszajelzést ad a tanítási-tanulási folyamat utolsó szakaszában az elért eredményekről, és fejlesztendő területekről. A mérésnek tartalmilag és formailag összhangban kell állnia az érettségi vizsga követel-ményeivel.

KÖVETELMÉNYEK A

12. ÉVFOLYAM

VÉGÉN

B1 nyelvi szint.

A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is

megérteni a köznyelvi beszédet a számára ismerős té-

mákról. Képes önállóan boldogulni, véleményt mondani és érvelni a min-



hez.

Ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és szerkeze-

tek segítségével az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos,

érthető, a főbb pontok tekintetében tartalmilag pontos, stílusa

megfelelő.



beli megnyilatkozásaiban megjelennek műfaji sajátosságok és

különböző stílusjegyek.

Képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes részinformá-

ciókat a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez

kapcsolódó, lényegre törően megfogalmazott szövegekben.

37

Biológia


A/2. változat





38

BIOLÓGIA

9-12. ÉVFOLYAM

(ESTI TAGOZAT)

A kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgy tartalmi felépítése a diszciplináris hagyományokra

épül. A középiskolai tanulmányok első évének témakörei a rendszertan, az ökológia és az etológia.

A növény- és állatrendszertan tanulmányozása során fejlődik a tanulók rendszergondolkodá-

sa, amely a saját tanulási stratégia kialakítását is támogatja. Az élővilág sokféleségének és szépségé-

nek meglátása, az e sokféleségben való eligazodás képessége segíti a természet, és annak evolúciós

szempontból különös értéket jelentő sokféleségének megőrzése iránti felelősségérzet alakulását. A

nagy élőlénycsoportok egészségügyi és gazdasági jelentőségének, az ökológiai rendszerek megóvásá-

nak és fenntartásuk gyakorlati teendőinek megismerése nemcsak a természettudományos kompe-

tenciát, hanem a környezettudatos gondolkodáson alapuló felelős állampolgári magatartás alakulását

is fejleszti. A természettudományos vizsgálódási módszerek és modellek megismerése és egy részük-

nek a kipróbálása fontos a tudományos megismerés módszereinek és korlátainak, a változás elfoga-

dásának megértése szempontjából. A magyar tudósok munkásságának, valamint a Kárpát-medence

élővilágának, természeti értékeinek és az azokkal való gazdálkodás módjainak megismerése a nemze-

ti öntudat erősítéséhez is hozzájárul. Az adatok, információk internetes keresése, a könyvtári gyűjtő-

és kutatómunka a digitális kompetencia gyakorlati alkalmazásán keresztül történő megerősítését és

az önálló tanulás képességét is fejleszti.

9-10. évfolyamon a helyi tanterv csak 32 órát tervez.

4 tanóra szabadon tervezhető a szaktanár döntése szerint.

39

9. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 36

Heti óraszám: 1 óra

4 tanóra szabadon tervezhető a szaktanár döntése szerint!

Tematikai egység MIKROBIOLÓGIA 3 óra

Előzetes tudás Vírusok, baktériumok, egyszerű eukarióták, gombák általános jellem-zői.

A tematikai egység fejlesztési céljai

A mikrobák és egyszerű eukarióták példáján a széleskörű elterjedtség és a változatosság közötti kapcsolat felismertetése. A baktériumok, gombák, vírusok egészségügyi és gazdasági jelentőségének igazolása konkrét példák alapján.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazá-sok: Hogyan függenek össze a baktériumok életműkö-dései az élelmiszerek romlásával, betegségekkel, járványokkal? Melyek a gyors szaporodás feltét-elei és következményei? A mikrobiális tevékeny-ség mezőgazdasági, élelmiszer- és gyógyszeripari jelentősége. Ismeretek: Sejtes és nem sejtes szerveződési formák. A sejtek anyag- és energiaforrásai, az autotróf és heterotróf élőlények működésének összefüggése. A fertőzések megelőzésének módjai, az orvoshoz fordulás szabályai. Az ember és a mikrobák sokré-tű kapcsolata. Életterek benépesítési lehetősége-inek áttekintése a mikrobák példáján.

Mikroszkópos kép értelmezése. Az internet és a könyvtár használata a mikro-bák megismerésére.

Kapcsolódási pontok: Fizika: geometriai optika, domború lencse képalkotása Kémia: kísérleti eszközök és használatuk; a szén szervetlen és szerves vegyületei; a kén és vegyületei; a metán; oxidáció és redukció; fertőtlenítőszerek; halogén elemek. Földrajz: a Naprendszer bolygói, mellékbolygói; a fertőző betegségek, járványok összefüggése a né-pességszám alakulásával Matematika: geometria, poliéderek; mennyiségi összehasonlítás, mértékegységek Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az antibiotikumok bevezetésének hatása a népes-ségszám változására; a járványok történeti jelentősége. Magyar nyelv és irodalom: a járványok irodalmi ábrázolása.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Sejtes és nem sejtes szerveződés, autotróf, heterotróf, kemo- és fototróf életmód, vírus, baktérium.

40

Tematikai egység A NÖVÉNYEK ÉS A GOMBÁK 5 óra

Előzetes tudás Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csopor-tosításának elvei (Linné és Darwin), ivaros és ivartalan szaporodás.


A rendszerezés lehetséges módjainak bemutatása. A felépítés és a működés összekapcsolása a növényi szövetek mik-roszkópi megfigyelése során. A nagy élőlénycsoportok környezeti, egészségügyi és gazdasági je-lentőségének bemutatása.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazá-sok:

Milyen szempontok alapján csoportosíthatóak az élőlények? Mi magyarázza a környezetünkben élő növények életműködéseit: a felszívást, a növeke-dést, a virágzást, a levélhullást? Mi az évgyűrű, mitől odvasodnak a fák? Miért örülnek a gazdák a méhek munkájának? Melyik gombát ne szedjem le? Hogyan kerülhető el a penészesedés, a kerti növények gombás fertőzése?

Ismeretek: Testszerveződési típusok a növények országában. A növényi szövettípusok. A nagy növényi rend-szertani csoportok (moszatok, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők) jellemzése. A testfel-építés, az életműködések és a szaporodásmód kapcsolata az élőhellyel. A növények ivartalan szaporítása. A gombák testfelépítése, anyag- és energiaforgalma, szerepük az életközösségekben. Az ehető és mérgező gombák. A növények, gom-bák, mikrobák szerepe a talaj képződésének fo-lyamatában. A talaj védelmének fontossága a fenntartható gazdálkodásban.

Mikroszkópos képek, kész és készített prepa-rátumok vizsgálata. Példák a növényi szöve-tek felépítése és működése közötti kapcsolat-ra. A megfigyelések rögzítése vázlatrajz for-májában.

A növények szerepének bemutatása az embe-riség táplálkozásában önálló ismeretszerzés alapján.

A vizsgált növényi szervek felépítésén keresz-tül az okság és korreláció elemzése az életfo-lyamatok kapcsolataiban.

A talaj és az élőlények kapcsolatának elemzé-se konkrét példák alapján. A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése.

Kapcsolódási pontok: Kémia: a víz adszorpciója, oxidáció (sejtlégzés) és redukció (fotoszintézis), viaszok, cellulóz, szénhidrátok, olajok, fehérjék, vitaminok. Földrajz: A humuszképződés, a Föld természetes növénytakarója; egyes fajok jelentősége a táplálék-ellátásban; a mezőgazdaság termelési módjai, ágazatai; globális környezeti problémák Fizika: lencserendszerek (mikroszkóp), elektronmikroszkóp, energia Vizuális kultúra: a fa- és virágszimbolika. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a termelési módok és a társadalmi fejlődés kap-csolata. Matematika: halmazok.

KULCSFOGALMAK FOGALMAK

Növényi szövet és szerv, alkalmazkodás, telep, spóra, diffúzió, ozmózis, féligáteresztő hártya, talaj.

41

Tematikai egység AZ ÁLLATOK 5 óra

Előzetes tudás Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoporto-sításának elvei (Linné és Darwin).


A mechanikai szemlélet alkalmazása az életműködések magyarázata során. Az alkalmazkodási változások és az állatfajok földrajzi elterje-dése összefüggéseinek felismertetése. A felépítés és a működés kap-csolatának elemzése a vizsgált állati szervek és szövetek megfigyelése során.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalma-zások: Mit tanulhat a technika az állatoktól? Az állatte-nyésztés hatása az élelmiszeriparra, a mezőgaz-daságra és a népesedésre. Hogyan alkalmazkodott az állatok kültakarója, idegrendszere, táplálkozása, életritmusa, szapo-

rodása a környezetükhöz? Ismeretek: Az állati és emberi szövetek főbb típusai. A nagy állati rendszertani csoportok (szivacsok, csaláno-zók, férgek, ízeltlábúak, gerincesek) jellemzése testfelépítésük alapján. Állati szervek, életműkö-dések és a környezet közti kölcsönös kapcsolatok. Alkalmazkodási változások, fejlődési irányok az állatvilág evolúciójában.

Preparátumok, makettek, terepi tapasztala-tok ábrázolása.

A vizsgált állati szervek felépítésének megis-merésén keresztül az okság és korreláció elemzése az életfolyamatok kapcsolataiban.

Kapcsolódási pontok: Kémia: oxidáció; oxigén és vegyületei; fehérjék, szénhidrátok, zsírok; fehérjék, kalcium és vegyületei, hemoglobin, kollagén. Felületi feszültség, a mészváz összetétele, a kitin, diffúzió, ozmózis. Fizika: rugalmasság, szilárdság, emelőelv, gázok oldhatósága vízben, rakétaelv, a lebegés fel-tétele Földrajz: korallzátonyok, édesvizi és tengeri mészkő. A mészkő, a kőolaj és a földgáz képződé-se; földtörténeti korok. A tenger, mint táplálék-forrás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a gerinces állatok történeti jelentősége. Magyar nyelv és irodalom: a kutya szó nyelvi jelentésvilága, kapcsolódó jelentései

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK Állati szövet és szerv.

42

Tematikai egység KAPCSOLATOK AZ ÉLŐ ÉS ÉLETTELEN KÖZÖTT 7 óra

Előzetes tudás Élettelen környezeti tényezők és hatásuk az élőlényekre, a tűrőképes-ség, a faj.


Az életközösségek vizsgálatán keresztül az azokra jellemző kölcsönha-tások megismerése. Az életközösségek változásának, az anyagkörforgás folyamatainak megfigyelésén és vizsgálatán keresztül a ciklikus és lineá-ris változások megismerése. A terepen végzett vizsgálatok során a ter-mészeti rendszerek leírására szolgáló módszerek használata.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazá-sok: Mely fajok és miért élnek közös élőhelyen? Milyen kölcsönhatások kapcsolják össze az együtt élő fajokat? Mi határozza meg egy élőlény szerepét az életközösségben? Mi ma-gyarázza, hogy egyes fajok egyedszáma közel állandó, másoké hirtelen változásokat mutat? Ismeretek: A populáció és életközösség (társulás) fogalma, jellem-zői. Populáción belüli és populációk közti kölcsönha-tások: a szabályozás megvalósulása a populációk és a társulások szintjén. Az életközösségek vízszintes és függőleges elrendeződésének okai. Példák az életközösségekben zajló anyagkörforgásra (szén, nitrogén), az anyag és energiaforgalom össze-függésére. Táplálékpiramis (termelő-, fogyasztó-, le-bontó szervezetek).Táplálkozási hálózatok (biológiai produkció, biomassza). Ciklikus és egyirányú folyama-tok. Járványok, hernyórágás: véletlenszerű és kaotikus létszámingadozások.

Biológiai jelzések (indikációk) megfigyelése és megfejtése. Az élőlények közötti kapcsolatok rendszeré-nek elemzése. Összetett ökológiai rendszerek elemzése az interneten és az írott szakiroda-lomból gyűjtött anyagok alapján. Egyszerű kísérlet tervezése és elvégzése az élőlények egymásra gyakorolt hatásának vizs-gálatára, az eredmények elemzése. A biológiai rendszerek térbeli és időbeli vál-tozásait leíró grafikonok, diagramok értelme-zése. Mennyiségi és minőségi változások okainak elemzése. Struktúra és funkció összefüggéseinek elem-zése egyed fölötti szerveződési szinteken.

Kapcsolódási pontok: Földrajz: földrajzi övezetesség; a föld gömbhéjas szerkezete, bioszféra; az éghajlat tényezői, a levegő és a felszíni vizek felmelegedése. Matematika: matematikai modellek, (gráfok, függvények, függvényábrázolás, statisztikai elemzések); mennyiségekkel való műveletek Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Erőforrások, termelési kultúrák, környezetátalakítás. A szikesedés és talajerózió, mint történelemformáló tényezők; növényi, állati és emberi élősködők demográfiai hatásai


Fajlista, korfa, szimbiózis, predáció, élősködés, antibiózis, versengés, antibiotikum, rezisztencia, a környezet eltartóképessége, diverzitás, biomassza, táplálékpiramis.

43

Tematikai egység AZ ÁLLATOK VISELKEDÉSE 7 óra

Előzetes tudás Öröklött és tanult magatartásformák, társas szükségletek, a kísérlete-zés módszerei és célja.


Az élő rendszerek felépítésében és működésében megfigyelhető közös sajátosságok összegzése. A viselkedés és a környezet kapcsolatának megfogalmazása, és ezen keresztül az állati viselkedés, mint alkalmaz-kodási folyamat bemutatása.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazá-sok: Hogyan deríthető ki, hogy mit érzékelnek az állatok, és ebből mi a fontos számukra? Van-e célja és funkciója az állati viselkedéseknek? Mi az állati tájékozódás alapja? Miről és miért „beszélgetnek” az állatok? Megérthetjük-e „beszédüket”? Ismeretek: Az inger, kulcsinger és a motiváció. Az örök-lött és tanult magatartásformák és azok kom-binációi. Jelentős kutatók módszerei, tapasz-talatai és magyarázatai. Az állati és az emberi tájékozódás és tanulás típusai. Memória és a tanulás. Az állati és az emberi kommunikáció jellem-zői. A társas kapcsolatok típusai, szerepük a faj fennmaradásában.

Az öröklött és tanult magatartásformák meg-különböztetése példák alapján. Különböző tanulási módszerek gyűjtése, ösz-szehasonlítása különböző szempontok alap-ján (pl. hatékonyság). Az állati viselkedés megfigyelése, a tapasztalatok rögzítése és értelmezése, az eredmények bemutatása. Szaporodási stratégiák, az állati viselkedés és a környezet összefüggéseinek elemzése. Az állati és emberi kommunikáció formáinak összevetése vizsgált példákon keresztül.

Kapcsolódási pontok: Testnevelés és sport: mozgásformák. Fizika: rezgések, hullámok, frekvencia; hang, ultrahang. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a reklámok hatása, szupernormális ingerek. Etika: csoportnormák, önismeret, énkép. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a csoportos agresszió példái az emberiség törté-nelmében, a tömegek manipulálásának eszközei. Magyar nyelv és irodalom: verbális és non-verbális kommunikáció


Reflex, kulcsinger, motiváció, adaptáció, tanulás, kommunikáció, agresszió, altruizmus, kulturális öröklődés.

44

Tematikai egység MÁSFÉLMILLIÓ LÉPÉS MAGYARORSZÁGON 5 óra

Előzetes tudás Környezet, szerveződési szintek, környezetszennyezés, életközösség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A globális éghajlat-változások lehetséges okainak és következményei-nek elemzése. Egyes környezeti problémák (fokozódó üvegházhatás, savas eső, „ózon-lyuk”) következményeinek megismerésén keresztül az emberi tevékenység hatásának vizsgálata. A lokális és globális meg-közelítési módok megismerése és összekapcsolása, a környezettuda-tosság fejlesztése.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért és hogyan változtak a Kárpát-medence jellegzetes életközösségei történelmünk so-rán? Milyen formában nyújthat tartós megélhetést az ott élő közösségeknek? Mi jellemzi a köz-vetlen környezetem élővilágát? Ismeretek: Néhány jellemző hazai társulás (táj, életkö-zösség) és állapotuk.

A Kárpát-medence természeti képének, tájai-nak néhány fontos átalakulása az emberi gaz-dálkodás következtében. Tartósan fenntart-ható gazdálkodás és pusztító beavatkozások hazai példái.

A természetvédelem hazai lehetőségei, a biodiverzitás fenntartásának módjai.

Terepen vagy épített környezetben végzett ökológiai vizsgálat során az életközösségek állapotának leírására szolgáló adatok gyűjté-se, rögzítése, a fajismert bővítése. Egy helyi környezeti probléma felismerése, tanulmányozása és bemutatása: okok feltárá-sa, megoldási lehetőségek keresése. A lokális és globális megközelítési módok al-kalmazása egy hazai ökológiai rendszer ta-nulmányozása során.

Kapcsolódási pontok: Földrajz: a Kárpát-medence, hazánk nagytájai, erózió, humusz. Kémia: műtrágyák, növényvédőszerek, rovarölőszerek. Matematika: grafikonok, mérés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a Kárpát-medence történeti ökológiája (fokos gaz-dálkodás, lecsapolás, vízrendezés, szikesek, erdőirtás és - telepítés, nagyüzemi gazdálkodás). Magyar nyelv és irodalom: természetleírások (pl. Jókai Mór, Fekete István).


Biológiai sokféleség, természeti érték, természetvédelem, fenntartható fejlődés.

45

TOVÁBBHALADÁS

FELTÉTELEI

A fejlesztés várt

eredményei a

9. évfolyam végén

A tanuló tudja használni a fénymikroszkóp különböző fajtáit,

ahhoz előkészíteni a vizsgálati anyagokat.

Vizsgálatainak eredményeit rajzban/fényképekkel és írásban

rögzítse.

Ismeri a vírusok, baktériumok biológiai egészségügyi jelentő-

ségét, az általuk okozott emberi betegségek megelőzésének

lehetőségeit, a védekezés formáit.

Ismeri a féregfertőzéseket és azok megelőzési feltételeit, a kul-

lancscsípés megelőzését, a csípés esetleges következményeit.

A biológiai szerveződési szinteknek megfelelő sorrendben ta-

nult nagyobb élőlénycsoportok (mikroba,növény,állat, gomba)

elhelyezése a törzsfán.

Ok-okozati összefüggések felismerése az élőlények testfelépí-

tése, életműködése, életmódja között.

Az életmód és a környezet kölcsönhatásainak ismerete.

Az állatok különböző magatartásformáinak ismerete, ill. felis-

merése példákból.


46

10. ÉVFOLYAM

A biológiatanulás második évének diszciplináris téma-körei a sejtbiológia, az ember szervezettana és életta-na. A tanulók összekapcsolják a legalapvetőbb sejtszin-tű folyamatokat (felépítés és lebontás) kémiai ismere-teikkel (oxidáció, tápanyagmolekula-típusok). Az emberi szervezet anyagcsere-folyamatainak össze-

kapcsolásával képet nyernek a testünkben zajló folyamtokról, azok helyszíneiről és az egész-ségmegőrzés feladatairól. A homeosztázist fenntartó (szabályozó) funkciók közül a hormonális, az idegi és az immun-rendszer fő működéseit összefüggéseikben látják át, és összekapcsolják az általuk szabályo-zott, vezérelt folyamatokkal. Éves óraszám: 36



Tematikai egység A SEJT FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 5 óra

Előzetes tudás A fénymikroszkóppal látható fontosabb sejtalkotók. Állati és növényi sejt megkülönböztetése. A szövet fogalma, típusai.


Rendszerszemlélet alkalmazása a biológiai szerveződési szintek megkü-lönböztetésekor, és egymással való összefüggéseikre. Rendszer és kör-nyezet összefüggésének tudatos alkalmazása a sejt felépítésének és működésének magyarázatában. Felépítés és működés közötti összefüg-gések megértése, a szerkezeti struktúra és a kémiai felépítés összekap-csolása. Anyag, energia és információ fogalmainak alkalmazása a sejt-ben végbemenő folyamatok értelmezése során. Állandóság, változás és önazonosság értelmezése a sejtben zajló biokémiai folyamatok, vala-mint az öregedés vonatkozásában. A normális sejtműködés és az embe-ri egészség közti kapcsolat megfogalmazása.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért van többféle felépítésű és működésű sejt is az élőlényekben? Hogyan megy végbe a sejtekben az anyagok átalakítása? Milyen hatások gátolhatják, veszélyeztethetik a sejtek anyagcseréjét? Ismeretek: A víz biológiai szempontból fontos jellemzői. Az élő rendszereket felépítő szerves anyagok sajátos biológiai funkciói.

Fizikai-kémiai folyamatok biológiai szerepének, az élő állapot fizikai feltételeinek, határainak elemzése. Enzimműködés vizsgálata egy elvégzett kísérletben, a folyamat elemzése. Az élő rendszerek energiaszükségletének megértése, a sejtszintű energiaátalakító folyamatok lényegi ismerete, kapcsolatuk belátása. Struktúra és funkció összekapcsolása a sejtszintű folyamatok elemzése során.

47

Az enzimműködés lényege. A sejtkárosító hatások főbb típusai, (nehézfémek, mérgek, maró anyagok, sugárzások, hőhatás). A biológiai folyamatok energetikai összefüggései; a lebontó és a felépítő anyagcsere jellemzői, helyük a sejten belül. A kémiai kommunikáció lehetősége.

A szabályozott sejtműködés néhány funkciójának értelmezése a soksejtű szervezeten belül. A sejtek közötti anyag- és információforgalom jelentőségének belátása, példákon keresztül.

Kapcsolódási pontok: Fizika: diffúzió, ozmózis; hő, hőmérséklet; elektromágneses hullámok, hullámhossz; energia fogalma, mértékegysége, formái és átalakíthatósága, potenciál, feszültség. Kémia: fontosabb fémes és nem fémes elemek; szerves vegyületek sajátosságai, csoportjai; kémhatás, pH; ion; oldódás, oldatok koncentrációja, kémiai kötés, katalízis, katalizátor. Matematika: a mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal; a számok értelmezése a valóság mennyiségeivel, nagyságrendek; hossz-, terület-, felszín-, térfogatszámítás; halmazok használata, osztályokba sorolás, rendezés.

Informatika: az információ fogalma, egysége

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK Enzim, kicsapódás (koaguláció), anyagcsere (lebontó és felépítő), autotróf, heterotróf, sejtlégzés, erjedés, fotoszintézis, sejtalkotó.

48

Tematikai egység A TÁPLÁLKOZÁS 3 óra

Előzetes tudás

A tápanyag fogalma, típusai, a szervezetben betöltött szerepük. A tápcsatorna fő szakaszai, működése. A táplálkozás alapvető minőségi és mennyiségi szempontjai. Normál testsúly, testsúlyproblémák okai és következményei.


A táplálkozás energiaviszonyaival kapcsolatos mennyiségi szemlélet erősítése. Az egészséges táplálkozást szolgáló szokások, értékrendek, gyakorlati készségek erősítése, a kockázati tényezők csökkentése iránti igény felkeltése, az önmagunk iránti felelősség érzésének erősítése. A fontosabb emésztőszervi és anyagcsere betegségekkel kapcsolatos ismeretekre épülő, egészségmegőrzésre irányuló attitűdök, életviteli képességek fejlesztése.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért van szükségünk a különféle tápanyagokra? Hogyan függenek össze a sejtekben zajló folyamatok a táplálkozásunkkal? Mi történik az elfogyasztott ételekkel a tápcsatornában? Hová kerülnek a bélrendszerből felvett tápanyagok, mi történik velük a szervezetben? Hogyan függ össze a normál testsúly megőrzése a helyes táplálkozással? Milyen okai és következményei lehetnek a túlsúlynak, illetve az alultápláltságnak? Melyek a táplálkozással összefüggő gyakoribb megbetegedések, mit tehetünk a megelőzésük érdekében? Ismeretek: Tápanyagok energiatartalma, kémiai összetétele. A tápcsatorna szakaszai és működésük. A fontosabb emésztőnedvek, hatásuk. A máj szerepe. A normál testsúly. A túlsúly és elhízás következményei. A kiegyensúlyozott, változatos étrend jelentősége. Hiánybetegségek lehetséges okai, tünetei. Az élelmiszer-higiénia jelentősége. A tartós stressz hatása az emésztőrendszerre. A szájhigiéné, a rendszeres fogápolás.

A táplálkozás szervezet- és sejtszintű folyamatainak összefüggésbe hozása. A nyílt rendszer működésének értelmezése az anyagcsere példáján. A tápcsatorna-szakaszok felépítésének, a bennük végbemenő élettani folyamatok értelmezése. Egy szerv több funkciójának értelmezése a máj példáján. Az emésztési és a sejtszintű lebontási folyamatok közötti összefüggés felismerése. A normál testsúly megőrzése jelentőségének belátása Életmódhoz igazodó étrend tervezése. Vita a különböző táplálkozási szokások, divatok (pl. vegetarianizmus) előnyeiről és veszélyeiről. Az emésztőszervi fertőzések tüneteinek, valamint a megelőzés, a gyógyulás és a fertőzés terjedésével kapcsolatos teendők összegyűjtése. Liszt- és tejcukor-érzékeny beteg diétás ét-rendjének összeállítása. A diétahiba veszélye-inek bemutatása. Az epe hatásának modellezése.

49

Kapcsolódási pontok: Matematika: Halmazok használata; tulajdonságok kiemelése, analizálása. Szimmetria; forma, arányok összehasonlítása, osztályokba sorolása, rendezése különféle tulajdonságok szerint. Vizuális kultúra: formák arányviszonyai; vizuális reklámok. Földrajz: kontinensek földrajza, népek, népcsoportok. Fizika: sűrűség, szilárdság, rugalmasság; erő, munka, energia; egyszerű gépek. Kémia: a víz; kalcium és vegyületei; fehérjék; kolloid állapot. Aminosavak. fehérjék szerkezete; katalizátor. Reakcióhő; lipidek, szteroidok, koleszterin; glükóz, keményítő, cellulóz; vas és vegyületei, komplex vegyületek; kémhatás, pH; oldószer, oldat; ionvegyületek; kolloid rendszerek, koaguláció; oldatok koncentrációja; ozmózis Mozgóképkultúra és médiaismeret: emberábrázolás a képzőművészetben, filmben és irodalomban; a divat. Testnevelés és sport: mozgáskultúra, prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés; a helyes testtartás; gerincvédelem; a fittség jellemzői. Magyar nyelv és irodalom: testbeszéd, arcjáték.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Tápanyag, étel, élelmiszer (minőség), étrend, tápanyag-energiatartalom, mennyiségi és minőségi éhezés, alapanyagcsere, túlsúly, tápcsatorna, emésztőnedv, emésztés, felszívódás, higiéné

50

Tematikai egység A LÉGZÉS 2 óra

Előzetes tudás A légutak és a tüdő felépítése, működése és funkciói. A sejtlégzés. A légzőrendszert veszélyeztető környezeti ártalmak és káros szenvedélyek.


A felépítés és a működés közötti kapcsolat értelmezése a légcsere és az öntisztulási képesség magyarázatában, valamint a tüdő léghólyagjainak felépítése és a külső gázcserefolyamat közötti összefüggés felismerésében. Az egészséges környezettel, életvitellel kapcsolatos gyakorlati készségek, a fontosabb légzőszervi betegségekkel összefüggő ismereteken alapuló, egészségmegőrzésre irányuló attitűdök formálása.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a légzés élettani szerepe, hogyan függ össze a légzés a sejtjeinkben zajló folyamatokkal? Hogyan megy végbe a ki- és belégzés folyamata? Hogyan szabályozza a szervezet a légzés teljesítményét? Mi az összefüggés a légzés és a hangképzés között? Melyek a leggyakoribb légszennyező anyagok és légzőszervi megbetegedések, mit tehetünk a megelőzés érdekében? Ismeretek: Az oxigénfelvétel és a szén-dioxid leadás összefüggése a sejtlégzéssel. A felső- és alsó légutak felépítése. A gége felépítése, funkciói, a hangadás és hangképzés biológiai tényezői. A ki- és belégzés folyamata. A hemoglobin szerepe, jelentősége. Mérgező vegyületek, allergének, szálló por, füst (dohányzás) kockázatai. Néhány gyakori légzőszervi megbetegedés jellegzetes kórképe, a megelőzés és a gyógyítás lehetőségei.

A légzés szervezet- és sejtszintű folyamatainak összefüggésbe hozása. A légutak és a tüdő felépítésének, a bennük végbemenő élettani folyamatok elemzése (ábrázolás, ábraelemzés). A légcsere biomechanikai értelmezése egy készített modell alapján. Légzésfunkciós vizsgálat értelmezése A gázcsere, a légzési gázok szállításának, a szervek oxigénellátásának a fizikai- kémiai összefüggéseket figyelembe vevő magyarázata. A gégeműködést bemutató film, vagy ábra elemzése, a működés összekapcsolása a fizikai ismeretekkel. Kísérlet során vizsgált, vagy internetről gyűjtött légszennyezési adatok értelmezése. A dohányzás kockázatainak elemzése.

Kapcsolódási pontok: Fizika: diffúzió; tömeg, súly; energia, munka; gázok nyomása, áramlások; sűrűség; nyomás; diffúzió, ozmózis; elektromos áram. Testnevelés és sport: életvezetés, egészségfejlesztés. Földrajz: a Föld légköre; alapgázok és szennyezők.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK Légcsere, légutak, léghólyag, légzési perctérfogat, hemoglobin, gége, hangszalag, allergia, asztma.

51

Tematikai egység NEDVKERINGÉS ÉS KIVÁLASZTÁS 4 óra

Előzetes tudás A vér összetétele, sejtes alkotói, biológiai szerepe. A keringési rendszer felépítése. Véráramlás, a vérkörök. A szív üregei, szívbillentyűk, szívritmus, pulzus.


Rendszerszemlélet fejlesztése a belső környezet és a nedvkeringés biológiai folyamatában, a különböző anyagforgalmi folyamatok egymással való kapcsolatában. A szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak felismerése, a megelőzést lehetővé tévő életmód-elemek iránti igény felkeltése, erősítése, pozitív attitűdök kialakítása. Elsősegélynyújtás és újraélesztésben alapszintű gyakorlottság elérése.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért és hogyan keringenek testfolyadékaink? Milyen folyadékterek fordulnak elő a szervezetünkben? Mi a kapcsolatuk? Miből áll, hogyan keletkezik, hogyan alvad meg a vér? Hogyan biztosítja a szív a vérkeringés irányát és változó teljesítményét? Mi az erek feladata? Hol és hogyan tapintható a pulzus, mérhető a vérnyomás? Miért változó a vizelet mennyisége és összetétele? Hogyan függ ez össze a belső környezetünk viszonylagos állandóságával? Melyek a szív és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezői, gyakoribb típusai? Mit tehetünk a

megelőzésük érdekében? Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések,

szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén? Ismeretek: A vér oldott és sejtes elemei. A vér és a szövetközti nedv, ill. a nyirok keletkezése, összetétele, funkciói. A véralvadás élettani jelentősége, a folyamat tényezői. A vérrög képződés kockázati tényezői és következményei. A szív fölépítése és működése, a szívritmus és perctérfogat összefüggése. Értípusok, felépítésük, funkciójuk. A vérnyomás fogalma, mérése, normál értékei.

A homeosztázis értelmezése a folyadékterek összetételének példáján. A vese szervi felépítése,

A vízvisszaszívás mértékének szabályozása. A leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek tünetei, kialakulásának okai. Kockázatot jelentő élettani jellemzők. Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés esetén. Újraélesztés.

A nedvkeringés rendszerszemléletű értelmezése, a

testfolyadékok megkülönböztetése és összefüggésük felismerése. A vérvétel, a laboratóriumi vizsgálat jelentőségének belátása, a fontosabb adatok értelmezése. Állandóság és változás szempontjainak alkalmazása a folyamat értelmezésében. A véralvadás folyamatának megértése, jelentőségének felismerése, a trombózisos betegségekkel való összefüggésbe hozása. Az érrendszer és a szív felépítése, valamint a bennük végbemenő élettani folyamatok összekapcsolásán alapuló folyamatelemzés (ábrázolás, ábraelemzés). Körfolyamat értelmezése a szívciklus példáján. Vérnyomásmérés osztálytársakon; statisztikai átlag számolása és ábrázolása. A vese felépítése és a benne végbemenő élettani folyamatok összefüggésbe hozásán alapuló folyamatelemzés (ábrázolás, ábraelemzés). A szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggő ismeretek alapján következtetések levonása az egészségmegőrzésre irányuló életvitelt illetően. Elsősegély-nyújtási teendők gyakorlása a vizsgált sérülések és rosszullétek esetében (pl. újraélesztés).

52

Kapcsolódási pontok: Fizika: diffúzió; tömeg, súly; energia, munka; gázok nyomása, áramlások; sűrűség; nyomás; diffúzió, ozmózis; elektromos áram. Kémia: lipidek, szteroidok; peptidek; glükóz, glikogén; jód, komplex vegyületek; kalcium és vegyületei; a molekulák szerkezete, ionok. Hemoglobin, tengerek és édesvizek sókoncentrációja. Testnevelés és sport: prevenció, egészségvédelem, teljesítményfokozó szerek veszélyei; motoros képességek, relaxáció. Testnevelés és sport: életvezetés, egészségfejlesztés.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK Folyadéktér, vér, nyirok, véralvadás, trombózis, artéria, véna, kapilláris, vérkör, kamra, pitvar, szívbillentyű, szívciklus, perctérfogat, vérnyomás, homeosztázis, újraélesztés.

53

Tematikai egység MOZGÁS ÉS TESTALKAT. A BŐR 5 óra

Előzetes tudás

A csont szöveti szerkezete, csontok kapcsolódási módjai. Az emberi csontváz fő elemei. A mozgás és az egészség közötti alapvető összefüggések. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatása. A hámszövet alapvető jellemzői, csoportjai. A bőr felépítése, főbb funkciói. Gyakoribb bőrsérülések és ellátásuk. Higiéniai alapismeretek, a bőrápolás szempontjai és módjai.


A felépítés és a működés kapcsolatának különböző megjelenése az emberi mozgás szervrendszerében. A rendszeres testmozgás élettani hatásának ismeretén alapuló tudatos életmódra való törekvés alakítása. A testképen alapuló önelfogadás erősítése. A bőr felépítése és működése közötti összefüggések alkalmazása magyarázatokban. A személyi higiéné biztosításával, a bőr ápolásával és egészségmegőrzésével kapcsolatos életviteli és gyakorlati készségek fejlesztése.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan kapcsolódnak egységes rendszerré a csontjaink? Milyen a csont összetétele, szöveti és szerkezeti felépítése? Milyen mechanikai elvek alapján írható le az izommozgás? Milyen mozgásszervi sérülések fordulhatnak elő? Hogyan előzhetők meg és milyen elsősegély alkalmazható? Milyen életmóddal őrizhető meg a mozgásképesség? Hogyan előzhetők meg a mozgásszervi megbetegedések? Milyen kép él bennünk a testünkről? Hogyan változott a szépségideál a múltban, és mi határozza meg a jelenben? Hogyan módosítható a test megjelenése, formája? Milyen feladatokat lát el a bőrünk? Hogyan épül föl? Mit jelez a bőr testünk állapotából? Mi alakítja ki a bőr alapszínét? Milyen bőrszín változatok jellemzőek az emberi fajra? Hogyan ápolhatjuk a bőrünket? Melyek a bőr gyakoribb megbetegedései, melyek ezek kockázati tényezői, mit tehetünk a megelőzés érdekében? Ismeretek: A kéz és a koponya jellegzetességei. A mozgás

A csontok mechanikai szerkezete, kémiai összetétele és biológiai funkciója közötti összefüggésekkel kapcsolatos kísérletek elvégzése. Példák a különböző csontkapcsolatokra. A csontok egymással és az izmokkal való kapcsolódási módjainak összefüggésbe hozása a mozgásképességgel. Az izomzat hierarchikus felépítésének belátása, a rendszerszerűség felismerése. A mechanikai elvek, biomechanikai és biokémiai szemlélet alkalmazása. Elsősegélynyújtás különböző típusú mozgásszervi sérülések esetén. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatásainak felismerésén alapuló, rendszeres, életmódszerű testmozgás. Az önvizsgálatok és rendszeres szűrővizsgálatok fontosságának belátása. Az edzettség, fittség állapotának biológiai leírása, vizsgálata egyszerű mérésekkel, ezek értékelése. Csontok fizikai szerkezetének és kémiai összetételének vizsgálata.

54

szerepe az emberi kommunikációban. A csont szilárdsága és rugalmassága, a kémiai összetétel és a szöveti-, szervi felépítés főbb jellemzői. A végtagok és függesztő elemeik, a gerincoszlop és a bordák, a koponya fontosabb csontjai. A hajlító és feszítő izmok működése néhány példán, az izmok csontokhoz tapadásának módja. Sérülések típusai (rándulás, ficam, húzódás, szakadás, törés). Alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek. A bemelegítés, erősítés, nyújtás biológia alapjai, fontossága. Az edzés és a fizikai teljesítmény összefüggése. A sportágakkal járó terhelés hatása a mozgás szervrendszerére. Testkép és lelki egyensúly összefüggése. A plasztikai sebészet hatásai, mellékhatásai és veszélyeik. A bőr funkciói, rétegei, szöveti felépítésük. Az erek, a zsírszövet és a mirigyek szerepe a hőszabályozásban. Bőrflóra, pattanás, mitesszer, hámlás. Bőrpigment, melanin. A napozás hatása, veszélyei. A bőr higiénéje. A napsugárzás (UV) károsító hatása, a bőrrák felismerhetősége, veszélyessége.

Érvelés a táplálékkiegészítők, teljesítménynövelők használatával kapcsolatban (előnyök, hátrányok, veszélyek). Érvek gyűjtése a testképre ható divatok veszélyeiről.

A bőr funkcióinak és felépítésének kapcsolata a szervezetszintű működésekkel – hőszabályozás elemzése. Az emberi faj bőrszínskálájának a biológiai sokféleség részeként való értelmezése. Képek gyűjtése a különböző bőrbetegségekről, tünetek felismerése. Érvek gyűjtése a szűrővizsgálatok, illetve az önvizsgálat fontosságáról. Kozmetikumok összetételének vizsgálata és kapcsolatba hozása a bőr felépítésével és működésével

Kapcsolódási pontok: Testnevelés és sport: mozgásformák Fizika: sűrűség, szilárdság, rugalmasság; erő, munka, energia; egyszerű gépek. Kémia: a víz; kalcium és vegyületei; fehérjék; kolloid állapot. Mozgóképkultúra és médiaismeret: emberábrázolás a képzőművészetben, filmben és irodalomban; a divat. Testnevelés és sport: mozgáskultúra, prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés; a helyes testtartás; gerincvédelem; a fittség jellemzői.

Magyar nyelv és irodalom: testbeszéd, arcjáték.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK Ízület, függesztő öv, csontsűrűség, vázizom, ín, szalag, bemelegítés, nyújtás.

55

Tematikai egység AZ IMMUNRENDSZER 4 óra

Előzetes tudás

A vér összetétele, az egyes alkotók szerepe. Belső környezet fogalma. Baktérium, vírus fogalma, megkülönböztetése. Fertőzés, járvány fogalma. Antibiotikumok hatása, jelentősége. Hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai (a vércukorszint szabályozása).


Rendszerszemlélet alkalmazása az immunrendszer és a szervezet egészének viszonyára, valamint az immunrendszer komplexitásának belátására. Az oksági gondolkodás fejlesztése az immunrendszer működését feltáró kísérletek értelmezése során. Az ismereteken alapuló döntéshozatali és cselekvési képesség fejlesztése.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért van szükségünk biológiai „önvédelemre”? Mit jelent az önazonosság, és mi veszélyezteti ennek megőrzését? Hogyan győzi le szervezetünk a fertőzéseket? Miért következhet be az átültetett szervek kilökődése? Mi a magyarázata a védőoltások hatékonyságának? Milyen betegségeket sikerült leküzdeni, vagy visszaszorítani ezen a módon? Mi gyengíti, és mi erősíti immunrendszerünket? Milyen következménye lehet a meggyengült

immunvédelemnek? Ismeretek: Kórokozó, fertőző és megbetegítő képesség, helyi és világjárvány. A kórokozók által okozott lehetséges hatások. A veleszületett és a szerzett immunitás. A nyiroksejtek típusai és funkciói. Vércsoportok, vérátömlesztés, Rh összeférhetetlenség. A kórokozók hatása és a védekezés lehetősége (Semmelweis, Pasteur). Passzív és aktív immunizálás. Gyakoribb védőoltások, az immunizálás közegészségügyi szerepe. Az immunrendszer és a lelki állapot közötti összefüggés. A tartós, nem kontrollált stressz hatása az immunrendszerre. Az immunrendszer rosszindulatú megbetegedése. Az allergia és az asztma immunológiai háttere.

Az immunrendszer működését feltáró kísérletek és az arra adott magyarázatok értelmezése. Alapvető közegészségügyi és járványtani ismeretek alapján valós helyzetek elemzése, cselekvési lehetőségek mérlegelése. Az információ értelmezése a saját-idegen felismerési mechanizmusokban. A veleszületett, természetes védekezőképesség, valamint a szerzett, specifikus immunitás megkülönböztetése. A védőoltások indokoltságának értelmezése. A testi és lelki egészség közötti összefüggés belátása, biológiai magyarázata. A tartós stressz kezelésével összefüggő, egészségmegőrzést szolgáló életviteli és gyakorlati lehetőségek megismerése, összevetése a saját életmóddal. Vér(csoport)vizsgálatok eredményének megfigyelése, értelmezése.

Kapcsolódási pontok: Kémia: fehérjék harmadlagos szerkezete; cukrok, poliszacharidok, lipidek; zsírok, kémhatás; mosó- és tisztítószerek. Fizika: hő, hőáramlás, párolgás; elektromágneses sugárzások spektruma, UV sugárzás, dózis. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: középkori járványok. Testnevelés és sport: mozgáskultúra; prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés; higiéniai ismeretek

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Fertőzés, járvány, veleszületett immunitás, szerzett (specifikus) immunitás, antigén, antigén felismerés, antitest (immunglobulin), nyiroksejt (limfocita), Rh és ABO vércsoportrendszer, védőoltás, immunizálás, immunológiai memória.

56

Tematikai egység A HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS 4 óra

Előzetes tudás

Vezérlés és szabályozás fogalma. A mirigy fogalma, típusai. A vérkeringés, érhálózat, vér összetétele. A hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai (vércukorszint szabályozása). A stressz biológiai értelmezése.


Az absztrakt gondolkodás fejlesztése az életfolyamatok szabályozásáról és vezérléséről alkotott modell általánosításával, az idegi és hormonális szabályozás közötti hasonlóságok és különbségek, valamint az egységes (neuroendokrin) rendszerbe kapcsolódás felismerése során.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen sajátosságai vannak a kémiai jelátvitelnek a szabályozásban? Melyek a szervezet belső egyensúlyára ható legfontosabb hormonok, hol termelődnek, és mi a hatásuk? Mely rendellenességek, betegségek vezethetők vissza valamely hormonális zavarra?

A teljesítményfokozó szerek veszélyei. Ismeretek: A kémiai jelátvitel jellemzői. Belső elválasztású mirigy. Hormon és receptor összefüggése, specifikus hatás. A folyamatba való beavatkozás lehetősége. A hipofízis- és a hipotalamuszrendszer felépítése és működése. A hormonális szabályozás hierarchikus felépítése. Az idegrendszeri ellenőrzés érvényesülése. A hormonhatás időbeli jellemzői. Példák a központi idegrendszerben termelődő hormonok hatásaira (szorongás, eufória). A vércukorszint szabályozásának mechanizmusa (inzulin). A tiroxin és az adrenalin hatása. A cukorbetegség kockázati tényezői, felismerése, lehetséges következményei és kezelése. Növekedési rendellenességek. Pajzsmirigy betegségek. Hormonok, hormonhatású szerek a környezetünkben, lehetséges veszélyek.

A hormonhatás specifikusságának megértése, a hormon-receptor kapcsolódás jelentőségének felismerése. A szabályozás és vezérlés fogalmának elmélyítése a hormonális működés példáján. Az idegi és hormonális szabályozás összehangoltságának megértése a hipotalamusz-hipofízisrendszer felépítése és működése alapján. Hormonzavarokkal összefüggő kórképek vizsgálata, a kockázatok és megelőzési lehetőségek felismerése, következtetések levonása. Érvelés a teljesítményfokozó és izomtömeg-növelő szerek használata ellen.

Kapcsolódási pontok: Fizika: elektromosság, töltéshordozó; potenciál, feszültség; látható fény, domború lencse képalkotása, törésmutató; rezgések és hullámok, hullámtípusok, hullámjelenségek, hullámhossz és frekvencia. Kémia: szerves kémia, alkálifémek és alkáli-földfémek. Informatika: a szabályozás alapjai Testnevelés és sport: a teljesítményfokozó szerek veszélyei Technika, életvitel és gyakorlat:baleseti veszélyek, kockázatok.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK Hormon, receptor, belső elválasztású mirigy, szteroid, hipotalamusz, agyalapi mirigy-, pajzsmirigy-, hasnyálmirigy-, mellékvese-hormon.

57

Tematikai egység AZ IDEGRENDSZER 5 óra

Előzetes tudás

Az idegsejt és az idegszövet felépítése és működése. Elemi idegi folyamatok. Az idegi szabályozás alapelve. Környéki és központi idegrendszer megkülönböztetése. A reflex fogalma. A szem és a fül felépítése. Az idegműködéseket befolyásoló, tudatmódosító szerek veszélyei.


Rendszerszemlélet alkalmazása a szabályozott állapot biológiai értelmezésében. Rendszer és környezet kapcsolatán alapuló szemléletmódok alkalmazása az érzékelés és a szabályozottság magyarázatában. A tudatmódosító, függőséget okozó szerekkel szembeni elutasító magatartás erősítése.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miben különbözik az idegsejt felépítése és működése a többi sejtétől? Hogyan képes a szervezet beállítani belső állapotának életfontosságú jellemzőit? Hogyan állítják elő és továbbítják az idegsejtek a jeleket? Mi az oka az idegrendszer belső aktivitásának? Mi a gerincvelő szerepe az idegi szabályozásban? Melyek az emberi érzékelés területei? Mit tehetünk, érzékelési képességeink megőrzése érdekében? Milyen szabályozó rendszerek őrködnek létfenntartó életműködéseink felett? Hogyan alkalmazkodik szervezetünk a testi és lelki terheléshez? Melyek az idegrendszert érintő fontosabb rendellenességek, megbetegedések? Mit tehetünk megelőzésük érdekében?

Ismeretek: A szabályozókör fogalma, elemei. A negatív visszacsatolás működési elve, biológiai szerepe. Egy példa ismerete. Az idegsejt felépítése. A nyugalmi potenciál tényezői, értéke. Akciós potenciál kialakulása, terjedése. Az idegsejtek közötti kölcsönhatások formái és jelentőségük. A szinapszisok működésére ható anyagok. Az idegsejtek aktivitásának belső ritmusa (biológiai órák). A gerincvelő felépítése, funkciói. Szomatikus és vegetatív gerincvelői reflexek. Az inger fogalma, típusai. A receptor funkciói. A látás folyamata, alkalmazkodás a változó távolsághoz és fényerőhöz. A fül felépítése, a hallás és egyensúlyozás folyamata. Szemhibák és látásjavító eszközök, módszerek. A halláskárosodás kockázatai. Vegetatív szabályozás fogalma, funkciója, szabályozási területei. Egy vegetatív működés szabályozásának példája (pl. légzés).Az agy részei. Agyidegek. Éberség és alvás ritmusa, az ingerek változatosságának szerepe.

Idegrendszeri sérülések okai, gyakoribb esetei és következményei (ideg-, gerinc-, agysérülés). Fejlődési rendellenességek, fogyatékosság. Agyi keringési

zavarok. Parkinson-kór, Alzheimer-kór, prionbetegség.

A szabályozás és vezérlés fogalmainak alkalmazása az idegrendszer működésének magyarázatakor. Állandóság és változás szempontjain alapuló folyamatelemzés és magyarázat. A jel fizikai, kémiai és biológiai értelmezése. A környezetben előforduló, az élőlények számára adekvát hatások, energiaformák azonosítása, az inger fogalmának értelmezése. Reflextípusok megkülönböztetése, a reflexkör felépítése és működése közötti kapcsolat értelmezése. Elvégzett reflexvizsgálat értelmezése. A környezetben előforduló, az élőlények számára adekvát hatások, energiaformák azonosítása, az inger fogalmának értelmezése. Az érzékszervek felépítése és működése közötti összefüggés elemzése. Elvégzett érzékelés-élettani kísérletek értelmezése.

Szomatikus és vegetatív szabályozás megkülönböztetése, a vegetatív szabályozás néhány területének, módjának és funkciójának értelmezése. A szabályozás elemzése példákon. Felépítés és működés kapcsolatba hozása, a rendszerszerűség felismerése és magyarázata. A gyakoribb idegrendszeri megbetegedések azonosítása jellegzetes tüneteik alapján.

58

Kapcsolódási pontok: Fizika: elektromosság, töltéshordozó; potenciál, feszültség; látható fény, domború lencse

képalkotása, törésmutató; rezgések és hullámok, hullámtípusok, hullámjelenségek,

hullámhossz és frekvencia.

Informatika: a szabályozás alapjai, jelátvitel. Vizuális kultúra: térbeli szerkezetek metszetei.

Kémia: elektrokémiai alapismeretek, Daniell-elem, elektródpotenciál. Fizika: az áramvezetés feltételei, optika, lencsék fénytörés, képalkotás, hullámtan, hangtan. Magyar nyelv és iroda-lom: hangtan, Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül.

Technika, életvitel és gyakorlat:baleseti veszélyek, kockázatok.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, idegsejt (neuron), akciós potenciál, ingerküszöb, szinapszis, reflexkör, szomatikus és vegetatív idegrendszer, érzékelés, érzékszerv, nagyagy, kisagy, agytörzs, agykéreg, dúc, mag, ideg, pálya, szürkeállomány, fehérállomány.

TOVÁBBHALADÁS

FELTÉTELEI

A fejlesztés

várt eredményei

a ciklus végén

A tanuló:

Ismerje és a problémamegoldás során megfelelően kezelje a bio-

lógiai szerveződési szinteket.

Tudjon magyarázatot adni és következtetéseket levonni a növé-

nyi és állati szervezet felépítése és működése közötti összefüg-

gésekre.

Ismerje fel az autotrófia biokémiai lényegét és ökológiai jelentő-

ségét.

Ismerje a természetes élőhelyek típusait és lényeges jellemzőit,

tudja az élőlénycsoportok környezeti igényével kapcsolatba hoz-

ni.

Lássa az állati viselkedésmódok célját, formáit és eredetét.

Legyen tisztába az állati közösségekben meghatározó társas kap-

csolatok formáival és funkcióival.

Tudja alkalmazni az etikai elveket az ökológiai problémák értel-

mezése és megoldása során.

Vállaljon szerepet és cselekedjen a helyi természeti értékek vé-

delmében.

Legyen képes a biológiai vizsgálatoknak megfelelő eszközöket és

módszereket a gyakorlatban alkalmazni.

Tudja hogyan kell használni az internet és a könyvtár nyújtotta

lehetőségeket az önálló tanulás során.

59

11. ÉVFOLYAM

A 11. évfolyam fő témái a molekuláris genetika, az evolúció, az ökológia és az emberi visel-

kedés. E témakörök feldolgozásának középpontjában az emberi szervezet felépítésének és

működésének, az ember testi és lelki egészsége közti kapcsolatnak a megértése áll. Ennek

elemzése különböző szerveződési szinteken – sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet –,

de azonos céllal történik. Az egyed feletti szintek az ember esetében átvezetnek a társadalmi

jelenségek világába. A biológia e téren egyrészt a határterületeket érintve a kapcsolatok föl-

ismeréséhez vezet, másrészt annak elfogadását eredményezi, hogy az emberi társadalom

tartósan csak a természeti környezetbe illeszkedve maradhat fenn. A fenntarthatóság mint

cél nem egy kész algoritmus megtanulását igényli – ilyen jelenleg nincs –, hanem a biológiai

ismeretek kreatív, átgondolt alkalmazását a társadalmi élet területén is. Az ismereteknek

ahhoz a fölismeréshez is el kell vezetniük, hogy az ember testi és lelki egészségét közvetle-

nül, egyéni szinten is befolyásolja. A tanulás során az elméleti háttér ismerete párosul a ter-

mészettudományos gondolkodás módszereivel és a vizsgálódáshoz szükséges gyakorlati

készségekkel. A témakörök biztosítják a tudás rendszerszerű építését, kapcsolódnak a min-

dennapi élet problémáihoz. Megjelennek a biológiai szerveződés egymásba épülő szintjei, a

különféle élő rendszerek és a közöttük lévő összefüggések. Megismerésük során a tanulók

követik az anyag, az energia és az információ átadásának útjait, megfigyelhetik az állandóság

és változás jelenségeit. Az ember megismerésekor a tanulók nem csak a testi felépítést, ha-

nem a lelki alkatot, az önismerettel, a tartós és kiegyensúlyozott társas kapcsolatokkal össze-

függő biológiai kérdéseket is vizsgálják. Az élettelen és az élő természet kapcsolatába, az

életközösségek bioszféra szintjéig követhető felépülésébe és működésébe való bepillantás

formálja az egyéni életvitelt, és kialakítja a fenntarthatóságot szolgáló közösségi cselekvés-

ben való aktív részvétel képességét.

60

Éves óraszám: 36



Tematikai egység NEMZEDÉKRŐL NEMZEDÉKRE - AZ ÖRÖKLŐDÉS TÖRVÉNYEI 5 óra

Előzetes tudás A faj, a környezet (környezeti tényező) fogalma. Az ivaros szaporodás genetikai lényege. Vércsoport-antigének.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az információ-kifejeződés folyamatainak megértése az élővilágban. A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása. A problémák tudatos azonosítása, feltevések megvizsgálása. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Öröklődnek-e a szerzett tulajdonságok? Mi magyarázza az öröklött tulajdonságok megjelenését vagy eltűnését? Milyen mértékben befolyásolhatja a környezet vagy a nevelés az öröklött jellegek megnyilvánulását? Mi az oka és jelentősége biológiai sokféleségünknek? Ismeretek: Mendel szemléletmódja (a gén mint szerkezet nélküli egység), módszere, eredményei. Allélkölcsönhatások (dominancia). Példák emberi tulajdonságok öröklődésére. A beltenyésztés és kockázata (állattenyésztés, természetvédelem, rokonházasság veszélye). Példák hajlamok öröklésére. Kockázati tényezők és gének kölcsönhatása. Az egyén és a társadalom együttélése öröklött hiányokkal (diéta). A genetikai sokféleség jellemzése (allélszám) és biológiai szerepe (nemesítés, az alkalmazkodás lehetősége). A környezet hatása mennyiségi jellegek öröklésére, sok gén – egy tulajdonság kapcsolat.

Mendel módszereinek, eredményeinek és ezek érvényességi körének értelmezése. Öröklött jelleg megjelenésének számszerű megadása (az öröklésmenet ismeretében). Következtetés allélkölcsönhatásra (az eloszlás ismeretében). Családfa elemzése. Ikervizsgálatok értelmezése. Kockázati tényező és elővigyázatosság értelmezése genetikai példán. Minőségi és mennyiségi jelleg megkülönböztetése. Mennyiségi eloszlás grafikus megjelenítésének

értelmezése.

Kapcsolódási pontok: Földrajz: kozmológia, földtörténeti korok, állat- és növényföldrajzi ismeretek. Fizika: Kozmológia. az Univerzum kialakulása, csillagfejlődés. Kémia: izotópok, radioaktivitás. Etika: genetikával, génmanipulációval összefüggő kérdések Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Ősközösség. A szelekció szerepe a növény- és állatnemesítésben. Ásatások, restaurálás, kormeghatározás. Népek és nyelvek rokonságának kérdése. Járványok történelemformáló szerepe. Művészetek, vizuális kultúra: példák a stílusok, divatok, szokások, rítusok, nyelvek stb. átalakulásaira. Barlangrajzok.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK Gén, allél, domináns, recesszív, homo- és heterozigóta, hajlam, beltenyésztés, genetikai sokféleség (diverzitás).

61

Tematikai egység MEGFEJTHETŐ ÜZENETEK - MOLEKULÁRIS GENETIKA 5 óra

Előzetes tudás A fehérjék szerkezete. Katalízis. Az öröklődés törvényei (Mendel). A sejt fölépítése.


A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása. Vizsgálati módszerek, tudományos eredmények és ezek érvényességi körének értelmezése.

Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének megértése. Az érveken alapuló vitakultúra fejlesztése, a felelős állásfoglalás iránti igény felkeltése.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi magyarázza tulajdonságok csoportjainak együttes öröklését? Miből vannak, hol vannak és hogyan működnek a gének? Mi rögzíti bennük az információt? Mi a szerepe a szexualitásnak a faj szempontjából? Mi hangolja össze sejtjeink génműködését? Miért jönnek létre daganatos megbetegedések? Miért fejlődünk, öregszünk, és miért halunk meg? Hogyan, miért és milyen mértékben avatkozhat bele az ember a genom működésébe? Miben segíthet a számítógép használata a génműködés megértésében, a személyre szabott gyógyításban, a múlt feltárásában?

Ismeretek: A genetikai kapcsoltság és oka (kromoszómák). A számtartó és a számfelező osztódás; a sejtciklus. A nukleinsavak alapfölépítése. A vírusok szaporodása, vírus okozta betegségek. Testi és ivari kromoszómák. A DNS megkettőződése, információáramlás a fehérjék szintézise során (gén > fehérje > jelleg). A mutációk típusai, mutagén tényezők (sugárzás, vegyületek). Példa a génműködés szabályozottságára. A szabályozott működés zavara (daganatos betegségek). Az őssejtek lehetséges felhasználása. Tartós károsodás (szövetelhalás) és regeneráció. Az öregedés lehetséges okai. A géntechnológia lehetőségei, kockázatai és néhány alkalmazása (genetikailag módosított élőlények, génterápia).

Az osztódások szerepének értelmezése a testi és ivarsejtek létrejöttében és a genetikai sokféleség fenntartásában. A nukleinsavak örökítő szerepének bizonyítása. Kodon-szótár használata. Génmutáció következményének értelmezése kodon-szótár segítségével. Szabályozott génműködés értelmezése ábra alapján. Daganatra utaló jelek fölismerése. Sebkezelés elsajátítása. Az érvek és ellenérvek összevetése. Információforrások kritikus értékelése.

Kapcsolódási pontok:

Kémia: cukrok, foszforsav, kondenzáció; a fehérjék fölépítése. A víz adszorpciója, oxidáció (sejtlégzés) és redukció (fotoszintézis), viaszok, cellulóz, szénhidrátok, olajok, fehérjék, vitaminok Fizika: elektromágneses és radioaktív sugárzások típusai. Matematika: valószínűség. Magyar nyelv és irodalom: fejlődés, öregedés és halál témái az irodalomban; példák az emberi élet értékére; tudományos-fantasztikus témakörök. Etika: a tudományos eredmények alkalmazásával kapcsolatos kérdések; környezeti etika.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Kapcsoltság, kromoszóma (testi, ivari), mitózis, meiózis, mutáció, differenciálódás, őssejt, transzgén, GMO.

62

Tematikai egység SZAPORODÁS, SZEXUALITÁS 5 óra

Előzetes tudás Genetika: mitózis és meiózis, nemi kromoszómák. Élettan: hormonok hatásmechanizmusa, visszacsatolások.


A vezéreltség, szabályozottság általános mechanizmusainak megértése a szaporodás és az öröklődés kapcsolatainak példáján. Az egyirányú és a körfolyamatok közti különbség megértése a nemi működések példáján. A felelős párkapcsolatok gyakorlását és a pályaválasztást segítő önismeret fejlesztése.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Mi magyarázza az ivaros úton létrejött utódok sokféleségét, az ivarsejtek és az ivarsejteket létrehozó egyedek különbségeit, a férfi és nő biológiailag eltérő jellemzőit? Ismeretek: Ivaros és ivartalan szaporodásformák az élővilágban. Mitózis és meiózis. Klónozás. Kromoszomális, elődleges és másodlagos nemi jellegek. A férfi és női ivarsejtek, ivarszervek felépítése, működése, a nemi működések szabályozása. Fogamzásgátlás. Családtervezés és lehetőségei. A megtermékenyülés, a méhen belüli élet fő jellemzői. A magzati élet védelme. Születés. A születés utáni élet fő szakaszainak biológiai jellemzői.

Az ivartalan és az ivaros szaporodás összehasonlító jellemzése. Az ivarsejtek összevetése. A ciklikus működések megértése. A családtervezés lehetőségei kapcsán érvek és tények megbeszélése.

Filmek, folyamatábrák, makettek értelmezése.


Földrajz: a kontinensek jellegzetes élővilága. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a nemi különbségeket kiemelő, ill. az azokat elfedő szokások, öltözetek. Magyar nyelv és irodalom: szerelem és szexualitás, család és a születés, az abortusz traumájának irodalmi feldolgozása; a gyermekkor és serdülés, mint irodalmi téma.

Etika: kapcsolatok, felelősségvállalás, az élet tisztelete.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Ivartalan és ivaros szaporodás (szexualitás), klónozás, tüsző, sárgatest, tüszőserkentő és tüszőhormon (ösztrogén), sárgatest serkentő és sárgatest-hormon (progeszteron), hím nemi hormon (tesztoszteron), ovuláció, menstruáció, megtermékenyülés, beágyazódás, magzat, méhlepény.

63

Tematikai egység A BIOLÓGIAI EVOLÚCIÓ 5 óra

Előzetes tudás Élőlények és élőlénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz. Az alkalmazkodások evolúciós értelmezése. A fejlődés jellemzői az egyéni életben.

A tematikai egység fejlesztési

céljai

Módszerek, tudományos eredmények és ezek érvényességi körének elemzése. A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések, az egymást váltó vagy egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása. Evolúciós, környezet- és természetvédelmi szempontok összekapcsolása. Természeti értékek és károk, környezeti károk felismerése, a cselekvési lehetőségek felmérése, a környezet iránti felelős magatartás erősítése. A fejlődéstörténeti rendszer vizsgálatát szolgáló módszerek értelmezése.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan alkalmazkodnak az élőlénycsoportok a változó körülményekhez? Hogyan befolyásolható ez a folyamat az ember által szándékosan (nemesítés) vagy akaratlanul (járványok kialakulása). Minek alapján következtethetünk a jelenből a múltra és mi jelezhető előre a jövőből? Mikor és hogyan befolyásolhatják kis változások (pl. egyéni döntések) a jövőt meghatározó folyamatokat? Ismeretek: Darwin és kortársainak érvei a fajok változása mellett. Az evolúció darwini leírása. A genetikai változatosságot növelő és csökkentő tényezők. A fosszíliák értelmezése: az egykori élőlények rekonstrukciója (korreláció), a lelet kora. Rezisztens kórokozók, gyomok megjelenése és terjedése. Fajok, csoportok kihalásának lehetséges okai. Vitatott kérdések (irányultság, önszerveződés, emberi evolúció).

Az evolúciós gondolat változásának értelmezése. Populációgenetikai folyamatok értelmezése. A korreláció-elv alkalmazása. A módszerek korlátainak, feltételeinek elemzése. Érvek és ellenérvek összevetése, az evolúció mechanizmusaira vonatkozó információforrások kritikus felhasználása. Palacknyakhatás értelmezése.


Fizika: kozmológia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A szelekció szerepe a növény- és állatnemesítésben. Ásatások, restaurálás, kormeghatározás. Népek és nyelvek rokonságának kérdése. Járványok történelemformáló szerepe. Művészetek: példák a stílusok, divatok, szokások, rítusok, nyelvek stb. átalakulásaira.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK Evolúció, kiválogatódás (szelekció), fosszília, korreláció, törzsfa.

64

Tematikai egység AZ EMBER EGYÉNI ÉS TÁRSAS VISELKEDÉSE 5 óra

Előzetes tudás Tanulástípusok. Az állatok társas viselkedése (agresszió, ivadékgondozás).

A tematikai egység fejlesztési

céljai

A pályaválasztást elősegítő önismeret, az önelfogadás, a társak iránti együttérzés fejlesztése. A személyes felelősség, valamint a szülők, a család, a környezet fontosságának felismerése a függőségek megelőzésében. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének tudatosítása. Az emberfajták és kultúrák sajátosságainak és közös értékeinek fölismerése. A fogyatékkal élő emberek megismerése, állapotuk megértése. A gondolkodási folyamatokat meghatározó tényezők, az érzelmi és az értelmi fejlődés kapcsolatának megismerése.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miben közösek az emberi és az állati csoportok, és miben különbözünk egymástól? Hogyan befolyásolják a közösség elvárásai egyéni életünket és egészségünket? Mi ébreszti föl és mi gátolja az emberi együttműködés és agresszió formáit?

Ismeretek: Az emberi csoportokra jellemző társas viszonyok: utánzás, empátia, tartós kötődés (párkapcsolat, család), csoportnormák és ezzel kapcsolatos érzelmek. A szabálykövetés és szabályteremtés példái. Az idegen csoportoktól való elkülönülés és az eltérő csoportok közti együttműködés biológiai háttere. Az ember, mint megismerő lény (utánzás, belátás, párbeszéd, gondolati sémák, előítéletek). Szociokulturális hatások (testkép, fogyatékkal élők, idős emberek, betegek, magzatok életének értéke). Az érzelmek biológiai funkciói, megküzdési stratégiák. A depresszió, a feloldatlan, tartós stressz lehetséges okai, káros közösségi hatásai (agresszió, apátia), testi hatásai, a megelőzés és a feloldás lehetséges módjai.

Az állati és az emberi csoportokban uralkodó kapcsolatok különbségeinek megfogalmazása. Az agressziót és gondoskodást kiváltó tényezők különbségeinek megfogalmazása az állatok és az ember között. A tartós és kiegyensúlyozott párkapcsolatot fenntartó és fenyegető hatások értelmezése. Bizonyítás, meggyőzés, művészi hatás, manipuláció, reklám, előítélet fölismerése és megkülönböztetése. Az alternatív gyógyászat lehetőségeinek és kockázatainak értelmezése. A kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeinek fölismerése.


Testnevelés és sport: mozgásformák. Fizika: rezgések, hullámok, frekvencia; hang, ultrahang. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a csoportos agresszió példái az emberiség történelmében, a tömegek manipulásának eszközei. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a reklámok hatása, szupernormális ingerek. Etika: csoportnormák, önismeret, énkép. Magyar nyelv és irodalom: verbális és non-verbális kommunikáció.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK Kötődés, empátia, agresszió, csoportnorma, verbális/nem verbális kommunikáció, stressz, megküzdés, függőség.

65

Tematikai egység GAZDÁLKODÁS ÉS FENNTARTHATÓSÁG 7 óra

Előzetes tudás Életközösségek, populációs kölcsönhatások, talajképződés. Genetikai sokféleség.


Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése. Lokális és globális szintű gondolkodásmód fejlesztése. Evolúciós magyarázat keresése biológiai és ezzel összefüggő fizikai, földrajzi, történelmi tényekre; az ember szerepének kritikus vizsgálata. A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetőségei. Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. Az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban és kisközösségekben.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozzák meg a természeti feltételek az emberi létet? Milyen mértékig és mennyire tartósan befolyásolhatjuk e feltételeket? Mik a történelem biológiai tanulságai? Milyen gazdálkodási és gondolkodási- életmódbeli formák lehetnek fennmaradásunk feltételei?

Ismeretek: Az ember hatása a földi élővilágra a történelem során. Önpusztító civilizációk és a természeti környezettel összhangban maradó gazdálkodási formák. A természeti környezet terhelése: fajok kiirtása, az élőhelyek beszűkítése és részekre szabdalása, szennyezőanyag-kibocsátás, fajok behurcolása, megtelepítése, talajerózió. Fajok, területek és a biológiai sokféleség védelme. A természetvédelem lehetőségei. A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetőségei. Ökológiai lábnyom. Az ökológiai krízis társadalmi-szemléleti hátterének fő tényezői (fogyasztás, városiasodás, fosszilis energia felhasználása, globalizáció).

A fenntartható gazdálkodás biológiai feltételeinek megfogalmazása. A természetvédelem genetikai hátterének értelmezése. Az ökológiai lábnyom csökkentése lehetőségeinek megfogalmazása az iskolai, ill. lakókörnyezetben. Autonómia és együttműködés lehetőségeinek elemzése.


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Történeti ökológia; civilizációs korszakváltások okai, az állat- és növénynemestés történelmi szerepe, helyszínei. Környezeti katasztrófák a történelemben és a jelenkorban. Példák nemzetközi egyezményekre. Globalizációs tendenciák és függetlenségi törekvések hátterének elemzése. Magyar nyelv és irodalom: ember és természet viszonyának megfogalmazásai. Földrajz: A település, az infrastruktúra elemei; a gazdaság területei; a mezőgazdaság technológiái. Globalizáció. Globális környezeti problémák. Etika: környezeti etika kérdései

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK Fenntarthatóság, biológiai sokféleség, ökológiai lábnyom, erózió, kibocsátás (emisszió), határérték, környezeti terhelés.

66

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

A fejlesztés várt

eredményei a


A tanuló gyakorlatot szerez a biológia különböző szerveződési szintjein – sejt, szerv, szervrendszer, egyed és egyed feletti szintek – a fölépítés és működés kapcsolatainak meglátására és elemzésére.

A működés törvényszerűségeit képes lesz valamilyen sokaság alkotóinak közös viselkedésében keresni, legyenek azok gének, egyedek vagy fajok, s ezt a funkciót e működések magasabb szerveződési szintben betöltött szerepeként értelmezni.

Ismeri az emberi és állati közösségekben a meghatározó társas kapcsolatok biológiai funkcióit.

Szemléletében megjelenik a folyamatok egyszeriségét, megismételhetetlenségét jelentő történetiség is.

Ismeri egy-két jelentős külföldi és hazai természettudós kutatási eredményeinek lényegét.

Képes értelmezni fénymikroszkópos képet a megismerés folyamatában, önálló tanulása során használja az internet és a könyvtár nyújtotta lehetőségeket.

Érti a személyes felelősségét a fertőzések megelőzésében, és a sikeres gyógyulás érdekében.

Képes egyszerű kísérleteket elvégezni, megfigyeléseit és tapasztalatait megfogalmazni, leírni.

Képes a problémák tudatos azonosítására, megoldására, a hipotézisek megvizsgálására.

es óraszám: 36


Még 4 tanórát kötelezően be kell tervezni!

67

Etika


A/2. változat





68

ETIKA

Az etika tantárgy a helyes életvezetéshez nélkülözhetetlen magatartási

szabályok értelmének megvilágításával, felelősségtudatuk

elmélyítésével és az önfejlesztés igényének megerősítésével felkészíti

a tanulókat a személyközi kapcsolatok és a társadalmi együttélés konfliktusainak kezelésére,

tudatosítja döntéseik, cselekedeteik erkölcsi jelentőségét.

Képessé teszi a diákokat az elfogulatlan vizsgálódásra, a méltányos párbeszédre,

véleményük szabatos kifejtésére, önálló meggyőződés kialakítására az erkölcs kérdéseiben.

A szellemi értékek iránti fogékonyságra, a mások igazsága iránti nyitottságra nevel.

Hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók tiszteljék embertársaik erkölcsi méltóságát. Értékeljék és

tiszteljék a társadalmi és kulturális sokszínűséget és váljanak képessé a megértésen, a

kölcsönös segítségen, és a más kultúrák iránti nyitottságon alapuló együttműködésre

társaikkal. Ismerjék fel az élővilág gazdag változatosságának értékét. Mindennek révén

alapvető módon járul hozzá a Nemzeti alaptantervben az erkölcsi neveléssel kapcsolatos

általános célok megvalósulásához. Fontos szerepet vállal az önismeret és a társas kultúra

fejlesztésében, hozzájárulhat a lelki egészség megőrzéséhez, közvetve pedig a gazdasági és

pénzügyi, valamint a médiatudatosságra való neveléshez is. A tantárgy – önkifejezésre,

kérdezésre, véleményalkotásra, érvelésre és párbeszédre épülő módszertana révén – erőteljes

befolyáshoz juthat az anyanyelvi kommunikációs kompetencia fejlesztésében. A tanórák

keretében feldolgozandó témák jól támogatják a szociális és állampolgári kompetencia

fejlődését, ösztönöznek a másokért és a közösségért való felelősségvállalásra. A személyes

gondolatok igényes megfogalmazásának elvárása pedig elősegíti az esztétikai-művészeti

tudatosság és kifejezőképesség fejlődését.

A tantárgy sajátos fejlesztési céljai és követelményei, amelyek valamennyi témakör

feldolgozása során egységesen érvényesülnek, a következők:

─ Filozófiai fogalmak, vallási és irodalmi szövegek, példázatok elemzése,

értelmezésük szóban és írásban.

─ A következtetés, érvelés, bizonyítás és cáfolat szabályainak alkalmazása, az ettől

eltérő gondolkodásmódok (sejtés, hit, képzelet, kétely, bizalom stb.)

jelentőségének belátása.

─ Egyéni vélemény kialakítása, felülvizsgálata, fejlesztése a más véleményekkel

való párbeszédben.

─ A méltányos vita szabályainak és készségeinek elsajátítása. Az elkötelezettség és

az elfogulatlanság igényének összeegyeztetése.

─ Erkölcsi elvek alkalmazása egyedi esetekre, különféle élethelyzetek erkölcsi

dimenziójának felismerése, a gyakorlatban felmerülő értékkollíziók kezelése,

alternatívák mérlegelése.

─ A helyes önismeret és az önnevelés igényének erősítése. A cselekedeteink

minőségét meghatározó erkölcsi képességek (erények, különösen az okosság,

igazságosság, bátorság és mértékletesség) jelentőségének belátása, fejlesztésük

69

lehetőségeinek felismerése.

─ Az erkölcsi értékek megbecsülése, tisztelete másokban, igényesség kialakítása a

saját magatartás tekintetében. A kötelességtudat és az autonóm viselkedés közötti

összefüggés felismerése.

─ A személyközi kapcsolatok morális, érzelmi, intellektuális és érzéki dimenziói

közötti összefüggések felismerése. A szeretet, megértés, türelem, hűség, bizalom

és odaadás értékének tudatosítása. A tartós párkapcsolatok és a harmonikus családi

élet kialakításához szükséges gondolkodásmód és attitűd fejlesztése. A másokkal

való együttérzés, azonosulás képességének elmélyítése.

─ Az ember erkölcsi méltóságáról alkotott fogalmak értelmezése: igazság és

szabadság, azaz az öntudatos létezés és a cselekedeteinkért és társainkért viselt

felelősség közötti összefüggés tudatosítása.

─ Az élet, illetve az életformák gazdag változatosságának és változékonyságának

tisztelete a természetben és a kultúrában. A kanti aranyszabály értelmének, illetve a

szenvedésokozás tilalmának belátása, gyakorlati alkalmazásuk képessége a

globális egymásrautaltság feltételei között. A globális felelősség összefüggéseinek

felismerése a hálózati társadalomban. A halállal való szembenézés képessége.

─ A természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő,

értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás fontosságának

tudatosítása.

─ Az együttélési szabályok jelentőségének belátása. A törvények tisztelete és a

lelkiismeret szabadsága közötti konfliktusok értelmezése. A társadalom jobbítására

irányuló kezdeményezés és bírálat megbecsülése. Felkészülés a közéletben való

felelős részvételre.

─ A korrupció társadalmi jelenségének ismerete, az ellene alkalmazható egyéni és

közösségi magatartásformák alkalmazásának készsége és képessége.

─ Az erkölcsi önigazolási mechanizmusok működése, a rossz példák, a rossz

társadalmi gyakorlat hatása az egyéni döntésekre; a nemet mondás nehézsége.

─ A szolidáris és kooperatív viselkedés, a segítőkészség értékének belátása,

alkalmazása konfliktushelyzetekben. Az előítéletes, kirekesztő, rasszista, a

kisebbségekkel szemben elutasító viselkedés gyökereinek feltárása, a társadalmi

csoportok közötti együttélés konfliktusainak méltányos kezelésére irányuló igény,

illetve az ehhez szükséges attitűdök és ismeretek elmélyítése.

E szempontok egyúttal jelzik az etika tantárgy tanításának kívánatos és a sikerességre

reményt adó módszertanának legfontosabb vonásait is. A rendelkezésre álló idő függvényé-

ben, a témák feldolgozásának értékes formája lehet – a beszélgetés és a vita mellett – egy-egy

projektfeladat megoldása is, egyéni vagy csoportos munka keretében.

Etika

12. évfolyam

(32 hét)

E

heti óraszám 0,5

éves óraszám 16

70

A kerettanterv tematikai egységeihez megadott óraszámok a teljes éves óraszám lefedik.

Tematikai egység Alapvető etika Órakeret

E: 5 óra

Előzetes tudás

A nyelvi/fogalmi gondolkodás és a tudatos környezetformálás (munka)

szerepe a kulturális evolúcióban. Az Ó- és Újszövetség legismertebb

részletei. A felelősségvállalás, illetve az ezzel kapcsolatos mulasztások

irodalmi példái.

Ismeretek, fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok

Az erkölcsi gondolkodás alapjai

Tények és értékek. Ismeret, megértés, értékelés, elhatározás.

Elmélet és gyakorlat.

A társas lény: erkölcsi lény. A Másik szerepe az öntudatos én

kialakulásában.

Etika és nyelv: bizalom, megértés, egyetértés, vita, párbeszéd.

Erkölcsi érzék, tanult viselkedés, az erkölcsi szabályok termé-

szete, az egyén erkölcsi méltósága.

A munka, mint az önkiteljesítés alapvető eszköze.

Jó és rossz. A rossz eredete – különféle megközelítések. A

szenvedés kérdése.

Bibliai erkölcsi értékek a világi etikában

Az ember kitüntetett léthelyzete. A világvallások emberképe és

etikája.

A szeretet erkölcsi jelentősége.

A lelkiismeret szabadsága és a személyes felelősség elhárítha-

tatlansága.

Mit kell akarnom? Az erkölcsi döntés

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése. Szokáserkölcs, hagyo-

mány, törvény.

A lelkiismeret szava. Példakövetés, tekintélytisztelet. A mások

igazsága.

Párbeszéd, vita, kétely. Értékkonfliktusok.

Kötelesség és szabadság. A kanti kötelességetika és bírálata.

A felelősség kérdése

Az erkölcsi cselekedet. A jóakarat. Felelősség a tetteinkért –

felelősség másokért.

Az erények és a jó élet céljai

Önmegvalósítás, önkorlátozás, önismeret, önértékelés. A jólét

és a jó élet fogalmának megkülönböztetése. A boldogság mint

etikai kérdés. Az erények és a jellem. Az erkölcsi nevelés. Ön-

állóság és példakövetés. Magánérdek és közjó.

Filozófia:

az elérhető boldogság.

A szabad akarat és a rossz

kérdései. Az értékteremtő

ember és a hatalom. Szabad-

ság, választás, felelősség,

szorongás.

Társadalmi, állampolgári

ismeretek:

pályakezdés, álláskeresés.

Munkaerő-piaci elvárások

itthon és külföldön.

71

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Erkölcsi érték, értékítélet, gyakorlat, erkölcs, etika, öntudat, munka; hit,

szeretet, kiválasztás, bűn, kegyelem; lelkiismeret, szabadság, kötelesség,

törvény, megértés; felelősség, szándék, következmény, erény, boldogság,

jellem, önigazolás.

Tematikai egység Egyén és közösség Órakeret

E: 5 óra

Előzetes tudás

Irodalmi példák törvénytisztelet és lelkiismeret összeütközésére. A haza

szolgálatának és védelmének történelmi példái. A nemzetállamok kiala-

kulásának sajátosságai Közép-Kelet-Európában. Nemzetiségi konfliktu-

sok, vallásüldözés a magyar történelemben. A cigányság történetével,

helyzetével kapcsolatos alapismeretek. Hátrányos élethelyzetek, a sze-

génység alapvető társadalmi összetevőinek ismerete.


A kapcsolatok etikája

Az emberek közti testvériség eszméje. Barátok és ellenfelek.

Szeretetkapcsolatok. Párválasztás. Felelősség a társakért.

Szexuáletika.

Házasság. Családi élet. Otthonteremtés. Családi szerepek. Szülők és

gyermekek. A családi élet válságai.

Társadalmi szolidaritás

Hátrányos élethelyzetek. Társadalmi igazságosság és/vagy kölcsö-

nös segítség.

A betegekkel és szegényekkel való törődés mint erkölcsi köteles-

ség.

Törvény és lelkiismeret

A szabadság rendje. Jogok és kötelességek. Erkölcs és politika.

A lelkiismeret és véleménynyilvánítás szabadsága.

Szavak és tettek

Visszaélés a szólásszabadsággal. Uszítás, rágalmazás, az ember

lealacsonyítása, az erőszak népszerűsítése, megtévesztő reklámok.

Szavak és tettek: a nyilvános beszéd a tömegmédiumokban. Média-

etika.

Hazaszeretet

Állampolgárság és nemzeti érzés. Nemzeti szolidaritás. Áldozat a

hazáért, és ennek elfogadható mértéke. A társadalmi önazonosság

(identitás) felépülése és torzulásai.

Többség és kisebbség

Az etnokulturális csoportok, nemzeti és vallási kisebbségek, illetve

a többségi társadalom közti konfliktusok, az együttélés erkölcsi

problémái.

A nemzeti fejlődés traumái – Kárpát-medencei sajátosságok.

A kirekesztő, elnyomó nemzetstratégiák erkölcsi megítélése.

Történelem, társadalmi

és állampolgári ismere-

tek:

A jóléti társadalom.

A magyar társadalom a

rendszerváltozás után.

A cigányság (a romák),

helyzete és integrációjá-

nak folyamata.

A zsidóság Magyaror-

szágon.

Antiszemitizmus, kire-

kesztés, genocídium.

Földrajz:

Magyarország és a

Kárpát-medence földraj-

za; a magyarság által

lakott, országhatáron túli

területek.

Mozgóképkultúra és

médiaismeret:

A média társadalmi sze-

repe.

Médiareprezentáció,

valószerűség, hitelesség.

Médiaetika, médiasza-

bályozás.

Társadalmi, állampol-

72

gári ismeretek: Kulturá-

lis és etnikai kisebbsé-

gek hazánkban.

Esélyegyenlőtlenség és

hátrányos társadalmi

helyzet.

Szolidaritás és társadal-

mi felelősségvállalás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Család, felelősség a társainkért, hűség, szeretet, szerelem; erkölcsi érték,

erény, boldogság, jellem; törvény, törvénytisztelet, emberiesség, polgári

engedetlenség; nemzet, identitás; nacionalizmus, sovinizmus, együttélés,

idegengyűlölet, antijudaizmus, antiszemitizmus, genocídium, hátrányos

megkülönböztetés, kisebbség; igazságosság, sokszínűség, szolidaritás, ön-

kéntesség.

Tematikai egység Korunk kihívásai Órakeret

E: 6 óra

Előzetes tudás

A műszaki-tudományos haladás vívmányai, hatásai. Természet- és

társadalomföldrajzi ismeretek. Pszichés funkciók a magasabb rendű

állatoknál, biodiverzitás, ökológiai rendszerek. Kulturális hagyomány,

jövőkép, az utódokról való gondoskodás szerepe és változásai a civili-

záció történetében.


A tudományos-technikai haladás etikai kérdései

Az emberi cselekvés megváltozott természete. Technika és etika.

A tudósok felelőssége.

Bioetika

Születés és halál. Családtervezés. Mesterséges megtermékenyítés.

Béranyaság. Terhességmegszakítás.

Genetikailag módosított élőlények.

Egészségvédelem és etika. Szembenézés a halállal. Eutanázia.

A felelősség új dimenziói a globalizáció korában

Az egyén felelőssége és cselekvési lehetőségei a globális hálóza-

tok korában.

Magánérdek és közjó. A fenntarthatóság fogalma. Lokalizáció és

önrendelkezés: az emberi lépték helyreállítása.

Szellemi és anyagi tulajdon védelme és a felelős piaci magatartás.

Világszegénység – a szegények világa. A szegénység új arcai:

környezetrombolás, adósságcsapda, szélsőséges jövedelmi egyen-

lőtlenségek, létbizonytalanság, népbetegségek, népességrobbanás,

tömeges migráció.

Ökoetika

Az ökológiai válság mint erkölcsi kérdés. Számít-e erkölcsileg,

amit más lényekkel teszünk? Érvek az állatok védelmében: a szen-

vedésokozás tilalma, szolidaritás lénytársainkkal, a biológiai sok-

féleség értéke, megóvásának és fenntartásának lehetősége.

Történelem és állampol-

gári ismeretek:

a tudományos-technikai

forradalom.

Az emberiség az ezred-

fordulón: a globális világ

és problémái.

A globális világgazdaság

fejlődésének új kihívásai

és ezek hatása hazánk

fejlődésére.

Földrajz:

globális kihívások, mig-

ráció, mobilitás.

Biológia-egészségtan:

környezet és fenntartha-

tóság.

Filozófia:

az ökológiai válság etikai

vonatkozása. Bioetikai

állásfoglalások napjaink-

ban.

73

Az élet tisztelete. Az etika emberközpontúságának értelmezése.

Az ember felelőssége egy több mint emberi világban.

A közösség és a korrupció problémája

Tisztességes és tisztességtelen érdekérvényesítés. Jogos és jogtalan

előnyszerzés, a megvesztegetés, a megvesztegethetőség. A korrup-

ció jelensége és veszélyei, hatalommal való visszaélés és korrup-

ció a mindennapokban. Hogyan lehet a megvesztegetést, a korrup-

ciót megszüntetni? Lehet-e hála jele a hálapénz? Ki hibázik, aki

adja, vagy aki kapja? A korrupció elleni fellépés lehetőségei, az

egyén és a közösség felelőssége.

Felelősség utódainkért

Az emberiség közös öröksége. A jövő nemzedékek jogai.

A ma élők felelőssége.

Kulcsfogal-

mak/fogalmak

Uralom a természet felett, ökológiai elővigyázatosság; globális felelősség,

környezettudatosság, fenntarthatóság, közjó, korrupció, korrupció-

megelőzés; élet, halál, egészség; környezeti etika, állati jólét, fajsoviniz-

mus, emberközpontúság, mélyökológia; az emberiség közös öröksége, a

jövő nemzedékek jogai, szellemi tulajdon, szerzői és szabadalmi jog, ere-

detvédelem, védjegy.

A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos ciklus

végén

A tanulók megismerik az erkölcsi hagyomány legfontosabb elemeit, s e

tudás birtokában képesek a mindennapi életben felmerülő erkölcsi prob-

lémák felismerésére és kezelésére.

Értékítéleteiket ésszerű érvekkel tudják alátámasztani, képesek a felelős

mérlegelésen alapuló döntésre. Rendelkeznek az etikai és közéleti viták-

ban való részvételhez, saját álláspontjuk megvédéséhez, illetve továbbfej-

lesztéséhez szükséges készségekkel és képességekkel.

Képesek elfogadni, megérteni és tisztelni a magukétól eltérő nézeteket.

Ismerik azokat az értékelveket, magatartásszabályokat és beállítódásokat,

amelyeknek a közmegegyezés kitüntetett erkölcsi jelentőséget tulajdonít.

74

Fizika


A/2. változat





75

FIZIKA

9-12. ÉVFOLYAM

(ESTI TAGOZAT)

A természettudományos műveltség minden ember számára fontos. A fizika tanítását

nem az alapfogalmak definiálásával, az alaptörvények bemutatásával kezdjük: minden téma-

körben mindenki számára fontos témákkal, gyakorlati tapasztalatokkal, praktikus, hasznos

ismeretekkel indítjuk a tananyag feldolgozását.

Rá kell vezetnünk tanítványainkat arra, hogy a fizika hasznos, az élet minden fontos te-

rületén megjelenik, ismerete gyakorlati előnyökkel jár. Célunk a problémaközpontúság, a

gyakorlatiasság és az ismeretek egyensúlyának megteremtése a motiváció folyamatos fenn-

tartásának és minden diák eredményes tanulásának érdekében, hogy tanulóink a természet

jelenségeit értőkké váljanak.

Az elvárható alapszint az, hogy a tanulók a tantervben lévő témaköröket megismerjék,

értelmezzék a jelenségeket, ismerjék a technikai alkalmazásokat, és így legyenek képesek a

körülöttünk lévő természeti-technikai környezetben eligazodni.

A tanterv ezzel egy időben lehetővé teszi a mélyebb összefüggések felismerését is, ami

a differenciálás, a tehetséggondozás, az önálló ismeretszerzés révén a mérnöki és a termé-

szettudományos pályára készülők számára megfelelő motivációt és orientációt nyújthat.

A felnőttképzési fizika tanterv nem a hagyományos, sokszor öncélú, „begyakoroltató”

számítási feladatokon alapul. Számításokat csak olyan esetekben várunk, amikor a számítás

elvégzése a tananyag mélyebb megértését szolgálja vagy a számértékek önmagukban érde-

kesek. A fizika tantárgy keretében eszközként használjuk a matematikát.

A tanterv alkalmazása során az életkornak megfelelően megjelennek a tapasztalat, az

értelmezés, a megértés folyamatait segítő matematikai modellek, eszközök, például mate-

76

matikai műveletek, függvények, táblázatok, egyenletek, grafikonok, vektorok. Jelen képzés-

ben ezek természetesen kizárólag a megértést segítő eszközök.

A felnőttek középiskolája 9-12. osztályának feladata az 5-8 évfolyamra építve olyan ismere-

tek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, te-

kintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított

középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit.

Ebből kiindulva a felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott

szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezke-

dés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét.

A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfej-

lesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek

és az erre való képességek kifejlődésének érdekében.

77

9. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 36 óra


Mérés-értékelés 4 óra

9. o. TÉMAKÖRÖK 1. A mozgás leírása 10

2. A mozgás változásának oka 10

3. Mechanikai munka, energia, teljesítmény

Egyszerű gépek a mindennapokban

12

4. Mérés- értékelés 4

Összesen 36

TEMATIKAI EGYSÉG

FEJLESZTÉSI CÉL 1. A MOZGÁS LEÍRÁSA 10 ÓRA

Előzetes tudás Sebesség, vektorok, függvények.


A közlekedésnek, mint rendszernek az értelmezése, az állandóság és változás megjelenítése a mozgások leírásában. Az egyéni felelősségtu-dat formálása.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek,

problémák, alkalmazások)


módszertani ajánlások


Járművek sebessége, gyorsítása, fékezése. Milyen

a biztonságos (és kényelmes) közlekedés? (pl.

tempomat, távolságtartó radar, tolató radar.)

Ismeretek: Kinematikai alapfogalmak: út, el-

mozdulás, sebesség, átlagsebesség. A sebesség

különböző mértékegységei. A gyorsulás fogalma,

mértékegysége. Szabadesés út-idő összefüggése.

A szabadesés és a gravitáció kapcsolata. Az

egyenletes körmozgást leíró kinematikai jellem-

zők (pályasugár, kerületi sebesség, fordulatszám,

keringési idő, szögsebesség, centripetális gyorsu-

lás).

Út-idő és sebesség-idő grafikonok készítése,

elemzése. Számítások elvégzése az egyenes vona-

lú egyenletes mozgás esetében. A sebesség és a

gyorsulás fogalma közötti különbség felismerése.

A közlekedés kinematikai problémáinak gyakorla-

ti, számításokkal kísért elemzése, pl.adott sebes-

ség eléréséhez szükséges idő; a fékút nagysága;a

reakcióidő és a féktávolság kapcsolata.

Hétköznapi körmozgásokhoz kapcsolódó

számítások, pl. autó vagy kerékpár vagy gör-

korcsolya kerekeinek fordulatszáma, ill. kerü-

leti pontjának centripetális gyorsulása adott

sebességnél.

78


Matematika: függvény fogalma, grafikus ábrázolás, egyenletrendezés.

Informatika: függvényábrázolás (táblázatkezelő használata).

Testnevelés és sport: érdekes sebességadatok, érdekes sebességek, pályák technikai környezete.

Biológia-egészségtan: élőlények mozgása, sebességei, reakcióidő.

Művészetek; magyar nyelv és irodalom: mozgások ábrázolása.

Technika, életvitel és gyakorlat: járművek sebessége és fékútja, követési távolság, közlekedésbizton-

sági eszközök, technikai eszközök (autók)

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Galilei munkássága; a kerék feltalálásának jelentő-

sége.

Földrajz: a Naprendszer szerkezete, az égitestek mozgása, csillagképek, távcsövek

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Sebesség, átlagsebesség, gyorsulás, szabadesés, egyenletes körmoz-

gás.

TEMATIKAI EGYSÉG

FEJLESZTÉSI CÉL 2. A MOZGÁS VÁLTOZÁSÁNAK OKA 10 ÓRA

Előzetes tudás A sebesség és a gyorsulás fogalma.

A tematikai egység


Az oksági gondolkodás fejlesztése az állandóság és változás ok-okozati

kapcsolatán keresztül a közlekedés rendszerében. Környezettudatos

gondolkodás formálása. A közlekedésbiztonság, a kockázatok és követ-

kezmények felmérésén keresztül az egyéni, valamint a társas felelősség-

érzet, az önismeret fejlesztése és a családi életre nevelés.






Az utasok terhelése egyenes vonalú egyenletes

és egyenletesen gyorsuló mozgás esetén.

A súrlódás szerepe a közlekedésben, például:

ABS, fékerő szabályozó, a kerekek tapadása

(az autógumi szerepe). A gépjárművek fo-

Az eredő erő szerkesztése, kiszámolása egysze-

rű esetekben.

A súrlódás szerepe a gépjármű mozgása és

irányítása szempontjából.

Az energiatakarékos közlekedés, a környezet-

tudatos, a természet épségét óvó közlekedési

79

gyasztását befolyásoló tényezők.

Az utasok védelme a gépjárműben:

gyűrődési zóna;

biztonsági öv;

légzsák.

Ismeretek:

Az erő fogalma, mérése, mértékegysége.

Newton törvényeinek megfogalmazása.

Speciális erőhatások (nehézségi erő, nyomó-

erő, fonálerő, súlyerő, súrlódási erők, rugóerő).

A rugók erőtörvénye. A lendület fogalma. Len-

dület-megmaradás. Ütközések típusai.

Az egyenletes körmozgás dinamikai feltétele.

magatartás lehetőségeinek feltárása.

A közlekedésbiztonsági eszközök működésének

összekapcsolása az alapul szolgáló fizikai el-

vekkel, a tudatos és következetes használat

iránti igény.

A kanyarodás vezetéstechnikai elemeinek ösz-

szekapcsolása ezek fizikai alapjaival.

A test súlya és a tömege közötti különbségté-

tel.


Matematika: a függvény fogalma, grafikus ábrázolás, egyenletrendezés.

Technika, életvitel és gyakorlat: takarékosság; légszennyezés, zajszennyezés; közlekedésbiztonsági

eszközök, közlekedési szabályok. Biztonsági öv, ütközéses balesetek, a biztonságos fékezés.

Biológia-egészségtan: reakcióidő, az állatok mozgása (pl. medúza).

Földrajz: a Naprendszer szerkezete, az égitestek mozgása, csillagképek, távcsövek.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Tömeg, erő, eredő erő, tehetetlenség, súly, lendület, lendület-

megmaradás.

80

TEMATIKAI EGYSÉG

FEJLESZTÉSI CÉL

3. MECHANIKAI MUNKA, ENERGIA, TELJESÍTMÉNY

EGYSZERŰ GÉPEK A MINDENNAPOKBAN

12 ÓRA

Előzetes tudás A kinematika és a dinamika alapfogalmai. Vektorok felbontása össze-

tevőkre.

A tematikai egység


Az energiafogalom mélyítése, kiterjesztése. A munka, energia és telje-

sítmény értelmezésén keresztül a tudományos és a köznapi szóhaszná-

lat különbözőségének bemutatása.






Gépek, járművek motorjának teljesítménye.

Az emberi teljesítmény fizikai határai. A súrló-

dás és a közegellenállás hatása a mechanikai

energiákra.

Egyensúlyi állapotok

biztos,

bizonytalan,

közömbös,

metastabil.

Miért használunk egyszerű gépeket? Egyszerű

gépek a gyakorlatban.

egyoldalú és kétoldalú emelő;

álló és mozgócsiga;

hengerkerék;

lejtő;

csavar;

ék. Csontok, ízületek, izmok.

Ismeretek:

Munkavégzés, a mechanikai munka fogalma,

mértékegysége. A helyzeti energia, mozgási

energia, rugalmas energia. Energia-

A mechanikai energia tárolási lehetőségeinek

felismerése.

A mechanikai energiák átalakítási folyamatai-

nak ismerete.

A mechanikai energia-megmaradás tételének

bemutatása szabadesésnél.

Számítási feladatok végzése a teljesítménnyel

kapcsolatban.

Az egyensúly és a nyugalom közötti különbség

felismerése konkrét példák alapján.

Számos példa vizsgálata a hétköznapokból az

egyszerű gépek használatára (pl. háztartási

gépek, építkezés a történelem folyamán,

sport).

A különféle egyszerű gépek működésének ér-

telmezése a vizsgált példák és mérések alap-

ján.

A helyes testtartás megértése nagy teher eme-

lésénél.

81

megmaradás. A munkavégzés és az energia-

változás kapcsolata. A teljesítmény fogalma,

régi és új mértékegységei (lóerő, kilowatt).

Testek egyensúlyi állapota, az egyensúly felté-

tele. A forgatónyomaték fogalma.

82


Matematika: a függvény fogalma, grafikus ábrázolás, egyenletrendezés.

Testnevelés és sport: sportolók teljesítménye, sportoláshoz használt pályák energetikai viszo-

nyai és sporteszközök energetikája.

Technika, életvitel és gyakorlat: járművek fogyasztása, munkavégzése, közlekedésbiztonsági

eszközök, technikai eszközök (autók, motorok).

Biológia-egészségtan: élőlények mozgása, teljesítménye.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Munka, mechanikai energia (helyzeti energia, mozgási energia, ru-

galmas energia), energiamegmaradás, teljesítmény. egyensúlyi

állapot, forgatónyomaték, egyszerű gép.

A fejlesztés várt

eredményei a


A kísérletezési, mérési kompetencia, a megfigyelő, rendszerező

készség fejlődése. A mozgástani alapfogalmak ismerete, grafi-

kus feladatmegoldás. A newtoni mechanika szemléleti lényegé-

nek elsajátítása: az erő nem a mozgás fenntartásához, hanem a

mozgásállapot megváltoztatásához szükséges.

Egyszerű kinematikai és dinamikai feladatok megoldása.

83

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI - 9. ÉVFOLYAM

(A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI A 9. ÉVFOLYAM VÉGÉN)

A tanuló legyen képes a mozgásokról tanultak és a köznapi jelenségek összekapcsolására,

a fizikai fogalmak helyes használatára, egyszerű számítások elvégzésére.

Ismerje a mérés lényegi jellemzőit, a szabványos és a gyakorlati mértékegységeket.

Legyen képes a gyakorlatban alkalmazni a megismert mérési módszereket.

Tudatosítsa a viszonyítási rendszer alapvető szerepét, megválasztásának szabadságát és

célszerűségét.

Ismerje a változó mozgás általános fogalmát, értelmezze az átlag- és pillanatnyi sebessé-

get.

Ismerje a gyorsulás fogalmát, vektor-jellegét.

Tudja ábrázolni az s-t, v-t, a-t grafikonokat.

Tudjon egyszerű feladatokat megoldani.

Ismerje a körmozgást leíró kerületi és szögjellemzőket és tudja alkalmazni azokat.

Tudja értelmezni a centripetális gyorsulást.

Mutasson be egyszerű kísérleteket, méréseket.

Értelmezze az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemző mennyiségeit, tudja azokat

grafikusan ábrázolni és értelmezni.

Ismerje a tehetetlenség fogalmát és legyen képes az ezzel kapcsolatos hétköznapi jelen-

ségek értelmezésére.

Ismerje az inercia-(tehetetlenségi) rendszer fogalmát.

A tanuló ismerje az erő alak- és mozgásállapot-változtató hatását, az erő mérését, mér-

tékegységét, vektor-jellegét. Legyen képes erőt mérni rugós erőmérővel.

Tudja Newton II. törvényét, lássa kapcsolatát az erő szabványos mértékegységével.

Ismerje a tehetetlen tömeg fogalmát. Értse a tömegközéppont szerepét a valóságos tes-

tek mozgásának értelmezése során.

Ismerje, és tudja alkalmazni a tanult egyszerű erőtörvényeket.

84

Legyen képes egyszerű feladatok megoldására, néhány egyszerű esetben:

állandó erővel húzott test;

mozgás lejtőn,

súrlódás szerepe egyszerű mozgások esetén. Értse, hogy az egyenletes körmozgást végző test gyorsulását (a centripetális gyorsulást) a

testre ható erők eredője adja, ami mindig a kör középpontjába mutat. Ismerje Newton

gravitációs törvényét.

Tudja, hogy a gravitációs kölcsönhatás a négy alapvető fizikai kölcsönhatás egyike, meg-

határozó jelentőségű az égi mechanikában.

Ismerje a stabil, labilis és közömbös egyensúlyi állapot fogalmát és tudja alkalmazni egy-

szerű esetekben.

Ismerje az erő forgató hatását, a forgatónyomaték fogalmát.

A tanuló értse a fizikai munkavégzés és a teljesítmény fogalmát, ismerje mértékegységei-

ket. Legyen képes egyszerű feladatok megoldására.

Ismerje a munkatételt és tudja azt egyszerű esetekre alkalmazni.

Ismerje az alapvető mechanikai energiafajtákat, és tudja azokat a gyakorlatban értelmez-

ni.

Tudja egyszerű zárt rendszerek példáin keresztül értelmezni a mechanikai

energiamegmaradás törvényét.

Tudja a gyakorlatban használt egyszerű gépek működését értelmezni, ezzel kapcsolatban

feladatokat megoldani.

Értse, hogy az egyszerű gépekkel munka nem takarítható meg.

Ismerje a lendület fogalmát, vektor-jellegét, a lendületváltozás és az erőhatás kapcsola-

tát.

Tudja a lendülettételt.

Ismerje a lendületmegmaradás törvényét párkölcsönhatás esetén.

Tudjon értelmezni egyszerű köznapi jelenségeket a lendület megmaradásának törvényé-

vel.

85

86

10. ÉVFOLYAM




10. o. TÉMAKÖRÖK 1. Energia nélkül nem megy 7

2. Hidro- és aerodinamikai jelenségek, a repülés fizikája 7

3. Rezgések, hullámok 6

4. Szikrák és villámok Az elektromos áram 6

5. Lakások, házak elektromos hálózata 6

6. Mérés - értékelés 4

Összesen 36

TEMATIKAI EGYSÉG

FEJLESZTÉSI CÉL 1. ENERGIA NÉLKÜL NEM MEGY 7 ÓRA

Előzetes tudás Mechanikai energiafajták. Mechanikai energia-megmaradás.

A tematikai egység


Az energia fogalmának kiterjesztése a hőtanra, a környezet és fenntart-

hatóság, a környezeti rendszerek állapota, valamint az ember egészsége

vonatkozásában. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az inno-

váció és a kutatások jelentőségének felismerése.






A helyes táplálkozás energetikai vonatkozásai.

A legfontosabb élelmiszerek energiatartal-

mának ismerete. Joule-kísérlet: a hő mecha-

nikai egyenértéke. Gépjárművek energiafor-

rásai, a különböző üzemanyagok tulajdonsá-

Egyes táplálékok energiatartalmának összeha-

sonlítása.

Az egészséges táplálkozás jellemzői.

A hőmennyiség és hőmérséklet fogalmának

elkülönítése.

87

gai. Különleges meghajtású járművek: pél-

dául hibridautó, hidrogénnel hajtott motor,

elektromos autó.

Ismeretek:

A hő régi és új mértékegységei: kalória, joule.

A hőközlés és az égéshő fogalma.

A fajhő* fogalma.

A hatásfok fogalma, motorok hatásfoka.

A gépjárművek energetikai jellemzői és a kör-

nyezetre gyakorolt hatás mérlegelése.

Új járműmeghajtási megoldások nyomon kö-

vetése gyűjtőmunka alapján.

* fajlagos hőkapacitás

88


Technika, életvitel és gyakorlat: takarékosság, az autók hűtési rendszerének téli védelme.

Folyamatos technológiai fejlesztések, innováció

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: beruházás megtérülése, megtérülési idő,

takarékosság. A Nap kitüntetett szerepe a mitológiában és a művészetekben.

Biológia-egészségtan: táplálkozás alapvető biológiai folyamatai, ökológiai problémák. A haj-

szálcsövesség szerepe növényeknél, a levegő páratartalmának hatása az élőlényekre, fagykár a

gyümölcsösökben, üvegházhatás, a vérnyomásra ható tényezők. Az „éltető Nap”, hőháztar-

tás, öltözködés.

Magyar nyelv és irodalom: Madách: Az ember tragédiája (eszkimó szín).

Kémia: az üzemanyagok kémiai energiája, a táplálék megemésztésének kémiai folyamatai,

elektrolízis. Exoterm és endoterm folyamatok, termokémia, Hess- tétel, kötési energia, reak-

cióhő, égéshő, elektrolízis. Gyors és lassú égés, tápanyag, energiatartalom (ATP), a kémiai re-

akciók iránya, megfordítható folyamatok, kémiai egyensúlyok, stacionárius állapot, élelmi-

szerkémia.

Földrajz: környezetvédelem, a megújuló és nem megújuló energia fogalma.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Hő, fajhő*, kalória, égéshő, hatásfok.

* fajlagos hőkapacitás

89

TEMATIKAI EGYSÉG

FEJLESZTÉSI CÉL 2. HIDRO- ÉS AERODINAMIKAI JELENSÉGEK,

A REPÜLÉS FIZIKÁJA 7 ÓRA

Előzetes tudás A nyomás.

A tematikai egység


A környezet és fenntarthatóság kérdéseinek tudatosítása az időjárást befolyá-

soló fizikai folyamatok vizsgálatával kapcsolatban. Együttműködés, kezdemé-

nyezőkészség fejlesztése csoportmunkában folytatott vizsgálódás során.






A légnyomás változásai. A légnyomás függé-

se a tengerszint feletti magasságtól és annak

élettani hatásai. A légnyomás és az időjárás

kapcsolata. Hidro- és aerodinamikai elvek,

jelenségek. Az áramlások nyomásviszonyai. A

légkör áramlásainak fizikai jellemzői, a moz-

gató fizikai hatások. A tengeráramlások jel-

lemzői, a mozgató fizikai hatások. A víz kör-

forgása. A befagyó tavak. A jéghegyek. A szél

energiája. Az időjárás elemei, csapadékok, a

csapadékok kialakulásának fizikai leírása. A

termik szerepe. (pl. a sárkányrepülőnél, vitor-

lázó ernyőnél.) Repülők szárnykialakítása.

Hangrobbanás. Légzés.

Ismeretek:

Nyomás, hőmérséklet, páratartalom. A leve-

gő, mint ideális gáz. A hidrosztatikai nyomás

és a felhajtóerő. A páratartalom fogalma, a

telített gőz. A repülés elve. A légellenállás. A

repülőgépek szárnyának sajátosságai (a

szárnyra ható emelőerő).

A felhajtóerő mint hidrosztatikai nyomáskü-

lönbség értelmezése.

Aerodinamikai paradoxon bemutatása.

A szél épületekre gyakorolt hatásának bemu-

tatása példákon.

Természeti és technikai példák gyűjtése és a

fizikai elvek értelmezése a repülés kapcsán

(termések, állatok, repülő szerkezetek stb.).

A jég rendhagyó viselkedése következményei-

nek bemutatása konkrét gyakorlati példákon.

A szélben rejlő energia lehetőségeinek átlátá-

sa. A szélerőművek előnyeinek és hátrányai-

nak összegyűjtése.

Repülésbiztonsági statisztikák elemzése.


Matematika: a függvény fogalma, az exponenciális függvény grafikus ábrázolás, egyenletren-dezés.

Kémia: folyadékok, felületi feszültség, kolloid rendszerek, gázok, levegő, viszkozitás, alterna-

90

tív energiaforrások. A légkör összetétele. Relatív páratartalom, harmatpont.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hajózás szerepe, légiközlekedés szerepe.

Technika, életvitel és gyakorlat: repülőgépek közlekedésbiztonsági eszközei, vízi és légi közle-kedési szabályok.

Biológia-egészségtan: Vízi élőlények, madarak mozgása, légzés, mélységi mámor, hegyibetegség, madarak repülése sebességei, reakcióidő. A nyomás és változásának hatása az emberi szervezetre (pl. súlyfürdő, keszonbetegség).

Testnevelés és sport: sport nagy magasságokban, sportolás a mélyben.

Földrajz: térképek, atlaszok használata; csapadékok, csapadék-eloszlás; tengeráramlások; légkör összetétele, részei, légnyomás, nagy földi légkörzés, szél.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Légnyomás, hidrosztatikai nyomás, hidrosztatikai felhajtóerő, aerodi-

namikai felhajtóerő.

91

TEMATIKAI EGYSÉG

FEJLESZTÉSI CÉL 3. REZGÉSEK, HULLÁMOK 6 ÓRA

Előzetes tudás Az egyenletes körmozgás kinematikájának és dinamikájának alapfo-

galmai. Vektorok. Rugóerő, rugalmas energia. Mechanikai energia-

megmaradás.

A tematikai egy-


jai

Rezgések és hullámok a Földön a felépítés és működés viszonyrendsze-

rében. A jelenségkör dinamikai hátterének értelmezése. A társadalmi

felelősség kérdéseinek hangsúlyozása a természeti katasztrófák bemu-

tatásán keresztül. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az

időmérés és az építmények szerkezeti elemeinek bemutatása. Kezde-

ményezőkészség, együttműködés fejlesztése.

Problémák, jelenségek,

gyakorlati alkalmazások, ismeretek



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalma-

zások:

Periodikus jelenségek (rugóhoz erősített test

rezgése, fonálinga mozgása). Csillapodó rez-

gések. Kényszerrezgések. Rezonancia, rezo-

nancia-katasztrófa. Mechanikai hullámok

kialakulása. Földrengések kialakulása, előre-

jelzése, tengerrengések, cunamik. Az árapály-

jelenség. A Hold és a Nap szerepe a jelenség

létrejöttében.

Ismeretek:

A harmonikus rezgőmozgás jellemzői:

– rezgésidő (periódusidő), – amplitúdó, – frekvencia.

A harmonikus rezgőmozgás és a fonálinga

mozgásának energiaviszonyai, a csillapítás

leírása.

Hosszanti (longitudinális), keresztirányú

(transzverzális) hullám.

A mechanikai hullámok jellemzői: hullám-

A rezonancia feltételeinek bemutatása gya-

korlati példákon a technikában és a termé-

szetben.

A rezgések általános voltának, létrejöttének

megértése, a csillapodás jelenségének felis-

merése konkrét példákon.

A rezgések gerjesztésének felismerése né-

hány gyakorlati példán. A hullámok mint

térben terjedő rezgések értelmezése gyakor-

lati példákon. A földrengések létrejöttének

elemzése a Föld szerkezete alapján. A föld-

rengésekre, tengerrengésekre vonatkozó

fizikai alapismeretek elsajátítása, a termé-

szeti katasztrófák idején követendő helyes

magatartás, a földrengésbiztos épületek sa-

játságainak megismerése.

Árapály-táblázatok elemzése.

92

hossz, terjedési sebesség.

A hullámhosszúság, a frekvencia és a terjedé-

si sebesség közötti kapcsolat ismerete.

Huygens munkássága.


Matematika: alapműveletek, egyenletrendezés, táblázat és grafikon készítése.

Informatika: információkeresés interneten.

Földrajz: földrengések, lemeztektonika, árapály-jelenség.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK Harmonikus rezgőmozgás, frekvencia, rezonancia, mechanikai hul-

lám, hullámhosszúság, hullám terjedési sebessége.

TEMATIKAI EGYSÉG

FEJLESZTÉSI CÉL 4. SZIKRÁK ÉS VILLÁMOK. AZ ELEKTROMOS ÁRAM 6 ÓRA

Előzetes tudás Erő-ellenerő, munkavégzés, elektromos töltés

A tematikai egység


Az elektromos alapjelenségek értelmezése az anyagot jellemző egyik

alapvető kölcsönhatásként. A sztatikus elektromosságra épülő techni-

kai rendszerek felismerése. Felelős magatartás kialakítása. A veszély-

helyzetek felismerése, megelőzése, felkészülés a segítségnyújtásra.





93


Elektrosztatikus alapjelenségek: dörzselekt-

romosság, töltött testek közötti kölcsönhatás,

földelés. A fénymásoló és a lézernyomtató

működése. A villámok keletkezése, veszélye, a

villámhárítók működése. Az elektromos tölté-

sek tárolása: kondenzátorok.

Ismeretek:

Ponttöltések közötti erőhatás, az elektromos

töltés egysége. Elektromosan szigetelő és

vezető anyagok. Az elektromosság fizikai le-

írásában használatos fogalmak: elektromos

térerősség, feszültség, kapacitás.

Az elektromos töltés fogalma, az elektro-

sztatikai alapfogalmak, alapjelenségek ér-

telmezése, gyakorlati tapasztalatok alap-

ján.

Ponttöltések közötti erő kiszámítása. ,jó

szigetelő és jó vezető anyagok felsorolása.

Egyszerű elektrosztatikai jelenségek felis-

merése a fénymásoló és a lézernyomtató

működésében sematikus ábra alapján. A

villámok veszélyének, a villámhárítók mű-

ködésének megismerése, a helyes magatar-

tás elsajátítása zivataros, villámcsapás-

veszélyes időben. Az elektromos térerősség

és az elektromos feszültség jelentésének

megismerése, használatuk a jelenségek le-

írásában, értelmezésében. A kondenzáto-

rok szerepének felismerése az elektrotech-

nikában konkrét példák alapján.


Az elektromos áram élettani hatása: az embe-

ri test áramvezetési tulajdonságai, idegi

áramvezetés. Az elektromos áram élettani

szerepének, az orvosi diagnosztikai és terápi-

ás alkalmazásoknak az ismerete.

A hazugságvizsgáló működése.

Ismeretek:

Az elektromos áram fogalma, az áramerősség

mértékegysége. Az elektromos ellenállás fo-

galma, mértékegysége. Ohm törvénye vezető

szakaszra. Vezetők elektromos ellenállásának

hőmérsékletfüggése.

Az elektromos áram létrejöttének megis-

merése. Az elektromos áram hő-, fény-,

kémiai és mágneses hatásának megismeré-

se.

Orvosi alkalmazások: EKG, EEG felhaszná-

lási területeinek, diagnosztikai szerepének

átlátása.Az elektromos ellenállás kiszámí-

tása, mérése; a számított és mért értékek

összehasonlítása, következtetések levoná-

sa.

Az emberi test (bőr) ellenállásának mérése

különböző körülmények között, következte-

tések levonása.

94

TEMATIKAI EGYSÉG

FEJLESZTÉSI CÉL 5. LAKÁSOK, HÁZAK ELEKTROMOS HÁLÓZATA 6 ÓRA

Előzetes tudás Egyenáramok alapfogalmai, az elektromos feszültség és ellenállás

fogalma.

A tematikai egység


A háztartás elektromos hálózatának mint technikai rendszernek azo-

nosítása, az érintésvédelmi szabályok elsajátítása, családi életre ne-

velés. A környezettudatosság és energia hatékonyság szempontjai-

nak megjelenése a mindennapi életben az elektromos energia fel-

használásában.






Elektromos hálózatok kialakítása lakások-

ban, épületekben, elektromos kapcsolási

rajzok. Az elektromos áram veszélyei, kon-

Egyszerűbb kapcsolási rajzok értelmezése,

áramkör összeállítása kapcsolási rajz alap-

ján. A soros és a párhuzamos kapcsolások

legfontosabb jellemzőinek megismerése,


Kémia: Elektron, proton, elektromos töltés, az atom felépítése, elektrosztatikus kölcsönhatások,

kristályrácsok szerkezete. Kötés, polaritás, molekulák polaritása, fémes kötés, fémek elektromos

vezetése. Ionkötés. Elektromos áram, elektromos vezetés. Rácstípusok tulajdonságai és azok

atomszerkezeti magyarázata. Galvánelemek működése, elektromotoros erő.

Ionos vegyületek elektromos vezetése olvadékban és oldatban, elektrolízis. Vas mágneses tulaj-

donsága.

Matematika: alapműveletek, egyenletrendezés, számok normálalakja, vektorok, függvények.

Technika, életvitel és gyakorlat: Áram biológiai hatása, elektromos áram a háztartásban, biztosí-

ték, fogyasztásmérők, balesetvédelem, földelés. Világítás fejlődése és a korszerű világítási esz-

közök.

Korszerű elektromos háztartási készülékek, energiatakarékosság.

Informatika: mikroelektronikai áramkörök, mágneses információrögzítés.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Elektromos kölcsönhatás, elektromos töltés, szigetelő anyag, ve-

zető anyag, elektromos térerősség, elektromos mező, elektromos

feszültség, kondenzátor. Elektromos áram, elektromos ellenállás.

95

nektorok lezárása kisgyermekek védelme

érdekében. A biztosíték (kismegszakító) mű-

ködése, használata, olvadó- és automata

biztosítékok. Három- eres vezetékek haszná-

lata, a földvezeték szerepe. Különböző telje-

sítményű fogyasztók összehasonlítása. Az

energiatakarékosság kérdései, vezérelt (éj-

szakai) áram. A villanyszámla elemzése.

Ismeretek:

Soros és párhuzamos kapcsolás.

Az elektromos munkavégzés és a Joule-hő

fogalma, az elektromos teljesítmény kiszá-

mítása.

feszültség- és áramerősség viszonyok vizsgá-

lata méréssel, összefüggések felismerése az

adatok alapján. Az elektromosság veszélyei-

nek megismerése. A biztosítékok szerepének

megismerése. Az elektromos munkavégzés,

a Joule-hő, valamint az elektromos teljesít-

mény kiszámítása, fogyasztók teljesítmé-

nyének összehasonlítása. Az energiatakaré-

kosság kérdéseinek ismerete, a villanyszám-

la értelmezése. Hagyományos izzólámpa és

azonos fényerejű, fehér LED-eket tartalmazó

lámpa elektromos teljesítményének össze-

hasonlítása.


Kémia: elektromos áram, elektromos vezetés, rácstípusok tulajdonságai és azok anyag-

szerkezeti magyarázata. Galvánelemek működése, elektromotoros erő. Ionos vegyületek

elektromos vezetése olvadékban és oldatban, elektrolízis. Vas mágneses tulajdonsága.

Matematika: alapműveletek, egyenletrendezés, számok normálalakja.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Soros és párhuzamos kapcsolás, Joule-hő, földelés.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI 10. ÉVFOLYAM

(A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN )

Hőmérséklet fogalma, mértékegységei és mérése. A hőmennyiség. Hőtani alapfogalmak (hő, fajhő, kalória, égéshő, hatásfok), a hőtan főtételei, hőerőgépek elemi szintű, de alkalmazni képes ismerete. Annak felismerése, hogy gépeink működtetése és az élő szervezetek működése is energia-csökkenéssel járó folyamat, ezért tartósan, csak energia „befektetése árán” valósíthatók meg.

96

Energetikai szempontból lássa a lényegi hasonlóságot a hőerőgépek és az élő szervezetek működése között. Értse meg a hőerőgép, hűtőgép, hőszivattyú működésének alapelvét. Tudja, hogy „örökmozgó” („energiabetáplálás” nélküli hőerőgép) nem létezhet! Másod-fokú sem: nincs 100%-os hatásfokú hőerőgép. Mindennapi környezetünk hőtani vonatkozásainak ismerete. Ismerje a hőkapacitás és a fajlagos hőkapacitás (fajhő) fogalmát. Ismerje a víz kiemelkedően magas fajhőjének gyakorlati vonatkozásait. Tudjon egyszerű hőcserével kapcsolatos feladatokat megoldani. Ismerje a párolgás, forrás, lecsapódás jelenségét, mennyiségi jellemzőit. Legyen képes a jelenségek felismerésére a hétköznapi életben (időjárás). Ismerje a forráspont nyomásfüggésének gyakorlati jelentőségét és annak alkalmazását. Jelenségek, alkalmazások: a „kuktafazék” működése (a forráspont nyomásfüggése) Ismerje a víz különleges hőtágulási sajátosságait. Ismerje az olvadáspont nyomástól és anyagi minőségtől való függését. Ismerje a fagyás és olvadás szerepét a mindennapi életben. A tanuló ismerje a légnyomás fogalmát, mértékegységeit. Ismerjen néhány, a levegő nyomásával kapcsolatos, gyakorlati szempontból is fontos jelenséget. Tudja alkalmazni hidrosztatikai ismereteit köznapi jelenségek értelmezésére. A tanult ismeretek alapján legyen képes (pl. hidraulikus gépek alkalmazásainak bemuta-tása). Tudja, hogy az áramlások oka a nyomáskülönbség. Legyen képes köznapi áramlási jelen-ségek kvalitatív fizikai értelmezésére. Tudja értelmezni az áramlási sebesség változását a keresztmetszettel az anyagmegma-radás (kontinuitási egyenlet) alapján. Ismerje a közegellenállás jelenségét, tudja, hogy a közegellenállási erő sebességfüggő. Legyen tisztában a vízi és szélenergia jelentőségével, hasznosításának múltbeli és korsze-rű lehetőségeivel. A megújuló energiaforrások aktuális hazai hasznosítása. A tanuló ismerje a rezgő test jellemző paramétereit (amplitúdó, rezgésidő, frekvencia). Ismerje és tudja grafikusan ábrázolni a mozgás kitérés-idő, sebesség-idő, gyorsulás-idő függvényeit. Tudja, hogy a rezgésidőt a test tömege és a rugóállandó határozza meg, de a kitéréstől független. Tudja, hogy a harmonikus rezgés dinamikai feltétele a lineáris erőtörvény által leírt erő-hatás érvényesülése. Legyen képes az energiaviszonyok kvalitatív értelmezésére a rezgés során. Tudja, hogy a környezeti hatások (súrlódás, közegellenállás) miatt a rezgés csillapodik. Ismerje a rezonancia jelenségét és ennek gyakorlati jelentőségét. A tanuló tudja, hogy a mechanikai hullám a rezgésállapot terjedése valamely közegben, miközben anyagi részecskék nem haladnak a hullámmal, a hullámban energia terjed. Kötélhullámok esetén értelmezze a jellemző mennyiségeket (hullámhossz, periódusidő). Ismerje a terjedési sebesség, a hullámhossz és a periódusidő kapcsolatát. Ismerje a longitudinális és a transzverzális hullámok fogalmát. Hullámkádas kísérletek alapján értelmezze a hullámok visszaverődését, törését. Tudja, hogy a hullámok akadálytalanul áthaladhatnak egymáson. Értse az interferencia jelenségét és értelmezze erősítés és gyengítés (kioltás) feltételeit. Tudja, hogy alkalmas frekvenciájú rezgés állandósult hullámállapotot (állóhullám) ered-

97

ményezhet. Ismerje az elektrosztatikus alapjelenségeket, pozitív és negatív elektromos tulajdonságú részecskéket, ezek szerepét az elektromos állapot létrejöttében, töltést, az elektromos megosztás jelenségét. Ismerje a mező fogalmát, és létezését fogadja el anyagi objektumként. Tudja, hogy a sztatikus elektromos mező forrása/i az elektromos tulajdonságú részecskék. A tanuló ismerje az elektromos áram fogalmát, mértékegységét, mérését. Tudja, hogy az egyenáramú áramforrások feszültségét, pólusainak polaritását nem elekt-romos jellegű belső folyamatok (gyakran töltésátrendeződéssel járó kémiai vagy más folyamatok) biztosítják. Ismerje az elektromos áramkör legfontosabb részeit, az áramkör ábrázolását kapcsolási rajzon. Ismerje az elektromos ellenállás, fajlagos ellenállás fogalmát, mértékegységét és mérésének módját. Tudja Ohm törvényét. Legyen képes egyszerű számításokat végezni Ohm törvénye alap-ján. Ismerje a belső ellenállás fogalmát. Tudja értelmezni az elektromos áram teljesítményét, munkáját. Tudja értelmezni a fogyasztókon feltüntetett teljesítményadatokat. Ismerje a soros és párhuzamos kapcsolást. Ismerje a biztosítékok és a szigetelés szerepét. Ismerjen szigetelő anyagokat. Ismerje az alapvető elektromos érintésvédelmi szabályokat és azokat a gyakorlatban is tartsa be.

11. ÉVFOLYAM




11. o. TÉMAKÖRÖK ÓRA 1 A hang és a hangszerek világa 6

2 Vízkörnyezetünk fizikája 8

98

3 Kommunikáció, kommunikációs eszközök 12

4 Globális környezeti problémák fizikai vonatkozásai 6

5 Mérés - értékelés 4

Összesen 36

TEMATIKAI EGYSÉG

FEJLESZTÉSI CÉL 1. A HANG ÉS A HANGSZEREK VILÁGA 6 ÓRA

Előzetes tudás Rezgések fizikai leírása. A sebesség fogalma.

A tematikai egység


A hang szerepének megértése az emberi szervezet megismerésében, az

ember érzékelésében, egészségében, a kommunikációs rendszerekben.






Hangsebesség- mérése. A hangsebesség

függése a közegtől. Doppler-hatás. Az em-

beri hangérzékelés fizikai alapjai. Az emberi

fül felépítése. A hangok keltésének eljárásai,

hangszerek. Húrok rezgései, húros hangsze-

rek. Sípok fajtái. A zajszennyezés. Ultrahang

a természetben és gyógyászatban.

Ismeretek:

A hang fizikai jellemzői. A hang terjedésének

mechanizmusa. Hangintenzitás, a decibel

fogalma. Felharmonikusok.

A hangmagasság és frekvencia kapcsolatának

kísérleti bemutatása. Legalább egy hangsebes-

ség-mérés elvégzése. Közeledő, illetve távolodó

autók hangjának vizsgálata, a frekvenciaválto-

zás kvalitatív értelmezése. Néhány jellegzetes

hang elhelyezése a decibelskálán önálló infor-

mációkeresés alapján. Kísérlet húros hangsze-

ren: felhang megszólaltatása, a tapasztalatok

értelmezése. A hangolás bemutatása. Vizet tar-

talmazó kémcsövek hangmagasságának vizs-

gálata, zárt és nyitott síp hangjának összeha-

sonlítása. Gyűjtőmunka a fokozott hangerő

egészségkárosító hatásával, a hatást csökkentő

biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban.


Matematika: periodikus függvények. Filozófia: az idő filozófiai kérdései.

Informatika: az informatikai eszközök működésének alapja, az órajel.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Frekvencia, terjedési sebesség, hullámhossz, alaphang, felharmonikus.

99

Tematikai egység

Fejlesztési cél

2. VÍZKÖRNYEZETÜNK FIZIKÁJA 8 ÓRA

Előzetes tudás Fajhő (fajlagos hőkapacitás), hőmennyiség, energia.

A tematikai egy-

ség fejlesztési

céljai

A környezet és fenntarthatóság kérdéseinek értelmezése a vízkörnye-

zet kapcsán, a környezettudatosság fejlesztése. Halmazállapot-

változások sajátságainak azonosítása termikus rendszerekben, a fizi-

kai modellezés képességének fejlesztése. Képi és verbális információ

feldolgozásának erősítése.






A víz különleges tulajdonságai (rendhagyó

hőtágulás, nagy olvadáshő, forráshő, faj-

hő*), ezek hatása a természetben, illetve

mesterséges környezetünkben.

Halmazállapot-változások (párolgás, forrás,

lecsapódás, olvadás, fagyás, szublimáció).

A nyomás és a halmazállapot-változás kap-

csolata. Kölcsönhatások határfelületeken

(felületi feszültség, hajszálcsövesség).

Lakóházak vizesedése. Vérnyomás, véráram-

lás.

Ismeretek:

A szilárd anyagok, folyadékok és gázok tu-

lajdonságai.

A halmazállapot-változások energetikai vi-

szonyai: olvadáshő, forráshő, párolgáshő.

A különböző halmazállapotok meghatározó

tulajdonságainak rendszerezése, ezek ér-

telmezése részecskemodellel és kölcsönha-

tás-típusokkal.

A jég rendhagyó hőtágulásából adódó te-

endők, szabályok összegyűjtése (pl. a mély-

ségi fagyhatár szerepe az épületeknél, vízel-

látásnál stb.).

Hőmérséklet-hőmennyiség grafikonok készí-

tése, elemzése halmazállapot-

változásoknál.

A végső hőmérséklet meghatározása külön-

böző halmazállapotú, ill. különböző hőmér-

sékletű anyagok keverésénél.

A felületi jelenségek önálló kísérleti vizsgála-

ta.

A vérnyomásmérés elvének átlátása.


Matematika: függvény fogalma, grafikus ábrázolás, egyenletrendezés.

Biológia-egészségtan: A hajszálcsövesség szerepe növényeknél. A levegő páratartalma és a

100

*

közérzet kapcsolata. Vérkeringés, a vérnyomásra ható tényezők.

Kémia: Halmazállapotok és változásaik. Gázok, folyadékok áramlási rendszere. Kapilláris

jelenség. A víz tulajdonságai; adszorpció. Felületi feszültség.

Földrajz: A Föld vízkészlete. A víz körforgása. Csapadékok képződése. Óceáni éghajlat, „ál-

landó esők öve”.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Olvadáshő, forráshő, párolgáshő, termikus egyensúly, felületi fe-

szültség.

101

TEMATIKAI

EGYSÉG

FEJLESZTÉSI CÉL

3. KOMMUNIKÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK,

KÉPALKOTÁS, KÉPRÖGZÍTÉS A 21. SZÁZADBAN 12 óra

Előzetes tudás Mechanikai rezgések, elektromágneses hullámok. Az elektromágneses

hullámok természete.

A tematikai

egység nevelési-


Információs, kommunikációs rendszerek mint technikai rendszerek

értelmezése. Szerepük megértése az adatrögzítésben, adatok továbbí-

tásában. Képalkotási eljárások, adattárolás és továbbítás, orvosi, di-

agnosztikai eljárások előfordulásának, céljainak, legfőbb sajátságai-

nak felismerése a mindennapokban. Az innovációk szerepének felisme-

rése a tudományban, technikában és kultúrában.






A korszerű kamerák, antennák, vevőkészülékek működésének legfontosabb elemei. Az elektromágneses hullámok elhajlása, szóró-dása, visszaverődése az ionoszférából. A mobiltelefon felépítése és működése. A teljes visszaverődés jelensége. Üvegszálak

optikai kábelekben, endoszkópokban. Diagnosz-

tikai módszerek alkalmazásának célja és fizikai

alapelvei a gyógyászatban (a testben keletkező

áramok kimutatása, röntgen, képalkotó eljárá-

sok, endoszkóp használata).

Terápiás módszerek alkalmazásának célja és

fizikai alapelvei a gyógyászatban. Elektronikus

memóriák. Mágneses memóriák.CD, DVD leme-

zek. A képek és hangok kódolása.

A fényelektromos hatás jelensége, gyakorlati

alkalmazása (digitális kamera, fénymásoló,

lézernyomtató működése).

A digitális fényképezés alapjai. Integrált áram-

körök és felhasználásuk.

Ismeretek: Elektromágneses rezgések nyílt és zárt rezgő-

Az elektromágneses hullámok szerepének felismerése az információ- (hang, kép) átvi-telben. A mobiltelefon legfontosabb tartozékainak (SIM kártya, akkumulátor stb.) kezelése, funkciójuk megértése. Az aktuálisan legmodernebb mobilkészülé-kekhez rendelt néhány funkció, szolgáltatás értelmezése fizikai szempontból, azok al-kalmazása. A kábelen történő adatátvitel elvének meg-értése. Az endoszkópos operáció és néhány diag-nosztikai eljárás elvének, gyakorlatának, szervezetre gyakorolt hatásának megisme-rése, az egészségtudatosság fejlesztése. A digitális technika leglényegesebb elveinek,

a legelterjedtebb alkalmazások fizikai alapja-

inak áttekintése konkrét gyakorlati példák

alapján. Kísérletek DVD- (CD-) lemezzel.

A legelterjedtebb adattárolók legfontosabb

sajátságainak, a legújabb kommunikációs

lehetőségeknek és technikáknak nyomon

követése. A digitális képrögzítés elvi lénye-

gének, ill. a CCD felépítésének átlátása.

102

körben. A rádió működésének elve. A moduláció.

A bináris kód, digitális jelek, impulzusok. A fényelektromos hatás fizikai leírása, magya-

rázata.

Albert Einstein munkássága.

A fényképezőgép jellemző paramétereinek

értelmezése: felbontás, optikai- és digitális

zoom. Gyűjtőmunka: A „jó” fényképek készí-

tésének titkai. A röntgensugarak gyógyásza-

ti szerepének és veszélyeinek összegyűjtése.


Mozgóképkultúra és médiaismeret: A kommunikáció alapjai. A képalkotó eljárások alkal-

mazása a digitális művészetekben.

Biológia-egészségtan: Betegségek és a képalkotó diagnosztikai eljárások, a megelőzés sze-

repe.

Vizuális kultúra: a fényképezés mint művészet, digitális művészet

Magyar nyelv és irodalom; mozgóképkultúra és médiaismeret: A fény szerepe. Az Univerzum.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK Elektromágneses rezgés, hullám, teljes visszaverődés, adatátvitel,

adattárolás, információ, fényelektromos hatás.

TEMATIKAI EGYSÉG

FEJLESZTÉSI CÉL

4. GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK

FIZIKAI VONATKOZÁSAI

6 ÓRA

Előzetes tudás A hő terjedésével kapcsolatos ismeretek.

A tematikai egy-


jai

A környezettudatos magatartás fejlesztése, a globális szemlélet erősítése.

A környezeti rendszerek állapotának, védelmének és fenntarthatóságának

megismertetése gyakorlati példákon keresztül. Médiatudatosságra nevelés

a szerzett információk tényeken alapuló, kritikus mérlegelésén keresztül.





103


Hatásunk a környezetünkre, az ökológiai láb-

nyomot meghatározó tényezők: táplálkozás,

lakhatás, közlekedés stb. A hatások elemzése a

fizika szempontjából. A Föld véges eltartó ké-

pessége. Környezetszennyezési, légszennyezési

problémák, azok fizikai hatása. Az ózonpajzs

szerepe. Ipari létesítmények biztonsága. A glo-

bális felmelegedés kérdése. Üvegházhatás a

természetben, az üvegházhatás szerepe. A glo-

bális felmelegedéssel kapcsolatos tudományos,

politikai és áltudományos viták.

Ismeretek:

A hősugárzás (elektromágneses hullám)

kölcsönhatása egy kiterjedt testtel. Az

üvegházgázok fogalma, az emberi tevé-

kenység szerepe az üvegházhatás erősíté-

sében. A széndioxid-kvóta.

Megfelelő segédletek felhasználásával a saját

ökológiai lábnyom megbecsülése. A csökkentés

módozatainak végiggondolása, környezettuda-

tos fogyasztói szemlélet fejlődése.

A környezeti ártalmak megismerése, súlyozása

(például: újságcikkek értelmezése, a környezettel

kapcsolatos politikai viták pro- és kontra érv-

rendszerének megértése). A globális felmelege-

dés objektív tényeinek és a lehetséges okokkal

kapcsolatos feltevéseknek az elkülönítése. A

környezet állapota és a gazdasági érdekek lehet-

séges összefüggéseinek megértése.


Biológia-egészségtan: az ökológia fogalma.

Földrajz: Környezetvédelem; A megújuló és nem megújuló energia fogalma; A légkör ösz-

szetétele. A levegő felmelegedése.

Informatika: adatgyűjtés az internetről.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK Ökológiai lábnyom, üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs.

104

105

TOVÁBBHALADÁS

FELTÉTELEI

A fejlesztés várt

eredményei a


A tanuló ismerje a rezgő test jellemző paramétereit (amplitúdó, rez-gésidő, frekvencia). Tudja, hogy a hang mechanikai rezgés, ami a levegőben longitudinális

hullámként terjed.

Ismerje a hangmagasság, a hangerősség, a terjedési sebesség fogal-

mát.

Legyen képes legalább egy hangszer működésének magyarázatára.

Ismerje az ultrahang és az infrahang fogalmát, gyakorlati alkalmazását.

Ismerje a hallás fizikai alapjait, a hallásküszöb és a zajszennyezés fo-

galmát.

Ismerje a felületi feszültség fogalmát. Ismerje a határfelületeknek azt

a tulajdonságát, hogy minimumra törekszenek.

Legyen tisztában a felületi jelenségek fontos szerepével az élő és élet-

telen természetben.

A tanuló tudja az anyag különböző halmazállapotait (szilárd, folyadék- és

gázállapot) makroszkopikus fizikai tulajdonságaik alapján jellemezni. Lássa,

hogy ugyanazon anyag különböző halmazállapotai esetén a belsőenergia-

értékek különböznek, a halmazállapot megváltozása energiaközlést (elvo-

nást) igényel.

Ismerje az olvadás, fagyás fogalmát, jellemző paramétereit (olvadáspont,

olvadáshő).

Ismerje az olvadáspont nyomástól és anyagi minőségtől való függését.

Ismerje a fagyás és olvadás szerepét a mindennapi életben.

Ismerje a párolgás, forrás, lecsapódás jelenségét, mennyiségi jellemzőit.

Legyen képes a jelenségek felismerésére a hétköznapi életben (időjárás).

Ismerje a forráspont nyomásfüggésének gyakorlati jelentőségét és annak

alkalmazását.

Ismerje az elektromágneses hullám fogalmát, tudja, hogy az elektromágne-

ses hullámok fénysebességgel terjednek, a terjedéshez nincs szükség közeg-

re. Távoli, rezonanciára hangolt rezgőkörök között az elektromágneses hul-

lámok révén energiaátvitel lehetséges fémes összeköttetés nélkül. Az infor-

mációtovábbítás új útjai.

Ismerje az elektromágneses hullámok frekvenciatartományokra osztható

spektrumát és az egyes tartományok jellemzőit

106

Tudja, hogy az elektromágneses hullámban energia terjed.

Legyen képes példákon bemutatni az elektromágneses hullámok gyakorlati

alkalmazását. Tudja a tanuló, hogy a fény elektromágneses hullám, az elekt-

romágneses spektrum egy meghatározott frekvenciatartományához tartozik.

Tudja a vákuumbeli fénysebesség értékét és azt, hogy mai tudásunk szerint

ennél nagyobb sebesség nem létezhet (határsebesség).

Ismerje a fény terjedésével kapcsolatos geometriai optikai alapjelenségeket

(visszaverődés, törés)

Ismerje a geometriai optika legfontosabb alkalmazásait.

Ismerje az UV- és az IR-sugárzás egészségügyi hatásait.

Ismerje az ökológiai lábnyom, üvegházhatás,

globális felmelegedés, ózonpajzs fogalmakat.

107

12. ÉVFOLYAM




12. o. TÉMAKÖRÖK

1 A fény természete és a látás 6

2 Atomfizika a hétköznapokban 8

3 A Naprendszer fizikai viszonyai 8

4 Csillagok, galaxisok 6

5 Mérés - értékelés 3

Összesen 31

TEMATIKAI EGYSÉG

FEJLESZTÉSI CÉL 1. A FÉNY TERMÉSZETE ÉS A LÁTÁS 6 ÓRA

Előzetes tudás Elektromos mező, a Nap sugárzása, hősugárzás, üvegházhatás. Min-

dennapi ismereteink a színekről, a fény viselkedésére vonatkozó geo-

metriai optikai alapismeretek.

A tematikai egység


A fény kettős természetének megértése. Absztrakt gondolkodás fej-

lesztése. Az emberi szem védelme fontosságának és lehetőségeinek

beláttatása, az egészséges életmódra törekvés erősítése. A színek

szerepe mindennapjainkban, a harmonikus színösszeállítás fizikai ala-

pon történő magyarázata, esztétikai nevelés. A tudomány, technika,

kultúra szempontjából az innovációk (például a holográfia, a lézer)

szerepének felismerése. A magyar kutatók, felfedezők (Gábor Dénes)

szerepének megismerése a lézeres alkalmazások fejlesztésében: nem-

zeti azonosságtudat erősítése.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, Fejlesztési követelmények

108

problémák, alkalmazások) módszertani ajánlások


Elsődleges és másodlagos fényforrások a

környezetünkben. A fénynyaláb. Árnyékje-

lenségek, a félárnyék fogalma. A valódi és a

látszólagos kép. A szem vázlatos felépítése.

Gyakori látáshibák. Szemüveg és kontakt-

lencse jellemzői, a dioptria fogalma. Színes

világ: vörös, zöld és kék alapszínek, kevert

színek. A színes monitorok, kijelzők műkö-

dése. Szivárvány. Délibáb. A lézer. A há-

romdimenziós képalkotás aktuális eredmé-

nyei.

A távcső és a mikroszkóp működésének elve.

Ismeretek:

Az elektromágneses hullám fogalma.

A fény sebessége légüres térben. A fény se-

bessége különböző anyagokban. Planck hi-

potézise, fotonok. A fénytörés és a fényvisz-

szaverődés törvényei. Teljes visszaverődés.

Valódi és látszólagos kép. Lencsék tulajdon-

ságai, legfőbb jellemzői, a dioptria fogalma.

A fény felbontása, a tiszta spektrumszínek:

vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya.

Tükrök (sík, domború, homorú).

Az elsődleges és másodlagos fényforrások

megkülönböztetése. Az árnyékjelenségek

felismerése, értelmezése, megfigyelése.

Egy fénysebesség mérésére (becslésére)

alkalmas eljárás megismerése. Egyszerű

kísérletek elvégzése a háztartásban és kör-

nyezetünkben előforduló elektromágneses

hullámok és az anyag kölcsönhatására.

A foton elmélet értelmezése, a frekvencia

(hullámhossz) és foton energia kapcsolatá-

nak megismerése. A látást veszélyeztető

tényezők áttekintése, a látás-kiegészítők és

optikai eszközök kiválasztása szempontjai-

nak megismerése.

Egyszerű sugármenetek készítése, leképe-

zések értelmezése.

A távcső és mikroszkóp felfedezésének tu-

dománytörténeti szerepének megismerése,

hatásának felismerése az emberi gondol-

kodásra.

A lézerfénnyel kapcsolatos biztonsági

előírások tudatos alkalmazása.


Biológia-egészségtan: Az energiaátadás szerepe a gyógyászati alkalmazásoknál. A szem és a

látás, a szem egészsége.

Kémia: lángfestés.

Magyar nyelv és irodalom; mozgóképkultúra és médiaismeret: színek a művészetekben.

Informatika: monitorok, kijelzők.

KULCSFOGALMAK Hullámhossz, frekvencia, fénysebesség, elektromágneses hullám, foton,

109

FOGALMAK spektrum. Tükör, lencse, fókuszpont, látszólagos és valódi kép, színfelbon-

tás. Teljes visszaverődés.

110

Tematikai egység

Fejlesztési cél 2. ATOMFIZIKA A HÉTKÖZNAPOKBAN 8 óra

Előzetes tudás Ütközések. A fény jellemzői. Elemek tulajdonságai.

A tematikai egység


Az anyag modellezésében rejlő filozófiai, tudománytörténeti vonatko-

zások felismerése. A modellalkotás ismeretelméleti szerepének értel-

mezése. A radioaktivitás és anyagszerkezet kapcsolatának megismeré-

se, a radioaktív sugárzások mindennapi megjelenésének, az élő és élet-

telen környezetre gyakorolt hatásainak bemutatása, az energiaterme-

lésben játszott szerepének áttekintése. Az állampolgári felelősségválla-

lás erősítése.





Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazá-

sok:

Az atom fogalmának fejlődése, az egyes

atommodellek mellett és ellen szóló érvek,

tapasztalatok.

Elektron, atomok, molekulák és egyéb össze-

tett rendszerek (kristályok, folyadékkristá-

lyok, kolloidok). Az atommag felfedezése:

Rutherford szórási kísérlete.

Stabil és bomló atommagok. A radioaktív su-

gárzás felfedezése. A radioaktív bomlás.

A bomlás véletlenszerűsége.

Radioaktivitás, mesterséges radioaktivitás.

A nukleáris energia felhasználásának kérdései.

Az energiatermelés kockázati tényezői. Atom-

erőművek működése, szabályozása. Kockáza-

tok és rendszerbiztonság (sugárvédelem).

Különböző fénykibocsátó eszközök spektru-

mának gyűjtése a gyártók adatai alapján.

(Pl. akvárium-fénycsövek fajtáinak spektru-

ma.)

Kutatómunka: a radioaktív jód vizsgálati je-

lentősége. A radioaktivitás egészségügyi ha-

tásainak felismerése:

sugárbetegség;

sugárterápia.

111

Ismeretek:

Vonalas és folytonos színképek jellemzése,

létrejöttük magyarázata.

Anyagszerkezetre vonatkozó atomfizikai elkép-

zelések. Az anyag kettős természete.

Építőkövek: proton, neutron, kvark. A tömeg-

hiány fogalma. Az atommagon belüli kölcsön-

hatások.

A tömeg-energia egyenértékűség. Radioaktív izotópok.

Felezési idő, aktivitás.

112


Matematika: folytonos és diszkrét változó, exponenciális függvény.

Kémia: anyagszerkezeti vizsgálatok, az atom szerkezete; kristályok és kolloidok; az atommag.

Etika: a tudomány felelősségének kérdései.

Biológia-egészségtan: a sugárzások biológiai hatásai. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a Hirosimára és Nagaszakira ledobott két atombomba története, politikai háttere, későbbi következményei.

Földrajz: energiaforrások.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Vonalas színkép, az anyag kettős természete. Tömeg-energia egyenértékű-

ség. Radioaktivitás, felezési idő.

113

Tematikai egység

Fejlesztési cél 3. A NAPRENDSZER FIZIKAI VISZONYAI 8 óra

Előzetes tudás Az általános tömegvonzás törvénye, Kepler-törvények, halmazállapot-

változások.

A tematikai egység


A Naprendszer mint összefüggő fizikai rendszer megismerése, értel-

mezése, állapotának és keletkezésének összekapcsolása. Az űrkutatás

mint társadalmilag hasznos tevékenység megértetése. Az űrkutatás

tudománytörténeti vonatkozásai, szerepének áttekintése a környezet

és fenntarthatóság szempontjából.





Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazá-

sok:

A hold- és a napfogyatkozás.

A Merkúr, a Vénusz és a Mars jellegzetességei.

A Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptu-

nusz jellegzetességei. Gyűrűk és holdak az óriás-

bolygók körül. Meteorok, meteoritek.

A kisbolygók övének elhelyezkedése. Az űrkutatás

állomásai: első ember az űrben, a Hold meghódí-

tása, magyarok az űrben. Emberi objektumok az

űrben: hordozórakéták, szállító eszközök. Az em-

beri élet lehetősége az űrben. Nemzetközi Űrál-

lomás. A világűr megfigyelése: távcsövek, para-

bolaantennák, űrtávcső.

Ismeretek:

A Naprendszer szerkezete, legfontosabb objek-

tumai. A bolygók pályája, keringésük és forgásuk

sajátságai. A Naprendszer keletkezése. A Föld

kora. A Hold jellemző adatai (távolság, keringési

idő, forgási periódus, hőmérséklet), a légkör hiá-

nya. A Hold fázisai, a fázisok magyarázata. A

Hold kora. Az űrkutatás irányai, hasznosítása,

Az Föld mozgásaihoz kötött időszámítás logiká-

jának megértése.

A Földön uralkodó fizikai viszonyoknak és a Föld

Naprendszeren belüli helyzetének összekapcsolá-

sa. Holdfogyatkozás megfigyelése, a Hold- fázis

és holdfogyatkozás megkülönböztetése. Táblá-

zati adatok segítségével két égitest sajátságai-

nak, felszíni viszonyainak összehasonlítása, az

eltérések okainak és azok következményeinek az

értelmezése.

Az űrkutatás fejlődésének legfontosabb állomá-

saira vonatkozó adatok gyűjtése, rendszerezése.

A magyar űrkutatás eredményeinek, űrhajósa-

inknak, a magyarok által fejlesztett, űrbe jutta-

tott eszközöknek a megismerése.

Az űrkutatás jelenkori programjának, fő törekvé-

seinek áttekintése.

114

társadalmi szerepe.


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Kopernikusz, Kepler, Newton munkássá-ga. A napfogyatkozások szerepe az emberi kultúrában.

Földrajz: a tananyag csillagászati fejezetei, a Föld forgása és keringése, a Föld forgásának következményei (nyugati szelek öve), a Föld belső szerkezete, földtörténeti katasztrófák, kráterbecsapódás keltette felszíni alakzatok keresése térképeken, műholdfelvételeken.

Biológia-egészségtan: a Hold és az ember biológiai ciklusai, az élet fizikai feltételei; A tartós

súlytalanság hatása az emberi szervezetre; A nagy távolságú emberes űrutazás pszichológi-

ai korlátjai. Etika: környezeti etika kérdései; az ember helye és szerepe.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Pálya, keringés, forgás, bolygó, hold, üstökös, meteor, meteorit. Űrkutatás.

TEMATIKAI EGY-

SÉG 4. CSILLAGOK, GALAXISOK 6 ÓRA

Előzetes tudás A Nap sugárzása, energiatermelése. A fény terjedése.

A tematikai

egység fejlesz-

tési céljai

A felépítés és működés kapcsolatának értelmezése a csillagokban mint

természeti rendszerekben. Az Univerzum (általunk ismert része) anyagi

egységének beláttatása. A világmindenség mint fizikai rendszer fejlődésé-

nek, a fejlődés kereteinek, következményeinek, időbeli lefutásának megér-

tése.






A Nap várható jövője. A csillagtevékenység

formái, ezek észlelése. A fizikai-matematikai

világleírások hatása az európai kultúrára. Az

Univerzum tágulására utaló tapasztalatok, a

galaxis halmazok távolodása.

Ismeretek:

A csillagok méretviszonyainak (nagyságren-

deknek) áttekintése. A csillagok energiater-

melésének megértése. Önálló projektmun-

kák, képek gyűjtése, egyszerű megfigyelések

végzése (például: a Tejút megfigyelése).

Érvelés és vita az Univerzumról kialakított

képzetekkel kapcsolatban.

115

A csillag definíciója, jellemzői, gyakorisága,

mérete, szerepe az elemek kialakulásában.

A galaxisok, alakjuk, szerkezetük. Galaxi-

sunk: a Tejút. Az Univerzum fejlődése, az

ősrobbanás elmélet. Az Univerzum kora,

létrejöttének, jövőjének néhány modellje.


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Napkultusz az antik kultúrákban.

Kémia: a periódusos rendszer, elemek keletkezése.

Magyar nyelv és irodalom: Madách Imre: Az ember tragédiája.

Etika: az ember világegyetemben elfoglalt helyének értelmezése.

Biológia: az evolúció fogalma.

KULCSFOGAL-

MAK FOGALMAK

Csillag, galaxis, Tejút. Ősrobbanás, téridő.


A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI A 12. ÉVFOLYAM VÉGÉN

116

A tanuló legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, s az ennek során szerzett tapasz-

talatok elmondására. Legyen tisztában azzal, hogy a fizika átfogó törvényeket ismer fel,

melyek alkalmazhatók jelenségek értelmezésére, egyes események minőségi és mennyi-

ségi előrejelzésére.

Legyen képes egyszerű fizikai rendszerek esetén a lényeges elemeket a lényegtelenektől

elválasztani, tudjon egyszerűbb számításokat elvégezni és helyes logikai következtetése-

ket levonni.

Tudja helyesen használni a tanult mechanikai és elektromosságtani alapfogalmakat (te-

hetetlenség, sebesség, gyorsulás, tömeg, erő, erőtörvények, lendület, munka, energia,

teljesítmény, hatásfok, áramerősség, feszültség, ellenállás).

Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek

érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében.

Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is előforduló mennyiségek ese-

tében használni.

Legyen képes a számítógépes világhálón a témához kapcsolódó érdekes és hasznos ada-

tokat, információkat gyűjteni. Ismerje a tanulmányok során előforduló fontosabb hét-

köznapi eszközök működési elvét, biztonságos használatát.

Legyen tisztában saját fizikai aspektusaival, valamint a mozgás, tájékozódás, közlekedés,

a háztartás energetikai ellátásának (világítás, fűtés, elektromos rendszer, hőháztartás)

legalapvetőbb fizikai vonatkozásaival, ezek gyakorlati alkalmazásaival.

Ismerje az ember és környezetének kölcsönhatásából fakadó előnyöket és problémákat,

valamint az emberiség felelősségét a környezet megóvásában.

A tanuló ismerje az infokommunikációs technológia legfontosabb eszközeit, alkalmazá-

sukat, működésük fizikai hátterét.

Ismerje saját érzékszervei működésének fizikai vonatkozásait, törekedjen ezek állapotá-

nak tudatos védelmére. Ismerje a látható fény különböző hullámtulajdonságait.

Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra következ-

tethetünk, hogy az anyag atomos szerkezetű. Ismerje fel, hogy a fizika modelleken ke-

resztül ragadja meg a valóságot, eljárásai, módszerei kijelölik a tudomány határait.

Ismerje a mag-átalakulások főbb típusait (hasadás, fúzió). Legyen tisztában ezek felhasz-

nálási lehetőségeivel.

Tudja összehasonlítani az atomenergia felhasználásának előnyeit és hátrányait a többi

energiatermelési móddal, különös tekintettel a környezeti hatásokra. Legyen képes Uni-

verzumunkat és az embert kölcsönhatásukban szemlélni, az emberiség létrejöttét, sorsát,

117

jövőjét és az Univerzum történetét összekapcsolni.

Legyenek ismeretei a csillagászat alapvető eredményeiről. Ismerje az Univerzum és a

Naprendszer kialakulásának történetét. Ismerje az űrhajózás elméleti és gyakorlati jelen-

tőségét.

118

Tudja a tanuló, hogy a fény elektromágneses hullám, az elektromágneses spektrum

egy meghatározott frekvenciatartományához tartozik.

Tudja a vákuumbeli fénysebesség értékét és azt, hogy mai tudásunk szerint ennél na-

gyobb sebesség nem létezhet (határsebesség).

Ismerje a fény terjedésével kapcsolatos geometriai optikai alapjelenségeket (visszave-

rődés, törés)

Ismerje a fény hullámtermészetét bizonyító legfontosabb kísérleti jelenségeket (inter-

ferencia, polarizáció), és értelmezze azokat.

Tudja értelmezni a fehér fény összetett voltát.

Ismerje a fény részecsketulajdonságára utaló fényelektromos kísérletet, a foton fogal-

mát, energiáját Ismerje a geometriai optika legfontosabb alkalmazásait.

Értse a leképezés fogalmát, tükrök, lencsék képalkotását. Ismerje és értse a gyakorlat-

ban fontos optikai eszközök (egyszerű nagyító, mikroszkóp, távcső), szemüveg, műkö-

dését.

Legyen képes egyszerű optikai kísérletek elvégzésére.

Légköroptikai jelenségek (délibáb, szivárvány, fényszóródás, a lemenő Nap vörös szí-

ne).

Hullámhossz, frekvencia, fénysebesség, elektromágneses hullám, foton, spektrum. Tü-

kör, lencse, fókuszpont, látszólagos és valódi kép, színfelbontás. Teljes visszaverődés.

Ismerje a tanuló az atomok létezésére utaló korai természettudományos tapasztalato-

kat, tudjon meggyőzően érvelni az atomok létezése mellett. Értse az atomról alkotott

elképzelések (atommodellek) fejlődését: a modell mindig kísérleteken, méréseken ala-

pul, azok eredményeit magyarázza; új, a modellel már nem értelmezhető, azzal el-

lentmondásban álló kísérleti tapasztalatok esetén új modell megalkotására van szük-

ség.

Mutassa be a modellalkotás lényegét Thomson és Rutherford modelljén, a modellt

megalapozó és megdöntő kísérletek, jelenségek alapján.

Tudja, hogy a kvantummechanikai atommodell az elektronokat hullámként írja le. Tud-

ja, hogy az elektronok impulzusa és helye egyszerre nem mondható meg pontosan.

A tanuló ismerje az atommag jellemzőit (tömegszám, rendszám) és a mag alkotórésze-

it.

119

Ismerje az atommagot összetartó magerők, az ún. „erős kölcsönhatás” tulajdonságait.

Tudja kvalitatív szinten értelmezni a mag kötési energiáját, értse a neutronok szerepét

a mag stabilizálásában.

Ismerje a tömegdefektus jelenségét és kapcsolatát a kötési energiával.

Ismerje a radioaktív bomlás típusait, a radioaktív sugárzás fajtáit és megkülönbözteté-

sük kísérleti módszereit. Tudja, hogy a radioaktív sugárzás intenzitása mérhető. Ismer-

je a felezési idő fogalmát.

Legyen fogalma a radioaktív izotópok mesterséges előállításának lehetőségéről és tud-

jon példákat a mesterséges radioaktivitás néhány gyakorlati alkalmazására a gyógy-

ászatban és a műszaki gyakorlatban.

Értse az atomenergia szerepét az emberiség növekvő energiafelhasználásában, ismerje

előnyeit és hátrányait.

Legyen tájékozott arról, hogy a csillagokban magfúziós folyamatok zajlanak, ismerje a

Nap energiatermelését biztosító fúziós folyamat lényegét.

Ismerje a Nap és a Hold égi mozgásának jellemzőit, értse a Hold fázisainak változását,

tudja értelmezni a hold- és napfogyatkozásokat. Ismerje a legfontosabb égitesteket

(bolygók, holdak, üstökösök, kisbolygók és aszteroidák, csillagok és csillagrendszerek,

galaxisok, galaxishalmazok) és azok legfontosabb jellemzőit.

Legyenek ismeretei a mesterséges égitestekről és azok gyakorlati jelentőségéről a tu-

dományban és a technikában.

Ismerje a Naprendszer jellemzőit, a keletkezésére vonatkozó tudományos elképzelése-

ket.

Tudja, hogy a Nap csak egy az átlagos csillagok közül, miközben a földi élet szempont-

jából meghatározó jelentőségű. Ismerje a Nap legfontosabb jellemzőit:

a Nap szerkezeti felépítését, belső, energiatermelő folyamatait és sugárzását, a Napból

a Földre érkező energia mennyiségét (napállandó). . Ismerje az Univerzum korára és

kiterjedésére vonatkozó becsléseket, tudja, hogy az Univerzum gyorsuló ütemben tá-

gul.

120

Földrajz


A/2. változat





121

A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhetö kölcsönhatások feltárásával a

földrajzoktatás hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához.

Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatainak meg-

ismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés,

A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és tár-sadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájé-kozódást, eligazodást segítő alapvető eszközökkel és módszerekkel. Vizsgálódásának közép-pontjában a földrajztudomány, valamint a társföldtudományok (geológia, meteorológia, geo-fizika, planetológia) által feltárt természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, azok kölcsönhatásai, illetve napjaink gazdasági, környezeti eseményei állnak, lokális, regionális és globális szinten egyaránt, különös tekintettel a fenntarthatóságra. A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ természeti és társadalmi folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat. A tantárgy tanításának további célja, hogy megértesse a termelés és fogyasz-tás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális prob-lémáit. Kifejlessze a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában. A gimnáziumi földrajztanítás felkészíti a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesí-tésére is. Komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, felkészíti őket a szakirányú felsőfokú tanulmányokra is.

Földrajz 9-11. évfolyam

(esti tagozat)

122

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 9–11. ÉVFOLYAM

1. A tér és ábrázolása

1.1. Téregységek

– A Föld, a Naprendszer és a Világegyetem.

– A geoszférák és felépítő részeik, funkcionális terek.

1.2. Térábrázolás

– A térmegismerés és a térábrázolás eszközei.

– Az űrkutatás és a távérzékelés társadalmi-gazdasági, környezeti jelentősége.

2. Az idő

2.1. Időegységek

– A napi és évi időszámítás csillagászati alapjai; a földtörténeti időszámítás alapjai.

– A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok időskálája, időtartama.

2.2. Időrend

– Földrajzi-környezeti folyamatok, a földtörténet főbb eseményei és azok időrendje Föl-

dünk egészére kiterjedő példák alapján.

3. A természeti környezet és jelenségei

3.1. Anyagok, anyagi rendszerek

– A Naprendszert és a geoszférákat felépítő anyagok, anyagi rendszerek keletkezése és

jelentősége, szerepük a mindennapi életben és a gazdaságban.

3.2. Geoszférák

– A Föld szféráinak kialakulása és fejlődése.

– A geoszférák felépítése, szerkezete, tagolása, a felépítéséből adódó környezeti és társa-

dalmi következmények.

– A geoszférák fő folyamatai, jelenségei.

– Anyag- és energiaforgalom.

– Áramlási rendszerek a geoszférákban.

123

– A geoszférákon belüli és az azok közötti folyamatok kölcsönhatásai, társadalmi-gazdasági

és környezeti következményei, kezelésük. Veszély- és katasztrófahelyzetek.

3.3. Földrajzi övezetesség

– A komplex földrajzi övezetesség rendszere; az övezetesség elemeinek összefüggései.

– A forró, a mérsékelt és a hideg övezet, öveinek, területeinek jellemzői.

3.4. Égitestek

– A Világegyetem, a Naprendszer és a Föld kialakulása.

– A Világegyetem és a Naprendszer főbb folyamatai, jelenségei és azok földi következmé-

nyei.

4. A társadalmi-gazdasági tér szerveződése és folyamatai

4.1. A társadalmi-gazdasági élet térszerveződése

– A népesség szerkezete; demográfiai mutatók és társadalmi-gazdasági következményei.

– Világnyelvek és világvallások.

– A települések szerkezetének és szerepkörének átalakulása, településhálózat, településhi-

erarchia.

– Gazdálkodás a természeti és a társadalmi erőforrásokkal.

– A gazdasági szerkezet, a gazdasági szektorok, ágazatok jellemzői, szerepük változása.

– A gazdasági fejlettség területi különbségei, a gazdasági szerkezet és a társadalmi-

gazdasági fejlettség kapcsolata.

4.2. A világgazdaság szerveződése és működése

– A globális világgazdaság és világpiac kialakulása, jellemzői, működése, a transznacionális-

vállalatok.

– Társadalmi-gazdasági mobilitás (munkaerő-vándorlás, tőkemozgás, termelésáthelyező-

dés), a folyamatok társadalmi-gazdasági és környezeti hatásai.

– Az integrálódás folyamata és szintjei.

– A pénztőke működése, az értékpapírok és a tőzsde kapcsolata. A monetáris világ jellemző

folyamatai: hitelezés, adósság, eladósodás.

– Fontosabb nemzetközi gazdasági-társadalmi, környezeti és segélyszervezetek, intézmé-

nyek pénzügyi szerveztek szerepe.

124

5. A földrajzi tér regionális szerveződése

5.1. Magyarország és a Kárpát-medence földrajza

– Hazánk kapcsolódása az európai erőterekbe, helye és szerepe a világgazdaságban;

a társadalmi-gazdasági fejlettség területi különbségei hazánkban.

– A magyarországi régiók földrajza.

– A Kárpát-medence eurorégiói, a régiószerveződés földrajzi logikája.

– A magyarsághoz kötődő világörökségi helyszínek.

5.2. Európa

– Az Európai Unió földrajzi jellemzői és politikája (mezőgazdasági, regionális, környezeti);

társadalmi-gazdasági és környezeti együttműködések Európában.

– Az európai erőtér helye a világgazdasági folyamatokban; a társadalmi-gazdaságifejlettség

területi különbségei Európában.

– A közép-európai regionális együttműködések földrajzi alapjai.

5.3. Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok

– A társadalmi-gazdasági fejlettség területi különbségei és következményei az Európán kí-

vüli földrészeken.

– A távoli kontinensek sajátos természeti és társadalmi-gazdasági adottságok alapján létre-

jött tipikus tájainak, területeinek földrajzi-környezeti jellemzői.

– A világgazdaságban eltérő szerepet betöltő országok és országcsoportok

(pl.: centrumtérségek, perifériák), regionális példák.

6. Globális kihívások

6.1. Globális problémák

– A Föld globális társadalmi-gazdasági problémái, azok okai, következményei és megoldási

lehetőségei.

– A globalizáció társadalmi, kulturális hatásai.

– A geoszférák természetes egyensúlyára ható veszélyforrások, folyamatok, problémák.

6.2. Fenntarthatóság

– A társadalmi-gazdasági és a környezeti szempontok kölcsönös érvényesíthetősége a gaz-

dálkodásban.

125

– A gazdasági növekedés következményei; tudatos fogyasztói és vásárlói magatartás; fenn-

tartható erőforrás-hasznosítás.

– A felhasználás károsító hatásainak mérséklési lehetőségei.

– Környezet- és természetvédelmi feladatok, környezetgazdálkodás; védett természeti és

kulturális értékek (világörökségek) példái.

– Felelős környezeti magatartás, az egyén társadalmi szerepvállalása.

– Helyi szerveződések, regionális és nemzetközi összefogás a fenntarthatóság eléréséért: egyezmények, irányelvek, nemzetközi szervezetek.

* Nemzeti alaptanterv 2012 (110/2012. (VI. 4.) Kormány rendelet)

FÖLDRAJZ 9.-11. ÉVFOLYAM (ESTI TAGOZAT)

9. ÉVFOLYAM

1. A tanulók teljesítményének mérése 4

2. Természetföldrajz 28

3. Szabadon tervezhető 4*

Összesen 36

10. ÉVFOLYAM


2. Társadalom- és gazdaságföldrajz 28


Összesen 36

11. ÉVFOLYAM

1 A tanulók teljesítményének mérése 2

2 Európa és Magyarország földrajza 13

(1.) Európa 6

(2.) Magyarország 7

3 Európai Unió 2

4. A magyarsághoz kötődő világörökségi helyszínek 1

Összesen 18

126

TANTERVTŐL FÜGGETLEN HASZNOS HOLMIK

Érettségi feladatgyűjtemények

Szóbeli témaköröket és írásbeli érettségi feladatsorokat tartalmazó kiadványok

Korábbi évek írásbeli érettségi feladatsorai és megoldási útmutatói

Szóbeli témakörök összefoglalói, témavázlatok

Sulinet Digitális Tudásbázis

Földrajztanár elektronikus eszközkészlete

Egyetemi, főiskolai földrajz honlapok

Különböző szervek, szervezetek honlapjai KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK

1. Feladatmegoldás a) Tájékozódás a földrajzi térben:

Földrajzi helymeghatározás: fokhálózat, kereső hálózat, számítási felada-tok

Topográfiai gyakorlatok: atlasz használat, „vaktérkép”

Tájékozódás a térképen, térképpel: távolság- és magasságmeghatározási és a méretarányhoz kapcsolódó számítási feladatok

b) Tájékozódás az időben: fokhálózat, számítási feladatok, 2. Tájékozódás a környezet anyagairól és környezeti folyamatokról

a) Globális környezeti problémák:

Üvegházhatás – globális felmelegedés – klímaváltozás

Ózon réteg elvékonyodása

Savas eső 3. Világörökségi helyszínek

11. évfolyamon a szabad sáv terhére került beépítésre heti 0,5 óra ( évi 18 óra), új

tananyag beemelése nélkül.

Így elnyújtva a földrajz oktatását, a korábban tanultak elmélyítését, a földrajz, mint

szabadon választható érettségi vizsgatárgy, választásának lehetőségét kívánjuk

vele elősegíteni, megteremtve annak alapjait.

127

A TANKÖNYVVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI

1. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe vennünk:

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;

a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható;

a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényei-nek megfelelő használatra több tanéven keresztül;

a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a tanulók esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz ál-lapotának megóvására;

Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket:

amelyek több éven keresztül használhatók;

amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai;

amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, feladatgyűjtemény);

amelyek beszerzése nem ró feleslegesen nagy terhet a tanulóinkra

amelyek elérhetők, beszerezhetők

amelyek több tanév ismeretanyagát tartalmazzák

amelyek lényegre törőek, érthetőek, használhatók a szűk időkeret mellett tanulók számára is

lehetővé teszik az egyéni tanulást is

kellő mennyiségű és megfelelő minőségű ábra anyagot is tartalmaznak 2. A tananyagtartalmak feldolgozását segítsük szabad hozzáférésű, általunk is ellenőrzött

tartalmú és jó minőségű internetes anyagokkal.

3. Készítsünk saját tananyagokat, segédleteket!

128

A FÖLDRAJZOKTATÁS ÉS HELYI TANTERVÜNK FELNŐTTOKTATÁSBÓL EREDŐ SAJÁTSÁGAI

Nagyon fontos, hogy munkánk tervezésekor és tanári gyakorlatunkban is szem előtt tart-

suk a következőket:

Tanulóink eltérő tanulási történettel, igen különböző előzetes ismerettel érkeznek hoz-zánk, sokszor magasabb évfolyamon csatlakoznak be az oktatásba. Előfordulhat, hogy a tanuló évtizedekkel korábban vagy egyáltalán nem is tanult még földrajzot. Erre a felzárkóztatás, a szintre hozás, a hiánypótlás és az évközi munka során tekintet-tel kell lennünk, ezt a tanórák tervezése, szervezése és az oktatás-értékelés során – összhangban a Pedagógiai Programmal -, lehetőség szerint figyelembe kell vennünk.

A felnőttoktatásban abszolvált tanulmányaik végén a tanulók a nappali rendszerben végzettekhez hasonló eljárásban részesülnek, a képzési formában mutatkozó releváns különbségek, a felnőttoktatás sajátosságai ellenére is, az érettségi vizsga követel-ményszintje megegyező.

Az egyes témakörök végén az érettségi követelményeknek is megfelelő fogalmi listát

adtunk meg. A középszintű érettségi követelményeknek megfelelő fogalmi listát évfo-

lyamonkénti bontásban összefüggően is megadjuk.

A Kerettanterv a felnőttek földrajzoktatását 9-10. évfolyamon, heti 1-1 tanórában ter-vezi. Tanulóink nagy számban választják érettségi tárgynak a földrajzot. Erre és Gim-náziumunknak a középszintű érettségire történő felkészítésre vonatkozó vállalására tekintettel, a szabadon beosztható órakeret terhére 11. évfolyamon 0,5 óra időke-retben biztosítjuk a tantárgy tanulásának folytonosságát. Ehhez új tananyagot nem rendelünk, a tananyag feldolgozását nyújtjuk el. Az évfolyam tananyagtartalmát a Helyi Tanterv kijelöli. *

Az előzőekből ered, hogy 11. évfolyamon is kötelezően* előírjuk tanulóinknak a föld-rajz tanulását, függetlenül attól, hogy a tanuló választja-e érettségi tárgyul a földraj-zot vagy sem. A tanulók teljesítményét az alsóbb évfolyamokhoz hasonlóan értékelni kell.

* Jogszabályi felhatalmazás alapján.

129

Egyéb hasznos információ: *

A részletes vizsgakövetelményekben nem kerül külön felsorolásra a vizsga sikeres telje-sítéséhez szükséges topográfiai követelmény, a Helyi Tantervben (KT-ben) megadott topográfiai fogalmak egyben a vizsgakövetelményt is jelentik.

Az érettségivizsga-követelmény tartalmazza az általános iskolai regionális földrajzi tananyagot is. Ezért a vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanultak szintézisére, valamint a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történő újraértelmezésére.

* Részletes érettségivizsga-követelmények

130

EGY PÉLDA (javaslat) A RÉSZLETESEBB TERVEZÉSRE

9. évfolyam: 32 (28+4) óra

9. ÉVFOLYAM


2. Természetföldrajz 28


Összesen 36

TERMÉSZETFÖLDRAJZ

1. A Naprendszer 3

2. Tájékozódás térben és időben 5

3. A kőzetburok 5

4. A légkör 5

5. A vízburok 4

6. Felszínalaktan 5

7. Földrajzi övezetesség 6

Összesen 28

Szabadon tervezhető 4*

32

TÁJÉKOZÓDÁS TÉRBEN ÉS IDŐBEN

Új ismeret Gyakorlás Ismétlés, rendszerezés

(mérés)

2 2 1

131

A mérésre biztosított 4 órát eloszthatjuk a következők szerint:

(Természetesen a témakörre meghatározott órakeretből is tervezhetünk időt a mérésre.)

1. mérés: Tanulók tudásának előzetes felmérése a tanév elején 2. mérés: 1. és 2. témakör végén, a két témakört együtt kezelve 3. mérés: 3. és 4. témakör végén, a két témakört együtt kezelve 4. mérés: 5. és 6. témakör végén, a két témakört együtt kezelve

Az egyes témakörökből írathatunk 2-3 feladatot tartalmazó rövid dolgozatokat, amelyek

nem igényelnek egy teljes tanórát, de a folyamatos tanulást, visszacsatolást biztosítják.

Nagyobb dolgozatot két témakör végén íratunk, kivétel ez alól az övezetesség témaköre.

Javaslat a szabad 4 óra felhasználására:

5. mérés: 7. témakör végén 6. mérés: Tanév végén, a továbbhaladási követelmények szerint felmaradó két óra:

topográfiai gyakorlatok, adat- és ábraelemzés, szövegértéses feladatok, éghajlati diagramok szerkesztése és értelmezése, atlasz használata

földrajz tanulásának módszertana (tanulás tanítása) (Ehhez hasonlóan kell megterveznünk a tanterv alapján az éves munkánkat tanmenet).

132

. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 36

Heti óraszám: 1

Tematikai egység 1. A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE 4 óra

Célok Alapvetően és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel

és esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérni a tárgyi tudást és

az ok-okozati összefüggések feltárásának képességét.

Tematikai egység 2. TERMÉSZETFÖLDRAJZ 32 (28 + 4) óra

Előzetes tudás Az általános iskolai földrajz tantárgy ismeretanyaga.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

133

A Naprendszer A Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben; a Föld mint

égitest, mozgásai és azok következményei; tájékozódás a földrajzi térben és időben; Űr-

kutatás a Föld szolgálatában.

A kőzetburok A Föld és a földi szférák kialakulása, fejlődése; Földünk gömbhéjas szerkezete; a kőzetbu-

rok felépítése; a lemeztektonika alapjai; a kőzetburokban lejátszódó folyamatok: vulká-

nosság, földrengés; ásványok és kőzetek keletkezése, tulajdonságaik.

A légkör Anyagi összetétele, szerkezete; az időjárási-éghajlati elemek és változásaik; a légkör alap-

folyamatai (felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások); ciklonok, anticiklonok, idő-

járási frontok; általános légkörzés.

A vízburok A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai; az óceánok és a tengerek földrajzi jel-

lemzői; a tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai; a tengervíz mozgásai; a szárazföld vizei; a

szárazföldi jég; a vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem.

Felszínalaktan A belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében; a földfelszín változása: a hőingado-

zás, a jég, a víz és a szél felszínformáló munkája; folyóvizek, állóvizek; domborzati elemek

és formák; a hegységek és a síkságok kialakulása; talaj keletkezése, jellemzői és védelme,

jellegzetes felszínformák, kialakulásuk, átalakulásuk.

Éghajlati övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek és övek kialakulása, jellemzőik; a forró, a mérsé-

kelt, a hideg övezetek és tagolódásuk; az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszín-

formálódás éghajlattól függő övezetessége; a hegyvidékek függőleges övezetessége;

a talaj kialakulása, talajfajták és hasznosítása; a levegő, a vizek és a talajok szennyezése.

134

2.1. A NAPRENDSZER





A Világegyetem (Univerzum), a Tejútrendszer

(Galaxis) és a Naprendszer kapcsolata és mé-

retei.

A Naprendszer kialakulása, tagjai, felépítésé-

nek törvényszerűségei, az égitestek osztályo-

zása.

A Föld-típusú (kőzet-) és a Jupiter-típusú (gáz-

) bolygók jellemzőinek összehasonlítása

A Föld mint égitest: a tengely körüli forgás és

Nap körüli keringés jellemzői és következmé-

nyei.

A Hold jellemzése; mozgásai földi hatásainak,

a holdfázisok és a fogyatkozások kialakulá-

sának magyarázata.

Tájékozódás a Naprendszert ábrázoló térképeken, a csillagtérképeken és az égbolton.

A Föld mozgásainak következményei és azok összekapcsolása az ember életére gyakorolt hatásokkal.

Űrkutatás a Föld szolgálatában.

Modellek alkalmazása


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az ó- és a középkor tudományos gondol-

kodása. Magyarok és az űrkutatás.

Magyar nyelv és irodalom: mitológia.

Fizika: a bolygómozgás törvényei, a tömegvonzás törvénye, forgómozgás, viszonyítási rend-

szer, a csillagok energiatermelése, elektromágneses sugárzás, részecskesugárzás,

nyomás, hőmérséklet, erő-ellenerő, űrkutatás. Napenergia hasznosítása.

Kémia: hidrogén, hélium, gázok, bolygók felépítő anyagai, légkörük összetétele.

A Nap energiatermelő folyamatai.

Matematika: logika, matematikai eszközhasználat.

Biológia-egészségtan: az élet fogalma, fotoszintézis, napsugárzás káros hatásai.

135

KULCSFOGALMAK FO-

GALMAK

Világegyetem, Tejútrendszer, fényév, exobolygó, Naprendszer, csilla-

gászati egység, kőzetbolygó (Föld-típusú bolygó), gázbolygó (Jupiter-

típusú bolygó), törpebolygó, tengely körüli forgás, keringés, földrajzi

koordinátarendszer, helyi és zónaidő, holdfázis, nap- és holdfogyatko-

zás, űrállomás.

136

2.2. TÁJÉKOZÓDÁS TÉRBEN ÉS IDŐBEN





A térképek csoportosítása méretarány és tarta-

lom alapján; a domborzat háromdimenziós áb-

rázolásának lehetőségei.

A térképek fajtái. Jelrendszer.

Térképvázlatok és egyszerű keresztmetszeti

ábrák készítése.

Topográfiai és tematikus térkép, kis-, közepes-

és nagy méretarányú térkép, abszolút és relatív

magasság, szintvonal, helymeghatározás, távér-

zékelés.

A földrajzi fokhálózat

Nevezetes szélességi körök.

A szélességi körök és a hosszúsági körök össze-

hasonlítása.

Zónaidő, helyi idő. Idő meghatározás.

Szemléleti térképolvasás. A logikai térképolvasás

képességének kialakítása; gyakorlottság kialakí-

tása különböző típusú térképek információfor-

rásként való használatában (közölt információk

felismerése, értelmezése, felhasználása).

A földrajzi fokhálózat elemeinek használata, tájé-

kozódás a fokhálózat segítségével.

Távolság- és magasságmeghatározási és a méret-

arányhoz kapcsolódó számítási feladatok megol-

dása különböző méretarányú térképeken. A tér-

képi ismeretek alkalmazása mindennapi tájéko-

zódási helyzetekben.


Matematika: arányok, egyszerű számítások

Informatika: adat, információ, adatbázis, digitális információforrások használata, informati-

kai eszközök használata. Digitális térképezés, térképszoftverek, GPS. (Digitális távérzékelés,

térinformatika.)

Történelem: nagy földrajzi felfedezések a térképészet fejlődése

Művelődéstörténet: a természettudományok fejlődése

KULCSFOGALMAK FO-

GALMAK

Vetület, vetülettípus, jelrendszer, topográfiai és tematikus térkép, kis-

, közepes- és nagy méretarányú térkép, abszolút és relatív magasság,

szintvonal, helymeghatározás, távérzékelés.

137

2.3. A KŐZETBUROK





Föld és a földi szférák kialakulása, fejlődése

A földtörténeti időskála: az időegységek

rendszere. A Föld fejlődésének legfontosabb

eseményei.

A földtörténet fő eseményeinek időbeli ábrá-

zolása. A természetföldrajzi tényeket bemuta-

tó tematikus térképek, adatsorok és diagra-

mok összehasonlító, logikai elemzése.

Földünk gömbhéjas szerkezete, a kőzetbu-

rok felépítése. A belső gömbhéjak fizikai

jellemzői; a tulajdonságok változásában

megfigyelhető törvényszerűségek megfo-

galmazása. Az egyes gömbhéjak fő geoké-

miai és ásványtani jellemzői.

A kőzetbolygó mint összetett, törvényszerűsé-

gek alapján változó rendszer bemutatása. Az

oksági gondolkodás erősítése anyagok külön-

böző körülmények közötti eltérő fizikai visel-

kedésének bemutatásával. Helyes időképzet

kialakítása időnagyságrendek összevetése, az

események sorrendiségének felismerése révén.

Ásvány- és kőzetvizsgálati gyakorlatok

A lemeztektonika alapjai

A kontinentális és az óceáni kőzetlemezek

felépítésének és legfontosabb tulajdonsága-

inak összehasonlítása. A közeledő, a távolo-

dó és az elcsúszó kőzetlemezek jellemző fo-

lyamatainak és következményeinek leírása

konkrét példák alapján.

Folyamatábrák elemzése és készítése.

A különböző mozgásfolyamatokat bemutató

modellek alkalmazása.

A kőzetburokban lejátszódó folyamatok

Vulkánosság, földrengés. A felszín alatti és a

felszíni magmatizmus jellemzőinek bemuta-

tása; a vulkánosság típusai, összefüggésük a

kőzetlemez-szegélytípusokkal.

Magyarázó ábrák elemzése. Az ütköző kőzet-

lemez-szegélyek mentén lejátszódó folyama-

tok összehasonlítása.

138

Mélytengeri árok, peremi medence,

ülédékfelhalmozódás, szigetív, hegységkép-

ződés (orogenezis). Hegységrendszerek ki-

alakulása és jellemzésük. A földrengésveszé-

lyes térségek elhelyezkedésének törvénysze-

rűségei. Ásványok és kőzetek keletkezése,

tulajdonságaik. A kőzetek csoportosítása.

A leggyakoribb hazai üledékes és vulkáni

kőzetek.

Fosszilis energiahordozók: a kőszén és a

szénhidrogének keletkezésének folyamata.

A nemzetközi segítségnyújtás szerepe. A föld-

rengések előrejelzésének lehetőségei. A leg-

fontosabb kőzetalkotó ásványok felismerése,

elkülönítése; az egyes kőzetcsoportokhoz tar-

tozó főbb kőzettípusok jellemzése; kőzetvizs-

gálat, kőzetfelismerés.

Az ércbányászat, fosszilis energiahordozók

kitermelésének és felhasználásának környezeti

következményei, információgyűjtés és feldol-

gozás alapján. A fenntarthatóság. Olyan ké-

pesség és szemlélet kialakítása, amely a pozi-

tív hatások, a lehetséges környezeti kockáza-

tok és az egymással ütköző érdekek felismeré-

sére révén hozzájárul, a tanultakat felhasznál-

ni képes, megalapozott érvelés iránti igény

kialakulásához.


Kémia: szerves és szervetlen vegyületek, keverék, ötvözet, ásványok, kőszén, szénhidrogén,

halmazállapotok. A szenülés. A szén módosulatai. A kőolaj összetétele és feldolgozása. A kén

és kén-dioxid (vulkánosság) tulajdonságai. Ércek képződése, fémek előállítása. Anyagvizsgá-

lati módszerek. Alternatív energiaforrások, hulladékgazdálkodás.

Biológia-egészségtan: élő anyag, evolúció, rendszertan.

Matematika: térbeli mozgások elképzelése időegységek, időtartammérés.

Fizika: úszás, sűrűség, nyomás, hőmérséklet, erőhatások, szilárd testek fizikai változásai,

hullámterjedés. Alternatív energiaforrások.

Etika: az erőforrásokkal való etikus gazdálkodás, egyéni és társadalmi érdek.

Történelem: a Vezúv kitörése, Pompei

Környezetvédelem: fenntarthatóság, rekultiváció; Katasztrófavédelem, elsősegélynyújtás

139

KULCSFOGALMAK FO-

GALMAK

Geoszféra, földkéreg, földköpeny, földmag, asztenoszféra, magma,

geotermikus gradiens, kőzetlemez-mozgás, hegységképződés, föld-

rengés, vulkanizmus, szerkezeti mozgás; kőzetalkotó ásvány, mag-

más, üledékes és átalakult kőzet, ércásvány, ércképződés, agyagás-

vány, geokémiai körforgás; nagyszerkezeti elem, domborzati forma,

rekultiváció; kormeghatározás, ősmaradvány (fosszília), földtörténe-

ti eon, idő, időszak, kor.

TOPOGRÁFIAI KÖVETEL-

MÉNYEK

Gondwana, Pangea, Tethys. Ősföldek (pajzsok) tanult példái. A Ka-

ledóniai-, a Variszkuszi-, a Pacifikus-, az Eurázsiai-hegységrendszer

tanult tagjai. Fuji, Vezúv, Etna, Hawaii-szigetek, Teleki-vulkán, Kili-

mandzsáró-csoport, Mt. Pelée, Mount St. Helens, Popocatépetl, Kra-

katau, Hawaii-szigetek

140

2.4. A LÉGKÖR





Anyagi összetétele, szerkezete

A légkört felépítő anyagok csoportosítása,

az egyes anyagok légköri folyamatokban

betöltött szerepének megismerése. Állandó

gázok, változó gázok, erősen változó gázok.

Az időjárási-éghajlati elemek és változása-

ik

A légkör alapfolyamatai (felmelegedés,

csapadékképződés, légmozgások)

Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok.

Általános légkörzés. Szélrendszerek.

A szél és a csapadék felszínformáló tevé-

kenysége.

A hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolása.

A légköri jelenségek felismerése, időjárási

térképek elemzése. Időjárási térképek elem-

zése.

Időjárási frontok jelölése. A légszennyezés.

Az oksági gondolkodás fejlesztése a légköri

folyamatokat alakító tényezők közötti köl-

csönhatások alapján. A légkör mint rendszer

folyamatainak a Föld egészére gyakorolt ha-

tásának bemutatása. Igény és képesség ki-

alakítása a tevékeny, felelős környezeti ma-

gatartásra az emberi tevékenység légköri

folyamatokra gyakorolt hatásainak bemuta-

tásával, a személyes felelősség és cselekvés

szükségességének felismertetésével. A lokális

és a globális kapcsolatának beláttatása a

helyi károsító folyamatok globális veszélyfor-

rásokká válásának példáján. Az időjárás

okozta veszélyhelyzetek felismertetése, a

helyes és mások iránt is felelős cselekvés ké-

pességének kialakítása.

141


Kémia: gázok jellemzői, gáztörvények, a víz tulajdonságai, kémhatás, kémiai egyenletek,

légnyomás, hőmérséklet, koncentrációk, halmazállapotok, savas eső. Ózon. Csapadékképző-

dés, harmatpont, csapadékok fajtái. Gázok és folyadékok áramlási rendszere. ÜHG. Gáz-

elemzések.

Fizika: gáztörvények, kicsapódás, légnyomás, hőmérséklet, sűrűség és áramlások, sebesség,

üvegházhatás.

Biológia-egészségtan: légzés, keringés, légúti betegségek, allergia.

Matematika: százalékszámítás, diagramok készítése, értelmezése.

Meteorológia.

KULCSFOGALMAK FO-

GALMAK

Állandó, változó és erősen változó gáz; troposzféra, sztratoszféra;

üvegházhatás, a hőmérséklet napi és éves járása, izoterma, izobár,

hőmérsékleti egyenlítő, főnszél, harmatpont, abszolút / relatív pára-

tartalom, felhőtípusok, talaj menti csapadék, hulló csapadék; időjá-

rás-előrejelzés, kibocsátás, szállítás, leülepedés, ózonréteg ritkulása

(elvékonyodása), globális felmelegedés, savas csapadék, a szél pusztí-

tó és építő munkája, erózió.

2.5. A VÍZBUROK





A vízburok tagolódása, elhelyezkedése,

a világóceán. Felszíni és felszín alatti vizek.

Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői.

Beltenger, peremtenger.

Vízgyűjtó terület, vízválasztó.

A tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai

A vízgyűjtő terület, a vízállás, a vízjárás és a

vízhozam összefüggéseinek felismerése.

A tengervíz sótartalmát befolyásoló tényezők

földrajzi összefüggéseinek értelmezése.

A tómedencék kialakulásának típusai példák

alapján; a tavak pusztulásához vezető folya-

matok, illetve azok összefüggéseinek bemuta-

tása. A karsztosodás folyamatának bemutatá-

sa, a tényezők közötti összefüggések felisme-

142

A tengervíz mozgásai.

A szárazföldi jég.

Folyók. Szakaszjelleg, torkolattípus, felszín-

alakító folyamatok. Vízhozam.

Tavak keletkezése, típusai, pusztulása.

Felszín alatti vizek.

Az egyes víztípusok jellemzése.

A karsztosodás

A felszíni és felszín alatti karsztformák jellemzé-

se.

A vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem.

rése. A jellemző felszínformák felismerése ké-

peken, következtetés a kialakulás folyamatá-

ra. A gazdaság vízigénye: kommunális és ipari

vízellátás, öntözés, a vízenergia hasznosításá-

nak lehetőségei és korlátai. A vízi szállítás jel-

lemzői; a víz mint idegenforgalmi tényező be-

mutatása hazai és nemzetközi példákon.


Kémia: víz, oldatok, oldódás, szénsav, nitrátok. A tengervíz összetétele. Vízvizsgálatok.

Fizika: nyomás, áramlási rendszerek, tömegvonzás, energia.

Biológia-egészségtan: eutrofizáció, vízi életközösségek.

Etika: az erőforrásokkal való etikus gazdálkodás, egyéni és társadalmi érdek, az egyéni fele-

lősség felismerése, önkéntes segítőmunka.

Kapcsolódási pontok - Környezeti nevelés - A vízburok környezeti problémái

A legnagyobb szennyező források megnevezése. Oksági gondolkodás fejlesztése a növekvő

termelés és fogyasztás által a vízburokban bekövetkezett változások, az emberiség további

sorsát is befolyásoló hatások megláttatásával. A személyes felelősség és cselekvés szüksé-

gességének, lehetőségeinek felismertetése, a felelős környezeti magatartás iránti igény ki-

alakítása. A környezeti szemlélet fejlesztése a lokális károsító folyamatok kölcsönhatások

révén megvalósuló globális veszélyforrásokká válásának, valamint az egészséges ivóvíz biz-

tosításának egyre nagyobb nehézségei miatt elengedhetetlen ésszerű, takarékos vízfelhasz-

nálás beláttatásával. A vízburok folyamatai által okozott veszélyhelyzetek felismertetése és a

helyes, mások iránt is felelős cselekvés képességének kialakítása.

143

KULCSFOGALMAK FO-

GALMAK

Világtenger, beltenger, peremtenger, fajhő, talajvíz, talajnedvesség, belvíz, rétegvíz, artézi víz, hévíz, vízrendszer, fertő, mocsár, láp, eutrofizáció, lefolyástalan terület, épülő tengerpart, pusztuló tenger-part, szakaszjelleg, gleccser, moréna, karsztjelenség, karsztforma.

TOPOGRÁFIAI

ISMERETEK

Az óceánok és tengerek, tavak, folyók tanult példái. Karib (Antilla)-tenger, Csád-tó, Niger, Tanganyika-tó, Szt. Lőrinc-folyó; Eufrá-tesz, Holt-tenger, Jenyiszej, Léna, Ebro, Elba, Fekete-tenger, Rajna, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Odera, Olt, Szent Anna-tó, Vág, Visztula, Bodrog, Hernád, Mura, Szamos, Száva, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Tisza-tó; Golf-, Észak-atlanti-, Labrador-, Humboldt-, Oja-shio-, Kuro-shio-áramlás.

2.6. FELSZÍNALAKTAN





A belső és a külső erők szerepe a felszín

fejlődésében

A földfelszín változása: a hőingadozás, a

jég, a víz és a szél felszínformáló munkája

A folyóvizek, állóvizek.

A tenger felszínformáló munkáját befolyáso-

ló tényezők megismerése; épülő és pusztuló

tengerpartok jellemzése.

Domborzati elemek és formák; a hegységek

és a síkságok kialakulása.

Jellegzetes felszínformák, kialakulásuk, át-

alakulásuk.

A talaj keletkezése, szerkezete és szintjeinek

jellemzői és védelme.

Konkrét példák az egyes folyamatokra. A felszín-

formáló tevékenységet befolyásoló tényezők ösz-

szegyűjtése; a pusztító és építő tevékenység által

létrehozott jellemzői formák felismerése.

A vízállásjelentések értelmezése.

A talaj funkciói, hasznosítása; a levegő, a vizek

és a talajok szennyezése.

144


Kémia: víz, jég tulajdonságai, jég térfogata.

Fizika: nyomás, energia

Biológia-egészségtan: a talaj funkciói, növények tápanyagfelvétele, távoli tájak életközössé-

ge.

KULCSFOGALMAK FO-

GALMAK

geomorfológia, külső és belső erők, aprózódás, mállás, tömegmoz-

gás, talaj, humusz, folyók munkavégző képessége, szakaszjelleg, so-

dorvonal, hordalékkúp, folyóterasz, folyótorkolat, abrázió, turzás,

jégár, jégtakaró, glaciális felszínformák, karsztosodás, víznyelő, doli-

na, cseppkő, karsztbarlang

145

2.7. FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG





A szoláris éghajlati övezetek és az azt mó-

dosító tényezők

A valódi éghajlati övezetek és övek kialaku-

lása, jellemzőik

A forró, a mérsékelt, a hideg övezetek és

tagolódásuk, jellemzésük.

Földrajzi övezetesség. Az élővilág, a talaj, a

vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghaj-

lattól függő övezetessége.

Az övezetek tagolódásának törvényszerűsé-

gei.

A szoláris éghajlati övezetesség kialakulása tör-

vényszerűségeinek, a valódi éghajlati övezetes-

séggel való kapcsolatának, az övezetességet

kialakító és módosító tényezők szerepének ér-

telmezése, összefüggéseinek feltárása.

Az övezetesség rendszerének megerősítése; az

éghajlati és a földrajzi övezetesség közötti kü-

lönbség indoklása.

A hegyvidékek függőleges övezetessége.

A kialakulás összefüggéseinek, törvényszerűsé-

geinek bizonyítása.

A függőleges övezetességben megnyilvánuló

területi különbségek bemutatása példák alap-

ján.

Éghajlati diagramok készítése és elemzése.

Tanulói kiselőadás a természeti jelenségekről. Az

éghajlati jellemzők változásában megfigyelhető

törvényszerűségek feltárása, más elemekkel való

összefüggéseinek bemutatása.

A természetföldrajzi adottságok és az életmód,

illetve gazdálkodás kapcsolatának bemutatása; az

összefüggések, ok-okozati kapcsolatok feltárása. A

természeti adottságok és a mezőgazdasági tevé-

kenység közötti, az éghajlat és a táplálkozás, a

napi életvitel közötti összefüggések felismerése.

A rendszerszemlélet fejlesztése a földrajzi öveze-

tesség elemeinek megismerése során.

Annak megértése, hogy az egyes elemekben be-

következő változások az egész bolygónkra kiterje-

dő övezetesség rendszerének meg-bomlásához is

vezethetnek és átalakíthatják, illetve létében ve-

szélyeztethetik az egyes társadalmak életterét.

146


Fizika, kémia: meteorológiai jelenségek fizikai, kémiai alapjai.

Matematika: modellek és diagramok megértése, adatleolvasás.

Biológia-egészségtan: életfeltételek, életközösségek, nagy rasszok, biomok, ökológiai kap-

csolatrendszerek, talaj, az élővilág rendszerezése. Távoli tájak élővilága.

Etika, idegen nyelvek: más kultúrák iránti érdeklődés.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Szoláris és valódi éghajlati övezetesség, földrajzi övezetesség, öve-

zet, öv, terület, vidék; zonális talaj, természetes élővilág, függőleges

övezetesség, erdőhatár, hóhatár.

Tematikai

egység SZABADON FELHASZNÁLHATÓ ÓRAKERET 4 óra

KERETTANTERVI

JAVASLAT

A Hold-expedíció bemutatása. A Föld felmelegedése. A kőzetburok úszásá-

nak modellezése. A leggyakoribb ásványok, kőzetek bemutatása. A földren-

gések és a vulkáni működés mozgófilmes bemutatása. A szél, a víz, a jég

munkájának bemutatása. A földrajzi övezetek képi bemutatása.

TOVÁBBHALADÁSI FELTÉTELEK, KÖVETELMÉNYEK AZ ÉVFOLYAM VÉGÉN

A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végez-

ni, és tudjon csillagászati és földrajzi feladatokat megoldani, valamint

ismerje a belső és a külső erők felszín-formáló szerepét, a felszínfejlődés

folyamatát. Ismerje a légkör szerkezetét, anyagi felépítését, legfonto-

sabb folyamatait, és ismerje a Föld és földi szférák kialakulásának fejlő-

dését, valamint ismerje a hegységképződés folyamatait, az ásványok és

kőzetek keletkezését. Tudja elemezni az éghajlati diagramokat.

TOVÁBBHALADÁS-

HOZ

KÖTELEZŐ

Galaxis, fényév, csillagászati egység, ekliptika ferdesége, geoid, holdfázi-

sok, horizont, fokhálózat, világidő, zónaidő, gömbhéj, geotermikus gra-

diens, paleomágnesség, lemeztektonika, magmatizmus, vulkanizmus,

147

FOGALMAK

rétegvulkán, pajzsvulkán, kaldera, szolfatára, gejzír, epicentrum, hipo-

centrum, cunami, Richter-skála, hegységrendszer, gyűrődés, vetődés,

kőzetek körforgása, állandó és változó gázok, éghajlati elemek, üveg-

házhatás, izoterma, izobár, harmatpont, ciklon, anticiklon, csapadékfaj-

ták, futóáramlás, óceán, tenger, hullámzás, tengeráramlás, tengerjárás,

talajvíz, rétegvíz, résvíz, hévíz, gyógyvíz, vízgyűjtő terület, vízválasztó,

vízhozam, vízjárás, tómedence, eutrofizáció, geomorfológia, külső és

belső erők, aprózódás, mállás, tömegmozgás, talaj, humusz, folyók

munkavégző képessége, szakaszjelleg, hordalékkúp, folyótorkolat, abrá-

zió, turzás, jégár, jégtakaró, glaciális felszínformák, karsztosodás, víznye-

lő, cseppkő, karsztbarlang, szoláris éghajlati öv, földrajzi övezetek, övek

és területek.

148

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI KÖTELEZŐ FOGALMAI

1. Kozmikus környezetünk

a Naprendszer kialaku-

lása, felépítése,

helye a

Világegyetemben

Általános fogalmak:

kozmikus környezet,

fényév, csillagászati egység (CSE),

csillag, bolygó, kőzetbolygó (Föld-típusú), gázbolygó (Jupiter-

típusú), a bolygók mozgástörvényei, gyűrűrendszer, hold, üstö-

kös, meteor, meteorit, bolygóközi anyag

a Nap és kísérői a Nap gömbhéjai,

napkitörés, napszél, napfolt, sarki fény,

nap- és holdfogyatkozás, holdfázisok

a Föld és mozgásai

földalak (geoid),

tengely körüli forgás, Nap körüli keringés, látszólagos és valós

mozgás, év, nap, napszakok,

napi és évi időszámítás,

naptári év, szökőév, helyi idő, zónaidő, időzóna,

tengelyferdeség, tavaszi és őszi napéjegyenlőség, nyári és téli

napforduló, csillagászati évszakok

Az 1. témakörhöz tartozó

egyedi fogalmak

Világegyetem, Tejútrendszer, Naprendszer, Nap, Hold, Merkur,

Vénusz, Mars, Föld, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz,

Plutó, Sarkcsillag, Nagy-Göncöl

2. Tájékozódás térben és

időben

Térképészet, a térképi

ábrázolás


térképvázlat, térkép, földgömb, vetület, méretarány, vonalas

aránymérték, topográfiai-, földrajzi-, tematikus térkép, atlasz,

kis-, közepes- és nagy méretarányú térkép, szintvonalas-, színfo-

kozatos-, árnyékolásos domborzatábrázolás

tevékenységek a térképen és a térképpel

tényleges és viszonylagos földrajzi fekvés, tengerszint feletti magas-

ság, magassági szám, abszolút és relatív magasság, látóhatár (hori-

149

zont), keresztmetszet, tömbszelvény,

földrajzi fokhálózat, szélességi és hosszúsági kör (délkör, meridi-

án), helymeghatározás, távolságmérés és meghatározás, északi-

, déli-, keleti-, nyugati félgömb, jelkulcs, kilométer-hálózat, kere-

sőhálózat, tájolás, fő- és mellékvilágtáj, csillagászati és földrajzi

északi irány

A 2. témakörhöz tartozó

egyedi fogalmak

Egyenlítő, Ráktérítő, Baktérítő, Északi sarkkör, Déli sarkkör,

Északi-sark, Déli-sark, Greenwich, kezdő hosszúsági kör, meridi-

án, délkör

3. A kőzetburok

földtörténet


földtan (geológia), ásványtan, kőzettan,

a földtörténet időegységei: idő, időszak, kor, ős-, ó-, közép- és

újidő, ősmaradvány,

őslégkör, ősóceán, ózon,

ősmasszívum, kaledóniai-, variszkuszi-, eurázsiai-, pacifikus

hegységképződés,

harmad és negyedidőszak, jégkor (pleisztocén), jelenkor (holo-

cén)

geoszférák gömbhéj, kőzetburok (litoszféra), vízburok (hidroszféra), levegőburok

(atmoszféra), bioszféra, talajburok,

belső hő, geotermikus grádiens, földmágnesség, földkéreg, föld-

köpeny, külső és belső mag, asztenoszféra (lágyköpeny)

lemeztektonika

magma, magmaáramlás, óceáni és szárazföldi kőzetlemez,

óceáni hátság, mélytengeri árok, mélytengeri síkság, hasadék-

völgy,

kontinensvándorlás, alábukás, beolvadás, távolodó-, közeledő

(ütköző)-, elcsúszó lemezmozgás,

érc, mélységi magmatizmus, felszíni vulkánosság, láva, vulkáni

hamu, párnaláva, pajzsvulkán, rétegvulkán, kürtő, kráter, rob-

banásos vulkán, vulkáni szigetív, vulkáni utóműködés, gejzír,

földrengés, szeizmográf, rengésfészek (epicentrum), rengés-

központ (hipocentrum), utórengés

a hegységképződés típusai: (két kontinentális-, két óceáni-, óce-

áni és szárazföldi lemez ütközésével); hegységrendszer, szerke-

150

zeti mozgások, gyűrődés, redő, vetődés, vetősík, törésvonal, rög,

sasbérc, árok, lépcsővidék, medence,

kőzetek, ásványok ásvány, kőzet, kristály, mélységi magmás kőzet, vulkáni kiömlési kőzet, vulkáni törme-

lékes kőzet; törmelékes-, vegyi-, szerves üledékes kőzet;

átalakult kőzet, kvarc, kősó, mészkő, homok, homokkő, lösz,

kőszénfajták, kőolaj, földgáz, agyag, bauxit, vasérc, gránit, an-

dezit, bazalt, riolit, tufák, márvány, palás kőzetek

nagyszerkezeti egységek ősföld (ősmasszívum), fedett és fedetlen ősmasszívum, táblás vidék, röghegység, gyűrthegység, vulkanikus hegység, süllyedékterület, óceáni medence, óceáni hátság, mélytengeri árok, feltöltött és lepusztult síkság

felszínformálódás

aprózódás, mállás, szállítás, lepusztulás, felhalmozás, külső és

belső erők,

felszínformák: mélyföld, alföld, fennsík, dombság; közép- és ma-

gashegység; lánchegység; hátság, völgy, hágó, szoros, medence;

tanúhegy


egyedi fogalmak

Eurázsiai-, Pacifikus-, Variszkuszi-, Kaledóniai- hegységrendszer

4. A légkör


légkör, alsó-, középső-, felső légkör,

troposzféra, sztratoszféra, ózonréteg,

állandó-, változó-, erősen változó gázok, vendéganyagok

felmelegedés besugárzás, visszaverődés, hőelnyelődés, kisugárzás, üvegházhatás, fényvisszaverő-képesség (albedo),

felmelegedés és lehűlés, módosító tényezőik,

a hőmérséklet napi és évi járása, napi-, havi-, évi középhőmér-

séklet, napi hőingás, évi közepes hőingás, abszolút hőingás, izo-

terma

a levegő mozgása légnyomás, szél, eltérítő erő, izobár, mérsékelt övezeti ciklon és

151

anticiklon, hideg- és melegfront, frontátvonulás, homokfodor, szélbarázda, homokbucka (dűne), kőgomba,

szélrendszer, passzát, nyugatias szelek, sarki szelek, általános

légkörzés, hőmérsékleti (termikus) egyenlítő, monszun szélrend-

szer, forró- és mérsékelt övezeti monszun

csapadékképződés tényleges és viszonylagos vízgőztartalom, harmatpont, telített-

ség, túltelítettség, kicsapódás, felhőképződés, csapadékképző-

dés, felhő, köd, hulló csapadékfajták, talajmenti csapadékfajták,

csapadéktérkép, aszály

időjárás és éghajlat idő, időjárás, éghajlat, meteorológia, éghajlattan; időjárási tér-

kép

időjárási és éghajlati elem: napsugárzás, hőmérséklet, légnyomás, szél, csapadék, éghajlatválasztó hegység, globális felmelegedés, ózonréteg-elvékonyodás, éghajlatváltozás, légszennyező anyagok, savas eső


egyedi fogalmak

„fagyosszentek”, „Medárd-nap”, „vénasszonyok nyara”

5. A vízburok

világtenger


hidrológia, vízburok (hidroszféra), vízháztartás, vízkörforgás,

világtenger, óceán, tenger, tengerszoros, öböl,

beltenger, peremtenger, Földközi tenger ,szárazföldi talapzat

(self), fajhő, sótartalom, hűtő-fűtő hatás,

hullámzás, hideg és meleg tengeráramlás, tengerjárás, apály, dagály, deltatorkolat, tölcsértorkolat, épülő part, turzás, lagúna, pusztuló part, tagolt- és tagolatlan part

tavak állóvíz, tó, fertő, mocsár, láp, eutrofizáció kimélyített és elgátolt tómedence,

jégvájta-, gleccser-, morotva-, szélvájta-, moréna által elgátolt-,

tektonikus eredetű-, mesterséges tó,

feltöltődés

folyóvizek vízgyűjtő terület, vízválasztó, fő- és mellékfolyó, lefolyásos és

lefolyástalan terület, vízállás, vízhozam, vízjárás, árvíz, a folyó

152

munkavégző képessége, feltöltődő (alsó)-, oldalazó (közép)-,

bevágódó (felső) szakaszjelleg, hordalék, hordalékkúp, zátony,

sziget, V-keresztmetszetű völgy

felszín alatti vizek felszín alatti víz, talajnedvesség, talajvíz, rétegvíz, résvíz, belvíz,

artézi víz, ásványvíz, hévíz, gyógyvíz, karsztvíz, forrás,

karsztformák: víznyelő, dolina (töbör), polje, karrmező, cseppkő,

barlang, barlangi patak, karsztforrás

jég és munkája hóhatár, belföldi jégtakaró, magashegységi jég, gleccser, lavina,

gleccserpatak, U-alakú völgy, jégcsiszolta felszín, morénasánc,

morénasíkság, tóhátság, fjord

vízgazdálkodás folyószabályozás, mederkotrás, árvízvédelmi gát, ártér, ármen-

tesített terület, víztározó, vízlépcső, belvízvédelem, ivóvíz, ipari

víz, vízforgatás, csápos kút, artézi kút, vízenergia, öntözés,

szennyvíztisztítás, vízszennyező források, vízvédelem, belvízi- és

tengerhajózás, halászat, tengeri erőforrások


egyedi fogalmak

Golf-, Észak-atlanti-, Labrador-, Humboldt-, Oja-shio-, Kuro-shio-

áramlás

6. A földrajzi övezetesség Általános fogalmak

éghajlat, övezetesség, szoláris és valós éghajlati övezet,

természetföldrajzi övezetesség, vízszintes és függőleges természet-

földrajzi övezetesség,

övezet, öv, vidék, terület; forró övezet, mérsékelt övezet, hideg öve-

zet;

egyenlítői öv, átmeneti öv, térítői öv, egyenlítői éghajlat, szavanna

éghajlat, trópusi sivatagi éghajlat, monszun vidék, forró övezeti

monszun éghajlat; meleg-mérsékelt öv, monszun terület, mérsékelt

övezeti monszun éghajlat, mediterrán terület, mediterrán éghajlat,

valódi mérsékelt öv, óceáni terület, óceáni éghajlat, mérsékelten

szárazföldi terület, nedves-kontinentális éghajlat, szárazföldi terület,

száraz-kontinentális éghajlat, szélsőségesen szárazföldi terület, mér-

sékelt övezeti sivatagi éghajlat, hideg-mérsékelt öv, tajga éghajlat;

153

sarkköri öv, sarkvidéki öv, tundra éghajlat, állandóan fagyos éghaj-

lat; esőerdő (trópusi esőerdő), szavanna, monszunerdő (dzsungel),

keménylombú erdő, babérlombú erdő, lomboserdő, tajga, tundra,

erdős és füves puszta, erdőhatár, havasi legelő, sziklahavas, „örök

fagy”

A talaj

talaj, humusz, talajképződés, talajpusztulás, talajlevegő,

trópusi vörösföldek, mezőségi-, barna erdő-, szürke erdő

(podzol)-talaj, szikes talajok, talajerózió, talajvédelem

154

Megjegyzés: Az övezetek, övek környezeti problémáival kapcsolatos fogalmak a globális vál-

ságproblémáknál jelennek meg.

Világegyetem

Tejútrendszer (Galaxis), Naprendszer, Nap,

Jupiter, Föld, Mars, Merkúr, Neptunusz, Plútó, Szaturnusz,Uránusz, Vénusz; Hold.

Föld

Földrajzi fokhálózat: Baktérítő, Déli-sark, Déli sarkkör, Egyenlítő, Északi-sark, Északi sarkkör,

Ráktérítő; kezdő hosszúsági kör (greenwichi délkör);

Óceánok: Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger;

Földrészek: Afrika, Amerika, Antarktika, Ausztrália, Ázsia, Eurázsia, Európa;

Nagyszerkezeti egységek: Afrikai-lemez, Antarktiszi-lemez, Ausztrál–Indiai-lemez,

Csendesóceáni-lemez, Dél-amerikai-lemez, Észak-amerikai-lemez, Eurázsiai-lemez, Fülöp-

lemez (Filippínó-lemez), Nasca-lemez (Nazca-lemez); Japán-árok, Mariana-árok; Eurázsiai-

hegységrendszer, Kaledóniai-hegységrendszer, Pacifikus-hegységrendszer, Variszkuszi-

hegységrendszer;

Egyéb: Déli-sarkvidék, Északi-sarkvidék.

TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK

155

. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 36

Heti óraszám: 1


Célok

Alapvetően és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és

esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérni a tárgyi tudást és az ok-

okozati összefüggések feltárásának képességét.

Tematikai egység 2.TÁRSADALOM- ÉS GAZDASÁGFÖLDRAJZ 32 (28 + 4) óra

Előzetes tudás A földrajz tantárgy 9. évfolyamon elsajátított ismeretanyaga.


10. ÉVFOLYAM


2. Társadalom- és gazdaságföldrajz 28


Összesen 36

156

A világ népessége és településtere

A népesség növekedése napjainkig, a népesség összetétele, eloszlása, sűrűsége, antropo-

lógiai, nyelvi és vallási megoszlása; az emberi települések, a városiasodás dinamikája.

A világ változó társadalmi-gazdasági képe

A gazdasági élet szerkezetének átalakulása; a gazdasági szektorok jellemzői; a szolgáltatá-

sok előretörése; világgazdaság jellemző folyamatai; a piacgazdaság; a gazdasági ágazatok

közötti területi együttműködés lehetőségei; a multinacionális vállalatok szerepe;

a működőtőke és a pénz világa; a tőzsde.

A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok és ország-csoportok

Kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban; Észak-Amerika, Kelet és Délkelet-

Ázsia, az Európai Unió; a fejlődő országok általános problémái és eltérő fejlettségű cso-

portjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban;

Globális világproblémák o természet és környezetvédelem;

a levegőszennyezés, a vízszennyezés, a talajszennyezés és védelem; az élővilág védelme; a társadalmi tevékenység hatása a környezet állapotára;

o a demográfiai robbanás, túlnépesedés; o az urbanizáció; o élelmezési gondok; o nyersanyag- és energiaválság; o a fenntartható fejlődés.

2.1. NÉPESSÉGFÖLDRAJZ





157

A népesség növekedése napjainkig.

Demográfiai robbanás. A demográfia alap-

fogalmai.

Demográfiai átmenet szakaszai, korfa, mig-

ráció, népességkoncentráció, emberfajták.

A népességszám-változás időbeli és területi

különbségeinek, okainak feltárása, következmé-

nyeinek megfogalmazása; a fiatal és az öregedő

társadalmak jellemzőinek összevetése, követ-

keztetés társadalmi folyamatokra, problémákra.

A népesség térbeli eloszlását befolyásoló ténye-

zők megismerése.

A népesség gazdasági aktivitás szerinti jellemzői

(keresők, eltartottak).

A népesség összetétele, eloszlása, sűrűsége,

antropológiai, nyelvi és vallási megoszlása.

Társadalmi-gazdasági jelenségeket, folya-

matokat, tényeket bemutató tematikus tér-

képek elemzése.

Az emberfajták területi elhelyezkedésének

bemutatása.

A demográfiai folyamatokhoz kapcsolódó

egyszerű számítási feladatok megoldása,

következtetések levonása az eredmények

alapján. Korfák elemzése.

Példák megnevezése ritkán és sűrűn lakott terü-

letekre.

Napjaink migrációs folyamatainak megisme-

rése, konkrét példáinak bemutatása.

Állam, nemzet, nemzetállam, több nemzeti-

ségű állam, nemzeti kisebbség fogalmának

értelmezése konkrét példák alapján.

A nyelvi sokszínűség jellemzése, a világnyel-

vek szerepének megértése.

A világvallások elterjedésének, a vallás kul-

turális és a társadalmi-gazdasági folyama-

tokban betöltött szerepének megismerése

példák alapján.


Biológia-egészségtan: emberfajták, nagy pestisjárvány.

Matematika: logikus gondolkodás, matematikai eszközhasználat, statisztikai adatok ér-

telmezése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a bolygó benépesülése, demográfiai

folyamatok; vallás, nemzetiség. Különböző korok népességmozgalmai.

158

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Népességföldrajz, demográfia, népsűrűség, természetes szaporodás és

fogyás, a népesedési folyamat szakaszai, népességrobbanás, korfa, fia-

talodó társadalom, öregedő társadalom, születéskor várható élettartam,

népsűrűség, világnyelv, világvallás, aktív és inaktív népesség, munkanél-

küliség, vendégmunkás.

TOPOGRÁFIAI

ISMERETEK

Nyugat-európai, észak-amerikai és kelet-ázsiai népességtömörülés,

a világvallások központjai.

159

2.2. TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ





A települések csoportosítása különböző szem-

pontok alapján példákkal.

tanya, farm, falu, város, városszerkezet

A falu és a város fejlődésének, szerepének, jel-

lemzőinek összehasonlítása, példák különböző

szerepkört betöltő településekre a szerepkörök

átalakulására.

Urbanizáció: városodás és városiasodás

Az emberi települések, a városiasodás di-

namikája.

Agglomerációk.

Népességtömörülési gócok. Népsűrűség.

A településtípusok jellemző vonásainak be-

mutatása képek, térképek, alaprajzok, leírá-

sok alapján.


Biológia-egészségtan: életformák


telmezése.

Történelem: a városok kialakulása, urbanizáció jellemzői. Vallási központok kialakulása.

Híres egyetemvárosok.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

városszerkezet, agglomeráció. szórványtelepülés, csoportos település,

tanya, farm, falu, város, apró és óriásfalu

agglomeráció, városodás, városiasodás, urbanizáció,

bolygóváros, alvóváros

TOPOGRÁFIAI

ISMERETEK

Nyugat-európai, észak-amerikai és kelet-ázsiai népességtömörülés,

a világvallások központjai.

160

2.3. A VILÁG VÁLTOZÓ TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÉPE





A gazdasági élet szerkezetének átalakulá-

sa.

A gazdasági szektorok jellemzői.

Gazdasági mutatók (GDP, stb)

A szolgáltatások előretörése.

A világgazdaság jellemző folyamatai.

A piacgazdaság; a gazdasági ágazatok

közötti területi együttműködés lehetősé-

gei.

A TNC multinacionális vállalatok szerepe.

A működőtőke és a pénz világa; a tőzsde.

A működő tőke és a pénztőke áramlásá-

nak jellemzői.

A mindennapok pénzügyi folyamatai, a

pénzügyi szolgáltatások megismerése (fo-

lyószámla, hitel, befektetés, értékpapírok,

valuta), a tőzsde működésének jellemzői.

Az infláció.

A globalizáció.

Adatok gyűjtése, majd azok alapján véle-

ményalkotás az emberi beavatkozás környe-

zetre gyakorolt hatásairól. A pénzvilág alap-

vető folyamatainak megértetése, intézmény-

rendszerének megismertetése, az ismeretek

mindennapi pénzügyi helyzetekben való al-

kalmazási képességének kialakítása.

A hitelfelvétel esetleges veszélyeinek belát-

tatása. Példák: TNC-ra.

A család mint a legkisebb gazdasági közös-

ség működése.

161



telmezése, kamatszámítás

Idegen nyelvek: a nyelvtanulás fontossága (motiváció).

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a pénz története; az eltérő gazdasági

fejlettség történelmi alapjai, Európa a 20. század második felében, gazdaságtörténet. Gaz-

dasági szervezetek. Gazdasági nagyhatalmak.

Etika: a pénz szerepe a mindennapi életben.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Világgazdaság, globalizáció, világpiac, globális világgazdaság, világgaz-

dasági korszakváltás, gazdasági szerkezet, piacgazdaság, költségvetés,

integráció, K+F, globalizáció, pénztőke, működőtőke. Valuta, deviza,

állampapír, értékpapír, részvény, kötvény, folyószámla, hitel, kamat,

infláció, tőzsde, pénztőke, nemzetközi tőkeáramlás, költségvetési hiány,

hitelképesség, adósság, eladósodás.

Gazdasági ágazat (szektor), primer-, szekunder-, tercier és kvaterner

szektor, bruttó hazai termék (GDP), bruttó nemzeti termék (GNP),

multi- (transz-) nacionális vállalat (TNC)

TOPOGRÁFIAI

ISMERETEK

A világ meghatározó jelentőségű pénzügyi központjainak, tőzsdéinek helyszí-nei.

2.4. NEMZETGAZDASÁGOK ÉS A VILÁGGAZDASÁG





162

A gazdaság fejlettségi mutatói

A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok és ország-csoportok.

A világ meghatározó jelentőségű országai-nak alapvető gazdasági jellemzői.

Foglalkozási szerkezet megváltozása

Integrációs folyamatok

A fejlődő országok általános problémái és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban

Az Amerikai Egyesült Államok szerepének bemutatása a világ gazdasági és pénzügyi folyamatainak alakulásában.

Japán meghatározó szerepe Kelet– és Délke-let–Ázsia gazdasági fejlődésében

A feltörekvő új gazdasági hatalmak (Kína és India) fejlődésének sajátos vonásai.

Fejlődő országok.

Az Európai Unió

A területi fejlettség különbségei Európában

Az Európai Unió magterületei. Németország, Franciaország, a Benelux államok és az Egyesült Királyság gazdaságának szerepe az Európai Unió gazdaságában.

A gazdaság szerveződését befolyásoló ter-

mészeti és társadalmi telepítő tényezők

megismerése, szerepük átalakulásának pél-

dái.

A gazdasági szerkezet, az egyes ágazatok

változó szerepének megértése, a gazdasági

szerkezet és társadalmi-gazdasági fejlettség

összefüggéseinek bemutatása ország példá-

kon.

A gazdasági fejlettség összehasonlítására alkal-

mas mutatók értelmezése, a területi különbsé-

geinek példái: a centrum és periféria térségek

jellemzői, kapcsolatrendszerük sajátos vonásai.

Észak–Afrika és trópusi Afrika földrajzi adottsá-

gainak összehasonlítása, a társadalmi-gazdasági

felzárkózás lehetőségeinek példái.

Különböző típusú statisztikai forrásokból gyűj-

tött fejlettséget tükröző adatsorok értelmezése.



telmezése

Idegen nyelvek: a nyelvtanulás fontossága (motiváció).

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az eltérő gazdasági fejlettség történel-

mi alapjai, ipari forradalom, gazdasági világválság, Európa a 20. század második felében,

gazdaságtörténet. az Európai Unió kialakulása.

163

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

árucsere, nemzetközi kereskedelem, szabadkereskedelem, vám, vám-unió, támogatás (szubvenció), kvóta, bel- és külkereskedelem, világgaz-dasági centrum-periféria, gyarmatosítás, posztindusztriális társadalom, duális gazdaság, feltörekvő ország, üdülősziget, adóparadicsom, ültet-vény, farm, éhségövezet, OPEC. Gazdasági unió, eurózóna, Schengeni egyezmény, uniós támogatás, területi fejlettség különbsége, regionális politika, magterület, periféria terület, felzárkózás.

TOPOGRÁFIAI

ISMERETEK

Egyedi szerepkörű országcsoportok, országok (adóparadicsomok, üdülő-szigetek, kőolajra épülő gazdaságok, banánköztársaságok)

Száhel-övezet

Pénzügyi központok

USA, Japán, India

Európai Unió: kék banán

2.5. A GLOBÁLIS VILÁGPROBLÉMÁK





164

A globalizáció fogalma és értelmezése.

A társadalmi tevékenység hatása a környe-

zet állapotára.

A globálissá váló környezetszennyezés és

következményei

A szférákat ért környezetkárosító hatások

rendszerezése, az összefüggések feltárása, a

lokális szennyeződés globális következmé-

nyeinek igazolása példákkal; a környezetká-

rosodás életkörülményekre, életminőségre

gyakorolt hatásának bemutatása.

Demográfiai válság

A népességrobbanás kialakulása, következ-

ményei, a folyamat összefüggéseinek, terü-

leti jellemzőinek feltárása. Eltérő népesedési

folyamatok: csökkenő lélekszámú és intenzí-

ven növekvő társadalmak jellemzőinek be-

mutatása példákon.

Urbanizációs válság

A nagyvárosok terjeszkedése: az urbanizáci-

ós folyamat területi jellemzőinek, ellent-

mondásainak, társadalmi-gazdasági követ-

kezményeinek feltárása példákkal.

Élelmezési válság

Az élelmiszertermelés és -fogyasztás területi

ellentmondásainak felismerése. A fokozódó

mezőgazdasági termelés környezeti hatása-

inak igazolása példákkal.

A bioszféra és a talaj sérülékenységének

felismerése.

A genetikailag módosított termékek előállí-

tásának, elterjedésének lehetséges hatásai.

A biogazdálkodás jellemzése.

Az egyre nagyobb mértékű fogyasztás és a

gazdasági növekedés következményei

A nyersanyag- és energiaválság.

Hulladékkezelés és a hulladékgazdálkodás.

Környezettudatosság. Ökológiai lábnyom.

Annak megértése, hogy a természeti és a társa-

dalmi– gazdasági folyamatok közötti egyensúly

megőrzése, a környezettudatos termelés és

fogyasztás elvének érvényesülése Földünk jövője

szempontjából alapvető fontosságú. A lokális

folyamat – globális következmény elv értelemé-

ben az egyén és a helyi közösségek felelősségé-

nek belátása.

A környezeti témák iránti folyamatos tájékozó-

dás igényének, a környezetbarát termékek, eljá-

rások megismerése iránti igény kialakítása, a

témához kapcsolódó médiában elhangzó infor-

mációk kritikus értelmezése.

Törekvés a fogyasztási szokások környezeti

szempontokat szem előtt tartó átalakítására, a

tudatos fogyasztói magatartásra baráti és csalá-

di körben egyaránt.

A természeti környezet, a természetes tájak és

életközösségek sokszínűségében rejlő szépség

felismertetése, a megőrzését segítő magatartás-

forma kialakítása.

A témában megszerzett ismeretek tudatos al-

kalmazása a mindennapi életben, és majd ké-

sőbb a munka világában is.

A globalizáció és a TNC-k kapcsolatának felisme-

rése.

A globalizáció következményeinek, mindennapi

életünkre gyakorolt hatásának bemutatása.

A legfontosabb nemzetközi szervezetek tevé-

kenységének bemutatása, a főbb egyezmények,

irányelvek célkitűzéseinek megismerése.

165


Informatika: Internet és szolgáltatásai, kommunikációs eszközök

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: demográfia, urbanizáció.

Fizika, kémia: alternatív energiaforrások

Kémia: lebomló, környezetbarát csomagolóanyagok; élelmiszeripari kutatások; hulladékok

kezelése

Technika, életvitel és gyakorlat: családtervezés, tudatos fogyasztói magatartás.

Etika: a jövő generációért érzett felelősség.

Biológia: ökológiai lábnyom, génmanipuláció, élelmiszerek tápértéke.

Környezetvédelmi egyezmények. Környezetbarát termék jelek.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Természetes és mesterséges ökoszisztéma,helyi, regionális és globális

probléma, eltartóképesség. Ökológiai lábnyom. ÜHG.

Elsivatagosodás, elszikesedés, talajpusztulás, ózonritkulás, globális

felmelegedés, radioaktív szennyeződés, ivóvízellátás, vízhiány, víz-

szennyezés, népességrobbanás, élelmezési válság, urbanizációs prob-

lémák, fogyó és megújuló energiaforrások, energiahatékonyság, ve-

szélyes hulladék, szelektív hulladékgyűjtés, hulladék újrahasznosítása,

fenntarthatóság.

környezeti válság, veszélyeztetett élőhely, biológiai sokféleség csökke-

nése, erdőirtás, felégetés, füves területek feltörése, túllegeltetés,

környezetgazdálkodás, nemzeti park, természetvédelmi terület, tájvé-

delmi körzet, bioszféra rezervátum, természetvédelem, környezetvéde-

lem, környezetvédelmi törvény, világörökség,

ENSZ, FAO, UNESCO, WHO, WWF, Greenpeace, Kiotói egyezmény.

TOPOGRÁFIAI

ISMERETEK

Környezeti világegyezmények aláírásának helyszínei. Regionális és

globális hatású társadalmi-gazdasági és környezeti katasztrófák kipat-

tanásának helyszínei.

166

2. 6. MONETÁRIS VILÁG - PÉNZÜGYI SZERVEZETEK





Alapvető gazdasági fogalmak.

A pénzvilág alapvető folyamatai

Intézményrendszer.

Pénzügyi szolgáltatások

Az eladósodás és az adósságválság

A gazdaság szerveződését befolyásoló ter-

mészeti és társadalmi telepítő tényezők

megismerése, szerepük átalakulásának pél-

dái.

A tőzsde működésének jellemzői.

A hitelfelvétel és az eladósodás összefüggé-

seinek felismerése az egyén, a nemzetgaz-

daság és a világgazdaság szintjén; az eladó-

sodás és az adósságválság kialakulásának

folyamata, az összefüggések feltárása

A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a

nemzetközi szervezetek szerepe a világ tár-

sadalmi-gazdasági életének alakításában.

Nemzetközi tőkeáramlás.

A világ meghatározó pénzügyi szervezetei.


Technika, életvitel és gyakorlat: a családi gazdálkodás, a jövedelem, hitelfelvétel.

Történelem: nemzetközi pénzügyi szervezetek

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

GDP, GNP, fejlett és fejlődő ország (centrum-periféria), TNC,

működőtőke-áramlás, pénz, valuta, deviza, infláció, tőzsde, ENSZ, integ-

ráció, regionális integrálódás lépcsőfokai, EGK, EU, APEC

Tematikai

egység SZABADON FELHASZNÁLHATÓ ÓRAKERET 4 óra

KERETTANTERVI

JAVASLAT

A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek

szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. Nemzetközi

tőkeáramlás. Az adósságválság. A világ meghatározó pénzügyi szerveze-

tei.

167


A tanuló tudja értelmezni a világ különböző térségeiben meg-figyelhető integrációs folyamatokat,

a tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környe-zetkárosító tényezők földrajzi megjelenését, következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására,

a tanuló tudja jellemezni a működő tőke és a multinacionális vállalatok szerepét,

a tanuló tudja elemezni a népességrobbanás jelenségeit, az élelmezési gondokat, annak okait és a megoldásra tett erőfe-szítéseket,

legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, sze-repét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatu-kat a fejlődő világgal.

TOVÁBBHALADÁSHOZ

KÖTELEZŐ

FOGALMAK

Demográfiai átmenet szakaszai, korfa, migráció, népességkoncent-

ráció, emberfajták, világnyelvek, világvallások, tanya, falu, város,

urbanizáció, városiasodás és városiasodás, falusi alaprajztípusok,

agglomeráció, primer-, szekunder-, tercier- és kvaterner szektorok,

államformák, piacgazdaság, világgazdaság, szabadkereskedelem,

GDP, GNP, fejlett és fejlődő ország (centrum-periféria), TNC,

működőtőke-áramlás, pénz, valuta, deviza, infláció, tőzsde, ENSZ,

integráció, regionális integrálódás lépcsőfokai, EGK, EU, APEC, glo-

balizáció, biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés.

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI KÖTELEZŐ FOGALMAI

1. Népességföldrajz

Általános fogalmak

népességföldrajz, demográfia, népességrobbanás, természetes sza-

porulat, népességfogyás, elöregedő és fiatalodó társadalom, népe-

sedési szakasz, korfa, kor- és foglalkozási szerkezet, születéskor

várható átlagos élettartam, analfabétizmus, emberfajta, europid-,

negrid-, mongolid-, ausztralid emberfajta,

akklimatizáció, nyelvcsalád, világnyelv, világvallás, népsűrűség, népességkoncentráció, belső vándorlás

településföldrajz település, infrastruktúra, szórványtelepülés, csoportos tele-

168

pülés, tanya, farm, falu, város, apró és óriásfalu, szabályta-

lan alaprajzú (halmaz)-, úti-, szabályos alaprajzú falu, telepü-

léshalmaz (agglomeráció), városodás, városiasodás, urbani-

záció, bolygóváros, alvóváros, központi szerepkör, belső

munkahelyöv (city), belső lakóhelyöv, külső munkahelyöv,

külső lakóöv, urbanizációs ártalmak, nyomornegyed

2. A világ változó

társadalmi-gazdasági

képe

világgazdaság

Általános fogalmak: termelés, fogyasztás, termelőerő, termé-

szeti erőforrás, humán erőforrás, természeti környezet, társa-

dalmi környezet, földrajzi környezet,gazdasági ágazat (szek-

tor), primer-, szekunder-, tercier és kvaterner szektor, aktív

kereső, eltartott, munkanélküli, foglalkozási átrétegződés,

gazdasági fejlettség, termelékenység, gazdasági növekedés,

bruttó hazai termék (GDP), bruttó nemzeti termék (GNP), ala-

csony, közepes és magas jövedelmű ország, fejlett és fejlődő

ország, életszínvonal,világgazdaság, nemzetgazdaság, önellátó

gazdaság, piacgazdaság, gazdasági rendszerváltás,közösségi-,

állami és magántulajdon, privatizáció, piac, ár, árrendszer,

kínálat, kereslet, nyereség (profit), piaci verseny, versenyké-

pesség,társadalmi egyenlőtlenség, szociális háló, nemzetközi

munkamegosztás, szakosodás (specializáció), globalizáció,

világpiac, globális világgazdaság, világgazdasági korszakváltás,

multi- (transz-) nacionális vállalat,

túltermelési válság, tudományos-technikai forradalom, tö-

megáru-termelés, monopolkapitalizmus,

fogyasztói társadalom, jóléti állam,kőolajár-robbanás,

ipari (indusztriális) társadalom, ipar utáni (posztindusztriális)

társadalom, információs társadalom (gazdaság),

árucsere, nemzetközi kereskedelem, szabadkereskedelem,

vám, vámunió, támogatás (szubvenció), kvóta,bel- és külke-

reskedelem, külkereskedelmi nyitottság, pozitív és negatív

külkereskedelmi mérleg, kereskedelmi áruszerkezet, kereske-

delmi társulás, integráció, szabad kereskedelmi övezet, közös

piac, gazdasági unió, regionális gazdasági integráció,

eurorégió, egységes belső piac, áru- és szolgáltatáske-

reskedelem, regionális politika, felvevőpiac,húzóágazat, szer-

kezetváltás, válságágazat, kooperáció

169

mezőgazdaság mezőgazdaság, növénytermesztés, állattenyésztés, erdő-, hal- és vadgazdálkodás, élelmiszergazdaság, agrárgazdaság, agrárország, agrotechnika, külterjes (extenzív) és belterjes (intenzív) gazdálkodás,teraszos művelés, hagyományos mezőgazdaság, égető-talajváltó gazdálkodás, kapás földművelés, ugarolás, ültetvényes gazdálkodás, monokultúra, öntözéses gazdálkodás, árasztás, oázisgazdálkodás, száraz művelés,nomád pásztorkodás, vándorló állattenyésztés, istállózó állattenyésztés,vegyes mezőgazdaság, szakosodott mezőgazdaság, övezetes növénytermesztés, kisparaszti gazdaság, szövetkezeti gazdálkodás, farmgazdaság, városellátó övezet, szántó, kert, gyümölcsös, rét és legelő, nádas, erdő,

termőkörzet, történelmi borvidék,közös agrárpolitika, meny-

nyiségi korlátozás,élelmiszer túltermelés

energiagazdaság energiagazdaság, energiahordozó, elsődleges és másodlagos

energiaforrás, egújuló és fogyó energiahordozó, alternatív

energiaforrás, energiaszerkezet,energia-újrahasznosítás

ipar gyáripar, ipari forradalom, iparosodás,

kitermelő-, alapanyaggyártó- és - feldolgozó ipar; kézműipar,

nehézipar, könnyűipar, élelmiszeripar,

kulcsiparág, csúcstechnológia, elektronika, elektrotechnika,

mikroelektronika, biotechnológia, környezetvédelmi ipar,ipari

telepítő tényezők, iparvidék, hagyományos iparvidék

infrastruktúra

és szolgáltatás

közlekedés, személyszállítás, áruszállítás,hagyományos és

kombinált szállítási-közlekedési mód, közlekedési hálózat,

egyközpontú (sugaras) szerkezetű hálózat, tömegközlekedés,

tranzithelyzet, transzkontinentális útvonal, belvízi hajóút,

anyagi-, humán- és intézményi infrastruktúra, gazdasági és

társadalmi szolgáltatás,tömegkommunikáció, áruforgalmi (lo-

gisztikai) központ, hírközlés,idegenforgalom, belföldi és nem-

zetközi turizmus, idegenforgalmi körzet,kulturális-, gyógy-öko-

, konferencia-, falusi turizmus

170

A pénz világa pénz, készpénz, bankszámlapénz, valuta, deviza, konvertibili-

tás, valutaárfolyam,állampapír, értékpapír, részvény, kötvény,

folyószámla,hitel, kamat, infláció,tőzsde, érték- és árutőzsde,

tőke, pénztőke, nemzetközi tőkeáramlás, értékpapír-

befektetés, működőtőke-befektetés, fizetőképes kereslet,

költségvetési hiány, hitelképesség, adósság, eladósodás, át-

ütemezés, árfolyamváltozás, cserearány, adóparadicsom


egyedi fogalmak

Európai Unió, Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapo-

dás (CEFTA),Alpok-Adria Közösség, Kárpátok Eurorégió,

Nemzetközi Valutaalap (IMF), Világbank, Egyesült Nemzetek

Szervezete (ENSZ), Nevelésügyi Tudományos és Kulturális

Szervezet (UNESCO), Egészségügyi Világszervezet (WHO),

Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO),Kőolaj-exportáló

Országok Szervezete (OPEC)

3. A világgazdaságban kü-

lönböző szerepet

betöltő régiók,

országcsoportok és

országok


gazdasági polarizáció, világgazdasági pólus (erőtér), centrum

és periféria, egy- és többpólusú világgazdaság, duális gazdasá-

gi szerkezet, „banánköztársaság”, „olaj-ország”, tranzitország,

egyedi gazdasági szerepkör

A globális

válságproblémák

földrajzi vonatkozásai


természetes és mesterséges ökoszisztéma,helyi, regionális és

globális probléma, túlnépesedés, a népesség elöregedése,

népességfogyás, születésszabályozás,éhezés, éhségövezet,

alultápláltság, társadalmi egyenlőtlenség, világélelmezési vál-

ság, túlfogyasztás, eltartóképesség, fizetőképes keres-

let,energiaválság, nyersanyaghiány,

3. A témakörhöz tartozó

egyedi fogalmak

az ENSZ Környezetvédelmi Programja, Élelmezési és Mezőgaz-

dasági Szervezet (FAO), Ember és Bioszféra (MAB-

program),Természetvédelmi Világnap (WWF)

171

. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 18

Heti óraszám: 0,5


Célok Alapvetően és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és

esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérni a tárgyi tudást és az ok-

okozati összefüggések feltárásának képességét.

Tematikai egység 2. EURÓPA ÉS MAGYARORSZÁG 13 óra

Előzetes tudás A 9. és 10. évfolyamon elsajátított tananyag.


11. ÉVFOLYAM

1 A tanulók teljesítményének mérése 2

2 Európa és Magyarország földrajza 13

(1.) Európa 6

(2.) Magyarország 7

3 Európai Unió 2

4. A magyarsághoz kötődő világörökségi helyszínek 1

Összesen 18

172

Európa

Európa helyzete, kialakulása és természeti adottságai; Európa népessége és települései;

az európai integráció folyamata; Európa regionális jellemzői (Észak-Európa, Nyugat-

Európa, Dél-Európa, Kelet-Európa, Nyugat-Közép-Európa és Kelet-Közép-Európa jelentő-

sebb országai); Európa helye a világban;

Hazánk helye és kapcsolatai Európában

Magyarország földrajzi helyzete és természeti adottságai; népességünk földrajzi elhelyez-

kedése és népesedési folyamataink; településeink; hazánk gazdasági szerkezete, gazdasá-

gi fejlettsége; iparunk természeti és társadalmi alapja, iparunk főbb ágai; mezőgazdasá-

gunk földrajzi és társadalmi adottsága, főbb ágai; közlekedésünk; idegenforgalmunk

adottságai; nemzetközi kapcsolataink, európai integrációs folyamatokban való részvéte-

lünk; multinacionális cégek szerepe hazánk gazdaságában;

2.1. EURÓPA





Európa helyzete, kialakulása és természeti

adottságai

Európa népessége és települése

Az európai integráció folyamata, az Euró-

pai Unió

Az együttműködés kialakulását és elmélyíté-

sét segítő tényezők, az ágazati és regionális

együttműködés területei és konkrét példái-

nak megnevezése.

Európa regionális jellemzői

(Észak-Európa, Nyugat-Európa, Dél-Európa,

Kelet-Európa, Nyugat-Közép-Európa és Ke-

let-Közép-Európa jelentősebb országai)

Európa helye a világban.

A kontinens elhelyezkedése, nagyszerkezeti

egysége, partvonala, felszíne és éghajlata,

ill. vízrajza.

Meghatározó országai, ill. országcsoportjai

Izrael, Törökország

Világunk természeti és társadalmi-kulturális

sokszínűségének felismertetése, ez ezekben

rejlő értékek megőrzése iránti felelősség

kialakítása. Nyitottság kialakítása más or-

szágok természeti és kulturális értékeinek

megismerése iránt. Más kultúrák értékeinek

tisztelete. A Föld közeli és távoli országaival

kapcsolatos hírek, információk értelmezése,

érdeklődés felkeltése a közösséget, az egész

emberiséget érintő témák, események meg-

ismerése iránt. Egy választott térség / ország

megadott szempontok szerinti bemutatása

pl. prezentáció készítésével különböző forrá-

173

sokból gyűjtött információk alapján.


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Európa történelme, Európa a 20. század

második felében, az Európai Unió kialakulása, Szovjetunió, szocializmus.

Magyar nyelv és irodalom: útleírások, tájleírások.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Eurázsia, Európa természeti határai, parttagoltság, Ős-, Ó-, Mezo-

és Új-Európa tájai, az éghajlat és növényzet, illetve a talajok össze-

függése Európában, az európai „kék-banán”, római szerződések,

az EU bővülési folyamata és intézményei, illetve döntési mecha-

nizmusa, az EU versenytársai a világgazdaságban; közép-európai

földrajzi helyzetünk, medencejelleg, „távvezérelt” éghajlatunk,

centripetális vízhálózatunk, természeti erőforrásaink, gazdasági-

statisztikai régióink; kontinensek nagyszerkezeti egységei, felszíne

és éghajlata, illetve vízrajza, a kontinens meghatározó országai, ill.

országcsoportjai.

TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK - EURÓPA

A földrész részei: Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa, Közép-

Európa, Nyugat-Európa;

Tájak: Alpok, Appenninek, Appennini-félsziget, Azori-szigetek, Balkán-félsziget, Balkán-

hegység, Balti-ősföld, Brit-szigetek, Ciprus, Dalmácia, Dinári-hegység, Etna, Finn-tóvidék,

Francia-középhegység, Holland-mélyföld, Izland, Kárpátok, Kelet-európai-síkság, Kréta,

Londoni-medence, Mont Blanc, Párizsi-medence, Pennine-hegység (Pennine), Pireneusi

(Ibériai)-félsziget, Pireneusok, Skandináv-félsziget, Skandináv-hegység, Szicília, Urál, Vezúv;

Vízrajz: Adriai-tenger, Balti-tenger, Dnyeper, Don, Duna, Ebro, Elba, Északi-tenger, Fekete-

tenger, Földközi-tenger, IJssel-tó, La Manche, Ladoga-tó, Pó, Rajna, Rhône, Szajna, Temze,

Urál (folyó), Volga, Watt-tenger;

Országok: Albánia, Anglia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Dánia, Egyesült Király-

ság, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország,

Írország, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Nagy-Britannia,

Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szerbia, Uk-

rajna, Vatikán;

174

Történelmi tájnevek: Burgenland (Őrvidék), Délvidék, Erdély, Felvidék; Kárpátalja; Vajda-

ság;

Városok: Amszterdam, Antwerpen, Athén, Barcelona, Belgrád, Beregszász, Bilbao, Birmin-

gham, Brüsszel, Chişinắu, Csernobil, Dnyepropetrovszk, Donyeck, Dublin, Dubrovnik, Eszék,

Europoort, Fiume (Rijeka), Genova, Gibraltár, Glasgow, Göteborg, Hága, Helsinki, Kijev,

Koppenhága, Lisszabon, London, Luxembourg, Lyon, Madrid, Manchester, Marseille, Milá-

nó, Minszk, Moszkva,Munkács, Murmanszk, Nápoly, Nyizsnyij Novgorod, Odessza, Oslo,

Párizs, Podgorica, Reykjavík, Róma, Rotterdam, Sevilla, Skopje, Split, Stockholm, Stras-

bourg, Szabadka, Szarajevó, Szentpétervár, Szófia, Theszaloníki, Tirana, Torino, Újvidék,

Ungvár, Várna, Velence, Volgográd, Zágráb;

Iparvidékek: Dél- és délkelet-angliai iparvidék, Donyec-medence, Északkelet-angliai iparvi-

dék, Északnyugat-oroszországi (Szentpétervár környéki) iparvidék, Flandriai iparvidék, Ka-

raganda, Közép-angliai iparvidék, Kuznyecki-medence, Lotaringia, Moszkva környéki (Köz-

ponti) iparvidék, Olasz ipari háromszög, Randstad, Skót iparvidék, Uráli iparvidék, Volgai

iparvidék.

Közép-Európa

Tájak: Bécsi-medence, Csallóköz, Cseh-medence, Déli-Kárpátok, Duna-delta, Erdélyi-

középhegység, Erdélyi-medence, Északkeleti-Kárpátok, Északnyugati-Kárpátok, Germán-

alföld, Grossglockner, Hargita, Kárpát-medence, Kárpát-medencevidék, Keleti-Alpok, Kele-

ti-Kárpátok, Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Lengyel-tóhátság, Magas-Tátra, Mor-

va-medence, Németközéphegység, Nyugati-Alpok, Román-alföld, Székelyföld, Szent Gott-

hárd-hágó, Szilézia, Szudéták, Vereckei-hágó;

Vízrajz: Boden-tó, Duna–Majna–Rajna vízi út, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Odera, Olt, Szent Anna-

tó, Vág, Visztula; Száva (lásd Magyarországnál is)

Országok: Ausztria, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németor-

szág, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia;

Városok: Arad, Beregszász, Bécs, Berlin, Bern, Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Bukarest,

Constanţa, Dortmund, Drezda, Duisburg, Frankfurt, Galaţi, Gdańsk, Genf, Graz, Halle,

Hamburg, Hannover, Kassa, Karlovy Vary, Katowice, Kolozsvár, Köln, Krakkó, Linz, Lipcse,

Ljubljana, Łódź, Marosvásárhely, München, Mannheim, Nagyvárad, Ostrava, Ploieşti,

Plzeň, Pozsony, Prága, Riga, Révkomárom, Rostock, Salzburg, Stuttgart, Szczecin, Székely-

udvarhely, Tallin, Temesvár, Trieszt, Varsó, Vilnius, Zürich;

Iparvidékek: Ruhr-vidék

175

2.2. HAZÁNK HELYE ÉS KAPCSOLATAI EURÓPÁBAN





Magyarország földrajzi helyzete és termé-

szeti adottságai

Viszonylagos és tényleges földrajzi helyzet

Népességünk földrajzi elhelyezkedése és

népesedési folyamataink.

Településeink

Hazánk gazdasága

Gazdasági szerkezet, gazdasági fejlettség.

Iparunk természeti és társadalmi alapja,

iparunk főbb ágai.

Mezőgazdaságunk földrajzi és társadalmi

adottsága, főbb ágai; közlekedésünk;

Idegenforgalmunk adottságai.

Nemzetközi kapcsolataink, európai integrá-

ciós folyamatokban való részvételünk.

A regionális szerveződések földrajzi alapjainak

feltárása; eurorégiók a Kárpát– medencében,

működésük értelmezése.

Hazánk Európai Unióban betöltött szerepé-

nek megismerése, nemzetközi gazdasági

kapcsolataink bemutatása.

Multinacionális cégek szerepe hazánk gaz-

daságában

Az egyes régiók jellemző erőforrásainak megis-

merése, földrajzi adottságainak összehasonlító

értékelése; a társadalmi– gazdasági központok

megismerése.

A védelem alatt álló természeti, kulturális érté-

kek, nemzeti parkok, világörökségi helyszínek

értékeinek rendszerezése, idegenforgalmi sze-

repük feltárása

A regionális szerveződések földrajzi alapjainak

feltárása; eurorégiók a Kárpát– medencében,

működésük értelmezése.

Hazánk Európai Unióban betöltött szerepének

megismerése, nemzetközi gazdasági kapcsolata-

ink bemutatása.

Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Magyarország történelme. Vizuális kultúra: az épített környezet értékei. Biológia-egészségtan: védett növények és állatok. Magyar nyelv és irodalom: hazai tájakról készült leírások. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: kulturális érték, a hazánkban élő nemzetiségek kulturális értékeinek tisztelete.

176

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Természeti és társadalmi erőforrások, gazdasági rendszerváltozás, eladósodás,

működőtőke-befektetés, területi fejlettségkülönbség, tranzitforgalom, gazda-

sági szerkezetváltás, húzóágazat, idegenforgalom, személygépkocsi-gyártás,

vegyipar, ipari park, hungarikum, nyitott gazdaság, eurorégió.

177

TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK - MAGYARORSZÁG

Nagytájak: Alföld, Dunántúli-domb- és hegyvidék (Dunántúli-dombság), Dunántúli-

középhegység (Dunántúli-középhegyvidék), Északi-középhegység, Kisalföld, Nyugat-

magyarországi-peremvidék (Nyugati-peremvidék);

Egyéb tájak: Aggteleki-karszt, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradla-

barlang, Baranyai-dombság, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budai-hegység, Bükk,

Bükk-fennsík, Csepel-sziget, Cserehát, Cserhát, Dráva menti síkság (Dráva-mellék), Duna–

Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúl, Dunazug-hegység, Gerecse, Győri-medence, Hajdúság,

Hegyalja, Hortobágy, Írott-kő,Jászság, Kékes, Kiskunság, Körös–Maros köze, Kőszegi-

hegység, Marcal-medence, Mátra, Mecsek,Mezőföld, Mohácsi-sziget, Móri-árok, Nagykun-

ság, Nógrádi-medence, Nyírség, Őrség, Pesti-síkság, Pilis, Somogyi-dombság, Soproni-

hegység, Szigetköz, Szekszárdi-dombság, Szentendrei-sziget, Tapolcai-medence, Tihanyi-

félsziget, Tiszántúl, Tokaj–Eperjesi-hegység, Tolnai-dombság, Velencei-hegység, Vértes,

Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység;

Vízrajz: Balaton, Bodrog, Dráva, Duna, Fertő, Hernád, Hévízi-tó, Ipoly, Kis-Balaton, Körös,

Maros, Mura, Rába, Sajó, Sió, Szamos, Száva, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Tisza, Tisza-tó,

Velencei-tó, Zagyva, Zala;

Települések: Ajka, Algyő, Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Berente, Békéscsaba, Buda-

pest, Bük, Cegléd, Debrecen, Dorog, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Gyöngyös, Győr, Gyula,

Hajdúszoboszló, Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő, Jász-

berény, Kalocsa, Kaposvár, Kazincbarcika, Kecskemét, Keszthely, Komárom, Kőszeg, Komló,

Lábatlan, Makó, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Oroshá-

za, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Salgótarján, Sárospatak, Siófok, Sopron, Százha-

lombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szom-

bathely, Tata, Tatabánya, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Veszprém, Visegrád, Vison-

ta, Záhony, Zalaegerszeg, Zalakaros;

Nemzeti parkok, világörökségek: Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park,

Bükki Nemzeti Park, Duna–Dráva Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Fertő–Hanság

Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös–Maros Nemzeti

Park, Őrségi Nemzeti Park; Aggteleki- és Szlovák-karsztvidék, Budapest Andrássy út a Mil-

lenniumi földalattival, Budapest Várnegyed és a pesti Duna-part, Fertő tó, Hollókő, Horto-

178

bágy, Pannonhalmi apátság, Pécsi ókeresztény sírkamrák, Tokaj-Hegyalja borvidéke;

Megyék: Baranya megye, Bács-Kiskun megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén me-

gye, Csongrád megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, He-

ves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye,

Pest megye, Somogy megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tolna megye, Vas megye,

Veszprém megye, Zala megye;

Régiók: Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Alföld régió, Észak-Magyarország régió,

Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió; Budapesti agg-

lomeráció.

179

Tematikai egység 3. AZ EURÓPAI UNIÓ 2 óra

Előzetes tudás

Az Európai Unióról tagállamai, a közösség működésének alapvető

elemei, az egyes kontinensrészek természeti és társadalmi-gazdasági

jellemzői.





Az Európai Unió kialakulása.

Az együttműködés kialakulását és elmélyítését

segítő tényezők, az ágazati és regionális együtt-

működés területei és konkrét példáinak megne-

vezése.

Az Európai Unió mint gazdasági erőtér elhelye-

zése a világgazdaságban.

A területi fejlettség különbség jellemzői. (kék

banán)

Németország, Franciaország, a Benelux ál-

lamok és az Egyesült Királyság gazdaságá-

nak szerepe az Európai Unió gazdaságában.

Az Unió felépítése, szervei, székhelyei.

Alapjogok.

A területi fejlettség különbség jellemzői, az elté-

rő gazdasági fejlettség okainak feltárása; a regi-

onális politika lényegének megértése.


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Európa a 20. század második felében,

az Európai Unió kialakulása, Szovjetunió, szocializmus.

Tematikai egység 4. VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZINEK 1 óra

Magyarországi világörökségi helyszínek ismerete

180


TOVÁBBHALADÁSI

FELTÉTELEK,

KÖVETELMÉNYEK AZ ÉVFO-

LYAM VÉGÉN

Önállóan tudja elemezni a Európa és Magyarország gazda-sági és társadalmi adottságait. Természetföldrajzi ténye-ket, társadalmi-gazdasági adatokat bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok összehasonlító logikai elemzése. Aktuális cikkek önálló feldolgozása egyes régi-ók, országok problémáiról. Az egyes régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása. A régiók változó szerepének jelentőségének magyarázata, az okok feltárása.

A tanuló legyen képes bemutatni az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területeket Európában és hazánkban

Tudja elemezni hazánk földrajzi helyzetét, természeti adottságait és a medencejelleg érvényesülését, valamint legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzé-sével, kontinensek, országok, régiók gazdasági különbsé-geinek feltárására.

Tudja elemezni hazánk időjárását, éghajlatát, vízrendszer-ét ábrák segítségével.

Topográfiai követelmények

TOVÁBBHALADÁSHOZ

KÖTELEZŐ

FOGALMAK*

Eurázsia, Európa természeti határai, parttagoltság, Ős-, Ó-, Mezo-

és Új-Európa tájai, az éghajlat és növényzet, ill. a talajok össze-

függése Európában, az európai „kék-banán”, római szerződések,

az EU bővülési folyamata és intézményei, ill. döntési mechaniz-

musa, az EU versenytársai a világgazdaságban; közép-európai

földrajzi helyzetünk, medencejelleg, „távvezérelt” éghajlatunk,

centripetális vízhálózatunk, természeti erőforrásaink, gazdasági-

statisztikai régióink;

181

KÖVETELMÉNYEK A 11. ÉVFOLYAM VÉGÉN

A tanulók legyenek képesek a különböző szempontból elsajátított földrajzi (álta-

lános és leíró természet-, illetve társadalom-, valamint gazdaságföldrajzi) isme-

reteik szintetizálására. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek

méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyság-

rendjéről.

Legyenek képesek a térkép információforrásként történő használatára, a leolva-

sott adatok értelmezésére. Ismerjék fel a Világegyetem és a Naprendszer felépí-

tésében, a bolygók mozgásában megnyilvánuló törvényszerűségeket.

Tudjanak tájékozódni a földtörténeti időben, ismerjék a kontinenseket felépítő

nagyszerkezeti egységek kialakulásának időbeli rendjét, földrajzi elhelyezkedé-

sét.

Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni az egyes geoszfé-

rák sajátosságait, jellemző folyamatait és azok összefüggéseit. Lássák be, hogy

az egyes geoszférákat ért környezeti károk hatása más szférákra is kiterjedhet.

Legyenek képesek a földrajzi övezetesség kialakulásában megnyilvánuló össze-

függések és törvényszerűségek értelmezésére.

Legyenek képesek alapvető összefüggések és törvényszerűségek felismerésére

és megfogalmazására az egész Földre jellemző társadalmi-gazdasági folyama-

tokkal kapcsolatosan.

Tudják elhelyezni az egyes országokat, országcsoportokat és integrációkat a vi-

lág társadalmi-gazdasági folyamataiban, tudják értelmezni a világgazdaságban

betöltött szerepüket.

Legyenek képesek összevetni és értékelni az egyes térségek, illetve országok el-

térő társadalmi-gazdasági adottságait és az adottságok jelentőségének időbeli

változásait.

Ismerjék a globalizáció gazdasági és társadalmi hatását, értelmezzék ellent-

mondásait.

Ismerjék a monetáris világ jellemző folyamatait, azok társadalmi-gazdasági ha-

tásait.

Ismerjék hazánk társadalmi-gazdasági fejlődésének jellemzőit, a gazdasági fej-

lettség területi különbségeit és ennek okait.

Példákkal támasszák alá Európai Unió egészére kiterjedő, illetve a környezető

országokkal kialakult regionális együttműködések szerepét

Tudják elhelyezni hazánkat a világgazdaság folyamataiban.

Tudják példákkal bizonyítani a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkáro-

sító hatását, a lokális problémák globális következmények elvének érvényesülé-

sét. Ismerjék az egész Földünket érintő globális társadalmi és gazdasági prob-

lémákat.

Tudjanak érvelni a fenntarthatóságot szem előtt tartó gazdaság, illetve gazdál-

kodás fontossága mellett.

Ismerjék az egyén szerepét és lehetőségeit a környezeti problémák mérséklés-

ben, nevezzék meg konkrét példáit.

182

Legyenek képesek természet-, illetve társadalom- és gazdaságföldrajzi megfi-

gyelések elvégzésére, a tapasztalatok rögzítésére és összegzésére.

Legyenek képesek különböző nyomtatott és elektronikus információhordozók-

ból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére és feldolgozására, az információk

összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ennek során alkalmazzák digitális

ismereteiket.

Legyenek képesek véleményüket a földrajzi gondolkodásnak megfelelően meg-

fogalmazni, logikusan érvelni.

Tudják alkalmazni ismereteiket földrajzi tartalmú problémák megoldása során a

mindennapi életben.

Tudják földrajzi ismereteiket felhasználni különböző döntéshelyzetekben.

Legyenek képesek a társakkal való együttműködésre a földrajzi-környezeti tar-

talmú feladatok megoldásakor.

Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan gya-

rapítsák tovább földrajzi ismereteiket.

Legyenek képesek topográfiai tudásuk alkalmazására más tantárgyak tanulása

során, illetve a mindennapi életben.

Ismereteik alapján biztonsággal tájékozódjanak a földrajzi térben, illetve az azt

megjelenítő különböző térképeken. Ismerjék a tananyagban meghatározott to-

pográfiai fogalmakhoz kapcsolódó tartalmakat.

183

Informatika


A/2. változat





184

INFORMATIKA

Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei

hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társada-

lom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök hasz-

nálata olyan eszköztudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanu-

lási folyamat közben bármely ismeretszerző, feldolgozó és

alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informati-

kai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük megértése, az egyéni szük-

ségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos,

etikus alkalmazása.

Az informatikai és információs eszközök, szolgáltatások az egyén életének és a társadalom

működésének szinte minden területét átszövik, ezért az informatika tantárgyban szereplő fejlesztési

területek számos területen kapcsolódnak a Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek fejlesztési

feladataihoz. Az informatika tantárgy keretében megoldandó feladatok témájának kiválasztásakor,

tartalmainak meghatározásakor fokozott figyelmet kell fordítani a kiemelt nevelési célok, a kulcs-

kompetenciák és az életszerű, releváns információk megjelenítésére.

Az informatika tantárgy feladata, hogy korszerű eszközeivel és módszereivel felkeltse az ér-

deklődést a tanulás iránt és lehetővé tegye, hogy a tanuló a rendelkezésre álló informatikai eszközök

segítségével hatékonyabbá tegye a tanulási folyamatot. Az informatika tanulása hozzásegíti a tanulót,

hogy önszabályozó módon fejlessze tanulási stratégiáját, ennek érdekében ismerje fel a tanulási fo-

lyamatban a problémamegoldás fontosságát, az információkeresés és az eszközhasználat szerepét,

legyen képes megszervezni tanulási környezetét, melyben fontos szerepet játszanak az informatikai

eszközök, az információforrások és az online lehetőségek.

Az informatika tantárgy segíti a tanulót abban, hogy az internet által nyújtott lehetőségek ki-

használásával aktívan részt vegyen a demokratikus társadalmi folyamatok alakításában, ügyeljen a

biztonságos eszközhasználatra, fejlessze kritikus szemléletét, érthető módon és formában tegye fel a

témával kapcsolatos kérdéseit, törekedjen az építő javaslatok megfogalmazására, készüljön fel a vál-

tozásokra. Az informatika tantárgy kiemelt célja a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói

programok felhasználói szintű alkalmazása, az információ szerzése, értelmezése, felhasználása, az

elektronikus kommunikációban való aktív részvétel.

Az informatikaórákon elsajátított alapok lehetővé teszik azt, hogy a tanuló a más tantárgyak

tanulása során készített feladatok megoldásakor informatikai tudását alkalmazza. Az informatika

tantárgy feladata a formális úton szerzett tudás rendszerezése és továbbfejlesztése, a nem formális

módon szerzett tudás integrálása, a felmerülő problémák értelmezése és megoldása. Az egyéni, a

csoportos, a tanórai és a tanórán kívüli tanulás fontos színtere és eszköze az iskola informatikai bázisa

és könyvtára, melyek használatához az informatika tantárgy nyújtja az alapokat.

Az informatika műveltségterület fejlesztési céljai – a tanulók váljanak a digitális világ

aktív polgárává –, illetve a Nemzeti alaptanterv fejlesztési céljai, valamint az ott leírt digitális

185

kompetenciák fejlesztése akkor valósulhatnak meg, ha az egyes tantárgyak,

műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen, összehangolt

módon kapcsolódnak az informatikához. Az informatika műveltségterület egyes elemeinek

elsajátíttatása, a készségek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása tehát valamennyi

műveltségterület feladata. A digitális kompetencia fejlődését segíthetik például a szaktanárok

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és

hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő,

melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes műveltségterületek a fejlesztési feladatok

megvalósítása során építenek az informatika tantárgy keretében megalapozott tudásra és az infor-

matikai eszközök használatára.

Mindennapi életünk során az intelligens informatikai rendszerek sokaságát használjuk.

1. Az informatikai eszközök használata témakörön belül a számítógép felépítése és a gép alapvető működését biztosító hardverrészek kerülnek bemutatásra, a tanulók megismerik az adattárolást, a digitalizálást, az interaktivitást segítő eszközöket és a legfontosabb hardver-elemek működését. Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, ezért a fejlesz-tési feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel meg-valósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó felhasználásra kerül a hangsúly.

2. Az alkalmazói ismeretek témakör fejlesztése során a társadalmi élet számára hasznos in-formatikai műveletek megismerésére, megértésére és használatára, például állományok ke-zelésére, különböző alkalmazások használatára és a programok üzeneteinek értelmezésére kerül sor. A számítógép működése közben lejátszódó algoritmusok megfigyelésével, megér-tésével, az eljárások tudatos, értő alkalmazásával javítható a számítógép használatával szem-beni attitűd, fejleszthető a munka hatékonysága. A számítógép működtetése érdekében a ta-nulóknak magabiztosan kell használniuk az operációs rendszert, amelyen keresztül kommuni-kálnak a számítógéppel. Az alkalmazói programok használatakor fontos a célnak megfelelő eszközök kiválasztása, a szövegszerkesztéssel, kép- és videoszerkesztéssel, multimédia-fejlesztéssel, prezentációkészítéssel, táblázatkezeléssel, adatbázis-kezeléssel kapcsolatos problémák megoldása közben az alkalmazott programok értő felhasználása.

3. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör: A 21. század ki-hívásai közé tartozik az, hogy az emberek az életük során megvalósított tevékenységeket tu-datosan és körültekintően tervezzék meg. A problémamegoldás életünk szerves részét alkot-ja, az életszerű, problémaalapú feladatok sikeres alkalmazása befolyásolja az életminőséget. Ennek szükséges előfeltétele az algoritmizálási készségek formális keretek közötti fejlesztése, amelyre ebben a témakörben kerül sor. A problémamegoldás egyes részfolyamatai, például az információ szerzése, tárolása, feldolgozása önálló problémaként jelenhetnek meg. A prob-lémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel rész elsajátítása során a tanuló megismerkedik az algoritmizálás elméleti módszereivel.

4. Az infokommunikáció térnyerésével a 21. század a hagyományos információforrások mel-lett központba állítja az elektronikus információforrások használatát, előtérbe helyezi az in-terneten zajló kommunikációt, megköveteli a hálózati és multimédiás informatikai eszközök hatékony felhasználását. Hangsúlyossá válik a különböző formákban megjelenő információk (szövegek, képek, hangok, egyéb multimédiás elemek) felismerése, kezelése, értékelése és felhasználása. Az ismeretek bővítéséhez, kiegészítéséhez a könyvtár, valamint az internet

186

korosztálynak megfelelő alapszolgáltatásainak, az intelligens és interaktív hálózati technoló-giáknak az önálló használata szükséges. Az alkalmazáshoz nélkülözhetetlen a szükséges in-formációk online adatbázisokban való keresése, a találatok és a programok által szolgáltatott válaszok értelmezése, az adatok közötti összefüggések felismerése és vizsgálata tanári segít-séggel. Az infokommunikáció témakörén belül kerül sor az interneten zajló kommunikációs formák és rendszerek bemutatására, megismerésére és összekapcsolására. A kommunikációs folyamat magában foglalja az információk fogadását, küldését, továbbítását, tárolását, rend-szerezését, a netikett betartását, a kommunikációt akadályozó tényezők felismerését. A cso-portokon belül zajló kommunikáció számtalan lehetőséget rejt a tanulási folyamatok számá-ra, ennek érdekében a tanulóknak tájékozottságot kell szerezniük a közösségi oldalak haszná-latáról, azok előnyeiről és veszélyeiről, meg kell ismerniük a használatra vonatkozó elváráso-kat, szabályokat.

5. A médiainformatika témakör tartalmazza az elektronikus, internetes médiumok elérését, használatát, információk kinyerését, felhasználását. A források használata magában foglalja az egyes információhordozók tanulásban való alkalmazását, valamint hitelességük, objektivi-tásuk vizsgálatát, tartalmuk értékelését is.

6. Az információs társadalom témakörben elsajátított ismeretek, fejlesztett készségek és ké-pességek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló a későbbiekben etikusan és biztonsággal kezelje az adatokat, megfelelően használja a rendelkezésére álló informatikai eszközöket. Az aktív ál-lampolgárság érdekében kerül sor az elektronikus szolgáltatások megismerésére, az egyes szolgáltatástípusok céljainak azonosítására, jellemzésére, az igényeknek megfelelő szolgálta-tások kiválasztására. Az informatikai rendszerek használata közben számtalan biztonsági, eti-kai probléma merül fel, melyek tájékozottság és tapasztalat birtokában megfelelő módon ke-zelhetők, ezért lehetőséget kell nyújtani a tapasztalatszerzés többféle módjára.

7. A könyvtári informatika témakör oktatásának célja a tanulók felkészítése az információ-szerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására a tanulásban, a hétköznapokban az informá-ciók elérésével, kritikus szelekciójával, feldolgozásával és a folyamat értékelésével. A könyv-tár forrásközpontként való használata az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és az egész életen át tartó önálló tanulás fejlesztésének az alapja. Az információkeresés terüle-tén kiemelt cél, hogy a képzési szakasz végére a tanuló tudatosan és komplexen gondolkod-jon a folyamatról és tervezze azt. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerje a dokumentumtípu-sok és segédkönyvek típusait, jellemzőit és azok információs értéke megállapításának szem-pontjait. Tudatosítani szükséges a tanulókban a könyvtári információszerzéshez kapcsolódó etikai szabályokat, jogi vonatkozásokat. A könyvtári informatika témakör oktatása során a ta-nuló a könyvtárak és a könyvtári források használatának alapjaival ismerkedik meg, majd a többi tantárgy keretében megvalósuló, erre a tudására épülő gyakorlati feladatok során sze-rez tapasztalatokat az egyes műveltségterületeken és rendszerezi, mélyíti tudását.

A felnőtt tanulók középiskolájának viszonylag csekély óraszáma és egyéb sajátosságok miatt

kiemelten fontos, hogy az informatika tantárgy minden lehetséges alkalommal szerepet kapjon más

tantárgyak tanításában, a felkészülésben. Olyan sok így a „kapcsolódási pont”, hogy ezek felsorolása

is szükségtelen. Cél, hogy minden esetben használják a számítógép adta lehetőségeket, és így az mint

eszköz váljon ismertté és megszokottá a tanulók számára. A hangsúlyok az elméleti kérdésekről a

felhasználói gyakorlatra helyeződnek.

A felnőttek középiskolájának kerettanterve azt feltételezi, hogy általános iskolai vagy szakmai

tapasztalataik során a tanulók már rendelkeznek alapfokú informatikai ismeretekkel. Amennyiben az

valóban így igaz, akkor képesek a többi műveltségterület anyagának elsajátításhoz használni, és –

187

amennyiben kapnak rá lehetőséget – az órákon alkalmazni ezt a tudást. Ez esetben is szükség van az

érettségi előtt valamiféle rendszerezésre, ennek a gyakorlatias ismerethalmaznak az összefoglalására,

az informatika tudományának vázlatos áttekintésére. Tantervünk ezt a célt kívánja szolgálni azzal,

hogy egy ajánlást tesz a 12. évfolyamon lévő „szabad órasáv” informatikára való felhasználására.

Természetesen ebben az időkeretben (hiszen az érettségire készülés záró stádiumában vagyunk)

különösen hasznos, nagyon jól megszervezhető, hogy az informatikai ismereteket a többi műveltség-

területhez is kapcsolódó feladatokkal, tevékenységgel (internetes anyaggyűjtés, írásbeli dolgozatok

szövegszerkesztése stb.) töltsük ki. Pl. egy kisebb csoportban a történelem érettségi témakörök ki-

dolgozásához kapcsolódva forrásokat keresnek, anyagot gyűjtenek, esszé vagy bemutató formájában

kidolgozzák stb. Másik tanulócsoport hasonlót készít a matematika tételekhez. Ez csak úgy valósítha-

tó meg, ha az informatikát tanító és a többi szaktanár között folyamatos és részletekbe menő

együttműködés van, kölcsönösen építenek egymás munkájára.

Informatika

11. évfolyam

(36 hét)

12. évfolyam

(36 hét)

E E

heti óraszám 1 1

éves óraszám 36 31

A témaköröket tartalmazó táblázatokban a tanévhez kapcsolódó teljes óraszám szerepel.

11. évfolyam

Tematikai egység A tanulók teljesítményének mérése E: 2 óra

Javaslat

Ez a mérés lehet egyéni tanulói vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, akár

egy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési

folyamat, esetleg hosszabb idő alatt kidolgozott (egy vagy több tanuló által

készített) projektmunka minősítése is. Az éves munka végső minősítése ter-

mészetesen tartalmazza a tanuló éves órai teljesítményét is. Kiemelten kell

törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztő értékelés

megvalósítására, és a más tárgyak tanulása során az informatikai eszközök és

módszerek használatának elismerésére.

188

Tematikai egység (Szabadon felhasználható órakeret)

Rendszerező összefoglalás

E: 1 óra

Javaslat

Ez a feladat a szabad órakeretben valósítható meg, így saját órakerete

nincs. De néhány órát az informatika tárgy tartalmát, fő témaköreit, mint-

egy rövid összefoglalóját nyújtó rendszerezésre kell fordítani akkor is, ha

reálisan megvalósulnak a tantárgyi kapcsolódásokra vonatkozó, a bevezető

végén tett ajánlások.

Tematikai egység/ Fej-

lesztési cél 1. Az informatikai eszközök használata E: 12 óra

Előzetes tudás Programok indítása.

A tantárgyhoz (művelt-

ségterülethez) kapcsol-

ható fejlesztési felada-

tok

Adott informatikai környezet tudatos használata. Az informatikai eszközök

egészségre gyakorolt hatásával való ismerkedés. A számítógéppel való in-

teraktív kapcsolattartás megteremtése. Víruskereső programok használata.

Tájékozódás a különböző informatikai környezetekben.

Az informatikai eszközök működési elveinek megismerése és használata. Az

operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásainak haszná-

lata. Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas

hardver- és szoftvereszköz kiválasztása.


Adott informatikai környezet tudatos használata.

Ismerkedés a számítástechnika fő alkalmazási területeivel.

Az informatikai eszközök választásának szempontjai.

Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásának megismertetése.

Az informatikai eszközök működési elveinek megismerése és használata.

A számítógép fő egységei. Neumann-elvű gépek fő részei. Bemeneti és kimeneti perifériák, adathor-

dozó eszközök működési elvei. Az eszközök helyes használatának elsajátítása.

Az operációs rendszer alapműveleteinek megismerése.

Az operációs rendszerek alapszolgáltatásai, eszközkezelés.

Mappaműveletek: mappaszerkezet létrehozása, másolás, mozgatás, törlés, átnevezés. Állománykeze-

lés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás, keresés.

Állományok típusai. Az operációs rendszer grafikus felületének magabiztos használata.

A hálózati operációs rendszerek funkciói, főbb szolgáltatásai.

Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolatok.

189

Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. Az iskolai hálózat használata. Hálózati be- és kijelentkezés, hoz-

záférési jogok, adatvédelem. A gépterem házirendjének megismerése, betartása.

Számítástechnikai mértékegységek.

A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás. A számítógép és a legszükségesebb perifériák rendel-

tetésszerű használata.

Víruskereső program alkalmazása, vírus keresése.

Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasz-

tása. Az adott feladat elemzése. A probléma megoldásához szükséges informatikai eszköz kiválasztá-

sa. A probléma megoldásához szükséges funkciók elsajátítása.

Digitalizálás. Képek szkennelése. Digitális fotózás.

Nyomtatás fájlba, pdf-állományok készítése. Környezettudatos viselkedés nyomtatáskor.

Be-, illetve kitömörítés.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Információ, adat, bit, számítógép, periféria, billentyűzet, monitor, egér, háttértár,

operációs rendszer, állománytípus, állományművelet, mappaművelet, hozzáférési

jog, vírus, víruskereső program.

Monitor, nyomtató, adathordozó, pendrive, merevlemez, CD, CD-olvasó, digitali-

zálás, hálózat, hálózati szolgáltatás, tömörítés, tömörített állomány.

190


lesztési cél 2. Alkalmazói ismeretek E: 8 óra

2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása

Előzetes tudás Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete és alkalmazása. Szö-

vegbevitel billentyűzetről.




tok

Szöveges dokumentumok létrehozása, mentése. Szövegműveletek végre-

hajtása. Multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből.


Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. A szövegszerkesztés alapfogalmai-

nak ismerete. A leggyakoribb karakter- és bekezdésformázások önálló végzése.

Szövegműveletek végrehajtása. Állomány mentése. Szöveges állomány megnyitása. Szöveg javítása.

Karakterformázás. Bekezdésformázás. Szöveg kijelölése, másolása, mozgatása, törlése.

Rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása, mentése.

Rajzok készítése. Műveletek rajzrészletekkel. Elemi alakzatok rajzolása, módosítása.

A vágólap használata.

A szövegben elhelyezhető különböző objektumok (kép, szöveg, rajz) tulajdonságainak megismerése,

az egyes jellemzők módosítása.

Összetett dokumentum készítése. Egyszerű szöveget, rajzot és táblázatot is tartalmazó dokumentu-

mok elkészítése.

Szöveg mentése különböző formátumokban.

Táblázatkészítés szövegszerkesztővel. Táblázat beszúrása szövegbe. A táblázat tulajdonságainak beállí-

tása. Táblázat formázása. Helyesírás ellenőrzése.

Multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből. Szöveg, kép, hang, animáció elhelyezése

a dokumentumban. A prezentáció testreszabása, háttér, áttűnés, animáció beállítása.

Információk publikálásának különböző módjai az interneten. Weblap készítése. Bloghasználat megis-

merése. Egyéb multimédiás dokumentumok előállítása.

Digitális képek alakítása, formázása. Digitális képek jellemzőinek megismerése. Képszerkesztő prog-

ram használata. Műveletek képekkel, képszerkesztés, képvágás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szövegegységek, multimédia, prezentáció, dia, diavetítés.

Szöveg, digitális kép, weblap, blog.

191


lesztési cél

4. Infokommunikáció

4.3. Médiainformatika E: 3 óra

Előzetes tudás Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. CD, DVD használata.

Böngészőprogram használata, fontosabb portálok ismerete.




tok

A hagyományos és az elektronikus média kezelése, internetes média

elérése, információk letöltése a számítógépre, információk értelmezé-

se. A legújabb médiainformatikai technológiák használata, alkalmazása; önálló

és kritikus attitűd fejlesztése.


Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata. Weboldalak megtekinté-

se, mentése. Szöveg, kép mentése weboldalról. Hang-, képanyagok elérése, videomegosztó rendszerek felkeresése. Elektronikus könyv keresése, olva-

sása. Médiatárak keresése, médiumok elérése, használata. Oktatási célú adatbázisok használata. Okta-

tóprogramok használata.

A hagyományos médiumok modern megjelenési formáinak megismerése, alkalmazásuk a megismerési

folyamatban.

Internetes portálok, szöveges és képi információforrások. Internet, televízió, rádió használata. Elekt-

ronikus könyv, hangoskönyv használata. Szótárak, lexikonok, folyóiratok az interneten. Képek, zenék,

filmek elérése az interneten. Oktatóprogramok, oktatóanyagok keresése az interneten. Internetes

térképek keresése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Elektronikus média, videomegosztás, elektronikus könyv, médiatár, oktatóprog-

ram.

Internetes oktatóprogram, regisztráció, online szótár, online elérés, hangoskönyv,

információmegosztó portálok

Tematikai egység/

Fejlesztési cél 5. Az információs társadalom E: 7 óra

5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai

Előzetes tudás

Az informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok megfogalmazása.

A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghi-

básodások megfogalmazása.

Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok

megfigyelése.

A tantárgyhoz (mű-

veltségterülethez) Az informatikai biztonsággal kapcsolatos ismeretek megértése.

Az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségek megértése. Az informa-

192

kapcsolható fejlesz-

tési feladatok

tikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok megértése. Az informá-

cióforrások feltüntetése a dokumentumokban.

Az információ előállítása, megosztása, terjesztése, használata, átalakítása. Az

információ kezelése során felmerülő veszélyek felismerése, elhárításuk lehető-

ségei. Az információforrások hitelességének értékelése. Viselkedési szabályok

közös kialakítása, a kulturált együttélés szabályainak betartása.


Az informatikai biztonság kérdései. A számítógép és a számítógépen tárolt adatok védelme.

Az adatokat érintő visszaélések, veszélyek és következmények megismerése. Adatvédelemmel kapcso-

latos fogalmak. Adatkezeléssel kapcsolatos eljárások megismerése.

Az adatokkal, különösen a személyes adatokkal való visszaélések, veszélyek és következmények meg-

ismerése, azok kivédése, a védekezés módszereinek és szempontjainak megismerése.

Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok megismerése. A hálózat használatá-

ra vonatkozó szabályok megismerése, értelmezése.

Információforrások gyűjtése. A felhasznált információforrások feltüntetése a saját dokumentumban.

Az információ hitelessége és ellenőrzési lehetőségeinek megismerése. Megbízható információforrások

ismerete.

Az informatikai eszközök alkalmazásának fontosabb etikai kérdései. Szabadon vagy korlátozottan

használható programok használata. A programhasználat során betartandó jogok és kötelességek.

Az információ értékként való kezelése, megosztása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Informatikai biztonság, adat, személyes adat, adatvédelem, adatkezelés, netikett,

információ, információforrás, hivatkozás.

Adat, adathalászat, kéretlen levél (spam), lánclevél (hoax), információ, informá-

cióforrás, hitelesség, megbízhatóság, jogtiszta szoftver, licenc, ingyenes szoftver,

korlátozottan használható szoftver.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél 5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata

Előzetes tudás Elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatok, vélemények megfo-

galmazása.

A tematikai egység


Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének felis-

merése. A szolgáltatások céljainak azonosítása, működésének megfigyelése.

Az elektronikus szolgáltatások használata, a biztonság figyelembevétele, a

193

kritikus szemléletmód kialakítása.


Az e-szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének megismerése. A globális információs tár-

sadalom jellemzői. Elektronikus szolgáltatások szerepe és használata a hétköznapi életben. Az e-

szolgáltatások használatának célirányos megismerése.

Az elektronikus szolgáltatások funkcióinak megismerése. Az elektronikus szolgáltatások működésének

megismerése, a szolgáltatások igénybevétele, használata, lemondása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Információs társadalom, elektronikus szolgáltatás, regisztráció, leiratkozás, azono-

sító, jelszó.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél 6. Könyvtári informatika E: 3 óra

Előzetes tudás

A könyvtári terek, alapszolgáltatások, elterjedtebb dokumentumtípusok jel-

lemzőinek és a könyv bibliográfiai azonosító adatainak ismerete. Betűrende-

zés.

A tematikai egység


Az iskolai és lakóhelyi könyvtár alapszolgáltatásainak és a különböző informá-

cióforrásoknak önálló, alkotó és etikus felhasználása egyszerű tanulmányi fel-

adatok egyéni és csoportos megoldása során.


Könyvtártípusok megkülönböztetése. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata. Tá-

jékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az iskolai könyvtár eszköztárának kész-

ségszintű használata a könyvtári terek funkcióinak és a könyvtári abc ismeretében.

Könyvtári szolgáltatások

A hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. A könyv-

tár alapszolgáltatásainak használata. A könyvtári katalógus funkciójának megértése. Katalógusrekord (-

cédula) adatainak értelmezése.

Könyvtártípusok, funkcionális terek

Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az összes könyvtártípus jellemzőinek

megismerése, összehasonlítása. A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepé-

nek megismerése. Nagyobb könyvtárak funkcionális tereinek megismerése. Önálló eligazodás a telepü-

lési közkönyvtárban.

Információkeresés

194

Hatékony, céltudatos információszerzés. Keresett téma kifejezése tárgyszóval. Összetett keresőkérdés

megfogalmazása. Megadott szempontok szerint való keresés az iskolai és a lakóhelyi elektronikus

könyvtári katalógusban. Konkrét feladathoz való irányított forráskeresés katalógus és bibliográfia se-

gítségével.

Dokumentumtípusok, kézikönyvek

Hagyományos és nem hagyományos dokumentumok formai, tartalmi, használati jellemzőinek megál-

lapítása; csoportosításuk.

Nyomtatott és elektronikus kézikönyvek, közhasznú információforrások és ismeretterjesztő művek

típusainak ismerete. Közhasznú adatbázisok használata.

Forráskiválasztás. A megadott problémának megfelelő nyomtatott és elektronikus források irányított

kiválasztása. A könyvtárhasználati és informatikai alapokra építő információgyűjtést igénylő feladatok.

Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás. A forrásmegjelölés etikai vonatkozásainak megértése. Saját

és mások gondolatainak elkülönítése. A felhasznált források önálló azonosítása a dokumentumok főbb

adatainak (szerző, cím, hely, kiadó, év) megnevezésével.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Könyvtár, kézikönyvtár, katalógus, hivatkozás, forrás, könyv, időszaki kiadvány,

honlap, CD, DVD, lexikon, enciklopédia, szótár, atlasz.

Nemzeti könyvtár, szakkönyvtár, elektronikus könyvtár, kézikönyv, szaklexikon,

szakkönyv, napilap, folyóirat, bibliográfia, linkgyűjtemény, keresőkérdés, tárgyszó,

szerzői jog, információs érték, felhasznált irodalomjegyzék.

12. évfolyam

Tematikai egység A tanulók teljesítményének mérése E: 2 óra

Javaslat

Ez a mérés lehet egyéni tanulói vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, akár

egy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési

folyamat, esetleg hosszabb idő alatt kidolgozott (egy vagy több tanuló által

készített) projektmunka minősítése is. Az éves munka végső minősítése ter-

mészetesen tartalmazza a tanuló éves órai teljesítményét is. Kiemelten kell

törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztő értékelés

megvalósítására, és a más tárgyak tanulása során az informatikai eszközök és

módszerek használatának elismerésére.

195

Tematikai egység Rendszerező összefoglalás E: 1 óra

Javaslat

Ez a feladat a szabad órakeretben valósítható meg, így saját órakerete

nincs. De néhány órát az informatika tárgy tartalmát, fő témaköreit, mint-

egy rövid összefoglalóját nyújtó rendszerezésre kell fordítani akkor is, ha

reálisan megvalósulnak a tantárgyi kapcsolódásokra vonatkozó, a bevezető

végén tett ajánlások.

196


lesztési cél

2. Alkalmazói ismeretek

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés E: 5 óra

Előzetes tudás

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. Példák

megnevezése a táblázatok mindennapi életben történő használatára vonat-

kozóan. Alkalmazói programok fájlműveletei.

A térképhasználat alapjainak ismerete.




tok

Az adatok rögzítését, értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszkö-

zök megismerése. Adatok csoportosítása, táblázatba rendezése. Néhány

közhasznú információforrás használata. Adatkeresés digitális tudásbázis-

rendszerben. Térképhasználati ismeretek alapozása.


Az adat értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök megismerése. Az adat fogalmának

megismerése. Az adatok rögzítését, értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök haszná-

lata. Adatok feldolgozását segítő műveletek végzése.

Adatok értelmezése, csoportosítása, táblázatba rendezése. Táblázatkezelő program használata.

Táblázatos dokumentumok. Az adatkezelés alapjai. Táblázatok használata a mindennapi életben.

Adattípusok megismerése. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás elsajátítása. Cellahivatkozások

használata. Képletek szerkesztése. A konstans, relatív és abszolút hivatkozás fogalma.

Néhány közhasznú információforrás használata. Közhasznú információforrások adatainak értelmezé-

se.

Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben. Digitális tudástárak megismerése. Online tudástárak

használata. Az információ és az adat ábrázolása, értelmezése, grafikus eszközök, módszerek. Adatok

megjelenítése, kiemelése, aktuális információ keresése. Az adatok gyűjtése, csoportosítása, értelme-

zése.

Diagramok készítése. Diagramtípus kiválasztása, szerkesztése, módosítása.

Térképhasználati alapismeretek. Útvonalkeresők, térképes keresők használata. Térképhasználati isme-

retek felhasználása, keresés az interneten.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Információ, adat, információforrás, online tudástár, adatbázis, térkép, koordináta,

útvonalkereső.

Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány,

munkalap, munkafüzet, cellahivatkozás, konstans, relatív és abszolút hivatkozás,

képlet, függvény, diagram.

197


lesztési cél

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módsze-

rekkel E: 10 óra

3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszkö-

zök kiválasztása

Előzetes tudás

Információ felismerése, kifejezése. Információforrások ismerete. Algoritmus

ismerete, megfogalmazása. A tevékenységek műveletekre bontása önállóan

vagy tanári segítséggel.




tok

Információ gyűjtése, feldolgozása. A problémamegoldás lépéseinek ismere-

te és ábrázolása. Az informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehe-

tőségeinek megismerése.

Algoritmusleírás eszközeinek ismerete. Egyszerű folyamatábra értelmezése.

Algoritmuskészítés. Algoritmus leírása.

A feladatmegoldást segítő eszközök megismerése.


Az információ jellemző felhasználási lehetőségeinek megismerése. A problémamegoldáshoz szükséges

információ gyűjtése, felhasználása. Jelrendszerek ismerete. Az algoritmus informatikai fogalmának

megismerése. Problémák algoritmusainak megtervezése.

A megoldás lépéseinek szöveges, rajzos elkészítése, értelmezése. Folyamatábra készítése.

A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek megismerése.

Az algoritmusleírás eszközeinek és módszereinek megismerése. Egyszerű algoritmusok készítése.

Problémák megoldása. Az algoritmuskészítés lépéseinek az ismerete. Algoritmus tervezése, különböző

megoldási lehetőségek tanulmányozása. Az informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetősé-

geinek megismerése a problémamegoldás különböző fázisaiban.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Probléma, információ, kód, utasítás, művelet, algoritmus, folyamatábra, vezér-

lés. Utasítás, elágazás, ciklus, feltétel, programkód, futtatás, fordítás, tesztelés.


lesztési cél 3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés

Előzetes tudás

Egyszerű felhasználói szoftverek alapszintű kezelése. Utasítások leírásainak

használata. Alapvető matematikai műveletek ismerete. Síkgeometriai isme-

retek.




tok

Algoritmusok készítése és megvalósítása. Kész programok kipróbálása. Ve-

zérlésszemléletű problémák megoldása.

Tervezési eljárások megismerése, az alulról felfelé építkezés és a lépésen-

kénti finomítás elveinek alkalmazása.

198


Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépen.

A problémamegoldás során az ismert adatokból az eredmények meghatározása.

Adatok bevitele, az adatok alapján az eredmények meghatározása, a végeredmények megjelenítése.

Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése.

Feladatok megoldása egyszerű, automataelvű fejlesztőrendszerrel. Az algoritmizálási készségek fej-

lesztésére alkalmas fejlesztőrendszerek megismerése. Problémamegoldás folyamatának értelmezése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Bemeneti adat, eredmény, utasítás, algoritmus. Alulról felfelé építkezés elve, lé-

pésenkénti finomítás elve, elemi adat, összetett adat, bemenő adat, kimenő adat.


lesztési cél 4. Infokommunikáció E: 11 óra

4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek

Előzetes tudás

Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. Keresőkérdések meg-

fogalmazása tanári segítséggel.

Böngészőprogramok, keresők, levelezőrendszerek használata. Információ-

keresés az interneten. Megadott művek elektronikus katalógusban való

visszakeresése.




tok

Keresőkérdések alkotása, a keresés eredményének értelmezése, a ke-

resés pontosítása. Információforrások kiválasztása, használata. Az információk hatékony keresése, a legfontosabb információk megtalálása,

a hiteles és nem hiteles információk megkülönböztetése, információk kriti-

kus kezelése, a tartalmak publikálásra való előkészítése.


Keresőkérdések megfogalmazása. Böngészőprogram kezelése, webcímek beírása, linkek hasz-

nálata, portálok felkeresése. Kulcsszavas és tematikus keresés. Kereső operátorok ismerete.

Keresőkérdések megfogalmazása, értelmezése, pontosítása.

Összetett keresések űrlapok segítségével, tematikus és kulcsszavas keresőgépek használata az

információ elérésére, több keresési szempont egyidejű érvényesítése, űrlapok kitöltése.

A keresés folyamata. Keresőkérdés alkotása. Irányított információkeresés eredményének értelmezé-

se. Találatok értelmezése. A találatok során kapott információk tanulmányozása.

A keresés céljának leginkább megfelelő oldalak felkeresése. Hatékony, céltudatos információszerzés.

Releváns információk kiszűrése a kereső által megtalált adathalmazból. Információforrások irányított

kiválasztása, hitelességének vizsgálata, szelektálása. Helyi könyvtári és a korosztálynak szóló, elterjedt

adatbázisok. Az információk elemzése hitelesség szempontjából. Több hasonló tartalmú oldal össze-

199

hasonlítása.

Információforrások irányított kiválasztása. Konkrét információforrások használata. Hírportálok felke-

resése.

Nyomtatásra és webes publikálásra szánt dokumentumok készítése. Közlésre szánt szöveges és

képi információval kapcsolatos elvárások, kiválasztási szempontok. Nyomtatási beállítások.

Webes publikálásra alkalmas fájlformátumok megismerése. Internetes oldalak feltöltése egy

nyilvános tárhelyre. Publikus és nem publikus adatok megkülönböztetése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Webhely, webcím, böngésző, link, keresés, keresőgép, tematikus keresés, kulcs-

szavas keresés, kereső operátorok, hivatkozásgyűjtemény. Keresés, letöltés, pub-

likálás, hitelesség, űrlap.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél 4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák

Előzetes tudás Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. A számítógép alapvető

használata, böngészőprogram ismerete.

A tematikai egység


Információ küldése, fogadása. Elektronikus levelezőrendszer használata.

Saját e-mail cím készítése. Netikett ismerete. A modern infokommunikációs eszközök hatékony használata.


Az információ küldésének és fogadásának megismerése. Kapcsolatteremtés infokommuniká-

ciós eszközök útján.

Levelezőrendszer alapvető szolgáltatásainak ismerete és alkalmazása. Saját e-mail cím létre-

hozása. Üzenet küldése, fogadása, válasz a kapott üzenetre, levél továbbítása, mellékletek csa-

tolása.

A mobilkommunikáció eszközei. Az internet kommunikációs szolgáltatásai.

A kommunikációs célnak megfelelő választás a médiumok között. A fogyatékkal élőkkel való

és a fogyatékkal élők közötti kommunikációt biztosító eszközök megismerése. A virtuális tér

közlekedési szabályai. A kommunikációs médiumok és szerepük.

Felelős magatartás az online világban. Netikett ismerete. A kommunikáció írott és íratlan sza-

bályai. Adatvédelem, az információk megosztásának etikai kérdései. Az online kommunikáci-

óban rejlő veszélyek elleni védekezés.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Levelezőrendszer, e-mail cím, elektronikus levél, regisztráció, címzett, másolat,

rejtett másolat, tárgy, melléklet, csatolás, válasz, továbbítás, netikett. Kommuni-

kációs modell, üzenet, internetes kommunikáció, mobilkommunikáció, adatvéde-

lem.

200

Tematikai egység/

Fejlesztési cél 6. Könyvtári informatika E: 2 óra

Előzetes tudás

A könyvtári terek, alapszolgáltatások, elterjedtebb dokumentumtípusok jel-

lemzőinek és a könyv bibliográfiai azonosító adatainak ismerete. Betűrende-

zés.

A tematikai egység


Az iskolai és lakóhelyi könyvtár alapszolgáltatásainak és a különböző informá-

cióforrásoknak önálló, alkotó és etikus felhasználása egyszerű tanulmányi fel-

adatok egyéni és csoportos megoldása során.


Könyvtári szolgáltatások

A hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. A könyv-

tár alapszolgáltatásainak használata. A könyvtári katalógus funkciójának megértése.

Információkeresés

Hatékony, céltudatos információszerzés. Keresett téma kifejezése tárgyszóval. Összetett keresőkérdés

megfogalmazása. Megadott szempontok szerint való keresés az iskolai és a lakóhelyi elektronikus

könyvtári katalógusban. Konkrét feladathoz való irányított forráskeresés katalógus és bibliográfia se-

gítségével.

Nyomtatott és elektronikus kézikönyvek, közhasznú információforrások és ismeretterjesztő művek

típusainak ismerete. Közhasznú adatbázisok használata.

Forráskiválasztás. A megadott problémának megfelelő nyomtatott és elektronikus források irányított

kiválasztása. A könyvtárhasználati és informatikai alapokra építő információgyűjtést igénylő feladatok.

Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás. A forrásmegjelölés etikai vonatkozásainak megértése. Saját

és mások gondolatainak elkülönítése. A felhasznált források önálló azonosítása a dokumentumok főbb

adatainak (szerző, cím, hely, kiadó, év) megnevezésével.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Könyvtár, kézikönyvtár, katalógus, hivatkozás, forrás, könyv, időszaki kiadvány,

honlap, CD, DVD, lexikon, enciklopédia, szótár, atlasz.

Nemzeti könyvtár, szakkönyvtár, elektronikus könyvtár, kézikönyv, szaklexikon,

szakkönyv, napilap, folyóirat, bibliográfia, linkgyűjtemény, keresőkérdés, tárgyszó,

szerzői jog, információs érték, felhasznált irodalomjegyzék.

201

A fejlesztés várt

eredményei a 12.

évfolyam végén

A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére ismerje a számító-

gép részeinek és perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni; tudjon

a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, fájlt keresni;

tudjon segítséggel használni multimédiás oktatóprogramokat; tudjon az iskolai

hálózatba belépni, onnan kilépni, ismerje és tartsa be a hálózat használatának

szabályait; ismerje egy vírusellenőrző program kezelését.

A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére ismerje meg a

különböző informatikai környezeteket; tudja használni az operációs rendszer és

a számítógépes hálózat alapszolgáltatásait; segítséggel legyen képes az adott

feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszközök kiválasztására.

A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére ismerje a szövegszerkesztés

alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni a leggyakoribb karakter- és

bekezdésformázásokat; használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit;

ismerje egy bemutatókészítő program egyszerű lehetőségeit, tudjon rövid be-

mutatót készíteni; ismerje fel az összetartozó adatok közötti egyszerű össze-

függéseket; segítséggel tudjon használni tantárgyi, könyvtári, hálózati adatbázi-

sokat, tudjon különféle adatbázisokban keresni; tudjon különböző dokumen-

tumokból származó részleteket saját munkájában elhelyezni. Tudjon dokumen-

tumokba különböző objektumokat beilleszteni; tudjon szöveget, képet és táb-

lázatot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni; tud-

jon egyszerű táblázatot létrehozni; ismerje a diagramok szerkesztésének, mó-

dosításának lépéseit; tudjon bemutatót készíteni.

A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel téma-

kör végére legyen képes összegyűjteni a problémamegoldáshoz szükséges in-

formációt; ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit; képes legyen önál-

lóan vagy segítséggel algoritmust készíteni; lássa át a problémamegoldás fo-

lyamatát; ismerje és használja az algoritmusleíró eszközöket; legyen képes

meghatározni az eredményt a bemenő adatok alapján; legyen képes tantárgyi

szimulációs programok használatára.

A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes a böngészőprog-

202

ram főbb funkcióinak használatára; legyen képes tanári segítséggel megadott

szempontok szerint információt keresni; legyen képes a találatok értelmezésé-

re; legyen képes az elektronikus levelezőrendszer önálló kezelésére; legyen

képes elektronikus és internetes médiumok használatára; legyen képes az in-

terneten talált információk mentésére; ismerje a netikett szabályait, legyen

képes előkészíteni az információt weben történő publikálásra; tudja megkülön-

böztetni a publikussá tehető és védendő adatait; használja a legújabb info-

kommunikációs technológiákat, szolgáltatásokat.

A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az informatikai

biztonsággal kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos

fogalmakat; ismerje az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségeket;

ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat;

szerezzen gyakorlatot az információforrások saját dokumentumokban való

feltüntetésében. Ismerje az informatikai biztonsággal és adatvédelemmel kap-

csolatos fogalmakat; ismerje az adatokkal való visszaélésekből származó veszé-

lyeket és következményeket; ismerjen megbízható információforrásokat; le-

gyen képes értékelni az információ hitelességét; ismerje az informatikai eszkö-

zök etikus használatára vonatkozó szabályokat; ismerje az információforrások

etikus felhasználási lehetőségeit; ismerje fel az informatikai eszközök használa-

tának az emberi kapcsolatokra vonatkozó következményeit; ismerjen néhány

elektronikus szolgáltatást, legyen képes a szolgáltatások igénybevételére, hasz-

nálatára, lemondására.

A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a különböző konkrét tantárgyi

feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és

további releváns forrásokat keresni; konkrét nyomtatott és elektronikus forrá-

sokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat;

a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes önállóan releváns

forrásokat találni konkrét tantárgyi feladataihoz;

a választott forrásokat képes alkotóan és etikusan felhasználni a feladatmegol-

dásban;

képes alkalmazni a más tárgyakban tanultakat (pl. informatikai eszközök hasz-

nálata, szövegalkotás);

egyszerű témában képes az információs problémamegoldás folyamatát önálló-

an végrehajtani.

203

Kémia


A/2. változat





204

KÉMIA 9-10. ÉVFOLYAM

(ESTI TAGOZAT)

KÉMIA

A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos esz-

köze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely – tartalmain és tevékenységein keresztül – az

alapismeretek elsajátításán, illetve az alapvető logikai összefüggések felismerésén túl arra

motiválja a tanulókat, hogy a napi életüket érintő kémiai problémákat kritikusan gondolják

végig. Cél, hogy a tanulókban kialakuljon az igény: kémiatudásukat az iskolai tanulmányok

befejeztével is gyarapítsák. A kémiai alapműveltség birtokában a tanuló érzékennyé válik az

anyagokkal kapcsolatos természettudományos problémákra, és képes kémiai ismeretekkel

kapcsolatos információk értelmezésére, érti a kémiai gondolkodásmód és a tudományos ku-

tatások alapvető szemléletmódját. A kémiatanulás segít, hogy a tanuló felnőttként életveze-

tésével, otthona és környezete állapotával kapcsolatban megalapozott döntéseket hozzon,

tudatos fogyasztóvá, felelős és kritikus állampolgárrá váljon, aki tudása révén védett az áltu-

dományos, gyakran manipulatív információkkal, illetve a téves vagy hiányos tájékoztatással

szemben. A kémiai alapműveltség révén érthető és értékelhető, hogy a kémiával kapcsolatos

területek (a kémiai alapkutatások, a vegyipar, a gyógyszer-, élelmiszer- és kozmetikai ipar

stb.) milyen perspektívát jelentenek globális és nemzeti szinten, az egyéni életminőség válto-

zása, illetve a személyes karrier szempontjából.

Célunk és feladatunk, hogy a program végére a tanuló tudja, mivel foglalkozik a ké-

mia tudománya, milyen kérdésekre, milyen módszerekkel keres válaszokat. Tanulmányai ré-

vén fogékonnyá válik arra, hogy bizonyos problémák kémiai vetületeivel foglalkozzon, kriti-

kus szemlélettel közelít az ezekkel kapcsolatos információkhoz. Pozitív környezeti attitűdje

révén aktívan gyakorolja közösségi szerepét, illetve állampolgári jogait abban, hogy kémia-

tudását alkalmazva felelős döntéseket hozzon. Képes rendszerszemlélettel gondolkodni ké-

miai problémákról, igénye van az oksági kapcsolatok feltárására, megértésére. Saját élmé-

nyei vannak az anyagok megismeréséről, alkalmazza az alapvető biztonsági előírásokat és

szabályokat, képes szabatosan kifejezni tapasztalatait.

Ezért ez a kerettanterv a tanulók számára releváns problémák, jelenségek, folyama-

tok megfigyeltetésén, feltárásán alapul, és csak az alapvető anyagismeret, a fogalmak és

jártasságok elsajátítása után kerül sor a tudományos rendszerezés megismerésére – ily mó-

don alakítva ki a kémiával kapcsolatos természettudományos műveltséget. A tanterv tartal-

mi elemei gyakran összetettek, integrált szemléletűek, számos tantárgyközi kapcsolatot tár-

nak fel.

A mennyiségi szemlélet kialakítása és fejlesztése a kémiai alapműveltség fontos része.

Lehetőséget teremtünk arra, hogy a kémiával elmélyültebben foglalkozó tanulók biztos ala-

205

pokkal kezdjék a komolyabb számítások megoldását. Noha ebben az alapozó szakaszban

összetett számítási feladatok gyakoroltatása nem célunk, hangsúlyozzuk a differenciálás sze-

repét a különböző mélységű (mennyiségi jellegű) problémák megoldásában. Ezzel elkerülhet-

jük, hogy az általános képzésben részt vevő tanulók felesleges és elkedvetlenítő kudarcélmé-

nyeket szerezzenek, ugyanakkor az érdeklődő és tehetséges növendékek elé is megfelelő kihí-

vásokat támasztunk.

A kémiaoktatás a fenntarthatóságra is nevel. Általában és konkrét anyagok példáján

keresztül is szembesít a természeti erőforrások véges voltával, ismereteket ad a felelős, taka-

rékos, balesetmentes anyaghasználat és hulladékkezelés fontosságáról. A tudománytörténeti

példák arra világítanak rá, hogy egy-egy felfedezés hosszú, kitartó, következetes munka

eredménye, és hogy egy-egy tudományos felismerés vagy technikai újítás az élet számos te-

rületén gyökeres változásokat, alkalmazásuk pedig közös felelősséget jelent.

Javasoljuk, hogy a kémiatanárok minél változatosabb tevékenységeket válasszanak a

feldolgozandó témákhoz. Elengedhetetlen a diagnosztikus értékelés, amelyet sokféleképpen

lehet kivitelezni. A fejlesztő értékelés során a tanulói csoportok egymást is megítélik (a peda-

gógus segítségével), illetve a tanulók önértékelésére is sor kerülhet. A folyamatorientált

megközelítés különösen a vizsgálatok, csoportos tevékenységek értékelésekor lényeges. A

pedagógiai értékelés nemcsak érdemjegyekkel, hanem rövid írásbeli formában, verbálisan

vagy csoporton belüli egyezményes jelekkel (akár játékosan) is történhet.

A kerettanterv a kémia tanulását egyetlen ívként jeleníti meg, mégsem teljesen lineá-

ris szerkezetű. Ennek oka, hogy az érés-fejlődés révén a tanulók egyre inkább képesek abszt-

rakcióra, és egyre összetettebb modellekben gondolkodnak: ezért néhány alapvető jelensé-

get célszerű ismételten feldolgozni, finomítva és mélyítve az addig megszerzett tudást. A ke-

rettanterv épít arra, hogy a tanulók egyetlen intézményben végzik kémiai tanulmányaikat,

így a részleges lezárás kényszere nélkül, szabadabban építhetjük fel a folyamatot.

Kémia

9. évfolyam

(36 hét)

10. évfolyam

(36 hét)

E E

heti óraszám 1 1


A kerettanterv tematikai egységeihez megadott óraszámok az éves óraszám 90%-át fedik le.

206

9. évfolyam

Tematikai egység Az oxigéntartalmú szerves vegyületek E: 16 óra

Előzetes tudás

Hidrogénkötés, „hasonló a hasonlóban oldódik jól” elv, sav-bázis reakciók,

erős és gyenge savak, hidrolízis, redoxireakciók. A szerves vegyületek cso-

portosítása, a szénhidrogének elnevezése, homológ sor, funkciós csoport,

izoméria, szubsztitúció, addíció, polimerizáció.

A tematikai egység


Az oxigéntartalmú szerves vegyületek szerkezete és tulajdonságai közötti

összefüggések ismeretében azok alkalmazása. Előfordulásuk, felhasználá-

suk, biológiai jelentőségük és élettani hatásuk kémiai szerkezettel való kap-

csolatának felismerése. Oxigéntartalmú vegyületekkel kapcsolatos környe-

zeti és egészségügyi problémák jelentőségének megértése, megoldások ke-

resése. Következtetés a háztartásban előforduló anyagok összetételével

kapcsolatos információkból azok egészségügyi és környezeti hatásaira,

egészséges táplálkozási és életviteli szokások kialakítása. A cellulóz mint

szálalapanyag gyakorlati jelentőségének megismerése.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák,

alkalmazások) Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások

Az alkoholok

Az alkoholok csoportosítása, elnevezése. A

metanol, az etanol és a glicerin szerkezete és

tulajdonságai, élettani hatása. Égésük, részle-

ges oxidációjuk, semleges kémhatásuk,

észterképződés. Alkoholok, alkoholtartalmú

italok előállítása. Denaturált szesz.

Alkoholos italok összetételére, véralkoholszintre,

metanolmérgezésre vonatkozó számolások, egész-

ségtudatos magatartás.

M: Metanol vagy etanol égetése, oxidációja réz(II)-

oxiddal, alkoholok oldhatósága vízben, oldat kém-

hatása, etanol mint oldószer.

A bioetanol, a glicerin biológiai és kozmetikai je-

lentősége, mérgezések és borhamisítás.

Az éterek elnevezése, szerkezete.

A dietil-éter tulajdonságai, élettani hatása,

felhasználása régen és most.

Munkabiztonsági szabályok ismerete és betartása.

Az aldehidek és a ketonok elnevezése, szerke-

zete, tulajdonságai, oxidálhatósága.

A formaldehid felhasználása (formalin), mér-

A formilcsoport és a ketocsoport reakciókészség-

beli különbségének megértése.

Ezüsttükör-próba és Fehling-reakció formalinnal és

207

gező hatása. Aceton mint oldószer. acetonnal. Oldékonysági próbák acetonnal.

A karbonsavak csoportosítása értékűség és a

szénváz alapján, elnevezésük. Szerkezetük,

fizikai és kémiai tulajdonságaik. A karbonsa-

vak előfordulása, felhasználása, jelentősége.

Karbonsavak közömbösítése, reakciójuk karboná-

tokkal, pezsgőtabletta porkeverékének készítése,

karbonsav-sók kémhatása.

Az észterek

Észterképződés alkoholokból és karbonsavak-

ból, kondenzáció és hidrolízis. A

gyümölcsészterek mint természetes és mester-

séges íz- és illatanyagok.

Viaszok és biológiai funkcióik.

A zsírok és olajok szerkezete.

A szervetlen savak észterei.

Az egészséges táplálkozási szokások alapjainak

megértése.

A gyümölcsészterek szagának bemutatása. Állati

zsiradékok, olajok, margarinok vizsgálata.

A felületaktív anyagok, tisztítószerek.

A felületaktív anyagok szerkezete, típusai.

Micella, habképzés, tisztító hatás, a vizes oldat

pH-ja. Szappanfőzés. Felületaktív anyagok a

kozmetikumokban, az élelmiszeriparban és a

sejtekben.

Tisztítószerek adalékanyagai.

A felületaktív anyagok használatával kapcsolatos

helyes szokások alapjainak megértése.

A felületi hártya keletkezésének bemutatása, szi-

lárd és folyékony szappanok kémhatásának vizsgá-

lata, a pH és a víz keménységének hatása a szap-

panok habzására. Szilárd és folyékony tisztítósze-

rekkel kapcsolatos környezetvédelmi problémák.

A szénhidrátok

A szénhidrátok előfordulása, összegképlete,

csoportosítása: mono-, di- és poliszacharidok.

A szerkezet, az íz és az oldhatóság kapcsolata.

Felismerés: a kémiai szempontból hasonló összeté-

telű anyagoknak is lehetnek nagyon különböző

tulajdonságaik és fordítva.

A monoszacharidok

A monoszacharidok funkciós csoportjai, szer-

kezetük, tulajdonságaik. A szőlőcukor és a

gyümölcscukor nyílt láncú és gyűrűs konstitú-

ciója, előfordulása.

Oldási próbák glükózzal. A szőlőcukor oxidációja

(ezüsttükör-próba és Fehling-reakció, kísérletter-

vezés glükóztartalmú és édesítőszerrel készített

üdítőital megkülönböztetésére, „kék lombik” kísér-

let). Információk Emil Fischerről.

A poliszacharidok

A keményítő és a cellulóz szerkezete, tulajdon-

A keményítő tartalék-tápanyag és a cellulóz növé-

nyi vázanyag funkciója szerkezeti okának megérté-

208

ságai, előfordulásuk a természetben, felhasz-

nálásuk a háztartásban, az élelmiszeriparban,

a papírgyártásban.

se.

A papírgyártás környezetvédelmi problémái.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Hidroxil-, oxo-, karboxil- és észtercsoport, alkohol, fenol, aldehid, keton, kar-

bonsav, észter, zsír és olaj, felületaktív anyag, hidrolízis, kondenzáció,

észterképződés, poliészter, mono-, di- és poliszacharid.

Tematikai egység A nitrogéntartalmú szerves vegyületek E: 16 óra

Előzetes tudás Az ammónia fizikai és kémiai tulajdonságai, sav-bázis reakciók, szubsztitú-

ció, aromás vegyületek.

A tematikai egység


A fontosabb nitrogéntartalmú szerves vegyületek szerkezete, tulajdonságai,

előfordulása, felhasználása, biológiai jelentősége közötti kapcsolatok meg-

értése. Egészségtudatos, a drogokkal szembeni elutasító magatartás kiala-

kítása. A ruházat nitrogéntartalmú kémiai anyagainak megismerése, a

szerkezetük és tulajdonságaik közötti összefüggések megértése.



Az aminok

Funkciós csoport, a telített, nyílt láncú aminok

és az anilin elnevezése. Szerkezet és sav-bázis

tulajdonságok.

Előfordulás és felhasználás.

Az aminocsoport és bázisos jellegének felismerése

élettani szempontból fontos vegyületekben.

Az amidok

Funkciós csoport, elnevezés. Sav-bázis tulaj-

donságok, hidrolízis.

A karbamid tulajdonságai, előfordulása, fel-

használása.

A poliamidok szerkezete, előállítása, tulajdon-

ságai.

Az amidkötés különleges stabilitása szerkezeti

okának és jelentőségének megértése.

M: Információk amidcsoportot tartalmazó gyógy-

szerekről, műanyagokról és a karbamid vizeletben

való előfordulásáról, felhasználásáról (műtrágya,

jégmentesítés, műanyaggyártás).

A piridin, a pirimidin, és a purin szerkezete, A nitrogéntartalmú heterociklikus vegyületek vá-

209

hidrogénkötések kialakulásának lehetősége.

Előfordulásuk a biológiai szempontból fontos

vegyületekben.

zának felismerése biológiai szempontból fontos

vegyületekben.

Az aminosavak: Az aminosavak funkciós cso-

portjai, az ikerionos szerkezet és annak követ-

kezményei. Előfordulásuk és funkcióik.

A fehérjealkotó α-aminosavak.

Felismerés: az aminosavak kétfunkciós csoportja

alkalmassá teszi ezeket stabil láncok kialakítására,

míg az oldalláncaik okozzák a változatosságot.

Peptidek, fehérjék

A peptidcsoport kialakulása és a peptidek

szerkezete (Emil Fischer). A fehérjék szerkezeti

szintjei (Sanger, Pauling) és a szerkezetet sta-

bilizáló kötések.

A peptidek és fehérjék előfordulása, biológiai

jelentősége. A fehérjék által alkotott makro-

molekulás kolloidok jelentősége a biológiában

és a háztartásban.

Felismerés: a fehérjéket egyedi (általában sokféle

kötéssel rögzített) szerkezetük teszi képessé sajá-

tos funkcióik ellátására.

Peptideket és fehérjéket bemutató ábrák, model-

lek, képek, animációk értelmezése, elemzése,

és/vagy készítése. Tojásfehérje kicsapási reakciói

és ezek összefü ggése a mérgezésekkel, illetve táp-

lálkozással.

A nukleotidok és a nukleinsavak.

A „nukleinsav” név eredete, a

mononukleotidok építőegységei.

Az RNS és a DNS sematikus konstitúciója, tér-

szerkezete, a bázispárok között kialakuló hid-

rogénkötések, a Watson–Crick-modell.

Felismerés: a genetikai információ megőrzését a

maximális számú hidrogénkötés kialakulására való

törekvés biztosítja.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Amin és amid, pirimidin- és purin-váz, poliamid, aminosav, α-aminosav,

peptidcsoport, polipeptid, fehérje, nukleotid, nukleinsav, DNS, RNS, Watson–

Crick-modell.

210

10. évfolyam

A 9–10. évfolyam kémia tananyagának

anyagszerkezeti része a periódusos rendszer

felépítésének magyarázatához csak a Bohr-féle

atommodellt használja, így az alhéjak és a

periódusos rendszer mezőinek kapcsolatát nem

vizsgálja. A kvantummechanikai atommodell és az

elektron hullámtermészetének következményei

csak választható tananyag. Erre részben a kémiatanítás időkeretei, részben pedig az

elvont fogalmak számának csökkentése érdekében van szükség. A jelen kerettanterv a

nemesgáz-elektronszerkezet már korábbról ismert stabilitásából és az elektronegativitás

fogalmából vezeti le az egyes atomok számára kémiai kötések és másodlagos

kölcsönhatások kialakulása révén adódó lehetőségeket az alacsonyabb energiaállapot

elérésére. Mindezek logikus következményeként írja le az így kialakuló halmazok

tulajdonságait, majd pedig a kémiailag tiszta anyagokból létrejövő keverékeket és

összetételük megadásának módjait.

A kémiai reakciók feltételeinek, a reakciókat kísérő energiaváltozásoknak, azok időbeliségének és a kémiai egyensúlyoknak a vizsgálatát követi a reakciók több szempont alapján való csoportosítása. A sav-bázis reakciók értelmezése protonátmenet alapján (Brønsted szerint) történik, és szerepel a gyenge savak, illetve bázisok és sóik oldataiban kialakuló egyensúlyok vizsgálata is. A redoxireakciók elektronátmenet alapján történő tárgyalása lehetővé teszi az oxidációs számok változásából kiinduló egyenletrendezést. Az elektrokémiai ismeretek részben építenek a redoxireakciókról tanultakra, másrészt hasznosak egyes szervetlen elemek és vegyületek előállításának és felhasználásának tanulásakor.

A szervetlen és a szerves anyagok tárgyalása gyakorlatcentrikus: azok

előfordulását és felhasználását a szerkezetükből levezetett tulajdonságaikkal magyarázza.

A szervetlen kémiai anyagok megismerésének sorrendjét a periódusos rendszer

csoportjai, a szervesekét pedig az egyes vegyületekre jellemző funkciós csoportok szabják

meg. Ez azért logikus felosztás, mert az egyes elemek éppen a hasonló kémiai

tulajdonságaik alapján kerültek a periódusos rendszer azonos csoportjaiba, míg a szerves

vegyületek kémiai tulajdonságait elsősorban a bennük lévő funkciós csoportok szabják

meg. A szerves kémiát azért érdemes a kémia tananyag végén tárgyalni, hogy a

természetes szénvegyületekről szerzett ismeretek alapokat szolgáltassanak a biológia

tantárgy biokémia fejezetének megértéséhez. A természetes és a mesterséges

szénvegyületek nem különülnek el élesen, hanem mindig ott kerülnek szóba, ahová

szerkezetük alapján tartoznak. Ez segíti az anyagi világ egységét tényként kezelő

szemléletmód kialakulását.

Az adott időkeretben nem lehet cél a példamegoldó rutin kialakítása. A 9–10. évfolya-

mon szereplő számolási feladatok ezért főként a logikus gondolkozás fejlődését, a gyakorlati

életben való eligazodást és a tárgyalt absztrakt fogalmak megértését segítik.

Az ismeretek elmélyítését és a mindennapi élettel való összekötését a táblázatban szereplő

jelenségek, problémák és alkalmazások tárgyalásán túl a sok tanári és tanulókísérletnek, önálló

és csoportos információ-feldolgozásnak kell szolgálnia. A konkrét oktatási, szemléltetési és ér-

tékelési módszerek megválasztásakor feltétlenül preferálni kell a nagy tanulói aktivitást meg-

211

engedőket (egyéni, páros és csoportmunka, tanulókísérletek, projektmunkák, prezentációk,

versenyek). Meg kell követelni, hogy minden tevékenységről készüljön jegyzet, jegyzőkönyv,

diasor, poszter, online összefoglaló vagy bármilyen egyéb termék, amely a legfontosabb infor-

mációk megőrzésére és felidézésére alkalmas.

Tematikai egység A kémia és az atomok világa E: 8 óra

Előzetes tudás

Bohr-modell, proton, elektron, vegyjel, periódusos rendszer, rendszám,

vegyértékelektron, nemesgáz-elektronszerkezet, anyagmennyiség, moláris

tömeg.

A tematikai egység


A kémia eredményei, céljai és módszerei, a kémia tanulásának értelme. Az

atomok belső struktúráját leíró modellek alkalmazása a jelensé-

gek/folyamatok leírásában. Neutron, tömegszám, az izotópok és felhaszná-

lási területeik megismerése. A relatív atomtömeg és a moláris tömeg fogal-

mának használata. Értelmezés: a kémiai elemek fizikai és kémiai tulajdonsá-

gainak periodikus váltakozása, az elektronszerkezettel való összefüggések

alkalmazása az elemek tulajdonságainak magyarázatakor.


alkalmazások)

Fejlesztési követelmények/ módszertani ajánlá-

sok

Az atomok és belső szerkezetük.

Az anyag szerkezetéről alkotott elképzelések

változása: atom (Dalton), elektron (J. J. Thom-

son), atommag (Rutherford), elektronhéjak

(Bohr). A proton, a neutron és az elektron rela-

tív tömege, töltése. Rendszám, tömegszám,

izotópok. Radioaktivitás (Becquerel, Curie há-

zaspár) és alkalmazási területei (Hevesy

György, Szilárd Leó, Teller Ede). Elektrosztati-

kus vonzás és taszítás az atomban. Alapállapot

és gerjesztett állapot. Párosított és párosítat-

lan elektronok, jelölésük.

A részecskeszemlélet megerősítése.

Térfogatcsökkenés alkohol és víz elegyítésekor és

ennek modellezése. Dalton gondolatmenetének

bemutatása egy konkrét példán keresztül. Számí-

tógépes animáció a Rutherford-féle szórási kísér-

letről. Műszerekkel készült felvételek vizsgálata az

atomokról. Lehetőségek az elektronszerkezet rész-

letesebb megjelenítésére. Lángfestés. Információk

a tűzijátékokról, a gyökökről, az „antioxidánsok-

ról”, az elektron hullámtermészetéről (Heisenberg

és Schrödinger).

A periódusos rendszer és az anyagmennyiség.

Az elemek periodikusan változó tulajdonságainak

elektronszerkezeti okai, a periódusos rendszer

A relatív és moláris atomtömeg, rendszám, elekt-

ronszerkezet és reakciókészség közötti összefüggé-

sek megértése és alkalmazása.

212

(Mengyelejev): relatív és moláris atomtömeg,

rendszám = protonok száma, illetve elektronok

száma; csoport = vegyértékelektronok száma; pe-

riódus = elektronhéjak száma. Nemesgáz-

elektronszerkezet, elektronegativitás (EN).

Az azonos csoportban lévő elemek tulajdonságai-

nak összehasonlítása és az EN-csoportokon és pe-

riódusokon belüli változásának szemléltetése kísér-

letekkel (pl. a Na, K, Mg és Ca vízzel való reakció-

ja).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Természettudományos vizsgálati módszerek, áltudomány, proton, neutron,

elektron, atommag, tömegszám, izotóp, radioaktivitás, relatív és moláris atom-

tömeg, elektronhéj, gerjesztés, vegyértékelektron, csoport, periódus, nemes-

gáz-elektronszerkezet, elektronegativitás.

Tematikai egység Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban E: 6 óra

Előzetes tudás

Ion, ionos és kovalens kötés, molekula, elem, vegyület, képlet, moláris tö-

meg, fémek és nemfémek, olvadáspont, forráspont, oldat, „hasonló a hason-

lóban oldódik jól” elv, összetett ionok által képzett vegyületek képletei.

A tematikai egység


Az atomok közötti kötések típusai és a kémiai képlet értelmezése.

A molekulák térszerkezetét alakító tényezők megértése. A molekulák polari-

tását meghatározó tényezők, valamint a molekulapolaritás és a másodlagos

kötések erőssége közötti kapcsolatok megértése. Ismert szilárd anyagok

csoportosítása kristályrács-típusuk szerint. Az anyagok szerkezete, tulajdon-

ságaik és felhasználásuk közötti összefüggések.



Halmazok

A kémiai kötések kialakulása, törekvés a ne-

mesgáz-elektronszerkezet elérésére. Az EN

döntő szerepe az elsődleges kémiai kötések és

másodlagos kölcsönhatások kialakulásában.

A szerkezet, a tulajdonságok és a felhasználás kö-

zötti összefüggések alkalmazása.

Kísérletek az atomos és a molekuláris oxigén reak-

ciókészségének összehasonlítására.

Ionos kötés és ionrács

Egyszerű ionok kialakulása nagy EN-

különbség esetén. Az ionos kötés, mint erős

elektrosztatikus kölcsönhatás, és ennek követ-

kezményei.

Az ionvegyületek képletének szerkesztése.

Kísérletek ionos vegyületek képződésére.

Fémes kötés és fémrács

Fémes kötés kialakulása kis EN-ú atomok kö-

A fémek közös tulajdonságainak értelmezése a

fémrács jellemzői alapján.

213

zött. Delokalizált elektronok, elektromos és

hővezetés, olvadáspont és mechanikai tulaj-

donságok.

Animációk és kísérletek a fémek elektromos veze-

téséről.

Kovalens kötés és atomrács

Kovalens kötés kialakulása, kötéspolaritás.

Kötési energia, kötéshossz. Atomrácsos anya-

gok makroszkopikus tulajdonságai és felhasz-

nálása.

A kötéspolaritás megállapítása az EN-különbség

alapján.

Animációk a kovalens kötés kialakulásáról. Infor-

mációk az atomrácsos anyagok felhasználásáról.

Molekulák képződése, kötő és nemkötő elekt-

ronpárok. Összegképlet és szerkezeti képlet. A

molekulák alakja. A molekulapolaritás.

Molekulák alakjának és polaritásának megállapítása.

Másodrendű kötések és a molekularács

Másodrendű kölcsönhatások tiszta halmazok-

ban. A hidrogénkötés szerepe az élő szervezet-

ben. A „hasonló a hasonlóban oldódik jól” elv

és a molekularácsos anyagok fizikai tulajdon-

ságainak anyagszerkezeti magyarázata. A mo-

lekulatömeg és a részecskék közötti kölcsönha-

tások kapcsolata a fizikai tulajdonságokkal,

illetve a felhasználhatósággal.

Tendenciák felismerése a másodrendű kölcsönha-

tásokkal jellemezhető molekularácsos anyagok

fizikai tulajdonságai között.

Kísérletek a másodrendű kötések fizikai tulajdon-

ságokat befolyásoló hatásának szemléltetésére (pl.

különböző folyadékcsíkok párolgási sebességének

összehasonlítása). A „zsíroldékony”, „vízoldékony”

és „kettős oldékonyságú” anyagok

molekulapolaritásának megállapítása.

Összetett ionok

Összetett ionok képződése, töltése és térszer-

kezete. A mindennapi élet fontos összetett

ionjai.

Összetett ionokat tartalmazó vegyületek képleté-

nek szerkesztése.

Összetett ionokat tartalmazó vegyületek előfordu-

lása a természetben és felhasználása a háztartás-

ban: ismeretek felidézése és rendszerezése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Halmaz, ionos kötés, ionrács, fémes kötés, delokalizált elektron, fémrács, kova-

lens kötés, kötéspolaritás, kötési energia, atomrács, molekula, molekulaalak,

molekulapolaritás, másodlagos kölcsönhatás, molekularács, összetett ion.

214

Tematikai egység Anyagi rendszerek E: 6 óra

Előzetes tudás

Keverék, halmazállapot, gáz, folyadék, szilárd, halmazállapot-változás, ke-

verékek szétválasztása, hőleadással és hőfelvétellel járó folyamatok, hőmér-

séklet, nyomás, térfogat, anyagmennyiség, sűrűség, oldatok töménységé-

nek megadása tömegszázalékban és térfogatszázalékban, kristályosodás,

szmog, adszorpció.

A tematikai egység


A tanult anyagi rendszerek felosztása homogén, heterogén, illetve kolloid

rendszerekre. Kolloidok és tulajdonságaik, szerepük felismerése az élő szer-

vezetben, a háztartásban és a környezetben. A diffúzió és az ozmózis értel-

mezése. Az oldódás energiaviszonyainak megállapítása. Az oldhatóság, az

oldatok töménységének jellemzése anyagmennyiség-koncentrációval, ezzel

kapcsolatos számolási feladatok megoldása. Telített oldat, az oldódás és a

kristályosodás, illetve a halmazállapot-változások értelmezése megfordítha-

tó, egyensúlyra vezető folyamatokként.



Az anyagi rendszerek és csoportosításuk

A rendszer és környezte, nyílt és zárt rendszer.

A kémiailag tiszta anyagok, mint egykompo-

nensű, a keverékek, mint többkomponensű

homogén, illetve heterogén rendszerek.

Ismert anyagi rendszerek és változások besorolása

a megismert típusokba.

Gyakorlati életből vett példák keresése különböző

számú komponenst és fázist tartalmazó rendsze-

rekre.

Halmazállapotok és halmazállapot-változások

Az anyagok tulajdonságainak és halmazálla-

pot-változásainak anyagszerkezeti értelmezése.

Exoterm és endoterm változások.

A valószínűsíthető halmazállapot megadása az

anyagot alkotó részecskék és kölcsönhatásaik

alapján.

Számítógépes animációk a halmazállapot-

változások modellezésére. Gyakorlati példák.

Gázok és gázelegyek

A tökéletes (ideális) gáz, Avogadro törvénye,

moláris térfogat.

Gázok diffúziója. Gázelegyek összetételének

megadása.

A gázok moláris térfogatával és relatív sűrűségével, a

gázelegyek összetételével kapcsolatos számolások.

A gázok állapotjelzői közötti összefüggések szemlél-

tetése (pl. fecskendőben). A gázok diffúziójával kap-

csolatos kísérletek (pl. az ammónia- és a hidrogén-

klorid-gáz).

Folyadékok, oldatok

A molekulatömeg, a polaritás és a másodrendű

kötések erősségének kapcsolata a forrásponttal;

a forráspont nyomásfüggése. Oldódás, oldódási

Oldhatósági görbék elemzése. Egyszerű számolási

feladatok megoldása az oldatokra vonatkozó össze-

215

sebesség, oldhatóság. Az oldódás és a kristály-

képződés; telített és telítetlen oldatok. Az ol-

dáshő. Az oldatok összetételének megadása

(tömeg- és térfogatszázalék, anyagmennyiség-

koncentráció). Adott töménységű oldat készí-

tése, hígítás. Ozmózis.

függések alkalmazásával.

Kísérletek és gyakorlati példák gyűjtése az ozmózis

jelenségére (gyümölcsök megrepedése esőben, tar-

tósítás sózással, kandírozással, hajótöröttek szomj-

halála).

Kolloid rendszerek

A kolloidok különleges tulajdonságai, fajtái és

gyakorlati jelentősége. Kolloidok stabilizálása

és megszüntetése, háztartási és környezeti vo-

natkozások. Az adszorpció jelensége és jelen-

tősége. Kolloid rendszerek az élő szervezetben

és a nanotechnológiában.

A kolloidokról szerzett ismeretek alkalmazása a

gyakorlatban.

Különféle kolloid rendszerek létrehozása és vizsgá-

lata. Adszorpciós kísérletek és kromatográfia. In-

formációk a szmogról, a ködgépekről, a szagtalaní-

tásról, a széntablettáról, a gázálarcokról, a nano-

technológiáról.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Anyagi rendszer, komponens, fázis, homogén, heterogén, kolloid, exoterm, en-

doterm, ideális gáz, moláris térfogat, relatív sűrűség, diffúzió, oldat, oldható-

ság, oldáshő, anyagmennyiség-koncentráció, ozmózis.

Tematikai egység Kémiai reakciók és reakciótípusok E: 6 óra

Előzetes tudás

Fizikai és kémiai változás, reakcióegyenlet, a tömegmegmaradás törvénye,

hőleadással és hőfelvétellel járó reakciók, sav-bázis reakció, közömbösítés,

só, kémhatás, pH-skála, égés, oxidáció, redukció, vasgyártás, oxidálószer,

redukálószer.

A tematikai egység


A kémiai reakciók reakcióegyenletekkel való leírásának, illetve az egyenlet és

a reakciókban részt vevő részecskék száma közötti összefüggés alkalmazá-

sának gyakorlása. Az aktiválási energia és a reakcióhő értelmezése. Az ener-

giafajták átalakítását kísérő hőveszteség értelmezése. A kémiai folyamatok

sebességének és a reakciósebességet befolyásoló tényezők hatásának vizs-

gálata. A Le Châtelier–Braun-elv alkalmazása. A savak és bázisok tulajdon-

ságainak, valamint a sav-bázis reakciók létrejöttének magyarázata a pro-

tonátadás elmélete alapján. A savak és bázisok erősségének magyarázata

elektrolitikus disszociációjukkal. A pH-skála értelmezése. Az égésről, illetve

az oxidációról szóló magyarázatok történeti változásának megértése. Az

oxidációs szám fogalma, kiszámításának módja és használata

redoxireakciók egyenleteinek rendezésekor. Az oxidálószer és a redukálószer

fogalma és alkalmazása gyakorlati példákon keresztül. A redoxireakciók és

gyakorlati jelentőségük vizsgálata.

216



A kémiai reakciók feltételei és a kémiai egyen-

let

A kémiai reakciók és lejátszódásuk feltételei,

aktiválási energia, aktivált komplex. A kémiai

egyenlet felírásának szabályai, a megmaradási

törvények, sztöchiometria.

Kémiai egyenletek rendezése készségszinten. Egy-

szerű sztöchiometriai számítások.

A kémiai reakciók energiaviszonyai

Képződéshő, reakcióhő, a termokémiai egyen-

let. Hess tétele. A kémiai reakciók hajtóereje

az energiacsökkenés és a rendezettségcsökke-

nés. Hőtermelés kémiai reakciókkal az iparban

és a háztartásokban. Az energiafajták átalakítá-

sát kísérő hőveszteség értelmezése.

Az energiamegmaradás törvényének alkalmazása

a kémiai reakciókra.

Egyes tüzelőanyagok fűtőértékének összehasonlí-

tása, a gázszámlán található mennyiségi adatok

értelmezése.

A reakciósebesség

A reakciósebesség fogalma és szabályozása a

háztartásban és az iparban.

A reakciósebesség függése a hőmérséklettől,

illetve a koncentrációtól, katalizátorok.

A kémiai reakciók sebességének befolyásolása a

gyakorlatban.

Információk a gépkocsikban lévő katalizátorokról,

az enzimek alkalmazásáról.

Kémiai egyensúly

A dinamikus kémiai egyensúlyi állapot kialaku-

lásának feltételei és jellemzői. A tömeghatás

törvénye. A Le Châtelier–Braun-elv és a kémiai

egyensúlyok befolyásolásának lehetőségei,

ezek gyakorlati jelentősége.

A dinamikus kémiai egyensúlyban lévő rendszerre

gyakorolt külső hatás következményeinek megál-

lapítása konkrét példákon keresztül.

Sav-bázis reakciók

A savak és bázisok fogalma Brønsted szerint,

sav-bázis párok, kölcsönösség és viszonylagos-

ság. A savak és bázisok erőssége. Lúgok. Sav-

maradék ionok. A pH és az egyensúlyi

oxóniumion, illetve a hidroxidion-koncentráció

összefüggése. A pH változása hígításkor és

töményítéskor. A sav-bázis indikátorok műkö-

dése. Közömbösítés és semlegesítés, sók. A

sóoldatok pH-ja, hidrolízis. Teendők sav-, illet-

A sav-bázis párok felismerése és megnevezése.

Erős és gyenge savak és bázisok vizes oldatainak

páronkénti elegyítése, a reagáló anyagok szerepé-

nek megállapítása. Kísérletek virág- és zöldségin-

dikátorokkal.

217

ve lúgmarás esetén.

Oxidáció és redukció

Az oxidáció és a redukció fogalma oxigénát-

menet, illetve elektronátadás alapján. Az oxi-

dációs szám és kiszámítása. Az elektronátme-

netek és az oxidációs számok változásainak

összefüggései redoxireakciókban.

Az oxidálószer és a redukálószer értelmezése

az elektronfelvételre és -leadásra való hajlam

alapján, kölcsönösség és viszonylagosság.

Egyszerű redoxiegyenletek rendezése az elektron-

átmenetek alapján, egyszerű számítási feladatok

megoldása. Az oxidálószer, illetve a redukálószer

megnevezése redoxireakciókban.

Redoxireakciókon alapuló kísérletek (pl. a magné-

zium égése, reakciója sósavval, illetve réz(II)-

szulfát-oldattal). Oxidálószerek és redukálószerek

hatását bemutató kísérletek.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kémiai reakció, aktiválási energia, sztöchiometria, termokémiai egyenlet, tö-

megmegmaradás, töltésmegmaradás, energiamegmaradás, képződéshő, reak-

cióhő, Hess-tétel, rendezetlenség, reakciósebesség, dinamikus kémiai egyen-

súly, tömeghatás törvénye, disszociáció, sav, bázis, sav-bázis pár, pH, hidrolízis,

oxidáció – elektronleadás, redukció – elektronfelvétel, oxidálószer,

redukálószer, oxidációs szám.

Tematikai egység Elektrokémia E: 6 óra

Előzetes tudás Redoxireakciók, oxidációs szám, ionok, fontosabb fémek, oldatok, áramve-

zetés.

A tematikai egység


céljai

A kémiai úton történő elektromos energiatermelés és a redoxireakciók kö-

zötti összefüggések megértése. A mindennapi egyenáramforrások műkö-

dési elvének megismerése, helyes használatuk elsajátítása. Az elektrolízis

és gyakorlati alkalmazásai jelentőségének felismerése. A galvánelemek és

akkumulátorok veszélyes hulladékokként való gyűjtése.



A redoxireakciók iránya

A redukálóképesség (oxidálódási hajlam). A

redoxifolyamatok iránya. Fémes és elektrolitos

vezetés.

A reakciók irányának meghatározása fémeket és

fémionokat tartalmazó oldatok között.

Na, Al, Zn, Fe, Cu, Ag tárolása, változása levegőn,

reakciók egymás ionjaival, savakkal, vízzel.

Galvánelem; A galvánelemek (Daniell-elem)

felépítése és működése, anód- és

katódfolyamatok.

A redukálóképesség és a standardpotenciál.

Különféle galvánelemek pólusainak megállapítása.

Daniell-elem készítése, a sóhíd, illetve a diafragma

szerepe. Két különböző fém és gyümölcsök fel-

218

Standard hidrogénelektród. A galvánelemekkel

kapcsolatos környezeti problémák.

A tüzelőanyag-cellák.

használásával készült galvánelemek.

Elektrolízis: Az elektrolizálócella és a

galvánelemek felépítésének és működésének

összehasonlítása. Ionvándorlás. Anód és katód

az elektrolízis esetén. Oldat és olvadék

elektrolízise. Az elektrolízis gyakorlati

alkalmazásai.

Akkumulátorok szabályos feltöltése.

Elektrolízisek (pl. cink-jodid-oldat), a vízbontó-

készülék működése.

A Faraday-törvények használata számítási felada-

tokban, pl. alumíniumgyártás esetén.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Galvánelem, standardpotenciál, elektrolízis, akkumulátor, szelektív hulladék-

gyűjtés, galvanizálás.

A fejlesztés várt

eredményei a 10.

évfolyam végén

A tanuló ismerje az anyag tulajdonságainak anyagszerkezeti alapokon

történő magyarázatához elengedhetetlenül fontos modelleket, fogalma-

kat, összefüggéseket és törvényszerűségeket, a legfontosabb szerves és

szervetlen vegyületek szerkezetét, tulajdonságait, csoportosítását, előállí-

tását, gyakorlati jelentőségét.

Értse az alkalmazott modellek és a valóság kapcsolatát, a szerves vegyüle-

tek esetében a funkciós csoportok tulajdonságokat meghatározó szerepét,

a tudományos és az áltudományos megközelítés közötti különbségeket.

Ismerje és értse a fenntarthatóság fogalmát és jelentőségét.

Tudja magyarázni az anyagi halmazok jellemzőit összetevőik szerkezete és

kölcsönhatásaik alapján.

Tudjon a tanuló egy kémiával kapcsolatos témáról sokféle információfor-

rás kritikus felhasználásával önállóan vagy csoportmunkában szóbeli és

írásbeli összefoglalót, prezentációt készíteni, és azt érthető formában kö-

zönség előtt is bemutatni.

Cél, hogy a diák a tanév végére a megismert tényeket és törvényszerűsé-

geket egyszerűbb problémák és számítási feladatok megoldása során, va-

lamint a fenntarthatósághoz és az egészségmegőrzéshez kapcsolódó viták

alkalmával alkalmazni tudja.

Lássa meg az ok-okozati összefüggéseket egyszerű kémiai jelenségekben,

tudjon ezek hatását bemutató, vizsgáló egyszerű kísérletet tervezni, és

ennek eredményei alapján tudja értékelni a kísérlet alapjául szolgáló hipo-

téziseket.

A tanuló legyen képes kémiai tárgyú ismeretterjesztő, vagy egyszerű tu-

dományos, illetve áltudományos cikkekről koherens és kritikus érveléssel

véleményt formálni, az abban szereplő állításokat a tanult ismereteivel

219

összekapcsolni, mások érveivel ütköztetni.

A tanuló legyen képes megszerzett tudását arra használni, hogy a saját

sorsát, a családja életét és a társadalom fejlődési irányát befolyásoló kér-

désekben felelős döntéseket hozzon.

Magyar nyelv és irodalom


A/2. változat

Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez a 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet

3. mellékleteként kiadott és a 34/2014 (IV. 29) EMMI rendelet 10. mellékletével

módosított 12. sz. melléklet szerinti változat


MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

221

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9−12. ÉVFOLYAM

(ESTI TAGOZAT)

A 9. évfolyamra érkező diákok rendkívül különböző tudással, tudáshiánnyal érkeznek, és tekintetbe kell venni a korábbi kudarcos tanulási utat is. Vagyis úgy kell haladni, hogy a felzárkóztatást, a közös szintre hozást is meg kell oldani. Nagyon fontos a motiváció kialakí-tása, illetve annak tudatosítása, hogy a tananyag olyan tudást ad, amelyet használni tudnak életbeli sikerességükhöz. A magyar nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv megismerésé-vel kapcsolatos tevékenységek célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befo-gadói érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése. Kiemelt cél továbbá az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása, olvasható írás, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Elvárt az olvasási és szövegértési képességek folyamatos diffe-renciálása és mélyítése; az értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító sze-repükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldás-tól a beszélgetésen át az önálló írásműig.

Az anyanyelvi képzés kiemelt területe különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű (pl. szépirodalmi, dokumentum és ismeretterjesztő) különféle hordozókon köz-zétett szövegek olvasása, illetve megértésének, értelmezésének fejlesztése. A szövegalkotási képesség fejlesztésével összefüggő, azt megelőző, illetve kísérő feladat az önálló jegyzet- és vázlatkészítés fejlesztése, az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját vélemény megfo-galmaztatása szóban és írásban.

A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társas-

társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó cél a

beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás

kialakítása, hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezé-

se, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és cé-

lokkal, a beszédpartnerek kommunikációs szándékának, nem nyelvi jeleinek felismerése,

azonosítása.

Elvárt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyel-

vi, nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztése; felkészítés a nyelvtani ismereteik önálló

alkalmazására a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Cél az önálló kézi-

könyvhasználat mellett a biztos helyesírású szövegek megírása. A nyelvi tudatosság fej-

lesztésének része, hogy a tanuló képessé váljon szövegformálási, szövegszerkesztési és

helyesírási problémák megnevezésére, a hibák önálló javítására.

Cél a szövegelemzés már ismert módszereinek gazdagítása a stilisztikai és szöveg-

tani ismeretek alkalmazásával. E tevékenységekhez járul a szöveg vizuális összetevőinek

értelmezése különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. A szövegértés fejlesztése

eljut oda, hogy a tanuló kritikai és kreatív olvasással képes – írott, audiovizuális, digitális

környezetben megjelenő – szövegek jelentésének feltárására, értelmezésére, manipulációs

szándékok, technikák felfedezésére.


222

Ismeri hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai

önéletrajz) jellemzőit, és képes önálló (kézi és digitális) szövegalkotásra e műfajokban.

Képes a konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb

megértésére.

Az irodalmi műveltség épüléséhez hozzájárul, ha a tanulók képessé válnak az olvasott,

különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok,

formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítására, megértésére, a megismert

korszakok, művek máig tartó kulturális, irodalmi hatásának megértésére, konkrét példák

felidézésére. Kívánatos, hogy tudásukat alkalmazni tudják, például szövegek kapcsolatának

és különbségének felismerésében, értelmezésében (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok,

utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése).

A gondolkodási képességet, az önkifejezést, a kreativitást fejlesztő feladathelyzet a megis-

mert formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondás-

ban, a kreatív írásban.

A tanulási képesség fejlesztéséhez, az önállóság növeléséhez járul hozzá a felkészí-

tés egy-egy nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szöveg (pl.

beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására; verbális és nem verbális

(hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésére, szelekciójára, rendszerezésére, kritikájá-

ra és felhasználására. Mind a magyar nyelv, mind az irodalomtanítás feladata az in-

formáció-felhasználás normáinak (pl. a források megjelölését, idézést) közvetítése.

Elvárható önálló műelemzés készítése adott szempontok szerint.

A választható irodalmi művek meghatározása a szaktanár kompetenciája.


223

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Beszédhallás, hallás utáni értés, beszéd

– hallás utáni értés: beszédszándékok (tájékoztatás, kapcsolattartás, beszélgetés,

meggyőzés, manipuláció);

– érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd, nyelvi és nem nyelvi kódok, kulturális,

magatartásbeli jellemzők;

– beszélt nyelvi szövegek kommunikatív, retorikai jellemzői.

1.2. Monologikus szöveg (előadás, szónoki beszéd) és memoriterek értelmező tolmácsolása

2. Olvasás, az írott szövegek megértése

2.1. Szövegértési stratégiák

– olvasási, szövegbefogadási módok és stratégiák (értelmező, kritikai, kreatív olvasás)

különböző nyomtatott és elektronikus, folyamatos és nem folyamatos szövegeken,

valamint egyéb vizuális közlésekben;

– ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel.

2.2. Szövegelemzési eljárások

– eltérő kommunikációs célú szövegtípusok nyelvi, szerkezeti, szöveghasználati jel-

lemzői; közlési és olvasási funkciók, retorikai eljárások; logikai kapcsolatok,

koherenciateremtő elemek;

– szépirodalmi művek műfaji természetének megfelelő elemzési eljárások;

– szövegek retorikája és stíluselemei.

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Szövegalkotás

– folyékony, olvasható, a mondanivalónak megfelelően jól tagolt, rendezett, áttekint-

hető íráskép;

– szövegek (elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelés, esszé, értekezés, szónoki be-

széd, vita, önéletrajz, kérvény, motivációs levél, elektronikus műfajok) kommuniká-

ciós és műfaji jellemzői, szabadírás;

– nyelvtani, nyelvhelyességi, szövegtani, retorikai stilisztikai ismeretek alkalmazása.

3.2. Helyesírás

– a szófaji, a mondattani, az alapszintű nyelvtörténeti ismeretek alkalmazása.

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Kulturált könyvtárhasználat, tudatos és biztonságos internethasználat

4.2. Tanulást támogató eljárások

– adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egy-

nyelvű szótárak, értelmező szótárak; szelekció, értékelés, elrendezés;

– a vázlatkészítés különféle eljárásai;

– az idézés, a forrásjelölés módszerei;

– önálló jegyzetelési technikák;

– jegyzet, vázlat alapján önálló szóbeli és írásbeli szövegalkotás.


224

4.3. Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése

Teljes művek:

– húsz lírai alkotás, köztük Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, József Attila,

Kosztolányi Dezső és Petőfi Sándor művei.

Részletek:

– kanonikussá vált versszakok, sorok lírai művekből; részletek epikai művekből;

– drámarészletek.

4.4. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás

– az indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés, az analízis és szintézis lo-

gikai eljárásai.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

5.1. Kommunikáció

– a személyközi kommunikáció, helyzet, beszédszándék, beszédpartner, téma;

– a csoportos, a nyilvános és a tömegkommunikáció sajátosságai;

– vizuális (nem nyelvi) kommunikáció.

5.2. A nyelvi rendszer

– a nyelv egységei, az egységek közötti rendszerszerű (hangtani, alaktani, szófajtani,

mondattani és jelentéstani) összefüggések;

– szókincs, frazeológia;

– a magyar nyelv és a tanult idegen nyelv(ek) jellemzői.

5.3. A szövegek világa

– a szövegszervező (grammatikai, szemantikai, pragmatikai) erők;

– szövegfajták, szövegtípusok, szövegszerkezet;

– a szövegköziség és a számítógépes szövegvilág.

5.4. Retorikai alapismeretek

– az élőbeszéd fajtái, a nyilvános beszéd, a meggyőző szövegműfajok, érvelés, tétel,

állítás, érvtípusok, cáfolat, bizonyítás.

5.5. Stílus és jelentés

– stíluselemek, stíluseszközök a köznyelvi és a művészi szövegekben;

– stílusrétegek, stílusváltozatok.

5.6. A nyelvi változás

– a magyar nyelv rokonsága, története; a főbb nyelvtörténeti korszakok és a legfon-

tosabb nyelvemlékek;

– a mai magyar nyelv;

– az írott és a beszélt nyelv normái; a magyar helyesírás alapelvei;

– nyelvváltozatok; nyelvjárások;

– magyar nyelvhasználat a határon túl;

– nemzetiségi nyelvhasználat és kultúra;

– nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés;

– a magyar a világ nyelvei között.


225

5.7. A nyelv fogalma

– a nyelv több szempontú megközelítése; a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondol-

kodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás.

6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése

6.1. Irodalmi műfajok állandó és változó sajátosságai

– anekdota, ballada, elbeszélés, elbeszélő költemény, eposz, legenda, levél, mítosz,

napló, novella, paródia, példázatos történet, regény, szociográfia, utópia; dal, elé-

gia, ekloga, epigramma, episztola, óda, rapszódia, himnusz, zsoltár; drámai költe-

mény, komédia, tragédia; értekező próza, esszé.

6.2. Az irodalmi szöveg poétikai sajátosságai

– elbeszélő, nézőpont, történetmondás, cselekmény, helyszín, szereplő, leírás, párbe-

széd, jellemzés, jellem, hőstípus;

– vershelyzet, lírai én, költői magatartás, szerep, verstípusok;

– helyzet, akció, dikció, konfliktus, monológ, dialógus, prológus, epilógus, késleltetés,

jelenet;

– a művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói; alakzatok, szóképek;

– zeneiség, ritmus: ütemhangsúlyos és időmértékes verselés, szabad vers, szimultán

verselés.

6.3. Művelődés- és irodalomtörténeti tájékozódás

– korszakok, korstílusok, stílusirányzatok (antikvitás, középkor, reneszánsz, barokk,

felvilágosodás, romantika, realizmus, modernség, posztmodern);

– a magyar irodalom néhány sajátos korszaka és törekvése: a reformkori nemzeti ro-

mantika, a Nyugat mint folyóirat és mint mozgalom, a nemzeti konzervatív iroda-

lom, a népi írók mozgalma.

– A Kárpát-medence és az emigráció magyar irodalma.

6.4. Szerzők és művek

Magyar irodalom:

népköltészeti alkotások

epika

– Arany János egy-két balladája, Toldi estéje;

– Babits Mihály: Jónás könyve; Halotti beszéd és könyörgés;

– Jókai Mór: Az arany ember vagy egy másik regénye;

– Kosztolányi Dezső egy regénye és egy novellája,

– Krúdy Gyula egy novellája,

– Mikes Kelemen: Törökországi levelek részlete;

– Mikszáth Kálmán egy regénye és egy novellája,

– Móricz Zsigmond egy regénye és egy novellája,

– Petőfi Sándor egy epikai alkotása,

– Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem részlete;


226

– XX. századi szépprózai alkotások (pl.: Gion Nándor, Karinthy Frigyes, Márai Sándor,

Mészöly Miklós, Németh László, Nyirő József, Ottlik Géza, Örkény István, Szabó

Magda, Sánta Ferenc, Sütő András);

o kortárs szépprózai alkotások.

líra

– Ady Endre: A Sion-hegy alatt, Góg és Magóg fia vagyok én…, Kocsi-út az éjsza-

kában és még négy-öt műve,

– Arany János: Epilogus, Letészem a lantot és még két-három műve,

– Babits Mihály: Esti kérdés, Ősz és tavasz között és még egy-két műve,

– Balassi Bálint: Egy katonaének és még egy-két műve,

– Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, A magyarokhoz I. és még egy műve,

– Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz és még egy műve,

– Illyés Gyula egy műve, Janus Pannonius egy műve,

– József Attila: Külvárosi éj, Óda, Tudod, hogy nincs bocsánat és még négy-öt

műve,

– Juhász Gyula egy műve,

– Kazinczy Ferenc egy epigrammája,

– Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség, Halotti beszéd és még egy-két műve,

– Kölcsey Ferenc: Hymnus és még egy műve, Ómagyar Máriasiralom;

– Petőfi Sándor: A puszta, télen, A XIX. század költői, Európa csendes, újra

csendes, Szeptember végén és még három-négy műve,

– Pilinszky János: Harmadnapon és még egy műve,

– Radnóti Miklós: Hetedik ecloga és még két műve,

– Szabó Lőrinc egy-két műve,

– Tóth Árpád egy-két műve,

– Vajda János egy műve,

– Vörösmarty Mihály: Előszó, Szózat és még egy-két műve,

– Weöres Sándor egy-két műve;

– további művek a XX. századi magyar lírából (pl.: Áprily Lajos, Dsida Jenő, Nagy

László, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó, Sinka István, Szilágyi Domokos mű-

veiből);

o kortárs lírai művek.

dráma

– Katona József: Bánk bán;

– Madách Imre: Az ember tragédiája;

– Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde;

– egy XX. századi dráma; a kortárs színház és dráma világa.

értekező próza, esszé

– három részlet (pl.: Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, Bessenyei György,

Illyés Gyula, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Márai Sándor, Nemes Nagy


227

Ágnes, Németh László, Pázmány Péter, Szabó Dezső, Szerb Antal műveiből;

kortárs esszék).

Világirodalom:

epika

– néhány mitológiai történet, valamint ó- és újszövetségi történetek; néhány al-

kotás és részlet, például:

o Boccaccio egy novellája,

o Cervantes: Don Quijote,

o Dante: Isteni színjáték;

o Homérosz: Iliász, Odüsszeia;

– a XVIII–XIX. század irodalmából:

o Balzac, Emily Brontë, Csehov, Dickens, Dosztojevszkij, Flaubert, Goethe,

Gogol, E.T.A. Hoffmann, Victor Hugo, Puskin, Stendhal, Swift, Lev Tolsz-

toj, Voltaire műveiből;

– a XX. század irodalmából:

o Bulgakov, Camus, Faulkner, Hemingway, Hrabal, Kafka, Thomas Mann,

Orwell, I. B. Singer, Szolzsenyicin műveiből; kortárs szerzők alkotásaiból.

néhány lírai alkotás a világirodalom különböző korszakaiból:

– a középkori himnuszokból, Horatius, Petrarca, Vergilius, Villon műveiből;

továbbá Apollinaire, Baudelaire, T. S. Eliot, Goethe, Keats, Poe, Rilke, Rim-

baud, Shelley; Walt Whitman műveiből; továbbá kortárs lírai alkotások.

színház és dráma

– Szophoklész: Antigoné; Shakespeare egy drámája, Molière egy komédiája;

egy dráma a XIX. század második feléből; Csehov egy drámája; egy-két XX.

századi vagy kortárs alkotás.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

7.1. Az irodalom és a kulturális hagyomány

– helyi kötődés, irodalmi emlékhelyek, nemzeti identitás.

7.2. Toposzok, motívumok

– néhány alapvető emberi léthelyzet, motívum, metafora, toposz, archetípus ál-

landó és változó jelentésköre (élet és halál, beavatás, út, család, férfi-nő, sze-

relem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és bűnhődés, mikro- és makro-

kozmosz, ars poetica).

7.3. Hangnemek, esztétikai minőségek

– szép, rút, fenséges, humor, groteszk, irónia, abszurd, tragikum, komikum, idill;

katarzis.

7.4. Olvasat, elemzés, értékelés

– az irodalmiság változó fogalma;

– epikai, lírai, drámai alkotások különböző elemzési, értelmezési eljárásai; jelen-

tés, olvasat, értékelés (élmény, hatás, erkölcsi dilemmák, világkép).


228

7.5. Az irodalmi élet

– irodalmi díjak (pl.: Kertész Imre Nobel-díjas Sorstalanság című regénye);

– az irodalom élete (pl.: kultusz; virtuális tér, digitális irodalom, digitális közlés,

hangoskönyv);

– befogadási módok, könyvünnepek, sikerkönyvek.


229

9. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: Esti tagozat: 108 óra

Heti óraszám: Esti tagozat: anyanyelv, kommunikáció: 1 óra irodalom: 2 óra


Bemeneti mérés A tanulók előzetes tudásszintjének mérése

MAGYAR NYELV

Tematikai egység KOMMUNIKÁCIÓ, TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ 12 óra

Előzetes tudás

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, be-mutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési

feladatok

A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, ha-tás). A szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érde-kében, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, illetve kritikai fel-dolgozására a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szere-peinek (kontextus) megfelelően. A beszéd zenei eszközeinek, nem verbális kommunikáció elemeinek értő használata.


230


A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés élőszóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus) megfigyelése. A kommunikáció kontextusának megértése, a célok mag-határozásával a megfelelő kommunikációs eszközök meghatározása. A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőesz-közei, nonverbális kommunikáció. A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban. A kulturális kontextus megfigyelése, megértése. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódolása, az üzene-tek manipulatív szándékának felismerése. A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái. Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése. Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői. Iskolai és munkahelyi környezet beszédszituációi (állásinterjú, érdekérvényesítés, bemutat-kozás stb.). A hétköznapi életben, a hivatalos kommunikációban megjelenő beszédhelyzetekben való jártásság, érdekérvényesítés (bank, egészségügy, önkormányzat, bíróság stb.).

Kapcsolódási pontok: Mozgóképkultúra és médiaismeret: médiaműfajok és jellemzőik; médiatudatosság. A média társadalmi hatása. Dráma és tánc: beszédhelyzetek, dramatikus játékok. Vizuális kultúra: A vizuális kommunikáció különböző formái; megkülönböztetés, értelmezés.

KULCSFOGALMAK FO-

GALMAK

Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, zaj, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás). Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, meta-nyelvi, esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák), tömegkommunikáció. Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú). Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás).


231

Tematikai egység NYELVI SZINTEK, A NYELV GRAMMATIKAI JELLEMZŐI 12 óra

Előzetes tudás Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek é s azok megfelelő használata az írott és szóbeli szöveg-alkotás folyamatában.


feladatok

A nyelvi elemek értő, elemző használatának fejlesztése. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.


Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése. A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfi-gyelése.

Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése.

A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban. A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megnevezése, rendszerező áttekintése.

Kapcsolódási pontok: Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv hangtana, alaktani szerkezete, szóalkotási módjai, mondatszerkezete.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma, szótő, képző, jel, rag. Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó. Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma. Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat. Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat, összetett mondat.


232

Tematikai egység SZÖVEGÉRTÉS, SZÖVEGALKOTÁS 10 óra

Előzetes tudás Olvasási stratégiák alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése.


feladatok

A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika ki-alakítása. A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének megfigyelése. A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezeté-nek, formájának megismertetése, tárgyszerű és funkcionális hivata-los szövegek alkotásának képessége. Azon szövegtípusok gyakorlá-sa, amelyekkel találkoztak már, illetve találkozni fognak (bank, hiva-tal stb.). Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző témájú és típusú esszé írásakor. A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus, internetes szövegtípu-sok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák.


Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk. Különböző magánjellegű és hiva-talos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége. Hivatali és vizsgaszituációknak megfelelő verbális viselkedés normáinak azonosí-tása, gyakorlása. Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, az idé-zés szabályai. Az esszé és a tanulmány műfaji különbségei, az esszé jellemzői, az esszéírás folyamata. Néhány gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a szövegbefogadáskor, az interne-tes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája. Munkahelyeken használatos dokumentu-mok megértése (munkaköri leírás, szerződés, álláshirdetés.) A hétköznapi életben, a hivata-los kommunikációban alkalmazott dokumentumok, nyomtatványok megértése (banki, orvo-si, önkormányzati, jogi). Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. fórum, blogbejegyzés írá-sa, online regisztráció). Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és az online felületen (önéletrajz, közösségi média). Az interneten való kommunikáció szabályai, veszé-lyei (pl. közösségi oldalak, chat, regisztráció stb.). A munkahelyek által igényelt dokumen-tumtípusok elkészítése (önéletrajz, motivációs levél).

Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: különböző típusú források feldolgozása; esszéírás. Valamennyi tantárgy: vázlatírás, jegyzetelés. Informatika: információkezelés, forrásfelhasználás, hivatkozás, szöveges adatbázis, az inter-nethasználat jogi, etikai kérdései.


Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalma-zás, elismervény, esszé, értekezés, tanulmány.

IRODALOM


233

Tematikai egység ÉRZÉKENYÍTÉS, RÁHANGOLÁS −

ESZTÉTIKAI BEVEZETŐ

4 óra

Előzetes tudás Irodalmi, filmes, zenei és képzőművészeti élmények.


feladatok

Annak felismertetése, hogy az elemző és értelmező olvasás segíti az élmény- és tapasztalatszerzést. Annak felismertetése, hogy az iro-dalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények és a tapasztalatszerzés forrása. Más kultúrák megismerése iránti igény erősítése. Olyan ismeretek, szempontrendszerek közvetítése, ame-lyek segítségével viszonyulni tudnak a műalkotásokhoz. Fogalmi keret felvázolása a műelemzéshez, művészeti, műnem, műfaj alapvető kérdései, az egyes művészeti ágak elkülönítése, jellemzőik megfigyelése.


Nyelv, szépség, humor kérdései a művészetekben és az irodalomban. Jelek, jelrendszerek hasonlósága és különbözősége a művészetekben és a világban. Valóság és a képzelet összefüggései a műalkotásokban. A tér és az idő mint komponáló eszközrendszer. Tér az irodalomban, idő a képzőművészet-ben. A „termékeny pillanat” problémája. Rész és egész, ok és okozat szerepe a műalkotásokban és a világban. Az irodalmi nyelv te-remtő ereje. Szerző, mű, befogadó viszonya és egymásra való hatása többféle művészeti alkotásban.

Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra: R. Magritte: A képek árulása/ Ez nem egy pipa ; az antik-görög művészet néhány alkotása; illusztrációk és irodalmi művek párhuzamai, későbbi korok témafeldolgozá-sai.

Festészet: irányzatok jellemvonásai

KULCSFOGALMAK FO-

GALMAK

Nyelv, szépség, humor, valóság, képzelet, fikció, rész, egész, ok, okozat, szerző, mű, befogadó, megértés, művészeti ágak, műnemek.


234

Tematikai egység VILÁGIRODALOM – GÖRÖG MITOLÓGIA, ANTIK GÖRÖG

EPIKA ÉS LÍRA, RÓMAI IRODALOM

8 óra

Előzetes tudás Epikai és lírai művek. Elbeszélés és történet. Zeneiség, ritmus. Köl-tői képek típusai.


feladatok

Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzel-mi, gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Más kultúrák megismerése iránti igény erősítése. Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi alap-műveltség építése. Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok be-fogadása, értelmezése.

Ismeretek/követelmények

Mitológiai történetek és hősök különféle feldolgozásokban; történettípusok. Homérosz: Iliász, Odüsszeia (részletek). Egy szemelvény a görög lírából és prózaepikából. A szerzőkhöz, illetve hősökhöz kapcsolódó toposzok. Szemelvények a római lírából és epikából, pl. Horatius és Vergilius egy műve. A római iroda-lom jellemző műfajai. Irodalmi alapformák, történetek és motívumok hatása, továbbélése többféle értelmezésben az európai és a magyar irodalomban, képzőművészetben, filmen. A tanuló

felismer és azonosít alapvető emberi magatartásformákat mitológiai történetekben és eposzokban;

véleményezi a horatiusi életelvek érvényességét;

megismer irodalmi alapformákat, műfajokat és motívumokat;

elemzi a történetmesélés formáit, az elbeszélői nézőpontokat;

felismeri a görög és római kultúra máig tartó hatását.

Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra: az antik-görög művészet néhány alkotása; illusztrációk és irodalmi művek párhuzamai, későbbi korok témafeldolgozásai. Földrajz: topológiai tájékozódás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az antik világ nagy szónokai, történetírói. Matematika; fizika: tudománytörténet; az antik világ tudományosságának öröksége. Filozófia: antik filozófusok, filozófiai irányzatok.

KULCSFOGALMAK FO-

GALMAK

Szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi konvenciók, kaland, utazás mint cselekményszervező elv; dal, elégia, epigramma, himnusz, hexameter, ekloga, episztola, ars poetica, fa-bula, archetípus, toposz.


235

Tematikai egység SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET –

AZ ANTIK SZÍNHÁZ ÉS DRÁMA 8 óra

Előzetes tudás Dráma, tragédia, komédia, színház, előadás, párbeszéd, konfliktus.


feladatok

Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó em-beri magatartásformákkal. Dialogikus művek befogadásának, ér-telmezésének képessége, az erkölcsi gondolkodás fejlesztése.


Az antik görög színház jellemzői. Szophoklész: Antigoné (és az Oidipusz király részlete). Az antik dráma hatása a drámatörténetre. A tanuló

képes dialogikus mű olvasására, befogadására, értelmezésére, egy drámarészlet elő-adására;

felismer különféle magatartásformákat, konfliktusokat, értékeket és hibákat (harmó-nia, mértéktartás, hübrisz); ezek elemzésével, értékelésével fejlődik erkölcsi érzéke;

pontosítja a katarzis fogalmát; felismeri, hogy a befogadóra tett hatások változatosak;

képes a műről szóló vélemények kritikus befogadására.


Vizuális kultúra; Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: görög és római színház-építészet. Földrajz: egy-két fennmaradt antik színház topológiája. Etika; filozófia: Arisztotelész Poétikájának néhány alapvetése. Dráma és tánc: színházművészet, színháztörténet.

KULCSFOGALMAK FO-

GALMAK

Színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, dialógus, akció, dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar, katarzis.


236

Tematikai egység VILÁGIRODALOM – BIBLIA 8 óra

Előzetes tudás Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplője.


feladatok

A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása. Bibliai élet-helyzetek, magatartásformák, témák, motívumok megismertetése, befogadásának képessége, továbbélő hatásuk tudatosítása.


Szemelvények az Ószövetségből (pl. Teremtéstörténet; Káin és Ábel; A vízözön; Bábel tornya; József története, Mózes és a tíz-parancsolat; próféták; Jónás története; zsoltárok). Szemelvények az Újszövetségből (pl. Máté evangéliuma; példabeszédek, pl. A tékozló fiú; Az irgalmas szamaritánus; a passió, Pál apostol „szeretethimnusza”; az Apokalipszis egy részle-te). A bibliai hagyomány továbbélése az európai és a magyar szóbeli és írásos kultúrában (pl. szókincsben, szólásokban, témákban, motívumokban). A tanuló

megismer/felismer bibliai élethelyzeteket, magatartásformákat, témákat, motívumo-kat;

tudja néhány közkeletű bibliai szólás, állandósult kifejezés eredetét és jelentését;

ismeri a Bibliához kapcsolódó ünnepek, hagyományok (karácsony, húsvét, pünkösd, vízkereszt stb.) eredetét, tartalmát;

tudatosítja a bibliai motívumok, témák, műfajok továbbélését a kultúrában;

ismeri a Biblia máig tartó hatását az európai irodalomra és művészetre.


Vizuális kultúra; Ének-zene: a Biblia hatása más művészeti ágakra; különböző korok bibliai témafeldolgozásai, különféle művészeti ágak példáival (filmek, festmények)

KULCSFOGALMAK FO-

GALMAK

Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulás-történet, zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apoka-lipszis.


237

Tematikai egység VILÁGIRODALOM – AZ EURÓPAI IRODALOM

A 14–16. SZÁZADBAN (RENESZÁNSZ) 5 óra

Előzetes tudás Kötet, rím, rímképlet, lírai én, novella, reneszánsz.


feladatok

A reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói magatartások befogadása révén az azonosulás és kritikai érzék fejlesztése. Művelődés-történeti és stílustörténeti korszakolás problémáinak tudatosítása. A poé-tikai műveltség továbbépítése (novella, szonettforma, versciklus).


Szemelvények a 14–16. századi európai reneszánsz irodalomból. Az itáliai kora reneszánsz irodalomból: Petrarca: Daloskönyv (egy-két szonett), Boccaccio: Dekameron (egy novella). A tanuló

tudatosítja a legfontosabb reneszánsz eszményeket, értékeket, tárgyakat, témákat;

Petrarca és Boccaccio néhány műve alapján megismerkedik a kor lehetséges/sajátos alkotói magatartásaival (kettősségek: tudós humanizmus és személyes élményanyag, illetve a szórakoztatás szándéka);

pontosítja ismereteit műelemzés alapján a novella műfajáról; felismeri a szonettfor-mát.


Vizuális kultúra; Ének-zene: a reneszánsz építészet, képzőművészet, zene néhány alkotása

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus.


238

Tematikai egység KÖZÉPKORI NYELVEMLÉKEK 4 óra

Előzetes tudás Nyelvtörténeti alapismeretek.


feladatok

A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése. Az anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi emléke-inek megértése, értelmezése – összefüggésben a középkori írásbeli-ség szerepének, a nyelvemlékek jelentőségének tudatosításával. Művelődéstörténeti összefüggések megértése.


Középkori írásbeliség, műfajok, nyelvemlékek. Halotti beszéd és könyörgés; Ómagyar Má-ria-siralom. A tanuló

értelmezi a magyar nyelvű kultúra legkorábbi írásos emlékeit (kötelező művek: HB; ÓMS);

megismeri a középkori írásbeliség sajátosságait;

tudatosítja a nyelvemlékek szerepét, jelentőségét.


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a magyar nép vándorlásának története, nyelvemlékek, kódexek.

KULCSFOGALMAK FO-

GALMAK

Írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció.


239

Tematikai egység JANUS PANNONIUS PORTRÉJA 6 óra

Előzetes tudás Időmértékes verselés. Nyelvemlékek.


feladatok

Egy humanista alkotó portréjának megismertetése. Az életmű né-hány fontos témájának tudatosítása, értékelése. A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogal-mak változó jelentésének megértése.


Janus Pannonius lírája, jellemző témái (pl. öntudat, békevágy, betegség): Pannónia dicsére-te. Epigrammák és elégiák (pl. Egy dunántúli mandulafáról, Búcsú Váradtól). A tanuló

megismeri egy humanista alkotó portréját, költői és emberi szerepvállalását; szemé-lyes élményanyagának költészetformáló szerepét;

tudatosítja, értékeli az életmű néhány fontos témáját, a lírai alany magatartását (pl. költői öntudat, művészi becsvágy, búcsúzás, betegség, katonáskodás, test és lélek);

megismeri néhány fogalom változó jelentését (pl. elégia, epigramma).

Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a 15. sz. kulturális élete Magyarországon. Vizuális kultúra; Ének-zene: a reneszánsz kultúra Magyarországon. Film: Janus Pannonius

KULCSFOGALMAK FO-

GALMAK

Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatar-tás, irónia, gúny, interkulturalitás.


240

Tematikai egység BALASSI BÁLINT PORTRÉJA 8 óra

Előzetes tudás Ütemhangsúlyos verselés, lírai én, téma.


feladatok

A Balassi-versekben megjelenített magatartásformák és értékek fel-

ismerése. A szövegvers és dallamra írott énekvers megkülönbözteté-

sének kérdései. Életformák találkozásai, értelmezései: végvári élet,

költő-lét.

Balassi Bálint portré közvetítése. Szövegbefogadási képességek,

ritmusérzék fejlesztése: ütemhangsúlyos formák ritmizálása, a Ba-

lassi-strófa azonosítása.


Balassi Bálint lírája; költői tudatosság; az életmű néhány tematikus és formai jellemzője. Egy katonaének (kompozíció, értékrend). Legalább további két mű értelmezése (szerelmi tematika, pl. Júlia-vers/Célia-vers; istenes tematika, zsoltárparafrázis vagy könyörgésvers, pl. Adj már csendességet). Megformáltság, szerkezet (pl. aranymetszés, hárompillérű kompozíció). A tanuló

megismeri az alkotó költői portréját és magatartását (az életmű 3-4 darabja nyomán);

tudatosítja az életmű megközelítési problémáit;

megkülönbözteti a dallamvers és szövegvers fogalmát;

tud ritmizálni ütemhangsúlyos formákat, felismeri a Balassi-strófát.

Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a 16. sz. kulturális élete Magyarországon. Vizuális kultúra: a reneszánsz kultúra Magyarországon; az aranymetszés. Ének-zene: megzenésített Balassi versek

KULCSFOGALMAK FO-

GALMAK

Kötetkompozíció, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés, rímelhelyezkedés, Balassi-strófa.


241

Tematikai egység SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET – AZ ANGOL SZÍNHÁZ A

16–17. SZÁZADBAN ÉS SHAKESPEARE 8 óra

Előzetes tudás A drámai műnem. A tragédia.


feladatok

A művekben felvetett erkölcsi problémák mérlegelő megítélése. A végzetszerűség és az egyéni felelős cselekvés dilemmája. Konflik-tushelyzetek kezelésének módjai. A műismereti tájékozottság, a kulturális emlékezet növelése (Shakespeare-szállóigék felidézése); az angol reneszánsz színház és dráma jellemzői, a shakespeare-i dramaturgia és nyelvezet befoga-dása.


Az angol színház a 16–17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). Shakespeare egy drámája (Hamlet/esetleg Romeo és Júlia vagy más, választott mű). A tanuló

ismer néhány Shakespeare-témát, szállóigét;

képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konf-liktusaik értékelésére és memoriter: egy monológ/részlete;

megérti a befogadói elvárások (korabeli közönség) és a dramaturgia összefüggését;

lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét);

alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.


Vizuális kultúra; Ének-zene; Mozgóképkultúra és médiaismeret: illusztrációk, zenei és filmes feldolgozások Shakespeare-művekből. Részlet Zeffirelli Romeo és Júlia és Madden: Szerelmes Shakespeare c.filmjéből Zeffirelli Hamlet és/vagy Tom Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern halott c. filmjéből Dráma és tánc: színháztörténet, színházművészet, színpadi hatás.


Drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem.


242

Tematikai egység SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET – A FRANCIA KLASSZICIS-

TA SZÍNHÁZ (17. SZÁZAD) 8 óra

Előzetes tudás Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum.


feladatok

Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős megíté-lése. Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya. A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (műfaji hierarchia, szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggésének felismertetése. A komikum műfajformáló minőségének és változa-tainak megértése. Műelemző képesség fejlesztése: egy mű részle-tes elemzése, a hősök jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik érté-kelése.


A klasszicizmus elvárásai. Tragédia és komédia. A francia színház a 17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). Molière: Tartuffe (vagy más műve). A komikum megjelenési formái. A tanuló

felismeri a klasszicista normatív esztétika sajátosságait (műfaji hierarchia, szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggését;

megérti a komikum műfajformáló minőségét és változatait (helyzet- és jellemkomi-kum);

képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konf-liktusaik értékelésére és memoriter: egy részlet;



Dráma és tánc: színháztörténet, a színpadi kísérő zene, a koreográfia.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység, mértéktartás, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, jellemtípus, bizalmas, rezonőr.


243

Tematikai egység LÁTÁSMÓD – ZRÍNYI MIKLÓS 5 óra

Előzetes tudás Eposz, eposzi konvenciók (kellékek).


feladatok

A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A hazá-hoz való kötődés erősítése, a Zrínyi által képviselt értékek elfogadá-sa. A barokk alapvető formai és stílusjegyeinek azonosítása, megneve-zése. A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Az olvasott művek befogadásának, megértésének támogatása.


Magyar barokk irodalom. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek); a barokk eposz (szerkezet; koncepció; ember-eszmény/a főhős mint Krisztus katonája; értékrend). A tanuló

felismeri a barokk formajegyeit az irodalmi művekben és más művészeti ágakban is, összhangban az irodalommal;

megismeri világkép és műfajok, poétikai/retorikai megoldások összefüggését;

tisztában van az eposzi kellékek hagyományozódásával, az antik és barokk eposzok különbségével (koncepció, szerkezet, értékrend, embereszmény).

Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra; Ének-zene: a barokk formajegyei a festészetben, építészetben, a zenében. Egy Vermeer-kép elemzése Történelem: Zrínyi és kora


Barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, hero-izmus, körmondat.


244

A TOVÁBBHALADÁS

FELTÉTELEI

Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosítóol-vasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő fogalmazás. A tömegkommunikáció gyakori műfajai-ról, eszközeiről és hatásukról szerzett alapvető ismeretek birto-kában véleményalkotás, kritikus magatartás befogadásukban. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában a sajátos kommuniká-ciós viszony felismerése. Jártasság szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás meg-adott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatá-nak felismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. A szövegfonetikai eszközök szerepének felismerése a szöveg értelmezésében. Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés, a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából. A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészle-téről eddig tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Jegyzet, vázlat készítése írott szövegről, előadásról. Könyvtárhasználati tájékozottság. Epikai, drámai, lírai formák és tanult műfajok azonosítása. Az epikai művekben a szereplők és a köztük lévő viszony jel-lemzése, a drámai művekben az idő-, tér- és cselekményszerke-zet bemutatása. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkü-lönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelme-zése. A lírai kompozíció (beszédhelyzet, verselés, ismétlődés) megnevezése. Néhány alapvető versforma ismerete.


245

10. ÉVFOLYAM



MAGYAR NYELV


Bemeneti mérés A tanulók előzetes tudásszintjének mérése

Tematikai egység HELYESÍRÁSI ISMERETEK 4 óra

Előzetes tudás Az alapvető helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát használata.


feladatok

A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése.


A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok használata az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése.

Kapcsolódási pontok: Minden tantárgy: helyesírás. Földrajz: földrajzi nevek helyesírása Informatika: helyesírás-ellenőrző programok ismerete, használata. Idegen nyelvek: egyedi karakterek helyesírási szabályok

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Helyesírási alapelv, nyelvi norma.


246

Tematikai egység A SZÖVEG 10 óra

Előzetes tudás A szövegértési és szövegalkotási képesség hétköznapi szintje. Be-szélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek azo-nosítása.


feladatok

A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlat-ban. A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevő-inek megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjel-lemzőbb szövegtípusokon. A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus alkalmazásával.


A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli és írott szövegek szerepe, eltérő jegyei. A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek. A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje. Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek szerint. A legjellegzetesebb szö-vegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek. Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői. Az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése, megnevezése. Az internetes adatkeresés, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdései. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehason-lítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák.

Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a forrásszövegek típusai. Idegen nyelvek: az idegen nyelvi szöveg/ek kultúrafüggő felépítése. Biológia-egészségtan; Fizika; Kémia; Földrajz: a természettudományos ismeretterjesztő, illet-ve szakszövegek témahálózata, szókincse, felépítése.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. Szövegmondat, bekez-dés, tömb, szakasz. Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szö-vegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím). Szövegpragmatika (szövegvi-lág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv). Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozó-szó, előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés). Intertextualitás. Szö-vegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektronikus; spontán, tervezett). Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, ér-velő). Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi). Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtem-pó).


247

Tematikai egység STILISZTIKAI ALAPISMERETEK 10 óra

Előzetes tudás Befogadói és műelemzési tapasztalatok, nyelvi magatartás, nyelvi norma.


feladatok

Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; a stílust befo-lyásolja a beszélő, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja. A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek felis-merése és alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében, szövegalkotásban. A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg, stílusárnyalat és stíluseszköz használata. A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség fej-lesztése.


A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a társalgás bizalmas vagy kö-zömbös), felismerése, hatásának elemzése. A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének megfigyelése, felismeré-sük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban.

A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggés-ben a szövegtani jellemzőkkel. A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a szöveg-alkotásban.

Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: különböző forrásszövegek stílusjellemzői. Idegen nyelvek: beszélt nyelvi stílusregiszterek. Biológia-egészségtan; Fizika; Kémia; Földrajz: metaforák a természettudományos szövegekben. Dráma és tánc: drámajáték; társalgási stílusárnyalatok megjelenítése. Mozgóképkultúra és médiaismeret: nyilvános megnyilatkozások, különféle műsortípusok, illet-ve internetes felületek jellemző stílusregiszterei. Informatika, könyvtár: kézikönyvek, egynyelvű szótárak használata.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.). Stílusérték (alkalmi és állandó). Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi). Stílushatás. Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, ösz-szetett költői kép, allegória, szimbólum). Alakzat (ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron). Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat). Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figu-ra etimologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyé-ni szóalkotás.


248

Tematikai egység JELENTÉSTAN 10 óra

Előzetes tudás

Szókincs, világismeret. Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak, alkalmazásuk a beszélt és írott szövegalkotásban. Közmondások, szólások jelentésének és eredeti funkciójának isme-rete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs üzenetek jelentése.


feladatok

A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése külön-böző beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést meghatá-rozó tényezők felismerése. A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása kö-zötti összefüggés felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal. Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének megfigyelése, értelmezése.


A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata. A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában.

A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvű szótárak haszná-lata.


Idegen nyelvek: idegen nyelvi kommunikáció, udvariassági formák

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály. Denotatív, konnotatív jelentés. Metaforikus jelentés. Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó. Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés.


249

IRODALOM

Tematikai egység VILÁGIRODALOM – AZ EURÓPAI IRODALOM

A 18. SZÁZADBAN 3 óra

Előzetes tudás Felvilágosodás, regény.


feladatok

Különböző világlátású művek megjelenített témáinak, élethelyze-

teknek elhelyezése többféle értelmezési kontextusban; az erkölcsi és

esztétikai ítélőképesség fejlesztése.

A felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák. A szabadság eszményének különböző megközelítései. Az eszmetör-téneti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések megvilágítása. Szemelvények, művek értelmezése.


A felvilágosodás irodalmának jellemző műfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimenta-lizmus (érzékenység), rokokó. Művek, szemelvények az angol, francia és német irodalomból. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló

megkülönbözteti az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategó-riáit;

megismeri a bölcseleti háttér és a stílusirányzat, műfaj, tematika néhány összefüggését az európai irodalmakból vett egyes szemelvények alapján;

műismereti minimuma: Swift, Voltaire, Goethe egy-egy művének/részletének ismerete.


Vizuális kultúra; Ének-zene: klasszicizmus, rokokó más művészeti ágakban; megzenésített iro-dalmi művek (pl. Goethe, Schiller alkotásai). Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Filozófia; Etika: a felvilágosodás korának bölcselete; értekezések a kor szerzőitől.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és fik-ció, elbeszélői nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énre-gény, levélregény, tézisregény, ellenutópia, szatíra (szatirikus hangnem).


250

Tematikai egység MAGYAR IRODALOM A 18. SZÁZADBAN – PORTRÉK:

CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY, BERZSENYI DÁNIEL 10 óra

Előzetes tudás Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életművének né-hány jellemzője.


feladatok

Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Az egyén és közösség prob-lémáinak európai és hazai dimenziói: polgárosodás, parlagiasság. Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló törekvések megbecsülése. A nyelvújítási mozgalom jelentőségének tudatosítása.

Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák fel-ismertetése, összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével.


A 18. század irodalma a felvilágosodás előtt (a kuruc költészethez kapcsolódó irodalmi for-mák; Mikes Kelemen: Törökországi levelek részlete). A felvilágosodás korának irodalma. Kazinczy Ferenc irodalomszervező tevékenysége és írói munkássága (legalább egy epigrammája). Csokonai Vitéz Mihály portréja; életművének műfaji, formai és stiláris sokszínűsége: A Re-ményhez, A tihanyi Ekhóhoz és még legalább egy mű (pl. Az estve, Tartózkodó kérelem, A Magánossághoz) alapján. Berzsenyi Dániel portréja; jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A közelítő tél, A magyarokhoz I. és legalább még egy mű (pl. Levéltöredék barátnémhoz, Osztályré-szem) értelmezése. Csokonai és Berzsenyi hatása, továbbélése a későbbi magyar költészet-ben. A tanuló

ismeri Kazinczy tevékenységét; a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi életé-nek néhány sajátosságát;

tudatosítja a nyelvújítási mozgalom jelentőségét;

tisztában van Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével, az alkotók helyével, sze-repével a magyar irodalom történetében; felismer jellemző stílusirányzatokat, műfa-jokat, verstípusokat és versformákat;

műismereti minimuma: Mikes Kelemen: Törökországi levelek (részlet), Kazinczy Fe-renc egy epigrammája; Bessenyei György egy értekező prózai részlete; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; A tihanyi Ekhóhoz és egy mű; Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, A magyarokhoz I. és egy mű.

Csokonai és Berzsenyi kapcsán alkalmassá válik legalább 3-4 alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.

Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra; ének-zene: stílusirányzatok egymásmellettisége a 18. században. Földrajz: a témakörhöz, az alkotókhoz kapcsolódó topológia.

KULCSFOGALMAK FO-

GALMAK

Nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szenten-cia, szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégia, dal, episztola, létösszeg-zés, időszembesítő verstípus.


251

Tematikai egység VILÁGIRODALOM – AZ EURÓPAI IRODALOM A 19. SZÁ-

ZAD ELSŐ FELÉBEN (ROMANTIKA ÉS REALIZMUS) 6 óra

Előzetes tudás Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője.


feladatok

A nemzeti és az európai identitás erősítése. Eszmény és valóság viszonyának értelmezése. Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei és erkölcsi törekvések értékelése. A romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatásának megértetése.


A romantika irodalmának jellemzői (esztétikai elvek, művészi szabadság, stílus- és formaje-gyek; ironikus látásmód, groteszk minőség). Új műfajok, formák (pl. történelmi regény, bűnügyi történet, drámai költemény, verses re-gény). Társadalmi típusok (felesleges és karrierista hősök, hivatalnokok) megjelenése a romantiká-val egyidejű, realista szemléletű művekben. Művek, szemelvények az angol/amerikai, francia, német és orosz irodalomból. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló

felismeri az életművek egymásmellettiségét az 1830-as években (klasszika, romanti-ka, realizmus tendenciái) és a romantika korstílus jellegét, jelentőségét; a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatását;

műismerete: Shelley, Keats, Poe, V. Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin, illetve Balzac, Stendhal, Gogol kiválasztott műveinek/műrészleteinek ismerete;

képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a közös értelmezés után;

alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befo-gadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére.

Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Vizuális kultúra: Caspar David Friedrich: Vándor a ködtenger felett Ének-zene: a romantika művészete. Schubert: Winterreise dalciklusa és Kicsiny Balázs: Winterreise installációja Mozgóképkultúra és médiaismeret: a romantika

KULCSFOGALMAK FO-

GALMAK

Műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi tör-ténet, történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény.


252


KATONA JÓZSEF: BÁNK BÁN 6 óra

Előzetes tudás Klasszicizmus és romantika. Tragédia. A tragikus hős összeomlása.


feladatok

Élet-válaszutak a különböző helyzetekben.

A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése.

A „nemzeti dráma” mint közös ismeret.

A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus érté-kelése. Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megol-dás”). Érvelő képesség: álláspontok megismerése, összevetése, ér-tékelése.


Katona József: Bánk bán – sok szempontú műértelmezés. Pl.

magánéleti és közéleti konfliktus, alapkérdések;

a szereplők körei, Bánk összeomlása; a címszereplő megítélésének változatai;

felépítés, szerkezeti megoldások (az V. felvonás szerepe). A tanuló

ismeri a magyar színház történetének néhány sajátosságát (az állandó magyar színház hiányát, törekvéseket a létrehozására);

képes elemezni nemzeti tragédiánk sajátosságait (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás);

memoriter: részlet(ek) a műből;


Kapcsolódási pontok: Ének-zene: operafeldolgozás. Film: Káel Csaba: Bánk bán


Vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés, drámai nyelv, klasszicizmus és romantika.


253

Tematikai egység MAGYAR IRODALOM A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN –

PORTRÉK: KÖLCSEY FERENC, VÖRÖSMARTY MIHÁLY 10 óra

Előzetes tudás Romantika; néhány népdal.


feladatok

Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok, kérdésfel-

vetések szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és

ítéletalkotásra. Az alkotók műveiben megjelenített egyéni és nemze-

ti sorsproblémák megértése és értékelése. A reformkor-nemzeti ro-

mantika-népiesség fogalmak tartalmának, szerepének és jelentősé-

gének felismertetése. Kölcsey- és Vörösmarty-művek befogadásá-

nak, értelmezésének elősegítése, jelentőségük megértése, elfogadá-

sa. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.


Magyar irodalmi élet a 19. század első felében. A reformkori nemzeti romantika. A népiesség programjai. Kölcsey Ferenc alkotói portréja; közéleti szerep, egyéni és közösségi sors. Hymnus és még egy lírai alkotása (pl. Elfojtódás; Vanitatum vanitas; Zrínyi dala; Zrínyi második éneke). Értekező prózája (pl. Nemzeti hagyományok és/vagy a Parainesis részlete). Vörösmarty Mihály portréja. Romantikus világlátás, tematika és képalkotás lírában és drámá-ban a Szózat; Előszó és még egy-két lírai alkotás (pl. Késő vágy; Gondolatok a könyvtárban; Az emberek; A vén cigány) alapján, illetve a Csongor és Tünde értelmezésével (pl. alapkérdések, értékszerkezet, motívumok, műfaji sajátosságok: mesejáték/drámai költemény). A tanuló

ismeri a magyar irodalom néhány sajátosságát a 19. század első felében;

felismeri a reformkor-nemzeti romantika-népiesség fogalmak tartalmát, szerepét és je-lentőségét;

tisztában van Kölcsey és Vörösmarty életművének jellegével, az alkotók helyével, sze-repével a magyar irodalom történetében;

műismereti minimuma: Kölcsey: Hymnus, Huszt és még egy lírai mű, egy értekező pró-zai részlet; Vörösmarty: Szózat, Előszó és még egy-két lírai mű, valamint a Csongor és Tünde; memoriterek;

Kölcsey és Vörösmarty kapcsán alkalmassá válik legalább négy alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; me-moriterek tolmácsolására.

Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra; Ének-zene: a magyar romantika más művészeti ágakban. Földrajz: az alkotókhoz kapcsolódó topológia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a reformkori művelődés és társadalmi élet.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés, intelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, romanti-kus irónia, drámai költemény.

Tematikai egység ÉLETMŰ – PETŐFI SÁNDOR 10 óra



254

Előzetes tudás

Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költe-mény.


feladatok

A lírai beszédmód változatainak értelmezése; Petőfi jellemző témá-inak, műfajainak, poétikai megoldásainak, versformáinak megkü-lönböztetése, jellemző hangnemeinek (pl. humor és irónia) befoga-dása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesz-tése. Felkészítés önálló műértelmezés megfogalmazására. Petőfi műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus be-fogadására.


Petőfi Sándor életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartás) és jellemző alkotások. A népi szemléletmód hatása; romantika és népiesség. Témák (pl. szerelem, táj, ars poetica), versciklusok; lírai műfajok és líratípusok (pl. dalok, helyzetdalok, ódák, elégiák, rapszódiák; tájlíra, forradalmi láto-másvers) és versformák változatossága; A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén és még leg-alább három-négy lírai alkotás elemző feldolgozása. Verses epika (pl. A helység kalapácsa mint eposzparódia; és/vagy Az apostol. A tanuló

ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Petőfi helyét, szerepét a magyar irodalom történe-tében; költészetének jellegét;

tisztában van a romantikus korstílus és a népiesség stílustendenciájának együtthatásával;

műelemzések során megismeri Petőfi jellemző témáit, műfajait, poétikai megoldásait, vers-formáit; megkülönbözteti jellemző hangnemeit (pl. humor és irónia);

képes önálló műértelmezés megfogalmazására;

műismereti minimuma: Az Alföld; Nemzeti dal; János vitéz; A puszta, télen; A XIX. század köl-tői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén és még három-négy mű és memorite-rek;

képessé válik Petőfi életművének bemutatására (legalább 10-12 lírai és 1-2 verses epikai alko-tás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Kapcsolódási pontok: Hon és népismeret: Petőfi emlékhelyek. Történelem: 1848 Földrajz: Petőfi életútjának topológiája. Vizuális kultúra; Ének-zene: a romantika művészete, Petőfi művek feldolgozásai (dal, rajzfilm, (hangoskönyv, színház). Ferenczi György és a Rackajam: Petőfi-cd Kirándulás: a PIM: Ki vagyok én? - Petőfi c. állandó kiállítására

KULCSFOGALMAK FOGAL-

MAK

Népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra, látomásköl-tészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő.


255

Tematikai egység LÁTÁSMÓD – JÓKAI MÓR 6 óra

Előzetes tudás Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség.


feladatok

A Jókai-regényekben fölmutatott erkölcsi, egyéni és nemzeti-közösségi problémakörök felismerése. Értékek és szerepek konflik-tusai. Jókai alkotásmódjának jellemzői, a romantikus ábrázolásmód sajátosságai és a romantikus regény jellemző műfaji változatai. Fel-készítés egy regény sokoldalú megközelítésére, önálló véleményki-fejtésre.


Jókai alkotásainak jellemzői, műfaji változatok az életművében; regényírói művészetének sajátosságai a romantikus prózaepika jegyében. Jókai Mór: Az arany ember (esetleg más regényének) elemző értelmezése sok szempontú megközelítéssel, pl.: a romantika megjelenési formái; műfaji változat; szerkezet, jellemábrá-zolás, hangnemi és motivikus összetettség. A tanuló

ismeri Jókai helyét a magyar regényirodalom történetében, alkotásmódjának jellem-zőit;

felismeri a romantikus ábrázolásmód sajátosságait és a romantikus regény jellemző műfaji változatait;

műismereti minimuma: egy regénye (pl. Az arany ember, Egy magyar nábob, Fekete gyémántok);

egy regényelemzés kapcsán képes önálló szóbeli tétel keretében egy elemzési feladat kifejtő megoldására.


Hon és népismeret; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; vizuális kultúra; ének-zene: a romantika művészete. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Jókai-művek filmes feldolgozásai.

Földrajz: a regény/ek topológiája

KULCSFOGALMAK FO-

GALMAK

Történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor, anekdota.


256

Tematikai egység ÉLETMŰ – ARANY JÁNOS 8 óra

Előzetes tudás

A bűn és bűnhődés erkölcsi kérdései.

Romantika, népiesség, elbeszélő költemény, életkép, episztola, bal-lada, ütemhangsúlyos és időmértékes verselési formák, felező ti-zenkettes versforma. Ismeretek Arany életútjáról, műveiről; kap-csolat Petőfivel.


feladatok

Az Arany-életműben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések felvetése és értelmezése. Arany költői szerepének, költészete jelle-gének megismertetése. Műelemzés, értelmezés: Arany jellemző lírai témái, műfajai, poétikai megoldásai, versformái és néhány ver-ses epikai alkotása. Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfo-galmazására, a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezé-sére, kritikus befogadására.


Arany János életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartások) és jellemző alkotá-sok. (Letészem a lantot, Epilogus és legalább még két-három lírai alkotás.) A ballada műfaji sajátosságai; tematikus és szerkesztésmódbeli különbségek a két ballada-korszak alkotásaiban (A walesi bárdok és még legalább 1-2 ballada). A Toldi estéje elemző bemutatása. A tanuló

ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Arany költői szerepét a magyar irodalom tör-ténetében; költészetének jellegét;

műelemzések során megismeri Arany jellemző lírai témáit, műfajait, poétikai megol-dásait, versformáit és néhány verses epikai alkotását;

képes lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására; a Toldi és a Toldi estéje néhány szempontú összevetésére;

műismereti minimuma: A walesi bárdok; Rege a csodaszarvasról; Toldi; Családi kör; további egy-két ballada; Toldi estéje; Letészem a lantot; Epilogus és még két-három lí-rai alkotás (memoriterek is);

képessé válik Arany életművének bemutatására (legalább 5-6 lírai alkotás, 2-3 ballada és a Toldi és a Toldi estéje alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelme-zésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Kapcsolódási pontok: Informatika: könyvtári és internetes tájékozódás. Etika: bűn, bűnhődés, testvérféltékenység. Történelem: lovagi tornák

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyos és időmértékes formák (és együtthatásuk), verstípusok (idő- és érték-szembesítés, létösszegzés).


257


MADÁCH IMRE: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA 4 óra

Előzetes tudás Alapvető drámai műfajok és formák. A romantika műfaji kevertsé-ge.


feladatok

Az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Annak belátása, hogy a küzdés és a ráhagyatkozó hit egymás erősítői az ember éle-tében. Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a mű megérté-sének támogatása (a tragédia műfaji változatának jellemzői, filozó-fiai, bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hősei; többféle világfelfo-gás egyidejű létezése; a drámai költemény mibenléte. Műértelme-zés többféle megközelítésből.


Madách Imre: Az ember tragédiája – sok szempontú műértelmezés. A drámai költemény műfajának következménye a szerkezetre és hősökre. Felépítés (cselekmény-szerkezet: keret- és történeti színek, személyiségközpontúan/lírai szerkezet: tematikus, szétválássorozat). Problematika, történelemszemlélet, bölcseleti háttér (szabadelvűség és pozitivizmus). Az idő, tér, anyag szerepe az emberiség és különböző szellemi irányok történetében. A tanuló

megismeri a drámai költemény műfaji változatának jellemzőit (filozófiai, bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hőseit; értelmezi a művet (lehetőleg többféle megközelí-tésből);

műismereti minimuma: a Tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memori-ter: részlet(ek) a műből, valamint szállóigévé vált sorok;


Kapcsolódási pontok: Etika; Filozófia: filozófiai irányzatok a 19. században. Kant, Hegel Dráma és tánc: színházművészet, a mű színrevitele különböző felfogásokban. Szinetár Miklós Az ember tragédiája c. filmadaptációja Szikora János rendezte Tragédia (videó felvételről) Jeles András: Angyali üdvözlet Jankovics Marcell: Az ember tragédiája Rajz és vizuális kultúra: Kass János illusztrációi Informatika, könyvtár: tájékozódás a Tragédia hazai és nemzetközi színházi előadásairól, for-dításairól, adaptációiról.


Drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter, ellenutópia, pozitivizmus.


258

Tematikai egység VILÁGIRODALOM – AZ EURÓPAI EPIKA ÉS LÍRA A ROMAN-

TIKA UTÁN (19. SZ. MÁSODIK FELE) 3 óra

Előzetes tudás Romantika és realizmus, hőstípusok (pl. karrierista hős, a felesleges ember, a hivatalnok).


feladatok

Az epikában a romantika és realizmus együtthatásának, folytonos-ságának felismertetése, a realista és naturalista stílusirányzat jel-lemzőinek értelmezése. Felkészítés világirodalmi alkotások önálló értelmezésére, stílusirányzatok jellemzői jegyeinek felkutatására.


A realista és naturalista epika jellemzői (esztétikai elvek, tematika, látásmód, stílus- és for-majegyek) a 19. század közepétől; a prózaepika újításai a kis- és nagyepikában. Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújítása (pl. a személyiség, a lírai köz-vetlenség háttérbe szorulása, a látomás felszabadítása, objektivizálódás). A tanuló

felismeri a romantika és realizmus együtthatását, folytonosságát az epikában; értel-mezi a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőit;

megismeri az impresszionista és (pre)szimbolista európai líra néhány sajátosságát;

képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a közös értelmezés után; néhány lírai alkotás értelmezésére;

műismeret: néhány mű/részlet, pl. Emily Brontë, Dickens, Flaubert, Lev Tolsztoj, Dosz-tojevszkij alkotásaiból, illetve Baudelaire, Rimbaud, Rilke, Whitman műveiből;

alkalmassá válik egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére.

Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra; Ének-zene: impresszionizmus, szimbolizmus más művészeti ágakban. Filozófia: a létre vonatkozó kérdések, etika, erkölcsfilozófia:

a világ töredezettségének és a személyiség osztottságának modern tapasztalata, önreflexivitás, Schopenhauer, Kierkegaard, Nietzsche, James, Bergson, Freud, Ének-zene: Pravoszláv liturgikus zene, Cseh-Bereményi: F. M. Dosztojevszkij és az ördög

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmere-gény, polifonikus regény, tolsztojizmus, regényciklus, l’art pour l’art, tiszta költészet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív líra, tárgyvers.


259

Tematikai egység MAGYAR IRODALOM A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN –

PORTRÉ: MIKSZÁTH KÁLMÁN 6 óra

Előzetes tudás Mikszáth Kálmán egy novellája, esetleg egy (kis)regénye (pl. Szent Péter esernyője).


feladatok

Néhány alapvető emberi léthelyzet megismerése (élet és halál, csa-lád, férfi-nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és bűnhődés). Az elbeszélő és állásfoglalásának viszonya az elbeszélő művekben. Annak belátása, hogy a régióhoz kötődés egyetemes emberi kérdések felvetését is jelentheti. Mikszáth alkotói portréjá-nak közvetítése, alkotásmódjának jellemzői, a novellaelemző kész-ség fejlesztése, a mikszáthi történetszövés megfigyelése, egy re-gény sok szempontú megközelítése.


A 19. század második felének irodalmi jellemzői – Vajda János. Mikszáth alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében; írásművészetének sajátosságai, stílusszintézise. A jó palócok novelláinak világa (legalább két mű elemzése). Egy Mikszáth-regény (pl. Beszterce ostroma) elemző értelmezése, sok szempontú megközelí-téssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlés-formák, hangnemek; problematika (pl. megkésettség, dzsentriábrázolás). A tanuló

tisztában van a 19. sz. második fele magyar irodalmának sajátosságaival;

ismeri Mikszáth helyét a magyar prózairodalom (regény és novella) történetében, al-kotásmódjának jellemzőit; képes egy regényének sok szempontú megközelítésére, sa-ját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló novellaértelmezésre;

műismereti minimuma: Vajda János egy műve; Mikszáth egy regénye (házi olvas-mány) és két novellája;



Etika: Mikszáth műveiben felvetett erkölcsi kérdések megvitatása, pl. a kapcsolatok világa, törvény és lelkiismeret.

Földrajz: a földrajzi tér regionális szerveződése, a Mikszáth-regény/ek topológiája.

KULCSFOGALMAK FO-

GALMAK

Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság.


260

A TOVÁBBHALA-

DÁS FELTÉTELEI

A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben alkal-mazza a művelt köznyelv nyelvhelyességi normáit. Képes a be-szédhelyzetnek, témának, célnak, közönségnek megfelelő szóbeli és írásbeli megnyilatkozásra. Képes szöveghű, értelmező felolvasásra, olvasható, rendezett írás-ra. Képes használni a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informati-kai technológiákra épülő) információhordozók használatát is. Ké-pes arra, hogy önállóan eligazodjon az információk világában; ér-telmesen tudjon élni az önképzés lehetőségeivel. Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsola-tos véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. Ké-pes szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és ér-telmezésére, e képesség alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, moti-vációkat, magatartásformákat. Ismeri a hivatalos írásművek jellemzőit, képes önálló szövegalko-tásra ezek gyakori műfajaiban. Képes egyszerűbb értekezés (kisér-tekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdé-seket, problémákat. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai nor-máit. Ismeri a magyar nyelv rendszerét, képes a grammatikai, szövegta-ni, jelentéstani, helyesírási jelenségek önálló fölismerésére, a ta-nultak tudatos alkalmazására. Tudja alkalmazni irodalmi alkotások műfaji természetének megfe-lelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Képes órai eszmecserében, vitában, érvelésben az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, saját véle-ménye újrafogalmazására. Képes tudásanyagának megfogalmazására, előadására a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, az olvasott, feldolgozott művekről. Be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek főbb jellemzői-nek bemutatására, a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű, lényegre törő ismertetésére, értelmezésére. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással.


261

11–12. ÉVFOLYAM

A magyar nyelvi képzés alapvető és elsődleges célja a felkészülés az érettségire. Ezért az

ismeretek elosztása, rendszerezése, arányainak meghatározása az érettségi vizsga követel-

ményeinek alapján történik. Minden ennek rendelődik alá. Alapvető feladat a szövegelem-

zési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai isme-

retekkel; a kritikai érzék továbbfejlesztése különféle műfajú és témájú és megjelenésű (pl.

multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek értelmezésében, szerkezeti és stiláris minősé-

gének értékelésében, saját szövegek alkotásában.

A tevékenységek iránya kiterjed a nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggései-

nek vizsgálatára, a saját nyelvhasználat kontrolljára; a kommunikációs helyzetnek megfelelő

nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A nyelvi tudatosság

fejlesztésének része a helyesírási ismeretek kibővítése. A tanulási képesség továbbfejleszté-

se, az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák

használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta lehetőségekkel.

A nyelvi képzés életszerű, gyakorlati tudásösszetevője a kommunikációs zavarok felfedezése, értelmezése, kezelési módok keresése.

A nyelvi magatartás és az általános nyelvi kultúra részeként cél a retorikai tudás növe-lése, ennek keretében néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzői-nek megfigyelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata); az érvelés technikájának megismerése és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása. Mind a problémamegoldó gondolkodást, mind a kreativitást növeli, ha a tanuló ismeri a deduktív vagy induktív érvelést, a cáfolat módszereit; képes szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozására. Retorikai tudását megfelelően képes használni a tanulásban és a társadalmi nyilvánosságban.

A nyelvi tanulmányok eredményeképpen a tanuló képes hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtésre és válogatásra többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, for-rásjegyzék készítésére.

A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában kész felelős magatartásra a magyar nyelv értékeinek őrzésében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társada-lomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészül az érett-ségire és a továbbtanulásra.

Az irodalomtanítás alapvető célja irodalmi művek olvasása, értelmezése, megvita-tása. A műveltségépítés szempontja a hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásá-nak, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és re-gényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepé-nek megértése.

Az irodalomértést elmélyítő, az önkifejezést, a gondolkodást támogató tevékenység művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban;


262

nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) bemutatása különböző néző-pontból, illetve különféle címzetteknek, önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgo-zott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával.

Mind az érvelőképességet, mind a szociális kompetenciák, mind az erkölcsi gondol-kodás fejlesztését támogatja a jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushely-zetek (pl. szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatott-ság), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása.

Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztését célozza né-hány szerző és mű utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kor-társ irodalomban, más művészeti ágakban.

Az önálló tájékozódás igényével is összefügg a nyitottság a jelenkori irodalmi szövegek befogadásában, megértésében a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt. E témakörben is kívánatos a tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológi-ákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televízi-ós, a filmes adaptáció néhány kérdésében.

Cél az irodalom határterületeihez tartozó modern kori alkotások feldolgozása, egy-két tipikus írott, digitális és filmes-audiovizuális műfaj megismerése. A kortárs irodalmi élethez tartozik az irodalom megjelenéseinek kutatása, felismerése más közegekben (pl. fil-men, rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben – pl. hangoskönyv, rádiójá-ték, megzenésített vers –, digitális közegben – pl. internetes közlés, multimédiás kiadás –); az adaptáció, a műfajcsere jelensége, jellegzetes megoldásai a posztmodern, kortárs magas művészeti és szórakoztató művekben. Fontos feladat a szórakoztató irodalom hatásának, vonzerejének és csapdáinak értelmezése (pl. tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumai-nak bemutatása, kultuszalkotások megismerése).


263

11. ÉVFOLYAM



Tematikai egység A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK A MÉRÉSE 2 óra

Mérés Bementi és kimeneti mérés a 11. évfolyamon.

MAGYAR NYELV

Tematikai egység KOMMUNIKÁCIÓ 8 óra

Előzetes tudás Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció.


feladatok

A különböző kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfe-lelő nyelvi és nem nyelvi jelek használata. Az egyes helyzetek által megkívánt formák megsértésének dekódolása, a szándék felismeré-se, megfelelő kezelése. A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány taktika elsajátítása. A manipulációs szándékok felismerése. Célzott felkészülés a szóbeli érettségire, az ott elvárt kommunikációs normák felismerése, gyakorlása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálá-sa ismeretlen kommunikációs helyzetben is. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A min-dennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken, valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs szándékok, hibás következtetések felismerése. A reklámok, internetes felüle-tek verbális és nem verbális közlési szándékának felismerése. A vizsgaszituáció (érettségi, munkahelyi megmérettetés) összetevőinek megértése, a célok, elvárások azonosítása, normák felismerése, sike-rességhez vezető stratégiák, magatartásmódok, kommunikációs formák azonosítása, gyakorlása (ver-bális és nem verbális egyaránt).

Kapcsolódási pontok: Mozgóképkultúra és médiaismeret: médiaműfajok és jellemzőik; médiatudatosság. A média társadalmi hatása. Dráma és tánc: beszédhelyzetek, dramatikus játékok. Vizuális kultúra: A vizuális kommunikáció különböző formái; megkülönböztetés, értelmezés.

KULCSFOGALMAK FO-

GALMAK

Kommunikációs zavar. Manipuláció. Elvárás. Megfelelés.


264

Tematikai egység RETORIKA 10 óra

Előzetes tudás A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelő szövegek értelmezése és alkotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek. Kultu-rált véleménynyilvánítás.


feladatok

A klasszikus retorika alapfogalmai. A hatásos érvelés technikájának, a legfőbb érvelési hibáknak a megismertetése. Önálló beszéd meg-írásához, annak a hatásos előadásához szükséges nyelvi, gondolko-dási képességek fejlesztése. Célzott felkészülés a szóbeli érettségire a retorikai eszközök használatával, a fontosságuk tudatosításával. Célzott felkészülés az írásbeli érettségire: érvelő fogalmazás.


A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása. A beszéd felépítése, a beszéd megszer-kesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érv felépítése. Az érvelés logiká-ja, technikája; az érvek elrendezése. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. Felkészülés az érettségi feleletre. Felkészülés állásinterjúra. A hatásos előadásmód eszközei. A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetekben. Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmácsolása.

Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: antik szónokok, neves magyar szónoklatok (pl. Kölcsey, Kossuth, Deák). Közéleti megnyilatkozások retorikája. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a meggyőzés, befolyásolás, a hatás eszközei. Dráma és tánc: a színpadi beszéd retorikai elemei, klasszikus monológok értelmezése. Matematika: bizonyítás, érvelés, cáfolat. Filozófia: Érvelési szerkezetek tudatosítása

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó, tör-vényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás). Szónoklat, bevezetés, elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás, kitekintés). Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem. Érvelés, indukció, dedukció.


265

Tematikai egység ÁLTALÁNOS NYELVÉSZETI ISMERETEK 10 óra

Előzetes tudás Kommunikáció, jelentéstan.


feladatok

A rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: általános, össze-foglaló ismeretek a nyelvről, a nyelv és az ember viszonyáról. Elmé-leti felkészülés az érettségire.


A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A kommunikáció univerzális jellege. Jelek, jeltípusok. Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyel-vek. Felkészülés az érettségire (az ismeretek tételek szerinti rendezése).

Kapcsolódási pontok: Idegen nyelvek: nyelvtípus, kommunikáció, nyelvi tolerancia. Vizuális kultúra: a vizuális nyelv összetevői.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló). Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv, jeltípusok.

Tematikai egység PRAGMATIKAI ISMERETEK 5 óra

Előzetes tudás Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek.


feladatok

A sikeres nyelvhasználat: a nyelv működésének, a nyelvhasználatnak a megfigyelése különböző kontextusokban, kü-lönböző cél elérésére. Annak megtapasztalása, hogy az emberek hogyan képesek a nyelvi szöveg által közvetített jelentésen túl is hatni, befolyásolni partnerüket, hogyan képesek megnyilatkozása-ikkal akár cselekvéseket is végrehajtani. A kulturált nyelvi magatar-tás fejlesztése: a magyar nyelv leggyakoribb udvariassági formái használati körének, nyelvi formáinak megfigyelése. Célzott felké-szülés a szóbeli érettségire, a vizsga kommunikációs és nyelvhasz-nálati sikerességi feltételei: a kulturált nyelvi viselkedés.


A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményeinek megtapasztalása. A társalgásban előfor-duló néhány jellemző deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata. Kapcsolódási pontok:

Idegen nyelvek: idegen nyelvi kommunikáció, udvariassági formák. Illemtan.

KULCSFOGAL-

MAK FOGALMAK

Megnyilatkozás. Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás. Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). Deixis. Együttműködési elv (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási).


266

IRODALOM

Tematikai egység MAGYAR IRODALOM –

A NYUGAT ÉS ELSŐ NEMZEDÉKE 8 óra

Előzetes tudás A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég magyar irodalma.


feladatok

Az európai és magyar irodalmi hagyományok és modernség iránya-inak összevetése, konfliktusai. Annak felismerése, hogy a magyar kultúra sokszínű törekvések együttese. Érvelő bemutatás: a Nyugat jelentősége a magyar kultúrtörténet-ben; a korban megismertetett stílusirányzatok néhány jellemzőjé-nek azonosítása. Értse egy folyóirat felépítését, tudjon benne tájé-kozódni.


A Nyugat mint folyóirat és mozgalom; szerkesztők, kritikusok, nemzedékek; célkitűzések. Juhász Gyula költészetének sajátosságai (pl. impresszionizmus, nosztalgia, emlékezés, leg-alább egy műve, pl. Tiszai csönd, Milyen volt; életképszerűség, leíró jelleg, pl. Tápai lagzi). Tóth Árpád lírájának jellemzői; tematikája, hangnemei, formái (magányélmény, elégikusság, impresszionizmus stb., legalább egy-két műve, pl. Hajnali szerenád, Esti sugárkoszorú, Elé-gia egy rekettyebokorhoz, Lélektől lélekig, Jó éjszakát!). Egy folyóirat (időszaki kiadvány) periodicitása, felépítése, folyóiratcikkek visszakeresése, hi-vatkozása. A tanuló

felismeri a Nyugat jelentőségét a magyar kultúrtörténetben; alkalmazza a nemzedék-korszakolást későbbi tanulmányai során;

tudja a korban megismert stílusirányzatok néhány jellemzőjét;

műismereti minimuma: Juhász Gyula egy műve, Tóth Árpád egy-két műve.

Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra; ének-zene: impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió más művészeti ágakban. A Nyolcak csoportja Bartók Béla zenéje Filozófia: életfilozófiák, időproblémák. Gulácsy Lajos Nakonxipán-képei


Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió.


267

Tematikai egység ÉLETMŰ – ADY ENDRE 14 óra

Előzetes tudás A Nyugat; stílusirányzatok a századelőn.


feladatok

Annak megértése, hogy a kulturális hagyományhoz, a nemzethez kötődés, a sorsvállalás sokféle hangon és módon jelentkezhet. A hazaszeretet és haladás kérdései. Ady költészetének befogadása: főbb alkotói korszakai, költői szerepe, költészetének jellege. Mű-elemzések, összpontosítva Ady jellemző köteteire, szerkesztési módszereire, lírai témáira, poétikai megoldásaira. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Önálló, több szempontú műértelmezések megfogalmazása a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésével is.


Ady Endre életműve. Kötet- és cikluskompozíció; költői szerepvállalás, az innováció szándé-ka. Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód; a versritmus megújítása. Meghatározó korszakok (pl. költői indulás, világháború), kötetek (pl. Új versek, A halottak élén), témák, motívumok (pl. magyarság, istenes, létharc, látomásszerű tájvers, ars poetica; élet-halál, hajó, ugar ) alapján. Jellemző alkotásainak értelmezése A Sion-hegy alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában és még 4-5 mű (memoriterek is), pl. Páris-ban járt az Ősz; A magyar ugaron; Harc a Nagyúrral; Hunn, új legenda; Bujdosó kuruc rig-musa; Az eltévedt lovas; Emlékezés egy nyár-éjszakára stb., esetleg egy-egy részlet publi-cisztikájából is). Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelení-tésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. A tanuló

ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Ady helyét, költői szerepét a magyar iroda-lom történetében; költészetének jellegét;

tisztában van a 20. sz. eleji magyar irodalom sajátosságaival és a megújítás szándéká-val;

műelemzések során megismeri Ady jellemző köteteit, szerkesztési módszereit, lírai témáit, motívumait, poétikai megoldásait;

képes önálló versértelmezések megfogalmazására;

műismereti minimuma: A Sion-hegy alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában és még 4-5 mű;

képessé válik az Ady-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 10 lírai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadá-sára; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácso-lására.

Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: társadalmi modernizáció, városiasodás, a modern újságírás. Vizuális kultúra: Ady-illusztrációk. Vajda Lajos önarcképei Földrajz: Ady-emlékhelyek topológiája. Informatika: tájékozódás a Nyugat digitalizált változatában.

KULCSFOGALMAK FO-

GALMAK

Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, tagoló vers, kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés.


268

Tematikai egység PORTRÉ – MÓRICZ ZSIGMOND E: 10 óra

Előzetes tudás Realista és naturalista epika, Móricz egy műve, pl. Hét krajcár vagy Légy jó mindhalálig/Pillangó/Árvácska.


feladatok

Móricz helyének, látásmódjának, kérdésfeltevéseinek, alkotásmód-ja jellemzőinek megismerése; felkészítés önálló novellaelemzések megfogalmazására, megvitatására.


Móricz alkotásainak jellemzői, írásművészetének sajátosságai; naturalista és realista ábrá-zolásmódja. Tárgykörök, témák (pl. paraszti, dzsentri; szegénység) és műfaji változatok (novella, elbeszé-lés, történeti példázat, idill-típusú regény stb.). Novelláinak világa (legalább két mű elemzése, pl. Tragédia, Szegény emberek, Barbárok). Egy Móricz-regény (pl. Úri muri, Rokonok, Sárarany, Az Isten háta mögött) elemző értelme-zése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika (pl. vívódó hősök, dzsentriábrázolás). A tanuló

ismeri Móricz helyét a magyar epika történetében; alkotásmódjának jellemzőit;

képes néhány alkotásának sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló műértelmezésre (novellaelemzések megfogalmazására);

műismereti minimuma: Móricz egy regénye (házi olvasmány) és egy novellája;



Mozgóképkultúra és médiaismeret: Móricz-művek filmes, televíziós adaptációi (pl. Pillangó, Égi madár, Rokonok, Barbárok, Árvácska).

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Realista és naturalista ábrázolásmód, népi írók mozgalma.


269

Tematikai egység AVANTGÁRD IRÁNYZATOK A VILÁGIRODALOMBAN –

A MAGYAR AVANTGÁRD 6 óra

Előzetes tudás Stílusirányzatok a századfordulón.


feladatok

Modernség és hagyomány kérdésfelvetései a magyar avantgárd irodalomban. A 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttének, esztétikai elveinek, poétikai megoldásainak feltárása.


Futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus: néhány alkotó, néhány irodalmi alkotás (pl. Marinetti, Majakovszkij; Trakl, G. Benn; Apollinaire, Éluard műveiből). A magyar avantgárd sajátosságai, az aktivizmus programja; Kassák Lajos szerepe (egy-két művének ismerete, pl. Mesteremberek; A ló meghal...). A tanuló

megismeri a 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttét, a csoportok, programok szándé-kait, esztétikai elveit, poétikai megoldásait;

a magyar avantgárd sajátos helyzetét, Kassák szerepét.

Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra; Mozgóképkultúra és médiaismeret: az avantgárd a képzőművészetekben (futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, kubizmus, konstruktivizmus, dada); az expresz-szionista és szürrealista filmművészet. Fritz Lang: Metropolis


Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, szabad vers, szimultanizmus, önműködő írás, képvers.


270

Tematikai egység ÉLETMŰ – KOSZTOLÁNYI DEZSŐ 14 óra

Előzetes tudás Kosztolányi egy novellája és lírai alkotása(i), memoriterek.


feladatok

A személyiség, az egyediség tisztelete, a közös emberi sorsból faka-dó szolidaritás. Kosztolányi jellegzetes lírai témáira, poétikai meg-oldásaira összpontosító műelemzések. Kis- és nagyepikájából né-hány jelentős darab értelmezése.


Kosztolányi Dezső életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák; világkép, művészetfelfogás (homo aestheticus); stílusirányzatok (pl. impresszionizmus, expresszionizmus); viszonya az anya-nyelvhez. Jellemző lírai tematika; hangnemek, műfajok, versciklusok (pl. A szegény kisgyermek pana-szai); Számadás-kötet; kis- és nagyszerkezetek; ars poeticák; legalább 4 lírai alkotás, köztük: Hajnali részegség, Halotti beszéd. Novellák (pl. A kulcs, Fürdés stb.) és novellaciklusok (Esti Kornél-novellák). Egy Kosztolányi-regény (pl. Édes Anna, Pacsirta) elemző értelmezése, sok szempontú meg-közelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika. A tanuló

ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Kosztolányi helyét, szerepét a magyar iroda-lom történetében; írásművészetének jellegét;

tisztában van a Nyugat első nemzedéke tevékenységével, jelentőségével;

műelemzések során megismeri Kosztolányi jellemző lírai témáit, poétikai megoldásait; kis- és nagyepikájának néhány jelentős darabját;

műismereti minimuma: Kosztolányi egy regénye és két novellája; lírai alkotásai, Haj-nali részegség, Halotti beszéd és még egy-két műve (memoriter is);

képessé válik a Kosztolányi-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 4 lírai alko-tás, egy regény, két novella alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értel-mezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejté-sére, memoriterek tolmácsolására.

Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: urbanizáció, kulturális élet, sajtó. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Kosztolányi-művek filmes feldolgozásai. Pacskovszky József: Esti Kornél csodálatos utazása Etika; Filozóia: filozófiai, lélektani irányzatok, pl. a freudizmus és hatása.


Versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan.


271

Tematikai egység LÁTÁSMÓDOK: KARINTHY FRIGYES, KRÚDY GYULA 6 óra

Előzetes tudás Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet; paródia.


feladatok

A nosztalgia és humor szerepe a műalkotásban és az ember önér-telmezésében. Az alkotói életútra összpontosító bemutatás: Karin-thy és Krúdy helye a korszakban; alkotás- és látásmódjuk jellemzői. Önálló tájékozódás, műválasztás, műértelmezések, összehasonlító elemzések.


Karinthy kisepikájának jellemzői választott novella (pl. A cirkusz; Találkozás egy fiatalember-rel; Barabbás) és a Tanár úr kérem karcolatgyűjtemény darabjai alapján. Humorfelfogása (humoreszkjei). Irodalmi karikatúrák (néhány, már megismert szerző/mű és paródiája) az Így írtok ti szemel-vényei alapján. Krúdy Gyula írói világa, egyéni hangja legalább egy Szindbád-novella alapján (pl. Negyedik út, Ötödik út); anekdotikusság, az idő és az emlékezés formaalkotó szerepe. A Krúdy-művek atmoszférájának, témáinak, alakjainak, motívumainak megidézése. A tanuló

kijelöli Karinthy és Krúdy helyét a korszakban (újságírás; Nyugat, illetve csoporthoz nem tartozás); ismeri alkotás- és látásmódjuk jellemzőit;

képes néhány alkotás értelmezésére, műelemzések kritikus befogadására, saját állás-pont kifejtésére és adott szempontú, önálló műmegközelítésre (pl. novellaelemzések megfogalmazására);

képessé válik összehasonlító elemzésekre (párnovellák, pl. A jó tanuló felel/A rossz tanuló felel; ellentétesek, pl. Magyar dolgozat/Röhög az egész osztály); mű és paró-diája összevetésére; novellaciklus és film összehasonlító elemzésére;

műismeret: Karinthy (választható valamely műve); Krúdy egy novellája.

Kapcsolódási módok: Mozgóképkultúra és médiaismeret: Huszárik Zoltán Szindbádja. Karinthy műveinek filmes adaptációi, műveinek előadó-művészeti példái. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: urbanizáció, városi élet Budapesten.


Humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia.


272

Tematikai egység ÉLETMŰ – BABITS MIHÁLY 14 óra

Előzetes tudás A Nyugat mint folyóirat és mozgalom.


feladatok

A lét erkölcsi aspektusai a háború, világégés idején. Betegség és prófétai küldetés értelmezési lehetőségei. Babits főbb alkotói kor-szakainak, helyének, szerepének megismertetése, műértelmezések: jellemző témák, hangnemek, motívumok, poétikai megoldások fel-tárása.


Babits Mihály életműve. Pályaszakaszok, kötetek, költői magatartásformák (pl. pályakezdés; világháborúk ideje; kései költészet); életérzések, világkép, értékrend, művészetfelfogás (ho-mo moralis); a bölcseleti, filozófiai érdeklődés hatásai. Magyarság és európaiság. Szerepe a Nyugat mozgalmában; irodalmi kapcsolatai. Stílusirányzati sokszínűsége (pl. impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus); klasszicizálás, antikizálás; hagyomány és modernség egysége. Jellemző lírai tematika, költői magatartás (békevers, pl. Húsvét előtt; a prófétaszerep elutasí-tása vagy vállalása, pl. Mint különös hírmondó); versszerkezetek, hangnemek, formák, motí-vumok gazdagsága (pl. Esti kérdés, Ősz és tavasz között); ars poeticus alkotások (pl. A lírikus epilógja; Cigány a siralomházban; Csak posta voltál). A Jónás könyve mint az ószövetségi példázat parafrázisa. Jónás és az Úr magatartása. Nyelv-használati és hangnemi összetettség. A tanuló

ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Babits helyét, szerepét a magyar irodalom és a Nyugat történetében; írásművészetének jellegét;

tisztában van a Nyugat első nemzedéke tevékenységével, jelentőségével;

műelemzések során megismeri Babits jellemző lírai témáit, poétikai megoldásait és a Jónás könyvét;

képes Babits-művek önálló értelmezésének megfogalmazására;

műismereti minimuma: Esti kérdés, Ősz és tavasz között és még egy-két műve (me-moriter is) és a Jónás könyve;

képessé válik a Babits-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább négy lírai alkotás); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra: Babits- portrék. Informatika: adattárak internetes közlések (pl. a Nyugat), hanganyagok. Etika; Filozófia: filozófiai, etikai irányzatok és hatásuk. Bergson Történelem: Babits: Magyar költő kilencszáztizenkilencben – Vita és vallomás Nemes Nagy Ágnes: A hegyi költő


Prófétaság, küldetéstudat, rájátszás.


273


A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus

végén

A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megvá-lasztja a megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget. Al-kalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvvál-tozatok nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és értelmezni az attól eltérő nyelvváltozatokat. Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovi-

zuális, digitális szövegeket. Az értő, kritikus befogadásra is ala-

pozva képes önálló szövegalkotásra néhány publicisztikai, audio-

vizuális és informatikai hátterű műfajban, a képi elemek, lehető-

ségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek ki-

használásával.

Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. in-formatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát is. Képes arra, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjon el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjon élni az önképzés lehetőségeivel. Bizonyítja szövegelemzési, szövegértelmezési jártasságát a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek al-kalmazásával; a szépirodalmi szövegek mellett képes szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai ala-pú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Bizonyítja különféle szövegek megértését a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzői-re, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. A hivatalos írásművek műfajaiban képes önálló szövegalkotásra (pl. önéletrajz, motivációs levél). Képes olvasható, rendezett írásra. Képes szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére, értelmezésére (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képességek alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Tudja alkalmazni a művek műfaji természetének, poétikai jellemzői-nek megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módo-kat. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, álláspontokat, motivá-ciókat, magatartásformákat, képes ezek értelmezésére, önálló érté-kelésére. Képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával történő bemutatására, következtetések megfogalmazására. Részt vesz elemző beszélgetésekben, ennek tartalmához hozzájárul saját véleményével. Képes az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, elté-rő vélemények megértésére, újrafogalmazására.


274

12. évfolyam

Éves óraszám: Esti tagozat (E): 77 óra

Heti óraszám: Esti tagozat: anyanyelv, kommunikáció: 0.5 óra irodalom: 2 óra

ANYANYELV

Tematikai egység SZÖVEGALKOTÁS 10 óra

Előzetes tudás

A kommunikációs céloknak megfelelő szövegalkotás. Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi jellem-zőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak, címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök alkalmazása.


feladatok

Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és elektronikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése. A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusok-ban a közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő szövegalkotás. Esszéírási gyakorlatok. Felkészülés az írásbeli érett-ségire: az esszéírásra.


Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájé-koztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészítésekkel). Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris le-hetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Az érvelő esszé szerkezete.


Informatika: szövegszerkesztési, könyvtárhasználati, információkeresési ismeretek. Filozófia: A globális világ kihívásaira kínált erkölcsfilozófiai válaszok megfogalmazása.

KULCSFOGALMAK FO-

GALMAK

Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé.


275

Tematikai egység NYELV ÉS TÁRSADALOM 2 óra

Előzetes tudás A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek, nyelvi tudatosság, egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek.


feladatok

A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete. A vitakészség, a meggyőző érvelés fejlesztése: ismeret és véle-ményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvé-delem és nyelvművelés). Nyelvi tudatosság növelése: a saját és a közvetlen környezet nyelv-használatának azonos és eltérő vonásainak, valamint nyelvjárási szövegek jellemzőinek megfigyelése. Elméleti felkészülés az érettségire (az ismeretek tételek szerinti rendezése).


Nyelvünk helyzete a határon túl. Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma. A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk. A köznyelv jellemzői, használati területe. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati köre, szókin-cse. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, funkciójuk. A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői, területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői. A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra..

Kapcsolódási pontok: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi nemzetiségek, bevándorló magyarság, szórványmagyarság kialakulásának történelmi, társadalmi okai, tendenciái. Mozgóképkultúra és médiaismeret: az információs társadalom, mediatizált nyelvhasználat. Földrajz: a magyar nyelvhasználat területi tagolódása.

KULCSFOGALMAK FO-

GALMAK

Nyelvművelés, nyelvtörvény, norma. Nyelvváltozat. Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó. Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv. Szleng, argó.


276

Tematikai egység NYELVTÖRTÉNET 3 óra

Előzetes tudás A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány alapvető kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódá-sa, nyelvjárások.


feladatok

A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése. Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. Elméleti felkészülés az érettségire (az ismere-tek tételek szerinti rendezése).


Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyí-tékai, története, kutatói. A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörté-neti-nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szerep-lői, a magyar nyelv sztenderdizációja.


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a magyar nép vándorlásának története, nyelvemlékek, kódexek.


Nyelvtípus, nyelvcsalád. Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság. Nyelvemlék. Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó. Nyelvújítás, ortológus, neológus. Szinkrón és diakrón nyelvszemlé-let.


277

IRODALOM

Tematikai egység ÉLETMŰ – JÓZSEF ATTILA 13 óra

Előzetes tudás József Attila: Altató; Betlehemi királyok; Mama.


feladatok

Annak felismerése, hogy a társadalmi-szociális elkötelezettség és az egyéni lét értelmezése egyszerre van jelen az életműben. Az életmű főbb alkotói korszakainak többféle megközelítésmódot alkalmazó megismertetése. József Attila helye, szerepe a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellege. Műelemzések: jellemző lírai témák, stílusirányzati jellemzők, p oétikai megoldások feltárá-sa. Felkészítés önálló versértelmezések megfogalmazására, véle-mények, interpretációk befogadására.


József Attila életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák (pl. Tiszta szív-vel; Tudod, hogy nincs bocsánat); világkép, költészetfelfogás (pl. Ars poetica; Thomas Mann üdvözlése). Jellemző lírai tematika (pl. Külvárosi éj; Óda; Nem emel föl); gondolati költészet 1932–1934 között (pl. Téli éjszaka; Reménytelenül; A város peremén); kései költészet (közéleti, pl. Le-vegőt; A Dunánál; Hazám; szerelmi, pl. Nagyon fáj; tragikus önsors versek, pl. Karóval jöt-tél; Talán eltűnök hirtelen...). Versszerkezetek, verstípusok, hangnemek, formák, témák, motívumok (pl. gyermek, éjszaka, külváros, bűntudat) gazdagsága. Komplex költői képek (síkváltások). A tanuló

ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; József Attila helyét, szerepét a magyar iroda-lom történetében; írásművészetének jellegét;

műelemzések során megismeri József Attila jellemző lírai témáit, motívumait, poétikai megoldásait;

képes önálló versértelmezések megfogalmazására;

műismereti minimuma: Külvárosi éj; Óda; Tudod, hogy nincs bocsánat és még 4-5 műve (memoriter is);

képessé válik az életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 12 lírai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Kapcsolódási pontok: Informatika: könyvtári és internetes tájékozódás József Attila dokumentumokról. Ének-zene: megzenésített költemények. Etika; Filozófia: korabeli irányzatok és hatásuk; filozófiai kérdésfelvetések.


Komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, időszembesítés, önmegszólítás.


278

Tematikai egység PORTRÉ – RADNÓTI MIKLÓS 9 óra

Előzetes tudás Radnóti egy-két műve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is). Klasszicizálás, antikvitás; idill, tragikum; az ekloga műfajának törté-nete.


feladatok

Költői magatartásformák, jellemző műfajok, témák több szempontú megközelítése. A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása.


Radnóti Miklós portréja. Életút és életmű egysége (haláltudat, munkaszolgálat, lágervers; idill és tragikum). A kor jellemzői (pl. Töredék), Radnóti tragédiája és költői magatartásformái (jóság, tiltakozás, lázadás, emlékezés, emberség, hazaszeretet, pl. Nem tudhatom, hitvesi költészet, pl. Tétova óda, Levél a hitveshez). Jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében; műveinek formai és stiláris sajátosságai (avantgárd, szabad vers, klasszicizálás stb.). Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és legalább még egy mű alapján, pl. Negyedik ecloga). A Taj-tékos ég és a Bori notesz (pl. Erőltetett menet, Razglednicák). A tanuló

tisztában van Radnóti életművének jellegével; a költő helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; Vergilius rá tett hatásával;

felismeri jellemző műfajait, versformáit;

műismereti minimuma: Nem tudhatom, Hetedik ecloga és még két műve;

Radnóti kapcsán alkalmassá válik legalább 4 alkotásának és a műveiről szóló vélemé-nyeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; me-moriterek tolmácsolására.


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: munkaszolgálat, munkatábor.

Földrajz: emlékhelyek, Radnóti életének, sorsának topológiája.


Eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica.


279

Tematikai egység PORTRÉK – SZABÓ LŐRINC, MÁRAI SÁNDOR, PILINSZKY JÁNOS,

WEÖRES SÁNDOR, OTTLIK GÉZA 13 óra

Előzetes tudás A 20. századi magyar irodalom néhány jelentős szerzőjének már megismert életműve vagy portréja.


feladatok

A lírai beszédmód változatainak értelmezése; a korszakra és az egyes alkotókra jellemző beszédmódok feltárása, néhány jellegze-tes alkotás összevetése. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felké-szítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek ön-álló feldolgozására és megosztására.


Szabó Lőrinc költészetének jellege, pl. a Lóci-versek, Az Egy álmai; a Semmiért egészen és versciklusainak (pl. a Tücsökzene) néhány darabja alapján. Weöres Sándor költészetének tematikus és formai változatossága (pl. a Rongyszőnyeg; Ma-gyar etüdök alapján); gondolati költészete; szerepversei, stílusutánzatai (pl. a Psyché sze-melvényei). Pilinszky János világlátásának tükröződése költészetében; alkotásmódjának, poétikai megol-dásainak, motívumainak sajátosságai (a Harmadnapon és még egy műve alapján, pl. Négyso-ros, Francia fogoly, Harbach 1944, Apokrif stb.). Márai Sándor életműve néhány epikus szemelvény alapján (pl. Egy polgár vallomásai; A gyertyák csonkig égnek; Napló); esszérészlet (pl. Füves könyv) és lírai alkotás (Halotti beszéd) alapján; az emigráns léthelyzet hatása. Ottlik Géza: Iskola a határon – sok szempontú regényértelmezés. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló

tisztában van az adott 20. századi szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében;

műismereti minimum: Szabó Lőrinc egy-két műve, Weöres Sándor egy-két műve; Pi-linszky János Harmadnapon és még egy műve;

választhat: Márai Sándor egy-két alkotása; Ottlik Géza egyik műve;

a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.


Mozgóképkultúra és médiaismeret: Bódy Gábor: Psyché. Ének-zene: Palya Bea: Pszyché (Hangzó Helikon) Informatika: adattárak, honlapok, önálló tájékozódás pl. a Márai-és az Ottlik- kultuszról.


Szerepvers, stílusutánzás, négysoros.


280

Tematikai egység LÁTÁSMÓDOK – ILLYÉS GYULA, NÉMETH LÁSZLÓ, ÖR-

KÉNY ISTVÁN, NAGY LÁSZLÓ 15 óra

Előzetes tudás Képesség lírai, epikai művek, drámák értelmezésére, önálló feldol-gozására.


feladatok

Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értel-mezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. Annak felismerése, hogy az írói-költői felelősség, szociális-társadalmi együttérzés változatos módon, műfajban és tematiká-ban szólalhat meg. Szerzők több szempontú bemutatása, életművük jellege, szerepük a magyar irodalomban.


Illyés Gyula lírájának sajátosságai az Egy mondat a zsarnokságról és más műve alapján (pl. Bartók, Koszorú); az irodalmi szociográfia műfaja, l. Puszták népe (vagy részletek). Németh László egy regénye (pl. Iszony) vagy egy drámája (pl. II. József; A két Bolyai). Nagy László költői világa, alkotásmódja (pl. népiesség, hosszúénekek, montázstechnika, kép-rendszer, portrévers, képvers) egy-két műve alapján (pl. Himnusz minden időben; Ki viszi át a szerelmet; József Attila!; Menyegző). Örkény István groteszk látásmódja néhány egyperces novella és/vagy a Tóték alapján. A vá-lasztott szerzőkhöz, művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló

tisztában van az adott 20. századi szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében;

műismereti minimuma: Illyés Gyula egy műve;

továbbá választhat: Németh László egy műve; Örkény István néhány műve; Nagy Lász-ló egy-két műve; esszérészlet Illyés Gyula, Németh László műveiből;

a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.


Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, portrévers, képvers, gro-teszk látásmód, egyperces novella.


281

Tematikai egység PORTRÉK, LÁTÁSMÓDOK A KORTÁRS IRODALOMBÓL

(VÁLASZTHATÓ SZERZŐK, MŰVEK) 7 óra

Előzetes tudás A 20. és 21. századi magyar irodalom tendenciái.


feladatok

Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értel-mezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. Annak a belátása, hogy a kortárs törekvések megismerése segíti a körülöttünk levő világ megértését. Kortárs irodalom: a tájékozottság növelése, az eligazodás támoga-tása; a fogalmi műveltség bővítése. Kortárs alkotások értelmezése, a művekről szóló vélemények, elemzések mérlegelése. A kortárs irodalmi élet több szempontú bemutatása. Az elektronikus tömeg-kommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei.


Szemelvények a kortárs szépprózai alkotásokból, lírai művekből, esszéirodalomból. A kortárs dráma és színház világa (egy választott mű elemzése). Irodalmi díjak és díjazottak (a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című regénye). Kortárs irodalmi élet. A választott szerzőkhöz, művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló

tisztában van a kortárs irodalomból választott szerzők életművének jellegével; az al-kotók helyével, szerepével;

megismeri a kortárs irodalom néhány törekvését, sajátosságát, a posztmodern, digitá-lis irodalom, hangoskönyv fogalmát;

választhat műelemzést/műajánlást egyéni olvasmányélményei alapján;

értelmez egy kortárs drámai alkotást (lehetőleg megtekinti színházban/felvételről);

a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

legalább egy szerző 2-3 lírai vagy 1-2 epikai művének értelmezése) 1980-tól napjain-kig).

Kapcsolódási pontok: Informatika: internetes közlés, irodalmi adattárak és honlapok. Könyvtárak. Folyóiratok. Dráma és tánc: a kortárs színház irányzatai, példái. Mozgóképkultúra és médiaismeret: az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom köl-csönhatásának új jelenségei.


Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, hangoskönyv, digitális közlés.


282

Tematikai egység AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI –

A RÉGIÓ KULTURÁLIS HAGYOMÁNYAI 5 óra

Előzetes tudás Népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Szórakoztató iroda-lom, slágerszöveg.


feladatok

Az esztétikai és művészeti tudatosság alakítása, fejlesztése. Az iro-dalmiság változó fogalmának áttekintése, példákkal. Több szem-pontot érintő megbeszélés az ízlésről, annak kontextusairól, alaku-lásáról. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének igénye. A régió hagyományainak, művészeti életének, emlékeinek megis-merése.


A szórakoztató irodalom típusai, hatáskeltő eszközei és sajátos műfajainak jellemzői (pl. fantasy-irodalom, detektívregény, sci-fi, lektűr; dalszöveg). Az irodalom filmen; filmes fel-dolgozások. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek. A régió kulturális hagyományai. A tanuló

tisztában van az irodalmiság változó fogalmával;

megérti az ízlés kontextuális függőségét;

alakul igénye és képessége az ízlés önálló fejlesztésére;

fejlődik médiatudatossága, esztétikai és művészeti tudatossága;

választhat műelemzést/műajánlást egyéni olvasmány-élményei/filmélményei alapján;

a tárgykör kapcsán alkalmassá válik a jelenségekről/művekről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére.


283

Kapcsolódási pontok: Vizuális kultúra: kortárs művészet. Mozgóképkultúra és médiaismeret: filmes feldolgozások, mediatizált kultúra. Ének-zene: a zene fogyasztásának jelenségei, zenei szubkultúrák. Társadalomismeret: a kulturális fogyasztás társadalmi jellemzői; értékviták. Vizuális kultúra; Hon és népismeret; Földrajz; Történelem, társadalmi és állampolgári ismere-tek: régió, tájegység, történelmi emlékezet, emlékhely, hagyomány. Társadalomismeret: civil társadalom, a lokális kulturális szerveződések jelentősége.


Ízlés, értelmezés, szórakoztatás, populáris kultúra, kultusz, divat, irodalmi ismeretterjesztés, digitális kultúra, (filmes) adaptáció. Ré-gió, regionalitás, hagyomány, folklór.


284

KÖVETELMÉNYEK

A 12. ÉVFOLYAM

VÉGÉN

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus

végén

Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Képes definíció, ma-gyarázat, prezentáció, értekezés (kisértekezés) készítésére az olvas-mányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Bizonyítja a magyar nyelv rendszerének és történetének ismeretét, a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, a tanultak tudatos alkalmazását. Átfogó ismerettel bír a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyel-vi állandóság és változás folyamatáról. Anyanyelvi műveltségének fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokon-ságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés kapcsolatának tudatosítása. Tájékozott az olvasott, feldolgozott lírai alkotások különböző műfajai-ban, poétikai megoldásaiban, kompozíciós eljárásaiban. Képes tudásanyagának többféle szempontot követő megfogalmazásá-ra írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. Meggyőzően be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erköl-csi tartalmának tárgyszerű ismertetésére. Be tud mutatni műveket, alkotókat a magyar és világirodalom korsza-kaiból, továbbá a kortárs irodalomból. Képes művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése, az evokáció, az intertextualitás példáinak bemutatására. Képes külön-böző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú értelmezésére, összevetésére. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására, kifejező szövegmondás-ra.

Matematika


A/2. változat





286

9-12. ÉVFOLYAM (ESTI TAGOZAT)

A felnőttek gimnáziumában a matematika oktatásának célja a tanulók matematikai kompe-

tenciájának fejlesztése, amivel természetesen növeljük a tanulóink esélyeit az életben, a

munkaerőpiacon, az egész életen át tartó tanulásban. A tanuló képes lesz matematikai prob-

lémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modelleket alkotni, használni.

Felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezeket

pontosan megfogalmazni. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslé-

sében, a mennyiségek összehasonlításában. Képes következtetésre épülő problémamegoldás

során az egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. Képessé válik konkrét tapasztala-

tok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érveket, cáfola-

tokat megfogalmazni, egyes állításait bizonyítani. Fontos, hogy hangsúlyozottan építsünk a

felnőtt tanulók előzetes élet- és munkatapasztalataira.

A felnőttek középiskolájában sajátos problémák közepette kell ezt a célt megvalósítani. Egy-

részt az iskola itt igen vegyes előképzettségű, korosztályú és motivációjú fiatalokkal – és idő-

sebbekkel — találkozik, másrészt a nappalis időkeretnél kevesebb kontakt órában a tanuló-

kat ugyanarra az érettségi vizsgára kell felkészíteni.

A felnőttoktatási középfokú intézményekbe jelentkezőkről feltételezhető, hogy nagyon

különböző felkészültségűek, különböző körülmények között, különböző színvonalon,

különböző időpontokban szerezték meg az alapfokú végzettséget. Ezért a középiskola első

évfolyama az általános iskolai tananyag alapos, konkrét feladatokhoz kapcsolódó

ismétlésével kell hogy kezdődjön. Az ismétlés során mutassuk meg a tanult matematikai

ismeretek rendszerét, az egyes fogalmak kialakulásának és fejlődésének útját, mutassuk meg

a folyamatot, amely a probléma felvetésétől a megoldásig vezet. Egy jól strukturált

ismétlésből szinte észrevétlenül térhetünk rá az új tananyagra.

A felnőttoktatásban hangsúlyosan beletartozik a tananyag feldolgozásának idejébe az az idő,

amit a tanuló otthon, önálló tanulással tölt. Ez sok tekintetben igényli a nappalistól eltérő

287

tanítási módszerek alkalmazását. Fontos a tanulók előzetes (nem csak matematikai)

ismereteinek elismerése, beépítése az órai munkába (ezek adják a felnőttoktatás plusz

előnyeit).

A hangsúlyokat a matematika oktatás során a következő területekre, tevékenységekre kell

helyeznünk:

Hétköznapok matematikája (gyakorlat, becslés, kerekítés, fejben számolás).

Kommunikáció fejlesztése (szöveges problémamegoldás).

Szövegek matematikai tartalmának értelmezése, elemzése. A kombinatorika, valószí-

nűség, statisztika elemei.

Matematikai modell és alkalmazhatósága.

Algoritmus, kiszámíthatóság.

Mennyiségek közötti kapcsolat (függvény, illetve valószínűségi) megértése.

Többféle megoldási mód keresése.

Önellenőrzés módjai (eredmény realitása).

Számológép és számítógép használata.

A matematika tanításának kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági kompetenciák ki-

alakításában. Bevezetünk feladatainkban pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, köl-

csön, kamat, értékcsökkenés, -növekedés, törlesztés, futamidő stb.

A NAT néhány nagy matematikus nevének ismeretét írja elő: Eukleidész, Pitagorasz,

Descartes, Bolyai Farkas, Bolyai János, Thalész, Euler, Gauss, Pascal, Cantor, Erdős, Neumann.

A felnőtt tanulók esetében fontos az önálló tanulás, otthoni ismeretszerzés, melynek

legfontosabb eszköze napjainkban a számítógép, az internet. Elvárás lehet, hogy egyes ada-

toknak, fogalmaknak, ismereteknek könyvtárban, interneten nézzenek utána. Ez a kutató-

munka hozzájárulhat a tanulók digitális kompetenciájának növeléséhez, ugyanúgy, mint a

geometriai és egyéb matematikai programok használata is.

A kezdő évben év elején, egyébként minden tanév végén szükség van annak rövid ösz-

szefoglalására, miről is szól, milyen témakörökkel foglalkozik a matematika, ill. milyen eleme-

288

ivel ismerkedhettek meg az elmúlt tanulási szakaszban. Mivel itt az iskolába járók fő célja az

érettségi vizsga (kisebb arányban várható felsőfokú továbbtanulás), hangsúlyozni kell, mely

ismeretek, módszerek tartoznak a legfontosabb érettségi követelmények közé. (Ez a felnőtt

tanulóknál sokkal jobban, célirányosabban megvalósítható, mint a tanköteles korúak tanítása

során.)

A szabadon tervezhető tanórákkal nagyjából minden évfolyamon ugyanazok az ajánlások, de

a 12. évben már az érettségire való felkészülés a fő cél.

A 12. évfolyamon a matematika tanmenetbe kerüljön bele egy „próba érettségi” jellegű mé-

rés, amikor egy már lefolyt érettségi feladatsorát önállóan (szigorú érettségi formák közepet-

te) oldják meg. A javító kulcs és az érettségi vizsgaszabályzat alapján történjen meg a dolgo-

zatok javítása, ezt feltétlen kövesse a tanulókkal történő átbeszélése a feladatoknak, megol-

dásoknak. A dolgozatot minősítésének megfelelő érdemjegyet az év végi osztályzat megálla-

pításánál hangsúlyosan kezeljük. A javításra (pótlásra) adjunk lehetőséget.

A PROJEKT MÓDSZERRŐL

A matematika tanterv javasolja a projekt módszer használatát. Annak felnőttoktatásban

történő megvalósítását nem tartjuk teljes egészében megvalósíthatónak, annak alkalmazá-

sáról – megfelelő módszertani ismeretek birtokában -, a szaktanár szabadon dönthet.

Itt csak egy rövid ismertetőt adunk a módszerről, ez az ismeret önmagában nem elegendő a

didaktikai szempontoknak is megfelelő gyakorlati alkalmazáshoz.

289

Def.: a tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére építő módszer,

amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg.

komplex feladatok, melyek középpontjában egy gyakorlati természetű probléma áll a tanulók a témát széles körű történeti, technikai, gazdasági összefüggésben dolgoz-

zák fel→ ezért a módszer a hagyományos iskolai tantárgyi rendszer fellazítását igényli (nagyfokú szabadság)

a probléma megoldására, a tanulók szükségleteire és érdeklődésére kell épülnie a cél sosem a tanulás, hanem valamilyen konkrét cél, produktum, a tanulás ehhez

csak eszköz Négyféle projekt dolgozható ki:

1. gyakorlati feladat, pl.: egy hasznos tárgy megtervezése és kivitelezése 2. egy esztétikai élmény átélése, pl.: cikk megírása, színi előadás megtartása 3. egy probléma megoldása 4. valamilyen tevékenység, tudás elsajátítása

A projektmódszer alkalmazásának lépései:

- célok, a téma kiválasztása, megfogalmazása - a tervezés (feladatok, felelősök, helyszínek, munkaformák) - kivitelezés (általában a diákok önálló kutatást végeznek, de a pedagógus segíthet) - zárás, értékelés (magában foglalja a projekt bemutatását, az értékelés kritériumait előre kö-

zölni kell)

290

RÉSZLETES TANTERV

9. ÉVFOLYAM


Éves óraszám: 108 óra /36 tanítási hét

A 9. évfolyam tananyaga és a témakörökhöz rendelt óraszám:

Sorszám Témakör Óraszám


2. Gondolkodási és megismerési módsze-

rek 10

3. Számtan, algebra 30

4. Összefüggések, függvények, sorozatok 6

5. Geometria 30

6. Valószínűség, statisztika 10

7. Rendszerezés 6

8. Szabadon felhasználható órakeret 12

Összesen 108

291

TEMATIKAI EGY-

SÉG

FEJLESZTÉSI CÉL

1. A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK A MÉRÉSE

Órakeret

4 óra

Alkalmazható

tudás

Ez a mérés lehet néhány szokványos órai írásbeli és/vagy egyéni

tanulói vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, akár egy kiscsopor-

tos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési

folyamat, esetleg hosszabb idő alatt kidolgozott (egy vagy több ta-

nuló által készített) projektmunka minősítése is. Az éves munka

végső minősítése természetesen tartalmazza a tanuló összes órai

teljesítményét is. Kiemelten kell törekedni a gyakori, azonnali, sze-

mélyre szóló, szöveges fejlesztő értékelés megvalósítására.

TEMATIKAI EGY-

SÉG

FEJLESZTÉSI CÉL

2. GONDOLKODÁSI ÉS MEGISMERÉSI

MÓDSZEREK

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás

Példák halmazokra, halmazba rendezés több szempont alapján.

Gyakorlat a szövegek értelmezésében. A matematikai szakkifejezé-

sek adott szinthez illeszkedő ismerete.

A tematikai egység


céljai

A valós számok halmazának ismerete. Kommunikáció, együttműkö-

dés. A matematika épülése elveinek bemutatása. Igaz és hamis állí-

tások megkülönböztetése. Halmazok eszközjellegű használata.

Gondolkodás; ismeretek rendszerezési képességének fejlesztése.

Önfejlesztés, önellenőrzés segítése, absztrakciós képesség, kombi-

nációs készség fejlesztése.





A megismert számhalmazok: természetes

számok, egész számok, racionális számok.

A számírás története.

A megismert számhalmazok áttekintése.

Természetes számok, egész számok, racio-

nális számok elhelyezése halmazábrában,

számegyenesen.

Valós számok halmaza. Az intervallum fo- Annak tudatosítása, hogy az intervallum

292

galma, fajtái. Irracionális szám létezése. végtelen halmaz.

Szöveges feladatok.

(Folyamatos feladat a 9–12. évfolyamon: a

szöveg alapján a megfelelő matematikai

modell megalkotása.)

Szöveges feladatok értelmezése, megoldási

terv készítése, a feladat megoldása és szö-

veg alapján történő ellenőrzése.

Modellek alkotása a matematikán belül;

matematikán kívüli problémák modellezése.

Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv).

Megosztott figyelem; két, illetve több

szempont egyidejű követése (a szövegben

előforduló információk). Figyelem összpon-

tosítása. Problémamegoldó gondolkodás és

szövegfeldolgozás: az indukció és dedukció,

a rendszerezés, a következtetés.

A „minden” és a „van olyan” helyes haszná-

lata.

A „minden” és a „van olyan” helyes haszná-

lata.

Állítás és megfordítása.

„Akkor és csak akkor” típusú állítások.

Az „akkor és csak akkor” használata. Felté-

tel és következmény felismerése a

„Ha …, akkor …” típusú állítások esetében.

Korábbi, illetve újabb (saját) állítások, téte-

lek jelentésének elemzése.

Bizonyítás.

Gondolatmenet tagolása. Rendszerezés (ér-

vek logikus sorrendje).

Következtetés megítélése helyessége szerint.

A bizonyítás gondolatmenetére, bizonyítási

módszerekre való emlékezés.

Kidolgozott bizonyítás gondolatmenetének

követése, megértése.

Példák a hétköznapokból helyes és helytele-

nül megfogalmazott következtetésekre

Egyszerű kombinatorikai feladatok: leszám-

lálás, sorbarendezés, gyakorlati problémák.

Kombinatorika a mindennapokban.

Rendszerezés: az esetek összeszámlálásánál

minden esetet meg kell találni, de minden

esetet csak egyszer lehet számításba venni.


szempont egyidejű követése. Esetfelsorolá-

sok, diszkusszió (pl. van-e ismétlődés).

Sikertelen megoldási kísérlet után újjal való

293

próbálkozás; a sikertelenség okának feltá-

rása (pl. minden feltételre figyelt-e).


Informatika: számábrázolás (problémamegoldás táblázatkezelővel).

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés; információk azonosítása és összekapcsolása, a

szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szöveg tartalmi elemei közötti

kijelentés-érv, ok-okozati viszony felismerése és magyarázata.

Érvelés: a következtetés, érvelés, bizonyítás és cáfolat szabályainak alkalmazása.

Informatika: problémamegoldás táblázatkezelővel.

Technika, életvitel és gyakorlat: hétköznapi problémák megoldása a kombinatorika eszkö-

zeivel.

Magyar nyelv és irodalom: periodicitás, ismétlődés és kombinatorika mint szervező elv

poetizált szövegekben

Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmódra és a családi életre nevelés.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

A valós számok halmazának ismerete. Kommunikáció, együttmű-

ködés.

A matematika épülése elveinek bemutatása. Igaz és hamis állítá-

sok megkülönböztetése. Halmazok eszközjellegű használata.

Gondolkodás; ismeretek rendszerezési képességének fejlesztése.

Önfejlesztés, önellenőrzés segítése, absztrakciós képesség, kom-

binációs készség fejlesztése.

Unió, metszet, különbség, komplementer halmaz. Logikai művelet

(NEM, ÉS, VAGY. „Ha …, akkor …”). Feltétel és következmény. Sej-

tés, bizonyítás, megcáfolás. Ellentmondás..

294

TEMATIKAI EGYSÉG

FEJLESZTÉSI CÉL 3. SZÁMTAN, ALGEBRA

Órakeret

36 óra

Előzetes tudás

Számolás racionális számkörben. Prímszám, összetett szám, osztha-

tósági szabályok. Hatványjelölés. Egyszerű algebrai kifejezések is-

merete, zárójel használata.

Fejlesztési feladatok

Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban, tapasztalatszerzés.

Problémakezelés és -megoldás. Algebrai kifejezések biztonságos

ismerete, kezelése. Szabályok betartása, tanultak alkalmazása.

Gyakorlati problémák matematikai modelljének felállítása, a modell

hatókörének vizsgálata, a kapott eredmény összevetése a valóság-

gal; ellenőrzés fontossága. A problémához illő számítási mód kivá-

lasztása, eredmény kerekítése a tartalomnak megfelelően.

Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotás adott feltéte-

leknek megfelelően; átstrukturálás. Számológép használata.





Számelmélet elemei.

A tanult oszthatósági szabályok. Prímténye-

zős felbontás, legnagyobb közös osztó, leg-

kisebb közös többszörös. Relatív prímek.

Matematikatörténet: Euklidész, Mersenne,

Euler, Fermat

A tanult oszthatósági szabályok rendszerezése.

Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osz-

tó, legkisebb közös többszörös meghatározása

a felbontás segítségével.

Egyszerű oszthatósági feladatok, szöveges


Gondolatmenet követése, egyszerű gondo-

latmenet megfordítása. Érvelés.

Hatványozás 0 és negatív egész kitevőre.

Permanencia-elv.

Fogalmi általánosítás: a korábbi definíció

kiterjesztése.

A hatványozás azonosságai. Korábbi ismeretekre való emlékezés.

Számok abszolút értéke. Egyenértékű definíció (távolsággal adott de-

finícióval).

Különböző számrendszerek. A helyiértékes

írásmód lényege. Kettes számrendszer. Ma-

A különböző számrendszerek egyenértékűsé-

gének belátása.

295

tematikatörténet: Neumann János.

Számok normálalakja. Az egyes fogalmak (távolság, idő, terület,

tömeg, népesség, pénz, adat stb.) mennyiségi

jellemzőinek kifejezése számokkal, mennyisé-

gi következtetések. Számolás normálalakkal

írásban és számológép segítségével.

A természettudományokban és a társada-

lomban előforduló nagy és kis mennyiségek-

kel történő számolás.

Nevezetes azonosságok: kommutativitás,

asszociativitás, disztributivitás. Számolási

szabályok, zárójelek használata.

Régebbi ismeretek mozgósítása, összeilleszté-

se, felhasználása.

(a ± b)2, (a ± b)3 polinom alakja, 22 ba

szorzat alakja. Azonosság fogalma.

Ismeretek tudatos memorizálása (azonossá-

gok). Geometria és algebra összekapcsolása

az azonosságok igazolásánál.

Egyszerű feladatok polinomok, illetve al-

gebrai törtek közötti műveletekre. Tanult

azonosságok alkalmazása. Algebrai tört

értelmezési tartománya. Algebrai kifejezé-

sek egyszerűbb alakra hozása.

Ismeretek felidézése, mozgósítása (pl. szor-

zattá alakítás, tört egyszerűsítése, bővítése,

műveletek törtekkel).

A négyzetgyök definíciója. Számológép használata.


Fizika: hőmérséklet, elektromos töltés, áram, feszültség előjeles értelmezése.

Informatika: kommunikáció ember és gép között, adattárolás egységei.

Fizika: számítási feladatok megoldása (pl. munkatétel).

Fizika; kémia; biológia-egészségtan: tér, idő, nagyságrendek – méretek és nagyságrendek

becslése és számítása az atomok méreteitől az ismert világ méretéig; szennyezés, környe-

zetvédelem.

Fizika; kémia; biológia-egészségtan: számítási feladatok

296

KULCSFOGALMAK FO-

GALMAK

Osztó, többszörös, prím Hatvány. Normálalak. Egyenlet. Alaphal-

maz, értelmezési tartomány. Azonosság. Ekvivalens egyenlet. Első-

fokú egyenlet. Elsőfokú egyenletrendszer. Egyenlőtlenség.

297

TEMATIKAI EGYSÉG

FEJLESZTÉSI CÉL 4. ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Halmazok. Hozzárendelés fogalma. Grafikonok készítése, olvasása.

Pontok ábrázolása koordináta-rendszerben.


Összefüggések, folyamatok megjelenítése matematikai formában

(függvény-modell), vizsgálat a grafikon alapján. A vizsgálat szem-

pontjainak kialakítása. Függvénytranszformációk algebrai és geo-

metriai megjelenítése.





A függvény megadása, elemi tulajdonságai. Ismeretek tudatos memorizálása (függvény-

tani alapfogalmak).

Alapfogalmak megértése, konkrét függvé-

nyek elemzése a grafikonjuk alapján.

Időben lejátszódó valós folyamatok elemzése

grafikon alapján. Számítógép használata a

függvények vizsgálatára.

A lineáris függvény, lineáris kapcsolatok.

A lineáris függvények tulajdonságai. Az

egyenes arányosság. A lineáris függvény

grafikonjának meredeksége, ennek jelenté-

se lineáris kapcsolatokban.

Táblázatok készítése adott szabálynak, össze-

függésnek megfelelően.

Időben lejátszódó történések megfigyelése, a

változás megfogalmazása. Modellek alkotá-

sa: lineáris kapcsolatok felfedezése a hétköz-

napokban (pl. egységár, a változás sebessé-

ge). Lineáris függvény ábrázolása paraméte-

rei alapján.

Számítógép használata a lineáris folyamat

megjelenítésében.

Az abszolútérték-függvény. Az baxx

függvény grafikonja, tulajdonságai ( 0a ).

Ismeretek felidézése (függvénytulajdonsá-

gok).

298

A négyzetgyökfüggvény. Az xx

( 0x ) függvény grafikonja, tulajdonságai.


gok).

A fordított arányosság függvénye. x

ax

( 0ax ) grafikonja, tulajdonságai.


gok).

Függvények alkalmazása. Valós folyamatok függvénymodelljének meg-

alkotása. A folyamat elemzése a függvény

vizsgálatával, az eredmény összevetése a

valósággal. A modell érvényességének vizsgá-

lata. Számítógép alkalmazása (pl. függvény-

rajzoló program).

Egyenlet, egyenletrendszer grafikus megol-

dása.

Egy adott probléma megoldása két különböző

módszerrel.

Az algebrai és a grafikus módszer összeveté-

se.

Számítógépes program használata.


Fizika; kémia; biológia-egészségtan: időben lejátszódó folyamatok leírása, elemzése.

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata, adatkezelés táblázatkezelővel.

Fizika: időben lineáris folyamatok vizsgálata, a változás sebessége.

Kémia: egyenes arányosság.

Informatika: táblázatkezelés.

Fizika: ideális gáz, izoterma. Fizika: kinematika.

Fizika; kémia; biológia-egészségtan; földrajz: számítási feladatok.

KULCSFOGALMAK FO-

GALMAK

Függvény. Valós függvény. Értelmezési tartomány, értékkészlet,

zérushely, növekedés, fogyás, szélsőértékhely, szélsőérték. Alap-

függvény. Lineáris kapcsolat. Meredekség. Grafikus megoldás.

299

TEMATIKAI EGYSÉG

FEJLESZTÉSI CÉL 5. GEOMETRIA

Órakeret

30 óra

Előzetes tudás

Térelemek, illeszkedés. Sokszögek, háromszögek alaptulajdonságai,

négyszögek csoportosítása; speciális háromszögek és négyszögek

elnevezése, felismerése, alaptulajdonságaik. Alapszerkesztések,

háromszög szerkesztése alapadatokból. Háromszög köré írt kör és

beírt kör szerkesztése A Pitagorasz-tétel ismerete.

A tematikai egység


céljai

Tájékozódás a térben. Számítások síkban és térben. A szimmetria

szerepének felismerése a matematikában, a valóságban. A szüksé-

ges és az elégséges feltétel felismerése. Tájékozódás valóságos vi-

szonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján. Összetett számítási

probléma lebontása, számítási terv készítése (megfelelő részlet ki-

választása, a részletszámítások logikus sorrendbe illesztése). Valós

probléma geometriai modelljének megalkotása, számítások a mo-

dell alapján, az eredmények összevetése a valósággal. Korábbi isme-

retek mozgósítása. Számológép, számítógép használata.





Geometriai alapfogalmak. Térelemek, tá-

volságok és szögek értelmezése. (Folyama-

tosan a 9-10. évfolyamon)

Idealizáló absztrakció: pont, egyenes, sík,

síkidomok, testek. Vázlat készítése.

A háromszög nevezetes vonalai, körei. Oldal-

felező merőlegesek, belső szögfelezők, ma-

gasságvonalak, középvonalak tulajdonságai.

Körülírt kör, beírt kör.

A definíciók és tételek pontos ismerete, al-

kalmazása.

Konvex sokszögek általános tulajdonságai.

Átlók száma, belső szögek összege. Szabá-

lyos sokszög belső szöge.

Fogalmak alkotása specializálással: konvex

sokszög, szabályos sokszög.

Kör és részei, kör és egyenes. Ív, húr, kör-

cikk, körszelet. Szelő, érintő.

Fogalmak pontos ismerete.

A körív hossza. Egyenes arányosság a kö-

zépponti szög és a hozzá tartozó körív hosz-

sza között (szemlélet alapján).

Együttváltozó mennyiségek összetartozó

adatpárjainak vizsgálata.

.

A körcikk területe. Egyenes arányosság a Együttváltozó mennyiségek összetartozó

300

középponti szög és a hozzá tartozó körcikk

területe között.

adatpárjainak vizsgálata.

A szög mérése. A szög ívmértéke. Mérés, mérési elvek megismerése. Mérték-

egység-választás, mérőszám..

Thalész tétele.

A matematika mint kulturális örökség.

Ismeretek tudatos memorizálása. Állítás és

megfordításának gyakorlása.

Pitagorasz-tétel bizonyítása és alkalmazá-

sai.(Koordináta-geometria előkészítése)

Ismeretek mozgósítása, rendszerezése prob-

lémamegoldás érdekében. Állítás és megfor-

dításának gyakorlása.

A tengelyes és a középpontos tükrözés, az

eltolás, a pont körüli elforgatás. A transz-

formációk tulajdonságai.

A geometriai vektorfogalom.

A megmaradó és a változó tulajdonságok

tudatosítása.

Egybevágóság, szimmetria. Szimmetria felismerése a matematikában, a

művészetekben, a környezetünkben található

tárgyakban.

Szimmetrikus négyszögek. Négyszögek cso-

portosítása szimmetriáik szerint.

Szabályos sokszögek.

Fogalmak alkotása specializálással.

Egyszerű szerkesztési feladatok. Szerkesztési eljárások gyakorlása. Szerkeszté-

si terv készítése, ellenőrzés. Megosztott figye-

lem; két, illetve több szempont egyidejű köve-

tése. Pontos, esztétikus munkára nevelés.

Vektorok összege, két vektor különbsége. Műveleti analógiák (összeadás, kivonás).


Fizika: körmozgás, a körpályán mozgó test sebessége.

körmozgás sebessége, szögsebessége, rezgőmozgás

elmozdulásvektor, forgások

erők összege, két erő különbsége, vektormennyiség változása (pl. sebességváltozás).

301

Vizuális kultúra: építészeti stílusok, kifejezés, képzőművészet; művészettörténeti stíluskor-

szakok

Földrajz: távolság a Föld két pontja között

tájékozódás a földgömbön; hosszúsági és szélességi körök, helymeghatározás

bolygók tengely körüli forgása, keringés a Nap körül

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.

Biológia-egészségtan: az emberi test síkjai, szimmetriája.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Tér, sík, egyenes, pont. Sokszög. Háromszög, négyszög, speciális há-

romszög, speciális négyszög. Belső szög, külső szög, átló. Kerület,

terület. Egybevágó. Szimmetria. Vektor, vektorművelet.

TEMATIKAI EGYSÉG

FEJLESZTÉSI CÉL 6. VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Valószínűségi kísérletek elvégzése, elemzése. Táblázatok, diagramok

olvasása. Százalékszámítás.

A tematikai egység


céljai

A valószínűség fogalmának mélyítése: ismeretek rendszerezése, ta-

pasztalatszerzés újabb kísérletekkel, a kísérletek kiértékelése (relatív

gyakoriság, eloszlás), következtetések. Diagram, vonaldiagram, osz-

lopdiagram, kördiagram készítése, olvasása. Táblázat értelmezése,

készítése. Számítógép használata az adatok rendezésében, értékelé-

sében, ábrázolásában.





302

Statisztikai adatok és ábrázolásuk (gyakori-

ság, relatív gyakoriság, eloszlás, kördiag-

ram, oszlopdiagram, vonaldiagram).

Adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása.

Együttváltozó mennyiségek összetartozó

adatpárjainak jegyzése.

Diagramok, táblázatok olvasása, készítése.

Grafikai szervezők összevetése más formátu-

mú dokumentumokkal, következtetések levo-

nása írott, ábrázolt és számszerű információ

összekapcsolásával.

Számítógép használata..

Adathalmazok jellemzői: átlag, medián,

módusz.

A statisztikai mutatók nyújtotta információk

helyes értelmezése.

Nagy adathalmaz vizsgálata kevés statisztikai

jellemzővel: előnyök és hátrányok.

Véletlen esemény és bekövetkezésének esé-

lye, valószínűsége.

A véletlen esemény szimmetria alapján, logi-

kai úton vagy kísérleti úton megadható,

megbecsülhető esélye, valószínűsége.


Informatika: adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi, társadalmi témák vizuális

ábrázolása (táblázat, diagram).

Földrajz: időjárási, éghajlati és gazdasági statisztikák

Informatika: statisztikai adatelemzés.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Adat. Diagram, táblázat. Módusz, medián, átlag. Véletlen kísérlet.

Biztos esemény, lehetetlen esemény. Gyakoriság, relatív gyakori-

ság, esély, valószínűség.

303

A Rendszerezés és a Szabadon felhasználható órakeret megtervezése szaktanári kompe-

tencia.

TEMATIKAI EGYSÉG

FEJLESZTÉSI CÉL 7. A TANANYAG RENDSZEREZÉSE

Órakeret

6 óra

JAVASLAT

A kezdő évben év elején, egyébként minden tanév végén szükség van

annak rövid összefoglalására, miről is szól, milyen témakörökkel foglalko-

zik a matematika, ill. milyen elemeivel ismerkedhettek meg az elmúlt

tanulási szakaszban. Mivel itt az iskolába járók fő célja az érettségi vizsga

(kisebb arányban várható felsőfokú továbbtanulás), hangsúlyozni kell,

mely ismeretek, módszerek tartoznak a legfontosabb érettségi köve-

telmények közé. (Ez a felnőtt tanulóknál sokkal jobban, célirányosabban

megvalósítható, mint a tanköteles korúak tanítása során.)

TEMATIKAI EGYSÉG

FEJLESZTÉSI CÉL 8. SZABADON FELHASZNÁLHATÓ ÓRAKERET

Órakeret

12 óra

SZAKTANÁRI

HATÁSKÖR

Ennek az időnek a felhasználása sokban függ a szervezési formától. Nap-

pali vagy esti tagozaton hasonlóan használhatjuk akár tanulói egyéni

problémáknak (ha fejlesztési céljainkkal összhangba hozható) a megoldá-

sára, esetleg (ha az osztály többségének megfelel) a tanulók szakmájába

vágó speciális feladatokra. Nagyon hasznos volna csoportos projektmun-

kákra, jó esetben más tantárggyal közös projekt megvalósítására fordíta-

ni. Levelező formánál a kisebb időkeretben szűkebb a választás, minden-

képpen törekedni kell arra, hogy valóban a helyi adottságok és igények

determinálják ennek az időnek a felhasználását. Elképzelhető tanulói

egyéni munkákra, azok közös elemzésére, alapos, kritikus, az osztály nyil-

vánossága előtti értékelésére fordítani. Legyen megtervezve, az osztály-

lyal/csoporttal közösen előzetesen megbeszélve.

304

TOVÁBBHALADÁSI

FELTÉTELEK

A 9. ÉVFOLYAM

VÉGÉN

Gondolkodási és megismerési módszerek

Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete; számhalmazok is-merete.

Értsék és jól használják a matematika logikában megtanult szakkifejezéseket a hétköznapi életben.

Definíció, tétel felismerése, az állítás és a megfordításának fel-ismerése; bizonyítás gondolatmenetének követése.

Egyszerű leszámlálási feladatok megoldása, a megoldás gon-dolatmenetének rögzítése szóban, írásban.

Számtan, algebra

Egyszerű algebrai kifejezések használata, műveletek algebrai kifejezésekkel; a tanultak alkalmazása a matematikai problé-mák megoldásában (pl. modellalkotás szöveg alapján, egyen-letek megoldása, képletek értelmezése); egész kitevőjű hatvá-nyok, azonosságok.

Elsőfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése.

Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz az egyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése.

A tanulók képesek a matematikai szöveg értő olvasására, tan-könyvek, keresőprogramok célirányos használatára, szövegek-ből a lényeg kiemelésére

Összefüggések, függvények, sorozatok

A függvény megadása, a szereplő halmazok ismerete (értelme-zési tartomány, értékkészlet); valós függvény alaptulajdonsá-gainak ismerete.

A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon).

Egyszerű függvénytranszformációk végrehajtása.

Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja alapján.

Függvénymodell készítése lineáris kapcsolatokhoz; a meredek-ség.

A tanulók tudják az elemi függvényeket ábrázolni koordináta- rendszerben, és a legfontosabb függvénytulajdonságokat meghatározni, nemcsak a matematika, hanem a termé szettudományos tárgyak megértése miatt, és különböző gya-korlati helyzetek leírásának érdekében is.

305

Valószínűség, statisztika

Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása.

Táblázat olvasása és készítése; diagramok olvasása és készíté-se.

Adathalmaz móduszának, mediánjának, átlagának értelmezé-se, meghatározása.

A statisztikai feladatok megoldása során a diákok rendszerező képessége fejlődik

A tanulók képesek adatsokaságot jellemezni, ábrákról adatsoka-

ság jellemzőit leolvasni

TOVÁBBHALADÁSI

FELTÉTELEK

A 9. ÉVFOLYAM

VÉGÉN

.

Geometria

Térelemek ismerete; távolság és szög fogalma, mérése.

Nevezetes ponthalmazok ismerete, szerkesztésük.

A tanult egybevágósági transzformációk és ezek tulajdonsága-inak ismerete.

Egybevágó alakzatok; két egybevágó alakzat több szempont szerinti összehasonlítása (pl. távolságok, szögek, kerület, terü-let).

Szimmetria ismerete, használata.

Háromszögek tulajdonságainak ismerete (alaptulajdonságok, nevezetes vonalak, pontok, körök).

Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítá-sok elvégzése Pitagorasz-tétellel.

Szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak ismerete.

Vektor fogalmának ismerete; három új művelet ismerete: vek-torok összeadása, kivonása, vektor szorzása valós számmal.

Kerület, terület, felszín és térfogat szemléletes fogalmának ki-alakulása, a jellemzők kiszámítása (képlet alapján); mérték-egységek ismerete; valós síkbeli, illetve térbeli probléma geo-metriai modelljének megalkotása.

A geometriai ismeretek bővülésével, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása után fejlődik a tanulók dinamikus geometriai szemlélete, diszkussziós képes-sége.

A háromszögekről tanult ismeretek bővülésével a tanulók ké-pesek számítási feladatokat elvégezni, és ezeket gyakorlati problémák megoldásánál alkalmazni.

A szerkesztési feladatok során törekednek az igényes, pontos munkavégzésre.

306

10. ÉVFOLYAM






rek 10



5. Geometria 30

6. Tananyag rendszerezése 6


Összesen 108

307

TEMATIKAI EGY-

SÉG

FEJLESZTÉSI CÉL

1. A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK A MÉRÉSE

Órakeret

6 óra

Alkalmazható

tudás

Ez a mérés lehet néhány szokványos órai írásbeli és/vagy egyéni

tanulói vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, akár egy kiscsopor-

tos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési

folyamat, esetleg hosszabb idő alatt kidolgozott (egy vagy több ta-

nuló által készített) projektmunka minősítése is. Az éves munka

végső minősítése természetesen tartalmazza a tanuló összes órai

teljesítményét is. Kiemelten kell törekedni a gyakori, azonnali, sze-

mélyre szóló, szöveges fejlesztő értékelés megvalósítására.

308

TEMATIKAI EGYSÉG

FEJLESZTÉSI CÉL 2. GONDOLKODÁSI ÉS MEGISMERÉSI MÓDSZEREK

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Gyakorlat szövegek értelmezésében. A matematikai szakkifejezé-

sek adott szinthez illeszkedő ismerete.


Kommunikáció, együttműködés. A matematika épülése elveinek

bemutatása. A matematikai tételek, állítások szerkezete. Igaz és ha-

mis állítások megkülönböztetése. Gondolkodás; ismeretek rendsze-

rezési képességének fejlesztése. Önfejlesztés, önellenőrzés segítése,

absztrakciós képesség, kombinációs készség fejlesztése.





Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”,

„ha…, akkor”.

(Folyamatosan a 9–12. évfolyamon.)

Matematikai és más jellegű érvelésekben a

logikai műveletek felfedezése, megértése,

önálló alkalmazása. A köznyelvi kötőszavak

és a matematikai logikában használt kifejezé-

sek jelentéstartalmának összevetése. A hét-

köznapi, nem tudományos szövegekben ta-

lálható matematikai információk felfedezése,

rendezése a megadott célnak megfelelően.

Matematikai tartalmú (nem tudományos

jellegű) szöveg értelmezése.

Szöveges feladatok.

(Folyamatos feladat a 9–12. évfolyamon: a

szöveg alapján a megfelelő matematikai

modell megalkotása.)

Szöveges feladatok értelmezése, megoldási

terv készítése, a feladat megoldása és szöveg

alapján történő ellenőrzése.

Modellek alkotása a matematikán belül; ma-

tematikán kívüli problémák modellezése.

Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv).

Megosztott figyelem; két, illetve több szem-

pont egyidejű követése (a szövegben előfor-

duló információk). Figyelem összpontosítása.

Problémamegoldó gondolkodás és szövegfel-

dolgozás: az indukció és dedukció, a rendsze-

rezés, a következtetés.

309

Állítás, tétel és megfordítása. Szük-

séges feltétel, elegendő feltétel.

„Akkor és csak akkor” típusú állítá-

sok.

Az „akkor és csak akkor” használata. Feltétel és követ-

kezmény felismerése a

„Ha …, akkor …” típusú állítások esetében.

Korábbi, illetve újabb (saját) állítások, tételek jelentésé-

nek elemzése.

Véges és végtelen halmazok. Vég-

telen számosság szemléletes fo-

galma.

Matematikatörténet: Cantor.

Annak megértése, hogy csak a véges halmazok elem-

száma adható meg természetes számmal.

Részhalmaz. Halmazműveletek:

unió, metszet, különbség. Halma-

zok közötti viszonyok megjeleníté-

se.

Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egy-

idejű követése. Szöveges megfogalmazások matemati-

kai modellre fordítása.

Elnevezések megtanulása, definíciókra való emlékezés.

Alaphalmaz és komplementer

halmaz.

Annak tudatosítása, hogy alaphalmaz nélkül nincs

komplementer halmaz. Halmaz közös elem nélküli

halmazokra bontása jelentőségének belátása.

A gráffal kapcsolatos alapfogal-

mak (csúcs, él, fokszám).

Egyszerű hálózat szemléltetése.

Gráfok alkalmazása problémamegoldásban.

Számítógépek egy munkahelyen, elektromos hálózat a

lakásban, település úthálózata stb. szemléltetése gráf-

fal. Gondolatmenet megjelenítése gráffal.

Távolsággal megadott ponthal-

mazok, adott tulajdonságú pont-

halmazok (kör, gömb, felező me-

rőleges, szögfelező, középpárhu-

zamos).

Ponthalmazok megadása ábrával. Megosztott figye-

lem; két, illetve több szempont egyidejű követése (pél-

dául két feltétellel megadott ponthalmaz).


Magyar nyelv és irodalom: szövegértés; információk azonosítása és összekapcsolása, a szö-

veg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szöveg tartalmi elemei közötti kije-

lentés-érv, ok-okozati viszony felismerése és magyarázata.

Vizuális kultúra: a tér ábrázolása.

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata

Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmódra és a családi életre nevelés.

310

Magyar nyelv és irodalom: mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele.

Kémia: molekulák térszerkezete.

Magyar nyelv és irodalom: mondatok, szavak, hangok rendszerezése.

Biológia-egészségtan: halmazműveletek alkalmazása a rendszertanban.

Biológia-egészségtan: élőlények osztályozása; besorolás közös rész nélküli halmazokba.

Kémia: anyagok csoportosítása

Informatika: problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel, hálózatok.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: pl. családfa.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Unió, metszet, különbség, komplementer halmaz. Gráf csúcsa, éle,

csúcs fokszáma. Logikai művelet (NEM, ÉS, VAGY. „Ha …, akkor …”).

Feltétel és következmény. Sejtés, bizonyítás, megcáfolás. Ellentmon-

dás. Faktoriális.

311

TEMATIKAI EGYSÉG


Órakeret

36 óra

Előzetes tudás Egyenlet, egyenlet megoldása. Egyszerű szöveg alapján egyenlet fel-

írása (modell alkotása), megoldása, ellenőrzése.

A tematikai egység


céljai

Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban, tapasztalatszerzés. Sza-

bályok betartása, tanultak alkalmazása. Első- és másodfokú egyenle-

tek, egyenletrendszerek megoldási módszerei, a megoldási módszer

önálló kiválasztási képességének kialakítása.

Gyakorlati problémák matematikai modelljének felállítása, a modell

hatókörének vizsgálata, a kapott eredmény összevetése a valósággal;

ellenőrzés fontossága. A problémához illő számítási mód kiválasztása,

eredmény kerekítése a tartalomnak megfelelően.

Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotás adott feltételek-

nek megfelelően; átstrukturálás. Számológép használata.





Szöveges számítási feladatok a termé-

szettudományokból, a mindennapok-

ból.

Szöveges számítási feladatok megoldása a természet-

tudományokból, a mindennapokból (pl. százalékszá-

mítás: megtakarítás, kölcsön, áremelés, árleszállítás,

bruttó ár és nettó ár, ÁFA, jövedelemadó, járulékok,

élelmiszerek százalékos összetétele). A növekedés és

csökkenés kifejezése százalékkal („mihez viszonyí-

tunk?”). Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv).

Számológép használata. Az értelmes kerekítés megta-

lálása.

Egyes változók kifejezése fizikai, kémi-

ai képletekből.

A képlet értelmének, jelentőségének belátása. Helyet-

tesítési érték kiszámítása képlet alapján.

Elsőfokú kétismeretlenes egyenlet-

rendszer megoldása.


idejű követése. Különböző módszerek alkalmazása

ugyanarra a problémára (behelyettesítő módszer,

ellentett együtthatók módszere).

Elsőfokú egyenletre, egyenletrend- A mindennapokhoz kapcsolódó problémák matemati-

kai modelljének elkészítése (egyenlet, illetve egyenlet-

312

szerre vezető szöveges feladatok. rendszer felírása); a megoldás ellenőrzése, a gyakor-

lati feladat megoldásának összevetése a valósággal

(lehetséges-e?).

Egy abszolútértéket tartalmazó

egyenletek. baxcx .

Definíciókra való emlékezés.

A négyzetgyök definíciója. A négyzet-

gyök azonosságai.

Számológép használata. A négyzetgyök azonosságai-

nak használata konkrét esetekben.

A másodfokú egyenlet megoldása, a

megoldóképlet.

Különböző algebrai módszerek alkalmazása ugyanar-

ra a problémára (szorzattá alakítás, teljes négyzetté

kiegészítés). Ismeretek tudatos memorizálása (rende-

zett másodfokú egyenlet és megoldóképlet összekap-

csolódása). A megoldóképlet biztos használata.

Másodfokú egyenletre vezető gyakor-

lati problémák, szöveges feladatok.

Matematikai modell (másodfokú egyenlet) megalko-

tása a szöveg alapján. A megoldás ellenőrzése, gya-

korlati feladat megoldásának összevetése a valóság-

gal (lehetséges-e?).

Gyöktényezős alak. Másodfokú poli-

nom szorzattá alakítása.

Algebrai ismeretek alkalmazása.

Gyökök és együtthatók összefüggései. Önellenőrzés: egyenlet megoldásának ellenőrzése.

Néhány egyszerű magasabb fokú

egyenlet megoldása.

Annak belátása, hogy vannak a matematikában

megoldhatatlan problémák.

Egyszerű négyzetgyökös egyenletek.

dcxbax .

Megoldások ellenőrzése.

Másodfokú egyenletrendszer.

A behelyettesítő módszer.

Egyszerű másodfokú egyenletrendszer megoldása. A

behelyettesítő módszerrel is megoldható feladatok.

Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyide-

jű követése.

Egyszerű másodfokú egyenlőtlensé-

gek. 02 cbxax (vagy > 0) alakra

visszavezethető egyenlőtlenségek

( 0a ).

Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. Má-

sodfokú függvény eszközjellegű használata.

Példák adott alaphalmazon ekvivalens

és nem ekvivalens egyenletekre, átala-


idejű követése. Halmazok eszközjellegű használata.

313

kításokra. Alaphalmaz, értelmezési tar-

tomány, megoldáshalmaz. Hamis gyök,

gyökvesztés.

Összefüggés két pozitív szám számtani

és mértani közepe között. Gyakorlati

példa minimum és maximum probléma

megoldására.

Geometria és algebra összekapcsolása az azonosság

igazolásánál. Gondolatmenet megfordítása.

KULCSFOGALMAK FOGAL-

MAK

Egyenlet. Alaphalmaz, értelmezési tartomány. Azonosság. Ekvivalens

egyenlet. Hamis gyök. Másodfokú egyenlet, diszkrimináns. Egyenlet-

rendszer. Egyenlőtlenség. Számtani közép, mértani közép.


Fizika; kémia; biológia-egészségtan: számítási feladatok, képletek értelmezése

Fizika: inimum- és maximumproblémák, egyenletesen gyorsuló mozgással kapcsolatos kine-

matikai feladatok

egyenletesen gyorsuló mozgás kinematikája

fonálinga lengésideje, rezgésidő számítása

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata, problémamegoldás táblázatkezelő-

vel

Kémia: százalékos keverési feladatok

Földrajz: a pénzvilág működése.

Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos élelmiszer-választás, becslések, mérések, számítások.

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek: a család pénzügyei és gazdálkodása, vállal-

kozások.

TEMATIKAI EGYSÉG

FEJLESZTÉSI CÉL 4 ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Halmazok. Hozzárendelés fogalma. Grafikonok készítése, olvasása.

Pontok ábrázolása koordináta-rendszerben.


Összefüggések, folyamatok megjelenítése matematikai formában

(függvény-modell), vizsgálat a grafikon alapján. A vizsgálat szem-

pontjainak kialakítása. Függvénytranszformációk algebrai és geo-

metriai megjelenítése.

314





A függvény megadása. A függvények tulaj-

donságai.

Emlékezés: a fogalmak pontos felidézése,

ismerete.

Értelmezési tartomány, értékkészlet,

zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodi-

citás, paritás fogalmak alkalmazása konkrét

feladatokban. Az alapfüggvények ábrázolása

és tulajdonságai.

A tanult alapfüggvények ismerete. Képi emlékezés statikus helyzetekben (grafi-

konok felidézése).

Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása.

Algebrai megoldás, grafikus megoldás. Ekvi-

valens egyenletek, ekvivalens átalakítások. A

megoldások ellenőrzése.

Adott egyenlethez illő megoldási módszer

önálló kiválasztása.

Az önellenőrzésre való képesség. Önfegyelem

fejlesztése: sikertelen megoldási kísérlet után

újjal való próbálkozás.

Egyenlet, egyenletrendszer grafikus megoldá-

sa.

Egy adott probléma megoldása két különböző

módszerrel.

Az algebrai és a grafikus módszer összevetése.

Megosztott figyelem; két, illetve több szem-

pont egyidejű követése.

Számítógépes program használata.

Egyszerű másodfokú egyenlőtlenségek.

02 cbxax (vagy > 0) alakra visszavezet-

hető egyenlőtlenségek ( 0a ).

Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldá-

sa. Másodfokú függvény eszközjellegű haszná-

lata.

Az cbxaxx 2 (a 0) másodfokú függ-

vény ábrázolása és tulajdonságai.

Függvénytranszformációk áttekintése az

vuxax 2)( alak segítségével.

Ismeretek felidézése (algebrai ismeretek és

függvénytulajdonságok ismerete).

Számítógép használata.

315


Fizika; kémia; biológia-egészségtan; földrajz: számítási feladatok

Fizika: egyenletesen gyorsuló mozgás kinematikája

KULCSFOGALMAK FO-

GALMAK

Függvény. Valós függvény. Értelmezési tartomány, értékkészlet,

zérushely, növekedés, fogyás, szélsőértékhely, szélsőérték. Alapfügg-

vény. Függvénytranszformáció. Lineáris kapcsolat. Meredekség. Gra-

fikus megoldás.

316

TEMATIKAI EGY-

SÉG

FEJLESZTÉSI CÉL

5. GEOMETRIA

Órakeret

30 óra

Előzetes tudás

Térelemek, illeszkedés. Sokszögek, háromszögek alaptulajdonságai,

négyszögek csoportosítása; speciális háromszögek és négyszögek

elnevezése, felismerése, alaptulajdonságaik. Alapszerkesztések, há-

romszög szerkesztése alapadatokból. Háromszög köré írt kör és beírt

kör szerkesztése. Háromszögek egybevágósága. Kör és gömb, hasá-

bok, hengerek és gúlák felismerése, alaptulajdonságaik.

A Pitagorasz-tétel ismerete.

Fejlesztési

feladatok

Tájékozódás a térben. Számítások síkban és térben. A geometriai

transzformációk alkalmazása problémamegoldásban. A szimmetria

szerepének felismerése a matematikában, a valóságban. A szükséges

és az elégséges feltétel felismerése. Tájékozódás valóságos viszo-

nyokról térkép és egyéb vázlatok alapján. Összetett számítási prob-

léma lebontása, számítási terv készítése (megfelelő részlet kiválasz-

tása, a részletszámítások logikus sorrendbe illesztése). Valós prob-

léma geometriai modelljének megalkotása, számítások a modell

alapján, az eredmények összevetése a valósággal; a valóságos tár-

gyak formájának és a tanult formáknak az összevetése, gyakorlati

számítások (henger, hasáb, kúp, gúla, gömb). Korábbi ismeretek

mozgósítása. Számológép, számítógép használata.





A tengelyes és a középpontos tükrözés, az

eltolás, a pont körüli elforgatás. A transzfor-

mációk tulajdonságai. A geometriai vektorfo-

galom.


tudatosítása.

Egybevágóság, szimmetria. Szimmetria felismerése a matematikában,

a művészetekben, a környezetünkben

található tárgyakban, részvétel szimmet-

rián alapuló játékokban.

Egyszerű szerkesztési feladatok. Szerkesztési eljárások gyakorlása. Szer-

kesztési terv készítése, ellenőrzés. Meg-

317

osztott figyelem; két, illetve több szem-

pont egyidejű követése. Pontos, esztétikus

munkára nevelés.


Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Ará-

nyos osztás. A hasonlósági transzformáció.


tudatosítása.

Hasonló alakzatok. A megmaradó és a változó tulajdonságok

tudatosítása: a megfelelő szakaszok hosz-

szának aránya állandó, a megfelelő szö-

gek egyenlők, a kerület, a terület, a felszín

és a térfogat változik.

A háromszögek hasonlóságának alapesetei. Szükséges és elégséges feltétel megkü-

lönböztetése. Ismeretek tudatos memori-

zálása.

A hasonlóság alkalmazásai.

Háromszög súlyvonalai, súlypontja, hasonló

síkidomok kerületének, területének aránya.

Új ismeretek matematikai alkalmazása.

Magasságtétel, befogótétel a derékszögű

háromszögben. Két pozitív szám mértani kö-

zepe.

Ismeretek tudatos memorizálása, alkal-

mazása szakaszok hosszának számolásá-

nál, szakaszok szerkesztésénél.

A hasonlóság gyakorlati alkalmazásai. Távol-

ság, szög, terület a tervrajzon, térképen.

Modellek alkotása a matematikán belül;

matematikán kívüli problémák modellezé-

se: geometriai modell.

Hasonló testek felszínének, térfogatának

aránya.

Annak tudatosítása, hogy nem egyformán

változik egy test felszíne és térfogata, ha

kicsinyítjük vagy nagyítjuk..


Vektor szorzása valós számmal. Új műveletfogalom kialakítása és gyakor-

lása.

Vektorok felbontása összetevőkre. Ismeretek mozgósítása új helyzetben.

318

Emlékezés korábbi információkra.

Bázisvektorok, vektorkoordináták. Elnevezések, jelek és egyéb megállapodá-

sok megjegyzése. Emlékezés definíciókra.

Hegyesszög szinusza, koszinusza, tangense és

kotangense.

A Pitagorasz-tétel és a hegyesszög szögfügg-

vényeinek alkalmazása a derékszögű három-

szög hiányzó adatainak kiszámítására. Távol-

ságok és szögek számítása gyakorlati felada-

tokban, síkban és térben.

A valós problémák matematikai (geomet-

riai) modelljének megalkotása, a problé-

mák önálló megoldása.


Fizika: elmozdulásvektor, forgások, súlypont, tömegközéppont, erők összege, két erő kü-

lönbsége, vektormennyiség változása (pl. sebességváltozás), Newton II. törvénye, eredő

erő, eredő összetevőkre bontása, helymeghatározás, erővektor felbontása összetevőkre.

erők összege, két erő különbsége, vektormennyiség változása (pl. sebességváltozás), erő-

vektor felbontása derékszögű összetevőkre

Földrajz: bolygók tengely körüli forgása, keringés a Nap körül, térképkészítés, térképolva-

sás

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.

Vizuális kultúra: kifejezés, képzőművészet; művészettörténeti stíluskorszakok, összetett

arányviszonyok érzékeltetése, formarend, az aranymetszés megjelenése a természetben,

alkalmazása a művészetekben

Biológia-egészségtan: az emberi test síkjai, szimmetriája, példák arra, amikor adott térfo-

gathoz nagy felület (pl. fák levelei) tartozik

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Tér, sík, egyenes, pont. Sokszög. Háromszög, négyszög, speciális

háromszög, speciális négyszög. Belső szög, külső szög, átló. Kerület,

terület. Egybevágó, hasonló. Szimmetria. Arány. Vektor, vektormű-

velet. Szinusz, koszinusz, tangens, kotangens.

319

A Rendszerezés és a Szabadon felhasználható órakeret megtervezése szaktanári kompe-

tencia.

TEMATIKAI EGYSÉG

FEJLESZTÉSI FEL-

ADATOK

6. A TANANYAG RENDSZEREZÉSE

Órakeret

6 óra

JAVASLAT


annak rövid összefoglalására, miről is szól, milyen témakörökkel fog-

lalkozik a matematika, ill. milyen elemeivel ismerkedhettek meg az

elmúlt tanulási szakaszban. Mivel itt az iskolába járók fő célja az érett-

ségi vizsga (kisebb arányban várható felsőfokú továbbtanulás), hang-

súlyozni kell, mely ismeretek, módszerek tartoznak a legfontosabb

érettségi követelmények közé. (Ez a felnőtt tanulóknál sokkal jobban,

célirányosabban megvalósítható, mint a tanköteles korúak tanítása

során.)

TEMATIKAI EGYSÉG


Órakeret

10 óra

SZAKTANÁRI

HATÁSKÖR

Ennek az időnek a felhasználása sokban függ a szervezési formától.

Nappali vagy esti tagozaton hasonlóan használhatjuk akár tanulói

egyéni problémáknak (ha fejlesztési céljainkkal összhangba hozható) a

megoldására, esetleg (ha az osztály többségének megfelel) a tanulók

szakmájába vágó speciális feladatokra. Nagyon hasznos volna csopor-

tos projektmunkákra, jó esetben más tantárggyal közös projekt megva-

lósítására fordítani. Levelező formánál a kisebb időkeretben szűkebb a

választás, mindenképpen törekedni kell arra, hogy valóban a helyi

adottságok és igények determinálják ennek az időnek a felhasználását.

Elképzelhető tanulói egyéni munkákra, azok közös elemzésére, alapos,

kritikus, az osztály nyilvánossága előtti értékelésére fordítani. Legyen

megtervezve, az osztállyal/csoporttal közösen előzetesen megbeszélve.

320

TOVÁBBHALADÁSI

FELTÉTELEK

A 10. ÉVFOLYAM

VÉGÉN


Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete; számhalmazok isme-rete.

Értsék és jól használják a matematika logikában megtanult szakkifejezéseket a hétköznapi életben.

Definíció, tétel felismerése, az állítás és a megfordításának fel-ismerése; bizonyítás gondolatmenetének követése.

Egyszerű leszámlálási feladatok megoldása, a megoldás gondo-latmenetének rögzítése szóban, írásban.

Gráffal kapcsolatos alapfogalmak ismerete. Alkalmazzák a grá-fokról tanult ismereteiket gondolatmenet szemléltetésére, probléma megoldására.

Számtan, algebra

Egyszerű algebrai kifejezések használata, műveletek algebrai ki-fejezésekkel; a tanultak alkalmazása a matematikai problémák megoldásában (pl. modellalkotás szöveg alapján, egyenletek megoldása, képletek értelmezése); egész kitevőjű hatványok, azonosságok.

Elsőfokú, másodfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok megoldása, a megoldás önálló el-lenőrzése.

Elsőfokú és másodfokú (egyszerű) kétismeretlenes egyenlet-rendszer megoldása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz az egyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése.

Egyismeretlenes egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldá-sa.

Az időszak végére elvárható a valós számkör biztos ismerete, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb fel-adatokban való alkalmazása.

A tanulók képesek a matematikai szöveg értő olvasására, tan-könyvek, keresőprogramok célirányos használatára, szövegek-ből a lényeg kiemelésére.

. Összefüggések, függvények, sorozatok

A függvény megadása, a szereplő halmazok ismerete (értelme-zési tartomány, értékkészlet); valós függvény alaptulajdonsága-inak ismerete.

A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon).

Egyszerű függvénytranszformációk végrehajtása.

Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény gra-fikonja alapján.

321

Függvénymodell készítése lineáris kapcsolatokhoz; a meredek-ség.

A tanulók tudják az elemi függvényeket ábrázolni koordináta-rendszerben, és a legfontosabb függvénytulajdonságokat meg-határozni, nemcsak a matematika, hanem a természettudomá-nyos tárgyak megértése miatt, és különböző gyakorlati helyze-tek leírásának érdekében is.

322

TOVÁBBHALADÁSI

FELTÉTELEK

A 10. ÉVFOLYAM

VÉGÉN

Geometria

Térelemek ismerete; távolság és szög fogalma, mérése.

Nevezetes ponthalmazok ismerete, szerkesztésük

A tanult egybevágósági és hasonlósági transzformációk és ezek tulajdonságainak ismerete.

Egybevágó alakzatok, hasonló alakzatok; két egybevágó, illetve két hasonló alakzat több szempont szerinti összehasonlítása (pl. távolságok, szögek, kerület, terület, térfogat).

Szimmetria ismerete, használata.

Háromszögek tulajdonságainak ismerete (alaptulajdonságok, nevezetes vonalak, pontok, körök).

Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítá-sok elvégzése Pitagorasz-tétellel és a hegyesszögek szögfüggvé-nyeivel; magasságtétel és befogótétel ismerete.

Szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak ismerete.

Vektor fogalmának ismerete; három új művelet ismerete: vek-torok összeadása, kivonása, vektor szorzása valós számmal; vektor felbontása, vektorkoordináták meghatározása adott bá-zisrendszerben.

Kerület, terület, felszín és térfogat szemléletes fogalmának ki-alakulása, a jellemzők kiszámítása (képlet alapján); mértékegy-ségek ismerete; valós síkbeli, illetve térbeli probléma geometri-ai modelljének megalkotása.

A geometriai ismeretek bővülésével, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása után fejlődött a tanulók dinamikus geometriai szemlélete, diszkussziós képessé-ge.

A háromszögekről tanult ismeretek bővülésével a tanulók képe-sek számítási feladatokat elvégezni, és ezeket gyakorlati prob-lémák megoldásánál alkalmazni.

A szerkesztési feladatok során törekednek az igényes, pontos munkavégzésre.


Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gya-koriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása.

Táblázat olvasása és készítése; diagramok olvasása és készítése.

Adathalmaz móduszának, mediánjának, átlagának értelmezése, meghatározása.

Véletlen esemény, biztos esemény, lehetetlen esemény, vélet-len kísérlet, esély/valószínűség fogalmak ismerete, használata.

Nagyszámú véletlen kísérlet kiértékelése, az előzetesen „jósolt” esélyek és a relatív gyakoriságok összevetése.

323

A valószínűség-számítási, statisztikai feladatok megoldása során a diákok rendszerező képessége fejlődött. A tanulók képesek adatsokaságot jellemezni, ábrákról adatsokaság jellemzőit leol-vasni. Szisztematikus esetszámlálással meg tudják határozni egy adott esemény bekövetkezésének esélyét.

324

11. ÉVFOLYAM



A 11. évfolyam tananyagtartalmai és óraszámai:




rek 10



5. Geometria 36


7. Rendszerezés 5


Összesen 108

325

TEMATIKAI EGYSÉG

FEJLESZTÉSI CÉL 1. A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE

Órakeret

4 óra

Alkalmazható

tudás

Lehet néhány szokványos órai írásbeli és/vagy egyéni tanulói

vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, akár egy kiscsoportos

munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési

folyamat, esetleg hosszabb idő alatt kidolgozott (egy vagy több

tanuló által készített) projektmunka minősítése is. Kiemelten kell

törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztő

értékelés megvalósítására. Az éves munka végső minősítése

természetesen tartalmazza a tanuló összes órai teljesítményét is.

TEMATIKAI EGYSÉG

FEJLESZTÉSI CÉL 2. GONDOLKODÁSI ÉS MEGISMERÉSI MÓDSZEREK

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Sorbarendezési, leszámlálási problémák megoldása. Gráffal kapcso-

latos alapfogalmak

Fejlesztési

feladatok

Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Mintavétel céljának, értel-

mének megértése. Gráfokkal kapcsolatos ismeretek alkalmazása,

bővítése, konkrét példák alapján gráfokkal kapcsolatos állítások

megfogalmazása. A modellhasználati, modellalkotási képesség fej-

lesztése.





Vegyes kombinatorikai feladatok, kivá-

lasztási feladatok. A kombinatorika al-

kalmazása egyszerű geometriai felada-

tokban. Mintavétel visszatevés nélkül és

visszatevéssel. Matematikatörténet: Er-

dős Pál. Modell alkotása valós problémá-

hoz: kombinatorikai modell

Binomiális együtthatók. Jelek szerepe, alkotá-

sa, használata: célszerű jelölés megválasztá-

sának jelentősége a matematikában.

326

TEMATIKAI EGYSÉG


Órakeret

17 óra

Előzetes tudás Hatvány fogalma egész kitevőre, hatványozás azonosságai. Egyen-

let, egyenlőtlenség megoldása. Ekvivalens egyenlet fogalma

Nevelési-fejlesztési

célok

Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: valós problémák

megoldása megfelelő modell választásával. A matematika alkalma-

zása más tudományokban. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása.

A matematika épülésének elvei: létező fogalom újraértelmezése,

kiterjesztése. A fogalmak kiterjesztése követelményeinek megér-

tése. Függvénytulajdonság alkalmazása egyenlet megoldásánál (pl.

szigorú monotonitás). Tájékozódás az időben: lineáris folyamat,

exponenciális folyamat.





n-edik gyök.

A négyzetgyök fogalmának általánosítása.

A matematika belső fejlődésének felisme-

rése, új fogalmak alkotása.

Hatványozás pozitív alap és racionális kitevő Fogalmak módosítása újabb tapasztalatok,

ismeretek alapján. A hatványfogalom cél-

Binomiális együtthatók. Jelek szerepe, alkotása, használata: célszerű

jelölés megválasztásának jelentősége a ma-

tematikában.

Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk.

Fokszámösszeg és az élek száma közötti

összefüggés. Matematikatörténet: Euler.

Modell alkotása valós problémához:

gráfmodell. Megfelelő, a problémát jól tükrö-

ző ábra készítése


Földrajz: előrejelzések, tendenciák megfogalmazása

Biológia-egészségtan: genetika

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Gráf. Mintavétel visszatevéssel, visszatevés nélkül.

327

esetén. szerű kiterjesztése, permanenciaelv alkal-

mazása.

Hatványozás azonosságainak alkalmazása.

Példák az azonosságok érvényben maradá-

sára.

Ismeretek tudatos memorizálása. Ismere-

tek mozgósítása.

A definíciók és a hatványozás azonosságai-

nak közvetlen alkalmazásával megoldható

exponenciális egyenletek.

Modellek alkotása (algebrai modell): expo-

nenciális egyenletre vezető valós problé-

mák (például: befektetés, hitel, értékcsök-

kenés, népesség alakulása, radioaktivitás).

A logaritmus értelmezése.

A logaritmussal való számolás szerepe a

Kepler-törvények felfedezésében.

Korábbi ismeretek felidézése (hatvány fogalma). Ismeretek tudatos memorizálása.

Zsebszámológép használata, táblázat hasz-

nálata.

Annak felismerése, hogy a technika fejlődé-

sének alapja a matematikai tudás.

A logaritmus azonosságai. A hatványozás és a logaritmus kapcsolatá-

nak felismerése.

A definíciók és a logaritmus azonosságainak

közvetlen alkalmazásával megoldható logarit-

musos egyenletek, egyenlőtlenségek.

Modellek alkotása (algebrai modell): loga-

ritmus alkalmazásával megoldható egysze-

rű exponenciális egyenletek; ilyen egyenlet-

re vezető valós problémák (például: befek-

tetés, hitel, értékcsökkenés, népesség ala-

kulása, radioaktivitás).


Fizika; kémia: radioaktivitás.

Földrajz; biológia-egészségtan: globális problémák - demográfiai mutatók, a Föld eltartó

képessége és az élelmezési válság, betegségek, világjárványok, túltermelés és túlfogyasz-

tás

Technika, életvitel és gyakorlat: zajszennyezés.

Kémia: pH-számítás.

Fizika; kémia: számítási feladatok

328

Életvitel és gyakorlat: zajszennyezés.

Kémia: pH-számítás.

Biológia-egészségtan: érzékelés, az inger és az érzet

Fizika: Kepler-törvények

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

n-edik gyök. Racionális kitevőjű hatvány. Logaritmus. Exponenciá-

lis függvény, logaritmusfüggvény. Exponenciális folyamat.

TEMATIKAI EGYSÉG

FEJLESZTÉSI CÉL 4. ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

Órakeret

21 óra

ELŐZETES TUDÁS

Függvénytani alapfogalmak. Hatványozás azonosságai. Négyzet-

gyök. Függvény megadása, tulajdonságai. Hegyesszög szögfügg-

vényeinek értelmezése.

FEJLESZTÉSI

FELADATOK

A folyamatok elemzése a függvényelemzés módszerével. Tájéko-

zódás az időben: lineáris folyamat, exponenciális folyamat. A ma-

tematika és a valóság: matematikai modellek készítése, vizsgála-

ta. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott

feltételeknek megfelelően. Sorozat vizsgálata; rekurzió, képletek

értelmezése. Ismerethordozók használata.





A számsorozat fogalma. A függvény értel-

mezési tartománya a pozitív egész számok

halmaza. Matematikatörténet: Fibonacci.

Sorozat megadása rekurzióval és képlettel.

Számtani sorozat, az n. tag, az első n tag

összege. Matematikatörténet: Gauss.

A sorozat felismerése, a megfelelő képletek

használata problémamegoldás során.

Mértani sorozat, az n. tag, az első n tag

összege.

A sorozat felismerése, a megfelelő képletek

használata problémamegoldás során.

A számtani sorozat mint lineáris függvény

és a mértani sorozat mint exponenciális

329

függvény összehasonlítása.

Kamatoskamat-számítás. Modellek alkotása: befektetés és hitel; kü-

lönböző feltételekkel meghirdetett befekte-

tések és hitelek vizsgálata; a hitel költségei,

a törlesztés módjai. Az egyéni döntés fele-

lőssége: az eladósodás veszélye.

Korábbi ismeretek mozgósítása (pl. száza-

lékszámítás). A szövegbe többszörösen mé-

lyen beágyazott, közvetett módon megfo-

galmazott információk és kategóriák azono-

sítása.

Szögfüggvények kiterjesztése, trigonomet-

rikus alapfüggvények (sin, cos, tg).

A kiterjesztés szükségességének, alapgon-

dolatának megértése. Időtől függő periodi-

kus jelenségek kezelése.

A trigonometrikus függvények transzformá-

ciói: cxf )( , )( cxf ; )(xcf ; )(cxf .

Tudatos megfigyelés a változó szempontok

és feltételek szerint.

Az exponenciális függvények. Permanenciaelv alkalmazása.

Exponenciális folyamatok a természetben

és a társadalomban.

Modellek alkotása (függvény modell): a

lineáris és az exponenciális növeke-

dés/csökkenés matematikai modelljének

összevetése konkrét, valós problémákban

(például: népesség, energiafelhasználás,

járványok stb.).

A logaritmusfüggvények vizsgálata. Loga-

ritmus alapfüggvények grafikonja, jellemzé-

sük.

A logaritmusfüggvény mint az exponenciális

függvény inverze. Függvénynek és inverzé-

nek a grafikonja a koordináta-rendszerben.

330


Informatika: problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel: algoritmusok

megfogalmazása, tervezése

Fizika; kémia, biológia-egészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári isme-

retek: exponenciális folyamatok vizsgálata

Fizika: periodikus mozgás, hullámmozgás, váltakozó feszültség és áram.

Földrajz: térábrázolás és térmegismerés eszközei, GPS, a világgazdaság szerveződése és

működése, a pénztőke működése, a monetáris világ jellemző folyamatai, hitelezés, adós-

ság, eladósodás. A társadalmi-gazdasági tér szerveződése és folyamatai.

Fizika; kémia: radioaktivitás.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; földrajz: globális kérdések: - erőforrás-

ok kimerülése, fenntarthatóság, demográfiai robbanás a harmadik világban, népesség-

csökkenés az öregedő Európában. A család pénzügyei és gazdálkodása, vállalkozások.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Szinuszfüggvény, koszinuszfüggvény, tangensfüggvény Számsoro-

zat. Rekurzió. Exponenciális függvény és logaritmusfüggvény

Számtani sorozat, mértani sorozat. Exponenciális folyamatok

331

TEMATIKAI EGYSÉG


Órakeret

36 óra

Előzetes tudás

Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Ponthalmazok, neveze-

tes ponthalmazok ismerete. Hegyesszögek szögfüggvényei. Vekto-

rok, vektorműveletek. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb felismerése.

Felszín, térfogat szemléletes fogalma. Poliéder felszíne. Számológép

(számítógép) használata. Ekvivalens egyenlet.


tes ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai,

körei. Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek.

Hegyesszögek szögfüggvényei. Alapszerkesztések, egyszerű szer-

kesztési feladatok körrel, háromszöggel kapcsolatosan.

Fejlesztési

feladatok

Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban:

távolságok, szögek, terület, kerület, felszín és térfogat kiszámítása. A

matematika két területének (geometria és algebra) összekapcsolása:

koordináta-geometria. Emlékezés, korábbi ismeretek rendszerezése,

alkalmazása.





Szinusztétel, koszinusztétel. Általános eset, különleges eset viszonya (a

derékszögű háromszög és a két tétel).

Síkidomok kerületének és területének szá-

mítása.

Ismeretek alkalmazása.

Pitagoraszi összefüggés egy szög szinusza

és koszinusza között. Összefüggés a szög és

a mellékszöge szinusza, illetve koszinusza

között. A tangens kifejezése a szinusz és a

koszinusz hányadosaként.

A trigonometrikus azonosságok megértése,

használata.

Függvénytáblázat alkalmazása feladatok

megoldásában.

Egyszerű trigonometrikus egyenletek. Tri-

gonometrikus egyenletre vezető, három-

szöggel kapcsolatos valós problémák. Azo-

nosság alkalmazását igénylő egyszerű tri-

A problémához hasonló egyszerű probléma

keresése.

332

gonometrikus egyenlet.

Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat

tulajdonságai. Két vektor merőlegességének

szükséges és elégséges feltétele.

A művelet újszerűségének felfedezése.

A szükséges és az elégséges feltétel felisme-

rése, megkülönböztetése.

Helyvektor. Emlékezés: jelek, jelölések, megállapodá-

sok.

Műveletek koordinátáikkal adott vektorok-

kal. Vektorok és rendezett számpárok kö-

zötti megfeleltetés.

A vektor fogalmának bővítése (algebrai

vektorfogalom). Sík és tér: a dimenzió

szemléletes fogalmának fejlesztése.

A helyvektor koordinátái.

Szakasz felezőpontjának, harmadoló pont-

jának, a háromszög súlypontjának koordi-

nátái.

Képletek értelmezése, alkalmazása.

Két pont távolsága, a szakasz hossza. Képletek értelmezése, alkalmazása.

A kör egyenlete. Geometria és algebra összekapcsolása.

Az egyenes különböző megadási módjai. Az

irányvektor, a normálvektor, az iránytan-

gens.


szempont egyidejű követése.

Iránytangens és az egyenes meredeksége.

A merőlegesség megfogalmazása skaláris

szorzattal.

Geometriai ismeretek felelevenítése, meg-

fogalmazása algebrai alakban.

Az egyenes egyenlete.

Két egyenes párhuzamosságának, merőle-

gességének feltétele.

Az egyenest jellemző adatok, a közöttük

felfedezhető összefüggések értése, haszná-

lata.

Két egyenes metszéspontja.

Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

Geometriai probléma megoldása algebrai

eszközökkel. Ismeretek mozgósítása, alkal-

mazása (elsőfokú, illetve másodfokú

kétismeretlenes egyenletrendszer megoldá-

sa).

A kör adott pontjában húzott érintője. A geometriai fogalmak megjelenítése al-

gebrai formában. Geometriai ismeretek

333

mozgósítása.

A koordinátageometriai ismeretek alkalma-

zása egyszerű síkgeometriai feladatok

megoldásában.

Geometriai problémák megoldása algebrai

eszközökkel. Geometriai problémák számí-

tógépes megjelenítése.


Fizika: vektor felbontása adott állású összetevőkre, mechanikai munka, mágneses fluxus,

hely megadása, égitestek pályája, út-idő grafikon és a sebesség kapcsolata, erők össze-

adása komponensek segítségével, háromdimenziós képalkotás (hologram), vonatkoztatási

rendszer, hely megadása, rezgőmozgás, adott kitéréshez, sebességhez, gyorsuláshoz tar-

tozó időpillanatok meghatározása

Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram).

Kémia: kristályok.

Földrajz: térábrázolás és térmegismerés eszközei, GPS,

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Valós szám szinusza, koszinusza, tangense. Bázisrendszer, helyvek-

tor. Skaláris szorzat. Ponthalmaz egyenlete; kétismeretlenes egyen-

letnek megfelelő ponthalmaz.

TEMATIKAI EGYSÉG


Órakeret

10 óra

Előzetes tudás

A statisztika alapfogalmai. Adathalmaz statisztikai jellemzői, adat-

halmaz ábrázolása. Táblázatok kezelése. A véletlen esemény fo-

galma, a véletlen kísérlet fogalma. Gyakoriság, relatív gyakoriság.

Esély és valószínűség hétköznapi fogalma. Kombinatorikai ismere-

tek.


veltségterülethez)

kapcsolható fejleszté-

si feladatok

Ismeretek rendszerezése, alkalmazása, bővítése. Műveletek ér-

telmezése az események között. Matematikai elvonatkoztatás: a

valószínűség matematikai fogalmának fejlesztése. Véletlen minta-

vétel módszerei jelentőségének megértése.


Eseményekkel végzett műveletek. Példák események összegére, szorzatára, komplementer

334

eseményre, egymást kizáró eseményekre. Elemi események. Események előállítása elemi

események összegeként. Példák független és nem független eseményekre.

A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tudatosítása. Logikai műveletek,

halmazműveletek és események közötti műveletek összekapcsolása.

Véletlen esemény, valószínűség. A valószínűség matematikai definíciójának bemutatása

példákon keresztül.

A véletlen kísérletekből számított relatív gyakoriság és a valószínűség kapcsolata.

A valószínűség klasszikus modellje.

A modell és a valóság kapcsolata.

Egyszerű valószínűség-számítási problémák.

Ismeretek mozgósítása, tanult kombinatorikai módszerek alkalmazása.

Statisztikai mintavétel. Valószínűségek visszatevéses mintavétel esetén. Visszatevés nélküli

mintavétel.

Modell alkotása (valószínűségi modell): a mintavételi eljárás lényege.

Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz, terjedelem, szórás. Nagy adathalmazok

jellemzése statisztikai mutatókkal. A statisztikai kimutatások és a valóság: az információk

kritikus értelmezése. Közvélemény-kutatás, minőség-ellenőrzés, egyéb gyakorlati alkalma-

zások elemzése.

Számológép/számítógép használata statisztikai mutatók kiszámítására.

TEMATIKAI EGYSÉG

FEJLESZTÉSI FEL-

ADATOK

7. A TANANYAG RENDSZEREZÉSE

Órakeret

5 óra

335

TEMATIKAI EGYSÉG


Órakeret

5 óra

SZAKTANÁRI

HATÁSKÖR

Ennek az időnek a felhasználása sokban függ a szervezési formától.

Használhatjuk akár tanulói egyéni problémáknak (ha fejlesztési célja-

inkkal összhangba hozható) a megoldására, esetleg (ha az osztály több-

ségének megfelel) a tanulók szakmájába vágó speciális feladatokra.

Nagyon hasznos volna csoportos projektmunkákra, jó esetben más

tantárggyal közös projekt megvalósítására fordítani. Mindenképpen

törekedni kell arra, hogy valóban a helyi adottságok és igények deter-

minálják ennek az időnek a felhasználását. Elképzelhető tanulói egyéni

munkákra, azok közös elemzésére, alapos, kritikus, az osztály nyilvá-

nossága előtti értékelésére fordítani. Legyen megtervezve, az osztály-

lyal/csoporttal közösen előzetesen megbeszélve.

TOVÁBBHALADÁS

FELTÉTELEI


– A kombinatorikai problémához illő módszer önálló megválasztása. – Bizonyított és nem bizonyított állítás közötti különbség megértése. – Feltétel és következmény biztos felismerése a következtetésben. – A szövegben található információk önálló kiválasztása, értékelése, rende-

zése problémamegoldás céljából. – A szöveghez illő matematikai modell elkészítése. – A tanulók a rendszerezett összeszámlálás, a tanult ismeretek segítségével

tudjanak kombinatorikai problémákat jól megoldani,.

JAVASLAT


annak rövid összefoglalására, miről is szól, milyen témakörökkel fog-

lalkozik a matematika, ill. milyen elemeivel ismerkedhettek meg az

elmúlt tanulási szakaszban. Mivel itt az iskolába járók fő célja az érett-

ségi vizsga (kisebb arányban várható felsőfokú továbbtanulás), hang-

súlyozni kell, mely ismeretek, módszerek tartoznak a legfontosabb

érettségi követelmények közé. (Ez a felnőtt tanulóknál sokkal jobban,

célirányosabban megvalósítható, mint a tanköteles korúak tanítása

során.)

336

A fejlesztés várt

eredményei a

11. évfolyam

végén

Számtan, algebra

– A kiterjesztett gyök- és hatványfogalom ismerete. – A logaritmus fogalmának ismerete. – A gyök, a hatvány és a logaritmus azonosságainak alkalmazása konkrét

esetekben probléma megoldása céljából. – Egyszerű exponenciális és logaritmusos egyenletek felírása szöveg alap-

ján, az egyenletek megoldása, önálló ellenőrzése. – A mindennapok gyakorlatában szereplő feladatok megoldása a valós

számkörben tanult új műveletek felhasználásával. – Számológép értelmes használata a feladatmegoldásokban. Geometria

– Jártasság a háromszögek segítségével megoldható problémák önálló kezelésében.

– A tanult tételek pontos ismerete, alkalmazásuk feladatmegoldásokban. – A valós problémákhoz geometriai modell alkotása. – Hosszúság, szög, kerület, terület kiszámítása. – Két vektor skaláris szorzatának ismerete, alkalmazása. – Vektorok a koordináta-rendszerben, helyvektor, vektorkoordináták isme-

rete, alkalmazása. – A geometriai és algebrai ismeretek közötti összekapcsolódás elemeinek

ismerete: távolság, szög számítása a koordináta-rendszerben, kör és egyenes egyenlete, geometriai feladatok algebrai megoldása.


– Trigonometrikus függvények értelmezése, alkalmazása. – Függvénytranszformációk végrehajtása. – Exponenciális függvény és logaritmusfüggvény ismerete. – Exponenciális folyamatok matematikai modelljének megértése. – A számtani és a mértani sorozat összefüggéseinek ismerete, gyakorlati

alkalmazások. – Az új függvények ismerete és jellemzése kapcsán a tanulóknak legyen

átfogó képük a függvénytulajdonságokról, azok felhasználhatóságáról.


– Statisztikai mutatók használata adathalmaz elemzésében. – A valószínűség matematikai fogalma. – A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. – Mintavétel és valószínűség. – A mindennapok gyakorlatában előforduló valószínűségi problémákat

tudják értelmezni, kezelni. – Megfelelő kritikával fogadják a statisztikai vizsgálatok eredményeit, lássák

a vizsgálatok korlátait, érvényességi körét.

337

12. ÉVFOLYAM

Heti óraszám: 2,5 óra


A Kerettanterv szabadon felhasználható óráiból +0,5 órával megnövelt ük a matematika órák

számát, új tananyagtartalmak beemelése nélkül. Az így megnövelt óraszám lehetővé teszi az

alaposabb ismétlést, rendszerezést.

A Kerettanterv a második félévre és minimum 40 órában határozza meg az összefoglaló té-

maköröket.




3. Geometria 15

4. ÖSSZEFOGLALÁS, RENDSZEREZŐ ISMÉTLÉS 44

Összesen 77

338

TEMATIKAI EGYSÉG

FEJLESZTÉSI CÉL 1. A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE

Órakeret

6 óra

Alkalmazható

tudás

Lehet néhány szokványos órai írásbeli és/vagy egyéni tanulói

vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, akár egy kiscsoportos

munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési

folyamat, esetleg hosszabb idő alatt kidolgozott (egy vagy több

tanuló által készített) projektmunka minősítése is. Kiemelten kell

törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztő

értékelés megvalósítására. Az éves munka végső minősítése

természetesen tartalmazza a tanuló összes órai teljesítményét is.

Az érettségi előtt ajánlott a vizsgafeladatok formáját, tematikáját

kipróbálni, hosszabb kidolgozási idejű komplex feladatsort is

kiadni.

339

TEMATIKAI EGYSÉG


Órakeret

12 óra

Előzetes tudás

A statisztika alapfogalmai. Adathalmaz statisztikai jellemzői, adat-

halmaz ábrázolása. Táblázatok kezelése. A véletlen esemény fo-

galma, a véletlen kísérlet fogalma. Gyakoriság, relatív gyakoriság.

Esély és valószínűség hétköznapi fogalma. Kombinatorikai ismere-

tek.



kapcsolható fejleszté-

si feladatok

Ismeretek rendszerezése, alkalmazása, bővítése. Műveletek ér-

telmezése az események között. Matematikai elvonatkoztatás: a

valószínűség matematikai fogalmának fejlesztése. Véletlen minta-

vétel módszerei jelentőségének megértése.


Eseményekkel végzett műveletek. Példák események összegére, szorzatára, komplementer

eseményre, egymást kizáró eseményekre. Elemi események. Események előállítása elemi

események összegeként. Példák független és nem független eseményekre.

A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tudatosítása. Logikai műveletek,

halmazműveletek és események közötti műveletek összekapcsolása.

A valószínűség klasszikus modellje.

A modell és a valóság kapcsolata.

Egyszerű valószínűség-számítási problémák.

Ismeretek mozgósítása, tanult kombinatorikai módszerek alkalmazása.

Statisztikai mintavétel. Valószínűségek visszatevéses mintavétel esetén. Visszatevés nélküli

mintavétel. Binomiális eloszlás

Modell alkotása (valószínűségi modell): a mintavételi eljárás lényege.

Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz, terjedelem, szórás. Nagy adathalmazok

jellemzése statisztikai mutatókkal. A statisztikai kimutatások és a valóság: az információk

kritikus értelmezése. Közvélemény-kutatás, minőség-ellenőrzés, egyéb gyakorlati alkalma-

340

zások elemzése.

Számológép/számítógép használata statisztikai mutatók kiszámítására.

341

TEMATIKAI EGYSÉG


Órakeret

15 óra

Előzetes tudás


tes ponthalmazok ismerete. Hegyesszögek szögfüggvényei. Vekto-

rok, vektorműveletek. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb felismerése.

Felszín, térfogat szemléletes fogalma. Poliéder felszíne. Számológép

(számítógép) használata. Ekvivalens egyenlet.


tes ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai,

körei. Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek.

Hegyesszögek szögfüggvényei. Szinusztétel, koszinusztétel. Alap-

szerkesztések, egyszerű szerkesztési feladatok körrel, háromszöggel

kapcsolatosan.

Fejlesztési

feladatok

Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban:

távolságok, szögek, terület, kerület kiszámítása. Emlékezés, korábbi

ismeretek rendszerezése, alkalmazása.





Mértani testek csoportosítása. Hengerszerű

testek (hasábok és hengerek), kúpszerű tes-

tek (gúlák és kúpok), csonka testek (csonka

gúla, csonka kúp). Gömb.

A problémához illeszkedő vázlatos ábra

alkotása; síkmetszet elképzelése, ábrázolá-

sa. Fogalomalkotás közös tulajdonság sze-

rint (hengerszerű, kúpszerű testek, poliéde-

rek).

A tanult testek felszínének, térfogatának

kiszámítása. Gyakorlati feladatok.

A valós problémákhoz modell alkotása:

geometriai modell. Ismeretek megfelelő

csoportosítása.

Térelemek távolsága és szöge.

(pont és egyenes, pont és sík, párhuzamos

egyenesek, párhuzamos síkok távolsága;

két

egyenes, egyenes és sík, két sík hajlásszöge)

Testekkel, térelemekkel kapcsolatos geo-

metriai problémák visszavezetése síkgeo-

metriai számításokra. A problémához illesz-

kedő vázlatos ábra alkotása; síkmetszet

elképzelése, ábrázolása.

342


Kémia: kristályok.

Földrajz: térábrázolás és térmegismerés eszközei, GPS, felszínszámítás

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Mértani testek csoportosítása. Felszín, térfogat.

Térelemek távolsága.

343

TEMATIKAI EGYSÉG

FEJLESZTÉSI CÉL RENDSZEREZŐ ÖSSZEFOGLALÁS

Órakeret

44 óra

ELŐZETES TUDÁS A középiskolai matematika anyaga.

A TEMATIKAI EGYSÉG

NEVELÉSI-FEJLESZTÉSI

CÉLJAI

A matematika épülésének elvei: ismeretek rendszerezése, alkalmazása.

Motiválás. Emlékezés. Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályo-

zás. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint;

alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás.

Hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

GONDOLKODÁSI ÉS MEGISMERÉSI MÓDSZEREK

Halmazok. Ponthalmazok és

számhalmazok. Valós számok

halmaza és részhalmazai.

A problémának megfelelő

szemléltetés kiválasztása

(Venn-diagram, számegye-

nes, koordináta-rendszer).

Állítások logikai értéke. Logikai

műveletek.

Szövegértés. A szövegben

található információk ösz-

szegyűjtése, rendszerezése.

Filozófia: logika - a követ-

kezetes és rendezett gon-

dolkodás elmélete, a logi-

ka kapcsolódása a mate-

matikához és a nyelvé-

szethez.

Informatika: Egy bizonyos,

nemrég történt esemény

információinak begyűjtése

több párhuzamos forrás-

ból, ezek összehasonlítása,

elemzése, az igazságtarta-

lom keresése, a manipulált

információ felfedése. Na-

vigációs eszközök haszná-

lata: hierarchizált és le-

gördülő menük használa-

ta.

344

A halmazelméleti és a logikai is-

meretek kapcsolata.

Halmazok eszközjellegű

használata.

Definíció és tétel. A tétel bizonyí-

tása. A tétel megfordítása.

Emlékezés a tanult definí-

ciókra és tételekre, alkal-

mazásuk önálló probléma-

megoldás során.

Bizonyítási módszerek. Direkt és indirekt bizonyítás

közötti különbség megérté-

se. Néhány tipikusan hibás

következtetés bemutatása,

elemzése.

Filozófia: szillogizmusok.

Kombinatorika: leszámlálási fel-

adatok. Egyszerű feladatok meg-

oldása gráfokkal.

Sorbarendezési és kiválasz-

tási problémák felismerése.

Gondolatmenet szemlélte-

tése gráffal.

Műveletek értelmezése és műve-

leti tulajdonságok.

Absztrakt fogalom és annak

konkrét megjelenései: va-

lós számok halmazán ér-

telmezett műveletek, hal-

mazműveletek, logikai mű-

veletek, műveletek vekto-

rokkal, műveletek vektorral

és valós számmal, művele-

tek eseményekkel.

SZÁMTAN, ALGEBRA

Gyakorlati számítások. Kerekítés, közelítő érték,

becslés. Számológép hasz-

nálata, értelmes kerekítés.

Technika, életvitel és gya-

korlat: alapvető adózási,

biztosítási, egészség-,

nyugdíj- és társadalombiz-

tosítási, pénzügyi ismere-

tek.

Egyenletek és egyenlőtlenségek. Megoldások az alaphalmaz,

értelmezési tartomány,

megoldáshalmaz megfelelő

kezelésével.

345

Algebrai azonosságok, hatványo-

zás azonosságai, logaritmus azo-

nosságai, trigonometrikus azonos-

ságok.

Az azonosságok szerepének

ismerete, használatuk. Ma-

tematikai fogalmak fejlődé-

sének bemutatása pl. a

hatvány, illetve a szögfügg-

vények példáján.

Fizika; kémia; biológia-

egészségtan; földrajz; tör-

ténelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek:

képletek használata

Egyenletek és egyenlőtlenségek

megoldása. Algebrai megoldás,

grafikus megoldás. Ekvivalens

egyenletek, ekvivalens átalakítá-

sok. A megoldások ellenőrzése.

Adott egyenlethez illő megoldási módszer önálló kivá-

lasztása.

Az önellenőrzésre való képesség. Önfegyelem fejleszté-

se: sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálko-

zás.

Első- és másodfokú egyenlet és

egyenlőtlenség. Négyzetgyökös

egyenletek. Abszolút értéket tar-

talmazó egyenletek. Egyszerű ex-

ponenciális, logaritmikus és trigo-

nometrikus egyenletek.

Tanult egyenlettípusok és

egyenlőtlenségtípusok ön-

álló megoldása.

Elsőfokú és egyszerű másodfokú

kétismeretlenes egyenletrendszer

megoldása.

A tanult megoldási módsze-

rek biztos alkalmazása.

Egyenletekre, egyenlőtlenségekre

vezető gyakorlati életből vett és

szöveges feladatok.

Matematikai modell

(egyenlet, egyenlőtlenség)

megalkotása, vizsgálatok a

modellben, ellenőrzés.

Fizika; kémia; biológia-




matematikai modellek.

GEOMETRIA

Geometriai alapfogalmak, pont-

halmazok.

Térelemek kölcsönös helyzete,

távolsága, szöge.

Távolságok és szögek kiszámítása.

Valós problémában a meg-

felelő geometriai fogalom

felismerése, alkalmazása.

Geometriai transzformációk. Tá-

volságok és szögek vizsgálata a

346

transzformációknál.

Egybevágóság, hasonlóság. Szim-

metriák.

Szerepük felfedezése mű-

vészetekben, játékokban,

gyakorlati jelenségekben.

Háromszögekre vonatkozó tételek

és alkalmazásuk. A háromszög

nevezetes vonalai, pontjai és kö-

rei. Összefüggések a háromszög

oldalai, oldalai és szögei között.

A derékszögű háromszög oldalai,

oldalai és szögei közötti összefüg-

gések.

Állítások, tételek jelentésé-

re való emlékezés.

A problémának megfelelő

összefüggések felismerése,

alkalmazása.

Négyszögekre vonatkozó tételek

és alkalmazásuk.

Négyszögek csoportosítása külön-

böző szempontok szerint. Szim-

metrikus négyszögek tulajdonsá-

gai.

Állítások, tételek jelentésé-

re való emlékezés.

Körre vonatkozó tételek és alkal-

mazásuk.

Számítási feladatok.

Vektorok, vektorok koordinátái.

Bázisrendszer.

Matematikatörténeti ismeretek: a

vektor fogalmának fejlődése a

fizikai vektorfogalomtól a rende-

zett szám n-esig.

Vektorok alkalmazásai.

Egyenes egyenlete. Kör egyenlete.

Két alakzat közös pontja.

Matematikatörténet: nevezetes

szerkeszthetőségi problémák.

Geometria és algebra ösz-

szekapcsolása.

347

ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

A függvény megadása. A függvé-

nyek tulajdonságai.

Emlékezés: a fogalmak pontos felidézése, ismerete.

Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőér-

ték, monotonitás, periodicitás, paritás fogalmak alkal-

mazása konkrét feladatokban.

Az alapfüggvények ábrázolása és tulajdonságai.

A tanult alapfüggvények ismerete. Képi emlékezés statikus helyzetekben (grafikonok felidé-

zése).

Függvénytranszformációk:

cxf )( , )( cxf ; )(xcf ; )(cxf . Elto-

lás, nyújtás és összenyomás a ten-

gelyre merőlegesen.

Kapcsolat a matematika két

területe között:

függvénytranszformációk

és geometriai transzformá-

ciók.

Függvényvizsgálat a tanult szem-

pontok szerint.

Emlékezés, ismeretek moz-

gósítása.

Függvények használata va-

lós folyamatok elemzésé-

ben.

Függvény alkalmazása ma-

tematikai modell készítésé-

ben.

Fizika, kémia; biológia-




matematikai modellek.

VALÓSZÍNŰSÉG-SZÁMÍTÁS, STATISZTIKA

Diagramok. Statisztikai mutatók:

módusz, medián, átlag, szórás.

Adathalmazok jellemzése

önállóan választott muta-

tók segítségével. A repre-

zentatív minta jelentősé-

gének megértése.

Magyar nyelv és irodalom:

a tartalom értékelése hi-

hetőség szempontjából; a

szöveg hitelességével kap-

csolatos tartalmi elemek

magyarázata; a kétértel-

mű, többjelentésű tartalmi

elemek feloldása; egy kö-

vetkeztetés alapját jelentő

tartalmi elem felismerése;

az olvasó előismereteire

alapozó figyelemfelhívó

jellegű címadás felismeré-

348

se.

Gyakoriság, relatív gyakoriság.

Véletlen esemény valószínűsége.

A valószínűség kiszámítása a klasz-

szikus modell alapján.

A véletlen törvényszerűségei.

A valószínűség és a statisz-

tika törvényei érvényesülé-

sének felfedezése a terme-

lésben, a pénzügyi folya-

matokban, a társadalmi

folyamatokban.

A szerencsejátékok igazság-

talanságának és a játék-

szenvedély veszélyeinek

felismerése.

Technika, életvitel és gya-

korlat; biológia-

egészségtan: szenvedély-

betegségek és rizikófaktor.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Következtetés. Definíció. Tétel. Bizonyítás. Halmaz, alaphalmaz, igaz-

sághalmaz, megoldáshalmaz. Függvény/transzformáció. Értelmezési

tartomány. Művelet, műveleti tulajdonság. Egyenlet, azonosság,

egyenletrendszer, egyenlőtlenség. Ekvivalencia. Ellenőrzés. Véletlen,

valószínűség. Adat, statisztikai mutató. Térelem, mennyiségi jellemző

(távolság, szög, kerület, terület, felszín, térfogat). Matematikai modell.

349

KÖVETELMÉNYEK

A

12. ÉVFOLYAM

VÉGÉN


– A kombinatorikai problémához illő módszer önálló megvá-lasztása.

– A gráfok eszközjellegű használata problémamegoldásában. – Bizonyított és nem bizonyított állítás közötti különbség meg-

értése. – Feltétel és következmény biztos felismerése a következte-

tésben. – A szövegben található információk önálló kiválasztása, érté-

kelése, rendezése problémamegoldás céljából. – A szöveghez illő matematikai modell elkészítése. – A tanulók a rendszerezett összeszámlálás, a tanult ismeretek

segítségével tudjanak kombinatorikai problémákat jól meg-oldani,.

– A gráfok ne csak matematikai fogalomként szerepeljenek tu-dásukban, alkalmazzák ismereteiket a feladatmegoldásban is.

KÖVETELMÉNYEK

A

12. ÉVFOLYAM

VÉGÉN

. Számtan, algebra

– A kiterjesztett gyök- és hatványfogalom ismerete. – A logaritmus fogalmának ismerete. – A gyök, a hatvány és a logaritmus azonosságainak alkalmazá-

sa konkrét esetekben probléma megoldása céljából. – Egyszerű exponenciális és logaritmusos egyenletek felírása

szöveg alapján, az egyenletek megoldása, önálló ellenőrzése. – A mindennapok gyakorlatában szereplő feladatok megoldása

a valós számkörben tanult új műveletek felhasználásával. – Számológép értelmes használata a feladatmegoldásokban.

Geometria

– Jártasság a háromszögek segítségével megoldható problé-mák önálló kezelésében.

– A tanult tételek pontos ismerete, alkalmazásuk feladatmeg-oldásokban.

– A valós problémákhoz geometriai modell alkotása. – Hosszúság, szög, kerület, terület, felszín és térfogat kiszámí-

tása. – Két vektor skaláris szorzatának ismerete, alkalmazása. – Vektorok a koordináta-rendszerben, helyvektor, vektorkoor-

dináták ismerete, alkalmazása. – A geometriai és algebrai ismeretek közötti összekapcsolódás

350

elemeinek ismerete: távolság, szög számítása a koordináta-rendszerben, kör és egyenes egyenlete, geometriai feladatok algebrai megoldása.


– Trigonometrikus függvények értelmezése, alkalmazása. – Függvénytranszformációk végrehajtása. – Exponenciális függvény és logaritmusfüggvény ismerete. – Exponenciális folyamatok matematikai modelljének megér-

tése. – A számtani és a mértani sorozat összefüggéseinek ismerete,

gyakorlati alkalmazások. – Az új függvények ismerete és jellemzése kapcsán a tanulók-

nak legyen átfogó képük a függvénytulajdonságokról, azok felhasználhatóságáról.


– Statisztikai mutatók használata adathalmaz elemzésében. – A valószínűség matematikai fogalma. – A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. – Mintavétel és valószínűség. – A mindennapok gyakorlatában előforduló valószínűségi

problémákat tudják értelmezni, kezelni. – Megfelelő kritikával fogadják a statisztikai vizsgálatok ered-

ményeit, lássák a vizsgálatok korlátait, érvényességi körét.

KÖVETELMÉNYEK

A

12. ÉVFOLYAM

VÉGÉN

Összességében

– A matematikai tanulmányok végére a matematikai tudás se-gítségével önállóan tudjanak megoldani matematikai prob-lémákat.

– Kombinatív gondolkodásuk fejlődésének eredményeként le-gyenek képesek többféle módon megoldani matematikai feladatokat.

– Fejlődjön a bizonyítási, diszkussziós igényük olyan szintre, hogy az érettségi után a döntési helyzetekben tudjanak reáli-san dönteni.

– Feladatmegoldásokban rendszeresen használják a számoló-gépet, elektronikus eszközöket.

– Tudjanak a síkban, térben tájékozódni, az ilyen témájú fel-adatok megoldásához célszerű ábrákat készíteni.

351

– A feladatmegoldások során helyesen használják a tanult ma-tematikai szakkifejezéseket, jelöléseket.

– A tanulók váljanak képessé a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére.

– A helyes érvelésre szoktatással fejlődjön a tanulók kommu-nikációs készsége.

– A középfokú matematikatanulás lezárásakor rendelkezzenek a matematika alapvető kultúrtörténeti ismereteivel, ismerjék a legnagyobb matematikusok felfedezéseit, legyen rálátásuk a magyar matematikusok eredményeire

352

Művészeti ismeretek

Vizuális kultúra


A/2. változat





353

MŰVÉSZETI ISMERETEK – VIZUÁLIS KULTÚRA

Ismereteink nagy részét abból szűrjük le, amit látunk. A számítógép, a

mobiltelefon, az internet és a televízió kínálta információk feldolgozása

is elsősorban vizuálisan történik. A művészeti ismeretek, vizuális kultú-

ra tantárgy oktatásának célja elsősorban az, hogy segítse a diákok sze-

mélyiségfejlődését: fejlessze vizuális kommunikációs készségüket, krea-

tivitásukat, és hozzájáruljon az alapműveltség kialakulásához.

A felnőttképzés speciális helyzete (eltérő életkorú és tizennyolc évesnél idősebb tagjai

lehetnek egy-egy csoportnak) alapvetően más típusú oktatást követel, mint a normál középis-

kolai rendszer. A képzésen résztvevőknek nem csak a koruk, de tapasztalataik és előéletük is

különböző. Ezt figyelembe kell venni a tanterv kialakításánál csakúgy, mint a megvalósítás

során, pl. csoportmunka tervezésénél.

A gyakorlati tevékenységek háttérbe szorulnak az elméleti oktatás mellett. Ez azonban nem

gátolhatja meg az élményeken keresztül történő megértést, valamint a kommunikáció, a ko-

operáció, a kreativitás fejlesztését. Törekedjünk a témák projektalapú feldolgozására. Helyt

kell adni a személyes tapasztalatoknak, és ezeket, akár improvizatív módon, integrálni kell a

tananyagba. Mindez hozzájárul a tanulók ön- és társismeretének gazdagodásához, segíti az

oldottabb és könnyebb kapcsolatépítést és kapcsolatfenntartást. Fontos, hogy a képzőművé-

szet, a környezeti kultúra mellett a társművészetekről is szó legyen az órákon. A társművésze-

tekkel (zene, színház, film) való kapcsolat elősegíti a művészet átfogó ismeretét.

Az óraszám nem alkalmas a művészettörténeti korszakok kronologikus feldolgozására.

Ezért a tananyag gerincét az értelmezés, a formaképzés adja, s teret enged a szabad témavá-

lasztásnak. Így, bár alapvetően a modern művészetre koncentrál (19-20. század), lehetőséget

ad az ősi, ókori és a klasszikus korszakok megismerésére is. Fontos része a tantervnek az

egyéni és csoportos műelemzés és témafeldolgozás.

A műelemzés lényege a mű által közvetített információ megértése, felismerése. Fon-

tos, hogy ne csak „magasművészeti” alkotást, hanem a tárgykultúra körébe tartozó darabokat

is elemezzünk.

A csoportos témafeldolgozás alapját szolgáló forrásanyagot az oktató nyomtatva vagy

digitálisan megjelenített információkkal gazdagíthatja.

A kerettanterv adott iskolaszakaszokra fogalmazza meg a fejlesztési tartalmakat, hozzá-

rendelt óraszámokkal, a tananyag 90%-akötelezően meghatározott, a fennmaradó 10% szaba-

don tervezhető. Az ezen felüli 6 szabad óra felhasználható a társművészetek tanulmányozásá-

ra (filmek megtekintése, zenehallgatás).

A tematikai egységek nem sorrendben, hanem a korosztály és a csoport adottságainak

megfelelően, a szaktanár döntése alapján dolgozhatók fel.

A tematikai egységekhez időkeretek csak ajánlatként határozhatók meg, mivel a témák

feldolgozása komplex tevékenységek keretében valósul meg. A feltüntetett tematikai egysé-

gek és közműveltségi tartalmak átfedik egymást, a tagolás csak a könnyebb áttekinthetőséget

szolgálja, a feltüntetett óraszámajánlások az éves összóraszám vonatkozásában nyújtanak tá-

jékoztatást.

Fontos, hogy a megszerzett tudás megfelelő alapot adjon az érettségi vizsgához azoknak

a diákoknak, akik a művészeti ismeretek – vizuális kultúra tantárgyat választják (projekt típu-

sú érettségi). Ezért az alapvető szakkifejezéseket, technikákat elméleti szinten ismerniük kell

a képzésen résztvevőknek.

Az egyetemes művészettörténet alapfogalmainak, legjelentősebb korszakainak ismerete

része az alapműveltségnek. Fontos, hogy ezek a témák részét képezzék az anyagnak. Ugyan-

akkor olyan témákon keresztül közelítsük meg ezt a területet, amelyek magja a 20-21. századi

354

gondolkodás és művészet. Ez azért fontos, mert a modern művészet által könnyebben tudjuk

aktualizálni az adott művészi alkotói folyamatot, vizuális tevékenységet.

A magyar vonatkozású művészet megismerése segít a tanulónak felismerni közvetlen

környezete értékeit, növeli az összetartozás érzését. Világítsunk rá a magyar és a nemzetközi

művészet közötti összefüggésekre, és szembesítsük a résztvevőket a nemzeti sajátságokkal.

Ez nem csak saját környezetük megismerése miatt fontos, hanem azért is, mert toleránsabbá

teheti a tanulókat más országok nemzeti művészi tevékenységének elfogadásával kapcsolat-

ban.

A műelemzések során helyet kell adni a kreativitásnak és a szabad gondolkodásnak. A

tanult tényanyagot a képzésen részt vevő hallgató egészítse ki saját észrevételeivel, felismeré-

seivel. Ez segít megismerni önmaga és társai gondolkodását, fejleszti az önismeretet. A lát-

ványértelmezésen keresztül fejlődik önálló kritikai gondolkodása, elemzőképessége és vita-

kultúrája.

A diáknak a tárgy- és környezetkultúra területén végzett tanulmányai érthetőbbé teszik a

számára a forma és a funkció kapcsolatát. Nem csak elfogadja, de érti, értelmezi is a használa-

ti tárgyakat, megérti fejlődési folyamatukat.

A vizuális kommunikáció segít eligazodni a média világában.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésében az aktív értelmező tevékenységek folytán a

vizuális kultúra tantárgy fontos szerepet játszik. A tanuló részt vesz verbális és vizuális kom-

munikációs szituációkban, megtapasztalja az önkifejezés több formáját. Ezek segítségével

képes érzéseinek és véleményének kifejezésére, valamint saját és mások tevékenységének

értékelésére is.

A csoportos megbeszélések során a tanuló megismeri és képes alkalmazni a tömeg-

kommunikációs médiumok különböző műfajait, a média eszköztárát, így a tantárgy médiatu-

datosságra is nevel.

A tanuló lehetőséget kap más kultúrák sokszínűségének megismerésére. Képes megfo-

galmazni véleményét és elfogadni mások érvelését. Ezáltal fejlődnek a szociális és állampol-

gári kompetenciák.

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztéséhez is hozzájárul a

művészeti ismeretek – vizuális kultúra oktatása: a diákok emocionális érzékenysége, a befo-

gadást és a kifejezést segítő képessége fejlődik, s felkelthető érdeklődésük a kortárs kulturális

élet rendezvényei iránt.

A hatékony, önálló tanulás megalapozásaként a diák részt vesz nagy- és kiscsoportos

tevékenységekben, és vállal egyéni tevékenységeket is. Megtapasztalja saját készségeit és

képességeit, felismerheti, miben kell még fejlődnie.

A kerettanterv szerkezetében a tematikai egység, az előzetes tudás, a tantárgyhoz (mű-

veltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok, az ismeretek/fejlesztési követelmények és

a kulcsfogalmak/fogalmak tárgyszakaszok ismétlődnek. A kerettanterv ebben a tekintetben

kapcsolódik a művészet tantárgyterület más tantárgyainak formai felosztásához. Ebből talán a

legproblematikusabb a felnőttoktatás speciális helyzetéből fakadóan az előzetes tudás általá-

nos meghatározása, hiszen a tanulók nemcsak életkorukban, hanem a műveltség területén is

jelentős különbségeket mutathatnak. A sikeres csoportmunka érdekében a témák felvetésénél,

megbeszélésénél ezt mindig figyelembe kell vennünk.

Vizuális kultúra

11. évfolyam

(36 hét)

12. évfolyam

(31 hét)

E E

heti óraszám 0,5 1


A témaköröket tartalmazó táblázatokban a tanévhez kapcsolódó teljes óraszám szerepel.

355

11. évfolyam

Tematikai egység A tanulók teljesítményének mérése Órakeret

E: 1,5 óra

Javaslat

A tanár által meghatározott formában, a tanulókkal egyeztetve.

Az írásos felmérés mellett javasolt egy-egy téma csoportos feldolgo-

zásának értékelése („tabló”, bemutató készítés, akár elektronikus for-

mában).

Hasznos lehet egy képfelismerő dolgozat (pl. 25 híres mű a reneszánsz

vagy barokk korból: cím, alkotó, évszázad. Ehhez természetesen is-

mertető órákat kell tartani.)

Tematikai egység Csoportos feldolgozás Órakeret

E: 2 óra

Előzetes tudás

Átlagos szintű kommunikációs képesség.

A társak iránti bizalomérzet.

(A feladat fontos része az előzetes egyéni tudás megosztása, ami felté-

telezhetően széles skálán mozog.)



kapcsolható fejlesztési

feladatok

A tanulók önkifejezési készségének fejlesztése, megnyilatkozásaik

bátorítása, együttműködésük erősítése.

A kommunikáció különböző típusainak ismerete és a szituációhoz illő

használata.

Csoporton belüli munkamegosztás.


Választott vagy megbeszélt művészettörténeti korszakok csoportos feldolgozása

Klasszikus kultúrák megismerése, ismétlése

Információ-, adat-, és forrásgyűjtés

Kultúrtörténeti áttekintés

Társművészetek és a képzőművészet, környezet és kultúra kapcsolata

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kapcsolatteremtés, munkamegosztás, illetve egyéb fogalmak a szaktanár

választása szerint.

Tematikai egység A művészet értelmezése Órakeret

E: 2 óra

Előzetes tudás Alapfokú asszociációs és kommunikációs képesség.




feladatok

Önálló vélemények megbeszélése, egymás gondolatainak elfogadása.


356

A művészet, képzőművészet korok szerinti értelmezése. A modern művészet összehasonlítása

egyéb korok művészetével, az ókori társadalmak művészetének fogalmával, a katedrálisok épí-

tőműhelyeivel és a reneszánsz emberrel. Kézművesség és művészet, tartalom és forma kapcsola-

ta.

Mitől válik művészi értékké az alkotás? A mű és a valóság kapcsolata. Naturalizmus és abszt-

rakció. Boris Vallejo, Chuck Close és Malevics.

A valóság és a látszat. Az egyiptomi festészet és a perspektivikus ábrázolásmód. A realizmus és

az impresszionizmus.

Szépség és kifejezés. A mű és tárgyának kapcsolata. Lehet-e szép egy festmény, szobor, ha nem

szép az ábrázolás tárgya? Willendorfi Vénusz és a Belvedere-i Apollón.

Érték lehet-e a belefektetett munka? Gigászi művek és a minimalizmus. A Sixtus kápolna szen-

télyfala és Duchamp „ready made”-jei.

A festészet, a szobrászat alapfogalmainak megismerése.

Az egyetemes művészet technikái.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Absztrakció, természeti formák, kompozíció, elvonatkoztatás, plasztika,

dombormű, körszobor, szoborcsoport, rajz, vonal, tónus, illetve egyéb fo-

galmak a szaktanár választása szerint.

Tematikai egység Gyakori témák a művészetben: mitológiai, bibliai

adaptációk, csendélet, tájkép, portré

Órakeret

E: 2 óra

Előzetes tudás A Biblia és a mitológia alapfogalmainak az ismerete.




feladatok

Különféle korszakok, stílusok és műfajok párhuzamainak felismerése

és jellegzetességeik megfogalmazása.

Alapvető kompozíciós sémák felismerése.

Vizuális kommunikáció, képi folyamat felismerése és sorrendbe ren-

dezése.


A narratív ábrázolás megjelenési formái.

A leggyakoribb bibliai ábrázolások megismerése (Pieta, az utolsó vacsora, Golgota, apostolok,

legismertebb szentek)

A leggyakoribb mitológiai ábrázolások megismerése: mondakörök, héroszok és az olimposzi

istenek, Héraklész 12 próbája, Párisz ítélete, Akhilleusz és Trója, Zeusz csábításai.

A csendélet megjelenése az antik Róma és a 17. századi Németalföld festészetében.

Az önálló tájkép és a történelmi, mitológiai tájkép a 19-20. század művészetében.

A portréábrázolás megjelenésformái a klasszikus (reneszánsz, barokk, romantika) és a modern

művészetben.

Korstílusok, képzőművészeti irányzatok, műfajok stílusjegyeinek megismerése.

Lehetséges gyakorlati feladat: szimbolikus csendéletek, a tárgyak szimbolikája, személyes

élmények hatása a hétköznapi tárgyakra. Magánmitológia. „Személyes csendélet” beállítása

és rögzítése (fotó, mobiltelefon, fényképezőgép).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Narráció, illusztráció, adaptáció, karakter, attribútum, illetve egyéb fogalmak a

szaktanár választása szerint.

357

Tematikai egység Parafrázisok, „remake”, avagy újraértelmezett

témák a művészetben

Órakeret

E: 1,5 óra

Előzetes tudás A korábbi ismeretek felidézése és konstruktív alkalmazása.

Asszociatív képesség.




feladatok

Érdeklődés felkeltése a kultúrtörténet, történelem iránt.

Korstílusok és kulturális folyamatok megismerése és ezek tudatos

alkalmazása események, művészeti alkotások feldolgozásában,

megjelenítésében.


Egyedi műalkotások és sorozatok. Egy konkrét téma ismétlése egy művészi életúton belül (pl.

Michelangelo: Piéták, Monet: A roueni katedrális képei).

Tartalom a téma mögött. Mi az ok az ismétlésre?

Korokon átívelő parafrázisok (pl. Gráciák: Pompei, Raffaello, Rubens, Canova).

Az ismétlődés okainak feltárása. Aktualizálás, a művész, a mű iránti tisztelet, nosztalgia, stb.

Újrafeldolgozott művek (pl. Laokoón csoportok: Hageszandrosz, El Greco. Mayák és fekvő

Vénuszok: Giorgione, Tiziano, Goya, Manet. Olympia, koncert és reggeli a szabadban:

Giorgione, Manet. a Bábel tornya: az antwerpeni „Bábel tornya kör” és Brueghel, a piramis:

Kheopsz, Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke, és az egydolláros, stb.)

Lehetséges gyakorlati feladat: művészeti alkotások kifejező, sajátos átdolgozása, átírása,

parafrázis készítése (pl. színesből fekete-fehér vagy monokróm megjelenítés, kép kiegészíté-

se sajátos elemekkel vagy részletekkel).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Parafrázis, művészi sorozat, idol, „remake”, illetve a szaktanár választása

szerint.

Tematikai egység Társadalom és a művészet kapcsolata I. Órakeret

E: 2 óra

Előzetes tudás A korábban tanultak konstruktív alkalmazása.

Önálló véleményalkotás.




feladatok

Bevezetés a médiumtípusok és nyelvezetük alapjaiba.

A társművészetek fogalmának megismerése.


Mit várunk el a művészettől? Társadalmi elvárások. Az elvont művészet. A „beavatottak”, a

tárlatok, kiállítótermek közönsége.

A társadalom elvárása és a művészet értelmezése a különböző korszakokban. A megrendelő

arisztokrácia és az egyszerű nép. Van e magas művészet?

Az elitkultúra és a tömegkultúra kapcsolata.

A művészet elterjedése az ókorban, a középkorban és a reneszánsz korban.

Az új polgári megrendelőréteg megjelenése a barokk művészetben.

Sokszorosítható művészet, a grafika elterjedése Európában.

Az avantgárd megjelenése, lázadás a közízlés ellen.

A popkultúra megjelenése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Donátor, avantgárd, grafikai eljárások, rézkarc, linómetszet, litográfia, fa-

metszet, szitanyomat, illetve a szaktanár választása szerint.

358

Tematikai egység Társadalom és a művészet kapcsolata II. Órakeret

E: 2 óra

Előzetes tudás Önálló véleményalkotás.

Vélemények széles látókörű befogadása.




feladatok

Médiumtípusok és nyelvezetük megismerése.

Társművészetek.


A kereskedelem és a művészet kapcsolata. Az eladható művészet.

A Pop-art és a reklám művészete. Az egyediség és a sokszorosíthatóság.

A művészet kivonul az utcára. A mexikói falfestmények és a street-art. A graffiti születése és

műfajai. A városi lét és a globalizáció. Az egyén és a társadalom a 20-21. században.

Az ember és a természetes környezet viszonya. Tárgy- és környezetalakítás. A land-art megjele-

nése.

Installáció és környezetalakítás.

Lehetséges gyakorlati tevékenység: tárgyak áthelyezése, átértelmezése, kiegészítése kollázs,

montázs technikával, hulladék anyagok felhasználásával.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Graffiti, 3D street-art, stencil, murália, installáció, illetve a szaktanár vá-

lasztása szerint.

Tematikai egység A tér és az ember viszonya, a mesterséges tér és

funkciói

Órakeret

E: 2 óra

Előzetes tudás Alapszintű történelmi ismeretek. A társadalom szerveződésének alap-

fokú ismerete.




feladatok

Környezet értelmezése.

Funkció felismerése forma alapján.

Térszervezés, felismerés, értelmezés.


Kivonulás a barlangból, az első teremtett terek. Az első településformák, a sejtszerű település-

forma. Életünk tere, a lakóház. Ősi formák: lakókunyhók, paticsházak.

Az első szakrális terek megjelenése (pl. Stonehenge, Nabta Playa, Málta templomai).

A transzcendencia határán; a temetkezés, a halotti kultusz építményei (pl. Kheopsz piramisa,

Kephrén piramisa, Tutankhamon sírja, Palenque: Feliratok temploma, Mauszólosz sírja, VII.

Kelemen pápa sírja, Lenin mauzóleuma).

A városiasodás. Az első városok. Az ideális városok. Városkép a reneszánsz, a klasszicizmus és

az eklektika korában. Korunk városképe (megbeszélés).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szakrális, ezoterikus, transzcendens, világi, profán, illetve a szaktanár vá-

lasztása szerint.

Tematikai egység Szabadon felhasználható órakeret Órakeret

E: 3 óra

Javaslat Az előző témakörökben tárgyalt ismeretek elmélyítése. Más művészeti

ágak, az adott témához kapcsolódó anyagának megismerése.

359

A fejlesztés várt

eredményei az

évfolyam végén

Alkalmassá válnak a tanulók a vizuális kommunikációra, felismerik és

alkalmazzák annak stílusjegyeit.

A tanulók képessé válnak gondolataik kifejezésére, a mások előtti

megnyilatkozásra és együttműködésre.

Növekvő intenzitással és mélységgel vesznek részt a csoportos munkában.

Tudatosan és kreatívan alkalmazzák a megismert formákat.

Szélesítik látókörüket, ezáltal toleránsabbá válnak. Elfogadják más emberek

véleményét, más, idegen kultúrák eredményeit.

12. évfolyam

Tematikai egység/

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret

E: 2 óra

Javaslat

A tanár által meghatározott formában, a tanulókkal egyeztetve.

Az írásos felmérés mellett javasolt egy-egy téma csoportos feldolgo-

zásának értékelése („tabló”, bemutató készítés, akár elektronikus for-

mában).

Hasznos lehet egy képfelismerő dolgozat (pl. 25 híres mű a 19-20.

század művészetéből: cím, alkotó, évszázad. Ehhez természetesen

ismertető órákat kell tartani.)

Tematikai egység Csoportos feldolgozás Órakeret

E: 3 óra

Előzetes tudás

Normál szintű kommunikációs képesség.

A társak iránti bizalomérzet.

(Fontos az előzetes, széles skálán mozgó egyéni tudás megosztása).




feladatok

A tanulók önkifejezési készségének fejlesztése, megnyilatkozásaik

bátorítása, együttműködésük erősítése.

A kommunikáció különböző típusainak ismerete és a szituációhoz illő

használata.

Csoporton belüli munkamegosztás.


Választott vagy megbeszélt művészettörténeti korszakok csoportos feldolgozása.

Klasszikus kultúrák, 19-20. századi irányzatok, stílusáramlatok megismerése, ismétlése.

Információ-, adat-, forrásgyűjtés.

Kultúrtörténeti áttekintés.

Társművészetek és a képzőművészet, környezet kultúra kapcsolata.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kapcsolatteremtés, munkamegosztás, illetve egyéb fogalmak a szaktanár

választása szerint.

360

Tematikai egység Rombolás és újrateremtés a művészetben:

A rombolás

Órakeret

E: 2 óra

Előzetes tudás

Alapfokú történelmi ismeretek.

Alapszintű kommunikációs képesség.

A korábban tanultak konstruktív alkalmazása.




feladatok

Klasszikus és avantgárd irodalmi művek megbeszélése (kapcsolat,

segítség, magyar nyelv és irodalom tantárgy).

Ritmusértelmezés zenei és képzőművészeti példákkal.


Pusztítások a művészettörténetben. A bizánci képrombolás és a 20. századi avantgárd.

A klasszikus értékek felbomlása a 20. század eleji Európában. Az önpusztító művészet.

A naturalista forma felbontása. Cézanne és a kubizmus. A művészet tagadása, a futurista kiált-

vány és a dadaizmus.

Kísérleti művészet. A művészeti formák új értelmezése és összevonása. A Cabaret Voltaire (pl.

Hugo Ball: Gadji beri bimba).

Lehetséges gyakorlati tevékenység: ready make-ek készítése, esetleg a tánc és dráma tan-

tárgy egy-egy gyakorlatának átvétele.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Akcióművészet, konformizmus, destruktív szemlélet, polgári értékek, eszté-

tika, esztétikai normák, illetve a szaktanár választása szerint.

Tematikai egység Rombolás és újrateremtés a művészetben:

Az új teremtése

Órakeret

E: 3 óra

Előzetes tudás Alapszintű kommunikációs képesség.

A korábban tanultak konstruktív alkalmazása.




feladatok

Pszichológiai alapismeretek.

Önismeret. Véleményalkotás és más véleményének elfogadása.

Médiaismeret.


Az újraalkotott művészet. A szintetikus kubizmus és a szürrealizmus.

A hely szelleme: A metafizikus tér, a metafizikus festészet (Carra és Chirico).

A racionális gondolkodás tagadása. Az irracionális művészet megjelenése. A szürrealizmus

alapjai: az álom és az őrült szerelem. Dali és Buñuel (Az andalúziai kutya) Miró és Giacometti.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Metafizika, montázs, kollázs, frottázs, ösztönvilág, manifesztum, valláskri-

tika, illetve a szaktanár választása szerint.

361

Tematikai egység Új médiumok megjelenése a művészetben Órakeret

E: 3 óra

Előzetes tudás A korábban megszerzett ismeretek tudatos alkalmazása

Alapszintű médiaismeret.




feladatok

A narratív folyamatok felismerése. Kép- és célértelmezés.


A fotó és a film megjelenése.

A fotó megjelenésének hatása a társadalomra és a művészetre (pl. Nadar, Degas, Munkácsy).

A fotográfia története. A fotográfia műfajai, típusai. A fotográfia, mint önálló művészet.

A film születése. A mozgás megjelenése. A elbeszélés folyamatossága és hatása az absztrakt

gondolkodásra.

Történetmesélés és gondolatillusztráció (pl. A csillagok háborúja és Az andalúziai kutya

(Buñuel, Dali).

Lehetséges gyakorlati feladatok: kísérleti feladatok, gyors forgatókönyvek megvalósítása,

illusztratív rögtönzések mobiltelefonok segítségével.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Camera obscura, film negatív, reklámfotó, sajtófotó, szociofotó stb., plán

fogalmak, illetve a szaktanár választása szerint.

Tematikai egység A mozgás a művészetben Órakeret

E: 3 óra

Előzetes tudás A tanult ismeretek kreatív alkalmazása.




feladatok

Térlátás, térérzékelés fejlesztése.

Folyamatábrák, ábrázolások megértése.

Új ábrázolási rendszerek megismerése, értelmezése.


A „megdermedt” statikus művészet. A pillanat, a gondolat rögzítése és állandósága.

A mozgás-, a dinamizmus-ábrázolás története (pl. Szamothrakéi Niké, Turner: Gőzhajó a hóvi-

harban és elbeszélő jellegű cselekménysorok pl. Bayeux-i kárpit, Sámson dombormű, Pécs, al-

templom).

A mozgás megjelenése a modern művészetben. A kubista és a futurista próbálkozások (ajánlott

kapcsolódási pont: Szamothrakéi Niké, futurista kiáltvány, Boccioni).

Az Op-art és a kinetikus művészet.

Lehetséges gyakorlati feladatok: fázisképek készítése, sorba állítása (ajánlott eszköz: fény-

képezőgép, mobiltelefon).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Dinamizmus, statikus ábrázolás, optikai művészet, optikai csalódások,

anamorfózis, metamorfózis, illetve a szaktanár választása szerint.

Tematikai egység A kifejezés győzelme a valós látvány fölött; az exp-

resszionista szemlélet általános előfordulása

Órakeret

E: 3 óra

Előzetes tudás Alapfokú történelmi ismeretek.

362




feladatok

Elvonatkoztatás, elvonatkoztató képesség.

Az értelmező folyamatok elmélyítése.

„Látókör” szélesítése.

Az egyéni, szubjektív vizuális gondolkodás fejlesztése.


Miért változtatjuk meg a „látható valóságot”?

Szépség és csúnyaság. A belső tartalom hatalma (pl. Willendorfi Vénusz, E. Munch: Sikoly).

A kifejezés alig észlelhető változtatásai a klasszikus művészetben (pl. Michelangelo: Dávid,

Firenzei Piéta, Leonardo: Lovas szobor, Delacroix: Villámtól megriadt ló).

Az expresszionizmus megjelenése és megjelenésformái a 20. században.

Kifejezés és egyszerűsítés. Kifejezés egyszerű mértani formákkal. Vajon kifejezhetők-e érzel-

mek egy négyzettel (magány, alkalmazkodás, vakmerőség).

Lehetséges gyakorlati feladat: látvány megjelenítése egyénileg választott sajátos szándék

(pl. kiemelés, figyelemirányítás) érdekében, a vizuális kifejezés eszközeinek sajátos változ-

tatásával (pl. sajátos nézőpont, aránytorzítás, formaredukció).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kiemelés, mellérendelés, alárendelés, expresszív ábrázolási rendszer, abszt-

rakt expresszionizmus, tasizmus, konstruktivizmus, geometrikus absztrak-

ció, illetve a szaktanár választása szerint.

Tematikai egység A művészeti formák összekapcsolódása,

összművészeti kísérletek

Órakeret

E: 3 óra

Előzetes tudás Alapfokú történelmi ismeretek.

Korábbi ismeretek konstruktív alkalmazása.




feladatok

Más művészeti területekről érkező kapcsolatok, összekapcsolódások,

hatások felismerése és önálló értelmezése.


Mi az összművészet?

Jelentésformák, téves és helyes értelmezések.

Egy tárgyon vagy épületen értelmezni az összművészet fogalmát.

Korai példák a művészeti formák és funkciók együttélésére (pl. piramis, Hagia Sophia stb.).

A katedrálisok kora. A festészet, a szobrászat és az építészet együttes megjelenése a gótikus

katedrálisban.

A szecesszió (pl. Sagrada Familia). A szecesszió jegyeinek felismerése egy széken, bútoron,

épületen, festményen (üvegablak, színes üvegablak – lehetséges összefüggés: Hagia Sophia,

gótikus katedrális, Sagrada Familia, pl. Róth Miksa).

„Arts and Crafts”, „Art Deco” (médiakapcsolatok: Agatha Christie: Poirot, angol televíziós so-

rozat).

363

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Összművészet, a szecesszió európai megjelenésformái, üvegablak típusok,

illetve a szaktanár választása szerint.

Tematikai egység Életterünk, tárgyak és „házak”, mesterséges kör-

nyezetünk

Órakeret

E: 3 óra

Előzetes tudás A tanult ismeretek kreatív használata.

A 20. század történelmének alapfokú ismerete.




feladatok

Az észlelés, megfigyelés, értelmezés képességének fejlesztése.

Legyünk érzékenyek környezetünk értékeinek felismerésére, környe-

zetünk változásaira.

Kritikus és kreatív „teremtő” gondolkodás.


Életmódunk sajátosságai, szükségletei.

Környezetkultúránk, épülettípusaink.

A funkció és a díszítettség, panelházak és templomok.

Bauhaus, kísérlet az élet és a művészi környezet együttélésére.

Funkcionalizmus és organikus építészet. Beilleszkedő építészet, Wright és Makovecz Imre.

Az új alapanyagok adta lehetőségek. Az üveg és a vasbeton szintézise.

Felhőkarcolók.

Lakóterünk, környezetünk felfedezése.

A környezet, az épület, a tárgy és az ember viszonya.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Organikus forma, funkcionalizmus, ornamentika, arányrendszerek, arany-

metszés, Fibonacci-sorozat, illetve a szaktanár választása szerint.

Tematikai egység Szabadon felhasználható órakeret Órakeret

E: 6 óra

Javaslat Az előző témakörökben tárgyalt ismeretek elmélyítése. Más művészeti

ágak az adott témához kapcsolódó anyagának megismerése.

A fejlesztés várt

eredményei az

évfolyam végén

Az évfolyam végére a diákok alkalmassá válnak az alapműveltségnek

megfelelő vizuális kommunikációra, felismerik és alkalmazzák annak

stílusjegyeit.

Átfogó, alapszintű művészettörténeti ismereteket szereznek, és képesek

lesznek megszerzett tudásuk segítségével műalkotásokról önálló vélemény

megformálására.

A tanulók képessé válnak gondolataik kifejezésére, a mások előtti

megnyilatkozásra és együttműködésre.

Növekvő intenzitással és mélységgel vesznek részt a csoportos munkában.

Tudatosan és kreatívan alkalmazzák a megismert formákat.

Szélesítik látókörüket, ezáltal toleránsabbá válnak. Elfogadják, felismerik

más emberek véleményét, más, idegen kultúrák eredményeit.

Idegen nyelv

(Német nyelv)


A/2. változat





NÉMET NYELV

365

NÉMET NYELV 9.-12. ÉVFOLYAM

(ESTI TAGOZAT)

Az iskolarendszerű középfokú felnőttoktatás 9–10. évfolyama a heterogén idegen

nyelvi szintek kiegyenlítésének az időszaka. Azok a tanulók, akik korábban még nem tanul-ták az idegen nyelvet, kezdő tanterv szerint haladnak az európai hatfokú skála második, A2 szintje felé.

Azok, akik már rendelkeznek idegen nyelvi ismeretekkel tudásuk felelevenítésével, fel-zárkózással kezdik középiskolai tanulmányaikat, majd a közel azonos szint elérésével halad-nak tovább az európai hatfokú skála második és harmadik szintje felé. A 10. osztály végére képzésben részt vevő minden egyes tanuló eléri minimum az A2 szintet. A célkitűzések si-keres megvalósításának elengedhetetlen eszköze az intenzív készségfejlesztés, a differenciá-lás, az egyéni szükségletek figyelembe vétele és a motiváció.

A tanulók motivációját növelik a változatos interakciós formák, a nyelvi órák elfogadó légköre, a pozitív visszajelzések, a konstruktív támogatás, az átlátható értékelés, a tanulókat érdeklő tantárgyi tartalmak, valamint a kommunikációs és információs technológiák haszná-lata. Tudatosítani kell a nyelvórai és az iskolán kívüli nyelvtanulás lehetőségeit, amelyek el-engedhetetlenül szükségesek a kitűzött nyelvi szintek eléréséhez, valamint az önálló nyelv-tanulóvá váláshoz.

A tanórán kívüli idegennyelv-tanulást támogató tevékenységek kiemelten fontosak a felnőttoktatásban, mivel a képzés specifikus jellegéből adódóan a tanórák száma a nappali munkarendű képzés óraszámainál alacsonyabbak, amíg a kimeneti követelmény, az érettsé-gi vizsga a nappali és az esti-levelező képzésben részt vevők számára azonos.

Az önálló tanulás képességének kialakítása nélkülözhetetlen a sikeres érettségi vizsga érdekében!

A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli inter-akció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) fejlesztése mindig in-tegráltan történik, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett, és külön táblázat tartalmazza a téma-köröket az óraszámokkal. A témakörök megismerését a tanterv az első két évre tervezi, év-folyamonként öt-öt téma kerül feldolgozásra. A 11–12. évfolyamon a témák visszatérnek, folyamatosan bővülnek, és magasabb nyelvi szinten kerülnek feldolgozásra. A tanterv évfo-lyamonkénti mérés-értékelést tervez, amely a 9. évfolyam elején egy diagnosztikus (feltáró) méréssel indul, amely a heterogén nyelvtudású tanulók sikeres felzárkóztatásához szükséges egyéni és csoportos fejlesztési terv elkészítéséhez biztosítja a szükséges információkat. A tanév folyamán formatív (fejlesztő) értékelések sorozata támogatja a folyamatos fejlődést, majd minden egyes tanév szummatív (minősítő) méréssel zárul.

NÉMET NYELV

366

9. ÉVFOLYAM

ESTI (E) TAGOZAT




o Fejlesztési feladatok megvalósítása:93 óra

o szabadon felhasználható órakeret: 11* óra




Javaslat A tanulók előzetes tudásának azonosítása.


Előzetes tudás

Az iskolán kívül, az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek,



A tematikai egység









tások megértése.






zóan.







NÉMET NYELV

367



motiváció.

A tematikai egység



verbális elemekkel támogatva;

személyes adatokra vonatkozó kérdésfeltevés, és egyszerű nyelvi eszközökkel válasz-

adás a hozzá intézett kérdésekre;

kommunikáció nagyon egyszerű, begyakorolt nyelvi panelekkel;





egyszerű útbaigazítások adása és követése.

Részvétel egyszerű beszélgetésben szükség szerinti lassú ismétléssel, körülírással vagy módosítással.

Egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekhez kapcsolódó kommunikáció.







sa.

A beszélgetés strukturálásának néhány egyszerű eleme, például beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás.

Egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták betanult készletének szűk körű alkalmazása; szavak, illetve

szócsoportok összekapcsolása nagyon alapvető lineáris kötőszavakkal.

Nagyon rövid, különálló, többnyire előre betanult megnyilatkozások.

Magyarázat, segítség, ismétlés kérése metakommunikációs eszközökkel.







motiváció.

A tematikai egység








Rövid, egyszerű szövegek felolvasása és emlékezetből történő elmondása. Történet elmesélése, élménybeszámo-

ló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. Konkrét szituációkra vo-

natkozó, különálló szavakból és fordulatokból álló szókincs alkalmazása, ezek összekapcsolása az alapvető lineá-

ris kötőszavakkal. A helyes kiejtés gyakorlása autentikus hangzó anyag segítségével.



NÉMET NYELV

368


Előzetes tudás


motiváció.


idegen nyelven.

A tematikai egység







Ismeretek/fejlesztési követelmények Egyszerű, mindennapi szövegekben (például feliratokon) az ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok, a

nemzetközi és a más nyelven tanult szavak felismerése.

Egyszerű információkat tartalmazó, rövid leíró szövegek fő gondolatának megértése, például hirdetésekben,

plakátokon vagy katalógusokban.

Egyszerű, írott, képekkel támogatott instrukciók követése.

Egyszerű üzenetek, például képeslapok szövegének megértése.

Nyomtatványok, űrlapok személyes adatokra vonatkozó kérdéseinek megértése.

Egyszerű, írásos útbaigazítások, útleírások követése.

Az alapvető olvasási stratégiák alkalmazása, például az ismerős nevek, szavak és alapvető fordulatok összekap-

csolása, szükség esetén a szöveg különböző részeinek újraolvasása, a szövegekhez kapcsolódó képek, képaláírá-

sok, címek, a vizuális információk felhasználása a szöveg megértéséhez.









A tematikai egység


Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; írásban személyes adatokra vonatkozó

egyszerű kérdésekre válaszadás; minta alapján néhány közismert műfajban egyszerű

és rövid, tényközlő szövegek írása őt érdeklő, ismert témákról.


Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása. Lista írása.

Egyszerű fordulatok és mondatok írása a legegyszerűbb nyelvi szerkezetek használatával (például hol lakik, mit

csinál a tanuló vagy mások). Adatok kérése és megadása írásban (például számok, dátumok, időpont, név, nem-

zetiség, cím, életkor); formanyomtatványok kitöltése. Rövid, egyszerű üdvözlő szöveg, üzenet írása.

Személyes információt, tényt, tetszést vagy nemtetszést kifejező rövid üzenet, komment írása (például internetes

fórumon, blogban). Egyszerű levél, e-mail írása a legfontosabb formai elemek betartásával (például címzés, a

kommunikáció tárgyának megjelölése, a címzett megszólítása, búcsúzás). Kreatív, önkifejező műfajokkal való

kísérletezés (például listavers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet) írása, illetve átírása. Egyszerű írásos

minták követése, aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltése. Kész szövegekből hasznos fordula-

tok kiemelése, alkalmazása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (például nyilazás, kiemelés,

központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép).





NÉMET NYELV

369





A tematikai egység













sok megértése. A rövid, egyszerű autentikus szövegek aktív követése.

A tanult nyelvi elemek felismerése. A szöveg lényegének vagy néhány konkrét információ kiszűrése.

A beszélők gondolatmenetének kiszűrése ismert témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben.

A célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban

beszélők megértése, ha szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek.






ció.

A tematikai egység



egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal;

kérdésfeltevés kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válaszadás a hozzá intézett

kérdésekre, illetve rövid párbeszédek folytatása;

az első lépések megtétele a célnyelv spontán módon történő használata útján;















sok.

NÉMET NYELV

370



A tematikai egység





rövid, egyszerű történetek mesélése; egyszerű állítások, összehasonlítás, magyarázat,

indoklás megfogalmazása; egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták használata;


kötőszavakkal, és az ok-okozati összefüggések kifejezése; a megértést segítő legfonto-

sabb stratégiák alkalmazása; a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és be-

szédtempó alkalmazása.




repeket. Minta alapján összefüggő szövegalkotás szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolásával,

egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután), illetve magyarázatok, indoklások, ok-okozati kapcsolatok kifejezése

kötőszavakkal (pl. mert, ezért, tehát). Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése.








megértése.

A tematikai egység


Az ismerős témákról szóló rövid szövegek megértése;

az alapvető információk megtalálása az egyszerű, hétköznapi szövegekben;

autentikus szövegek lényegének megértése, a szövegekből az alapvető információk

kiszűrése;

az olvasott szövegekre vonatkozó feladatok elvégzése;

a készségek kreatív használata az olvasott szövegek megértéséhez, értelmezéséhez;

tájékozottság növelése a célnyelvi kultúráról;

az érdeklődés fokozása a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művészeti alkotások

iránt.




tésben, prospektusban, étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben).

Egyszerű üzenetek megértése, levelek, elektronikus üzenetek, SMS-ek, bejegyzések.

Egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése, követése.

Információszerzés hagyományos és elektronikus forrásokból.

Egyszerű, rövid történet és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek megértése.





levelek.

371




A tematikai egység






témákról;


tése.





Kommunikációs céllal egyszerű szövegalkotás (pl. levél, üzenet, blogbejegyzés, fórumbejegyzés). Egyszerű

írásos minták követése és aktuális, konkrét és személyes tartalmak kifejezése. Gondolatai összekapcsolása egy-

szerű kötőszavakkal (pl. és, vagy, mert, de, ezért, azután).






szöveg.

372


Témák és kapcsolódási pontjaik Órakeret

Személyes vonatkozások, család





a célországokban


ta



gű országok



irodalma

16 óra


Emberek külső és belső jellemzése. Baráti kör.

Társas kapcsolatok. Női és férfi szerepek,







ban.


ta






gű országok



irodalma







20 óra

Környezetünk












ételek




hasznosítás.



18 óra

Az iskola









szágokban







A munka világa






ció és munka.

21 óra

373

KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK A1 Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök

Köszönés, elköszönés Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs!

Köszönet és arra reagálás Danke! Bitte!

Bemutatkozás Ich heiße Martin.

Megszólítás Entschuldigung, ich gehe jetzt.

Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir?

Bocsánatkérés és arra reagálás Entschuldigung! Kein Problem!

Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhli-che Weihnachten.


Véleménykérés és arra reagálás Magst du Mathe? Ja.

Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése

Da hast du (nicht) Recht!

Egyetértés, egyet nem értés Ja, das stimmt! Das stimmt aber nicht!

Tetszés, nemtetszés Das finde ich gut / blöd/ toll! Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök

Dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist mein Bruder.… Meine Mutter ist schön.

Információkérés, információadás Wie ist das Zimmer? Prima. /Wie alt bist du? 12.

Igenlő vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, Ich bin nicht dumm!

Tudás, nem tudás Ich weiß (nicht). A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök

Kérés Ein Buch, bitte!

Javaslat és arra reagálás Möchtest du einen Tee? Ja, gerne!

Meghívás és arra reagálás Kommst du? Ja. Nein, leider nicht..

Kínálás és arra reagálás Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök

Visszakérdezés Wie bitte?

Nem értés Ich verstehe nicht.

Betűzés kérése, betűzés Buchstabiere bitte. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök





Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir?


Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten.



Valaki igazának az elismerése és el nem Da hast du (nicht) Recht!

374

ismerése


Tetszés, nemtetszés Das finde ich gut / blöd/ toll! Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök

Dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist mein Bruder.… Meine Mutter ist schön.

Infrmációkérés, információadás Wie ist das Zimmer? Prima. /Wie alt bist du? 12.

Igenlő vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, Ich bin nicht dumm!


Kérés Ein Buch, bitte!


Meghívás és arra reagálás Kommst du? Ja. Nein, leider nicht..




Betűzés kérése, betűzés Buchstabiere bitte.

FOGALOMKÖRÖK A1 Cselekvés, történés, létezés kifejezése

jelenidejűség Präsens Ich bin heute zu Hause. Die Sonne scheint schön.

Präsens mit Vokalwechsel, trennbare Verben

Der Zug fährt gleich ab. . Er liest das Buch.

múltidejűség Präteritum (csak: haben, sein)

Er hatte ein Fahrrad. Ich war schon in England.

jövőidejűség Futur (mit Präsens) Ich bleibe morgen zu Hause.

Birtoklás kifejezése

haben

Ich habe einen Bruder.

Possessivpronomen Das ist meine Familie. Térbeli viszonyok

irányok, helymeg-határozás

hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten… Mein Schreibtisch steht links.

Időbeli viszonyok

gyakoriság Wie oft? selten, manchmal, oft, immer, nie

Ich spiele oft mit Peter.

időpont in, um, am, wann? im Winter, um 8 Uhr, am Freitag

Mennyiségi viszonyok

375

számok eins, zwei

határozott meny-nyiség

eine Portion Pommes

határozatlan mennyiség

alles, viel, wenig, nichts

Ich lerne viel, und ich habe wenig Zeit.

Minőségi viszonyok

Wie? Ich bin zufrieden. Das finde ich prima.

Modalitás möchte Ich möchte ein Eis.

felszólítás Komm morgen wieder! Spielt Tennis!

Esetviszonyok névszók a mon-datban

Nominativ, Akkusativ Er zeichnet Bilder. Grete fragt uns, nicht ihn.

Szövegösszetartó eszközök

kötőszók névmások

und/oder/aber/denn das ich, mich, mein dieser man

376



JAVASLAT

A teljesítménymérés visszajelzést ad a tanítási-tanulási folyamat egy adott

szakaszában elért eredményekről, és segít a továbblépésben, másrészt alapot

szolgáltat az egyes tanulók önmagukhoz és tanulótársaikhoz viszonyított telje-

sítményének értékeléséhez. A mérésnek tartalmilag és formailag összhang-

ban kell állnia a tanítás tartalmával és módszereivel. (Csak azt mérhetjük,

amit megtanítottunk, és csak úgy mérhetünk, ahogy tanítottunk.) A tanulókat

minden esetben tájékoztatni kell a mérés céljáról/céljairól, tartalmá-

ról/tartalmairól és az értékelés szempontjairól.

A mérésnek és értékelésnek egyértelműen tükröznie kell azt a szemléletet,

hogy a mérés célja az elsajátított ismeretek, készségek azonosítása.

A tanulónak lehetőséget kell kapni a felkészülésre, s ha indokolt, a javí-

tásra is.

A mérés célja a további csoportos és egyéni fejlesztés irányának meghatározá-

sa

Három területen (hallott és olvasott szöveg értése és az íráskészség) vé-

gezzük.


Az olvasott szöveg értését mérő feladatokban a szövegek lényegét kell-

jen megérteni a szövegösszefüggésre támaszkodva, vagy konkrét infor-

mációt kelljen kikeresni a szövegből.

A feladatok fokozatosan nehezedő itemeket tartalmazzanak a minimum-

szinttől az alapszint felé vezető skálán.

A szövegek a célcsoportok számára érdekesek, motiválók legyenek,

olyan témakörökhöz kapcsolódjanak, melyek az elvégzett tananyagban

megtalálhatók.

A feladatokhoz idegen nyelven egyszerűen megfogalmazott, közérthető

utasításokat adjunk.


A párosításon alapuló feladatoknál a szükségesnél mindig több lehető-

ség közül kelljen az odaillőt kiválasztani.

A feladatlap a következő feladattípusokból állhat: reklámok, dalszöve-

gek párosítása hiányzó mondatrésszel, felirat párosítása hellyel, címek

párosítása szöveggel (pl. tévéműsor, mozifilmek), interjúkérdések páro-

sítása válaszokkal, hiányos szöveg kiegészítése megadott szavakkal. A szóbeli mérést tanulópárokban, kis csoportban is elvégezhetjük: a)

párbeszéd: interakció az átvett témakörök alapján, b) egy téma önálló

bemutatása 10-15 egyszerű mondattal.

A TOVÁBBHALADÁS

FELTÉTELEI




Képes ismerős témakörökben rövid, összefüggő szóbeli megnyilat-

kozásra egyszerű, begyakorolt mondatszerkezetek, betanult fordu-

latok, alapvető szókincs segítségével.

Megért az ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző szö-

vegtípusoknak megfelelő egyszerű szövegekben megtalálja a szük-

séges információkat.

377

10. ÉVFOLYAM

ESTI (E) TAGOZAT





o szabadon felhasználható órakeret 11* óra




Javaslat A tanulók előzetes tudásának meghatározása.


Előzetes tudás Az iskolán kívül, az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek,



A tematikai egység









tások megértése.






zóan.







378



motiváció.

A tematikai egység



verbális elemekkel támogatva; személyes adatokra vonatkozó kérdésfeltevés, és egy-

szerű nyelvi eszközökkel válaszadás a hozzá intézett kérdésekre; kommunikáció na-

gyon egyszerű, begyakorolt nyelvi panelekkel; törekvés a célnyelvi normához közelítő

kiejtésre, intonációra és beszédtempóra.




egyszerű útbaigazítások adása és követése. Részvétel egyszerű beszélgetésben szükség szerinti lassú ismétléssel,

körülírással vagy módosítással. Egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekhez kapcsolódó kommunikáció.







sa. A beszélgetés strukturálásának néhány egyszerű eleme, például beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhí-

vás. Egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták betanult készletének szűk körű alkalmazása; szavak, illetve

szócsoportok összekapcsolása nagyon alapvető lineáris kötőszavakkal. Nagyon rövid, különálló, többnyire előre

betanult megnyilatkozások. Magyarázat, segítség, ismétlés kérése metakommunikációs eszközökkel.







motiváció.

A tematikai egység








Rövid, egyszerű szövegek felolvasása és emlékezetből történő elmondása.

Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mon-

datfajtákkal.

Konkrét szituációkra vonatkozó, különálló szavakból és fordulatokból álló szókincs alkalmazása, ezek összekap-

csolása az alapvető lineáris kötőszavakkal.

A helyes kiejtés gyakorlása autentikus hangzó anyag segítségével.



379


Előzetes tudás


motiváció.


idegen nyelven.

A tematikai egység








Egyszerű, mindennapi szövegekben (például feliratokon) az ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok, a

nemzetközi és a más nyelven tanult szavak felismerése. Egyszerű információkat tartalmazó, rövid leíró szövegek

fő gondolatának megértése, például hirdetésekben, plakátokon vagy katalógusokban. Egyszerű, írott, képekkel

támogatott instrukciók követése. Egyszerű üzenetek, például képeslapok szövegének megértése.

Nyomtatványok, űrlapok személyes adatokra vonatkozó kérdéseinek megértése. Egyszerű, írásos útbaigazítások,

útleírások követése. Az alapvető olvasási stratégiák alkalmazása, például az ismerős nevek, szavak és alapvető

fordulatok összekapcsolása, szükség esetén a szöveg különböző részeinek újraolvasása, a szövegekhez kapcsoló-

dó képek, képaláírások, címek, a vizuális információk felhasználása a szöveg megértéséhez.









A tematikai egység


Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása;

írásban személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre válaszadás;

minta alapján néhány közismert műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegek írása

őt érdeklő, ismert témákról.


Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása. Lista írása. Egyszerű fordulatok és mondatok írása a legegy-

szerűbb nyelvi szerkezetek használatával (például hol lakik, mit csinál a tanuló vagy mások).

Adatok kérése és megadása írásban (például számok, dátumok, időpont, név, nemzetiség, cím, életkor); forma-

nyomtatványok kitöltése. Rövid, egyszerű üdvözlő szöveg, üzenet írása. Személyes információt, tényt, tetszést

vagy nemtetszést kifejező rövid üzenet, komment írása (például internetes fórumon, blogban).

Egyszerű levél, e-mail írása a legfontosabb formai elemek betartásával (például címzés, a kommunikáció tárgyá-

nak megjelölése, a címzett megszólítása, búcsúzás). Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (például

listavers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet) írása, illetve átírása. Egyszerű írásos minták követése,

aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltése. Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése,

alkalmazása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (például nyilazás, kiemelés, központozás,

internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép).





380





A tematikai egység













sok megértése. A rövid, egyszerű autentikus szövegek aktív követése. A tanult nyelvi elemek felismerése.

A szöveg lényegének vagy néhány konkrét információ kiszűrése. A beszélők gondolatmenetének kiszűrése is-

mert témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben. A célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő

kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban beszélők megértése, ha szükség esetén szüneteket tartva

és a lényegi információkat megismételve beszélnek.






ció.

A tematikai egység



egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; kérdésfeltevés kiszá-

mítható, mindennapi helyzetekben, válaszadás a hozzá intézett kérdésekre, illetve

rövid párbeszédek folytatása; az első lépések megtétele a célnyelv spontán módon

történő használata útján; törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra

és beszédtempóra.














sok.

381



A tematikai egység





rövid, egyszerű történetek mesélése;

egyszerű állítások, összehasonlítás, magyarázat, indoklás megfogalmazása;

egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták használata;


kötőszavakkal, és az ok-okozati összefüggések kifejezése;

a megértést segítő legfontosabb stratégiák alkalmazása;





repeket.

Minta alapján összefüggő szövegalkotás szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolásával, egyszerű

kötőszavakkal (pl. és, de, azután), illetve magyarázatok, indoklások, ok-okozati kapcsolatok kifejezése kötősza-

vakkal (pl. mert, ezért, tehát).

Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése.








megértése.

A tematikai egység


Az ismerős témákról szóló rövid szövegek megértése; az alapvető információk megta-

lálása az egyszerű, hétköznapi szövegekben; autentikus szövegek lényegének megérté-

se, a szövegekből az alapvető információk kiszűrése; az olvasott szövegekre vonatko-

zó feladatok elvégzése; a készségek kreatív használata az olvasott szövegek megérté-

séhez, értelmezéséhez; tájékozottság növelése a célnyelvi kultúráról; az érdeklődés

fokozása a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művészeti alkotások iránt.




tésben, prospektusban, étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben). Egyszerű üzenetek

megértése, levelek, elektronikus üzenetek, SMS-ek, bejegyzések. Egyszerű használati utasítások, instrukciók

megértése, követése. Információszerzés hagyományos és elektronikus forrásokból. Egyszerű, rövid történet és

egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek megértése.





levelek.

382




A tematikai egység






témákról;


tése.





Kommunikációs céllal egyszerű szövegalkotás (pl. levél, üzenet, blogbejegyzés, fórumbejegyzés).

Egyszerű írásos minták követése és aktuális, konkrét és személyes tartalmak kifejezése.

Gondolatai összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, vagy, mert, de, ezért, azután).






szöveg.

383


Témakörök és kapcsolódási pontjaik Órakeret

Életmód

Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód

(a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmoz-

gás szerepe az egészség megőrzésében, test-

ápolás). Életünk és a stressz. Étkezési szoká-

sok a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-

főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben,

gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és inter-

neten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset.

Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórhá-

zak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk

és más országokban. Függőségek (dohányzás,

alkohol, internet, drog stb.).



ételek.



élők, betegségmegelőzés, elsősegély 20 óra



mozi, koncert, kiállítás stb.

A művészetek szerepe a mindennapokban.

Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olva-

sás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.

Az infokommunikáció szerepe a mindennap-

okban. Kulturális és sportélet nálunk és más

országokban







sport és olimpia története, példaképek szerepe,

sportágak jellemzői.

Ének-zene: népzene, klasszikus zene, popzene.

Egyházi énekek

Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszéd-

re késztetés, befogadás, értelmezés.


értelmezése.

20 óra

Utazás, turizmus


közlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás

itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek,

egy utazás megtervezése, megszervezése. Az

egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai.

Turisztikai célpontok. Célnyelvi és más kultú-

rák.






gű országok

18 óra



technikai eszközök szerepe a mindennapi élet-

ben. Az internet szerepe a magánéletben, a

tanulásban és a munkában.






bemutatók és felhasználható eszközeik.

Történelem, társadalmi és állampolgári isme-

retek; fizika, kémia: tudománytörténeti jelentő-

ségű felfedezések, találmányok

18 óra






Földrajz: A pénz. A tőke. Pénzpiacok. Gazda-

sági szektorok. Szolgáltatások. Adósság.

17 óra

384

KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK A2 Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök

Megszólítás Entschuldigung!





Érdeklődés hogylét iránt és arra reagá-lás

Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir?


Gatuláció, jókívánságok és arra reagá-lás

Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten.

Személyes levélben megszólítás, elkö-szönés

Lieber Karl! herzlichst Deine…, viele Grüße






Tetszés, nemtetszés Das finde ich gut / blöd/ toll!

Akarat, kívánság, képesség ich will…, Ich will das nicht. ich möchte…, Ich möchte nach Hause gehen. ich kann… Ich kann jetzt mitgehen.


Dolgok, személyek megnevezése, leírá-sa

Das ist mein Bruder.… Meine Mutter ist schön.

Információkérés, információadás Wie ist das Zimmer? Prima. /Wie alt bist du? 12.

Igenlő vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, kein, doch Ich habe kein Geld. Doch, ich spiele auch!


Kérés Ein Buch, bitte! Gibst du mir ein Buch, bitte?


Meghívás és arra reagálás Kommst du? Ja. Nein, leider nicht. Nein, es tut mir leid.





FOGALOMKÖRÖK A2 Cselekvés, történés, létezés kifejezése


385

Präsens mit Vokalwechsel, trennbare Verben

Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor.

múltidejűség Präteritum Perfekt

Er machte einen Fehler. Ich ging in die Schule. Ich habe ein Eis gegessen.

jövőidejűség Futur Ich werde dieses Jahr nach Spanien fahren.

sich-Verben Ich freue mich.


haben Ich habe einen Bruder.

Possessivpronomen Das ist meine Familie.

gehören + D. Dieses Fahrrad gehört mir. Térbeli viszonyok

irányok, helymeg-határozás


in, auf, vor, hinter, neben (A/D)

Ich lege das Heft auf den Tisch. Er steht neben dem Bett.

Időbeli viszonyok

gyakoriság Wie oft? selten, manchmal, oft, immer, nie einmal, zweimal monatlich, wöchent-lich

Ich spiele oft mit Peter. Ich mache Gymnastik zweimal am Tag. Ich gehe wöchentlich zweimal schwimmen.

időpont in, um, am, wann? jeder, dieser, voriger gegen

im Winter, um 8 Uhr, am Frei-tag Vorigen Freitag fuhren wir nach Berlin. Er wird gegen acht nach Hause kommen.


számok eins, zwei


eine Portion Pommes


alles, viel, wenig, nichts viele, wenige

Ich lerne viel, und ich habe wenig Zeit. Viele meinen, es stimmt nicht!

sorszámok erst, viert Der vierte auf dem Foto bin ich.



386

Was für ein? Wel-cher? (Adjektivdeklination)

Das ist eine leichte Aufgabe. Ich finde den roten Rock mo-disch.

Modalitás möchte können, wollen

Ich möchte ein Eis. Er kann nicht schwimmen. Ich will nach Hause.

felszólítás Komm morgen wieder! Spielt Tennis! Nehmen Sie bitte Platz! Ge-hen wir jetzt!

Esetviszonyok Nominativ, Akkusativ Dativ, Genitiv

Er zeichnet Bilder. Grete fragt uns, nicht ihn. Er gibt seinem Freund die Hand. Die Tür des Zimmers führt in den Garten.

Szövegösszetartó eszközök


und/oder/aber/denn das ich, mich, mein, mir, dir dieser man

387



JAVASLAT



zük.









tók.


tásokat adjunk.








A tanulók páros munkáját is értékeljük.

A TOVÁBBHALADÁS

FELTÉTELEI



Képes ismerős témakörökben rövid, összefüggő szóbeli megnyilatko-

zásra egyszerű, begyakorolt mondatszerkezetek, betanult fordulatok,

alapvető szókincs segítségével. Megért az ismerős témákról írt rövid

szövegeket, különböző szövegtípusoknak megfelelő egyszerű szöve-

gekben megtalálja a szükséges információkat.


A tanuló követi a célnyelvi óravezetést, megérti az ismerős szavakat és

alapvető fordulatokat, amelyek a személyére, családjára vagy a közvetlen

környezetében előforduló konkrét dolgokra vonatkoznak.

Képes egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal

kommunikálni, személyes adatokra vonatkozó kérdéseket feltenni, és

ezeket megválaszolni.

Képes saját magához és közvetlen környezetéhez kötődő, ismert témákról

röviden, önállóan beszélni egyszerű, begyakorolt fordulatokkal, szerkeze-

tekkel.

Megérti az ismert neveket, szavakat, és az egyszerű szövegek egyszerű

mondatait. Megérti az egyszerű leírások, üzenetek, útleírások gondolat-

menetét az ismerős szavak, esetleg képek segítségével.

Képes minta alapján néhány közismert műfajban egyszerű és rövid, tény-

közlő szövegeket írni őt érdeklő, ismert témákról.

388

11–12. ÉVFOLYAM

Az iskolarendszerű középfokú felnőttoktatásban a 10. évfolyam végére a heterogén ide-gen nyelvi szintek kiegyenlítődnek, a tanulók a KER szerinti A2 szintről folytatják tanul-mányaikat, és haladnak a B1 szint felé. Kiemelt fontosságú a tanulás tanítása, változatos nyelvtanulási stratégiák alkalmazása, mivel a tanulóknak a 12. évfolyam végére olyan tanulási képességekkel kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik nyelvtudásuk önálló fenntartását és továbbfejlesztését további tanulmányaik vagy munkájuk során, egész életükön át.

A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és az infokommunikációs technológiák használatára. A 12. évfolyamon lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanulók megismerjék a nyel-vi érettségi felépítését, követelményeit, és elsajátítsák az ezeknek megfelelő stratégi-ákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat, és alkalmazni tudják azokat önértékeléseik során; illetve gyakorlatot szerezzenek az érettségi vizsga feladatainak megoldásában is.

11. ÉVFOLYAM ESTI (E) TAGOZAT



o Mérés-értékelés: 4 (2*+2) óra


o Szabadon felhasználható órakeret: 10* óra



Előzetes tudás


forduló ismerős témákról.

Megérti a legfontosabb információkat az aktuális eseményekről szóló vagy az érdek-

lődési köréhez kapcsolódó rádió- és tévéműsorokban, ha viszonylag lassan és érthető-

en beszélnek.

A tematikai


céljai


teiben is.

Egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek megértése

több beszélő esetén is.

Fontos információk megértése azokban a rádió- és tévéműsorokban, filmjelenetekben,

amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról

szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek.



389


Előzetes tudás

A tanuló felkészülés nélkül megbirkózik a mindennapi élet legtöbb helyzetével.

Gondolatokat cserél, véleményt mond az érdeklődési körébe tartozó témákról.



A tematikai egység


Önálló boldogulás a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is

Gondolatok cseréje, véleménynyilvánítás és érvelés az érdeklődési körbe tartozó és

általános témákról is.

A leggyakoribb kommunikációs forgatókönyvek ismerete és biztonsággal történő

alkalmazása.

Alkalmazkodás a kommunikációs helyzethez stílusban, regiszterhasználatban.


Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén, felkészülés nélkül.

Érzelmek kifejezése és reagálás mások érzelmeire, mint például reménykedés, csalódottság, aggodalom, öröm.

Problémák felvetése, megvitatása, teendők meghatározása, választási lehetőségek összehasonlítása.

A tanulmányokhoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere, álláspont

kifejtése, rákérdezés mások nézeteire.

Gondolatok, vélemény kifejezése kulturális témákkal kapcsolatban, például zene, film, könyvek.

Elbeszélés, újságcikk, előadás, eszmecsere, interjú vagy dokumentumfilm összefoglalása, véleménynyilvánítás, a

témával kapcsolatos kérdések megválaszolása.

Nézetek világos kifejtése, érvek egyszerű cáfolata.

Választási lehetőségek összehasonlítása, előnyök és hátrányok mérlegelése.

Utazások során felmerülő feladatok, például közlekedés, szállás intézése vagy ügyintézés a hatóságokkal külföldi

látogatás során.

Váratlan nehézségek kezelése (pl. elveszett poggyász, lekésett vonat).

Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése akár váratlan nehézségek esetén is, panasz, reklamáció.

Részletes utasítások adása, követése és kérése (pl. hogyan kell valamit csinálni).

Interjúban, konzultáción való részvétel kezdeményezése és információ megadás (pl. tünetek megadása orvosnál).

Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel.

Ismerős témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, szó átvétele, átadása, mások bevonása, beszélgetés

lezárása.

Beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, félreérthető megfogal-

mazás javítása, körülírás, szinonimák használata.

A kommunikációs eszközök széles körének alkalmazása és reagálás azokra közismert nyelvi megfelelőik semle-

ges stílusban való használatával.

Az udvariassági szokások ismerete és alkalmazása.

A mindennapi témák, család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események megtárgyalásához elegendő

szókincs és annak általában helyes alkalmazása.



Általában tisztán érthető kiejtés és intonáció.

A szóbeli interaktív vizsgához szükséges kommunikációs stratégiák.



390




A tematikai egység



ismerős témakörökben. Érthető és folyamatos beszéd, a mondanivaló tudatos nyelvtani

és szókincsbeli megtervezése és szükség szerinti módosítása.


A fejlesztési tartalma



lásával. Részletes élménybeszámoló az érzések és reakciók bemutatásával. Valóságos vagy elképzelt események

részleteinek bemutatása. Könyv vagy film cselekményének összefoglalása és az ehhez kapcsolódó reakciók meg-

fogalmazása. Álmok, remények és ambíciók, történetek elmondása. Vélemények, tervek és cselekedetek rövid

magyarázata. Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témákról. Előre megírt, lényegre törő, követhető elő-

adás ismerős témáról. Az összefüggő beszéd tervezése során új kombinációk, kifejezések begyakorlása, alkal-

mazása. Az összefüggő beszédben kompenzáció alkalmazása, például körülírás elfelejtett szó esetén.

Ismerős kontextusokban a nyelvi norma követésére törekvő nyelvhasználat. A nyelvi eszközök rugalmas haszná-

lata a mondanivaló kifejezésére, ezek adaptálása kevésbé begyakorolt helyzetekben. A közlés magabiztos beve-

zetése, kifejtése és lezárása alapvető eszközökkel. Önellenőrzés és önkorrekció, például a félreértéshez vezető

hibák felismerése és javítása.






Előzetes tudás


törő szövegek fő gondolatait. Tudja, hogy a szövegek olvasásakor a helyzetnek megfe-

lelő stratégiákat kell alkalmaznia, és képes az ismeretlen elemek jelentését a szöveg-

környezet segítségével kikövetkeztetni.

A tematikai egység



szövegek megértése. Az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges részin-

formációk kiszűrése.









ismeret alkalmazása a szövegértés során. A feladat elvégzéséhez szükséges információk összegyűjtése a szöveg

különböző részeiből, illetve több szövegből. Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret

alkalmazása a szövegértés során. Az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a mondat megértett részei

és a szövegösszefüggés alapján. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szö-

vegben. Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során.





391


Előzetes tudás

A tanuló egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmaz ismert, hétköznapi témák-

ról.

Írásban beszámol eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomásairól és véleményé-

ről; írásbeli interakciót kezdeményez, fenntartja és befejezi.

Jegyzetet készít olvasott vagy hallott köznyelvi szövegből, illetve saját ötleteiről.

Minták alapján rövid, lényegre törő szövegeket alkot az ismert műfajok főbb jellegze-

tességeinek és alapvető stílusjegyeinek követésével.

A tematikai egység


céljai

Részletesebb, összefüggő és tagolt szövegek fogalmazása ismert, hétköznapi és elvon-

tabb témákról.

Eseményekről, élményekről, érzésekről, benyomásokról és véleményről írásbeli be-

számolás, valamint vélemény alátámasztása.

Hatékony írásbeli interakció folytatása.

Jegyzetkészítés olvasott vagy hallott, érdeklődési körhöz tartozó szövegről, illetve

saját ötletekről.

Több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegek létrehozása a műfaj főbb jel-

legzetességeinek és stílusjegyeinek alkalmazásával.


Egyszerű, összefüggő, lényegre törő szöveg írása számos, érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témában, rövid,

különálló elemek lineáris összekapcsolásával.

Hírek, gondolatok, vélemények és érzések közlése olyan elvontabb és kulturális témákkal kapcsolatban is, mint

például a zene vagy a művészet.

Információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása, pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak.

Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban).

Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése, online ügyintézés.

Életrajz, lényegre koncentráló leírás, elbeszélés készítése.

Riport, cikk, esszé írása.

Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése.

Saját ötletekről jegyzet készítése.

Interaktív írás esetén megerősítés, vélemény kérése, az információ ellenőrzése, problémákra való rákérdezés, ill.

problémák elmagyarázása.

Az írás egyszerű tagolása: bevezetés, kifejtés, lezárás; bekezdések szerkesztése.

Néhány egyszerű szövegkohéziós és figyelemvezető eszköz használata.

Az alapvető írásbeli műfajok fő szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben/e-mailben megszólítás, záró

formula; a formális és informális regiszterhez köthető néhány szókincsbeli és helyesírási sajátosság).

Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rap, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet, paródia írása,

illetve átírása).

Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltésük.

Kész szövegekből számára hasznos fordulatok kiemelése és saját írásában való alkalmazása.

Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak a fogalmazásban való megjelenítése.

Írásának tudatos ellenőrzése, javítása; félreértést okozó hibáinak korrigálása.

A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS

rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép).



poszterszövegek; képaláírások. Üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó leve-

lek, e-mailek vagy internes profilok. Tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és e-mailek; személyes

információt, tényt, illetve tetszést/nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort

tartalmazó instrukciók. Egyszerű ügyintéző levelek/e-mailek (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaiga-

zolás); egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, rövid jellemzések. Rövid leírások; jegyzetek; riportok, cikkek,

esszék, felhívások, versek, rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák.

392




Témák és kapcsolódási pontjaik Órakeret* Személyes vonatkozások, család





a célországokban.


ta





irodalma

18 óra


Emberek külső és belső jellemzése. Baráti

kör. Társas kapcsolatok. Női és férfi szerepek,







ban


ta



szóbeli költészete. Különböző kultúrák iro-

dalma










20 óra

Környezetünk













hasznosítás.



18 óra

Az iskola









szágokban.







A munka világa






ció és munka.

20 óra

393

Tematikai egység A TELJESÍTMÉNY MÉRÉSE A 11. ÉVFOLYAMON

2 óra

JAVASLAT

A mérésnek tartalmilag és formailag összhangban kell állnia az érettségi

vizsga követelményeivel. A mérést három területen (olvasott és hallott szövegértés és az íráskészség) vé-

gezzük;

a nyelvi jelentésre és ne a nyelvi formára koncentráljunk;

az olvasott szöveg értését mérő feladatokban a szövegek lényegét kelljen megér-

teni a szövegösszefüggésre támaszkodva, vagy konkrét információt kelljen kike-

resni a szövegből;

a feladatok fokozatosan nehezedő itemeket tartalmazzanak a minimumszinttől az

alapszint felé vezető skálán;

a szövegek a célcsoportok számára érdekesek, motiválók legyenek, olyan témakö-

rökhöz kapcsolódjanak, melyek az elvégzett tananyagban megtalálhatók;

a feladatokhoz idegen nyelven egyszerűen megfogalmazott, közérthető utasításo-

kat adjunk.

a feladatok mindegyike példával kezdődjön.

lényeges a párosításon alapuló feladatoknál, hogy a szükségesnél mindig több

lehetőség közül kelljen az odaillőt kiválasztani.

A feladatlap az érettségi vizsgák feladattípusaiból állhatnak: olvasott/hallott szö-

veg értése: igaz-hamis-nincs a szövegben, feleletválasztós feladatok, párosítás, hi-

ányos szöveg, rövid válaszok, mondatkiegészítés, összekevert bekezdések; nyelv-

helyesség: feleletválasztós feladatok, szövegkiegészítés, szóképzés; íráskészség:

rövid szöveg: képeslapírás, meghívás, üzenet; hosszabb szöveg: baráti levél, ér-

deklődő, panasz-, állásra jelentkező levél.

TOVÁBBHALADÁS

FELTÉTELEI

(A fejlesztés várt

eredményei a

ciklus végén)






hez.

Ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek

segítségével az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos, érthe-

tő, a főbb pontok tekintetében tartalmilag pontos, stílusa megfele-

lő.



beli megnyilatkozásaiban megjelennek műfaji sajátosságok és kü-

lönböző stílusjegyek.

Képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes részinformáci-

ókat a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kap-

csolódó, lényegre törően megfogalmazott szövegekben.

394





o Szabadon felhasználható: 10* óra


Tematikai

egység SZABADON FELHASZNÁLHATÓ ÓRAKERET Órakeret

+ 10 óra

JAVASLAT

A szaktanár kompetenciája beosztani a 12 órát.

Lehetőségek:

A tanulók előzetes tudásának felmérése

Szóbeli kommunikáció

Szituációs gyakorlatok

Hallás utáni szövegértés

Szóbeli érettségi (nyelvvizsga) szimulálása

Levél írása

Egyéb


Előzetes tudás

A tanuló főbb vonalaiban megérti a köznyelvi beszédet a számára rendszere-

sen előforduló ismerős témákról. Megérti a legfontosabb információkat az

aktuális eseményekről szóló vagy az érdeklődési köréhez kapcsolódó rádió-

és tévéműsorokban, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek.

A tematikai


céljai

Ismerős témákról szóló köznyelvi beszéd megértése főbb vonalaiban és egyes

részleteiben is. Egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott

érveinek megértése több beszélő esetén is. Fontos információk megértése

azokban a rádió- és tévéműsorokban, filmjelenetekben, amelyek aktuális ese-

ményekről, illetve az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról szólnak, ha

viszonylag lassan és érthetően beszélnek.



12. ÉVFOLYAM

(ESTI TAGOZAT)

395


Előzetes tudás

A tanuló felkészülés nélkül megbirkózik a mindennapi élet legtöbb

helyzetével.

Gondolatokat cserél, véleményt mond az érdeklődési körébe tartozó

témákról.



A tematikai egység


Önálló boldogulás a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében

is

Gondolatok cseréje, véleménynyilvánítás és érvelés az érdeklődési kör-

be tartozó és általános témákról is. A leggyakoribb kommunikációs for-

gatókönyvek ismerete és biztonsággal történő alkalmazása. Alkalmaz-

kodás a kommunikációs helyzethez stílusban, regiszterhasználatban.


Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén, felkészülés nélkül. Érzelmek kifejezése és reagálás

mások érzelmeire, mint például reménykedés, csalódottság, aggodalom, öröm. Problémák felvetése,

megvitatása, teendők meghatározása, választási lehetőségek összehasonlítása. A tanulmányokhoz,

érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere, álláspont kifejtése,

rákérdezés mások nézeteire. Gondolatok, vélemény kifejezése kulturális témákkal kapcsolatban, pél-

dául zene, film, könyvek. Elbeszélés, újságcikk, előadás, eszmecsere, interjú vagy dokumentumfilm

összefoglalása, véleménynyilvánítás, a témával kapcsolatos kérdések megválaszolása. Nézetek világos

kifejtése, érvek egyszerű cáfolata. Választási lehetőségek összehasonlítása, előnyök és hátrányok mér-

legelése. Utazások során felmerülő feladatok, például közlekedés, szállás intézése vagy ügyintézés a

hatóságokkal külföldi látogatás során. Váratlan nehézségek kezelése (pl. elveszett poggyász, lekésett

vonat). Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése akár váratlan nehézségek esetén is, panasz,

reklamáció. Részletes utasítások adása, követése és kérése (pl. hogyan kell valamit csinálni). Interjú-

ban, konzultáción való részvétel kezdeményezése és információ megadás (pl. tünetek megadása orvos-

nál). Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel. Ismerős témáról beszélgetés kez-

deményezése, fenntartása, szó átvétele, átadása, mások bevonása, beszélgetés lezárása. Beszélgetésben

elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, félreérthető megfogalmazás

javítása, körülírás, szinonimák használata. A kommunikációs eszközök széles körének alkalmazása és

reagálás azokra közismert nyelvi megfelelőik semleges stílusban való használatával. Az udvariassági

szokások ismerete és alkalmazása.

A mindennapi témák, család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események megtárgyalásához

elegendő szókincs és annak általában helyes alkalmazása.



Általában tisztán érthető kiejtés és intonáció. A szóbeli interaktív vizsgához szükséges kommunikációs stratégiák.



396




A tematikai egység



ismerős témakörökben.

Érthető és folyamatos beszéd, a mondanivaló tudatos nyelvtani és szókincsbeli meg-

tervezése és szükség szerinti módosítása.





lásával.

Részletes élménybeszámoló az érzések és reakciók bemutatásával.

Valóságos vagy elképzelt események részleteinek bemutatása.

Könyv vagy film cselekményének összefoglalása és az ehhez kapcsolódó reakciók megfogalmazása.

Álmok, remények és ambíciók, történetek elmondása.

Vélemények, tervek és cselekedetek rövid magyarázata.

Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témákról.

Előre megírt, lényegre törő, követhető előadás ismerős témáról.

Az összefüggő beszéd tervezése során új kombinációk, kifejezések begyakorlása, alkalmazása.

Az összefüggő beszédben kompenzáció alkalmazása, például körülírás elfelejtett szó esetén.

Ismerős kontextusokban a nyelvi norma követésére törekvő nyelvhasználat.

A nyelvi eszközök rugalmas használata a mondanivaló kifejezésére, ezek adaptálása kevésbé begyakorolt helyze-

tekben.

A közlés magabiztos bevezetése, kifejtése és lezárása alapvető eszközökkel.

Önellenőrzés és önkorrekció, például a félreértéshez vezető hibák felismerése és javítása.






Előzetes tudás


törő szövegek fő gondolatait.

Tudja, hogy a szövegek olvasásakor a helyzetnek megfelelő stratégiákat kell alkal-

maznia, és képes az ismeretlen elemek jelentését a szövegkörnyezet segítségével kikö-

vetkeztetni.

A tematikai egység



szövegek megértése.

Az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges részinformációk kiszűrése.









ismeret alkalmazása a szövegértés során.

397

A feladat elvégzéséhez szükséges információk összegyűjtése a szöveg különböző részeiből, illetve több szöveg-

ből. Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. Az isme-

retlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a mondat megértett részei és a szövegösszefüggés alapján. Az auten-

tikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. Felkészülés mindezek alkalmazá-

sára az érettségi vizsga feladatainak megoldása során.






Előzetes tudás

A tanuló egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmaz ismert, hétköznapi

témákról. Írásban beszámol eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomá-

sairól és véleményéről; írásbeli interakciót kezdeményez, fenntartja és befeje-

zi. Jegyzetet készít olvasott vagy hallott köznyelvi szövegből, illetve saját ötle-

teiről. Minták alapján rövid, lényegre törő szövegeket alkot az ismert műfajok

főbb jellegzetességeinek és alapvető stílusjegyeinek követésével.

A tematikai egység


céljai

Részletesebb, összefüggő és tagolt szövegek fogalmazása ismert, hétköznapi

és elvontabb témákról. Eseményekről, élményekről, érzésekről, benyomások-

ról és véleményről írásbeli beszámolás, valamint vélemény alátámasztása.

Hatékony írásbeli interakció folytatása. Jegyzetkészítés olvasott vagy hallott,

érdeklődési körhöz tartozó szövegről, illetve saját ötletekről. Több ismert mű-

fajban is rövid, lényegre törő szövegek létrehozása a műfaj főbb jellegzetessé-

geinek és stílusjegyeinek alkalmazásával.


Egyszerű, összefüggő, lényegre törő szöveg írása számos, érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témá-

ban, rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Hírek, gondolatok, vélemények és érzések

közlése olyan elvontabb és kulturális témákkal kapcsolatban is, mint például a zene vagy a művészet.

Információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása, pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak. Vé-

leményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban). Formanyomtatvány, kérdő-

ív kitöltése, online ügyintézés. Életrajz, lényegre koncentráló leírás, elbeszélés készítése. Riport, cikk,

esszé írása. Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése. Saját

ötletekről jegyzet készítése. Interaktív írás esetén megerősítés, vélemény kérése, az információ ellen-

őrzése, problémákra való rákérdezés, ill. problémák elmagyarázása. Az írás egyszerű tagolása: beveze-

tés, kifejtés, lezárás; bekezdések szerkesztése. Néhány egyszerű szövegkohéziós és figyelemvezető

eszköz használata. Az alapvető írásbeli műfajok fő szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levél-

ben/e-mailben megszólítás, záró formula; a formális és informális regiszterhez köthető néhány szó-

kincsbeli és helyesírási sajátosság). Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rap,

rigmus, dalszöveg, rövid jelenet, paródia írása, illetve átírása). Írásos minták követése és aktuális tar-

talmakkal való megtöltésük. Kész szövegekből számára hasznos fordulatok kiemelése és saját írásában

való alkalmazása. Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak a fogalmazásban való megjeleníté-

se. Írásának tudatos ellenőrzése, javítása; félreértést okozó hibáinak korrigálása. A mondanivaló köz-

vetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés,

emotikon, rajz, ábra, térkép, kép).

398



poszterszövegek; képaláírások. Üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tartalmazó bemutat-

kozó levelek, e-mailek vagy internes profilok. Tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és e-

mailek; személyes információt, tényt, illetve tetszést/nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegy-

zések; egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók. Egyszerű ügyintéző levelek/e-mailek (pl. tuda-

kozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás); egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, rövid jellem-

zések. Rövid leírások; jegyzetek; riportok, cikkek, esszék, felhívások, versek, rapszövegek, rigmusok,

dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák.



TÉMAKÖRÖK ÉS KAPCSOLÓDÁSI PONTOK A 12. ÉVFOLYAMON

Életmód

Napirend, időbeosztás. Az egészséges élet-

mód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a

testmozgás szerepe az egészség megőrzésé-

ben, testápolás). Életünk és a stressz. Étkezési

szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek,

sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermek-

ben, gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és

interneten. Gyakori betegségek, sérülések,

baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos,

kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód

nálunk és más országokban. Függőségek

(dohányzás, alkohol, internet, drog stb.)



ételek.



élők, betegségmegelőzés, elsősegély. 16 óra



mozi, koncert, kiállítás stb. A művészetek

szerepe a mindennapokban. Sportolás, ked-

venc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé,

videó, számítógép, internet. Az

infokommunikáció szerepe a mindennapok-

ban. Kulturális és sportélet nálunk és más

országokban.


Magyar nyelv és irodalom: különböző kultú-

rák mítoszai, mondái; a reklám és a popzene

új szóbeli költészete.



sport és olimpia története, példaképek szere-

pe, sportágak jellemzői.

Ének-zene: népzene, klasszikus zene, popze-

ne. Egyházi énekek

Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, be-

szédre késztetés, befogadás, értelmezés.


értelmezése.

16 óra

Utazás, turizmus


közlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyara-

lás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészü-

letek, egy utazás megtervezése, megszervezé-

se. Az egyéni és a társas utazás előnyei és

hátrányai. Turisztikai célpontok. Célnyelvi és

más kultúrák.






gű országok

16 óra




kapcsolattartás, információ keresése, az in-

formatikai eszközöket alkalmazó média, az

16 óra

399

technikai eszközök szerepe a mindennapi

életben. Az internet szerepe a magánéletben, a

tanulásban és a munkában

elterjedt infokommunikációs eszközök elő-

nyei és kockázatai, a netikett alapjai, élőszó-

val kísért bemutatók és felhasználható eszkö-

zeik.






Földrajz: A pénz. A tőke. Pénzpiacok. Gaz-

dasági szektorok. Szolgáltatások. Adósság. 13 óra

400

KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK B1 A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök

Megszólítás Entschuldigung…



Bemutatkozás, bemutatás Ich heiße Martin. Ich möchte Ihnen Herrn Schulze vorstellen.


Érdeklődés hogylét iránt és arra rea-gálás

Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? Was fehlt dir? Ich habe Halsschmerzen.


Gratuláció, jókívánságok és arra rea-gálás

Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten. Gute Besserung! Ich gratuliere Ihnen zum Geburtstag! Danke, sehr nett von Ihnen.

Személyes levélben megszólítás, elkö-szönés

Lieber Karl! herzlichst Deine…, viele Grüsse

Együttérzés és arra reagálás Mein Beileid. Danke. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök

Hála Wir sind Ihnen sehr dankbar dafür, dass Sie uns geholfen haben.

Sajnálkozás Es tut mir Leid!

Öröm Ich freue mich, dass…/ Toll! Es freut mich, dass…

Elégedettség, elégedetlenség Es ist prima, dass.. Schade, dass…

Csodálkozás Oh, das ist aber schön! Das kann doch nicht wahr sein!

Remény Ich hoffe, du kannst kommen!

Félelem Ich habe Angst, dass er es vergessen hat.

Bánat Schade, dass…

Bosszúság Das ist aber schlimm! Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök

Véleménykérés és arra reagálás Magst du Mathe? Ja. Meiner Meinung nach ist die Aufgabe zu schwer. Sind Sie damit einverstanden, dass ………?



Egyetértés, egyet nem értés Ja, das stimmt! Das stimmt aber nicht! Er ist anderer Meinung, das weiß ich!

Tetszés, nemtetszés Das finde ich gut / blöd/ toll! Das gefällt mir.

Ellenvetés és visszautasítása Sie haben Recht, aber… Sie mögen Recht haben aber trotz dem….

Akarat, kívánság, képesség Ich will…, Ich will das nicht.

401

Ich möchte…, Ich möchte nach Hause gehen. Ich kann…, Ich kann jetzt mitgehen. Ich soll pünktlich zu Hause sein.

Ígéret Ich mache das schon!

Szándék, terv Ich will / werde schnell abwaschen.

Dicséret, kritika, szemrehányás Toll! Echt! Blödsinn! Konntest du wirklich nicht früher kommen?!


Dolgok, személyek megnevezése, le-írása

Das ist mein Bruder. Meine Mutter ist schön.

események leírása Zuerst erreichten wir den Berg, dann sind wir hochgestiegen, und zum Schluss haben wir die Burg besichtigt.

Információkérés, információadás Wie ist das Zimmer? Prima. /Wie alt bist du? 12. Können Sie mir bitte sagen….?

Igenlő vagy nemleges válasz ja, nein, nicht kein, doch Ich habe kein Geld. Doch, ich spiele auch!

Tudás, nem tudás Ich weiß (nicht).

Bizonyosság, bizonytalanság Ich weiß es genau. Ich weiß nicht, ob es wirklich regnet oder nicht.

Emlékezés, nem emlékezés Ich erinnere mich (nicht) daran, dass (ob)……… A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök

Kérés Ein Buch, bitte! Gibst du mir ein Buch, bitte?

Tiltás, felszólítás Öffne die Tür, bitte! Kommt spielen!

Javaslat és arra reagálás Möchtest du einen Tee? Ja, gerne! Können wir gehen?

Meghívás és arra reagálás Kommst du? Ja. Nein, leider nicht. Nein, es tut mir leid.

Kínálás és arra reagálás Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke.

Reklamálás Entschuldigung ich habe ein Problem

Tanácskérés és adás, ajánlattétel Was sagst du dazu? Ich schlage dir vor,…

Segítség felajánlása, elfogadása Kann ich Ihnen helfen? Danke, ich schaffe es schon. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök

Visszakérdezés, ismétléskérés Wie bitte? Können Sie es wiederholen, bitte? Sag es noch einmal!



Felkérés lassúbb, hangosabb beszédre Kannst du bitte lauter / langsamer sprechen?

Beszélgetési szándék jelzése, félbe-szakítás, lezárás

Dabei fällt mir ein, ….. Darf ich hier hinzufügen…….

Megerősítés Ja, aber natürlich. Völlig recht.

Körülírás, példa megnevezése Das ist also ein Gegenstand, der ….

402

FOGALOMKÖRÖK B1 Cselekvés, történés, létezés kifejezése


Präsens mit Vokalwechsel Trennbare Verben

Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor.

múltidejűség, Präteritum Perfekt

Er machte einen Fehler. Ich ging in die Schule.. Ich habe ein Eis gegessen.

jövőidejűség Futur

Ich werde dieses Jahr nach Spanien fahren.

sich-Verben Ich freue mich.

személytelenség es Es ist warm. Es schneit.

műveltetés Lassen (Präsens, Präteritum)

Wir lassen / ließen unsere Nähmaschine reparieren.

Szenvedő szerke-zet

Präsens Sie werden am Flughafen abgeholt.


haben

Ich habe einen Bruder.

Possessivpronomen Das ist meine Familie.

gehören + D. Dieses Fahrrad gehört mir.

von, -s Peters Vater besucht uns heute. Wessen Vater? Der Vater von Peter!

Térbeli viszonyok

irányok, hely-meghatározás


in, auf, vor, hinter, neben (A/D)

Ich lege das Heft auf den Tisch. Er steht neben dem Bett.

Präpositionen mit dem Akkusativ

Kommen Sie die Strasse entlang!

Präpositionen mit dem Dativ

Die Zeitschriften sind bei meiner Freundin.

Időbeli viszonyok

403

gyakoriság Wie oft? selten, manchmal, oft, immer, nie einmal, zweimal monatlich, wöchentlich

Ich spiele oft mit Peter. Ich mache Gymnastik zweimal am Tag. Ich gehe wöchentlich zweimal schwimmen.

időpont in, um, am, wann? jeder, dieser, voriger gegen

im Winter, um 8 Uhr, am Freitag Vorigen Freitag fuhren wir nach Berlin. Er wird gegen acht nach Hause kommen.

időtartam Wie lange? von … bis seit

Ich war von 5 bis 6 in der Konditorei. Seit vier Jahren wohne ich in dieser Stadt.


számok eins, zwei


eine Portion Pommes


alles, viel, wenig, nichts viele, wenige

Ich lerne viel, und ich habe wenig Zeit. Viele meinen, es stimmt nicht!

sorszámok erst, viert Der vierte auf dem Foto bin ich.



Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklination)

Das ist eine leichte Aufgabe. Ich finde den roten Rock modisch

hasonlítás so…, wie als

Er ist nicht so groß, wie mein Bruder. Dieses Auto fährt schneller als ein Mercedes.

Főnévként hasz-nált melléknév

Wer? Der Bekannte, ein Bekannter, der Verwandte, ein Verwandter

Modalitás möchte können, wollen mögen, dürfen

Ich möchte ein Eis. Er kann nicht schwimmen. Ich will nach Hause. Ich mag nicht singen und ich kann auch nicht. Der Kranke darf noch nicht aufstehen.

404

Modalverben im Präteritum

Er konnte nicht schwimmen. Der Kranke durfte nicht aufstehen.

Brauchen + zu + Inf. Heute brauchst du nicht mitzukommen.

felszólítás Komm morgen wieder! Spielt Tennis! Nehmen Sie bitte Platz! Gehen wir jetzt4

Esetviszonyok Nominativ, Akkusativ Dativ, Genitiv

Er zeichnet Bilder. Grete fragt uns, nicht ihn. Er gibt seinem Freund die Hand. Die Tür des Zimmers führt in den Garten.

Logikai viszo-

nyok

alárendelések Kausalsatz Objektsatz Subjektsatz Temporalsatz Finalsatz (um+zu+Infinitiv)

Wir sind müde, weil wir heute sehr viel gelernt haben. Ich weiß (nicht) dass (ob) dir das schon klar ist. Es ist schön, hier zu sein. Als ich jung war, konnte ich noch viel mehr Eis essen. Immer wenn ich hier bin, gehe ich ins Schwimmbad. Ich bin ins Kino gekommen, um den neuen Film anzuschauen.

feltételesség Konditionalsatz (Indikativ) Präsens Konditionalsatz mit „würde” Wäre, hätte

Wenn wir Zeit haben, putzen wir die Fenster. Was würden Sie tun, wenn sie eine Million hätten?

Szövegösszetartó

eszközök


und/oder/aber/denn das ich, mich, mein, mir, dir dieser, man derselbe, dieselbe, dasselbe,

Függő beszéd jelen időben Sie sagte, daß sie heute keine Zeit hat.

405

A TELJESÍTMÉNY MÉRÉSE

A 12. ÉVFOLYAMON

4 ÓRA

A 12. évfolyamon a mérés lehetőséget ad arra, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és kipróbálják a gyakorlatban az ezeknek

megfelelő stratégiákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat. A teljesítménymérés visszajelzést ad a tanítási-tanulási folyamat utolsó szakaszában az elért eredményekről, és fejlesztendő területekről. A mérésnek tartalmilag és formailag összhangban kell állnia az érettségi vizsga követel-ményeivel.

KÖVETELMÉNYEK A

12. ÉVFOLYAM

VÉGÉN

B1 nyelvi szint.






hez.

Ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és szerkeze-

tek segítségével az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos,

érthető, a főbb pontok tekintetében tartalmilag pontos, stílusa

megfelelő.



beli megnyilatkozásaiban megjelennek műfaji sajátosságok és

különböző stílusjegyek.

Képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes részinformá-

ciókat a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez

kapcsolódó, lényegre törően megfogalmazott szövegekben.

OSZTÁLYFŐNÖKI

406

Osztályfőnöki óra


A/2. változat





OSZTÁLYFŐNÖKI

407

OSZTÁLYFŐNÖKI 9-12. ÉVFOLYAM (Esti tagozat)

Cél

Az osztályfőnöki óra funkciói:

a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, a reális önértékelés és önfejlesztés iránti igényük felkeltésében, személyiségük stabilizálásában,

szükség szerint a fiatal felnőttek életpályájára való felkészítése,

a szociális képességek (a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az empátia, a tolerancia, a kooperáció, a konfliktuskezelés stb. képességeinek) fejlesztése, főként a korábbi tanulástörténetekkel összefüggő, az osztályban megélt saját élmények bázisán,

a tanulók támogatása az iskolában és iskolán kívül szerzett élményeiknek feldolgozásában, az ellentmondások felodásában, a valóságban történő eligazodás segítésében,

a tanulók felelős állampolgárrá nevelése

tanulók informálása az iskolai élettel összefüggésben

tanulói jogviszonnyal összefüggő ügyek intézése (pl. hiányzások, igazolások, diákigazolvány)

szervezési feladatok

Tartalom

Az osztályfőnöki óra a pedagógus és osztálya együttlétének óratervben kodifikált intézményes kerete, amelynek jellege alapvetően különbözik a többi tanítási óráétól.

Ez az óratípus a későbbiekben körvonalazott funkcióit csak abban az esetben töltheti be, ha egy – gazdag extracurriculumokkal telített – nevelési folyamat szerves részévé válik.

A tanterv – az osztályfőnöki óra sajátos jellegéből adódóan – nem tartalmazhat követelményeket, hiszen ez a foglalkozási forma nem alkalmazható számonkérésre, a követelményteljesítés iskolai eljárásrend szerinti értékelésére.

Az osztályfőnöki óra tantervében szereplő tartalmak nem válthatnak ki más tantárgyakból elemeket, nem mentesíthetnek tantárgyakat, nem alkalmazhatók hagyományos ismeretközvetítésre. Az osztályfőnök lehetősége ezúttal abban áll, hogy építve a tanítási órán elsajátítottakra, elmélyítse, aktualizálja, értékmozzanatokkal ruházza fel a meglévő tudásokat.

Jelen tanterv a Nemzeti Alaptanterv általános és részletes követelményei alapján, kultúraterületenkénti csoportosításban jelöli ki az osztályfőnöki órák témaköreit és tartalmait, mindazon által megfelelő kereteket biztosít az intézmény jellegéből adódó oktatásszervezési feladatok elvégzéséhez is.

OSZTÁLYFŐNÖKI

408

AZ EGYES TÉMAKÖRÖKHÖZ RENDELT FEJLESZTÉSI CÉLOK

1. ÖNISMERET

a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása

2. A TANULÁS TANULÁSA

a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban

3. TÁRSAS KAPCSOLATOK

készség és képesség a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására

4. KONFLIKTUSKEZELÉS, TÁRSADALMI BŰNMEGELŐZÉS, ÁLDOZATTÁ VÁLÁS MEGELŐZÉSE

képesség a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének javításában

a bűnözés egyes formáinak megismertetése,

a bűnelkerülés lehetőségei

jogismeret és jogtudatos magatartás kialakítása

5. LELKI EGÉSZSÉG

a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása

6. TESTI EGÉSZSÉG

az egészségnek mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére

7. VISELKEDÉSKULTÚRA

a mindennapi együttéléshez szükéges civilizációs szokások kialakulása és megszilárdulása

8. PÁLYAORIENTÁCIÓ

képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolására

9. JELENISMERET

eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a történésekkel kapcsolatban

OSZTÁLYFŐNÖKI

409

10. FELELŐS ÁLLAMPOLGÁR NEVELÉSE

a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, a az általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására

11. GLOBÁLIS PROBLÉMÁK

a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a "gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan" gondolatának elfogadása, a kapcsolódó egyéni aktivitás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése.

9. ÉVFOLYAM



Tanév eleji teendők: 3 óra

Félévi, év végi teendők: 1+1 óra

Szabadon tervezhető: 1 óra

1. Önismeret (6 óra)

Tartalom

Hogyan látjuk önmagunkat, illetve hogyan látnak bennünket mások? Az egyén „saját én” keresése. Erényeink felismerése, erősítése, a kiküszöbölhető hibák korrigálása, önmagunk elfogadása és elfogadtatása. Az önfejlesztés igénye, lehetősége és módjai. Az eszményképek és szerepük az önnevelésben. Felelősségvállalás saját személyiségünk alakításáért. A szándék, a kitartás és a céltudatosság szerepe az önfejlesztésben.

OSZTÁLYFŐNÖKI

410

Az önismerettel kapcsolatos beszélgetés köthető irodalmi vagy filmélményekhez, az erre önként vállalkozó tanulók önvallomásához. Megfelelően képzett pedagógus vagy meghívott tréner önismeretfejlesztő tréninget is tarthat az osztálynak. Az önismereti tréningen való részvételre azonban a diákok nem kötelezhetők!

2. A tanulás tanulása (6 óra)

Tartalom

A különböző tantárgyak tanulását segítő speciális ötletek, eljárások. Az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételei (önismeret, önnevelés képessége, a megfelelő pszichés kondíció biztosítása, egészséges és megalapozott önbizalom, önellenőrzés képessége, önkritika; a tanuláshoz szükséges optimális fizikai állapot megteremtése; a megfelelő környezet kialakítása. Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek attitűdök (akarati tulajdonságok, rendszeresség, igényesség, koncentrációs képesség, fejlett memória, kommunikációs képességek, kreativitás, igény a tanulásra, a tanulás önépítésként történő elfogadása stb). Tanulási szokások, módok, technikák: – az önismereten alapuló tanulási módszerek kimunkálása; – a tantárgyankénti speciális tanulási technikák alkalmazása; – folyamatos önellenőrzés– munka a tankönyvekkel, munkalapokkal, hagyományos és új információhordozókkal (könyvtár, lexikonok, kézikönyvek; számítógép, számítógépes hálózat stb.).

Célszerű az első osztályt evvel a témakörrel indítani, esetleg összekapcsolni az önismeret fejlesztését célzó témakörrel. A különbözó tantárgyak speciális tanulási metodikájának tanulókkal való megismertetése minden szaktanárnak is a feladata. E témakörből az osztályban tanító tanárok munkacsoportjával közösen az első tanítási héten projekt is szervezhető, amelynek megvalósítása a tanórákon és az osztályfőnöki órán folyamatosan történhet.

3. Társas kapcsolatok (6 óra)

Tartalom

a) Társas kapcsolatok az osztályban. Az együttes élmények, tevékenységek, közös célok közösséget teremtő ereje. A szervezett és a spontán kialakuló kiscsoport együttes jelenléte az osztályban, az ezek közötti feszültségek (érdekellentétek, rivalizálás, vezetési hibák, merev hierarchia stb.) Sztárok és magányos „arcnélküli” tanulók, baráti párosok, csoportok. Feszültségek és konfliktusok tanulók és tanulócsoportok között (kiközösítés, érdek- és értékellentétek, féltékenykedés stb).

b) A család mint az egyén elsődleges mikroközössége. Szükség van-e a házasságra, a családra? A család történelmileg kialakult funkciói. A különböző életkorú családtagok (kisgyerekek, serdülők, fiatal felnőttek, öregek) sajátos problémái,

OSZTÁLYFŐNÖKI

411

ezek tolerálása, kezelése. Konfliktusok a családban (nemzedéki konfliktusok, testvérkonfliktusok, szülő-gyermek konfliktusok, házastársi konfliktusok, a gazdasági problémákból eredő problémák stb.), ezek kezelésének, feloldásának lehetőségei. A felnőtt tanuló sajátos helyzete a családban, felelőssége a családi élet légköréért és vállalásaiért. A család külső kapcsolatai. A családi élet zavarai, a széteső család. A csonka család problémái, kapcsolattartás a különélőkkel (szülő, gyermek). Távol a családtól (munkavállalás).

c) Önismeretfejlesztésre építve együttesen is feldolgozható a téma, tréning formájában. A problémák felvethetők a tanulók saját osztályban és családban megélt tapasztalatai mentén. A beszélgetés motiválható különböző kérdőívek tapasztalatainak ismertetésével, például a szociometriai vizsgálat eredményeinek bemutatásával.

4. A konfliktuskezelés (6 óra)

Tartalom

A konfliktus mint az emberi életben elkerülhetetlen és hasznosítható jelenség.

d) A konstruktív konfiktuskezelés feltételei:

o önismeret, saját tapasztalatok tanulságainak hasznosítása, saját felelősség belátása, pozitív énkép, egészséges önérvényesítés (nem agresszív, nem szubmisszív, hanem asszertív: mások szempontjait is figyelembevevő viselkedés)

o megfelelő kommunikációs készség, empátia, tolerancia, mások különbözőségének elfogadása

o az együttműködés készsége és képessége o készség a közös problémák együttes megoldására.

e) A konstruktív konfliktusmegoldás menete

o a probléma pontos körvonalazása, o közvetlenül és közvetve érintettek érzelmeinek, aggodalmainak és

reményeinek feltérképezése, szempontjainak feltárása o megoldási alternatívák gyűjtése o az összegyűjtött megoldási módok mérlegelése, és a megfelelő

kiválasztása o törekvés a “nincs vesztes” elv érvényesítésére o meghatározott idő után az eredmény értékelése o Az osztályban előforduló konfliktusok tanulságai.

Célszerű a téma feldolgozását a tanulók élményeivel kezdeni, feltárni megélt konfliktusaikkal, saját konfliktuskezelési módjaikkal kapcsolatos stratégiáikat.

OSZTÁLYFŐNÖKI

412

Ez a témakör egységbe szervezhető az önismeret és a társas kapcsolatok fejlesztése című témakörökkel.

A konfliktuskezelési technikák elsajátításához jól alkalmazhatók a drámapedagógia módszerei. A szemléletformálást segítheti szépirodalmi szemelvények, filmrészletek, történelmi események elemzése.

5. Lelki egészség (mentálhigiéné) (6 óra)

Tartalom

A felnőtt életkorból fakadó problémák, feszültségek (létfenntartás, családalapítás, gyermeknevelés, a döntések felelőssége, konfliktusok az együttélők között, nézeteltérések a munkatársakkal, a pedagógusokkal, stb.)

Önismeret, önkontroll, önértékelés, önbizalom.

Képességeink és korlátaink tudata, önnevelési készség és stratégia, gátlások leküzdése és kialakítása, saját idegrendszerünk, hangulataink ismerete, készség és képesség kezelésükre.

Képességeinknek, ambícióinknak és kondíciónknak megfelelő optimális testi-lelki terhelésre törekvés, az alulterhelés és a túlterhelés veszélyei.

A szorongás, a stressz, a feszültség, a fáradtság oldásának „technikái”.

A megfelelő konfliktuskezelés mint a lelki egészség feltétele, és a megfelelő mentálhigiénés állapot, mint az eredményes konfliktuskezelés feltétele.

A kudarcok tűrése, tanulságaik feldolgozásának, hasznosításának képessége.

Erre a témakörre valamennyi modulban történik utalás, és természetes az össsze- kapcsolódás a testi egészséggel foglalkozó részlettel.

Önálló témakörként történő szerepeltetését – kiemelt jelentősége mellett – a pedagógiai gyakorlatban általánossá vált elhanyagolása indokolja.

10. ÉVFOLYAM






OSZTÁLYFŐNÖKI

413

1. Testi egészség (6 óra)

Tartalom

a) Az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészséges életmód szokásrendszerének kiépítése.

b) A testi és lelki egészség összefüggései (pl.: az önfegyelem, az akaraterő, az énazaonosság szerepe az egészség iránti igény kialakulásában;

c) A pszichés zavarok testi jelei. (A lelki egészség megerősítése esélyt ad az egészségkárosító szenvedélyek megelőzésére).

d) Saját testünk, szervezetünk működésének ismerete, mint az önismeret szerves része (egyéni hajlamok, jellegzetes betegségtünetek felismerése, a hipochondria tudatosítása).

e) Az egészséget fenyegető tényezők ismerete, törekvés ellensúlyozásukra (a környezet károsító hatása, helytelen életvitel, stressz, egészségtelen táplálkozási szokások, szülői felelősség, stb).

f) Fertőzések, járványok. A betegségek megelőzésének módjai (környezeti ártalmak minimalizálása, személyes higiéné, az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítása, törekvés a lelki egészség megteremtésére stb).

g) Balesetek megelőzése (a balesetveszély felismerése, balesetvédelmi szabályok ismerete, betartásuk; segítségnyújtás baleseteknél)

A kapcsolódó beszélgetésekhez jó kiindulást jelenthet az osztály egészségi állapotának feltérképezése és az egyéni életvitel jellemzőinek összegyűjtése kérdőíves vizsgálatok keretében. Az egészséges életvitel szokásrendszerének szemléletetése történhet kapcsolódó audio- és videoanyagokkal (a rádió és a televízió rendszeresen sugároz az egészségmegőrzést célzó műsorokat).

2. Viselkedéskultúra (6 óra)

Tartalom

h) Mindennapi kommunikáció o Köszönések és megszólítások zűrzavara. o Ismerkedés, bemutatás, bemutatkozás, a kapcsolat kezdeményezése. o Beszélgetés, verbális és nonverbális jelek. A társalgás „szabályai” nagyobb

társaságban. o Nyelvi igényesség és igénytelenség. Nyelvi viselkedés jellegzetes

helyzetekben. o Udvariassági formulák. o Hagyomány és személyesség az udvariassági formulák használatában. o Generációs különbségek a viselkedéskultúrában.

OSZTÁLYFŐNÖKI

414

o Illemszabályok jellegzetes helyzetekben (pl.: vendégfogadásnál, vendégségben, étteremben, futballmeccsen, szórakozóhelyen, otthon, az iskolában, közlekedési eszközön, külföldi tartózködás során stb).

i) Civilizációs szokások o Az ígéret, a megállapodás, a határidők betartása. o Mások idejének, tulajdonságainak, nyugalmának tiszteletben tartása

(pontosság, tapintat, a „hangerő” megfelelő szabályozása). o A kölcsön kapott értékek, tárgyak időben és sértetlenül történő

visszaszolgáltatása. o Kimentés, kiengesztelés, bocsánatkérés. o Fokozott figyelem az arra rászorulókkal (idősekkel, betegekkel,

kisgyermekesekkel, várandós nőkkel, nagy megrázkódtatást átélőkkel stb).

o A velünk egyformán erősekkel az adódó terhek egyenlő elosztása. o A testi és lelki erőszak kerülése és elutasítása.

A témakör kapcsolódik a Társas kapcsolatok témakörhöz. A különböző korszakok, népek és generációk udvariassági szabályait célszerű irodalmi szemelvények esetleg filmrészletek segítségével szemléltetni. A diákokkal is gyűjtethetők példák napi élményeikből, olvasmány- és filmélményeikből bizonyos viselkedési normák betartására, illetve megszegésére.

3. Jelenismeret (6 óra)

Tartalom

j) Szűkebb pátriánk múltja, hagyományai, jelen problémái k) A haza közösségteremtő alkotóelemei: a nyelv, a táj, a kultúra, a

történelem, a nemzeti szimbólumok, ünnepek, szokások, közös távlatok l) A múlt és a jelen kapcsolata. A hagyományok előremutató és visszahúzó

szerepe. Nemzeti sorsfordulóink. A történelmi események, személyiségek megítélésének korszakonkénti változásai. Történelmi kudarcaink időszerű tanulságai.

m) Hazánk jelenlegi állapota és belátható jövője. A rendszerváltás óta eltelt időszak tapasztalatai. Pluralizmus, többpártrendszer, parlamenti demokrácia.

n) Gazdasági változások, privatizáció, vállalkozások, munkanélküliség. o) Közvélemény, közhangulat. Ki hogyan éli/élte meg az elmúlt éveket?

A témakör kapcsán megkísérelhetjük felszínre hozni a tanulók gondolatait, érzéseit a jelen időszerű eseményeiről, ellentmondásos történéseiről, jelenségeiről. Az egyetlen hivatalos világnézet hegemóniájának megszűnésével, a pluralizmus legitimizációjával eltűntek a politikai, világnézeti kérdéseket érintő elvárt válaszok, s a felmerülő témákról zajló viták az egymással eltérő nézetek ütköztetését, a saját álláspont kialakítását segíthetik.

OSZTÁLYFŐNÖKI

415

5. Felelős állampolgár nevelése (6 óra)

Tartalom

p) A civil társadalom kialakítása. q) Az emberek egyenlőségének elismerése, a faji, vallási, etnikai különbségek

elfogadása, előítéletmentesség. r) Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok ismerete,

gyakorlása, tisztelete. s) Nyitottság a hátrányos helyzetű rétegek ügye iránt, lehetőség szerinti

bekapcsolódás problémáik megoldásába. t) Érdeklődés, fogékonyság a társadalom jelenségei, problémái iránt.

Az egyes fogalmak körüljárásához felhasználhatók a történelemben és az állampolgári ismeretek című részműveltségi terület keretében tanultak. Ezek segítségével sokoldalúan megvilágítható például a jog, a demokrácia fogalma, annak jelenlegi értelemezése, aktuális megvalósulásának nehézségei, buktatói.

6. Globális problémák (6 óra)

Tartalom

a) Az emberiség globális környezeti problémái, mint minden egyes embert érintő gondok:

o Üvegházhatás – globális felmelegedés – klímaváltozás o Az ózonréteg elvékonyodása o Savas eső, talajpusztulás, erdőírtás o A „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” szlogen

értelmezése. o A természeti környezet, az ökológiai egyensúly védelme

mindannyiunk kötelessége. o A „fenntartható fejlődés” és az „ökológiai lábnyom” értelmezése.

b) A szűkebb és tágabb környezetünkben megnyilvánuló agresszivitás elleni fellépés:

o minta nyújtása o bűnmegelőzés, biztonságtechnikai lehetőségek o a nevelés fontossága o odafigyelés másokra o gyengébbek védelme, segítségnyújtás o másság elfogadása, tolerancia

c) Felelősségvállalás a jövendő generációk sorsáért. d) A világon létező különböző nemzetek egyenjogúságának elismerése,

egyetemes emberi jogok.

OSZTÁLYFŐNÖKI

416

e) A háború és béke kérdése a XX. század végén. Az erősödő terrorizmus. Iskolai erőszak.

Gyakorlati javaslatok, ötletek

Az előző két témakörhoz hasonlóan, ezúttal is a napi aktualitások, illetve a tanórákon felmerülő problémákhoz kapcsolódóan felmerülő kérdések köré célszerű elrendezni a tematikát, tág teret hagyva a tanulók önálló véleményének.

OSZTÁLYFŐNÖKI

417






1. Önismeret (6 óra)

Tartalom

Pozitív-negatív, reális-irreális énkép. A helyes önismeretre alapozott törekvés a saját testi, lelki és társas szükségletek mértéktartó és harmonikus kielégítésére, a személyiség folyamatos karbantartására. Élettervek, karriertervek. Felelősség önnön személyiségünk, saját sorsunk alakításáért. Hit önmagunk erejében, önbecsülésre törekvés. A belső személyi autonómia kialakításának fontossága.

Az önismerettel kapcsolatos beszélgetés köthető irodalmi vagy filmélményekhez, az erre önként vállalkozó tanulók önvallomásához. Megfelelően képzett pedagógus vagy meghívott tréner önismeretfejlesztő tréninget is tarthat az osztálynak. (Az önismereti tréningen való részvételre azonban a diákok nem kötelezhetők.)

2. A tanulás tanulása (6 óra)

Tartalom

Kudarcok a tanulásban, a kudarcok elviselése, okainak keresése, a saját felelősség belátása, a kudarcok tanulságainak hasznosítása az önnevelésben.

Az egészséges önbizalom, amabíció, céltudatosság.

Az egészséges rivalizálás és a kíméletlen törtetés.

Teljesítmény az iskolában, az iskolán kívül, vizsgán, versenyen

Gyakorlati javaslatok, ötletek

Tanulóink életkorában különösen nehéz lehet munka, család mellett megfelelni az iskolai elvárásoknak is. Különösen fontos annak ismerete, hogy milyen egyéni lehetőségeik vannak a felkészülésre, a különböző vizsgahelyzetekre. Az iskolai tanulásban szerzett tapasztalatok elemzése, a folyamatos önértékelés, ennek szembesítése a tanárok és az osztálytársak véleményével, jó eszköze lehet a korábbi tanulási kudarcok feltárásának és az önmegismerésnek is.

11. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI

418

3. Társas kapcsolatok (6 óra)

Tartalom

a) Egyén és közösség

Az egyén és a közösség együttműködéséhez szükséges szabályozók ismerete, szerepük tisztázása (erkölcs, jog, törvények, szabályok, házirend stb).

Az egyéni és a közösségi érdekek összefüggései, az érdekek egybeesése, ellentétei.

A közösségi és az egyéni érdek túlhangsúlyozásának káros következményei.

Az érdekek képviselete, az érdekegyeztetés lehetőségei.

Az egyéniség sajátos szinei, felszínre hozásának lehetőségei és gátjai a közösségben.

A harmonikus társas kapcsolatok létrejöttéhez szükséges tulajdonságok, képességek (kedvesség, figyelmesség, udvariasság, kímélet, tisztelet, méltányosság, tapintat, humor, tolerancia, empátia, segítőkészség stb).

Az iskolán és a családon kívüli kötődések (sportegyesület, klubtagság, vallási bázisközösségek, szekták stb.),

Mikor-, mezo-, és makroközösségek hatásai: megjelenés, beszédstílus, menyilvánulások, szabadidős programok, szokások, viselkedési formák

Szerelem, partnerkapcsolat. A tartalmas, gazdagító partnerkapcsolat kialakulásának feltételei (önkéntesség, egyenrangúság tudata, egymásra figyelés, a partner érzelmi, viselkedési szokásainak elfogadása, alkalmazkodás, a birtoklási igény elutasítása és leküzdése önmagunkban, felelősség, őszinteség stb.) Hullámhegyek és hullámvölgyek a tartós kapcsolatokban, veszekedés, konfliktusok. A kapcsolat megszakításának kulturált formái.

A saját élményeken kívül vitaindítók lehetnek a témához kapcsolódó filmek, szemelvények, újságcikkek. Mivel e témák az egyének intimszféráját érintik, különösen célszerű kívülről hozott, esetleg fiktív esetekkel bemutatni, ezek közvetítésével megvitatni a kapcsolódó problémákat.

4. A konfliktuskezelés, társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése (6 óra)

Tartalom

A rivalizálás személyiségfejlődést segítő, illetve gátlásokat okozó és konfliktusokat eredményező formái.

A másság elutasítása, bűnbakképzés; az egyén felelőssége e jelenségek kialakulásában, a kiközösítettek cselekvési tere és lehetőségei.

Az agresszivitás mint társadalmi (és világ) jelenség. Az agresszivitás lehetséges okai (frusztráltság, negatív minták, eltömegesedés stb).

A demokrácia mint potenciális konfliktusforrás.

Az érdekek ütközése, érdekérvényesítés.

Kompromisszum, konszenzus, vitakultúra, tárgyalási technikák.

OSZTÁLYFŐNÖKI

419

Demokrácia az osztályban, az iskolában (közös szabályok alkotása és működtetése, a hierarchikus strukturák leépítése, a felelősség megosztása és vállalása stb).

Társadami bűnmegelőzés, áldozattá válás:

A társadalmilag elfogadott viselkedésmódok és a bűnözés egyes formáinak megismertetése, veszélyeztetett rétegek és korosztályok, bűnelkerülés lehetőségei, jogismeret és jogtudatos magatartás kialakítása.

A téma feldolgozásához hatékonyan alkalmazhatók aktuális újságcikkek, rádió- és tv-adások is. Az eredményes konfliktuskezeléshez, kommunikációhoz, tárgyaláshoz szükséges technikák tréning formájában is elsajátítathatók. A téma e ponton kapcsolható a jelenismerettel foglalkozó modulhoz.

A konfliktus kreatív kezeléséhez segítséget ad a Gordon-módszer.

5. Lelki egészség (mentálhigiéné) ( 6 óra)

Tartalom

Emberismeret, empátiakészség, figyelmeség, tapintat, alkamazkodási készség, rugalmasság, ugyanakkor az autonómia megőrzésére irányuló erő, belső stabilitás.

Az önálló döntés képessége, a lehetőségek mérlegelése, személyes felelősségvállalás.

A művészi önkifejezés, a humor, a játék, a műélvezet mint a lelki egészség helyreállításának, a feszültségek oldásának hatékony eszköze.

Élményképesség, érzelmi jelenlét mindabban, ami történik velünk, a pozitív és a negatív élmények feldolgozásának képességei.

Saját magunk tisztelete, méltósága; egyéniségünk színeinek vállalása.

Az érzelmeink vállalása, s a velünk kapcsolatban álló emberek ösztönzése ezek vállalására. Az emberi kapcsolatok értékként való elfogadása, érzékenység az emberi gesztusok esztétikuma iránt.

A lelki kiegyensúlyozottságot veszélyeztető tényezőkkel szembeni tudatos védekezés, a káros hatások ellensúlyozására törekvés.

Ha az osztályban sikerült oldott hangulatot kialakítani, számítani lehet a tanulók őszinte vallo-

másaira. Ennek feltétele az egymás meghallgatásának igénye, a bizalom, a diszkréció. Bizonyos,

nagyon személyes témák megbeszélése történhet informális kiscsoportokban.

Ha valaki nem kíván részt venni ilyen jellegű megbeszéléseken, legyen lehetősége kívül ma-

radni, esetleg elhagyni a termet.

OSZTÁLYFŐNÖKI

420

12. ÉVFOLYAM






Érettségi ügyintézés: 2 óra (tájékoztató, jelentkezés)

1. Testi egészség (5 óra)

Tartalom

Az ember biológiai szükségletei. A Maslow –piramis értelmezése.

Az egészség megőrzésédének leheetőségei, a jó kondíció titka.

Korunk nagy dilemmái, kihívásai:

az abortusz körüli viták (mikor kezdődik az élet?)

őssejt, klónozás

az AIDS

Egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, illetve gyógyításuk:

Mértéktelen kávé- és alkoholfogyasztás

Gyógyszerek, kábítószerek

Az alkoholizmus és a drogfüggőség kezelése (szociális és egészségügyi intézkedések)

Betegekkel, vakokkal, mozgássérültekkel szembeni magatartás.

Beteg, gondozásra szoruló családtagok

Speciális egészségügyi problémákhoz, a szexualitást érintő kérdések megvitatásához célszerű meghívott előadót (orvost, biológiatanárt) felkérni, aki kész a felmerülő konkrét problémák megválaszolására is. A tudnivalók nagy része elhangzik az érintett szakórán, de az egyéni problémák megbeszélésére ott nem mindig van idő. Az ezt igénylő diákok kapjanak lehetőséget a négyszemközti beszélgetésre.

2. Viselkedéskultúra (4 óra)

OSZTÁLYFŐNÖKI

421

Tartalom

Közlekedési kultúra. Tájékozódás ismeretlen városokban, országokban. A közlekedési szabályok ismerete. Magatartási követelmények gyalogosok, utasok és járművezetők számára, a kooperáció lehetősége a közlekedés során, az agresszivitás veszélyei, megelőzésének, kivédésének, kompenzálásának lehetőségei stb. A közlekedési balesetek megelőzése, segítségnyújtás a balesetet szenvedőknek. A közlekedési szabályok megszegésének, balesetokozásnak hatósági és jogi következményei.

A járművezetőkre vonatkozó viselkedési szabályok, az ittas vezetés, a gyorshajtás, a volánnál ülők agresszivitásának veszélyei. A kerékpárosok és a gyalogosok felelőssége a közlekedésben.

3. Pályaorientáció (5 óra)

Tartalom

Tájékozódás a munkaerőpiacon, munkaerő túlkínálat, munkanélküliség. Információszerzés a munkaügyi központoktól.

Álláskeresési módszerek, technikák, az álláskeresés során követendő magatartási és viselkedési normák (a felkészültség mellett az első benyomás nagy jelentősége, a megfelelő öltözék, az alapvető illemszabályok ismerete).

Piacképes és nem piacképes tudások (munkavállalói kompetenciák, az idegen nyelvismeret és a számítástechnika aktuálisan kiemelt jelentősége, konvertálható tudások, a rugalmasság, kreativitás fontossága stb).

A pályázatkészítés gyakorlati kérdései, a szakmai önéletrajz összeállításának módszere.

Az állásinterjú.

A munkaviszonnyal kapcsolatos legfontosabb fogalmak megismerése (a munkaviszony alanyai, a munkaviszony létesítése és megszünése, munkajogi kérdések).

A munkavégzés alapvető szabályainak megismerése. A munkahelyi viselkedés alapvető normái, felkészülés az új munkahelyen történő beilleszkedésre (kezdeti nehézségek, konfliktusok).

A munkanélküliség problematikája. A munkanélküli ellátások rendszere, képzési, továbbképzési lehetőségek igénybevétele, a képzés szabályai.

A legfontosabb munkaügyi, munkajogi kérdésekhez és a munkaerőpiac aktuális jellemzőinek bemutatásához célszerű külső szakértőt igénybe venni.

4. Felelős állampolgár nevelése (4 óra)

OSZTÁLYFŐNÖKI

422

Tartalom

A demokrácia értékként való elfogadása. Az össztársadalmi, a helyi réteg (csoport), illetve egyéni érdek összehangolására való készség és képesség. Gyermeki jogok, emberi jogok, diákjogok. Az egyes emberek személyiségi jogainak tisztelete. Érdekfelismerés, érdekképviselet, érdekérvényesítés, készség a társulásra, önszerveződésre.

A kisebbségi vélemények létjogosultságánal elismerése. Igény az erkölcsös és kulturált politizálásra, érdekérvényesítésre, vitára. A tévedés belátásának készsége, az ésszerű (nem elvtelen) kompromisszumra való alkalmasság. A konszenzuskeresés technikái.

5. Globális problémák (5 óra)

Tartalom

Európai identitástudat, európai hagyományok, az európai kulturális örökség. A kelet-közép-európai régió sajátos problémái. Az Európai Unió. Az uniós állampolgárok jogai.

Kisebbségek a nagyvilágban.

A globalizáció ártalmas mellékhatásai. A globális életforma jellemzői.

A 21. század gazdasági problémái.

Számítógépes hálózatok, az INTERNET szerepe a nemzetközi kapcsolatok alakulásában.

A számítógépes bűnözés.

Történelem


A/2. változat





TÖRTÉNELEM

424

A középiskolai történelemtanítás az általános iskolai ismeretekre és tevékenységekre épül, jellegét tekintve azonban már forrás- és tevékenységközpontú. Olyan nevelő-oktató tevékenység, amelynek célja az általános történelmi műveltség kiterjesztése és elmélyítése, valamint a magasabb műveltség megalapozása. Fontos a történelmi eseményekben részt vevő egyének és csoportok nézeteinek és tetteinek megismerése, az ezek mögött húzódó motívumok, szándékok és élethelyzetek felismerése és megértése, a résztvevők felelőssé-gének belátása.

A történelem tantárgy kiválóan alkalmas az önálló ismeretszerzés és feldolgozás ké-pességének kialakítására. A tanulóknak meg kell ismerniük az elsődleges és másodlagos for-rások kezelésének szabályait. Az anyaggyűjtéshez nélkülözhetetlen a könyvtárakban, illetve azok anyagában (kézikönyvek, lexikonok, atlaszok, ismeretterjesztő folyóiratok stb.), vala-mint az elektronikus adatbázisokban való tájékozódás készségének kialakítása és fejlesztése. A diákoknak ezen a képzési és életkori szinten el kell jutni az események elbeszélésétől, a források tartalmi ismertetésétől a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés és érvelés alkalmazásáig, felhasználva a szaknyelvet.

Fontos feladat a grafikus kifejezések (diagramok, grafikonok) elemzése, majd készíté-se, képi információhordozók gyűjtése, válogatása, készítése, valamint az időben és térben való tájékozódás fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy egységben lássák a topográfiai és a kronológiai adatokat. A hallgatóknak tudniuk kell az események alapvető sorrendjét, fel kell ismerniük az egy idő-ben zajló fontosabb eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat.

Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, az egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása. A legfonto-sabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltéte-lek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az öko-lógiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében.

9-12. ÉVFOLYAM

(ESTI TAGOZAT)

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

TÖRTÉNELEM

425

9 . ÉVFOLYAM

Éves óraszám: Esti tagozat: 36 óra Heti óraszám: Esti tagozat: 1 óra



A TANTÁRGYHOZ (MŰVELTSÉGTERÜLETHEZ) KAPCSOLHATÓ FEJLESZTÉSI FELADATOK MINDEN TEMATIKAI EGYSÉGRE VONATKOZÓAN

Ismeretszerzési és -feldolgozási képességek A forrásokban és - feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítá-

sa, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, szövetségi megállapodások, nemzet-

közi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. A válto-

zás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyama-tok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az internet va-lamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Ábra készíté-se a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és az adatok kapcsolatának bemutatásával.

Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhaszná-

lásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és

bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfi-

ai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalomtörténeti adatok be-

mutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módsze-

reiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készí-

tése.

Kifejezőképességek

A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használa-ta. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazá-

sa szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kér-dés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon

követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU-csatlakozás).

Tájékozódás az időben és térben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése

TÖRTÉNELEM

426

Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben

játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehason-

lítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata. Törté-

nelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Törté-

nelmi helyek azonosítása mai térképeken.

Tematikai egység AZ ŐSKOR ÉS AZ ÓKORI KELET 6 óra

Előzetes tudás A tanulók általános iskolai (vagy egyéb iskolákban szerzett) tudásá-nak az azonosítása.

Ismeretek

Az emberré válás folyamata. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Vallás és kultúra az ókori Keleten.

Kapcsolódási pontok: Biológia-egészségtan: A homo sapiens egységes faj. Földrajz: Kontinensek, rasszok, térképolvasás. Kémia: kémiatörténet, alkémia, „ókori” fémek Magyar nyelv és irodalom: Bibliai történetek, az írás kialakulása, jelentősége, nyelvcsaládok. Vizuális kultúra: Az ókori Kelet művészeti emlékei (pl. Willendorfi Vénusz, II. Ramszesz szikla-temploma, Ehnaton fáraó családjával, a gízai piramisok). Matematika: A számegyenes, az idő mértékegységei (nap, hónap, év, évtized, évszázad). Informatika: Glog (interaktív tabló) készítése az ókori Egyiptom témájában.


Kronológia: A homo sapiens megjelenése, Kr.e. 3000 körül, Kr.e. XVIII. sz., Kr.e. X. sz., Kr.e. 525. Személyek: Kheopsz, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, Salamon. Fogalmak: Homo sapiens, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, Biblia, állam, hieroglifa, buddhizmus, brahmanizmus. Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesz-tina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Izrael, Jeruzsálem.

TÖRTÉNELEM

427

Tematikai egység AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG 9 óra

Előzetes tudás A tanulók általános iskolai (vagy egyéb iskolákban szerzett) tudása.

Ismeretek

A görög kor kezdetei, a polisz-rendszer, a spártai állam. A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma. A görög–perzsa háborúk. Athén és Spárta párharca. Nagy Sándor birodalma. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok.

Kapcsolódási pontok: Földrajz: A Balkán-félsziget déli részének természeti adottságai. Testnevelés és sport: A sport- és olimpiatörténet alapjai. Dráma és tánc: Az ókori színház és dráma. Matematika: Pitagorasz-tétel, Thalész-tétel, Eukleidész (euklideszi geometria), görög ábécé betűinek használata a matematikában. Pi szám jelölése [π]. Fizika: Arkhimédész, ptolemaioszi világkép, Arisztotelész természetfilozófiája. Kémia: korai atomelméletek Magyar nyelv és irodalom: Görög mitológia, homéroszi eposzok, az antik görög színház és dráma, Szophoklész: Antigoné.


Kronológia: Kr.e. XIII. sz., Kr.e. 621, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr.e. 480, Kr.e. 776, Kr.e. 431–404, Kr.e. 336–323. Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisz-toklész Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor. Fogalmak: Polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíró-ság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria.

TÖRTÉNELEM

428

Tematikai egység AZ ÓKORI RÓMA 9 óra


Ismeretek

Róma városállamból birodalommá válik. Az egyeduralom kialakulása. Társadalom, államszervezet, hadsereg. Róma és a provinciák. A köztársaság virágkora és válsága. A császárkor. A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása, elterjedése és főbb tanításai. A köztársaság virágkora és válsága. A császárkor. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

Földrajz: Az Appennini-félsziget természeti adottságai. Magyar nyelv és irodalom: Bibliai történetek, Vergilius, Horatius. Az írás kialakulása, jelentő-sége, nyelvcsaládok. Matematika: A római számok. Technika: római vízvezetékrendszer Vizuális kultúra: Pantheon, Colosseum, Augusztus szobra. Etika; filozófia: A kereszténység története. Az európai civilizáció és kultúra zsidó-keresztény gyökerei. Informatika: Multimédia CD-ROM használatával Pannónia földrajzi, közigazgatási, társada-lom- és hadtörténeti emlékeinek bemutatása. Virtuális utazás az ókori Rómában.


Kronológia: Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 287, Kr.e. 264–241, Kr.e. 218–201, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e. 31, 212, 313, 395, 476. Személyek: Hannibal, Ciceró, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Názáreti Jé-zus, Paulus-Pál, Constantinus, Attila, Marius, Sulla, Spartacus, Hadria-nus, Diocletianus. Fogalmak: Patrícius, plebejus, cliens, consul, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, apostol, egyház, püspök, zsinat, senatus, dictator, néptribunus, censor. Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Hispania, Gallia, Dacia, Pannónia, Jeruzsá-lem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria.

TÖRTÉNELEM

429

Tematikai egység A KORAI FEUDALIZMUS TÖRTÉNETE EURÓPÁBAN 5 óra


Ismeretek

A nyugati és keleti feudális állam és kereszténység eltérő fejlődése. A Bizánci Birodalom. A Frank Birodalom kialakulása, a gazdaság és társadalom átalakulása, fejlődése. Az iszlám és az arab világ.

Kapcsolódási pontok: Földrajz: Európa természeti adottságai, az arab világ földrajzi jellemzői, világvallások, arab földrajz (tájolás, útleírások), az ún. kis jégkorszak Európában Vizuális kultúra: bizánci művészet, román stílus, gótika, reneszánsz (Leonardo, Michelangelo, Raffaello). Hittan: az egyház története a középkorban. Magyar nyelv és irodalom: lovagi költészet, vágánsköltészet, Boccaccio, Petrarca. Etika: hit és vallás, a világvallások emberképe és erkölcsi tanításai, az intolerancia, mint er-kölcsi dilemma. Matematika: arab számok (hindu eredetű, helyi értékes, 10-es alapú, arab közvetítéssel vi-lágszerte elterjedt számírás), arab algebra. Fizika: arab csillagászat (arab eredetű csillagászati elnevezések, csillagnevek, iszlám naptár stb.). Középkori technikai találmányok, a gótikus stílus technikai alapjai (támív, támpillér); tudománytörténet, asztrológia és asztronómia. Kémia: arab alkémisták Biológia-egészségtan: az arab orvostudomány eredményei. Ének-zene: a középkor zenéje; a reneszánsz zenéje. Informatika: internetes gyűjtőmunka és feladatlap megoldása (pl. a keresztes hadjáratok témájában).


Évszámok: 622, 732, 800, 843, 962, 1054. Személyek: Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ot-tó, Mohamed, Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok. Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Mekka, Bag-dad. Fogalmak: Gróf-grófság-őrgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódi-um, iszlám, Korán, kalifa.

TÖRTÉNELEM

430

Tematikai egység A MAGYAR NÉP TÖRTÉNETE AZ ÁLLAMALAPÍTÁSIG 5 óra

Előzetes tudás A tanulók általános iskolai (vagy egyéb iskolákban szerzett) tudásának az azonosítása

Ismeretek

A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. éza fejedelem és István király életműve.

Kapcsolódási pontok: Magyar nyelv és irodalom: a magyar nyelv rokonsága, története, nyelvcsaládok, régi magyar nyelvemlékek: a Tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom. Eredetmondák (pl. Arany János: Rege a csodaszarvasról). Janus Pannonius: Pannónia dicsérete. István a király (rockopera) Vizuális kultúra: a nagyszentmiklósi kincs, a honfoglalás korát feldolgozó képzőművészeti alkotások megfigyelése, elemzése. Román, gótikus és reneszánsz emlékek Magyarországon (pl. a jáki templom). Informatika, könyvtárhasználat: a Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország története az ál-lamalapítástól 1990-ig c. állandó kiállítása középkori része Hunyadi Mátyás kori anyagának feldolgozása sétálófüzet kitöltésével. Internetes gyűjtőmunka a magyarok eredetével kapcso-latos elméletek témájában


Évszámok: 896, 955, 973, 997–1000–1038. Személyek: Álmos, Árpád, I. (Szent) István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök. Topográfia: Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom. Fogalmak: Nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség törzs, székely, kalan-dozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized, egyházmegye, tör-vénykezés.

TÖRTÉNELEM

431


Mérés 1. A tanulók éves teljesítményének értékelése (portfólió)* 2. Hagyományos írásbeli/szóbeli vizsgafeladatok

* lásd 28. oldal

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelő-helyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-15 sornyi) ókori for-rásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni a könyvtár-ban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott témákhoz. Legye-nek képesek egyszerű elbeszélő források elemzésére tanári irányí-tással. Legyenek képesek rövid beszámolók előadására. Tudják alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolá-ban használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról.

Saját jegyzet

TÖRTÉNELEM

432

10. ÉVFOLYAM

Éves óraszám:

Esti tagozat: 36 óra Heti óraszám:

Esti tagozat: 1 óra


Ismétlés Az előző évben szerzett ismeretek felelevenítése.


Tevékenységformák Ismeretszerzési és - feldolgozási képességek

A forrásokban és forrásfeldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása,

értelmezése, feldolgozása.

A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jelle-

gének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, szövetségi megállapodá-sok, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek fel-ismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott tör-ténelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüg-gések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az inter-net valamely magyar nyelvű keresőprogramjában.


A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése.

A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak

magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemu-

tatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével.

Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése.

Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemuta-

tása. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalomtörténeti adatok bemutatásához.

Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság a javítás elveiben és módszereiben.

Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése.

TÖRTÉNELEM

433

Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblá-

zat készítése Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a tér-

képen. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készí-

tése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata.

Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján.

Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj

egységeiről. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés,

népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása).

Tematikai egység A KÖZÉPKOR SZÁZADAI 5 óra

Előzetes tudás A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek.

Ismeretek

A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. (az invesztitúra harcok). A feudális, rendi társadalom. A középkori városok. A lovagkor. A keresztes háborúk (civilizációk találkozása). A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak. A középkor gazdaság fejlődése, a cé-hek kora. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban.

Kapcsolódási pontok: Hittan: Az egyház története a középkorban. Világvallások. Földrajz: középkori városok kialakulása, a városok funkciói, népességmozgalmak. Európa né-pessége. Gazdálkodás, gazdasági tevékenység, pénzgazdálkodás, piac, kereskedelem, adó. Tudománytörténet: középkori egyetemek, könyvnyomtatás Technika, földrajz: technikai fejlődés. A mezőgazdaság fejlődése. Magyar irodalom: lovagi költészet.


Kronológia: 1066, 1095, 1122, 1215, 1302, 1278. Személyek: VII. Gergely, IV. Henrik, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Do-monkos, Aquinói Szent Tamás. Fogalmak: királyi udvar, kamara, kancellária, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, nyomásos hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika, Hansa-városok. Topográfia: Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Cambridge, Hansa-városok, a levantei kereskedelem útvonala.

TÖRTÉNELEM

434

Tematikai egység AZ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYOK KORA ÉS AZ

UTÁNUK KÖVETKEZŐ ÉVSZÁZADOK (11–15. SZÁZAD) 6 óra

Előzetes tudás A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése.

Ismeretek

A feudális rend megszilárdítása – Szent László és Könyves Kálmán. Az Aranybulla és a tatárjárás kora. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században (nem magyar népelemek a középkori Magyarországon). Az Árpád-kori kultúra. Az Anjou-ház uralkodói, Luxemburgi Zsigmond és a Hunyadiak kora – rendiség és központosí-tott állam Magyarországon. Mindennapi élet a középkori Magyarországon.

Kapcsolódási pontok: Magyar nyelv és irodalom: a magyar nyelv rokonsága, története, nyelvcsaládok, régi magyar nyelvemlékek: a Tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom. Eredetmondák (pl. Arany János: Rege a csodaszarvasról). Janus Pannonius: Pannónia dicsérete, Katona József: Bánk Bán, Arany János: Toldi. Építészet: Jáki templom Földrajz: történelmi emlékhelyek


Kronológia: 1077–95, 1095–1116, 1172–1196, 1205–1235, 1222, 1235–70, 1241–42, 1301, 1308-1342, 1335, 1351, 1405, 1456. Személyek: I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, Batu kán, II. András, IV. Béla, Kézai Simon, kiskirályok, Károly Róbert, Nekcsei Dömötör, I. Nagy Lajos, Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi László, I. Mátyás, Bonfini, Vitéz János, Szilágyi Mihály, Kapisztrán János. Fogalmak: Várnép, várjobbágy, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, „pénz-rontás”, serviens, bandérium, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székely, szász, kun, mongol, Arany Horda, tárnokmester, aranyfo-rint, visegrádi királytalálkozó, perszonálunió, urbura, kapuadó, ősi-ség, rend, rendiség, királyi tetszvényjog, városi dekrétum, huszitiz-mus, kormányzó, liga, Fekete Sereg, reneszánsz, zsoldos sereg, rendkívüli hadiadó, hosszú hadjárat. Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Mu-hi, Buda, Nándorfehérvár, Várna, Rigómező.

TÖRTÉNELEM

435

Tematikai egység KORA ÚJKOR (1490–1721)

7 óra



Az ősi, amerikai „indián” kultúrák. A nagy földrajzi felfedezések és következményei. A modern világgazdasági rendszer kialaku-lásának kezdetei. A modern polgári állam kialakulása. A parlamentáris monarchia kialakulása Angliában. Az angol forradalom és polgárháború. Reformáció és katolikus megújulás. A barokk. A tudományos világkép kialakulása. Az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. Az atlanti hatalmak felemelkedése.

Kapcsolódási pontok: Földrajz: a földrajzi felfedezések hatásai, topográfiai vonatkozásai, a térképészet fejlődése, a holland mélyföld, a Naprendszer. Fizika: A földközéppontú és a napközéppontú világkép jellemzői. A Föld, a Naprendszer és a Kozmosz fejlődéséről alkotott csillagászati elképzelések. Kepler törvényei, Newton. Filozófia: Descartes, Bacon, Locke. A természettudományok fejlődése, a tudományos világkép változásai. Magyar nyelv és irodalom: Shakespeare, Molière. Dráma és tánc: Az angol reneszánsz színház és dráma, a francia klasszicista színház és dráma. Vizuális kultúra: A barokk stílus. Ének-zene: A barokk zene.


Kronológia: 1492, 1517, 1588, 1618–48, 1640–49, 1689, 1701–1714. Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Ko-pernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter. Fogalmak: Gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszo-lutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, unitárius, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán, monopólium, puritán, merkantilizmus. Topográfia: Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spa-nyol gyarmatok.

TÖRTÉNELEM

436

Tematikai egység MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE A KORA ÚJKORBAN

(1490–1711) 7 óra


Ismeretek

A Jagellók-kora. A Dózsa féle parasztháború. A mohácsi csata. A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi, kulturális változások a XVII. században. A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc.

Kapcsolódási pontok: Földrajz: A természeti környezet változása a török korban. Matematika: Képzeletben történő mozgatás (pl. átdarabolás elképzelése; testháló összehaj-tásának, szétvágásoknak az elképzelése; testek különféle síkmetszetének elképzelése – vár-alaprajz készítése). Magyar nyelv és irodalom: a reformáció kulturális hatása; Pázmány Péter; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, kuruc költészet, Mikes Kelemen. Ének-zene: Szegénylegény katonaénekek (pl. Csinom Palkó).


Kronológia: 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591–1606, 1664, 1686, 1699, 1703–1711. Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc, Esze Tamás, Károlyi Sándor, Pálffy János. Fogalmak: Örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderá-ció, trónfosztás, spanyol örökösödési háború, szatmári béke. Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Zenta, Ónod, Trencsén, Majtény, Rodostó.

TÖRTÉNELEM

437

Tematikai egység A FELVILÁGOSODÁS ÉS A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA

(1721–1849)

9 óra


Ismeretek

A felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus jellegzetességei. Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja. Az USA létrejötte. A polgári forradalom irányzatai Franciaországban. A napóleoni háborúk Európája. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai (életkörülmények, környezet). XIX. század eszméi. Az 1848-as forradalmak.

Kapcsolódási pontok: Hittan: Az egyház története a felvilágosodás, a francia forradalom és a XIX. századi polgáro-sodás idején. Magyar nyelv és irodalom: a felvilágosodás és a romantika, a francia Enciklopédia, Voltaire: Candide. Vizuális kultúra: klasszicizmus és romantika. Ének-zene: a klasszika zenéje (pl. Haydn, Mozart, Beethoven), Marseillaise. Fizika: hőerőgépek, a teljesítmény mértékegysége (watt). Ipari forradalom. Erkölcstan; etika: állampolgárság és nemzeti érzés. A szabadság rendje: jogok és kötelessé-gek. Magánérdek és közjó. Részvétel a közéletben. A társadalmi igazságosság kérdése. Földrajz: urbanizációs folyamatok és hatásaik. Az Egyesült Államok létrejötte. Filozófia: a felvilágosodás filozófusai (pl. Diderot, Voltaire, Rousseau), a német idealizmus (pl. Kant, Hegel), Marx. Biológia-egészségtan: védőoltások (az immunológia tudományának kezdetei). Mozgóképkultúra és médiaismeret: a modern nyilvánosság kialakulása. Informatika: internetes anyaggyűjtés, prezentáció készítése pl. az ipar forradalom témájában


Kronológia: 1740–48, 1756–63, 1776, 1783, 1789, 1791, 1794 1804–15, 1848 Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Dide-rot, Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Met-ternich, Napóleon, Nelson, Kutuzov, James Watt, Stephenson, Marx. Fogalmak: Enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott abszolutizmus, nacionalizmus, liberaliz-mus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, „harmadik rend”, girondi, jakobinus, polgári szabadságjog, parlamenti rendszer (jobb-oldal, baloldal), emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, pro-letár, civil társadalom, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, a Füg-getlenségi nyilatkozat. Topográfia: Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak-Amerikában, Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Wa-terloo.

TÖRTÉNELEM

438


Mérés A tanulók év végi tudásának mérése.

A TOVÁBBHALADÁS

FELTÉTELEI

A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Legyenek képesek a források és a tan-könyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló biblio-gráfiákat készíteni a könyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmuta-tás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult isme-rethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban látására. Használ-ják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit.

TÖRTÉNELEM

439

11. ÉVFOLYAM

Éves óraszám:




Ismétlés Az előző évben szerzett ismeretek felelevenítése.


Ismeretszerzési és - feldolgozási képességek A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítá-

sa, értelmezése, feldolgozása.

A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jelle-gének felismerése, elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, ér-

telmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott törté-nelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megis-merése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az internet valamely ma-gyar nyelvű keresőprogramjában.






Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes té-

mák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU-

csatlakozás). Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismeré-

se és bemutatása.

Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyama-

TÖRTÉNELEM

440

tokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalomtörténeti adatok bemutatásához.

Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegy-

zetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Kivonat

készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készí-

tése megadott témáról. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élőszó-

ban.

Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblá-

zat készítése Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a tér-

képen. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Idő-

rendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az

egyetemes és a magyar kronológiák használata.

Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken.

TÖRTÉNELEM

441

Tematikai egység

MAGYARORSZÁG ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE A HABSBURG BIRODALOM KERETEI KÖZÖTT

(1711–1790)

5 óra

Előzetes tudás A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevení-tése.

Ismeretek

Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Gazdaság és társadalom a XVIII. sz. Magyarországán. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek. A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák.

Kapcsolódási pontok: Földrajz: Magyarország természeti adottságai. Magyar nyelv és irodalom: Nyelvújítás - Kazinczy Ferenc. A magyar felvilágosodás irodalma: Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály. Ének-zene: a barokk zene (pl. J. S. Bach, Händel), a klasszika zenéje (pl. Haydn). Vizuális kultúra: barokk stílusú épületek (pl. a fertődi Esterházy-kastély), freskók, szobrok és táblaképek Magyarországon, Informatika: könyvtártípusok, könyvtártörténet. . Grafikonok, diagramok készítése a demo-gráfiai adatok szemléltetésére.


Kronológia: 1722–1723, 1740–1780, 1767, 1777, 1780–1790. Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kaunitz. Fogalmak: Helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, mágnás, kötelező állami oktatás, úrbéri rendezés, pátens, nyelvrendelet, „kalapos király”, Pragmatica Sanctio, osztrák örökösödési háború, hétéves háború, „fordított Canossa-járás”, job-bágyrendelet. Topográfia: Határőrvidék, Bánát.

TÖRTÉNELEM

442

Tematikai egység

A POLGÁROSODÁS KEZDETEI (1790–1847) ÉS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC MAGYARORSZÁGON

(1848–1849)

7 óra


Ismeretek

Új elemek a gazdaságban. Az átalakuló társadalom. A francia forradalom és a napóleoni há-borúk hatása Magyarországra. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás, nemzeti-ségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra. Polgári forradalom Magyarországon 1848 már-cius– április. A forradalom belső és külső feltételei, problémái. A nemzeti önvédelem meg-szervezése és a tavaszi hadjárat. A szabadságharc befejező szakasza és veresége.

Kapcsolódási pontok: Magyar nyelv és irodalom: A felvilágosodás és a reformkor irodalma. Nemzeti dráma, nemze-ti színjátszás kezdetei. Dráma és tánc: A XIX. századi magyar színház és dráma néhány alkotása: Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Vizuális kultúra: Klasszicizmus és romantika (pl. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum). Ének-zene: Himnusz, Szózat, Erkel Ferenc: Hunyadi László – a nemzeti opera születése, Liszt Ferenc. Földrajz: Magyarország természeti adottságai, folyamszabályozás. Informatika: Glog (interaktív tabló) készítése Széchenyi István gyakorlati újításairól. Az 1848-49-es szabadságharc számítógépes stratégiai játék alkalmazása.


Kronológia: 1795, 1825, 1830, 1832–36, 1844, 1847. 1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13., X. 6. Személyek: Martinovics, Hajnóczy, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Bat-thyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi, I. Ferenc, Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jelačić, Windischgraetz, Haynau. Fogalmak: Magyar jakobinus, reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám , márciusi ifjak, nemzetőrség, népképviseleti országgyűlés, felelős kormány, jobbágy-felszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu, Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Se-gesvár, Arad.

TÖRTÉNELEM

443

Tematikai egység A NEMZETÁLLAMOK ÉS AZ IMPERIALIZMUS KORA, A DUALIZMUS MAGYARORSZÁGA (1849–1914)

7 óra


Ismeretek

Gazdasági és társadalmi változások, a második ipari forradalom. Az egységes Olaszország és Német-ország kialakulása. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. A „keleti kérdés” és a Balkán. Az orosz reformkísérletek. Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. A munkásság politikai erővé szerveződése. A megtorlás, a Bach-rendszer. A kiegyezés. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. Társadalmi csoportok életformái, népesség, nemzetiség. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. A kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai.

Kapcsolódási pontok: Földrajz: Kontinensek földrajza, Európa országai, Balkán, a városfejlődés szakaszai. Folyam-szabályozás, természetkárosítás, árvizek kiváltó okai. Magyar nyelv és irodalom: Arany János: A walesi bárdok, a századforduló irodalmi élete (pl. a Nyugat). Stendhal, Balzac, Victor Hugo, Puskin, Zola, Dosztojevszkij, Verlaine, Rimbaud, Baudelaire, Keats. Vizuális kultúra: Romantika és realizmus (pl. Munkácsy Mihály), a szecesszió és eklektika jel-lemzői (pl. Steindl Imre: Országház). Eklektika, szecesszió és az izmusok meghatározó alkotói és művei. Ének-zene: Liszt Ferenc, az operett születése, Bartók Béla, Kodály Zoltán. Verdi, Puccini, Wagner, Debussy Fizika: Az elektrifikáció, a transzformátor, a villamos mozdony, a karburátor. Faraday, Helmholz Testnevelés és sport: Újkori olimpiák. Magyar olimpiai részvétel – Hajós Alfréd, magyar siker-sportágak (pl. úszás, vívás). Kémia: Meyer, Mengyelejev, Curie házaspár (fizika is). Biológia-egészségtan: Pasteur, Darwin: evolúcióelmélet. Informatika: Internetes forrásgyűjtés pl. a dualizmus kori élclapok (Bolond Miska, Borsszem Jankó, Üstökös) anyagából.


Évszámok: 1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1904, 1905, 1907, 1849. október 6., 1867, 1868, 1875–90, 1896. Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, II. Vilmos, Lenin, Lincoln. Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár. Topográfia: USA, Krím-félsziget, Piemont, Olasz Királyság, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, Elzász-Lotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia. Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, peri-féria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, dualizmus.

TÖRTÉNELEM

444

Tematikai egység AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL

A NAGY GAZDASÁGI VÁLSÁGIG (1914–1929)

7 óra


Ismeretek

Az első világháború kirobbanása, jellege, története. Az oroszországi politikai változások, bol-

sevik hatalomátvétel, a bolsevik ideológia és propaganda, a Szovjetunió létrejötte.A Párizs

környéki békék, a versailles-i békerendszer fontosabb pontjai. Gazdaság és a társadalom új

jelenségei (pl.: a női emancipáció, motorizáció). Magyarország részvétele az első világhábo-

rúban. Az őszirózsás forradalom. Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanács-

köztársaság. A trianoni béke, hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra.

A határon túli magyarság sorsa. A Horthy-rendszer kialakulása és konszolidációja. A Horthy-rendszer társadalma és a revíziós külpolitika. A művelődési viszonyok. Az életmód változásai.

Kapcsolódási pontok: Földrajz: Európa domborzata és vízrajza. Magyar nyelv és irodalom: Móricz Zsigmond: Barbárok, Ady Endre, Babits Mihály háborús versei. Kémia: Hadászatban hasznosítható vegyi anyagok. Fizika: „kis-Curie” Mozgóképkultúra és médiaismeret: Tömegkommunikáció, médiumok hatása a mindennapi életre. Ének-zene: katonadalok


Évszámok: 1914–18, 1917, 1919, 1922, 1925. 1914. július 2., 1918.október 31., 1918. november 3., 1919. március 21., 1920. , június 4., 1921–31, 1927 Személyek: Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly. Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Szentpétervár, Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave, Versailles, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal Fogalmak: Villámháború – állóháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifiz-mus, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kommu-nizmus, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem, őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- és fehérterror, numerus clausus, anti-szemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszoli-dáció.

TÖRTÉNELEM

445

Tematikai egység TÁRSADALOMISMERET 8 óra


feladatok

Reális önismeret és önértékelés, a másik ember személyiségének tisz-telete és megértése. Törekvés erősítése az életvitel tudatos alakításá-ra. Világos kép kialakítása a tanulókban az általuk betöltött státusok szerepkészleteiről. A társadalmi tér- és időszemlélet fejlesztése. Olyan képességek és attitűdök fejlesztése, melynek birtokában a tanulók ké-pesek lesznek állampolgári jogaik gyakorlására. A nemzeti tudat erősí-tése. Törekvés erősítése az előítéletes magatartás következetes eluta-sítására. Azoknak a kapcsolódási pontoknak a megismertetése, melyek Magyarországot Európával összekötik. Az etika alapfogalmainak meg-ismertetése. Érvelés az ember kilétéről, a jó és rossz mibenlétéről, az erényekről folytatott vitákban; saját maga és környezete számára a helyes cselekedet alapelveinek megfogalmazása.

Ismeretek Követelmények

A mai magyar társadalom Társadalmi csoportok – társadalmi mobilitás A társadalom rétegződése és térbeli szerkezete Gazdagság és szegénység. Nemzeti és etnikai kisebbségek

Szocializáció és társadalmi devianciák (öngyilkosság, bűnözés, alkoholizmus, vandaliz-mus, idegengyűlölet, kábítószer) A szocializáció fogalma, tartalma és színterei Problémák a szocializáció folyamatában.

Az iskola világa A műveltség társadalmi szerepe Közoktatás – szakoktatás – felsőoktatás A művelődés iskolán kívüli formái és színterei Az iskolán kívüli művelődésben, képzésben részt vevők érdekérvényesítési lehetőségei

A politika világa A politika fogalma. Diktatúra és demokrácia Az érdekérvényesítés különféle módjai Tömegkommunikáció és politika. Rendszerváltás Magyarországon. A hazai pártok általános jellemzői. Érdek-képviseleti szervezetek és nyomásgyakorló csoportok A közvélemény-kutatás

A tanuló tudja rendszerezni, elemezni az in-

formációt, következtetéseket levonni; legyen

képes érvelni álláspontja mellett és megérte-

ni mások álláspontját; legyen képes szemel-

vények önálló feldolgozására szóban és írás-

ban; legyen képes megfontolt, tárgyilagos

véleményalkotásra, esetleg véleményváltoz-

tatásra is; tudjon beszámolni saját tapasztala-

tairól vagy tömegkommunikációs eszközökből

szerzett ismereteiről, és legyen képes érté-

kelni azokat; ismerje a társadalmi, állampol-

gári és gazdasági ismeretekhez kapcsolódó

általános és konkrét fogalmakat; legyen tisz-

tában a demokratikus gondolkodási és maga-

tartási mintákkal.

Kapcsolódási pontok: Földrajz: régiók, magyar tájak kulturális, néprajzi és természeti értékei. Demográfiai mutatók, népes-ség összetétele, gazdasági szerkezetváltás. Munkanélküliség. Globalizáció. Európai Unió, a csatlakozás hatásai. A munkaerő szabad áramlása. Transznacionális vállatok megjelenése Magyarországon. Politológia, szociológia: rendszerváltás. Kisebbségek, etnikumok. Szociális háló hiányosságai. Etika: társadalmi szolidaritás. Többség és kisebbség.

KULCSFOGALMAK Társadalmi mobilizáció, szocializáció, társadalmi rétegződés, politika, párt, pártrendszer, média, tömegkommunikáció.

TÖRTÉNELEM

446

FOGALMAK


Értékelés 1. A tanulók éves teljesítményének értékelése (portfólió) 2. Hagyományos írásbeli/szóbeli vizsgafeladatok

* lásd 28. oldal

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

A tanulók legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak biblio-gráfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljá-ra. Tudjanak felépített feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak mérése-ket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gaz-dasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli felada-tok megoldásába.

TÖRTÉNELEM

447

12. évfolyam Éves óraszám:




Ismétlés Javaslat

Az előző évben szerzett ismeretek felelevenítése. Próba érettségi


Ismeretszerzési és - feldolgozási képességek A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítá-

sa, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések,

szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felis-merése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudomá-nyos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatá-rozott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségek

döntéseinek értékelése.

Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet meg-ismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az internet valamely ma-gyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtá-rak felhasználásával.






Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése.

Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszkö-

zök felhasználásával.

Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése

és bemutatása.

Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográ-

fiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalomtörté-

TÖRTÉNELEM

448

neti adatok bemutatásához.

Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyze-

tek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése.

Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése

Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben

játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehason-

lítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata.

Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján.

Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj

egységeiről. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlő-

dés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása).

Tematikai egység

A NAGY GAZDASÁGI VÁLSÁGTÓL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ VÉGÉIG.

MAGYARORSZÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (1929–1945)

18 óra

Előzetes tudás A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevení-tése.

Ismeretek

Az olasz fasizmus ideológiája és a fasiszta párt hatalomra jutása Az 1929-33-as világgazdasági válság. Válságkezelés az USA-ban. A nemzeti szocializmus ideológiája, a náci párt hatalomra jutása és a náci diktatúra jellemzői. A sztálini diktatúra a 30-as években. A második világháború fő eseményei, fordulópontjai. A szövetségesek győzelme. A megosztott Európa. Gazdasági válság és jobbratolódás a magyar belpolitikában. Magyarország háborús részvétele a II. világháborúban. A Kállay-kormány politikája. A német megszállás. A holokauszt Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása.

Kapcsolódási pontok: Földrajz: Magyarország és Közép-Európa természeti adottságai. Biológia-egészségtan: Szent-Györgyi Albert. Magyar nyelv és irodalom: A Nyugat mint folyóirat és mint mozgalom; József Attila; a népi írók; a határon túli irodalom. Radnóti Miklós, Semprun: A nagy utazás, Kertész Imre: Sorsta-lanság. Személyes történetek, naplók, memoárok Mozgóképkultúra és médiaismeret: Avantgárd – Kassák Lajos. Tömegkommunikáció, médiu-mok hatása a mindennapi életre, a magyar hangosfilmgyártás kezdetei. Propaganda-eszközök

TÖRTÉNELEM

449

Mozgóképkultúra és médiaismeret ,Vizuális kultúra: A technikai képalkotás: fényképezés, a film jelentősége. Fényképek értelmezése (pl. Capa: A normandiai partraszállás fényképei). Videó-interjúk, visszaemlékezések, a videó-interjú, mint műfaj elemzése Informatika: Anyaggyűjtés tudatos és kritikus internethasználattal a revízió, irredentizmus témájában. Archív filmfelvételek keresése az interneten, és elemzésük. Fizika: Nukleáris energia, atombomba. Etika: Az intolerancia, a gyűlölet, a kirekesztés, a rasszizmus. Hittan: Tanúságtevők a második világháború idején.


Évszámok: 1929, 1933, 1936, 1938, 1939. szeptember 1., 1941. június 22., 1944. június 6., 1945. május 8., augusztus 6., szeptember 2. 1938. november 2., 1939. március 15., 1940. augusztus 30., 1941 .június 26., 1943. január, 1944. március 19., 1944. október 15., 1944. december 21., 1945. április. Személyek: Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyu-la, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Dálnoki Miklós Béla Topográfia: Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia, Fel-vidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar. Fogalmak: Tőzsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális dikta-túra, nemzetiszocializmus, Berlin–Róma tengely, Anschluss, koncent-rációs tábor, népirtás, holokauszt, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció. Népi-falukutató mozgalom, nyilasmozgalom, nyilas puccs, zsidótör-vény, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, „hintapolitika”, „kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság.

TÖRTÉNELEM

450

Tematikai egység

A JELENKOR ÉS MAGYARORSZÁG A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN

(1945-TŐL NAPJAINKIG)

18 óra

Előzetes tudás A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése

Ismeretek

Hidegháborús szembenállás és időszakos enyhülés politikája a második világháború után. A kommunista rendszerek kialakulása és bukása. Az Európán kívüli világ (Kína, India, Japán). Az európai integráció története, az EU alapelvei, fontosabb intézményei, azok működése. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Magyarország újjáépítése a II. vi-lágháború után, a demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. A párizsi békeszerződés. A kommunista diktatúra kiépítése. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és sza-badságharc. A Kádár-rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. Társadalmi változások hatásai, a roma népesség problémái. Az ellen-zéki mozgalmak kialakulása és erősödése. A rendszerváltozás. A határokon túli magyarság helyzete. A magyarországi nemzetiségek és vallási csoportok.

Kapcsolódási pontok: Magyar nyelv és irodalom: Orwell, Szolzsenyicin, Hrabal, Camus, Garcia Marquez. : Illyés Gyu-la: Egy mondat a zsarnokságról. Németh László, Nagy László, Sütő András, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Örkény István. Fizika: hidrogénbomba, nukleáris fegyverek. Vizuális kultúra: A posztmodern, intermediális művészet. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Dokumentumfilmek, híradók elemzése. Testnevelés és sport: Olimpiatörténet, magyar részvétel és sikerek a korszak olimpiáin. Földrajz: Az EU kialakulása, jellemzői, tagállamai; globális világgazdaság napjainkban, globális környezeti problémák; népesség, népesedés, urbanizáció; fejlődő és fejlett országok gazda-ságának jellemzői; Kína. Etika; filozófia: Korunk erkölcsi kihívásai. Ének-zene: Világzene Informatika: Információkeresés, információ-felhasználás. Matematika: Diagramok, táblázatok, grafikonok – adatleolvasás, készítés, értelmezés, statisz-tikai fogalmak ismerete.

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK

Évszámok: 1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1975, 1991, 1946, 1947. február 10., 1953, 1956.október 23., november 4., 1963, 1968, 1989.október 23., 1990, 1991. Személyek: Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si Minh, Tru-man, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy, XXIII. János, Willy Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov, Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Má-tyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád. Fogalmak: Vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshall-segély, szociális piacgazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, római szerződések, holdraszállás, Ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kite-lepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, ÁVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör, reform-szocializmus, második gazdaság, harmadik világ, Brezsnyev-doktrína, glo-bális világ, enyhülési politika, kubai rakétaválság, az Európai Unió Topográfia:NDK, NSZK, Kelet-Berlin, Nyugat-Berlin, Kuba, Szuezi-csatorna, az új európai államok (Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Montenegro, Bosznia-Hercegovina, Lettország, Litvánia, Észtország, Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova, Szlovákia, Csehország).

TÖRTÉNELEM

451

Tematikai egység ETIKA ÉS FILOZÓFIA 18 óra

Előzetes tudás Korábban szerzett elméleti ismeretek és gyakorlati tapasztalatok.


feladatok

A társadalmi együttélés etikai szabályainak megismerése. A tudatos belátáson alapuló kritika elsajátítása. A jogérzék fejlesztése. A tár-sadalmi felelősségtudat elmélyítése. A társadalomelmélet és az etika alapfogalmainak elsajátítása. Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek, isme-retek kialakítása. Az erkölcsi érzék, az etikai álláspontok megvitatá-sa képességének fejlesztése. A saját meggyőződés kifejezéséhez és a mások meggyőződésének megértéséhez és tiszteletéhez szüksé-ges morális és intellektuális képességek felfedeztetése, fejlesztése. Tapasztalatok szerzése a filozófia sajátos, az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különböző gondolkodásmódjáról. Az emberi léttel kapcsolatos kérdések felvetése és az önálló válasz-keresés képességének kialakítása; igény felébresztése arra, hogy a tanulók felismerjék saját koruk lényegi problémáit és reflektáljanak a felvetődő kérdésekre.

JAVASOLT TÉMÁK

Etikai alapfogalmak

A jó és a rossz

A választás szabadsága, az ember fele-lőssége

Törvény és lelkiismeret

Materiális és formális etikák

A szenvedés tapasztalata

Szándék és következmény

Az erkölcsi cselekedet dimenziói

Életcélok, önmegvalósítás

Önbecsülés és mások iránti tisztelet

Az élet tisztelete

A nemiség és a családi élet erkölcstana

Elkötelezettség, tolerancia, szolidaritás

Hazaszeretet és példái

Segítség, áldozat, szolidaritás, a szemé-lyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái

Munkaerkölcs

Etikus fogyasztás

Törvénytisztelet és polgári engedetlenség

Erkölcs és politika

Gazdaságetikai alapelvek

Mi a filozófia?

A filozófia fogalma és tárgya, eredete, viszo-nya a szaktudományokhoz, a valláshoz, a művészethez és a mindennapi élethez.

TÖRTÉNELEM

452

KULCSFOGALMAK

FOGALMAK Erkölcs, érték, csodálkozás (thauma), tapasztalat (empíria), kételke-dés (szkepszis), logosz.

TÖRTÉNELEM

453


Értékelés, mérés 1. A tanulók éves teljesítményének értékelése (portfólió) 2. Hagyományos írásbeli/szóbeli vizsgafeladatok

* lásd a lap alján

KÖVETELMÉNYEK A 12. ÉVFOLYAM

VÉGÉN

A tanuló tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egye-temes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismer-tetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlí-tani. Ismerje a mai magyar közjogi és politikai rendszer alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában.

Röviden a portfólióról A portfólió az egyes tanuló egy hosszabb időszak alatt különböző módon készített munkáiból ösz-szeállított gyűjtemény. Alkalmazása szükségessé tette egy olyan értékelési módszer kidolgozását, amelynek segítségével lehetővé vált a gyakorlatban megszerzett kompetenciák pedagógiai feltárása, diagnosztizálása és elismerése. A portfólió arra szolgál, hogy a pedagógus a hagyományos osztályo-zással szemben a diák teljesítményét holisztikusan, az összes jellemző dokumentum segítségével értékelje. Az értékelési céllal készült portfólió segítségével megállapítható, hogy mit tudnak, mire képesek egy adott területen a diákok. Ekkor az értékelés kritériumai, szempontjai világosak és előre megadottak a tanulók számára. A port-fólió értékelése mindenekelőtt a tanulói önértékelésre támaszkodik. A tanulók a portfólió készítése során aktívan értékelik munkafolyamataikat, az elvárások világosak számukra, ismerik és értik az értékelés szempontjait. Maga az értékelés összetett, kontextusba he-lyezett. A portfólió fejlesztheti a tanulók döntésképességét és önértékelését, az önreflexió képessé-gét, a metakognitív tudást a tanítási-tanulási folyamatban. Az egyén fejlődési folyamata is megragadható, ez további lehetőséget ad az önreflexióra, a metakogníció fejlődésére. Az önálló tanulás, értékelés és önértékelés folyamatai a portfólió alkalma-zása során egymással összefonódva jelennek meg. A portfólió tartalmazhat különböző produkciókat, így esszéket is. Egy eszszé értékelése akkor korrekt, ha azt megadott tartalmi szempontok szerint két pedagógus véleményezi. Amennyiben véleményük ellentétes, úgy egy harmadik véleményezőt is felkérnek. A különböző céllal készült dolgozatok elbírálásához osztályzatetalonokat is alkalmazhat-nak. A portfólió nyilvános bemutatása az iskolavezetés, az osztálytársak, szülők és a leendő munkáltatók előtt sokkal többet árul el a tanulók komplex kompetenciáiról, mint a puszta osztályzat. Komplexen bontakozik ki a tanuló portréja: tanulási stílusa, stratégiája, technikája és azok fejlődési irányai. A portfólió általános eszköz, alkalmas az élethosszig tartó tanulás egyes szakaszainak dokumentá-lására is. (Például a továbbtanulásnál a felsőoktatásban, munkahelykeresésnél a szóbeli bemutatkozó beszélgetésnél prezentáció formájában kitűnően alkalmazható.)

Documents

Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat(Angol nyelv ) Az iskolarendszerű középfokú felnőttoktatás 9–10. évfolyama a heterogén idegen nyelvi szintek kiegyenlítésének