Tantárgyi tematikák Szupervizor szakirányú …...Mi tartozik a szupervíziós szetting körébe? Mik a feldolgozási, lezárási szakasz jellemzői? A tárgy négy féléves, így

Tantárgyi tematikák

Szupervizor szakirányú továbbképzés szak

TKSZ 1111 A szupervíziós folyamat nyitása, kezdete

Tantárgy felelőse:

dr. Nemes Éva

Féléves óraszám:

L: 0 + 8

Kredit:

1

Előtanulmányi kötelezettség:

-

Tantárgy előadója/i:

dr. Nemes Éva

Szarka Attila

Tantárgy besorolása:

kötelező

Meghirdetés féléve:

őszi

Oktatás nyelve:

magyar

Értékelés módja:

É

Ajánlott félév:

I.

Értékelés módszere:

Gyakorlati jegy

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

Gyakorlati ismeretek szerzése a szupervíziós folyamat kezdetének jellemzőiről, saját élményű csoportmunkák

feldolgozásán keresztül.

A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:

A kurzus a szupervíziós csoportmunka indító szakaszának jellegzetességeibe vezeti be a hallgatókat. Az első egység

elméleti ismereteket ad át, a továbbiakban gyakorlati, saját élményű tapasztalatokat szereznek a csoportos munka

nyitásáról, az ismerkedés, normaalakítás szabályairól.

Főbb témakörök:

A szupervízió története, alapfogalmai

A szupervízió meghatározása

A személyiségfejlesztő kiscsoportos munkaforma jellegzetességei

A csoportmunka indító szakaszának jellegzetességei, a normaalakítás szabályai

A csoportvezető kompetenciái

Ismerkedési, csoportalakítási technikák, játékok

Évközi tanulmányi követelmények:

A hallgatók ismerjék meg és alkalmazzák a legfontosabb szupervíziós szakkifejezéseket. Szerezzenek gyakorlati

ismereteket a kiscsoportos személyiségfejlesztő munkaforma jellegzetességeiről, kezdjenek el saját tapasztalataikra

reflektálni.

Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:

Wellendorf, F. (1996): Megértés a szupervízióban. In: Supervisio Hungarica Füzetek I., Supervisio Hungarica.

Sárvári, Gy.:(1996): Az európai és az angolszász szupervíziós gyakorlat néhány eltérése a szupervízió folyamattanulásának a tükrében. In: Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica.

Ajánlott irodalom:

Szőnyi G. (2005): Csoportok és csoportozók. Medicina Kiadó, Bp.

TKSZ 1210 A segítő kapcsolat elméleti alapjai


dr. Nemes Éva


L: 16 + 0

Kredit:

4


-


Keresztúry Emőke

Marosszéki Emese


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

I.


írásbeli

kollokvium/beadandó

dolgozat


A segítő kapcsolati munka alapismereteinek bemutatása és a hallgatók felkészítése, érzékenyítése a szupervizáltakkal való

kapcsolatfelvételre.


A kurzus a segítő kapcsolat pszichológiai és pszichodinamikai alapjaiba vezeti be a hallhatókat. Öt egység az elméleti

ismereteket adja át, további kettő az ismeretek „felismerési – megtapasztalási készségét” csiszolja, csoportmunka

keretében.

Legfontosabb témakörök: A segítés, mint professzió, A segítő kapcsolat, mint rendszer,valamint a klienssel való

találkozás és információelemzés lehetőségei.

Főbb témakörök:

A segítés, mint professzió

A segítő kapcsolat, mint rendszer

A humán segítő pálya modellje

A szakmai személyiség gondozása

Empátia, beleérző képesség

A non direktív segítő beszélgetés módszertana

A kiégés folyamata, prevenció a burn-outban

Az exploráció helyzetei, proxemikai, nonverbális tényezői


A hallgatók ismerjék meg a segítő kapcsolat jellegzetességeit. Tegyenek szert gyakorlati tapasztalatra a non-direktív

segítő beszélgetés technikájának használatában. Váljanak képessé klienseik megértésére és ítéletmentes elfogadására.


Buda, B. (1997): Empátia, a beleélés lélektana. Ego School Bt, Budapest

Bang, R. (1982): A célzott beszélgetés - Pszichológia nevelőknek, Tankönyvkiadó Budapest

Faber, H, Schoot, E. (1987): A segítő beszélgetés. Pszichoterápiás és Mentálhigiénés szemléletformáló füzetek. MPT

Pszichohigiénés Munkacsoport, Budapest.

Ajánlott irodalom:

Rogers, C. (2003): Valakivé válni - A személyiség születése. Edge 2000 Kft, Budapest

Hézser, G. (1995): A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve. Kálvin János Kiadó. Budapest

Tringer, L. (1998): A gyógyító beszélgetés. HIETE. Budapest

Vanesse, A. (1993): Hallgatástól a meghallgatásig. LESZ - Animula Egyesület, Budapest

Argelander, H.: Az első interjú. Tündérhegyi füzetek sorozat, kiadó: MPT és OORI Pszichoterápiás

Osztálya.

Bagdy, E, Császár, Gy. (1979): Pszichológiai szempontok az orvosi beszélgetésben. Orvosi Hetilap.

120, k. 2219-2223.

Buda, B. (1979): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei MRT Szakkönyvtára, 2.

Kiad. Bp..

Rogers, C. R.: A terápiás kapcsolat. A jelenlegi elméletek és kutatások. In. Buda B. (Szerk.)

Pszichoterápia. Gondolat K. Bp. 1981. 181-196. old.

TKSZ 1310 Rendszerszemlélet – alapozó


Dr. Komlósi Piroska


L: 16 + 0

Kredit:

4


-


Dr. Komlósi Piroska

Horváth Ivett


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

I.


Írásbeli


dolgozat


A stúdium célja egy olyan megértési stratégia, látásmód kialakítása, amely a jelenségek részleteit és összefüggéseit az

egésszel való kölcsönhatásban, a lehető legszélesebb horizonton belül szeretné feltárni és értelmezni.


A „Bevezetés a rendszerszemléletbe” alapvetően szemléletformáló tárgy, amely a rendszerben gondolkodás és észlelés

filozófiai és lélektani alapjait foglalja össze, valamint a rendszerkutatás kiemelt eredményeit és alkalmazási területeit

ismerteti meg a hallgatókkal. A hallgatók ismereteket szereznek az egyén és a rendszerek közötti kölcsönhatásról, a

legjellemzőbb szociálpszichológiai és csoportlélektani jelenségekről és betekintést nyernek a szervezetek

rendszerszemléletébe. Mindezek mellett gyakorlati eszközöket is kapnak a szervezetben működő egyén szervezethez való

viszonyának megismeréséhez.

Főbb témakörök:

Az egyén és a rendszerek – Egyén – család – csoport - szervezet

A határok természete

General system theory - Ludwig Von Bertalanffy rendszerelmélete

A rendszerszemlélet alkalmazhatósága a szupervízióban

A csoport és csoportköziség

A szervezetek rendszerszemlélete

Az organogram módszer

„Szerepeim tortája”, munkahely-rajz mint kreatív eszközök a rendszerszemléletű szupervízióban

A szupervizor, mint a szupervizált rendszerének új eleme


A hallgatók a rendszerszemlélet fogalmi körében ismerjék meg a rendszerben gondolkodás és észlelés filozófiai és

lélektani alapjait, ezeket építsék be szemléletmódjukba. Váljanak képessé arra, hogy saját hivatásszerepük illetékességi

körén belül megfelelő módon értelmezzék a velük kapcsolatban álló kliensek rendszereken belüli működését,

szerepkezelését. Egyéni segítői, tanácsadói munkájuk minél korábbi fázisában legyenek képesek a saját élményben

kipróbált, reflektált és elemzett kreatív módszerek gyakorlati használatára.

Oktatási módszer: interaktív elméleti input, témaközpontú kiscsoportos munka, helyzetgyakorlatok, kreatív elemző

módszerek saját élményű kipróbálása, feldolgozása osztott csoportmunkában, az előadók vezetésével.


Hézser, G. (2001): Miért? Rendszerszemlélet és lelkigondozói gyakorlat. Kálvin K. Bp.fejezet (9-29 o.)

Komlósi, P. (1997): A család támogató és károsító hatásai az egyénre. In.: Gerevich J.(szerk.): Közösségi

mentálhigéné. Animula,. 13-34.o.

Ajánlott irodalom:

Hézser, G.: id. mű, B és D fejezetek. Ludewig, K. (2003): Rendszerszemléletű terápia. Coincidencia, Bp.. II. fejezet

( 65-120 o.)

Bakacsi, Gy. (2004).: Szervezeti magatartás és vezetés. Aula K. Bp.

Bagdy, E, Császár, Gy. (1979): Pszichológiai szempontok az orvosi beszélgetésben. Orvosi Hetilap. 120, k. 2219-

2223.

Buda, B. (1979): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei MRT Szakkönyvtára, 2.

Kiad. Bp..

Rogers, C. R.: A terápiás kapcsolat. A jelenlegi elméletek és kutatások. In. Buda B. (Szerk.) Pszichoterápia. Gondolat K. Bp. 1981. 181-196. old.

TKSZ 1410 Tanácsadás formái - alapozó


dr. Nemes Éva


L: 16 + 0

Kredit:

4


-


Marosszéki Emese

Keresztúry Emőke


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

I.


Írásbeli


dolgozat


A tanácsadás fogalmi tisztázása, a legfontosabb tanácsadási munkaformák bemutatása és a szupervízió elhelyezése a

tanácsadás rendszerében.


A kurzus leírása: A szupervízió napjainkra az egyik leghatékonyabb, leginnovatívabb tanácsadási munkaformává nőtte ki magát. A

hallgatók szemlélet alakításának egyik fontos lépése, hogy a képzés alapozó szakaszában felvázoljuk az alkalmazott

pszichológiában nagyon fontos tanácsadási rendszer történeti kialakulását, fogalmi megközelítését. A kurzus során a

hallgatók megismerkednek a legfontosabb tanácsadási munkaformákkal, az esetmegbeszélő csoporttal, tréninggel,

önismereti csoporttal. Áttekintik a hasonlóságokat, különbségeket, elhelyezik a szupervíziót a tanácsadás rendszerében. A

kurzus arra is lehetőséget nyújt, hogy a hallgatók saját élményű helyzetekben megtapasztalják az esetmegbeszélő csoport

és a szupervízió munkaformáját.

Főbb témakörök:

A tanácsadás alapvető formáinak áttekintése, története

Tréning – esetmegbeszélés – szupervízió módszertani sajátosságainak összegzése, hasonlóságok,

különbözőségek feltérképezése.

Hasonlóságok és különbözőségek saját élményű, gyakorlati megtapasztalása


A hallgatók ismerjék meg a segítő kapcsolat jellegzetességeit. Tegyenek szert gyakorlati tapasztalatra a non-direktív

segítő beszélgetés technikájának használatában. Váljanak képessé klienseik megértésére és ítéletmentes elfogadására.


Dr. Bagdy E.: Mi a szupervízió, az önismereti munka és a pszichoterápia? Álláspontok, vélekedések. In:

Pszichoterápia, VI. évf., 6. sz. 1997/november. 425–431. p.

Edding, C.: Szupervízió – tanácsadás – szervezetfejlesztés In: Supervisio Hungarica Füzetek, Tanulmányok a

szupervízió történetéből I. Lippenmeier, N. (szerk.): Szemelvények a német szupervíziós irodalomból Supervisio

Hungarica, 1996.

Bagdy, E, Wiesner, E (2005): A szakmai személyiségfejlesztéssel szembeni elvárások és kritériumok. In:

Szupervízió egyén - csoport - szervezet, Supervisio Hungarica.

Ajánlott irodalom:

Hárdi, I. (1997): Lelki egészségvédelem. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest

Kopp, M, Skrabski, Á. (1995): Alkalmazott magatartástudomány. Corvinus Kiadó, Budapest.

Buda B.: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei Budapest, Animula, 1994.

Ritoókné Ádám, M. (szerk.) (1992): A tanácsadás pszichológiája Szöveggyűjtemény, Tankönyvkiadó.

Tringer, L. (1998): A gyógyító beszélgetés, Animula.

TKSZ 1511 Csoportdinamikai alapismeretek – alapozó


dr. Nemes Éva


L: 0 + 24

Kredit:

4


-


dr. Nemes Éva

Majoros István


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

I.


Gyakorlati jegy


A cél a szupervizor jelölteket rendszerezett ismeretanyag birtokába juttatni a csoportdinamika tárgyköréből. A

csoportlélektani, szociálpszichológiai ismeretek alkalmazott pszichológiai szempontú értelmezése, azok elméleti

tisztázása, valamint alkalmazásuk módja a gyakorlatban. A csoportdinamika elméletének és gyakorlati alkalmazásának

összekapcsolása, a dinamika „leolvasása” készségének kialakítása segítségével.


A kurzus értelmezi, és összefüggésbe állítja a jellemző társadalom- és csoportlélektani jelenségeket, dinamikákat. Az

elméleti anyag és csoportanalitikus módszerrel dolgozó csoportmunka eredményeinek integrációja történik saját élményen

keresztül. A saját képzési csoport tapasztalataiból, dinamikájából kiindulva, helyzetgyakorlatokon és szabad interakciós

csoportos munkatapasztalaton keresztül reflexiós kiscsoportos munkamódban dolgozza fel és integrálja a kurzus a

szupervíziós csoportok vezetéséhez szükséges alapvető csoportdinamikai ismereteket.

Főbb témakörök:

A csoportdinamika kialakulása és elméleti bázisai

A csoportdinamika alapfogalmai, összefüggései;

A csoport definíciója, formái, jellegzetességeik, A csoportfolyamat szakaszai;

A csoportok vizsgálatának síkjai – vertikális, horizontális metszet

Csoportnormák; csoportszerepek; legfőbb konfliktustípusok

Krízis, fordulópontok, konfliktus dinamikája

Hatalom, versengés, kooperáció dinamikája csoportban.

Vezető/vezetők – csoporttagok viszonya és annak hatása a dinamikára

A csoportmunkát segítő és gátló folyamatok

Ellenállás, destruktív folyamatok, Raoul Schindler csoportdinamikai modellje

Csoportdinamikai tér-dimenziók , A csoportkompetenciák


A szupervizor jelölt jól tájékozódjon az ismeretanyagban, ismerje fel és tudja használni a gyakorlati munkában a

csoportdinamika elemeit.


König, O., Schattenhofer, K. (2010): Bevezetés a csoportdinamikába.

Ajánlott irodalom:

Rudas, J.: Delfi örökösei, Kairosz, 1990

Szőnyi, G.: Csoportok és csoportozók, Bp., Medicina, 2005.

Mérei, F.: Közösségek rejtett hálózata, Bp. Osiris 2004.

Csepeli, Gy.: Szociálpszichológia, Bp. Osiris, 2006.

Irvin D. Yalom: A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata, Bp., Animula,

J.& N. Simington: W. Bion klinikai munkássága, Bp, Animula, 1999.

Foulkes,S.H. A csoportanalitikus pszichoterápia módszere és elvei. Bp.,Animula,1999.

Mérei,F.,A pár és a csoport. Csoportdinamikai kísérletek gyermekeken, in :Társ és csoport, Budapest, Akadémiai

K.,1989, 45-49.

Mérei, F.,Az együttes élmény. Társadalomlélektani kísérlet gyermekeken, in: Társ és csoport, i.m., 29-44.

Buda, B. (1979): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei MRT Szakkönyvtára, 2. Kiad. Bp.


TKSZ 2110 A szupervízió, mint folyamat 1.


dr. Nemes Éva


L: 16 + 0

Kredit:

4


-


dr. Nemes Éva

Madai Krisztina


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

I.


Írásbeli


dolgozat


a szupervizori kompetencia fejlesztése az első kapcsolatfelvételtől, a szerződéskötésen, munkaszakaszon át, az összegző

lezárásig a szupervíziós folyamatban. A szupervizor jelölt kapjon útmutatást és gondolja át mindazon kérdéseket, amelyek

megválaszolása feltétlenül fontos a saját szupervizori gyakorlat megkezdése előtt..


A kurzus leírása: Gyakorlatközeli elmélet. A stúdium a „szerződés” és a „folyamat” két fő fogalmi pillérére építve vizsgálja a szupervizori

gyakorlat törvényszerűen megjelenő kérdéseit. Mikor kezdődik a szupervízió? Mi tartozik a szupervíziós szetting körébe?

Mik a feldolgozási, lezárási szakasz jellemzői? A tárgy négy féléves, így a félévek leképezhetik a szupervíziós folyamat

egy-egy szakaszát. (Előkészítő, kezdeti, feldolgozási, lezáró szakasz)

I.félév: a szupervíziós folyamat előkészítő szakasza. Abból indulunk ki, hogy a szupervízió tulajdonképpen már az első

kapcsolatfelvétel pillanatában elkezdődik. A hallgatók megismerkednek az első kapcsolatfelvétel és a tájékozódó

beszélgetés kritériumaival, kérdéseivel, valamint a szetting fogalmával. A szetting a szupervíziós folyamat téma- és

időbeni ütemterve. Az első félév kiemelt témaköre a szerződéskötés, ezen belül a jogi és a kapcsolati szerződés

szempontjai.


a hallgatónak el kell sajátítania, és megfelelően kell alkalmaznia a szakmai lépéseket, valamint tudnia kell egy

szupervíziós folyamatot önállóan végigkísérni. Fontos, hogy adekvát módon reagáljon nehéz érzelmi szituációkban, és

tudjon kellő érzelmi távolságot tartani. Ismerje a hallgató az első kapcsolatfelvétel és az első interjú, valamint a jogi és

kapcsolati szerződés szempontjait, képes legyen az első interjú felvételére, a szerződéskötésre. A szupervizor szakma

szabályainak, etikájának megfelelően tudja segíteni a szupervizáltakat az esetfeldolgozó munkában, a tanulságok

összegzésében és abban is, hogy a szupervíziós tanulás felismerései hogyan csatolhatók vissza eredményesen a

mindennapi szakmai tevékenységbe.


Kallabis, Oriana (1996) A háromszög-szerződések konstrukciója – szerződéskötés három érdekképviselet között. In:

Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I.

Salgótarján 75-88.

Parsons, Janice E., Durst, Douglas (1996) Tanulási szerződések: félreértések és helytelen alkalmazások. In: Louis

van Kessel és Sárvári György (szerk.) A szupervízió koncepcionális kérdései, Supervisio Hungarica Füzetek II.

Salgótarján 132-142.

Rappe-Giesecke, Kornelia (2005) A tanácsadás iránti igénytől a szerződéskötésig – diagnózis és szetting. In: Bagdy

Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 175-189.

Zeller, Doris (2005) Az ítéletalkotás, mint eljárás. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-

csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 51-61.

Ajánlott irodalom:

Aristu, Jesus Fernandez (2005) A szupervízió, mint szociális intervenciós eszköz In:Bagdy Emőke, Wiesner

Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 43-51.

Hege, Marianne (1996) Etika és szupervízió. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós

irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján 97-105.

Wellendorf, Franz (2005) A szupervízió mint intézményelemzés és a felkérés elemzése. In: Bagdy Emőke, Wiesner


TKSZ 2210 A szupervízió, mint tanulás 1.


dr. Nemes Éva


L: 16 + 0

Kredit:

4


-


dr. Nemes Éva

Szarka Attila


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

I.


Írásbeli

kollokvium/

beadandó dolgozat


A hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítése a szupervízió keretei között történő speciális tapasztalati

tanulásról, valamint az elmélet alkalmazásáról a szupervíziós működés során, gyakorlati szituációk révén.


A kurzus leírása: A négy félévet átfogó tárgy a tapasztalati tanulás elméletéből kiindulva a szupervízió, mint a „tanulás tanulása”

definícióját járja körül. Mit nevezünk tanulási hipotézisnek? Hogyan tudunk olyan tanulási környezetet kialakítani, amely

biztosítja a folyamatos reflexió lehetőségét? Milyen tanulási stílusok vannak? A hallgatók elsajátítják a szupervíziós

tanulás rugalmas illesztését az adott folyamat résztvevőinek tanulási stílusához. Megismerkednek a legfontosabb tanulási

tárgykörök (a segítő személye, a munkaszituáció és a szupervíziós helyzet interakciójában megjelenő munkatapasztalat)

alapvető ismereteivel.

I. félév: Tapasztalati tanulás, D. Kolb modellje alapján

Tanulási stílusok, módszerek D. Kolb szerint – a 4 tanulási mód jellemzői

Tanulási környezet, tanulási feltételek

Tanulási fázisok és Kolb – tanulási ciklus

Az alkalmazkodó, divergens, asszimiláló és konvergens tanulási stílus jellemzői

A tanulási ciklus megjelenése a szupervízióban


A szupervizor jelölt váljon képessé a speciális tanulás különböző aspektusainak kezelésére, felismerésére, a szupervizált

tanulásának, fejlődésének elősegítésére az elméleti jártasság és a saját, példaadó működés révén.


Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A szupervíziós tanulás tervezett modellje. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.)

Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica

Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A tanulási hipotézis szerepe a szupervízión belüli tanulási folyamat facilitálásában.

In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica

Saari, C.: Tanulási koncepciók a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica

Füzetek II., Supervisio Hungarica.

Ajánlott irodalom:

Coleman, D. (2004): Érzelmi intelligencia a munkahelyen. Budapest, Edge Kiadó

Coleman, D. (1997): Érzelmi intelligencia. Budapest, Háttér kiadó

Koestler, A.: Szellem a gépben, Budapest, Európa, 2000

Békés, V. : A reziliencia-jelenség avagy az ökologizálódó tudományok tanulságai egy ökologizált episztemológia

számára. In: Forrai Gábor–Margitay Tihamér (szerk.), 2002 „Tudomány és történet” – Tanulmánykötet Fehér Márta

tiszteletére, Budapest: Typotex, 215–228. o.

Miller, A.: A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása, 2002 Budapest, Osiris

Wilson, T.: Strangers to Ourselves, Discovering the adaptive unconscious, 2002, Harvard University Press

Barlai, R. – Kővágó, Gy.: Krízismenedzsment, kríziskommunikáció, Századvég, Budapest, 2004.

B. Erdős, M. A nyelvben élő kapcsolat, Typotex, Budapest, 2006.

P. Watzlawick at. all., Változás, A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Gondolat, Budapest, 1990.

TKSZ 2310 A szupervízió formái, típusai, alkalmazási területei 1.


dr. Nemes Éva


L: 16 + 0

Kredit:

4


-


dr. Nemes Éva

Szarka Attila


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

I.


Írásbeli

kollokvium/

beadandó dolgozat


A kurzus célja az, hogy áttekintést adjon a szupervízió fajtáiról: egyéni, coaching, szereptanácsadás, csoport-, team- és

szervezeti tanácsadási formáiról. A problémafelvetésben központi gondolat: mi a szupervízió és mi nem az? Mi a

specifikuma, indikációja az egyes megközelítési módoknak, a szupervízióra vonatkozó tervezés, döntés, szerződés stb.

mint folyamat kontextusában.


A kurzus leírása: A hallgatók a kurzus két félévében elméleti áttekintést kapnak a szupervízió történetéről, elméleti alapjairól, filozófiájáról.

Részletes módszertani betekintést nyernek a szupervízió fajtáiról, saját élményű akciótanuláson keresztül reflektálva a

különböző szupervíziós formákban szerzett egyéni tapasztalataikra. Megismerik az egyéni, csoportos és team coaching

jellegzetességeit, működési kereteit és szabályait, alkalmazási területeit. Összehasonlító kitekintést kapnak a tanácsadás

egyéb formáiról, mint coaching, szereptanácsadás, és egyéb pszichológiai munkaformákról, mint önismereti munka,

pszichoterápia.


Cél, hogy a hallgató sajátítsa el és megfelelően alkalmazza a vonatkozó definíciókat, szakkifejezéseket és ismerje meg az

alapvető elméleti megközelítéseket. Alkosson képet a szupervíziós szemléletmódról. Tegyen szert gyakorlati

tapasztalatra a szupervízió különböző formáinak alkalmazási kereteiről, területeiről. Legyen képes saját szupervizori

munkájában adekvát döntést hozni az adott helyzetnek megfelelő szupervíziós forma kiválasztásánál.


Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): A szakmai személyiségfejlesztéssel szembeni elvárások és kritériumok In:

Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV.

Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): Szupervízió, önismereti munka és pszichoterápia. Álláspontok, vélekedések.

In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV.

Pühl, H: (2005): Egyéni szupervízió In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV.

Schreyögg, A. (2005): Csoportszupervízió In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica

IV.

Kersting, H; Krapohl, L. (2005): Teamszupervízió. In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio

Hungarica IV.

Ajánlott irodalom:

Hernandez, A. J. (2005): A szupervízió mint szociális intervenciós eszköz. In: Szupervízió egyén-csoport-

szervezet, Supervisio Hungarica IV.

Lavemann, L. (2005): A többszintű szupervíziós modell, aklinikai szupervízió és a pszichoterápia közötti

kapcsolat In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica.

TKSZ 3111 Terepkompetencia


dr. Nemes Éva


L: 0 + 16

Kredit:

3


-


Ugrin Erzsébet

Simon László


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

I.


Beadandó

dolgozat


Reflektív eltávolodás, kilépés a hozott szakma közegéből. A gyakorlat átvezetés, híd kíván lenni a saját szakmai

mindennapok és a szupervizori gyakorlat megkezdése között.


A kurzus leírása: Kiindulópontunk: A terepkompetencia nem egyenlő a konkrét szakmai tapasztalattal, és több mint a terepről alkotott

ismeretek összessége.

A hallgató a saját munkaterület bemutatásán keresztül vizsgálja az adott (saját) terep specifikumait a szupervízió

szempontjából, valamint a szupervizori kompetencia összetevőit az adott terepen. Milyen készségek, ismeretek

szükségesek ahhoz, hogy kompetensnek érezzem magam olyan területeken is, ahol nincs konkrét munkatapasztalatom?

A terepkompetencia fogalma Peter Berker alapján

Milyen készségek, ismeretek szükségesek ahhoz, hogy kompetensnek érezzem magam olyan területeken is, ahol

nincs konkrét munkatapasztalatom?

Szakmai életutam, és az eddig megszerzett kompetenciák

A jelenlegi terep, intézmény bemutatása

Milyen terepeket képviselünk?

Az adott (saját) terep specifikumai a szupervízió szempontjából


A hallgató váljon képessé reflektíven feldolgozni eddigi szakmai terepeinek sajátosságait, meghallani – meglátni a

hasonlóságokat és különbségeket a különböző terepek dinamikája között, és ezt a tapasztalatot beépíteni saját

szupervizori munkájába.


Berger P. (1996): A szupervizió megtanulása. In: Supervisio Hungarica Füzetek I., szerk. Lippenmeyer N., Supervissio Hungarica.

Ajánlott irodalom:

Edding, C. (1996): Vezetői tanácsadás termelőüzemekben és szociális intézményekben. Jellegzetességek és

követelményeik a tanácsadó szempontjából. In: Supervisio Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio

Hungarica

Sievers, B. (1996): Nem minden szervezet olyan, mint az egyház! (Avagy: a vezetési hierarchia egészen alul

kezdődik.) In: Supervisio Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio Hungarica

Gotthard-Lorenz, A. (1996): Az ifjúsági Hivatalban dolgozó szociális munkások szupervíziója. In: Supervisio

Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio Hungarica



dr. Nemes Éva


L: 12 + 0

Kredit:

4


-


dr. Nemes Éva

Madai Krisztina


kötelező


Tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

II.


Írásbeli

kollokvium/Beadandó

dolgozat


A szupervizori kompetencia fejlesztése az első kapcsolatfelvételtől, a szerződéskötésen, munkaszakaszon át, az összegző


megválaszolása feltétlenül fontos a saját szupervizori gyakorlat megkezdése előtt.






II.félév: a szupervíziós folyamat kezdeti szakasza. Az első fontos lépés, a bizalmi légkör kialakítása megtörtént. A

szerződéskötés után kezdődik az esetmunka a folyamatban. Átnézzük és gyakorlatok keretében ki is próbáljuk azokat a

lehetséges módokat, ahogy sor kerülhet az esethozó kiválasztására. Megvizsgáljuk a két szélsőséges helyzetet: mi történik

akkor, ha nincs eset és mi a helyzet akkor, ha több esethozó is van? Áttekintjük az esethozás lehetséges módozatait,

szóbeli és írásbeli formáit. Az is előfordulhat, hogy az esethozó hangfelvételt, vagy jegyzőkönyvrészletet mutat be egy

általa vezetett beszélgetésből. Ilyenkor kiemelten fontos szerepet játszanak az adatvédelem szabályai.


A hallgatónak el kell sajátítania, és megfelelően kell alkalmaznia a szakmai lépéseket, valamint tudnia kell egy










Salgótarján 75-88



Salgótarján 132-142





Ajánlott irodalom:


Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 43-51


irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján 97-105





dr. Nemes Éva


L: 12 + 0

Kredit:

4


-


dr. Nemes Éva

Szarka Attila


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

II.


Írásbeli


dolgozat











II. félév: Kérdések a szupervízióban

Tanulási hipotézis és diagnózis – hasonlóságok, különbözőségek, alkalmazhatóság a szupervízióban

Lineáris, reflektív, kontextuális és cirkuláris kérdéstípusok jellemzői

A különböző kérdéstípusok alkalmazásának lehetőségei a szupervízióban

Intervenciós piramis











Ajánlott irodalom:


Coleman, D. (1997): Érzelmi intelligencia.Budapest, Háttér kiadó










TKSZ 2329 A szupervízió formái, típusai, alkalmazási területei 2.


dr. Nemes Éva


L: 12 + 0

Kredit:

4


-


dr. Nemes Éva

Szarka Attila


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

II.


Szigorlati

vizsga/Írásbeli

teszt


A kurzus célja az, hogy áttekintést adjon a szupervízió fajtáiról: egyéni, coaching, szereptanácsadás, csoport-, team- és

szervezeti tanácsadási formáiról. A problémafelvetésben központi gondolat: mi a szupervízió és mi nem az? Mi a

specifikuma, indikációja az egyes megközelítési módoknak, a szupervízióra vonatkozó tervezés, döntés, szerződés stb.

mint folyamat kontextusában.


A kurzus leírása: A hallgatók a kurzus két félévében elméleti áttekintést kapnak a szupervízió történetéről, elméleti alapjairól, filozófiájáról.

Részletes módszertani betekintést nyernek a szupervízió fajtáiról, saját élményű akciótanuláson keresztül reflektálva a

különböző szupervíziós formákban szerzett egyéni tapasztalataikra. Megismerik az egyéni, csoportos és team coaching

jellegzetességeit, működési kereteit és szabályait, alkalmazási területeit. Összehasonlító kitekintést kapnak a tanácsadás

egyéb formáiról, mint coaching, szereptanácsadás, és egyéb pszichológiai munkaformákról, mint önismereti munka,

pszichoterápia.


Cél, hogy a hallgató sajátítsa el és megfelelően alkalmazza a vonatkozó definíciókat, szakkifejezéseket és ismerje meg az

alapvető elméleti megközelítéseket. Alkosson képet a szupervíziós szemléletmódról. Tegyen szert gyakorlati

tapasztalatra a szupervízió különböző formáinak alkalmazási kereteiről, területeiről. Legyen képes saját szupervizori

munkájában adekvát döntést hozni az adott helyzetnek megfelelő szupervíziós forma kiválasztásánál.


Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): A szakmai személyiségfejlesztéssel szembeni elvárások és kritériumok In:

Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV.





IV.

Kersting, H; Krapohl, L. (2005): Teamszupervízió. In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio

Hungarica IV.

Ajánlott irodalom:

Hernandez, A. J. (2005): A szupervízió mint szociális intervenciós eszköz. In: Szupervízió egyén-csoport-

szervezet, Supervisio Hungarica IV.

Lavemann, L. (2005): A többszintű szupervíziós modell, aklinikai szupervízió és a pszichoterápia közötti

kapcsolat In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica.

TKSZ 2410 Módszertani integráció a szupervízióban 1.


dr. Nemes Éva


L: 12 + 0

Kredit:

4


-


Muzsnai Márta

Marosszéki Emese


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

II.


Írásbeli


dolgozat


A kurzus célja, hogy a szupervizor-jelölt helyesen tudja alkalmazni a szupervízióban az általa ismert, és esetleg más

kontextusban már biztonságosan használt intervenciós eszközöket.


A kurzus leírása: Az Intervenciós technikák felhasználása a szupervízióban c. két féléves gyakorlati tárgyban a hallgatók megismerkednek

az analitikus megközelítés, a pszichodráma és a Gendlin-i fókuszolás beavatkozási lehetőségeivel. A módszertani

integráció kurzusa arra a kérdésre keresi a választ, hogy a megismert, vagy már előzőleg elsajátított, alkalmazott

technikák hogyan állíthatók a szupervízió szolgálatába? A hallgatók egymást facilitálva összeállítják saját, eddigi

tanulmányaikra, tapasztalataikra épülő módszertani tárházukat, és az oktatók irányításával, sajátélményű kiscsoportos

munkában kipróbálják azok szupervíziós alkalmazási lehetőségeit.

Főbb témakörök:

Módszertani elem fogalma

Módszertani eklekticizmus és a szupervízió

A módszertani elemek mint az önreflexió elősegítésének eszközei

A hallgatók módszertani tárháza

A módszertani elemek alkalmazásának lehetőségei

Dramatikus és analitikus módszertani elemek helyzetgyakorlatokban

A szociometriai módszerek alkalmazhatósága a szupervízióban

Szimbólumok, metaforák alkalmazási lehetőségei

Kreatív elemek alkalmazása a szupervízióban


A különböző intervenciós technikák szupervíziós alkalmazásának elméleti és gyakorlati elsajátítása. Az integrált

ismereteket a hallgató képes legyen gyakorlati szupervíziós munkájában kompetensen alkalmazni.


Buchinger, K. (1996): Pszichoanalitikus fogalmak a szupervízióban. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények

a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján

Williams, A. J. (1996): Akciós módszerek a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio

Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica

Rumpf, E. (1996): Az álomfejtés a szupervízió szolgálatában. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A

szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján

Fatzer, G. (1996): kreatív módszerek a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió

világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján

Scheuermann, P. (1996): Titkos tanterv a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió

világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján.

Ajánlott irodalom:

Blatner, A.: A pszichodráma alapjai. Animula, Budapest

Jung, C, G. (1990): Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Európa Könyvkiadó,

Freud, S. (1986): Bevezetés a pszichoanalízisbe. Gondolat, Budapest

Székely, I. (2003): Tárgykapcsolat-elmélet családterápiában. Családterápiás sorozat 10., Animula Kiadó, Budapest

Hamilton, N. G. (1996): Tárgykapcsolat-elmélet a gyakorlatban. Animula, Budapest

Bettelheim, B. (1988): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest.

TKSZ 2510 Szupervízió az intézményben és szervezeti kultúra 1.


dr. Nemes Éva


L: 12 + 0

Kredit:

4


-


Madai Krisztina

Kertai – Kiss Ildikó


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

II.


Írásbeli


esszé


A kurzus célja a hallgatók megismertetése a szupervizori működéshez nélkülözhetetlen szervezeti ismeretekkel.


A szupervízió mai gyakorlatában az egyik legelterjedtebb működésmód a szervezeti, intézményi szupervízió, team-

szupervízió és coaching. Melyek a szupervizor számára nélkülözhetetlen szervezetről, intézményről szóló ismeretek? Mik

a team-munka sajátosságai? Hogyan ragadhatók meg a hatalom és a hierarchia kérdései? Hol húzódik a határ a

szupervízió és a szervezetfejlesztés között? A kurzus folyamán a szervezeti kultúráról, a szervezetek formáiról, működési

módjairól elhangzó elméleti ismereteket a hallgatók saját eddigi szervezeti tapasztalataikból kiindulva, arra reflektálva

integrálják.

Főbb témakörök:

A szervezet és az intézmény fogalma, hasonlóságok és különbségek

A szervezet mint rendszer

A szervezeti kultúra fogalma, típusai (Charles Handy), a közvetlen megfigyelés számára hozzáférhető kategóriái

A szervezetek működését jellemző és befolyásoló tényezők

A formális és informális szervezeti struktúra jellemzői, funkciói

Egyén és szervezet

Hatalom és hierarchia szervezeten belüli megjelenési formái, főbb kérdései

A team munka sajátosságai

Szervezeti szupervízió, team szupervízió keretei, sajátosságai, lehetőségei, hasonlóságai és különbözőségei

A szupervizor mint a szupervizált rendszerének új eleme

Vezetési stílusok, módszerek.


A szupervizor-jelölt sajátítsa el azokat az ismereteket, amelyekkel kompetens módon képes belépni és beavatkozni a

szervezeti, intézményi folyamatokba. Az integrált ismereteket a hallgató képes legyen gyakorlati szupervíziós

munkájában kompetensen alkalmazni.


Dobák M.: Szervezeti formák és vezetés. KJK. Budapest, 1998

Guiot J.M.: Szervezetek és magatartásuk. KJK. Budapest, 1984

Klein S.: Vezetés- és szervezetpszichológia. Edge 2000 Kft.

Ajánlott irodalom:

Goleman, D., Boyatzis, R., McKee, A. (2003): A természetes vezető. Vince Kiadó, Budapest

Bakacsi, Gy.(2004): Szervezeti magatartás és vezetés. Aula Kiadó Kft Budapest.

TKSZ 3211 Etika és jog a szupervízióban


dr. Nemes Éva


L: 0 + 12

Kredit:

1


-


Madai Krisztina

Malatinszky Judit


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

II.


Gyakorlati jegy


A kurzus célja egyrészt általános jogi ismeretek átadása, valamint a szupervízió etikai aspektusainak és jogi vonzatainak

megvilágítása a hallgatók előtt.


A hallgató áttekintést kap a hazai jogrend és jogszabályi hierarchia főbb aspektusairól, illetve a jogérvényesítési

eljárásokról, valamint a szerződés megkötéséhez szükséges alapismeretekről. Sajátélményű esetfeldolgozás segítségével

megvilágításra kerülnek a szupervízió etikai aspektusai és jogi vonzatai a hallgatók előtt. A szupervíziós folyamatok

mindenkori szabályozásának megismerése.

Főbb témakörök:

Etikai alapfogalmak - Jog, erkölcs, vallás, etika

A jog társadalmi funkciói, jogrendszerek, a jog érvényesülése

Jogképesség. Cselekvőképesség. Vétőképesség.

Jogi eljárások (polgári, büntető, államigazgatási)

A szerződés.

Az érték és érdek konfliktusainak felismerése

Az etikailag „morális” és „immorális” cselekedetek közötti határok

A segítés és a segítő etikája

A szupervíziós folyamat etikai aspektusai

Etikai alapelvek, vonzat, dilemma, konfliktus a szupervízióban

Titoktartás

Legfontosabb etikai és jogi kérdések, problémák a szupervízióban.


A szupervizor jelölt legyen képes a szupervíziós folyamatban felismerni az etikai vonulatokat, ezeket a szakma

szabályainak megfelelő keretben tartani, etikai dilemmák, konfliktusok esetén megfontoltan kísérni a folyamatot.


Hege, M. (1996): Etika és szupervízió. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós

irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján

Hege, M. (1996): Az absztinencia vagy a hitelesség tanácsadási normája a szupervízióban. In: Norbert Lippenmeier

(szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján.

Ajánlott irodalom:

Comte-Sponville, A. (2005): Kis könyv nagy erényekről. Osiris Kiadó, Budapest

Lányi, A, Jakab, Gy. (2004): Erkölcsi esettanulmányok. Független Pedagógiai Intézet, Budapest

Nyíri, T. (1994): Alapvető etika. Szent István Társulat, Budapest.

TKSZ 3311 Intervenciós technikák a szupervízióban 1.


dr. Nemes Éva


L: 0 + 12

Kredit:

2


-


Majsai Hideg Tünde


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

II.


gyakorlati jegy


A kurzus legfontosabb célja a tárgy keretében a szupervíziós munkában használható intervenciós eszközöket, módszertani

eszköztárat adni a hallgatók kezébe.


A két féléves gyakorlati tárgyban a hallgatók több pszichológiai, terápiás irányzat (analitikus megközelítés, pszichodráma,

fókusz, családterápia) beavatkozási lehetőségeivel, intervenciós eszköztárával ismerkednek meg. Ízelítőt kapnak az adott

irányzat alkalmazási lehetőségeiből, az alkalmazás mikéntjéből. Saját élményű kiscsoportos munkában próbálhatják ki az

adott pszichológiai irányzat egy-egy intervenciós eszközének szupervízióban való használhatóságát, az alkalmazás

módjait, feltételeit.

Főbb témakörök:

Pszichodramatikus eszközök alkalmazása a szupervízióban

Alkalmazott szerepelmélet – szerepek és metaszerepek, szerepcsere, szerepkapcsolatok ábrázolása, szerepelemzés, a

társas mező ábrázolási módjai

Szociometriai módszerek: személyközi kapcsolatok, a szociometriai módszerek alkalmazhatósága a szupervízióban


Kreatív eszközök (rajz, fotó, gyurma, stb.) használata

Gendlin-féle fókuszolás

Analitikus megközelítés alkalmazása a szupervízióban – áttétel, viszontáttétel, párhuzamos történések

A családterápia módszertani eszköztára, rendszerszemlélete, kérdéstípusai, ezek alkalmazhatósága a szupervízióban.


A szupervizor jelölt sajátítsa el a bemutatott irányzatok alapelvét, és működési alaplépéseit. Legyen képes az adott

módszer egyes elemeit önállóan, szupervíziós technikaként alkalmazni.












Ajánlott irodalom:






Bagdy, E. (2000): Fejlődéslélektan az életfolyamaton át. Pszichoterápia, IX/4.

Bettelheim, B. (1988): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest

Ranschburg, J. (1984): Szeretet, erkölcs autonómia. Gondolat, Budapest.

TKSZ 3411 Önreflektív team 1.


dr. Nemes Éva


L: 0 + 4

Kredit:

1


-


dr. Nemes Éva

Szarka Attila


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

II.


gyakorlati jegy


Az önreflektív csoport célja a képzés benyomásainak, élményeinek reflektív feldolgozása és a kollegiális, team-en belüli

együttműködés megtapasztalása.


A kurzus tulajdonképpen saját élményű csoport, amelyben a képződés folyamatának élményei kerülnek feldolgozásra. A

fő hangsúly a reflexió – önreflexió technikájának készségszintű elsajátítására kerül. A hallgatók a II., III., IV. félév

sajátélményű nagy, közép- és kiscsoportos munkáira reflektálnak, gyakorlatot szerezve az önreflexió – reflexió

használatában különböző mélységi szinteken. Tapasztalatot szereznek különböző méretű csoportokban a csoport

működési szintjének megfelelő reflektálási mélység adekvát használatában is.


Aktív részvétel. A hallgató készségszinten sajátítsa el a reflexió – önreflexió technikáját, tudja azt adekvátan alkalmazni

szupervizori munkájában.


-

Ajánlott irodalom:

-

TKSZ 4111 Tanulmányi szupervízió 1.


dr. Nemes Éva


L: 0 + 0

Kredit:

2


-



kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

II.


gyakorlati jegy


Saját élményű szupervízió vezetési gyakorlat. A szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az elméleti ismeretek

gyakorlati alkalmazása a hallgatók által szervezett és vezetett szupervíziós folyamatokban.


Csoporthelyzetben a hallgató tanulmányi szupervíziós folyamatot szervez és vezet, felhasználva és a gyakorlatban

alkalmazva megszerzett elméleti tudását. A hallgató feladata a szupervíziós folyamat egészének szervezése és végigvitele

– akvizíció, kapcsolatfelvétel, szerződéskötés, a folyamat nyitása, vezetése és zárása, feed back.


Csoportos szupervíziós folyamat vezetése. A csoportos tanulmányi szupervízió csoportlétszáma min. 5, max. 7 fő. A

folyamat min. hossza 7 ülés (1 ülés 90 perc).





IV.

Ajánlott irodalom:

Berne, E. (1984): Emberi játszmák. Háttér Kiadó, Budapest

Casement, P. (1999): Páciensektől tanulva. Animula Kiadó, Budapest

Járó, K. (1999): Játszmák nélkül. Helikon Kiadó, Budapest.

TKSZ 4211 Csoportos tanszupervízió 1.


dr. Nemes Éva


L: 0 + 28

Kredit:

2


-


dr. Nemes Éva

Szarka Attila

Majoros István

Marosszéki Emese


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

II.


gyakorlati jegy


A csoportos szupervízió saját élményű megtapasztalása, a szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az elméleti

ismeretek gyakorlati alkalmazása során a szakmai alapfogások átbeszélése.


A kurzus három féléve alatt a hallgatók szupervíziós csoporthelyzetben a szupervizor szakma elsajátítása során felmerülő

személyes tanulási kérdéseiket dolgozzák fel. Saját élményben tapasztalják meg a szakma alapelveit és működési normáit

- a tanszupervízió a szupervízó munkamódjának megfelelően tanulást, fejlődést, személyes hatékonyság növekedést

szolgál, egy szerződésen alapuló, a saját szakmai tapasztalatokból kiinduló és mindig oda visszacsatoló folyamat

keretében. Lényegi eleme, fő működésmódja az önreflexió, a szupervizor reflektív jelenléte. Módszereiben eklektikus, az

önreflektív munka szolgálatában a pszichológiai irányzatok tárházából válogat, és alkalmazza egy-egy módszer elemeit. A

szakmai működést vizsgálja a szerep – szervezet vagy intézmény – szakma kontextusában. A hallgatók a tanszupervíziós

csoportmunkában tanulmányi szupervíziójukkal kapcsolatos kérdéseiket, nehézségeiket, szakmai dilemmáikat

dolgozhatják fel, a tanszupervízió a II., III. és IV. félévben végig kíséri tanulmányi szupervíziós munkájukat.


Aktív és folyamatos részvétel. A hallgató készségszinten sajátítsa el az önreflexió és reflexió képességét, tegyen szert

jártasságra a szupervíziós esetfeldolgozás munkamódjaiban. A gyakorlati tapasztalatokat képes legyen integrálni saját

tanulmányi szupervíziós munkájában.


-

Ajánlott irodalom:

-



dr. Nemes Éva


L: 12 + 0

Kredit:

4


-


dr. Nemes Éva

Muzsnai Márta


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

III.


Írásbeli


dolgozat










III. félév: a szupervíziós folyamat feldolgozási szakasza. A feldolgozás során két szinten folyik a munka. Egyrészt

végiggondoljuk, hogy mit jelent az a kijelentés, hogy a módszertani eszközök kiválasztásánál a behozott téma, az eset

maga a meghatározó szempont. Az esethozó kérdése szabja meg, hogy milyen kérdésfajtákat, milyen módszertani

elemeket választunk szupervizorként a behozott téma jobb megértéséhez. A másik szint a szupervizorban zajló belső

munka, a saját megérintődéseit megérteni, intervencióvá alakítani segítő belső dialógus. A belső dialógus

tanulmányozásához elengedhetetlen a külső megfigyelő pozíciója, attitűdje, tartása.












Salgótarján 75-88








Ajánlott irodalom:









dr. Nemes Éva


L: 12 + 0

Kredit:

4


-


dr. Nemes Éva

Szarka Attila


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

III.


Írásbeli


dolgozat











III. félév: Reflexió és visszacsatolás a szupervízióban

A reflexió és a visszacsatolás definíciója

A reflexió neurobiológiája

Érzelmek szerepe, helye a szupervíziós folyamatokban

Empátia és azonosulás

Érzelmi intelligencia

A visszacsatolás adásának és elfogadásának kiindulási pontjai és szabályai

A visszacsatolás értéke

Mit nem hívunk visszacsatolásnak?











Ajánlott irodalom:












TKSZ 2429 Módszertani integráció a szupervízióban 2.


dr. Nemes Éva


L: 12 + 0

Kredit:

4


-


Muzsnai Márta

Marosszéki Emese


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

III.


Szigorlat/beadandó

dolgozat + szóbeli

vizsga


A kurzus célja, hogy a szupervizor-jelölt helyesen tudja alkalmazni a szupervízióban az általa ismert, és esetleg más

kontextusban már biztonságosan használt intervenciós eszközöket.


A kurzus leírása: Az Intervenciós technikák felhasználása a szupervízióban c. két féléves gyakorlati tárgyban a hallgatók megismerkednek

az analitikus megközelítés, a pszichodráma és a Gendlin-i fókuszolás beavatkozási lehetőségeivel. A módszertani

integráció kurzusa arra a kérdésre keresi a választ, hogy a megismert, vagy már előzőleg elsajátított, alkalmazott

technikák hogyan állíthatók a szupervízió szolgálatába? A hallgatók egymást facilitálva összeállítják saját, eddigi

tanulmányaikra, tapasztalataikra épülő módszertani tárházukat, és az oktatók irányításával, sajátélményű kiscsoportos

munkában kipróbálják azok szupervíziós alkalmazási lehetőségeit.

Főbb témakörök:

Módszertani elem fogalma

Módszertani eklekticizmus és a szupervízió

A módszertani elemek mint az önreflexió elősegítésének eszközei

A hallgatók módszertani tárháza

A módszertani elemek alkalmazásának lehetőségei

Dramatikus és analitikus módszertani elemek helyzetgyakorlatokban

A szociometriai módszerek alkalmazhatósága a szupervízióban


Kreatív elemek alkalmazása a szupervízióban


A különböző intervenciós technikák szupervíziós alkalmazásának elméleti és gyakorlati elsajátítása. Az integrált

ismereteket a hallgató képes legyen gyakorlati szupervíziós munkájában kompetensen alkalmazni.












Ajánlott irodalom:






Bettelheim, B. (1988): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest.

TKSZ 2529 Szupervízió az intézményben és szervezeti kultúra 2.


dr. Nemes Éva


L: 12 + 0

Kredit:

4


-


Madai Krisztina

Kertai – Kiss Ildikó


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

III.


Szigorlat, beadandó

10 old. esszé és

szóbeli


A kurzus célja a hallgatók megismertetése a szupervizori működéshez nélkülözhetetlen szervezeti ismeretekkel.


A szupervízió mai gyakorlatában az egyik legelterjedtebb működésmód a szervezeti, intézményi szupervízió, team-

szupervízió és coaching. Melyek a szupervizor számára nélkülözhetetlen szervezetről, intézményről szóló ismeretek? Mik

a team-munka sajátosságai? Hogyan ragadhatók meg a hatalom és a hierarchia kérdései? Hol húzódik a határ a

szupervízió és a szervezetfejlesztés között? A kurzus folyamán a szervezeti kultúráról, a szervezetek formáiról, működési

módjairól elhangzó elméleti ismereteket a hallgatók saját eddigi szervezeti tapasztalataikból kiindulva, arra reflektálva

integrálják.

Főbb témakörök:

A szervezet és az intézmény fogalma, hasonlóságok és különbségek

A szervezet mint rendszer

A szervezeti kultúra fogalma, típusai (Charles Handy), a közvetlen megfigyelés számára hozzáférhető kategóriái

A szervezetek működését jellemző és befolyásoló tényezők

A formális és informális szervezeti struktúra jellemzői, funkciói

Egyén és szervezet

Hatalom és hierarchia szervezeten belüli megjelenési formái, főbb kérdései

A team munka sajátosságai

Szervezeti szupervízió, team szupervízió keretei, sajátosságai, lehetőségei, hasonlóságai és különbözőségei

A szupervizor mint a szupervizált rendszerének új eleme

Vezetési stílusok, módszerek.


A szupervizor-jelölt sajátítsa el azokat az ismereteket, amelyekkel kompetens módon képes belépni és beavatkozni a

szervezeti, intézményi folyamatokba. Az integrált ismereteket a hallgató képes legyen gyakorlati szupervíziós

munkájában kompetensen alkalmazni.


Dobák M.: Szervezeti formák és vezetés. KJK. Budapest, 1998

Guiot J.M.: Szervezetek és magatartásuk. KJK. Budapest, 1984

Klein S.: Vezetés- és szervezetpszichológia. Edge 2000 Kft.

Ajánlott irodalom:

Goleman, D., Boyatzis, R., McKee, A. (2003): A természetes vezető. Vince Kiadó, Budapest

Bakacsi, Gy.(2004): Szervezeti magatartás és vezetés. Aula Kiadó Kft Budapest.

TKSZ 3511 A szupervízió beilleszthetősége az alkalmazás különböző területein


dr. Nemes Éva


L: 0 + 12

Kredit:

1


-


dr. Nemes Éva

Szarka Attila


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

III.


gyakorlati jegy


A szupervízió alkalmazási terepeinek, területeinek bemutatása.


Történetileg a szupervízió a szociális munka területéről indult, és egy évszázados fejlődése során önálló funkcióként, majd

módszerként, a trendet tekintve önálló szakmaként a munkatevékenység szinte valamennyi terepére eljutott. A tárgy arra a

kérdésre keresi a választ, hogy az alkalmazás terepe mennyiben, mely pontokon befolyásolási tényező, hogyan hat a

szupervízió működésére. Mire kell felkészülnie, mit kell figyelembe vennie a szupervizornak, ha egy-egy adott területen

tart szupervíziót?

Főbb témakörök:

Történeti bevezető

A szupervízió főbb terep-területei

A terepek dinamikai jellemzői

Igények, elvárások, működési jellegzetességek

A különböző terepjellegzetességek hatása a szupervíziós munkára

A szupervizor kompetencia határai


A hallgató legyen képes áttekinteni az alkalmazás különböző területeit és tudjon bánni a hasonlóságokkal,

különbözőségekkel. A szupervíziót tudja rugalmasan illeszteni az adott terep sajátosságaihoz.


Berger, P.(1996): A szupervízió megtanulása. In: Supervisio Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer,

N.Supervizio Hungarica.

Ajánlott irodalom:

Edding, C. (1996): Vezetői tanácsadás termelőüzemekben és szociális intézményekben. Jellegzetességek és

követelményeik a tanácsadó szempontjából. In: Supervisio Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio

Hungarica

Sievers, B. (1996): Nem minden szervezet olyan, mint az egyház! (Avagy: a vezetési hierarchia egészen alul

kezdődik.) In: Supervisio Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio Hungarica

Gotthard-Lorenz, A. (1996): Az ifjúsági Hivatalban dolgozó szociális munkások szupervíziója. In: Supervisio

Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio Hungarica

TKSZ 3321 Intervenciós technikák a szupervízióban 2.


dr. Nemes Éva


L: 0 + 12

Kredit:

2


-


dr. Berényi Rita

Horváth Ivett


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

III.


gyakorlati jegy


A kurzus legfontosabb célja a tárgy keretében a szupervíziós munkában használható intervenciós eszközöket, módszertani

eszköztárat adni a hallgatók kezébe.


A két féléves gyakorlati tárgyban a hallgatók több pszichológiai, terápiás irányzat (analitikus megközelítés, pszichodráma,

fókusz, családterápia) beavatkozási lehetőségeivel, intervenciós eszköztárával ismerkednek meg. Ízelítőt kapnak az adott

irányzat alkalmazási lehetőségeiből, az alkalmazás mikéntjéből. Saját élményű kiscsoportos munkában próbálhatják ki az

adott pszichológiai irányzat egy-egy intervenciós eszközének szupervízióban való használhatóságát, az alkalmazás

módjait, feltételeit.

Főbb témakörök:

Pszichodramatikus eszközök alkalmazása a szupervízióban

Alkalmazott szerepelmélet – szerepek és metaszerepek, szerepcsere, szerepkapcsolatok ábrázolása, szerepelemzés, a

társas mező ábrázolási módjai

Szociometriai módszerek: személyközi kapcsolatok, a szociometriai módszerek alkalmazhatósága a szupervízióban


Kreatív eszközök (rajz, fotó, gyurma, stb.) használata

Gendlin-féle fókuszolás

Analitikus megközelítés alkalmazása a szupervízióban – áttétel, viszontáttétel, párhuzamos történések

A családterápia módszertani eszköztára, rendszerszemlélete, kérdéstípusai, ezek alkalmazhatósága a szupervízióban.


A szupervizor jelölt sajátítsa el a bemutatott irányzatok alapelvét, és működési alaplépéseit. Legyen képes az adott

módszer egyes elemeit önállóan, szupervíziós technikaként alkalmazni.












Ajánlott irodalom:






Bagdy, E. (2000): Fejlődéslélektan az életfolyamaton át. Pszichoterápia, IX/4.

Bettelheim, B. (1988): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest

Ranschburg, J. (1984): Szeretet, erkölcs autonómia. Gondolat, Budapest.



dr. Nemes Éva


L: 0 + 4

Kredit:

1


-


dr. Nemes Éva

Szarka Attila


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

III.


gyakorlati jegy














-

Ajánlott irodalom:

-



dr. Nemes Éva


L: 0 + 0

Kredit:

2


-



kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

III.


gyakorlati jegy



gyakorlati alkalmazása a hallgatók által vezetett szupervíziós folyamatokban.


Egyéni helyzetben a hallgató tanulmányi szupervíziós folyamatot vezet, felhasználva és a gyakorlatban alkalmazva

megszerzett elméleti tudását. A hallgató feladata a szupervíziós folyamat egészének szervezése és végigvitele – akvizíció,

kapcsolatfelvétel, szerződéskötés, a folyamat nyitása, vezetése és zárása, feed back.


Egy egyéni szupervíziós folyamat vezetése. Az egyéni tanulmányi szupervíziós folyamat min. hossza 5× 60 perc.

Félév végére a hallgatók jegyzőkönyvet készítenek az általuk vezetett tanulmányi szupervíziós folyamatról megadott

szempontok alapján.



Ajánlott irodalom:




TKSZ 4311 Egyéni tanszupervizió 1.


dr. Nemes Éva


L: 0 + 7

Kredit:

2


-


dr. Nemes Éva

Szarka Attila

Majoros István

Wiesner Erzsébet

Marosszéki Emese


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

III.


gyakorlati jegy


Az egyéni szupervíziós folyamat saját élményű megtapasztalása, a szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az

elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása során a szakmai alapfogások átbeszélése. A kurzus további célja a hallgatók

tanulmányi szupervíziós folyamatának, az általuk vezetett szupervíziónak nyomon kísérése, szakmai támogatása.


Diádikus helyzet, amely lehetővé teszi a mélyebb, személyes tanulási kérdések átbeszélését. A kurzus két féléve alatt a

hallgatók egyéni szupervíziós sajátélményben a szupervizor szakma elsajátítása során felmerülő személyes tanulási

kérdéseiket dolgozzák fel. Saját élményben tapasztalják meg a szakma alapelveit és működési normáit - a tanszupervízió a

szupervízó munkamódjának megfelelően tanulást, fejlődést, személyes hatékonyság növekedést szolgál, egy szerződésen

alapuló, a saját szakmai tapasztalatokból kiinduló és mindig oda visszacsatoló folyamat keretében. Lényegi eleme, fő

működésmódja az önreflexió, a szupervizor reflektív jelenléte. A hallgatók az egyéni tanszupervíziós munkában

tanulmányi szupervíziójukkal kapcsolatos kérdéseiket, nehézségeiket, szakmai dilemmáikat dolgozhatják fel, a

tanszupervízió a III. és IV. félévben végig kíséri tanulmányi szupervíziós munkájukat.


aktív részvétel, pontos jelenlét. A hallgató készségszinten sajátítsa el az önreflexió és reflexió képességét, tegyen szert

jártasságra az egyéni szupervíziós esetfeldolgozás munkamódjában. A gyakorlati tapasztalatokat képes legyen integrálni

saját tanulmányi szupervíziós munkájába.


-

Ajánlott irodalom:

-



dr. Nemes Éva


L: 0 + 0

Kredit:

2


-



kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

III.


gyakorlati jegy



gyakorlati alkalmazása a hallgatók által vezetett szupervíziós folyamatokban.














IV.

Ajánlott irodalom:




TKSZ 4221 Csoportos tanszupervizió 2.


dr. Nemes Éva


L: 0 + 28

Kredit:

2


-


dr. Nemes Éva

Szarka Attila

Marosszéki Emese


kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

III.


gyakorlati jegy



















-

Ajánlott irodalom:

-



dr. Nemes Éva


L: 12 + 0

Kredit:

4


-


dr. Nemes Éva

Szarka Attila


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

IV.


Írásbeli


dolgozat










IV. félév: a szupervíziós folyamat záró, befejező, összegző szakasza. Nagyon fontos, hogy minden esetben három szintű

legyen a szupervíziós folyamat lezárása. A három szint: a személyes tanulás szintje, az együttműködés, a kapcsolatok

szintje – egymással, a szupervizorral -, és a szakmai tanulás, az esetek kapcsán levont, általános érvényű tanulságok

szintje. Megvizsgálunk néhány zárás közben lehetséges nehéz helyzetet is. Mit tegyünk, ha a zárókörben „robban a

bomba”?, azaz, erős indulati reakciókat kiváltó közléssel búcsúzik valaki, egy olyan pillanatban, amikor az érintettek már

nem reagálhatnak. Helyzetgyakorlatok során kipróbáljuk a lehetséges szupervizori „kezelési” módokat.












Salgótarján 75-88








Ajánlott irodalom:









dr. Nemes Éva


L: 16 + 0

Kredit:

4


-


dr. Nemes Éva

Szarka Attila


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

IV.


Írásbeli


dolgozat











IV. félév: A változás, krízis és a szupervízió

A reziliencia jelensége

Tudatos és tudattalan folyamataink szerepe a döntéshozatalban

A szupervízió helye a krízisek kezelésében

A krízisek szerepe az ember életében – Erikson modellje

A szupervízió, mint liminális tér

A másodfokú változás folyamatainak elősegítése a szupervízióban.











Ajánlott irodalom:












TKSZ 1521 Csoportdinamikai alapismeretek 2.


dr. Nemes Éva


L: 0 + 12

Kredit:

3


-


dr. Nemes Éva


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

IV.


Gyakorlati jegy


A cél a szupervizor jelölteket rendszerezett ismeretanyag birtokába juttatni a csoportdinamika tárgyköréből. A

csoportlélektani, szociálpszichológiai ismeretek alkalmazott pszichológiai szempontú értelmezése, azok elméleti

tisztázása, valamint alkalmazásuk módja a gyakorlatban. A csoportdinamika elméletének és gyakorlati alkalmazásának

összekapcsolása, a dinamika „leolvasása” készségének kialakítása segítségével.


A kurzus értelmezi, és összefüggésbe állítja a jellemző társadalom- és csoportlélektani jelenségeket, dinamikákat. Az

elméleti anyag és csoportanalitikus módszerrel dolgozó csoportmunka eredményeinek integrációja történik saját élményen

keresztül. A saját képzési csoport tapasztalataiból, dinamikájából kiindulva, helyzetgyakorlatokon és szabad interakciós

csoportos munkatapasztalaton keresztül reflexiós kiscsoportos munkamódban dolgozza fel és integrálja a kurzus a

szupervíziós csoportok vezetéséhez szükséges alapvető csoportdinamikai ismereteket.

Főbb témakörök:

A csoportdinamika kialakulása és elméleti bázisai

A csoportdinamika alapfogalmai, összefüggései;

A csoport definíciója, formái, jellegzetességeik, A csoportfolyamat szakaszai;

A csoportok vizsgálatának síkjai – vertikális, horizontális metszet

Csoportnormák; csoportszerepek; legfőbb konfliktustípusok

Krízis, fordulópontok, konfliktus dinamikája

Hatalom, versengés, kooperáció dinamikája csoportban.

Vezető/vezetők – csoporttagok viszonya és annak hatása a dinamikára

A csoportmunkát segítő és gátló folyamatok

Ellenállás, destruktív folyamatok, Raoul Schindler csoportdinamikai modellje

Csoportdinamikai tér-dimenziók , A csoportkompetenciák


A szupervizor jelölt jól tájékozódjon az ismeretanyagban, ismerje fel és tudja használni a gyakorlati munkában a

csoportdinamika elemeit.


König, O., Schattenhofer, K. (2010): Bevezetés a csoportdinamikába.

Ajánlott irodalom:



Mérei, F.: Közösségek rejtett hálózata, Bp. Osiris 2004.

Csepeli, Gy.: Szociálpszichológia, Bp. Osiris, 2006.

Irvin D. Yalom: A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata, Bp., Animula,

J.& N. Simington: W. Bion klinikai munkássága, Bp, Animula, 1999.

Foulkes,S.H. A csoportanalitikus pszichoterápia módszere és elvei. Bp.,Animula,1999.

Mérei,F.,A pár és a csoport. Csoportdinamikai kísérletek gyermekeken, in :Társ és csoport, Budapest, Akadémiai

K.,1989, 45-49.

Mérei, F.,Az együttes élmény. Társadalomlélektani kísérlet gyermekeken, in: Társ és csoport, i.m., 29-44.

Buda, B. (1979): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei MRT Szakkönyvtára, 2. Kiad. Bp.


TKSZ 3611 A szupervíziós folyamat zárása


dr. Nemes Éva


L: 0 + 16

Kredit:

1


-


dr. Nemes Éva

Szarka Attila

Madai Krisztina

Marosszéki Emese


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

IV.


gyakorlati jegy


Gyakorlati ismeretek szerzése a szupervíziós folyamat zárásának jellemzőiről, saját élményű csoportmunkák

feldolgozásán keresztül.


A kurzus a szupervíziós csoportmunka záró szakaszának jellegzetességeibe vezeti be a hallgatókat. Az első egység

elméleti ismereteket ad át, a továbbiakban gyakorlati, saját élményű tapasztalatokat szereznek a csoportos munka

zárásáról, a csoportzárás, elköszönés szabályairól.

Főbb témakörök:

A csoportmunka záró szakaszának jellegzetességei,

Gyász, búcsú kezelési technikái csoportmunkában

A csoportvezető kompetenciái.

Záró gyakorlatok


-


-

Ajánlott irodalom:



TKSZ 3711 A hivatásszemélyiség önmenedzselése, stresszkezelés


Dr. Bagdy Emőke


L: 0 + 16

Kredit:

1


-


Marosszéki Emese


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

IV.


gyakorlati jegy


A szupervízió alkalmazásában a személyiség munkaeszközként funkcionál. Az alkalmassági felkészítés nem csupán a

módszerbeli technikák és munkalépések elsajátítását kívánja meg, hanem a szakember személyiségének pallérozását,

önvédelmi és önerősítő stratégiáinak kialakítását is. A tantárgy a self management keretében olyan pszichológiai

stresszkezelő eszközök használatára és un. vitalitás generátorok alkalmazására tanítja meg a szakembereket,

amelyekkel saját, a kapcsolatkezelésből előadódó feszültségeit, kifáradását és lelki problémáit önmaga „kezelni”

tudja.


Asszertivitás-tréning, a szocializált önérvényesítés optimális kommunikációs módjai

Aktív és passzív relaxációs eljárások, a szorongás csökkentésének gyors módszerei,

Az imaginatív és meditatív utak felhasználása az önszabályozásban,

A jobb agyféltekei pszichikus kapacitás felhasználása

Motiváció újraépítés, újra energizálás

Pszichogimnasztika, légzéskontrollal önszabályozás,

Vegetativ folyamatok korrekciója, autogén tréning


Az előadások elméleti anyagain és a saját élményű megtapasztaláson keresztül a hallgatók sajátítsák el a bemutatott

stresszkezelési, asszertív önérvényesítési stb. technikák használatát, képesek legyenek azok alkalmazására saját

hivatásszemélyiségük gondozásában.


Bagdy, E. /2000/: Pszichofitness. Animula Kiadó, Budapest.

Ajánlott irodalom:

Kállai, J., Varga, J., Oláh, A. /2007/:Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina Kiadó, Budapest.

Kulcsár, Zs. /1998/ Egészségpszichológia. Medicina Kiadó, Budapest.

TKSZ 3811 Szakdolgozati konzultáció


dr. Nemes Éva


L: 0 + 4

Kredit:

1


-


dr. Nemes Éva

Szarka Attila

Marosszéki Emese

Madai Krisztina


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

IV.


gyakorlati jegy


A szakdolgozat formai, tartalmi követelményeinek ismertetése, segítségnyújtás a szakdolgozati témaválasztásban. A

kurzus célja a hallgatók személyre szabott, érdeklődési területüknek, irányultságuknak megfelelő szakdolgozati

témaválasztásának elősegítése.


A szakdolgozat színvonalas elkészítéséhez nélkülözhetetlen ismeretek – a szakdolgozat formai, tartalmi követelményei –

átadása, segítségnyújtás a hallgató felkészültségének, személyes érdeklődésének legmegfelelőbb téma kiválasztásában. A

csoportos szakdolgozati konzultáció után a hallgatók 2× 2 óra egyéni konzultációt folytatnak témavezetőjükkel.

Főbb témakörök - A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei, a szakirodalmi hivatkozások jelzésének szabályai, a

témavezetés folyamata, az opponensi értékelés szempontrendszere.


Aktív jelenlét, a hallgatók szerezzenek meg minden releváns információt szakdolgozatuk megírásához.


Umberto Eco (2003): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz Kiadó, Budapest

Ajánlott irodalom:

A témavezetők ajánlása szerint

http::// szakdolgozat.lap.hu



dr. Nemes Éva


L: 0 + 8

Kredit:

1


-


dr. Nemes Éva

Szarka Attila


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

IV.


gyakorlati jegy














-

Ajánlott irodalom:

-



dr. Nemes Éva


L: 0 + 0

Kredit:

2


-



kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

IV.


gyakorlati jegy


a szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása a hallgatók által vezetett

szupervíziós folyamatokban.














IV.

Ajánlott irodalom:




TKSZ 4321 Egyéni tanszupervizió 2.


dr. Nemes Éva


L: 0 + 7

Kredit:

2


-


dr. Nemes Éva

Szarka Attila

Majoros István

Wiesner Erzsébet

Marosszéki Emese


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

IV.


gyakorlati jegy


Az egyéni szupervíziós folyamat saját élményű megtapasztalása, a szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az

elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása során a szakmai alapfogások átbeszélése. A kurzus további célja a hallgatók

tanulmányi szupervíziós folyamatának, az általuk vezetett szupervíziónak nyomon kísérése, szakmai támogatása.


Diádikus helyzet, amely lehetővé teszi a mélyebb, személyes tanulási kérdések átbeszélését. A kurzus két féléve alatt a

hallgatók egyéni szupervíziós sajátélményben a szupervizor szakma elsajátítása során felmerülő személyes tanulási

kérdéseiket dolgozzák fel. Saját élményben tapasztalják meg a szakma alapelveit és működési normáit - a tanszupervízió a

szupervízó munkamódjának megfelelően tanulást, fejlődést, személyes hatékonyság növekedést szolgál, egy szerződésen

alapuló, a saját szakmai tapasztalatokból kiinduló és mindig oda visszacsatoló folyamat keretében. Lényegi eleme, fő

működésmódja az önreflexió, a szupervizor reflektív jelenléte. A hallgatók az egyéni tanszupervíziós munkában

tanulmányi szupervíziójukkal kapcsolatos kérdéseiket, nehézségeiket, szakmai dilemmáikat dolgozhatják fel, a

tanszupervízió a III. és IV. félévben végig kíséri tanulmányi szupervíziós munkájukat.


aktív részvétel, pontos jelenlét. A hallgató készségszinten sajátítsa el az önreflexió és reflexió képességét, tegyen szert

jártasságra az egyéni szupervíziós esetfeldolgozás munkamódjában. A gyakorlati tapasztalatokat képes legyen integrálni

saját tanulmányi szupervíziós munkájába.


-

Ajánlott irodalom:

-

TKSZ 4231 Csoportos tanszupervizió 3.


dr. Nemes Éva


L: 0 + 28

Kredit:

2


-


dr. Nemes Éva

Szarka Attila

Marosszéki Emese

Wiesner Erzsébet


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

IV.


gyakorlati jegy



















-

Ajánlott irodalom:

-

TKSZ 4411 Tanszuperviziós evaluáció


dr. Nemes Éva


L: 0 + 8

Kredit:

1


-


dr. Nemes Éva

Szarka Attila

Majoros István


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

IV.


gyakorlati jegy


A szupervizor jártasság és készség elsajátítási gyakorlatának önreflexiós feldolgozása, a gyakorlatban, a hallgatók által

vezetett szupervíziós folyamatokban alkalmazott-megtapasztalt elméleti ismeretek összefoglalása, tudatosítása.


Az egyéni (SUP-25) és csoporthelyzetben (SUP-16, 27, 33) a képzés 3 félévében a hallgató által vezetett szupervíziós

folyamatok és a 3 féléves tanszupervíziós folyamatok összefoglalása, az egyéni tapasztalatok és az alkalmazott elméleti

ismeretek megosztása, tudatosítása, feldolgozása. A hallgatók forgásos rendszerben, akvárium helyzetben csoportos

szupervíziót tartanak, bemutatva a képzés folyamán elsajátított készségeiket. A folyamatot videóra véve a felvétel

elemzésén keresztül a hallgatók lehetőséget kapnak a reflexió és önreflexió egy új szintjének megtapasztalására, a

tapasztalatok integrálására szupervizori munkájukba.


Aktív jelenlét. A hallgató váljon képessé a három félév tanulmányi és tanszupervíziós sajátélményű tapasztalatainak

önreflektív feldolgozására.


-

Ajánlott irodalom:

-

TKSZ 5198 Szakdolgozat


dr. Nemes Éva


L: 0 + 0

Kredit:

10


-



kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

IV.


Zv


A saját, szupervizori munkából egy konkrét helyzet vagy eset bemutatása.


1/3-a elmélet, 1/3-a saját szupervizori munka bemutatása, 1/3-a reflexió a kiválasztott témára és a bemutatott

ülésrészletre-részletekre.

Terjedelme: minimum 40 oldal.


Az oklevél elnyeréséhez a záróvizsga előtt a benyújtott szakdolgozatban a hallgatónak tanúsítania kell, hogy

tanulmányaira támaszkodva, a szakirodalom feldolgozásával képes a tanult ismeretanyag önálló alkalmazására és jártas

hazai és nemzetközi szakirodalomban. A szakdolgozat a saját, gyakorlati szupervizori munka feldolgozásán alapul.

A szakdolgozatnak tartalmaznia kell az empirikus munka tárgyát képező szupervizori tevékenység elméleti kérdéseinek

alapos szakirodalom feldolgozását is.


A témához kapcsolódó irodalmak.

Ajánlott irodalom:

TKSZ 5199 Záróvizsga


dr. Nemes Éva


L: 0 + 0

Kredit:

0


-



kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

IV.


Zv


Államvizsgára az a hallgató bocsátható, aki:

a.) megfelelő szakmai előképzettséggel

b.) megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik, és

c.) teljesítette az államvizsgára való jelentkezés feltételeit;

a kötelező tanegységeket,

az előírt két komplex szigorlatot,

gyakorlati jegyekkel igazolja, hogy a képzés során előírt gyakorlatokat és a csatlakozó követelményeket teljesítette,

valamennyi tanegységben érvényes aláírással kell rendelkeznie.



A záróvizsgára bocsátás feltétele olyan szakdolgozat készítése, amely gyakorlati szupervíziós munka illetve esetmunka

feldolgozásán alapul. A szakdolgozatot egy opponens minősíti. Az opponens által elfogadott szakdolgozat alapján

bocsátható a hallgató záróvizsgára.

a.) gyakorlati vizsga

A szakdolgozatban prezentált szupervizori működés diszkussziója, indoklása és megvédése, amelynek alapján a hallgató a

gyakorlati jegyet kapja.

b.) Elméleti záróvizsga

Szóbeli számot adás a szakdolgozatban foglalt szakmai kérdéskör teljes elméleti hátterére vonatkozó tudásról. A vizsgázó

a szóbeli teljesítmény alapján elméleti záróvizsga-jegyet kap.

Az összesített minősítést az alábbi teljesítmények középarányából alakítjuk ki.

1.1 A tanulmányok során letett 3 szigorlat jegye

2.1 A szakdolgozat eredménye

3.1 A gyakorlati szakvizsga eredménye


Ajánlott irodalom:

Documents

Tantárgyi tematikák Szupervizor szakirányú …...Mi tartozik a szupervíziós szetting körébe? Mik a feldolgozási, lezárási szakasz jellemzői? A tárgy négy féléves, így