16
S zeretet A ROMÁNIAI MAGYAR BAPTISTÁK LAPJA – ÚJ SOROZAT: XXIII. ÉVF. – ALAPÍTÁSI ÉV: 1921 2012. AUGUSZTUS 8. sz. A nagyvárad-belvárosi imaház a teológiai tanévzárón: az elsõ sorban az éneklést vezetõk, a 2-3. sorban a teológiai hallgatók. A bibliaiskola évzáróját követõ vasárnapon, június 24-én, is- mét tanévzáró volt Nagyvára- don: a Belvárosi gyülekezet adott helyet a teológusok elköszönésének. Ki végleg, ki csak ideiglenesen búcsúzott az iskolától. A kezdõ ima után dr. Giorgiov Adrián, helyi lelkipásztor és a teológia dékánja köszöntötte az egybegyûlteket: tanáro- kat, diákokat, hozzátartozókat, gyüle- kezeti tagokat. Ezután, a szolgálatok sorát az ifjúsági énekkar nyitotta meg, Szász Imre vezetésével. „Istenem, csak kér- dezem, merre tart az életem, a nemze- tem?“ – szólt a fiatalok elsõ éneke, melyben a helyes irányra is rámutat- tak: hinni kell, küzdeni, teljes szívvel szeretni, látni a célt s futni az arany- koszorúért. Az éneket az elsõ végzõs hallgató, Vajda Miklós bizonyságtétele követte, a Jel 1:4-7 alapján. Köszönetet mondott a sok áldásért, hálát adott a tanárokért, a gyülekezetért. Ugyanakkor kiemelte, hogy mindezek fölött a leglényege- sebb Isten munkája, amit a teológiai évek alatt végzett a szívében, a kegye- lem, hogy dicsõítheti Istent. Ez kivált- ság, nem mindenkinek adatik. Bátorí- tott, hogy éljünk mindannyian Isten dicsõségének magasztalására! A fiatalok következõ éneke az Al- kotóról szólt, aki Atyánk is, személye- sen ismer bennünket, tud gondjaink- ról, hallja imáinkat. Rusu Sándor a Zsolt 37:4-5 versei alapján tett bizony- ságot arról, hogy azoknak, akik az Úrban gyönyörködnek, minden sike- rül, ami Isten akaratával megegyezik. Elmondása szerint, már az is csoda volt, hogy az Úr Jézus Krisztust megismerhette, hiszen környezetében még hitvalló gyülekezet sem volt. Annál inkább Isten keze volt abban, hogy a teológián tanulhatott: munka- helyérõl elengedték, a családja is támogatta. Õ is köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették a tanu- lásban, így a tanároknak is. Tóth Róbert, az egyetlen nappali tagozatos. Elmondta, kegyelemnek (Folytatás a 2. oldalon.) Tanévzáró a Teológián

Tanévzáró a Teológián - RMBGySz

  • Upload
    others

  • View
    0

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Tanévzáró a Teológián - RMBGySz

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

SzeretetA ROMÁNIAI MAGYAR BAPTISTÁK LAPJA – ÚJ SOROZAT: XXI I I . ÉVF. – ALAPÍTÁSI ÉV: 1921

2012.AUGUSZTUS

8. sz.

A nagyvárad-belvárosi imaház a teológiai tanévzárón: az elsõ sorban az éneklést vezetõk, a 2-3. sorban a teológiai hallgatók.

Abibliaiskola évzáróját követõvasárnapon, június 24-én, is-mét tanévzáró volt Nagyvára-

don: a Belvárosi gyülekezet adotthelyet a teológusok elköszönésének.Ki végleg, ki csak ideiglenesenbúcsúzott az iskolától. A kezdõ ima után dr. Giorgiov Adrián,helyi lelkipásztor és a teológia dékánjaköszöntötte az egybegyûlteket: tanáro-kat, diákokat, hozzátartozókat, gyüle-kezeti tagokat.

Ezután, a szolgálatok sorát azifjúsági énekkar nyitotta meg, SzászImre vezetésével. „Istenem, csak kér-dezem, merre tart az életem, a nemze-tem?“ – szólt a fiatalok elsõ éneke,melyben a helyes irányra is rámutat-

tak: hinni kell, küzdeni, teljes szívvelszeretni, látni a célt s futni az arany-koszorúért.

Az éneket az elsõ végzõs hallgató,Vajda Miklós bizonyságtétele követte,a Jel 1:4-7 alapján. Köszönetet mondotta sok áldásért, hálát adott a tanárokért,a gyülekezetért. Ugyanakkor kiemelte,hogy mindezek fölött a leglényege-sebb Isten munkája, amit a teológiaiévek alatt végzett a szívében, a kegye-lem, hogy dicsõítheti Istent. Ez kivált-ság, nem mindenkinek adatik. Bátorí-tott, hogy éljünk mindannyian Istendicsõségének magasztalására!

A fiatalok következõ éneke az Al-kotóról szólt, aki Atyánk is, személye-sen ismer bennünket, tud gondjaink-

ról, hallja imáinkat. Rusu Sándor aZsolt 37:4-5 versei alapján tett bizony-ságot arról, hogy azoknak, akik azÚrban gyönyörködnek, minden sike-rül, ami Isten akaratával megegyezik.Elmondása szerint, már az is csodavolt, hogy az Úr Jézus Krisztustmegismerhette, hiszen környezetébenmég hitvalló gyülekezet sem volt.Annál inkább Isten keze volt abban,hogy a teológián tanulhatott: munka-helyérõl elengedték, a családja istámogatta. Õ is köszönetet mondottmindazoknak, akik segítették a tanu-lásban, így a tanároknak is.

Tóth Róbert, az egyetlen nappalitagozatos. Elmondta, kegyelemnek

(Folytatás a 2. oldalon.)

Tanévzáró a Teológián

Page 2: Tanévzáró a Teológián - RMBGySz

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

Szeretet • 2012. augusztus2 TUDÓSÍTÁS

(A tudósítás folytatása a címoldalról)

tartja, hogy Isten elhívta õt a megté-résre és a szolgálatra. Hálás tanáraijelleméért. Foglalkoztatta õt a lelki-pásztor jelleme, ez volt a témája szak-dolgozatának is. A Jn 17:15-19,valamint a Júd 24,25 versek alapjánszólt arról, hogy Isten az, aki meg tudszentelni, aki megõriz a bûntõl, sjellemünkben feddhetetlenné tesz.Hálás volt a sok imáért, kitartásra éstovábbi buzgólkodásra bátorított, mertezeknek köszönhetõ, hogy Istenmegáldja a lelkipásztorok szolgálatait.

A teológusok két énekszolgálataközött (Miénk a hit, Oly hálás vagyok)Petyár Lóránd tett bizonyságot. Hálásvolt a testvérekért, akik támogatták, atanárokért, s a tanárok bizalmáért. A legnagyobb hatást a mély, személyesbeszélgetések gyakorolták rá. Mintmondta, távol van attól, hogy tudja ateológiát, de nem is az elmélet alapjánleszünk megmérettetve, hanem tetteinkalapján. Arra ösztönzött mindenkit,aki szolgál, hogy legyen igazi, gerin-ces, egyenes, õszinte, egyedi, kenettelteljes szolgálattevõ. Bizonyságtételétaz 1Tim 1:17-tel zárta, Istennek adva adicsõséget mindenért.

Az igehirdetés szolgálatát BorzásiPál lelkipásztor és tanár testvér

végezte, a Mk 4:1-34 versek alapján.Elmondta, hogy alapvetõ hitvallásunkkell legyen, hogy Jézus az Úr, s ural-kodnia kell bennünk is. Ez a gondolattöbbször is visszatért központi igaz-ságként. Jézus Úr, akkor is, ha a látszatnem ezt mutatja, vagy ha különbözõkihívásokkal kell szembenéznünk.Kihívásként volt említve a rossz talaj,a magvetõ idõnkénti furcsa visel-kedése (pl. hogy alszik) vagy éppen amag kicsiny volta. Érdekes és eredetigondolatokat hallhattunk a már jólismert magvetõ példázatából, mely akára termõföldek példázata is lehetne.Hajlamosak vagyunk úgy gondolni,hogy egyenlõtlen az arány a jó és arossz talaj között, de igazából csakkétféle termõföld van: jó és rossz,mindkettõ lehet háromféle. A jó földjellemzõi: töredelmes (szív), mélyenszántott (teljesen átjárt), megtisztult (abûnöktõl) és gyümölcsöt terem. Úgy akezdõ lelkipásztoroknak, mint a régszolgálatot teljesítõknek szólt afigyelmeztetés: ma a lelkipásztorlegnagyobb kísértése nem az alvás, atétlenség, hanem ellenkezõleg, atúlhajszoltság. Pedig kell a pihenés: azÚrban való bizalom, mert magátólterem a föld. Az Úr munkálkodik,

mindent megtesz, amit akar. Õ foggyõzni, s a júdások is bele vannakszámítva a tervébe.

Az igehirdetést az oklevelekátadása követte. A teológia dékánjaelmondta, hogy kettõs kiváltságegyszerre románul és magyarul isvégezni. A babiloni négy ifjúhozhasonlította a végzõs teológusokat, s aDániel 1:17 alapján kívánt sikert azállamvizsgához. Oklevelet kapottPetyár Sándor Lóránd, Rusu Sándor,Tóth Róbert és Vajda Miklós, eztkövetõen Vass Gergely lelkipásztor,teológiai tanár mondott imát értük.

Az ünnepi istentiszteletet közösénekkel kezdtük és zártuk, ifj. SebestyénJózsef énekvezetõ elmondta, hogyszándékosan választott olyan éneke-ket, melyek által az egész gyülekezet amisszióra hangolódhatott: Krisztusújjá teremtett; Jézus, tiszta lényednézve; Testvér, világíts; Ne várj addig,amíg rendkívüli jót tehetsz; FeltámadtJézusomnak szolgálok; Vidd a jó hírtminden tájra! Adja Isten, hogy mind-annyian komolyan vegyük külde-tésünket, s ne csak egy-egy évzáróalkalmával jusson eszünkbe, hogy mia feladatunk ezen a földön!

MELEG ADINA

Tanévzáró a Teológián

Az elsõ sorban a tanárok (balról jobbra): Székely András, Bálint Pál, Borzási Pál, Giorgiov Adrián, Vass Gergely, Garai Zsolt. A 2. sorban a végzõs diákok: Petyár Sándor Lóránd, Vajda Miklós, Tóth Róbert és Ruszu Sándor.

Page 3: Tanévzáró a Teológián - RMBGySz

Szeretet • 2012. augusztus� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

3 AKTUALITÁS

Az idei nyár egyik legjelentõsebbsporteseménye kétségkívül alondoni olimpia. Az angol

fõváros immár harmadszorra rendez-heti meg a rangos eseményt, ezáltal azelsõ olyan helyszín, ahol harmadjárarendeznek ötkarikás játékokat.

A modern kori olimpiai játékokatjóval megelõzõen, már Kr. e. 776-bantartottak olimpiai játékokat a görög-országi Olümpiában, és egészen Kr. u.393-ig megrendezték õket, ám ekkorNagy Theodosius császár a keresz-tyénség végleges megszilárdításaérdekében minden pogány rendez-vényt betiltott, így az olimpiaijátékokat is beszüntette. Az olimpiaijátékok újjászületése a 19. századbantörtént, a francia Pierre de Coubertinbáró kezdeményezésére. Az olimpiaimozgalom növekedésével együttalakult ki a szerkezete és összetett-sége. Az olimpia hármas jelszava:Citius, Altius, Fortius (Gyorsabban,magasabbra, erõsebben) lett. A jelszóérdekessége, hogy Didon domonkosszerzetestõl, Coubertin báró barátjátólszármazik.

Egy másik, ugyancsak olimpiávalkapcsolatos mondás is szállóigévévált: „Nem a gyõzelem, hanem arészvétel a fontos!“ Ethelbert Talbot,Közép-Pennsylvania episzkopiális(anglikán) érseke mondta ezt az 1908-as londoni olimpia elõestéjén, aversenyzõk számára rendezett misén aSzent Pál katedrálisban. Mégis,minden sportoló gyõzni szeretne, mintahogy a hitéletben sem csupán arészvétel, hanem a gyõzelem a fontos.

Önfegyelem és lemondásAz érdeklõdés az olimpiai játékok

nemzetközi eseménnyé való növeléseiránt akkor nõtt meg, mikor egy németarcheológus a 19. század közepénfelfedezte az ókori Olümpia romjait.Az idõ múlásával az olimpiai részt-vevõk száma is növekedésnek indult.A kezdeti, 1896-os olimpián résztvevõ14 ország 241 sportolójáról, az olim-piai játékok versenyzõinek száma2008-ra elérte a 205 ország 11 028sportolóját. Nem túlzás azt állítani,hogy minden sportoló álma az

olimpiai részvétel. Ennek érdekébenpedig a sportolók készek a keményedzésmunkára, a szigorú étrend ésidõbeosztás vállalására. Számunkraelgondolkodtató, hogy egy sportolómilyen önfegyelemre és lemondásraképes a hõn áhított siker érdekében.Olykor bennünket, keresztyéneket ismegszégyenítõ, ahogyan egy sportolóodaszánja magát, idejét és energiáját,mert eredményt szeretne elérni a ver-senyen.

Eszünkbe jutnak Pál apostolszavai, aki leveleiben sokszor használta sportból vett képeket, hogy világo-sabbá tegye a hitéletben való elõre-haladás fontosságát. Az önmegtaga-dásról, a lemondásról és az önfegye-lemrõl a következõt írta az apostol:„Aki pedig versenyben vesz részt,mindenben önmegtartóztató. (…) Éntehát úgy futok, mint aki elõtt nembizonytalan a cél, úgy öklözök, mintaki nem a levegõbe vág, hanem meg-sanyargatom és szolgává teszem atestemet, hogy amíg másoknak prédi-kálok, magam ne legyek alkalmat-lanná a küzdelemre.“ (1Kor 9,25-27)

Küzdelem és kitartásA korinthusiak értették Pál szavait,

hiszen Korinthus a kétévenként meg-rendezett iszthmoszi játékok központjavolt. Az atléták a város utcáin és azAkrokorinthus domboldalain készül-tek a nagy hírû eseményre. Az apostoltalán úgy érezte, hogy a korinthusiaklelki értelemben erõtlenné váltak. Úgyakarták elnyerni a díjat, hogy nekelljen kemény munkát végezni érte.Pedig a hitéletben is nélkülözhetetlena küzdelem kísértésekkel és aka-dályokkal, valamint a kitartás, akár-csak a sportéletben.

Ezért intette Pál Timótheust arra,hogy harcolja meg a hit nemes harcát.Ezt pedig csakis úgy lehet, ha elleneállunk a tévtanításoknak, az anyagidolgok csábításának, a káros kíván-ságoknak, és készek vagyunk szeplõt-lenül és feddhetetlenül megtartaniKrisztus parancsolatait.

Lehet, olykor úgy érezzük, hogyminden ellenünk van és nehéz küzdeniés kitartani a lelki élet futópályáján.

Érdemes példát vennünk küzdenitudásból és kitartásból Oscar Pistoriusdél-afrikai atlétától, aki súlyosfejlõdési rendellenességgel született,ezért kisgyermekkorában térd alattamputálták mindkét lábát. Ámrendkívüli odaszánásának éskitartásának eredményeként kvalifi-kálta magát a londoni olimpiára, ahol„egészséges lábú“ atlétákkal fogversenyezni a karbonszálas protézisselrendelkezõ sportoló.

Gyõzelem és megjutalmazásTermészetesen a küzdésben a

kitartás mellett szükség van a szabály-szerûségre is. Sajnos, az olimpiaijátékok egyik legfõbb problémája adoppingszerek, vagy más teljesít-ménynövelõ drogok használata. A 20.század elején számos atléta kezdettteljesítményfokozókat használni, ezértaz 1990-es évek második felében aNemzetközi Olimpiai Bizottság táma-dást indított a doppingolás ellen,létrehozva a Doppingellenes Világ-szervezetet (WADA).

Pál apostol is írt arról, hogy: „hapedig versenyez is valaki, nem nyerkoszorút, ha nem szabályszerûen ver-senyez“ (2Tim 2,5). Csak akkor szá-míthatunk a gyõzteseknek járó juta-lomra, ha Isten Igéje szerint, „szabály-szerûen“ küzdünk a hitéletben.

Az ókori olimpiai játékok gyõzte-seit nagy tisztelet övezte és versekkel,szobrokkal magasztalták õket. A gyõz-teseknek nem csak az elsõ helyért járódicsõség járt, hanem egy olajfaágbólfont koszorúval is megkoronáztákõket. Erre utalt Pál, amikor „elhervadókoszorúról“ írt. A hitéletben gyõzte-seknek viszont az Úr hervadhatatlankoszorút ígért (lásd: Jel 2,10).

Pál apostollal együtt hadd mond-hassuk majd mindannyian földiéletünk végén: „Ama nemes harcotmegharcoltam, futásomat elvégeztem,a hitet megtartottam, végezetreeltétetett nekem az igazság koronája,amelyet megad nekem az Úr, az igazbíró ama napon.“ (2 Tim 4,7-8)

HORVÁTH FERENC lp., Margitta

„Gyorsabban, magasabbra, erõsebben!“Az ötkarikás játékokról az ige fényében

Page 4: Tanévzáró a Teológián - RMBGySz

Szeretet • 2012. augusztus� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

4 TUDÓSÍTÁS

Anagyváradi bibliaiskola június17-én tartotta évzáró alkalmát a

rogériuszi imaházban. Az ünneplõgyülekezettel együtt örvendeztek adiákok, a hozzátartozók s a nosztal-giázó „mindenkori bibliaiskolások“.Az egybegyûlteket Szabó Lászlóhelybeli lelkipásztor köszöntötte a113. Zsoltárral, majd a bibliaiskolásokszolgálatai következtek. Öröm voltlátni az elõtérbe felvonuló diákokat, smeggyõzõdni arról, hogy nem hiábakérjük az aratás Urát a munkásokért,évrõl-évre gyarapszik a számuk.„Hûsége végtelen, jósága nagy; Nemad boldogságot más, csak a Tejelenléted; Miénk a hit, miénk aremény; Csak Krisztusban kaptamreményt“ – hangzottak a dicsõítõvallomások Kulcsár Johanna kísére-tével, melyek között személyesbizonyságtételekre is sor került,nemcsak a végzõsök részérõl.

Sápi Beáta – a Belvárosi gyüle-kezetbõl – elmondta, hogy gyökeresenmegváltozott az élete az elmúlt két évalatt. Megértette, hogy idõt kell szánniIstenre, ha növekedni akarunk,csendben kell lenni, figyelni Rá, hogymeghallhassuk hangját.

Somogyi Adorján a szilágy-nagyfalui testvérgyülekezetbõl köszö-

netet mondott a testvéreknek a befo-gadó szeretetért, a tanároknak atürelemért, s az osztálytársaknak azegyütt töltött idõért. Elmondta, hogyhonnan emelte ki õt Isten, hogyantudatosította benne a teljesen odaszántélet szükségességét, majd arrafigyelmeztetett, ha jól akarunk élni ajövõben, akkor most kell jóldöntenünk.

Szekrényes Debóra, Szilágy-somlyóról – egyetemista és biblia-iskolás egyidõben – három gondolatotemelt ki a Róma 8:28 alapján. Istenmunkálkodik a színfalak mögött;mindent a javunkra munkál; ezértcsupán annyit kér, hogy szeressük. Eztcsak úgy tudjuk megtenni, ha oda-adjuk magunkat neki.

Szûcs Árpád a misszióparancsalapján osztotta meg gondolatait: Istenlelkimunkásokat akar. Mint világbólmegtértnek, nehéz volt elfogadnia,hogy aki „csak“ bemerítkezik, azcsupán félmunkát végez. „A tanít-ványság nem azt jelenti, hogy van egydiplománk róla, hanem azt, hogynaponta Jézus lábainál ülünk“ –mondta. Bátorított, hogy tartsunk ki, stöltsük be a parancsot!

A szolgálatokat követõen dr. GiorgiovAdrián – tanár és lelkipásztor – hirdette

az igét a Mk 1:35-45 alapján. Az elsõmisszionárius, Jézus Krisztus példájátmutatta be, hogy tanulhassunk Tõle a21. században is. Elhangzottak amissziózó élet fontosabb jellem-vonásai: az ima és az Istennel valókapcsolat táplálja; világosan látja acélt (bár mindig ott van a céltévesztésveszélye). A missziózó embereketIsten használja, mert bátran felvál-lalják Jézust, akinél nincs jobb kínálataz egész világon. Egyedül Benne kellbízni a missziót illetõen is, Õ a megle-petések Istene, nem korlátozhatóelképzeléseinkkel.

Az alkalom végén történt azoklevelek ünnepélyes átadása a nyolcvégzõsnek. Nappali tagozaton azalapfokozatot heten fejezték be:Kulcsár Edina-Krisztina, KulcsárJohanna, Nagy Sándor, Sápi Beáta-Hortenzia, Somogyi Adorján, SzûcsÁrpád és Varga Mátyás, a levelezõtagozatosok közül pedig Szûcs Dávidvehette át az oklevelet Zeffer Csabatanár kezébõl.

Imádkozzunk, hogy továbbra isgyarapítsa Isten mind az okleveles,mind a diploma nélküli munkásokszámát, s használja gyermekeit szertee világon országa terjesztésében!

MELEG ADINA

A Timótheus bibliaiskola évzárója a nagyvárad-rogériuszi gyülekezetben

„A missziózó embereket Isten használja“

Page 5: Tanévzáró a Teológián - RMBGySz

Szeretet • 2012. augusztus� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

5 TUDÓSÍTÁS

Az Istent dicsõítõ ember nemfáradhat bele Teremtõje magasz-

talásába! Sõt, az Istenéért égõ szívlángra lobbantja a körülötte levõket is.Ezt bizonyította be június 17-én,vasárnap délután a Vox Nova baptistaférfikar, amikor Kolozsvárról utazvahazafelé, „megpihent“ a nagyváradiBelvárosi gyülekezetben. Már az elsõénekükben Isten dicsõítésére hívo-gattak, s tettükkel is arra törekedtek,hogy a hallgatóság ne csupán passzívrésztvevõ legyen, hanem valóbanbekapcsolódjon a dicséretbe, mikor apadsorok között vonultak be, s kezetfogtak a szélen ülõ testvérekkel.

A szíveket is felhangoló zsoltártMátyus Elvira karmester köszöntésekövette, miután újabb kilenc – ismertvagy kevésbé ismert – ének követ-kezett a gyönyörû repertoárból: Jöjj el,Szentlélek, ma jöjj; Tudtad-e, óhmondd, Mária?; Méltó, méltó a

Bárány; Ha Isten békéje lakja aszívemet; Vajon fogjuk-e majd látni?;Mint eltévedt bárány, búsan...; Hõkérésemet küldöm Hozzád; Nékedhódol; Mennyben lakó, én Istenem.

Az énekek között költeménytmondott Taligás Tímea, helyt kapottegy-egy bizonyságtevés is KatonaImre és Tóka Szabolcs részérõl, akiegy orgonaszólóval is megörven-deztette a gyülekezetet. A felismertének refrénjébe (Nincs helyed Jézusszámára?) a jelenlevõk is bekap-csolódtak.

A férfikart elkísérte Kulcsár Tiborbudafoki lelkipásztor. Õ végezte azigehirdetés szolgálatát a Dániel 3:28-30 alapján. A három fiatalember:Sidrák, Misák és Abednégó hûségérõl,próbában való kitartásáról és szabadu-lásáról szólt. A hit útját választották,helyesen döntöttek: tanulnak, demegmaradnak Isten mellett. Vallást

tettek a szabadító Istenrõl, akit akkoris érdemes követni, ha nemelvárásaink szerint cselekszik. „Hanem tenné is“ – ez volt a világtör-ténelem legnagyobb bizonyságtétele.A fiatalok nagy próbába kerültek, demegtapasztalták a szabadítást is.Istennél olyan hatalom van, aminyilvánvaló tud lenni mindenki elõtt.Az isteni jutalom nem marad el, hakitartunk a kísértésben. Ezt állítjaJakab apostol (1:12), s ezt igazolja ahárom ifjú hûsége is.

A mennyország elõízét teremtettékmeg a vendégek; tele torokkal kapcso-lódott be a záró éneklésbe a gyüle-kezet. Igen, lehet úgy szolgálni, hogyazzal felemeljük Jézus nevét, környe-zetünket pedig az Isten dicsõítéséremotiváljuk. Bárcsak mindannyian ígytudnánk végezni a ránk bízottfeladatot!

(Meleg Adina)

„Jertek, áldjuk Istent!“A budapesti Vox Nova baptista férfikar szolgálata Nagyváradon

Page 6: Tanévzáró a Teológián - RMBGySz

Szeretet • 2012. augusztus� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

6 BEMERÍTÉSEK

Pécska – Június 24-én háromfehérruhás tett bizonyságot aJézus Krisztusba vetett hitérõlaz alámerítés által. Már az elõzõkét nap is „lazítottuk a talajt“.Az igei üzenetek háromkérdésre igyekeztek választadni: 1) Mit kíván Isten? (Ez18:23,32) – nem kívánja abûnös halálát, hanem azt hogymegtérjen és éljen; 2) Ember(Ádám) hol vagy? (1Móz 3:8,9)– nem mintha Isten nem tudná,hol vagyok, hanem hogytudatosuljon bennem a sajáthelyzetem, mert Isten segíteniakar; 3) Szeretsz-e engem?(Jn21:15-17) – ettõl a szeretettel-jes ragaszkodástól lesz azéletünk igazán Istennek tetszõ,különben bánkódni fog miat-tunk. Vendég igehirdetõnkPardi Félix lelkipásztor testvérvolt Kémerrõl, akit elkísért agyülekezet zenekara és a fér-fikara. Részükrõl elhangzott

Szilágynagyfalu – Július 1-én nagy öröm volt a szilágynagyfalui gyülekezetben, de a mennyben is, amikor tízfehérruhás tett bizonyságot új életérõl és az új kezdetrõl. Ez ünnepre hazahívtuk az igehirdetés szolgálatáraDombóvárról Király László lelkipásztor testvért, aki az egyik keresztelkedõ nagybátyja is. Ezen fiatalok mind agyülekezetünkben nõttek fel és így közösségünk tagjai is lettek. Neveik balról jobbra: Deák Lóránd, Deák Anett,Torkos Loretta, Nagy Kriszta, Torkos Dóra, Nagy István lelkipásztor, Nagy Katinka, Benedek Noémi, Szilágyi-Benedek Beáta, Kiss Bernadett és Bubela Krisztián. (N.I.)

sok szép ének, zeneszám és bizonyságtétel. Kívánjuk, hogy Istenünk tartsa meg a fris-sen alámerített tagokat és növelje hitüket. A képen balról jobbra: Kiss László, a péc-skai misszió felelõse, Pardi Félix lp., Galaczi András, Ciontos Erzsébet, Szõke Eszter,Simon András lp., Szûcs János, az arad-belvárosi gyül. elöljárója. (S.A.)

Kedves Lányok-Asszonyok, október 6-án ismét lesz Nagyváradon õszi konferencia - Nektek. További részleteket a szeptemberilapban olvashattok, addig is jelöljétek meg foglaltként ezt a dátumot a naptárban, határidõnaplóban. Mi már várjuk! (a szervezõk)

A NÖSZÖVETSÉG HIRDETÉSE

Page 7: Tanévzáró a Teológián - RMBGySz

Szeretet • 2012. augusztus� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

7 BEMERÍTÉSEK

SzilágysomlyóNagy hálaadással ismertetjükminden kedves olvasóval, hogymájus 27-én, a szilágysomlyóimagyar baptista imahazban 15cigány nemzetiségû fehérruhástett bizonyságot megtérésérõlés a Jézus Krisztusba vetetthitérõl. Az igehirdetõ vendégünkSzabó László lp. testvér voltNagyváradról, a bemerítéstpedig Szekrényes Pál helybelilelkipásztor végezte. Istenáldása legyen az új tagokon is.(Sz.P.)

Szakasz – Az ákosi gyülekezet több éves misszió-munkája gyümölcsöt hozott Szakaszon. Testvéreinkamiképpen vették a hitet, és a szatmári testvérek példájátkövetve keresték azt a helyet, ahol õk is bizonyságot tehet-nek Megváltójukról. Néhány évvel ezelõtt, miután imábankeresték az Úr vezetését, Szakaszra hangolódott rá aszívük. Fogarasi Dezsõ elöljáró irányításával sokanbekapcsolódtak a misszióba. Összehangolt és kitartó szol-gálatuk lassan beérlelte a gyümölcsöt. Két asszony nyitot-ta meg a szívét az evangélium elõtt. Június 17-én õk tettekvallást hitükrõl a közel 200 igehallgató elõtt. Az igétNehra Bálint beregszászi (Kárpátalja) lelkipásztor hirdettea bethesdai gyógyulás történetének alapján. Szívhezszólóan kérte az összegyûlt kíváncsiskodó hallgatókat,hogy lépjenek be a vízbe, mert itt maga az Úr zavarta fela vizet. A bemerítést Szûcs Sándor körzeti lelkipásztorvégezte. Az ünnepélyes alkalmon a szatmárnémetifúvószenekar és énekkar, valamint az ákosi énekcsoportszolgált. Hisszük, hogy testvérnõink példáját hamarosanférfiak és nõk fogják követni. A fényképen balról jobbra:Szûcs Sándor, Fogarasi Dezsõ, Görcsi Angéla (Tündi),Bumbár Aranka és Nehra Bálint. (Kovács Barna)

Megkevesbedtek az úttörõ misz-sziómunkások, de megszapo-

rodtak a jubileumok“ – ezzel amegállapítással kezdte köszöntésétmájus 28-án, pünkösd másodnapjadélutánján Kis Lehel szamosújvárilelkipásztor. Minden évben megemlé-kezünk Isten munkájáról, amit Biharszülöttjén, V. Nagy Lajos testvérenkeresztül végzett ezen a vidéken, anyugati síkságon, sõt Máramaros ésMaros megyében is, ahol fárad-

hatatlan munkája nyomán gyüleke-zetek alakultak.

Az ünnepi istentiszteleten JuhászJózsef helybeli szolgálattevõ testvéraz Aggeus 2:1-6 alapján hangsúlyozta,hogy a múltra való visszatekintésmellett ugyanolyan fontos elõre nézni,a jelen feladatait számba venni.

Kelemen Sándor Tomi szalárdimisszió munkás a Habakuk 2:1-4alapján arra buzdított, hogy hittel,vigyázva álljunk az õrhelyünkön. Kiss

Lehel lp. testvér az ApCsel 7:50-60-ból hirdette az igét István vértanúéletpéldája alapján: „Szeretettel,alázattal és odaszánással lehet úttörõ,bizonyságtevõ munkát végezni“ –mondotta a szónok befejezésül.

Az ünnepi megemlékezésen abihari gyülekezet énekkara szolgáltalkalmi énekekkel. Kívánjuk, hogyadjon az Úr olyan szemeket, mintIstván vértanúnak, melyekkel túllássunk e földi léten. (Szász Attila)

Bihar: emlékezés V. Nagy Lajos úttörõre

Hibaigazítás – A Szeretet júniusi számának 2. oldalán, a Megemlékezés Simon István baptista úttörõrõl és kerületi munkásról c.tudósításban a 4. bekezdés elsõ mondata helyesen a következõ: Id. Szecsánszki Lajosné Asszonyvásárról mint unoka, a magvetõpéldázatáról mondott szavalatával emlékezett meg a neves elõd igehirdetõi munkájáról. (Szerk.)

Page 8: Tanévzáró a Teológián - RMBGySz

Kezdhetünk egy játékos kérdéssel?Miként élte át a fõszerkesztõ testvér atávollét után, hogy „mindenütt jó, delegjobb otthon“?

Mióta feleséggel és gyermekekkeláldott meg az Úr nem volt arra példa,hogy ilyen hosszú idõre elhagyjamõket. Ezért egy kis félelem volt ben-nem arra nézve hogy miként is fogomkibírni nélkülük, leginkább a felesé-gem nélkül. A távollét alatt ugyan voltlehetõségünk a telefonos, interneteskapcsoltattartásra, ami egy kicsit segí-tett feldolgozni a hiányérzetet, de nemszüntette meg. Akármilyen izgalmasés jó is volt tehát a szolgálat a tenge-rentúl, mégis nagyon vágytam márhaza egy hónap után. Hála Istenneksikerült visszajönni.

Mettõl-meddig tartott az utazás,melyik volt a fogadó gyülekezet, és mivolt a fõ esemény?

Május 18-án repültem el, és június20-án érkeztem haza. A clevelanditestvérek voltak akik meghívtak azországos ifjúsági konferenciára, amiéppen náluk volt megtartva, ezért alegtöbb idõt ott töltöttem. Örömmelmondhatom, hogy én is áldást nyertemezen a találkozón, amelyre meghívtaka testvérek. Igéretem volt az Úrtól arranézve, hogy lesznek megtérések ésmegújulások, ezért is vállalkoztamerre a szolgálatra, de Õ engem is for-mált, tisztitott miközben a szolgála-tokra készültem. Jó volt látni a sokfiatalt és tapasztalni azt, hogy meny-

nyire nyitottak és figyelmesek az igeiüzenetre. Az utazásom elõtt volt olyanfélelmem is, hogy Amerikában nemigen fogékonyak a fiatalok a lelki jóra.Ez inkább elõitélet volt, amit egycsa-pásra eloszlatott az Úr, amikor talál-koztam az ifjúsággal. Hiszem, hogyakik megújultak és akik döntöttek azÚr Jézus mellett, azok otthon a gyüle-kezetük örömére és javára lesznek.

Mely más gyülekezetet sikerült meg-látogatni?

Az Úr kegyelmébõl volt lehetõsé-gem meglátogatni a torontói és adetroiti magyar gyülekezeteket is,ahol Püsök Dániel testvéremmel-barátommal és Herjeczki testvérreltölthettem el egy nagyon gazdag ésélménydús hetet.

Szeretet • 2012. augusztus� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

8 ÚTI ÉLMÉNYEK

A clevelandi, torontói és detroiti gyülekezetben

Torontóban a magyar baptista imaház.

Balla Gábor ny. lp. testvérrel Akronban.

Érkezéskor, a clevelandi repülõtéren a gyülekezet tagjai vártak.

A clevelandi imaház megtelt az ünnepélyen.

Veress Efraim lelkipásztort, a Szeretet fõszerkesztõjét kérdeztük észak-amerikai utazásairól

Page 9: Tanévzáró a Teológián - RMBGySz

Szeretet • 2012. augusztus� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

9 AMERIKAI MAGYAR GYÜLEKEZETEK

Milyen volt a találkozás az atyafiak-kal, erdélyiekkel, és nevezetesebb hely-színekkel, természeti ritkaságokkal?

A clevelandi gyülekezet nagyrészét már gyerekkorom óta ismerem,ezért külön öröm volt számomra avelük való találkozás. A legtöbb gyü-lekezeti tagot sikerült meglátogatni,amikor is jó volt lelki közösségetgyakorolni és ápolni. A testvérekigyekeztek kitölteni az idõt, ezért sokszolgálatot bíztak rám, de arról isgondoskodtak, hogy fizikailag is jólérezzem magam. Volt lehetõségemelmenni az amish közösség területére,a Niagara vízeséshez, a torontói CityTowerhez, golfoztam, horgásztam,hajókiránduláson vettem részt, stb.Összefoglalva, tehát nagyon gazdagprogramot szerveztek nekem a testvé-rek mind lelki, mind fizikai szempont-ból. Számomra azonban a legtöbbet amegtérõkkel és a megújulásra vágyók-kal való imádkozás jelentette. Márértük megérte elmenni olyan messzire,a többi ráadás volt. Szeret az Úr!

Az utazás új perspektívát szokottadni a távoliakról, de az itthoniakról,magunkról is, ha ilyenszerû gondola-tokat is megosztana velünk:

Csak azt tudom ismételni, amitmár az Evangéliumi Hírnök olvasói-nak is elmondtam. Azt látom, hogy azamerikai magyar misszió egészen másstratégiát kíván, mint amit otthongyakorlunk. Mivel az amerikai konti-nensen nem tömbben él a magyarság,ezért a személyes evangelizáción kelllegyen a hangsúly és ez azt jelenti, hogynem annyira az igehirdetõ személye,hanem sokkal inkább a tagok személyeséletpéldája a meghatározó az evan-gelizációban.

A lelkipásztorok valóban pásztorokkell hogy legyenek, akik felvállalják atestvérek gondját-baját, imádkoznakértük és velük, mert a fizikálisan isszétszóródott tagok személyes lelki-gondozása munkálja a gyülekezetegységét és evangelizáló erejét.

Az Úr adja, hogy szolgatársaim –akikkel nagyon jó volt közösségbenlenni – maradéktalanul betölthessékküldetésüket. Ezért is imádkozni fogunkotthon az imacsoportban!

(A Szerk.)

A Niagara-vízesésnél.

Egy magyar temetõ.

A detroiti magyar baptista imaház.

Az ámisok földjén.

Page 10: Tanévzáró a Teológián - RMBGySz

Szeretet • 2012. augusztus� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

10 KRÓNIKA

„Örvendjetek pásztorok!“ – A helyireformátus templom karácsonyiistentiszteletén hallotta az angyalokmennyei üzenetét. Mélyen meg-érintette a Jézus Krisztus születésérõlés a betlehemi pásztorokról szólótörténet. Hamarosan kapcsolatbakerült az akkortájt alakult baptistagyülekezettel, és megtért. 1893-banKornya Mihály merítette be Szalárdon.Az elsõ megtértek csoportjához tar-tozott.

Bozsódi Zsigmond 1842. március31-én született Szalárdon, reformátuscsaládba. Gyermekkorában pásztorkéntdolgozott. Házas emberként a szülei-tõl kapott kevés földet mûvelte,emellett a mások földjét haszon-bérben, meg napszámosként is dol-gozott. Felesége Nagy Klára volt, kétleánygyermekük született: Eszter(1886. szept. 13.) és Margit (1891.aug. 20.). Margit lett a helyi gyüle-kezet diakónusának, az id. Elek Lajos(elhunyt 1974-ben) testvérnek a felesége.

Szalárdon 1904-ben tûzvész pusz-tított, több baptista családnak is leégetta háza. Ennek ellenére a gyülekezetkomoly anyagi áldozatok árán – azerdélyi gyülekezetek közül elsõként –templomi orgonát vásárolt SoukenikJános szegedi mûorgona-építõ mester-tõl. Errõl tanúskodik a gyülekezetijegyzõköny, amelyet a helyi gyüle-kezet vezetõi is hitelesítettek. Ezekközött elsõ helyen ott találjuk BozsódiZsigmond, Deák Sándor diakónus,gyülekezetvezetõ és Bimbó Sándor, agyülekezet jegyzõjének a nevét.

Bozsódi Zsigmond rövid idõnbelül diakónussá lett felavatva, a síteriszármazású Széll Mihály által, majdgyülekezeti vénné. 1912-ben aszalárdi és a hozzá tartozó gyülekeze-tek számára kirendelték körzetiprédikátornak. Az azévi statisztikábóltudjuk: az öt misszióállomáson (145tag) nyolc segítõ lelkimunkással,legközelebbi segítõtársa Deák Sándordiakónus volt. A körzetben öt vasár-napi iskola mûködött, négy vasárnapiiskolai tanítóval és 25 vasárnapiiskolással. Az 1912-es év végén 150tagot számláltak. A körzethez tartozott(feltehetõen): Hegyközszentimre,Ófegyvernek, Újfegyvernek és Hodos,mint misszióállomások. A munkaKornya Mihály felügyelete alattzajlott, a bemerítéseket is õ végezte.

1913-ból két feljegyzés maradt

ránk Bozsódi Zsigmondról. Május 10-én, pünkösdkor, igét hirdetett azimaházmegnyitón. Ugyanis az 1897-ben épült hajlék zsindelyes fedelét atestvérek bádogtetõre cserélték. Majdoktóber 8-án, Kémeren, a SzabadBaptisták Szövetségének Konferen-ciáján (amelyhez kezdettõl fogva aszalárdi gyülekezet is tartozott) segítõmunkásnak választották meg.

Az I. világháború idején az ige-hirdetõ és vezetõ testvéreket Szalárd-ról is elviszik a frontra. Ekkor BozsódiZsigmond már 72 éves volt, és továbbvégezte a még több megterheléstjelentõ gyülekezeti munkát. 1915.június 16-án elhunyt BalázsháziLajos, a szentimrei gyülekezet elöl-járója. Az elköltözött lelki testvértemetésén Bozsódi Zsigmond ésVarga Bálint mondott gyászbeszédet.

1916. március 29-én a hegyköz-szentimrei gyülekezet megválasztottaBozsódi Zsigmondot lelki munkásá-nak, ennélfogva õk is csatlakoztak aszalárdi körzethez.

1916. augusztus 13-án volt Szalár-don a soron következõ bemerítés, azutolsó, amin Kornya Mihály részt vett.A gyülekezeti krónikánk feljegyzéseszerint Kornya testvér bemerítõ köntösétBozsódi Zsigmondnak ajándékozta.

Az Úr a viszontagságos idõben, asok nehézség és megpróbáltatás köze-pette megáldotta az õ igéjét, és adottszabadulásokat a bûn hatalmából,valódi megtérõket. 1917. szeptember30-én Bozsódi Zsigmond 8 szalárdifehérruhást merített alá a Berettyóban– ez a Szilágyi Ágnes csoportja.

Az érszõllõsi bemerítések króni-kája beszámol egy 1917. július 17-én,Bozsódi Zsigmond által Szalárdonvégzett bemerítésrõl, amikor egy érszõl-lõsi testvér is be lett merítve. A többilelki munkáshoz hasonlóan BozsódiZsigmond is összegyûjtötte az egész

körzetbõl a fehérruhásokat, és a körzetközpontjában tartott bemerítést.

1918. május 8-án Bihardiószegentartották a Magyarországi SzabadBaptisták Szövetségének OrszágosKonferenciáját. Itt országos bizottsá-got választottak, amelynek hivataliideje 1921-ig tartott volna, ha közbenem jön a trianoni döntés – a vezetõ-ségben ott találjuk Bozsódi Zsigmondnevét is.

1918-ban véget ért az I. világ-háború, és a határok változása utánszükség volt a magyar baptista gyüle-kezetek újjászervezésére. BozsódiZsigmond ebben a munkában is résztvállalt. 1919. december 12-én Szalár-don került sor a Romániai SzabadBaptisták Szövetségének alakulógyûlésére, ahol többek között a háborúutáni helyzetben a lelkimunkás hiányés a két szövetség egyesülésének kér-désével is foglalkoztak.

Bozsódi Zsigmond határozottember volt, egyenesen hirdette az igét.Egy alkalommal az ófegyvernekigyülekezet egyik tagjának a gyász-istentiszteletén szolgált. A falubannem örültek az új felekezetnek, ezért atemetõt bezárták, hogy a temetéstmegakadályozzák. Bozsódi határozot-tan odament, kiemelte a bezárt kaput asarkából és elvégezték a gyász-szertartást a temetõben.

Máskor a micskei gyülekezetbenszolgált. Az alkalom után a feleségemegjegyezte, hogy hosszan beszélt.Erre azt válaszolta, hogy ezt az Úrrakell bízni, mert õ a Szentlélekre hall-gatott, és a Lélek indításából szólt.

A körzethez tartozó ófegyvernekigyülekezet egyik családjában az apá-nak nehézségei támadtak fiával.Ennek rendezésében segített testvé-rünk, aki azt tanácsolta, hogy amikéntmegvan az ideje a téli tüzelõ beszer-zésének, épp így jó nem halogatni,hanem idejében elrendezni a család-ban az összetûzéseket.

Bozsódi Zsigmond minden erejé-vel és tehetségével szolgálta az Urat.A szellemi túlterheltség miatt, ügyin-tézés közben Ófegyverneken agyvérzéstkapott. Beszédkészsége is teljesenmegszûnt, így kidõlt a lelki munkából.78. életévében, 1920. január 23-ánSzalárdon hunyt el, mint olyan munkás,akit életének utolsó napjáig munkábantalált az Úr.

KELEMEN SÁNDOR TOMI, Szalárd

Bozsódi Zsigmond (1842-1920) prédikátor és körzeti munkás

Page 11: Tanévzáró a Teológián - RMBGySz

Szeretet • 2012. augusztus� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

11 INTERJÚ

Kedves Szabolcs, mit kell tudnunk azolimpiai játékokról? Rácz Gál Szabolcs: Nagyon-nagyonrégen szervezték az elsõ olimpiát,Euszebiosz keresztyén történetírószerint i.e. 776-ban. Eleinte a játékokegyetlen versenyszámból, a stadion-futásból álltak és csak férfiak látogat-hatták, nõk és asszonyok nem. Az olimpiai játékok az i.e. 5. század-ban érték el virágkorukat, majd ettõlkezdve hanyatlásnak indultak. Közis-mert, hogy Nagy Theodosius császáregy állítólagos ediktummal, a keresz-tyénség végleges „megszilárdításaérdekében“ – majdnem 11 századnyifényes múlt után – beszüntette azolimpiai ünnepeket. Aztán 1500 évigszüneteltek a versenyek, mígnem egyfrancia úriember újra nem élesztette ajátékokat, és 1896-ban, Athénbanelindult az újkori olimpia. Érdekesség-képpen: míg az elsõ olimpián csak egyversenyszám volt, addig most Lon-donban a világ legjobb sportolói nagy-jából háromszáz versenyszámbanmérik össze erejüket.

Melyek a sport nemesebb oldalai?A sport, a mozgás alapvetõen

egészséges. Javítja a vérkeringést, nö-veli az állóképességet, erõsíti a szív-és érrendszert, csökkenti a vércukor-szintet. Pozitív oldalnak tudnám emlí-teni, hogy aki eredményt akar elérni,az nagy kitartást igényel – tehát önfe-gyelemre tanít –, de megtanít küzdeniis, a szó nemes értelmében. Egy bap-tista lelkipásztor blogbejegyzésébenolvastam, hogy feltételezhetõen Pálapostol is kedvelte a sportot, ugyanisleveleiben, egy-egy lelki igazságszemléltetésére gyakran használta afutás, vagy az ökölvívás képeit.Sajnálatos viszont, hogy a mai fiataloka televízión, meg a számítógépen nõ-nek fel, ahelyett, hogy többet mozog-nának, sportolnának.

Beszélhetünk a hit és sport párhuza-máról?

A kérdésre egy idézettel válaszolok,egy magyar sportszakember írta: „Hités sport olyan közösen és együtt létezõfogalmak, amelyekrõl csak mi gon-doljuk azt, itt Európa keletibb felében,hogy köszönõviszonyban sincsenekegymással. Pedig a mediterrán orszá-gokban, például Közép- és Dél-

Amerikában egy adott klub sportese-ménye nem képzelhetõ el istentiszteletnélkül – vagy elõtte, vagy utána – deaz igazán komoly helyeken elõtte is,utána is van istentisztelet.“

Elmondanám még, hogy hívõsportolók létrehoztak egy szervezetet,amelynek a neve: Krisztus Atlétái(Atletas de Cristo). Ennek világszertetöbb mint tízezer tagja van és közéjüktartoznak a jelenkor nagy sztárjai is.Az ismertebb futballistákat mondom,mint Lúcio, Edmilson, Kaká, de tagvolt a néhai Ayrton Senna is, a Forma1-es valamikori versenyzõje. A szer-vezet karitatív kezdeményezései éventetöbb millió dollárral segítik a hátrá-nyos helyzetû gyermekeket, egyúttal asport és Isten szeretetére nevelik õket.

Bors község sportegyesületét vezeti.Nem nehéz hívõ fiatalemberként többszakosztályra is felügyelni?

Sehol nem könnyû dolog a vezetés,de én nem panaszkodom, nem érzemazt, hogy ez nehéz lenne. Próbálommegállni a helyemet, és az Úr szerinttenni ezt. Persze mindenki hibázhat,nem vagyunk tökéletesek, de én rászeretném bízni az életemet és aztszeretném, ha ezután is õ vezetneengem. Remélem, hogy ezt helyesentudom tenni.

Miért választotta a testnevelést?Hét-nyolcéves korom óta kipró-

báltam többféle sportágat, szüleimelvittek dzsúdózni, karatézni, aztán avégén a focinál ragadtam le, és 10-11éves korom óta rendszeresen edzé-sekre jártam. Az Ady Endre Líceumután egyértelmû volt, hogy a testneve-lési egyetemre felvételizzek, aztántestnevelõ tanárként dolgozzak, vagybármit azzal kapcsolatosan. Perszevoltak nekem is olyan álmaim, hogymajd híres sportoló leszek. Így utólag

nem is bánom, hogy ez nem történtmeg, lehet, akkor teljesen máskéntalakult volna az életem. Úgy gondo-lom, hogy az Úr irányította az én éle-temet, és Õ irányította azt is, hogyezen a területen dolgozhatok. Próbá-lom ezt az Õ dicsõségére végezni, ésúgy élni, hogy közben Õt tudjam ezzelszolgálni.

Hogyan jutott el a megtérésig?Kicsi koromtól arra tanítottak,

hogy templomba kell járni és mindeneste imádkozni. A bibliára is tanítot-tak, de nem értettem olyan fogalma-kat, mint a megtérés, vagy a bûnbo-csánat. 2004-ben, az egyetem után,egy évet az USA-ban dolgoztam, ésérdekes módon egy közösségi oldalonismerkedtem meg a mostani felesé-gemmel, Csillával. Miután hazajöt-tem, õ vitt el a baptista gyülekezetbe.

A következõ év tavaszán volt egyevangélizációs hét. Az egyik alkalom-mal az igehirdetõ a mennyrõl és apokolról beszélt. Én akkor úgy érez-tem, mintha mindaz nekem szóltvolna, és hogy nekem is változtatnomkell az életemen. A prédikáció végénelhangzott egy kérdés: „Te vajon hovakerülnél?“. Ezen elgondolkodtam, studtam, hogy nem a mennyország len-ne a válaszom. Az volt az a pillanat,amikor az életemet átadtam az ÚrJézusnak. Majd visszamaradtunk,imádkoztunk a lelkipásztorral... 2007.júniusában volt a bemerítkezésem.

Ha valamit még el szeretne mondani:Valaki úgy fogalmazta meg, hogy a

hívõ élet egy csapatverseny, nem egy-más ellen harcolunk, mi egymás mel-lett, egymásért is küzdünk. Akárcsak afutballban, vagy a vízipólóban kell azegyéni adottság, de fontosabb acsapatjáték. Meg kell tanulnunk agyülekezettel együtt mozdulni...

Az 1976-os paraolimpián, Toron-tóban, a 100 méteres nõi síkfutás dön-tõjében az egyik versenyzõ elbotlott, atöbbiek erre megálltak, odaszaladtakhozzá, felemelték, majd kéz a kézbenfutottak közösen a célba.

A hívõ életben is fontos, hogysegítsük egymást, hogy segítsünkazokon, akik elbotlanak. Különbenpedig úgy küzdeni, mint ahogy Pálapostol mondja: „Nekifeszülve futokegyenest a cél felé” (Fil 3,14). (Sz.L.)

Rácz Gál Szabolcs testnevelõ tanárral beszélgetünk az olimpiáról, a hit és sport kapcsolatáról.

„Kell az egyéni adottság, de fontosabb a csapatjáték!“

Page 12: Tanévzáró a Teológián - RMBGySz

Szeretet • 2012. augusztus� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

12 TUDÓSÍTÁSOK

SARMASÁG – Június 3-a emlékezetesdátum marad a Brassótól Budapestigszétszóródott Kiss család életében.Mindenki igyekezett, hogy ezen avasárnapon ott legyen e szép,megismételhetetlen, nagy találkozón asarmasági imaházban. Voltak, akikhosszú évek óta nem látták egymást,és voltak, akik most találkoztakelõször. Meglepõ volt látni, mekkorátnõttek a gyermekek, és hogy milyensokan vagyunk. Az áldásokszámbavételének napja volt ez, és a

hálaadásé, ugyanis hatvan esztendejeindult el Kiss Károly és Ágnes azÚrtól mutatott, közös úton. Megemlé-keztünk arról is, hogy a kilencvenedikéletévét betöltõ „Kiss-tata“ hatvanesztendeje tért haza a szibériai hadi-fogságból. A hét évig tartó, nyomo-rúságos idõszakról részletesen ír aBaptisták a 2. Világháborúban címûkötet 155-164. oldalain. „Kiss-mama“az idén 78 éves. Az ünnepeltek fontos-nak tartották megszervezni ezt a hálaadónapot, hiszen nem lehet tudni, lesz-e

még alkalom, hogy így, örömbenlegyen együtt a népes család.

Az istentisztelet megkezdése elõtta fúvószenekar szolgált, majd KissOttó-Károly (Károly és Ágnes hatodikgyermeke), négyfalusi és Kiss Lehel(unoka), szamosújvári lelkipásztorbuzdított imára a 90. Zsoltárból olvasottigékkel. Az együttlét színes programjáta házigazda, Péter István lelkipásztorvezette. Köszöntések, énekek, bizony-ságtételek hangzottak el a családtagokés a sarmasági gyülekezetvezetõ ré-szérõl, amik között szépen szolgált aférfikar is. Szatmárnémetibõl egy pen-getõs-csoport érkezett. Isten igéjénekkomoly üzenetét Ivánitzki István tv.(võ), a szatmári gyülekezet vénjetolmácsolta az 1Móz 17:1-8 alapján.

Az ünneplés az imaház alag-sorában folytatódott a közös ebédnél,amire a családtagok mellett a teljesgyülekezet is hivatalos volt. Sajnálom,hogy a délutáni istentiszteleten márnem vehettem részt, és hogy az idõszûke miatt sok, réglátott rokonnakcsak messzirõl integethettem. Jó voltegyütt lenni mégis, áldást kívánni„Kiss-tatáékra“, családunkra, éserõsödni abban a drága hitben, hogymind az élet, mind az életben maradás,mind pedig az örök élet ingyenajándék, egyedül kegyelem. Dicsõségérte megtartó Istenünknek! (K.L.)

Bõséges áldásokban részesítettbennünket az Úr és kedves vendé-

geink voltak június 17-én vasárnap. Dr. Mészáros Kálmán testvércsaládjával meglátogatta a szalárdigyülekezetet. A délelõtti áhítaton GálZoltán szalárdi és id. Lukács Györgyérszõllõsi testvérek a 121. Zsoltáralapján buzdítottak közbenjáróimádságra. A délelõtti összejövetelKovács Gyula ügykezelõ lelkipásztorimájával és köszöntõ szavaivalfolytatódott, amikor hálát adott azÚrnak, hogy erre a napra ideajándékozta számunkra testvéreinket.Dr. Mészáros Kálmán testvér azistentisztelet alapigéjeként a Máté5:13-16 és a Lk 11:35 verseit olvastafel. Közösségünkben tett elsõ láto-gatása alkalmával elmondta, hogyérdeklõdéssel figyelte a gyülekeze-tünk múltjáról és jelenével foglakozó

híradásokat, és hiszi hogy nem csakmúltja és jelene, de az Úrral jövõje isvan a szalárdi gyülekezetnek. Azigehirdetésben hangsúlyozta: „A leg-

fontosabb, hogy Isten szavárafigyeljünk, az Úr Jézus Krisztustanítására, arra az üzenetre, amelybennünket megigazít, helyreállít,

„Ímhol vagyok, küldj el engemet!“Beszámoló dr. Mészáros Kálmán testvér és családja szalárdi látogatásáról

Page 13: Tanévzáró a Teológián - RMBGySz

Szeretet • 2012. augusztus� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

13 GYÉMÁNTMENYEGZÕK

ARAD-KISSZENTMIKLÓS – Gál Jánosés Ilona június 16-án ünnepelte házas-ságkötesének 60. évfordulóját. Családikörben, majd az aradi 2. sz. gyüle-kezetben is megemlékeztünk az elmúlt60 évrõl. Az ünnepeltek a szilágy-erkedi gyülekezetben kezdték közöséletüket, tíz évnyi szorgalmas mun-kával, majd 1970-1974. között az aradi1. sz. magyar baptista gyülekezet hûsé-ges munkásai lettek. 1974. novembe-rében részt vállaltak a kisszentmiklósigyülekezet megalakításában, alávetvemagukat a korabeli elnyomásoknak,fenyítéseknek, büntetéseknek a ható-ságok részérõl. Gál János rendszeresigei szolgálatokat is végzett gyüleke-zeti elöljáróként. Házasságukat az Úrhárom fiúgyermekkel, hat unokával éskilenc dédunokával áldotta meg.Visszatekintve alázattal és mélyhálával mondták el, hogy: „Az Úr azévek során semmit nem változott!“Az 1Móz 32:9-10 (Károli) igeversekkelSallai Jakab lelkipásztor köszöntötte az

SZILÁGYNAGYFALU – Ritkaság 60 éves házassági évfordulókattartani. Egy ilyen alkalom volt június 2-án Tõtõs Zsigmond és Bertatestvéreinknél Nagyfaluban. Õk 1952. június 2-án indultak közösútjukra id. Szabó László lelkipásztor és a gyülekezet áldáskívánásával.Az emléknapon családias környezetben (Nagy István lelkipásztorcsaláddal együtt) elevenítettük fel a legnehezebb és legszebbidõszakokat, és az átvett áldásokból soroltak testvéreink. Vasárnapdélután a szilágynagyfalui gyülekezetben is köszöntöttük testvéreinket,majd Zsiga testvér tett bizonyságot: „Mivelhogy ragaszkodik hozzám,megszabadítom õt, felmagasztalom õt, mert ismeri az én nevemet.Segítségül hív engem, ezért meghallgatom õt: vele vagyokháborúságban, megmentem és megdicsõítem õt. Hosszú élettel elégítemmeg õt, és megmutatom néki az én szabadításomat.“ (Zsolt 91:14-16)Berta nõtestvérünk a gyülekezeti alkalmakon nyert Istenélményekrõlbeszélt nagy átéléssel. Isten õrizze és áldja testvéreinket továbbra ismeghitt szeretetközösségben mindvégig! (Nagy István lp.)

ünnepelteket, majd néhány bátorító gondolattal és áldáskívánással bocsátottatovább az ünnepelteket a földi élet útján. (Nagy Kinga)

feladatainkat pontosítja, tisztázza azesetleges tévedéseinket, utat mutat ajövõbe, felkészít a szolgálatra,alkalmassá tesz majd az Isten elõttimegállásra. Úrvacsoraosztás elõttMészáros testvér a Jn 12:23-26 verseitolvasta fel.

Délután négy órakor újabb közös-ségi alkalmat tartottunk. Mészárostestvér kezdõ imája után KovácsGyula testvér köszöntõ szavaikövetkeztek. Egy Istent dicsõítõéneket követõen dr. Mészáros Kálmántestvér felolvasta a Zsidókhoz írottlevél 10:32-39 verseit, majd egyelõadás keretein belül idõutazásrahívott bennünket a magyar baptista

történelemben. Bemutatta kimagaslóbaptista elõdeinket, a reformáció korá-tól végigvezetett az úttörõ munkásokáldozatvállalásának nyomán megala-kuló, elsõ magyar gyülekezetekkorszakán keresztül a napjainkrajellemzõ tömeg-evangélizációs moz-galmakig. Új odaszánásra buzdított azÚr szolgálatában, helytállásra,áldozatvállalásra a Zsidókhoz írt levél10: 39 versével: „De mi nem vagyunka meghátrálás emberei, hogyelvesszünk, hanem a hitéi, hogy életetnyerjünk.“

Baptista elõdeink jó példát hagytakaz utókorra, ezért hálaadással em-lékezünk meg róluk. Most minket akar

az Úr mozgósítani. Ha szól, mondjuka prófétával: „Ímhol vagyok, küldj elengemet!“A befejezõ ének Megváltónknak valóteljes átadásra szólított fel. Az alkalomvégén többen hálát adtak a kapottüzenetért és könyörögtek, hogy lehes-senek alkalmas eszközök az Õ hatal-mas kezében.

KELEMEN SÁNDOR TOMI

Megjegyzés:Az alkalmakról készültképek és videofelvételek a SzalárdiMagyar Baptista Gyülekezet honlapjánwww.szalard.ro cím alatt a gyülekezetieseménytárban megtekinthetõk.

Page 14: Tanévzáró a Teológián - RMBGySz

Szeretet • 2012. augusztus� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

AKIK HAZAMENTEK14

Gyászistentiszteletre került sor június22-én Lupényban. Életének 67. évébenhívta haza az Úr, egy heti súlyosszenvedés után, Fodor Józsefnét(szül. Márkus Irma). Testvérnõnk 1945.augusztus 7-én született, Szilágy megyé-ben, Alsóvalkón. Istenfélõ szülei komolykeresztyén kegyességben nevelték ésmár fiatal korában elfogadta az ÚrJézust személyes Megváltójának. 1966-ban házasságotkötött Fodor Józseffel, és Lupényba költöztek. Beépültek ahelyi baptista közösségbe. Isten az évek során háromleánygyermekkel és öt unokával áldotta meg. Istenbe vetetthittel viselte az élet nehézségeit, testi betegségeit; imád-kozó asszony volt és szívesen szolgált és segített mások-nak. Különös szeretettel gondolt az unokákra, s legnagyobböröme volt, hogy látta õket a hit útján indulni. Élete utolsó heteiben súlyos beteg lett, de élõ hite volt az ÚrJézusban, s ez utolsó éjszakáján is hallható volt imáiból.Mindez családjának hitet és reménységet ad, hogytalálkozni fogunk újra majd odaát, a megváltottakseregében. Isten Neve legyen áldott életéért, és az általanyert sok áldásért, szeretetért. Az evangélium vigasztaló és ébresztõ igéit Lk 23,32-43alapján Dr. Mike Daly angliai lp. hirdette Borzási Páltolmácsolásában; román nyelven pedig dr. Borzási Istvánlelkipásztor szolgált. A temetõben a Zsid 13,20-21 alapjánerõsödtünk a feltámadás reménységében, Borzási Páligehirdetése alatt. Felemelõ volt látni a városból egybe-gyûlt tömeget, és hallani a több helyrõl érkezett testvérektõlsegített énekkar és férfikar szolgálatait. Legyen hálaIstennek csodálatos gondviseléséért! (Borzási Sándor)

Május 23-án Egrespatakon kísértük utolsó útjára BaloghFerencnét, született Kui Ilona testvérnõt, aki életének 72.évében költözött az Úrhoz. Testvérnõnk 1939. május 29-énszületett Egrespatakon. Hatvan évesen adta át életétMegváltójának, majd be is merítkezett 2002. június 23-ánEgrespatakon Bándi Sándor lelkipásztor által. Nehéz ésküzdelmes volt az élete, sok betegség után most megpihentMegváltója karjaiban. A temetési istentiszteleten BándiSándor helybeli lp. a Jób könyvébõl hirdette az Úr igéjét ésolvasta fel a nekrológot, majd a református lelkész ismondott igei üzenetet. Az Úr adjon vigasztalást a gyászolóférjnek és családnak. (Mátyási Brigitta)

Április 29-én, hosszas szenvedés után az Úr hazahívta özv.Tóth Józsefné Juliánna szalárdi testvérnõnket, aki 84esztendõt élt. Hegyközszentimrén született, fiatal korábandöntött az Úr Jézus mellett és merítkezett be. 1949-benkötött házasságot Tóth Józseffel. Isten két gyermekkel,négy unokával és öt dédunokával ajándékozta meg õket. Agyászistentiszteleten Kovács Gyula ügykezelõ lp. és SzabóMihály szentimrei lp. hirdette a vigasztalás igéit. A szalárdiénekkar és fúvószenekar az énekszámok által hirdette afeltámadás reménységét. „Aki gyõz, annak enni adok azélet fájáról, amely az Isten paradicsomában van“ (Jel 2:7).Isten vigasztalását kívánjuk a gyászoló családnak.

Népes hallgatóság gyûlt össze május 13-án a szalárdikápolnánál, hogy búcsút vegyen drága szerettünktõl, ElekIrmától (szül. Buda). A hûvös, esõs idõ ellenére nagyonsokan eljöttek, hogy végtisztességet tegyenek. A kápolná-

nál Kiss Zoltán és Papp László lelkipásztorok hirdették avigasztalás igéit. A helyi gyülekezet énekkara ésfúvószenekara is szolgált a gyászistentiszteleten. A temetõ-kertben ifj. Szabó Mihály lp. szolgálatával folytatódott agyászszertartás, majd Faragó Ferenc kiskapusi testvérimájával ért véget. Elköltözött testvérnõnk 1933. május 3-án született Poklos-telken, Buda Ferenc és Juliánna 2. gyermekeként. IskolábaPoklostelken járt, majd tanult egy nagyváradi líceumban.15 évesen döntött Jézus Krisztus mellett, Poklostelkenmerítkezett be a Berettyó vizében 1948. aug. 29-én MátéLajos tv. által. A gyülekezetben tevékenykedett az ének- észenekarban, amit Bóné Gyula tv. vezetett. 23 éves volt,amikor a szalárdi Elek Gyula eljegyezte menyasszonyának.Az Úr hét gyermekkel ajándékozta meg a házasságukat.Hûséges társa volt férjének. Azt is megláthatta, hogygyermekei az Úr mellett döntöttek. Bõ mértékben tapasz-talhatta a 18 unoka és a három dédunoka szeretetét. Az utóbbi években egészsége megromlott, de nem zúgo-lódott. Az idõskor álmatlan éjszakáin sokat énekel férjévelaz Úrról és az égi hazáról. Szívében békességgel költözöttmennyei Atyjához. (özv. Kerekes Ferencné)

Készült a hazaköltözésre. Meggyengült szívmûködése isfigyelmeztette, hogy bekövetkezhet a vég. Kevéssel halálaelõtt feleségét arra kérte, hogy a búcsúztatásakor hangoz-zék el az „Én jól tudom, Megváltóm él“ kezdetû ének. A szövetség irodavezetõjének, ifj. Szász Imre testvérnek azédesapja, id. Szász Imre 78 évet kapott az Úrtól. Temetésejúnius 29-én volt Nagyváradon. A gyászszertartáson SimonJózsef, Giorgiov Adrián és Szabó László lelkipásztorokhirdettek igét, az alkalmi énekkart Bokor Barnabás,Borbély Ferenc és Székely András vezette, a fúvószenekartKerezsi József. A kápolnánál Bányai János lp. imádkozott,a sírnál Szûcs Attila missziómunkás.Negyven évvel ezelõtt, elsõ munkahelyemen találkoztamelõször id. Szász Imrével. Mi, a váradi betonelemgyárkezdõ laboránsai és minõség-ellenõrei felnéztünk a jóvalelõttünk járó és tapasztalt technikusra, akit a vezetõk is igenmegbecsültek. Aztán nagyon megörültem, amikor ün-nepélyekre bemenve Szentjánosról a „nagy imaházba“,mindig ott láttam õt is feleségével, többnyire a karzatonfoglalva helyet. Csendes, visszafogott mosolya emlé-kezetes marad. (Szilágyi László)

Margittán, április 5-én kísértük utolsó útjára Rákosi Árpádtestvért, akit 82 évvel ajándékozott meg az Úr e földi lét-ben. Testvérünk a székelyföldi Felsõcsernátonban születettreformátus családban, de az 1940-es években Érszõllõsrekerült. Itt alapított családot, feleségével 55 évet élt házas-ságban. Isten két fiúgyermekkel ajándékozta meg õket, denéhány évvel ezelõtt mindkettõ elhunyt. Rákosi testvér1997-ben adta át életét az Úrnak, és 1998-ban merítkezettbe Margittán Bándi Sándor lelkipásztor által, így a margit-tai gyülekezet tagja lett. Kilenc éve feleségével Tótibaköltöztek és a helyi gyülekezethez csatlakoztak. Életénekutolsó hónapjait ágyhoz kötve, bénultan, türelemmel viseltbetegségben töltötte. A gyászistentiszteleten Papp Lászlólelkipásztor hirdette a vigasztalás igéit Jób 5,26 alapján, anekrológot Horváth Ferenc lelkipásztor olvasta fel, szolgálta margittai és tóti gyülekezet tagjaiból alakult alkalmiénekkar. A gyászoló családnak Isten vigasztaló kegyelmétkívánjuk! (H. F.)

Page 15: Tanévzáró a Teológián - RMBGySz

Felújították a Tûzszekerek c.filmet és az idei londoni olimpia

elõtt két héttel kezdték vetíteni a britfõvárosban. A baptista gyülekezetek isigényelhettek helyeket, felhasználvaaz alkalmat evangélizációra.

Mifelénk a ‘80-as években mutattabe a magyar televízió. A nyáriolimpiák idején sokszor felemlegettükaz akkori fiatalokkal a skót fiúmondását, hogy „Én az Úrért futok“,meg azt, hogy semmi áron semversenyezett vasárnap.

A Tûzszekerek két roppant sebeslábú brit fiatalember igaz történetétdolgozta fel. Eric Liddell, az elszántskót misszionárius Isten dicsõségéértfutott. Harold Abrahams, egy gazdagzsidó család fia azért, hogy gyõzel-meivel bebizonyítsa, neki is van helyeaz angol társadalom felsõ osztályában.Mindketten rövidtávfutók voltak, ésegy 100 méteres válogató versenyen

Eric legyõzte Haroldot, aki ezért profiedzõt fogadott az olimpiára valófelkészüléséhez.

A gyõzelemre mindketten esélye-sek voltak, de Eric visszalépett, mikormegtudta, hogy a versenyszámuk éppvasárnapra esett. Vezetõi gyõzködték,maga a királyi herceg is megpróbáltarábeszélni, hogy „a haza dicsõségéért“mégis versenyezzen. Eric hajthatatlanmaradt és azt válaszolta: „Istenparancsa elõbbrevaló, mint a hazadicsõsége. Vasárnap nem futok“. Úgyoldódott meg végülis a helyzet, hogyaz Olimpiai Bizottság két másikversenyszámot ajánlott fel neki,amelyeket nem vasárnap tartottak: a200-, és a 400 méteres síkfutást.

Eric a 400-on nyert aranyérmet.Amikor a startvonalhoz készült afelkészítõk közül valaki egy darabkapapírt csúsztatott a kezébe: „Mert akikengem tisztelnek, azoknak tisztességet

Szeretet • 2012. augusztus� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

KITEKINTÕ15

Hirdetés – Szüksége van Bibliákra vagy borítókra? Szeptember 29-ig mindenmegrendelt Biblia vagy borító mellé egy könyvjelzõt kap ajándékba!

Kedvezményes árban levõ Bibliák és képesbibliák:Aranyozott Károli Biblia, indexel, zipzárral, kis, családi méret, fekete bõr borító = 150 lejAranyozott Károli Biblia, indexel, zipzárral, standard méret, fekete bõr borító = 100 lejKároli Biblia, standard méret, kiemelt igeverses = 24 lejKecskeméthy Biblia (fehér fedelû) = 23 lejAnne de Graaf: Az elsõ gyermekbibliám, 256 oldal = 20 lej

Fekete és bordó színû bibliaborítók (mûbõrbõl):Borító nagy, magyarázatos, újford. Bibliára (II. osztályú) = 35 lejBorító nagy, családi, Károli Bibliára (I. oszt.) = 40 lejBorító nagy, családi, Károli Bibliára (II. oszt.) = 32 lejBorító kis, családi, Károli Bibliára (I. oszt.) = 35 lejBorító kis, családi, Károli Bibliára (II. oszt.) = 27 lejBorító nagy, újford. Bibliára (I. oszt.) = 35 lejBorító nagy, újford. Bibliára (II. oszt.) = 27 lej

Borító standard (kiemelt igeverses) Károli Bibliára (I. oszt.) = 30 lejBorító standard (kiemelt igeverses) Károli Bibliára (II. oszt.) = 25 lejBorító standard újford. Bibliára (I. osztályú) = 30 lejBorító standard újford. Bibliára (II. osztályú) = 25 lejBorító kicsi (puha fedelû) Károli Bibliára (TBS) (II. oszt.) = 24 lej

*A fenti árak nem tartalmazzák a szállítási költséget.Bõvebb információk találhatók a www.biblii.net weboldalon.Rendelési módok: írásban (SMS-, emailben, vagy közvetlenûl a weboldalról), vagyszóban (telefonon). Ha emailben vagy a weboldalon keresztûl küldi el a rendelését, jóha felhív telefonon is, (hogy olvassam el a levelét). Ha nincs elég perce, akkorbippeljen meg. Szállítás: pl. a román postán keresztül (vagy másképpen, ha valakimás vállalja a szállítást). Postaköltség: a román posta által megszabott díj (függ acsomag súlyától és az értékétõl). Kifizetés: utánvéttel.Az árak informatív jellegûek. Nagy tételû rendelésnél az árak alkudhatók.

Tisztelettel és szeretettel, Molnár Áron, MarosvásárhelyTel. (orange): 0754-200020 , (vodafone): 0735-787688. www.biblii.net

SSzzeerreetteett - kiadja a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége

Elnök: Dr. Simon József. Felelõs szerkesztõ: Veress Efraim. Szerkesztõ-tördelõszerkesztõ: Szilágyi László. 410050 ORADEA, Str.: Gen. H. M. Berthelot 5, ROMANIA. E-baptifon: 0735 500 009, e-mail: szeretetlap@gmail. com

A lap internetes változata a következõ címen olvasható: www.magyarbaptista.comA szerkesztõség fenntartja a jogot, hogy a kéziratokat szükség szerint átdolgozza.

Nyomtatás: Imprimeria de Vest, Oradea. A lap megjelenik havonta. ISSN 1223-4605

szerzek“. Így, markában az 1Sám 2:30igeverssel futott, egyben világrekordotis elérve, mert 47,6 másodperc alatttette meg a távot.

Az újságírók kérdésére, hogy mi asikerének a titka, ezeket válaszolta:„Isten misszionáriusnak hívott el, deadott gyorsaságot is, és amikor futok,érzem, hogy Isten kedvét leli bennem“.Liddell 200 méteren bronzérmet szer-zett, maga mögött hagyva HaroldAbrahamst, akivel ez volt a másodikés utolsó alkalma a versenyzésre.

Eric Liddell Kínában született, egypresbiteriánus misszionárius családba.Ötéves volt, amikor visszaköltöztekSkóciába. Apja nagyon szerette asportot. „Úgy fuss, hogy elvedd ajutalmat“ – ezt mondogatta fiánakmindennemû küzdéssel kapcsolatban.

Eric szófogadó volt és kitûnõ jelle-met sikerült kifejlesztenie. Rendsze-resen járt a bibliaórákra, látogatta abetegeket, mindig barátságos volt azosztálytársaihoz, különösen a nálánálgyengébbekhez. Kitûnt sportteljesít-ményével, 15 évesen kapitány lettmind a krikett-, mind a rögbicsapatban.Igazgatója szerint minden versenyelõtt kezet rázott versenyzõtársaival éssohasem a dicsõségvágy hajtotta.Skócia-szerte népszerû lett, a fiatalokpéldaképüknek tekintették.

A párizsi olimpia után Eric Liddellvisszatért Észak-Kínába. Jól beszéltea kínai nyelvet, ismerte szokásaikat.Tientsin-ben tanított, de versenyzett is.Majd Siao-Changba küldték vidékievangélistának. A japán támadás utána helyzete még veszélyesebb lett, ezértfeleségét és két lányukat hazaküldteKanadába. A japánok elfoglalták amissziós állomást, hadifogolytáborbakerült. Fáradhatatlanul dolgozott itt is,a tábor vezetését, 1800 ember felügye-letét bízták rá. Öt hónappal afelszabadulás elõtt, 1945. február 21-énhalt meg a japán weifangi munka-tárborban. Utolsó szavai ezek voltak:„Teljes odaadás“. 1991-ben emlékmû-vet állítottak, amelyre az Ézs 40:31-etvésték fel: „akik az Úrban bíznak,erejük megújul, futnak és nem lan-kadnak meg...“. (Sz. L.)

„Az aranynál több“

Page 16: Tanévzáró a Teológián - RMBGySz

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

16 Szeretet • 2012. augusztusHIRDETÉSEK

Felvételi a Teológiai FakultásraA Szövetségünkön belül mûködõ Teológiai Fakultás felvételit hirdet a lelkipásztor-képzõ szakra, a 2012-2013-estanévre. Az új felvételi rendszer szerint minden évben tartunk felvételi vizsgát, és ebben az évben is várjuk azonfiatalemberek jelentkezését, akiknek elhívásuk van az Úrtól erre a szolgálatra! A jelentkezési feltételek figyelembe vételével olyan érettségizett személyeket várunk, akik legalább 3 éve márgyülekezeti tagok és 2 éve szolgálatot is végeznek a gyülekezetben. Szükség van gyülekezeti és lelkipásztoriajánlásra is. Az érdeklõdõk vegyék fel a kapcsolatot Giorgiov Adrián dékán testvérrel (tel. 0735-500-700), vagyKiss-Juhász Vilmos oktatási alelnök testvérrel (tel. 0723-615-266) . Jelentkezési határidõ: augusztus 15.

Felvételi a nagyváradi Timóteus bibliaiskolábaBibliaiskolánk ismét felvételit hirdet meg az alapfokozatra és a levelezõtagozatra. Az alapfokozat hétvégi oktatást foglal magában, (péntekdélután 16-20 óra és szombat délelõtt 8-12 óra között). A hallgatók akövetkezõ kurzusokat végzik el két év alatt: Hogyan tanulmányozzuk aBibliát, Ószövetségi és Újszövetségi bevezetõ, Rendszeres teológia,Gyülekezet plántálás és növekedés, Lelkigondozás, Közbenjáró imádságés ébredés, Hogyan tanítsunk, Formálódás a szolgálatra, Tanítványság,Keresztyén etika, Nyilvános istentisztelet, Evangélizáció. A levelezõtagozat hallgatói évente ötször jönnek konzultációra. A levelezõk akövetkezõ kurzusokat vehetik át: Hogyan tanulmányozzuk a Bibliát,Ószövetségi és Újszövetségi bevezetõ, Hogyan tanítsunk, Róma-Galatalevél, Keresztyén élet, Evangélizáció és tanítványság. Mindkét tagozatraa felvételi október 6-án, délelõtt 10 órakor kezdõdik a bibliaiskolánál!A bibliaiskola nyitva áll minden olyan személy elõtt, aki valódi keresztyénjellemmel bír, és tagja egy helyi evangéliumi gyülekezetnek. Továbbifeltételek: lelkipásztori és gyülekezeti ajánlás és egy önéletrajz, amelytartalmazza a megtérés leírását és a felvételizõnek a szolgálattalkapcsolatos személyes meggyõzõdéseit. A felvételi vizsga két részbõl áll: 1) egy írásbeli vizsga, amely a felvételizõbibliaismeretét hivatott feltárni; és 2) egy interjú a vezetõ tanács tagjaielõtt. A beiratkozáshoz szükséges dossziét a Bibliaiskola titkárságán (újépület 101-es szoba) vagy a szövetség irodájánál kell elhelyezni. Az érdeklõdõknek részletes információkkal szolgálunk. Címünk: Str. Berthelot Nr. 5, Oradea 410050. Tel. 0259-413289; 0735-500985 (baptifon); e-mail: [email protected].

A szalárdi Filadelfia Noom Idõsek Otthona vezetõsége szeretettel meghívja a kedves testvéreket szeptember 8-án 10 órára az újépületszárnyat megnyitó ünnepi istentiszteletére és az otthon fennállásának 20 éves jubileumára. Dr. Pardi Benjámin Attila, elnök

Meghívó a Sepsiszentgyörgyi gyülekezet

100 éves jubileumáraA Sepsiszentgyörgyi Magyar Baptista Gyülekezet 100éves fennmaradását augusztus 26-án ünnepli meg.Hívjuk a Sepsiszentgyörgyrõl elszármazott testvéreketerre az alkalomra, hogy együtt ünnepelhessünk vasárnapdélelõtt 10-tõl, majd délután 16 órai kezdettel.Akik szeretnének részt venni a jubileumon, kérjük, jelent-kezzenek augusztus 21-ig. Ha szállást is igényelnek aztis jelezzék. Elérhetõségek: Bogyó Sándor, pénztáros:Tel.: 0745303620, e-mail: [email protected]óczi Tibor, lelkipásztorTel.: 0735500228, e-mail: [email protected]

MEGHÍVÓ!