I

Tartalom

Az ige alakjai 5A I ., t' rza anyt es a argyas ragozas 6

K.. I tö 'dIJeen o mo 19Jelen idő 19Múlt idő 28Jővő idő 37

Feltételes mód 41Jelen idő 41Múlt idő 43Használata 44Gyakorlatok 46

Felszólító mód ~ 57Képzése 57Használata 63Gyakorlatok 65

Vegyes gyakorlatok 79Képzett igék 83

Műveltetés 84További képzők 94

. Igevonzat 115

Megoldások 131

Az ige alakjai

A magyar igék alakjait az alábbi kategóriákkal jellemezhetjük: mód, idő, szám, személy,ragozási típuso A magyar igeragozásban van:

- három igemód (kijelentő, feltételes és felszólító).- három igeidő (jelen, múlt és jövő).- két szám (egyes. többes),- három személy (1.,2.,3.),- kétféle ragozási típus (alanyi, tárgyas).

A magyar igeragozási rendszert az alábbi táblázatban szemléltetjük egy-egy (egyes szám 2.személyű) példával illusztrálva.

~

jelen idő múlt idő jövőidó

mód alanyi ragozás tárgyas ragozás alanyi ragozás tárgyas ragozás alanyi ragozás tárgyas ragozás

kijelentő vársz várod vártál vártad várnifogsz várnifogodmód

"

feltételes várnál várnád vártál vo/na vártad volnamód -- --

felszólító " , ,

mód várj várd -- -- -- --

Megjegyzés:

Az alanyi ragozáson belül el szokták különíteni az -ik: végű igék (lakik, dolgo-zik stb.) ragozását, az úgynevezett ikes ragozást. Ezeknek az igéknek a ragozá-sa az egyes szám 1. és 3. személyt kivéve teljesen megegyezik a nem -ik végű-ek ragozásával, ezért külön nem foglalkozunk velük.Egyes szám 1. személyben efurdom, dolgozom alakok mellett afürdök, dolgo-zok formák is használatosak. A tárgyas igéknél (eszek ~ eszem) ilyen esetben aszemélyrag általában az alanyi - tárgyas ragozás szerint alakul (eszek egy kiskenyeret - eszem a kenyeret), de az -m végződés alanyi ragozásban is használa-tos (eszem egy kis kenyeret). Korábban egyes nyelvtanok csak afürdöm, dolgo-zom alakokat tartották helyesnek, a mai nyelv szemlélet szerint azonban ezekkelazonos értékűek efurdok, dolgozok formák is. Egyes szám 3. személyben ezekaz igék mindig -ik végződést kapnak (fésulkodik, iszik).

5

Az alanyi és a tárgyas ragozás

Az igealakokban megjelenő kategóriák közül a nem magyar anyanyelvűek számára általá-ban a kétféle ragozás okozza a legtöbb problémát. Mivel ez a kettősség minden médban ésidőben megtalálható, legelőször ezzel célszerű foglalkozni. Itt részletesen nem térünk ki azalanyi és a tárgyas igei személyragok rendszerére, ezt majd az egyes igemódok, igeidőkgyakorlásakor tesszük meg.

A legfontosabb kérdés az, hogy mikor kell alanyi (általános) és mikor tárgyas (határozott)ragozást használni. Abból kell kiindulni, hogy az igék kisebb része tárgyatlan (intranzitív),nagyobb része pedig tárgyas (tranzitív).

Tárgyatlan igeA tárgyatlan igével kifejezett cselekvés vagy történés csak az alanyra vonatkozik, más sze-mélyre vagy dologra nem hat ki, azaz a tárgyatlan igének nem lehet tárgya. Ilyen ige pél-dául az at, áll, megy stb. A tárgyatlan igének csak alanyi ragozás a van.

Tárgyas igeA tárgyas igével kifejezett cselekvés valamely személyre vagy dologra irányul. A tárgyasigének tehát lehet tárgya: könyvet olvas, levelet ír, kávét kér stb. Az ilyen igének van alanyiés tárgyas ragozása is. Alanyi ragozású az ige, ha nincs tárgya, vagy ha van tárgya, de azhatározatlan. Tárgyas ragozású az ige, ha a tárgya határozott.

Az ige tárgyas vagy tárgyatlan jellegének és lehetséges ragozási formájának (alanyi vagytárgyas) összefüggéseit az alábbi ábraszemlélteti: .

•1

. tárgyatlan igey (nem lehettárgya)

tárgyas ige(lehet tárgya)

alanyi ragozás ú ahmyiragozású- nincs tárgya- határozatlan tárgya van

tárgyas ragozású- határozott tárgya van

A továbbiakban azt kell megvizsgálni, illetve megtanulni, hogy mely esetekben határozott,és mely esetekben határozatlan a tárgy.

6

Az alanyi és a tárgyas ragozás

A tárgy határozott (és mell ette tárgyas ragozás ú az ige), ha

1. tulajdonnév a tárgy:Szeretem Pistát.Ismerem Budapestet.

2. határozott névelős a tárgy:A könyvet olvasom.Megnézi az egyetemet.

A tárgy előtt jelző is állhat, a névelő ilyenkor ezeket természetesen megelőzi.A piros ruhámat vesze'!l fel.A tegnap vásárolt kenyeret eszem meg.

Az ilyen szerkezetekből a főnévi rész el is maradhat.A pirosat szeretem a legjobban.

3. birtokos személyjeles vagy birtokjeles a tárgy:A tárgy ilyenkor többnyire határozott névelővel vagy névmási jelzővel együtt sze-repel.

A kabátomat keresem.A te tolladat kérem.A Pistáét adod ide?Egymás kezét fogják.

4. az alábbi névmások valamelyike a tárgy, vagy a névmás a tárgy jelzője:Ő, ó'k, ön, önök, maga, maguk

Látom őt / önt / magát.Ismerem őket / önöket / magukat.

magam, magad, maga, magunk, magatok, magukSajnálom magamra!). / Sajnáljuk magunkat.Ismered magad(a!). /1smeritek magatokat.Jól érzi magát. / Jól érzik magukat.

enyém, tied, övé, mienk, tietek, iivékAz enyémet / a mienket adom oda.A tiedet / a tieteket kéri.Az övét / az övékét hozom el.

egymásSzeretjük egymást.

ez, azEzt veszem meg.Azt kérem.Ezt a könyvet olvasom.

mind, összes, valamennyiMind(et) megveszem.Az összeset elviszem.Az összes ruhát kimosod?Valamennyit kérem.Valamennyi képeslapot elküldöm.

-ik végű névmásokMelyiket választod?

I!II

f1·I

I7.

Az alanyi és a tárgyas ragozás

Melyik könyvet olvasod?Mindegyiket / bármelyiket / akármelyiket kérhetedMindegyik / bármelyik / akármelyik könyvet elviheted

5. mellékmondat a tárgy:Miért mondod, hogy eljössz?

A párbeszédek idéző mondata is határozott tárgyként utal a párbeszédre.- Ideadod az újságot? - kérdezte a fiú.

6. olyan főnévi igenév a tárgy, amelynek határozott tárgya van:Szeretném látni őt / Pistát.Meg akarom venni mindet.

Megjegyzés:

Tárgyas ragozást használunk annak ellenére, hogy nincs a mondatban határo-zott tárgy, ha1. a tárgy beleérthető a mondatba. A 3. személyű határozott tárgyat ugyanis

nem szükséges kitenni, ha a szövegösszefüggésből egyértelműen kiderül,hogy mi a tárgy. A tárgyas ragozás használata azonban ilyenkor is kötelező,hiszen a tárgyas igealak utal a tárgyra.

- A könyvedet keresed?- Igen, de sehol sem találom. (Tudjuk, hogy a könyvről van szó, s ki-

egészíthetnénk vele a mondatot: Igen, de sehol sem találom a köny-vemet.)

2. az úgy hiszem / gondolom / vélem / látom kifejezés a főmondat:Úgy gondolom, nekem van igazam.

3. a tárgy az apa, anya szó ('a saját anyám, apám, anyánk, apánk' jelentésben):Mindnyájan szeretjük anyát.Várom apát.

4. a tárgy a szegény főnév ('egy ismert személy' jelentésben):Nagyon sajnálom szegényt.

5. Az alábbi kifejezésekben szintén tárgyas ragozást használunk:Mit tudom én! (= Fogalmam sincs.)Mit bánom ént (= Egyáltalán nem érdekel.)Futja valamiből. (= Van belőle [főleg pénzből] elég.)Megjárja. (= Elégjó. Megfelelő.)

A tárgy határozatlan (és mellette alanyi ragozás ú az ige), ha

1. névelő nélküli a tárgy:Könyvet olvasok, nem újságot.

A tárgynak ilyenkor melléknévi vagy számnévi jelzője is lehet.Szép könyvet olvasok.Két / sok épületet látok.

Az ilyen szerkezetekből a főnévi rész el is maradhat.Újat veszekKettőt / sokat kuldok:

8

Az alanyi és a tárgyas ragozás

2. határozatlan névelős a tárgy:Egy könyvet olvasok.

3. az alábbi névmás ok valamelyike a tárgy, vagy a névmás a tárgy jelzője:én, te, mi, ti

Látsz engem / minket?Ő ismer téged / titeket.

ki? .? h /? '?'l? kk ? bir, mtr, any., mennytr, nu yen., me ora. st .Kit / mit nézel?Hányat / mennyit kérsz?Hány almát eszel meg naponta?Milyet / milyent adhatok?Milyen könyvet olvasol?

aki, ami, amilyen, amekkora stb.Nagyon érdekes, amit olvasok.Nincs itt, akit keresel.Amilyen könyvet akarsz, olyat veszel.

ilyen, olyan, ennyi, annyi stb.Miért találsz ki ilyet / ilyent?Hogy gondolsz ilyen butaságot?Ennyit nem kérek.

vala-, akár-, bár-, se-, minden- kezdetű névmásKeresek valamit / valakit.Veszek valamilyen gyümölcsöt.Akárkit megkérdezhetsz.Bármit megvehetsz.Nem nézek meg semmilyen filmet.Mindenkit szeretek.Mindent elmesélek.

4. olyan főnévi igenév a tárgy, amelynek nincs további tárgya, vagy a tárgya határo-zatlan:

Szeretek olvasni.Szeretnék megismerni egy fiút.Látni akarok mindenkit.

Megjegyzés:

Alanyi ragozást használunk, bár a tárgy formailag határozott, ha1. az ezt / azt névmás partitívuszi jelentésű:

- Én dobostortát kérek. És te?- Én is azt kérek. (= Abból a fajtából, olyat.)

de: - Melyiket kéred?-Azt kérem. (= Amelyikre rámutatok.)

2. az azt névmás határozatlan jelentésű:Azt csinálsz, amit akarsz. (= Bármit csinálhatsz.)

3. a tulajdonnév nem tulajdonnévként, hanem más jelentésben szerepel:Petőjit olvasok. (= Petőfi-vers[ek]et)

9

Az alanyi és a tárgyas ragozás

Vigyázzunk, mert az alanyi és a tárgyas ragozást az alábbi esetekben nagyonkönnyen össze lehet keverni!

1. A valamennyi névmás után használhatunk alanyi és tárgyas ragozást is attólfüggően, hogy mi a névmásnak a jelentése.

Valamennyit megveszem. (= az összeset)Valamennyit megveszek. (= az összesből néhányat, nem mindet)

2. A mind névmás után tárgyas ragozást használunk, a minden után pedig ala-nyit.

Mind / mindet megveszem. (= az összeset)Mindent megveszek. (= bármit, ami van)

3. Az amelyik névmás után ingadozás figyelhető meg. Általában tárgyas rago-zást használunk (mivel -ik végű névmás), de állhat alanyi ragozás is mellette.

Azt a könyvet add ide, amelyiket most olvasod / olvasol.

Ha a mondatban az ige egyes szám 1. személyű (én), a mellette álló tárgy pedig 2. személyű(téged, titeket / benneteket), az igealak -lakl-lek ragja utal a tárgyra.

(Én) látlak téged.(Én) szeretlek titeket / benneteket.

Mivel az alanyi és a tárgyas igeragozást minden igemódban, igeidőben használjuk, ezek tár-gyalásakor a gyakorlásukra folyamatosan visszatérünk.

Gyakorlatok

1. Használd az igék megfelelő alanyi vagy tárgyas ragozású formáját! A név-mási tárgyak kiemelésével próbálunk segíteni.

Nemrég költöztünk ebbe a városba, még senkit nem : (ismer, én)az utcánkban.

Melyik szobát (választ, ti)?

Akiket nem (szeret, mi), azokat nem (meghív)abulinkba.

Most (olvas, én) azt a könyvet, amelyiket a múlt héten .(kölcsönad., te).

A tanár (megkér) valakit egy szívességre.

Valamennyi ismerősömet (értesít), hogy megváltozott a telefonszámom.

M' , k ó /" "kol 'ar eve ota \tsmer, o -1 egymast.

....................................... (szeretne, én) bemutatni önöket a szüleimnek.

10