TARTAMOS ERDŐGAZDÁLKODÁS, TARTAMOS ERDŐGAZDÁLKODÁS,

A MÚLT ÉS A JÖVŐ A MÚLT ÉS A JÖVŐ

Prof. Dr. Lett BélaProf. Dr. Lett Béla

Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar

Erdővagyon-gazdálkodási Intézet

Apácai-Csere János Kar

Győr, 2009. december 4.

Erdővagyon-gazdálkodási Erdővagyon-gazdálkodási IntézetIntézet

Erdőrendezéstani Tanszék,

Erdészeti Politikai és Ökonómiai Tanszék Szaktárgyak: Erdőbecsléstan - Faterméstan - Erdőrendezés Erdészeti jog és igazgatás - Erdészeti politika Erdészeti szervezés és vezetés - Erdészeti

Kereskedelem Erdészeti ökonómia - Erdészeti számvitel és

pénzgazdálkodás - Erdő- és kárérték számítás Erdészeti informatika - Erdővagyon-gazdálkodás

Naturális – jogi – gazdasági szabályozás

Az erdővagyon-gazdálkodás Az erdővagyon-gazdálkodás sajátosságai, sajátosságai, a tartamossága tartamosság

• Az erdőgazdálkodás önálló, speciális nemzetgazdasági ágAz erdőgazdálkodás önálló, speciális nemzetgazdasági ág

• A termelési ciklus időtartama nagyon hosszú, 25-120 évA termelési ciklus időtartama nagyon hosszú, 25-120 év

• A befektetés kiadásai, az újratermelés költségei csak A befektetés kiadásai, az újratermelés költségei csak évtizedekkel később realizálódnakévtizedekkel később realizálódnak

• Az emberi tevékenység és a biológiai folyamatok Az emberi tevékenység és a biológiai folyamatok összefonódnak (őstermelés)összefonódnak (őstermelés)

• A gazdálkodásban elkövetett hiba kijavításához nagyon A gazdálkodásban elkövetett hiba kijavításához nagyon hosszú idő szükségeshosszú idő szükséges

• A 10 vagy 20 év múlva esedékes hozam jelen pillanatig A 10 vagy 20 év múlva esedékes hozam jelen pillanatig megtermett része már a jelenben is kivehető megtermett része már a jelenben is kivehető (gyors nyereség, jövőben helyrehozhatatlan kár)(gyors nyereség, jövőben helyrehozhatatlan kár)

Az erdővagyon-gazdálkodás Az erdővagyon-gazdálkodás sajátosságai, sajátosságai, a tartamossága tartamosság

• Termékszerkezet változás csak egy teljes termelési ciklus után lehetséges. (a társadalmi és piaci hatások kevésbé érvényesülnek)

• Az erdő a föld ökológiai egyensúlyában döntő szerepet játszik.

• Az erdő szűkebb, tágabb környezetben szociális és védelmi szerepet tölt be.

• Az erdő és az újratermelhető, környezetbarát fa rendszer haszna és hasznosítása.

• Zárt szén-ciklusa révén enyhíti a CO2 kibocsájtás

(pótlólagos hasznosítás)

Az erdő, a fakészlet és Az erdő, a fakészlet és a lakosság alakulása a a lakosság alakulása a

Világban és MagyarországonVilágban és MagyarországonEurópában és Magyarországon a népesség stagnál, csökken, az erdőterület növekszik, a fafelhasználás növekedése mérséklődik.

A Föld lakossága, erdőterülete és fafogyasztása (Forrás: EFI News 1996)

Magyarország lakossága, erdőterülete és fakitermelése (Forrás: KSH, MGSZH).

Lakosság

Erdőterület, ha

Fakitermelés,

m3

0

2

4

6

8

10

12

1980 1985 1990 1995 2000 2005 2008

Mil

ló e

gy

sé

g

A fafelhasználás helyzeteA fafelhasználás helyzete

= Er ősség = Megfelel = Gyengeség

Használat ésújrafelhasználás

Energiafogyasztás

Megmunkálás,egészségre károshatások

Nyersanyagbeszerzés

Megujjúlás,tartalékok

FA MŰANYAG ALUMINIUM ACÉL BETON

A fafeldolgozás megújuló nyersanyagot, fejlett feldolgozási technikát használ, viszonylag alacsony energiaigénnyel. Az egészségre ártalmatlan termék, életciklusának lejártával újra hasznosítható és környezeti terhelés nélkül megszüntethető.

Környezeti szempontok alapján a fatermékek egyértelmű előnyöket mutatnak a konkurens termékekkel szemben:

Fatermék helyettesítő iparágak környezeti szempontú összehasonlítása

(Forrás: Jaakko Pöyry Consulting, 1998)

Kitekintés EurópáraKitekintés Európára

Európa országainak erdősültsége tulajdonviszonyok szerinti bontásban

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

Fin

nors

zág

Szl

ovén

ia

Své

dors

zág

Ész

tors

zág

Aus

ztria

Letto

rszá

g

Szl

ovák

ia

Por

tugá

lia

Luxe

mbu

rg

Cse

hors

zág

Ola

szor

szág

Litv

ánia

Ném

etor

szág

Leng

yelo

rszá

g

Spa

nyol

orsz

ág

Gör

ögor

szág

Fra

ncia

orsz

ág

Bel

gium

Mag

yaro

rszá

g

Cip

rus

Nag

y-B

ritan

nia

Dán

ia

Hol

land

ia

Íror

szág

EU

átla

g

EU

(15

) á

tlag

Nor

végi

a

Svá

jc

Tartósan állami

Privatizác iós folyamat része

Közösségi

Magán

Az erdőterület tulajdoni megoszlása

Magyarország helyzeteMagyarország helyzete

-100

-80

-60

-40

-20

0

20

40

60

80

100

%

1970 1998 1946 1938 1885 1990 2004

Közösségi

Állami

Társasági

Egyéni használat

Működésképtelen

Forrás: Lett B.- Mészáros K. 2004

Magyarország helyzete, Magyarország helyzete, az erdőterület változásaaz erdőterület változása

Az erdőterület

csökkenése és

növekedése

év 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800

ezer ha 4000

3000

2000

1000

2200

DivatfafajokFenyő, Nemesnyár, Akác, Tölgy

Tartamosság, tartamos Tartamosság, tartamos erdőgazdálkodás erdőgazdálkodás –– MÚLT MÚLT

A tartamosság az erdészeti üzem azon képessége, amellyel tartós, optimális fahasználatot, immateriális szolgáltatásokat és egyéb javak használatát teszi lehetővé mind a jelen, mind a jövő generációi számára (Speidel, 1984)

Az erdő tartamosságának biztosítása, az erdővagyon védelme érdekében Magyarországon több mint 100 éve létezik erdészeti szakigazgatás.

Az erdészeti üzemtervezés már 200 éve jelen van és alapját képezi a tartamos erdőgazdálkodásnak.

Eleinte a tartamosság definiálása során a materiális elemeket vették csak figyelembe, a tartamosság valamely teljesítmény állandóságára (fahozamok, fakitermelés és pénzhozamok tartamossága) vonatkozott.

Később jelentkezett az igény, hogy a fogalmat immateriális elemekre is kiterjesszék.

A tartamosságnál óhatatlanul konfliktus helyzetek alakulnak ki. A rövid-, közép-, hosszú távú előnyök, érdekek, illetve a társadalom és az egyén érdekei nem mindig esnek egybe. (Niesslein, 1985)

Tartamosság, tartamos Tartamosság, tartamos erdőgazdálkodás erdőgazdálkodás –– MÚLT MÚLT

A tartamosság nem gazdasági cél, hosszú időtartamra irányuló üzemi, gazdasági tevékenység alapelve, függetlenül attól, hogy milyen célt követ.

Statikus Dinamikus Naturális Erdőterület nagysága Erdőtelepítés nagysága Fakészlet nagysága Fanövedék, fahozam

nagysága Pénzügyi Fakészlet értéke Fahozam értéke Erdészeti üzem

vagyona Értékgyarapodás

Tőkeérték Pénzhozamok (bevétel, jövedelem)

Mennyiségi

Minőségi

Biodiverzitás Védőhatás, üdülőhatás Egyéb immateriális

szolgáltatások

Naturális – Pénzügyi

Az erdőgazdálkodás eredménye a kezelt vagyonhoz képest elenyésző

Az erdőgazdálkodásban hatalmas vagyont kell fenntartani.

A növedék egy részét hasznosíthatjuk.

Forrás: MGSZH

Erdőterület Fakészlet Növedék Erdőérték Eredmény

eha M m3 M m3 Mrd Ft Mrd Ft

Állomány 2000 340 12 2000 Bev. -60 Kiad. -58

Véghasználat 20 5 7 50

T.-2

F/Á (%) 1 1,5 60 2,5 3

Tartamosság – Tartamosság – JELENJELEN

Az erdőgazdálkodás állományi és

forgalmi jellemzői

Terület Élőfa-készlet

Folyó- növedék

Fakitermelési lehetőség

Véghasználat Fafaj

Ezer ha Millió m3 Ezer m3 Ezer m3 Ezer ha Ezer m3 Ezer ha

Tölgy 352 82,8 2 455 1 596 4,5 747 1,99

Bükk 103 39,1 878 759 1,3 461 0,96

Csertölgy 189 42,5 946 1 336 4,1 710 2,48

Egyéb keménylomb 172 32,2 952 678 2,5 230 1,42

Akác 352 39,2 2 472 2 385 11,7 1 143 6,23

Nyár 158 21,0 1 282 1 438 6,3 1 105 5,41

Egyéb lágylomb 93 18,9 771 494 1,7 166 1,00

Fenyő 239 49,6 1 955 502 1,5 300 0,84

Összesen 1658 352,2 11 711 9 190 33,6 4 862 20,32

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Folyó növedék

(m3)

Élőfa-készlet

(m3)

Faki-termelés

(m3)

Faki-termelés

(ha)

Véghasz-nálat(m3)

Véghasz-nálat(ha)

Terület

(ha)

Fenyő

Egyéb lágylomb

Nyár

Akác

Egyéb keménylomb

Cser

Bükk

Tölgy

Az erdőgazdálkodás Az erdőgazdálkodás két lehetséges céljakét lehetséges célja

ESA – Európai (nemzeti) számlák rendszere – gazdasági haszon

Forrás: Eurostat 2000

Cél a FAELLÁTÁS Nem cél a FAELLÁTÁS

Erdőgaz-dálkodás jellege

Művelt (Mester-séges)

Művelt (Termé-szetes)

Nem –művelt

Sarj

Nem művelt Termé-szetes

(őserdők)

Védő erdők Erdő rezer-

vátum

Védelmi erdők - Védett erdők

Növedék (naturális)

Termelt Részben termelt

A termé-szetes

növedék nem termék

Nem megújít-

ható klimax erdők,

Növedék nincs

Korlátozott termelés,

természetes növedék

Nincs, ill. csökkenő

természetes növedék

Csökkenő növedék,

Érték-vesztés

A többcélú erdőgazdálkodás a hasznok ötvözése

Fenntartható fejlődés Fenntartható fejlődés értelmezéseértelmezése

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnakmagyar társadalomnak

A Tanács kinyilvánította, hogy alapvető változtatásokra van szükség a jövő érdekében. E változtatások közös alapja: Felülemelkedés az egyéni, rövid távú érdekeken, A társadalom által vallott értékek egyensúlyának megteremtése, Az összefüggésekben gondolkodás, amely szerint az életünket kísérő problémák összefonódtak

A társadalom egyetértésének kialakítása, a társadalom csak annyit vehet el a környezetétől, amennyit a természetes folyamatok képesek újratermelni; A társadalomban uralkodó viszonyok újragondolása az igazságosság, a kölcsönös egymásért való felelősség, a megértés, a békesség, az együttműködés,a befogadás jegyében.

Fenntartható fejlődés Fenntartható fejlődés értelmezéseértelmezése

• Kevesen értik a fenntarthatóság fogalmát, még a kérdéskörrel foglakozók között is heves vitákat folynak a fenntartható fejlődés értelmezéséről és megvalósíthatóságáról.

• a KSH által megkérdezettek

26%-a azonosította a fenntartható fejlődést a folytonos gazdasági növekedéssel,

22%-a az emberek anyagi jólétének folyamatos gyarapodásával

A megkérdezettek ötöde vélte úgy, hogy a fenntartható fejlődés a ma és a jövő generációk szükségleteinek kielégítése,

16%-a, hogy a társadalmi ellátó rendszerek,

7%-a pedig, hogy a természeti erőforrások megőrzése.

Fenntartható fejlődés Fenntartható fejlődés értelmezéseértelmezése

Nyilvánvaló, hogy semmi sem lehet fenntartható, fennmaradó a környezet állandó változása miatt.

A fenntarthatóság egy olyan viszonyrendszert, kultúrát jelent, amelyben az emberek egymás közötti és a természetes környezetükkel való viszonya megteremti a harmónia lehetőségét. A fenntarthatóság kifejezés ezért nem az időre, hanem a fejlődés módjára vonatkozik

„A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”(Herman Daly)

„A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jól-lét megvalósítása, anélkül hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk.”

Az erdőgazdálkodás Az erdőgazdálkodás helyzetehelyzete

Az erdőgazdálkodás megítélése az utóbbi években lassan változik: felértékelődik az erdők környezeti és jóléti funkciója (és már nem aszerint kell értékelni, hogy a teljesítmény mindössze a hazai gazdaság 0,1%-át adja)

A hazai erdők nettó szénelnyelők, évente mintegy 4-5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg.

Magyarország összes földterületének több mint egyötöde (2 millió hektár) az erdőgazdálkodásba bevont terület, amelynek 94%-át (1,9 millió hektárt) borítja faállomány. Ez utóbbi területet alapul véve az ország erdősültsége 20,3%-os.

Az évi növedékből – amely 13,2 millió köbméter – az erdőtervek szerinti maximális kitermelési lehetőség 10,2 millió köbméter. Ebből 6,6 millió bruttó köbmétert termeltek ki a 2007-es évben, ami az éves kitermelési lehetőségek 65% a. Ez a tartamos gazdálkodás feltételeinek megfelel. Az állami tulajdonú erdőkben folyó gazdálkodás szakmai színvonala megfelelő, a magán-és a közösségi tulajdonban lévő területek gazdálkodása azonban kívánnivalót hagy maga után. (300 ezer fős erdőtulajdonosi körből áll, nagyon különböző érdekeltséggel)

Erőforrás-fogyasztás és Erőforrás-fogyasztás és vagyonvagyon

Fakitermelés: 2007-ben 6609 ezer köbméter bruttó, és 5640 ezer köbméter nettó fatömeg került kitermelésre, aminek az egyik felét fagyártmányként, a másik felét tűzifaként használták fel. A kitermelésnek ez a szintje nem veszélyezteti a tartamos erdőgazdálkodást.

Faállomány vagyon: A faállományok összesített fatérfogata az elmúlt években is gyarapodott: a 2007. január 1-jei állapot szerint 347 millió köbmétert tesz ki. Az élőfa-készlet anyagi értéke több mint 1000 milliárd forint.

Ásványvagyon: Magyarország az ipari célú, gazdaságosan kitermelhető ásványvagyon tekintetében gyenge adottságokkal rendelkezik. 2007-ben kőolajból még 17,4 millió tonna, földgázból 57,7, feketekőszénből 198,7, barnakőszénből 168,3, lignitből 2902,4, mangánércből 3,1, bauxitból 39,1 millió tonna állt gazdaságosan rendelkezésre. A legjelentősebb a legnagyobb környezeti kockázattal felhasználható lignitvagyon.

Élővilág-élőlényekÉlővilág-élőlények

Az erdő:Magyarország erdőterületein nagyobbrészt lombos

fafajokból álló, elegyes erdőtársulások találhatók. (A lombos 87,9%, fenyő 12,1%)

Az őshonosnak tekinthető fafajú erdőállományok aránya meghaladja az 57%-ot. Az idegenhonos erdőállományok közül az akácosok 23%, a nemesnyárasok 7%-ot borítanak, elsősorban az Alföldön.

Az erdők egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, az erdőkben keletkezett károk országos szintű becslését, az erdőket érő hatások és az erdei ökoszisztémákban bekövetkező változások közötti kapcsolat vizsgálatát, a károsítók elszaporodásának előrejelzését és az ellenük való védekezés megszervezését az Erdővédelmi Mérő-és Megfigyelő Rendszer (EMMRE) biztosítja.

(az erdők egészségi állapota 1990 és 2007 között ingadozott, összességében kis mértékben romlott )

AgrárgazdaságAgrárgazdaság

Használjuk ésszerűen amink van:

Az agrárgazdaságon belül az erdőgazdálkodást elsősorban a társadalom jobb környezeti feltételeit biztosító szolgáltatóként kell kezelni. Tovább kell növelni az ország erdősültségét, a honos fafajokból álló erdőtársulások kiterjedését. Megfelelő szabályozással az erdőbirtokosságokat is a lehető legmagasabb ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtó erdőtársulások kialakítására kell ösztönözni.

Az agrárgazdaság sorsa elválaszthatatlan az éghajlat alakulásától. A jelenleg jó adottságúnak mondott, de rosszul kihasznált agrárpotenciált a gondos használat felé kell közelíteni, mert az egyébként is kiszámíthatatlan időjárási körülmények még jobban sújtják majd a gazdálkodókat. Ezért fel kell készülni az időjárási szélsőségekre adandó válaszokkal, elsősorban a károk megelőzése, a termékszerkezet-váltás, a technológiaváltás területén.

A jelenlegi erdő az elődeink történelmi „aprómunkájának” eredménye. Amit ma élvezünk, az elődeink, embertársaink és a környezet együttműködésének eredménye – a múltnak köszönhetjük.

Az Európai Gazdasági és Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye:Szociális Bizottság véleménye:

Fenntartható fejlődés, az erdőgazdálkodásban az Fenntartható fejlődés, az erdőgazdálkodásban az éghajlatváltozás tükrébenéghajlatváltozás tükrében

Erdőgazdálkodásban hosszú távú stratégiákra van szükségAz EU erdőállománya egyre növekszik. Az erdő és a fa az óceánok

után a szén legfontosabb elnyelője, emellett a fa alapú termékek a nem megújuló erőforrásokból készülő termékeket is helyettesítik.

Jelenleg az erdőfelújítási módszerekre, így többek közt a fafajok megválasztására kell különös figyelmet fordítani. Mivel a klimatikus körülmények viszonylag rövid időn belül nagy valószínűséggel jelentősen megváltoznak, Európai erdei érzékenyebbé válnak majd a rovarkárosításra.

Az erdőknek fontos szerep jut Európa természetes ökoszisztémájának stabilizálásában, és fenntartásuknak döntő hatása lesz a kontinens természetes és természetszerű ökoszisztémáinak stabilitására.

Fenntartható fejlődés, az Fenntartható fejlődés, az erdőgazdálkodásban az erdőgazdálkodásban az

éghajlatváltozás tükrébenéghajlatváltozás tükrében

A tartamos erdőgazdálkodásnak köszönhetően az EU erdőpotenciálja folytonosan növekszik. A fa mint megújuló természeti erőforrás építőanyagként és energiahordozóként való forgalmazása gondoskodik a szén-dioxid hatékony megkötéséről az erdőkben és az erdei termékekben, amelyek elnyelik a szén-dioxidot, ráadásul helyettesíthetik a nem megújuló erőforrásokon alapuló nyersanyagokat.

A gazdaságilag fenntartható erdőgazdálkodás elengedhetetlen az EU területén fekvő, magán- és állami tulajdonban lévő erdők szakszerű fenntartásához és egészségének megőrzéséhez. Az EU-nak az erdőgazdálkodást minden jogalkotási lépésében önálló gazdasági ágként kell tisztelnie, és mindig meg kell fontolnia a következményeket, nehogy akaratlanul is kontraproduktív jogszabályok szülessenek.

Az EGSZB úgy véli, hogy a fa mint erőforrás termelését és használatát fokozni kell, és hogy az erdők klímaváltozás fékezésében betöltött szerepének nagyobb súlyt kell tulajdonítani. Az a véleménye, hogy fontos az erdősítések mértékének növelése, mind az EU-ban, mind globális szinten. Ezt az EU fejlesztési politikájának is központi elemévé kell tenni.

Fenntartható Fenntartható erdőgazdálkodáserdőgazdálkodás

Az erdő gyarapítása beillik a multifunkcionális erdőgazdálkodás szorgalmazásába, ez a jelentős beruházás az erdőgazdálkodásban finanszírozási nehézséget okoz.

Az erdőtelepítések alapvetően az agrárium túltermelési és gazdaságossági problémáit mérséklik, az össztársadalmi igényeket szolgálják, így a többletterhek vállalásában mindnyájunknak részt kell venni

Fenntartható fejlődésFenntartható fejlődés

Az erdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradása, védőhatása és termékei (hozamai) biztosítása érdekében szükséges az erdő szakszerű kezelése és a károsító hatásoktól, a túlzott használattól és igénybevételtől való megóvása, az élettelen környezet, a mikroorganizmusok, a gomba-, növény- és állatvilág sokféleségének, az erdei életközösség dinamikus és természetes egységének megőrzése. Az erdő fenntartása, gyarapítása és védelme az egész társadalom érdeke, az erdő fenntartója által biztosított közérdekű szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni. (2009. XXXVII. Törvény)

A fenntartható erdőgazdálkodás során a legfontosabb közérdekű feladat az erdők változatosságának megőrzése, az erdők fenntartása, felújítása és védelmi, valamint közjóléti szolgáltatások biztosítása.

Különleges rendeltetésű Különleges rendeltetésű erdők növekedéseerdők növekedése

010

2030

4050

6070

8090

%-o

s m

eg

oszlá

s

0

100

200

300

400

500

600

700

800

Fatermesztéstszolgáló

Különlegesrendeltetésű

K-terület

A Natura 2000 program újabb jelentős módosítást jelent.

A fakészlet változás

0

100

200

300

400

1980 1985 1990 1995 2000 2005

Br.

m3

Különlegesrendeltetés

Faanyagtermelést szolgáló

A bruttó folyónövedék változás

02468

101214

1980 1985 1990 1995 2000 2005

Br.

m3

Különlegesrendeltetés

Faanyagtermeléstszolgáló

Különleges rendeltetésű Különleges rendeltetésű erdők növekedéseerdők növekedése

A fakészlet és folyónövedék A fakészlet és folyónövedék összetétele hosszú távonösszetétele hosszú távon

30 éves véghasználati lehetőség (1996 - 2006)

0

100

200

300

400

e.h

a

Terület

Kitermelhető fakészlet

1996-2005 2006-2015 2016-2025 2026-2035 0

20

40

60

80

100

120

mil

lió

m3

1996-F K

2006-F K

1996-2005 2006-2015 2016-2025 2026-2035

Az átalakító üzemmód a számításokat módosítani fogja

A fakészlet és a bruttó A fakészlet és a bruttó fakitermelés alakulásafakitermelés alakulása

0

5

10

15

20

25

30

35

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

0

1

2

3

4

5

6

7

8

Terület - előírás Terület - teljesítés

Fatérfogat - előírás Fatérfogat - teljesítés

ezer ha millió br m3

Forrás: MGSZH

Véghasználati terület és fakitermelés,lehetőség és teljesítése

Fenntarthatóság Fenntarthatóság –– JÖVŐ, 30 évJÖVŐ, 30 év

A harminc éven belül vágásérett állományok területe és fakészlete fafaj(csoport)ok szerint, –faanyagtermelést szolgáló erdő

2006–2015 2016–2025 2026–2035

évek között vágásérett állományok Fafaj

e. ha e. m3 e. ha e. m3 e. ha e. m3

Tölgy, Bükk 33 14 123 31 13205 28 12 413

Akác 83 16 932 98 19 330 96 16 558

Egyéb kemény lomb 42 13 064 35 11629 28 9 310

Nemes nyár 37 7 331 39 6 641 18 2 655

Egyéb lágy lomb 17 4 978 20 7 103 20 6 795

Fenyő 14,3 4133 24 8 312 36 13 451

Összesen 225 60 561 248 66 220 226 61 185

A harminc éven belül vágásérett állományok területe és fakészlete fafaj(csoport)ok szerint, különleges rendeltetésű erdő

2006–2015 2016–2025 2026–2035

évek között vágásérett állományok Fafaj

e. ha e. m3 e. ha e. m3 e. ha e. m3

Tölgy, Bükk 25 9 887 26 10 632 28 6 718

Akác 37 6 045 26 4 121 22 3 131

Egyéb kemény lomb 27 7 975 28 7 975 25 2 537

Nemes nyár 5 3 511 8 1 679 4 660

Egyéb lágy lomb 16 4 823 17 5 444 12 892

Fenyő 8 1 149 11 2 066 12 2 753

Összesen 127 34 169 113 33 419 104 31 889

Fenntarthatóság – Fenntarthatóság – a klíma változásaa klíma változása

A tartamosságot A tartamosságot fenyegető veszélyekfenyegető veszélyek

• termőhelyi adottságok figyelmen kívül hagyása,• klíma változás veszélyei,• a károsításokra való felkészülés hiánya, • a fenntartás és felújítás finanszírozása, • Natura 2000, • az erdészeti szervezet gyengesége

• A fenntarthatóság nevében hozott intézkedések ne veszélyeztessék a tartamosságot!

• Változó, csökkenő támogatások mellett növekvő terhekkel a folyamatos gazdálkodás, erdőfenntartás és szolgáltatás biztosítása.

A tartamosságot A tartamosságot szolgáló intézkedések, szolgáló intézkedések,

lehetőségeklehetőségekEU rendszer felvállalása:A tartamos erdőgazdálkodásra össz-európai szinten elfogadott rendszer elemei:

1. Az erdei erőforrások fenntartása és megfelelő bővítése, valamint azok hozzájárulása a globális szénkörforgalomhoz.

2. Az erdei ökoszisztéma egészségének és vitalitásának fenntartása.

3. Az erdők produktív funkcióinak (fatermesztési és egyéb gazdasági funkcióinak) fenntartása és bővítése.

4. Az erdők biológiai diverzitásának fenntartása és bővítése.

5. Az erdők védelmi funkcióinak (elsősorban a talaj- és vízvédelemnek) fenntartása és fejlesztése

6. Az erdők más társadalmi és gazdasági szerepének és feltételeinek a fenntartása

Erdészeti eredet-tanúsítás:

Ez átmenet a multifunkcionális erdőgazdálkodás felvállalása felé.

Köszönöm a figyelmet!