Upload
oded
View
18
Download
1
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Oktat ásfejlesztés múlt és jövő keresztmetszetében. Fóris-Ferenczi Rita. Oktatásfejlesztés. Makroszint − oktatási reformok (?) → az oktatási rendszer egészére / részrendszereire irányuló strukturális és tartalmi változások - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Oktatásfejlesztés múlt és jövő keresztmetszetében
Fóris-Ferenczi Rita
OktatásfejlesztésMakroszint − oktatási reformok (?)→ az oktatási rendszer egészére/részrendszereire
irányuló strukturális és tartalmi változások
Az oktatás szabályozása (pl. iskolastruktúra, bemeneti, kimeneti szabályozás);
Az intézményrendszer (szervezés és működés); Az oktatásfejlesztést támogató háttérintézmények;Képzési, továbbképzési rendszer;Finanszírozás stb.
STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK, JOGI FELTÉTELEK → Oktatáspolitika
Oktatásfejlesztés: társadalmi szempontok
Több tényező együttes hatása befolyásolja:
Nemzetközi (európai) oktatáspolitika;Társadalompolitika;Gazdaságpolitika stb.
Feltétele:− Koherens döntéssorozatok− Oktatáskutatás (szociológiai, politológiai, gazdasági
megközelítések, társadalmi mobilitás, munkaerőpiac, a fejlesztéspolitikai feltételrendszer vizsgálata és biztosítása, minőségbiztosítás stb.)
Oktatásfejlesztés: neveléstudományi szempontok
→ Az oktatás szemlélete, tartalma, módszerei, értékelés→ Bemeneti szabályozás
Pedagógiaiparadigmák
Pszichológia szempontok Szaktudományok
Oktatásfejlesztés
Mikroszint, mezőszint (decentralizált irányok)
− A pedagógusi gyakorlatba ágyazódó felismerések fontossága, újítási törekvések → elmélet és gyakorlat viszonya;
− Iskolaszintű együttműködés (például pedagógiai program, helyi tanterv, minőségbiztosítás, az iskola pedagógiai arculata);
− Szakmai csoportosulások, együttműködés.
Oktatásfejlesztés: a centralizált reformok hatékonysága (?)
Rejtett funkció (Szabó László Tamás: A „rejtett tanterv” 1985. 43−45.)
Példa: 1973 – amerikai közoktatás, Elisabeth Vallance
− Az aktuális iskolakritika szerint az iskolák „mást és többet tanítanak annál, mint amit az iskolarendszer céljai a jelenben megfogalmaznak”.
− „Ezt a pluszt viszont rendszeresen, hatékonyan és jól adja az iskola”.
Mi ennek az oka?
Az iskolarendszer látens funkcióban mindig egy korábbi időszak alapelveit és deklarált célrendszerét működteti.
→ ma olyasmiért bírálják az iskolát, amit az korábban nyíltan és egyértelműen céljául tűzött ki
→ a szóban forgó funkció eltűnt – korántsem az iskola gyakorlatából – csupán az iskolarendszer elvi alapjait megadó érvrendszerből
Következtetések
Bármely iskolarendszer deklarált céljai és tényleges gyakorlata fáziseltolódásban van egymáshoz képest.
A legyen és van közötti távolság állandó feszültségforrás.
Következtetések
Oktatáspolitikai törekvés:− Az aktuális alapelveknek megfelelő nevelési
intézményrendszer kiépítése
A megvalósulás természete:− A rendszer felzárkózása hosszas folyamat− Mire az alapelveknek megfelelő gyakorlat kiépül ← a társadalmi változások szükségletekben és
igényekben már újabb elvárásokat fogalmaznak meg az iskolarendszerrel szemben.
Romániai reformfolyamatok
1998-tól máig
− A kommunista oktatásügy gyors felzárkóztatása → változó igények (pl. EU) ← a döntéssorozatok inkoherenciája politikai okokból
− A megfelelő feltételek hiánya vagy fáziseltolódás (például továbbképzési rendszer, a tantervfejlesztés, a vizsgarendszer megújítása intézményesített szakértői háttér nélkül)
A bemeneti (tartalmi) szabályozás alakulása
Korábbi paradigma Súlypont: tananyag
→Képességfejlesztő oktatás (fejlesztési követelmények, részletes követelmények, tartalmak)
→ Kompetenciák (alapkompetenciák, specifikus kompetenciák)
A bemeneti szabályozás alakulása
Mi „rejtőzik” a változások hátterében?
Tantervelméleti (pedagógiai) paradigmákSúlypont: tananyag, tevékenység, képesség (?)
Pszichológiai nézőpontTudástípusok: deklaratív, procedurális,
eszköztudás=tartalomtudás
→ → Kompetencia
Szövegértés, irodalomolvasásNézetrendszerek
Kulturális örökség nézet A személyes gyarapodás nézete Tantárgyközi nézet Felnőttkori igények szerinti képzés Kulturális eszköztudás
(Horváth 1997, Gordon Győri 2003)
Tantervi „meghamisítások”
„Rejtett” előítéletek:
- A tanterv lineáris olvasása (a tartalmi modulok mentén)
- A kompetenciák és „specifikus kompetenciák” értelmezése
→ Összefüggések: tantervi kapcsolatok
Az olvasási képesség mint pszichikus rendszer (Nagy 2006)
Szövegfeldolgozó-, értelmező készség (motivátorok, szövegsémák Szövegolvasó, - értő készség (motivátorok, szövegsémák)
Olvasáskészség (olvasástechnika)
Készségek:Beszédhanghalló k. Betűolvasó k. Szóolvasó k. Mondatolvasó kBeszédhangfelismerő Betűfelismerő betűző szóolv. Betűző mondatolv.Beszédhangkiemelő betűkapcsoló rutinszerű sz.o rutinszerű m.o
Segítők: Hangoztató és szótagoló készségRutinok
ISMERETEK: gondolatok, gondolathálók, fogalomhálók
Alaphelyzet
A kompetenciák komplex pszichikus rendszerek Fejlődésük időigényes és tartalomfüggő
Az iskolarendszer feladata: az alapképességek kiművelése
→ az iskola „tanulási” színtér, azaz a képességek
kibontakozásának színtere
Élethosszig tartó tanulás (iskolán túli állandó képzés és képződés)
A KÖVETELMÉNYRENDSZER EGYSÉGBEN LÁTÁSA - TANTERVI KAPCSOLATOK
I. KÉPESSÉGTERÜLETEK ÖSSZEFÜGGÉSE (vízszintes)
II. KÉPESSÉGTERÜLETEK ÖSSZEFÜGGÉSE (függőleges)
III. TARTALMAK (vízszintes, tartalmi modulok összefüggése)
IV. TARTALMAK (függőleges, tartalmi modulok összefüggése)
KÉPESSÉGTERÜLETEK ÖSSZEFÜGGÉSE (vízszintes)
Évfolyamonként a különböző képességterületek szintjén
Például:
szöveg alkotása szóban és írásban
II. TARTALMAK (vízszintes, sémarendszerek)
Évfolyamonként a különböző tartalmi modulok között
Például: a szóbeli közlés és nyelvi ismeretek
KÉPESSÉGTERÜLETEK
ÖSSZEFÜGGÉSE (függőleges)
Évfolyamokon az egyazon képességterülethez tartozó követelményszintek mentén
Például: szövegalkotás V. és VI. osztályban
TARTALMAK (Függőleges)
Az ismeretrendszerek bővülése, új ismeretelemek beépülése
Felmenő rendszerben egyazon tartalmi modul ismeretelemeinek bővülése
Például: elbeszélés - élménybeszámoló V. osztályban tapasztalati szinten, VI. osztályban a tudatosítás szintjén
Szakaszolás
Oktatási szakaszok, évfolyamok
Pl. Óvodai tanterv
Előkészítő osztály
Első évfolyam stb.
Pedagógiai szakaszok
Képességterületek összefüggése – függőlegesen: a szóbeli közlés megértése (beszédpercepció és –értés)
Előkészítő I.osztály II. osztály
2.1. Fonológiai jelenségek alkalmazása (adott hangok felismerése, hangoztatása, kiemelése, elkülönítése)
1.1. Fonológiai jelenségek felismerése (a beszédhangok hallása, felismerése, elkülönítése), a rövid és a hosszú beszédhangok tudatos megkülönböztetése
1.1. Fonológiai jelenségek felismerése, a rövid és a hosszú beszédhangok tudatos megkülönböztetése, a hangalak és a jelentés közti viszony megállapítása
Kérdések
Műveltség – Kompetencia − Tudás
1) Képességek – Tartalmakinformációrobbanás ↔ a tananyag csökkentése
ISKOLAI MŰVELTSÉGKÉP, KÁNON (Csoma 2004)
Kérdések
2) Torzítások a tantárgyi struktúrában
Alapvetően tudományos alapú (nem tartozik például a műveltség fő vonulatához a művészetek tartalom);
Materiális képzés dominanciája a formális képzéssel szemben (erősebben hajlik az ismeretek, mint a képességek-ismeretek szimbiózisa felé)
→ PRAGMATIKUS SZEMPONT
Kérdések
3) Pragmatikus tudás, „gyakorlatias” műveltségkép (= készség)
Gyökere: Thorndike, Woodworth 1901, James 1911
Példa: A ragozás gyakoroltatásának kevés átviteli hatása van más intellektuális területekre
Kérdések, döntéshelyzetek
„Nem az iskolának, hanem az életnek…”
Ugyanazt a tananyagot eltérő súlyponttal is lehet tanítani.
a) A future perfect vagy genitivus qualitatis ismerete;
b) „Kérek egy pohár vizet!” - tudása
Kérdések
→ „Hasznos” tudás, hétköznapi tudás= a mindennapi élettel közvetlenül
kapcsolatban lévő, annak gyakorlatiasságát kifejező kultúra (kommunikáció, viselkedés, erkölcsi norma- és szokásrend, gazdálkodás, háztartás, nevelés, szórakozás stb.)
Háttér: a gazdaság és munkaerőpiac számára alkalmas műveltség
HOMO ÖKONOMIKUSZ ??? (Csoma 2004. 261)
Kérdések
4) Ünnepi tudás (magas kultúra) ???
Transz-pragmatikus műveltségtartalmak
A közvetlen praxisnál átfogóbb, elvonatkoztatóbb és általánosítóbb → elméletibb tudás
A tudás (Pléh 2004)
A pragmatikus gondolatmenet
A tudás öröme gondolatmenet
− A tudás közvetlen alkalmazása a fontos.− Minden motiváció haszonelvű: a cselekvés eredménye vezérel.
− A tudás is pusztán a haszon szempontjából értékelendő.− Az alapvető emberi motívumok a félelem és a szorongás.
− A tudás váratlan alkalmazása a fontos.
− Maga a cselekvés, a kezdeményezés is az öröm forrása, a kompetencia-motivációk az alapvetők.
− A tudás maga az öröm forrása, épp a kompetencia révén.
− A kíváncsiság és az unalom központi szereplő az ember életében
Kérdések
A pedagógiai elméletek – saját innovációjuk érdekében polarizálnak
Egyensúly:Abból kell kiindulni, „ami valójában az ember, és nem abból, hogy milyennek kellene lennie”. (Pléh 2004).
Műveltség = kompetenciaTudás: önismeret, emberismeret, világismeret →életszerű
Források
Csoma Gyula: A kívánatos műveltség dilemmái a közoktatásban. Educatio. 2004. 247-266)
Hajdú Péter: Az ókori irodalmi műveltség kiszorulásának lépései. Educatio. Műveltség. 2004. 216-233.
Pléh Csaba: A műveltségkép és a modern pszichológia. Educatio. Műveltség. 2004. 195-216.
Pólonyi István: A szakmai képzés és a szakmai műveltség alakulása. Educatio. Műveltség. 2004. 216-233.
http://www.hier.iif.hu/hu/educatio_reszletes.php?id=11