TDK dolgozat

Szakáts Judit Nóra

BA

2012

Reformátusok a gáton,

avagy a Magyar Református Szeretetszolgálat Krízisintervenciós

Katasztrófa-lelkigondozói Csoportjának szponzorgyűjtési stratégiája

Pastors in action – Fundraising for the Disaster Chaplaincy Group in

the Hungarian Reformed Charity

Kézirat lezárása: 2012.október 30.

Szakáts Judit Nóra

Reformátusok a gáton, avagy szponzorgyűjtés a Magyar Református

Szeretetszolgálat krízisintervenciós katasztrófa-lelkigondozói csoportja számára

,,A jótéteményben pedig meg ne restüljünk… míg időnk van, cselekedjünk jót

mindenekkel” (Gal. 6:9,10)

2011 az önkéntesség európai éve volt. Az ennek nyomán létrejövő önkéntességi

mozgalomban több hazai vállalat is részt vett. Mindamellett, hogy az önkéntesség

jelensége eredetileg társadalmi, vallási értékekből táplálkozik, és motivációi között a

szolidaritás, a szükségben lévők segítése, a közösségépítés szándéka jelenik meg,

marketing szempontból is egyre nagyobb prioritással bír.

Az önkéntes tevékenység rendkívül nagy szerepet játszik a nonprofit szektor szervezetei

körében, hiszen feladataik nagy részét önkéntesen bevonásával látják el. Az önkéntesség

gazdasági súlya is megmutatkozik: a különböző feladatokat ellátó non-profit szervezetek

tevékenységében 418 407 önkéntes vett részt 2010-ben, és ezzel 53, 3 milliárd forintot1

,,spóroltak” a non-profitoknak, és közvetett módon a magyar államnak, hiszen ezek a

szervezetek egyre több állami feladatba ,,segítenek be”. Az üzleti szektor és a nonprofitok

együttműködése egyre erősödő jelenség, hiszen az együttműködés a társadalmi

felelősségvállalás jó platformja lehet.

A Magyar Református Szeretetszolgálat széleskörű tevékenysége révén igyekszik

segíteni a szükségben lévőket. Kárpát-medence szerte zajló karitatív tevékenységén túl

adományaival, 2009-ben megalakult orvos csoportjával olyan messzi helyeken is

munkálkodik, mint Haiti, vagy éppen Afganisztán. Az utóbbi évek hazai katasztrófáinak –

például a 2010-es BAZ- megyei árvíz és a devecseri iszapkatasztrófa - mentőakcióiban

aktívan részt vállalt: értékeket mentett, élelmiszert osztott, vigasztalt.

Az új katasztrófavédelmi törvény értelmében lezárt kárterületre csak azok a segítő

csoportok léphetnek be, akik minősítő vizsgával rendelkeznek. A szeretetszolgálat az

eddigi káresemények során is megmutatta, hogy nagy erőket tud mozgósítani –

elsősorban a református gyülekezetekből –, és hasznos segítség a bajban. A további

1 A becsült bérmegtakarítás a számított önkéntes foglalkoztatottak száma és a nonprofit szektorban az egy

számított főállású foglalkoztatottra jutó éves átlagos munkabér szorzata. (KSH 2012) 2012-09-26

hatékony működés érdekében krízisintervenciós katasztrófa-lelkigondozói csoport

létrehozását tűzte ki célul. A beindítás útjában egyelőre anyagi akadályok állnak.

Dolgozatomban a szükséges anyagi források különböző marketingeszközök segítségével

történő megteremtésére igyekszem javaslatokat tenni.

Szakáts Judit Nóra

Pastors in action – Fundraising for the Disaster Chaplaincy Group in the Hungarian

Reformed Charity

The year 2011 was declared as the Euoropean Year of Volunteering by the EU. It had

great influence on several European societies and crowds of people were mobilized.

Originally, volunteering is rooted in social, religious values and motivated by solidarity,

philanthropy, now it gains more and more importance in marketing context.

Volunteering plays an important role among the nonprofit organisations, because they

perform their tasks by employing volunteers. Nowadays, volunteering show its economic

importance, too. 418 407 volunteers saved 53,3 billion forints2 in 2010 for the non-

profits, and indirectly for the Hungarian state, since the non-profit organisations

undertake several state-affairs. The cooperation of the non-profits and the for-profit sector

is strengthening, since it is a favorable possibility of corporate social responsibility.

The Hungarian Reformed Charity performs a wide variety of tasks in order to help

people in need. The Charity mainly concentrates on the Carpathian Basin, but also works

in remote areas, such as Burma or Afghanistan. The Hungarian Reformed Charity has

participated in several rescues of Hungarian and international disasters of the last years,

e.g.: flood in Borsod-Abaúj-Zemplén county, in 2010; sludge disaster of Devecser in

2010, earthquake in Haiti. They distributed donations among victims and tried to help

them in processing the crisis mentally. They managed to mobilize masses of volunteers

and the group was found really effective in these rescues.

In terms of the new disaster protection law, only the official groups can work in damage

zones. This is why the Hungarian Reformed Charity aims to establish a special Crisis

Interventional Group which can professionally help those in need. This Group would

perform its task in formalized way and coordinate all its former functions (food and

clothes distributions, help in rescue, mental help).

Foundation of the Group meets with financial difficulties. In my thesis, I intend to solve

the problem of fundraising by mapping the potential sponsors from the profit-orientated

sector, and give advice on making mutually favorable relationships with partners.

2 Number of volunteers multiplied by the average annual earnings of full-time employes per capita.

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETÉS ......................................................................................................................... 1

1.1. Személyes érintettség ............................................................................................................ 1

1.2. Problémafelvetés ................................................................................................................... 1

1.3. A téma kifejtése ..................................................................................................................... 3

1.4. Kiinduló hipotézisek .............................................................................................................. 3

2. A KATASZTRÓFA-ELHÁRÍTÁS TERÜLETÉN TEVÉKENYKEDŐ SZERVEZETEK STEEPLE –

ELEMZÉSE ............................................................................................................................... 4

3. A MAGYAR REFORMÁTUS SZERETETSZOLGÁLAT MUNKÁJÁNAK BEMUTATÁSA ................ 15

3.1. Küldetés ............................................................................................................................... 15

3.2. Programok ........................................................................................................................... 16

3.3. A Magyar Református Szeretetszolgálat marketingkommunikációs eszköztára ................. 19

3.3.1. ATL eszközök .............................................................................................................. 20

3.3.2. BTL eszközök ............................................................................................................... 20

3.4. A támogatás egyes formái ................................................................................................... 22

3.4.1. Lakossági adományozás ............................................................................................... 24

3.4.2. Vállalatoktól érkező támogatás .................................................................................... 27

3.5. Egy új cél ............................................................................................................................. 29

3.5.1. Krízis, krízisintervenció, katasztrófa-lelkigondozás ..................................................... 30

3.5.2. Az eddig megtett lépések .............................................................................................. 33

3.5.3. Problémafelvetés .......................................................................................................... 34

4. SZPONZORGYŰJTÉSI STRATÉGIA ........................................................................................ 35

4.1. Célok tisztázása ................................................................................................................... 36

4.2. A szükségletek meghatározása ............................................................................................ 37

4.3. A lehetséges források .......................................................................................................... 38

4.4. A felkínált előnyök .............................................................................................................. 39

4.5. Források megszerzése, azaz a ,,becserkészés”..................................................................... 39

5. A KRÍZISINTERVENCIÓS KATASZTRÓFA-LELKIGONDOZÓI CSOPORT LEHETSÉGES

SZPONZORAINAK FELTÉRKÉPEZÉSE ....................................................................................... 41

5.1. A kutatási módszer indoklása .............................................................................................. 41

5.2. A megkérdezettek köre ........................................................................................................ 41

5.3. A vizsgált témakörök bemutatása ........................................................................................ 43

5.3.1. Korábbi támogatók megkérdezése ................................................................................ 43

5.3.2. Lehetséges új szponzorok megkérdezése ..................................................................... 46

5.4. A kutatás eredményeinek összefoglalása ............................................................................ 53

6. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................................... 55

MELLÉKLETEK ...................................................................................................................... 57

FELHASZNÁLT IRODALOM ..................................................................................................... 62

Táblázatok és ábrák jegyzéke

1. ábra: A gyermek- és ifjúságfelkészítés 3x3-as akcióterve ............................................. 13

2. ábra: Az MRSZ logója ................................................................................................... 15

3. ábra: A Szeretethíd logója .............................................................................................. 17

4. ábra: A nonprofitok forrásszükségletei .......................................................................... 19

5. ábra: Boros címkék Kálvin János születésének 500. évfordulója alkalmából ............... 22

6. ábra: Lakossági adományok ........................................................................................... 26

7. ábra: A Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport logója .......................... 30

8. ábra: A szponzorgyűjtés folyamata ................................................................................ 35

1. táblázat: A nonprofit szervezetek önkénteseinek főbb jellemzői, 2010........................... 8

2. táblázat: A közvetlen kérések, gyűjtések, jótékonysági felhívások nyomán

adományozók 14 éves és idősebb népességen belüli aránya, az általuk nyújtott

támogatások összege és megoszlása .................................................................................. 25

3. táblázat: A Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport média megjelenései

............................................................................................................................................ 33

4. táblázat: A kutatásban részt vevő vállalatok általános jellemzői ................................... 42

5. táblázat: A választott szponzori ellenszolgáltatások ...................................................... 53

1

1. BEVEZETÉS

,,A jótéteményben pedig meg ne restüljünk… míg időnk van, cselekedjünk jót

mindenekkel” (Gal 6,9-10)3. Pál apostol a galatabeli gyülekezethez írt levelében

fogalmazza meg a fenti intelmet, mellyel személy szerint engem is megszólít, és arra

buzdít, hogy az a téma, mellyel dolgozatomban foglalkozom, ne csak a szakma, hanem a

felebaráti szeretet hangján is szóljon.

1.1. Személyes érintettség

Református családból származom, nagyapám ötven éven át szolgált református

lelkészként. Egy személyes ismerősöm jóvoltából – aki szintén református lelkész -

nyertem betekintést a Magyar Református Szeretetszolgálat áldozatos munkájába, és

jutottam el dolgozatom tulajdonképpeni témájához, a Krízisintervenciós Katasztrófa-

lelkigondozói Csoporthoz. A személyiségem, világlátásom alakulására nagy hatást

gyakorolt a magammal hozott hit, az alapvető keresztény értékrend. Ezért is felemelő

érzés, hogy sikerült egy olyan témát találnom, amely mindamellett, hogy marketinges,

marketingkommunikációs szempontból szakmai kihívást jelent, lehetőséget ad arra, hogy

kiálljak egy olyan szervezet mellett, amely a cselekvő hit elvét követve küzd a

társadalmunkban jelentkező szociális problémák ellen.

1.2. Problémafelvetés

Dolgozatomban a Magyar Református Szeretetszolgálat, mint nonprofit szervezet

újonnan induló programjával, a Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoporttal

foglalkozom. Ezt a kezdeményezést az a csaknem húszévnyi tapasztalat hívta életre,

mellyel a Magyar Református Egyház és a Magyar Református Szeretetszolgálat

rendelkezik a katasztrófahelyzetek terén.

A Magyar Református Szeretetszolgálat széleskörű tevékenysége révén igyekszik

segíteni a szükségben lévőket. Kárpát-medence szerte zajló karitatív tevékenységén túl

adományaival, 2009-ben megalakult Orvos Csoportjával olyan messzi helyeken is

munkálkodik, mint Haiti, vagy éppen Afganisztán. Az utóbbi évek hazai katasztrófáinak –

például a 2010-es Borsod-Abaúj-Zemplén megyei árvíz és a devecseri iszapkatasztrófa -

mentőakcióiban aktívan részt vállalt: értékeket mentett, segélycsomagokat osztott és

vigasztalt.

3 Pál apostol levele a galatabeli gyülekezethez, 6. rész, 9-10. vers

2

A téma aktualitását adja, hogy az új katasztrófavédelmi törvény értelmében lezárt

kárterületre csak azok a segítő csoportok léphetnek be, akik minősítő vizsgával

rendelkeznek. A Szeretetszolgálat az eddigi káresemények során is megmutatta, hogy

nagy erők mozgósítására képes – elsősorban arra az 1 623 000 reformátusra4

támaszkodva, akik legtágabb értelemben a szervezet bázisát adják –, és hasznos segítség a

bajban. A további hatékony működés érdekében a Magyar Református Szeretetszolgálat

Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport létrehozását tűzte ki célul. A

beindítás útjában egyelőre anyagi akadályok állnak. A marketing területén szerzett

ismereteimmel szeretnék hozzájárulni a Csoport útjában álló akadályok felszámolásához,

és a lehetséges források feltérképezésén túl a kommunikáció kialakításához is néhány

javaslatot megfogalmazni.

Úgy gondolom, dolgozatom témája meglehetősen interdiszciplináris, hiszen a

marketing, a teológia, és helyenként a pszichológia tudományából is táplálkozik.

Kezdetben hosszasan elgondolkodtam azon, hogy vajon az egyházmarketing koncepciója

mennyire elfogadott napjaikban. Ennek érdekében egy rövid szekunder kutatást

végeztem, melynek eredményei közül néhány példát szeretnék kiemelni.

A 2011-es népszámlálás kapcsán a média több helyen használta az egyházmarketing

fogalmát. A történelmi egyházak a marketing adta lehetőségekkel élve szólították meg a

magyar lakosságot, és üzenetükben arra buzdították őket, hogy a népszámlálás során

,,vallják meg” egyházi hovatartozásukat. A médiában ,,Dübörög az egyházmarketing”

(http://nol.hu 2012-09-15) címmel számoltak be a megmozdulásról, mely alapján úgy

gondolom, a közvélemény egyelőre idegenkedve kezeli az egyházak önmagukat

népszerűsítő megmozdulásait.

Az evangélikus egyház közleményében olyan kifejezéseket hoz összefüggésbe, mint a

vallási piac és a stratégiai tervezés. Az evangélikusok a reformáció ötszáz éves

jubileumára készülve komoly stratégiával alapozzák meg az elkövetkező évek

egyházműködést, egyházfejlesztést szolgáló munkáját. A marketingre, mint missziós

eszközre tekintenek, és a megújulás, megerősödés szolgálatába állítják azt

(http://strategia.lutheran.hu 2012-09-15). Egy amerikai tanulmány az úgynevezett

megaegyházak jelenségével foglalkozik, kifejezetten marketingstratégiai szempontból.

Ezek az óriásegyházak alapvetően protestáns gyökerekkel rendelkeznek, és csaknem

kétezer fős heti látogatottsággal számolnak. Ezekben az egyházakban már olyan magas

4 2011-es népszámlálási adatok

3

szintre jutottak a marketing tevékenység alkalmazásában, hogy szponzoraik közt

tudhatnak több világmárkát, mint például a Pepsit és a Coca Cola-t. (www.aabri.com

2012-09-15)

1.3. A téma kifejtése

A fent megfogalmazott probléma alaposabb körüljárása érdekében elsőként külső

környezeti elemzés segítségével tárom fel a Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói

Csoport működését befolyásoló tényezőket. Ezt követően bemutatom a Magyar

Református Szeretetszolgálat munkáját, melyek között megjelenik az új kezdeményezés

is. Dolgozatom középpontjába helyezem a Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói

Csoport szponzorgyűjtési lehetőségeinek feltérképezését, így miután áttekintem a Magyar

Református Szeretetszolgálat eddigi támogatói gyakorlatát, erre vonatkozó kutatásom

eredményeit ismertetem.

1.4. Kiinduló hipotézisek

Kutatásom során a látókörömbe került vállalatok szponzorálásra vonatkozó

hajlandóságát, a szponzoráció hátterében álló attitűdöket vizsgáltam. A kutatás

elindításához a következő hipotéziseket fogalmaztam meg:

1. A nonprofit szervezeteknek egyre nagyobb jelentősége van hazánkban, gazdasági

súlyuk is meghatározó.

2. A megkeresett vállalatoknál a szponzoráció területei alapos tervező munka alapján

kerülnek kijelölésre, és a benne rejlő kommunikációs lehetőségek kiaknázása is tudatos.

3. A Magyar Református Szeretetszolgálat tevékenységét széles körben ismerik, ám

ellenérzések fogalmazódnak meg vele kapcsolatban az egyházi vonatkozás miatt. Az

esetleges előítéletek miatt a vállalatok kétkedve fogadják a szeretetszolgálat

kezdeményezéseit, és vonakodnak az ehhez hasonló szervezetekkel való

együttműködéstől.

4. Az előnyök közös meghatározása – azaz a potenciális szponzorok igényeinek

figyelembevétele - pozitív irányba tereli a kutatásban részt vevő vállalatok szponzorálási

hajlandóságát.

Jelen hipotézisek elfogadásáról vagy elvetéséről a kutatási eredmények alapján a

dolgozat végén hozok döntést.

4

2. A KATASZTRÓFA-ELHÁRÍTÁS TERÜLETÉN

TEVÉKENYKEDŐ SZERVEZETEK STEEPLE – ELEMZÉSE

Minden tervező munka, amely célul tűzi ki a hosszú távú, hatékony alkalmazhatóságot,

alapos helyzetelemzéssel kezdődik. Ha felmérjük a működést, a rendszert befolyásoló

tényezőket – legyenek azok külső vagy belső környezetet meghatározó tényezők –

nagyobb biztonsággal tekinthetünk a tervezés folyamatára úgy, mint ami a munka

befejeztével a gyakorlatban is helytálló eredményeket hoz. A környezeti elemzés

készítésének előnyei közt Józsa László az alábbiakat említi: ,,szélesebb alapokra helyezi,

rugalmasabbá teszi a stratégiai tervezés folyamatát és a döntéshozatalt, javítja az egyes

szervezetek erőforrásainak elosztását.” (Józsa L. 2000, 47.).

A külső környezet áttekintésére a STEEP elemzés bővített változatát, a STEEPLE5

elnevezésű elemző módszert választottam. Ez a módszer sok, egymástól jól elkülöníthető

szempontból vizsgálja meg a külső környezet rendszerre ható elemeit, így segítve a minél

komplexebb ,,térlátást”. A STEEPLE elemzés során a környezeti hatásokat makroszinten

kell tudnunk értelmezni, hogy a vizsgált szervezethez hasonló valamennyi szervezet

szempontjából helytálló képet kapjunk.

Dolgozatom egy a katasztrófa-elhárítás területén tevékenykedő karitatív szervezettel

foglalkozik, így a vizsgálat középpontjába a mentést segítő erőket állítom. ,, Ezen a

helyen segítő alatt tehát olyan személyek értendők, akik valamilyen módon részt vállalnak

az áldozatok, az anyagi javak mentésében a helyreállítási munkálatokban. Ide sorolhatók

a hivatásos mentő erők, a különböző karitatív és önkéntes szervezetek, mindazok, akik

valamilyen külső késztetés vagy (és) belső motiváció alapján, a kárhelyen vagy azon kívül

tevőlegesen részt vesznek a mentésben.” (http://www.vedelem.hu 2012-09-24)

1, Társadalmi (Social) környezet

A katasztrófa-elhárítás társadalmi környezetében olyan tényezőkre kell figyelmet

fordítanunk, melyek az elhárítás tulajdonképpeni célcsoportját, a magyar lakosságot,

valamint az elhárító munkálatok szereplőit jellemzik.

A magyar társadalomban az utóbbi években megfigyelhető, hogy ,,a családokon belül a

házaspáros családok aránya 1990 és 2005 között 80%-ról 71%-ra mérséklődött, az

élettársi kapcsolatban élők 1990-es 5%-os aránya folyamatosan növekedve

5 A STEEPLE mozaikszó: a társadalmi-, technológiai-, gazdasági-, környezeti-, politikai-, jogi- és oktatási

környezet angol megfelelőinek kezdőbetűi alapján.

5

megháromszorozódott. Az egyszülős családok aránya 15,6%-ról 16,8%-ra növekedett, s

ezen belül 80%-ról 87%-ra emelkedett az anya–gyermek típusú egyszülős családok

aránya.’’ (Demográfiai Portré 2012) A katasztrófák áldozatai természetesen családi

állapotuktól függetlenül jogosultak a mentésre, illetve az elhárítás terén nyújtott

valamennyi szolgáltatás (pl.: lelkigondozás) igénybevételére. Érdemes azonban kiemelten

foglalkozni azon személyek támogatásával, utógondozásával, akik családi helyzetükből

adódóan jobban ki vannak téve a katasztrófák következményeinek, mint pl.: az egyszülős

– és főként az anya-gyermek típusú – háztartások. Az ilyen családokban nagyobb gondot

okozhat mind az anyagi javakban bekövetkezett károk helyreállítása és utánpótlása, mind

pedig a lelki felépülés.

Az előző példához hasonlóan nagy gondot jelent elöregedő társadalmunk, hiszen az

idősek mentése egyes esetekben még technikai szempontból is nagyobb kihívást jelent.

Az ő esetükben a lelki segítségnyújtás is nehezebb lehet, ha csak arra a tényre gondolunk,

hogy esetükben már kevésbé hatásosak az újrakezdés lehetőségét hangsúlyozó érvek.

A társadalmi környezet vizsgálata során a társadalomban jelen lévő kulturális

elemekkel, a benne ,,hódító eszmékkel” is foglalkozunk. Az önkéntesség térnyerése az

utóbbi évek során – különösen az Európai Unió által az önkéntesség évének nyilvánított

2011-es év hatására – pozitív trendként jelenik meg a magyar társadalomban. Ez a

katasztrófa-elhárító szervezetek makrokörnyezetében is kifejti hatását, mivel az elhárítás

szinte valamennyi területén – törvényi szabályozás alapján - lehetőség van szakértők

mellett önkéntesek bevonására. Az önkéntesség, mint egyre erősödő társadalmi jelenség

tehát azért fontos makrokörnyezeti elem, mert a komplett katasztrófa-elhárítás nagyobb

hatékonyságát remélhetjük általa. ,, Az elmúlt húsz évben megfigyelhető az állam által

kötelezően elrendelt feladatok egyre szélesebb körben történő kiváltása az önkéntesen

vállalt tevékenységgel a különböző védelmi jellegű ágazatokban, területeken is.”

(http://vedelem.hu 2012-09-24) Az önkéntesség hátterében álló motivációs erők között

említhetjük meg az elismerés igényét. Az elismerés, mint szükséglet megjelenik Maslow

szükségleti hierarchiájában6 is. A katasztrófa-elhárítás terén végzett önkéntes tevékenység

különösen magas társadalmi presztízsértékkel bír, ami jól beleillik a Maslow által

kialakított motivációs rendszerbe.

6 Abraham Maslow, amerikai pszichológus az 1950-es években dolgozta ki az emberi viselkedést motiváló

szükségleti hierarchiáját, melyet öt kategóriába sorolt. Ezek növekvő sorrendben a következők: alapvető

fiziológiai szükségletek, biztonságérzet, szeretet és közösséghez való tartozás igénye, elismerés és

önértékelés, önmegvalósítás. ,,Az elmélet szerint az egyre magasabb szintek elérése csak akkor lehetséges,

ha az előző szintek (szükségletek) mindegyike kielégítésre került.” (Zastrow, C.- Kirst-Ashman, K. 2010,

448., ld. Montana, P.- Charnov, B. 2008)

6

2, Technológiai (technological) környezet

A technológiának legalább akkora szerepe van a katasztrófák megelőzésének fázisában,

mint a már bekövetkezett bajok elhárítása során. A megelőzés érdekében felállított

rendszer hatékonysága döntő jelentőségű. A katasztrófavédelem egyrészt hatósági

hatáskörei által, úgy, mint előírások, engedélyezések, tiltások, korlátozások, ellenőrzés és

szankciók alkalmazásán keresztül tesz a megelőzésért. A szabályozás eszközein túl a

technika egyre modernebb vívmányait is beveti a katasztrófákkal szemben. A

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság7 az előrejelzéshez és a

megalapozott óvintézkedési javaslatok meghozatalához az ún. RODOS8 döntéstámogató

rendszert alkalmazza. Ezeken kívül felhasználja az informatika, a távközlés

technológiáját, és országos lefedettségű mérő- és érzékelő rendszereket működtet.

A katasztrófavédelem által felhasznált technológiának egy területét - a kommunikáció

hatékonyságát szolgáló területet - ragadom ki, mert marketing- és kríziskommunikációs

szempontból számunkra ez lehet a legérdekesebb. Természetesen itt sem szabad

megfeledkezni a STEEPLE elemzéssel szemben támasztott makroszintű vizsgálat

követelményéről. A kommunikációs technika tárgyalása megfelel ennek a

követelménynek, hiszen az elhárító szervek mindegyike számára ugyanolyan fontos

ennek milyensége. ,,A katasztrófák lokalizálása, következményeinek felszámolása csak

korszerű műszaki és egyéb technikával felszerelt, jól szervezett és kiképzett, mozgékony,

különböző szakmai felkészültségű erők azonnali és szükség esetén, tömeges bevetésével

lehetséges. Kiemelt szerepe van az összehangolt, hozzáértő és gyors irányító

tevékenységnek.” (Hanák T. 2008, 31.) Ahogy azt a válságkommunikáció témakörében is

megtanultuk, a működés alapja egy jól felállított rendszer. Itt sincs ez másképpen, hiszen

amellett, hogy a kommunikációt kiszolgáló rendszereknek számos komoly műszaki

előírásnak, követelménynek kell megfelelniük, alaposan kidolgozott elméleti alapokra

kell helyezni ezek működését.

Az elhárító szervek közti adatátvitelt korábban analóg rádiórendszer biztosította. Ez a

rendszer több évtizeden át küzdött az egyre komolyabb nehézséget jelentő forgalmi

zsúfoltság, illetve frekvenciakijelölés problémájával. A megoldást a digitális rendszerre

történő váltás hozta el (a TETRA9 szabvány szerinti, magyar nevén EDR, azaz egységes

digitális rádió-távközlő rendszer), amellyel lehetővé vált az infrastrukturális háttér nélkül

7 BM OKF

8 Real-time Online Decision Support System

9 TErrestrial Trunked RAdio, azaz földfelszíni trönkölt rádió

7

is működő kommunikáció, a nagyobb adatátviteli biztonság (végponttól végpontig

biztosított titkosítás), a rendkívül gyors kapcsolás illetve valamennyi szerv

bekapcsolódása a rendszerbe. Hazánkban ,,a hálózat országos kiterjesztését 2006

decemberére, a kitűzött határidő előtt egy hónappal” fejezték be. (www.hvg.hu 2012-09-

25) ,,A világon hozzávetőlegesen 650 helyen működik TETRA rendszer, de csak nálunk

történt meg ezidáig az összes készenléti szerv bevonása a rendszerbe.” (Hanák T. 2008,

37.)

Tökéletes technológia nem létezik, így ez a rendszer is folyamatosan harcol a jobb

alkalmazhatóságért. Nagy feladat az önkéntesek katasztrófa-elhárításban történő

megjelenésével kapcsolatosan az, hogy őket is be kell kapcsolni az EDR rendszerbe,

ugyanis analóg frekvenciákon nem lehet kapcsolódni az új, digitális rendszerhez. További

kihívást jelent annak a problémának a leküzdése, mely egy-egy nagyobb (országos)

kiterjedésű katasztrófa esetén az infrastruktúra, a központhálózat, az átjátszás

minőségének sérülése miatt jelentkezhet. A fejlődés iránya minden bizonnyal a műholdas

technológiák alkalmazása felé mutat. A Magyar Kormány elkötelezett az EDR rendszer

folyamatos fejlesztése mellett. Ennek érdekében egy munkacsoport is megalakult az

Infokommunikációért Felelős Államtitkárság jóvoltából, amely a tapasztalatok alapján

megfogalmazott javaslattételeivel segíti a technológia jobbá tételét.

(http://www.infoter.eu 2012-09-25)

3, Gazdasági (Economic) környezet

A gazdasági válság hatásait a katasztrófa-elhárítás szempontjából is érdemes

megvizsgálni. A katasztrófavédelem alapvetően az emberi élet védelméért és a polgári

védelemért felel. Vitathatatlan, hogy ezen feladatok ellátása nem szorulhat háttérbe

semmilyen körülmények között, például a pénzügyi válságok túlélését szolgáló

megszorítások bevezetése miatt. Mivel azonban ez ideologikusan hangzik, igyekszem

bizonyítani a fenti feltételezést.

A gazdasági válságra az egyik legelterjedtebben adott válasz a létszámleépítés volt,

mely intézkedés ágazatra való tekintet nélkül szedte áldozatait.

2012. január 1-jén lépett hatályba az új katasztrófavédelmi törvény10

. A

katasztrófavédelmi rendszer átalakulásának lényegét Dr. Bakondi György, az országos

katasztrófavédelmi főigazgató az alábbiakban fogalmazza meg: ,,a tűzoltóság, a polgári

10

2011. évi CXXVIII. törvény

8

védelem és az iparbiztonság valamennyi szereplőjét egységes irányítás alá vonó,

közbiztonsági feladatokat ellátó új szervezet a Belügyminisztérium alá tartozik, alapvető

rendeltetése pedig az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának, a gazdaság

biztonságos működésének, a kulcsfontosságú infrastruktúrák biztonságának a védelme.”.

(www.mon.hu 2012-09-26) Az átalakítás nyomán a megyei katasztrófavédelmi

igazgatóságok lényegesen nagyobbak lettek, mind méretüket, mind felelősségüket

tekintve. A nagyobb hatáskörhöz nagyobb költségvetés társul, ami új gazdálkodási

kihívások elé állítja az átalakuló rendszert. (www.katasztrofavedelem.hu 2012-09-25) Itt

térnék vissza a létszámleépítés kérdéséhez. Az átalakuló rendszer miatt a

katasztrófavédelemnél – a válság ellenére – létszámleépítés nem jelentkezett, bár

találkozhatunk ezzel ellentétes sajtóhangokkal. Ennek hátterében az áll, hogy egyes

státusokban az új struktúra miatt változások következtek be, és ezt többen nem fogadták

el.

A katasztrófa-elhárítás munkaerő-szempontú jellemzése során meg kell említeni a non-

profit szervezeteket is. ,, Az elmúlt húsz évben megfigyelhető az állam által kötelezően

elrendelt feladatok egyre szélesebb körben történő kiváltása az önkéntesen vállalt

tevékenységgel a különböző védelmi jellegű ágazatokban, területeken is.”

(http://vedelem.hu 2012-09-26) Az egyre nagyobb jelentőségű önkéntes tűzoltó

egyesületek mellett számos karitatív szervezet segíti munkájával az elhárítást. Ebből is

látható, hogy az önkéntesség egyre több területen – így a gazdasági környezetben – fejti

ki hatását. A különböző feladatokat ellátó non-profit szervezetek tevékenységében 418

407 önkéntes vett részt 2010-ben.

1. táblázat: A nonprofit szervezetek önkénteseinek főbb jellemzői, 2010

Forrás: www.ksh.hu 2012-09-26

9

A táblázat adatai szerint az önkéntes erők 2010-ben 53, 3 milliárd forintot11

,,spóroltak”

a non-profitoknak, - és az előző megállapítás alapján, miszerint ezek a szervezetek egyre

több állami feladatot vesznek át – így közvetett módon a magyar államnak. Ez alapján is

szembesülnünk kell az önkéntesség gazdasági súlyával.

A nemek aránya a katasztrófa-elhárítás területén érdekes módon nyeri el az egyensúlyt.

Míg a katasztrófahelyzetek technikai jellegű feladatait, tehát a tényleges mentést

többségében férfi munkaerő látja el, a nők aránya az elhárítás háttér-tevékenységeiben,

például az adománygyűjtésben és egyéb karitatív tevékenységekben nagyobb. A karitatív

szervezeteknél folyamatosan nő a foglalkoztatottak száma, de különösen a nőké ,,a

szektorban foglalkoztatott 143 ezer munkavállaló több mint fele nő”, részben mivel

finanszírozási okokból elterjedtebb a részmunkaidős foglalkoztatás. (www.ksh.hu 2012-

09-26)

A gazdasági környezet vizsgálata során nem hagyhatjuk figyelmen kívül a globalizáció

befolyásoló erejét sem. A katasztrófa-elhárításért dolgozó szervezetekre természetesen

egészen máshogy hat a globalizáció jelensége, mint a profitorientált, folyton változó

fogyasztói igényekhez igazodó vállalatokra. Utóbbiak harcot vívnak a lemaradás ellen,

alapvető feladatuk a nemzetközi trendekkel való lépéstartás. A katasztrófavédelem a

globalizáció jóval súlyosabb hatásait kell, hogy kezelje. ,, A globalizációból adódó

veszélyek és kihívások közül hazánk biztonságára az alábbiak gyakorolnak hatást:

instabil zónák, területek kialakulása a világ különböző térségeiben, tömegpusztító

fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése, a terrorizmus veszélye, pénzügyi instabilitás,

informatikai, információs globális környezeti kihívások.” (Üveges L. 2002, 23.) A

felsorolt veszélyforrások gazdasági jelentősége az, hogy ha nincs hatékony védekezés

velük szemben, hazánk gazdasági biztonsága igen törékennyé válik. Egy instabil – ez alatt

az emberi életek, és vagyon biztonságának hiányát értem – államban a gazdasági

folyamatok zavartalansága, mint például a kereskedelmi kapcsolatok működése, vagy a

tőke szabad mozgása sem lehet biztosított.

A polgári védelem jogi alapjai Európai Uniós szinten is átdolgozásra kerültek. A Polgári

Védelmi Mechanizmushoz rendelt Polgári Védelmi Pénzügyi Eszköz a megelőzés,

felkészülés és elhárítás fázisaiban nyújt anyagi támogatást a tagországoknak.

11

A becsült bérmegtakarítás a számított önkéntes foglalkoztatottak száma és a nonprofit szektorban az egy

számított főállású foglalkoztatottra jutó éves átlagos munkabér szorzata. (KSH 2012-09-26)

10

(http://ec.europa.eu 2012-09-26) A pénzügyi harmonizáció leginkább Európai Uniós

szinten valósul meg ezen eszköz12

keretei között.

4, Természeti (environmental) környezet

A katasztrófa-elhárító szervezetek makrokörnyezetében kiemelt fontosságú a természeti

környezet. Tulajdonképpen ez az a terület, ami életre hívja magát a katasztrófavédelmet.

Az országos katasztrófavédelmi főigazgatóság két nagy csoportra osztja a hazánk

lakosságát fenyegető katasztrófatípusokat. Elsődlegesen a természeti eredetű veszélyek

azok, melyeket ennél a résznél át kell tekintenünk. A katasztrófavédelem a természeti

veszélyforrásokon belül további három kategóriát képez: hidrológiai, geológiai és

meteorológiai jellegű veszélyek. Hidrológiai veszélyhelyzetet idézhet elő az árvíz, a

belvíz, vagy a hirtelen áradás. A geológiai jellegű veszélyek közé sorolandók a

földrengések és földcsuszamlások, a meteorológiai eredetű veszélyek alatt pedig a

szélviharokat, az aszályt, a hőséget, a rendkívüli hideget, a téli veszélyeket, a villámlást, a

felhőszakadást és a tornádót értjük.

A természeti eredetű veszélyek mellett beszélünk ún. civilizációs eredetű veszélyekről

is, melyeket azért említem meg itt, hogy teljesebb képet kapjunk a katasztrófák

kialakulásáért felelős tényezőkről, továbbá azért, mert ezeknek egy része is a természet

működésével hozható összefüggésbe. Civilizációs eredetű veszélyt jelentenek a nukleáris

jellegű veszélyek (nukleáris és radioaktív anyagok szállításából, tárolásából adódóan); a

veszélyes anyagok szállításával, tárolásával járó veszélyek; a – egyes csoportosítások

szerint külön kategóriába sorolt humán veszélyek – járványok, a migráció, a közlekedési

balesetek és a terrorizmus; a tűzesetek; és végül a biológiai veszélyek, mint például a

szúnyoginvázió. (www.katasztrofavedelem.hu 2012-09-30) ,,Miután hazánkat elsősorban

két katasztrófa típus veszélyezteti, a kis valószínűségű, de igen súlyos kimenetelű

nukleáris, valamint a gyakori árvizek, belvizek elsősorban ezekre koncentrál.”

(http://vedelem.hu 2012-09-30) A természeti eredetű veszélyekről elmondható, hogy

mivel kialakulásukba beavatkozni, azt megelőzni nem, vagy csak igen kis mértékben

lehetséges, az ezekre való profi felkészülés az elhárító szervezetek legnagyobb kihívása.

A különböző okok következtében létrejövő katasztrófahelyzetek nemcsak technikai

szempontból kívánnak más és más elhárító módszereket, hanem a krízisek lelki

12

Polgári Védelmi Pénzügyi Eszköz

11

következményeinek enyhítésért, megoldásáért felelős szereplőktől is eltérő megközelítést

igényelnek.

5, Politikai, jogi (political, law) környezet

2011. szeptember 19-én az Országgyűlés elfogadta az új katasztrófavédelmi törvényt13

.

Több, mint tíz éve volt hatályban az előző törvény, melynek újragondolását megújítását

az egyre összetettebbé váló, nehezebben előrejelezhető katasztrófák indokolták.

A katasztrófavédelem, a lakosság élet-és vagyonvédelme alapvetően állami feladat, bár

láthattuk, hogy egyre bővül az elhárításban részt vállalók köre. Éppen ezért szükséges az

állami feladatok ellátására és a felelősségi körök betöltésére vonatkozó szabályok

rögzítése. Az új törvény a katasztrófák területén a hatékonyabb erőforrás-kihasználást, az

összehangoltabb működést és a jelentősebb állami szerepvállalást célozza. Az egyik

meghatározó változás a tűzoltóságok átalakulása. Az átszervezés nyomán az eddig

önkormányzati függőségű tűzoltóságok állami kézbe kerültek. A törvényalkotók ettől a

lépéstől egy helyi érdekektől mentes, jobb kapacitáskihasználtsággal működő tűzoltósági

rendszert várnak.

A polgári védelmi rendszer is megújításra került. A törvény értelmében ,,a polgári

védelem össztársadalmi feladat- , eszköz- és intézkedési rendszer”, elsősorban a

felkészítés és megelőzés folyamatait szeretné hatékonyabbá tenni. A helyi szintű

védekezés szakszerűbb ellátását, szervezését a közbiztonsági referensek segítik.

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek felügyeletét 2012. január 1-jétől az

egységes iparbiztonsági hatóság látja el. Feladatuk az említett üzemek azonosítása,

tevékenységük ellenőrzése illetve a kapcsolódó hatósági engedélyeztetési folyamatok

lebonyolítása. A veszélyes anyagok kezelésével foglalkozó üzemek az új törvény

értelmében kötelesek katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni. Az ebből származó

bevételeket a katasztrófavédelem elsősorban a műszaki-technikai eszközpark fejlesztésére

fordítja. A törvény által új jogintézmény került bevezetésre: a katasztrófavédelmi bírság,

melyet a veszélyes anyagok szállítására és felhasználására vonatkozó előírások

megsértése esetén kötelesek fizetni az üzemek. A bírság bevezetésével a törvény a

veszélyes anyagok kezelőit jogkövető magatartásra ösztönzi.

Az új törvény értelmében a katasztrófavédelem szervezetrendszere (ezzel együtt feladat-

és felelőségi körei is) átalakul. A szervezet három szintre tagolódik, ezek a következők:

13

2011. évi CXXVIII. törvény

12

kormányzati szint, területi szint és helyi szint. A kormányzati szint a katasztrófavédelem

feladatainak legfelsőbb szintű szervezője és irányítója. A kormányzati koordinációs

szervezet a katasztrófahelyzetekkel kapcsolatos feladatok tárcák közti összehangolásáért

felel. Területi szinten látják el törvényben és kormányrendeletben foglalt kötelességeiket

a megyei védelmi biztosságok, melyek közigazgatási szervnek minősülnek. Élén a

kormánymegbízott áll. A szervezet legalsó szintjén helyezkedik el a helyi szint, a

polgármester vezetésével. Helyi szinten valósul meg a katasztrófavédelmi feladatok –

felkészülés és védekezés - ellátása a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság

közreműködésével.

Kiemelten fontos megemlíteni, hogy október 1-jétől aktualizálódik az a rendelkezés,

miszerint lezárt kárterületre csak azok a mentőcsoportok léphetnek be, melyek minősítő

vizsgával rendelkeznek. A rendelkezést főként a 2010-es Borsod-Abaúj-Zemplén megyei

árvíz, és a devecseri iszapkatasztrófa során tapasztaltak hívták életre. Ezek során ,,túl

sok” segítség érkezett a kárterületekre, mely aztán a károk mielőbbi felszámolásának

rovására ment. Több alkalommal fejetlenség alakult ki az egyes helyszíneken a különböző

mentőcsoportok összehangolatlan munkája miatt. Akkor fogalmazódott meg az az igény,

hogy a katasztrófahelyzetek helyszínére érkező csoportok menjenek át egy előzetes

szűrőn, és már csak azok jussanak be a kárterületekre, akik valóban felkészültnek

bizonyulnak.

6, Oktatási (educational) környezet

A katasztrófavédelemben sokféle szakember összehangolt munkája zajlik. A tűzoltótól

a pszichológusig találhatunk munkatársakat a katasztrófa-elhárítás területén. A

katasztrófavédelmi feladatokat ellátó szakemberek képzése kapcsán elsősorban a BM

OKF Humán Szolgálat Oktatásigazgatási és Kiképzési Főosztályát kell megemlítenünk,

mely országos szinten végzi a katasztrófavédelemben dolgozók képzésének

koordinálását, igazgatását. Monitorozza a képzési igényeket, kidolgozza a képzések

rendszerét, és lebonyolítja azokat, részt vesz az oktatási tevékenységre vonatkozó

jogszabályok előkészítésében, nem utolsó sorban pedig odafigyel az állomány

állóképességének szinten tartására.

Az oktatási környezet másik jelentős szereplője a 2012 januárjában megalakult Nemzeti

Közszolgálati Egyetem, mely egyesíti a katonai, a rendészeti és a civil képzést. Az

újonnan alapított egyetem lehetőséget biztosít hallgatóinak a karok közti rugalmas

áthallgatásra, így segítve a szélesebb körű, komplexebb szakemberképzést. Újdonság,

13

hogy doktori képzéseket indít be az egyetem, hiszen a közigazgatásban és rendészetben

eddig nem volt erre példa. (www.kormany.hu, www.uni-nke.hu 2012-10-03)

A katasztrófavédelem igyekszik a tudomány új eredményeit is minél naprakészebb

módon nyomon követni, illetve azokat felhasználni. A Katasztrófavédelmi Tudományos

Tanács egyrészt adatbázist vezet a tudományos eredményekről, melyeket aztán igyekszik

beépíteni gyakorlatába, másrészt maga is előre mozdítja a tudományos munkát: a fiatal

szakemberek számára publikációs lehetőségeket biztosít. (www.katasztrofavedelem.hu

2012-10-03)

A katasztrófavédelemben dolgozók nemzetközi kapcsolatok, különféle multilaterális

együttműködések keretei közt számos képzési programban vehetnek részt. Ilyen a Dél-

kelet Európai Katasztrófa Megelőzési és Felkészülési Kezdeményezés14

elnevezésű

regionális kapcsolat, vagy a Nemzetközi Tűzoltó Szövetség15

, mely a katasztrófa-elhárítás

– különös tekintettel a tűzvédelem – terén szerzett tapasztalatok tagországok közti

cseréjét segíti elő.

Fontos feladat a felnövekvő generáció katasztrófavédelmi ismeretekből való

felkészítése. Ebből a célból készítette el a katasztrófavédelem azt az akciótervet, mely a

3-18 éves korosztály oktatását teszi lehetővé.

1. ábra: A gyermek- és ifjúságfelkészítés 3x3-as akcióterve

Forrás: www.katasztrofavedelem.hu 2012-10-03

Minden korosztály a neki megfelelő módon kap tájékoztatást a katasztrófavédelem

munkájáról. A hatékonyság szempontjából elengedhetetlen a pedagógusok célirányos –

14

Disaster Preparedness and Prevention Initiative for South East Europe 15

Association of Fire and Rescue Services

14

továbbképzések formájában történő, illetve a pedagógusképzés rendszerébe épített –

felkészítése az ismeretek továbbadására. A katasztrófavédelem lehetőséget biztosít a

gyermekek számára szakmai látogatásokon, gyakorlati napokon való részvételre a minél

hasznosabb felkészítés érdekében.

15

3. A MAGYAR REFORMÁTUS SZERETETSZOLGÁLAT

MUNKÁJÁNAK BEMUTATÁSA

3.1. Küldetés

2006. június 8-án alakult meg a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ). Az

Egyház segélyezési tevékenységére már a rendszerváltás előtt is volt példa, de akkor még

hivatalos, intézményesült keretek nélkül16

. Az MRSZ alapítványi formában működik. ,,Az

alapítvány meghatározott célra rendelt vagyontömeg. Jellegük alapján

megkülönböztetünk nyílt és zárt alapítványokat. Nyílt alapítványról beszélünk, ha az

induló vagyonhoz kívülállók (támogatók) a későbbiek során adományaikkal

hozzájárulhatnak támogatva ezáltal az alapítvány céljainak megvalósítását.” (Nárai M. –

Reisinger A. 2011, 38.) Az MRSZ önmagát „a Magyar Református Egyház kinyújtott

kezeként” aposztrofálja, összefogva mindazt a karitatív tevékenységet, ami az egyház

berkeiből indul ki. Az alapítvány gazdálkodásának felügyeletét és ellenőrzését a Zsinat

Diakóniai Bizottsága látja el, ahová a négy egyházkerület17

delegál képviselőket.

2. ábra: Az MRSZ logója

Forrás: www.jobbadni.hu 2012-10-04

Az MRSZ segélyezési munkája elsődleges színtereként a Kárpát-medencét jelöli meg,

de az utóbbi években több nemzetközi mentési akcióban is aktívan részt vett. A

Szeretetszolgálat az alábbiakban fogalmazza meg küldetését: ,,Meggyőződésünk szerint

világunkban az emberi élet képviseli a legnagyobb értéket. Ez a tény határozza meg fő

célunkat is: a magunk humanitárius eszközeivel, a tudásunk legjavát adva, fajra, nemre,

vallásra, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül, életeket mentünk. Hisszük, hogy az

átláthatóan felhasznált anyagi támogatást, a kiosztott segélyeket, az alkalmazott orvosi

16

A különböző gyülekezetek segélyeztek gyermekotthonokat, fogyatékos otthonokat, határon túli magyar

településeket és gyülekezeteket, az Indiában szolgáló Nemzetközi Lepramissziót, anyaországi és határon

túli diákokat, stb. 17

A Magyarországi Református Egyház négy legnagyobb közigazgatási egysége, a Tiszáninneni-, a

Tiszántúli-, a Dunamelléki-, és a Dunántúli Református Egyházkerület.

16

segítséget Támogatóinkkal együtt képesek vagyunk életté változtatni” (www.jobbadni.hu

2012-10-04).

A legtöbb munka önkéntesek bevonásával valósul meg, így az MRSZ hatékonysága

szempontjából nagy jelentősége van az önkéntesség trendjének, mely az utóbbi években

hódít18

. A Szeretetszolgálat a fiataloktól az idősekig igyekszik toborozni az önkéntes

segítőket, akik aztán akár fizikai, akár adminisztratív munkákban vehetnek részt,

alkalomszerűen, vagy akár előre meghatározott – általában 1 éves – időintervallumban.

3.2. Programok

Az MRSZ-nél folyó karitatív munka az alábbi konkrét programok formájában valósul

meg:

1. Megtört Kenyér program, mely alapvető élelmiszerekkel segíti a nehéz körülmények

között élőket. Idén ősszel kiemelt figyelmet szánnak a szükségben lévő idősek

felkutatására és támogatására. A Szeretetszolgálat több programjánál is bevezetésre került

a támogatói kártyák rendszere, így a Megtört Kenyér esetében is. Az adakozó kedvű

személyek 1000 Ft-os névértékű kártyák megvásárlásával járulhatnak hozzá az

élelmiszeradományok elkészítéséhez.

2. Az Alma Mater az MRSZ legrégebben működő programja. A cél a református iskolák

támogatása különféle oktatást segítő eszközökkel, iskolabútorokkal. A támogatásra való

felhívás elsősorban azokat szólítja meg, akik a szállítmányozásban tudnak segíteni, és az

elsősorban Németországból és Hollandiából érkező iskolai adományokat el tudják juttatni

az iskolákhoz.

3. Könyvekkel a szórványokért címen segítik a határon túli szórványiskolákat és

szórványgyülekezeteket. Elsősorban tankönyveket gyűjtenek, de más típusú könyveket is

szívesen fogadnak. A program anyagi támogatását a könyvek szállítmányozási költségeire

használják fel.

4. Talán a következő akciót ismerik a legszélesebb körben: Nyilas Misi Karácsonya. A

cipősdoboz-akció néven elhíresült program minden év adventjén ajándékkészítésre

buzdítja azokat, akik szeretteiken kívül mást is szeretnének megajándékozni az ünnep

alkalmából. Az utóbbi években nagyszabású rendezvény is kapcsolódik az akcióhoz, ahol

neves előadók színesítik a programot, illetve adományaikkal ők is szebbé teszik a nehéz

körülmények között élő gyermekek karácsonyát.

18

A 2011. év az önkéntesség éve volt az Európai Unióban, s az új közoktatási törvény az érettségi letételét

is hamarosan 50 órányi önkéntes munkához fogja kötni.

17

5. 2011 decemberében indult el a Mentőöv program. Ekkora egyre több család került

utcára bedőlt devizahiteleik miatt. Az MRSZ tenni kívánt a bajba jutott családokért, ezért

albérlet-támogatási rendszert indított be. Az otthon nélkül maradt családok hat hónapon

keresztül lakhatnak kedvező körülmények között üres ingatlanokban. Ez idő alatt a

Szeretetszolgálat szociális munkásai sokrétű segítséget nyújtanak a családoknak: segítik

őket a munkahelykeresésben, az óvodai- iskolai beilleszkedésben, életvezetési tanácsokat

adnak nekik.

6. A Szeretethíd-református önkéntes nap 2009. óta kerül megrendezésre az MRSZ

szervezésében. Ez a megmozdulás idén is több mint 11 000 önkéntest vonzott

(www.szeretethid.jobbadni.hu 2012-10-05). Az önkéntesek Kárpát-medence szerte

segítenek, ahol tudnak. Templomot takarítanak, katonasírokat rekonstruálnak, idős

embereket látogatnak. A program nemcsak sokrétű munkavégzéssel igyekszik jobbá tenni

a világot, de az összefogás és a jó szó építő-szépítő erejét is hirdeti.

3. ábra: A Szeretethíd logója

Forrás: www.szeretethid.jobbadni.hu 2012-10-05

7. Végül a Segíts gyógyulni! egészségügyi programot említem meg. Ez a program

kezdetben a nehéz körülmények közt élők egészségügyi ellátását tűzte ki célul,

gyógyszerek, illetve anyagi támogatás eljuttatásával, melyet aztán orvosi kezelésre

fordítottak. Azért különleges ez a program, mert kibővítésekor már nem volt elég egy jó

ügy, amely végrehajtásához aztán sok esetben elég volt önkéntes – különösebb

szakképesítéssel nem rendelkező – fiatalok bevonása, vagy az adományok gyűjtése. 2009-

ben alakult meg az MRSZ Orvos Csoportja, akik a rászorulók orvosi ellátása mellett

hajléktalanok gyógyításában is részt vesznek. Az Orvos Csoport nemzetközi szinten is

18

munkálkodik: 2008-ban Burmán, 2010-ben Haitin, a földrengés sérültjein segítettek, de

szolgáltak már Afganisztánban is (www.jobbadni.hu 2012-10-05).

Az MRSZ talán legkiemelkedőbb nemzetközi szolgálata a Magyar Honvédséggel,

pontosabban a Honvédelmi Minisztérium Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálattal19

közösen elvégzett szolgálatok keretei között valósul meg. Ezen együttműködés folytán ér

el a Magyarországi Református Egyház kinyújtott keze olyan messzi országokig, mint

például Koszovó és Afganisztán.20

Az MRSZ és a különböző református gyülekezetek

által felajánlott humanitárius segélyanyagok értéke mára a közel 100 millió Ft-ot is eléri.

Az évek alatt több alkalommal kerültek kiszállításra - a Magyar Honvédség segítségére -

élelmiszer-, tisztító és tisztálkodási csomagok, ruhaneműk, tanszerek, orvosi és kórházi

eszközök, varrógépek, konyhai eszközök, stb. Az adott műveleti területeken a kint

szolgálatot teljesítő magyar katonai kontingens CIMIC (Civil-Military Co-operation)

részlege végzi a rászorulók felkutatását illetve a segélyanyagok célba juttatását21

, a tábori

lelkész pedig az adományozó MRSZ-t, illetve az Egyházat képviseli. Az MRSZ és a

Honvédség itthon is jó kapcsolatot ápol, évek óta szokás pl. a debreceni laktanyában,

hogy karácsonykor a tábori lelkész segítségével „Nyilas Misi” csomagokat juttatnak el a

rászoruló katonacsaládoknak, vagy segítenek egy-egy betegség, szociális krízis esetén.

Fontos epizód volt a Szeretetszolgálat életében a 2010-es borsodi árvíz, amikor a HM

Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat segítségével katonai járműveken juttatták célba az

elzárt területeken (Edelény, Szendrőlád, Rakacaszend, Felsőzsolca, stb.) az egész ország

területéről felajánlott humanitárius segélyanyagokat22

.

19

A Honvédségen belül a Egyház „hivatalos képviselője” a HM Tábori Lelkészi Szolgálat, így a

Magyarországi Református Egyházat a HM Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat református tábori lelkészei

képviselik. 20

Hadd jegyezzem meg, hogy az afganisztáni misszió személyesen is megérint, hiszen ebben személyes

ismerősöm, Sajtos Szilárd százados, református tábori lelkész személyesen vett részt. Ott tartózkodása

során is többször beszéltünk, így bár átérezni nem lehet a kint szolgálók helyzetét, képet kaptam a misszió

feladatairól, szerepéről. 21

Természetesen a CIMIC műveletek nem csak egyházi támogatással folynak, Magyarország

Külügyminisztériuma és a Honvédelmi Minisztérium komoly költségvetésű beruházásokat végez egy-egy

térségben. Az egyházi segélyezés csak egy „segítség” a magyar katonák jobb elfogadása érdekében a

háborús zónákban. 22

Ezekről a – hazai és nemzetközi – akcióról szép számmal jelentek meg cikkek, tudósítások, riportok a

Református Lapja, a Magyar Hírlap, a Magyar Kurír hasábjain, de a Kormány, a Honvédség, a Honvédelmi

Minisztérium, az Egyház és a Tábori Lelkészi Szolgálat honlapjain is.

19

3.3. A Magyar Református Szeretetszolgálat marketingkommunikációs

eszköztára

Ebben a részben a Szeretetszolgálat eddig alkalmazott marketingkommunikációs

eszközeit mutatom be. A szervezet programjainak ismertetése során is kiderült, hogy az

MRSZ gyakorlatában megjelenik a marketingszemlélet. ,,A marketing a nonbusiness

szervezetek számára is egyre nagyobb jelentőséggel bír.” (Dinya L.- Farkas F.- Hetesi E.-

Veres Z. 2004, 53.) Természetesen nem csak a profitcélok eléréséhez kell a köztudatba

férkőzni, hanem akkor is, ha például önkéntes erőket akarunk vonzani. A

Szeretetszolgálat kommunikációjában egyre inkább megfigyelhető a marketingorientáció,

azaz mind több eszközt vet be a forrásszerzés, vagy éppen a hosszú távú kapcsolatok

építése érdekében. (ld. Wymer, W. 2006) Az MRSZ marketingjének célcsoportja – a

többi nonprofithoz hasonlóan - tulajdonképpen minden esetben ugyanaz: a nyújtott

szolgáltatás igénybevevői, valamint az önkéntes segítők és a támogatók. Az alábbi ábra

szemlélteti a nonprofit szervezetek két fő szükségletét: a pénzügyi forrást, mely egyéni,

vagy szervezeti adományokból valósulhat meg, illetve az időtényezőt, mint szükségletet,

melynek kielégítésére nagyszámú önkéntes bevonását alkalmazzák.

4. ábra: A nonprofitok forrásszükségletei

Forrás: Wymer, W. 2006, 19. alapján

A marketingkommunikációs eszközök jól ismert csoportosítása alapján

megkülönböztetünk ATL és BTL eszközöket. Alapvetően a hagyományos

reklámhordozókat – tehát a televíziót, rádiót, nyomtatott sajtót, köztéri plakátokat, mozit,

internetet – soroljuk az ATL eszközök közé. Ezek még napjainkban is döntő szerepet

játszanak a reklámozásban, azonban ezek sokszor már nem elegendőek a csökkenő

20

figyelem megragadására. Ezért figyelhető meg a BTL eszközök térnyerése. (ld. Fazekas

I.- Harsányi D. 2005) Megfigyelhető ez a Szeretetszolgálat gyakorlatában is, de itt

valószínűleg ez az üzenet sajátos tartalmával magyarázható. BTL eszközök közé soroljuk

a direkt marketinget, a vásárlásösztönzést, a vásárláshelyi reklámot, a telemarketinget, az

online kommunikációt, az eseménymarketinget, a vásárokat és kiállításokat, a szponzori

tevékenységet, a public relations-t (és feltehetően a lista további bővülése várható).

3.3.1. ATL eszközök

Leginkább a nyomtatott sajtó és az internet használata jellemző. A Reformátusok Lapja

című országos hetilapban folyamatosan közölnek cikkeket az MRSZ munkájáról, de

olyan neves országos terjesztésű lapok, mint a HVG is szerepeltette már lapjain a

Szeretetszolgálatot.

A webes felületek közül elsősorban saját honlapját23

használja reklámfelületként az

MRSZ, de a Magyarországi Református Egyház több más honlapján – például

reformatus.hu, tirek.hu - is megjelennek programjaival kapcsolatos felhívásai,

beszámolói. Bizonyos nagyszabású programjai számára – így a Szeretethíd önkéntes nap

számára – önálló honlapot24

hozott létre.

A Szeretetszolgálat médiapartnerei közt tartja számon a Magyar Rádiót, illetve a

Tiszáninneni- és Tiszántúli Református Egyházkerület tulajdonában lévő Európa Rádiót.

A Szeretetszolgálat munkásságáról már a Neo FM is beszámolt.

Az MRSZ szóvivője több televízióadó reggeli műsorában is feltűnt – elsősorban a

Szeretetszolgálat Haiti földrengés után nyújtott segítsége kapcsán -, így a TV2 Mokka, és

a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában, emellett több országos lefedettségű

televízió csatorna híradásában is megjelent: az RTL Klubon, a Duna Televízióban, a Hír

Televízióban és az ATV-n.

Óriásplakáttal tulajdonképpen nem a Szeretetszolgálat, hanem a Magyarországi

Református Egyház tűnt fel az 1%-os SZJA felajánlásokért folyó kampány során.

3.3.2. BTL eszközök

Számosságukat tekintve a BTL eszközök alulmaradnak a hagyományos

reklámeszközökkel szemben, ugyanakkor van olyan közöttük, mely gyakorisága miatt

emelkedik ki az eszközök sorából. Ez alatt a rendezvénymarketingre gondolok, ami

23

www.jobbadni.hu 24

www.szeretethid.jobbadni.hu

21

gyakorlatilag folyamatosan ott szerepel az MRSZ marketing-mixében. A rendezvények

által jóval egyszerűbb közel kerülni a célközönséghez, és a nekik megfelelő módon

bemutatni a szervezet munkáját, úgy, hogy közben aktivizálják őket. A rendezvények

sikere főként ez utóbbiban rejlik, hiszen – és ez a BTL eszközök térnyerésének egyik oka

– a ma emberére jóval erősebben hat egy-egy olyan üzenet, melyet interaktív módon

továbbítottak felé. (ld. Saget, A. 2006)

Az alábbi rendezvények szervezése és megvalósítása tudatosan felépített

marketingtevékenység alkalmazásával jellemezhető:

1. A 2009. óta minden év tavaszán megrendezésre kerülő Szeretethíd- önkéntes nap a

szervezet legnagyszabásúbb programja. Évről-évre több ezren vesznek részt a

rendezvényen. Az előkészületek során minden alkalommal plakátokkal, saját honlapon

elhelyezett információkkal és kisfilmmel népszerűsítik a Szeretethidat. A Szeretethíd

ügye mellett több közéleti személyiség is kiállt, köztük Sebestyén Márta és Gundel

Takács Gábor. A rendezvény során különböző fellépők színesítik az alkalmat. Ez részben

a belső marketing megnyilvánulása is, mert a kulturális- és szórakoztató programok

elsősorban az önkénteseket célozzák. A rendezvény utóélete is meglehetősen aktív:

élménybeszámolók, kisfilmek illetve rajz-és fotópályázat által igyekszik a köztudatban

maradni.

2. Egy cseppnyi szeretet elnevezéssel indított kampányt a Szeretetszolgálat 2011 végén.

A kampány célja a hátrányos helyzetű tehetséges gyermekek oktatásának támogatása volt.

A kampány arca Wolf Kati énekesnő lett, hiszen úgy gondolták, hogy családanyaként

hiteles képviselője lehet a kezdeményezés üzenetének. Az ország több pontján, így

Budapesten, Siófokon, Kazincbarcikán, Debrecenben, Tiszaszentimrén és Tatabányán

helyezték el a Szeretetszolgálat karácsonyfáit, melyeket a szeretet cseppjeit jelképező

díszekkel aggattak teli. A kampány támogatása mellett kötelezte el magát a Dunántúli-, az

Észak-dunántúli és az Észak-magyarországi regionális vízművek, 1000-1000 db dísz

megvásárlásával (www.minap.hu 2012-10-07).

Minden év végén, az advent időszakában megrendezi a Szeretetszolgálat a hálaadás

napját, amikor köszönetet mond mindazoknak a támogatóknak, akik az év során

adományaikkal segítették munkáját. A kiemelt támogatók segítségét oklevéllel és

emlékplakettel köszöni meg az MRSZ. Ekkor számolnak be éves tevékenységükről is.

Az MRSZ több saját szervezésű konferencián van már túl – ilyen a legutóbbi,

Krízisintervenciós Csoportjával kapcsolatos alkalom is -, melyekkel elsősorban a belső

érintetteket mozgósítja, így ez is a belső marketing eszközeként működik. A konferenciák

22

célja az eszmecsere, a brainstorming, melyek révén közelebb kerül a szervezet egy-egy

újabb feladat sikeres megoldásához. A Szeretetszolgálat dolgozóinak és önkénteseinek

több közösségépítő alkalmat szervez, a legutóbbira idén júniusban került sor25

.

A Szeretetszolgálat október 20-án részt vett a nagyszabású Ez az a nap!26

elnevezésű

rendezvényen, melynek kapcsolódó rendezvénye a misszió-expó. Ennek keretében

mutatkozott be a Szeretetszolgálat csapata.

A rendezvényeken kívül megemlíthetjük az értékesítés ösztönzést, mely Kálvin János

születésének 500. évfordulója kapcsán valósult meg. A vásárlásösztönzéssel kapcsolatban

,,azt kell kiemelni, hogy erőteljesebben irányul azokra a fogyasztókra, akik valamilyen

szempontból közelebb állnak a vásárláshoz, mint az általános nagyközönség”. (Bauer A.-

Berács J.- Kenesei Zs. 2009, 327.) Itt a reformátusság ősatyja iránti tisztelete az, ami a

fogyasztók érintettségét fokozza. Az évforduló alkalmából a 2004-es év magyar borásza

ajánlott fel borokat, melyeket Calvinum feliratú címkékkel láttak el. Egy palack bor

árából 550 Ft-ot27

ajánlott fel a Szeretetszolgálat a kárpátaljai rászorulók megsegítésére.

5. ábra: Boros címkék Kálvin János születésének 500. évfordulója alkalmából

Forrás: stud-theol.blogspot.com 2012-10-07

3.4. A támogatás egyes formái

Az eddigiekben a Szeretetszolgálat marketing-mixében megjelenő ATL és BTL

eszközöket tekintettem át. A szponzoráció szintén BTL eszköz, de itt nem a Magyar

25

Református Diakónia VI. Országos Munkatársi Találkozója 26

Magyar keresztények találkozója 27

Kétféle bor került forgalomba, melyeknek fogyasztói ára 1270 és 1450 Ft volt.

23

Református Szeretetszolgálat szponzori tevékenységét, hanem a Szeretetszolgálat

programjaira irányuló eddigi szponzorációs (támogatói) tevékenységet vizsgálom meg.

Ebben a fejezetben alapvetően a Magyar Református Szeretetszolgálat sokoldalú

karitatív tevékenységét segítő támogatásokról számolok be. A Magyar Public Relations

Szövetség nyilatkozata alapján a támogatást, mint gyűjtőfogalmat használhatjuk, mely

magába foglalja a mecenatúra, a filantrópia és a szponzorálás megjelenési formáit.

Kutatásom a szponzorgyűjtés lehetőségeit tárja fel, így a támogatáson belül a

szponzorációra fektetem a legnagyobb hangsúlyt, de kitérek a támogatás más módjaira is.

Tanulmányaim során a szponzoráció számos definíciójával találkoztam, melyek sorát

tovább gyarapították a gyakorlatban megjelenő egyéb alternatívák. Úgy gondolom, ahhoz,

hogy a szponzoráció területét magabiztosan tudjam bemutatni, először is tisztáznom kell

magamban és az olvasóban, hogy mit is értek e fogalom alatt.

A neoklasszikus vagy vállalati teljesítmény modell alapján – melynek képviselői közt

tartjuk számon Milton Friedmant is - a vállalat fő feladata a profittermelés. A

jótékonyságot, az adományozást csakis az önérdek követéseként értelmezi. Csak akkor

,,lehet értelme” ezeknek, ha valahogyan képesek hozzájárulni a tulajdonosi érték

növeléséhez. (ld. Harsányi E.- Révész É. in Kuti É. 2005)

,,A szponzoráló márkák a saját marketing és kommunikációs céljaik ismeretében

alakítják ki a szponzorációs stratégiájukat. A márka megközelítésében ez a szponzorációs

iránymutatás összekapcsolódik a támogatási és mecénási elképzelésekkel, kiegészül a

társadalmi felelősségvállalás kérdésében megfogalmazottakkal.” (Kassay L. 2008, 7.)

A fenti két megközelítést ötvözi az alábbi értelmezés: ,,A vállalatok

támogatáspolitikáját motiválhatja az a felismerés, hogy a támogatás a vállalat közvetlen

gazdasági előnyeit növelheti, ilyen a szponzorálás jellegű szerepvállalás. Ebben az

esetben a cég rövid távú üzleti céljaihoz kapcsolódik a támogatás, a vállalat közvetlen

viszonzást kap a szponzorálttól. A vállalat számára olyan befektetésről van szó, melyet

marketing, kommunikációs előnyök reményében végez.” (Török M. in Kuti É. 2005, 110.)

Egy nagynevű vállalatcsoport stratégiai és kommunikációs igazgatója egykor úgy

fogalmazott, hogy ő maga nem forprofit és nonprofit, hanem racionális és nonracionális

szférát különböztet meg. A racionális szféra ,,kiszámolja”, hogy mi éri meg, és mi nem,

hogy szponzorál-e vagy sem. A nonracionális szféra sokkal inkább ügyekben,

emberekben gondolkodik, mint számokban. (ld. Dinya L.- Farkas F.- Hetesi E.- Veres Z.

2004)

24

Látszólag a két világot nagyon eltérő elvek hajtják, jómagam – részben a két szektor

együttműködéséről szóló egyre pozitívabb statisztikáknak köszönhetően – optimista

vagyok, és a kapcsolati marketing koncepciójában látom a megoldást. ,,Kialakítani,

javítani és erősíteni a kapcsolatot a partnerekkel addig, hogy a részt vevő felek céljai

találkozzanak. Ez elérhető az ígéretek kölcsönös betartása által.” (Gronroos in Little, E.-

Marandi, E. 2008, 32.) Tágabb értelmezésben azt is mondhatjuk, hogy a két szektor

szövetsége szinergiahatáshoz vezethet. A két oldal kapcsolata keresztkapcsolatnak

minősül, amennyiben megvalósul köztük valamilyen nem kézzelfogható készség vagy

képesség transzferje. (ld. Berács J.- Lehota J.- Piskóti I.- Rekettye G. 2004)

,,A szponzor és a szponzorált egyaránt arra törekszik, hogy a kapcsolat gyümölcsöző

legyen. Ez a cél akkor valósulhat meg, ha az együttműködés kettős sikerre épül, és

mindkét érdekelt a lehető legjobb tudása szerint tesz eleget a kölcsönösen előnyös

feltételeknek. A szponzor és a szponzorált közötti kapcsolat szinte az egyetlen a

versenypiacokon, amelyben mindkét szereplő számára természetes követelmény, sőt

eredmény a győztes (win-win) helyzet.” (Hoffmann I. 2007, 212.,215.)

A szakirodalom egyre közelebb jut a szponzoráció, a filantrópia, a mecenatúra pontos

meghatározásához, de úgy vélem, a gyakorlat szerint máig sok mindent elbírnak ezek a

fogalmak. Az előzőekben megpróbáltam felsorakoztatni olyan értelmezéseket, melyeket

közel érzek saját elképzeléseimhez, és segítenek eligazodni a fogalmak útvesztőjében.

A továbbiakban szponzori tevékenység alatt értek minden olyan, a profitorientált

vállalatok köréből érkező támogatást, amelyek ha a legkezdetlegesebb módon is, de

felhasználják a szponzoráció kommunikációs erejét, és tudatos vagy kevésbé tudatos

módon marketingcéljaik megvalósításának szolgálatába állítják azt.

Az általam készített szponzorgyűjtési stratégiában és az ennek mentén végzett

kutatásban igyekeztem tudatosabb irányba terelni a szponzorációt, vagyis kialakítani egy

olyan új szponzorációs rendszert, melyben az eddiginél erőteljesebben érvényesülnek a

szponzoráció fontos velejárói, mint például a szponzori ellenszolgáltatások.

3.4.1. Lakossági adományozás

A lakossági adományozás természetesen nem minősül szponzorációnak, ám mivel az

MRSZ bevételei között jelentős súlyt képvisel, itt mutatom be ezt a forrástípust is.

25

,,A jókedvű adakozót szereti az Isten.” (2Kor 9, 7)28

– buzdít Pál apostol az adakozásra.

Az Isten igéje szerint élő ember számára minden bizonnyal ez a fő motiváció, de sok más

is motiváló erővel hathat. ,,A magánadományokat magyarázhatja empátia,

adókedvezmény, erkölcsi azonosulás, vallásosság, jótékonysági esemény, családtag

betegsége és esetleg újgazdagság.” (Dinya L.- Farkas F.- Hetesi E.- Veres Z. 2004, 82.)

Az adakozási kedv tehát számtalan emberi érzésből, attitűdből táplálkozhat.

A Magyar Református Szeretetszolgálat lakossági adományozói még mindig

többségben vannak az összes támogató között. A felajánlók számára több kényelmes

megoldás is adott adományaik eljuttatására. A magánszemélyektől érkező pénzbeli

adományok ötféle módon jutnak el a Szeretetszolgálathoz: csekken történő befizetéssel,

banki átutalással, a különböző célok mellé rendelt támogatói kártyák megvásárlásával, a

személyi jövedelemadó 1%-ának29

felajánlásával, illetve gyülekezeti keretek között

megvalósuló adakozással.

Az alábbi táblázat egy 2004-es, lakossági adományozásról végzett kutatás eredményeit

mutatja. Ez az eredmény azt bizonyítja, hogy a legalapvetőbb adakozási mód ti. a

perselypénzes adakozás máig jelentős súlyt képvisel. Így, amikor forrásszerzési

javaslataimat elkészítem, figyelembe kell vennem, hogy érdemes erre a területre is

koncentrálni. Ez a típusú támogatás a mecenatúra körébe tartozik.

2. táblázat: A közvetlen kérések, gyűjtések, jótékonysági felhívások nyomán adományozók 14

éves és

idősebb népességen belüli aránya, az általuk nyújtott támogatások összege és megoszlása

Az adományozás formája Az adományozók

aránya (%)

Az adományok

összege, 1000

Ft

megoszlása

%

Templomban perselybe 30,3 7 570 516 58,1

Koldusnak, kéregetőnek 27,2 2 421 666 18,5

Nyilvános helyen (pl. postán,

utcán) perselybe

14,9 1 233 401 11,1

Adományvonal felhívásával 13,9 1 444 517 9,5

Emelt díjas SMS küldésével 4,6 371 038 2,8

Összesen - 13 041 138 100

Forrás: Czike K.- Kuti É. 2005, 3.

28

Pál apostol második levele a korinthusi gyülekezethez, 9. rész 7. vers 29

2012-ben a 2005-ös szinthez közeli értékre esett vissza az 1 %-os felajánlások mértéke. Az egyházak 3,98

milliárdot kapnak idén. (www.hvg.hu 2012-10-07)

26

A Magyar Adományozói Fórum 2011-ben hét nonprofit szervezetet – köztük a Baptista

Szeretetszolgálatot és az Ökumenikus Segélyszervezetet – kérdezett meg a támogatások

gyakorlatáról. Általánosságban elmondható, hogy legnagyobb erővel a

katasztrófahelyzetek és a karácsony hat az adományozókra. A felajánlások nagy része

továbbra is a már említett – a Magyar Református Szeretetszolgálatnál is működő –

módokon érkezik be, a megkérdezettek körében az adományvonal nem igen jellemző.

(www.csr.hu 2012-10-18) A Magyar Református Szeretetszolgálat idén októberben

csatlakozott az Adhat Vonal-hoz30

, így a hasonló szervezetek között élenjáró az új

lehetőség alkalmazásában.

Az alábbi ábra a Magyar Református Szeretetszolgálat számára felajánlott 2011. évi

lakossági adományok típusonkénti megoszlását mutatja. Az 1 %-os SZJA felajánlások a

Magyar Református Egyházhoz érkeznek be, a perselypénz formájában érkező

adományok szintén központi szinten kerülnek elosztásra, ezért ennek a két típusnak nem

tudjuk a pontos értékét.

6. ábra: Lakossági adományok

Forrás: belső adat

Az 1 %-os SZJA felajánlások idén jelentős visszaesést mutattak. Ennek hátterében az

adókulcsok tavalyi változása áll, az 1 %-os átlagérték csökkent31

, és a felajánlók száma is

csak igen csekély mértékben nőtt32

. Az egyházak idén összesen 3,98 milliárd forintot

kapnak. (www.hvg.hu 2012-10-16)

30

A Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány által üzemeltetett, a kényelmesebb

adományozást és a társadalom adományozási kultúráját elősegítő rendszer 31

„Tavaly átlagosan 4906 Ft-os összeg jelentette az 1%-ot, idén ez a szám 3915 Ft, ami 21,2%-os zuhanást

jelent. ’’ (www.hvg.hu 2012-10-16) 32

Idén mindössze 0,8 %- kal több felajánló volt, mint tavaly, holott az utóbbi években kb. 5 %-os éves

bővülés volt megfigyelhető. (www.hvg.hu 2012-10-16)

27

A lakosság nem csupán a pénzadományok terén jelent kiemelt támogatást, hanem az

önkéntes tevékenysége révén is. Amint arról már több ízben szó esett, a Magyar

Református Szeretetszolgálat számos programját önkéntesek bevonásával valósítja meg.

Szerencsés helyzetben van a szervezet, mivel a Nonprofit Kutatócsoport felmérése szerint

mind a középiskolás korú, mind pedig a felnőtt lakosság legnagyobb arányban az egyházi

szervezetek kezdeményezései kapcsán vállal önkéntességet. A középiskolás korúak 27,6

%-a, a felnőtt lakosság 23, 2 %-a önkénteskedik ezen a területen (Czike K.- Kuti É. 2005)

3.4.2. Vállalatoktól érkező támogatás

Bár a magánszemélyektől érkező felajánlások még mindig többségben vannak, egyre

több profitorientált szervezet áll szponzorként a Szeretetszolgálat egy-egy programja

mellé.

A vállalatok egyre inkább felismerik a szponzoráció, mint BTL eszköz előnyeit. Csak

néhányat említek meg ezek közül: a jó ügyek támogatása kiváló lehetőség egy vállalat

társadalmi felelősségvállalásának, társadalmilag fontos kérdések melletti

elköteleződésének megmutatására; a média bevonásával lezajló szponzoráció a

versenytársak hagyományos reklámjainak sorából képes kiemeli a vállalatot; egy igazán

elkötelezett vállalkozás azon túl, hogy marketingcéljainak elérésére használja fel a

szponzorálást, hosszú távú kapcsolatok kiépítésére is törekszik a támogatott szervezettel,

hogy a jövőben is közösen tegyenek egy-egy társadalmilag fontos ügyért. (ld.

Koekemoer, L. 2004) Uniós szinten is megfogalmazásra kerül a CSR tevékenység

fontossága: ,,Európának olyan közhangulatra van szüksége, amelyben a vállalkozókat

nem csak az elért nagy nyereség miatt értékelik, hanem azért is, mert méltányos

hozzájárulást biztosítanak bizonyos társadalmi problémák kezeléséhez”. (az Európai

Bizottság 2006.március 23-i közleménye) 2011-ben, a válság után az Európai Bizottság

által előterjesztett új intézkedéscsomag abból a megállapításból indul ki, miszerint ,,a

válság nemcsak gazdasági és pénzügyi, hanem etikai természetű is”. Ez azt jelenti, hogy a

társadalom bizalmatlanabb lett, egyre inkább elvesztette a vállalkozásokban való hitét.

Erre hozhat megoldást az új intézkedési csomag, mely ösztönzi a vállalkozásokat a

felelősségteljes, a fogyasztói bizalom visszanyerésére képes működésre.

(www.ec.europa.eu 2012-10-10)

Hazai és nemzetközi kutatások eredményei is bizonyítják, hogy a fogyasztóinál is

szerez egy jó pontot az a vállalat, aki kiveszi a részét a társadalmi célok támogatásából. A

Nielsen ebben a témában készített kutatása szerint a magyar fogyasztók 67 %-a preferálja

28

a felelős vállalatok termékeit. A témám szempontjából is fontos eredmény, hogy a

válaszadók 62 %-a a mélyszegénység, és éhezés felszámolására irányuló tevékenységet

tartja az egyik legfontosabbnak. (www.csrhirlevel.hu 2012-10-18)

Az Accenture nyolc ország kétszázötven felsővezetőjét kérdezte a CSR tevékenységről.

A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 83 %- a befektetésként (és nem

költségként) tekint a felelősségvállalásra. (www.csrhirlevel.hu 2012-10-18) Egyéb

kutatások azt is alátámasztják, hogy a CSR stratégiai szintű tervezésen alapszik.

A nonprofit szervezetek stratégiája alapvetően két dologra épül: a céljaik, küldetésük

pontos meghatározására és az ezek megvalósításához szükséges támogatói bázis

felkutatására és meggyőzésére. Napjaink piacgazdaságában a profitorientált vállalatok

nagy része már felismerte, hogy csakis fogyasztói igényeiből kiindulva, azaz fogyasztó

orientált módon alakíthat ki egy hosszú távon is sikeres, versenyképes stratégiát. Minden

eddiginél erősebbé vált a fogyasztói attitűdök megismeréséért, minél alaposabb

feltárásáért folytatott harc. (ld. Foxall, R.- Goldsmith, E.- Brown, S. 1998) A nonprofit

szférára sokáig jellemző volt – és máig sem szűnt meg teljesen – a termékorientáció és az

értékesítésorientáció. A termékorientáció lényege, hogy a szervezet annyira hisz saját

küldetésében, hogy el sem tudja képzelni, hogy ezt nem támogatják. Az

értékesítésorientáció pedig az adományok kicsalására hajt. A fogyasztóorientáció – a

forprofit szférához hasonlóan – mostanra a nonprofit szférában is megjelenik, ami a

tudatosabb, stratégiai alapú tervezés terjedésével is magyarázható. (ld. Dinya L.- Farkas

F.- Hetesi E.- Veres Z. 2004)

Az áruk és szolgáltatások piacán globálisan csökken a szereplők száma. A

civilszervezetek így kisebb számú, ám egyre tőkeerősebb támogatókat célozhatnak meg.

Minden bizonnyal azok a kezdeményezések találnak majd támogatókra, akiknek

célközönsége nagy, aki ismert, és az általa képviselt ügyeknek sok érintettje van. ,,Úgy

kell tehát a civilszervezeteknek küldetésükre tekinteniük, mint eladható vagy nem eladható

gondolatokra, tennivalókra.” (Hoffmann I. 2007, www.brandtrend.hu 2012-10-10)

A vállalati szponzorok is többféleképpen jelennek meg a szervezet életében. A

kapcsolati tőkének nagy szerepe van, az eddigiek során sok pénzbeli és tárgyi adomány

érkezett olyan vállalatoktól, melyekkel a Szeretetszolgálatban dolgozóknak személyes

kapcsolata van. Kevéssé marketingtudatos ez a módszer, de fontosnak tartottam

megemlíteni, hiszen mindeddig ez az út volt a legsikeresebb a szponzorok gyűjtésére.

A szponzoráció másik típusa az, amikor egy vállalat egy aktuális gyűjtés, program

kapcsán ,,magára ismer”, és önként jelentkezik a Szeretetszolgálatnál támogatóként. A

29

legtöbb ilyen eset természetesen a nagy publicitású események kapcsán fordul elő, így

például árvizek, a 2010-es iszapkatasztrófa, vagy a 2010-es Haiti földrengés kapcsán. Ez

utóbbi kiemelkedő volt, hiszen ekkor hívták meg a Magyar Református Szeretetszolgálat

szóvivőjét több reggeli televízió műsorba, ahol beszámolt a Haitin nyújtott segítségről,

elsősorban az Orvos Csoport munkájáról. A szóvivő elmondása szerint, a riport után még

vissza sem ért az irodájába, amikor már több cégtől kapott telefonhívást, melyben az

adományok felajánlásának lehetőségéről érdeklődtek. Ekkor jött létre a kapcsolat például

a Béres Gyógyszergyár Zrt.-vel, aki azóta a Szeretetszolgálat kiemelt támogatója. Hazai

káresemények kapcsán is több cég ajánlott fel élelmiszeradagokat és pénzt. A bedőlt

devizahitelesek megsegítésére létrejött Mentőöv programot egy vállalkozó a ,,ne halat,

hanem hálót” elvét követve nem pénzzel támogatta, hanem egy őrző-védő cég

vezetőjeként felajánlotta, hogy a Szeretetszolgálat által ajánlott, munka nélkül maradt

férfiakat képzésben részesíti, mely után munkalehetőséget biztosít cégénél.

Természetesen arra is van példa, hogy az MRSZ kezdeményezőként lép fel a

szponzorgyűjtés területén. Korábban szó esett néhány nagyrendezvényről, ezek kapcsán

is megvalósult a tudatos szponzorgyűjtés, illetve a Burmán gyógyító Orvos Csoport

munkájának megkönnyítése, és persze a betegek gyógyulása érdekében a TEVA

Gyógyszergyár Zrt.-t kereste fel a Szeretetszolgálat. A gyógyszercég készségesen

támogatta az ügyet, nem a ,,fölösleget”, a közeli lejáratú gyógyszerkészletét ajánlotta fel,

hanem az Orvos Csoport által összeírt lista alapján állította össze a gyógyszeradományt.

Ez a példa is mutatja, hogy sokszor nincs szükség különösebb meggyőzésre, mert egy jó

ügy hallatán felébred az emberekben a segítő szándék.

Amiért mégis szponzorációként tekinthetünk ezekre az esetekre, az az, hogy minden

esetben megjelent valamiféle ellenszolgáltatásként értelmezhető jelenség, például a

Szeretetszolgálat logójának használata a szponzor reklámjában, PR cikk megjelentetése,

illetve ennek fordítottja, amikor a Szeretetszolgálat jelenteti meg a szponzor logóját,

illetve saját fórumain ír az akcióról (ld. Wymer, W.- Samu, S. 2003)

3.5. Egy új cél

Ahogy az előzőekben felsorolt programokból látjuk, az MRSZ – a többi nagy hazai és

nemzetközi segélyszervezethez hasonlóan - az eddigiekben főként tárgyi, materiális

segítséget nyújtott a szükségben lévőknek. Az Orvos Csoport megalakulása volt az első

lépés a szolgáltatásnyújtás útján, ezt követte a fizetésképtelenné vált családok

megsegítését célzó Mentőöv program, ahol az anyagi segítség mellett tanácsadó-

30

szolgáltató szerepet is betöltött a Szeretetszolgálat. Egyre inkább látszik tehát, hogy az

anyagiakon túl immateriális természetű segítségre is szükség van. Ha az egyházi

segélyszervezet esetében egy bibliai alapvetésből indulunk ki, maga az evangélium is ezt

írja: ,,Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és

befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok,

börtönben voltam, és eljöttetek hozzám.” (Mt 25,35-36)33

.

A 2010-es borsodi árvíz, majd a vörös-iszap katasztrófa során szerzett tapasztalatok

után merült fel az MRSZ Kuratóriumában az az igény, hogy az MRSZ, „mint a

Magyarországi Református Egyház kinyújtott keze” a rászorulók anyagi támogatása

mellett a katasztrófát elszenvedőket lelkileg is támogassa. 2011 őszén az MRSZ

Kuratóriuma Sajtos Szilárd tábori lelkészt bízta meg azzal, hogy szervezze meg az MRSZ

Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoportot. A 2012. január 1-től életbe

lépett, új katasztrófavédelmi törvény értelmében, ha belügyminiszter katasztrófa sújtotta

övezetté nyilvánít egy katasztrófát elszenvedett területet, oda csak az Országos

Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal, illetve a helyileg illetékes Katasztrófavédelmi

igazgatóságokkal kötött együttműködési megállapodás értelmében léphetnek be

segélyszervezetek.

7. ábra: A Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport logója

Forrás: www.jobbadni.hu 2012-10-06

3.5.1. Krízis, krízisintervenció, katasztrófa-lelkigondozás

A lélektani krízis fogalmával a legtöbb pszichológiai és pszichiátriai iskola foglalkozott,

más-más aspektusokat kiemelve. A krízis definíciójának kialakulása egyrészt Lindemann

nevéhez köthető. 1942-ben a Coconut Grove klub egy futballgyőzelmet ünnepelt, de egy

hírtelen támadt tűzben ötszázan meghaltak, és több mint kétszázan megsebesültek.

Családok százai vesztették el hozzátartozóikat. Lindemann volt az, aki a túlélőkkel

foglalkozott, s kutatása a gyászreakció dinamikájáról jelentősen hozzájárult a

33

Máté evangéliuma, 25. rész, 35-36. vers

31

kríziselmélet fejlődéséhez. A koreai háborúban (1950-53) az amerikaiak kialakítottak egy

optimális ellátási rendszert sérültjeik számára, ahol már nemcsak a fizikai, hanem a lelki

sérültekkel is szervezett keretek között foglalkoztak. Gerald Caplan az 1970-es évek

elején egységes segítő modellben összegezte a kríziselmélet alapelveit, megalkotta a

legelterjedtebb krízis-definíciót, mely szerint a krízis akkor alakul ki, amikor a személy:

- kénytelen a lélektani egyensúlyát veszélyeztető körülményekkel szembenézni;

- a probléma mindennél fontosabbá válik számára;

- a fennálló helyzetet azonban a szokásos problémamegoldó eszközeivel sem

megoldani, sem elkerülni nem tudja. (ld. Bakó T. 2004; Hajduska M. 2010)

A krízisintervenció az a folyamat, ahol segítő személy a krízis oldása mellett a

háttértényezők felderítésével is igyekszik a krízisbe került személyiség korábbinál

fejlettebb szintű integrációját előmozdítani. A krízishelyzet megoldásán kívül a

problémamegoldó stratégiák fejlesztése is cél, felkészít a hasonló, jövőbeli szituációkkal

való sikeres megküzdésre. (ld. Csürke J. – Vörös V. – Osváth P. – Árkovits A. 2009;

Bakó T. 2004)

A katasztrófahelyzetek halmozott és sűrített krízisek. A katasztrófa az adott terület teljes

populációját érintheti, így a krízis is halmozottan fordul elő. Katasztrófahelyzeten az

emberek csoportját, esetleg tömegét is érintő szélsőséges, az életet, a testi épséget is

veszélyeztető helyzetet értünk. Leggyakrabban váratlanul csap le, a teljes jólét,

biztonságérzés válik pillanatok alatt tragédiák színterévé. (ld. Hajduska M. 2010)

A krízisintervenciónak azonnal, a trauma helyszínén kell a rászoruló rendelkezésére

állnia, vagyis a szolgálat időben behatárolt. Jacobson a krízis lefolyását 6-8 hétben

határozza meg. (ld. Bakó T. 2004) A szolgálat célja ezért az, hogy az érintett személyek a

katasztrófa helyszínén, a helyzet önálló feldolgozásának kezdetén kapják meg a

segítséget.

A Krízisintervenciós Csoport önkéntesek feladatvállalásával valósul meg, ami pontos

működési keretek betartását igényli. ,,Az önkéntes segítők toborzása kulcskérdés, mert

csökkenti a költségeket, és elkötelezett emberek vesznek részt a tevékenységben. Szerepük

éppen az, hogy önként és szabadon választva dolgozzanak a közjó érdekében. Kiadásaik

megtéríthetők, sőt jelképes fizetség is adható.” (Dinya L.- Farkas F.- Hetesi E.- Veres Z.

2004, 72.) Minél szélesebb társadalmi körből szólítjuk meg a potenciális munkatársakat,

annál nagyobb az esély, hogy pozitív lesz a Csoport fogadtatása, és ez természetesen a

hatékonyságot is fokozza. Fontos, hogy a Csoport létjogosultságát ne csak az egyházhoz

tartozó személyek ismerjék el, hanem a társadalom más szereplő is, hiszen a

32

Lelkigondozói Csoport nem csak a református egyháztagok, hanem minden magyar

állampolgár felé vállal segítő szolgálatot egy esetleges katasztrófahelyzetben.34

Érdemes

tehát hangsúlyozni, hogy a Csoport a társadalom biztonságérzetét hivatott erősíteni (és

nem valamiféle térítő céllal működik). Így juthatunk el oda, hogy a Csoport

össztársadalmi szinten is elfogadott legyen.

A segítőknek egy speciális képzésen kell részt venniük, melyek a pszicho-szociális és

katasztrófa krízisintervenciós ismeretek elsajátítását célozzák meg. Mivel a Csoport

elsősorban református lelkészekre támaszkodik, a képzés során már a speciális

katasztrófa- lelkigondozásra készítik fel a jelentkezőket, hiszen ők már rendelkeznek a

lelkigondozás, kríziskezelés alapvető ismereteivel.35

Némely esetben vita tárgya, hogy az egyházi szakemberek mennyire professzionális

segítők. Így a Csoport kialakításánál is törekedtek arra, hogy olyan szakembereket

szólítsanak meg, akiknek az (alap) hittudományi végzettsége mellett egyéb segítő

(pszichológus, pasztorálpszichológus, mentálhigiénés, szupervízor, stb.) képesítése is van.

Ezek a szakemberek sok esetben rangos hazai vagy akár külföldi egyetemeken végezték

tanulmányaikat, s szereztek különböző szintű (PhD, MA, terapeuta, stb.) képesítéseket.

Nyugati országokban már több évtizede tevékenykednek egyházi katasztrófa-

lelkigondozói csoportok (Disaster Chaplaincy, Katastrophen Seelsorge), szerepük

különösen is felértékelődött az utóbbi évtizedek természeti-, ipari katasztrófái (indiai-

óceáni cunami, fukusimai erőmű) és terrorcselekményei (9.11.) után. (ld. Roberts, S. –

Ashley, W. 2008; www.disasterchaplaincy.org 2012-10-10). Itthon az Egyház is több

évtizedes múltra tekint vissza a kríziskezelésben, speciális szakágakat alkalmazva.36

Az MRSZ Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport együttműködésre

törekszik mind a különböző speciális egyházi szakágakkal, illetve más segélyszervezetek

és civil kezdeményezések segítő szakembereivel interdiszciplináris alapon, a közös cél, a

katasztrófák leküzdése érdekében. Fontos, hogy a különböző mentést segítő

szervezetekkel való együttműködés magas szintű legyen. Technikai szinten is meg kell

34

A témával kapcsolatban szakmai konferenciát tartottak„Lelkigondozás katasztrófahelyzetben”

„Válságkezelés, a katasztrófa lelkigondozás egyházi kérdései” címmel Budapesten, 2012. 09. 29-én. 35

A hittudományi egyetemek osztatlan képzésének részét képezik a több szemeszteren át hallgatott

lélektani, lelkigondozói, pasztorálpszichológiai stúdiumok. A 12. szemesztert követően a hallgatók

lelkigondozásból, pasztorálpszichológiából külön záróvizsgáznak, így megszerzik a képesítést az egyházi

(gyülekezeti) közegben gyakorolt kríziskezelésre, így a családi, párkapcsolati konfliktusok,

gyászfolyamatok, különböző életismereti krízisek szakszerű megoldására. 36

A Református Missziói Központ szakágai: Börtönlelkészi Szolgálat, Cigánymisszió, Hajléktalanmisszió,

Házasság és Családsegítő Szolgálat, Iszákosmentő, Klinikai Kórházlelkészség, Menekültmisszió Repülőtéri

Lelkészség, Siketmisszió, Vakmisszió, Lepramisszió, Honvédelmi Minisztérium Protestáns Tábori Lelkészi

Szolgálat, Telefon-lelkigondozás.

33

valósulnia az együttműködésnek, mégpedig úgy, hogy a Krízisintervenciós Csoportnak be

kell kapcsolódnia a riasztási rendszerbe, tehát a segélyhívó központtal kell valamiféle

összeköttetést kialakítani.

3.5.2. Az eddig megtett lépések

A Krízisintervenciós Csoport lelkigondozói feladatait a tervek szerint elsősorban

református lelkészek látják el, másodsorban a programhoz csatlakozni kívánó

pszichológusok, pasztorálpszichológusok, pedagógusok és gyógypedagógusok.

A lelkipásztorok megszólítása e-mail és levél útján történt, nem teljes körűen,

elsősorban azokat célozva, akik már részt vettek valamely káresemény kapcsán

lelkigondozói munkában.

A program bemutatását több média – túlnyomórészt egyházi - megjelenés is szolgálta:

3. táblázat: A Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport média megjelenései

Hol? Hogyan?

www.reformatus.hu

- a Magyarországi Református Egyház

honlapja

- a program bemutatását célzó cikk

http://www.youtube.com/watch?v=v34okTZJn

hY

- YouTube

- a programot népszerűsítő videó

montázs

www.jobbadni.hu

- a Magyar Református Szeretetszolgálat

honlapja

- a program logójára való

kattintással a Csoportot bemutató

oldalra jutunk

www.tirek.hu

- a Tiszáninneni Református Egyházkerület

honlapja

- a program bemutatását célzó cikk

Európa Rádió - a Csoport megalapításáról szóló

híradás

Reformátusok Lapja

- református hetilap

- a program bemutatását célzó cikk

www.haon.hu

- Hajdú Online

- itt már a Csoport munkálkodásáról

írnak, a 2012 júniusában történt

nyíracsádi tornádó kapcsán

Forrás: saját szerkesztés

34

2012. szeptember 29-én a Magyar Református Szeretetszolgálat központjában,

Budapesten került megrendezésre a Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport

konferenciája ,,Lelkigondozás katasztrófahelyzetben” címmel. A konferencián bárki részt

vehetett, aki lelkipásztorként, segítő foglalkozásúként csatlakozni kíván a Csoport

munkájához, illetve bárki, aki a megvalósításhoz, a lényegi elinduláshoz ötleteket tud

adni. A konferencián képviseltette magát az ez év júniusában megalakult Bükk

Mentőcsoport37

, mely minősítése értelmében feladatai közt szerepel a károsult személyek

pszicho-szociális ellátására való jogosítvány. A konferencián ott volt Kovács Péter

alezredes, az OKF vezető pszichológusa, aki a katasztrófavédelmen belül működő

KINCS38

működéséről, illetve az MRSZ Krízisintervenciós Csoportjával való

együttműködés lehetőségeiről beszélt.

3.5.3. Problémafelvetés

A Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport több meghatározó

szereplőjével, - így Balogh Barnabással, az MRSZ lelkész igazgatójával; Sajtos

Szilárddal, a Csoport szervezőjével; Osgyán Dániellel, a katasztrófa helyzetek és

nemzetközi programok koordinátorával; illetve Pál Sándorral, a Magyar Református

Szeretetszolgálat Alapítvány kuratóriumának elnökével – való személyes beszélgetéseim

során lehetőségem volt az aktuális helyzet alaposabb megismerésére. Az egyes

beszélgetéseknek más-más tartalmat adott a megkérdezett személyek érintettsége,

programban betöltött szerepe, de ami minden esetben megfogalmazódott, az az anyagi

akadály, mely a program hivatalos beindításához szükséges. Ez elsősorban a Csoport

tagjainak képzését39

jelenti, mely külföldi és hazai szakemberek bevonásával valósulna

meg.

Így körvonalazódott az a fennálló probléma, melyre dolgozatommal kívánok megoldási

lehetőséget nyújtani: a Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport

beindításához szükséges anyagi források megteremtése. A lehetőségeket a profitorientált

vállalatok körében keresem, az ezen szereplőkkel kialakítható szponzori kapcsolatok által.

37

A Bükk Mentőcsoport abból az elsősorban gyülekezeti tagokból és fiatal lelkészekből spontán szervezett

team-ből fejlődött ki, mely a 2010-es BAZ-megyei árvíz kapcsán került megemlítésre. 38

Krízis Intervenciós Csoport 39

A teológiai és/vagy pszichológiai ismereteken túl speciális, krízisek esetén alkalmazandó intervenciós

technikák elsajátítására van szükség.

35

4. SZPONZORGYŰJTÉSI STRATÉGIA

Tanulmányaim során több ízben is találkoztam a szponzorgyűjtéssel, mellyel mind a

profitorientált, mind pedig a nonprofit szektor kapcsán foglalkoztunk. A profitorientált

vállalatok körében elsősorban azt vizsgáltuk, hogy a szponzoráció hogyan jelenik meg, és

miként integrálódik (vagy nem integrálódik) a vállalat marketing tevékenységébe, azon

belül is a PR-be, mint önálló vállalati funkcióba. Ezzel szemben a nonbusiness marketing

keretében a különböző civil szervezetek szponzorgyűjtő, vagy más szóval fundraising

tevékenységét tanulmányoztuk.

Úgy gondolom, hogy az én feladatom felhasználni mindkét tudományterület praktikáit.

Az általam javasolt új szponzorációs rendszer kialakításakor nem elég a nonprofit

szervezet forrásgyűjtő szemléletét érvényesítenem, a célcsoport – ti. a profitorientált

vállalatok – ,,fejével is gondolkodnom kell”.

Véleményem szerint a siker kulcsa itt is az, ha kölcsönösen előnyös kapcsolatok

építésében gondolkodunk, így valósulhat meg a két világ gyümölcsöző

összekapcsolódása.

Az általam javasolt szponzorgyűjtési folyamatot az alábbi lépések alapján képzelem el:

8. ábra: A szponzorgyűjtés folyamata

Forrás: saját szerkesztés

Elsődleges feladatomnak a szponzorgyűjtés lehetséges irányainak feltárását tartottam,

kutatásomat is ezzel a céllal végeztem. Ennek alapján a fenti folyamat azon pontjait

részletezem mélyrehatóbban, melyekre a kutatásom révén válaszokat kerestem és kaptam

(3-5. pont).

A szponzorációs stratégia léte vagy nem léte, helye, integrációja a profitorientált

vállalatok marketing stratégiájába számos kutatásra adott már okot. Úgy tűnik, hogy a

szponzoráció is csak akkor hoz sikert egy vállalat számára, ha tervezetten és

36

ellenőrzötten, egy tudatos koncepció mentén használják ki a benne rejlő kommunikációs

lehetőségeket.

Véleményem szerint a másik oldalnak, vagyis a támogatottnak is hasonló tudatosságot

kell érvényesítenie a szponzorok megnyeréséért folytatott harcban, hiszen a verseny nagy.

Egy határozatlan, a saját céljaival is csak nagyvonalakban tisztában lévő szervezet már az

első pillanatban bizalmatlanságot válthat ki a lehetséges támogatóból. Ha nem tud pontos

választ adni arra, hogy miben és mennyi segítségre van szüksége, még tovább csökkenti

esélyét. Már a megalapozó lépéseknél is fontos tehát, hogy a forrásait gyűjtő szervezet

világos helyzetet teremtsen saját maga, és potenciális támogatói számára.

4.1. Célok tisztázása

Az első és legfontosabb lépés a célok alapos, érthető megfogalmazása. Amikor egy

nonprofit szervezet általános céljai megvalósításához keres támogatót egészen az

alapoktól indulva kell megfogalmaznia céljait. A saját működési stratégiájából,

küldetéséből kell levezetnie a támogatóknak szánt üzenetet, hiszen ez lesz maga a

meggyőző erő. Természetesen a Magyar Református Szeretetszolgálat diverzifikált

tevékenységrendszere is ,,egy tőről fakad” - valamennyi program a küldetésben

megfogalmazott életmentésre törekszik -, de más-más célok jelennek meg benne.

A szervezetek forrásgyűjtésével kapcsolatban általánosan megfogalmazható kritika,

hogy a forrás általi célmeghatározás kerül előtérbe a források célokhoz rendelése helyett.

Ezzel a módszerrel ideig-óráig fent lehet maradni, ám erősen elgondolkodtató, hogy eléri-

e így valaha az adott szervezet alapvető céljait, amelyért elvileg tevékenykedik.

Fontos, hogy a Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport számára végzett

forrásgyűjtéskor amellett, hogy megfogalmazzuk a szervezet általános filozófiáját, a

program saját küldetését helyezzük előtérbe. Előfordulhat ugyanis, hogy egy-egy

potenciális szponzor a Szeretetszolgálat más programjaival nem szimpatizál, ennek

kapcsán azonban megtalálja a kapcsolódási pontot.

Úgy gondolom, hogy a célok tisztázása nagyon hasonlít arra, amikor egy

marketingkommunikációs kampány megtervezésekor a ,,mit?” kérdésre próbálunk

válaszolni, vagyis megfogalmazni egy kampány üzenetét. Racionális és emocionális

érvekből kell felépítenünk a közvetítendő tartalmat. A racionális érvelés nem más, mint a

potenciális szponzor informálása a programról, a pontos céljainkról, a szükségleteinkről,

az érintettekről. Az emocionális elemeket úgy rejthetjük el az üzenetben, ha az általános -

például bevezető – részben a küldetésről, a program kihívásairól beszélünk. (ld. Yadin, D.

37

2000) A Krízisintervenciós Csoport tulajdonképpen egy szolgáltatást kínál, melyet –

csakúgy, mint egy vállalatnak a termékét – pozícionálni szükséges. Tudnunk kell, hogy

kinek és mit kínálunk. (ld. Kenesei Zs.- Kolos K. 2007) ,,A pozícionálás nem a termékkel

végzett valamiféle művelet, hanem a vevőjelölted koponyájának megdolgozása. Az a cél,

hogy a termékedet elhelyezd a fejében.” (Ries, A.- Trout, J. in Kenesei Zs.- Kolos K.

2007, 194.) Természetesen esetünkben szolgáltatásról, és szponzorokról van szó, de így is

jól illik rá a fenti megközelítés. A pozícionálás tehát elsősorban azért fontos, hogy a

Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport elhelyezhesse önmagát a

társadalomban, mint nagy egészben, másodsorban pedig a potenciális szponzorok felé

kell közvetíteni a ,,pozícionálás eredményét”, vagyis hogy világos képet festhessünk

nekik arról, hogy kik vagyunk, mit akarunk és hova tartunk. Úgy gondolom, hogy a

szponzorok megszólítása során is jól alkalmazható az AIDA modell. A modell 1925-ben40

került megalkotásra, sokszor elhangzik vele kapcsolatban, hogy divatjamúlt, figyelmen

kívül hagy sok külső hatást, ám máig ez az egyik leghatékonyabb. (ld. White, D. in

Moore, I. 2005) A modell a figyelem, érdeklődés, vágy és cselekvés pszichológiai

folyamatát használja fel a fogyasztók meggyőzésére. Fontos, hogy a formula összes

eleme azonos súlyt kapjon az üzenet megtervezése során, hogy valóban elérje célját.

Gyakori hiba például, hogy az utolsó – és tulajdonképpen legfontosabb -, cselekvésre

ösztönző lépés nem elég egyértelmű, a célszemély nem kap pontos instrukciókat arra

vonatkozólag, hogy mit is kell tennie. (ld. Roberts, M.- Berger, P., 1999)

Az üzenet konkrét tartalma a szponzori ajánlatban (1. sz. melléklet) olvasható, melyet a

fenti irányelvek alapján készítettem el.

4.2. A szükségletek meghatározása

Amikor rátérünk a forrásszükségleteink részletezésére, már nemcsak küldetésünkből

levezetve fogalmazzuk meg, hogy mit is akarunk, hanem pontosan megnevezzük, hogy

milyen költségtényezők merülnek fel a Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói

Csoport működése kapcsán. Meg kell fogalmaznunk, hogy anyagi vagy tárgyi

támogatásra van-e szükségünk és azt pontosan mihez használjuk majd fel.

Véleményem szerint fontos, hogy amikor a forrásszerzési folyamatban ehhez a ponthoz

érkezünk, törekedjünk valamiféle biztosíték nyújtására. A szponzori ajánlatban meg kell

40

A Journal of Applied Psychology című folyóiratban, 1925-ben E. K. Strong publikációjában jellemezte az

AIDA (attention, interest, demand, action) folyamatot, mint a sikeres vevőmeggyőzés modelljét

(http://www.rimmkaufman.com 2012-10-22)

38

fogalmazni, hogy mi a garancia arra, hogy a szponzoraink pénzét arra használjuk majd

fel, amire kaptuk. Az érvelés legegyszerűbb eszköze lehet, ha a régóta tartó fennállást,

vagy például az országos, sőt nemzetközi ismertséget hangsúlyozzuk. Az eddigi

támogatók referenciaként történő emlegetése is ösztönzőleg hathat. A bizalomépítés

leghitelesebb módja az lehet, ha a Magyar Református Szeretetszolgálat Kuratóriumát

nevezzük meg biztosítékként. Ebben az esetben akár a Kuratórium elnöke, mint a vállalati

élet sikeres szereplője is hitelt adhat a szervezet felhívásának.

A Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport költségvetési terve a

mellékletben található (2. sz. melléklet).

4.3. A lehetséges források

A forrásgyűjtést végző szervezet számára kulcskérdés, hogy kiket is tekinthet lehetséges

forrásainak. Több forrástípust is megemlíthetünk, így a vállalati vagy lakossági

támogatásokat, a pályázatok körét, vállalkozási tevékenységből vagy pénzügyi

műveletekből származó eredményt. Jó tanács, hogy a forrásgyűjtés során ne csupán

egyetlen módszerre koncentráljon egy-egy szervezet, hiszen így törékennyé válik

pénzügyi biztonsága. Érdemes az ún. multiszegmens-stratégiát alkalmazni a

forrásgyűjtési tevékenység során, vagyis az összes potenciális támogatót szegmentálni, és

más-más módon megközelíteni több lehetséges támogatói kört, így a szervezet maga is

több lábon állhat, és kevésbé függ támogatói piaci sikereitől. (ld. Sargeant, A.- Shang, J.

2010)

Az imént említett tanáccsal én is egyetértek, ám mivel dolgozatommal a vállalati

szponzorok felkutatását tűztem ki célul, munkám során a vállalatokra, mint potenciális

támogatókra koncentrálok.

Számos tényező befolyásolja azt, hogy egy nonprofit szervezet milyen forrásokhoz fér

hozzá. Ezek közül azokat emelem ki, melyek mentén az egybeeséseket kerestem egy-egy

vállalat és a Krízisintervenciós Csoport között.

Két fő tényezőt tekintettem kiemelten fontos kapcsolódási pontnak: a végzett

tevékenységet (profilt) és a végzett tevékenység kifejtésének helyét vagy hatókörét. A

profilok közötti összefüggés volt a kiindulópont a potenciális szponzorok felkutatása

során. Úgy vélem, jóval egyszerűbb azoknak a vállalatoknak ,,eladni” a programot, akik

tevékenységük, kínált termékeik vagy nyújtott szolgáltatásaik alapján potenciális

,,résztvevői” lehetnek egy-egy katasztrófahelyzetnek. Egy élelmiszerkereskedelmi

vállalat például egyértelműen kapcsolható a katasztrófahelyzetekhez, hiszen szinte

39

minden ilyen esemény kapcsán több láncolat is megjelenik élelmiszeradományaival a

helyszínen. A gyógyszeripari vállalatok szintén jelentős segítséget tudnának nyújtani

katasztrófák esetén. A Szeretetszolgálat és a vállalatok által végzett tevékenység közti

párhuzam mellett a másik fontos tényező az volt, hogy ki milyen hatókörben aktív. Ez

utóbbinak sokkal inkább abban látom a jelentőségét, hogy mivel egy-egy katasztrófa

általában széles csoportokat érint (egy egész település vagy régió lakóközösségét),

komoly médiavisszhangra tarthat számot. Ez a tény meggyőzheti a vállalatokat arról,

hogy szponzori tevékenységük is széles körhöz eljut majd az ügy kapcsán.

Fontosnak tartottam a lehetséges források kiválasztása során azt is, hogy volt-e már

korábban kapcsolatuk a Magyar Református Szeretetszolgálattal, tettek-e már valamilyen

felajánlást valamely kezdeményezésükkel kapcsolatban. Úgy vélem, jó eséllyel indul az

ügy azon vállalatoknál, amelyek már máskor is odaálltak a Szeretetszolgálat mellé.

4.4. A felkínált előnyök

Felkínált előnyök alatt értem mindazokat a szponzoroknak járó ellenszolgáltatásokat,

melyeket a Magyar Református Szeretetszolgálat a Krízisintervenciós Katasztrófa-

lelkigondozói Csoport támogatásáért cserébe ajánl fel szponzorainak. A fejezet elején - a

fogalmi rendszer tisztázása során – leszögeztem, hogy szponzorációnak tekintem a

támogatásokat akkor, ha annak során a vállalat kihasználja a szponzorációban rejlő

kommunikációs eszközöket. Az általam javasolt új szponzorációs gyakorlat tehát

mindenképpen tartalmazza a szponzoroknak járó ellenszolgáltatásokat.

Kutatásomban kiemelten fontos kérdésként kezeltem a szponzoroknak felkínált előnyök

mibenlétét. Választ kerestem arra, hogy milyen ellenszolgáltatás tenne igazán érdekeltté a

potenciális szponzorokat. Véleményem szerint a vállalatok igényeiből kiindulva érdemes

kialakítani az erre vonatkozó ajánlati struktúrát.

4.5. Források megszerzése, azaz a ,,becserkészés”

A fundraising tevékenyég legutolsó pontjához érkeztünk. Ha megvan a potenciális

forrásaink listája, és tudjuk, hogy közülük kiknek a megszólítása a legelőnyösebb, azt is

tudnunk kell, hogyan nyerhetjük meg őket az ügyünk számára.

Tulajdonképpen mindaz, amit az előző lépések kapcsán megfogalmaztam, a források

becserkészését szolgálja. A jól megfogalmazott üzenet – mely informál, motivál és vonz -

, a világosan közölt célok és a felkínált előnyök mind-mind a meggyőzés eszközei.

40

A szponzorok részére többféleképpen is eljuttatható a nekik szánt üzenet. Sok esetben

eseményekhez köthető a forrásszerzés, mint például sporteseményhez, kiállításhoz, vagy

valamilyen meghívásos estélyhez. A Krízisintervenciós Csoport lehetséges szponzorai

számára egy szponzori ajánlat postai úton történő eljuttatását javaslom.

41

5. A KRÍZISINTERVENCIÓS KATASZTRÓFA-LELKIGONDOZÓI

CSOPORT LEHETSÉGES SZPONZORAINAK FELTÉRKÉPEZÉSE

5.1. A kutatási módszer indoklása

A Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport szponzorációs lehetőségeinek

feltárása érdekében primer kutatást végeztem. Mivel a válaszadók attitűdjeibe,

gondolkodásmódjába, véleményalkotási- és döntéshozó folyamatába szerettem volna

betekintést nyerni – vagyis a ,,mi? miért? hogyan”? kérdésekre válaszokat kapni -,

kvalitatív elemzéssel igyekeztem feltárni az általam megszólított vállalatok szponzorálási

hajlandóságát általánosságban és a Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói

Csoporttal kapcsolatosan. (ld. Veres Z.- Hoffmann M.- Kozák Á. 2006)

A kutatással az volt a célom, hogy megismerjem a vállalatok szponzori

tevékenységének motivációit, és a hozzá fűződő elvárásait. A megkérdezett vállalatok

körét önkényes kiválasztás útján határoztam meg. Tisztában vagyok azzal, hogy,,az

önkényes minták semmilyen meghatározható sokaságot nem reprezentálnak” (Malhotra,

N. 2007, 371.), de az idézett műben az is olvasható, hogy feltáró céllal végzett kutatások

esetén alkalmazható ez a kiválasztási mód. A kutatás módszeréül a mélyinterjút

választottam. Ez a technika nagyban segíti a fent kitűzött célok elérését, a miértek

megismerését. A mélyinterjú kiszűri a csoport nyomását – ami egy fókuszcsoportos

interjú esetén jelentkezett volna -, és teret enged az egyéni vélemények szabadabb,

nyíltabb megjelenítésére. Az interjúalanyok bátrabban fejtik ki véleményüket egy-egy

kényesebb kérdésben, és könnyebben feltárják saját érdekeiket is. (ld. Birn, R. 2000)

5.2. A megkérdezettek köre

Interjúalanyaim önkényes kiválasztása során meghatározó szerepe volt a személyes

kapcsolatoknak, hiszen ilyen módon könnyebben és gyorsabban el tudtam érni a

célszemélyeket. A kutatásomban tehát olyan vállalatok képviselői szerepelnek, akik a

látókörömbe kerültek. Minden bizonnyal ettől jóval több vállalattal lehetne gyümölcsöző

szponzori kapcsolatokat építeni. Az általam készített interjúkkal nem a vállalatok teljes

szponzorációs rendszerének felmérése és bemutatása volt a célom, hanem azon elemek

kiragadása és megismerése, melyeket dolgozatom célkitűzése szempontjából relevánsnak

véltem, és amelyek segítségével javaslataimat, végső következtetéseimet

megfogalmazhatom.

42

Kutatásom során összesen kilenc vállalatot kérdeztem meg. Ezek közül kettő korábban

is támogatta a Magyar Református Szeretetszolgálatot, további hét pedig mint lehetséges

új szponzor került szóba. Néhányan csak úgy vállalták az interjút, ha megőrizhetik

anonimitásukat, így ezeket a vállalatokat nem név szerint, hanem az általuk képviselt

ágazat megnevezésével említem.

4. táblázat: A kutatásban részt vevő vállalatok általános jellemzői

Vállalat

neve/jelölése

Vállalat

mérete

Tulajd

onosi

összetéte

l

Tevékenységi

kör

Kiválasztás

oka

Korá

bb

i

tám

ogató

k

Béres

Gyógyszergyár

Zrt.

nagyvállalat 100 %

magyar

gyógyszergyártá

s

korábbi

támogató

OTP Travel nagyvállalat vegyes

tulajdon

utazásszervezés korábbi

támogató

Leh

etsé

ges

új

tám

ogató

k

Numil Kft. közepes

vállalat

100 %

külföldi

tápszer

kereskedelem

profil

Unió Coop

Zrt.

nagyvállalat 100 %

magyar

élelmiszer-

kereskedelem

profil

ASG

Gépgyártó Kft.

közepes

vállalat

100 %

magyar

gépgyártás személyes

kapcsolat

Fémker East

Kft.

kisvállalkoz

ás

100 %

magyar

hulladék-

gazdálkodás

helyi

kisvállalkozás,

Borsod TOP

100

gyógyszeripa

ri vállalat

közepes

vállalat

100 %

külföldi

gyógyszergyártá

s

profil

légitársaság nagyvállalat vegyes

tulajdon

légi utaztatás befolyás

bank nagyvállalat 100 %

külföldi

pénzügyi

szolgáltatások

profil

Forrás: saját kutatás

43

5.3. A vizsgált témakörök bemutatása

Elsőként a két korábbi támogatóval készített interjút mutatom be, ezt követően pedig a

hét lehetséges új támogató körében végzett kutatásom eredményeit ismertetem. Az

áttekinthetőség érdekében az interjúk tartalmát kérdésenként (helyenként

kérdéskörönként) foglalom össze.

5.3.1. Korábbi támogatók megkérdezése

A Magyar Református Szeretetszolgálat korábbi támogatói közül a Béres

Gyógyszergyár Zrt.- vel és az OTP Travel-lel sikerült kapcsolatba kerülnöm. Őket

kérdeztem egyrészt általánosságban a vállalatuknál működő szponzorációs gyakorlatról,

másrészt pedig a Magyar Református Szeretetszolgálattal való együttműködésről.

5.3.1.1. A szponzori tevékenységről általában

Béres Gyógyszergyár Zrt.: ,,Magyar vállalatként nagyon sok ügyet érzünk magunkénak.

A mi kis hazánk mindig is sok tehetséget adott a nagyvilágnak, ahogy mondják. Ma is sok

a tehetséges fiatal, ezért az oktatás az egyik szívügyünk. Természetes, hogy

gyógyszercégként az egészségügy támogatása is feladatunk. Ezek mellett ott van még a

sport és a kultúra. Tudjuk, hogy ezek a népszerű területek.”

A Béres Gyógyszergyár Zrt. (továbbiakban Béres) 1993-ban hozta létre Teljes Életért

Alapítványát. Id. Dr. Béres József édesanyja így intette fiait: ,,Ha segítséget kérnek tőled,

és te tudsz segíteni, akkor azt megtenni kötelességed!” (www.beres.hu 2012-10-23) Máig

ez az elv hatja át az alapítvány sokrétű munkáját, de amint az az interjúban is elhangzott,

sok a feladat, a támogatásra érdemes terület.

OTP Travel: ,,Az OTP Csoport tagjai vagyunk, a szponzoráció központilag működik.

Eddig nem sokszor fordult elő, de volt arra példa, hogy a Csoport egy-egy tagjához

érkezik be valamilyen kérés. Ilyenkor felterjesztjük az ügyet, és ők döntenek. Az OTP

főként a sport és a kultúra mellett kötelezte el magát, de van néhány fesztiválunk is.”

A Béresnél működő szponzorációs rendszert a tudatosság jellemzi. Interjúalanyom úgy

nyilatkozott, hogy tervszerűen határozzák meg a szponzorációs folyamatot, igyekeznek

44

olyan ügyeket, szervezeteket választani, melyekkel hosszú távú együttműködésben lehet

gondolkodni. A nagyobb vállalatokra mostanra egyre inkább jellemző, hogy egy

támogatandó terület kiválasztása során odafigyelnek arra, hogy az adott ügy mennyire

illeszkedik a vállalat profiljába, illetve a meglévő támogatottjaik körébe. A Béres is

fontosnak tartja, hogy valamiképp beilleszthető legyen egy-egy szponzoráció a már

meglévő rendszerébe. Ennek okait interjúalanyom a következőkkel magyarázta: ,,Nem

tagadjuk, hogy a szponzorációval mi is jól akarunk járni. Fogyasztóink fejében akarjuk

elhelyezni magunkat. Nem lenne túl következetes megoldás, ha ide is, oda is adnánk. Sok

ügyünk van, ami nem baj, de akkor ezekben legyen rendszer. Ha odaállunk például a

betegségmegelőzés mellé, akkor amellett tartsunk is ki. A fogyasztó persze nem olvassa el

hetente, hogy a Béres épp kit támogat, de hosszú távon, tudat alatt formálódik benne egy

kép.”

Az OTP Travel szintén a tervszerű szponzoráció mellett teszi le a voksát. A sport és

kultúra köré igyekeznek felépíteni a szponzorációt, mert úgy látják, hogy ezek jutnak el a

legszélesebb társadalmi körökhöz. A sport sok korosztályhoz szól, a kultúrára pedig

főként az idősebb, társadalmi elithez tartozókat érdekli. Ezzel a két területtel tehát nagy

közönséget fedhetnek le. Az új ügyek korábbiak közé történő beilleszthetősége fontos, de

nem ez az elsődleges szempont a kiválasztás során. Sokkal fontosabb például, hogy

mennyire aktuális egy ügy, és hogy mennyi érintettje van. ,,Ha például holnaptól minden

második ember műtárgyakat kezd gyűjteni, akkor butaság lenne nem odaállni a galériák

mellé, és őket szponzorálni. Ahol sokan vannak, oda kell menni.”

5.3.1.2. A Magyar Református Szeretetszolgálat támogatása

A vállalatokat arról kérdeztem, hogyan kerültek kapcsolatba a Szeretetszolgálattal. Erre

a kérdésre az alábbi történetek elmondásával válaszoltak:

Béres: ,,A Haiti földrengés után a média ezzel az eseménnyel volt tele. A TV2 Mokka

című reggeli műsorában hallottuk nyilatkozni a Magyar Református Szeretetszolgálat

szóvivőjét, aki az ottani munkájukról számolt be. Az orvosokról, akik kimentek segíteni, és

a kiküldött adományokról. A műsor után azonnal felvettük a kapcsolatot ezzel a hölggyel,

és nagymennyiségű gyógyszert adtunk nekik. Akkor támogattuk őket először, azóta

többször is eljuttattuk hozzájuk azt, amire szüksége volt az Orvos Csoportnak.”

45

Az OTP Travel szintén a Haiti katasztrófa kapcsán lépett kapcsolatba a

Szeretetszolgálattal:,,Osgyán Dániel41

járt nálunk, ő szervezte a csapat kiutazását.

Természetesen egyik pillanatról a másikra történt minden, ahogy ez a katasztrófáknál

lenni szokott. Azonnal akartak segíteni, de baj volt a vízummal. Mi intéztük a repülőutat,

de addig nem léphettünk, amíg nem volt kezükben a vízum. Éjszaka is bent maradtam,

hogy amint megoldódik a dolog, intézhessük az utazást. Ez az esemény nagy hatással volt

rám. Láttam, hogy ez a szervezet tényleg másokon segít, szabadidőt, kényelmet nem

sajnálva áll ki másokért. Ez az elkötelezettség meggyőzött arról, hogy ha őket támogatjuk,

a segítség tényleg oda kerül, ahova kell. Azóta vagyunk partnerek.”

Az OTP Travel azóta utazási kedvezményeket, és néhány ingyen repülőjegyet adott a

Szeretetszolgálatnak.

Mindkét vállalat úgy nyilatkozott, hogy a spontaneitás jellemzi a Szeretetszolgálatra

irányuló támogatásukat. Konkrét élmények váltották ki a támogatást, olyan

nagyjelentőségű eseményekről volt szó, ahol ,,nem lehetett és nem is kellett sokáig

gondolkodni”.

5.3.1.3. A jövőbeni együttműködés lehetősége

A Béres üdvözölte a Krízisintervenciós Csoport megalakulását, és azt mondta, hogy a

továbbiakban is odaáll a Magyar Református Szeretetszolgálat mellé. A Csoportot

elsősorban tárgyi felajánlásaival támogatná, ahogy eddig is, de nem zárják ki a Csoport

pénzbeli támogatását sem, ha kölcsönösen előnyös megállapodást tudnak kötni velük.

Az OTP Travel szintén folytatná az együttműködést a Szeretetszolgálattal, mert

gyümölcsözőnek tartja a kapcsolatot, és hitelesnek tartja a szervezetet. ,,A

Szeretetszolgálatnak megvan – és a Krízisintervenciós Csoport által még inkább meglesz

– a kiépített kiszolgáló rendszere, eljut a legnehezebben megközelíthető helyekre is.”

Ebben továbbra is támogatnák munkájukat, hiszen általuk a vállalat is megjelenhet egy-

egy esemény kapcsán.

41

A Magyar Református Szeretetszolgálat munkatársa, a katasztrófa helyzetek és a nemzetközi programok

vezetője

46

5.3.2. Lehetséges új szponzorok megkérdezése

5.3.2.1. A szponzori tevékenységről általában

A megkérdezett vállalatok eddigi szponzori tevékenységéről ebben az esetben is egy

általános képet szerettem volna kapni. Ezáltal kutatásom fő kérdésére – vagyis arra, hogy

elképzelhetőnek tartják-e a Krízisintervenciós Csoport szponzorként való támogatását –

adott válaszaik is jobban értelmezhetővé válnak, könnyebb a háttérben álló összefüggések

feltárása.

a, Támogatott területek

A támogatott területek között a sport a hét megkérdezett vállalat közül ötnél

megtalálható. A Szeretetszolgálatot támogató két megkérdezett nagyvállalathoz

hasonlóan a sport erőteljes közönségvonzó képességét emelték ki.

Az Unió COOP Zrt. vezérigazgatója így fogalmazott: ,,Akár egy kisebb közösség

csapatáról van szó, akár Miskolc újraéledő női kosárlabdájáról, a sportesemények

nagyon jó arányban vonzzák be a helyieket. Nem azért támogatjuk a sportot, mert én

olyan nagy szurkoló lennék, hanem mert például Miskolcnak kell a sport. És mi is Miskolc

része vagyunk, így érdemes megjelennünk a szponzorok között.”

A sport után a kultúra a második legnépszerűbb a megkérdezett vállalatok között, ami

közönségvonzó képességén túl azzal magyarázható, hogy a kultúra igen sok mindent

foglal magába, és egyre több társadalmi réteghez és korosztályhoz képes szólni.

A magát megnevezni nem akaró pénzintézet a következőkben látja a kultúra, mint

szponzorációs célterület előnyeit: ,,Ha kijelölünk magunknak egy-egy témát, amit

támogatni akarunk, akkor abban hosszútávon érdemes gondolkodni. Ha kiválasztottuk a

kultúrát – márpedig mi kiválasztottuk -, akkor minél több ügyet kell ezen belül

felkarolnunk.”

b, Kapcsolatteremtés a szponzoráltakkal

Interjúalanyaimtól szerettem volna megtudni, milyen módon kerültek kapcsolatba

eddigi támogatottjaikkal. A konkrét példákon túl az is érdekelt, mennyire rugalmas a

kapcsolatteremtés rendszere, illetve, hogy hogyan lehet közelebb férkőzni ezekhez a

vállalatokhoz.

47

A megkérdezett hét vállalat közül hatnál leggyakrabban a forrásaikat gyűjtő szervezetek

kezdeményezik a kapcsolatot. Szinte minden interjúban elhangzott az, hogy ,,naponta

kopogtat nálunk valaki”. Ez főként azzal magyarázható, hogy interjúalanyaim közül öt

vállalat országosan ismert nagyvállalat, és a másik két vállalat is – ASG Gépgyártó Kft,

Fémker East Kft. – meghatározó, jól ismert szereplője saját régiójának.

A vállalatok és szponzoráltjaik közti kapcsolatteremtés második leggyakrabban

előforduló módja az, amikor a vállalat maga keresi fel támogatottját. Erről a

gyógyszeripari vállalat munkatársa így nyilatkozott: ,,Előfordul, hogy megkeresünk egy-

egy szervezetet, akiket szívesen támogatnánk. Ez főként akkor jellemző, amikor olyan

ügyről van szó, ami egyértelműen a mi célcsoportunkhoz szól – például egy lakossági

szűrővizsgálat -, vagy ha tudomást szerzünk arról, hogy a versenytárs hasonló területen

aktív.”

A személyes kapcsolatoknak is van szerepe a szponzoráció létrejöttében. Három

vállalatnál mondták azt, hogy ilyen módon alakul ki az együttműködés. Egy-egy

munkatárs javaslatát megfontolják, és döntenek arról, hogy az adott ügyet megéri-e

támogatni. Ezt a kapcsolatformát azért is preferálják, mert ezekben az esetekben a

megállapodáson túl is van biztosíték arra, hogy a feltételeket a szponzorált is betartja.

c, A támogatás mibenléte

Kutatásomban választ kerestem arra, hogy a vállalatok jellemzően milyen természetű

támogatást nyújtanak. Ezzel az volt a célom, hogy kiderítsem, az esetleges

együttműködés esetén milyen jellegű támogatásra számíthat a Krízisintervenciós Csoport.

A pénzbeli felajánlás a legelterjedtebb, ezt az interjúalanyok közül négyen említették. A

tárgyi felajánlások formájában történő támogatás is gyakori, három vállalat emelte ki ezt

a támogatási formát. A Numil Kft. – akik eddig az egészségügy területén nyújtottak

támogatást – azt vallja, hogy így nem csupán közvetett módon, tehát például a logójukon

keresztül ,,találkozik” velük a fogyasztó, hanem magával a termékkel is kapcsolatba

kerül.

Az önkéntes munka, vagyis a dolgozók ,,kölcsönadása” is felajánlás tárgyát képezi. A

megkérdezett pénzintézet jellemzően térítésmentes pénzügyi tanácsadást biztosít az ilyen

módon támogatott partnerei számára.

48

d, A szponzorálást vezérlő célok

Minden vállalat, amely szponzori tevékenységet folytat, elvárásokat fogalmaz meg a

szponzorációval kapcsolatban. Az, hogy ezek a célok mennyire reálisak, később pedig

mennyire ellenőrzöttek, az egy másik kutatás tárgyát képezhetné.

Az általam vizsgált vállalatok nagy része hírnevének erősödését, javulását, illetve

társadalmi felelősségvállalásának demonstrálását említi első helyen szponzorációhoz

köthető céljai között. A szponzorálás, a PR és a CSR tevékenység máig erős

kölcsönhatásban állnak egymással, a megkérdezett vállalatok gyakorlatában cél-eszköz

összefüggés van köztük. Az Unió Coop Zrt. szerint ,,a társadalmi felelősségvállalás

mára a fogyasztók körében is egyre inkább ismert fogalommá vált, kezdik összekapcsolni

a szponzorációt a felelősségvállalással, a felelősségvállaláshoz pedig pozitív

gondolatokat társítanak”.

A fogyasztói kapcsolatok javítása is motivációt jelent több vállalat számára. Ezeknél a

vállalatoknál elsődleges szempont, hogy a fogyasztóik számára fontosnak vélt ügyekből

kiindulva határozzák meg a támogatni kívánt területeket.

e, Az ügyek kiválasztása

Azt tapasztaltam, hogy a legfontosabb tényező egy-egy ügy kiválasztása során az, hogy

mennyire illeszkedik a korábban támogatott területek közé. Kutatásomban többségében

nagy- és közepes vállalatok vettek részt, és több vállalat külföldi tulajdonban van.

Ezeknél a vállalatoknál jobban megfigyelhető a tudatosabb szponzori tevékenység. Ez

lehet az oka annak, hogy az ügy illeszkedése fontos szempont.

Az ügyek aktualitását is többen említették, mint döntőjelentőségű tényezőt. Ilyenek

például az ünnepekhez köthető támogatói akciók, vagy éppen a lakosságot érintő

káresemények, hiszen ezek minden esetben nagy nyilvánosságra tartanak számot. Ez

utóbbi nagyon fontos témám szempontjából, hiszen úgy gondolom, pontosan ez teszi a

Krízisintervenciós Csoportot eladhatóvá a szponzorok számára.

A vállalatok személyes érintettsége ebben a témában is több esetben került említésre,

mint az ügyek kiválasztását befolyásoló tényező.

Gulyásné dr. Kerekes Rita 2009-ben végzett kutatásában vizsgálta, hogy a vállalatok

mennyire ismerik fel a támogatottjaikkal való hosszú távú együttműködés előnyeit az ad-

hoc jellegű támogatással szemben. Az első típus mindenképpen gyümölcsözőbbnek tűnik,

hiszen így jóval tervezhetőbbé, időzíthetőbbé válnak a közös akciók, és mindkét fél

49

jobban elkötelezi magát a másik mellett. A hosszú távú kapcsolat egy vállalat számára

természetesen akkor előnyös, ha olyan szervezetet támogat, amely tevékenységéből vagy

ismertségéből fakadóan hosszútávon ott van a köztudatban, vagyis a vállalat rajta

keresztül tartós publicitást élvezhet. (ld. Gulyásné R. 2009)

A kutatásomban részt vevő vállalatok több mint fele mondta azt, hogy törekszik a

tervszerűen működtetett szponzorációs rendszer fenntartására, de még ezeknél a

vállalatoknál sem kizárt az, hogy ad-hoc jelleggel, egy éppen aktuálisan kedvező

lehetőséget ragadnak meg. (Ilyennek minősülnek a hirtelen aktuálissá váló események,

melyek gyorsan és intenzíven fejtik ki hatásukat a társadalomban.)

Az elvégzett kutatás tanulsága szerint a megkeresett vállalatok egyelőre ott tartanak, hogy

bár már felismerték a rendszerszemléletű gondolkodás előnyeit, és szponzori

tevékenységükbe is igyekeznek ezt beépíteni, ez egyelőre inkább csak elméleti síkon

működik. A Fémker East Kft. - az észak-magyarországi régió egyik meghatározó

kisvállalkozása – egyelőre nagyon kezdetleges módon kezeli a szponzoráció kérdését, de

egyre inkább nyit ebben az irányban. Csekély kommunikációs tevékenységet folytat, így

a szponzorációt jó ugródeszkának tartja, és úgy gondolja, olyan ügyeket érdemes

választania, amellyel egyszerre lehet népszerű partnerei és telephelye lakóközössége

körében. Így egyelőre ezek a szempontok döntenek, nem a tervszerűség.

5.3.2.2. A Magyar Református Szeretetszolgálat támogatása

a, A Magyar Református Szeretetszolgálat ismertsége a megkérdezettek körében

A Fémker East Kft. a 2010-es felsőzsolcai árvíz alkalmával, a légitársaság a szintén

2010-es iszapkatasztrófa kapcsán hallott a Szeretetszolgálat munkájáról. Az Unió Coop

Zrt. mindkét káreseménynél ott volt (az iszapkárosultaknak is eljuttatták támogatásukat),

így már személyesen is találkozott a Szeretetszolgálat csapatával. Az ASG Gépgyártó Kft.

televíziós híradásokból értesült a Magyar Református Szeretetszolgálat karitatív

tevékenységéről, elsősorban a Haiti földrengés idején.

A Numil Kft., a gyógyszergyártó cég, és a pénzintézet korábban még nem hallott a

Magyar Református Szeretetszolgálatról.

Az interjú során később röviden bemutattam a Magyar Református Szeretetszolgálat új

kezdeményezését, a Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoportot. Kitértem az

utóbbi évek hazai és nemzetközi terepen végzett tevékenységére, a munka természetére.

50

Végül pedig a törvényi változásokról informáltam interjúalanyaimat, ezzel indokolva azt,

hogy miért van szükség a ,,szervezeti átalakulásra”, vagyis az új Csoport létrehozására.

Az alábbiakban foglalom össze, hogy az egyes vállalatok miként vélekedtek az

esetleges együttműködés lehetőségéről:

ASG Gépgyártó Kft.: A vállalat honlapján is olvasható, hogy ,,harmonikus kapcsolat

kialakítására törekszik partnereivel, így szűkebb társadalmi környezetével is”.

(www.asg.hu 2012-10-26) A hangsúly a szűkebb környezeten van, az ASG-nél elsősorban

a helyi kapcsolatok erősítését tartják fontosnak, így eddig is helyi, nehézségekkel küzdő

szervezeteket vagy ügyeket támogattak. Ezen a továbbiakban sem kívánnak változtatni.

Interjúalanyom hangsúlyozta, hogy nem arról van szó, hogy a Krízisintervenciós Csoport

munkáját nem tartja fontosnak, hanem arról, hogy a vállalat szempontjából

előnyösebbnek véli, ha a jövőben is helyi szinten mutatja meg társadalmi felelősségét.

Unió Coop Zrt.: Amint azt már korábban említettem, az Unió Coop Zrt. több ízben is

tanúja volt a Magyar Református Szeretetszolgálat katasztrófahelyzetek során folytatott

munkájának. Ez is közrejátszik abban, hogy a Krízisintervenciós Csoport megalakulását

pozitívan fogadta az Unió Coop Zrt. Maguk is részt vettek az utóbbi évek nagy

káreseményeinek segélyező munkájában, főként élelmiszercsomagokkal segítették a

károsultakat. Interjúalanyom több módon is elképzelhetőnek tartja az együttműködést:

,,Ha a Krízisintervenciós Csoport megszerzi a minősítést, és hivatalosan is részt vehet a

katasztrófák utáni munkálatokban, akkor mi is hatékonyabbak lehetünk általuk. Az ő

segítségükkel a mi felajánlásaink is hamarabb, és talán biztosabban célba érnek.”

Egyrészt tehát tárgyi felajánlásokkal kapcsolódna be a munkába a későbbi működés

során.

Kutatásom fő kérdése azonban az, hogy a Krízisintervenciós Csoport megalakulását,

ezzel kapcsolatosan elsősorban az oktatási programot hajlandóak-e támogatni a

válaszadók. Erre a kérdésre szintén bíztató választ kaptam az Unió Coop Zrt.- nél. Mivel

a program jól átgondoltnak tűnik, és egy országos hírű, nagy múltú szervezetről van szó,

lehetséges az együttműködés. A szóban forgó vállalatnál egyre tudatosabban kezelik a

szponzorációs akciókat. Igyekeznek az események minél széleskörűbb utólagos

kommunikációjára, amit nagyban segít a helyi média szereplőivel ápolt jó kapcsolat. A

51

Krízisintervenciós Csoport szponzorálását azért is tartanák előnyösnek, mert ez a helyi

közönség elismerésén túl akár országos szinten is pozitív vélekedést válthat ki.

Személyes sikerként élem meg, hogy az együttműködés útján az első lépés megtételét

már az interjút követően előremozdíthattam. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a

SPAR Magyarországi Kereskedelmi Kft. együttműködése szolgált mintául felvetésemhez:

a SPAR áruházakban egy időben lehetőség volt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat

munkájának támogatására a pénztáraknál kihelyezett gyűjtőládákon keresztül. A Magyar

Református Szeretetszolgálat egy évvel ezelőtt vezette be támogatói kártyái árusítását,

mint új adománygyűjtési módot. Az Unió Coop Zrt. lehetőséget biztosít arra, hogy ezeket

a támogatói kártyákat hamarosan nyitó új üzletükben42

kihelyezze a Szeretetszolgálat.

Azon túl, hogy a Szeretetszolgálat így közelebb kerül a potenciális lakossági

adományozókhoz, a megnyitót – melyre a vállalat a média több szereplőjét is meghívja –

övező figyelemből is részesülhet. A megnyitóról szóló híradásoknak is többlettartalmat ad

az, ha egy jó ügyről is beszámolnak.43

Fémker East Kft.: Az előző témakörök terén szerzett információkból már kiderült, hogy

a Fémker East Kft. kisvállalkozásként kevés tapasztalattal rendelkezik a szponzoráció

területén. Eddig egyetlen alkalommal – egy régióbeli ifjúsági kupán - tűnt fel, mint

rendezvényszponzor. Mivel a vállalat marketingkommunikációs tevékenysége is

fejlesztésre szorul, a vállalat jó lehetőségnek tartaná, ha a szponzoráció által tenne ezért a

területért. A Krízisintervenciós Csoport anyagi támogatását is elképzelhetőnek tartja a

vállalkozás, amennyiben ellenszolgáltatásként olyan lehetőséghez juthat, mely növeli az

ismertségüket.

Numil Kft.: A vállalat elsősorban az egészségügy területén folytat szponzorációs

tevékenységet44

, emellett az SOS-Gyermekfalvak elkötelezett támogatója. Számukra az

elsődleges szempont az ,,életek segítése”, mely erősen összecseng a Magyar Református

Szeretetszolgálat küldetésében megfogalmazott ,,életek mentése” koncepcióval. Az

interjú során is kiemeltem ezt a hasonlóságot, és úgy tapasztaltam, hogy ez pozitív

irányba terelte az ügyet. A Numil Kft. teljes mértékben beilleszthetőnek tartja a

42

Az új üzlet Miskolcon, a diósgyőri városrészben helyezkedik el, a megnyitó várható időpontja 2012.

november 28. 43

Az üzletben plakátok is kihelyezésre kerülnek, melyek a támogatás lehetőségére hívják fel az üzletbe

belépők, és a pénztárnál várakozók figyelmét. 44

A NutriAction program hazai támogatója. A program az alultápláltság és az azzal összefüggésbe hozható

betegségek ellen küzd. (www.amnutrition.hu 2012-10-26)

52

Krízisintervenciós Csoport szponzorációját eddigi támogatói rendszerébe. A vállalat

kiemelte, hogy saját területén – táplálásterápia – is nagyon fontosnak tartja a képzés

támogatását. Minden tanácsadói és terápiás célú munkának egy alaposan felkészült

szakembergárdára kell támaszkodnia. Ezért is támogatná a Csoport szakmai felkészülését.

A kutatásban részt vevő gyógyszervállalat tárgyi felajánlásokkal támogatná a

Krízisintervenciós Csoportot. Anyagilag kizárólag gyógyszerészeti és orvosi kutatásokat

támogatnak.

A megkérdezett pénzintézet elzárkózik a Magyar Református Szeretetszolgálat

támogatásától. Interjúalanyom ezt a döntést így magyarázta: ,,A cég politikai, vallási stb.

értelemben tudatosan teljesen semleges magatartást tanúsít, és ez a fajta szponzoráció

ezzel szembe menne. Másrészt a szponzoráció jelentősen beszűkült a recesszió okán, a

szűkös keretek a korábbi irányelvek legsarkalatosabb pontjai mentén kerülnek előre

tervezett módon felhasználásra.”

Az általam megkeresett légitársaság szintén kizárja az együttműködés lehetőségét.

Ennek hátterében az áll, hogy a vállalat erősen ragaszkodik a korábban támogatott

területekhez, így a sport- és kulturális eseményekhez, valamint az utazáshoz, például

utazással kapcsolatos televízió műsorok, folyóiratok utazási rovatai, nyereményjátékok.

b, Az ellenszolgáltatások köre

Többször említettem már, hogy dolgozatommal egy olyan szponzorációs rendszer

előkészítése a célom - a Magyar Református Szeretetszolgálat és leendő partnerei között -

, mely a szponzorok igényeiből kiindulva határozza meg a nyújtott ellenszolgáltatások

körét. Ennek érdekében kutatásomban nagy hangsúlyt fektettem annak felderítésére, hogy

milyen szponzori ellenszolgáltatások a legvonzóbbak a részt vevő – és a támogatást

elképzelhetőnek tartó - vállalatok számára. A megkérdezés során arra kértem

interjúalanyaimat, hogy az általam felsorolt lehetőségek közül válasszák ki a számukra

legkedvezőbb előnyöket. A válaszokat az alábbi táblázat tartalmazza:

53

5. táblázat: A választott szponzori ellenszolgáltatások

Vállalat

neve/jelölése

A választott ellenszolgáltatások K

orá

bb

i tá

mogató

k Béres

Gyógyszergyár

Zrt.

- PR cikk megjelentetése a Reformátusok Lapjában és a

Szeretetszolgálat honlapján;

- hirdetési felület a Szeretetszolgálat honlapján;

- rendezvényeken kihelyezett molinók

OTP Travel - hirdetési felület a Szeretetszolgálat honlapján és a

Reformátusok Lapjában

Leh

etsé

ges

új

tám

ogató

k

Unió Coop

Zrt.

- a Krízisintervenciós Csoport névszponzori címe;

- hirdetési felület a Reformátusok Lapjában;

- rendezvényeken kihelyezett molinók

Fémker East

Kft.

- a Krízisintervenciós Csoport névszponzori címe;

- rendezvényeken kihelyezett molinók

Numil Kft. - PR cikk megjelentetése a Reformátusok Lapjában és a

Szeretetszolgálat honlapján

gyógyszeripa

ri vállalat

- hirdetési felület a Szeretetszolgálat honlapján

Forrás: saját kutatás

5.4. A kutatás eredményeinek összefoglalása

A mélyinterjúk révén betekintést nyertem több hazánkban működő vállalat szponzori

tevékenységébe. A kutatás során szerzett információk – ideértve az általam vizsgált

szakirodalom alapján végzett szekunder kutatást is - igazolják azt a korábbi

hipotézisemet, miszerint a profitorientált szféra szereplői egyre inkább felismerik a

szponzorációban rejlő kommunikációs lehetőségeket, és társadalmi felelősségvállalásuk

gyakorlatába egyre többször építik be ezt a módszert. Bebizonyosodott, hogy az

együttműködés egyik alapfeltétele a bizalom, melyre mindeddig leginkább a személyes

kapcsolatok adtak okot. Véleményem szerint – és ezt több interjúalany válasza is

alátámasztja – ,,több lábra kell állítani” a bizalmat támogatók és támogatottak között,

hogy ne csak a kedvező kapcsolati tőkével rendelkező szervezetek kerülhessenek

kapcsolatba a támogatásra képes vállalatokkal.

54

A kutatás előtt azt feltételeztem, hogy a megkérdezett vállalatok esetleg azért utasítják

majd el az együttműködés lehetőségét a Magyar Református Szeretetszolgálat

Krízisintervenciós Csoportjával, mert ellenérzéseket vált ki belőlük a szervezet egyházi

háttere. Ezt a hipotézist elvetem, hiszen jó érzéssel tapasztaltam, hogy a hét – lehetséges

új szponzorként – megszólított vállalat közül csupán egyetlen mondta azt, hogy

elzárkózik a vallási (és politikai) kötődésű ügyektől. Ez az eredmény optimizmusra ad

okot, de úgy gondolom, hogy érdemes a Szeretetszolgálat kommunikációjában hangsúlyt

fektetni arra, hogy bár egyházi alapokon nyugvó szervezetről van szó, az általuk végzett

karitatív tevékenység – és ez különösen igaz a Krízisintervenciós Csoportra – nem

kizárólag egyháztagokra irányul.

Tapasztalataim szerint a Szeretetszolgálatnak érdemes felkutatnia azokat a vállalatokat,

melyek személyesen, vagy más szervezeteken keresztül részt vettek már korábbi

katasztrófahelyzeteknél, mert ezek a szereplők sokkal könnyebben azonosulnak a Csoport

küldetésével.

A kutatásom résztvevői közül többen kiemelték, hogy versenytársaik jelenléte is

befolyásolja őket a szponzorált ügyek kiválasztása során. Ez alapján jó lehetőségnek

tartom, ha a Szeretetszolgálat olyan vállalatokat szólít meg, akik versenytársai már ott

vannak a támogatók sorában (például a gyógyszeripar szereplői).

Dolgozatommal igyekszem elősegíteni egy olyan szponzorációs rendszer

megteremtését, melyben a szponzoroknak járó ellenszolgáltatások köre az ő igényeikből

kiindulva kerül meghatározásra. Dolgozatom elején megfogalmazott hipotézisemet –

mely szerint az ellenszolgáltatások közös meghatározása pozitív irányba mozdítja az

együttműködést – elfogadom, hiszen a megkérdezett vállalatok aktívan részt vettek az

előnyök megfogalmazásában, és ezek említése fokozta érdeklődésüket. (Mindemellett

úgy gondolom, hogy ezen hipotézis elfogadásáról vagy elutasításáról csak a létrejövő

szponzori kapcsolatok alapján hozhatunk igazán pontos döntést.) A kutatásban szereplő

vállalatok leginkább valamilyen megjelenési lehetőséget preferálnának támogatásukért

cserébe. Elsősorban a Reformátusok Lapja című országos hetilapban megjelenő hirdetési

felületet, illetve PR cikket tartanának előnyösnek, továbbá a Magyar Református

Szeretetszolgálat honlapján szeretnének megjelenni. A Szeretetszolgálat különböző

rendezvényein elhelyezett molinókat is többen látnák viszont. Két vállalatnál a

Krízisintervenciós Csoport névszponzori címe is elhangzott, mint lehetséges szponzori

ellenszolgáltatás, de erre természetesen csak akkor nyílik lehetőség, ha valamely szponzor

jelentős – akár a teljes indulási költséget fedező – támogatást nyújt.

55

6. ÖSSZEFOGLALÁS

A rendszerváltás óta folyamatosan nő a nonprofit szektor szereplőinek a száma.

Gazdasági súlyuk is egyre inkább megmutatkozik, hiszen sok esetben részt vállalnak az

állami feladatok ellátásából, továbbá nagy tömegek mozgósítására képesek – különösen

jellemző ez az önkéntesség 2011-es európai éve óta -, így számszerűsíthető adatok is

igazolják azt, hogy a nonprofit szervezetek nagy összegeket takarítanak meg az államnak.

Ezek alapján tehát elfogadom a nonprofit szervezetek növekvő szerepére, súlyára

vonatkozó hipotézisemet.

A profitorientált szektor szereplői – ideértve az egészen kisvállalkozásokat is - eközben

fokozatosan felismerik a CSR tevékenység fontosságát, és egyre inkább megtanulják jól

felhasználni a benne rejlő kommunikációs lehetőségeket. A két szektor együttműködése

win-win típusú kapcsolathoz vezethet, ha az ígéretek kölcsönös betartása által, közösen

megfogalmazott célok mentén működtetik a támogatási rendszert.

A nonprofit szervezetek forrásgyűjtési módszere alapvető sikertényező. A

versenyszférával való kapcsolatteremtésben máig meghatározó a kapcsolati tőke szerepe.

Ez jó kiindulási pont lehet, de több lehetséges forrásra kell támaszkodniuk a

szervezeteknek, azaz egyfajta multiszegmentációt kell alkalmazniuk a fundraising

tevékenység során. A Magyar Református Szeretetszolgálat számára egyházi

szervezetként komoly kihívást jelent a világi szereplők megközelítése és meggyőzése

működése létjogosultságáról. Úgy gondolom, hogy a szervezet kommunikációjában

hangsúlyozni kell azt az üzenetet, miszerint a Szeretetszolgálat nem csupán

egyháztagokon segít, hanem széleskörű karitatív tevékenységet folytat hazai és

nemzetközi szinten. Kutatásom is alátámasztja, hogy a Magyar Református

Szeretetszolgálat egyre ismertebb (és elismertebb), amely kedvezően hat a vele

kapcsolatban fennálló előítéletek szétoszlatásához.

A dolgozatom középpontjában álló Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói

Csoport a katasztrófahelyzetek mentési munkálatainak kíván hivatalos tagja lenni.

Munkámmal a Csoport beindításához szükséges források feltérképezése volt a célom.

Kutatásom során arra a megállapításra jutottam, hogy a Csoport kommunikációja során

olyan üzenetet kell megfogalmazni, melyben előtérbe kerül a Csoport biztonságérzet,

mint alapvető társadalmi igény kielégítését célzó funkciója. A potenciális szponzorok

számára felkínált előnyöket – ellenszolgáltatásokat – az ő igényeikből kiindulva érdemes

meghatározni, hiszen ez nagyban hozzájárulhat a szponzor elnyeréséhez. A

56

Szeretetszolgálatnak a jövőben sem szabad megfeledkeznie eddigi bázisáról, vagyis a

korábbi támogatókról. Ide értem egyrészt a vállalati támogatókat, másrészt a

magánadományozókat. A Szeretetszolgálat vállalati partnereivel való kapcsolatát a

jövőben is fontos építenie, mert ezek a vállalatok jóval könnyebben megnyerhetők egy-

egy új kezdeményezés – így a Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport –

számára. A magánadományozók – akik eddig is meghatározó szereplők voltak a

Szeretetszolgálat bevételei szempontjából – megtartására is figyelmet kell fordítani, amit

megkönnyít az adakozás hátterében meghúzódó attitűdök örökérvényűsége.

Úgy gondolom, bármilyen támogatói kapcsolatban is gondolkodunk, az akkor lehet

igazán sikeres, ha abban mindkét fél a ,,ha adunk, akkor kapunk igazán” (Assisi Szent

Ferenc) filozófiájához tartja magát.

57

MELLÉKLETEK

I. sz. melléklet

Szponzori ajánlat

Tisztelt _____________________ (vállalatvezető neve)!

Engedje meg, hogy felhívjuk szíves figyelmét újonnan induló kezdeményezésünkre,

melyhez ezúton keressük leendő Partnereinket!

A Magyar Református Szeretetszolgálat nonprofit szervezetként több évtizede folytat

karitatív tevékenységet szerte a Kárpát-medencében, sőt az utóbbi években nemzetközi

szinten is bekapcsolódott a segítségnyújtás legkülönbözőbb formáiba. Meggyőződésünk

szerint világunkban az emberi élet képviseli a legnagyobb értéket. Ez a tény határozza

meg fő célunkat is: a magunk humanitárius eszközeivel, a tudásunk legjavát adva, fajra,

nemre, vallásra, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül, életeket mentünk. Hisszük,

hogy az átláthatóan felhasznált anyagi támogatást, a kiosztott segélyeket, az alkalmazott

orvosi segítséget Támogatóinkkal együtt képesek vagyunk életté változtatni!

Az utóbbi évek hazai katasztrófáinak – például a 2010-es Borsod-Abaúj-Zemplén megyei

árvíz és a devecseri iszapkatasztrófa - mentőakcióiban aktívan részt vettünk: értékeket

mentettünk, segélycsomagokat osztottunk és a vigasztalás üzenetét hirdettük. A hazai

káresemények mellett nemzetközi terepeken is dolgoztunk: Afganisztánban, Koszovóban,

Haitin, Burmán és Japánban.

Az új katasztrófavédelmi törvény értelmében lezárt kárterületre csak azok a segítő

csoportok léphetnek be, akik minősítő vizsgával rendelkeznek. Szeretetszolgálatunk az

eddigi káresemények során is megmutatta, hogy nagy erők mozgósítására képes –

elsősorban arra az 1 623 000 reformátusra támaszkodva, akik legtágabb értelemben

szervezetünk bázisát adják –, és hasznos segítség vagyunk a bajban.

A további hatékony működés érdekében Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói

Csoport létrehozását tűztük ki célul. A beindítás útjában egyelőre anyagi akadályok

állnak. Az indulás feltétele, hogy az önkéntességi alapon jelentkező szakembereink –

elsősorban lelkipásztorok és pszichológusok – egy képzésen vegyenek részt. Elsősorban

58

ennek megvalósításához keressük Partnereinket. A Csoport megalakulása után az egyes

bevetéseken való munkához is támogatókra van szükségünk. Bízunk abban, hogy

Partnereink anyagi támogatásával és tárgyi felajánlásaival az esetleges krízishelyzetek

esetén az eddigihez hasonló hatékonysággal immáron együtt segíthetjük a károsultakat.

A katasztrófák a legtöbb esetben a társadalom kiterjedt csoportjait – egy-egy település

vagy térség lakóközösségét – érintik. Ezeket az eseményeket érthető módon a média is

kiemelt figyelemmel kíséri. Természetesen nem az a célunk, hogy az embertársainkat ért

károkat kihasználva kerüljünk a média érdeklődésének középpontjába. Azt remélve, hogy

ebben Ön is egyetért velünk, engedje meg, hogy Szponzoraink részére készített

ajánlatunkat bemutassuk Önnek!

Névszponzor –(kizárólag egy támogató lehet)

Támogatási díj összege: 2 000 000 Ft + Áfa.

Az arany fokozatú főtámogató számára biztosított megjelenési lehetőségek:

A Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport névszponzori címe (a vállalat

nevét beépítjük a Csoport nevébe).

Szponzor logó minden nyomtatott és elektronikus anyagon, a Krízisintervenciós

Katasztrófa-lelkigondozói Csoport munkatársainak pólóján és a Magyar Református

Szeretetszolgálat támogatói kártyáin, melyek árusításra kerülnek.

A Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoportról szóló sajtóanyagokban való

megjelenés.

Banner elhelyezése a Magyar Református Szeretetszolgálat hivatalos honlapján, a

www.jobbadni.hu oldalon három hónapon keresztül.

PR cikk megjelentetése a www.jobbadni.hu honlapon és a Reformátusok Lapja című

országos hetilapban.

A Reformátusok Lapjában ¼ oldalas színes hirdetés négy hónapon keresztül, havi egy

alkalommal.

Logó elhelyezése a gyülekezeti felhívások plakátjain.

A Magyar Református Szeretetszolgálat rendezvényein (pl.: Református Bál,

Szeretethíd- országos önkéntességi nap, belső konferenciák) a vállalat molinójának

kihelyezése.

59

Főtámogatók –(összesen 4 főtámogató lehet)

Támogatási díj összege: 500 000 Ft + Áfa.

A főtámogatók számára biztosított megjelenési lehetőségek:

Szponzor logó minden nyomtatott és elektronikus anyagon, a Krízisintervenciós

Katasztrófa-lelkigondozói Csoport munkatársainak pólóján.

A Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoportról szóló sajtóanyagokban való

megjelenés; a vállalat főtámogatóként történő említése.

Banner elhelyezése a Magyar Református Szeretetszolgálat hivatalos honlapján, a

www.jobbadni.hu oldalon három hónapon keresztül.

PR cikk megjelentetése a www.jobbadni.hu honlapon és a Reformátusok Lapja című

országos hetilapban.

A Reformátusok Lapjában ¼ oldalas színes hirdetés két hónapon keresztül, havi egy

alkalommal.

Logó elhelyezése a gyülekezeti felhívások plakátjain.

Támogatók Támogatási díj összege: min. 100 000 Ft + Áfa.

A támogatók számára biztosított megjelenési lehetőségek:

Szponzor logó a Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport munkatársainak

pólóján.

Banner elhelyezése a Magyar Református Szeretetszolgálat hivatalos honlapján, a

www.jobbadni.hu oldalon egy hónapon keresztül.

PR cikk megjelentetése a www.jobbadni.hu honlapon.

Logó elhelyezése a gyülekezeti felhívások plakátjain.

Hivatalos szállítók Támogatás formája: a Csoport segélyezési munkájához szükséges termékek

biztosítása.

Várjuk mindazok jelentkezését, akik olyan termékeket tudnak felajánlani, melyre a

károsultaknak szüksége lehet: élelmiszer, gyógyszer (ezek felhasználása és szétosztása

kizárólag a Szeretetszolgálat Orvos Csoportjának engedélye alapján), háztartás-vegyipari

termékek, alapvető háztartási eszközök, ruházat, iskolaszerek stb. Hivatalos szállítóink

logóit és bannerjét (utóbbit 1 hónapon keresztül) elhelyezzük a www.jobbadni.hu

honlapon.

Fontolja meg a lehetőséget, és csatlakozzon Ön is Támogatóink táborához!

Segítsünk együtt a bajbajutottakon!

60

II. számú melléklet

A Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport képzésének

költségvetése

A Csoport beindításához szükséges képzés időtartama 60 óra.

A képzés 3 blokkban (blokkonként 3 nap) kerül megtartásra.

Az oktatást három szakember végzi: egyikük a Debreceni Református Hittudományi

Egyetem docense, a további két oktató Németországból érkezik (szakterületük a

pasztorálpszichológia és a katasztrófa-lelkigondozás)

Költségtényezők:

3 fő oktató tiszteletdíja: 3 fő x 3 blokk x 50 000 Ft = 450 000 Ft

A külföldi oktatók utazási költsége:

3 fő x 3 alkalom x kb. 48 000 Ft = kb. 432 000 Ft

Szállás és az oktatás helyszíne: Megbékélés Háza Református Konferencia

Központ (Berekfürdő)

- 1 napi részvétel (szállás+étkezés) egyházi kedvezménnyel 1 fő részére:

6 000 Ft

- Kb. 20 fő résztvevő (oktatók, a képzésben résztvevő önkéntes szakemberek,

a Magyar Református Szeretetszolgálat képviselete)

A fentiek alapján: 20 fő x 9 nap x 6000 Ft = 1 080 000 Ft

Mindösszesen: kb. 1 962 000 Ft

61

III. számú melléklet

Interjú-vázlat

Köszöntés, bemutatkozás, interjú céljának rövid ismertetése

A vállalat általános adatainak felvétele: név, tevékenységi kör, ágazat,

vállalatméret, tulajdonosi struktúra

Szponzorációs tevékenység helye a vállalaton belül, felelős személy, vagy

osztály, döntési jogkörök

A szponzoráció eddigi területei, konkrét példák említése

A kapcsolatfelvétel módja a szponzoráltakkal

Mik a vállalat céljai a szponzorálással kapcsolatban?

A támogatott ügyek kiválasztásának gyakorlata, a döntést befolyásoló tényezők

A támogatás mibenléte jellemzően anyagi vagy tárgyi?

A szponzorálás tervszerűsége, megalapozottsága, korábbi területek sorába való

illeszkedés fontossága

A Magyar Református Szeretetszolgálathoz kapcsolódó kérdések

1. A meglévő támogatók esetén:

Hogyan kerültek kapcsolatba?

Milyen támogatást nyújtottak? Ezt a későbbiekben kommunikálták-e?

Hogyan?

Egyszeri volt a támogatás, vagy több példa is volt már rá?

Jövőbeni együttműködés lehetőségei

A Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport bemutatása

Esetleges kapcsolódási pontok feltárása

Szponzorálási hajlandóság feltárása

Pozitív válasz esetén a szponzori ellenszolgáltatásokra vonatkozó

elképzelések megbeszélése; elutasítás esetén az okok megismerése

2. Potenciális új szponzorok esetén:

A Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport bemutatása

Esetleges kapcsolódási pontok feltárása

Szponzorálási hajlandóság feltárása

Pozitív válasz esetén a szponzori ellenszolgáltatásokra vonatkozó

elképzelések megbeszélése; elutasítás esetén az okok megismerése

62

FELHASZNÁLT IRODALOM

Könyvek, folyóiratok, tanulmányok

1. Bakó T. (2004.): Verem mélyén. Könyv a krízisről, Psycho Art Kiadó, Budapest

2. Bauer A.- Berács J.- Kenesei Zs. (2009.): Marketing alapismeretek, AULA

Kiadó, Budapest

3. Berács J.- Lehota J.- Piskóti I.- Rekettye G. (2004.): Marketingelmélet a

gyakorlatban, KJK-KERSZÖV, Budapest

4. Birn, R. (2000.): The International Handbook of Market Research Techniques,

Kogan Page Limited, London

5. Carol, E. (2007.): Trauma psychology. Issues in Violence, Disaster, Health and

Illness, Praeger Publishers, Westport

6. Collett, P.- Fenton, W. (2011.): The Sponsorship Handbook: Essential Tools,

Tips and Techniques for Sponsors and Sponsorship Seekers, John Wiley &

Sons, Chichester

7. Czike K.- Kuti É. (2005.): Lakossági adományok és önkéntes tevékenységek,

Nonprofit Kutatócsoport, Budapest

8. Csürke J.- Vörös V.- Osváth P.- Árkovits A. (2009.): Mindennapi kríziseink,

Oriold és Társai Kiadó, Budapest

9. Dinya L.- Farkas F.- Hetesi E.- Veres Z. (2004.): Nonbusiness marketing és

menedzsment: Civil szervezetek, alapítványok, politika, kultúra, karitatív

szervezetek, közigazgatás, közüzemek, nonprofitok, KJK-KERSZÖV, Budapest

10. Doehring, C. (2006.): The Practice of Pastoral Care: A Postmodern Approach,

Westminster John Knox Press, Louisville

11. Fazekas I.- Harsányi D. (2005.): Marketingkommunikáció, Szókratész

Külgazdasági Akadémia, Budapest

12. Foxall, R.- Goldsmith, E.- Brown, S. (1998.): Consumer Psychology for

Marketing, International Thomson Business Press, London

13. Gulyásné Kerekes R. (2009.): Hatékony marketingkommunikáció tervezés,

végrehajtás és ellenőrzés a szervezeti piacokon, PhD értekezés, Miskolci

Egyetem, Miskolc

14. Hajduska M. (2010.): Krízislélektan, ELTE Eötvös Kiadó Kft., Budapest

63

15. Hanák T. (2008.): Katasztrófajelentési rendszerek, Hadmérnök, (III.) 2. szám:

31-37.

16. Henschel, O. (2004.): Lexikon Eventmanagement, Beuth Verlag GmbH, Berlin

17. Hoffmann I-né. (2007.): Sport, marketing, szponzorálás, Akadémiai Kiadó,

Budapest

18. Hoffmann I-né. (2000.): Stratégiai marketing, Aula Kiadó, Budapest

19. Józsa L. (2000.): Marketing, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém

20. Kassay L. (2008.): Szponzoráció – Kommunikációs eszköz és médium,

Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet, Budapest

21. Kenesei Zs.- Kolos K. (2007.) Szolgáltatásmarketing- és menedzsment, Alinea

Kiadó, Budapest

22. Klein, R.- Schermer, V. (ed.) (2000.): Group Psychotherapy for Psychological

Trauma, The Guilford Press, New York

23. Koekemoer, L. (2004.): Marketing Communications, Juta and Co Ltd.,

Lansdowne

24. Kulcsár Zs. (2009.): Traumafeldolgozás és vallás, Trefort Kiadó, Budapest

25. Kuti É. (2005.): A jótékonyság vállalati stratégiája, Vállalati adományozás

Magyarországon, Tanulmányok, Nonprofit Kutatócsoport, Budapest

26. Little, E.- Marandi, E. (2008.): Kapcsolati marketing, Akadémiai Kiadó,

Budapest

27. Malhotra, N. (2008.): Marketingkutatás, Akadémiai Kiadó, Budapest

28. Montana, P.- Charnov, B. (2008.): Management, Barron’s Educational Series,

Hauppauge

29. Moore, I. (2005.): Does Your Marketing Sell?- The Secret of Effective Marketing

Communications, Nicholas Brealey Publishing, London

30. Nárai M.- Reisinger A. (2012.): A civil/nonprofit szervezetek működési keretei,

UNIVERSITAS-GYŐR Nonprofit Kft., Győr

31. Őri P. – Spéder Zs. (2012.): Demográfiai Portré 2012 – Jelentés a magyar

népesség helyzetéről, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest

32. Roberts, M.- Berger, P. (1999.): Direct Marketing Management, Prentice Hall,

New Jersey

33. Roberts, S.- Ashley, W. (ed). (2008.): Disaster Spiritual Care, Practical Clergy

Responses to Community, Regional and National Tragedy, Skylight Path

Publishing, Woodstock

64

34. Saget, A. (2006.): The event marketing handbook, Dearborn Trade Publishing,

Chicago

35. Schein, L.- Spitz, H.- Burlingame, G.- Muskin, P.- Vargo, S. (2006.):

Psychological Effects of Catastrophic Disaster Group Approaches to Treatment,

The Haworth Press, Binghamton

36. Simon J. (2010.): Marketing az egészségügyben, Akadémiai Kiadó, Budapest

37. Smith, P.- Berry, C.- Pulford, A. (1999.): Strategic Marketing Communications:

New Ways to Build and Integrate Communications, Kogan Page Publishers,

London

38. Sargeant, A.- Shang, J. (2010.): Fundraising Principles and Practice, John

Wiley & Sons, Inc., San Francisco

39. Üveges L. (2002.): A Magyar Köztársaság katasztrófa-veszélyeztetettsége és az

arra adandó válaszok, PhD értekezés, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem,

Budapest

40. Veres Z.- Hoffmann M.- Kozák Á. (2009.): Bevezetés a piackutatásba,

Akadémiai Kiadó, Budapest

41. Wymer, W.- Samu, S. (2003.): Nonprofit and Business Sector Collaboration,

Best Business Books, Binghamton

42. Wymer, W. (2006.): Nonprofit marketing: Marketing management for charitable

and nongovernmental organizations, Sage Publications, London

43. Yadin, D. (2000.): Hatékony marketingkommunikáció, Geodémia Szakkönyvek,

Budapest

44. Zastrow, C.- Kirst-Ashman, K. (2010.): Understanding human behavior and the

social environment, Brooks/Cole, Belmont

Internet

1. Academic and Business Research Institute (2012.09.15.):

http://www.aabri.com/manuscripts/08072.pdf

2. ASG Gépgyártó Kft. (2012.10.26.): www.asg.hu

3. BDS Sponsorship (2012.10.18.):

http://www.sponsorship.co.uk/reports/measuring-successful-sponsorship-

executive-summary

65

4. Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (2012.09.25.-

2012.10.03.):

http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/hirlevel/BM_OKF_Hirlevel_2012_02

_het.pdf

5. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossag_kattipus

6. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_jogszabaly

7.

http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_nemzetkozi_eu

8. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_oktatas

9. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=felkeszites_akcioterv

10. Béres Gyógyszergyár Zrt. (2012.10.23.): www.beres.hu

11. BrandTrend (2012.10.10.):

http://brandtrend.hu/2007/07/05/civil_szervezetek_non_profit_marketing/#.UHU

rVC4xqf4

12. Disaster Chaplaincy Services (2012.10.10.): www.disasterchaplaincy.org

13. European Commission (2012.09.26.):

http://ec.europa.eu/echo/funding/financial_instrument_en.htm

14. Gazdaság és Felelősség (2012.10.18): http://www.csrhirlevel.hu/hu/2012-10-

05/adhat_vonal/civil.html

15. http://csrhirlevel.hu/hu/2011-08-

09/csr_program_tervezese_strategia_reszekent/kutatas.html

16. http://csrhirlevel.hu/hu/2012-04-

24/preferaljuk_a_felelos_vallalatokat/kutatas.html

17. http://csrhirlevel.hu/hu/2012-06-27/accenture_csr_kutatas/kutatas.html

18. http://www.csrhirlevel.hu/hu/2011-12-19/felmeres_a_tamogatasrol/kutatas.html

19. Központi Statisztikai Hivatal (2012.09.26.):

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofithumanero.pdf

20. HVG (2012.09.25.; 2012.10.07.):

http://hvg.hu/kkv/20120829_Az_allami_tavkozlesbe_olvasztjak_az_Egyse

21. http://hvg.hu/gazdasag/20120917_Milliardokkal_csokkent_az_1os_felajanlaso

22. Informatika a Társadalomért Egyesület (2012.09.25.):

http://www.infoter.eu/cikk/veszhelyzetben_minden_perc_szamit_-_112-

23. Kormányportál (2012.10.03.): http://www.kormany.hu/hu/hirek/megalakult-a-

nemzeti-kozszolgalati-egyetem

66

24. Központi Statisztikai Hivatal (2012.09.26.):

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/nonprofitregio.pdf

25. Magyar Online (2012.09.26.): http://www.mon.hu/bakondi-gyorgy-

rendszervaltasi-erteku-pillanat-a-katasztrofavedelem-atalakitasa/1875146

26. Magyar Református Egyház (2012.10.04.): www.reformatus.hu

27. Magyar Református Szeretetszolgálat (2012.10.04-2012.10.30.):

www.jobbadni.hu

28. Magyarországi Evangélikus Egyház (2012.09.15.):

http://strategia.lutheran.hu/regi-anyagok/vitainditok/201eelo-kovek-

egyhaza201d-az-evangelikus-megujulas-1

29. MiNap Online (2012.10.07.): http://minap.hu/news.php?extend.46732.2

30. Nemzeti Közszolgálati Egyetem (2012.10.03.):

http://www.kormany.hu/hu/hirek/megalakult-a-nemzeti-kozszolgalati-egyetem

31. Népszabadság Online (2012.09.15.):

http://nol.hu/belfold/duborog_az_egyhazmarketing

32. Numil Kft. (2012.10.26.): www.amnutrition.hu

33. Reisinger A. (2012.10.05.):

http://kgk.sze.hu/images/dokumentumok/kautzkiadvany2010/reisinger%20adrie

nn.pdf

34. Rimm- Kaufman Group (2012.10.22.):

http://www.rimmkaufman.com/blog/web-secrets-from-1925/26072007/

35. Szeretethíd, Kárpát-medencei református önkéntes napok (2012.10.05.):

http://szeretethid.jobbadni.hu/

36. Táborilelkész (2012.10.05.): www.taborilelkesz.hu

37. The Chronicle of Philanthropy (2012.10.19.):

http://philanthropy.com/blogs/prospecting/crafting-winning-appeals-seeking-

corporate-support/19293

38. Tiszáninneni Református Egyházkerület (2012.10.05.):

http://tirek.hu/hir/mutat/33337/

39. Védelem Online (2012.09.24.): http://vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan325.pdf

40. http://www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan377.pdf