Tehetséggondozás az informatikában Szövegszerkesztés és …alkverseny.elte.hu/BA_Szovegszerkesztes-Prezentacio/BA... · 2012-11-26 · Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Informatikai Kar

Média- és Oktatásinformatika Tanszék

Tehetséggondozás az informatikában –

Szövegszerkesztés és prezentációkészítés

Készítette

Barta Anita

Tanári MA

Matematika – informatika szak

Témavezető

Helfenbein Henrik

mestertanár

Média- és Oktatásinformatika Tanszék

Budapest, 2012

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

EREDETISÉGNYILATKOZAT

Tanári mesterszakos szakdolgozat tanulmány részéhez

A hallgató neve: Barta Anita

A hallgató EHA-kódja: BAAOACT.ELTE

A tanulmány címe: Tehetséggondozás az informatikában – Szövegszerkesztés és

prezentációkészítés

Az ELTE tanári mesterszakos hallgatójaként büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem és

aláírásommal igazolom, hogy a szakdolgozat részét képező tanulmányom saját, önálló szellemi

munkám, az abban hivatkozott, nyomtatott és elektronikus szakirodalom felhasználása a szerzői

jogok általános szabályinak megfelelően történt.

Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít: – a szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül; – a tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül; – más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium

esetén tanulmányom visszautasításra kerül, és ilyen esetben fegyelmi eljárás indítható.

Budapest, 2012.11.18.

....................................................................................

aláírás

Tartalomjegyzék

Előszó ................................................................................................................................ 1

Bevezető ............................................................................................................................ 3

A szövegszerkesztés haladó szintű használata .................................................................. 5

1. Stílusok .................................................................................................................. 5

1.1 Stílustípusok ................................................................................................... 5

1.2 Stílusok használata, létrehozása ..................................................................... 6

1.3 Tartalom- és ábrajegyzék ............................................................................. 12

2. Táblázatok ............................................................................................................ 15

2.1 Táblázat létrehozás, formázása ..................................................................... 15

2.2 „Láthatatlan” táblázatok ............................................................................... 17

2.3 Szövegből táblázat (Csere) ........................................................................... 18

2.4 Táblázat adatainak szűrése ........................................................................... 23

3. Hasábok ............................................................................................................... 26

4. Szövegdobozok .................................................................................................... 28

4.1 Szövegdobozok ábrákban ............................................................................. 28

4.2 Szövegdobozok keretezése ........................................................................... 31

4.3 Szövegdobozok csatolása (fiktív versenypéldával) ...................................... 33

5. Képek ................................................................................................................... 35

5.1 Képek sorrendje ............................................................................................ 35

5.2 Átlátszó képek .............................................................................................. 37

6. Körlevél ............................................................................................................... 37

7. Útmutató a szövegszerkesztési feladatok megoldásához ..................................... 45

7.1 Megoldási állomások rendszerezése ............................................................. 45

7.2 Témakörök előfordulása ............................................................................... 50

A prezentációkészítés haladó szintű használata .............................................................. 54

8. Diaminta ............................................................................................................... 54

8.1 Diaminta készítése ........................................................................................ 54

8.2 Diaminta előnyei .......................................................................................... 60

9. Hivatkozások ....................................................................................................... 61

9.1 Hiperhivatkozások ........................................................................................ 61

9.2 Egyéb akcióbeállítások ................................................................................. 62

10. Animációk ........................................................................................................ 63

10.1 Animációk készítése ..................................................................................... 64

10.2 Mozgásvonal megadása ................................................................................ 69

11. Vetítési tulajdonságok ...................................................................................... 76

11.1 Áttűnések, időzítések .................................................................................... 76

11.2 Kirakati bemutató ......................................................................................... 77

12. Útmutató a prezentációs feladatok megoldásához ........................................... 79

12.1 Megoldási állomások rendszerezése ............................................................. 79

12.2 Témakörök előfordulása ............................................................................... 81

Összefoglalás .................................................................................................................. 83

Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 84

- 1 -

Előszó

Szakdolgozatom elsődleges célja, hogy segítse az informatika alkalmazói OKTV-re

illetve OKATV-re készülő diákokat a felkészülésben, tanáraikat pedig a felkészítésben.

Ezzel egyszerre persze segítséget nyújt mindenki számára, aki az informatika

középszintű érettségi, illetve az ECDL szintjén már túlmutató ismereteket és rutint

szeretne szerezni a szövegszerkesztés és prezentációkészítés témakörökben.

Azért választottam ezt a célt, mert azt tapasztalom, hogy a könyvesboltok polcain és

az interneten is olyan szakirodalom található, mely a szövegszerkesztésnek illetve

prezentációkészítésnek csak az alapjait mutatja be. Olyannal viszont még nem

találkoztam, ami ennél magasabb szintű, de mégis könnyen érthető, gyakorlatias módon

dolgozza fel a két témakört.

A versenyeken használható Windowsos és Linuxos szoftvercsomag is1, ennek

ellenére a korábbi OKTV/OKATV versenyeken indulók döntő többsége a Microsoft

Office programcsomag valamely – versenyen megengedett – verzióját választotta.

Éppen ezért dolgozatomban a Microsoft Office 2010-es verzióját használom a feladatok

megoldására.

Szakdolgozatom hangvétele az egyszerűségre, érthetőségre törekszik, hogy mind a

középiskolás korosztály mind pedig a szövegszerkesztés és/vagy a prezentációkészítés

témakörben már valamennyire jártas olvasó számára is könnyen emészthető legyen.

Ezen túl tisztán szakmai témákat tartalmaz, mindenféle egyéb körítés nélkül. Nem

írok úgy általában a versenyekről, hiszen akit ezen információk érdekelnek, az úgyis

utána néz az interneten (pl. http://tehetseg.inf.elte.hu). Pedagógiai tanácsokat sem

fogalmazok meg konkrétan, az általam helyesnek talált tanítási szempontokat csak a

sorok közé bújtatva, a témakörök felépítésével, a magyarázatok megfogalmazásával, a

típushibák megemlítésével sugalmazom. Azt azonban szem előtt tartottam, hogy

időnként az egyes témakörök mindennapi életben való felhasználhatóságáról is szó

essen, bár hozzá kell tenni, hogy a problémamegoldások elsősorban a versenyzők

„fegyvertárának” bővítését célozzak meg.

1 A mindenkori használható szoftverlistát lásd itt: http://tehetseg.inf.elte.hu/nemesa/index.html#szoft

[Utolsó megtekintés: 2012.06.28.]

- 2 -

Az írás során igyekeztem minél gyakorlat-orientáltabb lenni. Az egyes fejezeteket és

alfejezeteket a feladatok megoldásához és megértéséhez feltétlenül szükséges elméleti

bevezetővel kezdem. Ezt követően pedig a versenyfeladatokból merített példákon

keresztül mélyítem el az anyagot, ezek megoldását bőséges magyarázatokkal látom el.

Mint az a fentiekből is kitűnik, munkám nem azon olvasóknak készült, akik még

csak most ismerkednek a szövegszerkesztéssel és a prezentációkészítéssel. Helyettük

elsősorban azoknak ajánlom, akik legalább a középszintű érettségi2 vagy az ECDL3

vizsga letételéhez szükséges tudásszinttel rendelkeznek, mivel ezekre az ismeretekre

építek.

Végezetül ajánlom szaktársaim hasonló jellegű, de más témakörben megírt

szakdolgozatait is:

• Csongrádi Tamás: Adatbázis-kezelés

• Kiss Csaba: Web-és képszerkesztés

• Molnár Katalin: Táblázatkezelés

Budapest, 2012. június-november

A szerző

2 Lásd itt: http://www.oh.gov.hu/letolt/okev/doc/erettsegi_40_2002_201201/informatika_vk.pdf


3 Lásd itt: http://njszt.hu/ecdl/kovetelmenyek [Utolsó megtekintés: 2012.06.28.]

- 3 -

Bevezető

Dolgozatomban nem próbáltam bemutatni a Word és PowerPoint programok teljes

kezelőfelületét, hiszen nem a szoftverismeret, hanem a problémamegoldás és kreativitás

fejlesztése volt a célom. Természetesen az egyes feladatok megoldása során a két

kiválasztott program eszközeire, menüjére hivatkozom, így a felületek beállítási

lehetőségeit, rejtett opcióit, „gondolkodásmódját” is jobban megismerhetjük a dolgozat

révén.

Főbb fejezeteknek olyan témaköröket választottam, melyekről úgy gondolom, hogy

kicsit több nehézséget okozhatnak a versenyzőknek. Majd ezekhez olyan feladatokat

kerestem, melyek megoldásában az adott témakör nagy hangsúlyt kap, és mellette más

területet érintő kreatív problémamegoldást is igényel.

Az egyes feladatokat mindig az elejétől a végéig megoldom. Az egyszerűbb

lépéseket csak felsorolom, az összetettebbeket illetve a trükkösebbeket viszont

részletezem. Így fordulhat elő, hogy az egyes fejezeteken belül más, kisebb témakörök

kifejtésére is sor kerül.

A feladatok megoldása közben mindig mentési állomásokat készítek. Ennek az a

célja, hogy ha valaki csak bizonyos témakört szeretne gyakorolni, akkor nem kell az

egész feladatot az elejéről kezdenie. Elég, ha a feladat megoldásának olvasása közben

csak egy bizonyos fázis után kacsolódik be a megoldáskészítésbe! A döntés ő rá van

bízva.

Az állomások megléte természetesen a felkészítő tanároknak is segítség lehet, főleg ha a

versenyre tematikusan készítik a diákokat. Így egy félkész megoldást átadva, lehetőség

van a kiszemelt téma gyakoroltatására.

A mentési pontok tartalmának könnyebb áttekinthetősége érdekében a két főfejezet

végére olyan táblázatokat készítek, melyek feladatonként összefoglalják az egyes

állomásokban végzett munkát, illetve külön kihangsúlyozzák a megoldása közben

felmerülő főbb témaköröket.

Ezen témaköröket a két főfejezet végére is kigyűjtöm, és összegezem, hogy mely

feladat, mely állomásánál esik azokról szó. Ezzel még jobban megkönnyítve a tematikus

gyakorlás lehetőségét.

- 4 -

Felhívnám a kedves felhasználó figyelmét arra, hogy a Word és PowerPoint

programok nagyon sok közös elemet tartalmaznak. Éppen ezért, ezen témakörök

feldolgozásánál segítségünkre lehet a másik típusú feladatok megoldásának áttekintése

is. Így, érdemes lehet az összefoglaló táblázatokat gyakran együttesen használni.

Ezek a közös témakörök az alábbiak:

− képek

− szövegdobozok

− alakzatok

− hivatkozások

− szegélyek

− mintázatok

A dolgozatban bemutatott feladatok leírása, javítási útmutatója, forrásanyaga és

megoldási állomásai a mellékelt CD-n találhatóak!

- 5 -

A szövegszerkesztés haladó szintű használata

1. Stílusok

Gyakran előfordul, hogy egy dokumentumon belül több szövegrészt ugyanolyan

formázási beállításokkal kell ellátnunk. Ekkor megtehetjük azt, hogy egy helyen

beállítjuk a kívánt tulajdonságokat, majd Formátummásoló ecset használatával

„átfestjük” a többi területre. Ez kevés másolás esetén gyors megoldás lehet, azzal

azonban számolnunk kell, hogy ha később módosítani szeretnénk az előzőleg megadott

formátumon, akkor megint el kell végeznünk a kijelöléseket, kopírozásokat.

A formátummásolásnak van azonban egy sokkal komplexebb, sok esetben

hatékonyabb módja, ez pedig a Stílusok alkalmazása.

A stílus4 lényege, hogy a beállított formázási tulajdonságokat elmenthetjük, így ezt

később sablonszerűen tudjuk használni az általunk kijelölt szövegrészekre. Nagy

előnye, hogy ha az elmentett stílus beállításait módosítjuk, akkor minden olyan

szövegrész, amelyre alkalmazva lett az adott stílus, automatikusan követi az új

beállításokat, azaz nem kell a hasonlóan formázott szövegeknél egyesével átállítani a

tulajdonságokat. Ezzel, főként hosszú dokumentumok esetén rengeteg időt

spórolhatunk, illetve a figyelmetlenségből kihagyott változtatások problémája is

megszűnhet.

1.1 Stílustípusok

Megkülönböztetünk karakter-, bekezdés-, lista- és táblázatstílust valamint hivatkozott

stílust.

A karakterstílusban a szöveg karakterszintű beállításait tudjuk elmenteni, azaz

például a szegélyezést, illetve a Kezdőlap Betűtípus blokkjába tartozó tulajdonságokat.

4 Aki még sosem hallott a stílusokról, annak ajánlom az alábbi rövid tanfolyamot:

http://office.microsoft.com/hu-hu/word-help/dokumentumformazas-stilusokkal-

RZ001103924.aspx?section=1 [Utolsó megtekintés: 2012.08.02.]

Illetve a kifejezetten Word 2010-hez készített leírást:

http://office.microsoft.com/hu-hu/word-help/alapveto-tudnivalok-a-word-stilusairol-

HA102647012.aspx [Utolsó megtekintés: 2012.08.02.]

- 6 -

A bekezdésstílusban ezek mellé jönnek az eggyel nagyobb logikai egységre, azaz a

teljes bekezdésre vonatkozó beállítások, mint például a behúzással, térközzel,

szövegbeosztással, tabulátorokkal, keretezéssel kapcsolatos tulajdonságok.

A hivatkozott stílus karakter- és bekezdésstílus is, attól függően, hogy milyen módon

van kijelölve a szöveg, amelyre alkalmazzuk. Ha egy bekezdésben állunk a

szövegkurzorral, vagy egész bekezdés(eke)t jelölünk ki, akkor bekezdésstílusként

működik, ha azonban csak szavakat, karaktereket jelölünk ki, akkor karakterstílusként

funkcionálva és a bekezdésszintű tulajdonságokat elhagyva formázza meg a kijelölt

szövegrészletet.

A Word lehetőséget ad arra, hogy ne csak folyó szövegeket, hanem listákat és

táblázatokat is stílusok segítségével formázzunk. Felhívnám a figyelmet, hogy a

táblázatok mentett stílusai nem a Stílusok ablakban jelenik meg, hanem a táblázat

beszúrásakor megjelenő Táblázateszközök csoport Tervezés fülén a Táblázatstílusok

Egyéni kategóriájában. Ehhez hasonlóan az általunk készített listastílus sem a

megszokott helyen, hanem a Többszintű lista menü gomb alatt, a Listastílusok

kategóriában található meg.

Ha formáztunk egy szövegrészt, de vissza szeretnénk vonni a beállításokat, akkor

jobb gombbal kattintsunk a szövegre, és a Stílusok menüben válasszuk a Formázás

törlése opciót. Ekkor a kijelölt rész visszaáll Normál stílusú, extra formázásoktól

mentes szövegre. Ha csak karakter szintű formázásokat akarunk visszavonni, akkor csak

a kívánt szavakat jelöljük ki, és úgy töröljük a formázást. Ekkor az adott szöveg

bekezdésszintű beállításai még megmaradnak. Ha bekezdés szintű formázást is vissza

szeretnénk vonni, akkor viszont az egész bekezdés szövegét ki kell jelölnünk a formázás

törlése előtt. (Gyorsbillentyűkkel: Ctrl+szóköz = csak a karakterformázás visszavonása,

Ctrl+Q = csak a bekezdés szintű formázás visszavonása.)

1.2 Stílusok használata, létrehozása

A versenyeken legtöbbször nem kötik ki, hogy a feladatokat stílus segítségével kell

formázni, ám a hatékonyság és gyorsaság érdekében sokszor azzal érdemes dolgozni.

Nézzük például a következő feladatot!

- 7 -

1. példa: OKTV 2003-2004 1. forduló, 2. feladat

A mintán láthatjuk, hogy egy KRESZ tesztlapot kell létrehoznunk, melyben a

kérdések is és a válaszok is egységesen vannak megformázva. A hasonló „design”

sokszori előfordulására és a későbbi könnyű módosítás lehetőségére való tekintettel a

feladat megoldásához stílusok használatát ajánlom!

Kezdésképpen nyissuk meg a forrásként megadott KRESZ.TXT fájlt a Word

program segítségével, majd a leendő formázások megtartása érdekében mentsük is azt

el Word dokumentumként.

A margók és az oldalszegély beállítása után azt kéri tőlünk a feladat, hogy egységes

betűtípust és betűméretet használjunk a dokumentumban. Ezt a későbbi esetleges

módosíthatóság és az egységesség kedvéért érdemes stílussal megoldani. Két

lehetőségünk van:

1. Definiálunk egy új stílust, melyen beállítjuk az elvárt

szövegtulajdonságokat, majd a stílust alkalmazzuk a

teljes dokumentum szövegére.

Új stílust a Stílusok ablak alján található három kis

ikon közül az elsőre kattintva hozhatunk létre.

2. A programban előre definiált Normál stílust módosítjuk a megadott

beállításokkal, majd azt a dokumentum teljes szövegére alkalmazzuk.

Meglévő stílus módosításához a Stílusok ablakban kattintsunk jobb gombbal

az adott stílus nevén, majd válasszuk a Módosítás menüpontot!

1. ábra: Új stílus létrehozása

- 8 -

Megjegyzés: A második lehetőség talán azért jobb, mert a feladat ezek után

még kéri, hogy írjunk szöveget az élőfejbe és élőlábba, s mivel az ezekre a

területekre beírt szövegek automatikusan Élőfej illetve Élőláb stílust kapnak,

melyek a Normál stílusra alapszanak, így az imént beállított betűtípus és

betűméret az új szövegre is alkalmazva lesz.

Figyelem! Gyakori hiba lehet, hogy a feladat utasításait a leírásnak megfelelő

sorrendben hajtjuk végre, így a később leírt szövegre nem alkalmazzuk azokat a

beállításokat, melyet a feladat korábban a dokumentum teljes szövegére kért, s bár e

formázás könnyen menne, a rá kapható pontot sajnos nem kapjuk meg.

Az élőfej és élőláb szövegén később további tulajdonságokat kell beállítanunk

(betűméret, betűstílus, tabulátorok, negatív előjelű behúzások a szegély margón kívülre

lógása érdekében). Ezt megtehetjük az Élőfej, Élőláb stílusok módosításával, vagy

egyszerűen a begépelt szöveg kijelölésével és a Kezdőlapon lévő gyorsgombok

használatával.

Mivel a feladat később nem kéri ezen tulajdonságok módosítását, a dokumentumban

pedig egyetlen szakasz van, így az egyik élőfejben illetve élőlábban beállított formázás

a többi oldalra is érvényes lesz, ezért most az utóbbi megoldás tűnik gyorsabbnak.

Megjegyzés: Az Élőfej és Élőláb

beállítások egy adott szakaszon belül

azonosak. Különböző Élőfej és Élőláb

tulajdonságok megadásának lehetőségéhez

ezért szakasztörést kell alkalmaznunk,

majd le kell csatlakoznunk az előző

2. ábra: Normál stílus módosítása

3. ábra: Élőfej lecsatlakoztatása az előző szakaszról

- 9 -

szakaszról. Más esetben annak élőfejére és élőlábára megadott tulajdonságok a

következő szakasznál is megjelennek!

Egy picit kitérnék a feladat által megkövetelt aktuális dátum beszúrására. Mint

tudjuk, az élőfejben állva a Tervezés fül Beszúrás blokkjában található Dátum és idő

menüjében kiválaszthatjuk az aktuális dátum megfelelő formáját. De vajon a feladat

tényleg a verseny napjának dátumát, vagy a mindenkori aktuális dátumot szeretné

kérni? Mert ha bele gondolunk, a mai számítógépes tesztprogramok feladatlapján is,

illetve a papíron megkapott feladat lapon is az aznapi dátum szerepel. Így érdemes ilyen

esetekben a Dátum és idő ablakban bekapcsolni az Automatikus frissítést!

Ennek hatására egy úgynevezett mező keletkezett az általunk kijelölt helyen, amely

mindig az aktuális dátumot mutatja. (KRESZ_1.docx)

Megjegyzés: A Word programban használt mezők olyan szürke színű helyőrzők,

„keretek”, melyek tartalmát mindig a program generálja le. Ilyen objektumot

használunk például automatikus oldalszámozáshoz, generált tartalom-,

ábrajegyzékhez5, illetve körlevélnél6 az adatok beszúrásához.

A mező szürke háttere csak szerkesztéskor látszódik, így a dokumentum

megnyitásakor, nyomtatásakor az objektum mező mi voltja észrevétlen marad.

5 Lásd később az 1.3 Tartalom- és ábrajegyzék fejezetben!

6 Lásd később a 6. Körlevél fejezetben

4. ábra: Automatikusan frissülő dátum mező beszúrása

- 10 -

A mezők tartalmát kézzel átírhatjuk ugyan, de egy újabb frissítéskor megint a

program által generált tartalom kerül a helyőrzőbe. Ezzel szemben a tartalmára

beállított formázási tulajdonságokat frissítés után is képes megőrizni. A mezők

tatalmának frissítése típusuktól függően csak kézzel (például generált

tartalomjegyzék), vagy automatikusan is (például a fenti dátum mező) történhet.

A verseny feladat ezek után a kérdések és válaszok megformázására tér ki. Mint már

említettem, itt érdemes új stílusokat (Kérdés, Válasz) definiálni.

Mindkét esetben sorszámozásról van szó, azonban bekezdés szintű beállításokat is

meg kell adnunk a szövegeken, így egyszerű listastílus definiálása most nem lesz

elegendő, bekezdésstílusra van szükségünk.

Kérdés stílus tulajdonságainak beállítása:

• A Stílus definiálásakor Formátum/Számozás ablakban válasszuk ki a

megfelelő számformátumot!

Ezek után a Formátum/Bekezdés ablak Behúzás és térköz fülén állítsunk

0,6 cm-es függő behúzást, így tudjuk elérni, hogy a sorszámhoz képest

0,6 cm-rel beljebb kezdődjön a kérdés szövege. Ezt követően a szöveg elé és

mögé adjuk 6 pontos térközt, illetve a margóhoz való igazítás érdekében

állítsuk a jobb- és baloldali behúzást 0 cm-esre!

• Ugyanennek az ablaknak a Szövegbeosztás fülén tudjuk megadni, hogy a

kérdés mindig egy oldalra essen az első válaszlehetőséggel

( ), illetve azt, hogy a kérdés szövege ne törjön meg

( ).

• Állítsunk be félkövér betűstílust!

• A szöveg automatikus elválasztását sajnos nem tudjuk egy adott stílushoz

kötni. Az ilyen esetekben úgy tudunk trükközni, hogy a Lap elrendezés /

Oldalbeállítás / Elválasztás menüben kiválasztjuk az Automatikus

elválasztást, majd azokhoz a szövegrészekhez tartozó stílusban, ahol nem

szeretnénk elválasztást látni, a Bekezdés ablak Szövegbeosztás fülén

beállítjuk, hogy ne legyen elválasztás ( ).

- 11 -

Így fogunk cselekedni az újonnan létrehozott Válaszok stílus esetén is. Az

előzőekhez hasonlóan most is számozással rendelkező bekezdés stílusról van szó, ahol

be kell állítanunk a számozás típusát, a behúzásokat, a térközt és a megtörhetetlenséget.

Vigyáznunk kell azonban arra, hogy, míg a kérdések sorszáma folyamatosan nő,

addig a válaszok betűzése csak A) és C) között mozog. Ezért a kijelölésük és a rájuk

való stílus alkalmazása után a kérdést követő első válaszokra jobb gombbal kattintva ki

kell választanunk az menüpontot, így a válaszok mindig az

A) sorszámmal indulnak.

Ekkor azonban észrevehetünk egy érdekes dolgot. Az újrasorszámozott válasz nem a

Válasz stílusban megadott behúzásokkal rendelkezik, hanem a stílusban használt

számformátum alapbeállításaival. Ez egy kellemetlen „hiba”, melyet úgy tudunk csak

kiküszöbölni, ha mi magunk definiálunk lista stílust, melyben rögzítjük a kívánt

behúzások mértékét is, majd alkalmazzuk az első válaszra. Ezek után e szöveg alapján

hozzuk létre a Válasz stílust. Ekkor annak számformátuma automatikusan az általunk

előbb definiált listastílus lesz. Ilyenkor a fenti újra sorszámozásnál a kívánt behúzások

maradnak meg. (KRESZ_2.docx)

A feladat hátralévő lépései:

• Helyezzük el az elválasztó vonalakat a megfelelő helyeken! Ezt a Kezdőlap /

Bekezdés / Szegély és mintázat / Vízszintes vonal menüben tehetjük meg.

• Hozzuk létre a kívánt paraméterekkel rendelkező, keretezés nélküli

táblázatokat és töltsük fel tartalommal!

• A dokumentumban elhelyezett képek méretét az eredeti képhez viszonyított

%-ban adjuk meg! Ehhez kattintsunk a képen jobb gombbal, majd válasszuk

a Méret és pozíció menüpontot. Ha a Méretarány résznél a Rögzített

méretarányt választjuk, akkor a kép magassága és szélessége mindig csak

ugyanolyan mértékben változtatható. Mivel nekünk most eltérő arányok

kellenek, ezért a konkrét százalékok beállítása előtt válasszuk az

Eredeti képmérethez képest opciót!

- 12 -

Ezzel el is készültünk a teljes feladattal! (KRESZ_Kész.docx)

1.3 Tartalom- és ábrajegyzék

Vannak olyan esetek, amikor bár a stílus használatát külön nem kéri tőlünk a feladat,

de a generált tartalom- vagy ábrajegyzéket igen. Ezeknek az objektumoknak a

létrehozásához azonban mégiscsak szükségünk van a stílusokra7. Nézzünk erre is egy

példát a versenyarchívumból!


A feladatlap által kért alapbeállítások után el is készíthetjük a címek stílusait,

melyekre a tartalomjegyzék generálásakor is szükségünk lesz.

Az előző feladattól eltérően, harmadik forduló révén nem mondják meg a beállítás

pontos adatait, csak egy mintát kapunk, melyhez a lehető legjobban kell hasonlítania az

általunk elkészített dokumentumnak. A címek esetén a javítási útmutatóból is kiderül,

hogy nem a pontos méretek számítanak, hanem a dokumentumban összességében

kialakított viszonyok. Tehát akkor is megkapjuk a pontot, ha a címek után nem 6,

hanem 10 pontos térközt állítunk, ha az összkép így is hasonlít a mintához.

7 A tartalomjegyzék létrehozásáról és frissítéséről bővebben olvashatunk az alábbi cikkben:

http://office.microsoft.com/hu-hu/word-help/tartalomjegyzek-letrehozasa-vagy-frissitese-

HP010368778.aspx?CTT=1 [Utolsó megtekintés: 2012.08.22.]

5. ábra: A kép méretének megadása %-ban

- 13 -

Egyébként a térköz és a betűméret nagysága sokszor automatikusan adódik, ha

tartani akarjuk magunkat a pontos szövegelosztáshoz.

A szöveg megformázása után (történet_1.docx) helyezzük el és töltsük fel

tartalommal a táblázatokat a mintának megfelelően!

Ezek után formázzuk meg a dokumentum

élőfejét és élőlábát! A Mintán látható, hogy az

első oldalra nem kell élőfejet állítanunk, a többi

esetben pedig páros oldalaknál balra, páratlan

oldalaknál jobbra kell igazítanunk a szöveget.

Az effajta rendszeresség esetén nem kell külön

szakaszt létrehoznunk az eltérő élőfejek miatt,

elég, ha az Élőfej- és élőlábeszközök fülön beállítjuk az első oldal, valamint a páros és

páratlan oldalak eltérését.

Megjegyzés: Az élőláb körül elhelyezkedő keretet megoldhatjuk alakzatok

rajzolásával, szövegdoboz keretezéssel, táblázat keretezéssel, de a legegyszerűbb módja

talán az, ha a bekezdésnek adok szegélyt. (történet_2.docx)

Miután az összes olyan szövegre alkalmaztuk a megfelelő stílust, melyet láttatni

szeretnénk a tartalomjegyzékben, el is készíthetjük a generált tartalomjegyzéket a

Hivatkozás/Tartalom/Tartalomjegyzék beszúrása menüpontban.

• Itt beállíthatjuk a tartalomjegyzék formai jellegét (szintek száma,

formátumok, kitöltő karakter megadás, oldalszámok feltüntetése). 8

• Az ablak Beállítások gombjára kattintva megadhatjuk, hogy a

tartalomjegyzék egyes szintjein melyik stílussal megformázott szövegek

jelenjenek meg.(A kínálatban az általunk legyártott stílusok is szerepelnek.)

8 A tartalomjegyzék keretezéséről később olvashatunk a 2.2 „Láthatatlan” táblázatok alfejezetben

6. ábra: Élőfej beállítások

- 14 -

• A Tartalomjegyzék ablak Módosítás gombjára kattintva pedig

megformázhatjuk az egyes szinteken megjelenő szövegeket. (A szintek

tartalomjegyzéken belüli formázásához rendelt stílusok a sorszámozott TJ

stílusok.)

• A fenti beállítások után legenerálhatjuk a tartalomjegyzéket! Ez az objektum

is egy mező lesz, így képes igazodni a dokumentumban történő

változásokhoz, de nagyon fontos, hogy ezt nem automatikusan teszi. A

tartalomjegyzéken jobb gombbal kattintva és a Mezőfrissítés menüpontot

választva érhetjük el az aktualizálást. A dokumentum végleges mentése előtt

ezt a lépést mindenképpen tegyük meg!

8. ábra: A tartalomjegyzék egyes szintjeihez történő stílusrendelés

7. ábra: A tartalomjegyzék szintjeinek formázása

- 15 -

A feladat szerint a tartalomjegyzék mellett egy ábrajegyzéket is készítenünk kell

melyet most a Hivatkozás/Feliratok/Ábrajegyzék beszúrása menüpontban tehetünk meg.

Ez az elem a tartalomjegyzékhez hasonlóan stílusokon alapszik, ezért adjuk is meg a

képaláírásokon alkalmazott stílusunkat! Később a fentiekhez hasonlóan tudjuk formázni

és frissíteni is a mezőt.

Figyelem! A versenyeken tipikus hiba lehet, hogy a fent említett objektumokat nem

generáljuk, hanem magunk gépeljük be. Ha a feladat kitűzi a generálást, akkor

egyértelmű a pontveszteség. Ha ez külön nincs kikötve, az időveszteség akkor is

pótolhatatlan. Márpedig tudjuk, hogy a versenyeken ez rengeteget számít!

A fenti mezők elkészítése után azokra szegélyezést és kitöltést kell adnunk! 9.

Ezek után már csak egy dolog maradt hátra, be kell még állítanunk a panorámaképet

ábrázoló elválasztó vonalat az ábrajegyzék elé. Ehhez a korábban már említett

Vízszintes vonal ablakban importálnunk kell a megadott képet. Ennek végeztével el is

készültünk a teljes feladattal! (történet_Kész.docx)

2. Táblázatok

2.1 Táblázat létrehozás, formázása

Táblázatot általában összegzés, rendszerezés, könnyebb áttekinthetőség kedvéért

használunk. A Word program a táblázatok megvalósításának és formázásának széles

repertoárját kínálja számunkra. A Beszúrás fül Táblázat menüjében hozhatjuk létre,

majd az újonnan megjelenő Táblázateszköz csoportban formázhatjuk azokat.

Gyakorlásként nézzünk meg egy feladatot, ahol bőven van dolgunk a táblázat

megformázásával!

9 A probléma megoldásáról részletesebben olvashatunk a 2.2 Láthatatlan táblázatok fejezetben!

- 16 -

3. példa: Nemes 2007-2008 1. forduló, 5. feladat

9. ábra: Az elkészítendő várnaptár

A feladatmegoldás első lépéseként állítsunk az oldalnak fekvő tájolást!

(Lap elrendezése/ Oldalbeállítás/ Tájolás)

A táblázatkészítés előtt gondoljuk végig, hogy hányszor hányas táblázatra van

szükségünk, mert a cellaegyesítések és a tartalmak beillesztése után már problémásabb

lehet az átszerkesztés. Most elegendő számunkra két oszlop, hiszen a tartalom jobb és

bal része jól elkülönül. S mivel a két oldal elemei vízszintesen nem tartoznak össze,

ezért elég lenne egy sor. Azonban a feladat úgy fogalmaz, hogy a táblázat jobb felső

cellájában egy másik táblázat legyen, melyből kiindulva javasolom, hogy egy 2x2-es

táblázatban kezdjünk dolgozni, melyben a bal oszlop celláit kezdésképpen vonjuk is

össze, hiszen a benne lévő tartalom függőlegesen nem úgy lesz felosztva, mint a jobb

oszlopban. (Várnaptár_1.docx)

Ezek után elkezdhetjük feltölteni a táblázatunkat. A feliratok és a kép elhelyezése

még nem okozhat gondot, azonban a napokat tartalmazó résszel meggyűlhet a bajunk.

A feladat azt kéri, hogy ennek elrendezését tabulátorokkal oldjuk meg. Ehhez

elengedhetetlen tudni, hogy táblázat egy adott cellájában a tabulátor karaktert a

Ctrl+Tab billentyűk lenyomásával lehet elhelyezni. Ha ezekben a bekezdésekben a

szövegigazítást középre zárjuk, akkor nem úgy működnek a tabulátorok, mint ahogyan

- 17 -

azt szeretnénk. Mindenképpen szimmetrikusan akarja elhelyezni szövegeket. Ha

azonban balra igazítunk, a formázás máris megfelel az elvártnak.

Ezek után szegélyezni kell a számtömböt körbe és a napok nevét alulról!

(Várnaptár_2.docx)

Most pedig készítsük el a táblázatunk jobb felső sarkába a képes naptárat:

• Mint ahogyan a feladat is kéri, egy belső táblázatot kell létrehoznunk,

amelynek mérete a képek és szövegek számából leolvashatóan 8x6-os legyen!

• Ezek után minden páratlan oszlopban a cellákat kettesével egyesítjük, majd a

bennük futó szövegirányt a mintának megfelelően módosítjuk. Utóbbit a

cellán jobb gombbal kattintva a Szövegirány menüpontban tehetjük meg. A

munkánkat megkönnyíthetjük azzal, ha a táblázatnak csak egy sorát vagy

csak egy celláját készítjük el, majd kellő példányban lemásoljuk és a

megfelelő szövegeket illetve képeket módosítjuk!

• Ezek után már csak annyi a dolgunk, hogy töröljük ki a külső táblázat belső

szegélyeit. (Várnaptár_Kész.docx)

Figyelem! Ha egy táblázatot törölni szeretnénk, akkor nem elég a táblázat kijelölése

után Del gombot nyomni, mert az csak a táblázat tartalmát törli ki. Ha az egész

táblázatot el szeretnénk tüntetni, akkor azt kijelölve, majd jobb gombbal kattintva, a

Táblázat törlése opciót kell választanunk!

2.2 „Láthatatlan” táblázatok

A versenyeken, mint ahogyan a „mindennapi” dokumentumokban is, nem csak

hagyományos, fejléccel ellátott táblázatot használunk. Sokszor az elrendezés illetve az

elemek egyben tartása miatt szükségünk van akár keretezés nélküli táblázatra is. A

formázási lehetőségeink tárházát növeljük azzal, ha „táblázatokban is gondolkodunk”,

gyakran ez lehet ugyanis a trükkösebb feladatok megoldása.

Eddigi példák:

Ilyen keret nélküli táblázatot kellett készítenünk az előbb már taglalt OKTV 2003-

2004 1. forduló, 2. feladatában is (KRESZ_2.docx állomásban). Itt a táblázat a képek és

kérdések elhelyezésének fixálása miatt volt szükséges.

- 18 -

Vagy ott van például az imént megoldott OKTV 2007-2008 3. forduló, 2. feladat

(történet_Kész.docx). A minta első oldalán lévő tartalomjegyzék szürke háttérrel és

kerettel rendelkezik. Elsőre azt hihetjük, hogy ez szimpla szegélyezés. Ám mivel a

különböző szintek eltérő behúzással rendelkeznek, így szegélyezés esetén az egyes

bekezdéseknek külön kerete lesz. Ezért ezt a problémát csak úgy tudjuk megoldani, ha a

tartalomjegyzéket egy téglalap alakú keretbe foglaljuk. És mi más lenne erre

alkalmasabb, mint egy táblázat, melyet aztán már könnyen tudunk szegélyezni és

kitölteni. Ez elsőre azért lehet meglepő ötlet, mert ritkán használunk 1x1-es táblázatot.

Ám ez esetben csak ennek segítségével tudjuk reprodukálni a feladatot.

Megjegyzés: Az ábrajegyzék bekezdésinek egységes behúzása miatt, ott táblázat

nélkül, szimplán összefüggő bekezdések szegélyezéseként is meg lehet oldani a

formázást!

2.3 Szövegből táblázat (Csere)

A versenyeken előfordulnak olyan feladatok, melyben nagyobb méretű táblázatokkal

kell dolgoznunk, úgy hogy a forrásfájlban megadott szövegek nincsenek táblázatba

10. ábra: Tartalomjegyzék a táblázatban

- 19 -

rendezve. A feladattípusban nem járatos versenyzők rengeteg időt veszíthetnek, ha az

elkészített üres táblázatba egyesével gépelik vagy szúrják be a kívánt tartalmat. Ennél

sokkal hatékonyabb módja is van a probléma megoldásának!

A Beszúrás fül Táblázat menüjében a Szövegből táblázat menüpont segítségével a

kijelölt szövegből táblázatot tudunk készíteni, úgy, hogy megadjuk az oszlopok és sorok

számát, majd kiválasztjuk azt a karaktert, mely az egyes cellákba kerülő szövegrészeket

elválasztja.

Nézzünk egy összetettebb példát, ahol a táblázatkészítéshez a Word program ezen

funkcióját használjuk ki!


A feladat szerint öt táblázatot kell létrehoznunk a különböző versenyek díjazottjairól.

Bár a kész dokumentum teljes szöveges tartalma meg van adva a forrásfájlban, a

táblázatba rendezés a mi feladatunk.

Láthatjuk, hogy a forrásban a díjazottak • szimbólummal vannak elválasztva. Mint már

említettem, ha szövegből táblázatot akarunk készíteni, akkor meg kell adnunk a

cellatartalmakat elválasztó karaktert. Mivel a forrásfájlban ezt a funkciót nem egy

karakter, hanem egy szimbólum látja el, ezért a • szimbólumot ki kell cserélnünk egy

olyan karakterre, amely lehetőleg a dokumentumban egyáltalán nem szerepel, mert így

az új elválasztó karakter az egész dokumentumban a cellahatárt fogja jelölni.

Esetünkben megfelelő lehet a _ karakter. Tegyük hát meg a cserét a

Kezdőlap/Szerkesztés/Csere menüpontban úgy, hogy a módosítást az egész

dokumentumban elvégezzük.

Megjegyzés: Mivel a kész táblázatban az egyes cellák tartalma előtt nincs szóköz,

ezért a cserét úgy végezzük el, hogy a • szimbólumot az utána lévő szóközzel együtt

cseréljük a _ karakterre!

11. ábra: A cél: szöveg táblázatba rendezése

- 20 -

Ekkor még nem vagyunk teljesen kész a táblázattá alakítás előkészületeivel, ugyanis ha

megnézzük a mintát, láthatjuk, hogy a táblázat első oszlopában az évszámok

szerepelnek és csak a második oszloptól következnek a díjazottak. Az előző cserével

azonban nem sikerült szétválasztanunk mind a négy oszlop tartalmát, ugyanis az

évszám és az első díjazott között nem volt • elválasztó szimbólum. Nézzük meg, milyen

trükkel tudnánk beszúrni ide is a cellahatárt jelző _ karaktert!

Az évszámok és az első díjazottak között ”.” karakter áll. Szerencsére a Csere

funkció a formázást is figyelembe veszi, így ha a félkövér ”.” karaktert akarom cserélni,

akkor a normál ”.” karaktert nem változtatja meg. A dokumentumban a félkövér ”.”

karakter az évszámokat leszámítva csak kevés helyen, a Kemény János-díj és a

Neumann-plakett és –oklevél bevezető szövegében szerepel10. Így ahhoz, hogy a cserét

az egész dokumentumban végre hajthassuk, ideiglenesen állítsuk át ezeket a bizonyos

bevezető szövegeket félkövérről normál betűstílusra. Most már tényleg csak az

évszámok után szerepel félkövér ”.” karakter, amely mögé a Csere funkció segítségével

beszúrhatjuk a _ elválasztó karaktert! (Azért kell utána szúrni, és nem csupán lecserélni,

mert azt szeretnénk, ha az évszámok mögött a táblázatba rendezés után is megmaradna a

” .”).

Érdemes egyébként itt is gondolni a szóközökre. Az első díjazottak neve előtt álló

szóközöktől megszabadulhatunk, ha a cserénél a ”.” karaktert a mögötte álló szóközzel

együtt cseréljük ”._” karakterpárosra. Így a táblázatba rendezésnél nem lesznek

felesleges szóközök a nevek előtt.

10

Ennek megbizonyosodására rákereshetünk az adott karakterre!

12. ábra: A cellák elválasztó karakterének cseréje

- 21 -

A Csere ablakban az Egyebek majd a Formátum gombra kattintva tudjuk megadni a

cserélni kívánt és a csere után kapott szövegek formátumát.

Ne feledkezzünk meg a feladatban kiírt dr – Dr cseréről sem. Figyeljünk azonban

arra, hogy csak a doktori címet rövidítő dr szót cseréljük Dr-re, a szavakban

elhelyezkedő dr karakterpárost ne (pl András).

Ehhez az kell, hogy kicserélendő szövegnek a „ dr.” karakterláncot adjuk meg! Mivel

az előző cserékkel a nevek előtt elhelyezkedő szóközöket már eltűntettük, ezért ezt a

cserét ajánlom első lépésként megtenni. Ha azonban csak a feladat végén jut eszünkbe,

hogy ezt a cserét is meg kell tennünk, akkor választhatjuk azt az utat is, hogy cserélendő

szövegnek a „dr.” szöveget választjuk (a szó előtti szóköz kihagyásával) és ellenőrizzük

a cseréket. Nehogy egy mondatvégi dr-re végződő szó részét is kicseréljük.

(Díjak_1.docx)

Most már készen állunk arra, hogy a szövegből táblázatot készítsünk. Jelöljük hát ki

az egy táblázatba tenni kívánt adatokat, majd töltsük ki a Szövegből táblázat ablak

mezőit! (14. ábra) Ezt végezzük el mind az öt táblázat szövegére! (Díjak_2.docx)

13. ábra: Formázott csere

- 22 -

A díjak nevének és leírásának gyors megformázásához hozzunk létre két stílust, és

alkalmazzuk azokat mind az öt-öt helyen (Díjak_3.docx).

Ezek után elkezdhetjük a táblázatok formázását is:

• Állítsunk a mintához hasonlító oszlopszélességeket és sormagasságokat!

• Bizonyos években háromnál több díjazott is volt. A táblázat legenerálásakor a

negyedik nevek új sorba kerültek. Ezért a feladatunk az ilyen cellák tartalmát

átmozgatni jobbra, az így üressé vált első cellát pedig egyesíteni a felette lévő

sor első cellájával. Így az adott évszámhoz fognak tartozni mind a két sor

díjazottjai. (Ügyeljünk arra, hogy 1979-ben Kalmár-díjjal hét embert is

kitüntettek, így itt összesen három sor első celláját kell összevonnunk!)

• Láthatjuk, hogy a táblázatok címe az első sorban szerepel. Szúrjunk hát be

egy üres sort, vonjuk össze a celláit, illesszük bele a címeket, majd formázzuk

meg azokat!

Figyelem! Ezt a táblázat oszlopszélességeinek beállításai után tegyük csak

meg, mert az összevont cellákkal az oszlopszélességek megadása problémás

lenne.

• Állítsunk a táblázatokban cellamargókat (Táblázateszközök/Elrendezés/

Igazítás), és végezzük el a megfelelő igazításokat!

• A táblázat szegélyezése igen összetett. A világoskék keret elsőre tűnhet

szegélyezésnek, de nézzük csak meg jobban, a celláknak sötétszínű szegélye

van! Két különböző cella szegélyt pedig nem tudunk egyszerre alkalmazni.

14. ábra: Szövegből táblázat készítése

- 23 -

15. ábra: Összetett táblázatszegélyezés

Ezt a trükköt úgy tudjuk megoldani,

hogy a cellák közötti távolságot

megnöveljük körülbelül 0,2

centiméteresre, majd a Mintázat

megadásánál az egész táblázat

hatókörében világoskék, a cellák

hatókörében pedig szürke kitöltést

állítunk. Így érhető el a dupla

szegély hatása.

A táblázat szegélyezésnél pedig arra kell figyelnünk, hogy először a celláknál

állítsunk vékony sötétkék szegélyt, és csak azután adjuk meg a táblázatnak a

széles, sávozott szegélyt. Tehát itt is a hatókörök megadásával lehet

trükközni!

• Végezetül be kell állítani, hogy a táblázat fejléce minden oldalon látszódjék.

Ezt a fejléc kijelölésével, és a Táblázateszközök/Elrendezés/Címsorismétlés

gomb lenyomásával érhetjük el (Díjak_Kész.docx).

2.4 Táblázat adatainak szűrése

Mint tudjuk az ECDL vizsgával ellentétben az informatika érettségin illetve az

Informatika OKTV és Nemes Tihamér Országos Informatikai Tanulmányi Verseny

alkalmazás kategóriájában a tudást nem modulokra bontva kérik számon, a különböző

területekre vonatkozó alkalmazói ismeretekről egy időben kell számot adni. Így

fordulhat elő az, hogy például egy szövegszerkesztéssel kapcsolatos feladat

végrehajtása közben segítségül kell hívnunk a táblázatkezelő-programot is. Erre

láthatunk példát az alábbiakban.


Feladatunk, hogy a forrásként kapott táblázatot megformázzuk, de úgy, hogy a

táblázatban csak a 17. században is épült kastélyok adatai maradjanak meg.

Megtehetnénk, hogy a sorokról egyesével eldöntjük, hogy maradhat-e vagy sem, de ez

hosszú táblázat révén igen időigényes munka lenne.

- 24 -

Tanácsos ez esetben segítségül hívni egy táblázatkezelő programot (pl.: Excel-t),

amely alkalmas adatszűrésre. Így sok időt nyerhetünk, illetve csökkenthetjük a

figyelmetlenségből adódó tévedések számát!

Másoljuk hát be a teljes táblázatot egy üres Excel munkafüzetbe (kastély17_1.xlsx),

majd végezzük el a szűrést11! Ehhez használhatjuk a program AutoSzűrő vagy

Irányított szűrés funkcióját is. Mindkét esetben a szűrés feltétele az, hogy az

Építési század nevű oszlop szövege egyenlő-e a *XVII.* vagy a *XVII-* szöveggel!

(kastély17_2.xlsx)

Figyelem! Ha egyszerűen a *XVII* szöveggel való egyezést vizsgálnánk, akkor a

XVIII. szöveg is eleget tenne a feltételnek!

Megjegyzés: A megoldásban csak a 17. században is épült kastélyok szerepelhetnek.

Láthatjuk, hogy az eredeti táblázatban az Építési század oszlopban időnként

intervallumok is meg vannak adva.

A fenti módszerrel a szűrés után csak azokat a kastélyokat kapjuk meg, amelyeknél

az Építési század oszlopban a 17. század ki van

írva római számokkal. De mi van akkor, ha az

egyik kastély például a XVI-XVIII. időszakban

épült? Elvileg ez a kastély is megfelel a

kritériumnak, a fenti módszerrel azonban a

szűrés során „kidobjuk”.

Ilyen helyzetekben segíthet az AutoSzűrő azon

lehetősége, amelynél kézzel állítjuk be az oszlop

minden értékéről, hogy megjelenítjük-e azok

sorát, vagy nem.

Szerencsére most megkönnyítették a dolgunkat

azzal, hogy a fenti intervallumot a következő

alakban adták meg: XVI-XVII. XVIII. (Lásd pl.:

Bánffy-kastély), tehát a XVII-t mindig kiírták, ha

a kastély a 17. században is épült.

Örülhetünk, hogy most mégis elég a gyorsabb szűrést használni, de jó, ha legalább

felmerül bennünk a nehezebb eset meglétének lehetősége.

11

A táblázatok szűréséről bővebben olvashatunk Molnár Katalin Tehetséggondozás az informatikában:TÁBLÁZATKEZELÉS című szakdolgozatában.

16. ábra: „Kézzel” szűrés

- 25 -

A szűrés végeztével nyissunk egy új Word dokumentumot, és másoljuk bele az

immáron csak megfelelő adatokat tartalmazó táblázatunkat (kastély17_3.docx), majd

végezzük el az előírásoknak megfelelő formázási beállításokat! (kastély17_Kész.docx)

Néhány tipp ezek magvalósításához:

• Ahhoz, hogy a táblázat fejsora az élőfejben helyezkedjen el, szúrjunk be az

élőfejbe egy 1 soros, 2 oszlopos táblázatot, másoljuk bele az eddigi fejléc

tartalmát, majd töröljük az eredeti fejsort!

• A táblázat fejsora és a többi sor közötti maximálisan 1 pontnyi nagyságú

térközt, úgy érhetjük el, hogy az élőfejben lévő fejléc táblázata alatti

kitörölhetetlen (!) bekezdés sorközét Szimpla helyett Pontosra állítjuk, és

megadjuk az 1 pont értéket.

• Azt, hogy a táblázatban ne legyen sortörés elérhetjük az oszlopok szabadkézi

átméretezésével, vagy úgy, hogy a Táblázateszközök csoport Elrendezés fülén

az Illeszkedés menüben kiválasztjuk A tartalom automatikus elosztása

lehetőséget, mert így a táblázat szélességét a benne lévő tartalom

„szélessége” határozza meg.

Megjegyzés: A Word-fájl táblázatának adatait másolás mellett (közvetett)

importálással12 is átadhatjuk az Excel programnak. Ez egy jóval bonyodalmasabb

folyamat, ám az esetleges új eszközök, lehetőségek bemutatása érdekében erről a

technikáról is mondanék pár szót.

Az Excel doc, docx típusú fájlt nem tud kezelni, de txt kiterjesztésű szöveges fájlt igen.

A Word segítségével pedig könnyen menthetjük dokumentumainkat txt fájlként.

Gondot okozhat azonban a táblázatba rendezett forma, a txt fájlban ugyanis nem marad

meg ez a fajta tagoltság, így szimplán a formázatlan szövegek lesznek csak megtartva,

„összeömlesztve”.

Éppen ezért első lépésként a táblázatból szöveget kell készítenünk13

(Táblázateszközök/Elrendezés/Adatok), ahol mi mondjuk meg, hogy milyen karakter

jelölje a táblázatbeli tagoltságot (cellahatárt, táblázatbeli sorok végét). Ezt a karaktert a

12

Excel-fájlba való importálásokról bővebben olvashatunk Molnár Katalin Tehetséggondozás az informatikában:TÁBLÁZATKEZELÉS című szakdolgozatában.

13 Ez a technika éppen megfordítottja az előző fejezetben bemutatottnak, amikor is szövegből

készítettünk táblázatot!

- 26 -

txt fájl is magában tudja hordozni és később az Excel-be való importáláskor is ezen

karakter alapján fogunk cellákba tagolni.

3. Hasábok

A szövegek elrendezésére, tagolására a táblázat mellett hasábokat is használhatunk.

Táblázatba legtöbbször akkor rendezünk, ha a különböző oszlopokban lévő szövegek

vízszintesen összefüggenek (fontos, hogy mi mellett mi van). Ha azonban ez a

megkötés nincs, a lényeg csak annyi, hogy több „oszlopba” tagoljuk a szöveget, akkor

használjunk egyszerűen csak hasábokat! Erre lesz példa a következő versenyfeladat is.


A nyers szöveg beillesztése után hozzunk létre stílusokat a különböző

címtípusoknak, melyekre állítsuk be a megfelelő betűméreteket, térközöket, és a

megadott betűtípust! (Szokások_1.docx)

Most tördeljük a szöveget hasábokba! A mintán látható, hogy nem a teljes

dokumentumot kell két hasábba szedni, hiszen a főbb címek mindig a két oszlop felett

helyezkednek el. Azt azonban tudnunk kell, hogy a hasábokra törés „értelmezési

tartománya” mindig az adott szakasz. Így ha nem akarjuk a teljes szövegünket

hasábokba szedni, akkor nincs más választásunk, mint szakaszokra tördelni a

dokumentumot. Szerencsére azonban a szakasztöréseket nem nekünk kell kézzel

beszúrni, ezt megteszi a program. Jelöljük hát ki azt a szövegrészt, melyet hasábokra

akarunk szedni, majd válasszuk a Lap elrendezés fül Hasábok menüpontját. Itt

megadhatjuk, a hasábok számát, szélességét, egymástól való távolságát, valamint a

köztük lévő elválasztó vonal meglétét. Nekünk most az elválasztó vonallal rendelkező,

kéthasábos opciót kell választanunk! (Szokások_2.docx)

Megjegyzés: Sajnos a Word több, nem összefüggő szövegterület kijelölése esetén

nem engedi a hasábra tördelést, ezért a fenti beállításokat minden érintett területre be

kell állítanunk!

Ezek után szúrjuk be a képeket. A precíz munka érdekében térközzel, vagy szöveg

távolságának megadásával (Formátum / Elrendezés / Szöveg körbefuttatása/

További elrendezési lehetőségek / Távolság a szövegtől) szabályozzuk a képek és

szöveg távolságát a mintának megfelelően!

- 27 -

Az utolsó oldalon a felső elválasztó tojássor beszúrása után láthatjuk, hogy a

„Húsvéti szimbólumok” fejezet bekezdései nem a mintának megfelelően vannak

hasábokba szedve. A program alapértelmezetten úgy tördelte, hogy az első oszlopot

teljesen kitölti, és a fennmaradó szöveget teszi csak át a második hasábba. Tehát nem a

szimmetrikusságra törekszik. Van azonban egy eszköz, amely segítségével mi

mondhatjuk meg, hogy honnantól kerüljön át a szöveg a következő hasábba, ez pedig

nem más, mint a hasábtörés (Lap elrendezése/Oldalbeállítás/Töréspontok/Hasábtörés).

(Szokások_3.docx)

Most pedig következhet a szegélyezés! Az oldalszegélyeknél a vonalas és hullámos

stílus mellett képekkel kitöltött keretet is választhatunk (Lap elrendezése/Oldalháttér/

Oldalszegélyek). Így nincs más dolgunk, mint a listából kiválasztani a mintának

megfelelőt! Ügyeljünk azonban arra, hogy az alapbeállítások mellett a szegélyminta

mérete néha nem felel meg a feladat kiírásnak, így szükség esetén ne felejtsük el a

vonalvastagságot is átállítani!

17. ábra: Képes oldalszegély megadása

- 28 -

Már csak egy dolog maradt hátra, a bekezdések szegélyezése. Nézzük meg alaposan

a mintát! Láthatjuk, hogy a baloldali hasábban lévő bekezdéseknél balról, a

jobboldaliban lévőknek jobbról van a szegélye, a címeknek pedig nincs szegélye. A

probléma azért összetett, mert nem tudok egyetlen olyan szegélyezési szabályt megadni,

amely automatikusan végezné a megfelelő oldali szegélyezést, azaz minden esetben

ellenőrizné a szöveg helyzetét és annak megfelelően tenné ki a bal- vagy jobboldali

szegélyt. Ezért sajnos csak az a lehetőség maradt, hogy, minden bekezdésre mi magunk

állítjuk be, hogy melyik oldalról legyen szegélyezve.

Ehhez hozzunk létre külön stílust a baloldali és a jobboldali szegélyezéshez. Ha már

minden kép, és szöveg a helyén van, azaz az elrendezés alapján már eldőlt, hogy melyik

bekezdés kerül véglegesen a baloldali és melyik a jobboldali hasábba, akkor

alkalmazzuk minden bekezdésen az előbb létrehozott két stílus közül a megfelelőt!

Figyelem! Ez a megoldás csak akkor vezet eredményhez, ha a hasábok a bekezdések

végénél törnek. Ha ugyanis egy bekezdés néhány sora átkerülne a másik hasábba, akkor

bekezdésen belül eltérő szegélyezést kellene állítanunk az egyes sorokra, ez azonban

sajnos nem megoldható.

Utolsó lépésként tehát vegyük szépen sorba (címek kivételével) az összes bekezdést,

és alkalmazzuk rá a baloldali vagy a jobboldali szegélyezést tartalmazó stílust!

(Szokások_Kész.docx)

4. Szövegdobozok

Ezek az objektumok azt a célt szolgálják, hogy a bennük elhelyezett szöveget

szabadon mozgathassuk, forgathassuk, keretezhessük. Bár a szövegdobozon kívülre

gépelt szöveg kezdete és vége is megadható a behúzások segítségével, de mégsem

mozgathatom úgy, mint egy önálló objektumot. Márpedig előfordulhat, hogy a

szövegrészeket elforgatva, esetleg egymást kitakarva kell elhelyeznem.

4.1 Szövegdobozok ábrákban

A szövegdobozokat gyakran használunk arra, hogy képeket, ábrákat feliratozzunk a

segítségükkel. Ilyenkor van, hogy a szövegdoboz csak egy-egy betűt tartalmaz (például

sokszög csúcsainak betűzése), de van, hogy hosszabb szöveget helyezünk el benne. És

- 29 -

van olyan is, amikor a szövegdobozt azért helyezzük el ábrán, hogy az alakzat, mint

díszes keret jelenjen meg a szöveg körül. Nézzünk most ez utóbbira egy versenypéldát!


A forrásban locsolóversek gyűjteményét találjuk, melyeket a minta szerint úgy kell

megformáznunk, mintha egy-egy kis papírtekercsre lennének felírva. Mivel a versikék

el vannak forgatva a vízszintes tengelyhez képest, így biztosan csak szövegdoboz

segítségével tudjuk megoldani a problémát. (Vízszintes szöveg esetén elképzelhető,

hogy behúzásokkal és megfelelő térközökkel, vagy táblázattal is megoldható a tagolás.)

Rajzoljunk hát egy szövegdobozt (Beszúrás / Szöveg / Szövegdoboz/

Szövegdoboz rajzolása)! Illesszük bele az első versikét! Láthatjuk, hogy a szövegdoboz

szegélye nem felel meg a mintának. A fekete keretet megváltoztathatjuk, de

szövegdoboznak akkor is csak téglalap alakú keretet tudunk állítani. A mintán lévő

hatás eléréséhez tehát mindenképpen alkalmaznunk kell a papírtekercset ábrázoló

alakzatot. Rajzoljunk tehát egy ilyen objektumot (Beszúrás/Alakzatok/

Csillagok és szalagok), válasszuk ki számára a megfelelő szegélyt és kitöltést, majd

helyezzük el rajta a verset tartalmazó, színtelen szegélyezésű szövegdobozt úgy, hogy a

szöveg legyen felül14!

A megfelelő méretezések után az egyszerűbb mozgathatóság és másolhatóság

érdekében csoportosítsuk a két objektumot! Azaz jelöljük ki a szövegdobozt, majd a

Ctrl billentyű lenyomása mellett jelöljük ki a tekercset is! Ezek után jobb gombbal

kattintva válasszuk a Csoportok/Csoportosítás menüpontot! (Ha meggondoltuk

magunkat, és újra teljesen különálló objektumként szeretnénk kezelni a csoportosított

elemeket, akkor a Csoportbontás menüpont segítségével különválaszthatjuk azokat.)

14

Objektumok sorrendjének megadását lásd a 5.1 Képek sorrendje fejezetben!

- 30 -

Ezek után másoljuk le még 6 példányba az objektum csoportunkat, cseréljük ki rajtuk

a szöveget a megfelelő locsoló versek szövegeire, majd helyezzük el azokat a mintának

megfelelő módon. (Locsoló_1.docx)

Tipp: Az alakzatra írást ennél gyorsabb és elegánsabb módon is meg tudjuk tenni:

• Szúrjuk be a megfelelő alakzatot!

• Kattintsunk rajta jobb gombbal, majd válasszuk a Szöveg hozzáadása

menüpontot! Így egy olyan szövegdoboz jön létre, amely már eleve rögzítve

van az alakzathoz, így csak együtt mozgathatóak, és méretezhetőek.

Bár ez a második megoldás gyorsabb, bizonyos helyzetekben ennek segítségével

nem tudjuk elérni a kívánt hatást (pl.: az alakzatnak csak egy bizonyos részére

szeretnénk írni.), így maradnunk kell az első, lassabb, de több lehetőséget kínáló

megoldásnál.

A versek formázása után illesszük be a megfelelő képeket, és helyezzük el azokat a

mintának megfelelően15, majd állítsunk a dokumentumnak színátmenetes héttér

kitöltést! (Locsoló_Kész.docx)

15

A feladat kifejtését lásd az 5.1 Képek sorrendje fejezetben!

18. ábra: Objektumok csoportosítása

- 31 -

4.2 Szövegdobozok keretezése

Mint már említettem a szövegdobozt nem csak ábrák feliratozásához, hanem a

szöveg tagolásához, egységbe foglalásához is használjuk. S a tagoltságot sokszor nem

csak az elhelyezéssel, hanem valamilyen feltűnő kerettel is hangsúlyozzuk. Nézzünk

erre is példát!


A mintán láthatjuk, hogy most a feladatunk József Attila A Dunánál című versének

megformázása, és az eredeti kéziratot ábrázoló kép beszúrása.

A vers címének konkrét betűtípusát nem köti ki a feladat, annyit azonban leszögez,

hogy a mintának megfelelő jelleggel rendelkezzen. Így hát mindenképpen valami díszes

stílusút kell választanunk (a mintában Old English Text MT betűtípus szerepel).

Maga a vers három nagyobb egységre van tagolva. Mindhárom egy-egy különálló

keretben helyezkedik el, s az egyik takarja a másik kettőt. Ezt a látványt szövegdobozok

segítségével elérhetjük, hiszen az effajta objektumok éppen azt a célt szolgálják, hogy a

bennük lévő szöveget szabadon „vonszoljuk” és elkülönítsük a többi szövegrésztől.

Láthatjuk, hogy a szövegrészletek körül két színű keret van (narancssárga, barna). A

szövegdoboznak azonban csak egyszínű keretet lehet beállítani, így a kívánt hatás

elérése érdekében kicsit trükköznünk kell: nem csupán a szövegdobozt kell szegélyezni,

hanem a benne lévő szöveget is. Vegyük hát sorba a szerkesztési lépéseket:

• A szövegdoboznak állítsunk narancssárga keretet és pasztell sárga kitöltést!

• Illesszük bele az első versrészletet, majd formázzuk meg azt a mintának

megfelelően (igazítás, sorköz, térköz, dőlt stílus)!

• Jelöljük ki a teljes versrészletet, majd állítsunk annak sötét barna szegélyt!

• A beállítás után látszik, hogy a szegély felülről túl közel van a sorszámhoz.

Ezen úgy tudunk segíteni, hogy a bekezdésszintű keretezésnél a szöveg és a

szegély távolságát nagyobbra állítjuk.

- 32 -

• Még mindig nem vagyunk teljesen készen a keretezéssel, hiszen a

szövegdoboz és a bekezdés szegélye még mindig túl messze van egymástól.

Ezen a szövegdoboz margójának beállításával tudunk segíteni. Kattintsunk

hát a szövegdobozon jobb gombbal, majd az Alakzat fozmázása/Szövegdoboz/

Belső margó menüpontban állítsuk át a felső margót 0 cm-re!

Most már elkészült a kívánt keretezés. Másoljuk hát le a megformázott szövegdobozt

két példányba, cseréljük azok tartalmát a megfelelő versrészletekre, majd formázzuk a

szövegeket az elkészített stílusokkal! Ezek után helyezzük el a szövegdobozokat a

mintának megfelelően! (A Dunánál_1.docx)

Ezt követően szúrjuk be a kéziratot ábrázoló képet, és tegyük annak hátterét

átlátszóvá16! (A Dunánál_Kész.docx)

16

A probléma megoldásának részletezését lásd az 5.2 Átlátszó képek című fejezetben!

19. ábra: Bekezdés körüli szegély beállítása

20. ábra: Dupla szegély szerkesztésének lépései

- 33 -

4.3 Szövegdobozok csatolása (fiktív versenypéldával)

A Word lehetőséget ad arra, hogy a szövegdobozokat összecsatlakoztassuk. Ez azt a

célt szolgálja, hogy ha az egyikben elkezdünk gépelni, de elfogy benne a „hely”, akkor

automatikusan a hozzá csatolt szövegdobozban folytatja a szövegbevitelt. Ilyen funkciót

használhatunk például újságok szerkesztésénél, mikor egy cikket több részre osztva

helyezünk el az oldalakon.

Bár olyan feladattal nem találkoztam az eddigi versenyek során, ahol ezt az eszközt

kellett volna használni, de el tudom képzelni, hogy a jövőben a feladatok nehezítése,

színesítése érdekében előrukkolnak olyan problémával, melyet csak ezen funkció

használatával lehet megoldani. Nézzünk is egy fiktív versenypéldát!

9. példa: Szövegdobozok kapcsolása

A feladatunk egy újság két oldalának megszerkesztése.

• Először állítsuk be az oldalaknak a kívánt A5-ös méretet!

(Lap elrendezés/Méret/További papírméretek ablakban állítsuk be a 14,8 cm-

es szélességet és a 21 cm-es magasságot!)

• A cím begépelése, a szöveg beillesztése és azok formázása után készítsük el a

lapok élőfejét és élőlábát, de ügyeljünk arra, hogy a páros és páratlan

oldalaknál eltérő az igazítás!

• Adjunk az oldalaknak pasztell sárga háttérszínt!

• Állítsunk a szövegre automatikus elválasztást! (Méhek tánca_1.docx)

• Most jöhet a narancssárga hátterű szövegterület létrehozása. Ehhez szúrjunk

be mindkét oldalra egy-egy szövegdobozt. Állítsuk be, hogy ne legyen

körvonaluk, kitöltési színnek pedig adjunk narancssárgát!

• Ahhoz, hogy a szövegdobozok ne takarják ki a cikket, állítsuk át a

körbefuttatásukat például szorosra! (Formátum / Elrendezés /

Szöveg körbefuttatása)

• A feladat azt kéri, hogy az első szövegdobozba gépelt szöveg a másikban

folytatódjon, ha az elsőbe már nem fér el. Ehhez az kell, hogy

összekapcsoljuk a szövegdobozokat: az első oldal szövegdobozán állva

válasszuk a Formátum/Szöveg/Csatolás menüpontot. Ekkor az egér ikonja

- 34 -

átvált egy kis mérőpohárra emlékeztető ábrára, mellyel, ha egy üres

szövegdobozon kattintunk, akkor azt az előző szövegdobozhoz csatoljuk,

azaz az elsőből automatikusan átfolyik a szöveg a másodikba, ha az elsőben

„elfogyott” a hely. Kattintsunk tehát a másik oldalon lévő narancssárga

szövegdobozunkra, és próbáljuk ki a hatást!

Megjegyzés: Az előző lépések megismétlésével szövegdobozok egész

láncolatát hozhatjuk létre. Ekkor jobb gombbal kattintva ugrálni tudunk a

csatolt dobozok között. Ha pedig meggondoltuk magunkat és szeretnénk

feloldani ezt a fajta kapcsolatot, akkor válasszuk az Előrecsatolás feloldása

menüpontot!

• Most, hogy összekapcsoltuk a szövegdobozokat, szúrjuk be a baloldaliba Karl

von Frischről szóló cikket!

• Ezek után a már feltöltött szövegdobozokat méretezzük át és helyezzük el a

mintának megfelelően, majd állítsunk nekik árnyékot a Formátum/

Alakzat stílusok/Effektusok/Árnyék menüpontban!

• Illesszük be a méhek tájékozódását ábrázoló képet, és állítsunk neki árnyékot!

• Utolsó lépésként szúrjunk be a szöveg végére egy lábjegyzetet a kívánt

tartalommal, és állítsuk az elválasztó vonalat piros színűre! (Méhek

tánca_Kész.docx) Mivel az utóbbi beállítás a versenyen sokaknak gondot

szokott okozni, ezért ennek lépéseit most részletezem is:

o A lábjegyzet beszúrása után az elválasztó vonal formázásához át kell

állnunk Piszkozat nézetbe (Nézet / Dokumentumnézetek / Piszkozat)!

21. ábra: Műveletek csatolt szövegdobozok esetén

- 35 -

o Itt a lábjegyzetet jelző kis indexre duplán kattintva megjelenik egy

ablak, ahol a legördülő menüben a Lábjegyzet elválasztó vonal elemet

kell választanunk.

o Az ablakban lévő választó vonalra kattintva, most már szabadon

formázhatjuk, törölhetjük, vagy kicserélhetjük más típusú elválasztó

vonalra is, így akár képre is!

Megjegyzés: A végjegyzet elválasztókat is hasonlóan tudjuk

módosítani.

5. Képek

A versenyeken elkészítendő dokumentumok nagyon sok esetben tartalmaznak

képeket. A feladatunk sokszor nem csupán a kép beszúrása, hanem valamiféle

formázása, „trükkökkel” való módosítása. Nézzünk néhány ilyen képformázással

kapcsolatos feladatot!

5.1 Képek sorrendje

Előfordulhat, hogy a dokumentumban képek egy csoportját kell létre hoznunk. Ha a

képek nem egymás mellett, hanem egymással takarásban helyezkednek el, akkor a

tökéletes kivitelezéshez gondoskodnunk kell a képek megfelelő sorrendjéről.

Nemes 2009-2010 1. forduló, 4. feladat (Locsoló_1.docx állomástól)

A locsoló versek beillesztése és formázása után (Locsoló_1.docx) szúrjuk be a

középső papírtekercs köré a négy képeslapot, majd állítsuk méretüket a mintának

megfelelően!

22. ábra: Lábjegyzet elválasztó vonal szerkesztése

- 36 -

Ezután a versek alatt található négy nagyobb képet is illesszük be! El kell érnünk,

hogy a képek a mintának megfelelőn kitakarják egymást!

A Formátum fül Elrendezés csoportjában az objektum előbbre, vagy legelőre illetve

hátrébb vagy leghátulra küldésével tudjuk módosítani a képek „rétegének” sorrendjét.

A mintán látható hatás azonban nem valósítható meg ilyen könnyen, itt ugyanis a

képek körbe takarják egymást. A Wordben nem oldható meg, hogy a kép egyik sarka

leghátul, a másik sarka pedig legelöl helyezkedjen el az objektumok sorrendjében.

Ehhez a hatáshoz tehát kicsit trükköznünk kell:

• Állítsuk be a képek egy jó sorrendjét!

• A legalsó képet szúrjuk be még egyszer!

• A Formátum/Körülvágás eszköz segítségével vágjuk ki a képnek azon részét,

amelyet szeretnénk láttatni, de még takarásban van!

• Helyezzük ezt a képdarabot a legfelső kép fölé, úgy hogy megszűnjön a

kitakarás!

Most már valóban sikerült elérnünk a „ciklikus takarást”, és ezzel el is készültünk a

teljes feladattal. (Locsoló_Kész.docx).

23. ábra: Kép egy részének kivágása

- 37 -

5.2 Átlátszó képek

Az évek során nem egyszer találkozhattunk olyan szövegszerkesztéssel vagy

bemutató-készítéssel kapcsolatos versenyfeladattal, amelyben a beszúrandó kép egy

részét átlátszóvá kellett tenni. Ez egy igen könnyen megoldható probléma, hatása mégis

nagyon látványos. Nézzünk is egy konkrét példát! (OKTV 2011-2012 1. forduló, 3.

feladat)

A legtöbb feladatnál a képek beillesztése előtt érdemes a szövegeket

beszúrni/begépelni és megformázni, hiszen a képek elhelyezésében, méretében a szöveg

lehet a támpont. Kezdjük hát mi is így! (A Dunánál_1.docx17)

Ezek után illesszük be a kézzel írt versrészletet ábrázoló képet! Észrevehetjük, hogy

a kép alján szereplő írás a mintadokumentumban nem látszik, ezért tüntessük is el a kép

ezen részét. Ehhez használhatjuk most is a Formátum fülön található Körülvágás

eszközt. Így könnyen megszabadulhatunk a kép nem kívánt részétől.

A kép megfelelő méretének és helyének beállítása után már csak egy feladatunk van,

a kép hátterének átlátszóvá tétele. A Formátum/Kiigazítás/Szín/Áttetsző szín

menüpontban a kép egy adott pontjára kattintva megadhatjuk, hogy milyen színű

képrészletek legyenek átlátszóak. Mi most kattintsunk a kép fehér hátterére, hiszen azt

szeretnénk, ha ez a szín lenne átlátszó. Ezzel a „trükkel” elértük a feladat által kitűzött

hatást. (A Dunánál_Kész.docx)

6. Körlevél

Körlevélkészítés lehet megoldás a problémánkra, ha több olyan szöveges

dokumentumot szeretnénk létrehozni, melyek tartalma szinte teljesen azonos, de azért

egyedi információkat is tartalmaznak. Ilyen lehet például egy meghívó, ahol a címzett

adatai változnak, vagy egy vándorcirkusz előadásairól szóló szórólap, melyet minden

városban más helyszínnel és időpontokkal kell kiadni.

A Word program lehetőséget ad az ilyen típusú dokumentumok megszerkesztésére és

legenerálására. Az ehhez szükséges eszközöket a Levelezés fülön találhatjuk meg.

17

Az állomásban elvégezett teendőkről bővebben olvashatunk a 4.2 Szövegdobozok keretezése

alfejezetben!

- 38 -

Első lépésként meg kell formáznunk azt a keretdokumentumot, amely minden

példányban egységes lesz. Ide írhatjuk az általános szöveget és szúrhatjuk be a fix

objektumokat. Később ehhez a fájlhoz fogjuk csatolni az egyedi adatokat tartalmazó

listát (így jön létre az úgynevezett törzsdokumentum), amelyből ezeket a tartalmakat be

is szúrjuk a dokumentum megfelelő pontjaira. Az ily módon összefésült „leveleket”

elmenthetjük (ez lesz az úgynevezett körlevél), vagy ki is nyomtathatjuk.18 19

A versenyeken nem túl gyakran ugyan, de előfordul, hogy körlevelet kell

készítenünk. Nézzünk is egy példát ezek közül!


A feladat szerint egy körlevelet kell készítenünk, amely hazai és osztrák

szélerőműveket mutat be. A körlevélhez nekünk kell elkészítenünk az adatforrást, a

törzsdokumentumot, illetve az összefésült leveleket is.

A feladat szövegéből, illetve a mintából is kiderül, hogy a levelekben egyedi

adatként a város, a megye illetve az adott erőművet ábrázoló kép jelenik meg. Ezért az

adatforrásban ezeket a mezőket kell kitöltenünk.

A körlevélhez adatforrásként szolgálhat egy táblázatkezelő, adatbázis-kezelő, vagy

szövegszerkesztő programmal elkészített fájl, mely a beszúrandó adatokat rendszerező

táblázatot tartalmazza.

A feladat most azt kéri, hogy az adatforrást Adatok.doc néven mentsük, melyből

kiderül, hogy egy Word fájlra lesz szükségünk. Bővítsük hát ki a Forrás mappában

található Adatok.doc fájl táblázatát a megye.doc fájl tartalmával illetve a

szélerőműveket ábrázoló képekkel20. Így egy három mezőből (oszlopból) és hét

rekordból (adatokat tartalmazó sorból) álló táblázatot kapunk. (Adatok_Kész.docx)

Ezek után elkészíthetjük a körlevél keretét adó dokumentumot a minta alapján.

Másoljuk hát be a szélenergia.txt fájl szövegét egy üres dokumentumba! Állítsuk be a

18

Aki még sosem készített körlevelet, annak ajánlom a következő videót:

http://www.youtube.com/watch?v=yI7QLQGc1q4&feature=related [Utolsó megtekintés: 2012.10.29.]

19 A körlevélkészítés lehetőségeinek részletes bemutatásáról olvashatunk a következő cikkben:

http://office.microsoft.com/hu-hu/word-help/a-korlevel-hasznalata-levelek-es-mas-dokumentumok-

letrehozasara-es-nyomtatasara-HA010081976.aspx?CTT=1 [Utolsó megtekintés: 2012.10.29.] 20

A feladat kitűzése szerint az adatforrást úgy kell elkészítenünk, hogy azt később más is tudja bővíteni.

Ez arra utal, hogy a képeket ne egyesével szúrjuk be a levelekbe, hanem azokat is az adatforrásból

emeljük be!

- 39 -

megfelelő betűméreteket, betűszíneket és igazításokat, valamint az automatikus

elválasztást! (Körlevél_1.docx)

Hozzunk létre egy egysoros kétoszlopos táblázatot, állítsunk neki csíkozott külső

szegélyt, majd másoljuk bele a megfelelő szövegrészeket!

A faladat szövege szerint a táblázat halványsárga hátterű, kivéve a szövegeket

tartalmazó részeket. Tehát az biztos, hogy cellákat halványsárga színnel kell kitölteni,

de hogyan oldhatjuk meg, hogy a szöveg körül fehér legyen a háttér? Az egyik

lehetőség, hogy mindkét cellát több cellára osztjuk fel, és amiben nincs szöveg, azt

kitöltjük sárga színnel, amiben van szöveg, azt pedig hagyjuk fehéren. Ennél azonban

gyorsabb és jelen esetben ugyanolyan hatást elérő megoldás az, ha a két cellát kitöltjük

sárga színnel, a bennük lévő bekezdéseseknek pedig fehér színű hátteret adunk. Ezek

után állítsuk a cellamargókat a mintához hasonló méretűre! (Körlevél_2.docx)

Most pedig következhet a dokumentum alján lévő kétoszlopos felsorolás

megszerkesztése!

• Láthatjuk, hogy az országok és a termelt energiamennyiség között a tér

pontozott vonallal van kitöltve. Nem nehéz kitalálni, hogy itt tabulátorokra

lesz szükség. Mivel a forrásból

beillesztett szöveg is tartalmazza

a „tabulátor karaktereket” így

nekünk csak annyi a dolgunk,

hogy megadjuk a tabulátorok

pontos helyét és kitöltését. Ezt

megtehetjük úgy, hogy a

dokumentum felett lévő vonalzón

elhelyezzük a decimális

tabulátort, majd azon duplán

kattintva beállítjuk a pontozott

kitöltését.

Megjegyzés: Decimális tabulátort

akkor használunk, ha az értékek helyét a tizedesvesszőhöz szeretnénk

igazítani. Most látszólag jobbra igazított tabulátor is megfelelne, de az utolsó

24. ábra: Tabulátor kitöltés megadása

- 40 -

sorban lévő tizedesvessző elárulja, hogy valójában decimális tabulátorral kell

dolgoznunk.

• Most pedig tegyük felsorolássá az energiatermelési adatokat: válasszuk az Új

listajel megadásakor a Kép menüpontot, majd importáljuk be a szélerőművet

ábrázoló kis képet!

Figyelem! Előfordulhat, hogy a felsorolásjel (vagy más feladatokban a

listajel) mérete nem megfelelő. Ekkor jelöljük ki csak azt a szimbólumot,

képet, és állítsuk át a betűméretet úgy, hogy a célunknak megfelelő méretűre

változzék az ikon. Ezzel elérhetjük, hogy csak a felsorolásjel mérete

változzon, a szövegé ne.

• Ezek után rendezzük a felsorolt elemeket két hasábba. A megfelelő helyre

szúrjunk hasábtörést, ezzel szabályozva, hogy mely szövegrésznél kezdődjön

az új hasáb (Körlevél_3.docx).

Tipp: A mintának megfelelő rendezést egy keret nélküli, két cellából álló

táblázattal is el lehet érni, de ne feledkezzünk el arról, hogy táblázatba

tabulátor karaktert csak a Ctrl billentyű lenyomása mellett lehet begépelni!

Most, hogy kész vagyunk a keretdokumentum megformázásával, elkezdhetünk

belőle körlevelet készíteni. Válasszuk a Levelezés / Körlevélkészítés indítása /

Körlevélkészítés indítása / Lépésenkénti körlevélvarázsló menüpontot, és hajtsuk végre

az alábbi beállításokat:

1. Dokumentumtípus kiválasztása:

Mivel az elkészítendő dokumentumunk a felsoroltak közül legjobban egy

levélre hasonlít, így a rádiógomb segítségével válasszuk ezt az opciót, majd

kattintsunk a tovább gombra!

2. Az alapul szolgáló dokumentum megadása:

Itt kiválaszthatjuk, hogy melyik az a dokumentum, amelyikből a

törzsdokumentumot létrehozzuk, azaz amely alapján a körlevelet készíteni

szeretnénk. Láthatjuk, hogy nem kell az aktuálisan megnyitott szöveggel

dolgoznunk, választhatunk egy már korábban elkészített, vagy sablonba

foglalt dokumentumot is. Mi most az éppen elkészített, tehát az aktuális

dokumentumot szeretnénk felhasználni, így válasszuk ezt az opciót!

- 41 -

3. Címzettek kiválasztása

A címzetteket (jobban mondva a beszúrandó egyedi adatokat) választhatjuk

meglévő listából, névjegyalbumból, vagy készíthetünk ott helyben egy új

adatgyűjteményt.

Megjegyzés: Utóbbi esetben kiegészíthetjük, törölhetjük, átnevezhetjük az

alapból felkínált oszlopnév listát, majd feltölthetjük a sorokat a szükséges

adatokkal. Az elkészített listát ezek után el kell mentenünk egy mdb típusú

adatbázis fájlba, melynek lehetőségét a program automatikusan fel is kínálja.

Nekünk azonban most nem kell törődnünk az új lista létrehozásával, hiszen

az adatforrást már előre elkészítettük. Adjuk hát meg az Adatok(_Kész).docx

elérési útvonalát! Ekkor előbukkan a Körlevél címzettjei ablak, melyben

megjelennek az általunk korábban létrehozott táblázat adatai. (25. ábra)

Megjegyzés: Itt kiválaszthatjuk, hogy mely sorok adatait szeretnénk

ténylegesen felhasználni a körlevélkészítés során. Ha van esetleg olyan

„címzett”, akit ki szeretnénk hagyni, akkor a sorában lévő jelölőnégyzetből

25. ábra: Körlevélkészítés - címzettek listája

- 42 -

vegyük ki a pipát! A felhasznált táblázat egyes oszloptulajdonságainak

megadásával pedig szűrést vagy rendezést is végezhetünk az

„adatbázisunkon”. Ezek eredményeképpen kiszűrt, rendezett rekordok adatai

fognak csak megjelenni az elkészített körlevelekben.

4. Levél megírása:

Ez az az állomás, ahol megadjuk a beszúrandó egyedi tartalmak helyét, mint

egy keretet (ún. adatmezőt), hogy később a program ezekbe a „keretekbe”

illeszthesse be az egyes rekordokból a megfelelő adatokat.

Az előre elkészített adatmezők beszúrásához válasszuk a További elemek

menüpontot vagy a Levelezés/Írás és mezők beszúrása/Adatmező beszúrása

menüpontot! Ekkor megjelennek az adatforrásként megadott táblázatunk

oszlopnevei, melyeket beszúrva a dokumentum egyes pontjaira, a program

tudni fogja, hogy a levelek „megírásakor” az adott helyre, az adott oszlop

adatait kell beilleszteni.

Illesszük hát be a Település, Megye, Kép adatmezőket a dokumentum

megfelelő pontjaira, a minta alapján. A beszúrt mezőket könnyen

felismerhetjük, hiszen << >> jelek között szerepel a nevük. Ezeknek a

mezőknek a formázásával elérhetjük, hogy a később ide kerülő egyedi adatok

is az adott beállításokkal rendelkezzenek. Éppen ezért a mintának

megfelelően állítsunk nagyobb térközt a <<Kép>> mező előtt!

26. ábra: Körlevélkészítés- adatmezők beszúrása

- 43 -

A feladat azt kéri tőlünk, hogy a megyék neve után szerepeljen a megye szó,

ha ki volt töltve az adatforrásban az adott szélerőmű sorában a Megye oszlop.

Ha nem volt kitöltve, azaz nem fog a <<Megye>> mezőbe adat kerülni,

akkor a megye szó helyett az Ausztria szó jelenjen meg.

Láthatjuk, hogy itt egy olyan automatikusan kitöltendő szövegterületről,

mezőről van szó, amelynek leendő tartalma valamilyen feltételtől függ.

Szerencsére ezt a problémát a Word segítségével könnyen meg tudjuk oldani.

Válasszuk a Levelezés / Írás és mezők beszúrása / Szabályok /

Ha… akkor… különben… menüpontot! Ebben az ablakban beállíthatunk egy

oszlopra vonatkozó feltételt, melynek teljesülése illetve nem teljesülése

esetén az általunk előre rögzített szövegek kerülnek a mezőbe. Most azt a

feltételt kell vizsgálnunk, hogy a Megye oszlop ki van-e töltve. Ezt a kérdést

megfogalmazhatjuk úgy is, hogy tartalma egyenlő-e a semmivel. Ez azért

egyszerűbb, mert nem tudjuk felsorolni az összes kitöltési lehetőséget, és azt

vizsgálni, hogy ezek közül valamelyikkel egyenlő-e a Megye oszlop tartalma.

Így tehát célszerű az alábbi módon megadni a feltételes mező paramétereit:

Ezek után még egy dolgunk van a mezőket illetően. Minden egyes példány

élőfej részében szerepelnie kell az adatrekord sorszámának. Azaz annak,

hogy ő az adatforrás hányadik rekordjához tartozó körlevél példány. Ezt úgy

kell megoldanunk, hogy az egyes sorok sorszáma ne szerepeljen az

adatforrásban.

27. ábra: Körlevélkészítés – feltételes mező beszúrása

- 44 -

Erre a problémára ugyanott találjuk a megoldást, mint az előbb: Levelezés/

Írás és mezők beszúrása/Szabályok, de ezúttal most a Rekord# menüpontot

kell választanunk. Ez éppen az aktuális adatrekord sorszámát fogja felvenni.

Most, hogy a feladat minden kérését teljesítettük és beszúrtuk a szükséges

adatmezőket elkészültünk a törzsdokumentummal (Körlevél_kész.docx),

tovább lephetünk a levelek megtekintéséhez.

5. A levelek megtekintése

Itt végig tudjuk nézni a körlevél egyes rekordokhoz rendelt példányait. Az

egyes mezők ekkor már ki vannak töltve a megfelelő rekord adataival. Ez a

lépés azért fontos, mert láthatjuk, hogy pontosan hogyan fognak kinézni az

elkészült dokumentumaink. Ha ebben az állapotban lementjük a

dokumentumot, akkor megnyitáskor az adatmezők az első rekord adatait

fogják tartalmazni. (Szélenergia_1.docx)

6. Az egyesítés befejezése

Ebben az utolsó pontban két lehetőségünk van: vagy rögtön kinyomtatjuk az

elkészült leveleket, vagy az Egyes levelek szerkesztése menüpont segítségével

az „összefésült”, egyesített leveleket egy új dokumentumban kapjuk meg.

Válasszuk most az utóbbit és a megadott néven mentsük el a leveleket

tartalmazó dokumentumot. Ebben a fájlban az egyes leveleket akár utólag

egyesével is módosíthatjuk, de mivel erre most nincs szükségünk, így el is

készültünk a teljes feladattal. (Szélenergia_Kész.docx)

- 45 -

7. Útmutató a szövegszerkesztési feladatok megoldásához

7.1 Megoldási állomások rendszerezése

OKTV 2003-2004 1. forduló, 2. feladat

Állomás Tevékenység Témakörök

KRESZ_1.docx

Az A-E alfeladatok megoldása: margó, oldalszegély beállítása, szövegformázás stílussal, élőfej, élőláb szerkesztése, keretezése.

oldalbeállítások, stílusok, élőfej és élőláb, szegélyek, mezők

KRESZ_2.docx F-K alfeladatok megoldása: stílusok definiálása a feladatban megadott paraméterek alapján.

stílusok, elválasztás, felsorolás és számozás,

KRESZ_Kész.docx Képek, táblázatok, választóvonal beszúrása.

képek, választóvonal, táblázatok



történet_1.docx Szövegformázás stílusokkal. stílusok, elválasztás

történet_2.docx Táblázatok beszúrása és feltöltése képekkel, képcímekkel. Élőfej és élőláb megformázása.

táblázatok, képek, szegélyek, élőfej és élőláb

történet_Kész.docx

Generált tartalomjegyzék és ábrajegyzék beszúrása, tartalmának formázása, szegélyezése és kitöltése, képes elválasztó vonal használata.

stílusok, mezők, tartalomjegyzék, ábrajegyzék, szegélyek, mintázatok, táblázatok, választóvonal

- 46 -

Nemes 2007-2008 1. forduló, 5. feladat


Várnaptár_1.docx Az oldal fekvő tájolása. A keret táblázat megadása, cellaegyesítés.

oldalbeállítások, táblázatok

Várnaptár_2.docx A táblázat bal oszlopának elkészítése: felirat, kép beszúrása, havi naptár elkészítése tabulátorok segítségével

képek, tabulátor, szegélyek

Várnaptár_Kész.docx A táblázat jobb oszlopának elkészítése: képek beszúrása, függőleges szöveg elhelyezés

kép, táblázat, szegélyek



Díjak_1.docx A szöveg felkészítése a táblázattá alakításra. (Csere _ karakterre, dr., Dr. cseréje)

keresés és csere

Díjak_2.doxc A szöveg táblázatba rendezése. táblázatok

Díjak_3.docx A díjak nevének és leírásának formázása stílusokkal.

stílusok

Díjak_Kész.docx Táblázat formázása: cellamargó, szegélyezés, igazítás, kitöltés

táblázatok, szegélyek, mintázatok



kastély17_1.xlsx A kastélytáblázat.doc-ban szereplő teljes táblázat átmásolása egy üres munkafüzetbe.

táblázatok

kastély17_2.xlsx A szűrés elvégezése. táblázatkezelő

kastély17_3.docx A megszűrt táblázat beszúrása egy üres Word-dokumentumba.

táblázatok

- 47 -


kastély17_Kész.docx

Oldalformázás (tájolás, margó)

Karakterformázás (betűtípus, betűszín, torzítás)

Táblázatformázás (háttér, szegély, cellamargó, cellatávolság, oszlopszélesség, igazítás)

oldalbeállítások,

táblázatok, szegélyek



Szokások_1.docx A nyers szöveg formázása (betűtípus, betűméretek, címek formázása stílusokkal, automatikus elválasztás).

stílusok, elválasztás

Szokások_2.docx Hasábokra tördelés. hasábok

Szokások_3.docx Képek beszúrása és formázása (elrendezés, szegélyezés) Hasábtörések beszúrása

képek, hasábok, szegélyek

Szokások_Kész.docx Oldalszegély magadása. Bekezdések eltérő szegélyezése az erre létrehozott stílusok segítségével.

oldalbeállítások,

stílusok, szegélyek



Locsoló_1.docx A versek felírása a papírtekercsekre. szövegdoboz, alakzatok

Locsoló_Kész.docx

A szükséges képek beszúrása és méretezése. A ciklikus takarás hatásának előállítása (képek sorrendje, körülvágás). Az oldal színátmenetes hátterének megadása.

képek, oldalbeállítások

- 48 -



A Dunánál_1.docx A cím formázása. Versszakok szövegdobozokba rendezése, és azok megformázása.

szövegdobozok, szegélyek, mintázat

A Dunánál_Kész.docx A kép beillesztése, és hátterének átlátszóra állítása.

képek

Szövegdobozok kapcsolása (fiktív versenypélda)


Méhek tánca_1.docx A cikk szövegének bevitele és formázása. Élőfej, élőláb szerkesztése. Oldalszín megadása. Automatikus elválasztás.

elválasztás, élőfej és élőláb, oldalbeállítások

Méhek tánca_Kész.docx

Szövegdobozok beszúrása, formázása, csatolása, feltöltése.

Kép beszúrása, árnyékolása.

Lábjegyzet elválasztó vonal módosítása.

szövegdoboz, képek, lábjegyzet



Adatok_Kész.docx A körlevélhez szükséges adatforrás elkészítése.

táblázatok

Körlevél_1.docx

A törzsdokumentumhoz szükséges keretdokumentum megformálásának első lépései: karakter formázások, bekezdés formázások, elválasztás.

elválasztás

Körlevél_2.docx

Táblázat beszúrása, a táblázat szegélyének és kitöltésének megadása, cellamargók állítása. Bekezdések formázása: térköz, kitöltés, igazítás.

táblázatok, szegélyek, mintázatok

- 49 -


Körlevél_3.docx

Tabulátor elhelyezése (decimális tabulátor), kitöltésének beállítása. Felsorolásjel megadása, majd a méretének beállítása. A szöveg hasábba rendezése, hasábtörés beillesztése.

tabulátorok, felsorolás, hasábok

Körlevél_Kész.docx

A körlevélvarázsló használatával a törzsdokumentum elkészítése: a címlista társítása, adatmezők beszúrása, feltételes mező és adatrekord sorszámot tartalmazó mező beillesztése.

körlevél, mezők

Szélenergia_1.doxc

A törzsdokumentum és az adatok körlevéllé való egyesítése előtti utolsó állapot. (A körlevélkészítő varázsló A levelek megtekintése állomásánál elmentett dokumentum

körlevél

Szélenergia_Kész.docx Az elkészült körlevél: a törzsdokumentum és az adatok egyesítésével keletkező kész levelek.

körlevél

7.2 Témakörök előfordulása

Kategóriák Fejezet Feladat Állomás

Ábrajegyzék 1.3 OKTV 2007-2008 3. forduló, 2. feladat történet_Kész.docx

Alakzatok 4.1 Nemes 2009-2010 1. forduló, 4. feladat Locsoló_1.docx

Élőfej és élőláb 1.2 OKTV 2003-2004 1. forduló, 2. feladat KRESZ_1.docx

1.3 OKTV 2007-2008 3. forduló, 2. feladat történet_2.docx

4.3 Szövegdobozok kapcsolása (fiktív versenypélda) Méhek tánca_1.docx

Elválasztás 1.2 OKTV 2003-2004 1. forduló, 2. feladat KRESZ_2.docx


3. Nemes 2009-2010 1. forduló, 3. feladat Szokások_1.docx


6 OKTV 2006-2007 3. forduló, 3. feladat Körlevél_1.docx

Elválasztó vonal 1.2 OKTV 2003-2004 1. forduló, 2. feladat KRESZ_Kész.docx

1.3 OKTV 2007-2008 3. forduló, 2. feladat történet_Kész.docx

Felsorolás és számozás 1.2 OKTV 2003-2004 1. forduló, 2. feladat KRESZ_2.docx


Hasábok 3. Nemes 2009-2010 1. forduló, 3. feladat Szokások_2.docx

3. Nemes 2009-2010 1. forduló, 3. feladat Szokások_3.docx


Képek 1.2 OKTV 2003-2004 1. forduló, 2. feladat KRESZ_Kész.docx


2.1 Nemes 2007-2008 1. forduló, 5. feladat Várnaptár_2.docx

2.1 Nemes 2007-2008 1. forduló, 5. feladat Várnaptár_Kész.docx


3 Nemes 2009-2010 1. forduló, 3. feladat Szokások_3.docx

5.2 OKTV 2011-2012 1. forduló, 3. feladat A Dunánál_Kész.docx

5.1 Nemes 2009-2010 1. forduló, 4. feladat Locsoló_Kész.docx

4.3 Szövegdobozok kapcsolása (fiktív versenypélda) Méhek tánca_Kész.docx

Keresés és csere 2.3 Nemes 2008-2009 3. forduló, 2. feladat Díjak_1.docx Körlevél 6 OKTV 2006-2007 3. forduló, 3. feladat Körlevél_Kész.docx

6 OKTV 2006-2007 3. forduló, 3. feladat Szélenergia_1.doxc

6 OKTV 2006-2007 3. forduló, 3. feladat Szélenergia_Kész.docx

Lábjegyzet Szövegdobozok kapcsolása (fiktív versenypélda) Méhek tánca_Kész.docx

Mezők 1.2 OKTV 2003-2004 1. forduló, 2. feladat KRESZ_1.docx


6 OKTV 2006-2007 3. forduló, 3. feladat Körlevél_Kész.docx

Mintázatok 1.3 OKTV 2007-2008 3. forduló, 2. feladat történet_Kész.docx

2.3 Nemes 2008-2009 3. forduló, 2. feladat Díjak_Kész.docx

4.2 OKTV 2011-2012 1. forduló, 3. feladat A Dunánál_1


Oldalbeállítások 1.2 OKTV 2003-2004 1. forduló, 2. feladat KRESZ_1.docx


2.4 OKTV 2007-2008 1. forduló, 3. feladat kastély17_Kész.docx

3 Nemes 2009-2010 1. forduló, 3. feladat Szokások_Kész.docx

4.1 Nemes 2009-2010 1. forduló, 4. feladat Locsoló_Kész.docx


Stílusok 1.2 OKTV 2003-2004 1. forduló, 2. feladat KRESZ_1.docx

1.2 OKTV 2003-2004 1. forduló, 2. feladat KRESZ_2.docx




2.3 Nemes 2008-2009 3. forduló, 2. feladat Díjak_3.docx



Szegélyek 1.2 OKTV 2003-2004 1. forduló, 2. feladat KRESZ_1.docx









4.2 OKTV 2011-2012 1. forduló, 3. feladat A Dunánál_1


Szövegdoboz 4.2 OKTV 2011-2012 1. forduló, 3. feladat A Dunánál_1

4.1 Nemes 2009-2010 1. forduló, 4. feladat Locsoló_1.docx

4.3 Szövegdobozok kapcsolása (fiktív versenypélda) Méhek tánca_Kész.docx

Táblázatok 1.2 OKTV 2003-2004 1. forduló, 2. feladat KRESZ_Kész.docx






2.3 Nemes 2008-2009 3. forduló, 2. feladat Díjak_2.doxc


2.4 OKTV 2007-2008 1. forduló, 3. feladat kastély17_1.xlsx

2.4 OKTV 2007-2008 1. forduló, 3. feladat kastély17_3.docx


6 OKTV 2006-2007 3. forduló, 3. feladat Adatok_Kész.docx


Tabulátorok 2.1 Nemes 2007-2008 1. forduló, 5. feladat Várnaptár_2.docx


Tartalomjegyzék 1.3 OKTV 2007-2008 3. forduló, 2. feladat történet_Kész.docx

- 54 -

A prezentációkészítés haladó szintű használata

A bemutatókat általában diánként haladva készítjük el, hiszen egy-egy dia jelenthet

egy-egy tartalmi egységet. Ám ahhoz, hogy a prezentációkészítés egyes témaköreit

külön mutathassam be, illetve hogy lehetőséget adjak a tématikus való gyakorlásra, a

feladatokat most témakörönként haladva oldom meg.

8. Diaminta

A bemutató készítés során nagy segítségünkre lehetnek a diaminták21. Ezzel az

eszközzel sablon diakockát hozhatunk létre, melynek beállításai az összes olyan dián

megjelennek, melyek ezen minta alapján készültek. Így ha valamit ezeken a diáinkon

egységesen szeretnénk megváltoztatni, akkor elég csak a mintát újraformázni, az

eredmény máris kihat a többi diára is.

Ez az eszköz párhuzamba állítható a szövegszerkesztésben használatos stílusokkal,

hiszen ott is egy olyan minta elkészítéséről van szó, amely segítségével gyorsan,

egységesen, biztonságosan tudunk dolgozni. A stílusokhoz hasonlóan a legtöbb

versenyfeladat a diaminta használatát sem teszi kötelezővé, inkább csak utal annak

praktikusságára. (Például egyes feladatoknál plusz pontot kaphat az a versenyző, aki

diamintával dolgozik.)

8.1 Diaminta készítése

A Nézet/Mintanézetek/Diaminta menüpontra kattintva a képernyő bal oldalán

megjelenik 12 üres diakocka. Az első kicsit nagyobb méretű, ő lesz a „minták mintája”,

a többi erre épül, és az egyes elrendezés22 típusokhoz van kötve. Amit a fő diamintán

beállítunk az mind a 11 elrendezésmintára érvényes lesz, az egyes elrendezésminták

beállításai pedig megjelennek minden olyan diakockánkon, melyekre az adott

elrendezést adtuk meg.

21

A Diamintákról további hasznos információkat kaphatunk az alábbi oldalon:

http://office.microsoft.com/hu-hu/powerpoint-help/results.aspx?qu=diaminta&ex=1&origin=EC079000070


22 A PowerPointban vannak előre legyártott dia elrendezések, melyek megadják a dia felépítésének

keretét. Egy-egy új diakocka beszúrásakor a leendő tartalom függvényében érdemes ezek közül

választani. (Kezdőlap/Diák/Új dia)

- 55 -

Megjegyzés: Egy bemutatón belül több ilyen diaminta csomagot is

megszerkeszthetünk. Ehhez válasszuk a Diaminta fülön a Minta szerkesztése/Diaminta

beszúrása menüpontot, és formázzunk meg egy újabb 12 mintából álló diacsomagot.

Innentől az új dia beszúrásakor ezek az elrendezési opciók is választhatók.

A versenyfeladatok elkészítése során érdemes először összegyűjteni azokat a

tulajdonságokat, melyek a diákon ismétlődnek, és ezek alapján létrehozni a diamintát.

Nézzünk is erre néhány példát!


A feladat szerint Japán jelképeiről szóló prezentációt kell készíteni.

Első lépésként keressük meg azokat a tulajdonságokat, melyek minden diára

teljesülnek! Csak egyetlen ilyent találunk, ez pedig a diák tetején elhelyezett

panorámakép. Készítsünk hát egy diaminta sorozatot, melynek a fő mintadiájára

helyezzük el ezt a megadott képet!

Vegyük észre, hogy a forrásban található panoráma kép szélesebb a bemutatóban

szereplőnél. Használjuk hát a szövegszerkesztésnél már megismert Körülvágás eszközt

(a képre kattintás után Formátum/Méret/Körülvágás), és vágjuk le a nem kívánt

részeket! Láthatjuk, hogy ez a kép valóban az összes elrendezésmintán is megjelenik.

Ezek után keressünk még olyan ismétlődő jegyeket, melyek ugyan nem az összes

dián jelennek meg, de az azonos elrendezésű diákon mindig előfordulnak.

Ehhez első lépésként nézzük meg a diák elrendezését:

1. dia: néhány képen kívül csak egy cím szerepel → Címdia

2. dia: néhány kép, cím, szöveges tartalom, ábra, diasorszám → Cím és tartalom

3. dia: néhány kép, cím, szöveges tartalom, diasorszám → Cím és tartalom



Természetesen a diák elrendezését később is megváltoztathatjuk, vagy akár át is

helyezhetjük a beszúrt elemeket. Az elrendezés kiválasztása inkább csak támpontot ad,

és felgyorsítja a munkát.

- 56 -

Észrevehetjük, hogy a Cím és tartalom elrendezésbe osztott diáknak igen sok közös

vonásuk van:

− A cím piros színű, a panorámakép bal alsó sarkában helyezkedik el,

ballra igazított.

− A szöveges tartalom (az 5. dia kivételével) felsorolás, közvetlenül a

panoráma kép alatt helyezkedik el, sorkizárt.

− A diasorszám a jobb alsó sarokban, egy japán zászlót ábrázoló

alakzatban helyezkedik el, félkövér.

Ezeket a jegyeket tehát adjuk meg a Cím és tartalom elrendezésmintában! (Diaminta

nézetben állva válasszuk a 3. diát. Ha az egérrel a mintákra mutatunk, akkor

segítségként ki is írja az elrendezés nevét!)

• A piros cím megszerkesztéséhez a mintán elhelyezett, címnek fenntartott

helyőrzőt23 formázzuk át. A tartalmára állítsunk piros betűszínt, kisebb

betűméretet (kb. 36 pontosat) és jobbra igazítást. Ezek után méretezzük át a

helyőrzőt, majd tegyük a panorámakép bal alsó sarkába!

• A tartalomnak fenntartott helyőrzőben lévő felsorolásnak most elég csak az

első szintjét megformáznunk, hiszen a prezentációban nem használunk ennél

mélyebbi szinteket. Állítsunk neki kisebb betűméretet és sorkizártságot, majd

méretezzük át és helyezzük el a panoráma kép alá, úgy ahogyan a minta pdf

fájlban látható!

• A diasorszám mintán való elhelyezését a Beszúrás/Szöveg/Élőfej és élőláb

menüpontban tehetjük meg.

Megjegyzés: Itt megadhatók más olyan elemek is, melyeket az élőfejben

vagy az élőlábban szeretnénk elhelyezni. Így például feltüntethetjük a dia

elkészültének dátumát (fix mező), vagy elérhetjük, hogy a diakockán mindig

az aktuális dátum jelenjen meg (automatikus frissítést biztosító rádiógomb).

A legalsó mezőben pedig az élőlábban elhelyezni kívánt fix szöveget

adhatjuk meg. (például a szerző neve, előadásának címe, stb.)

23

A helyőrzők olyan keretek, melyek különböző tartalmak (például cím, szövegtörzs, kép, diagram,

táblázat, stb.) számára jelölik ki a helyet. A különböző diaelrendezések ezeknek a kereteknek a helyét és

számát adja meg. Ilyen helyőrzőket a diamintákon mi magunk is elhelyezhetünk.

- 57 -

Figyelem! Bár a mintadiák alján megtalálhatóak az élőfej, élőláb elemeknek

fenntartott helyőrzők, az ezekbe „kézzel beírt” tartalmak mégsem jelennek

meg a diáinkon. Ezek csak a megformázást szolgálják, a tartalmak

beszúrásához mindenképpen a fenti ablakot kell használnunk!

A diaszám beszúrása után formázzuk hát meg a számára fenntartott helyőrzőt,

állítsunk fekete betűszínt és félkövér betűstílust!

• A minta elkészítéséhez már csak egyetlen teendőnk van, ez pedig a sorszám

alatt elhelyezkedő japán zászló megrajzolása. Ehhez szükségünk lesz egy

fehér színű, fekete szegélyű téglalapra és egy piros körre. Az alakzatokat a

Beszúrás/Ábrák/Alakzatok menüpont segítségével tudjuk megrajzolni, majd a

Formátum fül elemeivel tudjuk megformázni.

Az elkészült zászló elemeit a későbbi esetleges szétcsúszás ellen érdemes

csoportba foglalni, majd a sorszám helyőrzője mögött elhelyezni. Ehhez

használjuk a szövegszerkesztésnél már megismert Előbbre hozás, Háttrébb

küldés funkciókat!

Figyelem! A diamintán beállított helyőrző és szöveg tulajdonságok a saját

diakockáinkon szabadon módosíthatóak, de a mintákon elhelyezett képek és ábrák

„beleégnek” a diákba, így azokat csak a diamintán lehet módosítani!

28. ábra: Dia élőfejben, élőlábban megadható tartalmak

- 58 -

Most, hogy elkészült a diamintánk (Jelkép_1.pptx) szúrjunk be szükséges számú és

elrendezésű „üres” diakockát, majd kezdjük el azok tartalmát feltölteni a feladat által

megadott minta alapján!

Javasolt megoldási lépések tematikus megoldás szerint:

• A forrásként megadott txt fájlból másoljuk be a diák szöveges tartalmát!

o Formázzuk az első diakocka címnek fenntartott helyőrzőjét a minta

alapján!

Megjegyzés: Megtehetjük azt is, hogy a Címdia elrendezéshez tartozó

mintát formázzuk, de mivel most csak egy Címdiánk lesz, így nem

nyerünk időt ezzel a módszerrel sem. A mindennapi életben azonban

ajánlott lehet, hiszen előfordul, hogy több ugyanolyan formázású

Címdiát is használunk egy prezentáción belül, vagy sablon bemutatót

készítünk.

o Ahol nem elég a mintán elhelyezett helyőrző, ott szúrjunk be újabb

szövegdobozt, és formázzuk azt a minta alapján!

o A negyedik diakockán a mintának megadott pdf fájlban úgy tűnik, a

versek mögött négyzetrácsos háttér van, ám a feladat kiírása és a

javítási útmutató is rózsaszín illetve világoszöld háttérről beszél. Így a

szövegdoboz kitöltésénél elég a megadott színeket választani, nem

kell a négyzetrácsos minta beállításával időzni!

- 59 -

o Az utolsó dián lévő „Vége” felirat szövegdobozának 50%-os

átlátszóságot kell állítanunk! Ezt jobb gombbal kattintva az

Alakzat formázása/Kitöltés ablakban tehetjük meg. (Jelkép_2.pptx)

• Illesszük be a mintán szereplő képeket az egyes diakockákra!

o A 4. dián lévő japán szöveget ábrázoló képet sárga háttéren kell

elhelyezni. Ezt az elsőre nehéznek tűnő feladatot kétféleképpen is

megoldhatjuk:

� Rajzoljunk egy szegély nélküli sárga kitöltésű téglalapot,

amely a kép hátterét fogja biztosítani. Szúrjuk be a képet, majd

a szövegszerkesztésnél már megismert módszerrel tegyük

átlátszóvá a kép hátterét! (Formátum/Kiigazítás/Szín/

Áttetsző szín). Végül helyezzük rá a képet a téglalapra!

� Egy másik, hasonló hatást idéző módszer: A Formátum/

Kiigazítás/Szín/További variációk menüpontban válasszunk

sárga színt! Ekkor a kép sárgás árnyalatú lesz, így a háttere

fehérről sárga színűvé változik. (Ezt a módszert most csak

29. ábra: Helyőrző átlátszóságának beállítása

- 60 -

azért tudjuk használni, mert a kép csak fekete és fehér színből

áll. Ha több szín lenne, akkor azoknak az árnyalata is

eltolódna sárgásabb irányba!) (Jelkép_3.pptx)

• Készítsük el a 2. dián lévő ábrát szövegdobozok és alakzatok segítségével!

(A kör átmérőjét két nyíl megrajzolásával és csoportosításával tudjuk

elkészíteni.) (Jelkép_4.pptx)

• Helyezzük el a 3. és 4. dián a weboldalra irányító hivatkozásokat

(Jelkép_5.pptx)24

• Érjük el, hogy a 4. dia kottájára kattintva lejátszódjon a japán Himnusz.

(Jelkép_6.pptx)25

• Készítsük el a feladat által kiírt animációkat! (Jelkép_Kész.pptx)26

8.2 Diaminta előnyei

A versenyeken gyakran csak néhány diából álló bemutatót kell elkészítenünk. Éppen

ezért lehet, hogy a diaminta készítésnél gyorsabb megoldás, ha egy dián beállítjuk az

azonos tulajdonságokat, és azt másolással sokszorosítjuk. Vagy ha az egész diakockát

nem is akarjuk lemásolni, de például egy objektumot szeretnénk másik dián is pontosan

ugyanoda elhelyezni, akkor az objektum kijelölése után Ctrl+C , majd a másik diára

állva Ctrl+V billentyűkombinációk segítségével pontosan ugyanabba a pozícióba

illeszti a program a másolatot.

A diaminta készítés néhány versenyhelyzetben inkább csak elegánsabb, mint

gyorsabb módszer. Bár ne feledkezzünk el a használatáért kapható esetleges plusz

pontokról27, illetve arról az előnyéről, hogy ha valamilyen közös dia-tulajdonságot a

feladat megoldása közben mégis módosítani szeretnénk, akkor azt elég csak egy helyen

megtennünk!

Ez a technika talán a mindennapi életben lehet igazán hasznos számunkra. Hiszen

egy prezentáció elkészítése közben gyakran változhat az elképzelésünk a bemutató

összhatását illetően. Így akár a teljes tartalom megszerkesztése után is csak néhány

24

A részfeladatok megoldásának menete a 9.1 Hiperhivatkozások alfejezetben olvasható! 25

A részfeladat megoldásának menete a 9.2 Egyéb akcióbeállítások alfejezetben olvasható! 26

A részfeladatok megoldásának menete a 10 Animációk fejezetben olvasható! 27

Ha a lehetőség fennáll, a feladat szövege ezt közli a versenyzővel.

- 61 -

kattintásunkba kerülhet az összes dia átformálása. Arról nem is beszélve, hogy egy

diaminta elkészítése után az „üres” prezentációt sablonként elmentve egyedi személyre

szabott beállításainkat újra és újra felhasználhatjuk!

9. Hivatkozások

9.1 Hiperhivatkozások

A bemutató készítés során lehetőségünk van az egyes elemekre hiperhivatkozást

beállítani, melynek köszönhetően vetítés közben az adott elemre kattintva egy másik,

előre beállított helyre „ugorhatunk”. Ez a hely lehet28:

− egy fájl

− egy weblap

− a bemutató egy adott pontja

− egy e-mail cím

A fentiek közül gyakran használjuk a dokumentum egy adott pontjára való ugrást.

Ezzel az eszközzel oldható meg például, hogy egy tartalomjegyzék adott sorára

kattintva a vetítés az adott téma kezdő diájára ugorjon, vagy az, amikor a diakockákon

előre/hátra mutató nyilakra kattintva a vetítés a megelőző/rákövetkező diákra ugrik.

Ezek az úgynevezett nemlineáris prezentációk, amikor is a vetítés nem feltétlenül a

diák sorszáma szerint halad, hanem a hivatkozott elemekre kattintva átugorhatunk a

korábban beállított (általában a gondolatmenethez köthető) diakockákra.

A másik nagyon gyakran használt hiperhivatkozási típus az adott weboldalra mutató

hivatkozás. Nézzünk is olyan versenyfeladatot, ahol ez volt a feladat!

28

Az egyes lehetőségekről bővebben olvashatunk az alábbi oldalon:

http://office.microsoft.com/hu-hu/powerpoint-help/hiperhivatkozas-letrehozasa-HP005192356.aspx?CTT=1


- 62 -

Nemes 2007-2008 3. forduló, 7. feladat (folytatás a Jelkép_4.pptx állomástól)

A 3. diakockán be kell állítanunk, hogy a Wikipedia szóra kattintva a feladat által

megadott honlapra ugorjon a vetítés.

Ezt úgy tudjuk elérni, hogy a Wikipedia szót kijelöljük, majd a Beszúrás/Hivatkozás/

Hiperhivatkozás menüpontra kattintunk, az ekkor felbukkanó ablak bal oldalán

kiválasztjuk a Létező fájl vagy weblap opciót, és a Cím mezőbe beírjuk a kívánt URL

címet.

Megjegyzés: Ha a hiperhivatkozást szeretnénk eltűntetni az adott szövegről vagy

objektumról, akkor válasszuk a fenti ablakban jobb oldalon látható Hivatkozás törlése

gombot!

A 4. dián szereplő waka szóra is hasonló módon tudunk weboldalra vezető

hiperhivatkozást beállítani. (Jelkép_5.pptx)

9.2 Egyéb akcióbeállítások

A Beszúrás/Hivatkozás/Művelet menüpontból felnyíló ablakban további olyan

eseményeket állíthatunk be, melyek az adott elemmel a vetítés közben kattintásra, vagy

rámutatásra történnek. Ilyen lehet például egy hangfájl lejátszása. Nézzünk erre egy

példát a versenyről!

30. ábra: Hiperhivatkozás egy weboldalra

- 63 -


A feladat azt kéri, hogy a 4. diakockán lévő kottára kattintáskor játszódjék le a japán

Himnusz. Ehhez jelöljük ki a kottát, majd a fent említett ablakban álljunk a Kattintásra

fülre. A Hanglejátszás nevű legördülő mezőben válasszuk az Egyéb hang opciót, és

adjuk meg a kívánt hangfájlt! (Jelkép_6.pptx)

10. Animációk

Egy prezentáció elkészítésekor a mondandónkat könnyen hangsúlyozhatjuk,

tagolhatjuk úgynevezett animációk segítségével. Ez a fogalom magában foglalja az

egyes elemek vetítés közben történő mozgatását, megjelenését, eltűnését és mindenféle

egyéb figyelemfelkeltő hatást.

A PowerPoint az animációk igen széles választékát kínálja, és azok személyre

szabását is nagyban támogatja.

31. ábra: Hang lejátszása kattintásra

- 64 -

Figyelem! Sokan esnek abba a hibába, hogy az előadásuk közben a tartalom mellett

az animáció-készítési ismereteiket is prezentálni szeretnék, s gyakran túlzóan sok

illetve felesleges animációkat helyeznek el a bemutatóban. Ez nagyon zavaró lehet,

hiszen a sok „izgő-mozgó” elem elterelheti a figyelmet a mondandónkról, és ezzel

éppen az animáció által hivatott hatás ellenkezőjét érhetjük el.

A bemutató-készítéssel kapcsolatos versenyfeladatok kihagyhatatlan eleme az

animáció szerkesztésének számonkérése, nézzünk is most erre néhány példát!

10.1 Animációk készítése


A 2. diakockán animálnunk kell az általunk elkészített japán zászló egyes feliratait.

A feladat azt kéri, hogy kezdetben csak a szöveg és a zászló látszódjék, és utána

gombnyomásra, illetve adott idő elteltével jelenjenek meg az egyes feliratok.

Nézzük a megoldást lépésenként:

3. „10” felirat animálása

− Jelöljük ki az adott szövegdobozt, majd az Animáció fülön az Animáció

hozzáadása menüpontban válasszuk a három fő animációs kategória

(Megjelenés, Kiemelés, Eltűnés) közül a Megjelenés egyik effektusát,

hiszen most a felirat felbukkanását kell animálnunk. Ha az ikonokkal

jelzett hatások között nincs számunkra szimpatikus, akkor nézzük meg a

További megjelenési effektusok menüpontban kínált választékot is!

− Az effektus megadása után be kell

állítanunk, hogy az animáció

kattintásra induljon el. Ezt az

Animáció/Időzítés/Indítás menüben

választhatjuk ki, bár hozzáteszem,

automatikusan mindig ez van

beállítva egy új animáció

megadásakor.

32. ábra Animáció kattintásra történő indítása

- 65 -

Megjegyzés: Egy animáció alkalmazása után az adott objektum mellett

megjelenik egy sorszám, a jobb oldalon pedig az animációs munkaablak,

amely lehetőséget ad az effektusok lejátszására, átrendezésére illetve

tovább szerkesztésére (utóbbihoz kattintsunk az adott sorszámú

animációra, majd a megjelenő kis nyílra).

4. „7” felirat animálása

− Erre a szövegdobozra is egy megjelenési effektust kell állítanunk, most

azonban nem egérkattintásra kell elindulnia, hanem az előző animációt 1

másodperccel követve. Ehhez állítsuk be az Animáció/Időzítés/Indítás

menüben az Együtt az előzővel opciót, majd adjunk meg 1 másodperces

késleltetést!

34. ábra: Animáció késleltetett indítása

33. ábra: Az animáció sorszámának megjelenése az objektum mellett és a munkaablakban

- 66 -

5. Átmérő és „7*3/5” felirat animálása

− A két objektumnak egyszerre, az előző animációt 1 másodperccel

követve kell megjelennie. Ezt a hatást úgy tudjuk elérni, hogy az egyik

elemre, például az átmérőre állítunk a fentiekhez hasonló animációt

(Indítás: Az előző után, Késleltetés: 01,00) majd a felirat

szövegdobozának animációját együtt indítjuk az előző, átmérőre

beállított animációval. (Indítás: Együtt az előzővel). Észrevehetjük, hogy

erre az animációra is automatikusan be lesz állítva az 1 másodperces

késleltetés. Persze, hiszen az előző animációnk is késleltetve volt, a

mostani pedig azzal egyszerre kell, hogy induljon.

Megjegyzés: Ha egy animációt szeretnénk eltűntetni, akkor válasszuk ki a listából,

majd rajta jobb gombbal kattintva válasszuk az eltávolítás menüpontot, vagy töröljük ki

az elem mellett lévő animációs sorszámot!

Elkészültünk a 2. diakocka elemeinek animálásával, így áttérhetünk a feladatban

kitűzött többi animációra, azaz az 5. dián lévőkre.

Megoldási lépések:

1. Képdarabok animálása

− Az összes képdarabot hasonló effektussal, egyszerre kell animálnunk

egérkattintás hatására. Ekkor megtehetnénk, hogy az egyikre beállítjuk a

kattintásra induló animációt, majd a többihez egyesével hozzáadunk az

előzővel együtt induló kiemelési effektust. Ennél azonban jóval gyorsabb

módszer, ha az összes hasonlóan animálni kívánt objektumot kijelöljük,

35. ábra: 2. dia elemeinek animációi

- 67 -

és így állítjuk be az animációt. Ekkor a program éppen azokat a

beállításokat teszi meg, amiket mi tettünk volna egyesével, tehát az első

képre be lesz állítva a kattintásra való indítás, a többire pedig az előzővel

való együttindulás.

Megjegyzés: Most nem megjelenési, hanem kiemelési effektust kell

megadnunk. Ezt a hatást akkor érdemes választani, amikor az adott

objektumot a dia vetítésekor rögtön láttatni szeretnénk, de az előadás

közben a hatás fokozása érdekében még jobban ki akarjuk emelni az

adott tartalmat.

2. „Vége” felirat animálása

− Jelöljük ki a szöveget, majd állítsunk rá kattintásra induló megjelenési

effektust. A hatást diavetítéssel ellenőrizzük! Észrevehetjük, hogy a

szövegdoboz ekkor nem vesz részt az animációban!

− Próbáljuk most ki azt, hogy a szövegdobozra állítjuk az animációt! Ekkor

a benne lévő szövegre is külön, ugyanaz az effektus állítódik. Tehát

kattintásra először csak a szövegdoboz, majd újabb kattintásra a tartalma

is megjeleni.

− Hogy érhetjük el, hogy a megformázott szövegdoboz és a tartalma is

egyszerre animálódjon?

o Vagy úgy, hogy a szövegdobozra beállítjuk az animációs

tulajdonságokat, majd az így automatikusan létrejövő,

szövegre vonatkozó animációban a kattintásra való indítást

átállítjuk Együtt az előzővel típusúra.

o Vagy miután beállítottuk a szövegdoboz megjelenési

effektusát, az Animáció / Animációk / Effektus beállításai

menüben az Egy objektumként típust választjuk.

- 68 -

37. ábra: Az 5. dia eleminek animációi

Megjegyzés: Ebben a menüpontban lehet

megadni egy több bekezdést tartalmazó

szövegdoboz esetén, hogy a bekezdéseket külön-

-külön, egyszerre, vagy a szövegdobozzal egy

komplex objektumként kezelve szeretnénk

animálni.

Most, hogy elkészültünk az összes animációs beállítással, kész is van a teljes feladat! (Jelkép_Kész.pptx)

36. ábra: Szövegdoboz és tartalmának megjelenési

módjai

- 69 -

10.2 Mozgásvonal megadása

Az animáció készítés során a megjelentetés, kiemelés és eltűntetés mellett

lehetőségünk van az egyes objektumokat egy általunk előre megadott útvonal mentén

csúsztatni. Ezzel az eszközzel még eredetibb prezentációt hozhatunk létre, és egyes

esetekben jobban szemléltethetjük a mondanivalónkat. Például egy üzlet azzal

reklámozza magát egy kiállításon, hogy a vásárló visszakapja a költségek 10%-át, akkor

elképzelhető egy olyan animáció, ahol a 10%-os felirat mellett a pénzérme az eladó

kezéből a vevő kezébe „csúszik” vissza.

A mozgásvonal-készítést a versenyen is időnként számon kérik. Nézzünk most erre

példát!

12. példa: Nemes 2006-2007. 3. forduló, 6. feladat

A különböző témakörök gyakorlásának lehetősége érdekében most is tematikusan

oldjuk meg a feladatokat. Az animációk beállítása előtt nézzük át gyorsan a

feladatmegoldás korábbi lépéseit!

A feladat tematikus megoldásának lépései:

• Hozzunk létre mintadiát!

o A „f ő” mintán állítsuk be a színátmenetes hátteret! Ehhez kattintsunk

a dián jobb gombbal és válasszuk a Háttér formázása/Kitöltés/

Színátmenetes kitöltés menüpontot, és állítsuk be a fehérből sárgába

tartó átmenetet!

o A Cím és tartalom típusú mintán formázzuk a cím helyőrzőjét!

Legyen narancssárga színű, 60%-os átlátszóságú, a szöveg legyen

sorkizárt, narancssárga színű, árnyékolt! Árnyákot a

Kezdőlap/Betűtípus ablakban állíthatunk.

38. ábra: Karakter árnyékolása

- 70 -

o A felsorolás helyőrzőjének állítsunk 2 pont vastag narancssárga

szegélyt és módosítsuk a méretét a minta pdf-nek megfelelően.

(Kirakati bemutató_1.pptx)

• Szúrjunk be szükséges számú és elrendezésű diakockát. (Mivel a 6. diának

nincs címe, így ennek választhatunk Üres típusú elrendezést.)

o Az első dia címének helyőrzőjét formázzuk meg a minta alapján.

o Illesszük be a diák szöveges tartalmát a megadott forrásból!

Ügyeljünk arra, hogy a minta alapján néhány szót dőlt típusúra kell

formáznunk, illetve helyenként elválasztást kell állítanunk. Néhány

diánál esetleg át kell állítanunk a program által automatikusan

beállított betűméretet, sorközt, térközt ahhoz, hogy a minta pdf

elrendezését követni tudjuk. (Kirakati bemutató_2.pptx)

• Helyezzük el a diákon a megadott képeket.

o Az első öt diakocka képeinek állítsunk megadott 4 illetve 2 pont

vastag narancssárga szegélyt!

Megjegyzés: A képek formázását felgyorsíthatjuk, ha egyre beállítjuk

a kívánt méretet és szegélyt, lemásoljuk, majd jobb gombbal

kattintunk és a Kép módosítása menüpontban kicseréljük a képet.

o Az utolsó diakocka hátterét módosítsuk a színátmenetes kitöltésről

adott képpel való kitöltésre!

o A két szobrot ábrázoló kép hátterét tegyük átlátszóvá!

o Szúrjuk be a képeslapot, csökkentsük a méretét, majd azt elforgatva

helyezzük a megfelelő helyre! (Kirakati bemutató_3.pptx)

• Készítsük el a szükséges képfeliratokat!

o Válasszuk az Alakzatok/Képfeliratok közül a Felhő típusút! Majd rajta

jobb gombbal kattintva válasszuk a Szöveg szerkesztése menüpontot,

és adjuk meg a kívánt feliratokat! (Kirakati bemutató_4.pptx)

- 71 -

Most, hogy minden elemünk szerepel a diasoron, elkészíthetjük a kívánt animációs

beállításokat!

A diasor animálásának lépései:

• Az 1. diakocka leghátsó képére állítsunk egy tetszőleges megjelenési

animációt, majd a képrétegeken felfelé haladva minden további képre is

állítsunk megjelenési effektust, de úgy hogy ezek indítása az előző után

történjen!

A lejátszás sebességének beállításához az Animáció munkaablak adott

animációján kattintsunk jobb gombbal, majd az Effektus beállításinál az

Időzítés fülön válasszuk az Időtartam legördülő menüjének tetszőleges

elemét. Nekünk most a közepes tempóra van szükségünk!

• A 6. diakockán megjelenéskor csak a gondolkodó szobornak szabad

látszódni. A többi elemre ezért olyan animációt kell állítanunk, melyek

hatására csak később jelennek meg az objektumok! Kövessük hát a pontos

leírást!

o Elsőként a „Hova menjek nyaralni?” feliratra állítsunk megjelenési

effektust, az Indítás legyen Együtt az előzővel típusú, Késleltetése

pedig legyen 5 másodperces!

39. ábra: Animáció sebességének megadása

- 72 -

o Ezután a képeslapnak kell megadnunk az előző után 5 másodperccel

induló beúszás effektust, amelyet a megjelenés animációk

csoportjában találunk.

o Harmadik lépésként egyszerre kell eltűntetnünk az egyik és

megjeleníteni a másik szobrot! Ehhez állítsunk a gondolkodó

szobornak egy, az előző után rögtön induló eltűnési effektust, majd a

járó szobornak egy, az előzővel együtt induló megjelenési effektust!

Megjegyzés: Az Eltűnés a Megjelenés és Kiemelés mellett a harmadik

animációs típus, amelyet akkor választunk, ha azt szeretnénk, hogy a

vetítés közben a dia egyik eleme eltűnjön. Ezzel hangsúlyozhatunk

valamiféle megszűnést, változást.

o Most az előzőhez hasonló effektus párost állítsunk a két képfeliratra

is, annyi különbséggel, hogy mindkettő az előzővel együtt induljon,

hiszen a feladat azt kéri, hogy a szoborváltás közben történjen a

feliratváltás is.

o A „Már indulok is” képfeliratra egy újabb animációt kell beállítanunk,

amely az előző után 2 másodperccel indul és az ábra eltűnését

eredményezi.

o Ezek után már csak azt kell elérnünk, hogy a járó szobor elhaladjon a

kép széléig. Ehhez a hatáshoz kell az úgynevezett mozgásvonal

megadásával történő animálás. Nézzük ezt részletesen!

Mozgásvonal megadásának lépései:

1. Jelöljük ki a lépő férfi szobrát, majd az Animáció hozzáadása ablak alján

válasszuk a További mozgásvonalak menüpontot!

40. ábra: Mozgásvonallal megadott animáció hozzáadása

- 73 -

2. A most megjelenő Mozgásvonal hozzáadása ablakban rengeteg formájú előre

megrajzolt mozgásvonal közül választhatunk. Mivel nekünk olyanra van

szükségünk, mely hatására a kép a dia jobb széléig halad, ezért válasszuk a

Vonalak és görbék csoportból a Jobbra típusút!

3. Ekkor a dián megjelenik a beszúrt útvonalat szemléltető szaggatott vonal,

melynek végein, a kezdőpontot egy zöld, a végpontot egy piros nyíl

ábrázolja. Ezeket szabadon mozgatva módosíthatjuk az animáció útvonalát.

Kattintsunk a piros nyílra és húzzuk is ki a diakocka jobb szélére, hiszen a

szobornak idáig kell „elsétálnia”!

41. ábra: Jobbra haladó mozgásvonal megadása

42. ábra: A mozgásvonal hosszának módosítása

- 74 -

4. Ne felejtsünk el, hogy az animációnak az előző után 2 másodperces

késleltetéssel kell indulnia! (Kirakati bemutató_5.pptx)

Igaz, hogy elkészültünk az animációs beállításokkal, de ha plusz pontra is szeretnénk

szert tenni, akkor van még egy kis dolgunk! El kell érnünk, hogy a sétáló szobor a fa

mögött haladjon el.

Ezt úgy érhetjük el, hogy a fa nem csak héttérként, hanem beszúrt objektumként is

megjelenik a dián, ráadásul úgy, hogy a szoborhoz képest egy felsőbb „rétegen”

helyezkedik el.

Nézzük a megvalósítás lépéseit:

1. Szúrjuk be a 6. diára a park.jpg képet! (44. ábra)

2. Helyezzük át a dia egyik sarkába, majd méretezzük át úgy, hogy pont befedje

az egész diát! (45. ábra)

3. A körülvágás eszközzel vágjuk le a fán kívüli részeket! (46-47. ábra)

4. Mivel a fa így kitakarja a képfeliratokat, ezért küldjük leghátulra a fát

ábrázoló képet! (Formátum / Elrendezés / Hátrébb küldés / Hátraküldés)

(48. ábra)

5. Ekkor a sétáló szobor a fához képest egy felsőbb „rétegen” helyezkedik el,

így továbbra is előtte haladna el az animáció során! A megoldás erre az lesz,

ha most pedig a sétáló szobrot küldjük leghátulra!

Ezzel a trükk megoldva, a pluszpontok bezsebelve! (Kirakati bemutató_6.pptx)

43. ábra: A 6. dia animációinak munkaablaka

44. ábra: A kép beszúrása 45. ábra: A kép átméretezése 46. ábra: A levágni kívánt rész kijelölése

48. ábra: A kép hátraküldése

47. ábra: A felesleges képrészlet levágása

- 76 -

A teljes feladat befejezéséhez már csak két lépés szükséges:

• Tetszőleges áttűnések megadása rögzített időzítéssel29 (Kirakati

bemutató_7.pptx)

• A prezentáció kirakati bemutató legyen (Kirakati bemutató_Kész.pptx)30

11. Vetítési tulajdonságok

11.1 Áttűnések, időzítések

A diasorainkat hangulatosabbá, látványosabbá tehetjük, ha az egyes diakockák

közötti váltást egyszerű felvillanás helyett, valamilyen ízléses áttűnéssel oldjuk meg.

A PowerPoint igen sok áttűnési effektust kínál, s lehetőséget ad arra, hogy a

megjelenítés sebességét mi magunk állítsuk be. Sőt a program azt is támogatja, hogy a

megjelenítést hanghatással kísérjük.

A versenyen a rengeteg áttűnési effektus közül történő választást legtöbbször a

versenyzőre bízzák, azt azonban gyakran kikötik, hogy az egyes diakockák ne

kattintásra, hanem megadott idő eltelte után váltsák egymást.

Nézzünk hát példát áttűnési és időzítési beállítások megadására!

Nemes 2006-2007. 3. forduló, 6. feladat (folytatás a Kirakati bemutató_6.pptx

állomástól)

A feladat szerint tetszőleges áttűnési effektust használhatunk. Ennek megadásához

lépjünk az Áttűnések fülre, és válasszunk egyet az Áttűnések ebbe a diába csoportban

található effektusok közül. Az egyes áttűnések további testre szabását megtehetjük az itt

található Effektus beállításai menüpontban.

Mivel a feladat nem kéri, hogy minden diakocka különböző áttűnési hatással jelenjen

meg, ezért a gyorsabb megoldás érdekében válasszuk az Időzítés csoportban a

Mindegyikre menüpontot. Így az első diakockára megadott áttűnési tulajdonságok az

összes diánkon megjelennek.

29

A feladat megoldását lásd a 11.1 Áttűnések, időzítések alfejezetben 30

A feladat kifejtését lásd a 11.2Kirakati bemutató alfejezetben

- 77 -

49. ábra: az első dia továbbítása

Ezek után a feladat kiírásának eleget téve állítsuk be, hogy a diakockák egymást

adott idő után, automatikusan kövessék. Ehhez válasszuk az Áttűnések/Időzítés/

Továbbítás menüben azt az opciót, hogy a

diaváltás ne kattintásra történjen, majd adjuk

meg, hogy a továbbítás pontosan mennyi idő

múlva is következzen be. Az első diánál ez

10 másodperc, a többinél 30 másodperc

legyen!

Figyelem! Most is gyorsabbak lehetünk, ha az automatikus, 30 másodperc utáni

áttűnést mindegyik diára alkalmazzuk, majd utólag az első diánál a továbbítást 10

másodpercre módosítjuk.

Ezzel el is készültünk a következő állomással, amely már az áttűnési beállításokat is

tartalmazza! (Kirakati bemutató_7.pptx)

11.2 Kirakati bemutató

Kirakati bemutatónak31 nevezzük az olyan prezentációkat, melyek önműködően,

tehát emberi irányítás nélkül is folyamatosan futnak. Ilyen bemutatókat érdemes

alkalmazni kiállításokon, rendezvényeken, kirakatokban.

A prezentációk ezen beállítási lehetőségét a versenyeken is szívesen számon kérik.

Nézzünk is erre egy példát!

Nemes 2006-2007. 3. forduló, 6. feladat (folytatás a Kirakati bemutató_7.pptx

állomástól)

A feladat azt kéri, hogy a bemutató automatikusan működjön, az utolsó diakocka

után pedig induljon elölről a lejátszás. A feladatnak már a nevében is benne van, hogy

most egy kirakati bemutatót kell létrehoznunk.

31

A kirakati bemutatóról többet is megtudhatunk az alábbi oldalon:

http://office.microsoft.com/hu-hu/powerpoint-help/onmukodo-bemutato-letrehozasa-HA001234200.aspx


- 78 -

Ehhez válasszuk a Diavetítés fül Diavetítés beállítása menüpontot! Az itt megjelenő

ablakban állítsuk be a bemutató típusát kirakati bemutatóra, a továbbítás módját pedig

időzítés szerintire, hiszen a vetítést a korábban megadott ütemezés alapján,

folyamatosan szeretnénk futtatni.

Megjegyzés: Ha egy hagyományos értelemben vett előadást szeretnénk tartani, ahol

a prezentáció teljes képernyős vetítése közben beszélünk, magyarázunk, akkor

válasszuk a Bemutató élőszó mellett opciót, ha pedig azt szeretnénk, hogy a felhasználó

maga irányíthassa a külön ablakban megjelenő prezentáció vetítését, akkor válasszuk az

Irányított bemutató lehetőséget!

Megjegyzés: A kirakati bemutató kézi továbbítás mellett is folytonos vetítést jelent,

a kattintásra továbbítandó diák esetén ugyanis folytatja a lejátszást, ha öt percnél

hosszabb ideig nem történik beavatkozás.

A vetítési beállítások megadásával el is készültünk a teljes feladattal!

(Kirakati bemutató_Kész.pptx)

50. ábra: Vetítési beállítások megadása

- 79 -

12. Útmutató a prezentációs feladatok megoldásához

12.1 Megoldási állomások rendszerezése



Jelkép_1.pptx

Diaminta létrehozása az ismétlődő elemekkel: kép beillesztése, diák sorszámozása, alakzatok használata, helyőrzők formázása.

diaminta, elrendezés, képek, helyőrzők, élőfej és élőláb, alakzatok

Jelkép_2.pptx

Szükséges számú és elrendezésű diakockák beszúrása. Szöveges tartalom beillesztése a forrásból. Ehhez szükséges további szövegdobozok beszúrása és formázása.

elrendezés

szövegdoboz

Jelkép_3.pptx Képek beillesztése formázása, háttér átlátszóvá tétele.

képek

Jelkép_4.pptx Ábra készítése alakzatok és szövegdobozok segítségével.

alakzatok, szövegdoboz

Jelkép_5.pptx Hiperhivatkozások beállítása adott webhelyekre.

hivatkozás

Jelkép_6.pptx Objektumra történő kattintásra induló zenelejátszás beállítása.

hivatkozás

Jelkép_Kész.pptx A bemutató animációinak elkészítése: megjelenés, kiemelés, indítás, késleltetés

animáció

- 80 -

Nemes 2006-2007. 3. forduló, 6. feladat


Kirakati bemutató_1.pptx

Diaminta létrehozása az ismétlődő elemekkel: színátmenetes háttér beállítása, helyőrzők formázása

diaminta, elrendezés, helyőrzők


Szükséges számú és elrendezésű diakocka felvétele. Szöveges tartalom beillesztése a forrásból, helyőrzők és tartalmak utólagos formázása.

elrendezés

helyőrző


Képek beillesztése formázása, háttér átlátszóvá tétele.

képek


Képfeliratok megadása alakzatok segítségével!

alakzatok


A bemutató animációinak elkészítése: megjelenés, kiemelés, eltűnés, mozgásvonal megadása, indítás, késleltetés.

animáció


A fát ábrázoló kép beszúrása, formázása, körülvágása, hátraküldése.

képek


A diakockák időzített áttűnésének beállítása.

áttűnések

Kirakati bemutató_Kész.pptx

Időzítés szerint továbbított kirakati bemutató tulajdonság beállítása.

vetítési beállítások

12.2 Témakörök előfordulása


Alakzatok 8.1 Nemes 2007-2008 3. forduló, 7. feladat Jelkép_1.pptx

8.1 Nemes 2007-2008 3. forduló, 7. feladat Jelkép_4.pptx

10.2 Nemes 2006-2007. 3. forduló, 6. feladat Kirakati bemutató_4.pptx

Animációk 10.1 Nemes 2007-2008 3. forduló, 7. feladat Jelkép_Kész.pptx


Átt űnések 11.1 Nemes 2006-2007. 3. forduló, 6. feladat Kirakati bemutató_7.pptx

Diaminta 8.1 Nemes 2007-2008 3. forduló, 7. feladat Jelkép_1.pptx


Élőfej és élőláb 8.1 Nemes 2007-2008 3. forduló, 7. feladat Jelkép_1.pptx

Elrendezés 8.1 Nemes 2007-2008 3. forduló, 7. feladat Jelkép_1.pptx




Helyőrzők és szövegdobozok 8.1 Nemes 2007-2008 3. forduló, 7. feladat Jelkép_1.pptx






Hivatkozások 9.1 Nemes 2007-2008 3. forduló, 7. feladat Jelkép_5.pptx


Képek 8.1 Nemes 2007-2008 3. forduló, 7. feladat Jelkép_1.pptx




Vetítési beállítások 11.2 Nemes 2006-2007. 3. forduló, 6. feladat Kirakati bemutató_Kész.pptx

- 83 -

Összefoglalás

Dolgozatom elsődleges célja az informatika alkalmazói OKTV-re illetve OKATV-re

készülő diákok és tanáraik munkájának segítése volt.

Az alkalmazói területek közül a szövegszerkesztést és a prezentációkészítést

választottam. Ezen témaköröket érintő korábbi versenyfeladatokat oldottam meg, és a

közben szerzett tapasztalatokat, az általam jónak vélt megoldási menetet részletesen le

is írtam.

A feladatok kiválasztása közben igyekeztem olyan példákat találni, amelyek több

trükköt, ötletet is igényelnek, hogy ezek megoldása közben fejlődhessen a versenyzők

kreativitása és problémamegoldó készsége.

A tematikus gyakorlás érdekében, a feladatmegoldás közben több mentési állomást is

készítettem, melyek segítségével a tanuló eldöntheti, hogy gyakorlás közben hol száll be

a feladat megoldásába. Ezekről az állomásokról összegfoglaló táblázatot is készítettem,

melyből megtudhatjuk, hogy melyik állomás milyen tevékenységeket, témaköröket

tartalmaz.

Az egyes feladatok szövegét, pontozási útmutatóját, forrás anyagát és megoldását

egy CD-n mellékelem is a tanulmányomhoz!

Úgy gondolom, a részletes leírások, trükkök, tanácsok a teljesség igénye nélkül

valóban segíthetik a diákok versenyre való felkészülését!

Dolgozatom befejeztével szeretnék köszönetet mondani Helfenbein Henriknek, aki sok

jó tanáccsal és lektorálással segítette a munkámat!

- 84 -

Irodalomjegyzék

• http://tehetseg.inf.elte.hu/nemesa/nemesa_archivum.html


• http://njszt.hu/ecdl/bizonyitvany/ecdl-select


• http://office.microsoft.com/hu-hu/


• http://www.zsuuu.hu/alapism/felhasznaloi.html


Documents

Tehetséggondozás az informatikában Szövegszerkesztés és …alkverseny.elte.hu/BA_Szovegszerkesztes-Prezentacio/BA... · 2012-11-26 · Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai