89
Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működése és tapasztalatai 1

Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működése és tapasztalataikemmk.hu/sites/default/files/dokumentumok/...2017/09/21  · Teljesítésigazolási Szakértői Szerv létrehozása

  • Upload
    others

  • View
    0

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

  • Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

    működése és tapasztalatai1

  • Építőipari kintlévőségek mértéke

    - Építőipari beruházások 60 % vitával zárul.

    - Az építőipari lánctartozások mértéke 400 MrdFt.

    - GVI-MKIK kutatás (2014-ben,1.000 építőipari vállalat megkérdezése)

    - A cégek 80 %-ának volt késedelmes kifizetése

    - A cégek 25 %-ának van 5 éven túli kifizetetlen számlája

    - A cégek felénél 5 éven belül előfordult, hogy adót, munkabért, illetve

    beszállítót nem tudtak fizetni, mert nekik is késedelmesen fizettek

    2

  • Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

    létrehozása

    A kintlévőségek, lánctartozások gyors rendezése

    érdekében 2013 közepén, jogszabályi háttérrel hozták létre

    a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet (TSZSZ).

    3

  • Működést szabályozó jogszabályok

    2013. évi XXXIV. évi törvény az építmények tervezésével és

    kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében

    közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az

    építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint

    a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról

    236/2013. (VI.30.) Korm. rendelet a Teljesítésigazolás

    Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről

    Ügyrend

    Mindegyik dokumentum megtalálható a TSZSZ weblapján

    4

  • Internetes elérhetőség

    http://www.mkik.hu/hu/tszsz5

  • Törvény hatálya

    Magyarországi építési beruházásokra terjed ki

    Építészeti műszaki tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítésébőleredő kérdésekben ad szakvéleményt, ha a

    teljesítésigazolás nem került kiadásra,

    kiadása vitás, vagy

    a teljesítésigazolás kiadása megtörtént, de kifizetése nem(jogszabály a TSZSZ szakvéleményére alapított perben előnytbiztosít).

    A Szerv véleménye a szerződést biztosító mellékkötelezettségekérvényesíthetőségéhez is kérhető (pl. bankgarancia, zálogjog,kezesség), ha az vitás a felek között.

    Csak írásos szerződés megléte esetében járhat el.

    6

  • Mire használható a szakvélemény

    Felek közötti megállapodás elősegítésére

    Kereset indításához (szakvélemény kézbesítésétől számított 60 napon belül)

    A TSZSZ szakvéleményére alapított per a kiemelt jelentőségű perek kategóriáján belül speciális eljárástípus

    a bíróság soron kívül jár el

    tárgyalási időköz 8 nap

    Kérelemre a bíróság ideiglenes intézkedésben elrendeli aszakvéleményben teljes bizonyossággal megállapíthatóanteljesített tervezési, kivitelezési munkák értékének teljesítését.

    Az összeg Bírósági elnöki letétbe helyezése

    7

  • A TSZSZ szakvéleményére alapított per

    A keresetet a szakvélemény kézhezvételét követő 60 napon

    belül kell benyújtani.

    A keresetlevéllel együtt be kell adni:

    A TSZSZ szakértői véleményt

    A szakvélemény kézhezvételét igazoló okirati bizonyítékot

    (tértivevény)

    A másik féllel történő megegyezésre irányuló kísérletről

    okirati bizonyítékot (a szakvélemény kézhezvételét követő

    levelezés)

    Hiánypótlásra nincs lehetőség.

    8

  • Kérelem dokumentumai

    A kérelem formanyomtatványa a Kormány rendelet 1. sz. melléklete szerint

    + a teljesítésigazolást alátámasztó dokumentumok

    szerződés annak mellékleteivel, a megvalósulás dokumentumai, nyilatkozatok stb., amely mellékkötelezettség esetén kiegészül a bankgarancia megállapodással, a lehívás dokumentumával

    + az eljárási díj befizetését igazoló dokumentum.

    Kérelem beadható:

    elektronikusan [email protected] vagy

    a TSZSZ weblapon keresztül, vagy

    a helyszín szerint illetékes területi kereskedelmi kamaránál

    9

    mailto:[email protected]

  • A szakvéleményben megválaszolandó

    kérdések

    Teljesítés vizsgálata esetén a szakvélemény a következő kérdések tárgyában készül:

    a) a szerződés műszaki tartalma szerint a vállalkozót (alvállalkozót) terhelőtervezési és kivitelezési munkák leírása,

    b) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóanteljesített tervezési és kivitelezési munkák mennyiségének és minőségénekmeghatározása,

    c) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan elnem végzett tervezési és kivitelezési munkák meghatározása, és

    d) a b) és c) pont szerinti munkáknak a szerződés szerinti költségvetési tételek,vagy az átalánydíj arányos részének alapulvételével meghatározott értéke.(törvény 6. § (2))

    10

  • A szakvéleményben megválaszolandó

    kérdések:

    Mellékkötelezettség vizsgálata esetén:

    A mellékkötelezettség érvényesítése (pl. bankgarancia lehívása)

    indokolt,

    nem indokolt,

    részben indokolt.

    11

  • Eljárási díj, szakértők díjazása

    Szakértői díj: vitatott bruttó összeg 1 %-a

    (min. 60.000, max. 450.000 Ft)

    Szakértői tanácson belüli megosztás: 40 % elnök

    30 – 30 % a két tag

    12

  • TSZSZ eddigi „eredményei” számokban

    2017. szeptember közepéig több mint 800 db kérelem érkezett be.

    Átlagosan havonta 15-20 db kérelmet adnak be.

    Az eddig beadott kérelmekhez tartozó beruházási érték: ≈ 200 Mrd Ft.

    Ebből a vitatott összegek értéke összesen ≈ 24,5 Mrd Ft.

    A legnagyobb vitatott összeg ≈ 1,5 Mrd Ft, a legkisebb 200 eFt volt.

    A szakvéleménnyel lezárult ügyek esetében átlagosan a vitatott

    összegek 70-80 %-át állapították meg a szakértők.

    13

  • Statisztika

    A beadott kérelmek kb. 25 %-ánál nem indult eljárás

    nem volt írásos szerződés

    a kérelmező visszavonta a kérelmét

    Egyéb: nem magyarországi helyszín, nem tartozott a TSZSZ

    kompetenciájába (pl. műszaki ellenőrzés, bankgarancia

    megfogalmazásának felülvizsgálata stb.)

    14

  • Kérelmek megoszlása

    kérelmezők és vitatott összeg szerint

    60 % alvállalkozó

    29 % fővállalkozó

    8 % (magán) megrendelő

    3 % tervező

    50 % < 6 MFt

    40 % 6 – 45 MFt közötti

    10 % > 45 MFt feletti

    (ebből 5% 100 MFt feletti)

    15

  • Ügyek megoszlása szakterület szerint16

    75,0%

    15,0%

    7,0%

    0,5%

    2,5%

    magasépítés

    közlekedésépítés

    vízügy

    környezetvédelem

    tervezés

  • TSZSZ hatáskörének bővítése

    A 308/2015.(X.27.) Korm. rendelet (közbeszerzési eljárások

    eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és

    módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzése)

    9. § (1) szerint: Az építési beruházás tárgyú szerződések ellenőrzése

    tekintetében a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, valamint az ÉMI

    Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt

    Felelősségű Társaság – külön megállapodás alapján- az e rendelet

    szerinti hatósági ellenőrzések során a Hatóság kijelölése alapján

    szakhatóságként működik közre.

    17

  • Mire vezethetők vissza a felek közötti viták?

    egyoldalú, vagy nem jól értelmezett szerződésekre (ide sorolandók a

    szerződés mellékleteinek hiányosságai, a műszaki tartalom nem

    egyértelmű megfogalmazása)

    pótmunkák-többletmunkák problémáira (pl. gyakoriak a menet

    közbeni változtatások),

    minőségi észrevételekre (vélt, vagy valós minőségi észrevételek),

    átadás-átvételi eljárás hiányosságaira (eljárás lefolytatásának

    hiányára),

    gyakran előfordul a megtagadási ok megnevezésének a hiánya is, illetve felszámolás alá kerülő megrendelő.

    18

  • pénzügyi

    ismeretek

    műszaki

    ismeretek

    jogi

    ismeretek

  • Szakértői eljárások általános tapasztalata

    Nem elégséges a munkát a szerződésnek megfelelő

    színvonalon elvégezni, annak folyamatát és eredményét a

    jogszabályoknak megfelelő mértékben

    dokumentálni is szükséges.

    Fontos a jogszabályok, szabályozási dokumentumok ismerete

    20

  • Dokumentálás szükségessége

    Az építőiparban a dokumentálás írásos formáját a jogszabályok számos helyen

    kötelezően előírják (teljesség igénye nélkül):

    Tervezési szerződés írásbeliségének követelménye és kötelező tartalmi elemei: 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről;

    191/2009. (IX.15.) kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről és

    266/2013. (VII.11.) kormányrendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő

    szakmagyakorlási tevékenységről.

    A kivitelezés folyamatának dokumentálása: szerződés írásbelisége és tartalmi elemei, építési napló, majd e-napló, átadás-átvételi eljárás 191/2009. (IX.15.) kormányrendelet

    az építőipari kivitelezési tevékenységről.

    Beépített anyagok, szerkezetek teljesítmény nyilatkozatai: 275/2013. (VII.16.)

    kormányrendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól.

    Jogszabályok ingyenesen megtekinthetők az www.njt.hu weboldalon

    21

  • Tervezési szerződés

    Étv. 32/A. § Az építészeti-műszaki tervezési szerződésre Ptk.-ban

    szabályozott tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az

    eltéréssel, hogy a szerződést írásban kell megkötni.

    266/2013.(VII.11.) Korm.rendelet 16. § (1) Az országos

    településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.)

    Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerinti tervezési program

    véglegezett formája a tervezési szerződés kötelező mellékletét képezi.

    (2) A tervezési programban rögzíteni kell minden olyan fontos tényt,

    amelyet a tervezés során figyelembe kell venni. A tervezési

    programban vizsgálni kell a megújuló energiaforrások használatának

    lehetőségét, és igény szerint rögzíteni kell a vagyonbiztonsági

    elvárások mértékét.

    22

  • Tervezési program tartalma

    (3) A tervezési programban – amelyet az építtető és tervező közösen készít elő – a tervezés tárgyától és nagyságrendjétől függően ismertetni kell

    a) tervezési feladat részletes leírását, az építési tevékenység megnevezését,

    b) a tervezés előzményeit – előkészítő dokumentációk, tanulmánytervek adatait,

    c) az elvárt – az OTÉK előírásainak megfelelő vagy attól szigorúbb – követelményeket, beleértve az élettartalmi igényeket,

    d) az elvárt követelményeknek való megfelelőség igazolásának módját, az alkalmazandó szabványok vagy azokkal egyenértékű számítási-méretezési eljárások és hivatkozások, jogszabályok, előírások, szabályzatok körét,

    e) a beruházás költségkeretét, rögzített költségkeret esetén a költségelemzés módszerét, az építtető részéről a költségkeret túllépés jóváhagyásának feltételeit, vagy költségkeret csökkentés esetén az elvárások, követelmények módosítási szabályait,

    f) a helyszín bemutatását,

    g) a helyiségigényeket és funkcionális kapcsolatokat,

    h) az építményben üzemelendő technológiákat,

    i) a közútkapcsolati, parkolási igényeket és információkat,

    j) a közmű és energia ellátási igényeket, módokat,

    k) az akadálymentesítésre vonatkozó információkat,

    l) műemlék és nyilvántartott műemléki érték esetén az értékleltár és az építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján rögzített műemlékvédelmi szempontokat,

    m) a szükséges szakági tervezők, szakértők körét,

    n) az egyéb meghatározó követelmények általános szempontjait,

    o) a tervezendő építmény használatának, üzemeltetésének, karbantartásának feltételeit,

    p) a helyszínen fennálló régészeti érintettség vagy védelem tényét a közhiteles örökségvédelmi nyilvántartástól lekért adatok alapján.

    23

  • 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

    az építőipari kivitelezési tevékenységről

    Szabályozza a kivitelezés folyamatát a szerződéstől az átadás-átvételi eljáráson keresztül a tulajdonos jókarbantartási kötelezettségéig

    24

  • Kivitelezési szerződés

    A Ptk. nem ír elő az alakszerűségre vonatkozó

    követelményeket, az Étv., Épkiv., Szakgyr. viszont igen.

    - Írásbeliség követelménye - üzletszerű gazdasági

    tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési

    tevékenység esetén írásba kell foglalni.

    - Kötelező tartalmi elemek.

    25

  • 191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet

    kivitelezési szerződés tartalmazza

    Felek adatait (megfelelő jogosultsággal rendelkező vállalkozó

    kiválasztása )

    E-cegjegyzek.hu

    mkik.hu (http://regisztracio.kivreg.hu/web/index.php?frame=Search

    26

  • 238/2005. (X. 25.) Korm. Rendelet 1. melléklet

    Az építőipari kivitelezési tevékenységhez kapcsolódó

    jogsértő cselekmények esetén megállapítható bírság

    összegek

    27

  • 28

  • Szerződés tartalma

    a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt építőipari kivitelezési

    tevékenység vagy építési-szerelési munka pontos megnevezését, az

    építési munkaterület pontos körülírását (cím, helyrajzi szám), az

    építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény

    (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, (tervek,

    műszaki leírás, költségvetés, de ezek viszonylag gyakran nem

    kerülnek csatolásra a szerződéshez, illetve előfordult, hogy a

    szerződő felek különböző tervet tekintettek a szerződés

    mellékletének)

    29

  • Szerződés tartalma

    a vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket részletesen (ideértve a

    kivitelezési tervszolgáltatásnak, az építési munkaterület átadásának,

    az építési napló megnyitásának, a tervezett kezdésnek,

    figyelemmel a részteljesítés, az átadás-átvétel, a birtokbaadás

    határidejét vagy határnapját, az igényelt befejezési határidőt vagy

    határnapot), (menetközben pl. a műszaki tartalom gyakorta

    módosul, de szerződés módosításra nem kerül sor);

    a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a

    fizetés módját, határidejét (átalányár – tételes elszámolás);

    annak rögzítését, hogy az építtető, vagy a megrendelő vállalkozó

    kivitelező, alvállalkozó igénybevételéhez nem járul hozzá;

    30

  • Szerződés tartalma

    az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesenfelmerülő pótmunka díjának elszámolási módját (pl. rezsióradíjat),

    fővállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadásárajogosult építési műszaki ellenőr, alvállalkozói szerződés esetén ateljesítésigazolás kiadására jogosult felelős műszaki vezetőmegnevezését (különösen alvállalkozói szerződéseknél ritkán fordulelő),

    a szerződő felek erre irányuló megállapodása és a jogszabályifeltételek fennállása esetén annak rögzítését, hogy a szerződésesjogviszonyukból keletkező vitájuk rendezése érdekében igénybevesznek-e speciális vitarendező fórumot (pl. TSZSZ)

    31

  • Szerződés tartalma

    az építtető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a

    szerződésben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység

    ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik,

    a tartalékkeret felhasználásának részletes szabályait, ha a

    szerződő felek a pótmunka fedezetének biztosítására

    tartalékkeretet kötnek ki,

    A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a

    rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges

    munkák ellenértékének elszámolására használható fel

    (322/2015.(X.30.) Korm. rendelet).

    32

  • Szerződés részlet 1.33

  • Szerződés 2.

    1. sz. melléklet:

    34

  • Szerződés részlet 3.

    Szerződés kelte: 2015. október 29.

    35

  • Pótmunka – többletmunka

    Miből ered a probléma?

    egyrészt a nem egyértelmű, hibás, ellentmondásos

    tervdokumentációjából,

    másrészt a tervekben hiányosan szereplő feladatokkal összefüggésben

    (pl. organizáció),

    harmadrészt a megrendelő kivitelezés közbeni változtatási igényei

    következtében.

    Gyakran összekeveredik a pótmunka - többletmunka fogalma

    36

  • Pótmunka - többletmunka

    A pótmunka megrendelésére (az eredeti vállalkozási szerződés

    módosítására) - jogszabály eltérő előírása, illetve a felek eltérő

    kikötése hiányában - írásban, szóban, illetve ráutaló magatartással

    egyaránt sor kerülhet.

    (Legf. Bír. Pfv. VII. 20.912/2010)

    Ma is igaz ez a döntés?

    37

  • Pótmunka

    Az e-naplóban (építési naplóban) köteles haladéktalanul közölni

    a) a fővállalkozó kivitelező az építtetővel a pótmunka műszaki

    szükségességét,

    b) az építtető a fővállalkozó kivitelezővel a pótmunka igényét.

    (191/2009.(IX.15.) Korm.rendelet)

    38

  • Pótmunka – többletmunka

    (191/2009.(IX.15.) Korm.rendelet)

    2017. január 1-vel változott a fogalom meghatározás

    pótmunka (korábbi): a szerződés alapját képező dokumentációban

    nem szereplő, külön megrendelt munkatétel (munkatöbblet),

    pótmunka: a szerződés alapját képező dokumentációban nem

    szereplő, előre nem látható műszaki szükségességből külön

    megrendelt tétel,

    39

  • Pótmunka – többletmunka(191/2009.(IX.15.) Korm.rendelet)

    2017. január 1-vel változott a fogalom meghatározás

    Többletmunka (korábbi): a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési

    vagy kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan szereplő, de a

    szerződéses árban (vállalkozói díjban) figyelembe nem vett tétel.

    Többletmunka: a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy

    kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan meglévő, a vállalkozó

    kivitelező által készített árazott tételes költségvetésben szereplő tétel,

    amelynek mennyisége előre nem látható műszaki szükségességből

    növekszik.

  • Pótmunka - többletmunka

    Ptk 6:244. § [Többletmunka. Pótmunka]

    (1) A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díjmeghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a műrendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka).

    (2) A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé válómunkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka).

    6:245. § [A vállalkozói díj]

    (1)Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon

    felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének

    megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a

    vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét,

    amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható.

    41

  • Pótmunka - többletmunka

    Tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a

    vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult.

    (Ptk. 6:245. § (2))

    Felmerülhet-e pótmunka-többletmunka?

    42

  • Pótmunka – többletmunka

    (191/2009.(IX.15.) Korm.rendelet)2017. január 1-vel változott a fogalom meghatározás

    A többletmunka utólag csak akkor számolható el, ha a vállalkozó kivitelező által készített árazott tételes költségvetési kiírásban a tétel szerepelt, de a mennyiség változott.

    Tervdokumentációban igen, de a költségvetésben nem szereplő munkanemek nem ide tartoznak (nem lehet azt mondani, hogy a szerződéskötés időpontjában nem volt előrelátható).

    A kivitelező – az erre vonatkozó külön megállapodásban foglaltak szerint – a műszaki szükségesség, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használat miatt szükséges pótmunkát köteles elvégezni.

    43

  • Pótmunka – többletmunka

    példa

    Utólagos tetőtérbeépítést csak részleges alapmegerősítéssel tervezték

    meg

    Kivitelezés közben kiderült, hogy pótlólagosan további alaptestek

    megerősítésére is szükség van

    Azaz az alapmegerősítés mennyisége előre nem látható műszaki

    szükségességből növekedett meg (többletmunka)

    A szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, tehát

    jár a vállalkozónak a többletköltsége.

    44

  • Pótmunka – többletmunka

    példa45

  • 46

  • Minőség: elkészült, de hogyan?

  • Zöldtető minőségi problémája48

  • Terv nélküli kivitelezés49

  • Pontosan mit jelent a minőség fogalma?

    29-szer szerepel a 191/2009 Korm. rendeletben ez a kifejezés, ugyanakkor konkrétan nincsen definiálva a fogalma.

    191/2009 (IX.15.) Korm. rendeletből példák:

    3. § (2) szerint a kivitelezési szerződés tartalmazza többek között

    a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési-szerelési munka pontos megnevezését, az építési munkaterület pontos körülírását (cím, helyrajzi szám), az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, (tervek, műszaki leírás, költségvetés)

    13. § (3) szerint a felelős műszaki vezető feladata többek között

    az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése.

    A műszaki ellenőr feladata az építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése.

    50

  • Minőség fogalma

    Szakszerűtlen a kivitelezői tevékenység, ha azt a helyi építési

    szabályzat és

    az alapvető követelmények,

    a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével

    végzik,

    vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és

    vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot

    eredményez. (Étv. 48. § (5))

    51

  • Minőség, alapvető követelmények

    OTÉK 50. § (3) szerint:

    Az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint

    a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság,

    b) a tűzbiztonság,

    c) a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem,

    d) a biztonságos használat és akadálymentesség,

    e) a zaj és rezgés elleni védelem,

    f) az energiatakarékosság és hővédelem,

    g) az élet- és vagyonvédelem, valamint

    h) a természeti erőforrások fenntartható használata

    alapvető követelményeinek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak.

    Betartandók mind a tervezés – mind a kivitelezés során

    52

  • Műszaki egyenértékűség

    Műszaki egyenértékűség: létesítmény, termék vagy szolgáltatás olyan

    meghatározó műszaki paramétere, amely mérhető, és amelynek előírt

    mérőszámát több létesítmény, termék vagy szolgáltatás is teljesítheti;

    Tervtől eltérő anyag, szerkezet, berendezés esetén az alapvető

    követelményeknek való megfelelés vizsgálandó

    Az FMV feladata az építési naplóban történő rögzítés mellett a tervező által a

    kivitelezési dokumentációban megjelölt építési termék helyett a megadottal

    azonos vagy annál jobb teljesítményértékű helyettesítő építési termék

    kiválasztása a tervező jóváhagyásával és az építtető egyetértésével

    (Kivitelezési Kódex).

    53

  • Minőség, alapvető követelmények igazolása

    Étv. 41. §

    (1) Építménybe építési terméket csak az építményekre vonatkozó

    alapvető követelmények teljesülése mellett szabad betervezni, illetve

    beépíteni.

    (2) Az építési termék az (1) bekezdésben foglalt követelmények

    teljesülése érdekében beépítésre akkor alkalmas ha:

    a) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek

    megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül

    helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és

    tanácsi rendelet (a továbbiakban: 305/2011/EU rendelet) 4. cikkében

    meghatározott gyártói teljesítménynyilatkozatban foglaltak megfelelnek

    az elvárt műszaki teljesítményeknek,

    54

  • Teljesítmény igazolás

    Jogszabályi háttér

    305/2011/EU rendelet az építési termékek forgalmazására

    vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról

    275/2013.(VII.16.) Korm. rendelet az építési termékek

    építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek

    során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól

    55

  • Teljesítménynyilatkozat

    NMÉ-ÉME ≠ teljesítménynyilatkozat

    56

  • Teljesítménynyilatkozat

    Az építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az

    építési termék teljesítményét a termékre vonatkozó műszaki előírásnak

    megfelelően, hitelesen igazolja.

    Termékre vonatkozó műszaki előírás: a teljesítménynyilatkozat műszaki

    tartalmú alapdokumentuma, mely lehet

    harmonizált európai szabvány,

    európai műszaki értékelés, vagy

    ennek hiányában nem harmonizált európai szabvány, más magyar

    szabvány, Magyarország területén elfogadott nemzeti műszakiértékelés (NMÉ), vagy hatályos építőipari műszaki engedély (ÉME).

    57

  • Építési termék fogalma

    Bármely olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítanak elő, és hoztak

    forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó

    jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az

    építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében

    nyújtott teljesítményt (305/2011/EU rendelet).

    58

  • Teljesítménynyilatkozat

    Termék jellemzői

    Szabvány megnevezése

    Teljesítmények megadása

    Teljesítmény állandóság

    értékelésére szolgáló

    rendszer

    59

  • Teljesítménynyilatkozat60

  • Honnan lehet felismerni a harmonizált

    szabványokat?

    Jellemzőjük: ZA melléklettel rendelkeznek, amely többek között

    meghatározza a teljesítmény nyilatkozatot, annak tartalmát is (CE jelölés)

    És megadják a teljesítmény állandóságának értékelési és ellenőrzésének

    rendszerét (régi terminológia: megfelelőség igazolás módozatát)

    Internet elérés: www.mszt.hu

    jelentős számban angol nyelvűek a szabványok

    61

  • Példa fa tartószerkezet megvalósítására

    Tervezés

    MSZ EN 1995-1-1 Faszerkezetek tervezése

    A faelemek feleljenek meg az MSZ EN 14081-1 előírásainak, azaz a tervező a faanyag minőségét e szabvány szerint adja meg (pl. C24 jelű, szilárdsági kategóriájú)

    MSZ EN 338 szerinti szilárdsági kategóriák: C14, C16, C18, C20, C22, C24, C27, C30 stb.)

    Kivitelezés

    MSZ EN 14081-1 szabvány szerinti teljesítménynyilatkozatú faanyagot kell beépítenie. A szabvány szerint a szilárdsági kategória megadása kötelező, nem lehet NPD.

    Harmonizált szabvány ZA melléklete szerint a teljesítmény állandóságának értékelésének és ellenőrzésének rendszere: 2+

    (a) A gyártó feladatai: üzemi gyártásellenőrzés és a termék első típusvizsgálata, az üzemben vett minták vizsgálata egy előírt vizsgálati terv szerint (Teljesítménynyilatkozat kiállítása)

    (b) A gyártásellenőrzés-tanúsító szerv az üzemi gyártásellenőrzés megfelelőségi tanúsítványát a következők alapján adja ki: az üzem és az üzemi gyártásellenőrzés első ellenőrzése, az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete, értékelése és jóváhagyása

    Üzemi gyártásellenőrzési megfelelőségi tanúsítvány kiadása – www.emi.hu

    Probléma: Üzemi gyártásellenőrzési tanúsítvánnyal csak 4 gyártó rendelkezik (C24).

    62

  • Egyedi termék

    Fogalom meghatározás: nem sorozatban gyártott, meghatározott célra szánt egyedileg tervezett és legyártott építési termék, amely egyetlen, beazonosítható építménybe kerül beépítésre.

    Az építési termék elvárt műszaki teljesítménynek való megfelelését

    a) általános esetben az építési termék gyártói teljesítménynyilatkozat,

    b) egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki épületbe beépített építési termék beépítése esetében a felelős műszaki vezető építési naplóban az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint tett nyilatkozattal

    Igazolja (275/2013.(VII.16.) Korm. rendelet 3. § (2))

    63

  • Egyedi termékFelelős műszaki vezető nyilatkozik az elvárt

    műszaki teljesítményeknek való megfelelésről.

    Vízzáróságról hogyan tud nyilatkozni?

    Tetősík ablaknál alkalmazási feltétel a minimális tetőhajlás megadása (pl: 15 fok)

    64

  • Minőség, alapvető követelmények

    A kivitelezési munka minőségére általában a szerződés tartalmazza a

    követelményeket, jellemzően az alábbiak szerint:

    Egyrészt a tervekre történő hivatkozással, amely a műszaki mennyiségi

    mutatókat tartalmazza, és jellemzően az alapvető követelményeknek

    való megfelelést vizsgálta. Ezek dokumentálása történik meg például a

    tartószerkezeti, tűzvédelmi, hőtechnikai stb. tervfejezetekben.

    Probléma: jellemzően szakipari részek esetében merül fel (például

    tetőszigetelés leterhelése, burkolat ragasztása, kültéri álmennyezetek

    rögzítése, dilatáció kiosztások stb.).

    65

  • Károsodások 66

  • Leszakadt kültéri álmennyezet67

  • Álmennyezet leszakadásának folyamata68

  • Biztonságos használat és akadálymentesség

    követelménye (alapvető követelmény)

    OTÉK 54. § (1) szerint:

    Az építményt és annak részleteit úgy kell tervezni, megvalósítani, ehhez az

    építési terméket, építményszerkezetet és beépített berendezést úgy kell

    megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű használathoz

    biztonságos feltételeket nyújtsanak, és ne okozzanak balesetet, sérülést,

    például

    a.) elcsúszást, elesést (pl. közlekedés közben) stb.

    69

  • Kritikus helyek: uszodák, különböző nedves,

    olajos üzemi területek stb.

    70

  • Elcsúszás veszély

    Hazai előírások például:

    Az MSZ-10-275:1990 szabvány előírásai szerint a fürdők járó- és lépcsőfelületeinek az MSZ 10-

    533/1 szabvány követelményeinek megfelelően csúszásmentesnek kell lenniük. Csak

    csúszásmentes felület (burkolat) alkalmazása megengedett

    A követelményhez érték nem tartozik, és vizsgálati eljárást sem rendelnek hozzá. Így egy burkolat

    átvétele szubjektív értékelésen alapul, de egy baleset esetén is a szakértő megállapítása számos

    vita forrása lehet.

    Mit tehet ilyen esetben a tervező, kivitelező?

    • Külföldi előírásokat vesz alapul (például német ajánlásokból választ követelményt, amelynek igazolása a DIN 51130 – cipős használatra, DIN 51097 – mezítlábas használatra vonatkozó

    vizsgálati eljárásokkal lehetséges). Ebben az esetben olyan burkolatot kell választani, amelynek

    teljesítmény nyilatkozata tartalmazza a termék ezen paraméterét.

    •Olyan vizsgálati eljárást és értéket ad meg, amellyel igazolható a burkolat megfelelése (pl. SRT

    ingás módszer).

    71

  • Teljesítménynyilatkozat

    Termék jellemzői

    Szabvány megnevezése

    Teljesítmények megadása

    Teljesítmény állandóság

    értékelésére szolgáló rendszer

    72

  • Minőség, szakmai szabályok

    Szerződésekben a műszaki elvárás (legfőképpen Megrendelői) az alábbiak

    szerint fogalmazódik meg:

    „A felek I. osztályú/megfelelő minőség teljesítésében állapodnak meg.”

    „A munkát az MSZ normák és hatósági előírások szerint köteles elvégezni.”

    Jellemzően azonban ezek pontos definiálását (például szabványokra

    történő hivatkozást, vagy például tűrések meghatározását) sem a

    szerződés, sem a tervdokumentáció nem tartalmazza.

    73

  • Tevékenységre vonatkozó szakmai

    szabályok, előírások

    szabványok

    szakmai irányelvek

    74

  • Kivitelezésre vonatkozó szabványokMSZ-04-803-1:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Kőműves szerkezetek

    MSZ-04-803-2:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Kőszerkezetek és kőszobrász szerkezetek

    MSZ-04-803-3:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Műkőszerkezetek.

    MSZ-04-803-4:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Gipsz, műmárvány szerkezetek

    MSZ-04-803-5:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Helyszínen kész.beton és vb.szerk. Visszavont

    MSZ-04-803-6:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Ácsszerk.és teherhordó faszerkezetek

    MSZ-04-803-7:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Előregy.magasép.beton és vasbeton Visszavont

    MSZ-04-803-8:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Vízszig szerkezetek

    MSZ-04-803-9:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Vakolatok Visszavont

    MSZ-04-803-10:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épületgépészeti hőszigetelések

    MSZ-04-803-11:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Tetőfedő szerkezetek

    MSZ-04-803-12:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Homlokzatburkolatok

    MSZ-04-803-13:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Lapburkolatok

    MSZ-04-803-14:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Padlóburkolatok

    MSZ-04-803-15:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Fapadló burkolatok

    MSZ-04-803-16:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épületbádogos szerkezetek

    MSZ-04-803-17:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épületasztalos szerkezetek

    MSZ-04-803-18:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épületlakatos szerkezetek

    MSZ-04-803-19:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Üvegszerkezetek

    MSZ-04-803-20:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Mázolt bevonatok

    MSZ-04-803-21:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Festett bevonatok és tapéták

    MSZ-04-803-22:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Ipari kémények és kazánok..

    MSZ-04-803-23:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épülettartozékok

    MSZ-04-803-24:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Helyszínen készített cserépkályhák

    MSZ-04-803-25:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Magasépítési acélszerkezetek

    75

  • A szabványok legfőbb jellegzetességei

    Minőségi osztályozástól függő és független követelmények

    Független követelmények: pl. alapfelülethez megfelelő tapadás,

    repedt, törött elem nem lehet stb.

    megfelel – nem megfelel

    Függő követelmények: síktól való eltérések, síkfogasság, stb.

    I. - III. minőségi osztályba történő besorolás

    76

  • Szakmai irányelvek

    Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi

    Szövetsége (ÉMSZ) irányelvei, tervezési és kivitelezési szabályai, 10db

    http://www.emsz.hu/kiadvanyok:

    Bitumenes lemezekkel készülő csapadékvíz elleniszigetelések tervezési és kivitelezési szabályai

    Cserépfedések tervezési és kivitelezési szabályai

    Bádogos munkák tervezési és kivitelezési szabályai

    Tetőszigetelések tervezési és kivitelezési irányelvei

    Alátéthéjazatok tervezési és kivitelezési irányelvei

    Zöldtetők tervezési és kivitelezési irányelvei stb.

    77

  • Szakmai irányelvek

    Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉSZ) irányelvei

    http://mevsz.org/munkacsoportjaink/:

    Bevonatréteggel ellátott, többrétegű, ragasztott táblás

    homlokzati hőszigetelő rendszerek (ETICS-THR) kialakítására,

    kivitelezésére

    Műszaki Irányelv kerámiaburkolatok kialakítására

    Műgyanta padlóbevonatok tervezése és készítése

    78

  • Mintavételi és Minősítési Terv (MMT)

    Számos utólagos vita elkerülhető, ha a felek a minőségre, annak

    mintavételére, vizsgálatára, értékelésére stb. vonatkozó eljárást és

    paramétereket előzetesen rögzítik.

    Ezért az MMT-nek tartalmaznia kell

    a szerződés szerinti műszaki tartalom megvalósításához szükséges

    munkanemekre, munkarészekre vonatkozó előírásokat, szabványokat,

    az ellenőrzésre vonatkozó előírásokat, mintavételt, vizsgálati

    módszereket, a megengedett eltéréseket, a minősítéseket, az

    ellenőrzések dokumentálását (építési napló, vizsgálati jegyzőkönyv stb.)

    hogy az adott munkarész ellenőrzése ki által és milyen gyakorisággal

    történjen

    a nemmegfelelőség értékelését: bontás – javítás - értékcsökkenés

    79

  • Átadás-átvételi eljárás

    Az elektronikus teljesítésigazolási naplóban elektronikus teljesítésigazolás (a továbbiakban: e-teljesítésigazolás) kitöltésére kerül sor

    az építtető és a fővállalkozó kivitelező vagy

    a megrendelő vállalkozó kivitelező és az alvállalkozó kivitelező között

    létrejött szerződés alapján, ha a fő- vagy alvállalkozó kivitelező az általa vállalt szerződés tárgya szerinti építési tevékenységet a szerződésben foglaltak, a jogszabályban előírtak és a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint elvégezte és ezt az építtetőnek vagy –alvállalkozói szerződés esetén – a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek az elektronikus teljesítésigazolási naplóba rögzítve jelenti.

    Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat a tényeket, amelyekre jogvita esetén jelentősek lehetnek. A 191/2009. Korm. rendelet tartalmaz felsorolást a jegyzőkönyv tartalmára.

    80

  • Átadás-átvételi jegyzőkönyv

    Az e-jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat a tényeket, amelyek jogvita esetén jelentősek lehetnek, így különösen

    a) az eljárás kezdetének és befejezésének időpontját,

    b) a műszaki átadás-átvételi eljárásban résztvevők nevét, megnevezését, részvételi minőségét,

    c) az építtető által érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket,

    d) az építtető észrevételeit a szerződésben foglaltak teljesítéséről,

    e) a műszaki átadás-átvételi eljárás során felfedezett mennyiségi és minőségi hibák, hiányok, hiányosságok megnevezését (jelentősebb tételszám esetén az átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékletét képező külön hiánypótlási jegyzőkönyv vagy hibajegyzék, hiányjegyzék is készíthető),

    f) a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket,

    g) a jogszabályban előírt nyilatkozatokat,

    h) az építtető döntését arról, hogy átveszi-e az építményt,

    i) az építtető döntését arról, hogy igényt tart-e a hibák kijavítására vagy árengedményt kér, valamint

    j) a résztvevők részéről a jegyzőkönyv jóváhagyását.

    81

  • Szolgáltatás átadás-átvétele

    Sok esetben előfordul, különösen alvállalkozói teljesítés esetén, hogy az

    átadás-átvételi eljárás nem kerül lefolytatásra.

    Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben

    előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik.

    Az átadás-átvétel időtartama harminc nap.

    Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amelynek

    kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű

    használatot.

    Ha a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a

    teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be.

    (Ptk 6:247)

    82

  • A vállalkozói díj kifizetése

    A fő-, illetve alvállalkozói szerződés esetén az alvállalkozó kivitelező

    vagy erre irányuló felhatalmazás esetén a felelős műszaki vezetőjük a

    közös helyszíni bejárás során az e-főnaplóban, illetve az e-alnaplóban,

    jegyzőkönyvben rögzített mennyiségi és minőségi hibák,

    hiányosságok kijavítását követően az e-teljesítésigazolási naplóban

    rögzíti a szerződésben vállalt és elvégzett tevékenységet tartalmazó teljesítési összesítőt. (191/2009.(IX.15.) Korm. Rendelet 31. § (2))

    Teljesítésigazolás kiállítása 15 napon belül (191/2009.(IX.15.) Korm. Rendelet 7. § (2) i.), továbbá 13. § (3) mb))

    Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. (Ptk. 6:130 §)

    83

  • Vállalkozó díj kifizetésének biztosítása

    Az alvállalkozói kivitelezési szerződés esetén a műszaki átadás-átvételi eljáráson

    felmerült és jegyzőkönyvbe vett hibák, hiányosságok kijavítását, a teljesítésigazolás

    kiadását, továbbá a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékének

    kézhezvételét követően az alvállalkozó kivitelező átadja a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek az építési munkaterületet. (191/2009.(IX.15.) Korm. Rendelet 33. § (5))

    Az építtetővel szerződéses viszonyban álló vállalkozó kivitelező – a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó, 2015. november 1-jét követően megindított építési

    beruházásokra irányadó kifizetési szabályok alkalmazása kivételével – a kivitelezési

    szerződésben foglalt kötelezettsége maradéktalan teljesítéséről benyújtott végszámla

    teljes körű kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha a kötelezettsége teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelezők követelésének kiegyenlítését hiánytalanul igazolja, függetlenül azok fizetési határidejétől. (Étv. 39/A. § (6))

    Fővállalkozó az építési munkaterületet az építménnyel együtt csak akkor köteles

    átadni a megrendelőnek, ha az őt kifizette – építésügyi hatóság csak akkor adja ki a használatbavételi engedélyt, ha a megrendelő igazolja, hogy a munkaterületet a

    fővállalkozó átadta.

    84

  • Vállalkozó díj kifizetése

    Ha az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti vita miatt nem

    történik meg az építési munkaterület (1) bekezdés szerinti átadás-

    átvétele, a vitarendezés érdekében a fővállalkozó kivitelező

    vitarendezési eljárást vagy szakértői szervezet szakvéleményénekkiadását kezdeményezheti.

    (191/2009.(IX.15.) Korm. Rendelet 33. § (7))

    85

  • Teljesítménynyilatkozatok csatolása

    Az e-főnapló és e-alnapló mellékletei:

    c) …. az építési termékre vonatkozó teljesítménynyilatkozatokat,

    mérési jegyzőkönyveket stb.

    191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet 27.§ (5)

    86

  • Átadási dokumentumok

    Az építési munkaterület átadás-átvétele során a fővállalkozó kivitelező – az (1) bekezdésben

    foglaltakon túlmenően – az építtetőnek átadja

    a) az őt megillető építési naplópéldányt annak összes mellékletével,

    b)284

    c) a jótállási dokumentumokat,

    ca) a főbb mozgatható építményszerkezetek kezelési útmutatóját, használati utasítást,

    cb) üzemeltetési, használati és karbantartási utasítást,

    cc) a nyomáspróba jegyzőkönyveit,

    cd) a mérési jegyzőkönyveket és az elvégzett működési próbák jegyzőkönyveit,

    ce) a villamos berendezés első felülvizsgálatának eredményéről készített minősítő iratot,

    cf) a beépített szerelvények, berendezések, burkolatok, egyéb tartozékok jótállási jegyét,

    cg) a közüzemi mérőórák jótállási jegyét, hitelesítési jegyzőkönyveit,

    ch) az építmény használatával összefüggő későbbi munkákhoz kapcsolódó biztonsági és

    egészségvédelmi tervet.

    87

    http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=126396.329443#foot284

  • Szerződésbontás

    Szerződésbontás esetén is közös átadás-átvételi eljárást

    kellene lefolytatni, amelynek része állapotrögzítő jegyzőkönyv.

    Átalányáras – tételes elszámolás problémája

    88

  • Köszönöm a figyelmüket:

    Csermely Gábor

    TSZSZ vezető-helyettes

    +36-20-277-31-33

    [email protected]

    www.mkik.hu/hu/tszsz

    Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

    89

    https://www.facebook.com/mkiktszsz/https://www.facebook.com/mkiktszsz/https://www.facebook.com/mkiktszsz/