Upload
temple
View
29
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Szakértői segítségnyújtás az Egyesült Államok oktatásügyében. Tudás és politika a gyakorlatban Vida Júlia, ELTE Társadalomtudományi kar. Miről is szól. Nézőpont: a saját tapasztalat, alapvetően gyakorlati - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
2008.11.21 Know & Pol szeminárium
Szakértői segítségnyújtás az Egyesült Államok oktatásügyében
Tudás és politika a gyakorlatban
Vida Júlia, ELTE Társadalomtudományi kar
Miről is szól... Nézőpont: a saját tapasztalat, alapvetően gyakorlati Hogy jön ez a „know and pol”-hoz?--- szakértői
segítségnyújtás: tudás és politika közti „fordítás” avagy a tudásképzés elősegítése
Miről szól: Kontextus: törvényi és intézményrendszeri Mi is az a.. ? Konkrétumok: betekintés a New England-i regionális
központ munkájába példával Miről nem szól:
Amerikában minden szuper és követendő Amerikában minden rosszul működik az oktatásban Alkalmazott oktatási reform modellek/módszerek
elemzéséről
Dióhéjban az amerikai oktatásügyről Erősen decentralizált oktatásirányítás:
korlátozott és vitatott szövetségi szerep 52 állam sajátos oktatási felépítménye mintegy 16 000 iskolakörzet
Az oktatáspolitikával, ill. oktatás-fejlesztéssel foglalkozó szervezetek avagy a „közvetítő intézmények” pluralizációja
Az oktatásügyi kérdésekkel kapcsolatos tudásforrások, illetve a vitáknak helyet adó platformok száma óriási: Szervezetek/intézmények publikációi, konferenciái és
egyéb rendezvényei oktatásra specializálódott lapok pl: az EdWeek, oktatási blogok
Egységes célok: „Egy gyermek se maradjon le”
a No Child Left Behind közoktatási törvény Az elszámoltathatóság minden iskolára kiterjesztett és
kötelező jellegű rendszere: államonkénti standardok tesztek
Nemzeti cél: 2014-re minden diák jártas szintet érjen el (proficient level)
A fejlődés üteme:”megfelelő éves fejlődés”-t (adequate yearly progress) jelző indikátor kidolgozásával
az iskolák/iskolakörzetek nem megfelelő teljesítését egyre erősödő szankciókkal sújtják
Tudományos megalapozottság/ Scientifically based research — a szűrő Az NCLB-t átszövi a „tudományos megalapozottság” alapelve
amely egyaránt érvényes az oktatáskutatásra és egyben az innovatív módszerek alkalmazóira is
Ennek követelményei, ismérvei: Szisztematikus, empirikus módszerek Adekvát és szigorú adatelemzés Érvényes és megbízható adatok Kísérleti vagy kvázi kísérleti konstrukció A kísérleti eredmények bemutatása kellően részletes és világos Egy a tudományos közösség által ellenőrzött (peer-reviewed)
folyóirat vagy egy független szakértői panel elfogadja
Veszélye: leegyszerűsít, túl nagy hangsúlyt fektet az kísérleti, kvantitatív kutatási módszerekre/eredményekre
Mi az a szakértői segítségnyújtás avagy technical assistance?Inkább gyűjtőfogalom, definíciós kísérletek:
„ Segítség a kliensek számára, hogy megkapják amire szükségük van a fejlesztéshez”
„ Technikai segítség az oktatásügyben dolgozók számára, hogy hogyan végezzék jobban a munkájukat”
„ Egy olyan kollegiális vagy tanár-tanított kapcsolat kialakítása amely által egy szakértő, aki speciális tartalmi vagy technikai tudással rendelkezik információt közvetít egy adott probléma megoldásához”
„ Külső segítség nyújtása egy intézmény alkalmazottai számára, amelyből ők olyan tudást avagy készségeket nyernek, amire szükségük van (a segítség csak meghatározott időtartamra szól)” Richardson
Szövetségi TA Központokrendszere avagy a „tányéralátét” I.
NECC
Szövetségi TA Központokrendszere avagy a „tányéralátét” II: magyarázat Jellemzők:
Szövetségi forrásokból, két minisztériumi hivatal ellenőrzése alatt
Működtetés pályázat útján, a kliensek számára ingyenes
Típusaik: 6 RRC központ: fogyatékos gyerekekkel kapcsolatos témák
6+1 PTA: fogyatékos gyerekek szülei számára
10 EAC : egyenlő bánásmód biztosítása
21 CC avagy komprehenzív központ:16 regionális (comprehensive center), és 5 tartalmi (content center) -- állami hivatalok kapacitásának építése
Különböző témák köré szerveződő egyéb központok pl.: továbbképzés, technológia, oktatásirányítás, kora-gyerekkor
Komprehenzív központok:kapacitásépítés
• Tartalmi központok: a tudásforrások összegyűjtése más tudásforrások adaptálása
• Regionális központok: szakértelmet közvetítenek, elősegítik a tudásképzést
• Az egyes államok oktatási hivatalai(SEA)
NCLB+SBR
A New England-i regionális központ Munkafolyamatok:
Éves „szolgáltatási terv” Kijelölt állandó kapcsolattartó minden állammal
Projektek: regionális: a központ kezdeményezései, a hat New
England-i államot érintő fontos témákról állam-specifikus: egy állam kérésére indul el, a helyi
oktatási hivatal problémáira/prioritásaira igyekszik reagálni
Egy konkrét rendezvény története- az
áprilisi regionális SSOS konferencia 2008 áprilisában megrendezésre került 2 napos regionális
konferencia „egész államra kiterjedő segítségnyújtási rendszer” (statewide sytems of support vagy SSOS) kiépítéséről
Háttér: az NCLB megköveteli egy ilyen rendszer kiépítését az alulteljesítő iskolakörzetek/iskolák megreformálása céljából, azonban kevés támpontot nyújt a megtervezéshez és kivitelezéshez
Előzmény: a központ előző évi rendezvénye, amelyen a cél az eredményes SSOS kulcs- elemeinek megállapítása volt– az idei témák ezek alapján születtek
Célok
A résztvevők megértik és jobban értékelik a fontosságát az iskolakörzeti vezetés/állami hivatalok közti dialógusnak és közös problémamegoldásnak
Az oktatásirányítók világosabban látják, hogy mik a főbb kihívások egy ilyen támogató rendszer kiépítése során
Az állami és iskolakörzeti irányítók közösen keresik a legmegfelelőbb stratégiákat a támogató rendszer kiépítésére/megerősítésére
A résztvevők közösen tanulnak olyan jó gyakorlatokról/modellekről amelyek a kiépítendő rendszer részeként elősegíthetik a diákok eredményességét és az iskolafejlesztést
Az állami és körzeti vezetők közösen tanulmányozzák a már alkalmazásban lévő politikákat, amelyek elősegíthetik vagy akadályozhatják a fejlesztést
Módszer
Stratégia: célok kitűzése és „visszafelé tervezés” Előkészületek:
Meghívottak gondos kiválasztása(állami csapatok, kerületi) A központ emberei---csapatok kerek-asztal témák szerint---
elkészítették, kidolgozták: Az információ megosztásához szükséges anyagokat
elsősorban egy ún „research brief”-et Egy közös protokoll adaptációját a témájukhoz:
1,Miről beszélünk? — 2,Mi van most?— 3,Mit lehetne tenni? Kérdéseket, interaktív feladatokat pl: erőtér elemzés Pontos időbeosztást és moderátori szerepeket
A helyszínen...
• Délelőtt: kerek-asztalok témák szerint, résztvevők lehetőleg minden államból: tömör input és sok vita
• Délután: az egyes „államok csapatainak ideje” a meghívottak lehetőséget kaptak, hogy saját kollégáikkal tárgyalják meg a nap tanulságait, a lehetséges politikai lépéseket
• A második nap végén egy elismert külső szakértő „kritikai megfigyelő” reflexiói zárták az eseményt
Eredmények
A résztvevők értékelése szerint sikeres esemény: jól szervezett, informatív, hasznos; sokan kiemelték, hogy időt és lehetőséget adott az együttgondolkodásra, többen említették, hogy már konkrét akciótervvel térnek haza
A szervezők benyomásai szerint az emberek nyitottak voltak az eszmecserére és aktívan bekapcsolódtak a beszélgetésekbe
Több kerekasztal-téma is önálló projektként él tovább pl: Rhode Island
Záró megjegyzések/kérdések
Amit én ebből hasznosnak találtam: A módszerek- pl: hogyan lehet egy konstruktív
vitát elősegíteni? A munkafilozófia: együttműködés és
rendszerszintű gondolkodás Mit és hogyan lehetne ebből a magyar
közoktatásban alkalmazni?