Támogatónk

h́ ́ b

2012. MÁJUS – IYAR-SIVAN 5772. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA X. REG. ÉVF. 5. SZÁM, 192. SZÁM

AKZSH az idén augusztus végén iskiosztja a Kehila – a közösségért

és a Kehila Haver díjakat. Kehila díj-ban olyan személyek részesülhetnek,akik zsidóként sokat tettek a régiózsidó közösségeiért. A Kehila Haverdíj kitüntetettje olyan személy lehet,aki nem zsidó vallásúként sokat tetthagyományaink vagy a Holokauszt

megismertetéséért. Az idén mindenolvasónknak lehetősége nyílik a dí-jazottak jelölésére, ötleteiket, javas-lataikat 2012. június 20-ig várjuk akile@menhaz.sk e-mail címen, vagylevélben a KZSH címén (egyéb mó-don jelölni nem lehet). A díjak oda-ítéléséről a KZSH által felkért bi-zottság dönt.�

Jelölések a Kehila és KehilaHaver Díjakra

Schnitzer Ármin családja körében. A teremavatásról lapunk 3. és 4. oldalán írunk.

HITKÖZSÉGI HÍRADÓTeremavatás a gimnáziumban Mártírnap

AKomáromi Zsidó Hitközség ezú-ton hív meg minden jóérzésű

embert a Komárom és környéke zsi-dósága deportálásának 68. évfordu-lója alkalmából tartandó emlékün-nepségre, melyre 2012. június 17-én(vasárnap) kerül sor.

Program:10:30 – Megemlékezés a zsidó te-metőben (Aranyember utcája 1.) Ünnepi beszédet mond Verő Tamás budairabbi. Közreműködik Klavanszkij Anatolijkántor.12:00 – Gyertyagyújtás az áldozatokemlékművénél a zsinagógában és em-léktábla avatás a tavaly elhunyt hittest-vérünk Tomenendal-Wollner Yvonne(1948-2011) emlékére.13:00 – Scheiner Péter és Susi Emlé-kezések a jövőért című filmje folyta-tásának bemutatója.

Emlékezzünk együtt! �

Zsidó KultúraEurópai Napja

A Komáromi Zsidó Hitközség az idén2012. augusztus 26-án, vasárnap ren-dezi meg programját a Zsidó KultúraEurópai Napja alkalmából. A részle-tes programot következő számunk-ban olvashatják.�

A tavalyi Kehila Haver díjak átadása. A felvételen Piczek Ferenc veszi át az elismerést.

2

Gratulálunk!AHitközségi Híradó szer-

kesztői nevében ezútongratulálunk olvasónknak OláhImrénének, Ica néninek, a ko-máromi gimnázium tanárá-nak, aki Komáromi Napok al-kalmából Pro Urbe díjban ré-szesült.�

Kántorok jubileumaAközelmúltban ünnepelte 60. születésnapját Fekete László, a Dohány ut-

cai zsinagóga főkántora. Májusban 70 éves Tóth Emil, az Országos Rab-biképző – Zsidó Egyetem zsinagógájának főkántora. Mazl Tov! Bis 120!�

BúcsúzunkSzomorú szívvel búcsúzunk szimpatizánsunktól, OLÁH IMRÉTŐL a

komáromi gimnázium tanárától, aki sokszor volt vendégünk össze-jöveteleinken.�

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tõ sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dóHit köz ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tõnk fel újí tá sát.

2008. ja nu ár 1-tõl tá mo ga tá sát az aláb bi bank szám la szá mok ra küld he ti(tá mo ga tás sze mé lye sen a KZSH tit kár sá gán és csek ken is le het sé ges):

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporite¾òa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Nem zet kö zi át uta lás kül föld rõl:A KZSH cí me: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Kö szön jük!

Fa li új ságrö vid hí rek

� A HH-t a Shalom klubot és a KZSH-ttámogatták: Fekete Katalin, Lahav Judit,Dr. Wágner Jánosné és anonimitásukatkérő adományozók. Köszönjük!

� A KZSH a tavaszi hónapokban foly-tatta a Menház épületének szokásoskarbantartását. Az idén jelentős össze-get költöttünk a Menház és az Eötvösutca 9. tűzoltó készülékeinek felülvizs-gálatára.

� A Szlovákiai Zsidó Hitközségek Köz-ponti Szövetsége Besztercebányán tar-totta soros ülését, melyen Pasternák An-tal elnök képviselte közösségünket. Be-számolónkat következő számunkban ol-vashatják.

� Újabb könyvekkel gazdagodott aSpitzer Béla Kiskönyvtár állománya. Fo-lyamatosan zajlik a katalogizálás. VárjukKedves Olvasóinkat!

Ma gyar or szá gi ol va só ink fi gyel mé be: Ked ves Ol va sónk!Kér jük, hogy az egy há zak nak ad ha tó sze mé lyi jö ve de lem adó ja 1 szá za lé kát aMa gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé gek Szö vet sé ge ré szé re ajánl ja fel a 0358-as tech -ni kai szá mon. A MAZSIHISZ rend sze re sen tá mo gat ja a KZSH mun ká ját!

Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja (mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ –šéfredaktor: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk), Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak – spolupra-covníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ – grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková korektúra: VadászMagda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte Kft., Komárom, a KZSHcíme – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax:00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. Alapítva 5756-ban.

Lapunk Önnek készült, kérjük ne dobja el!

Kérjük a támogatását!

3

Komárom Bencés Gimnáziuma min-dig is befogadó volt, a 19-20. század for-dulóján sokan jártak ide az akkor egyregyarapodó zsidó közösség tagjai közül. Azegykori gimnáziumi évkönyvek sárgulólapjain ma is láthatjuk, mennyire fontosvolt számukra a színvonalas oktatás.

Az Osztrák-Magyar Monarchia már-már idillinek mondható korszakában ahunfalvai ortodox vallásos zsidó szülőiháztól a lengyelországi Breslau rabbi-képzőjén át nagy utat megtéve érkezettKomáromba egy fiatalember, SchnitzerÁrmin 1861-ben, aki először segédrab-biként majd főrabbiként szolgálta a ko-máromi zsidó közösséget. Városunk-ban tanult meg magyarul, később ígytartotta beszédeit.

A zsidóság szempontjából virágzóévek mégsem voltak egyszerűek, 52 év-nyi komáromi működésének időszakaalatt következett be a végzetes szakadásMagyarországon a zsidó vallás neológés ortodox irányzata között, számos val-lási kérdésben kellett dönteni a korszellemében.

Schnitzer maga is a nagyon vallásosszülői háztól jutott el a haladó szelleműkomáromi nagyzsinagóga rabbi székéig.

Egészen az utóbbi időkig csak a zsidóközösség tagjai emlékeztek rá rendsze-resen, és idézték legendás barátságátPapp Gábor komáromi reformátuspüspökkel, lapozgattak bele 1904-benBécsben németül megjelent könyvébe,mely a Jüdische Kulturbilder- aus mei-nem Leben (Zsidó kultúrképek- az éle-temből) címet viseli, tudták, hogy ő voltelőbb a Dunántúli majd az OrszágosRabbiegyesület elnöke.

Rabbiként tanítója is volt közösségé-nek, így taníthatta hittanra évtizedekenát a Bencés Gimnázium zsidó diákjait.

A komáromi gimnázium vezetése ne-mes cselekedetének köszönhetően má-tól a város polgárai, az öregdiákok, amost itt tanulók és a jövő nemzedékeiis e terembe lépve nap, mint nap talál-kozhatnak a főrabbi nemrég előkerültfotójával. Olvasgatva életrajzát vissza-

gondolhatnak arra az időre, mikormég békében éltek e városban a zsidókés nem zsidók.

Az életrajz utolsó mondatiból látszik,hogy Schnitzer Ármin élete egy idilli korvégén fejeződött be 98 évvel ezelőtt,1914-ben temették el a komáromi zsidótemetőben, az Aranyember utcájában.

Remélem, hogy akad majd egy-egyolyan gimnazista diák vagy osztály, akiellátogat a sírkertbe, emlékezve az isko-la neves tanárára a zsidó hagyományokszellemében egy kavicsot helyez öröknyughelyére.

Miért merész?2012-ben nem kis küzdelmet jelent az

intézmény vezetésének, hogy abból azideális korszakból valamit visszahozzona város és az iskola diákjainak életébe.Az igazgató új e törekvését a gimnáziumegykori diákjaként személyesen is nagy-ra értékelem. Közel egy évtizede kezdő-dött az az együttműködés, melynek ke-retében interaktív órákon mutattuk beközösségünk életét és egyre több cso-port látogat el zsinagógánkba, amely aváros kulturális örökségének része.

A toleranciára nevelés elve kiemeltfontossággal bír ma. Schnitzer halálaközel harminc évvel a komáromi zsidó-ság végzetes deportálása előtt történt.Bátor cselekedet egy zsidó vallási veze-tőről termet elnevezni egy olyan világ-

ban, amelyben egyre többen, egyre ra-dikálisabban fogalmaznak meg antisze-mita nézeteket. A becsület és a kiállásszép példájának lehetünk tanúi itt ma,melyre méltán lehetnek büszkékSchnitzer Ármin leszármazottai is.

Elgondolkodom azon, mit látna maSchnitzer, ha végigsétálna a városon?

Az előbb említett pozitív igyekezetmellett sajnos azzal is szembesülnie kel-lene, hogy a gimnázium tanárai, egy-kori és mai diákjai közül többen kifeje-zetten az évszázadok óta itt élő zsidóközösség ellenes jelszavakat, antiszemi-ta mondatokat skandálnak. A komáro-mi gimnázium mindig is kiemelt iskolavolt, ezért különösen kell figyelnünk ar-ra, mi is történik e falak között.

Engedjék meg, hogy végezetül egyszomorú történetet osszak meg Önök-kel. Az Internet korában egyre inkább aközösségi portálok a kommunikáció főcsatornái. Idén januárban az ENSZ Ho-lokauszt emléknapjára elkészítettükmeghívónkat megemlékezésünkre, me-lyet megosztottunk a gimnázium profil-ján is. Arra gondolván, hogy a tanárok,diákok közül is akad majd érdeklődő aMenházban tartandó előadások iránt.

Nem kellett sokáig várni az első reak-cióra. Az alma mater egykori diákja,nem mellesleg tanár szülők gyermeke,akinek dédnagymamáját még zsidóságamiatt gyilkolták meg a vészkorszak ide-jén, heves reakciókkal próbálta meg-kérdőjelezni az emlékezés szükségessé-gét. Írásait több ma is itt tanuló kedvel-te, támogatta nevét vállalva, nyilváno-san. Viszont szinte senki sem akadt ama itt tanulók vagy dolgozók közül, akiszólt volna a Holokausztot tagadó írá-sok ellen…

Ez szomorú, szívszorító és megen-gedhetetlen…

A Schnitzer Ármin terem mától a ko-máromi zsidóság békés éveire emlékez-tet, innentől már csak a gimnázium ne-velőtestületének dolga megtanítani adiákokkal, hogy a város zsidó közösségeitt élt, él, és reményeink szerint még so-káig élni is fog. Mi továbbra is partne-rek vagyunk. Ehhez kívánok sok erőt ésjóakaratot.�

Pasternák Antal, a Komáromi ZsidóHitközség elnökének beszéde a Schnitzer Ár-min terem avatásán a komáromi Selye Já-nos Gimnáziumban.

Schnizer Ármin üzeneteTisztelt Hölgyeim és Uraim! A Komáromi Zsidó Hitközség nevében köszön-

töm Önöket a Schitzer Ármin terem avatásán. Jelentős eseményre gyűltünkössze. Nemes és egyben merész tett a komáromi Selye János Gimnázium igazga-tójától, hogy az idei Öregdiák Nagytalálkozó keretében Komárom egykori híresfőrabbijáról nevezünk el termet. Miért nemes?

TRADÍCIÓ a komáromi zsinagóga hitéleti oldala

4

JÖVŐNK, AMI ÖSSZEKÖT a régió oldala

Hitközségünk idén is bekapcsoló-dott a Komáromi Napok rendez-

vénysorozatba. Az elmúlt években meg-szokott Nyitott kapuk napja helyettmost változatos programmal készül-tünk. A Menház folyosóján ToronyiZsuzsanna, a Magyar Zsidó Levéltár ve-zetője nyitotta meg a Közös öröksé-günk című kiállítást. Az utazó tárlat el-ső alkalommal érkezett Szlovákiába. Atíz tablón öt magyarországi és öt szlová-kiai zsinagóga sorsát követhetjük nyo-

mon. A program ezután a zsinagógá-ban folytatódott. Paszternák Tamás ko-ordinátor köszöntője után dr. Balázs

Gábor tartott bevezetőt a zsidóság fo-galmáról. Dr. Jana Švantnerová pozso-nyi művészettörténész a KZSH megma-radt tárgyi emlékein keresztül mutattabe a zsidóság és a művészetek kapcsola-tát. dr. Schweitzer Gábor budapesti elő-adónk Schnitzer Ármin neves komáro-mi főrabbi életútjáról osztott meg szá-mos érdekes, új információt.

A Wallenstein Zoltán teremben azelőadásokkal párhuzamosan szlovákulés magyarul is levetítettük dr. Padlovics

Ágnes és Drozd Milán filmjét a 220éves Komáromi Zsidó Hitközségről.

A nap utolsó részében dr. Komo-

róczy Géza professzor úr nemrég meg-jelent A zsidók története Magyarorszá-gon című könyvét mutattuk be. Pro-fesszor urat Toronyi Zsuzsanna és Ba-lázs Gábor kérdezték. Az érdekes, jóhangulatú bemutató végén a megje-lenteknek lehetőségük volt dedikáltat-ni a művet a neves szerzővel.

Köszönet mindenkinek, aki részt vetta szervezésben. Találkozunk jövőre is aKomáromi Napokon! �

PT

Komáromi Napok

Június 2-án, az Öregdiákok találko-zóján Schnitzer Ármin főrabbról

nevezték el a komáromi Selye JánosGimnázium egyik termét. Schitzer Ár-min 52 éves komáromi működésealatt több évtizeden át tanított a gim-náziumban. Köszönet az iskola veze-tésének e nemes cselekedetért. AKZSH ezúton köszöni Schweitzer Gá-bornak, hogy rendelkezésünkre bo-csátotta a főrabbi úr fényképét (me-lyet hosszú évek óta próbáltuk meg-szerezni, eddig hiába) és életrajzát.�

-p-

Teremavatás aSelye János

Gimnáziumban

Dr. Schweitzer Gábor Schnitzer Ármin fő-rabbiról beszélt

Dr. Jana Švantnerová pozsonyi művészettörténész

Filmvetítés a Wallenstein Zoltán teremben

5

4. fejezet 6. rész

Ezek a kirándulások rendszerint er-dei túrák voltak, a Csermelyből

Bankó felé. Néha lepihentünk a szám-talan kis patak egyike mellett, kövekbőlgátat építettünk és kis medencéket csi-náltunk Zsuzsikának, Gusztinak és ne-kem. Néha csak mi magunk Gajdárakirándultunk biciklivel, ahol messzirebűzlő ásványvízforrás volt, valamint egyeléggé iszapos úszómedence, és árnyé-kos lócák és padok pihenőül. Az igazinépünnepély akkor volt, mikor Hen-rik, Manyi férje hazahozhatott egy au-tót és ilyenkor csak mi, a két család, ki-utaztunk a Hernád mellé az alagúthoz,ahol homokos part és csendes folyásúvíz volt. Persze a legjobb az egészből azoda-vissza való utazás volt, amikor a so-főr mellett ültem és én voltam a dudafelelőse. Akkor az autóknak két olda-lon volt dudájuk, amely egy gumilab-dából és hangerősítőből állott, én ak-kor voltam a legboldogabb, ha egyirigykedő osztálytárs mellett húztunk ela poros utakon negyven kilométeressebességgel száguldó autóval.

A nyári szünidőben egy szomszédos,Kostolany nad Hornádom nevű szlo-vák faluban béreltünk lakást egy isme-rős parasztnál. A ház közel volt a vasút-állomáshoz és a gáthoz is. Itt voltunkketten anyuval négy napig egyedül,úszkáltunk a gát mögötti medencébenvagy a gáton ültünk és néztük a halakata pár centiméteres vízben. Egy régi al-sóingből hálót késztettem és sikerült isnéha egy-egy szép és elővigyázatlan ha-lat kifognom, de nem volt szívem meg-ölni, anyu sem nagy kedvvel foglalko-zott vele, úgyhogy rendszerint hagytukfutni, azaz úszni.

A péntek délutáni vonattal érkezettmeg apuka, akinek nem volt problémaa halat megölni és kibelezni. Fogtunkpár szép halat, és anélkül hogy a pik-kelyeit lekapartuk volna, part mentiagyagba csomagoltuk őket. Ezután egyközeli kukoricaföldről loptunk egy párcső kukoricát, elkésztettük a tábortü-zet, a halakat az aljára tettük, még mie-lőtt meggyújtottuk volna. Lepihentünkaz árnyékban és vártuk, hogy a tűz egykissé gyengüljön. Ekkor került sor a csí-

pős csabai kolbászra, amelyet már elő-re darabokra vágtunk és újságpapírbacsomagoltunk, és most a parázsba tet-tünk. Amíg sült, lehántottuk és meg-mostuk a kukoricát visszacsomagoltuka héjukba és rátettük a parázsra. Első-nek a kukorica jött ki, feketén a ko-romtól, tulajdonképpen meg kellettvolna várni – apu szerint – amíg a kol-bászt is kivesszük, de kinek volt türel-me. Nekiestünk, úgy ahogy volt kor-mosan, édesen és félig nyersen. A kol-bászt, amelynek az illata nagyon ét-vágygerjesztő volt, a direkt erre a célrameghagyott kukoricahéjjal letisztítot-tuk az újságpapír maradványoktól éshozzáláttunk egy karéj friss házike-nyérrel, de mértékletesen, mert méghátra volt a fénypont. Most már nemvoltunk éhesek, úgy hogy hagytuk a tü-zet leégni. Kikapartuk a parázsból azégett agyagdarabokat, egy kővel vigyáz-va feltörtük őket. A hal pikkelyei a tég-lává sült agyaghoz ragadtak és ott gő-zölgött a hófehér hal. Csak egy csipet-nyi só kellett hozzá, valósággal kár voltazt a fehérséget a kormos arcunkkalbemocskolni. Azóta sem ettem ilyet. Alakoma után a vízre mentünk jól lemo-sakodtunk anyuka mindig talált apunés rajtam valami ledörzsölni valót.

Mivel gyakran voltam megfázva, el-határozták, hogy ki kell vetetni a man-dulámat, mégpedig a budapesti zsidókórházban, amely akkor külföld volt.Budapesten anyu nővérénél, Frida né-niéknél laktunk, akinek a férje Édi,szintén Altmann volt és akik együtt lak-tak a lányukkal, Varga Böskével és aférjével, Bandival, aki utazó volt és aligtartózkodott otthon. Volt hely a bőven,mert Böske a két öccse, Zoli és Ancikülön laktak. Ezt a két fiút 1942-benhívták be munkatáborba, a legfiatalab-bat, az alacsony termetű Lacit 1944-ben. Egyikük se jött vissza.

Az én operációm altatással történt,utána még egy napig kellett kórházbanmaradnom. Beszélnem nem volt sza-bad, de minél több fagylaltot kellettennem, és ennek a parancsnak nagyengedelmességgel tettem eleget. Fagy-lalt ugyan volt Kassán is, sőt még egyvalódi olasz zselatéria is, de Pesten ak-

kor kezdték árulni a pálcáról nyalhatófagylaltok különböző fajtáit és énmindet végigpróbáltam. Még egy új-donság volt a pesti ligetben a sok min-denféle hintán kívül, éspedig a kisü-vegben árult jéghideg tej szalmaszállal,ami szintén érdekes élmény volt. Párnapi lábadozás után felültünk egy estivonatra és Siófokra utaztunk. Hajnalfelé felébredtem, és ahogy kinéztem azablakon, a nap első sugarait végtelendinnyeföldek hatalmas, negyven kilósgörögdinnyéi verték vissza. Ezek adinnyék Pesten a boltajtó előtt álltak éskilóra árusították őket. Azóta sem lát-tam hasonlót. A Balaton mellett párkellemes napot töltöttünk sétahajózás-sal, úszással, csónakázással, még a tiha-nyi visszhangot is kipróbáltuk. Mikorvisszaérkeztünk Kassára, csak azt saj-náltam, hogy nem maradt még egy párkivenni való mandulám. Még kétszervoltam Budapesten, egyszer anyukávalés egyszer, tizenhárom éves koromban,egyedül.(!)

A családon kívül a délutánokat és ahosszú téli estéket a jó barátokkal töl-töttük, akikkel óvodás kor óta voltunkegyütt. Gelmann Zoli barátom, szép,magas, kissé zárkózott, de jó humorúgyerek, aki a nyári vakációit a nagyszü-lei birtokán, parasztlányokkal közösmezei munkával szokta eltölteni, élmé-nyeit tátott szájjal hallgattuk. FischerGyuri, azaz Pista, mert valami oknálfogva mindenki így hívta. Csecsemőko-rában gyermekbénulása volt és azótasántított, nehezen beszélt, de komolyköltői tehetség volt A saját verseit nemakarta megmutatni, de az angolból va-ló fordításait igen. Többek között le-fordította A.E. Poe a „Holló” című ver-sét, amelynek volt már egy pár nevesfordítása, de a Pistáé messze túlhaladtaőket. Testi hibáinak dacára átment azauschwitzi szelekción és Dörnaubanhalt éhen. Erdélyi Feri, aki nem tudtami a félelem, ha valaki a közelében zsi-dózott, nagyon megbánta. Ő volt a cio-nista sejtünk titkára és héber tanítója.Háború előtt is gyomorfekélye volt.Huszonketten voltunk zsidók az osz-tályban, tizennyolc nem jött vissza. El-tűnt világ.�

Folytatása következik...

Feuerstein Azriel:

KELJFELJANCSI

STETL a Hitközségi Híradó kulturális oldala

6

X. rész – Egyetemi hétköznapok

(2011. június 27., hétfő) Néhány e-mail és telefon után ma

reggel felhívott az egyik informatikus,hogy merre talál meg a kampuszon,jönne kijavítani a nem működő drót-postámat. Két perc múlva ott is volt,így a Bar-Ilanos e-mail cím boldog tu-lajdonosa lettem.

Emlékszem, egy-két évvel ezelőttegy túlbuzgó munkatársunk körleve-let intézett a KK-ban osztályunk tag-jaihoz. Mindazok, akiknek az e-mailcíme nem tartalmazza a vezetéknevét,igényeljen új címet. A “vicces” e-mailazonosítók komolytalanok. Ekkor márévek óta használtam a paszti(a)chem-res.hu címet, s nem szívesen váltamvolna meg tőle. Lázadó ifjonckéntazonnal összegyűjtöttem a “vicces” e-mail című akadémikusok névsorát azmta.hu oldalról, s egy válaszkörlevél-ben üzentem meg a kollégának, hogynem az e-mail címen múlik a tudomá-nyos színvonal. Végül az e-mail címe-ink megmenekültek, igaz az új belé-pők már csak keresztnév.vezetéknévkombinációt kapnak.

Nos, itt a Szentföldön nem volt vá-lasztás, az infósok generáltak egy cí-met. Így lettem paztera. Nekem tet-szik, valahol átmenet a „vicces“ pasztiés a komoly, tudományos paszternakközött.

Reggel, munkába menet rádöbben-tem, hogy Ramat Gan egyben egynagy állatkert is. Nem beszélek most amacskákról. Itt jut eszembe, egyretöbb kismacskát látni! Vannak galam-bok, varjak, kutyák és reggel találkoz-

tam két nyuszival is. Sajnos gyorsab-bak voltak, mint én, s nem sikerült le-fotózni őket. Az egyik rozsdabarnavolt, a másik fekete, s ha jól láttamnyakörvük is volt.

Odabent zajlott a kutatómunka,délben a büfé egyhangú választékábóla bolgársajtos (ez a neve), kékcímkésszendvicsre adtam le a voksomat.

Az irodában ezerrel dübörög a lég-kondi,… sikerült is egy kis „szarvasszindrómát” összeszedni a légkondibaki-be játék eredményeként.

Este benéztem a Landau utcán lévőplázába, amelyet még a második hé-ten fedeztem fel (lásd egy korábbi be-jegyzésben). Földszint és egy emelet,szokásos plázaüzletekkel. Lassan egyhónapja nem hódoltam a gyorsétter-mek globalizáló egyenkajáinak. Ittvolt az idő. Egy hazai hálózatot válasz-tottam, mivel a világmárkák még nemtörtek be a Ramat Gan-i hétköznap-okba. Annak ellenére, hogy egyÁNTSZ ellenőrzésen nem biztos,hogy átcsúszna a pláza evősarka, egészízletes volt a hamburger menü.

Ha már itt jártam, betértem a szu-permarketbe is. Ebben az országbannem ismerik a kis kiszerelések fogal-mát. A WC-papírt 9-es csomagokbanárulják, van 20-as és 40-es csomag is.Hasonló a helyzet a papír zsebkendő-vel is. Nincs európai méretű, kis cso-magokban. Na jó, a 130-as doboz mel-lett döntöttem. Majd összehajtom ki-csire, s zsebre vágok egy köteget.

A Negba utca tele van élettel…Szép estét Ramat Gan!

(2011. június 28., kedd)Ma volt a nagy nap, a bemutatkozó

előadás. Eredetileg 20-ára volt kitűzve,végül egy héttel elcsúsztatták, aztánmég egy nappal. A 71 diás előadás el-ső slide-ját még akkor elkészítettem,amikor kb. másfél hónapja igentmondtam az izraeli lehetőségre.

Már akkor gondoltam, hogy biztoskell majd egy előadást tartani valame-lyik csoport megbeszélésen. Így is lett,még az indulás előtt olvastam a neve-met a havi tervben.

Egy kis szemináriumi szobába zsú-folódtunk be, nem volt vászon és pro-jektor, egy nagyképernyős tv segítsé-gével tartottam a prezentációt. Elő-ször arról beszéltem ki is vagyok, fel-villant Komárom, a Menház, Szarvas,az eddigi kötődés Izraelhez, majd jötta tudomány, az egyetem, az MTA Ké-miai Kutatóközpont, a doktori mun-kám részletes ismertetése, a mikro-szkópos projektek. Végül néhány szótejtettem a tudománynépszerűsítő óvo-dai, középiskolai és intézetlátogatásiprogramokról. Egy diát szenteltem aNanopaprikának is.

Kiosztottam egy-két Menházas szó-róanyagot, s megpróbáltam válaszolnia számos szakmai kérdésre. A főnökszerint jó volt az előadás. Reggel, ami-kor felkeltem, úgy éreztem meg kelladni a tiszteletet a kollégáknak, fehéringet vettem az oktatásokkor nélkü-lözhetetlen kémiás nyakkendővel.

Az előadás végére teljesen elfárad-tam, valószínű tudat alatt izgultam egykicsit. Mégis az első “fellépés” a többiekelőtt, pláne angolul, s egy csomó olyaneredménnyel, amelyekről utoljára a ta-valy májusi védésemen beszéltem.

A napnak nem volt még vége, jöttegy-két megbeszélés, irodalmazás,egyéb munkák…

Hazafelé szinte minden buszmegál-lóban egyen pólós fiatalok álltak. Énmár reggel beszereztem tőlük RamatGan új tömegközlekedési térképét.Mindenki lázban ég, pár nap, s meg-változnak a buszjáratok, ahogy olva-som, mindez áremeléssel is párosul.

Jelentem, ma nem láttam a két nyu-szit, pedig szerettem volna lefotózniőket. Akadt viszont egy újabb bioló-giai megfigyelésem, a macskák hihe-tetlen precizitással tudnak helyből fel-ugrani a kukák tetejére. Mindig az azérzésem, egyszer rám ugranak. Egy fe-kete ma ismét átment előttem.�

Készült az Interneten folyamatosan publikált Posztdok Napló alapján –

www.kispaszti.com

EGY ÉV IZRAELBENDr. Paszternák András útinaplója

7

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Ami utcánkban lakott egy Görö-gországból származott család.

Férj és feleség, akiknek a nevüketnem tudtuk, mert a gyerekeik fel-nőttek voltak, nem a mi játszótársa-ink. A házaspár reggel korán mun-kába ment, késő estig dolgoztak, né-ha hétvégékre elutaztak egyik vagymásik gyerekükhöz. Ha valaki talál-kozott velük az utcán csak köszöntekés csendesen továbbmentek. Min-denki úgy nevezte őket, hogy „a gö-rögök” és senki sem próbált barát-kozni velük, mert nem volt közösnyelv, amely könnyítette volna akommunikációt. Mikor elköltöztekegy másik városba, ahol egyik gyere-kük lakott helyettük zajos, sokgyere-kes család jött. Mindenki arról be-szélt, hogy milyen jó volt, mikor acsöndes görögök laktak itt. Akkortólúgy vélelem, hogy a görögök csen-desek, szerények, nem barátkozóak.

Évekkel utána rokoni látogatásrautaztam Amerikába. A rokonaimszomszédjai Görögországból vándo-roltak ki, és nagyon jó baráti kapcso-latban voltak egymással. Eszembe ju-tottak a gyerekkori görögök. Nagyonmeglepődtem, mikor a szomszéd kertfelől hangos beszédet és nevetést hal-lottam. A szomszédok munkába ké-szülődtek és melegen búcsúzkodtakaz otthon maradottaktól. Igazán ak-kor lepődtem meg, mikor estére meg-ívtak a szomszédok. Ahogy beléptemhozzájuk, mindenki úgy ölelt és csó-

kolt mintha egy elveszet rokonuk let-tem volna.

Angol és görög nyelven köszöntöt-tek. Az asztalok teli voltak a legfino-mabb ételekkel, olyanokkal, amilye-neket sosem láttam vagy kóstoltam.Vidám zene és a jó hangulat vett min-ket körül. A konyhából újabb tálakatés innivalókat hoztak. Magam sem hit-tem el, hogy annyit lehet enni és inni.Éjfél után mentük haza. Megígértem,hogy a tervezett kirándulásomat lerö-vidítem, hogy visszaérjek a következővasárnapig, a lányuk esküvőjére.

Aki látta pár évvel ezelőtt a Bazi nagygörög lagzi nevű amerikai filmet, eltudja képzelni az esküvőt a rokonaimszomszédjainál. Mivel a vendégek nagyrésze görög származású volt természe-tesen arra a következtetésre jutottam,hogy ezek a valódi, autentikus görögök.Sajnálkozva emlékeztem a gyerekkoricsaládra, a csendes, komoly és valami-ért szomorú emberekre. Arra gondol-tam, hogy azért biztos ők is élvezték agörög konyha csodálatos ízeit. Az eskü-vői emlékeket máig őrzöm.

A görög konyha a Földközi-tengerízeit reprezentálja. Sok halféle, frisszöldségek, gyümölcsök és tejtermé-kek. A mindennapi étlapot lehet vari-álni pár könnyű görög fogással, főlega meleg nyári napokban, mikor senki-nek nincs kedv sok időt a meleg kony-hában tölteni. Két receptet szeretnékmegosztani a Kedves Olvasóimmal, ahideg joghurt levest és görög salátát.

TZATZIKI HIDEG JOGHURT LEVES

Hozzávalók: fél liter joghurt vagykefir, kis csomag kapor, 3 nyers ubor-ka, és 1 kovászos uborka apróra vágva,3 gerezd fokhagyma apróra vágva, sóés bors ízlés szerint.

Az összes hozzávalót belekeverjük ajoghurtba és hűtőbe tesszük pár órá-ra. Szép üveg tálban tálaljuk fokhagy-más pirítóst adunk mellé.

GÖRÖG SALÁTA

Hozzávalók: 1 fej saláta nagy dara-bokra tépve, 3 kemény paradicsomnegyedekre vágva, 2 friss uborka és 1vörös hagyma karikára vágva, 20 dkgFeta sajt felkockázva, 10 darab kima-gozott fekete olajbogyó.

Az öntethez: 2 evőkanál extra szűzolívaolaj, 2 evőkanál citromlé, 1 teás-kanál mustár, só, bors, édesítő.

Az öntet hozzávalóit jól összekever-jük. Az összes zöldséget közepes nagy-ságúra vágjuk.

Szép tálba először a salátaleveleketrakjuk, rájuk a többi zöldségeket, aFeta sajt darabokat és az olívabogyók-kal díszítjük.

Tálalás előtt meglocsoljuk az önte-tettel és óvatosan összekeverjük.

Jó étvágyat kívánok! �

Orna MondsheinAshkelon, Izrael

A nagy görög lagzi

Nyári szünet a titkárságonAKZSH titkársága 2012. június 20-tól július 31-ig Haas Judit irodavezető sza-

badsága miatt zárva tart. A fogadóórák elmaradnak. Hitközségünk sürgősesetben a kile@menhaz.sk címen érhető el. Augusztustól ismét várunk min-denkit a Menházban.�

Löwinger Manci szakácskönyvéből

HH – nyári megjelenésekAHitközségi Híradó nyári duplaszáma (június-július) július végén jelenik

meg. Továbbra is várjuk írásaikat a kile@menhaz.sk címen.�

Minden Kedves Olvasónknak kellemes nyaratés jó pihenést kíván a szerkesztőség!

8

Ismét fekete keretet rajzol a tördelőa Hitközségi Híradó hasábjaira.

Egy teltházas hitközségi rendezvénytlehetne tartani mindazok részvételé-vel, akiktől már búcsúzni kényszerül-tem itt az újság hasábjain. Az újabbnekrológ írása közben egyre nehe-zebben ütöm le a billentyűket, egyrefájóbb újra emlékek közt kutatni, el-köszönni azoktól az emberektől, akikközött felnőttünk, akik a közösségetjelentik, jelentették számunkra.

Pozsonyból jött a szomorú elekt-ronikus levél, hosszantartó súlyosbetegségben elhunyt Navrátil Veranéni. Oszlopos tagja volt közössé-

günknek, amíg egészsége engedte,nem hagyott volna ki egyetlen Sha-lom klubot sem a Menházban. Azoka sokat emlegetett vasárnapok, ami-kor az épület kapujában vártuk a lá-togatókat egy-egy összejövetel előtt.Vera néni biztos jött, eleinte gyalog,aztán taxival. Elegáns új ruhái, ahozzájuk mindig passzoló cipő éstáska, egy kép, amelyet most, e so-rok írásakor is tisztán látok. Amikorodaért hozzánk, gyakran megkér-dezte „Mi újság, hogy vannak fiúk?”.Egyszer hosszasan mesélt családjaháború előtti életéről, a vallás fon-tos szerepéről a hétköznapokban, s

a sötét korról, amely mindent meg-változtatott.

Bár betegsége az utóbbi évekbentávol tartotta az Eötvös utcától, ben-nünk azért titkon élt valamiféle re-mény, hogy egyszer újra besétálmajd közénk. Most már biztos, hogynem jön… Az ablak előtti oldalonvégleg üres marad egy szék. Az égiShalom klubban újabb tagot kö-szönthet az idelentről oly nagyonhiányzó társaság.

Búcsúzunk Vera nénitől, hiányoznifog! A család gyászában osztozunk.�

Dr. Paszternák András

GyászjelentésMély fájdalommal tudatjuk, hogy hittestvérünk NAVRÁTIL VERA néni 86 éves korában, hosszantartó súlyos

betegségben elhunyt. Családja gyászában osztozunk, emlékét megőrizzük!a Komáromi Zsidó Hitközség

„Hogy vannak fiúk?” – búcsú Vera nénitől

Komárnot látni nem volt elég egyalkalommal, (kb. hat évvel eze-

lőtt jártunk náluk) s erről nem csak abűbájos, vendégfogadó kisváros te-het, „bűnös” a Hitközség valahánytagja, különös tekintettel a Paszter-nák családra, a két fiúra, Tamásra ésAndrásra, akik szíveslátásban, a prog-ram szervezésében, a látnivalók ide-genvezetői rutinnal megáldott ma-gyarázatában, a felmerülő kérdésekmegválaszolásában lokálpatriótakéntjeleskedtek.

Szóval, a BZSH Hunyadi téri temp-lomkörzete és Generációk Klubjamintegy ötven fővel (egy nyertes MA-ZSÖK- pályázatnak köszönhetően)közösen purimozhatott a szlovákiaizsidókkal. Azokkal az emberekkel,kik (még a szórvány városokkalegyütt is) egyre fogyó létszámbanigyekeznek jelen lenni az eseménye-ken, amelyeket a program koordiná-

torok rengeteg energiával, ötlettel te-remtenek meg számukra, valósítanakmeg, azzal a nem is titkolt szándék-kal, miszerint a hit- és kulturális életbiztosítása elengedhetetlen a zsidó-ság fenntartásához. Nos, megérkez-tünk, előadást hallhattunk, DVD- nfilmet nézhettünk a Menház, a zsina-góga, a zsidóság vonatkozásában,szellemi és kulináris élményben (kö-szönet érte Paszternák Zsuzsának éssegítőinek) lehetett részünk.

A vasárnap szinte kihalt, ápolt, szép-séges és feltűnően tiszta várost járva,vendéglátóink megismertettek ben-nünket annak történelmével, törté-netével, különös tekintettel a zsidó vo-natkozású látnivalókra. A gondozotttemetőben több minjennyi férfi mon-dott kadist, Domán István főrabbi ve-zetésével, s hallhattunk gyászimátVencel György kántor recitálásában.

Délután került sor a purimi műsor-

ra, amelynek hírére (no meg a pestivendégek tiszteletére) megtelt a kiszsinagóga. Klein Judit a csoporttalutazott a szlovák városba, hogy ünne-pi dalokkal tegye különlegessé, felejt-hetetlenné látogatásunkat.

A helyi hitközség elnöke, PasternákAntal üdvözölte a Hunyadi téri temp-lomkörzet elnökét, Gervai Lászlót, azelöljárókat, nem feledkezve meg aHunyadi tér évtizedeken át volt világivezetőjéről (kihez családját is barátikapcsolat fűzte) László Miklósrólsem. Kölcsönös ajándékozás, majdújabb, ezúttal kötetlen program abelvárosban és hazaindulás.

S álljon e helyütt a köszönet első-sorban vendéglátóinknak, a közös-ségnek, s annak a majd ötven em-bernek, akivel ismét élmény voltegyütt lenni. Gyönyörű nap volt! �

A Hunyadi téri körzet második ko-máromi látogatásáról készült beszámo-ló (HH – 2007 áprilisa)

GyászjelentésAKomáromi Zsidó Hitközség vezetősége és tagsága ezúton fejezi ki részvétét LÁSZLÓ MIKLÓS, a Budapesti

Zsidó Hitközség – Hunyadi téri körzet tiszteletbeli elnöke családjának. A Miki bácsi – aki 87 éves korában vá-ratlanul távozott közülünk – által vezetett közösség az elsők között vette fel a kapcsolatot hitközségünkkel, s szer-vezett nagyszabású, kulturális programmal gazdagított kirándulást városunkba. Viszonzásul mi is ellátogattunkhozzájuk, a kile első autóbuszos kirándulása keretében, ezt az utat azóta számos követte. Sikeres együttműködé-sünket sok kellemes emlék, fénykép őrzi!

Komárnot látni...

4

Začali sme už tradičnými Historic-kými dňami v rámci Týždňa vedy atechniky 8. novembra 2011. Tentorok rezonovala téma Židia na Slo-vensku a cieľom bolo odpovedať naotázky: Kto je žid? Aké sú židovský zvy-ky a tradície? Čo to znamená byť ve-riacim židom? Ako sa židovskému ná-boženstvu prispôsobuje životný štýl ve-riaceho? Ako je to so súčasnou identi-tou žida? Vynikajúci prednášajúci vy-tvorili úžasnú atmosféru, ktorú publi-kum využilo na pestrú a neúnavnú di-

skusiu. So svojimi poznatkami, po-strehmi, ale aj dobrou náladou sa snami prišli podeliť naozaj vzácni hos-tia. Prof. PhDr. Pavol Mešťan, DrSc.,sa venoval židovskému kolobehu živo-ta, od narodenia po smrť a problema-tike židovských sviatkov. Jeho pred-náška bola krásnym posolstvom otom, že kresťanov a židov rozhodneviac vecí spája, ako rozdeľuje. PaniNelly Freyová sa zamýšľala nad posta-vením židovskej ženy. Tamas Paszter-nak reprezentoval malú židovskú ko-munitu v Komárne. Hovoril nielen ovýzname synagógy v živote žida, deji-nách komunity v Komárne, ale pre-dovšetkým o neutíchajúcom úsilí ko-munity o revitalizáciu náboženského

života a záchranu židovských pamia-tok. Všetci držíme palce! PhDr. Moni-ka Vrzgulová, CSc., svojím vstupomzaujala, nielen preto, že informovalao činnosti Dokumentačného centraholokaustu, ktoré vedie, ale oslovilanajmä budúcich učiteľov, pretože po-hovorila aj o metodických problé-moch vyučovania holokaustu na ško-lách. Diskusia bola dlhá a záujem štu-dentov neutíchajúci. Cyklus predná-šok ukončila Mgr. Katarína Potokovázo židovskej komunity v Nitre. Jej en-

tuziastické rozprávanie o dejinách ko-munity, ale aj o praktických každo-denných otázkach židovstva, bolo dô-stojným zavŕšením dňa.

Tohtoročnými historickými dňamisme si chceli pripomenúť aj 70. výro-čie prijatia tzv. židovského kódexu(vládne nariadenie č. 198/1941 Sl. z.z 9.9.1941), ktorý počas druhej sveto-vej vojny predstavoval jednu z najprís-nejších európskych protižidovskýchprávnych noriem, ale aj 70. výročie za-čiatku deportácií židov zo Slovenska vmarci 1942.

Doplňujúcim podujatím Historic-kých dní bola návšteva nitrianskej sy-nagógy spojená s odborným výkla-dom a diskusiou moderovanou Mgr.

K. Potokovou (10. novembra 2011).V spoznávaní životného štýlu židovsme pokračovali aj v letnom semestri.V rámci kurzu z dejín každodennostisme sa venovali práve tejto téme. Ho-vorili sme o tom, kto sú židia, aké súžidovské symboly, ako sa židia modlia,na čo všetko existujú požehnania, o613 micvot – príkazoch a zákazoch,ktoré sprevádzajú život žida stále, okolobehu židovského života, o význa-me šabatu, princípoch kašrutu – kó-šerného stravovania, spolu sme sym-bolicky oslávili aj dva sviatky: purim apesach, ochutnali purimové hamen-tašen či pesachový maces. O synagógea tóre sme si porozprávali priamo vnitrianskej synagóge. O pohrebnomríte, ale aj významných židovskýchosobnostiach Nitry zas priamo na ži-dovskom cintoríne v Nitre. Sprevá-dzala nás osvedčená Mgr. KatarínaPotoková, ktorá zdolávajúc nástrahyterénu, ponúkla krásny výklad.

Dňa 26. apríla 2012 sme sa vybralina exkurziu po židovskej Bratislave.Videli sme všetko podstatné, mnohonového sa dozvedeli a kdesi vo vnútrizostal príjemný pocit z nezištnéhoodovzdávania kúska seba skupinkenadšencov. Píšem o PhDr. Petrovi Sal-nerovi, DrSc., ktorý sa nás ujal v Mau-zóleu Chatama Sofera, o PhDr. EvePolákovej, PhD., z Múzea židovskejkultúry SNM v Bratislave, pri ktorejrozprávaní by sa dalo vydržať celé ho-diny i pánovi Ivanovi Pasternákovi,ktorý do rozprávania o synagóge vložilaj to o vlastnom osude. Srdečne násprivítali aj v Nadácii Milana Šimečku.Návšteva bola prospešná najmä premladých bádateľov, ktorí pripravujúdiplomové práce o židovských komu-nitách na Slovensku.

Na jednej strane mám pocit zado-sťučinenia, na druhej strane je dôleži-té nepoľaviť. Rok čo rok osloviť aspoňniekoľko nadšencov, ktorí chápu nut-nosť spoznávania „iných“ ako cestu krešpektovaniu ich „inakosti“. Rok čorok otvárať dvere k spoznávaniu iné-ho náboženstva a iného životného štý-lu, aby sme pochopili, čo nás spája,nie rozdeľuje, a aby sme pochopili, že„inakosť“ je pôvabná a sympatická, nieodpudivá a zavrhnutiahodná.�

PaedDr. Veronika Slneková, PhD.katedra histórie FF UKF

Udalosti školského roka v NitreŠkolský rok sa chýli ku koncu. Je čas rekapitulovať. Katedra histórie FF UKF

v Nitre tento rok znova podčiarkla svoju dlhoročnú orientáciu na proble-matiku dejín židov na Slovensku a na holokaust. Celý rok sme sa tejto téme in-tenzívne venovali nielen v rámci prednáškových aktivít, čo považujeme už zasamozrejmé, ale predovšetkým v rámci doplnkových aktivít.

3

Naša ŽNO sa aj v tomto roku zapo-jila do programu Komárňan-

ských dní. Namiesto tradičného dňa

otvorených dverí sme pripravili pestrýprogram. Na chodbe Menházu otvo-rila riaditeľka Maďarského židovskéhoarchívu výstavu Spoločné dedičstvo.Táto putovná výstava je po prvýkrát naSlovensku. Na desiatich posterochmôžeme sledovať osud piatich maďar-ských a piatich slovenských synagóg.Program pokračoval v synagóge, kdeprítomných pozdravil koordinátorprogramov Tamás Paszternák. Nasle-doval dr. Gábor Balázs, ktorý hovorilo pojme židovstva. Historička umenia

Dr. Jana Švantnerová z Bratislavy pro-stredníctvom zachovaných predme-tov ŽNO sprostredkovala kontakt me-dzi židovstvom a umením. GáborSchweitzer, prednášajúci z Budapešti,sa s nami podelil o cenné informáciezo životnej dráhy komárňanského ra-bína Ármina Schnitzera.

V sále Zoltána Wallensteina smeparalelne s prednáškami premietli vslovenskej aj maďarskej verzii film na-krútený dr. Ágnes Padlovicsovou a

Milanom Drozdom o 220-ročnej ži-dovskej komunite v Komárne.

V poslednej časti programu smepredstavili knihu profesora Dr. GézuKomoróczyho História Židov v Ma-ďarsku. S pánom profesorom sa roz-právala Zsuzsanna Toronyi a GáborBalázs. Po zaujímavej besede si prí-tomní mohli dať knihu podpísať vý-znamnému autorovi.

Ďakujeme každému, kto sa podieľalna organizovaní programu. Na budú-ci rok sa opäť stretneme na Komár-ňanských dňoch! �

PT

Komárňanské dni

Profesor dr. Géza Komoróczy

Grafik opäť nakreslí čierny rám vnašom Spravodaji. Už by sme

mohli usporiadať veľkú akciu našejkomunity s účasťou všetkých, s ktorý-mi sme sa v posledných rokoch roz-lúčili na stránkach nášho časopisu.Pri písaní tohto nekrológu ťažko do-padajú moje prsty na klávesnicu, je točoraz bolestivejšie prehŕňať sa v spo-mienkach, lúčiť sa s ľuďmi, medziktorými som vyrástol, ktorí boli v na-šej komunite a už nie sú.

Dostali sme smutný elektronickýlist z Bratislavy, v ktorom stálo, žezomrela teta Viera Navrátilová. Bolaoporou našej komunity, kým jej to

zdravie dovolilo, nevynechala ani jed-nu akciu v Menháze ani v klube Ša-lom. Spomínam si na tie nedele, keďsme stáli vo dverách budovy a čakalina návštevníkov, medzi ktorýminikdy nechýbala teta Viera. Na zači-atku chodila pešo, neskoršie prichá-dzala taxíkom. Elegantná, vždy s ka-belkou a v topánkach, ktoré farebneladili so šatami, to je obraz, ktorýmám pred sebou. Keď sa priblížila,často sa nás pýtala: „Čo nového, akosa máte, chlapci!“ Raz nám porozp-rávala o živote svojej rodiny pred voj-nou, o dôležitosti náboženstva v kaž-dodennom živote a o temnej dobe,

ktorá všetko zmenila.V poslednom čase pre chorobu už

nemohla prísť medzi nás do Eötvöso-vej ulice, ale tajne sme dúfali, bolaiskra nádeje, že sa tu ešte stretneme.No teraz už vieme, že sa tak nestane.Jej stolička pod oknom zostanenavždy prázdna. Klub Šalom v nebiprivítal nového hosťa, ktorý budechýbať v pozemskej spoločnosti.

Lúčime sa s Vami, teta Viera! Bu-dete nám chýbať! Úprimnú sústrasťcelej rodine! �

V mene redaktorov SpravodajaAndrás Paszternák, PhD.

Smútočné oznámenieSo smútkom Vám oznamujeme, že naša súverkyňa VIERA NAVRÁTILOVÁ po dlhej ťažkej chorobe zomrela

vo veku 86 rokov. Jej pamiatku zachováme, zdieľame smútok jej rodiny! ŽNO Komárno

„Ako sa máte, chlapci?” – rozlúčka s tetou Vierou

2

Vážení èitatelia!Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností podporovali programy ŽNO vKomárne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Od 1. januára 2008 môžete zasiela� peniaze na nasledujúce úèty (je mož-nos� plati� osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie peòazí šekom):

Poukázanie peòazí z územia SR:26384962/0900- Slovenská sporite¾òa alebo10103804/5200- OTP Slovakia

Poukázanie peòazí zo zahranièia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno,Slovenská republika

IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno

alebo

IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Ïakujeme!

Krátke správy� Spravodaj, Komárňanskú židovskúnáboženskú obec a klub Šalom podpo-rili: Fekete Katalin, Lahav Judit a Dr.Wágner Jánosné a darcovia, ktorí sipriali zostať v anonymite. Ďakujeme!

� V jarných mesiacoch, tak ako dote-raz, sme pokračovali v údržbe budovyMenház. V tomto roku sme značnúsumu vynaložili na kontrolu požiar-nych prístrojov umiestnených v Men-háze a na Ulici Eötvösa 9.

� ÚZ ŽNO rokovalo v Banskej Bystri-ci, našu komunitu zastupoval predsedaAntal Pasternák. Referát si môžete pre-čítať v budúcom čísle Spravodaja.

� Malá knižnica Bélu Spitzera saopäť obohatila o nové knihy. Pokra-čuje sa v katalogizácii knižného fon-du. Čitatelia sú očakávaní!

Otvorenie novej sályv Gymnáziu Jánosa Selyeho

Pri príležitosti stretnutia bývalých študentov Gymnázia Jánosa Sellyeho v Ko-márne, pomenovali jednu sálu po hlavnom rabínovi Árminovi Schnitze-

rovi, ktorý v našom meste pôsobil 52 rokov a niekoľko desaťročí na gymnáziuaj vyučoval. Ďakujeme vedeniu gymnázia za tento šľachetný čin! Tak isto ďaku-jeme Gáborovi Schweitzerovi za fotografiu pána rabína (ktorú sme už dlhohľadali) a za jeho životopis.�

PT

Žiadame Vašu podporu

Odškodnenie – oznamZnovu sa obraciame na vás a chceme pripomenúť, že naša kancelária oča-

káva od oprávneným žijúcich osôb žiadosti umožňujúce kvalifikovať sa najednorazové odškodnenie z Fondu Holocaust Victim Compensation Fund(HVCF). Fond HVCF sa týka prenasledovaných židovských obetí holokaustu,ktoré nedostávajú pravidelné platby z Fondu CEEF (vyplácané štvrťročne zNemecka), alebo nedostali odškodnenie z iných nemeckých zdrojov, alespĺňajú kritériá definované fondom.

Oprávnení sú všetci, ktorí počas fašistickej neslobody boli za svoj pôvod pre-nasledovaní i keď nie sú členmi židovskej komunity.

I keď posledný termín na podanie žiadostí je 30. 6. 2013, žiadosti sú vyba-vované priebežne (mnohí už platby obdržali) a preto netreba odkladať ichodoslanie.

Podrobnosti a aktualizované kritériá sú zverejnené na webovej stránkeClaims Conference www.claimscon.org/hvcf.

Formuláre ako i akékoľvek ďalšie informácie k vymenovaným fondom vám ra-di poskytneme aj na našej emailovej adrese: sternova.uzzno@gmail.com alebotelefonicky na čísle: 02 / 5443 1651.�

-n-

h́ ́ b

MÁJ 2012 – IYAR-SIVAN 5772. MESAČNÍK žNO V KOMÁRNE X. ROČNÍK 5. REG. ČÍSLO, 192. ČÍSLO

SPRAVODAJCADeň martýrov ŽNO v Komárne touto cestou po-

zýva každého dobrosrdečnéhočloveka na pamätnú tryznu pri príle-žitosti 68. výročia deportácie židovz Komárna a okolia, ktorá sa usku-toční v nedeľu 17. júna 2012.

Program:10:30 – Spomienka na židovskomcintoríne (Ulica Zlatého muža 1.) Slávnostný prejav bude mať rabín Ta-más Verő, smútočnú pieseň predne-sie kantor Anatolij Klavanskij.12:00 – Zapálenie sviečok pri pamätní-ku obetí v synagóge, odhalenie pamät-nej tabule na pamiatku našej súverkyneYvonne Tommenendal-Wollner (1948-2011). 13:00 – Susi a Peter Scheiner – pre-mietanie pokračovania filmu Spo-mienky pre budúcnosť.

Spomínajme spoločne! �

Európsky deňžidovskejkultúry

Naša ŽNO v tomto roku tiež pri-praví program na Európsky deň

židovskej kultúry. Bude to v nedeľu26. augusta. Podrobnosti prinesiemev budúcom čísle.�

ŽNO v Komárne bude aj v tomtoroku, koncom augusta, odovzdá-

vať cenu Kehila – za komunitu a Ke-hila - haver. Tieto ocenenia môžu zís-kať židovskí občania, ktorí pracovali vprospech komunity regiónu, resp. ne-židia, ktorí pracovali v záujme spoz-nania našich tradícií alebo zachova-nia pamiatky holokaustu.

V tomto roku má každý čitateľ Spra-vodaja možnosť navrhnúť kandidátovna toto ocenenie. Vaše návrhy očaká-vame písomne do 20. júna 2012 na e-mailovej adrese kile@menhaz.sk ale-bo listom na adrese ŽNO (iný spôsobkandidovania nie je možný). O prisú-dení cien rozhodne komisia zostave-ná na základe žiadosti ŽNO.�

Ceny Kehila 2012

Udalosti školského roka v Nitre

Letná dovolenka Zdôvodu dovolenky riaditeľky se-

kretariátu Judity Haasovej bude se-kretariát od 20. júna do 31. júla 2012zatvorený. Nebudú stránkové dni. Vsúrnych prípadoch nám, prosím, na-píšte e-mail na adresu kile@menhaz.skOd augusta vás znovu očakávame! �

Článok čítajte na strane 4.

Letné vydanie SpravodajaDvojčíslo Spravodaja (jún – júl) vyjde koncom júla. Aj naďalej očakávame

vaše príspevky na adrese kile@menhaz.sk.�

Milí čitatelia, redakcia Spravodaja vám prajepríjemné prežitie leta a dobrý odpočinok!