Embed Size (px)
Citation preview
Ferenc pápa „Áldott légy!” – Laudato si’ kezdetű, az Isten által minden teremtmény kö-zös otthonának teremtett vi-lág gondozásáról 2015-ben kiadott enciklikája jegyé-ben Ternyák Csaba egri ér-sek 2017. március 25-ét, Gyü-mölcsoltó Boldogasszony ün-nepét Egyházmegyei Terem-tésvédelmi Napnak hirdet-te meg. A kezdeményezésben a főegyházmegye minden is-kolája részt vett, megtisztítva egy-egy szemetes, elhanyagolt részt az intézmény és a temp-lom környezetében.
A szeptemberi tanévnyitón a fő-pásztor kijelölte a tanév egyik fő célkitűzését, amely szerint a 2017-2018. tanév a teremtés-védelem jegyében zajlik. Arra kérte a tanárokat, hogy vigyáz-zanak a teremtett világra, tanít-sák meg a diákokat annak meg-őrzésére.
Dr. Németh Zoltán egyházme-gyei teremtésvédelmi referenst, az Egyházmegyei Katolikus Is-kolai Főhatóság (EKIF) osztály-vezetőjét arra kértük, összegez-ze a tanév első félévének tapasz-talatait.
– Az egyházmegyei katoli-kus iskolák tanévnyitójának előadói a teremtésvédelem or-szágosan ismert személyisé-gei voltak. A tanévnyitón részt vett 1800 pedagógusnak átad-tuk a jezsuita Faludi Akadémia teremtésvédelmi füzetét. Az Eg-ri Főegyházmegye fenntartásá-ban működő 49 köznevelési in-tézmény idei tanévre elfogadott munkatervei a Főpásztor felhí-vására teremtésvédelmi célokat
és feladatokat is tartalmaznak. A szaktanárok a tanmenetei-ket a helyi tantervvel összhang-ban úgy készítették el, hogy ab-ban kiemelt figyelmet fordítot-tak azokra a területekre, tan-anyagokra, témakörökre, ame-lyek kapcsolódnak a teremtés-védelemhez. Ezáltal segítenek kialakítani a környezettudatos-ság fogalmát, a teremtett világ iránt érzett felelősség súlyát. A tantervekben alapelvként fogal-mazódik meg a teremtett világ-nak, mint létező értéknek a tisz-telete és megőrzése. Tanáraink arra nevelik őket, hogy töreked-jenek környezetük: a tanterem, az iskola, a plébániaudvar és te-lepülésük gondozására. Fordít-sanak figyelmet a környezetvé-delemre, a hulladékgyűjtésre, a tájvédelemre valamint a növé-nyek és állatok védelmére. Az intézményben és az otthonok-
ban figyeljenek az energiataka-rékosságra és a környezetbarát közlekedésre.
– Érdemes néhány konkrét példát is említeni.
– Jászfényszarun „Ne füs-tölj, gurulj!”, címmel szervez-tek autómentes napot a Föl-dünkért világnap keretében. A gyöngyössolymosi katolikus ál-talános iskola tanulói és diákjai a Kékes Turista Egyesület kez-deményezéséhez csatlakozva szeptemberben egy Mátra-taka-rító túrán vettek részt. A mis-kolci Szent Imre Katolikus Álta-lános Iskolában minden hónap-ban „aranyseprő-díjat” adnak a legtisztább osztálynak. Adá-cson a kedvenc állatát minden-ki beviheti az iskolába, bemu-tathatja, hogyan ápolja, neveli, hogy példát mutasson a többi-eknek. Az egri Érseki Szent Jó-zsef Kollégiumban Csodálatos
világ címmel fotókiállítást nyi-tottak a diákok alkotásaiból. A szerencsi katolikus általános is-kolában egy ferences szerzetes beszélt Szent Ferencről és a fe-rences lelkiségről. A jászapá-ti Gróf Széchenyi István Kato-likus Középiskolában a terem-tésvédelem jegyében szervezik meg e hónapban a Makó Pál Tu-dományos Diáknapokat. A meg-hívottak között egyetemi okta-tó és akadémikus is szerepel. A nagykörűi diákok szelektív hul-ladékgyűjtésben vettek részt. A jászberényi Nagyboldogasszony Katolikus Óvoda, Kéttannyelvű Általános Iskola, Középiskola és Kollégium tanulói pedig az év során múzeumba, állatkert-be, botanikus kertbe, nemze-ti parkba, szennyvíztisztítóba, hulladékégetőbe látogatnak el, hogy még jobban megismerjék védelemre szoruló világunkat.
– Az idén Gyümölcsoltó Bol-dogasszony ünnepe, március 25-e virágvasárnapra esik, ezért kértük, hogy a Teremtésvédelmi napot egy héttel korábban szer-vezzék meg. Ennek megfelelő-en az ózdi Szent II. János Pál Ka-tolikus Általános Iskola diákjai március 23-án az egyházköz-ség tagjaival településszépítő közösségi napot szerveznek. Ta-pasztalhattuk, mennyi hasznos programot valósítottak meg ed-dig is intézményeink számos he-lyen a szülők és az egyházközsé-gek közreműködésével. Fentiek tükrében bízunk abban, hogy teremtésvédelmi szempontból gyümölcsöző, új távlatokat nyitó lesz a 2017/2018. tanév egyház-megyénkben.
Homa János
MÁRCIUS ÜZENETE
„Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen” (Mt 16,24).
JEGYZET
A nagyböjti lelkiséghez hoz-zátartozik a keresztúti áj-tatosság, a keresztút vég-
zése, amelyen végigkísérjük Jé-zust szenvedésének útján az Olaj-fák hegyétől egészen a Golgotáig. Jézus keresztútjának minden ese-ménye, illetve állomása sok min-denre megtanít bennünket. Van-nak olyanok, amelyekről szíve-sebben elmélkedünk. Például az ötödik állomás, amely arra em-lékeztet bennünket, hogy Cirenei Simon segített Jézusnak a keresz-tet vinni.
A Cirenéből (latinul Cyrene) való Simon cselekedete mindnyá-junk számára fontos esemény. Talán ezért gondoskodott róla a Szentlélek, hogy három evangéli-umban is feljegyezték: „Amint ki-felé vonultak, találkoztak egy Si-mon nevű cirenei emberrel, ezt kényszerítették, hogy vigye a ke-resztet” (Mt 27,32). Márk evan-gélistán kívül Lukács is leírja, hogy éppen a „mezőről jött.” (Lk 23,36). Onnan tért vissza a város-ba, hogy ünneplőbe öltözzék és így vegyen részt a húsvéti ünne-peken. Meglepte őt, hogy útköz-ben egy kivégzési menettel talál-
kozott és a katonáknak kénysze-ríteni kellett őt, hogy segítsen Jé-zusnak a kereszthordozásban. Cirenei Simon eleinte csak kény-szerűségből viszi a keresztet, de amint az elgyötört Jézusra te-
kint, elfogja a részvét, és azon túl már együtt érző szeretettel hor-dozza Krisztus keresztjét. Ben-ne magunkra ismerünk. Emberi természetünk szerint félünk a ke-resztről, illetve a szenvedéstől, de előbb-utóbb mindnyájunk életé-ben megjelenik.
Nemcsak Cirenei Simon, ha-nem a megváltó Jézus példája és tanítása is arra fi gyelmeztet ben-nünket, hogy tudatosan vállal-juk fel életünk keresztjeit. Higy-gyünk abban, hogy Isten orszá-gában, Isten és ember kapcso-latában, az üdvösség felé veze-tő úton mindennek, még a testi-lelki szenvedéseknek is van értel-me. Azután jussanak eszünkbe Jézus szavai, aki azt mondta ta-nítványainak: „Aki követni akar,
tagadja meg magát, vegye fel ke-resztjét mindennap és úgy köves-sen” (Lk 9,23). „Aki nem veszi fel keresztjét és nem követ, nem le-het a tanítványom” (Lk 14,27). Akkor vagyunk és lehetünk az ér-
tünk még a szenvedést és kereszt-halált is vállaló Jézus méltó tanít-ványai, ha nemcsak életünkben, hanem még szenvedésünkben és halálunkban is követjük a meg-váltó Jézust.
Pál apostol tanítása alapján azt is mondhatjuk, hogy a szen-vedés vagy esetleg a vértanúság Krisztus szenvedésének folyta-tása. Az apostol példája szerint kell mindezt elviselnünk, arra gondolva, ami őt segítette a meg-próbáltatások idején: „örömmel szenvedek értetek és testemben kiegészítem azt, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, testének, az Egyháznak javára” (Kol 1,24). Ezért bennünket nem kell “kény-szeríteni ” a kereszthordozásra, mint Simont. Mi hitből fakadó re-
ménységgel viseljük keresztün-ket, mint Szent Pál, mert tudunk a szenvedés üdvösségszerző je-lentőségéről. Az apostollal együtt úgy gondoljuk, hogy szenvedé-sünk Jézus szenvedésének folyta-tása és kiegészítése.
Amikor a keresztutat járjuk nemcsak elmélkedünk, hanem imádkozunk is. Azért imádkoz-zunk, hogy hasonlóvá tudjuk vál-ni Jézushoz, és azokhoz, akik hit-tel, együtt érző szívvel és segítő-kész lélekkel követték a szenve-dő Jézust. A keresztút rendszeres végzése szinte észrevétlenül, de erősíti bennünk az empátia érzé-sét, hogy észrevegyük a körülöt-tünk élő emberek szenvedéseit.
Kérjük Jézust, hogy Simon-hoz hasonlóan mi is tudjuk segíteni embertársainkat a
testi-lelki szenvedések idején. Le-gyen elég lelki erőnk ahhoz, hogy oda tudjunk ülni öreg, beteg és szenvedő embertársaink ágya mel-lé. Gondoljunk arra, hogy minden megkínzott, agyongyötört, elfá-radt ember szeméből a kereszthor-dozó Krisztus tekint ránk, és várja a mi segítségünket.
Dolhai Lajos
Cirenei Simon
Teremtésvédelem azEgri Főegyházmegyében
A diákok megtisztították környezetüket és több helyen virágot is ültet-tek intézményükben és a templom körül
Az oktatásban, az imádságban és a szociális munkában is fontos szerepet játszanak a szerzetesek és a szerzetesnővérek
*Az egri Fájdalmas Anya templomban január 11-én mutatott be
szentmisét Ficzek László általános helynök a Betegek Világnapja al-kalmából. A helynök köszöntötte a szentmisén megjelent orvosokat, ápolókat, kórházi alkalmazottakat, mindazokat, akik betegekről gondoskodnak, és a megjelent betegeket is. Szentbeszédében Kosz-tolányi Dezső költő, író szavait idézte, aki úgy fogalmazott: nincs olyan fájdalomcsillapító, mint egy emberi kéz. Ezzel is hangsúlyoz-va a betegekről való emberi gondoskodás fontosságát. Sokan otthon gondoskodnak a betegekről, ezáltal az emberi élet a betegek szá-mára emberhez méltó életté válik. Mint mondta, a gyógyítás nem egy szimpla emberi munka, hanem hivatás, amit az egészségügy-ben dolgozóknak ezzel a tudattal kell gyakorolniuk. A szentmisén sokan részesültek a betegek szentségében
Betegek világnapja Miskolcon és EgerbenSzent II. János Pál pápa 1992-ben rendelte el, hogy február 11-e a Betegek Világnapja legyen. Február 9-én Miskolcon, a Bor-sod-Abaúj-Zemplén Megyei Köz-ponti Kórház és Egyetemi Okta-tó Kórház kápolnájában szent-mise keretében emlékeztek meg a világnapról. A szentmisén együtt imádkoztak a kórház fa-lai között gyógyultak, betegek, ápolók, orvosok, miskolci és vi-déki plébánosok, nyugdíjas pa-pok, akik zsúfolásig megtöltöt-ték a kápolnát.
– Ezen a napon nemcsak a be-tegekről emlékezünk. Az egész-ségesek számára is fontos ez a nap, hiszen olyan kérdések, mint hogyan lehet megelőzni a betegségeket, őket is érintik.Emellett felhívja a figyelmün-ket, hogy foglalkoznunk kell
egymással, magunkkal.– mond-ta Tóth István orvosigazgató-he-lyettes köszöntőjében.
Ternyák Csaba egri érsek szentbeszédében úgy fogalma-zott:– A betegség egy olyan ál-lapot, mely valamikor minden-ki életében bekövetkezik, sőt sú-lyos vagy enyhébb formájában már mindannyian megtapasz-taltuk, milyen betegnek lenni. Minél jobban emlékezünk erre, annál nagyobb empátiával tu-dunk a betegekre tekinteni. Fon-tos, hogy feltegyük magunknak a kérdést: hogyan tudunk segíte-ni másokon? Az orvosok, az ápo-lók természetesen szakmai tudá-suk szerint segítenek a legtöb-bet, mi lelkipásztorok pedig a lel-ki gyógyulásban nyújthatunk se-gítséget és azzal ha imádkozunk értük – hangsúlyozta a főpásztor.
A szerzeteseket ünnepelte az egyházFebruár 2-án, Urunk bemuta-tása – Gyertyaszentelő Boldog-asszony – ünnepén, amely egy-ben könyörgő nap a szerzetesi hivatásokért, a Katolikus Egy-ház imádkozik azért a közel egymillió férfiért és nőért, akik a világon szerzetesként élik az életüket. 1997-ben Szent II. Já-nos Pál pápa nyilvánította ezt a napot a szerzetesek világnap-jává. Az egri bazilikában ezen a napon közösen adtak hálát a Főegyházmegye területén tevé-kenykedő közösségek tagjai. Az ünnepi szentmise prédikációjá-ban Ternyák Csaba egri érsek felidézte a monasztikus ren-
dek kialakulásának történetét, majd rámutatott, hogy milyen sokat köszönhet az egyház a különböző közösségeknek, pél-dául a török hódoltság után a ferencesek és a minoriták szol-gálata nyomán élt tovább a ke-reszténység az Egri Főegyház-megyében.
Fontos szerepet játszanak ma is az oktatásban, s mindenek-előtt az imádságban és a szoci-ális munka területén. A főpász-tor köszönetet mondott az egy-házmegyében élő közel hatvan szerzetes és szerzetesnő szol-gálatáért, s Isten áldását kérte a jelenlévőkre.
Sanghajban járt január 21-26. között az Egri Érseki Fiúkórus. Amint Schmiedmeiszter Szilvia kórusvezető elmondta: a meg-hívás Magyarország Sanghaji Főkonzulátusától érkezett. A kórustagokat szülők, család-tagok, valamint Hegyesi Hudik Margit és Réz Lóránt egyetemi oktatók, az Eszterházy Károly Egyetem Ének-zene tanszéké-nek tanárai kísérték el az útra.
– Az utazást megelőző izgalma-kat az utolsó heti várakozás te-tézte – mondta a kórusvezető. Akkor már mindenkinek csak Sanghajon járt az esze, e körül forogtak a gondolatai. Hosszú, 13 órás repülőút, illetve összesen 8 órás várakozás állt a kórus előtt. Az út további kihívása a 7 időzó-na átugrása, amely igen embert próbáló volt. A gyerekek reme-kül vettek minden akadályt az úton, így csupán csak fáradtan, de vidáman érkeztek meg janu-ár 22-én hétfőn délelőtt Sanghaj-ba. Főkonzuli fogadással várták őket a hotel szomszédságában lévő tradicionális kínai étterem-ben. A kiszolgálás és a menü egy-aránt remek volt. Bolla Szilárd fő-konzul ünnepélyesen köszöntöt-
te a kórust, jó tanácsokkal látta el a csapatot, valamint szívélye-sen válaszolt az oktatással, csalá-di élettel, és egyéb érdekes terü-letekkel kapcsolatos kérdésekre.
Természetesen szó esett a másna-pi koncertről is és biztosította a kórust a telt házas érdeklődésről.
Másnap, kedden este helyi idő szerint 19 órakor sikeres kon-
certet adott az Egri Érseki Fiúkó-rus a zsúfolásig megtelt sangha-ji Moore Memorial Churchben, amelyet a magyar Hugyecz Lász-ló tervezett. Szerdán reggel egy flashmobra invitálta a konzu-látus a kórust a Huangpu folyó partjára. Járókelők álltak meg egy-egy fotóra és kapták len-csevégre a magyar népdalokat éneklő Egri Érseki Fiúkórust. A koncertet követő két napot város-nézéssel töltötte a magyar dele-gáció. Meglátogattak egy Budd-ha-templomot, jártak egy régi kínai városrészben, ahol még fel-lelhető a hagyományos építkezé-si stílus, újabb kínai finomságo-kat kóstolhattak meg, megcso-dálhattak egy kínai kertet. Ven-déglátóik elvitték őket egy ha-gyományos kínai aluljáróban ta-lálható piacra is.
Sanghaj mára egy 26 milli-ós lakosú metropolisszá nőtte ki magát, így az idő, ami rendelke-zésükre állt, csak egy apró bete-kintést engedett a kínai kultú-rába. Ennek ellenére az utazók rengeteg élménnyel tértek haza. Büszkeség tölti el őket, hogy kép-viselhették hazánkat, Heves me-gyét, Eger városát és az Egri Fő-egyházmegyét. H. J.
II EgyHázMEgyEi HíREK
Nyílt hétvége a szemináriumbanAz EgrI Hittudományi Főisko-la és az Érseki Papnevelő Inté-zet az idén is tart nyílt hétvé-gét a papi hivatás gondolatá-val foglalkozó fiúk számára. A háromnapos program márci-us 23-án 18 órakor kezdődik. Középiskolás korú vagy annál idősebb fiatalokat várnak, je-lentkezni március 19-ig lehet Szabó József spirituális atyá-nál. E-mail: [email protected] címen.
Keresztút az EgedreMárcIus 24-én tartják Egerben a hagyományos Eged-hegyi keresztutat. A gyülekező és egyben az első stáció az egri Minorita templom előtt lesz 10 órakor, míg az utolsó stá-cióra a hat kilométeres út vé-gén, a hegy tetején kerül sor. A hevesi megyeszékhelyről 1992 óta induló keresztutakat az idén is a Főegyházmegyei Ifjúsági Iroda szervezi.
Nagypénteki Keresztút MárcIus 30-án 20 órai kez-dettel fáklyás keresztút in-dul Pásztor Pascal plébános szervezésében az egri servi-ta templom elől a várba. A ke-resztút záró elmélkedését a főpásztor tartja. Szeretettel hívják a kedves híveket a kö-zös imádságra.
Állandó szentségimádásFEbruár ElsEjén Egerben is elindult az állandó csendes szentségimádás. Az egri Szent Bernát ciszterci templom sze-retettel várja azon katolikus keresztény híveket, akik szíve-sen töltenek el az Oltáriszent-ségben jelen lévő Jézus előtt perceket, órát, órákat. Minden nap, hétfőtől vasárnapig, reg-gel 9 órától este 6 óráig lehe-tőség nyílik erre.
Kiállítás az érseki palotábanFEbruár 8-án tartották Már-ton Árpád erdélyi festőművész ÉLET-JELEK című kiállításának megnyitóját az Egri Érseki Pa-lota és Turisztikai Látogató-központban. A tárlatot Ternyák Csaba egri érsek nyitotta meg, közreműködött Banner Zoltán művészettörténész és Gyura Fanni népdalénekes. A meg-nyitó előtt az Eszterházy Ká-roly Egyetemen találkozhattak az érdeklődők a művésszel.
HÍrEK
Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Főegyházmegye
3300 Eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János
Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu
e-mail: [email protected]
Aközreműködésével.
Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510
Juhász gyula
Az utolsó vacsora
János a Mester nagy szívén pihen,E tiszta szíven, e csöndes szivenPihen, de lelke a holnapra gondolS fiatal arca felhős lesz a gondtól.
Mély hallgatás virraszt az asztalon.Az olajfák felől a fuvalomHűsen, szomorún a szobába téved,Be fáj ma a szél, az éj és az élet!
Tamás révedve néz a mécsvilágra,Péter zokog és árvább, mint az árva,Judás se szól, csak apró szeme villan,Remegve érzi: az ő órája itt van!
Csak egy nyugodt. Nagy, sötétkék szemébenMély tengerek derűs békéje él benn.Az ajka asztali áldást rebegS megszegi az utolsó kenyeret!
A HónAp vErsE
Juhász Gyula (Szeged, 1883 – Szeged, 1937) hazánk egyik leg-elismertebb költője, a magyarság sorsának egyik legjelentősebb lírai kifejezője.
Sanghajban lépett fel az Érseki Fiúkórus
Koncertet adtak a zsúfolásig megtelt Moore Memorial Churchben
2018. MÁRCIuS
Naár János, a sátoraljaújhelyi V. István Katolikus Szakgimnázi-um és Gimnázium, Árpád-há-zi Szent Margit Általános Isko-la, Óvoda pedagógusa a Szent Gellért–díj arany fokozatát ve-hette át Ternyák Csaba érsektől az egri bazilikában tartott őszi tanévnyitón.
– Katolikus német telepesek által 1750-ben alapított kis fa-luban, Hercegkúton születtem 1955-ben, s ma is itt élünk csa-ládommal – mondta Naár Já-nos. – Hitét szerető és gyakor-ló családi légkörben nevelked-tem. Rokonságunkban ketten is a papi hivatást választották, anyai szépapám pedig német nyelvű kántortanító volt.
Az általános iskolát helyben végeztem, középiskolai tanul-mányaimat a már akkor is jó hírű sátoraljaújhelyi Közgaz-dasági Szakközépiskolában. 1977-ben agrár-üzemgazdász diplomával a zsebemben haza-tértem, s ekkor felkérésre köz-gazdásztanári állást vállalva visszatértem középiskolámba. Egykori tanáraim nagy szere-
tettel fogadtak, sok segítséget kaptam tőlük. Az első évek-ben a tanítás mellett kiegészítő közgazdaságtudományi egyete-mi tanulmányokat is végeztem Budapesten. Eközben 1979-ben megnősültem, s feleségemmel azóta munkatársak is vagyunk. 1982-ben közgazdász és közép-iskolai tanári diplomát szerez-tem információelméleti és -fel-dolgozási szakcsoportban. Köz-gazdasági és később informa-tikai szakmai tárgyakat is ta-nítottam. Pedagógusi hitvallá-som, hogy tanítványaimmal a kölcsönös bizalom és tisztelet alapján együttműködve a szak-tudományos követelmények ál-tal meghatározott tudást elsa-játíttassam. Meggyőződésem, hogy ez akkor eredményes, ha a pedagógus hitelesen teszi ezt, vagyis maga is példát ad életvi-tele révén.
Növendékeim rendszeresen előkelő helyezést értek el orszá-gos szakmai tanulmányi verse-nyeken. Osztályfőnökként há-rom osztályt vezettem érettsé-gire, s velük ma is szoros kap-
csolatot tartok. 1992-től szak-mai igazgatóhelyettesként ve-zetem az iskolában folyó szak-képzést. Az utóbbi két évtized-ben az érettségi utáni, többsé-gében pénzügyi képzésekben veszek részt. A növendékeim is tapasztalják, hogy a mai ember hajlamos mindent anyagi szem-pontok szerint mérlegelni, ezért mindig felhívom figyelmüket a morál szerepének fontosságára, egyetértve Gárdonyival: „… ar-ra figyelmeztetlek benneteket, hogy a pénzszerzés ne legyen
életcélotok. A lélek nem gazdag-szik pénzzel. És nem is szegé-nyedik a pénz fogytával.” 2008-ban újabb egyetemi tanulmá-nyok után pedagógus szakvizs-gát tettem és közoktatási veze-tői oklevelet szereztem. Öt éve óraadói feladatot is vállalok, pénzügyeket oktatok az Eszter-házy Károly Egyetemen.
Különösen büszke vagyok ar-ra, hogy egykori tanítványaim közül többen követtek a peda-gógus pályán, s közülük nyol-can jelenleg is kollégáim, hár-
mójuknak osztályfőnöke is vol-tam.
Fontosnak tartottam a kö-zösség érdekében végzett tevé-kenységeket is. Két ciklusban voltam önkormányzati képvise-lő, s közel negyedszázada édes-apám örökébe léptem, amikor beválasztottak az egyházi kép-viselőtestületbe. 2000-től a vi-lági elnöki szolgálatot is ellá-tom. Feldolgoztam az egyház-községünk történetét, szárma-zástani és helytörténeti kuta-tómunkát, néprajzi gyűjtése-ket végeztem. Ezek eredményei több kötetben megjelentek.
A pályám végéhez közeledve nagy örömmel fogadtam, ami-kor 2011-ben az Egri Főegyház-megye lett a fenntartója isko-lánknak, amely immár 45 éve munkahelyem. Feleségemmel együtt büszkék vagyunk gyer-mekeinkre: a ma már négydip-lomás fiunk és a menyünk is en-nek az iskolának a diákja volt, s ők is a pedagógus pályát válasz-tották, ahogy lányunk is, aki közgazdász oklevelet szerzett.
Homa János
Csak a hiteles tanár eredményes
Közgazdasági és informatikai tárgyakat is tanít
A katolikus hívek ebben az év-ben is felajánlhatják a Magyar Katolikus Egyház javára szemé-lyi jövedelemadójuk 1%-át. Idén a felajánlásról szóló nyilatko-zatok kiemelten fontosak, mert azok a következő években is ér-vényesek lesznek.
Ezúton is szeretnénk köszö-netet mondani híveinknek és mindazoknak, akik személyi jö-vedelemadójuk 1%-áról már az elmúlt években is a Magyar Ka-tolikus Egyház javára rendel-
keztek, amelynek technikai szá-ma: 0011.
Lehetőség van a személyi jö-vedelemadó második 1%-ának felajánlására is, amellyel egy-házi alapítványt támogathat-nak. Főegyházmegyénk híve-itől azt kérjük, hogy támogas-sák a Magyar Katolikus Rádió Alapítványt a 18578726-2-10 adószámon. Ez az alapítvány a Szent István Rádió fenntartója. További információk találhatók a www.katolikus.hu honlapon.
Január 29. és február 2. között egészséghetet tartottak a tenki Szent Imre Katolikus Általá-nos Iskolában. Hétfőtől péntekig minden nagyszünetben „Egész-ségpercek” néven az egészsé-günk megőrzéséről volt szó az is-kolarádióban.
Hétfőn a gyümölcsök fogyasz-tásának fontosságáról volt szó. Kedden a kiegyensúlyozott ét-rendről beszéltek. A legegész-ségesebb a napi ötszöri étkezés, legbőségesebb mindig az ebéd
legyen.Szerdán a tisztálkodás, a testápolás és a fogápolás volt a té-ma. Fontos a mindennapi tisztál-kodás, a fogmosás pedig kiemelt területe a tisztálkodásnak.
Csütörtökön elmondták, hogy az alvás pihenteti az elmét és se-gíti a szervezetet, hogy új erőre kapjon. Pénteken, az utolsó nap a mozgás és a sport fontosságáról volt szó. A diákok megtudhatták, hogy csak akkor képesek egész-ségtudatosan élni, ha megtanul-ják, mi szolgálja egészségüket.
Rendelkezzen adója 1%-áról!
Egészséghét a tenki katolikus iskolában
Fél éven keresztül Egerben, az Érseki Palotában lesz látható Székely Bertalan „Egri nők” cí-mű festményének utolsó vázla-ta. Az alkotás egri sajtóbemuta-tóján Nyitrai Zsolt országgyűlé-si képviselő elmondta: egy aukci-ón fedezte fel a festményt, s javas-latot tett, hogy az állam vásárolja meg. A sikeres licit után a képvi-selő javaslatára az a döntés szüle-tett, hogy egy időre Egerbe kerül a kép. Ternyák Csaba egri érsek köszönetet mondott azért, hogy az egri bemutató helyszínéül az Érseki Palota Turisztikai Látoga-tóközpontot választották.
A főpásztor kiemelte: a palotá-nak az a missziója, hogy a művé-szetet és az idegenforgalmat szol-gálja, hozzátette: az egyház eddig is fontos mecénása volt az alko-tóknak. A festmény fél éven ke-resztül ingyenesen lesz látható a palota egyik földszinti kiállítóter-mében.
Ingyenesen látogatható
