A tervekről, elképzelésekről áp-rilis 12-én széles körben folytat-tak tárgyalást az érseki palotá-ban. Az eseményen Főegyház-megyei Fejlesztési Bizottság, a Főegyházmegyei Egyházmű-vészeti Bizottság tagjai mellett Ternyák Csaba egri érsek ven-dégeként Piero Marini érsek és a liturgikus építészet szakértő-je, Chrispino Valenziano profesz-szor atya is részt vettek.

Az egri főpásztor köszöntő-jében örömének adott hangot, hogy elindul a közös gondolko-dás, s hogy Marini érsek, aki II. János Pál pápa ceremonáriusa volt, s most az Eucharisztikus Kongresszusok Bizottságának vezetője, a téma kiváló szakér-tőjét is elhozta Egerbe. Fontos, hogy az építkezésnél a teológiaialapok, a liturgikus szempontok is érvényesüljenek – emelte ki az érsek.

Chrispino Valenziano litur-gikus teológus személyesen vett részt a II. Vatikáni Zsina-ton. Úgy fogalmazott: élete leg-nagyobb ajándéka volt, hogy ott lehetett, melynek Liturgikus Konstituciója alapján újul meg most az egri főszékesegyház. A professzor gondolatébresztő elő-adásában elmondta: a templom-térben az oltár, az ambó és a ke-

resztelőkút hármas egységének kell megvalósulnia. A régi érté-kek erőszakos átalakítása nem célravezető, a teremtő erő fi-gyelembevételével kell a régit a mai kor emberének használatá-ba állítani, a liturgikus ismere-tek figyelembevételével. A temp-lom voltaképpen egy aula, a kö-zösség színtere, ahol a laikusok nem passzív résztvevők a litur-giában – erre több pápai megnyi-latkozás is felhívja a figyelmet. A szentmisében történtekre a templomtérnek is reagálnia kell.

A keresztelőkút a kezdet, mely-lyel Isten gyermekei leszünk, megszabadulva az áteredő bűn-től. Maga a keresztelés pillanata is nagyon fontos, amikor a három isteni erény és a Szentlélek hét ajándéka is megjelenik bennünk.

Az oltárnak is, ennek jegyé-ben, megfelelőnek és egyben művészinek kell lennie. Szim-bóluma összetett, kettős. Az utolsó vacsorára, Jézus Krisz-tus keresztáldozatára emlékez-tet, de egyben olyan asztalnak kell lennie, melyen étkezni le-

het. Nem fontos, hogy nagy mé-retű legyen az oltár Chrispino Valenziano szerint, az lénye-ges, hogy a figyelmet vonzó kö-zéppont legyen. A professzor el-mondta: szerinte a kocka alak a legkifejezőbb, mert ez egy ösz-szehajtott keresztet rejt tulaj-donképpen, mely a hitünk által nyílik meg, miként mi is meg-nyílunk a hitre.

Az ambó a szentély és a temp-lomhajó között helyezkedik el, a feltámadás emlékműveként is ismeretes. Az ősegyházban ma-gasra építették, a Szentírás sza-vai szerint, s így jobban is hal-lotta a nép az onnan beszélőt. Az ambó nem egy könyvállvány, hanem egy lelki lépcső, ahon-nan az olvasmány, a szentlecke és az evangélium elhangzik, s ez a hallgatókra is kihat.

A professzor szerint új oltár szükséges, mely megfelel a ko-rábban említett feltételeknek, ezen kívül a püspöki trónus át-helyezését is javasolta.

Rudolf Mihály tervező és csa-pata hónapok óta dolgozik a fel-újítás koncepcióján. Az elképze-lések szerint a székesegyház to-vábbi turisztikai funkciót is kap, úgy azonban, hogy ez a liturgi-kus életet nem zavarja majd.

Bérczessy András

JEGYZET

Az evangéliumok szerint az Úr Jézus nyilvános mű-ködése idején a 12 apos-

tol mellett kiválasztott még más hetvenkét tanítványt, és őket is elküldte az evangélium hirdeté-sére (Lk 10,1-16). Az apostolok már Pünkösd után diakónuso-kat választottak, akik segítették őket a szegények szolgálatában (ApCsel 6,1-7). Pál apostolt is se-gítették férfi ak és nők az evan-gélium hirdetésében és az első keresztény közösségek vezetésé-ben. Gondoljunk csak Timóteus-ra és Tituszra, akiket az apostol imádság és kézrátétel által ren-delt az apostoli jellegű szolgálat-ra. Arról is olvashatunk, hogy a női munkatársak kezdettől fog-va jelen voltak az egyház életé-ben. Az apostoli iratok néven ne-vezik őket, min például „Főbe, aki a kenkreai egyház szolgála-tában állt” (Róm 16,1), Priszka és férje, Aquila (2Tim 4,19), Evodia és Szintiche (Fil 4,2). Fi-gyelemre méltó, hogy az apostol mindig milyen elismerően szól a Krisztusért való fáradozásukról.

Mindez azért fontos és tanul-ságos számunkra, mert ezek a példák biztatnak és bátoríta-nak bennünket, hogy a magunk

módján és lehetőségei szerint le-gyünk mi is az apostolok utó-dainak, papjainknak a mun-katársai. Az Egyház az aposto-lok munkáját folytatja, mégpe-dig valamennyi tagja által. A hit és a keresztség által az Egyház

tagjai lettünk. Ebből következik, hogy részt kell vennünk az Egy-ház életében, minden tevékeny-ségében, így az apostolkodás-ban is. Hiszen a keresztény hiva-tás, természete szerint, felszólí-tás az apostoli munkára. Ehhez minden katolikus keresztény két szentségben: a keresztségben és a bérmálásban kap küldetést.

A II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) dokumentumai ismétel-ten kérik a papokat, hogy mun-kájuk hatékonyabb végzése érde-kében válasszanak maguk mel-lé világi munkatársakat: „A fel-szentelt pásztorok szívesen hasz-nálják fel okos tanácsukat, biza-lommal ruházzanak rájuk tiszt-ségeket az Egyház szolgálatára, hagyjanak nekik teret és szabad-ságot a cselekvésben, sőt báto-

rítsák őket, hogy kezdeményez-zenek is”(LG 37). „Krisztus most a világi hívőket küldi mindazok-ba a városokba és falvakba, aho-vá ő maga készül (vö. Lk 10,1), hogy legyenek munkatársak az Egyház egyetlen apostoli külde-

tésében, ennek különféle formái-ban és módjaiban, amelyeket ál-landóan igazítsanak hozzá a kor új szükségleteihez” (A világiak apostolkodásáról, 33).

Jelenleg az egyházmegyénk-ben tevékenykedő világiakat al-kalmazásuk milyensége és szol-gálatuk tárgya alapján három csoportba sorolhatjuk: 1.) fő-foglalkozású világi munkatárs, aki pap vezetése alatt álló plé-bánián tevékenykedik, többnyi-re összevont munkakörben (pl. kántor-hitoktató, adminisztrá-tor-sekrestyés). Rájuk illene leg-inkább a külföldön használa-tos lelkipásztori asszisztens el-nevezés; 2.) Tiszteletdíjas vilá-gi munkatárs, aki civil foglalko-zása vagy nyugdíja mellett lát el bizonyos rész-szolgálatokat (pl.

hitoktató, pénzbeszedő); 3.) Ön-kéntes világi munkatárs, aki ci-vil foglalkozása mellett vállal rendszeresen vagy alkalmilag ki-sebb-nagyobb szolgálatokat (pl. betegek áldoztatása), és ezért dí-jazásban nem részesül.

Az lenne az ide-ális, ha minden plébánián kellő számban működ-nének jól képzett

főfoglalkozású világi munkatár-sak, akik egyrészt segítenének a papnak a plébániavezetésben (pl. adminisztráció), a fi liák ellá-tásában (igeliturgia), a hitokta-tásban, ugyanakkor ellátnának sajátosan világi lelkipásztori szolgálatokat is, mint amilyen a családpasztoráció, a szegények és öregek gondozása.

Az ő feladatuk lehetne az is, hogy szervezzék-irá-nyítsák az önkéntes világi

munkatársaknak az egész plé-bániát átfogó evangelizációs te-vékenységét. Adja Isten, és segít-sen bennünket ebben az ő Szent-lelke, hogy megtaláljuk az Egy-házban azt a nekünk való fel-adatot, amivel segíthetjük papja-ink szolgálatát. Dolhai Lajos

Világi munkatársak

Megújul az egri főszékesegyház

MÁJUS ÜZENETE„Új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek, kiveszem testetekből a kőszívet és hússzívet adok nektek. Az én lelkemet oltom belétek és gondos-kodom róla, hogy parancsaim szerint éljetek ”

(Ez 36,26-27).

A II. Vatikáni Zsinat Liturgikus Konstituciója alapján újul meg az egrifőszékesegyház Fotó: Balogh Ferenc

Anyák napja alkalmából szeretettel köszöntjük

az édesanyákat és a nagymamákat!

A lelkipásztorok közvetlen munkatár-sainak találkozója Egerben, a baziliká-ban május 12-én lesz. Az összejövetelre Ternyák Csaba érsek a lelkipásztori kise-

gítőket, áldoztatókat, kántorokat, irodis-tákat, házvezetőnőket, sekrestyéseket, templomtakarítókat, az önkéntes egyházi hozzájárulások beszedőit várja.

A közös program fél kilenckor a regiszt-rációval kezdődik, ezt követően előadá-sokra, tanúságtételre és közös imádság-ra kerül sor.

Vanyó László mellszobrát Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg

Szoboravatás KomjátibanA tizenöt évvel ezelőtt elhunyt Vanyó László áldozópapnak, egyetemi tanárnak, képzőmű-vésznek állítottak emléket Kom-játiban. A Pázmány Péter Katoli-kus Egyetem egykori professzo-rának mellszobrát Ternyák Csa-ba egri érsek áldotta meg április 14-én. Bukovenszki Zoltán plé-bános úgy fogalmazott: nem na-gyon ismerik Vanyó László sze-mélyét, ez abból adódhat, hogy tudományos ember volt, nem szeretett rivaldafényben lenni.

A szoboravatást megelőző-en ünnepi szentmisét mutatott

be az Egri Főegyházmegye fő-pásztora a komjáti templom ud-varán. Ternyák Csaba szemé-lyes élményein keresztül méltat-ta Dr. Vanyó László személyét és munkásságát szentbeszédében. Elmondta: harmadéves kispap-ként Győrből a Központi Szemi-náriumba kerülve tanáraként tisztelhette Vanyó Lászlót, aki az ókeresztény írókról, a kezde-tek egyházáról tanított. Szenve-délyesen szerette az ősegyházat, 18 kötetben adta ki az ókeresz-tény írók műveit, számos kötetet ő maga fordított magyar nyelvre.

Szombathelyen boldoggáavatták Brenner JánostSzombathelyen többezer hí-vő részvételével május 1-én boldoggá avatták Brenner Já-nost, a mártír papot, akit 1957. de-cember 15-én meggyilkol-tak. A boldoggá avatási szent-mise főcelebránsa Angelo Amato bíboros, a Szentté avatá-si Ügyek Kongregációja prefek-tusa. A szentbeszédet Erdő Pé-ter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mondta.

A szentmisét követően be-mutatták Iváncsits Tamás: A jó pásztor című zenés drámá-ját, majd az érdeklődők meg-hallgathatták azt a beszélgetést is, melynek résztvevői Brenner

János isme-rői voltak. Ezután li-tániára ke-rült sor, m e l y n e k keretében Székely Já-nos szom-b a t h e l y i

megyéspüspök mondott beszé-det. A nap során gyalogos zarán-doklat indult Rábakethelyről, a zsidai Jó Pásztor-kápolnáig, ahol imádságot mondtak a zarándo-kok, majd a vértanúság helyén emlékeztek meg Brenner János-ról, aki életét adta Krisztusért.

Egyházközségi munkatársak találkozója a bazilikában

Tavaly ünnepelte az Egri Főegyházmegye székesegyháza felszentelésének 180. évfordulóját. A városképet meghatározó épület azóta több felújításon, átalakítá-son ment keresztül, s most ismét idő-szerű egy nagyszabású rekonstrukció. Ennek keretében a szentély is megújul,a liturgikus előírások szellemében.

Ötvösné Perge Edit a füzesabo-nyi Széchenyi István Katoli-kus Általános Iskola hitéleté-nek meghatározó személyisége, a Szent Gellért-díj ezüst fokoza-tát vehette át az egri baziliká-ban tartott tanévnyitón Ternyák Csaba egri érsektől. Ahogy az intézmény vezetője, Nagy Ist-ván igazgató megfogalmazta: sokirányú szakmai képzettsé-ge nemcsak magas színvonalú nevelő-oktató munkájában tük-röződik, hanem az intézmény, a pedagógusok és a diákok hitéle-ti fejlődését elősegítő tevékeny-ségében is. Az iskola dolgozóit és diákjait folyamatos és aktív hitéleti tevékenységre bíztatja. Rendszeresen részt vesz a hétvé-gi szentmiséken és a katolikus egyházi ünnepeken. Példamuta-tó magánéletével és munkájával a tanítványai, a szülők és a mun-katársai megbecsülését is magá-énak tudhatja.

– Katolikus családban nevel-kedtem. Fiatalként KALÁSZ-lány voltam, majd ifjúsági hit-tanosként átéltem a közösség-hez tartozás élményét, amit én is át szeretnék adni a diákjaim-nak – mondta a kitüntetett. – A mai napig részt vállalok az egy-házközség életében felolvasás-sal, plébániai programok szer-vezésével. 1988-ban végeztem a Jászberényi Tanítóképző Főisko-lán. Kezdő pedagógusként a be-senyőtelki Dr. Berze Nagy János Általános Iskolában dolgoztam, s munka mellett elvégeztem a hitoktatói tanfolyamot és 1992-től hittant is tanítottam az isko-lában délutánonként. A hitokta-tással kapcsolatos ismereteimet szerettem volna bővíteni, ezért tanulmányaimat a Pázmány Pé-ter Katolikus Egyetemen foly-

tattam, ahol hittanári képesí-tést szereztem. 25 éves pedagó-gusi szolgálat után lehetőségem nyílt, hogy munkámat a füzes-abonyi Széchenyi István Katoli-kus Általános Iskolában folytat-hassam. A tanítást mindig hiva-tásként éltem meg. Ebben a ka-

tolikus iskolában lehetőségem van arra, hogy egész nap Jézus szeretetét közvetítsem a gyere-kek felé és ne csak elméjüket csiszoljam, hanem lelküket is tápláljam. Jelenleg elsős osztály-főnök vagyok, emellett heti tíz hittanórát tartok az alsó tagoza-ton és a város két óvodájában is.

Diákjaim rengeteg megyei és országos versenyen kiemelkedő helyezést értek el nyelvész, me-sevetélkedő és környezetisme-ret - környezetvédelem csapat-versenyen. 2016-ban egy tanít-ványom a „Harmatcsepp” alsós országos hittanversenyen 1. he-lyezett lett.

Nagyon sok programot szer-vezünk az iskolában és a plébá-nián, amivel a gyerekeket kö-zelebb visszük Jézushoz és az Egyház közösségéhez. A szen-tek életéhez kapcsolódva min-

den évben megrendezésre ke-rül októberben a rózsafüzér ké-szítő verseny, Szent Ferenc-napi állatszépségverseny, november-ben Szent Márton-napi lámpás felvonulás. Iskolánk egyik sajá-tos programja a „Templomtúrák két keréken” elnevezést kapta. A

környező települések temploma-it keressük fel kerékpárral, ahol megismerkedünk az adott temp-lom és védőszentjének történe-tével. Emellett már negyedik hittantáborunkra készülünk, amely mindig nagy népszerű-ségnek örvend. A táborok vezér-fonala a mindennapos ima mel-lett egymás szeretete, elfogadá-sa és segítése.

Ez a lelkület vezet engem az otthoni családi életemben is. Férjemmel 21 éves házasok va-gyunk, fiunk, Máté születése óta a férjem beteg, 10 éve kere-kesszékben él. Isten szereteté-ből és az egymás iránt érzett szeretetből erőt merítve, az is-kolai szolgálat után, férjem min-dennapjainak megkönnyítésén és megszépítésén munkálko-dunk gyermekemmel.

Homa János

2016-ban nyitották meg az Egri Érseki Palota Kulturális és Turisztikai Látogatóközpontot, mely a megújult érseki palota legrégebbi, középső részében került kialakításra. A Széche-nyi utca 3. sz. alatt található épület 1740-től az egri püspö-kök rezidenciája volt. Gazdag a központ kiállítási anyaga, az idelátogató turisták és diá-kok bepillanthatnak a püspöki könyvtárba, képtárba, ruhatár-ba, dolgozószobába és kincs-tárba. Megtekinthetik a Ma-gyar szentek és legendáik kiál-lítást, valamint az Egri püspö-kök és érsekek arcképcsarno-ka című tárlatot, emellett több időszaki kiállításnak is része-sei lehetnek.

Hernádfői Csaba igazgatótól ka-pott tájékoztató alapján kiemel-nénk néhány műtárgyat, relik-viát, amelyek különösen népsze-rűek az idelátogatók körében. Ilyen például Bársony György eredeti miseruhája 1676-ból, il-letve Erdődy Gábor püspök gyö-nyörű arany és ezüst szállal hímzett palástja, amelyet Má-ria Teréziától kapott ajándékba, elismerésül azért, hogy ő vitte a magyar királynő megkoroná-zásakor a körmeneti keresztet 1741-ben.

A kincstárban látható tár-gyak jelentős része az egri ba-zilikából és az érseki palota ká-polnájából származik. Ezek kö-zül kiemelkedik az úgynevezett Szilassy-monstrancia (1752), amelyet az egri ferencesek ké-szíttettek a városi szenátor és

rendházi jogtanácsos végrende-letének megfelelően. A szentség-tartó Szilassy János híres lőcsei ötvös mester munkája.

A képtárban több figyelemre méltó alkotás látható. Ezek kö-zött említhetnénk Hendrick Ter Brugghen a Pipára gyújtó fiú cí-

mű festményét, amely 1623-ban készült. Ugyancsak érté-kes látnivaló a Szent Sebestyént és Szent Domonkost aranyozott háttér előtt ábrázoló, 1360–1380 körül készült gótikus stílusú festmény, amely egy háromré-szes oltárkép (triptichon) jobb-oldali táblája lehetett egykor. A műalkotás készítője firenzei fes-tőművész, a korszak egyik ki-emelkedő itáliai mestere, Gio-vanni del Biondo volt.

Írott források, valamint az el-múlt években lezajlott falkutatá-sok alapján tudható, hogy a je-lenlegi kápolna elődje, miként részben a palota is, már az 1730-as évekre elkészült Erdődy Gá-bor püspök megbízásából. Az ér-seki magánkápolnát a II. emelet-ről csodálhatják meg az érdek-lődők.

Az állandó kiállítás mellett időszaki tárlatok is várják az ér-deklődőket. Augusztus 15-éig látható Székely Bertalan Egri nők című festményének kisebb vál-tozata, végleges vázlata, október 8-áig pedig a Mátraverebély–Szentkúti Nemzeti Kegyhely Mária kegyszobrának ruhái.

Az intézmény munkatársai várják a látogatókat április 1-től szeptember 30-ig, keddtől vasár-napig 10 és 18 óra között.

H. J.

II EGyHázMEGyEi HírEK

Az oktatásról

A kAzIncbArcIkAI Don Bosco Sportközpont „Mi a köze, mi a véleménye az Egyháznak...” című előadás-sorozatának ak-tuális része az oktatásról szólt április 10-én. Ternyák Csaba egri érsek, Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke és Áb-rahám Béla szalézi tartomány-főnök volt a kerekasztal-be-szélgetés résztvevője. Ternyák Csaba egy kérdésre elmondta, hogy két esettől eltekintve, az Egri Főegyházmegye fenntartá-sában álló mintegy ötven intéz-mény mindegyikénél az egyház-községek, az iskolaigazgatók, esetenként a polgármesterek tették meg az első lépést a ka-tolikussá válás útján. Gloviczki Zoltán a mai magyar oktatá-si helyzetet elemezve elmond-ta, hogy az elmúlt években újra van érdeklődés a pedagógus-pálya iránt. Ábrahám Béla töb-bek között kiemelte a szalézi rend számára az iskolákban oly fontos nevelés kérdését is.

Egriek a ministráns találkozónÁprIlIs 7-én ministráns találko-zót rendeztek Nyíregyházán a Szent Imre Katolikus Gimnázi-umban. A találkozó szentmisé-vel kezdődött, amelyet Palánki Ferenc a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke mu-tatott be. Ezt követően a pap-növendékek vezetésével cso-portos beszélgetéseken vet-tek részt a megjelent minist-ránsok, majd az egri Jézus Szí-ve Plébánia Ifjúsági Ének és Zenekara adott dicsőítő kon-certet, Boldogy-Szabó Levente előadóművész, zenész vezeté-sével. Az egyórás koncert köz-ben Füleczki István atya tartott elmélkedést a ministráns szol-gálat öröméről, a papi hivatás-ról és az emmauszi tanítványok útjáról.

Hittanári képzésekAz EgrI Hittudományi Főisko-la a 2018/2019-es tanévben csak levelező tagozatos formá-ban indítja az osztatlan hitta-nári szakot (4 év). Újra indítják a katekéta-lelkipásztori mun-katárs alapszakot (3 év). A kép-zésekre az EGHF saját jelentke-zési lapján kell jelentkezni má-jus 15-ig. A következő tanév-ben is lesz pedagógusok szá-mára a 2 féléves hitoktatói szakirányú továbbképzés. Új képzésként indul az ének-zene tanárok számára a katolikus egyházi ének- és zeneoktató szakirányú továbbképzési szak, a képzést elvégzők kántorként tevékenykedhetnek. Bővebb in-formáció a főiskola honlapján (www.eghf.hu) olvasható.

HÍrEk

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

Tűz Tamás

Májusi dal Máriához

Fönn a magasban a lánghevű napmegkoronázza a homlokodat.

Szőnyeget sző a mező elibéd,rádragyog éjjel a csillagos ég.

Téged dicsérnek a halkszavú fák,Rólad rebegnek az ajkak imát.

Lomb ha susog s ha a szél dala száll,gondolatunk az egekbe talál.

Végtelen tengerek csillaga vagy,lábadat mossa a hószínű hab.

Tiszta szemedben a béke dereng,áhítatát híven őrzi a csend.

Hódolatodra ha nyílik a szánk,szent neved így ejti: Édesanyánk!

A HónAp vErsE

Tűz Tamás, született Makkó La-jos (1916 – 1992) magyar költő, író, katolikus pap. Iskoláit, köztük a Hittudományi Főiskolát is Győr-ben végezte. A második világhá-borúban a keleti fronton tábori lel-készi szolgálatot teljesített, majd 1944-ben szovjet hadifogságba esett, 1947-ben, hazatérése után papként szolgált. Az 1956-os for-radalom után Nyugatra távozott, ahol a magyarság érdekében te-vékenykedett papként, költőként, irodalomszervezőként. Számos kötete jelent meg az emigráció-ban. Magyarországon az 1970-es évektől közölték verseit külön-böző folyóiratok. 1987-ben ad-tak ki válogatást költeményeiből (Hét sóhaj a hegyen, 1987). A ka-nadai Hamiltonban hunyt el; ham-vait hazahozták, Győrben helyez-ték örök nyugalomra. A szív jogán című posztumusz kötete 1993-ban jelent meg.

Bemutatjuk az egri érseki palota kiállításait

2018. MÁJuS

A gyermekek lelkét is igyekszik táplálni

Bemutatjuk a Szent Gellért-díjas tanárt

Jézus szeretetét közvetíteni2018. április 9-én tartotta szék-foglaló előadását Dr. Dolhai La-jos, az Egri Hittudományi Főis-kola rektora, akit 2017 decem-berében a Szent István Tudomá-nyos Akadémia rendes tagjává választottak.

A száz tagból álló tudományos testület (nyolcvan rendes, tíz tiszteleti és tíz külső) tudós tag-jai titkos szavazással választot-ták meg az elnök (Erdő Péter bí-boros), a főtitkár (Barna Gábor) és az osztályelnök (Kuminetz Géza professzor) ajánlására.

Székfoglaló előadását most tartotta meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. Já-nos Pál pápáról elnevezett dísz-termében. Az előadásának cí-me: Az Eucharisztia teológiája és a Missale Romanum. Előadá-sában kifejtette, hogy a liturgia, illetve a liturgikus imádságok-ból kiindulva is összefoglalhat-juk az Eucharisztia teológiáját, sőt az Egyház Eucharisztia ér-telmezése legmélyebben és leg-átfogóbban a liturgiában áll előt-tünk.

Székfoglaló a Szent István Akadémián

Május a Szűzanya hónapja, akit estéről estére litániákkal kö-szöntenek a hívek a katolikus templomokban.

A „litánia” kifejezés a görög „litaneuó” - könyörgök szóból származik. Az V. században je-lentette azt a könyörgő imádsá-got, amellyel különféle szándéko-kért imádkoztak. A VII. század-ban kialakult már a ma is ismert formája: az előimádkozó szándé-kaira a hívek válaszolnak.

Legősibb a Mindenszentek li-tániája, mely a keresztelési litur-giából önállósult ősi könyörgő imádság; szerkezete mintája lett a későbbi litániáknak. A loretoi litánia a mai formájában a XVI. században tűnik fel először, de már a XII. századból is ismerünk hasonló, közös végzésre készült imádságot. Az általunk ismert „loretói litánia” a Loreto városá-nak bazilikájában lévő Szent Házból származik, ahol 1575-től (mások szerint már 1400-tól) minden szombaton elénekelték a Boldogságos Szüzet köszönt-

ve. Amikor Canisius Szent Péter 1558-ban Loretóban járt és meg-hallotta ennek éneklését, átvet-te imakönyvébe és terjesztet-te. VII. Orbán pápa 1691-ben ki-adott dekrétumában megtiltotta a különböző templomokban ké-szült Mária-litániákat, és egye-temes használatra a „loretoi litá-niát” rendelte el. XII. Leó pápa ezt 1886-ban megújította.

Az 1917-es Egyházi Törvény-könyv később enyhített ezen a rendelkezésen, és pápai jóváha-gyáshoz kötötte nyilvános hasz-nálatukat, a Jézus neve, a Jézus Szíve, a Szent József és a Krisz-tus vére litánia kapta meg a jó-váhagyást. A II. János Pál pápa által jóváhagyott új Egyházi Tör-vénykönyv a megkötéseket még tovább könnyítette.

Nemrég jelent meg az Isten-tiszteleti és Szentségi Kongre-gáció „Népi ájtatosságokról” szó-ló dokumentuma, amely szintén jelentős ájtatosságnak tünteti fel a Szűzanya köszöntésének e tiszteletre méltó módját.

Májusi litánia

Gazdag a központ kiállítási anyaga Fotó: Balogh Ferenc