Upload
rolandgulyas
View
52
Download
19
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Hasznos tanácsok a ház körül és a lakásban felhasználható kövekről, annak beszerzési lehetőségeiről, megmunkálásáról. A kőzetek felépítésének és alkotóelemeinek megismerése, a megfelelő kő kiválasztása és a felhasználásig való tárolás ismertetése.
Citation preview
wilfried Multhammer
Természetes kőa ház körüI és a lakásban
Tartalom
A kó vágásadóírások Látszó élek megmunkálása]hkpíltése és alkotóelemei _ kövek fúrása
szakkifejezései _ Lyukak és áttörések készítéseu,ásárlás, szállítás és tárolás Felületek megmunkálása
es baleset-megelózés Habarcs keveréseTömítő- és csatlakozófugák
es nulaidonságaik Gyakorlati példákElólépcső készítéseAblakkönyöklők beépítése
és ragasztók Kő mosdólapes frr-Eázóanyagok Járdafel úiítás, járdaszegély építése
Garázsbehajtó burkolásaszárazon rakott kőfal készítése
szerszámok 26 Kerti út készítése kőlapokbólFellazult burkolólapok rögzítéseSérü lt ablakpárkányok javítása
illffimmesp|ölésffitmnryqrnennyiség számítása
32Jb3940434748
458
11
12
505660646574808488
1418202324
míiveletek2831
Gyártmányalkat és szolgáltatásaikat aiánliák a következő cégek:
l@rán Kertfirnififfi fudapest, Keresztúri út 92. Tel./fax: (+36-1)26a-2464 . Mobil: (+36-30)937-5384fi|l|llffiffi fuJdapest, Méta u. 2. Mobil: (+36-30)217-8647ll]rlllfufilnl@e www. med iterran kert. hu . E-mai l : mediterrankert@vnet, h u
mlmtAouA Kft.inmn,Gszthely, Bécsi kapu u, 5, Tel.: (+36-83)510-440§ME 3..iidakeszi,Pátyi út 57. Tel,: (+36-20)475-7597iFiltlüMmlnp lvrnnrrl. karmacsko. hu
92.,93. oldal
79. oldal
szakismeret
A kőmegmunkálás szakkifejezései
vek) vágnak íel, A barkácsolókatkü|önösen érdekelhetik a kezdőszeletek, amelyek hu||adéknakszámítanak. Ezeket a darabokat asima olda|ukka| kifelé elhelyezvejól hasznosíthatj uk épületekné|
1 Atáblás kövek álIalában 20, illet-
ve 30 mm vastag, egyik |apjukonmegmunká|t kőlapok,
Á|talánosan e|terledt a kózet struk-túráját és színét legjobban kieme-|ő polírozott felület, Ezen a felüle-ten nehezebben rakódik le a szeny-nyeződés is.
Pad|ó- és lépcsőburko|atokhoz acsúszásveszély miatt kültéren apolírozott fe|üIet helyett inkábbdurvább fe|ü|etet válasszunk. Fő-|eg keményebb kőzetek, mint pl, agránit alkalmasak másfajta meg,munkálásra is, Az ipari felületmeg-munkálás a következő alternatívá-kat kíná|ja:. csiszolt (kü|onböző íokozatokléteznek a durvától a finomig);. íűrészelt (a íűrésznyomok jó|láthatóak a vágástechnikánakmegfele|ően körök vagy vonalakformájában);. olvasztott (a fe|ü|etet nagy hő-mérsék|etnek teszik ki, ekkor azegyes ásványok kü|önböző mér-
tékben megolvadnak :s :talan íe|ü|et alakul ki):. homokíúvott (a íe _ +matt fényű lesz az eljára=.:
2 Terméskő lapok, mil: t,
tiroli porfír; a rétegek -::;va| készü|nek, és íelü|e:-"=ván hagyják.
3 Az altó- és ablakkeretez:-,*lo|dalsó íélkövekből és a '+:eIhelyezkedő szemöldökkóc _
i:,
i:]l
: - : , =s szakmáknak van néhány. '= =_::a a,ne yet a aikusoknak: ::::=,, srnerni ahhoz, hogy'.,. : - :- r';';eleseket,
:,*:i-:.:S - Ja-yag rÜ|ÖrbÖ-),- a1" -:?,, íorga|omba, A
:': ::: ._:-:-:= ^elany kÖb---,u -. ,=-, <ó!ómböket szállí-
y
Y
,v
§v:.
V
yv^v:\
Negyed pálca 90'
rSzakkifejezések
. :,-: . ameinek belső ré-
." ^ ,lák
,l": ,=gott lapokat álta|á-
--,:-' régyszögletes, rit-
; :-- yen szabályos sok-" ],:__ j nyolcszög) formá-
: _: _ élek általában ablak-
" epcsőlapok látszó élei
_ ." :,lbb és legolcsóbb ki-
,, ,- :gy vagy két fózolással
, .:sapással) készített po-
:
-:;:/ás két derékszögben ta-
_ _ 'elület élének rézsűs lecsa-
,, - <öveknél e célra egy 3 mm
. - =:gŰ rézsű már elegendŐ,
5
toznak a lekerekítések, Anegyedpál ca ker eszImetszete egy 90'-os,'á
iet parc" keresztmetszete pedig
egy 18O'-os korívet követ,
A képzeletbeli ellendarabokat ne-
oveá homorlatnak 1más néven
Éáir.erneXl illeive fél homorlatnak
nevezzük,
6 Szalaglapoknak az állandő szé-
É.."gű rcr 30O mm) de változó
norrr"t,.ágú, lapokat nevezik, Az
ilyen lapokból készült burkolatot a
iórot"tO.i irányban szabálytalanul
adodó íu9akép jellemzi,
A nem ka|ibrált lapok méretében-1 .,.2 mm eltérés is lehetséges,
Ezeket a lapokat közepes vas-
taosáqú habarcs- vagy ragasztó-
áővaIatba rakják, amelynek vas-
tJÓsága 3 mm és 20 mm kozött
változik.
A vastag ágyazatnál a lapokat ho-
ÁoX es-ceáenl száraz vagy íöld-
nedves keverékébe (ún, misungba)
rakiák Az aljzat minőségétől íüg-
oOán minOegyik eljárásnak vannak
ái etőnvei áó rratranyai is A kó-
laook íejhasználásánál megkülön-
böztetiük a padlo- és a homlokzat-
burkolatokat,
A lapok elrendezésére számtalan
lehetőség és minta létezik,
- :-agább és nehezebben ki-
.._-.]ő élképzések közé Iar-
A katibrált tapokat egészen pon-
tos vastagsági mérettel készítik
iot ZO mm). Az ilyen lapok méret-
oontossága elsősorban avékony
iaqasztoigyazatba (max, 3 mm)
ujo t"xt"Úrnél elen9edhetetlen,
§,,v.
rr '..§ -..v v_
,..n
v
Fél pá|ca 1 80"
szakismeret
7-11 A leggyakrabban a|ka
zoIIak,.. hálósan rakott,. diagonálisan rakott,. kötésben fektetett,. diagoná|issakktáblaminta. a keresztíugákná| betétekészü|ő há|ós minta,
Természetesen a m|nták korr:,
nációi is Iehetségesek, Gyak,.haszná|nak a íal- és pad|óíelüle .tago|ására, díszítésére ún, f ríze k :és bordűröket, ame|yek szír.vagy ornamentá|is díszítésű sávc,A burkolatba kerülhetnek mé9 ge_
metrikus íigurák vagy mozaikok ,
12 Diagoná|is fektetés keretezé.sel,
A nem szakszerűen |erakott te
méskő |apok egyenet|en - nem s
- fe|ületet adnak,
A^_aA1\/úúÉLg
,,,{il
l(rválasáás,vásárlás,szállításéstárolás
ffiffi[ürffi sanál elsódle-a ftelh:aszrráás cél-
drlalmazásná figye-
ummull* az idŐlárás,mdü f,óként a fagy-
dE ugryelrnúnk kell más
iltlM§friiü-a is. Padlóbur-
aiczepesen kemény
rcruek felelnek meg.
*o,"e{crel gondolnunk
i,ury mondjuk a grán|t
@e íényegesen nehe-
üüs ü,u6tsbb. továbbá spe-
mtm":x. szr,rksegesek hozzá,
ffim- mgy szóródás lehetsé-
m, a xereskedők csak ritkán
Mrr caranciát ilyesmire, Fi-
+ert-ana, hogy az előre cso-
,ffi-W-T,cvek ugyanabból a szál-rilffirnulnc,, származzanak, Ehhez
rmllrlrrurmrnaryozuk a csomagoláso-ilmm lruaható feliratokat
csempeüzletek is tartanak termé-
szetes kőlapokat Hasonlítsuk
össze az árakat és amennyiben
lehetséges vizsgáljuk meg az árut,
hoou né. keletkeztek-e ralta sé-
rutásex a szatlítás és tárolás során,
Elsősorban a letörött sarkokra,
csorbu|t élekre és a polírozott fe-
lületek karcaira kell ügye|nünk,
A naovobb lapokat feltétlenul élük-
re atiitva kell szállítani A nagyobb
tetutetri darabok ugyanis íekvő
helvzetben a rezgéstől és a na-
ouánn oinu.ikus erőhatásoktól
Íánnu"n eltörhetnek, Az ablakpár-
xánváxat és hasonló darabokat
lJl szállíthatiuk az autó hátsó ülé-
.én i., O" érdemes az üléshuzatot
leoalább egy takaróval védenünk,
iOOO rup vattita,ánat a darabok
nem erhetn"k egymáshoz, közé-
iük kartont vagy egyéb puha távtar-
iót rat<tunX. A szállítmányt alapo-
sán oiztosítanunk kell elcsúszás
és feldőlés ellen. Nagyobb töme-
oű rakomány esetén jól jöhet egy
itántutó. A rakomány elhelyezé-
sénél nagyon ügyeljünk a teher-
elosztásrá, hogy a vontatmány
minél kevésbé befolyásolja jármű-
vünk menettulajdonságait,
lítsuk a nagyobbakat állítva, A meg-
ietelő merrnyiségű rögzítőanyagról
előre gondoskodjunk, Vigyünk ma-
ounkkal kiszolgált raklapot, külön-
Éörő hosszúságú deszkákat, léce-
ket (szöget, kalapácsot), kötelet,
gurtnit és aláiéinek valót,
go,emes a szükséges
= elegendő tartalékot(leeső, rontott dara-
]mmn 3g}, esetleges utánren-
A tároláshoz szilárd aljzat szüksé-
oes és valami stabil iárgy, amihez
áOu t"r,"t támasztani a darabokat,
Ú aljzatra íektessünk megfelelő
méreiű alátétfákat. A nagyobb la-
ookat mindig tároljuk állítva, Egy-
másra lehetóleg ne rakjuk a da-
rabokat, de ha szükséges, hasz-
náliunk megfelelő betéteket, hogy
erXlrurlut< J feszültségekből szár-
mazó törést.
Az éleket védjük polisztirolhab csí-
kokkal, fagyapottal vagy kartonnal,íM Tagy ettérések adódhat-
n-rnl,atban. Az azonos íaj-
színében és struk-
/m,rilfiqil€$,et beszerezhetjük kőmeg-
llll|1llllll]illlli]1l1{,atr üzemből vagy építő-
.miíü{6§-a"uhazból is, Többnyire aEbben az esetben is vegyük fi-
Óyetemne a lapok méretét és szál-
Anyagismeret
Kőtaiták és tu lajdonságai k
lAkik nem ismerik a köveket, azokszemében minden kemény kő grá-r t, a többi pedig márvány. Ez azegyszerű csoportosítás legké-sőbb a megmunkálásnál csődöt-rond, A kereskedelemben szám-:aIan íantázianéven kapható kőfaj-.a közű| csak a fajták |egismer-.eccjeiveJ íoglalkozunk. A keres-kedelmi nevek sajnos gyakran fél-,;,. ezetőek, mert nem felelnek^^:g a tudományos megnevezés-^.< vagy kita|á|t szavakat tar--.=-,lqak. A Rosso Santiago-;,ata|án nem Chilébő| szárma-:" a :lgris homokkő nem csíkos:s -.oa a Astor vagy Noir Afrique--=;^:,,ezésse| is forgalomba-:,-
=^ai megtudakolnunk,-3 3cttosanamegne-
1 Agránit a mélységi magmás kő-zetek (a magmás kőzetek alcso-portja) legismertebb képviselője.Jó| felismerhető nagykristályos íel-építésérő|. A kristályok szabadszemmeI is 1ól láthatóak. A gránit-ban nincsenek üregek vagy kövü-letzárványok, A nagy kvarctarta-lom igen keménnyé leszi ezI akőzeIeL Megmunkálása nehéz, ésa közben keletkező por az egész-ségre is veszélyes, Jól ellenáll azidőlárásnak de egyes környezetitényezők ennek el|enére károsít-hatják.
A gránit szinte minden esetbenerősen szemcsés szerkezetű ésvan egy uralkodó alapszíne, Eza szín legtöbbször vi|ágosszürkevagy kékes, de van sárgásbarna,vörös, rózsaszín, és ritkábbanzöldes is. A fekete alapszín azonban
soha nem fordul e|ő. lsm=-a Portugalo (szürke), azRed (sötótvörös), a Balt.Bethel White (íehér/kré
Assuan Red (vöröses/barnaUbatuba (sötétzöld),
2 Aszienit hasonló tulajdonskal és gyakorIatilagismertetőjegyekkel rendel,mint a gránit, de sokka| kevebenne a kvarc. Ebből adódóa-sebbek a szemcséi és nemnyira kemény. A kínálata kőzeIíajIából nem olyan szémint gránitból,
A legismertebbek,. az erősenlogó részeket tartalmazó Labrdor (amelyet gyakran Lavrikiis hívnak) a világos Labrador|ágoskék) és a sötét Labr(kékeszöld)
!]][-,;tila'j"i - 1I -:r![l
tii<J:,,r;,i,^ !, ,: :, ! " t -i
1ilHI:alr,i]il{,;]* ,:.: -{,; i ;';§t'
li!]i|]iffil]lll;il |,l!;,!, "i::" i]:f, ;
.i,í :"':
t ,]i-Jti :,n
i:,l !!,;il,- -',r ;
:_ ! -ff
: -iú;
_ L - j.; a. Y-
"nda: !':,"i
. :,;FT
-- a
,-Ejl1
l*[üi
i$ il]],,]]iL,
i]ÍillllillLl]d il l,
llll ], l '' : :::::ale|e miatt,l1 i il i- - ^OS benne
, ,- .'.: =s strtktúrá-{.,i", lli : -:--;:lebb, mint
:::: a:ánál fogva, ::::]:: natást kelt,-:,-..: .Eyei és meg-:- :,,-Ságai hason-,- -:-:: lsmert fa,jta
: _- Sartiago és az
A gabbróná|, a lemezes csillámokmiatt pa|aszerű szövei is eIőfordu|,
ami nagyon megnehezíti a meg-munkálást. A m'-enkénti 3 tonná-ná| nagyobb tömegével a legne-hezebb kőzeíek egyike (a gránit
sűrűsége 2750kglm3). A legismer-tebb gabbró a dél-aírikai lmpala,
Alávakövek megje|enése igen kü-lönbóző lehet:
5 A vulkáni tufák a vulkáni hamu,kőzetdarabkák és por lerakódásá-bó| ál|tak össze és szilárdu|tak vál-Iozó porozitású kőzetté, A struk-túrák és színek igen sokfé|ék. Abézstől a vörösesen át a sötétzö|-dig minden előíordu|, lsmert íajta aweiberni tufa és az ettringi tufa.
A vöröses láva is vulkáni eredetűkő Többnyire kisméretű darabjait
Kőí a]Iák és t u l aj do n sá9 ai k
csak ritkán alkalmazzák kézmű-vesek.
A tömör kiömlési kőzeteket vilá-gos és sötét faltákra oszthatjuk:
6 Riolitnak, kvarcportírnak vagyröviden poríírnak a világos, kvarc-tarta|mú fajtákat nevezik. Nagy je-
|entőségű a vörösestő| a szürkéigterjedő színű Porfido. Ezí a íajíáIÉszak-Olaszországban, Bozen kör-
nyékén kockakőként, vagy lapokformájában termelik ki,
7 A sötét kiömlési kőzetekhezIar-tozik a bazalt, amelynek színe asötétszürkétől a mélyfeketéig ter-jed, Gyakran tévedésbó| feketegránitnak is nevezik. Naplainkbanegyre nagyobb a jelentősége abelsőépítészetben, ahol kontraszt-színként alkalmazzák, A bazalt
.dö jlffirl: . második leg-
iilfiltllrllit ill.] :: !' : :':'du|Ó mélységilll]ll|]l{tl]i|il", ., ._::. ]3 gazdasági je-
{trr]]]]]|ll] ]:l. | .: _ ,1 ), gránité mögÖttilllll lil , - 1- :- -a a fekete, a fehérn : , ,- -,:cző árnyalalai, AzM]lli; ,,,]
,,:- :.a{,an egészen ho-li ]] ]l i" ::^:(eznek, de vadqil,i il,,| :", . : jíordulnak Utóbbiiiliil]] ]L]. , j-. -szeretettel alkalmaz-,ur :l :-_-:-rvészetben.
15
= 1-
-P:a-l--" á - =.-:e,
:-fr
r3]3r1!fr
3,13n:I
=ídJl:3€
:ÉE
=9l]tesJí
r,Da
azonban elég drága és megmun-ká|ása is ?,ehéz Bazaltot nagymennyiségben Grelfenstein né-
Ven HeSSen tartományban és fe-
kete svéd jelzővel Svédország-ban bányásznak.
Ebbe a csoportba tarlozik a dia-bá is, ame|y tulajdonképpen meg-
zo|dült' bazallkő. Ezek az érdekesszínű kövek azidőjárás és kémiai,eakciók hatására keletkeznek. Arömór kiömlési kőzetek kemények,o] csiszolhatóak, po|írozhatóak.
cőjárásállók de nem minden ká--:s kórnyezeti hatást viselnek el.
:z úledékes kőzetek e|ső cso-: ]1.á: a konglomerátok éscreccsák alkotják Ezen kőzeIek-.=;--r<átása nehézkes és csak: -]-_, ]s körülmények közöti1,1j -a',
8 A konglomerátok sokszínű, ke-
rek törme|ékei eIeven rajzolatotkölcsönöznek akőzeínek. Az ilyen
kövekei a délnémet vidékekenNagelfluh-nak nevezik. Nagyobblelőhelyei az oszlrák Ramsaubanés Gollingban találhatóak, Olasz-országban az ilyen kőfajtákat
ceppónak nevezik. A breccsákrajzolaI"a legtöbbször nem ilyen
izgalmas, mivel a törmelék ugyan-olyan kőzetből származik. A Fran-
cia-Alpokban a követ breche-nek,Észak-Olaszországban brecciá-nak nevezik.
9 Ahomokkövekképezik a rendel-
kezésre álló építőkövek negyediklegnagyobb csoportlát, ennek meg-
íele|ően a választék is nagy belő-lük. A legtöbb fajta időjárásálló deérzékeny a környezetszen nyezés-re kitűnően alkalmazhatóak fala-
9
zókőkéní, ajtó- vagyzésként, de néhány fajta alka|padlóburkolásra is. Avek színvilága a fehértől akorlátlanul változatos. Aáltal színezett eres és ködöszolatú kövek nagyonHomokszerű szövetükáltalában elegendó alárdságuk és kopásállóságuk.ta|ában 1ól megmunkálhatóak,nagy kvarctartalmuk miatt jelen
sen igénybe veszik a szerkat. Németországbana Mainsandstein (vörös), abrunn (fehér) és az(zöld) homokkő, (Az ismertebbzai homokkövek: hárshegyi,kúti homokkő.)
A jól kitermelhető kövek legna-gyobb csoporIlát a mészkövekalkotlák. Mennyiségben messze
,]rjr,É-" ?_,.- =*" l3r eZ {
,&ifumE§ ]: . ,.aryanyba^ - -:.s,a-
rfim$ 3-,1^_.a< és Ürege< =:::§E'4-: -í;_.3n homoge- =s
, -
T;r-c+- -=;,nunká|hato, ( .::= :
:§_;,a- = ^aEyon k'istálycs,-.=,
|lüfiüE::É. nert ezek korlle- ,-Timsú:-=- azélek menté^ : -=--Mfirl -]SSZÚ távon nem Íag,, :,ffi -a;r,,]r ézékeny a kÖ:-,er=:- í1
16
Kőt a]ták és t u l ajd o n ság ai k
,]i!!ínlfiiil"' li i ],]]r,
riil|rlilllili :
a mar-
! ln,ll ,,, i :.,, :,: ^: és rajzolatai,j]ililiiFr, ]i,il i l ,, i]ii :"Ül változato-üe,.:- -.]-runkálhatóak,,lülil]i]"*l : ' ,-::: aldságuk meg-,dhífin :, -..- iagyállóak és]]1s,l]ill,, " :.-.-,,3( a kÖrnyezet
"í]lIf ]," , ,, . ,- ,-;:,3 ezért elsősor-
]iilül] =s padlóburkolat-4il," i]] | * .-.- óket,
|llll1|ll :-::=oc német mészkó, ,li i :. -. -,ra, Több varián-
,ili , ,.-;a, szÜrke, sárgás-]1l ] li ,:; :;]S stb. (Hazai mész_
, ill l l :: - süttői mészkŐ.)
,,i]!i,, .," ":::-S po|írozható mész-]1L]li1,1 :i _-,),1- is gyakran téve-l - l' :- , -ak nevezik,
]]ll i.: :- márvány átalakultl ], , , : ,^.e|yben részben már,l , l-, -:.:yé válik a kristálykép-
, : ]márványbannincse-il]d] ,l-..-.,,ok és üregek, ezért,|], ,l : -aEyon homogén, és ki-
" ".- ^..gmunkálható, Kivételt, :- : .agyon kristályos kövek
li] ".,-i" mert ezek könnyen le-],:, l: -:^i az élek mentén. A már-
-:.szú távon nem íagyál|ó,]',. ]n érzékeny a környezet- í1
szennyezésre A falták többségefehér vagy lega|ábbis világosalapszínű, de minden színezelelófordul a vöröstő|, a zöldön át afeketéig. A kófajta jellegzetességea pigmentált felhők, ködök, csíkokés foltok teljesen rendezetlen e|-
oszlása, lsmert fajták: a carrarai,a Cippolino, a Calacatta (mindOlaszországból), a Naxos, aThylos(Görögországból) és az Estremoz(Spanyolországból),
1 - 1 Jl
17
Anyagismeret
Kötőanyagok
A kóépítés ágyazőhabarcsa külön-bözó anyagokból tevődik össze:. kötőanyag,. adalékanyagok,. keverővíz,
A habarcs íeladata, hogy a kövekközötti iapadást és az egyenle-tes teherátadáshoz szükséges ki-egyen lítő réteget léír ehozza,
A habarcs minőségét alapvetőenmeghatározó, a keverék megszi-lárdu|ásáért íelelős összetevő akötőanyag. Minősége meghatá-rozza a nyomószilárdságot, a tar-tósságot és a külsó hatásokkalszembeni ellenálló képességet.
A habarcsok minden természeteskötóanyagának alapja a mész. Agyártás alapanyagát, a mészkőtör-meléket általában külszíni feltésseltermelik ki, majd egyéb anyagokatkevernek hozzá. A v égtermék tu laj-donságait összetevői és az égetésh ó mérsé kl ete haIár ozzák meg.
,A legrégebbi kötőanyag az égetettrész. A meszet kb 800'C-os hő--érsékIeten égetik, és porította a<ban hozzák forgalomba. Az39€iett meszet a felhasználás előtt
=;. :e<rőben vagy godörben víz-]: ,cla.]" kell. Az o|tás közben
akár 150 'C-os hómérséklet is fej-lődik. A mészhidrát a már előre ol-tott mész. A mész kötőanyag nyo-mószilárdsága nem túl nagy, ér-zékeny a nedvességre és lassanszilárdul, kőmunkákhoz csak kor-látozottan alkalmazható,
A hidraulikus mész nagy mennyi-ségben tartalmaz kvarcot és másoxidokat. Ezekkel az adalékanya-gokkal és a nagyobb égetési hő-mérséklettel (kb 1200 "C) na-gyobb terhelhetóség és gyors kez-deti szilárdulás érhető el. A hid-raulikus mész a cementhabarcsbakeverve javítja annak bedolgoz-hatóságát.
A legfontosabb kötőanyag a ce-mení, Minden cement fő alap-anyagaaz ún, cementklinker, amelya mész és agyag kb, ,1450 'C-oségetésekor keletkezik különbözővegyi reakciók hatására.
Az alapanyagok összetétele sze-rint az MSZ EN 197-1:2000 szab-vány a következó cementeket kü-lönbözteti meg:. portlandcement (CEM /) - nem
tartalmaz kiegészító anyagot,. összetefí portlandcementek
(CEM ll) - kohósalak-portland-cement, pernyeportlandcement
puccolán-portlandcemerrtkompozit-portlandcement"
. kohósalakcement (CEM
. puccoláncement(trasszce m e nt, C E M lV),
. kompozitcement (CEM V).
A portlandcement 100 %-
mentklinkerből áll, Ez acsóbb cement. Mindenholrezheíő, fagyálló és kötés utangyon hamar terhelhetó, Aszempontjából negatív tula}sága, hogy hajlamos a ,,
zásra" , Ez a probléma ela mészkővel és akapcsolatosan lép fel, mivela cementhez hasonlóanállnak és vegyi reakcióbaegymással,
vegőből vagy az alapanyagnyezódéséből, amely azsorán nem tűnik el teljesen. Agyi reakció csúnya elszísek, salétromkivirágzásban jelenik meg a fe|ületen.
A mélységi kőzeIek védetteksal ét ro m k i v i rágzás sa l
WíltüJbTa]a, a[*_+-l-
r]laFdl F
lülM il!il+,él-] -iEr*,rmmnrtrlE J,] rb--:s
lE -É3lB3
l@Milrfiie ;, -Etr"3-3s :€-
4€l*F_§ €ie-í::se]E;flaa[-É! _a-
aiPlY-Él -l]I3
i l-- __-_--_^-_l|l=*l3 -r
-L|_lN,!ó_E_ -'>3l*C >--or: [,t:: j2: 1_1]:
=<
.iLiÉll É]i|
Ha a cementnek nagy atartalma, akkor aletek (salétromsav) :eiJPzes .rt'ra]|hatlák. A nitrogén származhat a - -l :) =1 z r=:-j.- :_^,
&{xZafr
-A!!r,]
-F;É
fuá
-AÍia
úü
funli@í
aIrTÉ
Tɧú.affi
!1p:íam 6
ltrl[l}
F,fr]
@+ii3l,.,i ,
]§r@_:,É-- jZ --JS.=tr :>i- :€l"r
jé - r í :=]r 3 '*ts-.--':
mm]T.gj]rÉ{ !3i],1€l,,]á^l ],!,3l
]ei=:e-ül frgyeer-le "e ras§í]e,iT,]l
llnílnrm
r&T órrtaiiffi
nmivel nem tartalmaznak meszet
MmbIeí".náiát elkerü l-
Vagyalkalma-
m,]ffimqr nr_lkáni hamu,.ml x@|]!flBníü€Z 40 %-os
megvédi,m tugok hatásától.
1pkmt az erós géle-puúfoa a habarcs be-
kwés jelentőségeJel-
irogy szemcsésítetthetemek hozzá
Magyarországonmüffisági osztályba so-M,5 fu{Pa, 42,5 MPa és
a rnegszilárdult cementTlyomószilárdságát jelö-
betűjelzés (,,N" vagy- d. _!2.5R) a kezdőszilárd-
m]púrrtak.
I@praosabb szilárdsági osz-a 32 5N, amely a kőépítés
Bitériumának megfelel
mm,rrrentnek van néhány olyanamelyet a munka
A cement kőtése több lépcsőbenzajlik le;
- A bedolgozási idő minden ce-mentfajtánálkb. ] óra.
- Ezután kezdődik a kezdeti szi-lárdulás, amikor már nem sza-bad mozgatni a habarcsot. Ez aíolyamat nagyjából 12 óráig tartés közben hó szabadul fel.
- Ateljes szilárdságot 28 napos ko-rában éri el a habarcs, Ebben azidőszakban térfogata zsugorodik.
Ezek a tulajdonságok a szabvá-nyos cementekre vonatkoznak,amelyeket keverhetünk is egy-mással. llyenkor a legkisebb nyo-mószilárdsági osztályba kell so-rolni a keveréket.
A nem szabványos cementek ese-tén a gyártó által mellékelt tanúsít-ványt kell figyelembe venni. Az ilyentermékeket általában kis mennyi-ségben és nagyon speciális helye-ken használják fel (pl. az alig zsu-gorodó cement, a gyorskötésúcement stb.).
Minden cement, cementkötésűhabarcs és ragasztó bedolgozásihőmérséklete +5'C íelett van. Ezalatt a hőmérséklet alatt nagyonlassan vagy egyá|talán nem köt acement. llyenkor a keverővíz elpá-
Kötőanyagok
rolog, anélkül hogy a cement a kö-téséhez szükséges vízmennyisé-get felvenné. A cement kb. a sajáttömege 40 "/uának megfelelőmennyiséget köt meg vízből. Keve-sebb víz jelenlétében a kötési fo-lyamat nem megy teljesen végbe,és a cement nem keményedik,kiteljesen. Elégtelen kötés eseténkisebb lesz a nyomószilárdság,A túl nagy mennyiségű víz is le-csökkentheti a nyomószilárdságot.
Gipsz vagy gipsztartalmú anyago-kat nem szabad cementtel össze-építeni Az ilyen anyagok - azok kü-lönböző vízmegkötési módja miatt
- elvonják a cementtől a kötés-hez szükséges vizet, és így az nemtud megszi|árdulni.
Adalékanyagként a kőmunkákhozkizárőlag homokot hasznáI unk.
Homokot különbözó szemcsemé-retben vásárolhatunk:. finom homok 0,063 .,2,0 mm,. közepes homok 0,20.,.0,63 mm,. durya homok 0,63.,.4,0 mm.
4,0 mm átmérő íelett már kavicsiólbeszélünk: ]
. apró kavics 4,0 ...6,3 mm,
. közepes kavics 6,3...20 mm,
. durva kavics 20,.,63 mm.
rettétlenül figyelembe kell
Anyagismeret
,1 -2 Lapok lerakásához a 4 m-né|
" sebb szemcseméret a megfe|e|ő.
Így biztonságosi mész és a cement erősen,gos kémhatású anyagok. Ezaz: le]enti, hogy komoly sé--.- eseket okozhatnak a nyálka--a:i án és minden véde|em^: {-]i testrészen,
.':-- -< a bőrrel való órint--=-3s,<ei és hordjunk védő-,::-:_,,-
-.1 ,1 ::=-:= ^=',Ire|., aZOrnal--^l. : ., ,
-- , LL=
]li,,
,]]]]].]
' lilill
A szemcséknek Iehetőség szerintminél gömbölyűbbnek kel| |en-
niük, hogy jól tömörödlenek, Ke-rü|ni kell az éles szemű anyagot,Az ada|ékanyagnak szennyező,déstő| mentesnek kelI lennie, Aíö|d, a Ievelek, az ágak nitrogén-vegyületeket is hordoznak, ígysa|étromkivirágzást okozhatnak,Kisebb, kevesebb anyagot i9énylőmunkákhoz zsákos kiszerelésű,előre kevert habarcsokat és ra-
gasztóhabarcsokat vásároIhatunk.Az i|yen kiszere|és megspórol1anekunk a kü|ön beszerzés és tá-rolás, valamint a pontos keverésmunkáját.
Az ilyen keverékek gyakran tarta|,
maznak olyan, e|őnyos tulajdon-ságokat garantá|ó adalékanyago-
kat, amelyeket magunk nem tL:nánk hozzájuk adni.
Jó tanácsHa a homokot szabadban tuc-juk csak tárolni, takarjuk le pony-vával ós tegyünk rá nehezékethogy megóvjuk a szennyező-désektő|. Keverővíznek hasz-náljunk hideg csapvizet, Az eső-vizet kerüljük, íóleg ha az már i:
ál|ott, mert a nagyobb szennye-zódésektől (pl, |evelektől) men-tes vízben is képződnek algák,és ezek a már korábban emlí-tett salétromképzódéshez ve-
zetnek,
'i3^a S:.--,--
I
u
4-
V
:.-
J n:.:3s. hogy a kő-,3;;á,SZáSáhoZ, fugá-
m;a* = :elnak megÍelelő,§fl-t3"" 3Ket használj u n k.
,w*anyagokat agyár-§l ilt :s r] kg-os papírzsá-
{,|-É]] an llyen készítmé-lililrna -.Cen célra kapha-*5 rr,ia- .,,iejezetten kómun-
íl]|4élras. trasSZCementeSs , =d és egy kézi ke-
- *, -.- =oző konzisztenciá-
:an is kínáI természe-y}e| egyre nagyobb jelen-
ülüHcsriffillmMr esetben vegyük figye-lffirrme =z adott ragasztó be-lffilrwnü-aq; idejét. A márványra-
oEEr <.rlönösen gyorsan szi-illhxruunax (kb, egy Óra), Ha a ra-,unmrc rnár kezd kötni, akkoriíüMr -€{,:,l szabad felhasználni,mmr +leszíti ragasztóhatását.',üryrúK figyelembe a bekeve-lmrc; hogy a bedolgozási időrum -.ennyi anyagot tudunk be-
@arri. lnkább mindig kicsitM!ɧ€bb vizet adjunk a keve-d*n-a: később még utántölthetrurrrlltl : -ükséges mennyiséget.
Készhabarcsok és ragasztók
3 Kőíugáző (M urexin Kft .)
Kötőanyagok - Készhabarcsok és ragasztók
:"-,-< aZ anyagot1 yizálereszlő habarcs(Murexin Kít.)
. -:'= dolgozóipar csem-
r;r,aragasztás.Agya- !E2 Díszburkolat íugázó(Murexin Kít.)
korlatban leggyakrabban vékony-ágyas ragasztást alkalmaznak.
Rendkívül íontos, hogy a kínált ter-mékek közül mindig a megíelelőtválasszuk. Majdnem minden gyár-tó készít kifejezetten természeteskövekhez való ragasztót. Mészkőés márvány esetén feltétlenül ilyenspeciális ragasáót használjunk,Máwányhoz jobb íehér alapszínűragasztót választani, mert a söté-
4 Ragasztóhabarcs (Murexin Kít.)
tebb anyagok átsejlenek a gyak-ran átietsző kőzeIen,
^ kúltéri munkákhoz (erkélyek,
teraszok) vagy padlófűtéshez ún.
flexibilis ragasztót kell alkalmazni.Az ilyen ragasztókhoz műanyago-kat kevernek, így azok elviselik azaljzat hőmozgásait.
Anyagismeret
Fugák és fug ázőanyagok
A fuga kialakítása íügg a burkolatanyagától és a fugázómasszától,A fugaképnek egyenletesnek éspárhuzamosnak kelI lennie.
1 Előzőek alól kivételt képez a sza-bálytalan sokszögű lapokból ké-szített burkolat,
A habarcsfugáknak min. 4 mmszélesnek kell lenniük, de jobb az5...6 mm-es szélesség, hogy ala-posan ki lehessen tölteni a rést.A túl keskeny íugáknál gyakrancsak a íelszínhez kozeli résztsikerül kitölteni, Fugázáshoz csak,|lsZán cementhabarcsok jöhetnekszóba. Habarcsot elsősorban mé!es széles. kültéri fugákban alkalrazl'ak.
rz acalékanyagok szemcsemére-::-e< <isebbnek ke|l lennie, mint
a fuga szélességi mérete. Minéldurvább a szemcse, annál érde-sebb lesz a íuga, Szép végered-ményt kaphatunk, ha nagyon íi-nom (inkább 0,,.0,4 mm-es, demax. 0,8 mm-es) szemcseméretűkvarchomokot alkalmazunk. A ke-verési arány általában 1 : 3 legyen,azaz 1 IéríogaIrész trasszcement-re 3 rész homok jusson, Nagyonfinom homok esetén ajánlott az1 .2 arány, Nagy fugákná| ajánlottkét fázisban íugázni: először dur-va íugázőanyaggal kitölteni a résnagy részét, majd felülre egy íino-mabb réteget készíteni,
2 Belső térben optikai okokból2 mm-nél kisebb fugaszélesség-gel is készítenek természetes kő-burkolatot. Az ilyen kialakítás csaknagyjából 1 cm vastagságú, vagyí ózolí élképzés ű |apoknál elfogad-
ható. A túl keskeny íugákatlehet jól kitöltenia keleíkező üregek felettipedig idóvel kipattogzik.
A zsá ko s f u g ázóanyag o katsan a gyártó elóírása szerinlbekeverni. Az ilyen ígok meglehetősen drágák, deles színpalettájuknaktően és íőként a faljelentóségük nemA padlóburkolatnál hosszúa szürke szín (cement) afelelőbb választás. Tügyelni kell a mészkővel ésvánnyal valómert ezeknél a köveknél aken elszíneződést okozhatunkíugázóanyaggal.
Padlófűtés esetén vagy aban f lexibilis f ugázóanyagolnáljunk. Az ilyen anyagoklik a fe|melegedés és lehűlésvetkeztében keletkező feszültgeket.
A más épületszerkezetekhezcsatlakozásokat tartósanfugázóanyaggaI kellÜgyelni kellana, hogy a kitt
lisan a természetes kőanyagokhoz való legyen,
t-
det - úi életre kelnek a Égi !fu
:,:]:]'aalii:aa':]i]'iiaa::i:
:],,r:]. ]" szerszámismeret
iffi,,W,.::j j |a :,: ),, . '|
lffi
, .. ::.:,. : .: :;,
]:t§ :l' :,,:]l,: ,.l
\4i-
72''. ,,,,...:,. ,
#
9 Kővágó köríűrész: A kövekvágásához szükséges. Akkormes megvásárolni, ha sokaígunk, de lehet kölcsönözni is.
10 Kézi csiszolókő: A balesetetkerü|ése végett az é|ekethatjuk le vele,
11 Fúrógép: Afúrókalapácsoiscfúrásná| haszná|hatjuk, de haa motorja és szabályozható adulatszáma, akkor a habarcsíugázóanyag keverésére ismas,
12 Fúrőszár: Beton és kőspeciális keményfém betétesgye| el|átott fúrószárakat h
lunk, Többfé|e hosszban ésben lehet szükség rájuk.
13 Vésők: A különbözőlaposvésók a kézilás alapveió szerszámai
14 Sprengvas: Egyenes, hasítottletű élek megmunkálásáraeszköz. Segítségével aanyag egyet|en ütésselható.
15 Spiccvas: Hegyesvésőhosszúságban és kialakítássallag is 1ó| élezhetőek az ún.
16 Rovátkolo v€só tsha kózete<a- ",e<,ilpáóuzamos,n.de
17 Fogasvéső: >u.lálletéról lehel ,ee ,
bokat leváaszanri.,
t8 Stokkoló kalapfoszemcsézó <aacriszített felülei
=ernrfinomsága az -űftsűrűségbel e,niytböző méretJ:;sxék
19 Bunkó:Ak;croóaónált esztergát'a,lagU§Z^UZ.
20 Védőszemúrr€g*A sérülésvesze1: or
eszközök,
elhelyezéséhez vab esll21 Habarcsvö<tör q
barcsok kereresdilredények. A lc,cr:ktszá|lításnál
22 Gumikalapá§Akzításánál hasrdáhvastag ágyaza:-áí|.
LJlcfu§
A kőmegmunkálás szerszámai
8 Sarokcsiszoló: Csak száraz vá-gáshoz a|kalmazható, Két mére-tet használhatunk: a vágáshoz@ 23o mm) és aZ áttörések elő-készítéséhez (Z 115 mm).
A legíontosabb szerszámok
Ezeken az oldalakon a természetes kővel való mun-ka legfontosabb szerszámait találhatluk
A mérés és kitűzés szerszámai
'ffi1
3ffi
Mérővessző (colstok): A pontostávolságmérés eszköze.
Ceruza: Puha, különböző színű,grafit vagy zsíros ceruzabéllel amegíelelően látható jelö|éshez.
Vízmérték: Több méretben |ehetszükség rá. A pontos v2szintesés függőleges beállításához szük-séges.
Tömlős vízmérték Egymástól távollévő pontok azonos magasságbaáIlításához szükséges (vízszintezés).
Gsapózsinór, kitűzőzsinór: Egye-nesek kijelölésére szolgál.
Derékszög (vinkli): Derékszögekkijelö|éséhez.
Állittrató szögsablon: Segítségé-vel adott szögeket jelö|hetünk át amunkadarabra.
edzésű acélból készült vésők
i:'.§2§i§2áinó'k
tilblladótcs!§
bsaln.
ünek elhelyezéséh ez va}ő eszközök
16 Rovátko!ó véső (sarírvas): A pu-ha kózeteken készíthetünk vele kis,párhuzamos rovátkákat.
17 Fogasvéső: Puhább kózetek felü-letéről lehet vele nagyobb dara-bokat leválasztani.
18 Stokkoló kalapács: más névenszemcséző kalapács: A vele ké-szített felület szemcsézeitsé9énekfinomsága az ütófelületen változósűrűségben elhelyezett és külön-böző méretű tüskéktől függ.
1 9 Bunkó: A kü|önböző vésőkhöz hasz-ná|t esztergált fa vagy műanyag ütő-eszköz,
20 Védőszemüvegek és -kesztyűk:A sérülésveszé|yt csökkentő védő-eszközök,
21 Habarcsvödör vagy -láda: A ha-barcsok keveréséhez használatosedények. A vödrök előnyösebbek aszállításnál.
22 Gumikalapács: A |apok helyreiga-zíIásánál használatos (elsősorbanvastag ágyazatnál).
23 Ellenőrzőléc:. Azirányok és síkokeIlenőrzésére haszná|t léc.
24 Faékek: Az egyenetlenségek ki-egészítésére, falburkolatoknál a fu-gák beállítására valók.
25 Szivacs: Az építőkövek, esetlegfugák, aljzatok habarcs és egyébszennyeződésektől való azonnalimegtisztítására való,
26 Keverőszár: Fúrő- vagy keverő-gépekkeI használjuk. Fontos alapátok csőszerű kialakítása, mertígy jobban áídogozzák az anyagot,
27 (Fogas-)spatula: Különböző mé-retben és fogazással kapható esz-köz a ragasztóanyag íelhordására.
Szerszámok tartósan rugalmas íugákhoz
á.' Za Kinyomópiszioly: Tubusos anya-gok bejuttatásához.
29 Lehúzógumi: Fugák |ehúzásáhozhasználjuk.ésők
27
Az anyagmen nyiség szám ítása
Jó tanácskészítsünk elózetesen vazlatota burkolandó felületról, és abbakjuk be a felmért méreteket,A szabálytalan felületek terüle-tét könnyebben kiszámíthat-juk, ha azokatszabályos négy-szögekre és háromszögekrebontjuk.
szükséglet nagyban függ azalapralztól, a fektetés mintájá-tól, a burkolólap formátumától ésanyagától.
2 Hasznos dolog burkolati teruetis készíteni. Ezazzal az előnnyel isjár, hogy elképzelésúnk már képiformában is megjelenik. Rajzoljukfel milliméterp aplrra a mérethelyesalaprflzoI, majd átlátszó papírra(pl, skiccpausz), ugyanabban améretarányban a burkolatkiosztást.A lapokat egymásra helyezve ki-választhatjuk a legmegfelelóbb el-rendezést. Figyeljünk arra, hogya széleken leeső darabok márhulladékoknak számítanak-e, vagymáshol még fel tudjuk használniőket. A burkolati terv készítéseelsősorban szabályos formáknálhasznos, mert közvetlenül leol-
vashatjuk róla a szükséges darab-számot.
A szalagszerűen íektetett lapoknálviszont nem éri meg fektetési ter-vet készíteni, mivel a következő sortúgyis a leeső darabokkal kezdjükAz ilyen termékek mennyiségétméterben szokás megadni. Meg-mérjük a burkolandó íelület hosz-szát és megszorozzuk a szüksé-ges burko|atsávok számával. Mi-vel a burkolásnál nem adódnakíél és negyed lapok, kerekítsüka mennyiséget egyszerűen felfelé,egész számra, vagy a csomago-lási egység többszörösére.
A szab#
)
)
tettenvégeket
nt.Aeten
tei!
ijük az
s síkokat.
mrertük a munkát, nekifog-a szükséges anyagmeny-c.számításának
relyeken, mint az ablakpár-minden számítgatás nél-
=;szerűen csak átvisszük arnéreteket a munkadarab-
§ 1agy felületű fal és padló-- főleg, ha íves for-
.an szó - már más a helyzet.
u :ontosan kiszámított felülel
=zonos a valóban szükségesA vágás so-
esetleg véletlen törésekbőlhulladék mennyiségét,
a későbbi javításokhozl:ett tartalékot is számításba,ennünk. Átalában 5...10 %-ot
unenolunk rá a mennyiségre, derm :;sak egy irányadó adat, A valós
A helyiség legnagyobb
oosEN
o§!^ooo§Cop
31
A kő vágása
A természetes kőanyag vágásánállíűrészelésénél fontos tudnunk, hogy|apokról vagy tömbökről van-e szó.Házilagosan á|talában kézi szer-számokkal dolgozunk, ami megle-hetósen behatárolja a vágható lap-vastagságot, ill a készíthető vá-gásmélységet.
Vágótárcsák1 A vágásra kétféle eljárás létezikA száraz és a vizes elláráshoz ismegvannak a megfeIelő 1elölésselellátott, speciáIis vágótárcsák. Azadott eljárásokhoz csak az ahhozgyártott berendezéséket hasz-nájuk!
Az állványos gépek álIalábanr,lzes eljárással és gyémántlapokhasználatával működnek. A tár-csákon á|talában 30 mm-es (rit-
<acban 25.4 mm) furat talá|ható,
teljes átmérőjük pedig legfeljebb400 mm |ehet. Vágásmélységükaz előző méreteknek megfelelőenalakul, ezért kézi gépekben valóhasználatra nem alkalmasak,
A kézi gépekkel álIalában szá-razon vágunk . A hozz{uk Iaríozótárcsák furaIa 22,24 mm méretűés átmérőjük maximum 230 mm.A szár az v ágáshoz létezik olcsóbb,szilícium-karbid tárcsa is, amelytextilszövet erősítésű műgyantahordozóanyaggal készül Hátrá-nyuk, hogy kevésbé ellenállóak,így a használat közben átmérójükgyorsan csökken.
2 A gyé mántszerncsés tárc sákbólhatalmas a kínálat. Ezek a vágó-tárcsák különböző folytonos vagyfogazott kialakítású vágóéllel ké-szülnek.
A spectálls vágótárcsákrozott feladatokvégzésére készülnek. Azzális tárcsákkal többféleoldhatunk meg kevésbészínvonalon, de alkalmiesetén jó kompromisszumottenek az ár-érIék arányben. Fontos, hogy a tárcsamas legyen keményebb, kta|mú anyagok vágására is.
minőség általában megzik az árban Az olcsóbbközökkel is elérhetünkeredményt, de azok általábanmarabb elkopnak a használatrán, A gyakoribb használatralasszunk inkább jobb mitöbb gyémántot tartalmazóvalószínűleg drágább) tárcsát,nem vagyunk biztosak atásnál, kérjünk tanácsot aletben,
Vágóberendezések3 A vizes vágásokat speciá|ispekkelvégzik, Az ilyen gépeknélvizet egy gyűjtőedénybőlják a vágás helyére,
Kerüljük a gépek száraz ha|atát, mert ilyenre nemSzárazon a pumpa, valamint
Bietlenné vált eszközt hely-ntjuk, ha a forgó gyé-árcsát rövid ideig homok-iáratjuk, Gyakran a vá-
anyag túlmelegedése miatta vágóél. A homokkő
leszedik az ilyenllyenkor az é|etlen-
vált gyémántdarabkákkala szemcsék kötőanyagá-
mdk egy része is eliávolítódik,,dsaes szemcsék kerülnek nap-uiagra.
;m[iü[:s vágóberendezések előnye,fttnro]! a gépfejet az állítható sínekimn:ns{g653n megvezetik. Az ilyenrrrme,;l,,ezetéssel pontos lesz a vá-,gns és a néhány mozdulattal dönt-|tnm- íej 45'-ig rézsűs vágást is
rl4
€@{ia§a|nunútagászgk
Ayü9y§5ésp,endl
ala
4Ail,öíüt*s#]a§ ín4tr,
ceffi€teg
Agy^idvágótárcsa is sérülhet. Az á
tsillildffia
rcsa
-Elcsffi mmenné vált eszközt hely-fiffimrrrarluk, ha a forgó gyé-mmmnnMrcsát rövid ideig homok-hfu Pratjuk. Gyakran a vá-!ryür ffilag túlmelegedése miattufrlhmmúdik a vágóél. A homokkőmwr;vemcséi leszed ik az ily enffiffindást. llyenkor az életlen-nm n,ált gyémántdarabkákkalüWiljr a szemcsék kötóanyagá-mMr qy része is eltávolítódik,iü&,dE§ szemcsék kerülnek nap-!üiim§í-a
ttttmrts,ágóberendezések előnye,nmn' a gépfejet az állítható sínekllliif;i-]úgosan megvezetik, Az ilyenl,np:,ezetéssel pontos lesz a vá-;lfrE 3s a néhány mozdulattal dönt-,nm: 'ej 45'-ig rézsűs vágást is
lehetóvé tesz, A gépekné| álta-lában a vágandó darab egy fixmunkaasztalon fekszik, a pontosvágásmélységet pedig egy emelő-szerkezeitel állíthatjuk be.
A vizes berendezések általábangyorsabb vágást tesznek lehetővéés pormentesen műkodnek, amirendkívül íontos a kvarctartalmúanyagoknál (szilikózisveszély).
4 Akővágó íűrészek kezelése kü-lönbözik a íához használt körfű-részekétől. EIóbbieknél a vágássebessége jóval kisebb, A fűrész-lap felülről hatol a kőbe, és túlnagy nyomásnál ki akar emelkednibelőle. Fontos a könnyed, egyen-letesen mozgatás.
A gyakorlatlanok számára köny-nyebb több kisebb, egyre mé-
lyebbre hatoló vágással átvágnia munkadarabot. Ügyeljünk arra,hogy a kőlap megfeleló felét vág-juk le, Nedvesen a kövek hátoldalais íényesebb, így könnyű összeté-vesztenj a láIszó felülettel, A biz-tonság kedvéért érdemes az egyikoldalt zsíros hegyű ceruzával meg-jelö|nünk.
5 Ha nincsen speciális kővágőberendezésünk, akkor egy hagyo-mányos sarokcsiszolóval és amegfelelő vágótárcsával szinténjó eredményt érhetünk el.
Tanácsok a sarokcsiszolószakszerű és biztonságoshasználatáhozFigyelembe kell vennünk, hogy akövek vágásánál alapvetóen más-hogy kell kezelni a sarokcsiszolót,mint a fémek vágásánál.
mintZ
33
il Alapvető mrjveletek
. Kőmegmunkálásnál, ha két kéz-be fogjuk a sarokcsiszolót, ak-kor a leíelé néző vágótárcsának1obb oldalra kell esnie. Ehhez afogantyút általában át kell sze-relni a másik oldalra. A védőbur-kolatot ú9y kell beállítani, hogy aburkolattal párhuzamosan he-lyezkedjen el a nyitott rész széle,Az ilyen beállítással a csiszoló-por nagy részét és a leszakadónagyobb részecskéket távoltarthatjuk magunktól.
. Fontos elkerülni a tárcsa élénekkitörését. Ennek nagy a veszé-lye a már meglévő vágatbólvalókivételnél és bevezetésnél,
. Ügyeljünk arra, hogy a tárcsa neszoruljon meg. A munkadarabotsoha ne vágjuk a levegőben.Mindig megfelelő alátámasztásmellett dolgozzunk, hogy az el-vágandó darabok csak a teljesátvágásnálváljanak el (ne törle-nek le önmaguktól).
A sarokcsiszolóval való vizesvágáshoz különleges biztonsá9i
. Vágás közben magu,nk íelé húz- Elóször is elcsúszás ellen kell rög-zuk a .készüléket, Ügyeljünk a zítenünk a munkadarabot. Ha nemstabil állásra, és két kézzelfog-juk a sarokcsiszolót.
intézkedésre van szükség. llyen-kor l eválasztó transzfo rm áto rt kellhasználni. A leválasztó iranszíor-mátorban két teljesen különállótekercs gondoskodik arról, hogyne legyen közvetlen kapcsoláta hálózat és a kéziszerszám kö-zött, Használatával elkerülhető azáramütés.
Hosszú vágatok készítéséheznagy, 230 mm áímérőjű iárcsáravan szükségünk.
Jó tanácsVágáshoz már a jelölésnél raj-zoljunk a leesó darabra egykört vagy keresztet, a vágásnái<ugyanis a leeső darabra ke|lesnie, hogy a felmért, szük-séges méret ne csökkenjen.Főleg akkor hasznos a jelöiés,ha hasonló méretű darabokkeletkeznek a vágáskor. Más-ként egy-két perc múltán márnem tudjuk megkülönböztetni ahulladékot a felhasználandódarabtól.
így teszünk, fennáll aannak, hogy azba beszorul a vágótárcsamind a tárcsa, mind adarab széle sérülhet. Ahasználhatunkegy egyszerű palló is
6 A készüléket fogjuk kétA már járó tárcsát a jelölesfelelő oldalán, a íelületremerőlegesen vezessük. Amegkezdett vágatot márnehéz vagy lehetetlen
nmresa<'a,ek vag.+akeórezó au
,*áEftárcsáXuinüümny|ag puha es
ffiiu kózetetná*rÉp uigarot kesái-
Mr a {iuna-) meszr<ó§EEn- es vastarta|rntl
ciloántnak prob-
fmgy a gép magáőmanyagba
ki a tácsa egészMinélrnétyeb-
llTlrmlrrÍ be a tárcsa. an-fttm,r. rrpagosabban vezet-
,uagnsná a gépet
a ,,-{ a munkadarab me]]€se ::özsünk, se a lábunk -e
. vágás vonalába. !-a a vágással pa+.-_
:=slhelyzetet veszünk íe
a másik o|dalon <shogy a vágás vóce-
gáskor a problémás részekés a sarkok. Ezeknél külöfogazott kialakítású tárcsákhetnek ki nagyobb darabokatanyagból,
Erdemes tehát sima vágóélű l
csát használni, vagy előre egysebb bevágást készíteni aleten, amely feszüaz éleket
7 Vágás közben a gépetmagunk felé húzzuk A jel
A durva szemcséjű vagykristályos szerkezetú köve
haladjunk, úgy, hogy az mégpen látható maradjon. A készket csak enyhén nyomjuk rá aés ne erőltessük,
6
Hill#7
]
az anyag ki:ö*
], a- 31atban a már-e§ . *Észkövek vágá-
f,Ea, a kedvező áru+,atrr: . ágótárcsák vál-! ,;<:]."]ylag puha és
-:",:-,ájú kőzeteknél;;- vágatot készít-
lr : ]ura-) mészkŐ-:;,:-- és vastartalmú
:":zhatnak prob-
-.,]_. á gép magátólü.;.-_,agba,
,+ .. a tárcsa egészs_::éi, Minél mélyeb-
: :É a tárcsa, an-:i::,a]csabban Vezet-
,ua;;s-ai a gépet.
- = -;nkadarab mellé,
::s_rk. se a lábunk nei , =Jes vona|ába. A-. , vágással párhu-
t*:"]*. ,:etet veszünk fel.
-- = rásik oldalon kis
-:;_l, a Vagas Vegen: lr :-7Uk az anyag kitÖ-
35
Töm ítő- és csatlak ozőtugák
A tömítő- és csatlakozófugák nemmerevek, így rugalmas íugázó-anyaggal kell kitöltenünk őkeí, Azilyen íugákat tágulási fugának isnevezik. Ezek fel tudják venni aburkolatok és aljzatok deíormá-cióit.
Az épületelemek deformációjánakokai a következók leheinek:. Épületek vagy épületrészek
süllyedése. Aaévek során min-den épület többé vagy kevésbémegsüllyed. Repedések elsősor-ban akkor ke|etkeznek, ha a süly-lyedés az altalaj tulajdonságai-ból következően egyenlót|enúlmegy végbe.
. Hőmérséklet-ingadozások. Azépületelemek nagyobb hőmér-séklet hatására kitáguInak,lehűléskor pedig összezsugo-rodnak. A méretingadozás a kü-lönböző anyagok esetén na-gyon eltérő lehet. Természete-sen a kő is reagál a hőmér-sékleti hatásokra. A külső o|dali,erős napsütés hatására és/vagya belső oldalon a nedvességhatására való lehű|és miatterósen deíormálódhatnak a la-pok. Tartós, hosszú évek alattlétrejött alakváltozást elsősor-ban régebbi épúleteknél íigyel-
hetünk meg. Ezek falszerkezeIéIsokszor természetes kőburko-lattal védték a környezeti hatá-soktól,
. Zsugorodás. A hidraulikus kötő-anyagok szilárdulásakor a márfölöslegessé válI keverővíz Iá-vozik az anyagból. lgy a betonvagy esztrich építőelemek kiszá-radásukkor zsugorodnak.
Fugatípusok. Szegély- és csatlakozófugát
pl. a fal és padló vagy a fal ésa mennyezet síkjának met-szésvonalában találunk. külön-böző anyagok (pl, kő és ía)találkozásának helyét is különösfigyelemmel kell kialakítanunk,A köveknél alkalmazott fugákszélessége ne Iegyen kisebb5 mm-nél.
. Atágulási fugák a nagyobb fe-lületeket kisebbekre tagolják,így a feszültségek megszünteté-séhez járulnak hozzá, A padló-felületeken 6 m-enként, aíalfelü-leteken 8. .. l0 m-enként kell tá-gulási fugákat készíteni, A kó-burkolatra át kell vezetni az alj-zat tágulási íugáiL Az ilyen fu-gákat 10 mm szélesre kel| ké-szíteni, hogy fel tudják venni amozgásokat,
A rugalmassos kiszerelésbenmeg és felhakinyomópisztolyra van
Olyan fugák esetén,vetlenül csatlakoznak|ületekhez, használjunkakril vagy szintetikuspú anyagot.
A gyakorlati alkalmazáskövetkezőkre íeltétlenülíigyelmet:. A tubuson mindig
íugázőanyag színét
Jó tanácsA beszerzésénélkó, és a íugázőanyagíérhetőségére.
Elsősorban a mészkövekmárványok hajlamosak azőanyagot pórusaikbahagyományos szilikontartalma megmarhatja aztett kövek felületét is.
Használlunk tehát mindenben természetes
szárítsuk ki és tisztítsuka portól és lazadaraboktól.
ítsünk össze minden szük-szerszámot, és vegyünk
tisztítófolyadékot, Elesa menet felett vágjuk le a
végét, csavarjuk rá a kinyo-és vágjuk le annak hegyét
helyezzük a tubust aés azt a íuga
egyenletesen mozgatva
;ük ki a szükséges mennyi-anyagot. Ugyeljünk rá, hogy
3 tledlanyagfolyacÉNcsulgágatószrped,sü
4 |.-ú
mozclllesbgetöroliílranyagE
^z gx
egryerEnd,\resi
hoz gyártott termékeket
teljesen kitöltsük.
Tömítő- és csatlákazőtugák
_lgyellü-" aryag oss i+_
;szkövek :s,csak a szí-e-,<ba szívn, ükcn ecetsa,-latja az err *
is.
minden ese:-kőanyagok-
keket.
,.: szárítsuk ki és tisztítsuk, _ a portó| és lazadaraboktól.
,:: .sünk össze minden szük-,. szerszámot, és vegyünk
_ ^ <hoz tisztítófolyadékot. Éles
:= a menet felett vágluk le a. végét, csavarjuk rá a kinyo-. jrt és vágjuk le annak hegyét
l] '-ltán helyezzuk a tubust a:mópiszto|yba és azt a íuga
". -.én egyenletesen mozgatva,,:|jük ki a szükséges mennyi-,l anyagot, Ügyellünk rá, hogy- j|yedést teljesen kltö|tsúk
3 Nedvesítsük meg a íugázó-anyag teljes felületét a tisztító-folyadékka|. SziIikonoknál és kau-csuknál használjunk enyhén moso-gatószeres meIeg vizet, akriInálpedig tiszta hideg vizet,
4 Lehúzógumival, egyen|etesmozdu|atokka| távo|ítsuk el a íe-lesleges íugázómasszát Időnkénttöröljük |e a gumiró| a íe|gyu|emlettanyagot,
Az így elkészített íuga eset|egesegyenet|enségeit simítsuk át a be-nedvesített ecsette|,
's',,'.,
E*49
3: . :erepszintnél ma-
=lre yezkedó bejára-
ffiilie]l-ii::_1k, Átalában két,-a-:.r lépcsóíokból áll-
sm-É,-]agasabbakat márnevezzük
i:< szerkezete álIalá-pÉltr-c,: készül, és hátsó
:- épülethez rögzítik.:eteket a szabadban
i:= burkolják természe---^^lf_ -dl,
;:,Kezet bizonyos mér-,rrvz^.atár ozzaa felhasznál-
:agságot. A lépcsők bur-
frfEl,a,3an vízszintes lépcsó-:s íüggőleges homlok-
:s és tervezés során meg-ehány fontos lépést ah-
mrq, gördülékenyen folyhas-n ,resóbbi munka, Jelöllük fel
erofillát aházíalára
lentről felfele haladvaA mérést és 1elö|ésl
íelülről végezzük.
íelső élét a belárat kü-
ek acél-, esetleg alumí-
a burkolat között elegendő hely
maradjon, és ne szorulhassanakbe kis kövek alá, A kívánt ma-
gasságot vízmértékkel 1elöljük fel
mindkét oldalon a bélletekre és afalíelületre. Mérjük meg a |egalsó
szintig adódó távolságot, mald
osszuk el a fe|lépések számával, Akapott érték a fellépések ma-
gassága. Ebből az értékből vonjuk
le a lépcsőlap vastagságát, ami
általában 3 cm, í9y megkaphatluka homloklapok magasságát. Ne
hagyatkozzunk a betonszerkezetméreteire, mert betonozáskor anagy nyomástól deformálódhata zsaluzaL A pontatlanságokat
Előlépcső készftése
majd habarccsal kel kitöltenünk,
ügye|ve ana, hogy a habarcsrétegvastagsága sehol ne legyen ke-
vesebb ] cm-nél,
Jelöljük fel a hom|oklapok kon-
túrját úgy, hogy átlagosan 2 cmrés maradjon a burkolat és abetonszerkezet között, A lépcső-lapok nagyjából 3 cmt áll1anak ki
a homloklapok síkjához kópest.
1 Rajzoljunk egy fektetési tervet,
amelybe írlunk be minden méretet,
Jelöllük meg a homloklapok látszó
végeit (amennyiben nem vágjuk
azokat gérbe).
, ] Habarcs Háültelett lépcsóíok
Túlnyúláskb.3 cm
Belépecrrxátysége
fi
=,síiljához igazítjuk. Ügyel-
:.,a hogy a vízcseppentő és 151
Gyakorlati példák
Jó tanácsA burkolat méretének feljelölésekor pontosan a bejáratkell igazodnunk.
Jobbra és balra tehát félJél méretet jelöljünk íel, Ha azlépcsófokok helyzetét felvetítlük a mérővonalunkra, ellenőrizniaz egész lépcső méreteit.
: -- készült pontos je|ö|és
.,.; l a lapok elhelyezésénél
. .asánál.
-=,=tre készített lapokat a
: :-;ek raklapon szállítják le
i..-:<et rendszerint a fekte-
;-, szerinti számozással lát-
: *-nka a legalsó lépcsőíok- - apjának elhelyezésével
:: : <. Ha lejt a terep, akko,
-- cx|apokat a íerdeségnek::: : ően kell klalakíttatnunk.
" , * oklapokat pontosan íüg-j .]=sen kell beállítanunk, és a
,"ll*: :-:es hézagot teljesen ki ket|,,l1 i: -,1k képlékeny ragasztóha-i]l __33l, Biztosítanunk kell őket
ll,, =! e S e|csÚszás ellen is.
4 .:]kat megtámaszthatjuk be-
nr -= =,nekkel vagy tég|ákka|, a
1::: ,iesség beállításához pedi9
: -^et néhány íaék,
fr : homloklapok ütközéseineL,;,; rünk kel| a merőlegesség,er _,_, később párhuzamosak :e-
; =^ek a lépcsőíokok éIeive|,
. -:rrlok- és lépcsőlapok közö:,. akozóíugákba és az üIkóz:,
Jó ta-aar,3illí
=l,:§}
fuSZ3il(
§]
FY,TElőlépcső készítése
,eszü|t pontos je|ö|és. a Iapok elhe|yezésénél
. sáná|.
,. =::e készített |apokat a
. _:ek raklapon szál|ítják le--let rendszerint a fekte--zerinti számozással |át-
_.rka a |ega|só |épcsőfok-..cjának e|helyezésével
:<lapokat a ferdeségnek. - jen kelI kiaIakíttatnunk,
, lk|apokat pontosan füg--sen kell beállítanunk, ós a:s hézagot teljesen ki kelI
,.k képlékeny ragasztóha-.al. Biztosítanunk kel| őket
.. és eIcsúszás e||en is,
:xat megtámaszthatjuk be-. -mekkel vagy tég|ákka|, a_ .tesség beál|ításához pedig
et néhány íaék,
, homIok|apok ütközéseiné|. rünk ke|| a merő|egességre,, később párhuzamosak |e-
. -ek a lépcsőfokok éleivel
:mlok- és |épcső|apok közötti., akozófugákba és az ülkóző-
Jó tanácsHa a lapokat e|őre gyártattuk,kérjünk hozzluk fektetési tervet.
Terv né|kül nem tudhatjuk,hogy hol és mennyit hagytakrá a méretekre a túlnyú|ásokmiatt, és magunknak kell ki-szerkesztenünk a íektetési ter-vet az adott méretekből.
._ _.?.F::+: '
i:iair:i=] - \
5
53
Gyakorlati példák
íugákba is rakjunk valamennyi ha-barcsot,
7 Az utólagos fugázás inkábbcsak a rés íelületközeli részét tölti
Jó tanácsA rászáradí cemeni áltdgyott szürke nyomokat kb.órán belül száraz ronggydnyom nélkül eltávolíthatjukhasználjunk nedvesvagy szivacsokat, mert afeloldja a cementet, éselkenjük vele a íelületen. Azes törléssel esetleg a fuga*is kimoshatjuk az anyagd.makacsabbegy-két nap múlva gyengeval (csak savra érzéketlennél|) vagy speciálisdóval távolíthatjuk el
: =: és a homlok|ap közöt-: -.gnak minden lépcsőíok-:,] g Ugyanakkorának kell
nE9
#10
f,
ki, ezért előnyös, ha már a fekte-tésnél kerül kötőanyag a mélyeb-ben íekvő részbe,
8-9 A lépcsőlapot vastag, rétegeshabarcságyba fektetjük Az első,földnedves réteget simára don-göljük, majd egyenletes rétegethordunk íel rá a másik, képléke-nyebb habarcsból. A kitüremkedőhabarcsot hagyjuk kissé megszá-radni, mielótt a spatu|ával vagyegy fadarabbal eltávolítanánk,
10 A lépcsólapoknak teljesen felke|l íeküdni a habarcságyon. Víz-mértékkel minden irányban el-
lyeket a túlnyúlásnálrítóval rö9zíthetunk.
lenőrizzük a lapokl .jfe|ső lapnál az ajtókereti ::l|etek íormi4ál általában
A beállításnál gumikalapácsot "=zűleg, helyben kell kialakí-náljunk Mjnimális lejtést is kihatunk (ügyelve a csúszásszélyre), de ez előtető alatti - : ] san mérjük íel a kivágást éscsőknél nem feltétlenül szü : -T k elegendő helyet a kő és
11-12 A következő- =-cb közötti fugának, amit ké-::: :artósan rugalmas anyaggal
homloklapját is íüggőbe kell l't6 :; ,:4 (j.
tanunk, Léteznek speciálistőszerszámok is, de a cé & =]ást sarokcsiszolóval és gyé-
*l-:szemcsés vá9ótárcsával vé-lu - L
,*" .:zabb vágatoknál szükség |e-,,* -á, hogy a hátoldalon is ké-
:;:s-nk bevágást.
megfelel néhány alátétía is
13 Munka közben ellenőrizzükbelépés mélységét A
:;§a_! ,.i,l' ,::, :, , , ,,,lii:*,
Előlépcső készítese
3lE
a
p:5,,=},,
-. a homlok|ap közöt., l rninden lépcsőfok,gyanakkorának ke]|
. :ó lapná| az ajiókeret
. ,:ii formáját á|ta|ában:; he|yben keil kia]akí
- mérjük fe| a kivá,gást és: egendő he|yet a kó ésJ_olti íuganah, a *iL l,c
, sa.n rugalmas anya_gga
:arokcsrszo|óva| és gyé--csés vá9ótárcsáva| vé-
,: vágatokná| szükség le--cgy a hátoida|on is |<é-
oevágást,
.:: a ,!, -a.,'
, : .
EE
:ó| készült (köznapi
=ra<ő) burkolat gene-;;': A gránit kockakőir Ia,nas kerti behajtók
" _cl terhelhető, kopás-,: :s nem érzékeny ned-,l3;_,, fagyra. A megfelelő-:,: kihangsúlyozza a
-<övek szépségét, és- =lünk ékévé válhat
- ielület előfeltétele a=.apozás. A legideáli-
l, *ár magától összetö-,:záIereszíő anyagból
e-re, llyen ritkán íordul-agunknak kell kialakíta-
T:,]adóréteget. Először as :ermőréteget kell eltá-
iz a réteg a fagy követ-regduzzadna, és min-iné a kőburko|atot, A
-atására néhány év alatl
alapos locso-a tömörödést, A na-
xavicsok közül a víz ahomokos részeket
ebben íekvő rétegekbekésóbb ezt az esővíz
rrreg, és az egész szer-:negsüllyedne.
buikolása
2 Az ágyazaí készítéséhez a4/8 mm-es írakció a megíelelő, Ezazt jelenti, hogy a szemcseméret4.,.8 mm. Az összekapaszkodó,
1
egyenet|enné válhatna az egészfelület. A teherhordó réteg kocsi-behajtóknál ne legyen kisebb40 cm-né|. Tö|tőanyagnak megfe-lelő a zúzotI kő vagy a kavics. Akulékavics drágább, mint abányakavics, de a fagyhatás ki-védésére ez a megfelelő megoldás,A réteget alaposan össze kell tö-möríteni, EZ a műveletet legegysze-rűbben lapvibrátorral végezhetjúk.
1 Az alapozőréteg felett kizáró-lag zúzoII követ alkalmazzunk ki-egyenlítőrétegként. A zúzolt kőkülönböző szemcseméretekbenkapható.
Gyakorlati példák
Jó tanácsNéhány tankönyv útmutaiásai ellenére kerüljük homokréteg alkal-mazását. A gömbölyű szemcsék terhelés hatására (pl. gépjármű tö-mege) elmozdulhatnak, instabillá téve a kövek íelfekvését. A homokíinomabb szemcséit az esővíz és a hólé is kimoshatja. A homokba,a zúzol1 kővel szemben férgek, rovarok és rágcsálóX is járatokatvájhatnak. A városi útburkolatok beszakadt részei sokszor ilyenüregek következményei.
éles szemcsék miatt alítőréteg nem ülepedik ésjárható íelületet ad.
3 A kockaköveket aosztályokon túl háromtályba sorolják:
rakni, A kövek iellemzóenélhosszúságúak. A kocka-
:r_l<olat készíiésénél nem kell a
enlítóréteget simára lehúznimint a beton térköveknél,
a szabálytalan íorma és
:1 miatt úgyis minden kő alatt
el kell igazítanunk a zúzottkő
?zatot. A zúzott követ tehát
:rlk a felületre és durván ren-
el egy gereblyével.
-a lejtőt kívánunk burkolni,
,rr mindig emelkedőnek íelfelé
lltmadiunk. A fektetési irány tehát a
mra3asabban íekvó pont íelé
ím-:asson. A zűzollkő réteget is
rm,ek megfelelően kell kialakíta-
mr-nx. Fektetésnél minden kó az
ar:a elhelyezkedőnek támaszko,
lr mald így a íugák a lehetó
4<isebbre tömörödnek.
5 A magasság kijelölésére íe-
r:sünk ki zsinórokat. lgy jelölhe:-
ir. ki az irányt és a széleket lst <itűzőzsinórokat íeszítsük anr--.,lra meg, hogy ne lógjanak be
= enőrizzükrendszeresen, hog a
:sinórok szabadon vannak-e es-em nyomja-e le őket kódala:
^agy azÚzoItkŐ,
6 Jobbkezesként a köveket a ba: dalunkra deponáljuk, A íeKetes:
Mozaikkő3/5 cm5l7 cm6/8 cm
kb 10 m7tkb 75m?lkb 66m7
Így biáonságosGyakorlat hiányában a burko-lást megíelelő móretű, nem túlmerev anyagú kesztyűben vé-gezzük, A hasított gránit gyak-ran durva felületű és éles,
kiskockakő7l9 cm kb. 5,5 m78/10 cm kb.5 m7t9/,11 cm kb, 4,5 m'n
Nagykockakő13/,15 cm kb. 3,3 m7t15117 cm kb. 3 m7t17121 cm kb,2,5 m'fi
Az anyagot tömegbenrendelhetjük. A 9/11 méretűkészült l m'-es burkolathozjából 95 darab szükséges. Ezmennyiség 8/10-es kőnél 100rab körüli.
A garázsbehajtóhozmegfelel a 8/10 vagy 9/1]méret. Ez a méret már elég nagyterhek felvételéhez, de még
€F7ú"<dT,i,rx]^
,Q&
leirés 7A€ld:rrd,!ír-
afi9e§rrcz,úd{áAZ
7o
kicsiahhoz, hogy szép mintába
-r"li, A kövek jellemzően: -csszúságúak. A kocka-:,:: készítésénél nem kell a
:,eteget simára lehúzni* -: a beton térköveknél,: :zabálytalan íorma és- =:t úgyis minden kő alatt: . :ll igazítan unk a zúzoIIkő
* a íe|úleire és durván ren-
" ; egy gereblyével.
ylú. :jtőt kívánunk burkolni,- rdig eme|kedőnek íelíelé_^<, A íektetési irány tehát a
fekvő pont íelé 5:-:n. A zűzolIkő réteget is
regfelelően kelI kia|akíta-
=ektetésnél minden kó az: ; re|yezkedőnek támaszko--=.C. így a fugák a |ehető
.,=cbre tömörödnek.
J -agaSSág kilelölésére fe-l,--< ki zsinórokat. |9y jelölhet-, az lrányí és a szé|eket is.
q :_:őzsinórokat feszítsük any-: -reg, hogy ne lógjanak be,
--zzúk rendszeresen, hogy a:,lk szabadon vannak-e és
le őket kődarab
._:ckezesként a köveket a bal
ugyanis hátrafe|é haladva végez-zük. A folyamatos munkához megkell szoknunk, hogy a kalapácsmindlg jobb kezünkben maradés a követ csak baI kezünkkeligazítjuk
7 A kockakő burkolatnál sokfé|efektetési mintát alka|maznak, Ese-tünkben egy szép, íves minta. azún. kétsoros átkötés készü|. Ehheza íelületet két egyíorma szé|es-ségű sávra kell osztanunk, Az elvviszonylag egyszerű, Két negyedkörívet készítünk, amelyek közép-ről, egy diagoná|isan álló kockakőkét merőleges o|daláról indulnak,Az ívek szélessége 50,.,70 cm
Garázsbehajtó burkolása
között a megfelelő. Ezekkel a mé-retekke| 1.,.1,4 m szélességű utat
kapunk. A minta készítéséné| jó|
kihasználhatjuk a kövek egyen-lőtIen élhosszát,
A rajzon látszik, hogy a különbözőé|hosszúságú köveket csupána megíeIelő helyre kelI rakni, Alegíontosabb az, hogy a kövekmérete a fektetési irányban, a szé-|ek felé növekedjen.
Ha ezt a szabályt figyelmen kívülhagyjuk akkor az ívek néhány sorután kiegyenesednek, A legnehe-zebb a kezdés, amikor még nincsmeg a forma, amihez igazodjunk._rkra deponáljuk. A fektetést
akorlati példák
7
Kezdőknek érdemes a középenelhelyezett háromszögből indítanikét kívánt görbületű ívet sablongyanánt, és a hiányzó szegmen-seket utólag kitölteni, A továbbisorokat pedig már a ,,sablon ív-hez" igazíIha|ják,
8 Fektetésnél rendezgessük el azúzott követ a kő alatt a kalapácshosszú oldalával, majd he|yezzükel a kockakovet és kocogtassuk a
egyszerű sorozatából álljon,
ső sor mutatós, és segít az*- ső lezárásában,
r: ves sorokban a kövek fugái
ue. leteje felé kissé szétnyílnak,
1 ,.övek közöiti réseket zűzot|
:. kell kitöltenünk. Az apró
:n 1ól beékelődnek a kocka-
z* közé és biztos tartást adnak
";|,,eS daraboknak
r köveket végül lapvibrátorral
löllük le. Dolgozzunk kereszt-
- sávokban, Többszöri cél-
r döngöléssel eltüntethetjúk
H,l0
{
Htr#
H
§
s12
he|yére, Az újonnan lerakott da-rabnak síkban és kötésben kelllennie a többivel. A beállításná|segíthet egy íaléc. Rakjuk a köve-ket olyan szorosan, ahogy csaktudjuk. Ugyan ígytöbb követ hasz-nálunk fel az adott felülethez, deíelületünk sokkal stabjlabb is |esz.
9 Egy másik szabály, hogy min-den szélen képezzünk egy íutó-sávot. Ez a sáv azonos méretű
]vatosan dolgozzunk az esz,
=el, Végezetül töltsük íel a íu-
at homokkal, Az első napok-
beboríthatjuk az egész íelü-
ffi.: egy vékony réteggel, amelyei
B- ]szeresen átsepregetve után-
]rcl:"etjuk a réseket.
:;yenetlenségeket, Csatlakozol:rál, lépcsóknél és házíalak-
Jó tanács\e használjunk habarcsot a
'lgák kitöltéséhez, Ez a gyakor-
utbun manapság gyakran dG;ordul, de ez nem felel meg
a hagyományoknak és a stabi-
rtást sem növeli.
Utólag kitöltöt szegrnensek
Garázsbenalto ol"k: as =
'Prnt|l,
i'
-- 'l,..
I
:zerű sorozatábó| ál|jon,-cr mutatós, és segít az
,, ezárásában.
-: sorokban a kövek íugái-,:je felé kissé szétnyílnak,
, ek közötti réseket zúzott- kitö|tenünk, Az aprő, beékelődnek a kocka-:zé és biztos tartást adnak
.s daraboknak.
,veket vé9ü| |apvibrátorrallk Ie, Dolgozzunk kereszt-sávokban, Többszöri cé|-
_:rngö|ésseI eltüntethetjük
=letIenségeket, CsatIakozó. lépcsőkné| ós házía|ak-atosan do|gozzunk az esz-
. Végezetül töltsük íel a fu-
romokkal. Az e|ső napok-,:boríthatluk az egész íe|ü-
-;y vékony rétegge|, amelyet::eresen átsepregetve után-. jük a réseket,
.: tanács. használjunk habarcsot a
ak kitöltéséhez, Ez a gyakor-:an manapság gyakran e|ő-
,-:u|, de ez nem fe|el meg-agyományoknak és a stabi-..st sem növeli.
}{-:
, |,i,*,*-.=***§! ': ,. . .'i
\,;..+-,4 L,"*:" , 1_- ,,
ir*
73
' kifelezésünk is az ellen-
ára utal, nem terhelhetjük
rk nélkül. A legérzékenyeb-
=, fényesre polírozott felületek,
3n könnyen meglátszanak
, és kodös foltot hagy-,ajtuk a savas anyagok, Az ilyen
sérüléseket e|é9 könnyen
iethetjük polírozássa|. Előfor-
azonban, hogy nagyobb részekaz anyagból. A kitört
abok, lepattant részek, lyukak
matt lehet, hogy már ki kellene,:serélni az elemet, A költséges
er xörülményes cseréről azonbanr rrdenki szívesen lemondana.
+i ragyon nemes és drága
r+a: Annak ellenére, hogy ,kő-
között íehérben és átlátszóban is
kaphatóak, Néhány gyártó a gya-
kori kőíaltákhoz is készít színeket,
A megszáradt javítókiitet vághat-juk, csiszolhatjuk és még políroz-
hatjuk is, Tulaldonképpen több-
kevesebb energia befektetésével
minden kőfajtát javíthaiunk, Az
egyenletes szövetű mészköveket
és márványokat viszonylag köny-
nyebben kezelhetlük. A kvarctar-
talmú homokköveket vagy a ke-
mény, nagykristályos kózeteket ne-
hezebb javítani.
A kittekkel való javítás kicsit min-
dig kísérletezés, A szakemberek
sem tudnak mindent rutinból meg-
oldani. Lehetőleg mindig készít-
sünk egy próbakenetet Hagyluk
megszáradni és vizsgáljuk meg,
hogyan viselkedik. Sok 9yártó kiíe-
ieáten előírla, hogy így iárjunk el,
főleg, ha színezéket is keverünk az
anyaghoz.
1 Egy carrarai márvány ablakkö-
nyöklő lepattant darabját egy kis
türelemmel bárki pótolni tudja,
2 A szükséges szerszámokat és
anyagokat beszerezhetjuk építő-
anyag-áruházakban, de egy közeli
kőiaragó üzemben is, ahol még
egy-két jó tanácsot is kaphatunk,
3 A kezelendő felületnek alapve-
tően száraznak, portól és zsíros
szennyeződéstől mentesnek kell
lennie.
A 1avítandó rész környékét ezzel
szemben ajánlatos impregnáló-
szenel vagy viasszal kezelni, hogy
a javítókitt itt ne tapadlon meg és
könnyebben e| tudjuk távolíiani
J segítséget poliészter alapú ja-
],il:óanyagok 1elenthetik. Az ilyen
:nyagok pasztaszerű, kenhető ál-
;rgúak és több színben többek
a íelesleget. Ennél a trükknél óva-tosan kell eljárnunk, nehogy a ki-tört részbe is jusson az impreg-nálószerből vagy viaszból. Eset-leg ragasztószalagga| is lefedhet-jük a problémás részt.
4 A kittek sűrűbb, kenhető álla-gúak. A folyékony készítményeketinkább ragasZáshoz használlák.Az állátszó anyagokat szélesebbkörben felhasználhatjuk, Ezeketszínben könnyen igazíthatjuk min-den kőfajtához. Az előre pigmen-tált anyagok a járatosabb kőfajták-hoz készülnek.
Használjunk mindig kétkomponen-ses műgyantabázisú anyagokat.
A műgyantát kulönböző kiszerelé-sű dobozokban árulják. A hozzátarIozó edző álIalában tubusoskiszerelésű és átlátszó, hogy neváltoztassa meg a gyanta színét.Fontos, hogy az edzőI mindig azelőírt mennyiségben adagoljuk.
A gyanta feldolgozásához jőlhasz-nálhatóak a karosszérialakatosokáltal is használI ún, japán spatu-l ák. A művészspaiulák használatapedig egészen aprólékos felhor-dást tesz lehetővé.
5 A szín pontosjünk a színezett anyagbólcsíkot a 1avítandó rész mellégasztott átl áts zó szalagr a. Havan a megfelelő szín, adjukaz edzőI, és keverjük jól össa.
A műgyanta gyorsanlép az edzővel és hamargozható keménységű lesz,
Ügyeljünk a megfelelőarányra, A gyártók mindigtetik a csomagoláson a kívánlszetételt. A meleg gyorsítj4a hideg jelentősen lassítja a
Jó tanácsJók a tapasztalatok a
HÍgy környezetbarát yerÉ
Á rossz helyre került, mes ki @nem keményedett gyantát ae, kfitonnalis eltávolíthatiuk, €i
atA hutladékot ne dobjuk a háá frÉszemétbe, és ne engedjük a le- rc§foVóba.
olajíestékekkel és gouache fes-tékekkel, amelyekből renget€színtónus létezik,
Nem alkalmasak azonban enea célra az akril alapú vízfestákek és akvarellfestékek.
Jó eredményt érhetünk el méglecsiszolt kőpor hozzáadásá-val is,
A törlőrongyoknak és egyébhulladékoknak a veszélyes tnlladékban a helyük|
7H{@i,]írííirs4
1
90
6 Egy sima spatuláva| vagy mű-vészspatulával nyomkodjuk a ke-veréket a mélyedésbe, és a fölös-leget óvatosan húzzuk le, A felvitt
kitt kissé domborodjon ki, hogykésőbb lecsiszolhassuk. Ne húz-zuk le többször, mert akkor inkábbmélyedés keletkezik, amelyetkésőbb úlra ki ke|l majd töltenünk,
7 Ha a kitt már megkötött, azonnalkezdhetlük a csiszo|ást. Használ-junk csiszolóíát és íokozatosannöveljük a csiszolópapír finom-ságát A csiszolóiszapot rendsze-
javítása
resen öblítsük ki a papír póru-
saiból. Ne csiszoljunk fölöslege-sen nagy felü|eten, mert másholcsak a felü|et íényét tesszük tönkre,amelyet később mald helyre kellállítanunk,
Súrlóíényben jól láthatjuk, hogyha|adunk a munkával. Ha készenvagyunk a íelesleges kitt lecsiszo-lásával, jöhet a polkozás, A mun-kában nagy segítséget jelent egykézi polírozógép, Polírozópasztá-val vagy -viasszal dolgozzukátazegész felületet.
:..,.:j]{:!iá*i],,i}a:i-+:"]Fji.,j_]: ;. :T.]
," .1.i. : 1:, ,,
]i!t"&.:: .]:a.!]:i!i,;:i,
:ia;:,] ,1:|:|: ': ,.r:l:
:::!.... .'' ::]:1aaF::.
]ai:]:! : .:]i':.1i]::!tj;:
. '-|:í!,l
. :! :::i..]ti.,, :aj]i.!j::i!iil,t
igy környezetbarátA rossz helyre került, még ki
nem keményedett gyantát ace-tonnal is eltávolíihatjuk.
A hulladékot ne dobjuk a haziszemétbe, ós ne engedjük a le-íolyóba.
A törlőrongyoknak és egyébhulladékoknak a veszélyes hul-ladékban a helyük!
91