Termeszettudomany kozep irasbeli 0721H - oktatas

Természettudomány középszint — írásbeli vizsga 0721

Név: ........................................................... osztály: .....

TERMÉSZETTUDOMÁNY

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

2007. október 31. 14:00

Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZS

GA

● 2

00

7.

ok

tób

er 3

1.

írásbeli vizsga 0721 2 / 16 2007. október 31.

Természettudomány — középszint Név: ........................................................... osztály: .....

Fontos tudnivalók

Mielőtt munkához lát, figyelmesen olvassa el ezt a tájékoztatót! A középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldásához 120 perc áll rendelkezésére. A feladatok zárt vagy nyílt végűek. A zárt végű kérdések megoldásaként egy vagy több nagybetűt kell beírnia az üresen hagyott helyre. Ezek a helyes válasz vagy válaszok betűjelei. Ügyeljen arra, hogy a betű egyértelmű legyen, mert kétes esetben nem fogadható el a válasza! Ha javítani kíván, a hibás betűt egyértelműen húzza át, és írja mellé a helyes válasz betűjelét! A nyílt végű kérdések megoldásaként szakkifejezéseket, egy-két szavas választ, egész mondatot vagy több mondatból álló válaszokat kell alkotnia. Ügyeljen a nyelvhelyességre! Ha ugyanis válasza nyelvi okból nem egyértelmű vagy értelmetlen – például egy mondatban nem világos, mi az alany – nem fogadható el akkor sem, ha egyébként tartalmazza a helyes kifejezést. Fekete vagy kék színű tollal írjon! A szürke hátterű mezőkbe ne írjon!

Jó munkát kívánunk!

A D A D C B D helyes elfogadható rossz



I. Rénszarvascsordák a Pilisben 10 pont Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! „Rénszarvas a pilisi hegyekben? … a paleontológiai* vizsgálatok tanúsága szerint nemhogy egy-egy rénszarvas, hanem több száz, tán több ezer fős csordák is vonulgattak táplálék után a Pilis-hegy csapásain. Mindenki tudja, hogy a rénszarvasok hidegkedvelő állatok, melyek ma fenn élnek, messze északon a tundrán. A jégkorszakban, persze, az éghajlati és növényzeti zónák a magas északról messze délre tolódtak az ugyancsak terjeszkedő jégtakaró előtt. … A 18 ezer éves fosszilis gerinces fauna** alapján a leggyakoribb évi léghőmérsékleti átlag -5 oC volt, a csapadék évi átlaga pedig alig érte el a 360 millimétert.

A rénszarvasok korának leggazdagabb és legjobban feldolgozott lelőhelyét a Pilis-hegy egyik déli nyúlványának mészkőtarajába mélyülő Pilisszántói-kőfülke kínálja. … A kőfülke részletes ásatási munkálatait, valamint a kiásott fosszilis anyag meghatározásait Kormos Tivadarnak és Lambrecht Kálmánnal köszönhetjük …. Egy hónap alatt végeztek a terepi munkával, melynek eredménye: 44 ezer csontmaradvány (60 százalékában madáré) begyűjtése volt. Azonfelül 41 darab kő- és csonteszközt is találtak, melyek az ősember rendszeres itteni feltűnését és tevékenységét igazolják.”

Báldi Tamás: Egy geológus barangolásai Magyarországon * paleontológiai = őslénytani * * fauna = állatvilág 1. Magyarázza meg röviden, mit jelent a fenti szövegben előforduló fosszilis kifejezés! (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………

2. Milyen kőzetben bukkantak nyomára a kutatók a jégkorszaki állatvilág nyomainak? A helyes betűjellel válaszoljon! (1 pont) A. andezit B. lösz C. gránit D. dolomit E. mészkő 3. A gerinces állatvilág csontmaradványainak tanulmányozása alapján a kutatók a Pilis egykori éghajlati adottságaira tudtak következtetni. Melyekre? Nevezzen meg két ilyen jellemzőt a szöveg alapján! (1 pont) • ………………………………………………………………………………………………,

• ……………………………………………………………………………………………….



4. A jégkorszaki állatvilág csontmaradványai éppen egy kőfülke (barlangszerű mélyedés) aljáról kerültek elő igen nagy mennyiségben. Adjon a szöveg alapján, illetve ismeretei segítségével egy lehetséges magyarázatot arra, hogy miért éppen itt bukkantak rá a gazdag leletanyagra a kutatók! (1 pont) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

5. Hol élnek ma azok a madárfajok, melyek a pilisszántói-kőfülke rétegeiből kerültek elő? A növényzeti vagy az éghajlati öv nevével válaszoljon! (1 pont ) …………………………………………………………………………………………………. 6. Nevezze meg azt a módszert, mellyel a csontok abszolút korát meg lehet határozni!

(1 pont) …………………………………………………………………………………………………. 7. Az előző pontban említett módszer alkalmazásakor melyik két mennyiséget hasonlítják össze a kutatók kormeghatározás céljából? (1 pont) ………………………………………………………………………………………………. 8. Ismeretei és a szöveg alapján hasonlítsa össze a 18 ezer évvel ezelőtti Pilis-hegység növénytakaróját a maival! Hozza összefüggésbe a különbséget valamelyik környezeti tényező hatásával! (3 pont) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………….

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. összesen



II. Fán lakó orchideák 7 pont

Fán lakó Dendrobium orchidea Ausztráliából Induljunk ki abból, mit kapnak a trópusokon a fán lakó (epifita) növények. Esővizet, néha igen bőségesen, mely teljesen átmossa talajukat…, de kapnak hajnalban harmatot, gyakran annyit, hogy a falevelekről csepeg a víz. Ez az esővíz nem desztillált minőségű, hanem szerves és szervetlen anyagok oldata... A trópusi vihar felkavart porszemcséket hoz magával. A fakérgen leszivárgó víz kioldja az ott tapadó, pusztuló növények és szaprofita mikroorganizmusok bomlástermékeit, a számtalan rovar ürülékét, a nyüzsgő madárvilág tápanyagdús trágyáját. A trópusi viharok idején szinte nincs szünet az elektromos kisülések között, villám villámot követ, ilyenkor képződik a levegő

nitrogénjéből a nitrit és a nitrát (ion), ami a növényi fehérje felépítéséhez nélkülözhetetlen. Ez a sok tápanyag a bőséges esővízben oldódik és felhígul. … Az esővíz a levegőből bőven vesz föl szén-dioxidot, ezért savanyú kémhatású, pH-ja 5 körül van. Az orchideák fakérgen tapadó méteres gyökerei vagy lecsüngő légygyökerei híg, savanyú tápoldatban fürödnek.

Makara György: Orchideák és broméliák (részletek) 1. Eső a nap során többnyire délután éri a trópusi növényeket, harmat viszont csak hajnalban

képződik. Mi az oka a hajnali harmatképződésnek? (1 pont) ………………………………………………………………………………………………… 2. Az orchideák szerves és szervetlen tápanyagokat is felhasználnak. Nevezzen meg a

szövegben leírtak közül két szerves és két szervetlen anyagot! (2 pont) a) Szerves molekulákat tartalmazó anyagok: ………………………………………………………………………………………………… b) Szervetlen anyagok: …………………………………………………………………………………………….. 3. Mivel magyarázható az esővíz tapasztalt kémhatása? A két egyenlet közül az első kiinduló anyagait megadtuk. Fejezze be ezt az egyenletet, a következő egyenletben pedig írja le, hogy hogyan reagál tovább a keletkezett anyag az esővízzel! (2 pont)

CO2 + H2O = ………………… …………………………………………………………………………



4. A legtöbb zöld növény közvetlenül nem tudja fölhasználni környezete szerves molekuláit.

Az orchideák is csak a velük szoros kapcsolatban élő gombák segítségével képesek erre. A gombák juttatnak az általuk lebontott szerves molekulákból a fiatal orchideáknak, később azonban már ők szívnak fel szerves anyagokat a kifejlett orchidea testéből. Mi a neve a gombák és az orchideák kapcsolatának? (1 pont)

………………………………………………………………………………………………… 5. Noha az epifita orchideák más növényeken élnek, többnyire nem élősködők. Mi a

különbség az élősködő és az epifita növényfajok közt? (1 pont) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

III. Felületaktív anyagok 8 pont

Az ábra a sörhab szerkezetét mutatja. A kinagyított részletben a habot alkotó vékony folyadékréteget látjuk (vonalkázott rész), benne oldott ionokat (fekete pontok) és a sör habzását előidéző felületaktív molekulákat (fehér körök „farok” részekkel). Mit jelképez a rajzon a felületaktív molekulák alábbi két részlete? (2 pont)

1. a fehér körök: …………………………………………………………………..

2. a „farok rész”: …………………………………………………………………

1. 2. 3. 4. 5. összesen



3. Mi magyarázza a felületaktív molekulák rajzon látható elrendeződését? (2 pont)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

4. Hogyan befolyásolják a folyadékok felületi feszültségét a felületaktív molekulák? (1 pont)

………………………………………………………………………………………………. 5. Felületaktív sajátságú anyagokkal a mindennapi élet során sokszor találkozhatunk.

Válassza ki a felsoroltak közül az ilyen sajátságú anyagokat, és írja betűjeleiket az üres négyzetekbe! (2 pont)

A. polietilén műanyag B. epe C. mosószerek D. cellulóz (pl. vatta) E. olajok F. konyhasó (NaCl) 6. Felületaktív molekulák vesznek részt az élő sejt egyik részletének fölépítésében is.

Melyik ez a részlet? Írja a négyzetbe a helyes válasz betűjelét! (1 pont) A. A sejtfal. B. A sejthártya. C. A keményítő zárványok. D. A kromoszómák. E. A DNS.

1. 2. 3. 4. 5. 6. összesen



IV. Átkelés a pallón 6 pont Egy gyerek sétál át a patak fölé fektetett pallón. A gyerek és a palló tömege egyaránt 50-50 kg. A palló alátámasztási pontjai egymástól 5 méterre találhatók. Az „A” alátámasztási pontban ébredő erőt a gyerek helyzetének függvényében az alábbi táblázat mutatja:

A gyerek távolsága az A ponttól

Az „A” alátámasztásnál ébredő erő

0 m 750 N 1 m 650 N 2 m 550 N 3 m 450 N 4 m 350 N 5 m 250 N

1. Mekkora erő hat a palló „A” alátámasztási pontjára, ha a gyerek pontosan a palló

közepén áll? …………………………………………………… (1 pont)

2. Mekkora erő hat a palló „A” alátámasztási pontjára, miután a gyerek lelépett a

pallóról? ……………………………………………………….. (1 pont)

3. Ábrázolja az alábbi grafikonon az „B” alátámasztási pontra ható erőket a gyerek „A” ponttól vett távolságának függvényében! A függőleges tengelyen tüntesse fel a mértékegységet és a számértékeket is! (3 pont)

A B

0 1 2 3 4 5 m (távolság az A ponttól)



4. Az alábbi állítások a pallón álló gyerekre vonatkoznak. Válassza ki közülük a helyes

megállapítást, és betűjelét írja a négyzetbe! (1 pont) A. A gyerekre ható erők eredője nulla. B. A palló kisebb erővel nyomja a gyereket, ha fél lábon áll. C. A gyerek ugyanakkora nyomást gyakorol a pallóra, akár mindkét talpa a pallón

van, akár fél lábon áll. D. A gyerekre ható nyomóerőt a palló súlya is befolyásolja.

V. Távolságok az Univerzumban 8 pont A galaktikák milliárdjai népesítik be az Univerzumot. A mi galaktikánk szomszédja galaktikatestvérünk, az Androméda-köd, mely bár a hozzánk legközelebb eső galaktika, mégis felfoghatatlan messzeségben van tőlünk. A Naprendszer galaktikánk Nap nevű csillagának bolygórendszere. Ennek egyik bolygója a Föld, mely körül a Hold nevű kisérő égitest kering.

1. Hogy hívják galaktikánkat, melyben a Naprendszer található? (1 pont) ….……………………………………………………………………………………………. 2. Mekkora távolság a fényév? A fény sebességét légüres térben tekintsük

300 000 km/s-nak. A megfelelő válasz betűjelét írja a négyzetbe! (1 pont)

A. ~ 9,5 millió kilométer B. ~ 950 millió kilométer C. ~ 95 milliárd kilométer D. ~ 9500 milliárd kilométer

1. 2. 3. 4. összesen



3. Milyen messze van az Androméda-köd a Földtől? Írja a megfelelő válasz betűjelét a négyzetbe! (1 pont)

A. Kb. kétmillió kilométer B. Kb. kétszázmilliárd kilométer C. Kb. kétmillió fényév D. Kb. két fényév

4. A Nap és Föld átlagos távolsága 149 millió km (1 csillagászati egység). Mennyi idő

alatt jut a Nap fénye a Földre? Az eredményt percben és másodpercben adja meg! (3 pont)

……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 5. A Hold –Föld távolságot nagy pontossággal

mérte meg Bay Zoltán 1946. február 6-án a radar hullámai segítségével. A fénysebességgel terjedő hullámok közelítőleg 2,56 másodperc alatt tették meg az utat a Földtől a Holdig és vissza.

Az adatok alapján számítsa ki a Föld-Hold távolságot! (2 pont)

1. 2. 3. 4. 5. összesen



VI. A Camera Obscurától a fényképezőgépig 10 pont A fényképezőgép őse a sötétkamra (camera obscura). Ha egy teljesen elsötétített szoba ablakán kis lyukat hagyunk, a lyukkal szemközti falon megjelenik a külvilág képe.

1. Látszólagos, vagy valódi kép keletkezett? A helyes válasz betűjelét írja a négyzetbe!

(1 pont) A. A kép látszólagos, mivel fordított állású. B. A kép valódi, mivel megjelent a falon. C. A kép látszólagos, mivel nem lencse segítségével jött létre. D. A kép valódi, mivel szabad szemmel látható.

2. Mekkora az épület magassága a keletkezett képen? Az adatok az ábráról leolvashatók.

Rögzítse a számítás menetét is! (2 pont) 3. A fény mely tulajdonságából következik elsődlegesen a camera obscura képalkotása?

(1 pont) A. A fény hullámtulajdonságaiból B. A fény egyenes vonalú terjedéséből C. A fény nagy sebességéből

12 m

? m

18 m 3 m



A hordozható sötétkamrából kifejlesztett fényképezőgép a képet fényérzékeny filmen rögzíti, és a fényt a filmre optikai lencse képezi le.

4. Adja meg a lencsék leképezési törvényét! Nevezze meg és értelmezze a törvényben szereplő fizikai mennyiségeket! (3 pont)

5. Az ábrán a fényképezőgép sematikus képét láthatjuk. A leképezési törvény felhasználásával adja meg, hogy milyen irányba kell elmozdítani a fényképezőgép lencséjét egy középső helyzetből, ha távoli, és milyen irányba, ha közeli tárgyat fényképezünk! A választ úgy adja meg, hogy a lencse alatt és fölött látható szaggatott vonalat a lencse elmozdításának irányát mutató nyíllá egészítse ki. Válaszát indokolja is! (3 pont)

1. 2. 3. 4. 5. összesen

távoli tárgy

közeli tárgy

film lencse



VI. Egy régi természetfotó 6 pont Ezt a felvételt közel száz évvel ezelőtt készítette Ansel Adams, a fényképezés hőskorszakában a Sziklás-hegységben (USA-Wyoming állam). A kép figyelmes tanulmányozása után és ismeretei segítségével válaszolja meg az alábbi kérdéseket! 1. Nevezzen meg a fotón két olyan

felszínformát, melyek arról tanúskodnak, hogy ezt a területet

valaha a jég formálta át! (1 pont)

a)…………………………………………

…………………………………………..

b) ………………………………………

………………………………………….

2. A hegyoldalakat kőtörmelék lejtő veszi körül. Magyarázza el röviden azt a fizikai folyamatot melynek során a kőzetek a napi hőingás és víz együttes hatására aprózódnak! (1 pont)

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 3. A fotón látható folyót a helyi indián törzsek Kígyó-folyónak nevezték el. A képen látható

betűk segítségével nevezze meg e „kígyózó” folyó épülő és pusztuló partját! (1 pont) Épülő folyópart Pusztuló folyópart 4. A hegységek lábához leérkező folyók munkavégző képessége hirtelen visszaesik. Hányad

részére csökken egy m tömegű víztömeg mozgási energiája, ha sebessége 4 km/h-ról 1 km/h-ra változik? (Feltételezzük, hogy a kiválasztott víztömeg nem örvénylik, hanem egységesen, tömegpontként mozog.) Számítással igazolja állítását! (2 pont)

A

B



5. A kép mely részlete árulkodik arról, hogy a mérsékelt éghajlati övezet északi vidékén készült a fotó? (1 pont) …………………………………………………………………………………………….

VIII. Anyagok és reakciók 12 pont Töltse ki az alábbi táblázatot! Válassza ki a vegyületcsoportok nevét és a jellemző reakció típusát a felsoroltak közül! Egy „kakukktojás” sehová sem illik. Egy név többször is szerepelhet. Az utolsó oszlopba bármely jó példa beírható. (A szürke hátterű négyzetek információkat tartalmaznak, ezekbe nem kell írnia.) Vegyületcsoportok: szénhidrát, telített szénhidrogén, telítetlen szénhidrogén, alkohol, fehérje, lipid, nukleinsav Reakciók: kondenzáció, polimerizáció, polikondenzáció a vegyületek melyik

csoportjába tartozik? a jellemző reakció a keletkezett

molekula neve / típusa

a keletkezett molekula biológiai jelentősége vagy

felhasználása etén (etilén)

1. 2. 3. műanyag tárgyak (csomagolóanyag)

metán

4. reakciója klórral és fluorral

freon 5.

glicerin

alkohol reakciója zsírsavakkal:kondenzáció

6. 7.

glicin és más aminosavak

aminosav polikondenzáció 8. 9.

glükóz (szőlőcukor)

10. 11. cellulóz 12.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. összesen

1. 2. 3. 4. 5. összesen



IX. A szén körforgása 8 pont Jellemezze az alább felsorolt, a szén körforgásában résztvevő két vegyületet, talajalkotót és kőzetet! Írja a megfelelő betűjelet az anyagok jellemzői, illetve a reakcióik melletti négyzetbe! Minden helyes válasz 1 pont. A. Szén-dioxid B. Szénsav C. Mészkő D. Humusz

1. A szárazföldi növények fotoszintézisük során használják föl.

2. Tengeri élőlények (egysejtűek, korallok, kagylók) szervetlen külső vázából is létrejöhet üledékgyűjtő medencékben nagy nyomás hatására.

3. Fosszilis energiahordozók oxidációja során kerül a légkörbe.

4. A zuzmók gombafonalai és a növények gyökerei termelik, mállás útján segíti a talaj kialakulását.

5. Egyik forrása az elpusztult élőlények testének szerves maradványa.

6. A heterotróf szervezetek légzésük során termelik.

7. Gyakran találhatunk benne fosszíliát.

8. Felületén adszorpcióval kötődik a növények számára felvehető víz.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. összesen



Maximális pontszám

Elért pontszám

I Rénszarvascsordák a Pilisben 10 II. Fán lakó orchideák 7 III. Felületaktív anyagok 8 IV. Átkelés a pallón 6 V. Távolságok az Univerzumban 8 VI. A Camera Obscurától a fényképezőgépig 10 VII. Egy régi természetfotó 6 VIII. Anyagok és reakciók 12 IX. A szén körforgása 8 Összesen 75

__________________________________________________________________________

elért pontszám

programba beírt

pontszám Feladatsor (az írásbeli vizsgarész pontszáma)

javító tanár jegyző

javító tanár

Dátum:

Dátum:

Dátum:

Documents

Termeszettudomany kozep irasbeli 0721H - oktatas