TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1

Megvalósíthatósági tanulmány

a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0094 sz. pályázathoz

„Emberi életfolyamatok idegi szabályozása - a neurontól a viselkedésig. Interdiszciplináris

tananyag az idegrendszer felépítése, működése és klinikuma témáiban orvostanhallgatók,

egészség- és élettudományi képzésben résztvevők számára Magyarországon”

Beadó szervezetek

o Pécsi Tudományegyetem, mint konzorciumvezető

o Nordex Kft. Dialóg-Campus Kiadó, mint konzorciumi partner

2

Tartalomjegyzék

Tartalom

A projekt alapadatai (1 oldal) ................................................................................................. 4

1. A projektgazda és partnereinek bemutatása (max. 25 oldal) ........................................... 6 1.1. A projekt megvalósítói .................................................................................................... 6

1.1.1. A projektgazda bemutatása ...................................................................................... 6 A projekt felelős vezetői, menedzsment szervezet: ........................................................ 7

A projekt szempontjából különösen fontos információk: ............................................ 8 1.1.2. A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása ............................................... 8

Más felsőoktatási intézményekkel, tudományos intézményekkel, kutatási-fejlesztési

központokkal való együttműködés a projekt keretében ............................................. 10

Tankönyv- vagy szakkönyvkiadóval való együttműködés ......................................... 10 1.2. A projektben részt vevők szakmai kompetenciájának bemutatása ............................... 11

Pécsi Tudományegyetem .................................................................................................. 11

Nordex Kft.-Dialóg Campus Kiadó ................................................................................. 17 1.3. A projektgazda (és partnerei) projekthez kapcsolódó tapasztalatainak bemutatása...... 18

2. A projekt bemutatása (max. 25 oldal) .............................................................................. 20 2.1. Helyzetértékelés, környezet bemutatása, indokoltság ................................................... 20

2.1.1. A projekt gazdasági, társadalmi, és környezeti hátterének bemutatása ................. 20 2.1.2. A szakterület elemzése ........................................................................................... 21

2.1.3. A projekt kapcsolódása a nemzetközi, hazai, és térségi fejlesztéspolitikához ....... 23 2.1.4. Jogszabályi háttér ................................................................................................... 24 2.1.5. A fejlesztés iránti kereslet és a kapcsolódó kínálati elemek elemzése (indokoltság)

.......................................................................................................................................... 27 2.1.6. A projekt szükségességét alátámasztó probléma és/vagy stratégiai irány

bemutatása ........................................................................................................................ 29 .............................................................................................................................................. 30

2.2. A fejlesztés céljai .......................................................................................................... 31 2.2.1 A projekt általános célja .......................................................................................... 35 2.2.2 A projekt konkrét célja ............................................................................................ 36 2.2.3. A projekt céljainak kapcsolódása az OP céljaihoz ................................................. 39

2.2.4. A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete.......... 40 2.3. A projektelemek bemutatása és elemzése ..................................................................... 43

2.3.1. Tevékenységek, projektelemek (szakmai megvalósítás) ....................................... 43 2.3.2. A projektelemek szakmai tartalmának meghatározása .......................................... 43

2.3.3. Az előkészítéshez kapcsolódó feladatok meghatározása ....................................... 48 2.3.4. A menedzsment tevékenységek/feladatok meghatározása ..................................... 48

2.4. Indikátorok .................................................................................................................... 50

2.5. Hatásvizsgálat és a horizontális célok teljesítése .......................................................... 51 2.5.1 A projekt hatásainak elemzése ................................................................................ 51 2.5.3. Externáliák bemutatása .......................................................................................... 55

2.6. Erőforrások .................................................................................................................... 56 2.6.1. A megvalósítás és a fenntartás szervezete .............................................................. 56

2.6.2. Cselekvési ütemterv ............................................................................................... 58 2.6.3. Kockázatelemzés .................................................................................................... 60

3. A projekt feltételrendszere (max. 15 oldal) ...................................................................... 62 3.1. A befogadó intézmény fejlesztési koncepciójához való kapcsolódás ........................... 62

3

3.2. Költségterv .................................................................................................................... 62

3.2.1. A támogatási és finanszírozási feltételek bemutatása ............................................ 62 3.2.2. Költségterv , .......................................................................................................... 62 3.2.3. Pénzügyi kockázatok elemzése (érzékenységvizsgálat) ........................................ 68

3.2.4. A támogatási jogosultság vizsgálata ...................................................................... 68 3.3. A projekt fenntarthatósága ............................................................................................ 68

3.3.2. Pénzügyi fenntarthatóság ....................................................................................... 69 3.4. A nyilvánosság biztosítása ............................................................................................ 69

3.4.1. Eredmények disszeminációja ................................................................................. 70

3.4.2. Kommunikációs ütemterv ...................................................................................... 71

4

A projekt alapadatai (1 oldal)

A pályázati felhívás kódszáma TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1

A projekt címe Emberi életfolyamatok idegi szabályozása -

a neurontól a viselkedésig. Interdiszcipliná-

ris tananyag az idegrendszer felépítése, mű-

ködése és klinikuma témáiban orvostanhall-

gatók, egészség- és élettudományi képzés-

ben résztvevők számára Magyarországon

A projektgazda neve Pécsi Tudományegyetem

A kapcsolattartó és elérhetőségei Szabó Gábor

Projektmenedzser

PTE ÁOK

Pécs 7624, Szigeti u. 12

Tel: 72/536298

Fax: 72/536387

Email: szabo.gabor@pte.hu

A projekt hossza (hónap) 24

Az igényelt támogatás összege (ezer Ft) 147.266.831

A támogatás intenzitása (%) 95

A projekt rövid, szöveges ismertetése („vezetői összefoglaló”)

A világ vezető orvosképző egyetemein a szakemberképzés alapvetően két, többé - kevésbé

egymásra épülő rendszerben történik. A hagyományos ("horizontális") rendszer klasszikus

tantárgyakon alapul, minden tantárgy a teljes embert tanulmányozza egy meghatározott

szempontból. E megközelítés előnye, hogy központjában mindig a teljes ember áll, ugya-

nakkor nehézséget jelenthet a fragmentált tudásanyag szintézise.

A másik oktatási módszer a fenti hiányosság kiküszöbölését célzóan szervközpontú, "ver-

tikális" szemléletű, nincsenek hagyományos tárgyak, az egyes szervekre koncentráló isme-

retköröket alakítanak ki. Például az egyik tárgy csak a szívvel foglalkozik, leír mindent,

amit a szívről tudni kell. A vertikális módszerrel a hallgató átfogó képet nyer egy szervről

alkotott ismeretekről, ugyanakkor a hallgató kreativitására van bízva, hogy az egyes, jól

megismert szervekből "összerakják" a teljes embert. Ilyen megközelítésből ugyancsak ne-

hézséget jelent megérteni, hogy egyes szervek megbetegedései miképpen hatnak az elvben

egészséges, a gyakorlatban módosult működésű többi szervre.

Megközelítésünk szerint a horizontális és vertikális oktatás hatékony ötvözése megoldható

úgy, hogy a hallgatókat a hagyományos, "horizontális" tematikával képezzük, ugyanakkor

egy, a vertikális oktatási szemléletben készített, könnyen áttekinthető, célszerű, a modern

digitális technikával készített tananyagot bocsátunk a hallgatóink rendelkezésére. Pályáza-

tunkban szereplő tananyag blokk a fentiek alapján, nem egy hagyományos értelemben vett

"tankönyv sorozat", azaz nem előadások, illetve gyakorlatok tematikáját követi, hanem egy

önálló tanulást segítő "digitális kézikönyv rendszer", melynek különböző fejezetei megha-

tározzák a tananyag fő vonulatát, de a képzés menetében a szükséges elágazási pontoknál

mind az oktató, mind pedig a hallgató érdeklődése alapján, különböző fejezetei önállóan is

5

aktualizálhatók.

Jelen pályázat témája az IDEGRENDSZER. A tananyag 9 fő blokk köré rendeződik: 1. Pe-

rifériális idegrendszer, 2. Szomatomotoros rendszerek, 3. Szomatoszenzoros rendszerek, 4.

Autonóm idegrendszer, 5. Komplex agyi tevékenységek. A tudat (kognitív rendszer). Tu-

datmódosító szerek, 6. Személyiség és társas kapcsolatok, 7. Diffúz neurológiai elváltozá-

sok, 8. idegrendszeri sérülések, 9. Neurológiai vizsgálati módszerek.

Az "idegrendszer blokk" olyan szakemberek képzését célozhatja meg, akik integráltan te-

kintenek az agyról és a perifériás idegrendszerről szerzett tudásra. Az orvostanhallgatóknak

lehetősége lesz arra, hogy átlássák az idegrendszer működési szintjeit tárgyaló tantárgyak

kapcsolatrendszerét. E terület integrációja szempontjából nagy jelentősége van a lélektani

és idegrendszeri ismeretek összekapcsolásának. E terület feladata az agy és a magatartás

kapcsolatának megértése, illetve ezen tudás hasznosítása az idegrendszeri betegségben

vagy pszichopatológiai állapottoktól szenvedő személyek gyógyításában és rehabilitációjá-

ban. Az idegrendszeri blokk integrált oktatási struktúrája lehetővé teszi kérdések folyama-

tos felvetését és azokra adott válaszok kidolgozását, az első évtől az abszolutórium meg-

szerzéséig átláthatóvá teszi az ismeretszerzés logikáját. A tananyagba maximálisan kihasz-

nálja az elmúlt évtized digitális forradalmának eredményeit a demonstrációs kultúra és

vizsgáztatási technológiák vonatkozásában. Az új szemlélet elsajátítása érdekében a prog-

ram kereti között, a szükséges ismétléseken túl, négy fő területtel kapcsolatos új

(oktatásmódszertani, didaktikai, IKT, pedagógia) programot kívánunk indítani, melynek

eredményei más témacsoportok oktatásában is fejlesztő hatásúak lehetnek. A pályázat nem

titkolt célja, megnyitni a megfelelő szelepeket a magyar, német és angol nyelvű orvosegye-

temi képzés törzsanyagának megújításához, a megfelelő szervezetfejlesztési forma kialakí-

tásához és a gyors változásokat megfelelő módon követni képes, konceptuális keretek

meghatározásához.

6

1. A projektgazda és partnereinek bemutatása (max. 25 oldal)

A fejezetben a pályázat szempontrendszerének figyelembevételével mutassa be a projektgaz-

dát (és esetleges partnereit).

Projektgazda: Pécsi Tudományegyetem

Sorszám Konzorciumi partner

1. Nordex Kft. Dialog Campus Kiadó

Sorszám Szakmai együttműködő partner

1. Szegedi Tudományegyetem

2. Debreceni Egyetem

Sorszám A fejlesztett tananyagok alkalmazásra kötelezettséget vállaló intézmény

1. Pécsi Tudományegyetem

3. Szegedi Tudományegyetem

3. Debreceni Egyetem

1.1. A projekt megvalósítói

1.1.1. A projektgazda bemutatása

A projekt projektgazdája a Pécsi Tudományegyetem.

A Pécsi Tudományegyetem nemcsak Pécs városa, hanem a Dél-Dunántúl regionális egye-

teme is. A legnagyobb munkáltató a városban, meghatározó szerepe van a régió minden

szellemi területén, művészetekben, tudományban, gyógyításban egyaránt.

A projektgazda a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara, több, mint 90

éve foglalkozik orvosképzéssel. Az orvosképzés nemzetközileg elismert, a kibocsátott

diplomát világszerte örömmel fogadják. Karunk minőségér hazai felmérések is rendszere-

sen a legjobbak közé sorolják. A 168 magyar egyetemi kar közül az PTE-ÁOK rendszere-

sen a legjobb 10 között van, két éve holtversenyben első helyen szerepelt. Oktatóink okta-

tói és tudományos eredményeik alapján széles körű hazai és nemzetközi elismerésnek ör-

vendenek. Elismerésünk további bizonyítéka idegennyelvű (angol és német)

orvosképzésünkre történő többszörös és évről évre emelkedő többszörös túljelentkezések

száma

Az egyre erősebb felsőoktatási verseny is arra készteti a Kart, hogy a minőségi fejlesztés

iránti elkötelezettségéből ne engedjen. Az európai oktatási területen növekvő verseny-

helyzet a technikai feltételek javításán túl elsősorban az oktatás technológiai és a tudás-

7

transzfer minőségi komponensein múlik. Ez a képzési struktúra prosperáló és utat mutat

az elkövetkező évek fejlődési trendje irányába. A humán erőforrás minőségének fejleszté-

se a szakmai és gazdasági továbblépés záloga, a társadalmi erőforrás megőrzésének és

gyarapításának eszköze.

A projekt felelős vezetői, menedzsment szervezet:

A projekt szakmai vezetői a Kar témában jártas egyetemi tanárai mintegy 30-40 éves oktatói

múlttal és a témakörben nemzetközileg elismert tudományos tevékenységgel. Számos tan-

anyagot fejlesztettek, tankönyvet, jegyzeteket írtak és Interneten elérhető oktatási segédanya-

got fejlesztettek. A szakértői munka résztvevői is a témában és tananyagfejlesztésben jártas,

tapasztalt egyetemi oktatók. Több hazai és nemzetközi tudományos és egyéb pályázatot nyer-

tek és sikerrel befejezték.

A PTE ÁOK, valamint a kiadványok technikai gondozását vállaló Nordex Dialog Campus

Kiadó (DCK) saját, belső erőforrásból képes a projektet maradéktalanul megvalósítani. A pro-

jekt előkészítése, illetve végrehajtása a PTE ÁOK adott szakterületen illetékes vezető oktató

közreműködésével zajlott ill. fog történni. A projekt szakmai végrehajtásában (tananyagírás-

ban) közreműködő oktató többsége akadémia doktori, vagy PhD fokozattal rendelkezik, töb-

ben habilitáltak, amely tények szakmai tudás garanciát jelentenek a projekt megvalósítására.

A projektbe résztvevők szakmai önéletrajzát a publikációs listákkal együtt csatoltuk.

Jelen projekt gazdája, a PTE Általános Orvostudományi Kar amely nemcsak a Pécsi Tudo-

mányegyetem orvosi kutatásainak és képzésének a helye, hanem a regionális betegellátás ki-

emelt központja is, egy olyan szellemi műhely, ahol a kutatás és a napi gyakorlat, az oktatás

és a betegellátás egymás hatékonyságát fokozzák. A projekt megvalósítását egy szakértői me-

nedzsment csapat végzi, amelynek tagjai komoly tapasztalatokkal rendelkeznek.

A projekt szakmai vezetését Prof. Csernus Valér, a PTE ÁOK Anatómia Intézetének intézet-

vezető professzora látja el. A projekt menedzsmentjét olyan jól felkészült csapat segíti (PTE

ÁOK Pályázati Igazgatóság), amelynek munkatársai széleskörű tapasztalatokkal rendelkeznek

hazai és nemzetközi pályázatok menedzselésében. A projekt átfogó menedzsmentjét Szabó

Gábor, a Pályázati Igazgatóság munkatársa látja el, segítője Fekete Szabolcs, aki a monitoring

feladatokat is elvégzi. Szakmai életrajzukat csatoltuk.

A projektben a Dialog Campus Kiadó részéről a menedzsment szervezetbe delegált személy

Dr. Bázing Zsuzsanna.

A konzorciumi tagunk esetében is elmondhatjuk, hogy a projektrészük pénzügyi ill. admi-

nisztrációs feladatainak maradéktalan ellátásához saját szervezetük erre felkészített és széles-

körű tapasztalatokkal rendelkező erőforrásait veszik igénybe.

A projektmenedzsment szervezet független, döntéseit a pályázati ill. egyéb releváns szabályok

figyelembevételével hozza meg. A menedzsment szervezet feladata a projekt szakmai vala-

mint pénzügyi/adminisztratív menedzselése is. A projektmenedzsment tagjai a következők:

- Projekt szakmai vezetője, aki a projekt szakmai végrehajtását koordinálja

- Projektmenedzser, aki egyetemlegesen felelős a projekt szabályszerű végrehajtásáért

- Pénzügyi munkatárs (projektvezető szervezet), aki a vezető intézmény projekt részé-

nek pénzügyi lebonyolítását vezeti

- Kontaktszemély a projektpartnernél (összesen 1 fő)

8

A projekt megvalósítása során a konzorcium vállalja, hogy a menedzsment tagjai esetében ga-

rantálja a projekt menedzsmentje ellátásához szükséges időkeretet, az esetleges, egyéb, regu-

láris vagy eseti munkaterhelés elosztásakor figyelembe veszi, hogy a jelen projekt menedzs-

mentje semmilyen értelemben ne szenvedjen kárt, tehát a konzorcium a projekt végrehajtásá-

nak adminisztratív és pénzügyi menedzsmentjét is a Kar ill. az Egyetem erre szakosodott

erőforrásainak bevonásával mindenkor biztosítani tudja.

A projekt szempontjából különösen fontos információk:

A projektgazda számos hazai és külföldi pályázati részvételével tudja bizonyítja szakmai ill.

menedzsment területén felkészültségét és kompetenciáit. Ezek közül, a teljesség igénye nélkül

a következő pályázatokat emeljük ki:

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011. „Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az

Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egye-

temen.”

HEFOP 4.3.3: Térségi Diagnosztikai és Szűrő Centrum

HEFOP 4.4.1.: Egészségügyi információ-technológiai fejlesztés az elmaradott régiókban

TIOP 1.3.1.: Science, Please! PTE Science Building létrehozása

TÁMOP-4.2.2/08/1: Science Please! Innovatív Kutatói Team

TÁMOP 4.2.1: 3T – Technológia- és tudástranszfer feltételeinek kialakítása a Dél-dunántúli

Régió egyetemi tudásbázisaiban

1.1.2. A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása

NORDEX Kft.-Dialóg Campus Kiadó

A projektben konzorciumi partnerként közreműködik a NORDEX Kft.-Dialóg Campus Kiadó

is. A Nordex Kulturális és Kereskedelmi Kft. 1990. szeptember 11-én alakult. A cég 1995-ig

lapkiadással foglalkozott, gondozásában jelent meg Észak-Magyarország három megyéjének

ingyenes heti hirdetési újságja. Ekkor a cég tulajdonosai között volt a lapok alapítója Schenk

János és 3 főmunkatárs, akik 1995-ben eladták tulajdonrészeiket, amelyeket Dr. Bázing

Zsuzsanna vásárolt meg. Ekkor alakult ki a cég jelenlegi tulajdonosi szerkezete. 1995-ben a

tulajdonosok úgy ítélték meg, hogy jelentős igény mutatkozik jó minőségű felsőoktatási

tankönyv- és szakkönyvek megjelentetésére. Ezért a cég székhelyét 1996-ban Budapest után

Pécsre helyezték és elkezdték - elsősorban a Pécsi Tudományegyetem szakembergárdájára

alapozva- egy felsőoktatási tankönyvkiadó és szakkönyvkiadó kiépítését Dialóg Campus

márkanév alatt. A kiadó szerzői köre azóta országossá szélesedett, ma közel ötszáz, az ország

jelentős felsőoktatási intézményeihez kötődő szerzőt tudhatunk a kiadó körül. Ezekben az

években alakult ki a kiadó fő struktúrája és választódtak ki azon tudományterületek, ahonnan

a könyvek megjelentek, ezek közül a legfontosabbak: biológia-orvosi tudományok,

jogtudomány, földrajztudomány, sporttudomány, közgazdaságtan, műszaki szakkönyvek,

kommunikáció-médiatudomány.

1999-től folyamatosan kapcsolatban állunk külföldi -elsősorban német- szakkönyvkiadókkal.

9

2000-ig Pécsről történt a cég összes munkafázisának lebonyolítása, azaz a könyvek nyomdai

előkészítése, nyomása, raktározása, kiszállítása.

2000-ben a cég székhelyét -a pécsi telephelyet változatlanul megtartva- Budapestre helyeztük,

aminek elsősorban logisztikai okai voltak, tekintettel arra, hogy a könyvkereskedelem orszá-

gos centruma elsősorban Budapest. Azonban a könyvek nyomdai előkészítése (műszaki gon-

dozása) , röbbségben nyomdai gyártása változatlanul Pécsett maradt és azóta is ott történik. A

pécsi szerkesztőség foglalkozik a kiadó online és elektronikus kiadói projektjeivel is. Őtt tör-

ténik a korábbi tananyagfejlesztési pályázatok keretében készülő tananyagok teljes műszaki

szerkesztése, többek között a docbook formátumra való konvertálása, illetve az e-learning ke-

retben készülő tananyagok előkészítése is.

Jelenlegi mutatóink: 460 könyvcím, két szakfolyóirat, két könyvesbolt (Dialóg Kaptár Köny-

vesbolt-Pécs, Dialóg Eötvös Könyvesbolt-Budapest), 11 állandó munkatárs. 2000-től

www.dialog-kiado.hu működtetése, amely 2007-ben megújult és már a

www.dialogcampus.hu webcímről is elérhető. 2003-tól csomagküldés a weblapon keresztül

beérkező megrendelésekre, amely 2009-től számos magyar szakkönyvkiadó könyvét felkíná-

ló webáruházként is működik . Erre alapozva fejlesztjük a kiadó interneten történő megjele-

nését 2011-ben, amelynek keretében egy elnyert pályázat segítségével beindítjuk elektronikus

publikáló felületünket, ahol a nyomtatott könyvválasztékunk kiegészítéseként elektronikus

könyveket fogunk közzétenni.

Vezető sorozataink:

1. Institutiones Juris - jogtudomány

2. Studia Geographica - földrajztudomány

3. Natura Delectans – természettudomány (biológia és orvostudomány)

4. Testnevelés és sport

5. Studia Oeconomica - közgazdaságtudomány

6. Studia Regionum - regionálistudomány

7. Dialog Life – életvezetés, életminőség

Dialog Junior – ifjúsági ismeretterjesztés

A kiadó kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, -tekintettel arra a tényre, hogy tu-

lajdonosai német nyelvterületen is végeznek kiadói tevékenységet - így széles rálátással bír a

könyvkiadásban zajló nemzetközi folyamatokra . Több német illetve angol nyelvű tudomá-

nyos munkát tett közzé. Erről információ a

http://www.schenkbuchverlag.de/katalog/Wissenschaft weboldalon szerezhető.

A projekt szempontjából különösen fontos információ:

A projekt benyújtását megelőző 5 évben megfelelő referenciákkal rendelkezünk az orvos és

biológiatudományok területén. További részletes információk a kiadott könyvekről:

http://dialogcampus.hu/index.php?page=kiadvany_lista&kat=1

http://dialogcampus.hu/index.php?page=kiadvany_lista&kat=6

10

A pályázat benyújtásának évében rendelkezünk minimum három felsőoktatási intézményben

kötelezően alkalmazott mű kiadói (felhasználói) jogaival. Ezek közül a példaként fontosab-

bak:

Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia (Pécsi Tudományegyetem-ÁOK)

Ember István. Népegészségügyi orvostan (Pécsi Tudományegyetem, ÁOK)

Nochta Tibor: Társasági jog (Pécsi Tudományegyetem-ÁJK)

Bruhács János: Nemzetközi jog I-II. (Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK, Pécsi Tudo-

mányegyetem)

Patyi András (szerk.): Közigazgatási hatósági eljárásjog (Széchenyi István Egyetem-Deák Fe-

renc Állam- és Jogtudományi Kar, Pázmány Péter Katolikus Egyetem-Jog- és Államtudomá-

nyi Kar)

Michalkó Gábor: Magyarország modern turizmusföldrajza (Kodolányi János Főiskola)

Gyuricza László: A turizmus nemzetközi földrajza (Pécsi Tudományegyetem-TTK)

Lóczy Dénes: Geomorfológia I-II. (Pécsi Tudományegyetem-TTK)

Süli-Zakar István (szerk.): A terület- és településfejlesztés alapjai II. (Debreceni Egyetem)

Más felsőoktatási intézményekkel, tudományos intézményekkel, kutatási-fejlesztési köz-

pontokkal való együttműködés a projekt keretében

A projektben konzorciumi partnerként vesz rész a magyar felsőoktatás zászlóshajóinak is te-

kinthető orvosképző intézmények, a Debreceni Egyetem valamint a Szegedi Tudományegye-

tem orvostudományi karai is. A projekt tervezésénél is alapvető szempont volt, hogy a fejlesz-

tés valóban egy együttműködés keretében valósuljon meg, hiszen csak ily módon biztosítható,

hogy mind a metodikai ill. mind a tartalmi tananyag modernizációs törekvések minél széle-

sebb körben terjedjenek el, hiszen ezzel is elősegítik a magyar orvosképzés elismertségét il-

letve vonzóképességét.

A projekt során szakmai közreműködő partner a Szegedi Tudományegyetem valamint a Deb-

receni Egyetem Orvostudományi Kara, amely az együttműködési megállapodás értelmében

részt vesz a tananyagok fejlesztésében, lektorálásában, illetve a kidolgozott tananyagok érté-

kelésében, oktatásában. Az erről szóló megállapodásokat csatoltuk.

Úgy véljük, hogy a magyar orvosképzés háromnegyedét (4 intézmény közül 3) átfogó

tananyagfejlesztési elképzelés megvalósítása komoly minőségi lendületet adhat az amúgy is

jó hírű magyar orvosképzés modernizációjához, ezzel is hozzájárulva a nemzetközi elismert-

séghez.

Tankönyv- vagy szakkönyvkiadóval való együttműködés

A projekt megvalósításába bevonásra került a Nordex Kft. Dialog Campus Kiadó is, mivel

egyrészt széleskörű tapasztalattal rendelkeznek természettudományos/orvostudományi tan-

anyagok kiadásában (részletesen az első fejezetben), másrészt a fejlesztés helyszíneként te-

kinthető mindkét városban, Pécsett ill. Budapesten rendelkeznek telephellyel, így a fejlesztők

ill. kiadó közötti interakció jelentősen leegyszerűsödik.

11

1.2. A projektben részt vevők szakmai kompetenciájának bemutatása

Pécsi Tudományegyetem

A projekt szakmai vezetői a Kar témában jártas egyetemi tanárai mintegy 30-40 éves oktatói

múlttal és a témakörben nemzetközileg elismert tudományos tevékenységgel. Valamennyien

az MTA doktorai. Számos tananyagot fejlesztettek, tankönyvet, jegyzeteket írtak és Interneten

elérhető oktatási segédanyagot fejlesztettek. A szakértői munka résztvevői is a témában éa

tananyagfejlesztésben jártas, tapasztalt egyetemi oktatók. Több hazai és nemzetközi tudomá-

nyos és egyéb pályázatot nyertek és sikerrel befejezték.

A projekt szakmai végrehajtásában résztvevők többsége akadémia doktori fokozattal rendel-

keznek, de a fejlesztők között mindenki rendelkezik legalább PhD fokozattal.

A szakmai végrehajtásban a PTE ÁOK részéről 16, a DCK részéről 4 fő vesz részt. A részve-

vők közül csak azok szakmai önéletrajzát csatoltuk, akik szerzőként fognak a tananyagokon

megjelenni. A fejlesztendő tananyagok száma (9 tananyag három nyelven, összesen 27 tan-

anyag) valamint a fejlesztés logikája nem indokolja nagyszámú oktató/fejlesztő bevonását, hi-

szen a fejlesztés logikája az, hogy a releváns diszciplínákból az idegtudományi vonatkozásúak

lesznek kiemelve.

A projektben résztvevők bővített (publikációkkal kiegészített) szakmai önéletrajzát a mellé-

kelt adathordozón csatoltuk. Tudományági distinkció nem szükséges, mivel az alábbi publi-

kációk mindegyike az orvostudomány területéhez tartozik.

A projekt szakmai vezetője Prof. Csernus Valér, intézetvezető. Szakmai kompetenciáit az

alábbiakban foglaljuk össze:

Iskolák, diplomák, tudományos fokozatok:

1972 Orvosi Diploma (summa cum laude)

1973 Izotóp diagnosztika és terápia szakképesítés, Orvostovábbképző Intézet,

Budapest

1976 Klinikai Laboratóriumi szakvizsga, Orvostovábbképző Intézet, Budapest

1978-1979 Postdoctoral diploma: Reproductive Neuroendocrinology, UCLA Graduate

Div., Los Angeles

1987-1989 Postdoctoral diploma: Experimental Medicine, Div. of Graduate and

Postgraduate Medical Studies, Tulane University, New Orleans

1993 Orvostudomány kandidátusa / Ph.D. fokozat ()

1996 Dr. Habil. fokozat, Pécsi Orvostudományi Egyetem, orvostudomány

2001 Az MTA doktora ()

2002 Egyetemi tanári kinevezés

Munkahelyek, beosztások:

1968-1972 POTE Anatómiai Intézet, TDK tag

1972-1974 POTE Anatómiai Intézet, ösztöndíjas gyakornok

1974-1985 POTE Anatómiai Intézet, egyetemi tanársegéd

12

1978-1979 Brain Research Institute, UCLA, Los Angeles, Ford Fellow (13 hónap)

1986-1994 POTE Anatómiai Intézet, egyetemi adjunktus

1987-1989 Endocrine Polypeptide and Cancer Institute, Tulane University, New Orleans,

Research Associate, (27 hónap)

1994 Martin Luther Universität, Halle-Wittenberg, Németország, DFG ösztöndíjas

vendég-kutató (6 hónap)

1994-2002 POTE / PTE-ÁOKAnatómiai Intézet, egyetemi docens

1997-98 Tulane University, New Orleans, research associate professor, (14 hónap)

2000 Martin Luther Universität, Halle-Wittenberg, Németország, DFG ösztöndíjas

vendég-kutató (1 hónap)

2002- PTE-ÁOK Anatómiai Intézet, egyetemi tanár, intézetigazgató

2003-2007 MTA-PTE Neurohumorális Szabályozások Kutatócsoport, kutatócsoport

vezető

Oktatási tevékenység

1968-1970 Anatómia, szövet- és fejlődéstan gyakorlatvezetés - heti 4 óra, segédoktató

1970-1972 Anatómia, szövet- és fejlődéstan - heti 6 óra, önálló gyakorlatvezető

hallgatóként

1972- Anatómia, szövet- és fejlődéstan, heti 6-18 óra gyakorlatvezetés (magyar

hallgatók)

1974- Számos TDK-s hallgató munkájának irányítása 1-4 éven keresztül.

1984- Anatómia gyakorlatok, angol nyelven (POTE angol kurzus) - heti 4-6 óra

1984- Anatómia, szövet- és fejlődéstan magyar és angol nyelvű előadások -

változó óraszámban (félévenként 16-38 óra).

1997- Három nyelvű (magyar, angol és német) anatómia, szövettan és fejlődéstan

Internetes anatómiai oktatóanyag kidolgozása és továbbfejlesztésének

irányítása orvostan-, fogorvostan-, és gyógyszerészhallgatók számára.

2002- Az Anatómiai Intézet oktatási tevékenységének irányítása – általános orvos,

fogorvos és gyógyszerész képzés magyar, angol és német nyelven. Ennek

keretében jelenleg 39 kötelező és választható tantárgy oktatását felügyelem.

Tudományos (publikációs) tevékenység mutatói:

Megjelent tudományos publikációk összes száma: 198

ebből:

önálló munkák, 6 (3 könyv, 3 értekezés, 3 magyar)

könyvfejezetek: 20 (ebből magyar: 1)

folyóirat-cikkek, (komplett, peer-reviewed): 120 (angol 108, magyar: 12, angol MO-

n: 4)

kumulatív impakt faktor: 339.264

ISI-referált folyóiratban megjelent előadáskivonatok: 52 (angol 44, magyar: 8, angol

MO-n: 6)

kumulatív impakt faktor: 54.665

(össz. kumulatív impakt faktor: 393.929)

Tudományos előadások: 197 (ebből nemzetközi: 105, magyar: 92, felkért: 49)

ISI regisztrált citációk száma: 2421/1923

13

Munkahelyi (POTE Anatómiai Intézet) tevékenység (oktatási és kísérletes munka mellett)

1973- RIA laboratórium felállítása és vezetése. Ellenanyag előállítás, minősítés és

RIA módszerek kidolgozása.

1979- Erőfeszítések a számítógépes kultúra elterjesztésére az Intézetben és az

Egyetemen. Számítógépes programok kifejlesztése az intézeti (és egyetemi)

munka segítésére (TEX-M, RIA program, szuperfúziós analízis, ellenanyag

tesztelő rendszer, WordPerfect makrók, stb.).

1982- "Handout"-ok készítése a hallgatók számára (koponya, agyboncolás, stb.).

1989- Szuperfúziós laboratórium (második...) kialakítása és vezetése.

1992- Az intézeti számítógépes hálózat (24 gép) kialakítása és a rendszer irányítása.

1993 Részvétel az anatómiai minimumvizsga-test kérdések összeállításában. A

vizsgakérdéseket (random) összeállító számítógépes program elkészítése.

1994 - Intézeti WEB server ("home page") felállítása (http://an-server.pote.hu).

Hallgatók számára az Interneten keresztül hozzáférhető anatómiai,

szövettani és fejlődéstani multimédiás oktatóanyag kialakítása, az

internetes oktatóanyag fejlesztésének irányítása.

2002 - Az Anatómiai Intézet igazgatója.

Társadalmi elismerések

1967-72 Népköztársasági ösztöndíj (5 év)

1986 Kiváló Oktató kormánykitüntetés

1992 Nummus Universitatis POTE egyetemi elismerés

1993 Rektori dicséret (POTE)

1995 Legjobb gyakorlatvezető (POTE)

1997 Legjobb gyakorlatvezető (POTE)

1998 Legjobb gyakorlatvezető (POTE)

2001 Pro Facultate Medicinae ezüst fokozat

2003 Legjobb gyakorlatvezető (PTE-ÁOK)

2005 Legjobb gyakorlatvezető (PTE-ÁOK)

2006 Legjobb gyakorlatvezető (PTE-ÁOK)

Tudományos társasági és testületi tagságok:

1973 - Magyar Anatómusok, Hisztológusok és Embriológusok Társasága (2001-től

elnökségi tag)

1975 - Magyar Endokrin- és Anyagcsere Társaság

1981 - Magyar Klinikai Laboratóriumi és Diagnosztikai Társaság

1982 - Gesellshaft für Histochemie

1990 - International Society of Endocrinology

1990 - European Federation of Endocrine Societies

1992- Magyar Orvostudományi és Egészségügyi Oktatási Társaság

1993 - Pécsi Akadémiai Bizottság Neurobiológiai Szakbizottság tagja

1994 - European Pineal and Biological Rhythm Society tagja

14

1997 - MTA köztestületi tag (04159)

1998 - A Magyar Orvosképzési és Egészségügyi Oktatási Társaság tagja

2000-2005 A Pécsi Akadémiai Bizottság Kémiai Tudományok Szakbizottságának tagja.

2000-2005 Az MTA Területi Bizottság Orvostudományi Szakbizottsága Elméleti Orvosi

Tudományok Munkabizottságának tagja.

2000 - European Society for Comparative Endocrinology tagja (2002- vezetőségi

tagja)

2002 - 2007 A MTA “Neurohumorális Szabályozások” tanszéki kutatócsoportjának

vezetője (PTE-ÁOK Anatómiai Intézet).

2002 - PTE-ÁOK Elméleti Orvostudományok doktori iskola Neuroendokrinológia és

neurohisztológia programmjának vezetője

2002- International Society for Chronobiology tagja

2002-2005 MTA Orvosi Osztály III. sz. Doktori Bizottság titkára

2004 - A Német Tudományos Akadémia (Deutsche Akademie der Naturforscher

Leopoldina) rendes tagja

2004- European FP6/7 Program szakértői testület tagja (Life and Enviromental

Panels, Mobility-5, -6 and -7 activities).

2005 -2008 A Pécsi Akadémiai Bizottság Orvostudományi Szakbizottsága Elméleti Orvosi

Tudományok Munkabizottságának elnöke.

2005-2008 MTA Orvosi Osztály III. sz. Doktori Bizottság tagja

2008- A Pécsi Akadémiai Bizottság tagja (területi képviselő)

Tudományos elismerések

1971 Országos TDK konferencia, kiemelt díj

1978 IBRO Travelling Grant

1978 - 79 Ford Fellowship

1984 Akadémiai pályázati díj

1994 Deutsche Forschungsgemenschaft ösztöndíj

1997 - 2000 Széchenyi Professzori Ösztöndíj

1999 TEVA-Biogal természettudományos kutatási pályázati díj.

2001 PTE Holub József Kutatói Díj

2002 PTE Lissák Kálmán Kutatói Díj

2004 A Német Tudományos Akadémia (Deutsche Akademie der Naturforscher

Leopoldina) tagja

A projektben szakmai megvalósítóként részt vevő oktatók, kutatók, szakértők, támogató

személyek publikációs tevékenysége a fejlesztésbe leginkább bevont intézetek (Anatómi-

ai, Patológiai, Neurológia, Magatartástudományi) szerint csoportosítva:

15

16

A fentiek is bizonyítják, hogy a fejlesztést felvállaló intézetek tudományos elismertsége min-

den kétséget kizáróan elegendők a vállalt feladat szakmai végrehajtásához.

17

Nordex Kft.-Dialóg Campus Kiadó

A Nordex Kft.-Dialóg Campus Kiadón belül a projektet , az együttműködést a konzorciumi

partnerekkel a megvalósítást vezetői szinten Dr. Bázing Zsuzsanna ügyvezető igazgató fel-

ügyeli.

Szakképzettség: Jogász / ügyvezető igazgató, két év egyetemi tanulmányok Medien und

Kommunkation szakon, Universität Passau

Kompetenciák: Vezetői kompetenciák önéletrajzban: „...több mint 15 éve rendelkezem vezetői

gyakorlattal úgy, hogy 2001-től az irányított egységek földrajzilag, Magyarországon

belül is külön-külön működtek. Az irányított cégek 10-15 fő szorosabb, belső mun-

katársi és ennél lényegesebb kiterjedtebb külső lektori, szerzői és kereskedelmi kap-

csolatrendszerrel működnek. Vezetőként mindig olyan munkalégkört próbálok ki-

alakítani, ahol mindenki a maga területének felelőse

és a végeredmény a lényeges. Cél az is, hogy a feladatokat közös élményként éljék

meg a munkatársak. Fontosnak tartom a szervezeten belüli szakmai vitákat,

amelyeknek azonban a feladatra kell koncentrálnia és nem válhatnak egyének

önmegvalósítási terepévé. Megpróbálom a munkatársakban –hiszen ez is hozzájuk

tartozik- az emberi motivációikat is figyelembe venni és ha kell, ezen a szinten

szólni hozzájuk. Problémák esetén igyekszem a nyugalmat megtartani és a korábban

kialakított közös pontok, értékek alapján a megoldást keresni. „

Jelen fejlesztés-

hez

KAPCSOLÓDÓ

szakmai ismere-

tek, nemzetközi

illetve hazai ta-

pasztalatok:

A Dialóg Campus Kiadónál magyar, angol és német nyelvű szakkönyvek kiadá-

sának gyakorlata 1997-óta,

ezek között döntő többségében a felsőoktatásban használt kötelező és ajánlott

irodalomként felhasznált könyvek

megjelentetése.

A Nordex Kft.-Dialóg Campus Kiadón belül a tananyagkészítés műszaki részére vonatkozó

feladatokat (adatkonverziók és tananyagfejlesztések a pályázatban vállalt formátumokban)

vezetői szinten Schenk János főszerkesztő, mint a műszaki előkészítő részleg vezetője fel-

ügyeli.

Szakképzettség: Történelem szakos középiskolai tanár, magyar

nyelv és irodalom szakos általános iskolai tanár

Jelen fejlesztéshez KAPCSOLÓDÓ

szakmai ismeretek, nemzetközi illetve

hazai tapasztalatok:

1972 -1995: közigazgatási, felsőoktatási oktatási

munka, programszervezési gyakorlat

1995-2011: felsőoktatási tankönyvek szerkesztése,

kiadói szerkesztő-vezetői munkák,kiadói

főszerkesztő

Feladatok: szakmai tanácsadás, szerzői munkák

18

gondozása ,pályázati projekteknél, koordinációs

munka a

könyvkiadásban, egyetemi könyvpályázatokban,

E-book tanácsadás, szerkesztés,

gyártáskoordinálás, az előkészítés,

megírás, lektorálás, szerkesztés és kivitelezés

nyomon követése, irányítása.

1.3. A projektgazda (és partnerei) projekthez kapcsolódó tapasztalatainak bemutatása

A PTE illetve a mint a magyar orvosképzés jelentős bástyája számos olyan hazai ill. nemzet-

közi pályázatban vett részt, amelynek célja digitális tartalomfejlesztés.

A projekt közvetlen célja, hogy digitális tananyagok és tartalmak fejlesztésével elősegítse a

magyar, azon belül is elsősorban a pécsi és budapesti orvosképzés korszerűsítését illetve hoz-

zájáruljon a magas képzési színvonal megtartásához, a korszerű ismeretek és készségek átadá-

sához illetve olyan széles látókörű orvos végzettségű kutatókat neveljen ki, akik kutatásaik

révén hozzá tudnak járulni a tudományág fejlődéshez, a regionális illetve nemzetgazdaság

gyarapodásához. Ebbéli céljait tekintve jelen pályázat több ponton kapcsolódik a PTE által

már elnyert, részben más OP-ból finanszírozott betegellátási/kutatási projektekhez.

Itt szeretnénk visszautalni, hogy a magyar orvosképzésben elsők között Pécsett került sor di-

gitális tananyag alkalmazására az orvosképzés során, mikor az Anatómia Intézet metszetek il-

letve képanyagok digitalizálásával oktatta a tájanatómia tárgyakat 1994-től kezdve.

PTE:

ERASMUS – CHANCE projekt:MS cin Migrant Health: Adressing New Challenges in Euro-

pe

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011. „Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az

Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egye-

temen.”

HEFOP 4.3.3: Térségi Diagnosztikai és Szűrő Centrum

HEFOP 4.4.1.: Egészségügyi információ-technológiai fejlesztés az elmaradott régiókban

TIOP 1.3.1.: Science, Please! PTE Science Building létrehozása

TÁMOP-4.2.2/08/1: Science Please! Őnnovatív Kutatói Team

TÁMOP 4.2.1: 3T – Technológia- és tudástranszfer feltételeinek kialakítása a Dél-dunántúli

Régió egyetemi tudásbázisaiban

Dialog Campus Kiadó kapcsolódó tapasztalata:

19

Forrásigények

Bár a PTE számos egyéb pályázatban vesz részt, így minden projektre kiterjedő forrásigény-

ről, ütemezési igényekről pontos információval nem rendelkezünk, azonban jelen pályázat

erőforrás igénye elkülönítésre került aminek következtében kijelenthető, hogy forrásproblé-

mával a projekt megvalósítása során várhatóan nem fogunk szembesülni.

Projekt címe

1997-2005

Projekt

megvalósítás

időtartama

Finanszírozá

s forrása

(támogatás*

, önerő,

hitel stb.)

Projekt

összköltség

vetése (eFt)

Projekt

célja

(megoldand

ó probléma

és/vagy

kihasználni

kívánt

lehetőség)

Projektben

érdekeltek

Projekt

célcsoportja

i

Projekt

eredményei

Projekt

hatásai

Projekt

fenntartása

Felsőoktatási Szakkönyv-

és Tankönyvpályázat

(Oktatási Minisztérim)

A jelzett

időszakban

több mint

negyven

könyv

megvalósítás

a, a

támogatás

könyvenként

került

megítélésre

38.000.000

Ft

Felsőoktatási

tan- és

szakkönyvek

megjelentetés

e

A

tudományos

munkák

szerzői az

ország

különböző

felsőoktatási

intézményeib

ől kerültek ki

Felsőoktatási

hallgatók,

oktatók,

szakemberek

Megjelent

könyvek

Magas

színvonalú

egyetemi

tankönyvek

illetve

szakkönyvek

Eredményes,

mai napig

használják a

kifejlesztett

könyveket az

egyetemi

oktatásban

Sportszakemberképzés az

életminőség szolgálatában.

Tananyagfejlesztés a

testnevelő-edző,

rekreációfejlesztés és

sportszervező szakos

hallgatóknak

2010.04.01.-

2011.09.30.

Támogatás, TAMOP-4.1.2-

08/1/A-2009-

0025

34.037.422

Ft

Tananyagfejl

esztés a

testnevelő-

edző,

rekreációfejle

sztés és

sportszervez

ő szakos

hallgatóknak

Pécsi

Tudományeg

yetem,

Szegedi

Tudományeg

yetem,

Eszterházy

Károly

Főiskola,

Nyugat-

Magyarorszá

gi Egyetem

Az egész

országban

tanuló

testnevelő-

edző,

sportszervez

ő szakos

hallgatói

B.A szakon

használatos

elektronikus

tananyagok

és e-learning

tananyagok

Korszerű

tananyagok

Befejezéstől

számított 4

év

Molekuláris bionika és

Infobionika szakok tananyagának komplex

fejlesztése konzorciumi

keretben

2010.01.01.-

2011.09.30.

TÁMOP-

4.1.2-

08/2/A/KM

R-2009-

0006,

támogatás

100.000.000

Ft

Tananyagfejles

ztés 18

különféle

tantárgyra vonatkozóan,

amelyek a

képzés

különböző

moduljaiban

találhatók. A

kifejlesztett

tananyagok

nyelve angol.

Pázmány

Péter

Tudományeg

ytem

Információs

Technológiai

Kar,

Semmelweis

Egyetem

Molekuláris

bionika és

infobionika

szakos

hallgatók

18 tantárgy

tananyaga

angol

nyelven,

fogalomtár és

szószedett

magyar és

angol nyelven

Az országban

egyedülálló

képzéshez

kapcsolatos

tananyagok

Befejezéstől

számított 4

év

20

2. A projekt bemutatása (max. 25 oldal)

2.1. Helyzetértékelés, környezet bemutatása, indokoltság

Bár az Európai Unió több direktívát fogalmazott meg az orvos képzést illetően, a harmonizá-

ciós törekvések ellenére a tagországok orvosképzési rendszere messze nem egységes. Vonat-

kozik ez a képzési keretszámok korlátozására, a képzés rendszerére, átjárhatóságára, valamint

sokszor a képzés tartalmára is. Az orvosképzés azon kevés képzési ágak egyik, ahol a nemzeti

szabályozás lényegében fennmaradt, valamint a diplomák kölcsönös elismertetése, a képzett

munkaerő szabad áramlása nem teljesen automatikus. Ebből kifolyólag nem beszélhetünk

összeurópai orvosképzési szakpolitikáról, legfeljebb annak lehetünk tanúi, hogy a szakma

igyekezte meghatározni az mag-kurrikulumot ajánlás szintjén meghatározni, amely remélhe-

tőleg beépül az európai orvosképzésbe minden országban.

Az EKKR irányelvekhez kapcsolódva és a lisszaboni stratégiával összhangban elsődleges

cél az Európai Unióban, hogy növeljük a természettudományi területen beiskolázott és vég-

zett hallgatók létszámát méghozzá olyan moduláris, egymásra épülő oktatási rendszerben,

ahol a szaktudás folyamatosan továbbfejleszthető.

Az Európai Unió Amszterdami Szerződése szerint minden EU tagállam felelős az oktatás

tartalmáért és megszervezéséért. Mivel a diplomák jelenleg nem általánosan elfogadottak

minden európai tagállamban, az egyetemeknek különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a

tananyag és a kurrikulum olyan színvonalú legyen, mely a diplomákat elfogadhatóvá teszi

nemzetközi szinten.

A bolognai lineáris képzési szerkezet továbbfejlesztése a konzorcium egyetemein, az info-

kommunikációs technológia (IKT) segítségével történő elektronikus tananyagfejlesztés, a tu-

dásanyag mennyisége ellenére is nagy hallgatói létszám képzését teszi lehetővé. A projekt

tananyagfejlesztés és az ehhez kapcsolódó tartalomfejlesztés révén hozzájárul a konzorcium

egyetemein a képzési kapacitások bővítéséhez.

A Lisszaboni Stratégiával összhangban a projekt a természettudományi képzési területeket

(orvos, gyógyszerész, orvos) fejleszti; korszerű tananyagok, képzési módszerek kidolgozásá-

val és terjesztésével, mely hozzájárul az e területeken tanulók és végzettek számarányának

növeléséhez.

2.1.1. A projekt gazdasági, társadalmi, és környezeti hátterének bemutatása

A projekt szervesen kapcsolódik a jelentős és aktuális gazdasági, társadalmi problémák meg-

oldását célzó, az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1982/2006/EK határoza-

tának I. mellékletében szereplő tudományos és technológiai célokhoz, témákhoz és tevékeny-

ségekhez.

A kutatás központi szerepét a 2000. március 23–24-i lisszaboni Európai Tanács ismerte fel,

amely új stratégiai célt tűzött ki az Európai Unió elé a következő évtizedre: a világ legver-

senyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává válni, amely képes a fenntartható

fejlődésre és több és jobb munkahellyel és nagyobb társadalmi kohézióval rendelkezik. A tu-

dás háromszöge – az oktatás, a kutatás és az innováció – alapvetően fontos e cél eléréséhez,

ezért a Közösség célja, hogy mozgósítsa és megerősítse a szükséges kutatási és innovációs

kapacitásokat. A hetedik keretprogram kulcsfontosságú közösségi eszköz e tekintetben, amely

kiegészíti a tagállamok és az európai ipar erőfeszítéseit.

21

Magyarország számára ezért kulcs fontosságú az egészségügy, mint ipar erősítése. Minden

olyan törekvés, amely az egészségügyi képzés javítását, hatékonyságának fokozását szolgálja,

közvetlenül is erősíti a gazdasági pozíciónkat. Az Unió ezeken túlmenően nyomatékosan

hangsúlyozza, hogy erősíteni kell Európában az humán tényezőt a kutatás és a technológia te-

rületén mind mennyiségileg, mind minőségileg; a jobb oktatás és kutatói képzést, a kutatási

lehetőségekhez való könnyebb hozzáférést. A projekt megvalósulása esetén egy széles hozzá-

féréssel rendelkező tudásbázist biztosítanánk a hazai és nemzetközi egyetemek, kutatóhelyek

hallgatói, dolgozói számára. És ez egybecseng az Európai Tanács azon álláspontjával, mely

szerint támogatni kell a közfinanszírozású kutatási tevékenységből eredő tudás széleskörű al-

kalmazását és terjesztését.

A közösségi fellépéshez meghatározott tíz téma között első helyen szerepel az egészségügy.

Ezen túlmenően bátorítják a multidiszciplinaritást a több témát érintő kutatási és technológiai

kérdések közös, több témát átfogó megközelítésével, a több témát érintő együttműködés fon-

tos eszközét képező közös felhívások segítségével. Valamint hangsúlyt fektetnek a transzláci-

ós kutatásra (az alapkutatás felfedezéseinek klinikai alkalmazásokba való átültetésére, bele-

értve a kísérleti eredmények tudományos alátámasztását).

A projektünknek éppen ez az egyik legnagyobb erőssége. Első helyen szerepel benne a

multidiszciplinaritás, az alapozó és preklinikai tárgyak jelentőségének hangsúlyozása a

klinikum szemszögéből.

2.1.2. A szakterület elemzése

Bár az Európai Unió több direktívát fogalmazott meg az orvosképzést illetően, a harmonizá-

ciós törekvések ellenére a tagországok orvosképzési rendszere messze nem egységes. Vonat-

kozik ez a képzési keretszámok korlátozására, a képzés rendszerére, átjárhatóságára, valamint

sokszor a képzés tartalmára is. A modern orvosképzés, a klinikai medicina művészete és tu-

dománya számos kihívást is jelent. Ezekre adott válaszok elsősorban a bizonyítékon, valamint

újabban a szimuláción alapuló orvosképzés nagyobb arányú alkalmazását jelentik. A modern,

páciens központú orvosképzés az elméleti megalapozást követően átfogó, praktikus szemlélte-

tő klinikai képzésre törekszik úgy, hogy maximálisa biztosítani igyekszik a páciens biztonsá-

gát és komfortérzetét.

Itt ütközünk bele az orvosképzés örök dilemmájába: a jó orvosok képzéséhez elengedhetetlen

a medikusok páciensekkel való direkt kontaktusa, ugyanakkor a beteg érdeke, hogy a legta-

pasztaltabb orvos kezelje. A szimuláció alapú orvoslás nagymértékben fel tudja ezt a dilem-

mát oldani. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a képzésben, mind a preklinikai, mind a klinikai

szakaszban sokkal nagyobb teret kell, hogy kapjanak a modern, az igényekhez gyorsan alkal-

mazható, a legújabb tudományos tartalmakat integráló, a multimédiát, a szimulációt nagymér-

tékben alkalmazó tananyagok. Ezen kritériumoknak kizárólag a digitális, online elérhetőségű

tartalmak felelnek meg. Ezen tartalmak alkalmazásával csökkenthetők a kontaktórák száma, a

képzési költségeket illetve erőforrásokat lehet megtakarítani, illetve átcsoportosítani a képzés

olyan szegmensébe, ahol ezen digitális tartalmak nem vagy csak kismértékben alkalmazhatók.

További pozitívumként említhetjük meg, hogy a digitális tananyagok lehetővé teszik az online

hivatkozások elhelyezését, amely egyrészt nagymértékben segítheti a felhasználót a tananyag

megértésében, illetve amennyiben a felhasználó érdeklődése a kötelező tananyagon túl kiter-

jed bővebb ismeretek nyújtására. Ezen lehetőségek hagyományos, offline tartalmak esetében

nem vagy csak körülményesen valósíthatók meg. Ahogy utaltunk már rá, az orvosképzés is

kettős küldetésű: egyrészt elsődleges feladata az orvosok képzése, ugyanakkor nem hagyható

22

figyelmen kívül az sem, hogy az orvosképzés tudja a legátfogóbb ismereteket adni az elmúlt

évtizedekben igen gyorsan fejlődő, komoly gazdasági potenciállal rendelkező élettudományi

kutatásokhoz és alkalmazásokhoz. Tehát a modern eszközöket és a legújabb tudományos tar-

talmak alkalmazó orvosképzés nem csak a jó orvosok képzését, hanem a széles látókörű, át-

fogó ismereteket szintetizálni képes, tudományos alap és alkalmazott kutatásokat végezni ké-

pes fiatal kutatók képzését is jelenti. Ebből a szempontból jelen pályázat hatása is kettős: a

modern, jól képzett, az infokommunikációs technikákat napi szinten alkalmazó orvosok kép-

zése mellett közel ilyen fontosságú azon orvosok képzése is, akik praktizálás helyett vagy az-

zal párhuzamosan kutatói munkát is végeznek, ezzel lokális illetve regionális szinten is hozzá-

járulva a gazdasági fejlődéshez.

Látható, hogy ma Magyarországon a lakosság ellátásához szükséges orvosok számában ko-

moly hiány lépett fel. Az elvándorlás emelkedése, valamint a képzési kvóták stagnálása miatt

kb. 3-4000 orvos hiányzik a rendszerből, s ez a szám évről évre emelkedik elöregedő orvosi

kar, valamint a fiatalok számára cseppet sem vonzó a pályakép következtében. A magyar or-

vosképzés nemzetközileg elismert színvonalú, az orvosképzés hiánycikk egész Európában.

Nem csupán presztízs, de anyagi szempontból is lényeges, hogy a magyar orvosképzési in-

tézmények jelentős volumenben végeznek idegennyelvű, költségtérítéses képzéseket is, ahol

valódi nemzeti, illetve nemzetközi versenyhelyzet alakult ki. A korszerű, egyedi igényeket is

kielégítő, gyorsan adaptálható, többnyelvű tananyagok, digitális tartalmak mindenkép erősítik

nem csak a magyar nyelvű, hanem az idegennyelvű képzésben is elért pozíciókat.

Az elmúlt két évben a mind a 4 magyar orvosképzést végző egyetem 20 %-kal növelte az

orvos-, fogorvos-, gyógyszerészképzésbe felvett hallgatóinak számát. A létszám emelkedé-

sét nem kísérte az erőforrások ily mértékű emelkedése, aminek következtében az erőforrások

hatékonyabb kihasználása nem lehetőség, hanem szükségszerűség. Ehhez azonban az oktatás

módját illetve az oktatási anyagokat mindenképp a 21. sz. kihívásainak megfelelően korszerű-

síteni kell. A magyar orvosképzés, amely egyszerre mutat országos és regionális beiskolázási

jellegzetességeket, képesnek kell lennie, hogy a 21. sz.-i kritériumoknak megfelelően olyan

tudásanyaggal lássa el az orvosképzésben résztvevőket, amelyekre a nemzeti fejlesztés egyéb

stratégiai irányai (egészségügy fejlesztése, kutatás-fejlesztés intenzitásának emelése, a regio-

nális programok pillérei) támaszkodni tudnak.

A mai magyarországi, ill pécsi orvosoktatás helyzetét a következőkben foglaljuk össze SWOT

analízis formájában:

Erősségek

90 éves tapasztalat az orvosképzésben

3 nyelven oktató szakemberek alapos

szakmai ismeretekkel.

Konzorciális és szakmai támogatói

együttműködés társegyetemekkel.

Pályázati célkitűzéseink alapjai az ed-

digi curriculumban is fellelhetőek, nem

a nulláról indul a fejlesztés.

Hallgatói feedback és TDK munkale-

hetőséget nyújt mindhárom nyelven a

hallgatókkal való szoros együttműkö-

désre a tananyagfejlesztésben.

Gyengeségek

A kontaktórák száma szűkösen ele-

gendő az orvosképzésben.

Az orvosi munka anyagi és erkölcsi

megbecsülésének devalvációja.

Kevés orvos választja az akadémiai

pályát és a magánszférából is sokan

távoznak külföldre.

Nemzetközi összehasonlításban a

legmodernebb szakirodalom korláto-

zott elérhetősége.

Dél-Dunántúli Régió elszigeteltségét

a várt Horvátuniós csatlakozás szün-

teti meg és szélesíti ki uniós régióvá.

23

Lehetőségek

A pályázat célkitűzéseinek megvalósu-

lása lehetőséget teremt a magyar or-

vosképzés modern, integratív megkö-

zelítésű kurrikulreformjának megvaló-

sítására.

A kontaktórák során koncentráltabb

módon lehet a gyakorlati képzésre és a

probléma alapú oktatásra hangsúlyt

fektetni.

A digitális oktatás és számonkérés le-

hetőséget nyújt a hallgatók egyéni ta-

nulási szokásainak figyelembevételére,

ezzel növelve az esélyegyenlőséget.

A digitális forma és internetes megje-

lenés lehetőséget ad a képzés széleskö-

rű megismertetésére, a folyamatos to-

vábbképzésben való felhasználhatósá-

ga jelentősen növeli a

jövedelemtermelő képességet.

Horvátország uniós csatlakozása nyo-

mán a pályázati célkitűzések megvaló-

sulásával újabb oktatási együttműkö-

dési lehetőségek nyílnak meg.

Veszélyek

A digitális fejlesztésekből és e-

learning programokból való kimara-

dásunkkal versenyhátrányba kerü-

lünk.

A képzési kontaktóra keret egyre

szűkösebb az orvosképzés számára a

rohamosan bővülő elméleti és klini-

kai ismeretanyag átadására.

Különösen a Magyarországon gradu-

ális képzésben részesülő külföldi

hallgatók számára fontos a képzőhe-

lyek curriculumai közötti átjárható-

ság.

2.1.3. A projekt kapcsolódása a nemzetközi, hazai, és térségi fejlesztéspolitikához

Az Új Széchenyi Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés fel-

tételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami

és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében,

a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival

összefüggésben. Jelen projekt elsősorban a társadalmi megújulást illetve közvetetten a gazda-

sági fejlődést segíti, specifikusan beilleszthető a TÁMOP OP, amelyek prioritási tengelyei

közvetlenül támogatják az Európai Unió lisszaboni stratégiájának több foglalkoztatási jellegű

célját, illetve több beavatkozás irányul az ÚSZT horizontális politikáiként megfogalmazott

szempontok érvényesülésére a társadalmi, gazdasági és területi kohézió megteremtése érde-

kében.

A projekt összeállításakor nagy figyelmet fordítottunk a legfontosabb fejlesztéspolitikai

irányelvekkel történő harmonizációra. Ezek közül is meghatározó a már említett Új Széchenyi

Terv. Ennek prioritásai közül leginkább (a TÁMOP programtól eltekintve) a Gyógyító Ma-

gyarország – Egészségipari Program jelenti az elsődleges kapcsolódási pontot. A terv, nevé-

ből is adódóan az egyik legnagyobb hangsúlyt az egészségipar, egészségturizmus fejlesztésére

fekteti. A program célkitűzése kimondja, hogy az ország versenyképességének tartós növelése

elengedhetetlenül fontos. Az egészségipar résziparágainak többsége a termelés vagy a szolgál-

tatás kibocsátását növeli. Egy olyan „nemzeti ipar” jöhet létre, amely stratégiai előnyt bizto-

síthat számunkra, és összetéveszthetetlenül jellemző hazánkra. A célok megvalósításának

24

egyik kulcsa a tudásfejlesztés. Az egészségipar, az egészségturizmus minőségfejlesztésének

egyik elengedhetetlen kelléke a szaktudás és az ezt elősegítő tudástár bővítése és fejlesztése.

A nemzetközi trendeket ismerő szakembergárda magával vonzza az új technológiák bevezeté-

sének törvényszerűségét is.

Az oktatás és képzés minden iparág hosszú távú támogató programja – befektetés a jövőbe –,

így az egészségipar szerves részeként tekintendő. A program megvalósítási tervei között ezért

előkelő helyet foglal el az egészségiparhoz kapcsolódó oktatásfejlesztés célja. Míg a marke-

ting, mint eszközrendszer a külső környezet felé történő fordulás fontos prezentációs és visz-

szacsatolást támogató eszköze, addig az oktatás a rendszer külső és belső folyamatait, és a

kapcsolatokat tartja karban. Mindezek megvalósulásához nélkülözhetetlen az egészségiparhoz

tartozó szektorokban a humánerőforrás versenyképességének javítása, az egészségügyi felső-

oktatásból származó bevételek növelése. Ez részben a költségtérítéses hallgatói létszám növe-

lésével valósítható meg az egészségügyi felsőoktatásban. A projektünk ezért azt a célt is szol-

gálja, hogy minél nagyobb számú hallgató férjen hozzá közvetlenül a tudásbázisokhoz, le-

küzdve ezzel a hagyományos könyvtári struktúra nehezen és költségesen fejleszthető

infrastrukturális hátrányait. Az egészségipar fejlesztési program ezen elemei szoros kapcso-

latban vannak a terv egyéb elemeivel is, úgymint a Tudomány – Innováció Programmal.

Az Új Széchenyi Terven túl szem előtt szem előtt tartottunk számos egyéb fejlesztési célkitű-

zést és irányt. Ezek közül meg kell említeni a Digitális Magyarország fejlesztési tervet. A

terv legfontosabb eleme, hogy az oktatás modernizációjához az IKT szektornak részben az

oktatási intézmények IKT infrastruktúrájának, hallgatói, oktatói, kutatói információs rendsze-

rek biztosításával, oktatási tartalmak digitalizálásával, e-Learning megoldások kialakításával

kell hozzájárulnia. Az infokommunikációs eszközök segítségével elérhető oktatási tartalmak,

internetes tananyagok elterjesztése, mely addicionális hatásként csökkentheti az egyes régiók

közti különbségeket, hiszen a „távoli” tananyag mindenki számára elérhetővé válik.

A távlati célok meghatározásakor pedig az Európa 2020 stratégiai terv irányelvei az útmuta-

tók. Elsődleges prioritást élvez a tervben az intelligens növekedés: tudáson és innováción ala-

puló gazdaság kialakítása. Az „Innovatív Unió” kezdeményezés a keretfeltételek, illetve a ku-

tatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására szolgál annak érdekében, hogy az in-

novatív ötletekből a növekedést és a foglalkoztatást segítő termékek és szolgáltatások jöjjenek

létre.

2.1.4. Jogszabályi háttér

A projekt tervezése valamint végrehajtása során a következő törvények illetve rendeletek

iránymutatásai relevánsak:

Vonatkozó jogszabályok listája

1. Törvények

1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról

2007. évi CXXVII. törvény általános forgalmi adóról

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

25

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

2000. évi C. törvény a számvitelről

2003. évi XCI. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló

törvények módosításáról

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről

2003. évi XXIV. törvény a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvá-

nosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények

módosításáról

2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)

2007. évi CLXXXI. Törvény a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról

2001. évi XCIII. tv. A devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó tör-

vények módosításáról

2001. évi CXX. tv. A tőkepiacról

2. Kormányrendeletek

217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet államháztartás működési rendjéről

249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvveze-

tési kötelezettségeinek sajátosságairól

20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról

102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatá-

sok felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszíro-

zott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről

193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről

255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regio-

nális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó tá-

mogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről

85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének

(1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási

térképről

281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regi-

onális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó tá-

mogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakí-

tásáról

3. Miniszteri rendeletek

16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet a 2007-2013 időszakban az Európai Regi-

onális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó tá-

mogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól

26

4. Közösségi szabályok

A Tanács 2006. július 11-i 1083/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alap

az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések meg-

állapításáról és 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

A Bizottság 2006. december 8-i 1828/2006/EK Rendelete az Európai Regionális

Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános

rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai

Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet

végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának 2006. július 5-i 1081/2006/EK Ren-

delete az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999 EK rendelet hatályon kívül helyezésé-

ről.

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának 2006. július 5-i 1080/2006/EK Ren-

delete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a 1783/1999 EK rendelet hatályon kívül

helyezéséről

5. Esélyegyenlőség biztosításával összefüggő jogszabályok

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők kö-

zötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés terüle-

tén történő megvalósításáról

Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyen-

lőség mindenki számára európai évéről (2007) – az igazságos társadalom irányában

240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból

elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott tele-

pülések jegyzékéről

1089/2006. (IX. 25.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács létre-

hozásáról

10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról

97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról

96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról

176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglal-

koztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének

szabályairól

2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irány-

elve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak

módosításai

2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint

a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásá-

nak elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról

362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes

szabályairól

64/2004 (IV. 15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről

27

1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati

programról és az azzal összefüggő intézkedésekről

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

A Bizottság 68/2001/EK rendelete (2001. január 12.) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a

képzési támogatásokra való alkalmazásáról

2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböz-

tetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111.

számú Egyezmény kihirdetéséről

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók fog-

lalkoztatásáról és szociális ellátásáról

2.1.5. A fejlesztés iránti kereslet és a kapcsolódó kínálati elemek elemzése (indokoltság)

A digitális generáció oktatásához digitális oktatásban járatos szakemberekre és megfelelő ok-

tatási anyagra van szükség. Az orvostudomány oktatásában a kurrikulumok rendszere, az ala-

pozó ismertek, preklinikai tantárgyak és a gyakorlati készségek fejlesztését egyre jobban elő-

térbe állító klinikai tárgyak időben egymást követő kötelező sorrendje szerint halad. Az or-

vosnak tevékenységének megkezdésének első pillanatától, rendelkeznie kell a beteg életének

megvédéséhez szükséges ismeretek és készségek minimumával. Nélkülözhetetlen tehát egy

olyan pontosan strukturált ismeretrendszer, mely amellett, hogy tartalmazza a kötelező mini-

mumot annak ellenőrzéséről az elsajátítás meghatározott állomásain a hallgatónak bizonysá-

got is kell adnia. Ezt a kényszerszerűen kialakított tantárgyi struktúrát a hallgatói érdeklődés

sokszor szétfeszíti, s esetenként nem feltétlenül szolgálja a különböző motivációval, és tan-

meneti aktivitással rendelkező hallgatói igényeket. Másoldalról az egyre gazdagabbá váló di-

gitálisan hozzáférhető ismeretanyag, valamint a kreatív tudásfelhalmozást segítő hiperlink-es

keresőrendszerek az orvosi ismeretek elsajátításában is lehetővé teszik az önálló tudás gyara-

pítást, a problémaorientált ismeretanyag feldolgozást, a team munkát fejlesztő kiscsoportos

közös megbeszéléseken alapuló tanulást és a különböző diszciplínák ismeretanyagában való

elmélyedést.

Egyértelmű, hogy a modern orvosképzésben a tudásátadás statikus módjait fel kell, hogy vált-

sa az interaktív, egyéni ütemben és szükségleteken alapuló digitális tananyag tartalom. Ez

nem csupán praktikum, hanem szükségszerűség. A pécsi orvosképzésben is az elmúlt idő-

szakban egyre nagyobb szerepet kapott a digitális tananyag fejlesztés, számos alapképzési

tárgy esetében sikeresen segítette az önálló felkészülést. A leginkább égető szükségszerűség

az a kényszer, ami afelé mutat, hogy mind a magyar, de még inkább az eltérő felkészültség-

28

gel, az idegennyelvi képzésre érkezők esetében áll fenn: az önálló, interaktív tanulás segítheti

felzárkózásukat, növelheti tudás abszorbeáló képességüket.

A projekt keretében megvalósítandó újszerű tananyag elsősorban az orvosoktatásban lesz vár-

hatóan keresett. Miután a projekt anyaga három nyelven készül – magyar, német, angol – vár-

hatóan kiterjedt nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat, különösen azért, mert az angol

nyelvet tekintik az orvos-biológiai tudományok nyelvének. Az újszerű szemléletű, vertikális

tananyag nem lesz konkurense meglévő tankönyveknek, tananyagoknak, hanem azokat kiegé-

szíti, az egyes témához tartozó diszciplínák megértését megkönnyíti, a hallgatók számára

komplex áttekintést nyújt. Elősegíti a neurológia tárgykörébe tartozó, hagyományosan számos

tantárgy keretében oktatott ismeretek integrálását. Ezt a komplex feladatok jelenleg ha hall-

gatók több-kevesebb sikerrel egyénileg végzik el.

A fő célpopuláción, az orvostanhallgatókon kívül az anyag oktatási segédletként szolgálhat

más orvos-biológiai egyetemi oktatási terület hallgatói számára, mint a fogorvostan-

hallgatóknak, a gyógyszerészhallgatóknak, a pszichológus- és biológus-hallgatóknak, vala-

mint az egészségtudományi szakok hallgatói számára is. A komplex munka terveink szerint a

területen dolgozók számára referenciamunkaként is alkalmazható.

Az anyag internetes jellege lehetővé teszi azt, hogy a tudomány fejlődésével megszerzett új

ismereteinket gyorsan és hatékonyan beépíthessük az anyagba – a tankönyvektől eltérően nem

kell egy komplett újabb kiadást kidogozni és megjelenésére várni.

Az orvosképzésben elsősorban az USA-ban már régóta használják az infokommunikációs

technikákat. Jelen projekt esetében itt mondhatjuk el, hogy a magyar viszonyokat tekintve a

kereslet megelőzte a kínálatot: a már felsorolt argumentációk alapján kijelenthető, a digitális

tananyagok és tartalmak iránt kereslet az orvosképzésben dinamikusan nő, ugyanakkor ezen

igények kielégítése külső forrásból elsősorban anyagi megfontolásokból nem lehetséges,

ugyanis egy-egy tárgy vagy tárgycsoport oktatását segítő digitális tartalmak licencjogai fel-

használónként esetenként több ezer dollárba kerülnek. Emiatt a növekvő igényeket, amelyek

nem csupán a digitális tartalmak minőségének emelését, hanem a hozzáférhetőség bővítését is

jelentik, csak saját fejlesztésű tananyagokkal vagyunk képesek kielégíteni. Tovább erősíti ezt

az igényt, hogy a 2006-os bázisévhez képest 2009-ben az idegennyelvű képzésekre felvettek

aránya több, mint duplájára emelkedett.

A stratégiai fejlesztési irányok célfán való megjelenítése mellett szükséges kifejteni, hogy a

pályázati célok megvalósítása esetén létrehozott digitális orvosképzési oktatási segédanyag

hathatós segítséget képes nyújtani a képzésben résztvevő hallgatók számára. A magyar nyelvű

hallgatóknak hasznos útmutatót kínál a széles körűen, magyar nyelven hozzáférhető szak-

könyvek és kézikönyvek ismeretanyagának a feldolgozásához. Másfelől pedig a kontaktórák

számának szűkösségéből fakadóan erősen absztrahálni kénytelen egyetemi elméleti tantermi

előadásokon átadott tudásanyag részletes kifejtésére, magyarázatára nyújt lehetőséget. Min-

dezt folyamatosan bővíthető módon, önellenőrzés lehetősége mellett.

A külföldi hallgatók a magyar nyelvi környezet és a kultúrák eltérősége által jelentett nehé-

zségek mellett kénytelenek a magyar nyelven tanulók elé állított követelményrendszerrel

megegyező elvárásoknak megfelelni. Számukra egy interaktív digitális oktatási segédanyag az

igen eltérő szemléletű idegen nyelvű szakirodalom könnyebb feldolgozása mellett egyfajta

mankót is jelenthet, ami tájékozódási pontként mutatja meg, hogy mi az szükséges tudás-

29

anyag, aminek megszerzése elengedhetetlen. Ezzel megteremtve az esélyegyenlőségüket a ta-

nulmányaikban való továbblépéshez.

Amint a pályázat címe, a konzorciális együttműködés és a társegyetemek és szakmai szerve-

zetek támogatása is jelzi, célkitűzéseink mind az egyetemi képzés oldalán jelentkező igényt

kielégíti, mind pedig a munkaerőpiacra rálátással bíró szervezetek elképzeléseivel egyaránt

egybeesik.

A német és angol nyelvű fejlesztések egyértelműen lehetővé teszik minden a régióban akár

országhatárokon túl is működő egyetemekkel való együttműködést. Nagy reménnyel tekin-

tünk Horvátország uniós csatlakozása elé, ami az országhatárok névlegessé válásával a Drá-

ván túli területeken – pl.: Eszéken megindítani kívánt új képzési formák kidolgozását, illetve

azoknak támogatásának lehetőségét vetítik előre további közös pályázati források elnyerésé-

vel.

2.1.6. A projekt szükségességét alátámasztó probléma és/vagy stratégiai irány bemutatása

Az orvosképzés a világ vezető orvosképző intézeteiben alapvetően kétféle rendszerben törté-

nik. A hagyományos rendszer klasszikus tantárgyakon alapul: mint a biokémia, anatómia,

élettan, pathológia, belgyógyászat, sebészet, gyermekgyógyászat, stb. A rendszer lényege,

hogy minden tantárgy a teljes embert tanulmányozza egy meghatározott szempontból. E meg-

közelítés előnye, hogy központjában mindig a teljes ember áll – más-más szemszögből vizs-

gálva. Ugyanakkor a hallgatónak esetenként nehézséget jelent a különböző megközelítési

módok integrálása, azaz pl. a máj, vese, szív, stb. molekuláris, szövettani és makroszkópos

szerkezetének, működésének, megbetegedési és gyógyítási lehetőségeinek szintézise.

A másik oktatási módszer a fenti hiányosság kiküszöbölését célzóan szervközpontú, „vertiká-

lis” szemléletű, az egyes szervekre koncentráló tantárgyakat alakítanak ki. A egyik tárgy pél-

dául a szívvel foglalkozik. Leír mindent, amit a szívről tudni kell. A molekuláris, szövettani

és makroszkópos szerkezetét, működését, ezek megbetegedési lehetőségeit és valamennyi

rendelkezésünkre álló, a szív megbetegedéseit gyógyító eljárásokat. Hasonló tárgyak foglal-

koznak valamennyi emberi szervvel. A módszerrel a hallgatók átfogó képet nyernek egy

szervről alkotott ismereteinkről, ugyanakkor elvész, a hallgatóra bízzák, hogy az egyes, jól

megismert szervekből „összerakják” a teljes embert. Ilyen megközelítésből ugyancsak nehé-

zséget jelent megérteni, hogy egyes szervek megbetegedései miképpen hatnak az elvben

egészséges, a gyakorlatban módosult működésű többi szervre.

Az optimális orvosképzésben a két oktatási forma együttes alkalmazása jelentené. Sajnos ez a

drága, hallgatókat így is jelentősen megterhelő, 5-7 éves orvosképzés mennyiségének további

növekedését jelentené, ami az orvosképzést elviselhetetlenül elnyújtaná, megdrágítaná. Meg-

közelíthetjük a két oktatási forma hatékony ötvözését úgy, hogy a hallgatókat a hagyományos,

„horizontális” szemléletben, hagyományos tematikával képezzük, ugyanakkor egy, a vertiká-

lis oktatási szemléletben készített korszerű tananyagot bocsátunk hallgatóink rendelkezésére,

amivel hagyományos rendszerben történő tanulás közben könnyedén, szemléletesen, önállóan

elvégezheti az ismeretek „vertikális” integrációját. A „tanterven kívüli” megközelítésű, de a

tantervek anyagát tartalmazó tananyag a hallgatók tanulását jelentősen megkönnyíti, hatéko-

nyabbá teszi.

Maga az anyag nem tartalmaz az eddigiekhez képest új ismereteket, nem terheli tovább a

hallgatókat új ismeretek megtanulásának igényével, hanem eltérő megközelítési módjával

azok megértését, elsajátítását segíti. Az anyag elkészítése újszerű szemléletmódja ellenére

nem igényel újszerű, speciális szakembereket. A jelenlegi egyetemi oktatók oktatómunkájuk

során szükségszerűen megszerzik ezen „vertikális” ismereteket, felismerik az összefüggések

30

rendszerét, így az anyag készítése során ezt, az oktatás közben csak részben kihasznált szem-

léletmódot lesz lehetőségük tananyag formájába önteni.

A jelenleg magyarországi orvosképzés probléma illetve célfáját a következő módon vázolhat-

juk fel:

1. ábra: a magyar orvosképzés problémafája

31

2. ábra: A magyar orvosképzés legfontosabb kihívásaira adandó válaszokból származta-

tott célfa

2.2. A fejlesztés céljai

A projekt közvetett célja a magyar orvosképzés bizonyos szegmenseinek új szemléletű, verti-

kálisan integrált tananyag fejlesztése az idegtudományok területén. A tartalmi és módszertani

fejlesztés magyar, angol és német nyelven folyik, eredményeképp összesen 27 digitális tan-

anyag kerül kifejlesztésre (9 tananyag három nyelven). A fejlesztendő tananyagok számos or-

vosi diszciplína részbeni felhasználásával kerülnek kifejlesztésre, megteremtvén a hagyomá-

nyos orvosi diszciplínákon átívelő integratív szemlélet kialakítását, így komoly segítséget

adnak a tananyag maradandó elsajátítatáshoz. Továbbá a digitális tartalmak mindenkori elér-

hetősége lehetővé teszi az egyéni előrehaladást, így nagymértékben hozzájárul a tanulási

esélyegyenlőség kialakulásához.

32

A projekt közvetlen célja, hogy digitális tananyagok és tartalmak fejlesztésével elősegítse a

magyar, azon belül is elsősorban a pécsi, debreceni és szegedi orvosképzés korszerűsítését il-

letve hozzájáruljon a magas képzési színvonal megtartásához, a korszerű ismeretek és készsé-

gek átadásához illetve olyan széles látókörű orvos végzettségű kutatókat neveljen ki, akik ku-

tatásaik révén hozzá tudnak járulni a tudományág fejlődéshez, a regionális illetve nemzetgaz-

daság gyarapodásához.

A projektet logikai keretmátrixban az alábbiakban foglalhatjuk össze:

Projekt leírás Objektíven igazol-

ható eredményes-

ségi mutatók

Ellenőrzés for-

rásai és eszkö-

zei

Feltételezések

(külső tényezők)

ÁLTALÁNOS

CÉLOK

HATÁS

INDIKÁTOROK

A magyarországi or-

vosképzés módszertani

és tartalmi modernizá-

ciója, az oktatási erő-

források hatékonyabb

kihasználásával, az

esélyegyenlőség foko-

zásával

Orvosképzésben

résztvevők ill. vég-

zők tanulmányi

eredményességének

emelkedése, tudás-

transzfer hatékony-

ságának növekedése

-saját ill. OM

statisztikák

PROJEKT CÉLJA CÉL

INDIKÁTOROK

A orvosképzés egyik

fontos részét (idegtu-

dományok) lefedő

vertikálisan integrált

szemléletű digitális

tananyagok készítése

magyar, angol és né-

met nyelven

Összesen 27 tan-

anyag kidolgozása a

vonatkozó kép-

anyagokkal vala-

mint megfelelő elle-

nőrző kérdésekkel

(3 nyelven)

A konzorcium

saját gyűjtése

- Pályázati források idő-

beni rendelkezésre ál-

lása

- Jogszabályi környezet

állandósága

- Belső erőforrások

szükséges rendelkezés-

re állása

VÁRT

EREDMÉNYEK

EREDMÉNY

INDIKÁTOROK

Oktatásra fordítható

időkeret hatékonyabb

kihasználása, egyéni

előrehaladás meg-

könnyítése, a legmo-

dernebb eszközökkel

és szemlélettel képzett

szakemberek képzése

- Tananyagonként

30 kreditpontot

érő tananyagok

kidolgozása

- 1450 hallgató

közvetlen bevo-

nása mint cél-

csoport

- 128, leendő fej-

lesztő képzése

Projektjelentés

illetve saját sta-

tisztikák

- Fejlesztői kör minimá-

lis fluktuációja

- A fejlesztéshez szük-

séges humán és techni-

kai infrastruktúra va-

lamint immateriális ja-

vak megléte

TEVÉKENYSÉGEK ESZKÖZÖK KÖLTSÉGEK

- folyamatos me- - fejlesztői számí-

34

nedzsment és

kommunikációs

tevékenység

- képzők képzése

modulok kidolgo-

zása, képzések el-

végzése

- tananyagfejlesztési

tevékenységek

harmonizációja és

megvalósítása

- tananyagok digitá-

lis közlésre való

előkészítése

- próbaoktatások el-

végzése, szükséges

feedback követően

esetleges módosí-

tások

- a projekt eredmé-

nyeinek

disszeminációja

tógépek

- fejlesztéshez

szükséges szoft-

verek

Pályázati forrás:

139.903.490 Ft

Saját forrás:

- 7 363 341Ft

ELŐFELTÉTELEK

- Menedzsmentszervezet

felállítása

- Pályázati szerződéskö-

tés

- Szükséges saját erő-

források elérhetősége

35

2.2.1 A projekt általános célja

A ma elterjedt, az egész életen át tartó tanulás stratégiáját preferáló oktatási rendszerek egyik

legfőbb célkitűzése kompetencia-alapú oktatásra való áttérés, a tudásátadás hatékonyabbá té-

tele valamint az átjárhatóság biztosítása. Ehhez elengedhetetlen azon új infokommunikációs

technológiák használata, amelyek segítségével gyorsan, széles körben lehet elérni az adott

célcsoportot, továbbá alkalmasak a tudomány legújabb eredményeinek tananyagba való gyors

integrálására is. E célok elérése igen fontos ahhoz, hogy a magyar orvosképzés nemzetközileg

továbbra is elismert maradjon. A célokat elérése azonban kizárólag a tananyagok digitalizálá-

sával, azok önálló tanulásra is alkalmassá tételével reális.

A digitális technika használata a mai magyar orvosképzésben sajnos nem túl intenzív, leg-

többször az előadások projektor általi órai kivetítését jelentik. Bár a hagyományos frontális

oktatáshoz képes előrelépés (hiszen az előadás vázlata elektronikusan rendelkezésre áll), még-

sem felel meg az új kihívásoknak, hiszen a tudásátadás statikus, nem a megértésen, hanem a

későbbi ismétlésen alapul. A hagyományos frontális oktatásban a tanulási folyamat három té-

nyezője, a tanár, a tananyag és a diák egyszerre van jelen, aminek pozitív hatása mellett (pl.

tanár személyes motiváló ereje) komoly hátrányai is vannak, amely elsősorban abból fakad,

hogy a diákok értelmi adottságai különbözőek: akik bizonyos tananyagi információkat nem

értettek, az arra épülő további tudást nehezen tudják megszerezni. A digitális tananyag ez ki

tudja küszöbölni, hiszen a diák később bármikor újraolvashatja/értelmezheti a digitális tan-

anyagot, ami egy hagyományos előadás esetében nem lehetséges.

A orvos képzés, hasonlóan más képzésékhez, alapvetően azzal a dilemmával küszködik, hogy

a folyton bővülő tudásanyagot (évi 10-20%-t is elérheti) változatlan időkeretben kell átadni,

miközben az elméleti és gyakorlati órák aránya az utóbbiak felé kezd elbillenni, hiszen manu-

ális szakmának tekintve a orvoslást, a gyakorlati képzésé intenzitása aligha megkérdőjelezhe-

tő. Ebben a helyzetben jelenthet nagy segítséget olyan digitális tananyagok létrehozása ill. al-

kalmazása, amelyek segítségével az elméleti alapozó tárgyakra szánt időkeret szűkíthető anél-

kül, hogy a tudásátadás minősége csökkenne. Egyrészt érdeklődésüket a kredit rendszerű

oktatás adta keretek között a 20%-ban (60 kredit-pont) rendelkezésre álló választható kurzu-

sok témaválasztása során a társadalmi környezet bemutatására, a törvényi keretek és piaci

szabályozó mechanizmusok ismertetése felé kell fordítanunk. Másrészt – mivel a kontakt órák

számának maximalizálása szűkös felső határt szab – a törzsképzés egyre bővülő ismeretanya-

gához széles körűen alkalmazható, mindenki által hozzáférhető oktatási segédanyagot szüksé-

ges nyújtani. Ennek segítségével nagyban meg-könnyíthető a hallgatók egyéni felkészülése, a

kontaktidő jelentősen koncentrálható, az élő szóban átadott ismeretanyag absztrahálható. Ily

módon a tantermi előadások anyaga egyfajta vezérfonalként szolgálhat az oktatási segédanyag

egyéni feldolgozásához.

A világháló és az egyéb számítógépes hálózatok kiváló technikai hátteret adnak egy, a fenti

követelményeknek teljes mértékig megfelelő digitális oktatási segédanyag kifejlesztéséhez.

Jelen keretek között elsősorban a preklinikai és a klinikai kurrikulumok longitudinális és a

szemeszterek kényszerrendezett tárgyaitól független fejlődésmenetét biztosító web alapú digi-

tális kereső rendszerekre épített tudás megszerzését kívánjuk digitális tankönyvi, ábra, szem-

léltető videó, animációs anyagokkal biztosítani. E lehetőség nem csak elérhetőségével, az au-

tonóm ismeretszerzés lehetőségével, de az anyagi források racionális felhasználásával is elő-

nyöket biztosít az oktatás nemzetközi piacán.

36

Meglátásunk szerint a fejlesztés eredményeképp mért indikátorok világosan jelzik a projekt

céljainak helyességét.

A projekt célkitűzéseinek legfelső szintjén alapvetően két típusú indikátort (minőségi és

mennyiségi) tudunk azonosítani: a digitális tananyagok bevezetésével úgy véljük, hogy ta-

nulmányi eredményesség növekszik, hiszen a tartalmak mindenkor elérhetők, visszakereshe-

tők, az egyéni felkészülőket számos egyéb kényelmi funkció is segíti, a minden tananyaghoz

rendszeresített kérdéssor pedig önellenőrzést tesz lehetővé. Mindezek a lehetőségek komolyan

segíthetik a hallgatókat a felkészülésben illetve rendszeres ismétlésben, amely hozzájárul ta-

nulmányi eredményességük (érdemjegy) növeléséhez (minőségi indikátor).

Másrészt feltételezhető, hogy a tudástranszfer időegység alatt több hallgatóhoz juthat el, vagy

fordított viszonyban, egy hallgatóra jutó tudástranszfer időben csökken. Feltételezésünk alap-

ja az, hogy a digitális tartalmak megfelelő szemléltető háttérrel nagymértékben hozzájárulnak

a befogadáshoz szükséges időkeret csökkentéséhez, ezzel is némileg enyhítenek a kötelező

kontaktórák feszített rendjén (mennyiségi indokátor).

Úgy véljük, hogy projektjavaslatunk, az útmutatóban is megfogalmazott általános céloknak

maradéktalanul megfelel, hiszen hozzájárul ahhoz, hogy a hazai felsőoktatási intézményekben

végzett hallgatók tudása és elsajátított kompetenciái középtávon is versenyképesek legyenek a

munkaerő-piaci igényeknek megfelelően.

2.2.2 A projekt konkrét célja

A fejlesztés konkrét célja olyan digitális tananyagok kifejlesztése, amelyek érintik a magyar

orvos oktatás elméleti tárgyainak jelentős részét, valamint a gyakorlati tárgyak kisebbik ré-

szét. Fontos megemlíteni, hogy a kifejlesztendő tananyagok nem egy-egy, most is az orvos-

képzésben oktatott tantárgyakhoz lesznek kifejlesztve, hanem olyan digitális tananyagok ké-

szülnek, amelyeket a hallgatók praktikusan ez első évtől az utolsóig folyamatosan használni

tudnak.

A projekt konkrétan 27 (9 önálló tananyag, 3 nyelven) újonnan kifejlesztendő digitális tan-

anyag kifejlesztését tűzi ki célul, magyar, angol és német nyelven. Ezen tananyagok újszerű

szemléletük miatt sem találhatók meg digitális formában, szabadpiaci beszerzésük sem lehet-

séges. Másrészt minden orvosképzési kurrikulumnak megvannak a helyi hagyományai, speci-

alitásai, amelyeket várhatóan nem tartalmaznak ezen a készen vásárol termékek.

A fejlesztési tevékenység szakterületei:

1. Perifériális idegrendszer

A környéki idegrendszer fejlődéséről, anatómiájáról, működéséről ép és kóros körülmények

között, a perifériás idegek önálló betegségeiről összefogó áttekintés az egyes diszciplínák (pl.

anatómia, élettan patológia) tankönyveiben ne állnak rendelkezésre, ez indokolta ennek a

komplex fejezettervezetnek az összeállítását. A fejezet nemcsak az eddig említettek miatt fon-

tos, hanem azért is, mert a perifériás idegrendszer károsodása betegek tömegeit érinti, hiszen

pl. a mintegy 800 000 hazánkban élő cukorbeteg felében alakul ki perifériás idegrendszeri

érintettség.

2. Szomatomotoros rendszerek

37

A szomatomotoros rendszer tananyagának bevétele a vertikális oktatási rendszerbe igen lé-

nyeges, mert annak filo- és ontogenezise, kezdve a myo-neurális szinapszis felépítésétől a pi-

ramidális és extrapiramidális rendszerek működéséig és zavaráig fontosak az izomtónus, a

mozgás, annak élettani és mentális szabályozása megértése szempontjából. Ezeket egészítik a

mozgásfejlődést befolyásoló tényezők (pl. anya-gyermek kapcsolat) oktatása. Mindezek alap-

ját képezik a későbbi mozgászavarok és azok idegsebészeti kezelése megértésének.

3. A szomatoszenzoros rendszerek tananyagának bevétele a vertikális oktatási rendszerbe igen

lényeges, mert annak filo- és ontogenezise, kezdve az érzékelő szervek és receptorok felépíté-

sétől, az affektor pályarendszerek működéséig és zavaráig fontosak a külvilág érzékelése és a

fájdalom érzés mechanizmusainak megértéséhez. Ezeket egészítik a fájdalom diagnosztika

alapját képező ismeretek, pl. a fejfájás és ismert fájdalomszindrómák ismertetése, valamint pl.

az én és a másik elkülönítéséhez. Mindezek alapját képezik az érzékelés, fájdalomcsillapítás

és mentális problémák gyógyszeres, ill. idegsebészeti kezelése megértésének

4. Autonóm idegrendszer

Az autonóm idegrendszer ép működése életfontosságú. A egyetemi tankönyvek ennek ellené-

re „mostohán bánnak” ezzel a területtel , jóllehet pl. az utóbbi évtized epidemiológiai vizsgá-

latai pl. igazolták, hogy az autonóm idegrendszer működészavarával magyarázható szívrit-

muszavarok, ’silent’ szívinfarktusok diabetesben a leggyakoribb halálokot jelentik., Másik

gyakorlati példa: a százezreket érintő neurogén vizeletürítési zavarok kialakulásnak, kezelési

elveinek megértése az autonóm idegrendszer anatómiájának és funkciójának ismerete nélkül

lehetetlen.

5. Komplex agyi tevékenységek. A tudat (cognitív rendszer). Tudatmódosító szerek

Az idegrendszer magasabb szintű organizációjában a kognitív tevékenység révén valósul meg

a viselkedés indítás - gátlás, és a megvalósult akció eredményének visszajelentése, a

szomatoszenzoros információ egységes rendszerbe illesztése, valamint az affektív tónusos és

fázisos változások kontrollja. A témacsoport fő célja az idegsejt aktivitástól a viselkedésszer-

vezésen át, a társas magatartás megjelenéséig bemutatni az ember testi, lelki működésének

egységét.

6. Személyiség, társas kapcsolatok

A modern gyógyászat meghatározó eleme az egyénre szabott terápia. Az egyén azonban nem

passzív befogadója a terápiának. Viselkedésével, életmódjával, attitűdjeivel, a betegségekkel

kapcsolatos rizikók elkerülésével maga is aktív alakítója saját betegségkarrierjének. Növeli

más esetben csökkenteni képes vulnerabilitását és meghatározó szerepe van a betegségekből

való kilábalás menetének alakításában, a compliance megfelelő formáinak megtalálásában. Az

adott kontextusban elsősorban ezen általános jelenségek konkrét mechanizmusai kerülnek

bemutatásra.

7. Diffúz neurológiai elváltozások

38

Az ebben a fejezetben tárgyalandó témák részben súlyos a központi idegrendszer fontos orga-

nikus és funkcionális betegségeit, diszfunkcióit, más szervrendszerek megbetegedéseihez

kapcsolódó károsodásait, és ezek néhány kiemelten fontos tárgyalják kezelési módját tárgyal-

ják. Áttekinti a személyiségfejlődés, a lelki szociális egészség problematikáját, hiánypótló az

a fejezete ami az orvos mentálhigiénéjével foglalkozik. Szintén alapvetően fontos a prevenci-

óval, illetve a hiánypótló a krónikus betegségek lélektani ellátásának alapelveivel foglalkozó

fejezete.

8. Idegrendszeri sérülések.

A tömör fejezet rendkívül fontos témát tárgyal: hazánkban több ezer (többségében életerős

faital ember) veszti életét közlekedési és egyéb traumák következtében. A nemzetközi kezelé-

si elvek alkalmazása hazánkban még nem vált általánossá, ennek következtében a magyaror-

szági traumás halálozás többszöröse a fejlett nyugati országokénak. A magasabb halálozási

ráta másik alapvető e, hogy az messze elégtelen idegrendszeri traumás károsodások szakszerű

ellátásra specializálódott rehabilitációs szakember és az erre alkalmas speciális rehabilitációs

ellátási kapacitás.

9. Neurológiai vizsgálati módszerek.

Az elmúlt két évtizedben megjelent új neurológiai vizsgálati módszerek (alapvetően CT, illet-

ve MRI) forradalmasították a neurológiai diagnosztikát. Megjelenésükkel korábban elképzel-

hetetlen pontosságúvá tették az idegrendszeri strukturális, és bizonyos tekintetben funkcioná-

lis károsodások kimutatását, lokalizálását. Az említettek mellet az elektrofiziológiai technikák

közül az EMG, ENG, EEG továbbra is alapvető fontosságú maradt a diagnosztikában. A fe-

jezet komprehenzív áttekintést ad a fontos, nélkülözhetetlen diagnosztikus módszerekről,

technikákról.

A fejlesztésben folyamatosan együttműködünk a debreceni és a szegedi orvoskarokkal, mint

szakmai megvalósításba bevont partnerekkel, akik írásban is vállalták, hogy a projekt során

kifejlesztett tananyagot oktatási tevékenységük során használni fogják. A kiadványok digitális

gondozását a Dialog Campus Kiadó vállalta, mint konzorciumi tag. A fejlesztés során folya-

matos együttműködést tervezünk a projekthez csatlakozott szakmai szervezetekkel és más or-

vos képző intézménnyel.

A kifejlesztett tananyagok a négy orvosképző intézmény közül háromban felhasználásra ke-

rülnek.

Képzők képzése modul

A projekthez tartozik, a projekt megvalósításának fontos eleme az ún. „képzők képzése” mo-

dul. A projekt ezen részében kerül sor azoknak a leendő tananyagfejlesztők képzésére, amely

során elsajátított kompetenciák szükségesek a projekt céljainak eléréséhez. A projekt ezen ré-

szében kerül sor pedagógia-didaktikai, szakmai valamint IKT jellegű képzésékre, ezzel is biz-

tosítva a legkorszerűbb ismeretek legkorszerűbb formában való megjelenítését.

39

A projekt cél konkrét mérhető egysége az elkészült tananyag, illetve a képzésen résztvevő il-

letve azt elvégzők számának tekintetében, tehát ebből a szempontból az indikátorok teljesülé-

se egyértelmű.

Tervezett tanfolyamok rövid leírása

célcsoport kiscsoportos képzése (oktatásmódszertani tanfolyam, 40 óra/tanfolyam, a

projekt futamideje alatt hatszor kerül megtartásra)

célcsoport kiscsoportos képzése (szakmaspecifikus tanfolyam, 40 óra/tanfolyam, a

projekt futamideje alatt hatszor kerül megtartásra)

célcsoport kiscsoportos képzése (pedagógia, metodikai, didaktikai tanfolyam, 40

óra/tanfolyam, a projekt futamideje alatt hatszor kerül megtartásra)

célcsoport kiscsoportos képzése (infokommunikációs technológiák tanfolyam, 40

óra/tanfolyam, a projekt futamideje alatt hatszor kerül megtartásra)

2.2.3. A projekt céljainak kapcsolódása az OP céljaihoz

Projektjavaslatunk, a pályázati útmutatóban is megfogalmazott projektcéloknak is maradékta-

lanul megfelel az alábbiak szerint:

a.) Bár az orvosképzés osztatlan, nem bolognai rendszerben működő képzés, de a projekt

eredményeképp létrejött digitális tananyagok sokrétű (graduális-posztgraduális szinten) törté-

nő használata teljesen megfelel az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) és az egész

életen át tartó tanulás stratégia követelményeinek.

b.) A kifejlesztett tananyagok mindegyikéhez tartozik objektív önellenőrzésre lehetőséget adó

tudáspróba rendszer, így megvalósul a képzésnek a tanulási eredmény alapú minősíthetősé-

ge.

c.) Mint említettük, a mind a magyar mind az idegen nyelvű orvos képzés a képző intézmé-

nyek jövedelemtermelő képességéhez komoly mértékben járulnak hozzá a piaci alapon mű-

ködő képzéséi programok, amely során azonban az átadott tudás minősége és metódusa is a

piaci standardoknak kell megfelelnie. E tekintetben is pályázatunk maximálisan kielégíti a

követelményeket, hiszen mind a graduális, mind a posztgraduális szinten a digitális tartalmak

használata komoly versenyelőnyt jelent.

d.) A kifejlesztett oktatási anyagok a jelenleg is használatban levő tudományos forrásokon

alapul, amelyek, a képző intézmények minőségbiztosítási követelményeinek megfelelően,

mindenkor az elérhető legkorszerűbb műveket jelentik.

e.) A orvos képzés, mint manuális szakma kurrikulumában kiemelt szempont a készségfej-

lesztés, emiatt a tervezett tananyagunk is fontos hangsúlyt fektet a manuális készségek fej-

lesztésére, de természetesen a praktikumot pótolni nem tudja., de ez nem is cél.

f.) A képzésekbe beépül a tanuló-orientált szemlélet, valamint az egyéni, önálló hallgatói

munka, hiszen a digitális tartalmak mindenkori elérhetősége megkönnyíti az differenciált

egyéni munkát és előrehaladást.

g.) A Lisszaboni Stratégiával összhangban fejlesztési területünk beleesik a főbb prioritási te-

rületekbe (természettudomány-élettudomány).

h.) A Lisszaboni Stratégiához és a TÁMOP céljaihoz kapcsolódóan projektünk szolgálja a ki-

emelt iparági területek és tudományágak, az Új Széchenyi Tervben kijelölt húzóágazatok

40

szakemberképzéséhez szükséges képzését, mivel a orvosat illetve a orvosképzés egyik gerince

(Egészségipar-orvosati turizmus, tudomány-innovéció) a USZT koncepciójának.

i.) Projektünk, a képzők képzése moduljával hozzájárul a Digitális Megújulás Cselekvési

Tervben megfogalmazottakhoz, mivel elősegíti a kiemelt húzóágazatok (egészségipar) IKT

szakembereinek képzését.

j.) Projektünk szintén hozzájárul az EU2020 stratégiához, mivel a digitális tartalmak rugal-

massá teszik orvosaink képzését, továbbképzését.

k.) A három nyelvű tananyagfejlesztés egyik fő indoka, hogy a korszerű, többnyelvű digitális

tartalmak olyan vonzerőt jelentenek a külföldi hallgatók számára, amely kompetitív ver-

senyelőnyt jelent.

l.) A képzők képzése modullal tesszük lehetővé, hogy a képzéseket felkészült, korszerű pe-

dagógiai ismeretekkel és IKT kompetenciákkal rendelkező oktatók tartsák.

m.)A fejlesztők vállalják, hogy a képzéseik során használt digitális tartalmakat évente lega-

lább egyszer, de lehetőség szerint többször frisstik, hiszen a naprakészség egy folyamatosan

bővülő diszciplínában szinte alapkövetelmény. Ezzel is biztosítva a folyamatosan frissített di-

gitális tartalmak létrehozását és megőrzését.

2.2.4. A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete

Az Intézmények minőségközpontú működésének alapelve a folyamatos továbbfejlesztés. En-

nek egyik lehetősége az alaptevékenység és a támogató tevékenységek korszerűsítése. Mindez

azt szolgálja, hogy a felsőoktatási intézmények meg tudjanak felelni az egyre magasabb

követelményeknek és elvárásoknak.

A projekt közvetlen célcsoportja azon néhány ezer magyar illetve az idegennyelvű képzést te-

kintve több mint 50 országból érkező hallgató, aki a pécsi, debreceni és szegedi orvosképzés

iratkozott be, tanulmányait itt végzi, diplomát itt szerez, a képzés során megszerzett ismereteit

Magyarországon illetve külföldön kamatoztatja, elvívén a magyar orvosképzés jó hírét.

Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni azokról a külföldi hallgatókról sem, akik részképzés-

ben, néhány szemesztert töltenek a magyar orvoskarokon diákként, szembesülnek formájában

és tartalmában is legmodernebb minőségi tudásátadással.

Utoljára, de nem utolsósorban célcsoportként jelölhetjük meg azokat a laikus érdeklődőket,

akik vagy tudásszomjuk vagy leendő orvosi karrierjük részeként tekintik meg e digitális tar-

talmakat.

Szintekre lebontva a következő célcsoportokat tudjuk azonosítani:

Összefoglaló táblázat

Megnevezése Nagyság Hatásterület Főbb társadalmi, gazdasági

jellemzők / megjegyzések

Közvetlen célcsoportok

Egyetemi

képzésben

résztvevők

(PTE ÁOK)

évenként

kb.

4000 fő

Regionális/országos orvos-

képzés

a képzés folyamatában résztve-

vő egyetem (több ezer fő) és ok-

tatói és egyéb, az egyetem rend-

szerét fenntartó munkát végzők.

A nemzetközileg is növekvő

versenyképes egyetem kialaku-

lása következtében, ahol a fel-

sőoktatásban versenyképes tan-

41

anyagok jelentik a döntő a hall-

gatói létszám növekedését

eredményező magas színvonalú

oktatást és ennek következtében

a biztos elhelyezkedési lehető-

séget, az egyetemi alkalmazot-

tak munkahelyeinek megőrzését

is elősegíti és az egyetemi inf-

rastruktúra fejlesztéséhez is

hozzájárul.

Élettudományi

képzésben

részvevők a

PTE-n illetve

egyéb ma-

gyarországi

egyetemen

Évenként

kb. 5000 fő

Természettudományos-

egészségtudományi képzés

Elsősorban a TTK-n folyó élet-

tudományi képzések (biológus,

biológia tanár) illetve az Egés-

zségtudományi Karon folyó

képzésekben résztvevők eseté-

ben releváns a kifejlesztendő

tananyagok használata.

Közvetett célcsoportok

az egyetemi

városok illetve

közvetlen ré-

gióik

Milliós

nagyságrend

fő

Lokális/regionális gazda-

ság

javul a projektben résztvevő vá-

rosok lakosságmegtartó ereje. A

horizontális gazdaságfejlesztés,

pl. a vállalkozások számára

kedvező, versenyképes üzleti

környezet alakul ki, mely hozzá-

járul a piacorientált egyetemi

kompetencia megteremtéséhez.

Érintettek

munkáltatók több száz-

ezer fő

Lokális/regionális/nemzeti magasan képzett és folyamato-

san továbbképezhető szakembe-

rek tudására alapozva növelhe-

tik versenyképességüket a vi-

lágpiacon.

magyar társa-

dalom

10 millió fő Nemzeti szint mivel egyetemeinken végző

szakemberek aktívan vehetnek

részt a munkaképességet csök-

kentő betegedések korai felis-

merésében, diagnosztikai és te-

rápiás eljárások kifejlesztésé-

ben, egészségesebb társadalom

létrehozásában, ezért a munka-

képesség megnövekedésével a

társadalom anyagi terheinek

csökkenését is elősegítik

Európai Unió több 100

millió fő

Nemzetközi szint magasan kvalifikált munkaerő

versenyképessebbé teszi az EU-t

a világpiaci versenyben

42

A projekt elsődleges célcsoportját jelentő orvosképzés NEM határolható le területileg. Bár va-

lóban kimutatható a három vidéki orvoskar regionális beiskolázása, alapvetően a mai magyar

orvosképzés nem regionális meghatározottságú: azaz a Pécsett végzett orvosok nem biztos,

hogy a régióban maradnak, illetve nem biztos, hogy a régióban csak Pécsett végzett orvosok

dolgoznak. Emiatt a hatásterület kimutatása a szokásosnál nagyobb bizonytalanságot hordoz.

Érdekcsoportok szintjén a következő problémák azonosíthatók:

Érdekcsoport Érdekek és

elvárások

Akadályozó

tényezők és

problémák

Fontosság Hatás

Orvosképzésben

résztvevők

Korszerű,

piacképes tudás

megszerzése,

Folyamatosan

bővülő

tudásanyag, a

rendelkezésre

álló időkeret

változatlan

Nagy Érdekcsoportnak

nincs közvetlen

ráhatása

Egyéb

természettudományos

képzésben résztvevők

(országosan)

Saját

tanulmányokhoz

kapcsolódó

ismeretek

megszerzése

Hozzáférhetőség

korlátozása

Közepes Nincs közvetlen

ráhatás, de

digitális tartalmak

közvetlenül

elérhetők

mindenki

számára,

Potenciális

munkáltatók

Gyakorlati

készségekkel

rendelkező,

magasan képzett

munkaerő

alkalmazása

A képzési

rendszer nem

midig felel meg

a szakma új

kihívásainak

Nagy A potenciális

munkáltatók csak

közvetetten

tudják

befolyásolni a

képzések

tartalmát. Ebben a

programban

azonban a

munkaadókat

tömörítő szakmai

szervezetek

támogatásról

biztosították a

projekt céljait

Magyar társadalom Legjobb orvosi

ellátás

fajlagosan a

legolcsóbban

Orvoshiány, az

állami rendszer

képtelen

maradéktalanul

ellátni ezt a

funkcióját

Magas Nincs közvetlen

ráhatása. A

képzési kapacitás

korlátozott, az

orvos elvándorlás

további

problémákat

valószínűsít.

43

2.3. A projektelemek bemutatása és elemzése

2.3.1. Tevékenységek, projektelemek (szakmai megvalósítás)

Projektjavaslatunkban a következő főbb tevékenységeket tervezzük:

1. Projekt előkészítése

- Helyzet- és igényfelmérés készítés

- Pályázat elkészítése illetve megvalósíthatósági tanulmány elkészítése

-

2. Képzők képzése modul

- Beiskolázási kör meghatározása

- Igényfelmérés

- Képzési terv kidolgozása

- Képzések megtartása (ciklikusan, a projekt futamideje alatt többször is)

- Értékelés

3. Szakmai megvalósítás

- tananyagok szerkezének meghatározása, ütemterv készítés

- tananyagok megírása

- releváns ábra és képanyag elkészítése

- szerkesztési feladatok elvégzése

- hallgatói feedback

- lektorálás

- végleges tartalmi és formai elkészítés

- digitális kiadásra való előkszítés

- közzététel

4. Projekt kommunikációs és disszemináció

- nyitó és záró rendezvény megszervezése

- kommunikációs terv aktualizálása

- tervnek megfelelően a kommunikációs feladatok végrehajtása

- a projekt eredményeinek disszeminációja

5. Menedzsment és minőségbiztosítás

- menedzsment team megalakítása, a feladatok pontos meghatározása

- menedzsment munkafolyamatok (döntések, döntés előkészítési, pénzügyi-

adminisztratív folyamat) megszervezése és végrehajtása

- minőségbiztosítási terv aktualizálása

2.3.2. A projektelemek szakmai tartalmának meghatározása

A projekt fő célja így szakmai tartalmának fókuszában összesen 27 db. olyan digitális tan-

anyag kifejlesztése áll, amelyek lényegében a magyar orvos képzés elméleti tárgyainak jelen-

tős részéből merít, de nem rendelhető egy-egy klasszikus tárgyhoz, hanem egyfajta sorvezetőt

ad az orvosi tanulmányok során azok számára, akik az emberi idegrendszer integratív szemlé-

letű megismerésére törekednek. A tananyagok, vertikális jellegük miatt az orvosképzés teljes

spektrumában (alapozó tárgyaktól a klinikai tárgyakig), valamint a doktori valamint szakor-

vos képzésben is kitűnően használhatók.

44

A fejlesztés három nyelven folyik párhuzamosan, hiszen mind a pécsi valamint a magyar or-

vosképzésben fontos szerepet kap a külföldi diákok graduális képzése. A fejlesztés, nyelven-

ként 9 szakmai modul köré csoportosulva történik. A hét modul szakmai tartalma a követke-

ző:

1. Perifériális idegrendszer

a) A perifériás idegrendszer kialakulása (filogenezis, ontogenezis, ganglionléc, placod, bio-

kémiai sajátosságok)

b) A perifériás idegek szerveződése (agyidegek, gerincvelői idegek, plexusok, gerincvelői

szegmentumok, ganglionok, motoros magok)

c) A perifériás idegek fény- és elektronmikroszkópos szerkezete (axon, hüvelyek,

terminálisok)

d) Az akciós potenciál kialakulása és terjedése (molekuláris mechanizmus, élettan)

e) Az ingerület kialakulását és vezetését befolyásoló mechanikai és biokémiai tényezők (az

ingerképzésre és ingerületvezetésre ható anyagok)

f) A perifériás idegek kóros elváltozásai (gyulladások, degeneráció, trauma, daganatok)

g) Dysimmun neuropathiák

h) Genetikailag determinált neuropathiák

i) A remyelinsatio sejtbiológiája

j) Intrauterin hormonális hatások, a perifériás idegrendszer fejlődésére

k) Anyagcsere-, endocrin- és egyéb alapbetegségekhez társuló neuropathiak

2. Szomatomotoros rendszerek

a) A somatomotoros rendszer fejlődése (filo- és ontogenesis) , felépítése, általános működési

sajátosságai

b) A myo-neurális szinapszis felépítése, működése, befolyásolása, zavarai

c) A piramidális rendszer (felépítése, működése, kórképek, működési zavarok)

d) Az extrapiramidalis rendszer (a mozgatórendszer komplex szabályozása) – a rendszer

alapelve, felépítése, az egyes blokkok működési sajátosságai, működése

e) Az izomtónus szabályozása

f) Komplex somatomotoros rendszert érintő elváltozások, azok felismerése és kezelési lehe-

tőségei

g) Testkép, testséma, mozgás indítás, gátlás. Célvezérelt lokomóció

h) A mozgásszabályozás motivációs rendszere, jutalom és büntetés

i) Gyermek- és felnőttkori temperamentum (genetika, neurotramszmitter rendszerek fejlődé-

se és integrációja)

j) Anya - gyermek kapcsolat hatása az idegrendszer fejlődésére. Megközelítés – elkerülés

k) Funkcionális idegsebészeti beavatkozások a mozgászavarok kezelésében

l) A mozgatórendszer károsodásának rehabilitációja, annak egészség-lélektani alapjelenségei

és módszerei

3. A szomatoszenzoros rendszerek

a) A somatosensoros rendszer fejlődése (filo- és ontogenesis), felépítése, általános működési

sajátosságai)

45

b) Bőrreceptorok (felépítése, működése, zavarai)

c) Az érzékszervek receptorai (retina, halló-egyensúlyozó rendszer, szaglás, ízérzés - felépí-

tése, működése, zavarai)

d) A fájdalomérzés rendszere (receptorok, fájdalomérző pályák, a fájdalom központi ideg-

rendszeri feldolgozása, a rendszer szerepe)

e) Pathologiás fájdalmak, fantom fájdalmak, a fájdalomérzés befolyásolásának lehetőségei

f) Egyéb protopátiás rendszerek (extrém hő, elemi tapintás)

g) Az epikritikus szenzoros rendszer (felépítése, működése, szerepe reflexekben és az

extrapiramidális rendszer működésében

h) Az érzékszervek működése

i) Szomatoszenzoros élmények téves kognitív interpretációja

j) Testi-, idegi- és lelki eredetű fájdalmak keletkezési mechanizmusa

k) Fájdalomélmény és fájdalomemlék

l) Krónikus fájdalomélmény és a fájdalomcsillapítás kognitív technikái

m) A fájdalom megélésének jelentősége kártérítési perekben

n) Fejfájások és fájdalomszindrómák

o) A fájdalomcsillapítás gyógyszeres elvei

p) A funkcionális idegsebészet lehetőségei a fájdalomcsillapításban

q) Tapasztalat, élmény és posztraumatikus szomatoszenzoros élmények mentális disszociá-

ciója

r) Tükörneuronok, intencionalitás, empátia és alexithymia. Én és a Másik elkülönítése

4. Autonóm idegrendszer

a) Az autonom idegrendszer fejlődése (filo- és ontogenesis), felépítése, általános működési

sajátosságai)

b) A sympatikus idegrendszer (anatómia, biokémia, élettan, pathológia)

c) A parasympatikus idegrendszer (anatómia, biokémia, élettan, pathológia)

d) A gastro-intestinalis idegrendszer sajátosságai

e) Az endokrin rendszer idegi szabályozása

f) Az autonom funkciók központi szabályozása

g) Vegetatív idegrendszeri szabályozás zavarai, szorongással kapcsolatos vulnerabilitás

h) Kondicionálás és expektancia, placebó jelenségek. Szomatoszezoros élmények téves in-

terpretációja

i) Tudatállapotok, szintek és tudatzavarok

j) Tudatzavar megítélése az igazságügyi orvostanban – beszámíthatóság véleményezése

k) Stressz, szorongás és kóping

l) A gyászreakció megítélése nem vagyoni kártérítés iránti perekben

m) Affektív idegtudomány alapjelenségei, emóció, limbikus és a paralimbikus rendszer kog-

nitív megközelítések

n) A lélektani konfliktus természete és biológiai alapmechanizmusai, és kísérő jelenségei

o) Egészég és betegség koncepciók

5. Komplex agyi tevékenységek. A tudat (cognitív rendszer). Tudatmódosító szerek

a) A cognitív rendszer felépítése és működése (filogenezis, ontogenezis, szerkezete, élettani

és biokémiai sajátosságai)

46

b) Komplex agyi működési zavarok. Epilepszia

c) A cognitiv rendszer zavarai

d) A memória és zavarai

e) Tudatmódosító szerek (alkohol, kábítószerek, növényi, állati és vegyszeres toxinok – ha-

tásmechanizmusok)

f) Tudatmódosító szerek igazságügyi orvostani vonatkozásai

g) Addikció. Idült alkoholizmus okozta képességromlások

h) Orvos – beteg kommunikáció gyakorlata és hatékonysága

i) Az orvos-beteg kapcsolat zavara mint az orvosi műhiba egyik forrása

j) Jutalom, büntetés, impulzivitás és viselkedéskontroll alapmechanizmusai

k) Dependenciák pszichobiológiája

l) Memória és zavarai (deklaratív, procedurális, retrográd és anterográd amnéziák)

neurobiológiai háttere

m) A nyelv neurobiológiája és zavarai, afáziák

n) Gondolkodás, cselekvéstervezés, döntési képességek neurobiológiája. Inteniconalitás

o) Cselekvőképesség megítélése az igazságügyi orvostanban

p) Figyelem zavarok, különös tekintettel a téri-vizuális neglektre

q) Agyi plaszticitás gyermek- és felnőttkorban

r) Gépjárművezetői és fegyvertartási alkalmasság (pszychés vonatkozások)

6. Személyiség, társas kapcsolatok

a) A személyiség kialakulása (filo és intogenezis), és zavarai

b) Szociális viselkedés anatómiai és élettani alapjai, zavarai

c) Szociális kapcsolatok neurobiológiája. Antiszociális zavar neuropszichológiája

d) Személyiség neurobiológiája, személyiségzavarok hátterében lévő kognitív és idegrend-

szeri kiesések

e) Öregedés neurobiológiája, demenciák neuropszichológiája és tesztelése

f) Idegrendszeri betegségek prevenciájának általános és speciális kérdései

(pszichopathológiai állapotok, cerebrovaszkuláris rendellenességek)

7. Diffúz neurológiai elváltozások

a) Az idegrendszer vérkeringésének szabályozása és kölcsönhatások

b) Az idegrendszer keringési zavarai

c) Sebészi úton gyógyítható agyi érbetegségek

d) Degeneratív idegrendszeri kórképek

e) Gyulladásos idegrendszeri elváltozások

f) Idegrendszeri daganatos betegségek

g) Immunrendszer diszfunkciójából eredő idegrendszeri elváltozások. Neurologiai autoim-

mun betegségek

h) Neurológiai tünetekkel járó paraneoplasztikus kórképek

i) Agyi sugársebészet és stereotaxiás frakcionált sugárterápia

j) Magatartás és következményei, szokások, attitűdök és azok módosítási lehetőségei

k) Pszichoterápiás és magatartást orvosló módszerek

l) A testi, lelki és szociális egészég

m) Betegség kezelésének etikai alapelvei, hospice, és a társas támogatás jelentősége a pallia-

tív ellátásban

47

n) Személyiségfejlődés és reziliencia, krónikus betegségek ellátásának lélektani alapelvei

o) Az orvos mentálhigiénéje

p) Pszicho-neuro-immunológia

q) Elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenció, magatartásorvoslási kérdései

r) Idegrendszeri fejlődési rendellenességek, torzképződmények felismerése és kezelése

8. Idegrendszeri sérülések.

a) Traumás idegrendszeri károsodások sejtszintű következményei

b) Neuron- és axonregenráció lehetőségei a környéki és központi idegrendszerben

c) Súlyos koponyasérültek primer ellátása

d) Műtéti megoldások, műtéti technikák traumás eredetű agy- és gerincvelő sérültek ellátá-

sában

e) Neurorehabilitáció. Szervezési és betegellátási kérdések

f) Kísérletes koponya és gerincsérülési modellek

g) Idegrendszeri sérülések igazságügyi orvosi vonatkozásai

9. Neurológiai vizsgálati módszerek.

a) Szövet feldolgozási technikák a neuropatológiai laboratóriumban

b) Immunhistochemia

c) Liquordiagnosztika

d) Agyi vérellátási zavarok diagnosztikája (CT, MRI, DSA, extracraniális erek UH vizsgála-

ta, transcranialis doppler)

e) Kórszerű képalkotó módszerek: Nagy térerejű MR képalkotás, virtuális valóság, rekonst-

rukciós képfúzió

f) Agydaganatok preoperatív kivizsgálása – fMRI, DTI

g) Elektroneurográfia

h) A mozgatórendszer speciális vizsgáló-módszerei (fizikális betegvizsgálat,

elektromyographia, transcraniális mágneses stimuláció – motoros kiváltott válasz,

tremorometria)

i) A komplex agyi tevékenység elektrofiziológiai vizsgálata (EEG)

j) Kiváltott válaszok (VEP, SSEP, BERA) értékelése és eredményeinek felhasználása

k) Pszichoterápiás módszerek és biopszichológiai hatásmechanizmusai

l) Mintavételi (biopsziás) technikák és neuropatológiai feldolgozásuk jelentősége a

neuroonkológiai diagnosztikában

A szakmai megvalósítás további két fontos eleme:

Képzők képzése modul

A tananyagfejlesztést időben megelőzi az un. képzők képzése modul, amely során a leendő

tananyagfejlesztők pedagógiai/didaktikai, IKT valamint szakmai képzéseken kell, hogy részt

vegyenek. A képzés célja, hogy már a fejlesztési folyamat során biztosítsuk a legkorszerűbb

48

tudásanyag legkorszerűbb formában való elkészítését. A képzésre, az előírásoknak megfelelő

számban kívánunk beiskolázni kollégákat. A képzést mid a budapesti, mind a pécsi helyszí-

nen biztosítjuk. A képzések pontos tanterve a képzési igény felmérését követően kerül pontos

meghatározásra.

Szakmai szolgáltatások

Mivel a fejlesztésiben résztvevő intézmények humán infrastruktúrája nem erre van felkészít-

ve, a digitális tartalmak technikai elkészítését, a tördelést, az ábrák/képek készítését, a doku-

mentum struktúra xml konverzióját, valamint a szakmai tartalmak lektorálását a Dialog Cam-

pus Kiadó végzi.

Az egyes tananyagok bővebb leírását (indokoltság, terjedelem stb.) a pályázathoz mellékelt

tananyag adatlapok tartalmazzák.

2.3.3. Az előkészítéshez kapcsolódó feladatok meghatározása

A projekt előkészítéséhez helyzetfelmérést végeztünk az egyetemeken a tananyagfejlesztési

igényekre vonatkozóan. A felmérés során kristályosodott ki, hogy a orvosi szak fejlesztési

igénye olyannyira speciális és méretű, hogy más, egyéb pályázat részeként nem képzelhető el.

Az önálló orvosi tematikájú pályázat szükségességét tovább erősítette, hogy a debreceni illet-

ve a szegedi orvosképző intézmények is aktívan bekapcsolódtak az előkészítésbe. A projekt-

hez konzorciumi tagként végül pályázati korlátozás miatt egyik sem csatlakozott, de a munka-

társak támogatása is töretlen, a fejlesztésbe mindenképp bevonásra kerülnek.

A projektben végzett konkrét előkészítési feladatok az alábbiak voltak:

- igényfelmérés digitális tananyagfejlesztésre

- megvalósíthatósági tanulmány elkészítése

- projekt pénzügyi tervezése

- a projektbeadáshoz szükséges egyéb, adminisztratív feladatok ellátása

2.3.4. A menedzsment tevékenységek/feladatok meghatározása

A PTE ÁOK, valamint a kiadványok technikai gondozását vállaló Nordex Dialog Campus

Kiadó (DCK) saját, belső erőforrásból képes a projektet maradéktalanul megvalósítani. A pro-

jekt előkészítése, illetve végrehajtása a PTE ÁOK adott szakterületen illetékes vezető oktató

közreműködésével zajlott ill. fog történni. A projekt szakmai végrehajtásában (tananyagírás-

ban) közreműködő oktató mindegyik rendelkezik PhD fokozattal, többen akadémia doktori

valamint szakorvosi képesítéssel is. Úgy véljük, hogy a független tudományos minősítés ga-

ranciát jelent a projekt megvalósítására.

Jelen projekt gazdája, a PTE Általános Orvosati Klinikája, nemcsak a Pécsi Tudományegye-

tem orvosi kutatásainak és képzésének a helye, hanem a regionális betegellátás kiemelt köz-

pontja is, egy olyan szellemi műhely, ahol a kutatás és a napi gyakorlat, az oktatás és a beteg-

ellátás egymás hatékonyságát fokozzák. A projekt megvalósítását egy olyan szakértői me-

49

nedzsment csapat végzi, amelyben a résztvevő intézmények mindegyik képviselteti magát. A

projekt szakmai vezetését Prof. Csernus Valér PTE Anatómia Intézetének intézetvezetője lát-

ja el, aki nem csupán kiemelkedő szakmai tudása, hanem oktatásszervezésben valamint okta-

tásfejlesztésben is komoly tapasztalatokkal rendelkezik.

A projekt menedzsmentjét olyan jól felkészült csapat segíti (PTE ÁOK Pályázati Igazgató-

ság), amelynek munkatársai széleskörű tapasztalatokkal rendelkeznek hazai és nemzetközi pá-

lyázatok menedzselésében.

A projekt átfogó menedzsmentjét Szabó Gábor, a Pályázati Igazgatóság munkatársa látja el,

segítője Fekete Szabolcs, aki a monitoring feladatokat is elvégzi. Szakmai életrajzukat csatol-

tuk.

A projektben a Dialog Campus Kiadó részéről a menedzsment szervezetbe delegált személy

Dr. Bázing Zsuzsanna.

A konzorciumi tagunk esetében is elmondhatjuk, hogy a projektrészük pénzügyi ill. admi-

nisztrációs feladatainak maradéktalan ellátásához saját szervezetük erre felkészített és széles-

körű tapasztalatokkal rendelkező erőforrásait veszik igénybe.

A projektmenedzsment szervezet független, döntéseit a pályázati ill. egyéb releváns szabályok

figyelembevételével hozza meg. A menedzsment szervezet feladata a projekt szakmai vala-

mint pénzügyi/adminisztratív menedzselése is. A projektmenedzsment tagjai a következők:

- Projekt szakmai vezetője, aki a projekt szakmai végrehajtását koordinálja

- Projektmenedzser, aki egyetemlegesen felelős a projekt szabályszerű végrehajtásáért

- Pénzügyi munkatárs (projektvezető szervezet), aki a vezető intézmény projekt részé-

nek pénzügyi lebonyolítását vezeti

- Kontaktszemély a projektpartnereknél (összesen 1 fő)

A projekt megvalósítása során a konzorcium vállalja, hogy a menedzsment tagjai esetében ga-

rantálja a projekt menedzsmentje ellátásához szükséges időkeretet, az esetleges, egyéb, regu-

láris vagy eseti munkaterhelés elosztásakor figyelembe veszi, hogy a jelen projekt menedzs-

mentje semmilyen értelemben ne szenvedjen kárt, tehát a konzorcium a projekt végrehajtásá-

nak adminisztratív és pénzügyi menedzsmentjét is a Kar ill. az Egyetem erre szakosodott

erőforrásainak bevonásával mindenkor biztosítani tudja.

A projekt menedzsment nevesített feladatai:

- Eljárásrendek (döntési folyamatok, döntés előkészítés, adminisztrációs folyamatok)

meghatározása,

- Ütemterv elkészítése, folyamatos monitoring, szükség esetén beavatkozási terv készí-

tése

- Folyamatos pénzügyi és adminisztratív adminisztráció a projekt valamint a kedvezmé-

nyezettek belső előírásainak megfelelően

- Folyamatos kapcsolattartás az irányító hatósággal

- Folyamatos kapcsolattartás a projekt partnerekkel illetve egyéb szakmai közreműkö-

dőkkel

- PEJ-ek elkészítése és benyújtása, szüksége esetén további dokumentumok benyújtása

- Belső, projektben közreműködőkkel valós szerződéskötés, kifizetések intézése

- Kommunikációs stratégia meghatározása, annak kivitelezése

50

2.4. Indikátorok

Indikátorok összefoglaló táblázata

Kapcsolódó

cél

Indikátor

megnevezése

Mérték

egység Kiindulá-

si érték

Célér-

ték Céldátum

Az adatforrás

megnevezése

Hatásindikátorok

Tananyag-

fejlesztés

Tananyagfej-

lesztésben

részt vett fej-

lődő konver-

gencia régió

db 1 2 2013.09.30. PEJ

Eredmény indikátorok

Tananyag-

fejlesztés

Adaptált

(bologna kon-

form) tan-

anyagok szá-

ma

db 0 9 2013.09.30. PEJ

Tananyag-

fejlesztés

Tananyaghoz

kapcsolódó,

legalább kari

szintű elérhe-

tőséget bizto-

sító speciális

szak adatbá-

zisok száma

db 0 1 2013.09.30. PEJ

Tananyag-

fejlesztés

A nem nyelvi

képzések tan-

anyagában

megjelenő

idegen nyelvű

kreditek szá-

ma

kredit-

pont 0 72 2013.09.30. PEJ

Kimenet indikátorok

Tananyag-

fejlesztés

A támogatás

keretében ki-

fejlesztett új,

(bologna kon-

form) modu-

láris tan-

anyagok szá-

ma

db 0 9 2013.09.30. PEJ

Tananyag-

fejlesztés

On-line, in-

gyenesen

hozzáférhető

tankönyveket

használó diá-

kok létszáma

fő 0 4500 2013.09.30. PEJ

tankonyvtar.hu

51

Tananyag-

fejlesztés

Idegen nyel-

ven elérhető

kurzusok

száma

db 0 18 2013.09.30. PEJ

2.5. Hatásvizsgálat és a horizontális célok teljesítése

2.5.1 A projekt hatásainak elemzése

A projekt hatásait nehéz számszerűen értékelni. Az eredmény jobban képzett, ismereteit, kés-

zségeit hatékonyabban használni tudó szakember lesz. Reális értékelést csak évek múlva adott

területen dolgozó szakemberek munkája hatékonyságát elemezve – a kezelt betegek gyógyu-

lási idejének és ezzel egyidejűleg a beteg gyógyítására fordított diagnosztikai és terápiás költ-

ségek csökkenése, valamint a betegek ellátással kapcsolatos panaszainak csökkentése szám-

szerű elemzésével lesz mérhető. Más oldalról a hazai orvoskarokon történő oktatás minőségé-

nek javulása a hazai – jelentős anyagi haszonnal is járó – minőségi idegennyelvű orvosképzés

megszilárdulását is jelentheti.

Az anyag jelentősen javítja a hátrányos kulturális környezetből származó hallgatók esély-

egyenlőségét is, hiszen a tananyag jelentős mértékben pótolni tudja a szerencsésebb környe-

zetben nevelkedett hallgatók számára könnyebben elérhető személyes magyarázatokat is.

Hatásviselő rend-

szer

Közvetlen ha-

tás erőssége

(-3 – +3)

A hatásmecha-

nizmus leírása

Közvetett hatás

erőssége

(-3 – +3)

A hatásmecha-

nizmus leírása

Társadalmi-gazdasági rendszerek

Tananyagfejlesztés

által fejlődő kon-

vergencia régiók

+3

A konvergencia

régiók emberi

erőforrás fej-

lesztése

+3

A kifejlesztett

korszerű tan-

anyagok nem-

csak a hallgatók,

de az érdeklődő

társadalom tu-

dását is bővítik

az élethosszig

tartó tanulás

szemléletében.

Munkaerő-piaci

keresletnek megfe-

lelő szakember-

képzés

+3

A gyógyszer-

gyárak, biotech-

nológiai ipari

vállalkozások,

K+F igények

alapján fejlesz-

+3

Munkaerő-piaci

igények szerint

képzett diplo-

más szakembe-

rek versenyké-

pesebbé teszik a

52

tett tananyag régiókat és ha-

zánkat nemzet-

közi viszonylat-

ban is.

A támogatás kere-

tében kifejlesztett

új, (bologna kon-

form) moduláris

tananyagok száma

+3

Az új moduláris

tananyagok több

képzési ág, kép-

zési szak ver-

senyképességét

növelik egyszer-

re nemcsak ha-

zai, hanem

nemzetközi

szinten is angol

nyelvű tan-

anyagok révén.

+3

A tananyagfej-

lesztő oktatók

ismertsége, és

elismertsége is

nő.

On-line, ingyene-

sen hozzáférhető

tankönyveket

használó diákok

létszáma

+3

A modern info-

kommunikációs

technológiák

ismeretével ren-

delkező hallga-

tók száma bő-

vül, akik köny-

nyen elérhető,

rendszeresen

frissített tan-

anyag elsajátítá-

sa révén sajátít-

ják el tudásukat.

+3

A modern tech-

nika által bizto-

sított, hogy egy-

re több diákhoz

jusson el friss és

releváns infor-

máció nemcsak

a felsőoktatás-

ban a konzorci-

umi tagoknál

hallgatók szá-

mára, hanem a

minden termé-

szettudomány,

orvostudomány

képzési terüle-

ten hallgató

számára

Adaptált (bologna

konform) tan-

anyagok száma

+3

A modulos tan-

anyagok több

képzési terüle-

ten is felhasz-

nálhatók, a kül-

földi minták

alapján

+3

A bologna kon-

form tananyag-

ok lehetővé te-

szik az európai

uniós felsőokta-

tási intézmé-

nyekkel történő

összehasonlítást.

Idegen nyelven el-

érhető kurzusok

száma

+3

Az idegennyelv

ismerete külö-

nösen az orvosi

területen ki-

emelkedően

fontos

+3

A PTE verseny-

képességét nö-

velik nemzetkö-

zi szinten

Tananyaghoz kap- +3 Az adatbázisok- +3 Az adatbázis le-

53

csolódó, legalább

kari szintű elérhe-

tőséget biztosító

speciális szak

adatbázisok száma

ban történő ke-

resés megköny-

nyíti a tanulást

hetővé teszi a

egyszerű infor-

mációszerzést

Tananyaghoz kap-

csolódó, legalább

kari szintű elérhe-

tőséget biztosító

speciális szak

adatbázisok száma

+3

A speciális

szakadatbázisok

fontos részei az

oktatásnak

+1

A társadalomra

közvetetten hat-

nak, hiszen ők

nem tudják eze-

ket használni, de

a speciális adat-

bázis alkalma-

zását megisme-

rő, később szak-

képzett

állampolgár, ki-

váló tagja a tár-

sadalomnak

A nem nyelvi kép-

zések tananyagá-

ban megjelenő

idegen nyelvű kre-

ditek száma

+3

Az idegen nyel-

vű képzések

kreditei vonzó-

vá teszik ma-

gyar hallgatók

számára is a

képzést.

Az idegen nyel-

vű képzések a

hazánkban tanu-

ló hallgatóknak

jelentenek

plussz kompe-

tenciát

+3

Erősíti hazánk

versenyképes-

ségét a felsőok-

tatás nemzetközi

piacán

1. Kutatás-

fejlesztés +3

A projekt tan-

anyagai jelentős

K+F tevékeny-

ségre épülnek és

további K+F te-

vékenységet

ösztönöznek

+3

A szakképzett

szakemberek

iránt a gyógy-

szergyári K+F

területén nagy

igény mutatko-

zik

2. Foglalkoztatás

és munkaerőpiac +3

A projekt

munkaerőmegta

rtó +3

A projekt során

kifejlesztett új

tananyagokat el-

sajátító hallga-

tók a munka-

erőpiacon köny-

nyebben tudnak

elhelyezkedni

3. Munkakörülmé-

nyek +2

A projekt elekt-

ronikus tan- +3

A társadalom je-

lentősen hasz-

54

anyagfejlesztés

révén rugalmas

munkaidő be-

osztást biztosít

nosul a projekt

tananyagait el-

sajátító szakem-

berek iránt nagy

a munka-

erőpiaci keres-

let, kitűnő mun-

kakörülmények

kel

4. Nemzetközi

kapcsolatok,

határmentiség

+3

A projekt során

nemzetközi ta-

pasztalatok

adaptálása tör-

ténik

+3

Külföldi hallga-

tókat vonzzanak

az új tantárgyak

5. Esélyegyenlőség +3

Az elektronikus

tananyag révén

mind a valami-

lyen fogyaté-

kossággal, illet-

ve rokkantság-

gal rendelkezők,

valamint a

gyengén-látók

számára köny-

nyen elérhetővé

válik a tan-

anyag.

A nemek közötti

esélyegyenlőség

is biztosított, hi-

szen az interne-

ten letölthetik.

+3

Az elektronikus

tananyag min-

denki számára

elérhető.

6. Területi ki-

egyenlítődés +3

Az internet tel-

jes mértékben

biztosítja ezt +3

Nemzetközi

szinten is bizto-

sított.

7. Társadalmi in-

tegráció és külön-

leges társadalmi

csoportok védelme

0 - 0 -

8. Nyilvánosság,

igazságosság, er-

kölcs

+1

A nyilvánosság

biztosított, az

erkölcs nem re-

leváns

+1

A nyilvánosság

biztosított, az

erkölcs nem re-

leváns

Összesen

Környezeti rendszerek

1. Levegőtisztaság +3

Az elektronikus

tananyag révén,

az utazás, a pa-

pír-előállítási

+3 Nem szennyezi

a levegőt

55

tevékenység

nem terheli a

levegőt.

2. Talajminőség és

talajerőforrás 0 nem releváns 0 nem releváns

3. Területhasználat +2

Kis területet

használ.

Internetes tár-

hely kapacitás-

bővítés szüksé-

ges

+2

Kis területet

használ.

Internetes tár-

hely kapacitás-

bővítés szüksé-

ges

4. Hulladékterme-

lés, hulladék-

hasznosítás

+3

Mivel nem pa-

píralapú a tan-

anyag, ezért

nem termel hul-

ladékot

+3 Hulladékot nem

termel

5. Környezeti koc-

kázatok megjele-

nése

+2 környezeti koc-

kázat csekély +2

környezeti koc-

kázat csekély

6. Mobilitás, ener-

gia-felhasználás +2

Bárhol elérhető

internetkapcso-

lattal, energia-

felhasználás

sem jelentős

+2

Bárhol elérhető

internetkapcso-

lattal, energia-

felhasználás

sem jelentős

Összesen +57 +57

2.5.3. Externáliák bemutatása

A projekttel lényegében csak pozitív externáliákat tudunk azonosítani. A nagy terjedelmű,

gazdagon illusztrált képanyaggal megjelent könyvek már egészség kultúrában és gazdasági

környezetben készültek, így szükségessé vált egy hazai szerzők által szerkesztett elektronikus

tananyagfejlesztésre, amiben a változásokat folyamatosan átvezetjük, és széles körben hozzá-

férhetővé tegyük. A korábban igen magas költséggel nyomtatott formában megjelentetett

könyvek nagy anyagi megterhelést jelentettek a hallgatók és a kiadó számára egyaránt.

Folyamatos átdolgozásuk, felújításuk reménytelen vállalkozás volt. A gyors, hatékony és szé-

les körű információközlés elkötelezett híveként szívesen veszünk részt minden új vállalkozás-

ban, amivel kamatoztatni tudjuk azt az óriási szakmai, szerkesztési, oktatásmódszertani ta-

pasztalatot, ami az elmúlt ötven év folyamán felhalmozódott. Az elmúlt évben új típusú kiad-

ványokkal léptünk piacra, ahol felhasználtuk az informatika legújabb vívmányait, így a

költségeket 60%-al tudtuk csökkenteni és jelentősen nőtt a felhasználói kör. A hallgatók nagy

örömére már megjelent tankönyvekhez interaktív animációs anyagot készítettünk, ami a visz-

szajelzések alapján nagyban segítette a megértést és a sikeres vizsgára való felkészülést.

56

2.6. Erőforrások

2.6.1. A megvalósítás és a fenntartás szervezete

A projekt végrehajtásához nem szükséges önálló jogkörű szervezet létrehozása, hiszen a pro-

jektben résztvevő tagok reguláris működésük során kialakítottak olyan belső szervezeti for-

mákat és kompetenciákat, amelyek rendelkeznek önálló szervezet létrehozása nélkül is a

szükséges kompetenciákkal és kapacitásokkal.

A projekt szakmai megvalósítását a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi

Kar tananyagfejlesztésben érintett intézetvezetői biztosítják. A projektszervezet a projektme-

nedzsmentből, a szakmai koordinátorokból és a szakmai megvalósítókból áll. A projektszer-

vezetet projektmenedzser irányítja. A PTE részéről 14 fő vesz részt a projekt megvalósításá-

ban. A kedvezményezettek kari reguláris struktúrájába ágyazott pályázati irodák munkatársai

széleskörű tapasztalatokkal rendelkeznek hasonló projektek menedzselésében. Így a PTE pá-

lyázati igazgatóság többéves projektmegvalósítási tapasztalattal rendelkező pályázati koordi-

nátorai, 1 fő a Gazdasági Főigazgatóság Közgazdasági Igazgatóság Pénzügyi-Számviteli Osz-

tály Pályázati Csoport mind hazai, mind nemzetközi projekt elszámolásában, lebonyolításá-

ban is tapasztalt csoportvezetője vesz részt a pályázatban. A projektmenedzsment független.

A projekt megvalósításához mindkét konzorciumi tagnál biztosított a megfelelő végzettség-

gel, kompetenciával, szakértelemmel és szakmai tapasztalattal rendelkező személyi erőforrás.

A projekt végrehajtásába bevont személyek szakmai önéletrajzát csatoltuk a pályázathoz.

A pályázat menedzsmentjére létrehozott ad hoc szervezet (projektmenedzsment) rövid bemu-

tatása:

A szervezet feladatainak ismertetése

- Eljárásrendek (döntési folyamatok, döntés előkészítés, adminisztrációs folyamatok)

meghatározása,

- Ütemterv elkészítése, folyamatos monitoring, szükség esetén beavatkozási terv készí-

tése

- Folyamatos pénzügyi és adminisztratív adminisztráció a projekt valamint a kedvezmé-

nyezettek belső előírásainak megfelelően

- Folyamatos kapcsolattartás az irányító hatósággal

- Folyamatos kapcsolattartás a projekt partnerekkel illetve egyéb szakmai közreműkö-

dőkkel

- PEJ-ek elkészítése és benyújtása, szüksége esetén további dokumentumok benyújtása

- Belső, projektben közreműködőkkel valós szerződéskötés, kifizetések intézése

- Kommunikációs stratégia meghatározása, annak kivitelezése

A jelenleg rendelkezésre álló szervezet személyi erőforrásainak bemutatása

- Projekt szakmai vezetője, aki a projekt szakmai végrehajtását koordinálja

- Projektmenedzser, aki egyetemlegesen felelős a projekt szabályszerű végrehajtásáért

- Pénzügyi munkatárs (projektvezető szervezet), aki a vezető intézmény projekt részé-

nek pénzügyi lebonyolítását vezeti

- Kontaktszemély a projektpartnereknél (összesen 1 fő)

57

A szükséges személyi fejlesztések meghatározása

- Nem szükséges személyi fejlesztés

A külső szakértők és partnerek feladatainak azonosítása

- Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Kar (szakmai közreműködő, lektorá-

lás, képzésben résztvevő)

- Debreceni Egyetem ÁOK (szakmai közreműködő, lektorálás, képzésben résztvevő)

- Nordex Kft. Dialog Campus Kiadó (kiadványok szerkesztése, technikai koordiná-

lás)

3. ábra: a projekt szervezeti ábrája

A jelenleg rendelkezésre álló infrastruktúra számba vétele, szükséges infrastruktúra, kiszolgá-

ló technikai felszerelések bemutatása: a projekt maradéktalan menedzsmentjéhez szükséges

technikai eszközökkel minden partner rendelkezik.

58

A párhuzamosan futó projektek humánerőforrás és infrastruktúra igényének bemutatása

projekt szempontjából: a projektmenedzsment tagjai jelenleg nem rendelkeznek olyan ál-

landó egyéb projektmegbízással, amely kérdésessé tenné jelen projekt zavartalan me-

nedzsmentjét

A monitoring és kontrolling feladok bemutatása és a mechanizmus működésének leírása

Az monitoring és kontrolling feladatok elvégzéséért a projektmenedzsment felelős. A pro-

jekt szakmai megvalósításában részt vevő szakemberekkel, szakértőkkel, lektorokkal meg-

bízási szerződést kötnek az egyetemek. A megbízási szerződések formáját és tartalmát a

PTE szabályzatai és Ptk. Alapján készülnek, mind a munkavállaló, munkáltató szakmai fe-

lelős, mind a pénzügyi ellenjegyző írja alá. A feladat elvégzését a projektmenedzser teljesí-

tési igazoláson igazolja. A szakmai jelentés elkészítésért a szakmai vezető felel. A pénz-

ügyi jelentés a pénzügyi vezető állítja össze a szakmai megvalósítók közreműködésével. A

projekt megvalósításához szükséges pénzeszközöket (támogatás és saját forrás) az egyetem

és a könyvkiadó elkülönítetten kezeli. A teljesítések átutalással történnek, melyről a kifize-

tési bizonylatot csatolunk a jelentésekhez.

A projekt-előrehaladási jelentések alapján a pénzügyi, és a szakmai teljesítés

monitoringozható. Az egyetemek minden esetben betartják a számviteli törvényt és az

egyetemi rektori és főigazgatói utasításokat.

Minőségbiztosítás feltételrendszerének értékelése:

A projekt szakmai tartalmának minőségbiztosítása a z un. peer-review rendszerben törté-

nik, azaz a kifejlesztett tananyag szakmai tartalmának lektorálását más képzési helyen ok-

tató kollégák végzik. A menedzsmentfolyamatok minőségbiztosítását a belső eljárásrendek

határozzák meg.

2.6.2. Cselekvési ütemterv

projekt meg-

előző idő-

szak

1-6 hónap 7-12 hónap 13-18 hónap 19-24 hónap

1. Projekt előkészítése

- Helyzet- és igényfelmérés készítés

- Pályázat elkészítése illetve megvalósít-

hatósági tanulmány elkészítése

2. Képzők képzése modul

- Beiskolázási kör meghatározása

- Igényfelmérés

59

- Képzési terv kidolgozása

- Képzések megtartása

- Értékelés

3. Szakmai megvalósítás

- tananyagok szerkezének meghatározá-

sa, ütemterv készítés

- tananyagok megírása

- releváns ábra és képanyag elkészítése

- szerkesztési feladatok elvégzése

- hallgatói feedback

- lektorálás

- végleges tartalmi és formai elkészítés

- digitális kiadásra való előkszítés

- közzététel

4. Projekt kommunikációs és disszemináció

- nyitó és záró rendezvény megszervezé-

se

- kommunikációs terv aktualizálása

- tervnek megfelelően a kommunikációs

feladatok végrehajtása

- a projekt eredményeinek

disszeminációja

5. Menedzsment és minőségbiztosítás

- menedzsment team megalakítása, a fe-

ladatok pontos meghatározása

60

- menedzsment munkafolyamatok (dön-

tések, döntés előkészítési, pénzügyi-

adminisztratív folyamat) megszervezése és

végrehajtása

- minőségbiztosítási terv aktualizálása

2.6.3. Kockázatelemzés

Kockázati tényező

A kockázat erőssé-

ge

(0– +3)

A kockázati mec-

hanizmus leírása A kockázatkezelés

módja

jogi kockázatok

1. kapcsolódó jog-

szabályi környezet +1

A jogszabály válto-

zás szükségessé te-

heti a költségvetési

terv módosítását és

ütemezésének átala-

kítását

A jogszabályválto-

zást követően költ-

ségvetés módosítást

kezdeményezünk,

szerződésmódosí-

tással

2. szabványok vál-

tozása +1

Elektronikus szab-

ványok változnak,

módosulhat a karak-

ter és kbyte száma a

tananyagoknak

Módosítjuk és je-

lezzük az Irányító

Hatóság felé

3. kibocsátási határ-

értékek változása 0 nem releváns nem releváns

4. szerzői jogvéde-

lem +3

Habár oktatási

anyagban történő

felhasználást lehe-

tővé tesznek ingye-

nesen bizonyos szá-

zalékig, az interne-

tes megjelenés

során midenképp

kockázat a letöltési

lehetőség

Az intnernetes meg-

jelenést miatt a tan-

anyag használatát

regisztrációhoz le-

hetne kötni, illetve

minden szerzői jogi

akadályt tisztázni a

megjelenés előtt

Összesen +4

szakmai szempontok

1. 0 minden szakmai

háttér biztosított minden szakmai

háttér biztosított

Összesen 0

intézményi kockázatok

1. új szereplők be-

lépése a folyamatba 0

minden új szereplő

kiválasztása a ko-

rábbi szereplők

szakmai kompeten-

minden új szereplő

kiválasztása a ko-

rábbi szereplők

szakmai kompeten-

61

ciájával lesz össz-

hangban

ciájával lesz össz-

hangban

2. tervezett műkö-

dési struktúra válto-

zása a vizsgált idő-

távon

0

A projektszervezet

összehangolt több-

éves tapasztalattal

rendelkezik

Korábbi sikeres

együttműködések

biztosítják a sikeres

lebonyolítást válto-

zások esetén is

Összesen 0

62

3. A projekt feltételrendszere (max. 15 oldal)

3.1. A befogadó intézmény fejlesztési koncepciójához való kapcsolódás

A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának hasonló problémákkal kell

megküzdenie, mint a magyar társegyetemek karainak. Ma Magyarországon a magánszféra és

az akadémiai karrier nyújtotta anyagi és erkölcsi elismertség között áthidalhatatlan szakadék

alakult ki. Kutatás fejlesztési stratégiánk fő irányvonalába kell tartoznia mindenképpen annak

a koncepciónak, ami élhető és kifizetődő életpálya programot tud kínálni az akadémiai pályát

választó orvosok és orvosok számára. Ehhez az alkalmazott kutatás és az alapkutatási tervek

kialakítása során mindenképpen figyelemmel kell lenni. Sajnos ma Magyarországon rendkí-

vül nehéz olyan kutatási támogatáshoz jutni, ami egyben a pályázó anyagi igényeit is szolgál-

ja.

Ebben a tekintetben tehát nagyon nehéz versenyezni a magánszektorral. Mindenképpen olyan

valós alternatívát kell nyújtanunk az egyetemi oktatói-kutatói pályát választóknak, ami a po-

tenciálisan elszenvedett anyagi hátrányért cserébe valamit fel tud kínálni.

Karunk oktatásának elsődleges szempontja a minőségi képzés. A sajnos egyre romló termé-

szettudományos alapképzés és a nehéz anyagi helyzetben minden lehetőséget ki kell használni

az oktatás hatékonyságának növelésére. Terveink szerint az anyag megértését, az összefüggé-

sek felismerését szolgáló tananyag jól szolgálja a minőségi oktatás hatékony támogatását.

A Kar számára a nehéz gazdasági helyzetben létfontosságú a bevétel jelentős hányadát kitevő

idegennyelvű – angol és német – oktatásból származó bevétel. Az oktatás minőségének a

hallgatói terheket nem növelő javítása elősegíti alkalmasabb hallgatók jelentkezését, valamint

azt, hogy a hallgatók nagyobb hányadának sikerül a diploma megszerzéséig tanulmányaikat a

karon folytatni. Mindez a Kar anyagi helyzetének stabilitását is szolgálja.

3.2. Költségterv

3.2.1. A támogatási és finanszírozási feltételek bemutatása

A projekt állami támogatás hatálya alá nem tartozó közcélú, jövedelmet nem termelő tevé-

kenységet valósít meg.

A projekt megvalósíthatóságának biztosításához 95%-ban szükséges állami támogatás, a

fennmaradó 5% saját forrásból megvalósítható. A saját forrás fedezetéhez hitelfelvételre nin-

csen szükség.

A projekt megvalósításához 147.266.831 Ft-ra van szükség, melynek 5%-át 7 363 341 Ft-ot a

konzorcium saját erőből biztosít.

3.2.2. Költségterv ,

A módszertan bemutatása

63

A pénzügyi elemzéskor és a költségvetés kialakításakor alkalmazott alapadatokat az alábbi

táblázat tartalmazza:

A vizsgálat időhorizontja 2011–2013

Az EU támogatás mértéke 95%

A saját forrás finanszírozásának módja saját maradványból és bevételből

A projektgazda és a tevékenység jellege központi költségvetési szerv

A projekt állami támogatás szempontjából

történő besorolása

Állami támogatás hatálya alá nem tartozó

közcélú, jövedelmet nem termelő projek-

tek, tevékenységek

A projekt majdani működtetőjének és

fenntartójának személye

Pécsi Tudományegyetem és Szegedi Tu-

dományegyetem

Az amortizáció kezelésének módja nem releváns

Az ÁFA kezelése Áfa az egyetemek tekintetében nem vissza-

igényelhető, így elszámolásra kerül, a

könyvkiadó esetében az Áfa visszaigény-

lésre kerül

Az infláció kezelése az infláció várható mértéke beépítésre ke-

rült

A költségterv

A projekt részletes költségtervét konzorciumi partnerekre bontva és időbeli ütemezését a B7-

B8-as melléklet tartalmazza.

Az alábbi táblázat a konzorciumi partnerek szerinti és évenkénti bontásban tartalmazza az

egyes költségelemeket.

Felelős (személy / szervezeti egység / szervezet) Költségek, Ft

2011 2012 2013 Összesen

Pécsi Tudományegyetem 73.893.960

51.524.951

125.418.911

Dialog Campus – Nordex Kft. 12.286.920

9.561.000

21.847.920

Összesen 86.180.880

61.085.951

147.266.831

Költségösszesítés tevékenységek szerint

(csak a 0-tól eltérő sorokat jelöltük a könnyebb áttekinthetőség végett)

Tevékenységek-költségkategóriák

Támogatás

intenzitás

%

Projekt előké-

szítés költsé-gei

Projekt me-

nedzsment költségei

Projekt szakmai megvalósításával

összefüggő költ-

ségek

Projekt megvaló-sításához igény-

bevett szolgáltatá-

sok

Egyéb szol-

gáltatások

Egyéb, a projekt végrehajtásával

összefüggő (ál-

talános) költség Összesen

Elszámolható

költség (Ft)

Elszámolható

költség (Ft)

Elszámolható

költség (Ft)

Elszámolható

költség (Ft)

Elszámolható

költség (Ft)

Elszámolható

költség (Ft)

Összes el-

számolható

költség (Ft)

11. IMMATERIÁLIS JAVAK 0 0 0 4 704 000 0 0 4 704 000

113. Vagyoni értékű jogok 0 0 0 0 0 0 0

114. Szellemi termékek 0 0 0 4 704 000 0 0 4 704 000

TÁRGYI ESZKÖZÖK 0 0 0 0 0 0 0

12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK 0 0 0 0 0 0 0

13. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK 0 0 0 0 0 0 0

14. EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK 0 0 0 0 0 0 0

RÁFORDÍTÁSOK 2 156 460 14 391 840 74 628 451 48 236 080 750 000 2 400 000 142 562 831

51. ANYAGKÖLTSÉG 0 0 0 0 0 2 400 000 2 400 000

511. Vásárolt anyagok költségei 0 0 0 0 0 2 400 000 2 400 000

52. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI 0 432 000 0 48 236 080 750 000 0 49 418 080

522. Bérleti díjak 0 0 0 0 0 0 0

523. Karbantartási költségek 0 0 0 0 0 0 0

524. Hirdetés, reklám, propaganda költségek 0 0 0 1 000 000 0 0 1 000 000

526. Utazási és kiküldetési költségek (napidíj nélkül) 0 432 000 0 0 0 0 432 000

529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei 0 0 0 47 236 080 750 000 0 47 986 080

Rendezvényszervezés költsége 0 0 0 600 000 0 0 600 000

Nyilvánosság biztosításának költsége 0 0 0 0 400 000 0 400 000

Könyvvizsgálói díjak 0 0 0 0 350 000 0 350 000

65

Ki nem emelt egyéb igénybe vett szakmai szolgáltatások költségei 0 0 0 46 636 080 0 0 46 636 080

53. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI 0 0 0 0 0 0 0

54. BÉRKÖLTSÉG 1 698 000 10 992 000 58762560 0 0 0 71 452 560

55. SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK 0 0 0 0 0 0 0

559. Egyéb személyi jellegű kifizetések 0 0 0 0 0 0 0

56. BÉRJÁRULÉKOK 458 460 2 967 840 15 865 891 0 0 0 19 292 191

561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék 458 460 2 967 840 15 865 891 0 0 0 19 292 191

EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK 0 0 0 0 0 0 0

57. ÉRTÉKCSÖKKENÉS 0 0 0 0 0 0 0

87. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI 0 0 0 0 0 0 0

OSSZESEN 2 156 460 14 391 840 74 628 451 52 940 080 750 000 2 400 000 147 266 831

TARTALÉK 0

MINDÖSSZESEN 147 266 831

Összes elszámolható költség/ tevékenység elszámolható összes költsége (%): 1,46% 9,77% 50,68% 35,95% 0,51% 1,63%

Maximum %: 3,00% 10,00% - - - 5,00%

66

A cash flow

A projekt nem termelt bevételt, így azok nem kerülnek becslésre. A saját forrást a konzorciumi partnerek az önerőt maradványból és saját bevételéből finanszírozza. A saját forrás rendelkezésre állását a konzor-

ciumi partnerek garantálják.

2012. 2013. Összesen

március április szeptember október március április június július október november

Bevétel (támogatás + önerő) 43 090 440 43 090 440 20 361 984 20 361 984 20 361 984 147 266 831

Elszámolás 29 453 366 29 453 366 29 453 366 29 453 366 29 453 366 147 266 831

Görgetett egyenleg -29 453 366 -15 816 292 -2 179 219 -11 270 601 -20 361 984

67

3.2.3. Pénzügyi kockázatok elemzése (érzékenységvizsgálat)

A projekt során rendelkezésre állnak a pénzügyi források, melyek egy része a saját forrásból,

valamint lekért előlegből kerül finanszírozásra. A projekt végén fennmaradó finanszírozási

igényt az intézmények meg tudják előlegezni. Így a kifizetésekben nem lesz fennakadás.A

tervezett tételek forintban fognak felmerülni így árfolyamkockázat nincs. Az esetleges Áfa

mérték változást sem befolyásolja a projekt megvalósítását, mivel elegendő tartalék áll ren-

delkezésre.

3.2.4. A támogatási jogosultság vizsgálata

A projekt társadalmi hasznosságát két területen határozhatjuk meg. A társadalmi hasznosság

egyik területe magukat a képzőket érintő kompetenciafejlesztés, amely megnyilvánul a

konzorciumi partnerek szervezetében a projektben résztvevő tananyagfejlesztők digitális

írástudásának fejlesztésében illetve e-learning tananyagok készítésének módszertani kép-

zésében. Ez a folyamat hosszú távon hathat a felsőoktatás tananyag-fejlesztési koncepció-

jára. A projekt társadalmi hasznosságának másik kiemelt területe a képzésben résztvevő

hallgatók munkaerő-piaci versenyképességének növelése, azáltal, hogy az elvégzett képzé-

seken az aktuális munkaerő-piaci kereslet igényeit kielégítő kompetenciákat sajátítanak el.

3.3. A projekt fenntarthatósága

A projekt megvalósulása és későbbi fenntartása nagy valószínűséggel szavatolható. Biztosíték

rá a Kar Pályázati irodájában dolgozó, a pályázat adminisztratív irányítását végző, nagy vo-

lumenű pályázatok menedzselésében jártas szakembergárda, és a munka szakmai részét végző

tapasztalt, oktatási anyagfejlesztésben komoly gyakorlattal rendelkező, szakmájukban nem-

zetközi elismertséget szerzett vezető oktatók részvétele. Az anyag elkészülte jól tagolható,

nyomom követhető. Ha a tervezett szerzők közül valaki előre nem látható okból elhagyja a

projektet, „házon belül” számos, hasonló minőségű szakember tudja őket helyettesíteni.

A projekt fenntartása lényegében a kész anyag Internetes publikálása és karbantartása. A ka-

ron technikailag igen korszerű, jól karbantartott szerver-rendszer áll rendelkezésre a működte-

tésükhöz kipróbált szakember-gárdával. A „klasszikus” tárgyak oktatásának segítésére a kar

szakemberei eddig is nagyszámú, Internetes elérésre optimalizált anyagot készítettek, így a

speciális, sajátos, korszerű Internetes követelmények teljesítéséhez komoly rutinnak rendel-

keznek. Az anyagot készítő szakembergárda nemcsak gyakorlatot szerzett, de igényli is az új-

szerű ismeretek mielőbbi ismertetését a hallgatókkal, így a projektben szereplő anyag folya-

matos fejlesztése is várható.

69

3.3.2. Pénzügyi fenntarthatóság

A pénzügyi elemzéskor és a költségvetés kialakításakor alkalmazott alapadatokat az alábbi

táblázat tartalmazza:

A vizsgálat időhorizontja 2013–2018

Az EU támogatás mértéke 95%

A saját forrás finanszírozásának módja saját maradványból és bevételből

A projektgazda és a tevékenység jellege központi költségvetési szerv

A projekt állami támogatás szempontjából

történő besorolása

Állami támogatás hatálya alá nem tartozó

közcélú, jövedelmet nem termelő projektek,

tevékenységek

A projekt majdani működtetőjének és fenn-

tartójának személye

Pécsi Tudományegyetem és Szegedi Tudo-

mányegyetem

Az amortizáció kezelésének módja nem releváns

Az ÁFA kezelése Áfa az egyetemek tekintetében nem vissza-

igényelhető, így elszámolásra kerül, a

könyvkiadó esetében az Áfa visszaigénylésre

kerül

Az infláció kezelése az infláció várható mértéke beépítésre került

A projekt utánkövetési időszakban történő fenntartása nem igényel anyagi erőforrást, mivel a

frissített, aktualizált tananyagokat is elektronikus formában tesszük közzé, azok elkészítésére

pedig a tananyagfejlesztők térítésmentesen kötelezettséget vállaltak a fenntartási időszakra

vonatkozóan, az esetleges szerkesztői többletmunkát pedig a DCK térítésmentesen elvégzi a

tananyagokon.

A fentieknek megfelelően a fenntartás a szervezetek összköltségvetésére nem gyakorol hatást.

3.4. A nyilvánosság biztosítása

Helyzetelemzés, stratégia.

A kommunikáció a projekt elengedhetetlenül fontos részét kell, hogy képezze a projekt teljes

ideje alatt. A kommunikációs tevékenységek célja, hogy támogassák a projekt eredményeinek

és hasznának minél szélesebb körű megismertetését a célcsoportokkal. A projekttel kapcsola-

tos kommunikációt mindig gondosan kell felépíteni az aktuális üzenet, a használni kívánt

kommunikációs eszközök és csatornák, a célcsoportok sajátosságainak és projektben részt ve-

vő partnerek igényeinek figyelembe vételével. A kommunikáció stratégiai tervezése vezetői

feladat, végrehajtását belső szakemberekre és külső ügynökségekre kívánjuk bízni.

Ugyanolyan fontos és elsődleges a belső kommunikáció koordinálása, a tananyagkészítők és

oktatók között a rendszeres és folyamatos kommunikáció megszervezése, a konzultációra, ta-

pasztalatcsere, szakmai párbeszédre való állandó lehetőség biztosítása a készülő tananyag

magas szakmai színvonalának biztosítása érdekében.

70

A legfontosabb, hogy a projektben résztvevő munkatársak is pontosan tisztában legyenek az

elérendő kommunikációs célokkal, a pontos elvárásokkal:

- Mi az üzenet lényege és kiket célzunk meg vele?

- Kinek, milyen körben kell kommunikálni és mikor?

- Mikorra, milyen eredményeket kell elérni és mennyit akarunk erre fordítani?

- kik a „belső” felelős(ök) adott kommunikációs kérdésekben?

Kommunikációs stratégiánk és megvalósíthatósági tervünkben gondosan meg kívánjuk válo-

gatni a felhasznált kommunikációs eszközök és csatornák körét, a lehető legjobban igazodva a

pályázatban szereplő elvárt kommunikációs aktivitásokhoz valamint az előirányzott költsé-

gekhez. Ezek előzetesen felsorolásszerűen:

- webes felületek

- helyi és regionális hír médiumok

- országos hír médiumok

- szaklapok, szakmai médiumok, hírfelületek

- konferenciák, esetleg szakmai vásárok

- reprezentatív szakmai kiadványok

- ismeretterjesztő és híradás jellegű „konzerv” kommunikációs anyagok

Koncepciónk lényege, hogy alapvetően kezdeményezően kell fellépni a médiában, másrészt

pedig bőséges háttéranyagokkal kell ellátni mind a média munkatársait, mind esetlegesen a

projekt részéről megszólalókat. A cél a projekt sikertörténetként való bemutatása, illetve az

esetleges nehézségek és/vagy támadások kezelése, hatékony kivédése, a kommunikációs ak-

tusok elszámolási megjeleníthetősége valamint nem utolsó sorban az érintettek – elsősorban a

szakmai és hallgatói közönség – megfelelő szintű tájékoztatása.

3.4.1. Eredmények disszeminációja

Fő kategóriák Szegmentált alábontás

Munkatársak Tanárok, leendő tanárok, fejlesztésben részt-

vevő munkatársak

Konzorciális partnerek

Hallgatók, tanulók Egyetemi hallgatók

középfokú képzésben résztvevők

Leendő hallgatók, képzési programokban

résztvevők

Regionális döntéshozók, intézményi vezetők

Klinikai vezetők, kórházi vezetők, oktatási

programok vezetői

Regionális fejlesztési tanács vezetői

Parlamenti pártok helyi vezetői

Ágazati és felügyeleti szervek

Szakmai szervezetek

Szakmai kamarák, szövetségek

Szakszervezetek (esélyegyenlőségi kérdé-

sekben)

Sajtó Regionális és helyi általános (nyomtatott, té-

vé, rádió,

71

online)

Az oktatott szakmák szaksajtója

Oktatással foglalkozó szaksajtó

A projekt kimenetele oktatási alapanyagok, segédanyagok, módszerek, képzések alapja lehet:

a megcélzott közönség egyfelől tisztán szakmai. Egészségügyi oktatási intézmények közvet-

lenül tudják használni a projekt elemeit – a célközönség az oktatási intézmények oktatói, ok-

tatási tevékenységekben résztvevő szakemberek. Másfelől – természetszerűleg - a hallgatók,

az képzésekben résztvevők jelennek meg tájékoztatandó célcsoportként. Nem szabad elha-

nyagolni a regionális és szakmai szervezetek döntéshozóit – őket elsősorban tájékoztatni és

meggyőzni szükséges a projekt hasznáról és természetesen a közvélemény is célcsoport, ame-

lyet a tájékoztatás fő letéteményeseiként a „sajtó” címszó alatt jelölünk az egyszerűbb kezel-

hetőség kedvéért.

3.4.2. Kommunikációs ütemterv

A kommunikáció két időben elkülönülő szakaszból áll: Az első a megvalósítás szakasza, azaz

amíg az oktatási anyagok készülnek A második a megvalósulást, közzétételt/átadást követő

szakasz. Az első szakaszban a program általános bemutatásán és az oktatási, foglalkoztatási

piac új követelményein lesz a hangsúly. Cél a program szükségességéra való figyelemfelhí-

vás, és a tananyagfejlesztés, mint megoldás pozícionálása. Az első szakasz a tervek szerint 12

hónapig (52 hétig) tart. A második szakaszban a fejlesztések használatának fontosságára hív-

nánk fel a figyelmet, valamint az eredmények elérhetőségének kommunikációs támogatása a

cél.

Célcsoportok

Fő célcsoportok Üzenetek Eszköz

Munkatársak Az új oktatási módszerek

korszerű, versenyképes okta-

tási környezet létrehozását

segítik, a probléma érdekes

és szakmai kihívásokkal teli;

az intézmény megbecsüli és

értékeli munkatársait

Belső kommunikációs

eszközök, helyi és regionális

médiumok, oktatással foglal-

kozó

szaksajtó,

Hallgatók, képzésben részt-

vevők, leendő hallgatók

Az új oktatási módszerek ha-

tékonyabb, színvonalasabb

képzést tesz lehetővé, ami

megkönnyíti az elhelyezke-

dést és növeli a munkaerő pi-

aci versenyképességet

Helyi és regionális médiu-

mok, honlap, nyílt nap, sajtó-

tájékoztató, oktatási tájékoz-

tató kiadványok, nyílt nap

Regionális

döntéshozók

Az új oktatási módszerek

haszna aktívan elősegíti

az intézmény versenyképes-

ségének fokozását és ezzel

áttételesen a regionális gaz-

dasági fejlődést

Helyi és regionális média,

célzott prezentáció,

háttéranyagok, személyes

találkozók

Klinikai vezetők, kórházi ve- Az új oktatási módszerekkel Belső kommunikációs

72

zetők, oktatási programok

vezetői

megvalósuló képzések haté-

konyabbak, színvonalasab-

bak, előremutatóak

Eszközök, az adott terület

szaksajtója, helyi és regioná-

lis médiumok,

prezentációk, háttéranyagok,

személyes találkozók

Szakmai szervezetek Az új oktatási módszerekkel

megvalósuló képzések jobb

munka és oktatási környeze-

tet kínálnak az oktatóknak,

hallgatóknak

Adott terület szaksajtója,

helyi és regionális médiu-

mok, prezentációk, háttér-

anyagok, személyes találko-

zók

Az új oktatási módszerek

hosszú távon segítik az in-

tézmény fenntarthatóságát

Egyéb partnerek A PTE ÁOK kiszámítható,

korrekt megrendelő és part-

ner

Személyes kapcsolat, helyi és

regionális médiumok

Nagy súlyt kívánunk fektetni kiemelten a hallgatók tájékoztatására: a pályázat eredménye-

képp létrejött oktatási segédanyagok elérhetőségét az órai tematikákba való beépítésen kívül

különféle tájékoztató kiadványokon, felületeken keresztül is „reklámoznánk”, illetve egy pro-

fi, esetleg elkülönült honlap létrehozása is szóba jöhet, valamint tematikus médiatámogatói

megállapodásokat lehet kötni kiadókkal, szakkiadványokkal - a lényeg hogy a célcsoport tag-

jai minél hatékonyabban és könnyebben tájékozódhassanak.

Célszerű ütemezett módon sajtótájékoztatókat szervezni, leginkább „fordulópontnak” számító

események előtt javasolt a használata. A sajtótájékoztató bár kedvelt eszköz, valójában nem

túl hatékony: a valamirevaló újságírókat sokkal jobban érdekli az, ami NEM hangzik el az

ilyen alkalmakon. Ennek ellenére célszerű háttéranyagokat készíteni, illetve az ott szereplőket

előre felkészíteni – a sajtó képviselői általában hálásan fogadják az ilyen anyagokat.

A kezdeményező fellépés másik, hatékonyabb, egyben némileg kiszámíthatatlanabb eszköze a

média témaötletekkel való ellátása kellően kidolgozott formában. Miután a beruházás részletei

nehezen kommunikálhatóak és az újságírók számára sem feltétlenül könnyen értelmezhetőek,

célszerű olyan elemeket kiragadni a történetből, amelyek könnyen eladhatóak és látványosak.

Mindezeket az adott média sajátosságainak megfelelően kell kiválasztani: egy szöveg alapú

termék esetében (Dunántúli Napló, országos lapok, online termékek) jó megoldás lehet arra

koncentrálni, hogy milyen látványos eredmények várhatóak a projekt megvalósulásának kö-

vetkeztében (látványos alatt itt elsősorban az oktatásban, gyógyításban, kutatásban felmutat-

ható új minőség megjelenése, újságok számára a slágertémák – pld. rákkutatás – szabályozott

formában való tálalását értjük). Tévék esetében megfelelő vizuális témát kell kiválasztani;

ilyen lehet például kísérleti, digitális tartalommal segített tanóra bemutatása vagy felvételek a

„távtanulás” folyamatáról.

A háttéranyagok célja kettős: egyrészt a média munkatársai számára készülnek, akik így a fe-

lületes információk helyett remélhetőleg a tényekre koncentrálnak, másrészt – amennyiben

igény mutatkozik rá – az egyetem megnyilatkozóit is ezek segítségével lehet felkészíteni, il-

letve a hivatalos kommunikációt ezek segítségével megszervezni. Az anyagok elkészítésekor

első körben a projektmenedzserekkel együttesen egyeztetett szempontokat, témákat kell fel-

használni, célszerű modulárisan megírni őket, azaz olyan formában, hogy a főszövegből ki le-

73

hessen emelni azokat a pontokat, amelyek egy adott újságírót érdekelhetnek, illetve a médiá-

ban épp felkapott témához tartozókat lehessen teríteni.

A webes felület(ek) fejlesztése és láthatósága: Elsődleges a projekt webes felüle-

ten/felületeken való elhelyezése – az elkészült eredmények honlapja adott. A saját felület ki-

alakítása és folyamatos fejlesztése, a projekt előrehaladása szerinti naprakészen tartása szük-

séges. A webfelületet szükség szerint technikai értelemben is kívánatos fejleszteni kezelhető-

ség és alkalmazási lehetőségek (dinamikus, cms tartalommenedzselési, beépített

szolgáltatások, RSS hírfolyam, beépített video tartalmak) illetve tartalmi és „láthatóság”

szempontjából is) hogy megfeleljen a modern, felhasználó központú szemlélet kívánalmainak.

A helyi médiumok folyamatos figyelemre szoktatása a híráramlás tudatos kezelésével: Nem

szabad elhanyagolni a pályázati normál előrehaladásáról folyamatosan fenntartani a kommu-

nikációt a helyi médiumokon keresztül (a nagy egyetemi pályázatokhoz hasonlóan). A helyi

médiumok újságírói hálásan fogadják a jól megírt előre elkészített híranyagokat, illetve a

szerkesztett háttéranyagokat. A folyamatos híráramoltatást kapcsolattartásként értékelik és ta-

pasztalataink alapján – megfelelő időzítéssel és információadagolással kezelve a közleménye-

ket – interakció alakul ki, amelyben a médiumok számítanak a rendszeres hírközlésre és egy

pozitív, önfenntartó folyamatos figyelem alakul ki a témával kapcsolatban.

Szakmai és népszerűsítő célú professzionális színvonalú bemutatók készítése: A projekt alap-

vetéseinek és eredményeinek népszerűsítése és promóciója nagyban tud profitálni egy

sztenderdizált, jól felépített, szakmailag és minőségileg is kiemelkedő színvonalú bemutató

anyagból, amelyet a projekt munkatársai illetve a kommunikációs feladattal megbízott kap-

csolattartók is használhatnak előadásaik, tárgyalásaik alkalmával. Itt megfontolandó, hogy a

megcélzott csoportok eltérő volta miatt egyféle kommunikációs anyag betöltheti-e a kívánt

szerepet, vagy célcsoportonként (hallgatók/ nagyközönség illetve szakmai közönség) érde-

mes-s vagy szükséges-e két különböző tartalmú anyag elkészítése. A bemutatókhoz szervesen

kapcsolódhat, és azok használhatóságát növeli a modern infokommunikációs technológiák

demonstratív bevonása, ami szintén a szakmai felkészültség szintjét hivatott demonstrálni

bemutató környezetben (pld on-line valós idejű video adás oktató előadásról mobil-neten ke-

resztül, tartalmak konferenciaszerű megosztása stb.).

A tájékoztatás során használt publikációs eszközök (indikátorok)

Eszköz Tervezi a hasz-

nálatát?

Célérték

(darab)

igen nem

„A” típusú hirdetőtábla x

„B” típusú hirdetőtábla x 1

Tájékoztatási tábla „C” típus x 2

Emlékeztető tábla „D” típus x 2

Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk) x 6

Televízió x 2

Rádió x 2

Internet (banner) x 1

Nyitórendezvény x 1

Záró rendezvény x 1

Egyéb rendezvény, konferencia x 2

Sajtótájékoztató x 2

Sajtóközlemény x 6

74

Szórólap, vagy egyéb nyomdai kiadvány x 1

PR film x

Önálló internetes honlap x 1

Zöld szám, információs központ (ügyfélszolgálat) x

DM levélkampány x

Közvéleménykutatás x

Reklámtárgy x

Egyéb: prezentáció sorozat szervezése x 4

Kommunikációs menetrend és terv készítése a pályázat megvalósítási menetrendjéhez igazo-

dik a megjelenések és az aktuális kommunikációs események, illetve célok mentén. A pályá-

zat sikeres elnyerését egy előzetes kommunikáció vezetné be, később ebből nőne ki a beveze-

tő kommunikációs kampány, ami a megvalósítás folyamatát követné nyomon. A pályázat ré-

szeinek megvalósulásához igazodna a projekt saját felületeinek felfuttatása (előzetes

tájékoztató anyagok, web-felületek), majd a megvalósítás lezárásakor kezdődne egy második

erőteljes kampány, ami egy intenzívebb, a bevezető kommunikációs szakasznál „sűrűbb” mé-

diajelenlétet céloz meg. A lezáró szakaszban a projekt szakértő, potenciális megrendelő, fel-

használói körnek szóló üzeneteket, kiadványokat hoznánk létre és juttatnánk célba. Az egyes

megfogalmazott üzenetek és eszközök dinamikusan a célcsoportokhoz, az elérendő kommu-

nikációs célokhoz, feladatok méretéhez igazodnának a projekt időtartama alatt az előzetesen

elfogadott menetrend és kritériumok alapján, a megvalósításban folyamatosan egyeztetve a

projekt menedzsmentjével és partnereivel.

A média érdeklődése valószínűleg két alkalommal terelődik közvetlenül a projektre, először a

sikeres pályázat és várható eredményeinek bejelentésekor, illetve amikor annak első hatásai

eredményei (pld. kész, hozzáférhető anyagok) már kézzel foghatóak lesznek; erre kell felké-

szülni, illetve ezt kell előkészíteni és sikeresen levezényelni. A háttéranyagokat a projekt

megvalósítási ütemezése szerint kell elkészíteni, és szintén ennek ismeretében kell eldönteni,

hogy milyen körülmények relevánsak kommunikációs szempontból adott megvalósítási sza-

kaszban.

Időzítési terv

Időpont Feladat Cél Célcsoport Kommunikációs

eszköz

Felelős

2. hét Projekt indítá-

sának bejelen-

tése

Tájékoztatás, fi-

gyelemfelkeltés,

sajtónyilvánosság

Közvélemény,

sajtó

sajtótájékoztató Projektvezető,

kommunikációs

referens

2. hét Sajtóanyagok

első körének

elkészítése

Tájékoztatás,

transzparencia

közvélemény sajtóközlemény Kommunikációs

referens

4. hét Levelezőlisták

létrehozása

Projekt szereplők

összehangolása

Pályázati

partnerek

webmail, e-mail projektvezető

4. hét Indító partner-

találkozó és ér-

tekezlet

Projekt szereplők

összehangolása

Pályázati

partnerek

Személyes talál-

kozó

projektvezető

4. hét Arculati elemek

létrehozása

Tájékoztatás,

transzparencia

közvélemény Kommunikációs

elemek

Kommunikációs

referens

5. hétig Tájékoztató

táblák kihelye-

Tájékoztatás, fi-

gyelemfelkeltés

Munkatársak,

látogatók

hirdetőtábla Projektvezető,

kommunikációs

75

zése referens

6. hét Prezentációk

készítése

Tájékoztatás,

transzparencia

Sajtó, közvé-

lemény

Sajtó és tájékozta-

tó események

Kommunikációs

referens

6. hét Weboldal(ak)

létrehozása

Tájékoztatás,

transzparencia

közvélemény Weboldal, inter-

net, intranet

Kommunikációs

referens

8. hétig Adatmegosztó

eszközök be-

üzemelése

Projekt szereplők

összehangolása

Pályázati

partnerek

VPN, SQL, FTP

szerverek

projektvezető

80. hét-

től

Kész anyagok

feltöltésének

kezdete

disszemináció Szakmai part-

nerek, hallga-

tók, oktatók

internet Projektvezető,

programvezetők,

munkatársak

85. hét Tájékoztató le-

velek kiküldése

disszemináció Oktatók, hall-

gatók

webmail Projektvezető,

kommunikációs

referens

92. hét Értékelő jellegű

sajtóanyagok

elkészítése

Tájékoztatás,

transzparencia

közvélemény sajtóközlemény Kommunikációs

referens

96. hét Projekt lezárá-

sának bejelen-

tése, értékelés

Tájékoztatás, fi-

gyelemfelkeltés,

sajtónyilvánosság

Közvélemény,

sajtó

sajtótájékoztató Projektvezető,

kommunikációs

referens

- Nyilvánosság biztosításának költségei, (pl. kiadványok, információs füzetek

készítése, elektronikus megjelenés, stb.)

- Képzések meghirdetése,

- Tudatosság növelése, tájékoztatás (kommunikációs kampányok, stb.)

- Kapcsolódó IKT fejlesztés, oktatási segédanyag-fejlesztés és szolgáltatás

vásárlása

- A képzések kifejlesztéséhez, teszteléséhez szorosan kapcsolódó szoftverfejlesztések és im-

materiális javak licenszelése (pl. oktatási szoftverek, -designer illetve statisztikai szoftverek,

amennyiben ezek nem adottak az intézményekben)

- A futtató környezet(ek) licensz költségei

- A képzésfejlesztéshez kapcsolódó kommunikációs tevékenységek (belső kommunikáció)

- A fejlesztések kapcsán létrejött eredmények disszeminációja

- Szakmai – külső - kommunikáció, konzultáció, szakmai párbeszéd eszközigényének (tele-

fon, posta, konferencia stb,) költségei

Értékelés

Eszköz Értékelési módszer

Sajtómunka Sajtófigyelés, megjelent sajtócikkek, tudósítások elemzése

(megjelenés szám, üzenetek felhasználása, szövegkörnyezet,

minősítésük stb.)

Újságírók személyes visszajelzései

Rendezvények Meghívottak – részt vettek aránya

Honlap Látogatási statisztikák

76

Banner Átkattintási szám

Prezentációk Személyes visszajelzések, feltett kérdések

Kockázatelemzés

A kockázatelemzés része a projekt tervezésének. Célja a projekttel kapcsolatos kockázatok

azonosítása, erősségük meghatározása, valamint a kockázatkezelés módjának és kommuniká-

ciójának meghatározása. A kockázatelemzés eredményeit a projekt valamennyi partnerével és

résztvevőjével meg kell ismertetni, különösen az egyes kockázatok specifikusan rájuk vonat-

kozó részével. A megismertetésben és figyelemfelkeltésben a projekt belső kommunikációs

csatornáit és eszközeit kívánjuk hasznosítani – elsődleges cél, hogy minden érintett tisztában

legyen milyen kockázatok lesznek jelen tevékenységével kapcsolatban, ezekre milyen ráhatá-

sa van/ lehet, illetve ezek észlelésével, kezelésével kapcsolatban milyen teendők, kommuni-

kációs, döntési lehetőségek, irányok állnak rendelkezésére.

Infokommunikációs akadálymentesítés és a fogyatékkal élő személyek esélyegyenlőségé-

nek biztosítása a projekt megvalósítása során

A projekt megvalósításakor kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a fogyatékos személyek élet-

minőségének és munkaerő piaci esélyeinek javítására. A foglalkoztatottak aránya Magyaror-

szágon a fogyatékos emberek körében - 2001. évi népszámlálás adatai szerint - 9 százalékra

csökkent. A fogyatékossággal élők számára az esélyegyenlőséget javítani kívánjuk akadály-

mentes kommunikációs környezet kialakításával, továbbá a projektben való közvetlen részvé-

tel lehetőségét kívánjuk biztosítani távmunka és egyéb alternatív munkavégzési lehetőségek

biztosítása révén. A pécsi Tudományegyetemen a legnagyobb számban tanulnak Magyaror-

szágon fogyatékkal élő emberek, életkörülményeit és közösségi részvételük javítására az in-

tézmény hagyományosan is nagy figyelmet fordít – pályázatunkban, illetve a projekt során

ennek megfelelően kívánunk eljárni. A távmunka lehetőségét messzemenően meg kívánjuk

teremteni a projekt folyamata során, ennek kiemelt jelentősége van a konzorciális partnerek-

kel való együttműködésben is. A kész anyagok naprakész, változáskövetéssel egybekötött

megosztása (VPN ill. SQL szerver, FTP szerver) a távmunka alapvető lehetőségét teremti

meg a résztvevők számára.

Személyes adatok kezelése

A fogyatékkal élők bevonásakor a legteljesebb mértékben figyelembe vesszük az adatvédelmi

szempontokat. A fogyatékosság különleges személyi adat. Adott személy adatainak kezelése

minden esetben célhoz kötött, tehát a különleges személyes adatok közül csak azokat kíván-

juk kezelni, amelyekre esélyegyenlőségi vállalásaink vonatkoznak, és amelyekről az érintett

önkéntes nyilatkozata rendelkezésre áll.

Infokommunikációs akadálymentesítés

A közérdekű információkat könnyen érthető és elérhető változatban is hozzáférhetővé kíván-

juk tenni. Az internetes, multimédiás, informatikai fejlesztéseknél és eszközbeszerzéseknél fi-

gyelembe kívánjuk venni a fogyatékos személyek korlátlan hozzáférhetőségét.

Az információs technológiák esetén ugyanúgy értelmezhető az akadálymentesség fogalma,

mint bármely más technológia esetében. Az elektronikus akadálymentesítés (nagykontrasztú

és vakbarát honlap-tartalmak, felolvasó funkció) mellett ide tartozik a többi infokommuniká-

ciós akadálymentesítés is: jól látható feliratozás, jelzés, és bármilyen más fogyatékos-barát, és

igényeikre válaszoló kommunikációs intézkedés. Ezek megvalósításához a PTE-n működő

Támogató Szolgálat (nyilatkozatuk mellékelve) segítségét is kívánjuk igénybe venni. Az in-

77

formatikai szoftverek, a honlapok fejlesztése esetében is biztosítani kívánjuk a kommunikáci-

ós akadálymentességet, a specifikációk kidolgozása során a W3C akadálymentes szabvány

megfelelő elemeit kívánjuk figyelembe venni (a költségkalkulációk figyelembe vételével le-

galább „A” de optimálisan „AA” besorolást célozva meg).

A projekthez kapcsolódó nyilvános eseményeken, a kommunikációnkban és a szereplők

elvárt viselkedésében esélytudatosságot kívánunk kifejezni: nem közvetítünk szegregációt,

csökkenteni kívánjuk az esetlegesen meglévő (csoportszintű) előítéleteket. Az esélytudatosság

terjedésének és a sztereotípiák leküzdésének egyik leghatékonyabb eszköze a példamutatás. A

PTE ÁOK szervezeti kultúrájának része az esélytudatosság. A projekt döntéshozóit nyilvános

felszólalásaikkal, viselkedésükkel kapcsolatban az intézmény esélyegyenlőségi szakreferense

segíti. A döntéshozók közösségi szerepléseik révén a leghitelesebb megjelenítői az esély-

egyenlőségnek.