27
1 Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Gyógypedagógia Tanszék Útmutató a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány gyakorlatához 2009/2010. tanév Készítette: Meggyesné Hosszu Tímea

Útmutató a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány ...konyvtar-deg.bibl.hu/ovoda/TAMOP/Letoltesek/Szakmai-anyagok/TAP... · gyermekek személyi anyagai, az erre épülő

  • Upload
    others

  • View
    3

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

1

Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar

Gyógypedagógia Tanszék

Útmutató a tanulásban akadályozottak pedagógiája

szakirány gyakorlatához

2009/2010. tanév

Készítette: Meggyesné Hosszu Tímea

2

I. A Tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány gyakorlati

képzésének általános célja, feladatai és követelményei

1. A tanulásban akadályozottak szakirányon végzett gyógypedagógusok

kompetenciája

A tanulásban akadályozottak szakirányon végzett gyógypedagógusok képesek, illetve

alkalmasak:

– a tanulásban akadályozott (ezen belül az enyhén értelmi fogyatékos), a tanulási zavarral és

tanulási nehézséggel küzdő gyermekek és fiatalok speciális nevelési, fejlesztési

szükségleteinek megállapítására, (gyógy)pedagógiai diagnózis készítésére;

– állapotuk és élethelyzetük javítására irányuló gyógypedagógiai nevelési, oktatási,

fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs feladatok megtervezésére és

ellátására, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel;

továbbá

– a gyógypedagógiai folyamat eredményeinek értékelésére, differenciált egyéni és csoportos

fejlesztésre;

– a fejlesztő tevékenység területeinek és eszközeinek meghatározására;

– a közoktatási és a klinikai munkaterületnek megfelelően a tanulási akadályozottsággal,

zavarokkal és nehézségekkel, valamint a tanulásban akadályozott, a tanulási zavarokkal és

nehézségekkel küzdő gyermekekkel, tanulókkal, illetve a felsorolt tevékenységekkel

kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatok elvégzésére.

Képesek a különböző fogyatékos, sérült, akadályozott népességcsoportok szakszerű

segítésére, gyógypedagógiai fejlesztésére, nevelésére, oktatására, habilitációjára és

rehabilitációjára.

Ismerik a gyógypedagógiai nevelés, oktatás, fejlesztés módszertanát, gyakorlati ismereteit,

valamint az integrált nevelés ismereteit és eljárásait, azok alkalmazásának és

továbbfejlesztésének lehetőségeit;

A tanulásban akadályozott szakirányon végzett gyógypedagógusok alkalmasak a

gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmények (speciális óvoda, speciális tantervű általános

iskola 1-10 évfolyamán, előkészítő és speciális szakiskola, módszertani központ) területén

valamennyi műveltségi terület oktatási feladatainak ellátására.

(A kivonat „Az oktatási és kulturális miniszter 32/2009. (X. 2.) OKM rendelete az alap- és

mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről” alapján készült)

2. A gyakorlati képzés célja Gyógypedagógusok képzése, akik a gyógypedagógia kompetenciakörébe tartozó népességre

vonatkozó általános ismeretekre alapozva szakjuk, illetve a választott szakirány szerinti

területet megismerik, majd csoportos és egyéni helyzetekben alkalmazni képesek azokat az

oktató, nevelő, fejlesztő, megelőző, segítő, rehabilitációs és terápiás eljárásokat, melyek a

különböző képességek hiánya, korlátozottsága miatt speciális gondoskodást igénylő

fogyatékos gyermekek, fiatalok és felnőttek fejlesztési igényeit kielégítik.

3. A gyakorlati képzés általános követelményei A gyógypedagógus tanulásban akadályozottak szakirányon

készüljön fel a közoktatási törvényben meghatározott oktatási nevelési feladatok

ellátására, vagyis a szakiránynak megfelelő területen az évfolyam és/vagy

3

képességszint szerint működő, speciális szükségletű óvodai, általános iskolai, illetve

szakiskolai tanulócsoportok vezetésére,

legyen képes az iskolai oktatásban a műveltségtartalomnak és tantervnek a

fogyatékosság jellegéhez és súlyosságához igazodó megtervezésére, feldolgozására és

speciális eljárásokkal történő közvetítésére

legyen képes a speciális osztályokban egyéni, illetve kiscsoportos

foglalkozások/tanórák keretében a fejlesztő tevékenyég eszközeivel a tanulók

differenciált képességfejlesztésére, egyéni segítségnyújtásra,

a gyógypedagógiai támogatást igénylők segítésére legyen képes ezen ismereteit

alkalmazni a tanköteles kor előtt és után (pl. korai fejlesztés intézményeiben,

gyógypedagógiai óvodákban, rehabilitációs centrumokban, utazó tanárként,

lakóotthonokban, stb.)

legyen képes a tanulásban akadályozott tanulók oktatását-nevelését ellátó általános

iskolák 1-10. évfolyamán, valamennyi műveltségterületen – az idegen nyelvek és

informatika kivételével – valamennyi tantárgy tanítására, illetve az integráló

intézményekben gyógypedagógiai feladatok ellátására

4. A gyakorlati képzés feladatai Segítse elő az eredményes gyógypedagógus tevékenységhez szükséges készségek és

képességek kialakulását, az oktató, nevelő, fejlesztő, megelőző, segítő munka széles

skáláját gyakorolni tudó, megfelelő pedagógiai identitással rendelkező

gyógypedagógusok képzését.

Biztosítson olyan tevékenységeket, melyek tartalmilag és módszertanilag komplex, a

teljes gyógypedagógiai tevékenységet átfogó feladatrendszer megvalósítására

tesznek alkalmassá.

Készítsen fel a pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai, a szaktárgyi és tantárgy-

pedagógiai ismeretekre alapozva a tanórai, illetve azon kívüli foglalkozások

vezetésére, oktató, nevelő, fejlesztő, megelőző, segítő tevékenység szervezésére,

tervezésére, irányítására és elemzésére.

Alakítsa ki a hallgatókban a legcélravezetőbb választás képességét a tantervek,

módszerek, programok, eszközök, terápiák, pedagógiai diagnózis alkalmazásában,

mely leginkább biztosítja a tanulásban akadályozott gyermek, fiatal képességeinek

kibontakozását, rehabilitációját a saját fejlődési ütemének, egyéni sajátosságainak

figyelembe vételével.

5. A gyakorlati képzés feltételei A hallgató részéről szükséges:

komplex pedagógiai, gyógypedagógiai és pszichológiai felkészültség, ami segíti a

tanulásban akadályozott gyermekekhez, fiatalokhoz való helyes viszony kialakítását, a

nevelő, oktató, fejlesztő, diagnosztizáló, megelőző, segítő, rehabilitációs és terápiás

tevékenységet, illetve ezek tervezését, szervezését, irányítását.

elméletileg megalapozott, a gyógypedagógiai hivatást közvetlenül előkészítő tantárgy-

pedagógiai felkészültség, melynek birtokában a hallgatók tudatosan képesek a

gyakorlati képzési feladtok elvégzésére.

a gyógypedagógus státuszhoz tartozó (elvárható) szerepmagatartás.

A gyakorló intézményekben megjelenése pontos, harmonikus, rendezett, öltözete

ízléses, a magatartása, érintkezésmódja kulturált legyen. Igyekezzék alkalmazkodni az

intézmény szokásrendjéhez, normáihoz

4

6. A szakvezető feladatai

a gyógypedagógiai vezetőtanár/ szakvezető mentorként irányítja a hozzá beosztott

gyógypedagógus hallgató mindenfajta iskolai tevékenységét

megismerteti a hallgatókkal az aktuális nevelésügyi és oktatási dokumentumokat

és az iskola pedagógiai programját, tájékoztatja a hallgatót a saját nevelői

felfogásáról, tájékozódik gyógypedagógiai elképzeléseiről

eligazítja a hallgatót a tantervek, tanmenetek, tankönyvek, segédanyagok és

eszközök használatában, tájékoztatja őket az iskola helyi tantervéről, a

gyógypedagógus munka sajátosságairól, tájékozódik szakmai, módszertani

elképzeléseiről

segíti a hallgatókat a célirányos óramegfigyelések és feljegyzések készítésében

(megfigyelési szempontokat ad), az iskolai dokumentumok kezelésének

kérdéseiben

rendszeresen megbeszéléseket tart a gyakorlással és a hospitálásokkal kapcsolatos

tapasztalatokról, feladatokról

értékeli a hallgató óravázlatait

jelen van a hallgató óráin

segíti a hallgatót az önálló tanításra való felkészülésben, a tanórák didaktikai-

módszertani tervezésében, elemző-értékelő megbeszéléseken feltárják a tanóra

szakmai-pedagógiai tapasztalatait

a gyakorlás során folyamatosan ellenőrzi és értékeli a hallgatónak a szakmai

ismeretek gyakorlati alkalmazásában való készségét, pedagógiai felkészültségét, a

diákokkal való együttműködését

a tanítási gyakorlatok egésze alapján minősítést készít a jelöltek munkájáról

(szakmai, módszertani, pedagógiai felkészültség, oktató-nevelő munka

hatékonysága, tanári magatartás alapján) az értékelőlap kitöltésével

II. Általános tudnivalók, a gyakorlati képzés formái

1. Általános tudnivalók A gyakorlati képzés előzményeit, illetve elméleti alapjait a hallgatók sajátélményű iskolai

(pedagógiai) tapasztalatai, a pedagógiai és gyógypedagógiai általános alapozás, a szakterületi

alapozás tantárgyai, a tanulásban akadályozottak pedagógiája, az értelmileg és tanulásban

akadályozottak pszichológiája, a gyógypedagógiai pszichológiai stúdiumok, a pedagógiai

diagnosztika, az integrált nevelés, a tanulásban akadályozottak oktatásának és nevelésének

szociológiája, a nehezen tanuló gyermekek az általános iskolában, a képességfejlesztések

módszertani tantárgyai, illetve a specializációk blokk tanegységei adják.

A szakmai gyakorlatok a régió gyógypedagógiai intézményeiben, óvodákban és általános

iskolákban történnek. A gyakorlóhelyek együttműködési szándéknyilatkozattal erősítették

meg nyitottságukat a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos hallgatók fogadására.

A gyakorlatvezetők a gyakorlatokról írásos tájékoztatást kapnak.

A szakmai gyakorlat részét képezik a hallgatók hospitálásai, az egyéni és kiscsoportos

gyakorlatok, a rendszeres heti intézményi gyakorlatok, az önismereti, kommunikációs,

fejlesztő tréningek, gyakorlatorientált stúdiumok keretében végzett gyakorlatok, valamint a

5

külső összefüggő szakmai gyakorlat. A hallgatók intézményen kívül összefüggő szakmai

gyakorlaton vesznek részt. Az összefüggő szakmai gyakorlatot a 8. félévben teljesítik.

Az iskolai nevelési-tanítási gyakorlatokon a hallgatók információkat szereznek a

gyógypedagógiai folyamat tervezéséről és megvalósításáról, az iskolai gyógypedagógiai

tevékenységek széles köréről: az iskolai tanításról és a tanórán kívüli egyéb feladatokról.

Tapasztalatokat gyűjtenek a tanulócsoportok vezetéséről, a szülőkkel történő

kapcsolattartásról, az iskolában folyó gyermekvédelmi munkáról, a különböző szakmai

csoportok (tantestületi értekezlet, szakmai munkaközösségek) tevékenységeiről,

diákönkormányzat működéséről, bentlakásos intézményben a délutáni életről (szakkörök,

klubok, egyéb szabadidős tevékenységek), a /gyógy/pedagógiai adminisztráció területeiről

/iskolai dokumentáció, tanterv - NAT - Irányelvek, helyi pedagógiai program - helyi tanterv,

gyermekek személyi anyagai, az erre épülő tanmenet, tematikus terv, fejlesztési tervek,

naplóvezetés, egyéb adminisztrációs tevékenység).

A gyakorlatvezető feladata a hallgató számára a felsorolt tevékenységek megismerésének

biztosítása.

2. A tanítási gyakorlat időkeretének felhasználása:

A mentor által tartott bemutató órák

A hallgató tantárgyi tanítási órákra és/vagy foglalkozásokra – a mentorral

közösen történő – felkészülésre fordított ideje

A hallgató által, önállóan vezetett tantárgyi tanítási órák és/vagy

foglalkozások

A tantárgyi tanítási órák és/vagy foglalkozások közös (mentor és hallgató)

elemzésére, értékelésére fordított idő

3. A gyakorlati képzés formái:

1.Hospitálás

Ez a rendszer komplex megfigyelés, mely a nevelési intézmények arculatának,

célrendszerének, hatásrendszerének, a gyógypedagógus munkakörének (nevelői attitűdök,

magatartás, kommunikáció, konfliktuskezelés, óravezetés, foglalkozások tervezése,

kivitelezése, szervezése, stb.), valamint a gyermekek viselkedésének, tanulási szokásainak

megismerését célozza. Lényege a tapasztalatgyűjtés, hogy eredményesebben és sikeresebben

készülhessenek fel a további gyakorlati modul feladatainak megvalósítására, valamint a

gyógypedagógus- kompetenciák sikeresebb elsajátítására.

2. Egyéni tanítási gyakorlat

E gyakorlati képzési forma színtere a tanulásban akadályozott gyermekeket, fiatalokat nevelő,

oktató intézmények. A gyógypedagógus jelölteknek elméleti ismereteiket kell a gyakorlatba

átültetniük. Egymásra épülő tanítási órákat, foglalkozásokat kell tervezniük, szervezniük,

vezetniük és elemezniük. Ebben a tevékenységben nyújtanak segítséget a mentorok, akik

bemutató órákkal, a tervező munka irányításával, szakirodalommal, módszertani,

taneszközbeli útmutatással, osztályuk szokásrendszerének megismertetésével, stb. segítik

munkájukat. Az idegen nyelv és az informatika kivételével valamennyi tantárgy tanítására,

valamint napközis foglalkozások, habilitációs és rehabilitációs foglalkozások tartására is mód

nyílik.

6

3. Csoportos tanítási gyakorlat

Az egyéni tanítási gyakorlattól annyiban tér el, hogy minden hallgató a félév egésze

folyamán, minden héten egy nap, a csoport előtt a félév követelményeitől függően, a

tantervben rögzített tantárgyakból egy, illetve két tanítási órát tervez, vezet, melyet a mentor

irányításával, segédletével történő óraelemzés követ. A hallgatók így egy teljes félév

gyógypedagógiai munkáját, a gyerekek személyiségbeli sajátosságait, tanulási szokásait

figyelemmel kísérik és elsajátítják a tantárgyi órák tervezésének, szervezésének, elemzésének

mélyebb aspektusait.

4.Terepgyakorlat / Összefüggő szakmai gyakorlat. A befejező képzési szakaszban, ami a gyakorlati modulok közül a leghosszabb időtartamú

gyakorlási forma, a hallgató szintetizálja az addig szerzett elméleti és gyakorlati ismereteit,

tapasztalatait. Továbbfejleszti a gyógypedagógiai tevékenységek végzéséhez szükséges

képességeit, a gyógypedagógiai neveléssel, oktatással, fejlesztéssel kapcsolatos módszertani,

gyakorlati ismereteit. Amennyiben a gyakorló intézményben mód nyílik rá, továbbfejleszti az

integrált nevelés eljárásairól szerzett ismereteit és annak alkalmazását is. A gyakorlat során

lehetősége lesz a fogyatékos, sérült, akadályozott gyermekek, fiatalok társadalmi

környezetével, elsődlegesen családjukkal való együttműködésre, gyógypedagógiai segítésre.

A terepgyakorlat a Zárótanítással és védéssel fejeződik be, melyről jegyzőkönyv készül. A

kapott érdemjegy a gyógypedagógusi oklevél minősítésének egyik összetevője.

7

III. 1. A tanulásban akadályozott szakirány

gyakorlati képzésének időkerete és vizsgaterve (nappali tagozat)

Félévek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Elnevezés/

Óraszám/értékelési

forma/ kredit sz. ------ -------

Szakpedagógiai

gyakorlat I.

45 óra

gyj5 / 7 kr.

Szakpedagógiai

gyakorlat II.

45 óra

gyj5 / 7 kr.

Szakpedagógiai

gyakorlat III.

45 óra

gyj5 / 7 kr.

Szakpedagógiai

gyakorlat IV.

45 óra

gyj5 / 7 kr.

Szakpedagógiai

gyakorlat V.

45 óra

gyj5 / 7 kr.

Terepgyakorlat

+ zárótanítás

300 óra

gyj5 / 30 kr.

Követelmények

Megadott

szempontok

alapján hospitálási

napló vezetése

minden helyszínen

Megadott

szempontok

alapján

hospitálási napló

vezetése minden

helyszínen

Felkészülés a

csoportos órákra.

Tanítási órák

tervezése,

vezetése,

értékelése,

portfolió

készítése

Felkészülés a

csoportos órákra.

Tanítási órák

tervezése,

vezetése,

értékelése,

portfolió

készítése

Tanítási órák

tervezése,

vezetése,

értékelése,

portfolió

készítése

Közoktatási és

klinikai

területen 150-

150 óra eltöltése

Képzési forma és tartalom

HHoossppiittáállááss

2x5 óra

gyógypedagógiai /

integráló óvoda

(2 nap)

5 óra (1 nap)

napközi

(ebédeltetés,

szervezés, tanóra)

2x5 óra

speciális

szakiskola

(2 nap)

Első nap:

tanítási órák

megtekintése

Második nap:

HHoossppiittáállááss

1x5 óra

diákotthon

(1 nap)

1x5 óra

Integráló iskola

1x5 óra

napközi

(osztálytermi

szabadidős

foglalkozás+

kültéri szabadidős

foglalkozás

Tanulásban akad.

iskolája

1x5 óra

(1 nap)

EEggyyéénnii ggyyaakkoorrllaatt

napköziben egy-

CCssooppoorrttooss

ttaannííttáássii

ggyyaakkoorrllaatt

Magyar nyelv és

irodalom

tantárgyból alsó

és felső tagozaton

egy-egy óra

(Összesen

2 óra/ félév)

CCssooppoorrttooss

ttaannííttáássii

ggyyaakkoorrllaatt

Matematika és

környezetism.

tantárgyból alsó

tagozaton egy-

egy óra

(Összesen

2 óra/ félév)

EEggyyéénnii ttaannííttáássii

ggyyaakkoorrllaatt

Felső tagozaton

matematika,

magyar,

történelem,

habilitáció/

rehabilitáció két-

két óra

(össz 8 óra/ 2 hét)

EEggyyéénnii ttaannííttáássii

ggyyaakkoorrllaatt

Alsó és/vagy

felső tagozaton a

felsorolt

tantárgyakból

összesen 12 óra

(mindegyik

közismereti

tárgyból legalább

1 órát teljesíteni

kell)

Tantárgyak:

magyar,

matematika,

természetism,

földrajz,

történelem,

habilitáció vagy

rehabilitáció, Az

ÖÖsssszzeeffüüggggőő

ggyyaakkoorrllaatt

1. Közoktatási

terület

(150 óra)

Alsó tagozaton

(25 óra tanítás)

Felső tagozaton

(25 óra tanítás)

Szakiskolában

9-10. osztályban

(6 óra tanítás)

Az utolsó 3 órát

és a zárótanítást

mindenki a

Bárczi Gusztáv

Módszertani

Központban

(Kaposvár)

tanítja.

8

ismerkedés a

szakképzés

folyamatával

egy osztálytermi,

illetve szabadtéri

szabadidős

foglalkozás

tervezése,

vezetése

ének, testnevelés,

rajz, életvitel és

gyakorlati

ismeretek közül 2

tantárgy

választható,

melyekből egy-

egy órát kell

tartani

2.Klinikai

terület

(150 óra)

A ténylegesen

vezetett

foglalkozások

száma:40 óra

A következő

terepek közül

egyet kell

választani:

-Nevelési

Tanácsadó

- TKVSZRB

-itegráló óvoda

-integráló iskola

(tan. akad)

-Módszertani

központok

keretein belül

működő utazó

tanári hálózat

9

III. 2. A tanulásban akadályozott szakirány

gyakorlati képzésének időkerete és vizsgaterve (levelező tagozat)

Félévek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Elnevezés/

Óraszám/értékelési

forma/ kredit sz. ------ -------

Szakpedagógiai

gyakorlat I.

45 óra

gyj5 / 7 kr.

Szakpedagógiai

gyakorlat II.

45 óra

gyj5 / 7 kr.

Szakpedagógiai

gyakorlat III.

45 óra

gyj5 / 7 kr.

Szakpedagógiai

gyakorlat IV.

45 óra

gyj5 / 7 kr.

Szakpedagógiai

gyakorlat V.

45 óra

gyj5 / 7 kr.

Terepgyakorlat

+ zárótanítás

100 óra

gyj5 / 30 kr.

Követelmények

Megadott

szempontok

alapján hospitálási

napló vezetése

minden helyszínen

Megadott

szempontok

alapján

hospitálási napló

vezetése minden

helyszínen

Tanítási órák

tervezése,

vezetése,

értékelése,

portfolió

készítése

Tanítási órák

tervezése,

vezetése,

értékelése,

portfolió

készítése

Tanítási órák

tervezése,

vezetése,

értékelése,

portfolió készítése

Közoktatási és

klinikai

területen 50-50

óra eltöltése

Képzési forma és tartalom

HHoossppiittáállááss

2x5 óra

gyógypedagógiai /

integráló óvoda

(2 nap)

5 óra (1 nap)

napközi

(ebédeltetés,

szervezés, tanóra)

2x5 óra

speciális

szakiskola

(2 nap)

Első nap:

tanítási órák

megtekintése

Második nap:

ismerkedés a

HHoossppiittáállááss

1x5 óra

diákotthon

(1 nap)

1x5 óra

Integráló iskola

1x5 óra

napközi

(osztálytermi

szabadidős

foglalkozás+

kültéri szabadidős

foglalkozás

Tanulásban akad.

iskolája

1x5 óra

(1 nap)

EEggyyéénnii ggyyaakkoorrllaatt

napköziben egy-

EEggyyéénnii ttaannííttáássii

ggyyaakkoorrllaatt

(összesen 10

tanítási óra)

Magyar nyelv és

irodalom és

matematika

tantárgyból)

1-4. osztályban

(4-4-óra)

Napközis

foglalkozás +

tanóra (1-1 óra)

EEggyyéénnii ttaannííttáássii

ggyyaakkoorrllaatt

(összesen 11

tanítási óra)

Matematika

Magyar nyelv és

irodalom,

környezetism.

tantárgyból alsó

tagozaton egy-

egy óra

(összesen 3 óra)

Felső tagozaton

matematika,

magyar,

történelem,

habilitáció/

rehabilitáció két-

két óra

EEggyyéénnii ttaannííttáássii

ggyyaakkoorrllaatt

(összesen 12

tanítási óra)

Alsó és/vagy felső

tagozaton a

felsorolt

tantárgyakból

12 óra (mindegyik

közismereti

tárgyból legalább

1 órát teljesíteni

kell)

Tantárgyak:

magyar,

matematika,

természetism,

földrajz,

történelem,

habilitáció vagy

rehabilitáció, Az

ÖÖsssszzeeffüüggggőő

ggyyaakkoorrllaatt

1. Közoktatási

terület

(50 óra)

A ténylegesen

vezetett

foglalkozások

száma: 19 óra+

1 óra zárótanítás

A hallgató

választhat, hogy

alsó, felső

tagozaton,

illetve a

szakiskolában

teljesíti.

A zárótanítást a

hallgató szintén

bármelyik

területen

végezheti.

10

szakképzés

folyamatával

egy osztálytermi,

illetve szabadtéri

szabadidős

foglalkozás

tervezése,

vezetése

(összesen 8 óra) ének, testnevelés,

rajz, életvitel és

gyakorlati

ismeretek közül 2

tantárgy

választható,

melyekből egy-

egy órát kell

tartani

Amennyiben

lehetősége van a

hallgatónak

integráló

iskolában

teljesíteni a

gyakorlatát, alsó

tagozaton is

teljesítheti a

követelményeket

A tanítási

órákon kívül a

gyakorlat

szerves részét

képezi a

gyakorló

intézmény

mindennapjaiban

való aktív

részvétel

2.Klinikai

terület

(50 óra)

A ténylegesen

vezetett

foglalkozások

száma: 20 óra

A következő

terepek közül

egyet kell

választani:

-Nevelési

Tanácsadó

- TKVSZRB

-itegráló óvoda

-integráló iskola

(tan. akad)

-Módszertani

központok

keretein belül

működő utazó

tanári hálózat

11

IV. A gyakorlati képzési rendszer felépítése

1. Szakpedagógiai gyakorlat I-II. (hospitálás) A szakpedagógiai gyakorlat I-II. célja:

A hallgató figyelje meg:

a különböző korosztályú tanulásban akadályozott (óvodás, általános iskolás, szakiskolás)

gyermekeket és fiatalokat,

a pedagógusok, gyógypedagógusok személyiségét, nevelői magatartását,

a nevelési, oktatási intézmények általános és sajátos tevékenységét (szakmai,

adminisztratív, szabadidős, stb.).

Szerezzen közvetlen tapasztalatokat:

a különböző nevelési színterek hatásairól, kapcsolatairól,

az eltérő tantervű intézmények speciális tevékenységéről, sajátos szemléletéről, az oktató,

nevelő, fejlesztő munka során megjelenő (pedagógus-diák, pedagógus-szülő, pedagógus-

pedagógus, diák-szülő) interakciókról, konfliktusokról és kezelésükről.

Az intézményekben szerzett tapasztalatokat, az élmények rögzítését hospitálási naplóban kell

vezetni.

2. Szakpedagógiai gyakorlat III-IV.V.

1. Egyéni tanítási gyakorlat

Ebben a képzési formában minden nappali tagozatos hallgatónak a Gyógypedagógia Tanszék

által kijelölt gyakorlóhelyen kell végeznie tanítási gyakorlatát. A levelező tagozatos hallgatók az

Egyetem által megkötött együttműködési megállapodások alapján kereshetnek maguknak

gyakorlóhelyet. A tanítási gyakorlat folyamán a gyakorlóhely vezetője által kijelölt mentorok

fogják kísérni és segíteni a hallgatók szakmai fejlődését. A mentorként megjelölt

gyógypedagógusnak minimum 5 éves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.

A félévekre vonatkozó konkrét feladatokat a táblázat tartalmazza.

2. Csoportos tanítási gyakorlat

Gyakorlati képzési rendszerünkben csak a nappali tagozatos hallgatók teljesítik ezt a képzési

formát. Ennek oka a képzési modul sajátossága, miszerint évfolyamonként a teljes tanulmányi

csoport a félév során hetente egy napot tölt a gyakorló intézmény osztályaiban. A csoportos

tanítási gyakorlat során a bemutató és felkészítő órák után minden héten egy kijelölt nap 1-2

hallgató 1-2 tanórát tanít, míg a csoport többi tagja a mentorral együtt megfigyelőként vesz részt

az órán. A tantárgyi tanítás után a mentor, a tanító hallgatók és a csoport tagjai – adott

szempontok alapján – elemzik és értékelik a látott tanítási órákat.

A félévekre vonatkozó konkrét feladatokat a táblázat tartalmazza.

3. Szempontok az egyéni, illetve a csoportos tanítási gyakorlat feladatainak

megvalósításához Az egyéni, illetve a csoportos tanítási gyakorlat során a tanítással kapcsolatban a következő

általános feladatok megvalósítására kell figyelmet fordítani:

3.1. Megfigyelés (hospitálás)

A hallgató ügyeljen a komplexitás elvére, hogy a tapasztalatok megszerzésével minél

sikeresebbé tehesse tantárgyi tanítását, foglalkozásai vezetését. Megfigyelései ne csupán a

12

bemutató órák tananyagára terjedjen ki, igyekezzen egész gyakorlati ideje alatt információkat

szerezni az osztály belső csoportdinamikai változásairól, illetve az iskola egész életéről, szakmai

munkájáról.

Az osztálymunka megfigyelése (benyomások regisztrálása)

Egyes tanulók megfigyelése (feladatvégzés: feladattudat, feladatvégzés tempója, minőség,

önállósága, a tanulók beszédkultúrája, együttműködési készsége, motiválhatósága, sajátos

igényei, szükségletei a tanórákon és azon kívül, stb.)

Az osztálytanító szakmai, módszertani munkájának, személyiségének megfigyelése

Az iskolai élet, a tantestület együttműködésnek, személyi kapcsolatainak, a pedagógusok

és a gyermekek közötti kapcsolatoknak a megfigyelése

3.2. Tervezés. A hallgató tanítási órát és/vagy foglalkozást nem vezethet a mentor által jóváhagyott óratervezet

vagy óravázlat nélkül! Tantárgyi tanításai és/vagy foglalkozásai vezetése előtt mindenképpen

tekintse át:

az iskola helyi tantervét, pedagógiai programját, egyéb dokumentumait (házirend,

SZMSZ, stb.)

az osztálytanító tematikus tantárgyi terveit, tanmeneteit,.

az osztálytanító által használt és javasolt módszertani segédleteket, eszközöket,

a gyermekek által használt tankönyveket (esetleg a hozzájuk tartozó útmutatókat),

füzeteket, egyéb eszközöket.

A tanításra történő felkészítés a tanítási óratervezetek/óravázlatok megírását előzi meg, melynek

során a mentor pedagógiai útmutatással, javaslataival, szakmai tapasztalatainak ajánlásával,

módszertani segédleteivel segíti a hallgatót a sikeres felkészülésben.

3.3.Tanítás A tanórák/foglalkozások vezetésekor a hallgatók a tanítási tevékenység komplexitását fogják

megtapasztalni. Az óra típusától függetlenül a mentor csupán megfigyelője és segítője lesz az

adott tanórának, annak vezetésébe csak indokolt esetben avatkozhat bele, illetve veheti át az

óravezetést! A tanítás színesítése és a pedagógiai gyakorlat komplexitása érdekében a következő

módon teheti még sikeresebbé egyéni tanítási gyakorlatát:

szemléltető képek, ábrák, táblák, (indukciós) szövegek készítése,

tanulói produktumok ellenőrzése, javítása, értékelése, statisztikai összegzése,

egyéni foglalkozás tanulókkal

órán/iskolán kívüli közreműködés: tanulmányi séta, kirándulás, verseny szervezése és

lebonyolítása, felügyelet gyülekezési időben, óraközi szünetben, rendezvényen,

ünnepélyeken, szülőkkel való találkozásokon, stb.

3.4.Elemzés, értékelés

A tantárgyi órát és/vagy foglalkozást követően sor kerül annak értékelésére, elemzésére. Az

elemzést megadott szempontok alapján (lásd: melléklet) kell végezni. Az elemzés, értékelés

központi része a hallgatói önelemzés. A hallgató és a mentor is törekedjen az önelemzés

tökéletesítésére, egyrészt mert a tudatos tervezés és óravezetés ezen keresztül mérhető le,

másrészt az önelemzés a zárótanítás jegyének egyik összetevője lesz. Az elemzés során felmerülő

tapasztalatokat a hallgató a következő órájának/foglalkozásának tervezésekor, kivitelezésekor

már hasznosíthatja.

4.Összefüggő terepgyakorlat

A következő fejezet részletesen tárgyalja.

13

V. Összefüggő terepgyakorlat

A tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon tanuló nappali és levelező tagozatos

hallgatók terepgyakorlatukat közoktatási és klinikai helyszíneken teljesítik. A terepgyakorlat

óraszáma nappali tagozaton 300 óra, levelező tagozaton 100 óra. Ebből az óraszámból a nappali

tagozatosok 150 órát (levelezősök 50 órát) közoktatási színtéren, ugyanígy 150 órát (levelezősök

50 órát) klinikai színtéren fognak eltölteni. A hallgatók a gyakorlóhelyek tekintetében

lehetőségeiket mérlegelve döntenek, hogy a félév első felében mely színtéren kezdik a

terepgyakorlatot, amit értelemszerűen a félév második felében felvált a másik színtér. A

közoktatási gyakorlatot lezáró zárótanítás a nappali tagozatos hallgatók esetében a Bárczi

Gusztáv Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadóban lesz, míg a levelezős hallgatók a

gyakorlóhelyükön végzik a zárótanítást is. A gyakorlati jegyet a hallgatók az általuk készített

portfolió és a szakvezetők által kitöltött értékelőlap összesített pontszámai alapján kapják, amit a

gyakorlatért felelős egyetemi oktató határoz meg az összpontszám alapján.

1. A gyakorlatok óraterve

KÖZOKTATÁSI TERÜLET

Időtartam

Tevékenység

Óraszám

Helyszín nappali

150 óra

Levelező

50 óra

1-2. hét

Hospitálás tanórai és egyéb

iskolai tevékenységeken,

tájékozódás az iskolai

pedagógiai dokumentumok

körében, ismerkedés a

pedagógiai adminisztrációval

40 óra

15 óra

EÁI alsó tagozat

EÁI felső tagozat

Speciális szakiskola

3-5. hét nappali

tagozaton

3-6. hét levelező

tagozaton

Tanítási órák, tanórák

vezetése

56 óra

19 óra +

1 óra

záróta-

nítás

(20ó)

Nappali tagozat:

EÁI alsó tagozat (25 ó)

EÁI felső tagozat (25 ó)

Speciális szakiskola (6ó)

Levelező tagozat: a fenti 3

helyszínből egyet kell

választani. kiválasztott

3-5. hét nappali

tagozaton

3-6. hét levelező

tagozaton

Értékelő-elemző megbeszélés,

felkészítés (mentor). Egyéb

iskolai tevékenységekben való

aktív részvétel (pl. értekezletek,

szülői értekezlet,

munkaközösségi megbeszélések,

team-megbeszélések, szabadidős

események, foglalkozások,

tanulmányi verseny,

rendezvények, kollégiumi,

gyermekotthoni foglalkozások,

stb), portfolió készítése

40 óra

15 óra

A napközis tanórák az

adott színtéren előírt

óraszámok 20 %-át nem

haladhatják meg.

(A napközis tanóra

választható.)

6. hét csak a

nappali tagozaton

A nappali tagozatos hallgatók a

Bárczi Gusztáv Módszertani

Központ és Nevelési

Tanácsadóban készülnek fel a

zárótanításra.

3 óra + 1 óra

zá-

rótanítás

______

_________________

Folyamatosan Konzultációs lehetőség a

tanszéki gyakorlatvezetővel

10 óra

Összesen 150 óra 50 óra

14

KLINIKAI TERÜLET

Időtartam

Tevékenység

Óraszám

Helyszín

nappali

150 óra

Levelező

50 óra

1-2. hét

Hospitálás a választott

színterekhez tartozó szakmai

területeken, tájékozódás az

Óvodai/iskolai pedagógiai

dokumentumok körében,

ismerkedés a pedagógiai

adminisztrációval

55 óra

15 óra

A színterek közül egyet kell

választani!

1. Integráló óvoda

2. Tanulásban akadályozott

gyermeket integráló

általános iskola

3. Módszertani

Központokban működő

utazó tanári hálózat

4. Nevelési tanácsadó

5. TKVSZRB

3-6. hét

A színtértől függően tanórák,

foglalkozások, fejlesztések,

tanórák vezetése, pedagógiai,

pedagógiai diagnosztikai

módszerek alkalmazása

40 óra

20 óra

Valamelyik az öt színtér

közül

3-6. hét

Színtértől függően értékelő-

elemző megbeszélés, felkészítés

(mentor). Egyéb iskolai,

intézményi tevékenységekben

való aktív részvétel, részvétel

szülői konzultáción, stb.,

portfolió készítése

55 óra

15 óra

A napközis tanórák az adott

színtéren előírt óraszámok

20 %-át nem haladhatják

meg.

(A napközis tanóra

választható.)

Összesen 150 óra 50 óra

15

2. A közoktatási terepgyakorlat

2.1. Célja

A megszerzett gyógypedagógiai, pszichológiai, módszertani ismeretek gyakorlatban való

alkalmazása, szélesítése

A készség-és képességfejlesztés eljárásainak, eszközeinek tudatos alkalmazása

A tanulásirányítás során a pszichikus funkciók tudatos fejlesztése

A tantárgyi követelményrendszerek, módszerek elsajátítása

A differenciáló pedagógia alkalmazása

Az önértékelő, elemző képesség fejlesztése

A közoktatási dokumentumok alapos áttanulmányozása, értelmezése, szükség szerint

kitöltése, vezetése

2. 2. A közoktatási terepgyakorlat tartalma

Hospitálás, a hospitált és a tartott órák elemzése, megbeszélése a szakvezetővel (aktív

részvétel)

Hospitálási napló vezetése a gyakorlatvezető és a hallgatótársak által vezetett tanítási

órákról

Ismerkedés a pedagógiai adminisztrációval

Óravázlatok készítése a tanítási órákról

Lehetőség szerint a hatékony tanulásszervezési módok gyakorlása

Oktatástechnikai eszközök használata

Szemléltetések készítése a tananyaghoz

Portfolió készítése

2. 3. A szakvezető feladatai

a gyógypedagógiai vezetőtanár mentorként irányítja a hozzá beosztott gyógypedagógus

hallgató mindenfajta iskolai tevékenységét

megismerteti velük az aktuális nevelésügyi és oktatási dokumentumokat és az iskola

pedagógiai programját, tájékoztatja a hallgatót a saját nevelői felfogásáról, tájékozódik

gyógypedagógiai elképzeléseiről

eligazítja a hallgatót a tantervek, tanmenetek, tankönyvek, segédanyagok és eszközök

használatában, tájékoztatja őket az iskola helyi tantervéről, a gyógypedagógus munka

sajátosságairól, tájékozódik szakmai, módszertani elképzeléseiről

segíti a hallgatókat a célirányos óramegfigyelések és feljegyzések készítésében

(megfigyelési szempontokat ad), és a zárótanítási jegyzőkönyvek készítésének, az iskolai

dokumentumok kezelésének kérdéseiben

rendszeresen megbeszéléseket tart a gyakorlással és a hospitálásokkal kapcsolatos

tapasztalatokról, feladatokról

értékeli a hallgató óravázlatait

jelen van a hallgató óráin (a hallgató egyéniségét, fejlődését figyelembe véve

megengedhető, hogy a egy-két órát a vezetőtanár jelenléte nélkül tartson meg)

segíti a hallgatót az önálló tanításra való felkészülésben, a tanórák didaktikai-módszertani

tervezésében, elemző-értékelő megbeszéléseken feltárják a tanóra szakmai-pedagógiai

tapasztalatait

16

a gyakorlás során folyamatosan ellenőrzi és értékeli a hallgatónak a szakmai ismeretek

gyakorlati alkalmazásában való készségét, pedagógiai felkészültségét, a diákokkal való

együttműködését

a tanítási gyakorlatok egésze alapján minősítést készít a jelöltek munkájáról (szakmai,

módszertani, pedagógiai felkészültség, oktató-nevelő munka hatékonysága, tanári

magatartás alapján) az értékelőlap kitöltésével

3. A klinikai terepgyakorlat

3.1.Célja

az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások

megfigyelése, elemzése, vezetése

a megszerzett gyógypedagógiai, pszichológiai, pszichodiagnosztikai, pedagógiai

diagnosztikai, módszertani ismeretek gyakorlatban való alkalmazása, szélesítése

dokumentumok alapos áttanulmányozása, értelmezése, szükség szerint kitöltése, vezetése

a tanórán, a kis csoportos és a mikrocsoportos fejlesztéseken kívüli gyógypedagógiai

kompetenciák megismerése (esetmegbeszélések, team, szülői értekezletek, értekezletek,

szülőkkel való kapcsolattartás)

3.2. A klinikai terepgyakorlat tartalma

Hospitálási napló vezetése a gyakorlatvezető és a hallgatótársak által vezetett

foglalkozásokról

Jegyzőkönyv vezetése a szakértői bizottság/ nevelési tanácsadó diagnosztikus munkájáról

Ismerkedés a pedagógiai adminisztrációval

Egyéni fejlesztési terv, készítése, fejlődési lap vezetése

Lehetőség szerint részvétel az integrációs modellekben

Ismerkedés a pedagógiai adminisztrációval

Pedagógiai diagnosztikai módszerek, pszichodiagnosztikai módszerek alkalmazása, ezek

eredményének felhasználása a fejlesztési terv készítése során

Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások

megfigyelése, elemzése, vezetése, dokumentálása

A tanórákon/ fejlesztéseken kívüli gyógypedagógiai kompetenciák alkalmazása

Portfolió készítése

3.3. A szakvezető feladatai

a gyógypedagógiai vezetőtanár mentorként irányítja a hozzá beosztott gyógypedagógus

hallgató mindenfajta iskolai/ szakértői bizottságban, nevelési tanácsadóban folyó

tevékenységét

nevelési tanácsadó és szakértői bizottság esetén biztosítja minél több gyermek

vizsgálatának megfigyelését (szülői beleegyezéssel)

segíti a hallgatókat a célirányos óra-/ foglalkozás megfigyelések és feljegyzések

készítésében (megfigyelési szempontokat ad)

rendszeresen megbeszéléseket tart a gyakorlással és a hospitálásokkal kapcsolatos

tapasztalatokról, feladatokról

17

lehetőséget teremt egy gyermek pedagógiai vizsgálatára, segítséget nyújt a fejlesztési terv

kidolgozására értékeli a hallgató vázlatait, fejlesztési terveit

segít az iratanyagok értelmezésében

bevonja a hallgatót a team-munkába

jelen van a hallgató óráin/ foglalkozásain

bemutatja az általa alkalmazott fejlesztéseket, azok eszközeit

a gyakorlás során folyamatosan ellenőrzi és értékeli a hallgatónak a szakmai ismeretek

gyakorlati alkalmazásában való készségét, pedagógiai felkészültségét, a diákokkal való

együttműködését

a tanítási gyakorlatok egésze alapján minősítést készít a jelöltek munkájáról (szakmai,

módszertani, pedagógiai felkészültség, oktató-nevelő munka hatékonysága, tanári

magatartás alapján), ötfokozatú gyakorlati jeggyel értékel

a gyakorlatok egésze alapján minősítést készít a jelöltek munkájáról (diagnosztikai

ismereteik, egyénre szabott differenciálás alkalmazása a fejlesztési tervekben,

szakvélemény értelmezésének képessége, további munkába való beépítés, foglalkozások

vezetése, szülőkkel való kapcsolattartás alapján) az értékelőlap kitöltésével

4. A hallgatói portfolió

A portfólió jelentése dokumentumdosszié (etimológiailag: „levélhordó tárca”).

Olyan dokumentumok gyűjteménye, amelyek megvilágítják valakinek egy területen szerzett

tudását, gyakorlottságát”. A tanárképzésben a portfolió alkalmazása azt a célt szolgálja, hogy a

tanárjelöltnek módja legyen arra, hogy sokoldalúan mutathassa be szakmai fejlődését, tanári

kompetenciáinak alakulását. A portfólió egy eszköz, melyben a hallgatót összegyűjti a

tanulásának, fejlődésének menetét bemutató dokumentumokat. A portfoliót fűzve kell elkészíteni,

az elején tartalomjegyzékkel ellátva. Az irodalomjegyzéket a dokumentumtípusok végén kell

elhelyezni.

Mit tartalmaz a portfolió?

4.1. Közoktatási gyakorlat anyagai:

egy tanulócsoport gyógypedagógiai szempontú bemutatását

hospitálási naplókat, jegyzőkönyveket

óravázlatokat

tanórán kívüli tevékenységről készített forgatókönyvet

szemléltetőeszközöket

a szakvezető gyakorlat közbeni értékelő feljegyzéseit

zárótanítás tervezete

4.2. Klinikai gyakorlat anyagai:

hospitálási napló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs

foglalkozásokról, óvodai/ iskolai tevékenységről, vagy integrációs modellben történő

tanításról

elemző, értékelő dolgozat egy pedagógiai diagnosztikai módszer alkalmazásáról

egyéni fejlesztési terveket

három saját készítésű fejlesztő eszközt

a szakvezető gyakorlat közbeni értékelő feljegyzéseit

A portfolió tartalmazhat továbbá fényképet, hang-, videofelvételt a hallgató munkájáról.

Felhasználható irodalom:

Falus Iván – Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Oktatás-módszertani kiskönyvtár I.

Gondolat Kiadói Kör, Budapest.

18

1. számú melléklet

Hospitálási jegyzőkönyv

Az intézmény neve: Osztály:

Vezető tanár: Létszám:

A tanítási óra anyaga:

Célkitűzések:

Kiemelt megfigyelési, elemzési szempont:

Idő-

beosztás

Az óra menete

(logikai struktúra,

tartalmi leírás)

Didaktikai

mozzanatok Módszerek, eszközök Megjegyzés

19

A tanítási óra elemzése, értékelése: (szükség szerint bővíthető újabb oldallal)

Dátum: A hallgató neve:………………………………

A vezető tanár észrevétele és aláírása: ……………………………….

20

2. számú melléklet

Ajánlott forma az óravázlatok elkészítéséhez

Hallgató neve: Az óra témája:

Az óra kiemelt didaktikai célja:

Iskola, osztály: Taneszközök:

Tantárgy: Egyéb előzetes

megjegyzések:

Dátum:

Idő

Az óra

szakaszai

Didaktikai

cél

Gyógypedagógus

tevékenysége

Tanulói

tevékenység

Munkaforma

Eszközök

Megjegyzések

Feljegyzések az órák megbeszéléséről:

Szakvezető aláírása:

21

3. számú melléklet

Ajánlott forma a fejlesztési tervek készítéséhez (forrás: Vargáné Mező Lilla (szerk.): Fókuszban az egyén. Hogyan készítsünk egyéni fejlesztési tervet?

Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2008., 154.o)

22

4. számú melléklet

(forrás: Vargáné Mező Lilla (szerk.): Fókuszban az egyén. Hogyan készítsünk egyéni fejlesztési tervet?

Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2008., 213.o

23

GYÓGYPEDAGÓGIA TANSZÉK

Értékelő lap

A közoktatási gyakorlat minősítéséhez (A gyakorlatvezető tölti ki)

Hallgató neve: __________________________________

Gyakorlati munka értékelése Adható pontszámok

1. A hallgató egyre önállóbban és tudatosabban alkalmazta ismereteit. 0 1 2 3 4 5

2. Megismerkedett az intézmény és a gyógypedagógus munkájához tartózó dokumentumokkal. 0 1 2 3 4 5

3. Felismeri a tanulónépesség gyógypedagógiai, pszichológiai sajátosságait, ennek megfelelően tervezi tevékenységét. 0 1 2 3 4 5

4. Képes a differenciálás elveinek, szintjeinek, formáinak alkalmazására. 0 1 2 3 4 5

5. Igazodik a megváltozott pedagógiai szituációkhoz. 0 1 2 3 4 5

6. Képes a tanóra tervezésére, vezetésére, értékelésére. 0 1 2 3 4 5

7. A műveltségterület tartalmát, módszertanát, terminológiáját a tudományterületi sajátosságoknak megfelelően prezentálja. 0 1 2 3 4 5

8. A tanulókhoz való viszonya. 0 1 2 3 4 5

9. Törekszik hiányosságainak csökkentésére, erősségeinek kiaknázására. 0 1 2 3 4 5

10. Képes az építő kritikai elemzés elfogadására, és további munkájába való beépítésre. 0 1 2 3 4 5

A hospitálás értékelésének összpontszáma:

24

Szöveges értékelés:

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Dátum:

.....................................................................................

gyakorlatvezető aláírása

P.h.

25

GYÓGYPEDAGÓGIA TANSZÉK

Értékelő lap

A klinikai gyakorlat minősítéséhez (A gyakorlatvezető tölti ki)

Hallgató neve: __________________________________

Gyakorlati munka értékelése Adható pontszámok

1. A hallgató egyre önállóbban és tudatosabban alkalmazta ismereteit. 0 1 2 3 4 5

2. Megismerkedett az intézmény és a gyógypedagógus munkájához tartózó dokumentumokkal. 0 1 2 3 4 5

3. Felismeri a tanulónépesség gyógypedagógiai, pszichológiai sajátosságait, ennek megfelelően tervezi egészségügyi és

pedagógiai célú rehabilitációs tevékenységét. 0 1 2 3 4 5

4. Megállapítja a gyermek fejlettségi szintjét és a legközelebbi fejlődési szinthez vezető részcélokat. 0 1 2 3 4 5

5. Igazodik a megváltozott pedagógiai szituációkhoz. 0 1 2 3 4 5

6. Képes a foglalkozások tervezésére, vezetésére, értékelésére. 0 1 2 3 4 5

7. Képes értelmezni az indirekt módszerek eredményeit, és felhasználja azokat. 0 1 2 3 4 5

8. A gyerekekhez való viszonya. 0 1 2 3 4 5

9. Képes kapcsolatot teremteni a szülőkkel és a munkatársakkal. 0 1 2 3 4 5

10. Képes az építő kritikai elemzés elfogadására, és további munkájába való beépítésre. 0 1 2 3 4 5

A hospitálás értékelésének összpontszáma:

26

Szöveges értékelés:

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Dátum:

..............................................................................

gyakorlatvezető aláírása

P.h.

27

GYÓGYPEDAGÓGIA TANSZÉK

Értékelő lap

A portfolió minősítéséhez és a gyakorlati jegy megállapításához

(A Gyógypedagógia Tanszék gyakorlatot koordináló oktatója tölti ki)

Hallgató neve: ________________________________________

A portfolió értékelése Adható pontszámok

1. A portfolió külső megjelenése minden tekintetben szabványos, gondos, körültekintő munkát takar. 0 1 2 3 4 5

2. A terminológia használata pontos, szóhasználata szabatos a formai kritériumoknak és a megadott szempontoknak megfelelő. 0 1 2 3 4 5

3. A megfelelő szakirodalmi háttérrel bíró elemző, értékelő dolgozat értéke. 0 1 2 3 4 5

4. A portfolióban megfelelően bemutatásra kerül a gyógypedagógus(ok) által alkalmazott módszerrepertoár a tanulók értékelésére,

motiválására vonatkozóan. 0 1 2 3 4 5

5. A portfolió tartalmi és formai követelményeinek teljesítésének színvonala. 0 1 2 3 4 5

Portfolió pontszáma:

Közoktatási terepgyakorlat pontszáma:

Klinikai terepgyakorlat pontszáma:

Összpontszám:

Gyakorlat érdemjegye:

Értékelés

111-125 pont jeles

96-110 pont jó

81-95 pont közepes

66-80 pont elégséges

0-65 pont elégtelen

Dátum: ............................................................................................

Ph. gyakorlatot koordináló oktató aláírása