TáncfantáziaLiszt Ferenc zeneművei és élete nyomán

Bemutató: 2019.március 8. 19 óra Nagyszínpad

GG Tánc Eger

Magyar rapszódiaTáncfantázia

Liszt Ferenc zeneművei és élete nyomán

Liszt Ferenc 180 évvel ezelőtt, 1839-ben kezdte komponálni rapszódiasorozatát, amely 1885-re nyerte el végleges formáját. A tizenkilenc önálló zeneművet tartalmazó Magyar rapszódiákban az „ősi magyar zenét” kívánta újrateremteni, amelyet ő a cigányzenészek muzsikájából ismert.

Liszt Ferencről mondják, hogy szívében magyar volt, zene iránti szeretetében német, külső megjelenésében és műveltségében francia, arisztokratikus felfogásában angol, a képzőművészetek iránti rajongásában olasz. Magyarország és az itt élő emberek azonban mindig fontos részei voltak életének. Számos jótékonysági hangversenyt adott a nagy pesti árvíz idején, ingyen tanította a tehetséges ifjú zenészeket, lelkesült a szabadságharc eszméiért és az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc leverését Funerailles (Temetés) című darabjával gyászolta el. Liszt Ferenc, az Európa-szerte ünnepelt művész, a világpolgár jobban beszélt franciául, mint magyarul – mégis magyarnak vallotta magát; részt vállalt a magyar kultúra építésében, nagy súlyt fektetve a tehetségkutatásra, tehetséggondozásra. Mi, akik magyar anyanyelvi közegben éljük mindennapjainkat vajon törekszünk arra, hogy csodás, gazdag kultúránkat megőrizzük és átörökítsük a következő nemzedékek számára?

A rapszódia – eredetileg a görög rapszódok által előadott hősdal, hősi ének – ódai szárnyalású, szélsőséges lelkiállapotokat, nagy ellentétpárokat, végletes szenvedélyeket megfogalmazó lírai költemény; a zeneirodalomban laza szerkezetű, változatos érzelmi mozgású, szélsőséges dallamvezetésű, szabálytalan harmóniamenetű, gyakran népzenei motívumokat, népdalokat is feldolgozó, nagyívű, fantáziaszerű, virtuóz hangszeres kompozíció. A műfajra oly jellemző hangulat-, tempó- és ritmusváltások, a gazdag érzelmi tartalom tökéletesen jeleníthető meg a tánc eszközeivel.

A Magyar rapszódia című táncfantázia nem Liszt Ferenc életének időrendi bemutatása. A koreográfia a választott zeneművek hangulatát, érzelmi tartalmait követve, az emlékezés és az álom szabálytalan dramaturgiája szerint villantja elénk a híres zeneszerző életének fontos epizódjait, meghatározó alakjait.

Lisztet édesanyja féltő-óvó, gúzsba kötő szeretete kísérte, segítette vagy gátolta a felnőtté válás útján, míg tehetséggel áldott csodagyerekből nemzetközi hírű zenész és komponista vált belőle. A gyerekkorában hallott cigányzene megtermékenyítő hatását a táncfantáziában a virtuóz mozdulatokkal táncoló-tomboló Cigányfiú démonikus-szimbolikus alakja érzékelteti a színpadon.

Az előadásban hallható Liszt-művek:Les Préludes, H-moll ballada, Rigoletto-parafrázis, II. Magyar rapszódia,

Szerelmi álmok, A Villa d’Este szökőkútjai, Haláltánc

Topolánszky Tamás tagozatvezető koreográfus

Oláh Zoltán Tóth Karolina

Oláh Zoltán Tóth Karolina Bollók Ákos e.h

Liszt Párizsban megismerkedett a kor híres-hírhedt alakjával, George Sand írónővel, aki korábban Musset-vel, később Chopinnel és III. Napóleonnal is szoros kapcsolatot ápolt. A nők szexuális egyenjogúságáért harcoló, csapongó képzeletű és excentrikus viselkedésű hölggyel viszonyuk nem volt felhőtlen: frivol jelenetek, viharos veszekedések és botrányos kalandok tarkították a női Casanova és a zongoravirtuóz szenvedélyes kapcsolatát.

Liszt élete első felkavaró nagy szerelme – gazdag levelezésének tanúsága szerint – egyik tanítványa, Caroline Saint Cricq grófkisasszony volt. A művelt és vonzó ifjú hölgyet atyja íratta be hozzá, hogy zongorázni taníttassa, ám mester és tanítványa egymásba szerettek. Szerelmük hírére a gróf nemcsak a zongoraleckéket állíttatta le, hanem végérvényesen eltiltotta lányát a zeneszerzőtől. A szakítás az érzékeny Lisztet mély depresszióba taszította; elzárkózott a világtól, képtelen volt komponálni, több újság halálhírét költötte. Egyedül anyja volt mellette, aki ápolta-vigasztalta – eredménytelenül. 1849 februárjában Párizsban kitört a forradalom, az ágyúdörgés ablakon át behallatszó hangjai húzták ki Lisztet a depresszióból: lelkesen munkába temetkezett: zongorára írta a Marseilles-t.

Marie Catherine Sophie de Flavigny és Liszt kapcsolata legendás nagy szerelem volt, ami felborzolta a kedélyeket, a kétgyerekes hölgy ugyanis - aki Daniel Stern álnéven romantikus regényeket írt - d’Agoult gróf felesége volt. Viharos szerelmüknek tragédia vetett véget: Marie idősebb gyermeke meghalt, a gyász idejét a grófné férje mellett töltötte. Néhány hónap múlva azonban újra visszatalált Liszthez, aki ekkor már ünnepelt sztár volt Európa szerte. Közös gyermeküket dajkák nevelték (középső gyermekük, Cosima később Richard Wagner felesége lett); sem Liszt, sem Marie nem tudta ellátni a szülői feladatokat. Kapcsolatuk nem tartott „holtomiglan-holtodiglan”: Marie nem nézte jó szemmel, hogy párja sok időt tölt távol a családtól, kapcsolatuk kihűlt, majd megszakadt.

A lengyel származású dúsgazdag Carolyne von Sayn - Wittgenstein hercegnő Liszt egyik kijevi jótékonysági koncertjét hatalmas összeggel támogatta. Megismerkedésük után egymásba szerettek, össze is akartak házasodni. Rómába költöztek, hogy a pápánál kieszközöljék Carolyne előző házasságának felbontását. A pápa végül beleegyezett, ám a szertartást megelőző napon váratlanul visszavonta jóváhagyását. Reményvesztetten feladták a közös jövő lehetőségét. Liszt belépett a papi rendbe, 1865-ben kapta meg a tonzúrát. Soha többé nem találkoztak, de a köztük lévő szoros lelki kapcsolat megmaradt: életük végéig leveleztek.

Novák Laura Oláh Zoltán

Kelemen Dorottya

Oláh Zoltán Törteli Nadin

Rovó Virág

A 19. század három híres komponistája szinte teljesen azonos időperiódusban élt: Liszt Ferenc (1811-1889 ), Richard Wagner (1813-1883) és Erkel Ferenc (1810-1893).

Liszt és Erkel nem voltak szoros barátságban egymással (egy hamis legenda szerint személyesen soha nem találkoztak); zenei törekvéseikkel egymást inspirálták.

Liszt és Wagner ismerték, elismerték és támogatták egymás zenei törekvéseit; rokoni visszonyba is keveredtek egymással: Wagner lett Liszt lányának, Cosimának második férje. „Nagyon valószínű, hogy Wagner sokat köszönhetett Lisztnek, és viszont: Lisztnek későbbi műveiben, pl. legutolsó szimfóniai költeményében Wagnernek kisebb-nagyobb hatását vélhetjük fölfedezni.” (Bartók Béla: Liszt Ferenc – akadémiai székfoglaló)

Emődi Attila Joni Österlund Emődi Attila Törteli Nadin

Gábos Judit m.v

Fotók: Gál Gábor

VendégművészeinkGáBoS JuDIT zongoraművész az Eszterházy Károly Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára; több külföldi egyetem meghívott vendégtanára. Zongoraművészként számos szóló- és kamarakoncertet adott itthon és külföldön, több hangversenyét a Magyar Rádió élőben közvetítette. Többször turnézott az Amerikai Egyesült államokban és Kanadában. Koncertezett és kurzusokat vezetett Indonéziában, Brazíliában,Új-Zélandon és Indiában.

oLáH ZoLTáN Harangozó Gyula-díjas, Junior Príma-díjas, Kossuth-díjas táncművész tanulmányait a Magyar Táncművészeti Egyetem balettművész szakán végezte. 2001 óta a Magyar Nemzeti Balett együttesének tagja, első magántáncosa.A balettirodalom legrangosabb szerepeiben lépett színpadra:Dantzig-Schayk-Csajkovszkij:  A hattyúk tava – Siegfried Vajnonen-Csajkovszkij: A diótörő – Diótörő herceg Petipa-Ivanov-ifj. Harangozó-Pongor-Csajkovszkij:  A hattyúk tava – A hercegSeregej Prokofjev: Rómeó és Júlia – RómeóLavrovszkij-Adam: Giselle – Albert

Zenei munkatárs: Nagy ZoltánDramaturg: Pinczés István Jászai Mari-díjas

Díszlet: Topolánszky Tamás Szcenika: Fodor Zsolt, Engler Imre

Jelmez: Papp JanóZene: Liszt Ferenc

Fővilágosító: oláh SándorKoreográfusasszisztens: Kelemen Dorottya

Asszisztens: Kiss AlexandraÜgyelő: Hódosi Ildikó

Liszt Ferenc: oláh Zoltán Kossuth-díjas m.v.Anya: Tóth Karolina

Caroline Saint Cricq grófkisasszony: Novák LauraMarie d’Agoult: Kelemen Dorottya

George Sand: Törteli NadinCarolyne zu Sayn-Wittgenstein hercegnő: Rovó Virág

Cosima, Liszt lánya, Wagner felesége: Törteli NadinRichard Wagner: Emődi Attila

Erkel Ferenc: Joni ÖsterlundCigányfiú/Démon: Bollók ákos e.h

Zongoraművész: Gábos Judit m.v.

MÉDIA az akciós utazások specialistája

TáncfantáziaLiszt Ferenc zeneművei és élete nyomán

Bemutató: 2019.március 8. 19 óra Nagyszínpad