Magyar népi építészet

Tornác

● Tornác● Elterjedése:

– 1490 → Nemesi, egyházi épületeken– XV-XVI. sz-tól (Alföld) egész a XX. sz-ig (Moldva)

● Elnevezése:– Kelet-Magyarországon: Tornác– Dunántúl délnyugati, középső részén: pitar (!)

● A XIX. sz. közepétől falazott szerkezettel: gádor, gang– Felföldön: ámbitus, ambit, hambit– Közép-Magyarországon: folyosó– Erdélyi Mezőségben, Moldvában: tőtés

● Alátámasztás– Fa oszlop

● csapos, nyeregfás, könyökfás, faragott mintás kapcsolat● hízlalt faoszlop

– Épített szerkezet● pillér, vagy oszlop

● Kiváltás– Fagerenda (szelemen)– Boltozat

● félkör, szegmens, kosárgörbe● ritkán harántívvel● hevederes csehsüveg lefedés

Széles eresz

Homlokeresz

Oldaltornác

Rövid (tört) tornác

Orom- (homlok-) tornác

Homlok- és oldaltornácos(körülpitaros) ház

Körben tornácos

Lopott tornác(tornácbeugró)

Kódisállás, veranda(tornáckiugró)

Csonkagádor

Eresz - Székelyföld

Eresz - Felső-Tiszavidék

Nyeregfa

Könyökfa

Csapolt kapcsolat

Faragott díszítés

Hizlalt faoszlop

Falazott oszlop

Falazott pillér

HarántboltozatBoltozott kiváltás