torteneti szemle

20103. szdm

BUDAPEST • GYOR • MISKOLC

A TARTALOMBOL

Tisza Kalman esa kozigazgatasi biraskodas

Adalekok a civil szektorfelszamolasahozMagyarorszagon

(1937-1945)

Egy mellozbtt torvenyhianyanak lenyomata

(Parthatarozata magyarorszagi

nemzetisegekrol -1968)

Boszormenyi Laszlomentelmi iigye

A halalbuntetesszabalyozasa

a Horthy-korszakban esa II. vilaghaboru eveiben

Bagatell-cselekmenyek,bonyolult kodifikado

Ugyeszek elleni eljaras Tisza Kdlmdn

TARTALOM

TANULMANYOKDOMANICZKY Endre: Adalekok a civil szektor felszamolasahoz Magyarorszagon (1937-1945) 1FOGLEIN Gizella: Egy mellozott torveny hianyanak lenyomata

(Parthatarozat a magyarorszagi nemzetisegekrol - 1968) 16STIPTA Istvan: Tisza Kalman es a kozigazgatasi bfraskodas 23

MUHELYAUER Adam: Boszormenyi Laszlo mentelmi iigye 33KISS Bernadett: Bagatell-cselekmenyek, bonyolult kodifikacio 40SZENDREY Geza: Ugyeszek elleni eljaras 48TOTH J. Zoltan: A halalbiintetes szabalyozasa a Horthy-korszakban es a II. vilaghaboni eveiben 52

ARCKEPCSARNOK,,A tortenelem es a jog hataran" - Prof. Dr. Kallay Istvan (1931-1998) emlekezete - HAMORI Antal 60

KONYVEKROLBiintetqjogi tankonyv a reformkorbol - Vuchetich Matyas konyvenek magyar fordftasa - MEZEY Barna 62Impozans konyv a hazai kozjegyzoseg torteneterol - Rokolya Gabor koteterol - STIPTA Istvan 65Monografia a Codex Theodosianus vallas- es egyhaziigyi rendeleteirol - Sary Pal konyverol - HORVATH Emoke 66A magyar civilek es az onkormanyzatok - Domaniczky Endre konyverol - GOSZTONYI Gergely 67Szeged kozigazgatas-tortenete (1950-1990) - Antal Tamas konyverol - VARGA Norbert 69

SZEMLEPeres Zsuzsanna doktori vedeserol - BATO Szilvia 72Nanasi Laszlo PhD-ertekezesenek nyilvanos vitaja - KISS Anna 74Beszamolo a Fiatal Jogtorteneszek XVI. Europai Forumarol (Frankfurt am Main, 2010. marcius 25-27.) - LENKOVICS Judit 7610. nemet-magyar jogtorteneti szeminarium Budapesten - FREY Dora 78Montrealtol Szingapurig. Beszamolo Dr. Kengyel Miklos eloadasarol - SZABO Andras 78

BUCSUZUNKDr. Toth Bela (1940-2010) - GECSENYI Lajos 79,,Elni ugy kell, mintha minden cselekedetiink utolso lenne az eletben" - Toth Belara emlekezve - MEZEY Barna 80

HIREK 81E szamunk szerzoi . . .84

Magyar Tudomanyos Akademia - Eotvos Lorand Tudomanyegyetem Jogtorteneti Kutatocsoport

A cimlapon:

Tisza Kalman, borosjenoi es szegedi grof(Geszt, 1830. december 16. - Budapest, 1902. marcius 23.): nagybirtokos, politikus.

Teleki Laszlo unokaoccse, annak ongyilkossaga utan a Hatarozati Part, 1867-tol a Balkozep egyik vezere. Ellenezte a kiegyezest, az lin.bihari programban allast foglalt a kozos miniszteriumokkal es delegaciokkal szemben. 1875. marcius l-jetol, az adott kozjogi beren-

dezkedest elfogadva, a Szabadelvu Part alapfto partvezere. 1875. marcius 2.-1878. oktober 11. kozott a Wenckheim-kormanybeliigyminisztere, 1875. oktober 20.-1890. marcius 13. kozott miniszterelnok, egyiittal 1878. oktober 11.- december 5., illetve

1887. februar 11.-1889. aprilis 9. kozott penzugy-, 1878. december 5.-1887. februar 11 . kozott beliigy-, 1879. jiilius 11 .-szeptember 25.kozott a kiraly szemelye koriili miniszter is. 1881-tol az MTA igazgatqja, 1888-tol tiszteleti tagja.

torteneti szemleNemzetkozi szerkesztobizottsag:

Dr. Wilhelm Brauneder (Bees), Dr. Izsak Lajos (a szerkesztobizottsag elnoke), Dr. Peeler Jarvelaid (Tallinn),Dr. Giinter Jerouschek (Jena), Dr. Srdan Sarkic (Ujvidek), Dr. Kurt Seelmann (Bazel), Dr. Erik Stenpien (Kassa)

Szerkesztoseg: Dr. Mathe Gabor, Dr. Mezey Barna, Dr. Revesz T. Mihaly, Dr. Stipta IstvanSzerkeszto: Elesztos Laszlo (e-mail: elesztosl@ajk.elte.hu)

Szerkesztoseg cime: 1053 Budapest, Egyetem ter 1-3. II. em. 211. Tel./Fax: 411-6518

ISSN 0237-7284Kiadja az Eotvos Lorand Tudomanyegyetem Magyar Allam- es Jogtorteneti Tanszeke, a Karoli Caspar Reformatus Egyetem Jogtorteneti-

Jogelmeleti Intezete, a Szechenyi Istvan Egyetem Jogtorteneti Tanszeke es a Miskolci Egyetem Jogtorteneti Tanszeke

Felelos kiado: Dr. Mezey Barna

Nyomda: GB Kft. 2000 Szentendre, Patriarka u. 7.

az altalanos reszi tipizalasban alaposan koriiljartkozbuncselekmeny-maganbuncselekmeny katego-rizalason, raadasul sajatos tipuskent tolbukkannakonallo fejezetben a ,,test bunei", mely a keresztenyerkolcs elleni szexualis buncselekmenyeket kiemeltfigyelemben reszesfti. Az viszont a felvilagosodas tanaiiranti elkotelezettsegerol tanuskodik, hogy a magan-buncselekmenyeken beliil elkiilonfti az ember,,velesziiletett jogait", illetve az ezeket tamado es sertocselekmenyeket.

Vuchetich Matyas tankonyve, mely a legkorszerubbeuropai biintetojog-tudomanyi szakirodalom ismere-

torteneli szemle

teben, a kodifikacios munkak felhasznalasaval kesziilt,nagyhatasu kiserlete volt a magyar biintetqjog elmeletimegreformalasanak. Tankonyvjellege miatt nem terhe-tett ki a magyar biinteto praxis tradfcioinak es megolda-sainak ismertetese elol, de tartalmaban tulnyomo reszta felvilagosodas nagy szerzoinek munkassaga altalmegtermekenyftett europai tudomanyossag legfrissebberedmenyeit allftotta rendszerebe. Ezzel a magyaregyetemi tanulo ifjusag szamara lehetoseget biztositottarra, hogy majdani gyakorlati feladataik teljesftesesoran a biintetojog haladasanak kepviseloi lehessenek,esetleges elmeleti tevekenysegiikkel pedig megalapo-zott tudomanyos tudassal vehessenek reszt a kozelet-ben.

Mezey Barna

Amagyar igazsagszolgaltatasi hivatasrendek mind-egyike figyelmet szentelt a szellemi elodokmunkassaganak gondozasara es a foglalkozasi agszervezet-tortenetenek feltarasara. A birosagi szerve-zetrol Mathe Gabor, a vegrehajtas buniigyi szakagarolMezey Barna keszftett alapozo muveket. KorsosneDelacasse Krisztina egy eve vedte meg Az iigyvediautonomidk letrejotte es miikodesiik megkezdeseMagyarorszdgon a polgdri korszakban cfmu disszerta-ciqjat, tovabbfejlesztve ezzel a 19. szazadi magyariigyvedi szervezetre vonatkozo ismereteinket. A szege-di jogi karon 2010. majus 27-en keriilt sor NanasiLaszlo PhD-ertekezesenek nyilvanos vitajara, aziigyeszsegrol szolo elso szervezettorteneti mu tudoma-nyos ertekelesere.A polgari kori koz-jegyzoseg megala-kulasarol, szerveze-terol es archonto-logiajarol RokolyaGabor, a szegedijogtorteneti diakkoregykori kivalo ku-tatoja irt figyelemremelto konyvet.

A Magyar Orsza-gos Kozjegyzoi Ka-mara vezetoi (elii-kon Toth Adamkivalo romanista-val) eddig istevekenyek es rendkiviil eredmenyesek voltak hivata-suk hagyomanyainak osszegyujteseben. A jogaszokkepzeseben kozremukodok neveben kiilon koszon-hetjiik, hogy nem zartak el az osszegyujtott isme-reteiket. Honlapjukon olvashato a Kirdlyi KozjegyzokKozldnye, elektronikus konyvtarukban mindenkiszamara elerhetoek a kozhitelessegi tudomanyos iro-dalom alapmuvei. A kozjegyzoseg 700 eves evfor-dulojara szervezett tudomanyos konferenciajuk a

Impozans konyva hazai kozjegyzosegtorteneterol

Rokolya Gabor:A polgari kozjegyzoseg emlekezete 1875-1949Magyar Kozjegyzoi Kamara, Budapest, 2009, 381 p.ISBN: 978-963-88147-3-9

kozelmiilt kiemelkedo tudomanyos esemenye volt.Nem tartom veletlennek, hogy a sajat hagyomanyaitapolo kivalo szervezet - komoly anyagi terhet vallalva- a kozjegyzoseg torteneterol szolo korszeru, eskiviteleben is kovetendo munkat adott kozre.

A szerzo, Rokolya Gabor a hazai tudomanyoskozvelemeny altal is elismert jogtorteneti munkassaggalrendelkezik. Hosszu ideje a kozjegyzoseg tb'rtenetenekjelentos idoszakat, a polgarosult periodust kutatja, esszamos, irodalmilag is szamon tartott (referalt) muvetjelentetett meg szervezete meghatarozo szemelyise-geirol (Marko Sandor, Okross Balint, CharmantOszkar). Konyvve formalt jelen munkaja tematikailagatfogobb, es tartalmilag is melyebb korabbi reszfeldol-gozasainal, eletrajzi osszeallftasainal es szerkesztettmuveinel.

A konyv cimebe foglalt ,,emlekezet" kifejezes isjelzi, hogy a kozreadott munka nem a teljessegigenyevel kesziilt, a szerzo celja nem a monografikusfeldolgozas volt. A konyv megsem puszta osszegzes,hiszen a szakirodalomhoz kepest uj eredmenyeket tar-talmaz, kb'nyveszeti minosftese szerint is tudomanyosmunkanak szamft.

A fenti megallapftast tamasztja ala, hogy a szerzominden lenyeges szakirodalmi muvet ismer, azokadatait - sziikseg szerint - korrigalja, kovetkezteteseitkiegesziti, arnyalja. Kiilonosen fontosnak tartom, hogy

65

torleneti szemle

az osszeallitas elsodleges forrasokat (kamarai iratokat,csaladtorteneti forrasokat) is felhasznal, ezeket a tor-teneszi szakma szabalyai szerint ertelmezi es visszake-resesre alkalmas modon hivatkozza. A muvet kulono-sen ertekesse teszi, hogy 38 jelentos (reszben hatarontuli) kozgyujtemeny es kozintezmeny adataira, forras-bazisara tamaszkodik.

A konyv jo aranyban vegyfti a szervezet-torteneti esa kozjegyzoi hivatas szemelyi hatteret bemutato eletraj-zi elemzeseket. A biografiai adatok osszegyujtese aszerzo erdeme: ilyen melysegu, aktualizalt eletrajziosszeallitas csak ebben a kiadvanyban talalhato. A koz-jegyzoi eletut-elemzesek a relevans adatokat tartalmaz-zak, es kivaloan lattatjak, hogy a dualizmus kori es 20.szazad eleji jogasz-ertelmiseg alapos felkesziiltseggel,szakmai ethosszal es elhivatottsaggal rendelkezo, valo-di polgari elit volt.

A kozjegyzoseg targyi emlekeirol, a hitelesitesiigykezelesi folyamatarol csak olyan szerzo kepes hite-

lesen irni, akinek konkret gyakorlati ismeretei, kierleltszakmai tapasztalatai vannak. Az osszefoglalas kiilonoserteke, hogy Rokolya Gabor ,,beliilrol" Uzen, a szakmaireszletek, alig eszreveheto hivatali finomsagok bir-tokaban ir. Fontosnak tart es kivaloan lattat olyan ele-meket, amelyeket a hitelesitesi gyakorlatban jaratlan kf-viilallo eszre sem vesz.

A mu stflusa kierlelt, nyelvtanilag is rendkiviil kor-rekt. A szerzo jo erzekkel tartotta meg a jogi kategoriakeredeti tartalmat, megis mai nyelven kozvetiti eserthetoen fuzi mondanivalojat. A konyv kivalo szaktu-domanyi teljesftmeny, es a joghallgatok reszere is ki-valo olvasmany. Grafikai megjelenftese, paratlan kial-litasa a konyveszeti remekmuvek kb'ze emeli. Fon-tosnak tartanam idegen nyelvu kiadasat, es javaslom aszerzonek, hogy hasonlo modon dolgozza fel az allamikozjegyzoi idoszak tortenetet is.

Stipta Istvan

Monografia a CodexTheodosianus vallas- es

egyhazugyi rendeleteirolSary Pal:

Pogany birodalombol kereszteny birodalom.

A Romai Birodalom keresztennye valasa a CodexTheodosianus tukreben

Szent Istvan Tarsulat, Budapest, 2009, 159 p.

ISBN 978 963 277 1 30 4

Sary Pal jogtorteneti vonatkozasii munkajaban azttuzte ki celul maga ele, hogy a 438-ban kihirdetettes a kbvetkezo evben hatalyba lepo CodexTheodosianus alapjan felvazolja a 4-5. szazadi idoszakvallasi helyzetet a Romai Birodalomban. Egy igenizgalmas torteneti korszak egyhazi kerdeseinek bemu-tatasara, illetve elemzesere vallalkozott a szerzo, hiszena torvenykonyv megjelenesenek idejen a keresztenysegmeg csak nehany evtizede valt allamvallassa (380). Eza teny egyertelmuen cezurat kepviselt a birodalomtb'rteneteben es egy teljesen lij korszak, a hivatalosan iskereszteny romai allam kezdetet jelentette. A lakossagvallasvaltasa termeszetszeruleg nem kovetkezett beilyen radikalis gyorsasaggal, az lij hitnek ezert sziiksegevolt a hatalom tamogatasara, megerosftesere. A konyvnyomon koveti, hogyan segftettek a jogi rendelkezeseka keresztenyseg ternyereset. Ezzel parhuzamosan akotet bevezetqjeben Sary Pal jelzi, hogy munkajaban kikfvan terni az eretneknek nyilvam'tott csoportokat,valamint a nem kereszteny kozossegeket erinto ren-delkezesek ertelmezesere is.

66

A kotet szerkezetileg ket alapveto egysegre tagol-hato: a pogany eszmek felszamolasat celzo, valamint akeresztenyseg beagyazodasat elosegito intezkedesekre.Ez utobbi egyseget tovabbi kerdeskorokre bontja fel aszerzo, melyeknek alapveto feladata a keresztenyertekrend megszilarditasanak, a krisztianizacio folya-matanak, az ortodoxia megerositesenek bemutatasa.Sary Pal ezen elkepzelesek alapjan hat fejezetet alakf-tott ki: igy foglalkozik a poganysag felszamolasaval(I.), a kereszteny szellemiseg es ertekrend megszi-larditasaval (II.), a kereszteny vallas vedelmenek akerdesevel (III.), kiter a hit tisztasaganak es az egyhazegysegenek vedelmere (IV.), az egyhaz jogi hely-zetenek a rendezesere (V.), a zsidok helyzetenek aszabalyozasara (VI.).

Az elso fejezet nyomon koveti a babonasagra, va-razslasra es a joslasokra vonatkozo rendelkezesek val-tozasait Constantinus csaszar koratol II. Theodosiusidoszakaig. Ebben a reszben kepet kapunk arrol, hogy apogany hagyomanyokat hogyan szoritottak fokoza-tosan hatterbe, milyen tipusii iigyek (pi. magia) vontakmaguk utan tobenjaro biintetest, hogyan zartak ki akozhivatalok gyakorloi koziil a poganysag hfveit, majdegy bo evtizeddel kesobb ugyanezert mar vagyon-elkobzas es szamuzetes volt a szankcio. A romai csa-szarok igyekeztek megsziintetni azokat a helyeket, ahollehetoseg nyilt a regi kultuszok gyakorlasara, vagyistudatosan szamoltak fel a pogany szentelyeket. II.Constantius igen koran - meg a keresztenyseg allam-vallassa tetele elott, de mar a hivatalos elfogadottsagat(313) kovetoen -, 350 koriil a pogany templomokatbezaratta, ez azonban nem jelentette a poganysag sike-res felszamolasat, hiszen 435-ben II. Theodosiusnak isfoglalkoznia kellett a kerdessel, az 6 szankcioi mar apogany szentelyek fizikai megsemmisfteset celoztak,helyiikre keresztet allfttatott a csaszar, hogy az uj hit