6
Kovács Imola, III.év Henri de Toulouse-Lautrec – plakátművészet Életrajzi adatok: 1864. novenber 24-én született Albiban, a Toulouse hercegi család tagjaként és több évi alkoholizmus és betegség után harminchét évesen, 1901. szeptember 9-én halt meg a malroméi családi kastélyban. 1882-ben költözik Párizsba, hogy a festészetnek szentelje az életét. Bonnat-t és Cormont tanítványa, ahol megismerkedik Vincent van Gogh-hal és jó barátok lesznek. Életének utolsó időszakát szanatóriumban, majd édesanyával a malroméi kastélyban tölti. Stílusbeli sajátosságok: Témái a színház, a varieté és a cirkusz, a vendéglők, a lóversenyek és a bordélyházak világából ihletődtek. Modelljeit megpróbálta teljes valóságukban ábrázolni, bármilyen szépítés vagy hozzáadás nélkül. Tehetsége volt arra, hogy azokat az életmódokat, magatartásformákat, gesztusokat, reakciókat, szokásokat örökítse meg, amelyek minden emberben megvannak, de ugyanakkor miden ember sajátos módon is rendelkezik vele. Alakjait egyszerre fizikailag és erkölcsileg vizsgálja és az éppen kiválasztott „modell” nincs erre felkészülve. Emiatt Toulouse-Lautrec a választott alakját nyersen és a pillanat öszinteségében „kapja le”, amikor nem tud semmi mást mutatni, csak önmagát. 1

Toulouse Lautrec Plakatmuveszet

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Toulouse Lautrec Plakatmuveszete

Citation preview

Kovcs Imola, III.v Henri de Toulouse-Lautrec plaktmvszetletrajzi adatok: 1!". noven#er $"-n sz%letett &l#i#an, a Toulouse 'erce(i csald ta()aknt s t*##vi alko'olizmus s #ete(s( utn 'arminc't vesen, 1+,1. szeptem#er +-n 'alt me(a malromi csaldi kastl-#an. 1$-#en k*lt*zik .rizs#a, 'o(-a /estszetnek szentel)e az lett. 0onnat-t s1ormont tan2tvn-a, a'ol me(ismerkedik 3incent van 4o('-'al s )5 #artok lesznek. 6letnek utols5 id7szakt szanat5rium#an, ma)d desan-val a malromi kastl-#ant*lti.Stlusbeli sajtossgok: Tmi a sz2n'z, a variet s a cirkusz, a vend(l7k, a l5versen-ek s a #ordl-'zakvil(#5l i'let7dtek. 8odell)eit me(pr5#lta tel)es val5s(uk#an #rzolni, #rmil-en szp2ts va(-'ozzads nlk%l. Te'ets(e volt arra, 'o(- azokat az letm5dokat,ma(atarts/ormkat, (esztusokat, reakci5kat, szoksokat *r*k2tse me(, amel-ekminden em#er#en me(vannak, de u(-anakkor miden em#er sa)tos m5don isrendelkezik vele. &lak)ait e(-szerre /izikaila( s erk*lcsile( vizs(l)a s az ppen kivlasztott 9modell:nincs erre /elksz%lve. ;miatt Toulouse-Lautrec avlasztott alak)t n-ersens apillanat *szintes(#en 9kap)a le:, amikor nemtud semmi mst mutatni, csak*nma(t. & mvsz a na(- e(szre t*rekedet, szndkosan csak a ln-e(re /i(-elt, ezrt azokraa rszletekre, amel-ek nincsenek k*zvetlen kapcsolat#an a /estmn- ln-e(i%zenetvel, azzal nem t*r7dik. &z impresszionistkt5l tveszi a tiszta sz2neket s az e(-ms mell 'el-ezet vonalakatalkalmaz5 ecsetkezelst. & szim#olizmus a cloisonnista tec'nikval s sz2n/oltokkalvolt rna(-'atssal.