évfolyam. Kis-Czell, 1903. május 31. aa, szám

• l l i i t l i i l t r :

E g j « 9 fél érre .

. 8 kor. Negyedévre . . 3 kor. — fii. Kg-jen "iám i r » — „ 80 ,

ST.erkentlpvel értekezhetni : kirld, .verda él CBUtürlökím.

Felelős szerkesztő: H U S S G Y - U L A .

•v

S i « r k e » t S » c k L d d h l v . t a l .

Kií-Czell .Gvarmathi-tér 76. n i m . Ide intéiendók a lap Kel­lemi én anjagi réjtét i l lető minden U l i t a h j n . Névte len

levelek Sgjelembe nem vétetnek.

.Mi van ma? Piros pünkösd napja. Ragyogó tavaszi napsugár, ezernyi

illatozó virág tündöklő szinponpája teszik még fényesebbé a kereszténység ezen egyik legszebb ünnepét. Ünnepi ruhába öltözködött emberek sietnek áhítattal az Isten házába, hálát adandó az Urnák, ki elküldé szentlelkét, hogy világosságot árasszon a sötétségben tévedező emberi­ségnek.

Á testté lett ige megválta, az elkül­dött szentlélek felvilágositá a földet, a világot, az embert!

Magyarország pünkösdje ezidén ismét piros.

De nem az ünnepi tüzek festik pi­rosra, hanem a harag, az egyenetlenség,

a boszu, a széthúzás átkos érzelmeinek lángja festi azt pirosra.'

Szomorú jelenünk egy még szomorúbb jövendőnek próféciája. .

A nép, az istenadta nép, a lehető­ségen túlterhelve w^adozó vállakkal hurczolja keresztjét. Küzd a mai nap kenyeréért, reménye csak a „holnapban" van, mely tán jobb sort. vagy vógr-ömlást hoz reá.

Bizalmatlansággal s érthető gyanúval fogad mindent, mi ftlülről jA£pr mert annyiszor megcsaltál;, annyiszor vissza­éltek hiszékenységévej,; hogy többé sem hinni, sem remélni nem ; d és segítséget két keze munkáján kiyül máshonnét nem vár s végső reménye az a hajó-jegy, melyet a „bécsi" ügynökök adnak kezébe és amelylyel jogot vált a reményre, hogy Amerika tejjel mézzel.foljó Eldorádóját

l-eJérbesse,

Iparososztályunk tengődik, vergődik és egy jobb jövö^.reményé nélkül küsz­ködik a külföldi import konkureucziájával. Egyedüli reményét, az önálló vámterüle-

^ T Á R C Z A . i< A zöld papagály.

Ir ta; ZSOLDOS LÁSZLÓ.

Gyertyám a 8 as ssáinu stearln, miután gyöngéden megpiszkáltam a kandczát, moso­lyogva pislantott rám a lángjával.

— Kis gazdim, hát csakugyan megveszed a zöld papagályt a kisasszonynak?

Ránéztem. Micsoda kérdései vannak en­nek? Megvallom, első pillanatban azt akartam neki lelelni:

— Mi kőzöd hozzá? — hanem ahogy lát­tam a hegyes kis lángnyelvét, eszembe jutott, hogy hiszen mi régi jóbaratok, vagy micsodák volnánk és egyszerűen mondtam neki a va lóságot:

— Megveszem a zöld papagályt, igenis.. Az imént tudniillik, amint éppen az ő bod­

ros baba-fejét rajzolgattam a papirosra, melyen már egy féltuczat szakasztott olyan fej volt össze-vissza rajzolva, lábujjhegyen belépett hoz­zám Buba és anélkül, hogy észrevettem volna, hogy valaki jár a szobámban, sima kis tenyeré­vel hirtelen befogta a szememet. S mialatt egy félperczig rajtám marasztotta kezét, hizelgő han­gon suttogta a fülembe:

— Fiu tudod-c, hogy holnap van a szüle­tésem napja ?

— Tudom. Isten éltessen 1 De vedd le a keséd a szememről

Buba rá sem hederített. — Mivel lepsz meg fiu? — Semmivel, — válaszoltam derülten. —

De ajánlom, hogy vedd a kend- a szememről, mert akkor*—-

— Mert én meg csupán akkor veszem le a kezem, ha veszel nekem egy szép, zöld papagályt. . H |

— O h ó ! — Olyant amelyik mindenfélét beszél is;

tudod? S azt is mondja, liogy- . . . — Szó sincs róla barátocskám ! — vágtam

közbe nevetve, de határozott hangon. — Szó sincs róla 1 De eressz már el 1

Buba levette homlokomról a tenyerét, s amint megfordultam a széken, tágra nyitott sze mekkel állott előttem.

— Na! — — Hiába, hiába 1 Nem lesz papagály 1 — Komolyan mondod ? — Komolyan . . . De ki sem mondtam egészen a szót, ha­

nem Idcjtcn kaptam meg a .királykisasszony* kezét.

— Csak nem sírsz Huba? Ej, kis bohó 1 Hát olyan nagyon ? .

S mert kedves kis arczán csakugyan, ko­molyan és visszavonhatatlanul pörögtek a könny­cseppek (mint nyirkos- falon a víz), egyszeriben megbántam, hogy nem akartam. megvenni a be­szelő, zöld papagályt Istenem, oly nyomasztó látvány az, mikor egy szép s %ekünk kedves nőt könnyezni látunk; é s seattt se vessen rám követ érette, ha nem egy, dc két papagályt is szívesen megvettem volna (föltéve, liogy pén­zem lett volna rá), csakhogy, ne lássam sírni a mi szegény Bubánkat. Meghatottan, szakadozott szóval, — mert magam sem tudtam, miből vásár­lom meg a kissé drága madarat (ha csak rész­letfizetésre nem?) — és igen gyöngéden mond­tam neki:

— Megless a szép zöld papagály, Bubal

tet, sirba tették a kiegyezéssel, azóta csak az iparról irt brosúrák és ujság-czikkek élesztgetik benne a lelket; pedig irva; vagyon, hogy nemcsak „igé"-ből él

Középosztályunk az adósság tengeré­ben, úszkál ; mint a hajótörött kapkod a kétes jövő ködös távolába hánykódó „fizetés-rendezés" szalmaszála után. Pedig az késik, az ég tudja meddig késik s ha meglesz is, bizonytalan, liogy valóra váltja-e a hozzáfűzött vérmes reményeket.

A folyton emelkedő drágaság, a meg­élhetés nehézsége mindinkább végromlás­sal fenyegeti a társadalmat; socialismus rosszul felfogott iránya, mint alattomosan készített robbantó akna ás, fur és viszi petárdáinak robbantó zsinórait szét a tár­sadalom fundamentuma alatt.

A nemzetiségek megmozdultak és tíeTvszerüleg' elftliéBfitv^TaaíáTO földi sajté utján igyekeznek hazánk tekin­télyét, iparunk és kereskedelmünk hitelét a külföld előtt lerontani.

És képzelt nagyhatalmi állásunkban

Csak . . . csak ne sirj, csacsikám, ne sírj, kérlek 1 A família király kisasszonya még egy csöp­

pet szepegett; s miközben batiszt kendócskéjé-vel megtörölte a szemét, fojtott hangon kér­dezte : f —

— Megveszed, kérlek? Nem tréfálsz? És-olyan görbére állt a" szája, hogy talán

egy házért sem bírtam volna újra megtagadni tőle. Szinte megindultan feleltem :

— Dehogy is tréfálok, dehogy iá! Mond­tam már, hogy. megveszem.

Egy szem pillán ás és a kedves gyermek ismét a. régi volt Szivárványos mosolylyal (óh, türelmes olvasóm, olyan poétikus ez a szivár­vány!) mélyen a szemembe pillantott, s mint ahogy bug a galamb, elnevette magit:

— Hogy megríkattál, te fiu I -Aztán hirtelenében eszébe jutott hogy

dolga van odaát és kipördttlt a ssobából, de a küszöbről még egyszer visszaszólt:

— Ssép zöld tolla legyen ám! És mindent beszéljen I —

Én meg hallgattam egy pillanatig, ahogy könnyű léptei alatt megnyikkant a parkett, majd magam sem tudva mit, halkan fütyörészve ha­joltam aszta.om fölé, hogy folytassam a rajzo­lást o t t ahol elhagytam.

. Ekkor kotnyeleskedett bele a dologba a gyertya ;

— Hit megveszed? — Ismételte csönde­sen lobogva — holott előbb még megtfgadiad. Helyes, kis gazdám; elbeszélek egy hasonló esetet.

zuaz, hogy — tevé hozzá sietve, — nem is én. hanem — itt lángja áz asztal jobb olda­lán álló gyertyaszil felé hajlott — Apolló kol­léga, mert ő volt meggyújtva alkonyatkor a szalonban, mikor ez történt. Én is csak tőle

apernyók remek kivitelben, óriási választékban, = Rrfzsa Sándor Orkoztyftk* kalapok legjobbak ftszerezketök meg

d i v a t á r u-k e,,r,e s.k e d,ö aé.1,

' 2-ik oldal.

nincs erő, nincs energia, mely ezeket a ralconczátlankodo apróságokat megfé­kezze; könnyelműen kicsinyesnek nézik az egész alkalmat, pedig Gulliver mesé­jét jó volna elolvasni, mely a törpék és az óriás harczárol szól.

Ez mai társadalmunk helyzete.

Lesz-e ennek a szegény, sokat ^en: védett hazának még pünkösdje?

.Lesz-e még egyszer ünnep a világon, mikor elfárad a vész haragja s a vihar lecsendesül a csatákon ?"

A világot megváltó Igének lelke le száll-e egyszer, ki felvilágitsa a végrom lás felé közelgő ország vezetőit, kVItt lükbe dörögje: „Eddig és nem tovább!'

Jöjj el Szentlélek Isten! . Szabó István.

K1SCZELL és VIDÉKE 1903. május 31.

Hazai iparúnk. Hosszú évek óta kisérjük figyelem­

mel azokat a törekvéseket, melyekkel „hazai iparunkat" megteremteni akarjuk, azt az ipart, melynek csak múltja van, jelene nyomorúságos, jövője pedig, az önálló vámterület elejtésével vigasztalan, írunk, jajgatunk, bombasztikus frázisokban szónokolunk, hogy nincs iparunk, de azért nyakló nélkül vásároljuk a külföldről importált áruczikkeket még akkor is, ha ezek selejtesebbek a hazainál.

Szinte vérébe ment át a magyar tár­sadalomnak az a tudat, hogy csak az az iparczikk jó, mely külföldről jő be hozzánk. Tagadhatatlan, ugyan, hogy vau sok jó külfóldi áru, ami jobb a miénknél, de mégsem volna szabad egyenlő minőségű áruczikkeknél a külföldinek adni az elsőbb­séget csak azért, mert „külföldi". ..." =w^tondolko«ó fővel ezt nem 'ffHenétjük,

hallottam. Gyújts meg kérlek; ő majd el­mondja.

Furcsa szent vagy, — gondoltam és bizo­nyos kíváncsisággal gyújtottam meg az Apoíló-gycrlyát. Ez egészeu uj gyertya volt s alko­nyatkor gyújthatták meg először.

Amint most meggyújtottam a kanriczát, lángja peczkescn nyúlt fel előttem:

— H l tetszik? -A 8-as számú stcarln súgott neki valamit : A kedves ur a Diána kisasszonyjegujabb

esetét óhajtja hallani. - —• Igen? — nézett ki rám kérdőleg Apolló.

Azzal kihúzta .magát és rákezdte; • •• ••••«• — Hát kérem az ugy történt; hogy en­

gem meggyuj ott a Diána kisasszony- és bevitt a szalonba Tudniillik a szalonban egészeu sötét volt és nem tudták volna megtalálni a lámpát, ha nélkülem mennek be. Mert Piccola Is jött, a kicsi signőrina, Ohő! és még valaki, akiről nem szabad megfelejtkezni : Aladár úrfi.

— Hát — kezdte a szalonba érvén Aladár úrfi halkan (hogy ki ne hallassuk ar ebédlőbe)

, — hát a főigazgató megengedte a pótvizsgát I (Az ifiur .tudniillik a nyofezadik osztályban elbukott s nem akarták' megengedni neki, hogy most őszire javító-vizsgát tegyen. Megjegyezendő,, hogy a szélhámos egészen nyáron át azzal henczegett, hogy az érettségin bukott meg. Pedig dehogy!).

Igen, — rebegte Diána kisasszony csön­desen, de ugy, mint aki ép én nincs meglepve, Piccola hallgatott, mert 6 — kukkot sem értvén magyarul —; csak sejtette, miről van szó.

— Igen, — folytatta, némi izgalommal az úrfi és egészen közel hajolt Diána kisasszony­hoz, »=- de kl volt az, akt ezt a kősziklát meg­lágyította? Art szerelném tudni, az kicsoda volt?

Mert — folytatta, mivel nem kapott vá-laszt, — mert ma délben nagynéném ment fol kérni s alig. hogy elkezdte mondókáját,a fóigaz-|»k*'«lbeszakiloti«:

hanem szerepet kell engednünk az önér­zetnek, no meg egy ktesé a hazaflasság-uak is. '_" -

Elvakultságunkban nem vesszük észre, mennyire mosolyog a Wlföld gyámoltá-tanságunk, élhetetlenségünk és együgytt-ségünk felett, midőn neki nyers anyaga­inkat eladjuk, amit ő feldolgozva, mint kész áruezikket sóz a nyakunkba jó drá­gán, nagy haszonnal s amit mi mohón, mini jó vazallusok vásárolunk meg, mert az áru: „külföldi"!

Olyanok .vágyunk, mint a kafferek, kik hitvány üveggyöngyökért ezreketérő gyémántokat adnak el.

Ugy-e ezt mi is megmosolyogjuk? Pedig ez az összehasonlítás csakugyan találó. „

< Nyersáruinknak külföldön való fel­dolgozása nemzetgazdasági szempontból valóságos csapás, mert a kikészítést és feldolgozási költségeket, vagyis az ezzel járó nyereséget elveszítjük, s az élelmes külföldnek adjuk azt, ami darabonként is tetemes összeget képvisel.

És. ez mind azért történik, mert nincs iparunk, nincs aki a nyers anyagót fel dolgozza: •' Wk

. •. Dehát miért nincs iparunk? ' ••• Azért ninos, mert hiányzik belőlünk

az akarat, a kitartás, a nemzeti ipar meg­teremtésére váló erős, lankadatlan és őszinte törekvés, s mert azt hisszük, hogy ipart majd ád áz isten, há szépen meg* kérjük, nekünk nem kell semmit tennünk, vagy legalább elég az, ha szeretnénk, vagy jól esnék, há azt a mesebeli tündé­rek ide varázsolnák, — mig mi csende­sen, édesen aluszunk. Mert nekünk van pénzünk a folyton szaporodó : katonaság fentartására, minden luxusra, csak a jö-Vc^etmeriiajtd Vöígtáw "írtöcs, 5 n í e r t ^

töketulajdonosok a takarékpénztárak ka matait lesik ahelyett, hogy iparvállalatok alakításával jövedelmüket egy kis mun­kával megtízszerezni próbálnák.

Nem gondoljuk meg, hogy .más idő­ket élüjik, rossz csillagok járnak- és hogy raaüap verés verejtékkel, kitartó munká­val, ész és pénzzel lehet csak valamit

[létrehozni. Üres frázisokkal, sóhajok, kiabálásokkal csak papiroson lesz meg az iparunk, de ebből nem élünk meg és

jnem is kérünk belőle. Első és fődolog az, hogy az ipart

pártoljuk, s minden szükségletünket lehe­tőleg hazai iparczikkejnkből szerezzük be.

JE nélkül nincs ipar, s ha e tekintetben az előkelő, vagyonos osztály jó példát mutat, egy pár évtized múlva számottevő iparunk lesz, melyet á szegényebb em­ber eddig ís jobban pártolt, Valószínűleg azért, mert neki nem tellett a külföldre.

H Í R E K .

— Hiszen már rendben van, nagyságos asszony. : r

— Igen ? Hogyao ? Föntjátt a delikvens kis unnkahuga, a*..>'".

A néni éppen közbe akart szólni, hogy: — Hiszen nincs is a gyereknek unokabuga

— de. szerencsére még idejekorán. észébe jutott, hogy mindegy, akárki járt fönn és akármit fül­lentett is a főigazgatónak, fő hogy rendben van a dolog és megengedték á pótvizsgát!

Nem szólt tehát semmit,, hanem hagyta, hogy a főigazgató k beszélje magát:

— . . . Unokahuga, ah, gondolom a kedves Diána kisasszony....... (OJina_ kisasszony. — je­gyezte meg itt A polió — ennél a leleplezésnél lesütötte a szemét 1

Ah, Diánál — s: hajtott közbe ravaszul a néni, örvendvén, hogy most már legalább a közbenjáró nevét tudja, s nem jöhet zavarba

— Igen, főigazgató ur, ugy volt, hogy Diána log eljönni, de aztán erről a tervről mégis letettünk s ugy beszéltük meg, hogy én jövök el. De hát ő mégis fe^ött . . .

— Igen — jegyezte meg a- főigazgató (Itt Aladár úrfi Diána kisasszony keze után nyúlt) feljött, ha nem csalódtam a társalkodónőjével, egy olasz hőlgygyel.

— Jgen . . . igen .'. . — És . . . és — főigazgató ht félig jóízűen,

félig csúfondárosan nevetett — mondhatom, á delikvens kis unokahuga ..olyan szépen, de olyan szépen tudott sírul, hogy — megvallom, gyön­geség volt tőlem, — de ráhagytam magamat beszéltetni é s : megengedtem a pótvizsgát. ..

Egy perezre elhallgatott — mesélte á néni, mikor hazajött a főigazgatótól — majd önkény­telenül ismételte :

_ —/Olyan, de olyan szépen tudott.sírnij elöltem az a Diána kisasszony.

—- O l v a s ó i n k n a k , lapunk b a r á ­tainak é s m u n k a t á r s a i n k n a k , bo ldog p ü n k ö s d i ü n n e p e k e t k í v á n ó n k !

— A városházáról. Kis-Czell mező­város képviselőtestülete hétfői gyűlésén tárgyalta a mult 1902. évi háztartás zár­mérlegét. A beterjesztett zárszámadások szerint, a város mult évi bevétele: 41182 korona -10 fillér, kiadása: 40616. korona 3« fillér, igy a mult évi bevételi többlet, mint pénztári maradvány 565 kor. 73 fill. A város cselekvő vagyonának értéke leltár szerint 101.015 kor. 83 811,, mint teher, a vagyounal szemben, 47.246 kor. 09 fillér vatt kimutatva. -

—' Bucsuk. A kis-czelli szent bucsuk. e hó elején vették kezdetüket és e hó folyamán már számosán jöttek a búcsúkra aiToTszág "különböző "részeiből A pünkösdi

(.kor a g-as számú -stearin egyszerre csak közbe; vágott az Apolló elbeszélésének:

- — Elég, kolléga, e l é g i - , J ^ „ A S lángnyelvét csúfondárosan nyújtogatva

(legalább én igy vettem észre) magyarázni kezdte nekem:

— LátodT kis gazdám, itt a hasonló eset: Diana kisasszony is .olyan szépen tudott sírni."

— Nos, hiszen az csak szép volt tőle. Ha az Ideáljáért . . .

A 8-as számú Japosat-pisMaotott: * — Hogyne I nagyon szép volt tőle . . .

Csak — Csak! — — Csak az a nagyszerű, hogy Diana kis­

asszony (ő tudniillik kezdő) még csupán az ideál­jáért, Buba kisasszony már a zöld papagályért tudott olyan szépen sírni. Ma a papagályért, holnap uj kalitkáért, aztán uj kalapért és igy tovább, gazdám. Ez már az 6 rendes fogásuk,

Boszusan csaptam felé az ujammal. — Csitt I Ebben s pillanatban csendesen kitárult az

ajtó s lebontott hajjal, mint egy gyönyörű kísér­tet. Buba lépett be rajta. Nagyon halvány volt s látszott, hogy most is bármelyik perezben kész a sírásra.

—. Fiu — szólt Igen meghatottan — eszembe j u t o t t . . .

— Micsoda iutott eszedbe, fiacskám? — Hát . . . hát, hogy uj kalitkát is vehet­

nél a zöld papagálynak. Tudod, sárga rézből, kupolásat . . .

Titokban a stearin felé sandítottam. Megmernék esküdni r i : nevetett.

— — gondoltam, épen magamban,-, -hat az én kis Dianám Ilyesmiket is tud? — ' M i ­ l l !

ÍÍ'HH Hi Alid, lói: iHf.A

ElaMMAMjPMI

1908. május 31. KIS-CZELL ék VIDÉKÉ 3-ilc oldal.

ünnepek., alkalmával most is sok bucsus érkezeiét várják, igy az ünnepek alatt élénk forgalmú lesz városunk.

— Temető-felszentelés. A kis-czelli róni. kuth. uj temetőt és a benne felállított keresztet, a mult vasárnap szentelte fel Gráczer Pius plé­bános Pálinkás Mihály sági esperes-plébános si'gédkezése mellett. A felszentelés! aktus befe­jezése után, Pálinkás Mihály esperes-plébános mondott szép beszédet az egybegyűlt híveknek.

— Léghajó. Katonai léghajó szállt le hét­főn a uemeskereszturi határban, Jánosháza mel­lett A léghajóban három- katonatiszt volt, kik Bécsben wáUtak fel. A léghajó az utat .Becstói, Nemeskereazturig 2 óra alatt tette meg. A lég­hajó utasai eredetileg Keszthelyen-szándékoztak leszállni, akaratuk ellenére azonban Nemes-Keresztür határában végezték be légi utjokat.

_ Iparkiállitás. A f. évi augusztus 15-tól szeptember 3-ika közötti időben tartandó szom­bathelyi iparkiálütia hánt ; napról-napra fokozot-

.— ; Tyuktolvaj. Cseledi Teréz, kis-czelli lakos szörnyen nagy. kedvelője a tyukyecsenyé-nek. Mivel azonbanTa kegyetlen sors neki nem juttatott ebből a csemegéből, ugy segített a baján hogy másekét emelte el; természetesen, minden engedelem nélkül. A napokban Cs Lajosné, hely­beli lakostól röpített el szép csendesen egy tyú­kot, a károsult feljelentette a csendőrségnél az ismeretlen tettest és a csendőrség hamarosan kinyomozta a tyuktolvajt Cseledi Teréz szemé­lyében. A csendőrség teljelentette Cseledit a' büntető biróságijál, hol bizonyára majd megérte- j tik vele, hogy a másénak: .nebáotad" a neve." Cseledi különben lopásért legutóbb 3 hónapig volt bezárva, igy a börtön mar nem ismeretlen előtte.

. — Uj orvos Jánosházán. Dr. Kálmán Béla magyárgencsi körorvos, mint azt lapunk egyik számában megírtuk, Jánoshazán szándékozott letelepedni, e szándékától azonban elállott, meg­

maradt magyárgencsi körorvosnak. — Helyette : Jánosházán dr. Marton, fővárosi orvos telepedett " le, ki különösen a gyermek-gyógyászat terén, rövid ottléte alatt, maris szép sikereket ert el.

telességét teljesítő tanítót főleg tanítás közben meg nem engedhető módon akarta illetéktelenül és jogtalanul felelősségre vonni. " ~

— A vármegyei tisztviselők országos egye­sülete most bocsájtotta ki a taggyüjtétre vonat­kozó iveit. Tekintettel arra, hogy az egyesület czélja a tisztviselők helyzetének javítása és jó­gáiknak pragmatikába való foglalása, remélhető, hogy minden tisztviselő tagjává lesz az egye­sületnek.

tabb érdeklődés Mutatkozik. Fóleg umióta köz tudomásra jutott, hogy Snell Kálmán miniszter-, _ S p o f t A > Vasváripegyei Sportegylet-elnök a védnökségét eHegadt* s a megnyitásra f évi junins hó 11-éii Szombathelyen a város­személyes megjelenését kilátásba helyezte és ligetben ifjúsági versenynyel egybekötött athle-víirmegyénk minden részérói számosan jelent-1 tikai- és kerékpte-vwaenjrt |endea-.. kéznek a kiállításra. A végrehajtó bizottság, ] Versenyszámok : 1. 109 yardos síkfutás. V-élén Éhen Gyula o"rsz. képviselővel, mint a Há t - l f Rúdugrás (ifjúsági verseny) - 3 1200 m eien s*** f . ' . . . ,'kerékpár-verseny. — 4. Diszkosz ve tés .—.5 . litás elnökével, nagyban fáradozik azon, hogyaz. ; 3 ö 0 m 8 Í k f u t j l s ^ j j j t i ^ n , ) - 6 . 2800 m.

keiék'pár-fóyereeny. — 7. 400 m. gít-verseny handicap, — 8 Összetett ifjnsági verseny (magas korlát és ló-szélteben). — Ö. 3200 m. térelőny kerékpár-verseny. — 10 Távolugrás..— 11. Zsákfufás (ifjúsági verseny). — 12. Hulydobás távolba. "

Dijak: ezüst és bronz-érmek. Nevezési díj nincsen. Nevezési zártat:"1903 juniusiö. — A versenyszámokban részt vehetnek a dunántúli

^ í U S \ S e » L ^ w f ^ L v é ^ r ? titkárnál lehet. A versenyek kezdete délután 3 héten küldtek ruhaneműket b M ^ * ^ » 1 . A énikor.' Beépó-dij: számozott tribün 1 korona kis lelenezek nyári ruhákat kalapokat; eagfcrt, w n l , - p ^ 4 £ t 0

J

n t , fcor., ^ ó - h e l y a keleti fehérneműt kaptak, melyeket Lóránt Gyula jegyző i ] A J * fa mi Hiák-iejrv 50 fiU és Pálovits József bíró osztottak ki a dajkák ! o m a , o n 4 U níl.. újak jegy ou mt.

iparkiállitás megfeleljen azoknak a reményeknek melyeket a vármegye közönsége hozzáfűz. Az eddigi jelentkezők száma megközelíti a 3Ö0 ;at: A jelentésetek ..határideje.- július 1-je. A kiállí­tás titkára Ojváry Éde dr. Szombathely város főjegyzője, akinél minden a kiállítást érdeklő dologra nézve felvilágosítást lehet kérni.

- —Lelenczek fe l ruházása; ,Azországos

Eladó bor. K i t ű n ő m i n ő s é g ű

Balatonmelléki bor V kapható 50 l i tertói kezdve

Q o l c só á r o n :

0 Frommer Hearikaél, ö Vas-SImenyibaa. _ 1 - J

Beltz György f é n y k é p é s z P á p á r ó l .

között. — Követésre méltó példa. Sipiovics József

szergéuyr lakos, a szergényi önk. tűzoltó-egylet ügybuzgó tb. főparancsnoka az emberbaráti sze­retetnek dicsó tanújelét ama akkor, midőn folyó évi május hó 24-én a szergényi önkétes tűzoltó, egylet müködq tagjaínak ~-°egyenrnházatára . 60 kotonát volt szíves adományozni. — A jó tett önmagát dicséri I

— Jönnek á színészek. Miesey F. György, a székesfehérvár-szombathelyi szinikerüTet igaz­gatójának titkára, a héten Kís-Czellben" járt hérletgyüjtés végett. .A társulat 12 előadásra szándékozik hozzánk jönni; hogy azonban a tár­sul at óhaja, hozzánk való jövetele valóra váljon, mi kötve hisszük, tekintve - Hogy ' csak nemrég távozott el tőlünk Fehér Károly színtársulata. Miesey színtársulata a vidék egyik legelsőbb rangú színtársulata, 60 tagból áll, igy bizonyára érdékes előadásokban lenne közönségünknek része, ha a társulat hozzánk jönns. illetve jöhetne.

— Tánczmulatság. A vas-simonyí Polgári Olvasókör, saját pénztára javára, pünkösd hétfőn, holnap, özv Hajat Sándorué úrnő kerti helyisé­gében, zártkörű tánczmulatságot rendez Belépő személyjegy: 1 korona, családjegy 2 korona*

— Országos vásárok. A héten ugyancsak kijutott a kis-czelli járásnak az országos vásá­rokból.: -Nem keveBebb, mint három vasár esett hétfőre. És pedig: a pápóczí, "sági, jánoshácai. Ság község folyamodott a kereskedelemiig:i mi­niszterhez, hogy vásárját hétfőről,kedtlr/hnlasz-hassa el. A miniszter megengedte, /így. Ságon kedden lett megtartva a vásár, míg Jánosházán és Pápócxon hétfőn tartatott még. Bizony itt volna az kiejt flagyo* fii annai, hogy » vásárok szánját rtdultilnák. A i iparososztály kell, hogy tönkre menjen a sok tiláoy forgalmú, vásár miatt.

— Harang-avatás. Nagy ünnepe lesz pün­kösd másnapján Csánig községnek; ugyanis akkor avatják fel az- ág. ev. templom uj két ha­rangját, melyet Sseles József és neje ajándékoz­tak a templomnál.. A felavatáson Kint Sámuel j speres, i A$s Imre u.-ujfalusi és ' Mesterkáty

László sárvári lelkészek fognak részt venni.

— Amiért a cserepes haragszik.'V. ístváu sági cserepes-mesternek nem lehet mostanában valami bosszantóbbat mondani, mintha valaki azt kiáltja neki: Halló! Ki beszél? Ezért a te­lefon beszélgetést kezdő szavakért rettenetesén mérges V. uram- Az & rettenetes haragjának a története emiatt a következő: A mult hetekben V. István cserepezést munkálatokat végzett V.-Miskén, az uradalmi majorban, mikor a mun­kát bevégezte, rohant az uradalmi telefonhoz és a telefonon a következő beszélgetés folyt le közte és a másik távolabbi majorban levő ura­dalmi ispán között:

, Cserepeai..Haltól K t J i e s s á i ^ — U • , * *».| Ispán: Halló! Itt az ispán." Cserepes: Itt V. István cserepes, bevégez­

tem a munkát, kérek kocsit, mert haza akarok menni Ságra.

Ispán; Elmehet haza Ságra, Nincs kocsi a számára,

. Utazzék csak haza máma. Apostoloknak módjára.

Az ispán ur e kocsit megtagadó, rigmúsos válaszáért haragszik most annyira V. uram telefonra, de különösen a: Halló! K i beszél?

'áá*7§lnf$&, . • Ül - m'iÉb '*:

/ ;— Asszonyi éaz A R-Kovácsi községhez tarfbzó Urszeg majorban lakó Kovács Józscfné-nek ii legkevésbbé sem volt ínyére, hogy a köz­ségi tanító gyermekeit iskola-mulasztás miatt az elöljáróságnál teljelentette. Mivel ezen czimen megbüntették, mint egy boszut lihegő turis ron­tott be előadás alat az iskolába és óriási lárma, botrányos szítkozódások között 'akarta a tanítót felelősségre vonni. A tanító előbb higgadtan, utóbb erélyesen lépett fél n magáról megfeled­kezett asszonynyal'szembvn s végre az iskolából kiutasította Most azután a hatóság előtt kell majd meggondolatlan tettérúT beszámolnia, mely szigorúan meg fogja büntetni átért, hogy a ko-

- Van szerencsém Kis-Czell és vidéke, n. é. közönséget értesíteni, miszerint- itt, helyben, egy ideiglenes

fénjkésseti műtermet állítottam fel Landherr József ur házában, a Sági-utezában.

Vállalkozom a fényképészeti szak­mába vágó bármily munkára. Készítek képet, kis fényképtől egész életnagyságig, művészies kivitelben, jutányos áron.

Táj- és csoport-felvételeket kívánatra házon kívül is teljesítek mérsékelt áron.;

A n. é. közönség szíves pártfogását és támogatását .kérve" maradtam

késszo lgá juk :

: -asejltsB-Q-yóxéry 1 - ^ M fényképész.

„Szent Anna" és

italok a legjobbak.

Szt. Anaa Malatacakss minden egyéb liszt hozzáadása nélkül 70—gOtyr-nialáta—kivonster~Tá3almáíö~ malátából készül. A legjobb és legizle-

. tesebb.tta- ét tápsütemeny fölnőttek és gyermekeknek, egészségesek és betegek­nek. 1 nagy doboz 2.— korona.

1 kis • . . 50 fillér.

Sst. Asaa Maláta-Likőr a legjobb és legegészségesebb üdítő ital, kellemes izü és zaun.tu, tiszta, festetlen ital. A likőrök királya.

S W l í l i l S ^ % palacx 230 korona.'

Sít. Anna Xalitaktjarft kitűnő izü ét hatású, kiváló- gyomorern-sitó, étkezés előtt 1—2 -pohárral az ét-vagyat gerjeszti és az emésztést elő­segíti. 1 palaczk 2.30 korona.

A Szt. Anna malátakeszitmányeket elsőrangú orvosi tekintélyek ajánljak. -

Kizárólagosan gyártja : a Sül. Anna Maiaiakesziimény Vállalat

KIS-VELENCZÉN.

; 1 1 § -ff S "

Minden vevő jogosítva van az árut (eredeti Csomagolásban) az alant említett intézetben (Wien IX.) díjmentesen megvizsgáltatni.

Az első Triesti Coginic párlati intézet (Deetillerie.) (AMIS és 8T0CK Burcolában Triesl mellett ajánlja belföldi ói

i K l l l f G Y O G Y ^ C O G N A C - j 4 t ^ l í f l l í f = ] | ^ 3 £ '5 . mely fnincziu módszer szerint készillt",es az ráitalános ausztriai gyógyBzerész-egyesulet kísérleti állomása g S : - - a •5..í= I S * 1 ellenőrzése alatt áll. — palaczk 5 korona, ' / , palaczk 2 60 korona. ? - ^ T ^ E l í | í | f , « 5 £ KAPHATÓ.; Jánoshálán : Singer Sándor-nál, nagybani eladás á vidék részére Sattl r Józsefnél N-Kanizsán, r ? f' §-» 1 8

Minden vevfi jogosítva van az árut (eredeti csomagolásban) az alant em'itett intézetben (Wien IX.) díjmentesen megvizsgáltatni

Legjutányosabb cséplési síén az elsőrendű tatai brikett és tatai darabos szén.

A porosz szenet is teljesen pó to l ja . s és gyors kiszolgálás! — •—

Magyar Általános Kőszénbánya Részvény társulat SvLÁapest, "W., Exzsé"bet-téx 19.

Kis-Czellben képviselő: H ó n i g S á m u e l .

^BBiggEBffl5iBaigg§51515Bi gBllSllSlggreaiSigiMflB^

MEGNYÍLT P á p á n a z I g l a u e r - p a 1 o t á b a u

(Kossuth Lajos-uteza) a

Párisi Nagy Áruház, v&m höi röfösi vászon, férfi és női divatezikkek; konfekezid,

rövidáru, szabókellékek, diszmű, galantri, = czipö, kalap, porczellánárak

órási választékban és a nálunk már megszokott olcsó árakban kaphatók.

2£iT7-áic t i s z t e l e t t e l

Lőwenstein J . és fial • ' P Á P A és K I S - C Z E L L

Kis-Csellbea, ugyeziate Pépáa eddigi volt ösleteiaket, agy mint UUg, tovább vmtjas. Wtr Szabad m e g t e k i n t é s v á s á r l á s i k ö t e l e z e t t s é g n é l k ü l i

i r a i í 19; Nyomatott a kiadótulajdonos .Vörösmarty'-könyvnyomda és hírlapkiadó vállalat gyorssajtójan Devccscrbcn, 1903.