Történelem - bevezetés - ( ismétlés) A történelemről általában ...

Mi a történelem?

Egy tudomány, amely az emberiség múltját tanulmányozza a legrégebbi időktől napjainkig.

A történelmi időt ...

… két nagy részre oszthatjuk:

IDŐSZÁMÍTÁSUNK ELŐTT - i.e. (KRISZTUS ELŐTT - Kr.e.)

IDŐSZÁMÍTÁSUNK SZERINT - i.sz. (IDŐSZÁMÍTÁSUNK UTÁN i.u.)

- a két történelmi időt Krisztus születése választja el, tulajdonképpen, ha logikusan gondolkodunk, egy időszalagon, az a kezdet

A történelmi idő

Az ember a mai formában nagyjából 315 ezer évvel ezelőtt jelent meg a Földön. Ha az időszalagon kellene elképzelni, akkor hosszabítsd meg képzeletben a bal nyílat 4500-szor. Na ott az emberiség kezdete. A végén vagyunk MI, a mai ember, a jobb nyíl 25-szörösénél.

Történelmi korok

5 történelmi korra osztjuk a rendelkezésünkre álló történelmi időt:

ŐSKOR - ÓKOR - KÖZÉPKOR - ÚJKOR - JELENKOR

Történelmi korok

ŐSKOR

Az őskor kezdete: az első emberelődök megjelenése kb. 6-4 millió évvel ezelőtt.

Az őskor vége: az írott történelem kezdete az i. e. 4. évezredben. Ez

egyben az ókor kezdete is.

Jellemzői: vadászat, gyűjtögetés, földművelés, állattenyésztés, eszközök, szerszámok készítése, állatok háziasítása, a tűz felfedezése

ŐSKOR

vadászat, gyűjtögetés

földművelés

szerszámok készítése

tűz felfedezése

ÓKOR

Kezdete: írásbeliség megjelenése

Vége: a Nyugatrómai Birodalom bukásáig

Jellemzői:

írás megjelenése, társadalmak kialakulása, kereskedelem, pénz megjelenése, népvándorlás, tudományok, művészetek, civilizációk kialakulása (kínai, mezopotámiai, egyiptomi, görög, római)

ÓKOR - az ókori világ 7 csodája

piramisok

szemiramisz függőkertje

olümpiai Zeusz szobor

alexandriai világítótorony

Halikarnasszoszi mauzóleum

Rhodoszi kolosszus

Artemisz templom

A KÖZÉPKOR

kezdetét a Római Birodalom „bukásától” (476) számítják

végének időpontját Amerika felfedezéséhez (1492) kötik, a magyar történetírás a mohácsi csatavesztésnél (1526) jelöli ki a határt.

Jellemzői:

sötétség és kulturális hanyatlás, népvándorlás, pusztító járványok (pestis), hittérítések kora (vallásosság), keresztes háborúk boszorkány üldözés

A KÖZÉPKOR - képeken

ÚJKOR

kezdete Amerika felfedezése

vége az 1900-as évekig

Jellemzői:

polgáriasodás (városiasodás), reformáció (vallási szabadság), ipari forradalom (fejlődés robbanásszerűen), felvilágosodás, nemzeti forradalmak, találmányok, árucikkek tömeges megjelenése, gyarmatosítás

ÚJKOR - képekben

JELENKOR

a 2. századtól kezdődően számítjuk és napjainkig tart

Legfőbb jellemzője a digitális fejlődés, az űrkutatás robbanásszerű fejlődése, a lakosság robbanásszerű megnövekedése

És akkor megérkeztünk a jelenbe

ȘTEFAN CEL MARE-MOLDVA ( ismétlés)

1457-1504

Ștefan cel Mare ábrázolásai

Moldva Ștefan cel Mare idejében

Ștefan cel Mare 1457-ben Vlad Țepes segítségével lépett Moldva trónjára.

Az ország megszervezése

Uralkodása kezdetétől az országában az életkörülmények jobbítására törekedett.

Uralkodása alatt fejlődésnek indult a kereskedelem, a mezőgazdaság és a kézművesség

Új városhelyeket alapítottak és szépítették a régi településeket.

Az ország védelme érdekében megerősítette a várakat és megszervezte a hadsereget.

Kolostorokat és templomokat alapított, összesen 44-et.

KOLOSTOROK

ÉS

TEMPLOMOK

• Voroneț-i kolostor

• Putna

• Neamț • Tazlău • Războieni

A haza védelméért vívott csaták

Kívánsága az volt, hogy országa független legyen, s ne adózzon többé a törököknek.

A magyarokkal (Baia, 1467), lengyelekkel (Codrii Cosminului, 1497), tatárokkal (Lipnic, 1469), törökökkel (Vaslui, 1475; Războieni, 1476; Șcheia, 1486) harcolt.

Harcban a zaklatás vagy a felperzselt föld taktikáját alkalmazta.

A törökök feletti leghíresebb győzelmét 1475-ben, Vaslui-nál aratta.

Uralkodásának jelentősége

1504-ben az uralkodó elhunyt, a Putna-i (ábra) kolostorba temették.

Uralkodása alatt Moldva aranykorát élte, egy olyan korszak volt, amelyet a jóllét és stabilitás jellemzett.

Az uralkodó sírja, Putnában