Szakdolgozat

Tóth Viktória

2013.

2

Miskolci Egyetem

Állam –és Jogtudományi Kar

Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék

Szakdolgozat

Az elítéltek foglalkoztatásának (munkáltatás, oktatás,

szakképzés, közművelődési tevékenység stb.) aktuális

kérdései

Készítette: Tóth Viktória Konzulens: Dr. Nagy Anita

igazságügyi igazgatási szak egyetemi docens

levelező

Miskolc

2013.

3

University of Miskolc

Faculty of Law

Department of Criminal Procedure Law and Penitentiary Law

Final Thesis

Current issues in the employment of convicted

( employment education, public educational activities)

Author: Tóth Viktória Consulent: Dr. Nagy Anita

BA in Judicial System Administration Associate professor

Correspondence course

Miskolc

2013.

4

I. Előszó

Az Rtv. 97. § (1) bekezdés h) pontja az alábbiak szerint határozza meg a fogvatartott

fogalmát: "akit törvény, illetőleg törvény alapján kiadott hatósági határozat alapján a

szabad mozgáshoz és tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogában

korlátoznak (őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, közbiztonsági őrizetben lévő,

elfogott és előállított, elővezetett);".1 A büntetés-végrehajtási jogban a fogvatartott

elnevezést a szabadságvesztésre ítélt – az elítélt- és az előzetesen letartóztatott

személyek összefoglaló megnevezéseként használják. 2 A börtönnépesség a 2012.

decemberi adatok szerint 17.179 fő volt, ami szinte megegyezik az előző évi számmal, a

1720 fővel.3 Ha összevetjük a 2012-es elítéltek számát a magyarországi 9.957.731 fős

4népességgel, akkor kiderül, hogy hazánk 0,17 százaléka börtönben élt. A 2011.évi

költségvetési törvény 48425,5 millió Ft-t támogatást irányzott elő a büntetés-

végrehajtásra a 2012-es évre5.

Az alábbi térkép a 2011-es év regisztrált bűncselekmények számát mutatja tízezer

lakosra vetítve. Ebből kiderül, hogy a közép –magyarországi régióban (506,9) és az

észak-alföldi régióban (499,3) a legmagasabb a bűncselekmények száma. Ugyanebben a

két régióban a legmagasabb a munkanélküliségi ráta is.

1 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről

2 A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996.(VII.12.) IM

rendelet 1.§(3) bekezdés

3 http://www.bvop.hu/download/szamok,tenyek_2012.doc/szamok,tenyek_2012.doc

4 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnt001b.html

5 2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről

5

1. ábra: Bűncselekmények száma régiók szerint, forrás:

http://www.ksh.hu/interaktiv/terkepek/mo/igazsag.html?mapid=ZJI001

Tehát az ország rengeteget költ a büntetés-végrehajtásra. Ezt az összeget úgy kell

felhasználni, hogy a büntetés elérje a célját, olyan emberek kerüljenek ki a börtönökből,

akik minél kevesebb eséllyel válnak visszaesővé. Képessé kell tenni őket arra, hogy

megváltoztathassák az életüket, mai csak nevelés útján érhető el. A nevelés fontos

területe a foglalkoztatás, amibe beletartozik a fogvatartottak oktatása, munkáltatása,

terápiás foglalkoztatása, művelődés, szabadidős tevékenysége, sportolása,

személyiségfejlesztő, gyógyító és rehabilitációs programokba való bevonása.6

Ebben a dolgozatban az oktatással és a munkáltatással foglalkozom részletesebben, és a

börtönkönyvtárakkal, melyek szervesen kapcsolódnak az oktatáshoz, művelődéshez és a

szabadidős programokhoz. Az aktuális helyzetet - sikereket és nehézségeket- igyekszem

felvázolni, a jogszabályi háttér, statisztikai adatok és a szakirodalom alapján.

6 Kőszegi Szilvia: A fogvatartottak oktatása és képzése, Börtönügyi Szemle2010/3.55-62.old.

380,1-400

400,1-470

470,1-506,9

372,7-380

6

II. Az oktatás

1. Az oktatás célja, szükségessége

Az elítéltek iskolai végzettsége hazánk lakosainak átlagos végzettsége alatt van,

emellett szocializációjuk is súlyosan sérült. Nyilvánvaló, hogy a társadalomba való

beilleszkedésük, visszavezetésük csak a hiányosságok pótlásával, vagyis oktatással,

neveléssel valósítható meg. A börtönökben folyó oktatómunkának szervesen

illeszkednie kell a szabad életben folyó oktatáshoz, mivel a cél az, hogy kiszabadulva

folytatni tudják megkezdett tanulmányaikat, illetve munkát tudjanak vállalni, amivel

képesek eltartani magukat, és nem kényszerülnek ismét bűnözésre. Ehhez az általános

iskolai végzettség az előfeltétel, majd erre épülve szakképzettség megszerzése is

szükséges. A megfelelő műveltség birtokában képessé válnak önmaguk

megváltoztatására, önbecsülésük felépítésére. Nem elhanyagolható az sem, hogy az

oktatás változatosságot, hasznos időtöltést jelent a börtönnapok egyhangúságában, ami

csökkenti a depresszió megjelenésének lehetőségét is.

2. Az oktatást, szakképzést meghatározó normák

A nemzetközi ajánlások közül a Pekingi7 és a Havannai Szabályok

8 a fiatalkorúakra

nézve adnak iránymutatást. Ezek szerint az intézeteknek biztosítani kell minden

segítséget, ami a fiatalok egészséges fejlődéséhez szükséges. Megfelelő elméleti és

szakmai képzéssel lehetővé kell tenni, hogy szabadulásuk után oktatási szempontból ne

legyenek hátrányos helyzetben. A tanköteles fiatalokat szakképzett pedagógusoknak

kell oktatni, olyan rendszerben, amely szervesen illeszkedik az adott ország oktatási

rendszerébe, hogy távozásuk után folytatni tudják tanulmányaikat. Ezen célok

eléréséhez szükséges megfelelő számú szakembert alkalmazni.

Az Európai Börtönszabályok 28. és 106. szabálya foglalkozik az oktatással. Ezek

szerint különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a fiatalok képzésére, amit az egyéni

7 Az ENSZ 1986-os határozata a kiskorúak igazságszolgáltatására vonatkozó Minimális Szabályokról

8 Az ENSZ közgyűlése 1990.dec. 14-én fogadta el a 45/113.számú közgyűlési határozatával

7

célok, törekvések figyelembe vételével kell megszervezni. Elsőbbséget élveznek az

alap, illetve szakképzettséggel nem rendelkezők. Minden intézetnek az elítéltek számára

elérhető könyvtárat kell működtetnie. Kitér arra is, hogy tanulás miatt hátrány nem

érheti a fogvatartottakat, úgy kell tekinteni őket, mintha dolgoznának.

A 6/1996-os IM rendelet alapján az alapfokú oktatásban részt vevő elítélt számára az

oktatás ingyenes, vagyis költségtérítés nélkül kell biztosítani a tanszereket,

tankönyveket is. A szakképzés és továbbképzés költségei viszont a szervezőt terhelik,

amihez az elítélt is hozzájárulhat. A jogszabály lehetővé teszi - bár a börtönparancsnok

engedélyéhez köti-, hogy a felsőfokú tanulmányokat megkezdett elítélt tanulmányait a

börtönben is folytathassa.

Az általános iskolát végző, illetve az első szakmájukat szerző fiatalkorúakat a képzési

idő alatt munkavégzési kötelezettség, és a tartására fordított költségekhez való

hozzájárulás nem terheli. A tanuló elítéltet - ha nem dolgozik - a képzés ideje alatt az

alapmunkadíj egyharmadával megegyező pénzbeli térítés illeti meg, amiből nem

vonható le tartási költség. Ha dolgozik, akkor munkaidő kedvezmény illeti meg:

tanévenként legalább öt napra felmentik a munkavégzés alól, amit a vizsgákra,

beszámolókra való felkészülésre fordíthat. Ezen kívül oktatási naponként egy óra

munkaidő-kedvezményben is részesülnek.

1993-ig 40 éves korig kötelező volt az elítéltek számára az általános iskola befejezése.

A 2012.szept. 1-jétől hatályos új oktatási törvény alapján a tankötelezettség 18 évről 16

évre csökkent, így a büntetés-végrehajtási intézetekben is csak eddig kötelezhető a

tanulás.9 A korhatár leszállítása felmenő rendszerben történik, vagyis akik a kilencedik

évfolyamot 2011/2012-es tanévben vagy attól korábban kezdték meg, azoknak a

tanulóknak még 18 éves korukig tart a tankötelezettségük.10

A börtöniskolában szerzett

bizonyítványba a képzésért felelős intézmény pecsétje kerül, semmi sem utalhat arra a

későbbiekben, hogy hol végezte tanulmányait, így e miatt hátrány nem érheti a szabad

életben.

9 2011.éviCXC .törvény a nemzeti köznevelésről 45.§ (3)

10 2011.éviCXC. törvény a nemzeti köznevelésről 97.§

8

3. Nevelők alkalmazásának formái

Európában a börtöntanárok foglalkoztatásának az alábbi típusai léteznek:

- Az önellátó modellben a pedagógusok a büntetés-végrehajtás állományba tartoznak.

- Az import modell alapján a börtönben és a kinti társadalomban párhuzamosan is

oktatnak.

- A szerződéses modell szerint a tanárok nem tartoznak az állományba, hanem

szerződéses viszony alapján kizárólag csak börtönben tanítanak.

- A vegyes modellben a saját tanárokon kívül külsős tanárokat is alkalmaznak.11

Már több éve megkezdődött egy európai szintű egységesítés a pedagógusok képzésében.

2005-2007 között megvalósuló Grundtvig projekt eredményeként elkészült egy

mesterképzés tananyaga és tematikája a büntetés-végrehajtási intézetekben dolgozó

nevelők számára. Az EPEA Máltai csoportja rendszeresen szervez számukra

továbbképzéseket.

4. Nehézségek

A tanulók oldaláról

Jellemző, hogy az elítéltek tanuláshoz fűződő élményeik negatívak, iskolai

végzettségük hiányos, a meglévő osztályaik számát nem tükrözi a tudásuk. Ismereteik,

készségeik elmaradnak az életkoruktól. Ennek több okai is van. Legfontosabbnak

tartom az családi mintát, körülményeket. Az otthoni rendezetlen körülmény nem

biztosította a nyugodt, elmélyült tanulást. Sokuk szülei aluliskolázottak, a tanulásban

nem segítették, ösztönözték gyermeküket. Így az ő szemükben sem érték a tudás,

boldogulásukat nem a tanulmányaiktól várják. Mivel az órákra felkészületlenül

11

Ruzsonyi Péter: Reflexiók „Az oktatás a bv. intézetben..” című cikkhez, Börtönügyi Szemle2011/2. 36-

38.old.

9

érkeztek, nem kaptak sikerélményt, csak szidást, lemaradtak társaiktól, nem tudták

tartani a tempót így az órákon unatkoztak, rendetlenkedtek.12

Gyakran külső ártalmak

hatására, vagy organikus okokra visszavezethetően sajátos nevelésű igényűek - testi,

érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, valamint a

pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan

akadályozott13

- vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség küzdenek, ami még

inkább nehezíti boldogulásukat.

A korai iskolaelhagyás okaként jelentkezik a kirekesztettség érzése is. A gyerekek

szemében nagyon fontosak a külsőségek, a megjelenés- hogy kinek milyen szép a

ruhája, táskája- nem barátkoznak a rendetlen ruházatú, piszkos gyerekekkel, akik így

kirekesztetté, frusztrálttá válnak, ami sokszor agresszióban nyilvánul meg. Ezek a

gyerekek nem szívesen mennek iskolába, inkább elcsavarognak. Halász Gábor14

által

végzett vizsgálatból kiderül, hogy a roma tanulók nagyobb valószínűséggel

morzsolódnak le, különösen a szakiskolások estében. Andrulla Vasiliu európai biztos

riasztó adatai alapján Európában minden hetedik gyermek idő előtt hagyja el iskoláját,

amivel jelentősen romlanak az életkilátásai, és ezzel egyenes arányban nő a

kriminalizáció veszélye. Hazánkban 2010-ben 10,5 %-os, 2011-ben 11,2 %-os volt a

lemorzsolódási arány.

Fiatalkorú elítéltek körében végzett kutatás (Dr. Ligeti Katalin 2008) arra mutat rá,

hogy a vizsgált fiatalok alig fele jár iskolába, s az iskolába járók között minden

harmadik legalább kétszer váltott iskolát. Nagyon gyakori a hosszabb tartamú

iskolakerülés és a többszöri évismétlés. Közel 60 százalékuk már legalább egyszer

tanévet ismételt és 27,8 százalékuk korábban vagy a kutatás időszakában is

magántanulói volt. A válaszadók harmadának mindkét szüleje munkanélküli.

Maurer Péter a lemorzsolódás indokát látja a pedagógusok képzetlenségében,

alkalmatlanságában és lelkiismeretlenségében is.15

Több mint tíz éve dolgozom

tanárként, és az a véleményem, hogy ez az állítás csak igen kis mértékben lehet igaz

kollégáimra. Az iskolabezárások és az alacsony bérnek köszönhetően főleg tapasztalt,

12

Czenczer Orsolya: Az oktatás mint reszocializációs eszköz a fiatalkorúak büntetés-végrehajtás

intézeteiben, Börtönügyi Szemle 2008/3. 1-12.old. 13

2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a

Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve 1.§ 14

http://www.observatory.org.hu/eredmenyes-europai-szakpolitikai-intezkedesek-a-korai-iskolaelhagyas-

csokkentesere-konferencia-beszamolo/ 15

Maurer Péter: Az oktatás helyzete a büntetés-végrehajtási intézetekben- a katedra két oldalán állók

szemszögéből, Börtönügyi Szemle 2011/2. 30-35.old.

10

30 éven felüli nők maradtak a pályán, akiknek erős a hivatástudatuk. Való igaz, hogy a

pedagógusképzés nem készített fel a „problémás” gyerekek kezelésére, ennek pótlására

rengeteg tanfolyamot indítottak az utóbbi években. Nevelési tanácsadók segítik a

munkánkat, akik 1-3.osztályig minden évben szűrik a gyerekeinket, hogy a jelentkező

nehézségek ne maradjanak kezeletlenül. A problémát a pedagógus oldaláról inkább a

túlterheltség jelenti. A kötelező órák számát folyamatosan emelik, az iskola

összevonások, kisiskolák bezárásával „mamutosztályokat” hoznak létre, amelyben

képtelenség egyéni képességek alapján dolgozni. Az Európai Bizottság 2012. május 30-

án tett ajánlásában is megállapította, hogy az iskolai oktatással kapcsolatos új

jogszabályok egyes elemei miatt nőni fog a lemorzsolódás.

Mindezen negatív élmény, körülmény hatására az elítéltek többsége csak nehezen

szánja rá magát a tanulásra. Ha csupán a tankötelezettsége kényszere, vagy csak a

tanulásért kapott díj miatt ülnek ismét iskolapadba, akkor gyakran fegyelmezetlenek,

érdektelenek, és zavarják az órán azokat, akik tényleg tanulni szeretnének.

A tanórákra sokszor felkészületlenül érkeznek a rabok, aminek oka nem csak a

motiválatlanság, hanem nehezíti a tanórákra való felkészülést a zárkák zsúfoltsága is,

ahol nincs mód az elmélyült tanulásra. Gyakran előfordul az is, hogy átszállítják egy

másik intézetbe, ahol nincs ugyanolyan szakmai képzés, így félbe maradnak

tanulmányai.

A pedagógusok oldaláról

Az oktatók nem rendelkeznek andragógiai ismeretekkel, gyakoriak a fegyelmezési

problémák, a tanulók figyelmét nehezen tudják felkelteni, tartósan fenntartani. A termek

zsúfoltak, felszereltségük hiányos. A tanulók gyakran tanulási, mentális nehézségekkel

küzdenek, sajátos módszereket igényelnének. Felkészületlenül járnak a diákok az

órákra, így nagyon lassan lehet csak haladni a tananyaggal. Alapismereteik hiányosak,

különböző szintűek, tudásuk nem felel meg az osztályaik számának. A tapasztalás útján

szerzett ismeretanyag átadásra megkönnyítené munkájukat, de erre csak minimális a

lehetőség pl.: kísérletekre, természeti jelenségek megfigyelésére, tanulmányi sétára.

Az intézmény oldaláról

Egy modern börtönben a helyiségek 30-40% kell, hogy az elhelyezést szolgálja, a

többinek foglalkoztatási célokat kellene kielégíteni. A hazai börtönök többsége ennek a

11

feltételnek nem felelnek meg. Hiány van a szakemberekből is, úgymint

pszichológusokból, pszichiáterekből, testnevelőből, szociális munkásokból, tanárokból,

oktatókból. Problémát jelent az adminisztrációs túlterheltségük is.16

5. Az oktatás, képzés főbb típusai, jellemzői

Általános iskola

Az elítéltek végzettség szerinti megoszlását mutatja az alábbi diagram, ami

2011.dec.31-ei adatokat tartalmazza.17

Ebből kitűnik, hogy harmaduk még az alapfokú

iskolai végzettséggel sem rendelkezik, 1 százalékuk pedig analfabéta. Ez a szám a 15

évesnél idősebb népesség esetében 4,8 százalék, vagyis hatszor gyakoribb az alapok

hiánya az elítéltek körében, tehát ez is alátámasztja, hogy szükséges az általános iskolai

tanulmányok folytatásának lehetőségét biztosítani. Tankötelezettségről csak 16 éves

korig beszélhetünk, illetve a sajátos nevelésű igényű tanuló esetében ez 23 éves korig

növelhető, tehát az idősebbek estében csak önkéntes alapon lehet a beiskolázást

megszervezni. 2009-ben 896, 2010-ben 1020, 2011-ben 1159 fő kezdte meg a tanévet.

18

16

Maurer Péter: Az oktatás helyzete a büntetés-végrehajtási intézetekben-a katedra két oldalán állók

szemszögéből, Börtönügyi szemle 2011/2. 30-35.old. 17

Büntetés-végrehajtási Szervezet 2011.évi évkönyve, Budapest, BVOP,2012 18

Kőszegi Szilvia: A fogvatartottak oktatása és képzése, Börtönügyi Szemle 2010/3. 55-62.old.

12

1. ábra: Az elítéltek végzettség szerinti megoszlása 2011, forrás: Büntetés-végrehajtási Szervezet

2011.évi évkönyve, Budapest, BVOP,2012. 25.old.

Ebben a sajátos oktatási formában nagyobb szerepet kap a tananyag átadása mellett a

hiányosságok pótlása, a felzárkóztatás, az elmaradt készségek, képességek fejlesztése,

mint a szabad életben. Kiemelkedően fontos egy előzetes szintfelmérés, mivel a

bizonyítványuk nem mindig tükrözi a valós tudásukat. Elérhető célokat kell kitűzni

eléjük, sikerélményt kell biztosítani, meggyőzni őket a tudás fontosságáról, hogy ne

csak passzív résztvevők legyenek.

Mivel a cél az, hogy szabadulva folytatni tudják a megkezdett tanulmányokat, így a

normál iskolai modell szerint kell szervezni az oktatást. A legnagyobb problémát az

idegen nyelv és az informatika tananyag elsajátítása okozza.19

A legtöbb rab számra a

magyar nyelv írása, olvasása is nagy nehézséget okoz, nemhogy az idegen nyelv. Az

oktatási törvény viszont lehetőséget biztosít arra, hogy ha szakértői vélemény

alátámasztja-megállapítja a sajátos nevelési igény, illetve a tanulási nehézség

fennállását- fel lehet menteni a tanulókat a tantárgy, tananyagrész, a helyesírás érékelése

és minősítése alól. Ezzel elkerülhető lenne a sorozatos kudarcélmény,

évfolyamismétlés.

19

Czenczer Orsolya: Az oktatás mint reszocializációs eszköz a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási

intézeteiben, Börtönügyi Szemle 2008/3.1-12.old.

13

Középiskolai képzés

A fenti kördiagramból jól látszik, hogy a rabok legnagyobb része-48%-uk- rendelkezik

ugyan alapfokú végzettséggel, de szakmával nem. Ez a szám is jóval több, mint az

össznépesség esetében, ahol ez 28,4%-ot jelent. A büntetés-végrehajtási intézetekben

nem elsődleges cél az érettségire való felkészítés, hanem csak a 10. évfolyam elvégzése,

mivel ezután már szakképzésben is részt vehetnek. A 2009/2010-es tanévben 15

intézetben, 933 tanulóval folyt ilyen oktatás, 2010/2011-ben már 20 intézetben volt rá

lehetőség, de csak kevesebb rab-878 fő- élt a lehetőséggel. 2011/2012-es tanévben ismét

nőtt a résztvevők száma, 920 főre.

Szakképzés

A szakemberek a szakmai képzést tekintik legjobb módszernek a fiatalkorúak

személyiségfejlesztéséhez és a munkakészség elsajátításához. Mindenhol általános

célként jelenik meg, hogy az elsajátított szakma a munkaerő-piaci igényeknek

megfeleljen, ezért a munkaügyi központok és a büntetés-végrehajtási intézetek között.

Leginkább a kis eszközigényű szakmák oktatására kerül sor, amik közül az építőiparhoz

kapcsolódók a legnépszerűbbek, amit a hétköznapi életben is használni tudnának. A

legtöbbjük előzetes munkatapasztalatai is ezekhez kapcsolódnak. 20

Majdnem tíz évvel

ezelőtt, 2004/2005-ös tanévben vettek részt a legtöbben -1350 fő-valamilyen

szakképzésben. Sajnos ez a szám folyamatosan csökkent a pénzhiány miatt, míg elérte

mélypontját a 2010/2011-es tanévben, mikor 367-en tanultak, 20 tanfolyamon. a

2011/2012-es tanévben ismét emelkedni kezdett ez a szám, így 24 féle képzésben 400

tanuló részesült.21

Felsőfokú tanulmányok

2011-ben az elítéltek csupán 1%-a rendelkezett diplomával, ami jóval elmarad az

össznépességre jellemző 16,7%-tól. Felsőfokú képzésben a parancsnok engedélyével

vehetnek részt a rabok, levelező hallgatóként. Számuk 2008/2009-es évben volt a

legmagasabb,18 fő, 2010-ben már csak 16, 2011-es év végi adatok szerint pedig- a

szabadulások miatt- csak 6 fő folytatott felsőfokú tanulmányokat a börtönökben. A

tanévet jóval többen megkezdték, hiszen csak a szegedi Csillagból a Szegedi

20

Lakos Zsuzsa-Lőrincz József: Amikor mákos az iskolaköpeny-fiatalkorú elítéltek oktatása Börtönügyi

Szemle 2011/4. 31-40.old. 21

Büntetés-végrehajtási szervezet 2005.,2010,2011. évi évkönyve

14

Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar társadalomtudományi szakára

hárman, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára ketten, a Szent Pál

Akadémiára, teológus szakra hárman, az egri Esterházy Károly Főiskola informatikus-

könyvtáros szakára öten és a Sola Scriptura Teológiai Főiskolára pedig tízen jártak. Az

elítéltek mind dolgoztak is valamit: könyvtárosként, az asztalosműhelyben vagy éppen a

konyhán, és saját maguk fedezték a tanulmányaikat.22

6. Hazai programok

"Van kiút" - Partnerség a fogvatartottakért23

A projekt két célcsoportja a fogvatartottak, illetve a büntetés-végrehajtási nevelők, a

pártfogó felügyelők, és a szakképzést végző szakoktatók. A program célja, hogy a

szakembereket integrálva kidolgozzanak egy olyan személyiségfejlesztő módszert,

amivel az elítéltek alkalmassá válnak szakmai ismeretek elsajátításra, beilleszkedésre és

munkavégzésre. A projektben az alábbi 4 szervezet működik együtt: Büntetés-

végrehajtási Szervezet Oktatási Központja, Központi Igazságügyi Hivatal, Magyar

Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület, és a Cinkotai Szakközépiskola.

Szívesen vesznek részt az elítéltek a programban, ahol a jártasságaik, képességeik

hiányát pótolhatják, fejleszthetik. Személyre szabott felmérés során térképezik fel a

fejlesztendő területeket, majd ez alapján elkészítik el a szakemberek minden személyre

külön a munkatervet. A program hat foglalkoztató eljárást ajánl, melyek

csoportfoglalkozáson belül valósulnak meg:

- kölcsönös segítő foglalkozások

22

http://www.mohaonline.hu/egyetem_guide/diploma_felsooktatas_borton_szeged_csillag_rab_tanulas 23

http://equal.nfu.hu/main.php?folderID=1029&objectID=5002694

15

- felvértező foglakozások

- gondolkodási hibák kijavítását célzó foglalkozás

- társas készségek tréningje

- társas döntéshozatallal kapcsolatos foglalkozások.24

A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani

megalapozása – TÁMOP 5.6.2

Kiemelt jelentőségű a TÁMOP 5.6.2” A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és

reintegrációs programok módszertani megalapozása” című, 1.988,7 M Ft költségvetésű

beruházás. A projekt az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap

társfinanszírozásával a Belügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi

Minisztérium Igazságügyi Szolgálatának, a Büntetés-végrehajtás Országos

Parancsnokságának, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal, valamint a

Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjainak, a Miskolci Egyetemek az

összefogásával valósult meg.

A projekt keretében a bűnmegelőzést segítő módszerek gyakorlati kipróbálására, majd

az ezekből leszűrt tapasztalatok alapján a továbbfejlesztett változatok országos

bevezetését megkönnyítő, protokollok/eljárási szabályok, belső szabályzók elkészítésére

került sor. A program a bűnözés szempontjából leginkább érintett három régió büntetés-

végrehajtási intézeteiben valósult meg, vagyis Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön

és Dél-Dunántúlon.

Az ezen belül megvalósult alprojekt célja volt egy olyan „szolgáltatáscsomag”

kialakítása, ami elősegíti a fogvatartottak sikeres társadalmi és munkaerő-piaci

24

Lakos Zsuzsa – Lőrinc József: Amikor mákos az iskolaköpeny-fiatalkorú elítéltek oktatása, Börtönügyi

Szemle2011/4. 31-40.old.

16

visszailleszkedését és csökkenti a szabadultak visszaesését. Munkaerő-piaci

információk terjesztése, tanácsadás, készségfejlesztés, 50 képzési program 700

fogvatartott bevonásával és szabadulásra való felkészítés valósul meg. Az alprojekt

végrehajtása 2010. április 16-án kezdődött, és két évig tartó folyamat volt.

A kialakított rendszerben a reintegrációt elősegítő tevékenységek négy egymásra épülő

szakaszban valósulnak meg a büntetés-végrehajtási intézményeken belül, majd a

fogvatartott szabadulását követő 6 hónapon keresztül.

Az első szakaszban az önkéntesen jelentkező fogvatartottak részletes információt

kapnak az igényelhető szolgáltatásokról, majd kérdőíveken keresztül felmérik a

szükségleteiket, kompetenciáikat és motivációjukat. Ezek alapján készülnek el az

egyéni fejlesztési tervek. A második szakaszban készség- és képességfejlesztő

(kommunikációs, agressziókezelő, konfliktuskezelő, önismereti, életvezetési) csoportos

foglalkozásban vesznek részt. Emellett egyéni interjúk alapján a fejlesztési tervek is

kiegészülnek egy jövőtervvel, vagyis az elítélt szabadulás előtti és utáni terveivel.

A harmadik szakaszban kerül sor a szakképzésekre. Itt van nagy jelentőségük a

munkaügyi központoknak, mivel a hiányszakmák elsajátításával nő a rabok

elhelyezkedési esélye. A képzés típusa és hossza a jelentkező fogvatartottak

jövőtervétől, képzettségi szintjétől és szabadulásuk várható időpontjától illetve

munkaerő-piaci igényektől függően kerül meghatározásra. A negyedik szakaszban

felkészítik a szabadulásra- álláskereső technikákat sajátítanak -, másrészt elkezdődik a 6

hónapos utógondozás, amit önkéntes mentorok is segítenek.25

7. Pannon Oktatási központ

A hazai börtönoktatásban kiemelkedő szerepe van a Pannon Oktatási Központnak, amit

tíz éve, 2003-ban hoztak létre. A 2003/2004-es tanévben még csak általános iskolaként

működött, majd a 2004/2005-ös tanévtől többcélú intézménnyé vált. Az oktatók közül

többen dolgoztak korábban a büntetés-végrehajtásban, tehát megfelelő tapasztalatokkal

rendelkeznek. Kiemelt figyelmet fordítanak a szabadság-vesztésüket töltő fiatalok és

felnőttek oktatására, melyet országos keretek között szerveznek és irányítanak.

25

http://www.bvop.hu/?mid=96&lang=hu

17

Több pályázatot nyertek az elítéltek rehabilitációs tevékenységével kapcsolatban, így

lehetőség nyílt arra, hogy az oktatáson és képzésen kívül a személyiség terápiás

kezelésére is foglalkozhassanak.

A 2004-2005-ös tanévtől kezdve OKJ-s szakképzéseket indítottak a munkaerőpiac-

igényeihez igazodva, vagyis asztalos, parkgondozó, szobafestő-mázoló és tapétázó,

állatgondozó, ápolási asszisztens, kosárfonó és fonottbútor-készítő, szakács,

kazánkezelő, kerti munkás, könnyűgépkezelő, mezőgazdasági gépkezelő,

mezőgazdasági munkás, varrómunkás, virágkötő, számítógép-kezelő, szociális gondozó

és ápoló képzéseket. Jelenleg már több mint 80 szakmát oktathatnak, illetve önismereti

tréningeket tarthatnak.26

III. Börtönkönyvtárak

1. A börtönkönyvtárak fogalma, funkciója

A börtönkönyvtárak az elítéltek könyvtári szolgáltatásaihoz való jogát biztosítja.

Különböző szerepet tölthetnek be, adottságaiknak, lehetőségeiknek megfelelően:

- Művelődési funkciót betöltve az elítéltek igényit igyekeznek kielégíteni a

különböző művekkel, ami nehéz feladat, hiszen végzettségük, iskolázottságuk

széles skálán mozog.

- Rehabilitációs szerepet vállalva terápiás programokat szerveznek.

- Információs bázisként tájékoztatást nyújt a börtönök szervezetéről, jogaikról,

kötelezettségeikről, és a szabad életről.

- Kulturális, közösségfejlesztő helyszínként rendezvényeknek, szakköröknek,

önképző köröknek összejöveteleknek ad helyt, szervezi meg azokat.

26

http://www.humanpszicho.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=47&Itemid=58

18

- Rekrációs, szabadidős funkciót ellátva a szabadidő hasznos eltöltését biztosítja

értékes vagy akár pihentető olvasmányokkal. 27

2. A börtönkönyvtárak története

A börtönök célja a büntetés mellett az önbecsülés kialakítása, képességeik fejlesztése,

amihez az olvasás egy fontos eszköz. Már a XVII. századtól juttattak be könyveket az

európai és amerikai raboknak lelkészek. A XIX. században javító célzattal csak vallásos

és erkölcsileg felemelő műveket olvashattak. A XX. században a rehabilitáció került

központba, fejlődtek a könyvtárak, felismerték, hogy az olvasás megkönnyíti a

rendfenntartást, nyugtatóan hat az elítéltekre. Az 50-70-es években terápiás módszerek

terjedtek, javult a nyilvános könyvtárakkal is a kapcsolat. Jelenleg a fogvatartottaknak

ugyanolyan joguk van a könyvekhez való hozzájutáshoz, mint a szabad

embertársaiknak.

Magyarországon a reformkorban már 145 olyan börtön volt, ahol könyvtár is működött.

28A hazai börtönkönyvtárak ” atyjaként” Réső Ensel Sándort tisztelik, aki 1866-ban

felhívást tett közzé a Jogtudományi közlönyben könyvek gyűjtésére a börtönkönyvtárak

létrehozásához. Száz évvel később már IM rendelet írta elő könyvtárak kialakítását az

elítéltek számára. Az 1970-es években megnőtt az érdeklődés a börtönkönyvtárak iránt,

a nyugaton sikeresen alkalmazott biblioterápia hatására. A módszert a recski

munkatábor lakói is használtak: az ugyancsak rab Faludi György verseit memorizálták,

így próbálva enyhíteni a gyötrelmeiket. 1979-től könyvtári hálózatot alapítottak, és

ugyanettől az évtől törvényerejű rendelet biztosítja az elítéltek jogát sajtótermékek

megrendelésére, művelődési lehetőségek igénybevételére.29

A Bv. szabályzat mellékletei tételesen felsorolják, hogy mit tarthatnak a zárkájukban, s

ezek között a könyvek, újságok is szerepelnek. Az IFLA börtönkönyvtári

27

Némethné M. Magdolna: A Verseghy Ferenc Könyvtár a Jász-Nagykun-Szolnok megyei büntetés-

végrehajtási Intézet fogva-tartottai könyvtári ellátásának javításáért, Könyv Könyvtár Könyvtáros 2011/3.

15-22.old. 28

Gaál Julianna: Könyvtár a rács mögött, http://veol.hu/hirek/konyvtar-racs-mogott-1371504 29

Némethné M. Magdolna: A Verseghy Ferenc Könyvtár a Jász-Nagykun-Szolnok megyei büntetés-

végrehajtási Intézet fogva-tartottai könyvtári ellátásának javításáért, Könyv Könyvtár Könyvtáros 2011/3.

15-22.old.

19

munkacsoportja által kidolgozott irányelvek mutatnak utat a hazai könyvtárak

működéséhez, kialakításához.

3. A könyvtárak és a könyvtárhasználati szokások jellemzői

A hazai börtönkönyvtárakat a 2003-2005 közötti időszakban Vidra Szabó Ferenc

30vizsgálta, majd Amberg Eszter

31 a tanulmány folytatásaként a 2006-2010-es évet

dolgozta fel statisztikai adatok alapján. Az első időszakban 25, a másodikban már 28

könyvtár adatszolgáltatási alapján mérték fel az intézményeket.

A könyvtárak általában az intézmények jól megközelíthető pontjain találhatóak, az

oktatási vagy a számítástechnikai helység szomszédságában. Átlagos alapterületük 72

m2 (a legkisebb 15 m2-es, a legnagyobb Szegeden 280m2-es). A kezdeti 25 órás heti

nyitvatartási idő 32 órára nőtt. A fogvatartottak- biztonsági fokozatuktól függetlenül-

hetente átlag 1 órát tölthetnek nevelőtisztjeik felügyeletében a könyvtárakban.

Mozgókönyvtárakkal, kocsikkal szállítják az olvasmányokat a mozgásukban

akadályozott raboknak, előzetes kívánságlista alapján.

A dokumentumállomány stagnál, az éves intenzív selejtezés hatására, és az

állománygyarapodás lelassulása miatt, amit a 2008-ban kirobbanó gazdasági válság

okozott. 2010-re 10 olyan intézmény volt, ami nem tudta gyarapítani állományát. A

Nemzeti Kulturális Alap pályázatai segítették az állomány fenntartását, újítását, hiszen

közel 30 millió Ft-ból 15.554 db. dokumentumot vásároltak a könyvtárak. Átalagosan

1900 Ft jutott egy rabra, vagyis körülbelül rabonként egy dokumentumot tudtak

vásárolni. A 28 könyvtárból összesen négynek volt egy-egy db. számítógépe 2010-re.

A könyvtárosok általában az adott intézmény lakói közül kerülnek ki. 2003-2005 között

minden intézményben alkalmaztak egy főt, ami 2006-2010 között a felére csökkent,

viszont nőtt a felsőfokú végzettségűek száma (6 fő), köszönhetően a Szegedi fegyház és

Börtönben szervezett felsőfokú képzésnek.

30

Vidra Sz. Ferenc: Könyvtárak a büntetés-végrehajtási intézetekben, Könyv Könyvtár Könyvtáros

2007/6. 30-35.old. 31

Amberg Eszter: Könyvtárak a peremhelyzetben, Könyvtári Figyelő 2012.2 szám 241-254.old.

20

A beiratkozottak, a kölcsönzött dokumentumok és a személyes használatok száma

folyamatosan csökken. Ennek ellenére a könyvtár népszerű hely, hiszen a szabadság

érzetét közvetíti azáltal, hogy szabadon nézelődhetnek, válogathatnak. 2005-ös vizsgálat

alapján, amit Szegeden végeztek, a legkedveltebb könyvek: Mario Puzo A Keresztapa,

Ajtmatov Vesztőhely és John Flowes Lepkegyűjtő című műve. Népszerűek a cigány

nyelvkönyvek, amik a börtön-szleng elsajátítását segítik. Szívesen olvasnak

kalandregényeket is pl.: a Piszkos tizenkettőt, a Fegyverek szavát és verseket, meséket

is.32

Csányiné Lukács Erzsébet könyvtáros tapasztalatai alapján a tököli fiatalkorúak

Leslie L. Laurence, Robin Cook, Rejtő Jenő írásait kedvelik, de szívesen forgatják a

szerelmes regényeket és a versesköteteket is. A nagykorúak Krúdy, Karinthy, Kaffka és

Robert Merle iránt érdeklődnek. A tököli könyvtár számos vetélkedőt rendez, pl.:

bibliait, történelmit, vers-és novella írót. Filmklub is működik, de kulturális

programokat is szerveznek, gyakran külső előadókkal, vendégekkel.33

IV. Munkáltatás

1. A munkáltatásra vonatkozó nemzetközi és hazai normák

A munkáltatást európai normák és azokhoz igazodó hazai jogszabályok alapján

szervezik meg a büntetés-végrehajtási intézetekben, melyek pontosan meghatározzák a

feltétel rendszereket, jogokat és kötelességeket.

A munkáltatást meghatározó nemzetközi normák

„Az Emberi Jogok Európai Egyezménye” (1950.nov.4. Róma) a 4. cikkében tiltja a

rabszolgaságot, szolgaságot, kényszer és kötelező munkát, viszont a büntetés-

végrehajtáson belül lehetővé teszi a munkakötelezettséget, a közérdekű munka

büntetésként való alkalmazását.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának az ítélkezési gyakorlata alapként szolgál a

magyar bíróságoknak is.

32

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/piszkos_fred_a_bortonkonyvtar_slagere/140713/ 33

Jáki László: A könyvtár a művelődés hagyományos bázisa, Könyv és Nevelés 2011/1. 48-50.old.

21

Európai Börtönszabályok előírásai alapján az elítéltet el kell látni elegendő és hasznos

munkával, ami nevelési eszközként funkcionál. Hasznosság szempontjából a

fogvatartott érdekei domináljanak, vagyis fejlessze képességeit, növelje elhelyezkedési

lehetőségeit a munkaerőpiacon szabadulása után és ne a profit előállítás legyen az

elsődleges. Munkakötelezettséget tilos fegyelmi büntetésként alkalmazni, mert az akkor

kényszermunkának minősül. Olyan munkafeltételeket kell biztosítani, melyek az adott

körülmények között leginkább hasonlítanak a szabad életben lévőhöz. Az intézményen

kívül is lehet munkát végezni, de a külvilágtól elkülönítve. Munkáltatóként jelen lehet

maga az intézmény-mint gazdasági társaság - vagy magánvállalkozó, társas vállalkozó.

Mivel alapvető emberi jog a tulajdonhoz való jog, így fizetésével szabadon

rendelkezhet.

Hazai szabályozók

A munka törvénykönyve részben vonatkozik a börtönmunkára, akkor is, ha nem munka-

jogviszonyként értelmezhető. Tilos a diszkrimináció, az elítéltre is érvényesek a

pihenőidőre, munkaidő-keretre, a munkavédelemre, munkáltatói kártérítésre, az elítélt

által okozott kár megtérítésére vonatkozó jogszabályok.34

1979. évi 11. törvényerejű rendelet előírja az elítéltek munkavégzési jogát és

kötelezettségét, meghatározza, hogy fokozatonként (fegyház, börtön, fogház) hol és

milyen feltételek mellett végezhetnek munkát. Ezek alapján a fegyházban elítélt

intézeten belül is csak engedéllyel és felügyelettel járhat, külső munkát csak

kivételesen és a külvilágtól elkülönítve végezhet. A börtönben az elítélt , külső

munkában kivételesen vehet részt, a büntetés-végrehajtási intézet kijelölt területén

szabadon járhat. A fogházban az elítélt külső munkában részt vehet, életrendje

részben meghatározott, szabad idejét belátása szerint használhatja fel, a büntetés-

végrehajtási intézetben szabadon járhat.

Valamint kötelezővé teszi azt is, hogy a dolgozó hozzájáruljon a tartásához, kivéve,

ha önhibáján kívüli okból nem dolgozik, és nem részesül nyugellátásban vagy baleseti

nyugellátásában.

2. A munkáltatás pozitív hatásai

34

Pallo József: Az elítéltek foglalkoztatása az európai büntetés-végrehajtási gyakorlatban, Börtönügyi

Szemle 2010/4. 35-58.old.

22

Társadalmi elvárás, hogy aki bűncselekményt követ el, az büntetést kapjon. A

büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az

elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el.35

Ha el akarjuk érni, hogy a jövőben ne váljon ismét visszaesővé az elítélt (kb. 28

százalékuk visszaeső, 23 százalékuk különös visszaeső)36

, akkor el kell érni a

reszocializációt, vagyis vissza kell vezetni a társadalomba, hasznos részévé kell tenni.

Az elítéltek munkáltatása a reintegráció fontos része, munkájuk során sikereket érnek el,

ezáltal nő az önbecsülésük, fejlődik a fegyelmük, koncentrációjuk, hasznosan töltik az

idejüket. Fizikai-szellemi erőnlétüket fenntartják, a szabad életben is használható

tapasztalatokat szereznek. Sokuknak hiányzik a munkakultúrájuk, mivel eddig

munkanélküliek voltak, sőt a szüleik sem dolgoztak. Ezek az emberek a kötelező

munkavégzés során a büntetés-végrehajtási intézetekben találkoznak először a munka

világával, szereznek szakmai tapasztalatokat, rendezett életvitelhez szoknak. Kutatások

alapján a rendszeres munka és szakképzés 20%-kal csökkenheti a visszaesést.37

A

büntetés-végrehajtási intézetekben a fegyelem fenntartása, a biztonság fontos feladat.

Az agresszív magatartást növeli a zsúfoltság, viszont a hasznos elfoglaltság csökkenti.

A dolgozó rabok kevesebb vétséget követnek el, fegyelmezettebbek.

Az alábbi táblázatból is jól látszik, hogy az intézetek túlzsúfoltak. Az utóbbi tíz évben

2002-ben volt a legrosszabb a helyzet, amikor majdnem 16 fogvatartott jutott egy

helyre. 2008-ra sikerült a telítettséget csökkenteni a férőhelyek jelentős növelésével, bár

ekkor is 17%-kal többen voltak elhelyezve. 2009-ben viszont 514-gyel kevesebb lett a

férőhelyek száma, de az elhelyezettek létszáma 689 fővel nőtt az előző évhez képest.

Ezzel együtt a rabok agresszivitása is jelentősen növekedett. A 2008-2009 közötti 6%-

os telítettségi növekedéssel az elkövetett súlyosabb esetek száma 36,6%-kal emelkedett,

ami 2010-ben érte el csúcspontját, 395 esetben történt súlyosabb fegyelemszegés. 2011-

35

BTK.37.§

36 http://www.bvop.hu/download/buntetes-vegrehajtasi_igazgatas.doc/buntetes-

vegrehajtasi_igazgatas.doc 37

Palló József: Az elítéltek foglalkoztatása az európai büntetés-végrehajtási gyakorlatban, Börtönügyi

Szemle 2010/4. 35-58.old.

23

2012-ben a telítettség az előző évekhez képest negatív rekordot döntött, egy helyre kb.

14 rab jutott. Pozitívumként jelentkezett viszont a fegyelem javulása.

időpont férőhely

(fő)

fogvatartottak

(fő)

telítettség

(%) fogvatartottak által

elkövetett összes

súlyosabb eset

2002.12.31 11.416 17.837 156 -

2005.12.31 11.260 15.775 140 112

2006.12.31 11.374 14.856 131 190

2007.12.31 11.252 14.353 128 212

2008.12.31 12.556 14.743 117 243

2009.12.31 12.042 15.432 128 332

2010.12.31 12.171 16.527 134 395

2011.12.31 12.604 17.210 137 321

2012.12.31 12.573 17.179 137 -

2. ábra: A börtönök telítettsége és a fogvatartottak által elkövetett súlyosabb esetek forrás:

BVOP évkönyvei és http://www.bvop.hu/?mid=77&cikkid=1973

A zsúfoltság káros hatásának kiküszöbölésének egyik módja, ha minél több időt a

zárkán kívül töltenek, például a munkahelyükön.

A reintegráció és a fegyelem fenntartásának elősegítésén kívül a munkáltatás csekély

mértékben hozzájárul a fogvatartottak tartásával kapcsolatos költségek csökkentéséhez

is, ami kb. 8000 Ft/nap.38

A dolgozók munkadíjából levont 300 Ft napi hozzájárulás

majdnem fedezi az élelmezésre fordított 400Ft-ot. 2013-ra a költségek növekedést

követve a napi hozzájárulás 360 Ft-ra emelkedett.

3. Kényszermunka és a kötelező munka elhatárolása

A kényszermunka kifejezést a nemzetközi közösség akkor használja, amikor az

érintettek szabad akaratuk ellenére kénytelenek dolgozni, mivel erre kényszerítik őket.

38

Palló József: Az elítéltek foglalkoztatása az európai büntetés-végrehajtási gyakorlatban, Börtönügyi

Szemle 2010/4. 35-58.old.

24

A kényszermunka nem egyenlő a kötelező munkával. Az Emberi Jogok Európai

Egyezménye engedélyezi a fogvatartottak kötelező munkavégzést. A kényszermunka

tilalmazott, ugyanakkor a jogerősen elítélt személytől munkavégzést lehet követelni.

Az unió tagállamaiban működő büntetés-végrehajtási intézeteknek kötelező irányelveit

a Börtönszabályok rögzítik. Ezek szerint a büntetés-végrehajtási intézeteknek feladatuk,

hogy olyan „építő jellegű elfoglaltságokat és olyan elbánást biztosítanak, amelyek

lehetővé teszik a fogvatartottak társadalomba történő visszailleszkedésének

előkészítését”.

A Börtönszabályok 26. pontja foglalkozik részletesen ezzel:

26.1. A büntetés-végrehajtási intézetben a munkát a büntetés végrehajtási rezsim pozitív

elemének kell tekinteni és munka büntetésként sohasem róható ki.26.2. A büntetés-

végrehajtási hatóságoknak törekedniük kell elegendő és hasznos munka biztosítására.26.3.

Amennyire lehetséges, a munkának lehetővé kell tennie, hogy a fogvatartott megtartsa, vagy

javítsa azt a képességét, miszerint kiszabadulása után munkával keresett jövedelméből

megéljen.26.4. A 13. szabály értelmében nem alkalmazható semmiféle – nemen alapuló -

hátrányos megkülönböztetés valamilyen típusú munkára való beosztásakor.26.5.

Szakképzésre kiterjedő munkát kell felajánlani azon fogvatartottak számára, akik képesek a

lehetőséggel élni, különösen pedig a fiataloknak.

26.6. Amennyire lehetséges, a fogvatartottak számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy

megválasszák azt a munkatípust, amelyet végezni kívánnak.26.7. A büntetés-végrehajtási

intézetekben a munkaszervezést és módszereket a lehető legnagyobb mértékben közelíteni

kell a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli azonos munkára vonatkozókhoz, a

fogvatartottaknak a szabad környezetben való rendes munkafeltételekre történő felkészítése

érdekében.26.10. A fogvatartottak munkáját mindenképpen méltányosan díjazni kell.26.11. A

fogvatartottaknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy munkabérüknek legalább egy részét

személyes használatukra szánt, engedélyezett tárgyak vásárlására fordítsák, a másik részét

pedig elküldjék családjuknak.26.15. A fogvatartottak napi és heti maximális munkaóráinak

számát a szabad munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályozás vagy helyi szokások

szerint kell megállapítani.26.16. A fogvatartottaknak legalább heti egy pihenőnapot és

elégséges időt kell kapniuk a képzéssel és más tevékenységekkel való foglalkozásra.26.17. A

25

munkát végző fogvatartottaknak, amennyiben lehetséges, be kell lépniük a

társadalombiztosítás nemzeti rendszerébe.

A magyar büntetés-végrehajtási intézetekben a fentiek figyelembevételével szervezik a

munkát. Alapvetően kétféle munkát végezhetnek az elítéltek: munkáltatást és

munkavégzést.

Munkáltatás

Munkáltatásnak minősül a rendszeres, szervezett, díjazás ellenében történő

foglalkoztatás. Megvalósulhat a büntetés-végrehajtási gazdaságok keretében, vagy más

gazdálkodó szervezetnél, kivéve, ha ott büntetésének megkezdése előtt tulajdonos,

vezető tisztviselő volt, vagy olyan munkakört töltene be, aminek feltétele a büntetlen

előélet, vagy közeli hozzátartozójával kerülne elszámolási, illetve alá-fölérendeltségi

viszonyba.

A fogvatartotti munkáltatás másik formája a költségvetési munkáltatás, melynek során

az intézetek fenntartásában - felújítás, karbantartás - és a működést kiszolgáló funkciók

ellátásában - mosoda, konyha - vesznek részt.

A büntetés-végrehajtási intézetekben működő Befogadási és Foglalkoztatási Bizottság

(BFB) dönt arról, hogy ki dolgozhat, osztja be az elítélteket a munkahelyekre, jelöli ki a

munkáltatót. Figyelembe véve a szakképesítésüket, biztonsági követelményeket, és

egészségügyi állapotukat. Feladata továbbá, hogy biztonsági csoportokba sorolja a

veszélyesség növekedésével (l., II., II., IV. számú csoport).39

Az elítélt kölessége, hogy

a munkarendre, munkahelyére utaló jelzést viselje, munkáját az utasításoknak

megfelelően, fegyelmezetten, elvárható szakértelemmel, gondossággal a

munkavédelemi, környezetvédelemi szabályoknak megfelelően végezze, munkahelyén

megjelenjen. Ez utóbbi alól felmentést kap, ha munkaképtelen, tanköteles, minimum hat

hónapos terhes, gyermekét az intézetben gondozza, vagy nyugdíjas.

39

Cséri Zoltán- Hirják András Péter: A fogvatartottak foglalkoztatása és a kapcsolódó gyakorlati

problémák a Közép-Dunántúli Országos Bv. Intézetben és az Annamajori Kft-nél, Börtönügyi Szemle

2009/2. 17-24.old

26

Munkarend írja elő a munkavégzés helyét, idejét, a műszakbeosztást. Éjszakai műszakra

nem osztható be fiatalkorú, illetve kisgyermekes vagy terhes nő. Kötelező hat

munkanap után 1 pihenőnapot, hat órás munkavégzés után 20 perces szünetet beiktatni.

Évente 20 nap fizetett szabadság jár, aminek kiadásáról a munkáltató és az intézet dönt.

Kedvezmények illetik meg azt, aki oktatásban vesz részt: oktatási napokon 1 óra

munkaidő kedvezmény, tanévenként 5 szabad nap a vizsgákra és munkarendjét úgy kell

megszabni, hogy az ne zavarja az oktatásban való részvételét.

Munkavégzés

Az elítéltnek kötelezően, díjazás nélkül részt kell vennie az intézet tisztántartásában,

ellátásában. Bv. tvr. 33. § (1) bekezdésének e) pontja. A munkavégzés ideje a napi négy

órát, havonta összesen a huszonnégy órát nem haladhatja meg. R. 102. § (2) bekezdése

El kell látni, ha szükséges, munkavédelmi ruházattal, munkavédelmi oktatásban kell

részesülnie.

A BSZ szerint:19.5. A fogvatartottaknak ügyelniük kell személyük, ruházatuk és szállásuk

tisztaságára és rendezettségére.19.6. A büntetés-végrehajtási hatóságoknak a fogvatartottak

rendelkezésére kell bocsátaniuk az ennek eléréséhez szükséges eszközöket, különösen

tisztálkodási eszközöket, valamint háztartási felszereléseket és tisztítószereket. A munkáltatás

megkezdése előtt orvosi nyilatkozatot kell készíteni az elítéltekről, mely alapján ezt a típusú

munkát elláthatja. Ha szükséges- az elítélt egészségügyi, fizikai állapota vagy életkora miatt-

csökkenthető az elvégezhető munka terjedelme.

4. Képez-e nyugdíj-jogosultságot a munkáltatás?

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXI. törvény szabályozza ezt a

területet. Ez alapján: A nyugdíjat a szolgálati idő alapján és a befizetett járulék alapján

számítják. A szolgálati időbe nem lehet figyelembe venni az előzetes letartóztatás, a

szabadságvesztés tartamát. E rendelkezéstől eltérően figyelembe kell venni, ha a

letartóztatottat az ellene emelt vádak alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást

megszüntették, jogerősen felmentették.

27

A munkadíj nem járulékköteles, tehát nyugdíjjárulékot sem vonnak le belőle, így tehát

a nyugdíj számításánál nem lehet figyelembe venni. Ez óriási hátrányt jelent, hiszen a

büntetésük alatt ledolgozott évek „kiesnek”, ami akár 10-15 évet is jelenthet.

Szabadulásuk után munkanélküli segély sem illeti meg őket ezek az évek után.

Ennek orvoslására Prof. Dr. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa 2012. április 24-én

kelt jelentésében felkérte az érintett minisztereket, hogy a kapcsolódó jogszabályok

módosításának kezdeményezésével, teremtsék meg a fogvatartottak foglalkoztatásának

nyugdíjra jogosító jogszerző ideje megszerzésének lehetőségét.

5. Az alacsony munkadíj veszélyezteti a munka iránti tisztelet, az önbecsülés

kialakulását?

A munkadíjat a 6/1996.IM rendelet 124.§(2) bekezdése alapján fizetik:„a teljes

munkaidőben foglalkoztatott elítélt részére a havi munkadíjként a kifizetés évét

megelőző év első napján a munkaviszonyban álló dolgozókra megállapított kötelező

legkisebb munkabér összegének legalább egyharmada jár”.

Ez az összeg 2012-ben 26.000 Ft volt havonta, ami 2013-ra 31.000 Ft-ra növekedett. A

díjkategóriák (kiemelt szakmunkás, szakmunkás, betanított munkás, segédmunkás) alsó

határainak megállapítását 2013. évben intézetparancsnoki hatáskörbe utalta a büntetés

végrehajtás országos parancsnoka.40

Keresményének egy részét-a Börtönszabályoknak

megfelelően- szabadon felhasználhatja saját szükségletei kielégítésére vagy elküldheti

családjának, ami fokozatonként eltérő: a fegyházakban 80, a börtönökben85, a

fogházakban 90 százalék használható fel szabadon. Köteles eltűrni, hogy bérének

fennmaradó részét az intézet tartalékolja a szabadulásáig, illetve ebből járul hozzá

tartási költségeihez, ami nem lehet kevesebb, mint havi bérének 1 % - a, 2013-ban ez az

összeg 360Ft/fő/nap.

Tehát, amit kézhez kapnak egy havi munkájuk után az kb.10.000-14.000 Ft. Ez valóban

nem magas összeg, de nem szabad elfelejtenünk, hogy nem kell költeniük ételre, ruhára,

40

A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/83/2012 (XII.19.) OP.

28

lakhatásra, vagyis a megélhetésükre. Az intézetek napi háromszori étkezést biztosítanak,

figyelembe véve a vallási előírásokat, ételallergiát, vegetáriánus életmódot. Ingyen

kapnak továbbá az évszaknak megfelelő formaruhát és lábbelit, munkavégzéshez

munkaruhát, védőruhát és védőfelszerelést. A tisztálkodáshoz szükséges feltételekért

és az alapvető tisztálkodási cikkekért sem kell fizetniük. Havonta legalább egy

alkalommal - szintén térítésmentesen - fodrászt vehetnek igénybe. A megfelelő

mennyiségű és minőségű ivóvizet, fűtést és világítást is az intézet biztosítja. Az elítéltek

orvosi ellátásban is részesülnek.41

Ösztönzően hat, hogy jutalomban is részesíthető a jó munkás, ami lehet: pénz-vagy

tárgyjutalom, dicséret, oklevél, fenyítés elengedése vagy annak törlése a

nyilvántartásból, látogatási idő növelése, plusz csomag engedélyezése, személyes

szükségletre fordítható összeg növelése, kimaradás, rövid tartalmú eltávozás.

Nem mellékes a fogvatartottak szempontjából, hogy szakmai tapasztalatot, gyakorlatot

szereznek, amiért a szabad életben gyakran fizetni kell.

6. Költségvetésre nem jelent-e túlzott terhet a munkáltatást?

A munkáltatás sajátosságai

A fogvatartottak foglalkoztatása az Európa Tanács minden tagállamában kötelező, és

általános irányelv az, hogy a profitszerzés nem előzheti meg a fogvatartottak érdekeit.

A fogvatartottak munkájának speciális jegyei vannak. Pozitívan hat a termelésre, hogy

olcsó, fegyelmezett a munkaerő, negatívan befolyásolja a nagyarányú szakképzetlenség,

a munkaerő folyamatos változása, az átlagnál rosszabb egészségügyi állapot, a

munkakultúra hiánya, ami a selejtes termékek számát jócskán megemeli. Növeli a

költségeket, hogy a munkahelyeket biztonsági rendszerekkel kell felszerelni, és az őrzés

is sok pénzbe kerül.

41

Bakos Dalma: Vitázik az ombudsman a dolgozó fegyencek miatt

http://hvg.hu/karrier/20120707_borton_munka_fizetes

29

A gazdasági társaságok múltja

Az elítéltek foglalkoztatása jórészt a büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok

keretében történik. A társaságok 100 % tulajdonú állami Kft-k, melyeket 1994. jan.1-jén

a jogelőd vállalatokból az igazságügyi miniszter alapított. Akkor 9 könnyűipari, 3

mezőgazdasági társaságként működött, majd közülük négy mezőgazdasági termelésre

állt át, 8 pedig maradt az iparban.

Az uniós csatlakozással érkező pénzügyi támogatás pozitívan hatott a mezőgazdaságra,

kiegyensúlyozta a kedvezőtlen környezeti tényezőkből, pl. aszályból, és az

állattenyésztés válságából származó veszteségeket.

Az ipari társaságok azonban egyre nehezebb helyzetbe kerültek az évek múlásával. Nem

részesültek uniós támogatásokban, a költségek óriásira ugrottak, köszönhetően az

épületek elavult villamos energia és fűtési rendszerének, a nyersanyagárak folyamatos

emelkedésének. Folyamatosan kiszorultak termékeik a piacról, árbevételük csökkent

(Pl. az Ábránd-Ágynemű Kft. 30%-os piaci részesedése 2009-re 5%-ra hanyatlott.) A

távol-keletről érkező olcsó termékekkel nem tudták felvenni a versenyt. A

hagyományos partnerek - kórházak, MÁV, honvédség, posta- megrendelései

csökkentek, fizetési határidejük rendkívül hosszúra, 120-150 napra nyúlt. A társaságok

nem fogtak össze, nem osztották fel egymás között a feladatokat, az azonos

ágazatokban működők egymással is versengtek. A 2008 őszén kezdődő gazdasági

válság mélypontra jutatta a társaságokat. 2009-ben 7 társaság veszteséget termelt. A

piaci nehézségek a foglalkoztatottak létszámát is visszavetették. Nyilvánvalóvá vált az

átszervezés szükségessége.

A gazdasági társaságok működésének átszervezése

2010-ben kezdődött meg a munkáltatás, a gazdasági társaságok átszervezése. Kormány

létrehozta a Központi Ellátó Szervet (KESZ), amit a Büntetés-végrehajtás Országos

Parancsnoksága működtet. Rendeletekkel alapozták meg működését:

- A 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelettel, ami 2011.júl.1-jével lépett hatályba. Ez

alapján a Büntetés-végrehajtási szervezetek a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása

során előállított termékekkel és szolgáltatásokkal látják el a központi államigazgatási

30

szerveket és a rendvédelmi szerveket (továbbiakban, mint kedvezményezettek) Ha a

kedvezményezetteknek 100 E. Ft-ot elérő igényeik lépnek fel, a KESZ-en keresztül kell

azokat kielégíteni. 2012 jan. 1-jétől a kedvezményezettek köre kibővült az egészségügyi

és szociális intézetekkel és a Magyar Honvédséggel, ami összességében kb. 300

intézményt jelent. Ehhez kapcsolódó tervezet: a kedvezményezetti kör kibővítésre

kerülne az autonóm államigazgatási szervekkel, de az ellátási kötelezettség kizárólag

akkor áll fenn, amennyiben az autonóm államigazgatási szervek fordulnak igényeikkel a

Központi Ellátó Szervhez fordulnak. Emellett a Központi Ellátó Szervnek évi egy

alkalommal lenne kötelező beszámolnia a Kormány valamint a Belügyminisztérium

felé. A véleményezés végső határideje: 2012. november 7.

- Az előállítandó termékeket és szolgáltatásokat, azok átadás-átvételét és az

ellentételezés rendjét a 9/2011. (III. 23.) BM rendelet, valamint az azt

módosító 41/2011. (XI.25.) BM rendelet részletezi. A 2011. (III. 23.) BM rendelet 9/2.

melléklete sorolja a kedvezményezetteket:

1. Belügyminisztérium

2. Rendőrség

3. Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az irányítása alá tartozó szervek

4. Rendészeti Szakközépiskolák

5. Rendészeti Vezetőképző és Kutatóintézet

6. Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

7. Alkotmányvédelmi Hivatal

8. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és az irányítása alá tartozó szervek

9. Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ

10. Terrorelhárítási Központ

11. Nemzeti Védelmi Szolgálat

12. Rendőrtiszti Főiskola

13. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

14. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Befogadó Állomás, Békéscsaba

15. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Befogadó Állomás, Bicske

16. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Befogadó Állomás, Debrecen

17. Nemzetközi Oktatási és Polgári Válságkezelő Központ

31

- És a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint a hivatásos tűzoltóságok

egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési

szabályzatáról szóló 14/2010. (XII. 31.) BM rendelet.

3. ajánlattétel

jelentési kötelezettség

1.

3. ábra: Az ellátórendszer egyszerűsített működési vázlata

A kedvezményezett elküldi a KESZ- hez, amit meg akar rendelni (1.). Feltünteti a

kívánt termék mennyiségét, minőségét, műszaki paraméterit, a teljesítés helyét,

határidejét. A KESZ elutasítja, ha nem teljesíthető a megrendelés, de ha a fogvatartottak

által megvalósítható, akkor 10 munkanapon belül értesíti erről a kedvezményezettet, és

kijelöli a gazdasági társaságot (2.). A kijelöléstől számított 10 napon belül a gazdasági

társaság megküldi a kedvezményezettnek az ajánlattételét, aki ha minimum 20%-kal

olcsóbban be tudja szerezni, akkor 8 napon belül tárgyalást kezdeményez a KESZ- szel.

Ha érdemben igazolni tudja, az olcsóbb lehetőséget és nem tudnak megegyezésre jutni a

KESZ- szel, akkor nem kötelezhető a gazdasági társaságtól rendelni. Ha elfogadja az

ajánlatot, akkor megkötik a szerződést. Amint teljesítik a megrendelést, a számla

kézhezvételétől 30 napon belül ki kell fizetni a gazdasági társaságot. A KESZ- nek

jelentési kötelezettsége van az elutasított ajánlatokról és az ellátásokról a

Belügyminisztérium felé.

kedvezmé-

nyezett

KESZ

gazdasági

társaságok

1.ajánlatké-

rés

2.kijelölés

BM

32

4. ábra: A gazdasági társaságoknál dolgozók létszáma 2005-2011, forrás: Büntetés-végrehajtási Szervezet 2005-

2011.évi évkönyvei, Budapest, BVOP,2006-2012

Ezen intézkedésekkel az alábbi problémák oldódtak meg:

-A belső ellátás kiszámítható, tartós bevételi forrást, termelési feladatot jelent, ami

megkönnyíti a termelést megtervezését.

-A fogvatartottak nagyszámú foglalkoztatását biztosítja: A fenti ábra is jó mutatja, hogy

a foglalkoztatottak száma 2009-ben érte el mélypontját, 2230 főt, a már korábban

részletezett okok miatt. 2010-ben 3072-re ugrott, ami több mint 72%-os növekedést

jelent. A 2011-es évben is folytatódott a sikerszéria, a növekedés akkor 354 fő volt,

vagyis 11,5%-os a javulás az előző évhez képest.

- Erős kontroll és koordináltság működik. Az integrációval jelentős összeget spórolnak

meg, mivel a közös feladatokat pl.: értékesítés, marketing közösen oldják meg.

- A rövid és kikényszeríthető fizetési határidők a likviditási problémákat csökkentik. A

korábbi 120-150 nap teljesítési határidő 30-ra csökkent.

3059 3009 3057

2680

2230

3072

3426

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

A gazdasági társaságoknál dolgozók létszáma

33

5. ábra: A gazdasági társaságok eredményeinek alakulása 2007-2011 forrás: Büntetés-végrehajtási Szervezet

2007-2011.évi évkönyvei, Budapest, BVOP,2006-2012

- A12 gazdasági társaság eredménye a 2009-es mélypont után 2010-re 78,47 millió Ft

bevételre nőtt. Ebből az ipar veszteséges volt, 71,86 millióval, de a mezőgazdaság

150,33 millió Forint pozitív eredményt produkált. 2011-ben az ipari társaságok is jól

teljesítettek:306,1 millió Ft lett a nyereségük, a mezőgazdaságé 342,5 millió. Így a

nyereség ebben az évben 648,7 millió Ft, amit fejlesztésre fordítottak, amivel a termelés

még hatékonyabb lett.

- Költséghatékony a rendszer, mert egy költségvetési forrásból kétféle közfeladat

valósul meg, egyrészt az állami szerv feladatellátása, másrészt az elítéltek munkáltatása.

Az Állami Partner cégcsoport jellemzése

A 12 Kft egy cégcsoportba tömörülve az Állami Partner védjegyet viseli. Mivel

mindegyik fenntartója, ellenőrzője a BVOP és azonosak a stratégiai céljai, így a

marketingtevékenységeket is összehangolják. Célja a termékek és szolgáltatások

népszerűsítése. Hangsúlyozva a megbízhatóságukat, a fejlett technológiájukat, a jó

minőséget, és a kedvező árat. A cégcsoport könnyűipari, vegyesipari és mezőgazdasági

tevékenységet ölel fel, működési körében megtalálható a saját, illetve kooperatív

-400

-300

-200

-100

0

100

200

300

400

500

600

700

2007 2008 2009 2010 2011 2012

mill

ió F

t.

Gazdasági társaságok eredényeinek alakulása 2007-2011

mez.gazd.

ipar

össz.

34

terméken kívül a bérmunka is, melyhez a munkaerőn kívül a korszerű gépeket,

csarnokot is biztosítani tudják, de lehetőség van saját gépek telepítésére és a külső

munkavégzésre is. Az Állami Partner az alábbi kft-ket tömöríti:

Balassagyarmati Ipoly Cipőgyár Kft. fő profilja a munkavédelmi cipőgyártás. 2011-

ben 222 fogvatartottat foglalkoztattak. Nyereségük 198.109000 Ft lett. 68.000 pár

lábbelit értékesítettek, ennek kb. negyedét a Belügyminisztérium szervei vettek meg,

több mint 28000 párt pedig exportáltak a svájci vasútnak. 340 milliós beruházást

valósítottak meg ebből, cipőtalpgyártó gépsort szereltek fel 2012-ben.42

Szegedi Nagyfa-Alföld Mezőgazdasági és Vegyesipari Kft. főtevékenysége

gabonafélék, hüvelyes növény, olajos mag termesztése. Egyéb tevékenységi kör:

kisbútorok, bútor alkatrészek gyártása, fémipari és egyéb bérmunkák végzése, ingatlan

bérbeadás, továbbá szántóföldi és kertészeti növénytermesztés, állattenyésztés,

húsfeldolgozás. Az 1950-es évektől létező bútorgyártás szinte nyomtalanul eltűnt

napjainkra. Az Alföldi Bútorgyártó Kft egybeolvadt az idő közben önállósodott Nagyfai

Mezőgazdasági Kft-vel. Közel 700 ha-on gazdálkodnak, összesen 356 fizikai, 8

szellemi munkást alkalmazásával. 2011-ben a bevételük 572.007 ezer Ft lett, amiből a

haszon 28,523 ezer Ft. Legfontosabb fejlesztésként 2011-ben magtisztító üzemet és

hozzá vezető utat építettek ki, nyílászárók cseréltek, gyógyszeradagolót szereltek fel a

pulykáknak, öntözőtelepet építettek, vizesblokk újítottak fel. 43

A BUFA Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft. faipari termékek

előállításával foglalkozik. 2011-es eredménye 7.096 ezer Ft lett. A foglalkoztatott

fogvatartottak éves átlagos dolgozói létszáma 112 fő volt. Beruházásaival főleg az

energiafelhasználás csökkentését célozták meg, tetőt szigeteltek, és az épületeket

hőszigetelték.44

A márianosztrai Nosztra Kft. tároló fatermékek előállításával foglalkozik fő

tevékenységként. Emellett készítenek pl.: karót, seprűt, zászlórudat, kutyaólat,

madáretetőt. Árbevételének több mint fele papíripari bérmunkából származik. Mérleg

szerinti eredménye 2011-ben 30.465ezer Ft, ami óriási növekedést jelent a 2010-es

1.629 ezres, és a 2009-es 437 ezres eredmény tükrében.45

42

http://www.ipolycipo.hu/kozzetetel/eredmenykimutatas_2011.pdf 43

http://invitel.hu/nagyfalkft/files/2011_eves_beszamolo(2012.05.30).pdf 44

http://bufa.hu/dok/2011_melleklett.pdf 45

http://nostrakft.hu/download.php?view.143

35

Tökölön a Duna Papír Kft. toalettpapírt, szalvétát, zsebkendőt, orvosi lepedőt, fóliát

készít. A 2010-es mérleg szerinti eredménye 53.821 ezer Ft., ami csökkenést mutat a

2009-es 63.694 ezer Ft-hoz képest. Átlagos foglalkoztatotti létszáma 303,3 fő, amiből

11,2 főszellemi foglalkoztatású.46

A sátoraljaújhelyi Ábránd- TEXTIL Termelő és Kereskedelmi Kft. fő tevékenysége

az ágynemű és egyéb háztartási textíliák konfekcionálása, kórházi textíliák és

munkaruházati termékek gyártása, amely kiegészül bérmunkával: (cipővarrás,

fémcsiszolás, kézi csomagolás, elektrotechnikai eszközök szét és összeszerelése.2009-

ben veszteséges volt (-49.871 ezer Ft) a cég, de 2010-ben nyereséget termelt,19.271

ezer Ft-ot.47

A Sopronkőhidai Ipari és Szolgáltató Kft-ben már 1924-től foglalkoztatták a rabokat

a szövőgyárban. Napjainkban arculatváltásra kényszerültek, a szövödei tevékenységet

fokozatosan felszámolták. Jelenleg ruhaipari üzemükben a fogvatartottak kórházi

textíliákat és a saját ruháikat is előállítják. Mosodájuk büntetés-végrehajtási intézeteket,

kollégiumokat, panziókat szolgál ki. Bérmunkában zárösszeszereléssel,

raklapgyártással, gumisorjázással foglalkoztak. 2009-es veszteséges évet (-9.526 ezer

Ft.) követően 2010-ben 65.610 ezer Ft lett a nyereségük.48

A kalocsai Konfekcióipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-t 1950-ben alapították a

női rabok foglalkoztatására, majd 1994-ben átalakult. Tevékenységi köre: formaruházat,

védőruhák, munkaruhák, munkaköpenyek, egészségügyi ruházat, alsóruházat készítése,

finom konfekció, szőnyegszövés és 1995-től népművészeti termékek előállítása. 2010

közepétől a BM rendvédelmi szerveit látják el egyenruhával. Varrodájuk jól

felszerelt,500 ipari varrógépet használnak. Bérmunkában csomagolást, zöldségtisztítást

vállalnak és egyre nagyobb az igény a mezőgazdasági bérmunkára, mint paprikaszedés,

kapálás. Mérleg szerinti eredményük 2010-ben 65.697 ezer Ft volt, ami 2011-re 9.030

ezer-re emelkedett. 2011-ben 188 fogvatartottat foglalkoztattak.49

A pálhalmai Agrospeciál Kft-nek igen széles a tevékenységi köre. Foglalkoznak

növénytermesztéssel: 150 ha rét-legelő, 110 ha erdő, 4095 ha szántó tartozik a

gazdasághoz, amit a legkorszerűbb technikával művelnek meg. A megtermelt növények

46

http://www.dunapapir.hu/index.php?option=com_weblinks&view=category&id=54&Itemid=77 47

http://www.abrand.atw.hu/ 48

http://skiparikft.webpole.hu/files/konyvvizsgaloi_jelentes.pdf 49

http://www.konfekci.hu/oldalak/tuldont/hatarozat_eves_beszamolo.pdf

36

harminc százalékát a kalászosok, harminc százalékát a silókukorica teszi ki, a többi

részt az ipari-és takarmánynövények, biotermékek és vetőmag adja.

A növénytermesztés által biztosított az állatállomány ellátása. Az Agrospeciál

tradicionálisan szarvasmarhatartással foglalkozik jelenleg 3 telephelyen. A Tolnatej Zrt.

részére értékesítik a nyerstejet. Sertéstenyésztés két telephelyen működik, az innen

származó sertéseket a saját vágóhídjukon dolgozzák fel, 2010-től rendelkeznek a

Minőségi Magyar Sertéshús védjeggyel.

A zöldségeket 2011-től dolgozzák fel. Napi 3000-4000 kg-ot tisztítanak, szeletelnek,

vákuum csomagolnak, majd hűtőkocsikkal a felhasználókhoz szállítanak. Bv.

intézeteket, iskolai étkezdéket, éttermeket látnak el. A mezőgazdasági hulladékból

biogázt állítanak elő.

Mosodájuk 64 fővel közel 40 partnert lát el. Emellett bérmunkát is vállalnak pl.

elektrotechnikai hulladékok szétszerelését.

Még 2009-ben is pozitív mérleggel zárt, amit 2010-ben 164,88 százalékkal tudott

növelni, így az eredményük 2010-re 85.812 ezer Ft lett, 3,5 százalékkal nőtt a

foglalkoztatott fogvatartottak szám (660 fő). 2011-ben ismét sikeres lett a

gazdálkodásuk, 387.087 ezer Ft lett az eredményük, és ezzel együtt a foglalkoztatottak

száma is 7,5 százalékkal nőtt, 709,9 főre. Ebben az évben 161.922 ezer Ft értékben

beruházást hajtottak végre, többek között mély-kutat fúrtak, tenyészállatokat, silómarót,

kazánt vásároltak, hizlaldát építettek.50

Az Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. 9892 hektárnyi területtel

rendelkezik. Árbevételének túlnyomó részét -89,2%-át- a szántóföldi növénytermesztés

adja, de tenyésztenek mangalicát, pulykát, csirkét, lovat, és juhot is. Az állattenyésztés

fedezethiánya azonban számottevő, a felvásárlási ár az önköltség alatt maradt 2011-ben.

Mindezek mellett 2011-es év eredménye 606.756 ezer Ft volt, vagyis az előző év

majdnem háromszorosa. 2010-ben 437 elítéltet foglalkoztattak, 2011-ben pedig már 587

főt.51

50

http://www.agrospec.hu/media/dokumentumok/kozerdeku/2011/Palhalmai_Agrospecial_Kft_konyvvizsgaloi_jelentes.pdf 51

http://www.allampusztaikft.hu/download/kiegeszito_melleklet2011.pdf

37

6. ábra: A gazdasági társaságok elhelyezkedése, forrás: http://www.bvop.hu/?mid=4&lang=hu

A baracskai Annamajori Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. öt fő tevékenységben

foglalkoztatja a rabokat. A növénytermesztési ágazat 1057 ha földterületen gazdálkodik.

Főbb terményei: a kukorica, búza, árpa, napraforgó és repce, de megtermelik az

állattenyésztéshez szükséges takarmányt is. A tehenészetben Hostein-friz fajtát tartanak.

A kft-hez tartozik egy 4000m2-es csarnok, ami szerelőüzemként funkcionál. Jelenleg

műanyag nyílászárókat gyártanak itt. Sütőüzemük ellátja a börtönt, de helyi boltban is

megjelennek termékeik. Közel 50 ha-on spárgatököt termesztenek, amit a

zöldségfeldolgozó üzemükben konyhakészre csomagolnak.2010-es eredményük 11.685

ezer Ft volt, ami 2011-re több mint duplájára, 27.210 ezerre nőtt.52

A váci Duna-Mix Kft. ipari tevékenységet folytat. Nyomdai részlegében vállalják az

előkészítő munkákat-szövegtördelést és szerkesztést, montírozást- a nyomtatást és a

kötést is. Konfekcióüzemében készülnek a rabok egyenruhái és egyéb textil

felszerelései, de varrnak egyéb egyenruhát, munkaruhát és lakástextíliát is. Asztalos és

fémmegmunkáló üzemeiben állítják elő többek között a zárkrák felszereléseit, mint pl. a

52

http://www.annamajor.hu/merleg2011/konyvvizsgaloi_2011.pdf

38

zárkaasztalt, tévéállványt. Itt készülnek a rendőrségi kordonok, fegyvertartó állványok

is. Galvánüzemükben horgonyoznak, nikkeleznek. Mindegyik részlegben vállalnak

bérmunkát is.2010-ben veszteségesek voltak, de 2011-ben 21.707 ezer Ft nyereséggel

zártak. Saját pénzeszközből 23.521 ezer Ft összegben vásároltak különböző gépeket az

üzemekbe.53

53

http://www.dunamix.hu/public/docs/aht/OP-hat_13_1-2011_éves-beszámolóról.pdf

39

V. Összegzés

Az oktatás hatékonyságának növelése érdekében az osztályok kialakításánál nem az

eddig sikeresen elvégzett osztályok számának kellene mérvadónak lennie- mivel ez

gyakran nincs összhangban a tudásukkal-, hanem egy előzetes tudásszint felmérése

alapján kellene besorolni a tanulókat a megfelelő osztályba. Kis csoportokban kellene,

hogy folyjék a nevelő munka, a gyakorlati munka, a tapasztás során szerzett tudást

előtérbe helyezve. Egységes pedagógiai programot kellene használniuk az intézeteknek,

így az átköltöztetés nem jelentene problémát a tanulmányok folytatásához. A tanulást

ösztönözni kell, aminek fontos eszköze az ösztöndíj, amit érdemes lenne tanulmányi

eredményhez kötni, így érdekeltté válnának a minél jobb osztályzatok eléréséhez.

Szükséges lenne a nevelési tanácsadókkal, pedagógiai szakszolgálatokkal felvenni a

kapcsolatot, szakértői véleményeket kérni tőlük, melyek alapján megfelelő, személyre

szabott fejlesztő foglalkozások során korrigálhatnák a tanulási nehézségeket. A

szakértői vélemények alapján lehetőség nyílna egyes tantárgyakból, tananyagrészekből,

írásbeli értékelés alóli felmentés megadására. A sajátos nevelésű igény befolyásolja a

tankötelezettséget is, hiszen nekik a tankötelezettség 23 éves korukig tart.

Mivel az itt oktatóknak a szokásosnál nagyobb türelemre, speciális felkészültségre van

szükségük, szerencsésebb lenne, ha főállású oktatókként dolgoznának, akik

továbbképzéseken vennének részt, ahol a felnőttoktatás sajátosságaival

megismerkedhetnének, pszichológiai, gyógypedagógiai, mentálpedagógiai ismeretet

szereznének.

A felkészülést segítené, ha tanulószoba, tanulózárka állna a rabok rendelkezésére, és ha

tanulásmódszertant is oktatnának nekik.

Az elítélteknek is joguk van a könyvtárhasználathoz, aminek meghatározó szerepe van

az oktatásban, nevelésben, reintegrációban. Relaxációs és unaloműző hatása a

fegyelmezést, önkontrollt is megkönnyíti. Tehát a könyvtárak fejlesztése szükséges, a

hatékonyság, a siker kulcsa pedig a könyvtáros személye és a környezet. Ezért

szükséges a megfelelő számú szakember alkalmazása, ami az IFLA ajánlása alapján

500-1000 fő fogvatartotthoz 1,1000 fő fölötti létszámra 2 főállású könyvtáros lenne.

Barátságos, hívogató, kényelmes környezetet kellene kialakítani. Részt kellene venniük

40

a könyvtárközi kölcsönzésben, így szélesebb körű igényeket tudnák kielégíteni, anélkül,

hogy beszerzésre kellene költeniük.

A munkáltatás a nevelés legfontosabb eszköze, ami fejleszti a készségeket,

képességeket. A társadalom végső célja, hogy a büntetés letöltése után egy olyan ember

kerüljön ki a szabad életbe, aki képes ellátni magát, képes szabálykövető, hasznos életet

élni, amihez nélkülözhetetlen a munkavállalás. Az elítélteknek fel kell készülniük erre.

A büntetés-végrehajtási munkavégzésnek ez a fő célja, de emellett fontos az is, hogy ez

a munka a társadalom szempontjából is hasznos legyen. A gazdasági társaságok

ellenőrzésével, összehangolásával ez lehetséges.

41

Tartalom

I. Előszó ..................................................................................................................... 1

II. Az oktatás ................................................................................................................. 6

1. Az oktatás célja, szükségessége ............................................................................ 6

2. Az oktatást, szakképzést meghatározó normák ..................................................... 6

3. Nevelők alkalmazásának formái ............................................................................ 8

4. Nehézségek ............................................................................................................ 8

5. Az oktatás, képzés főbb típusai, jellemzői .......................................................... 11

6. Hazai programok ................................................................................................. 14

7. Pannon Oktatási központ ..................................................................................... 16

III. Börtönkönyvtárak ................................................................................................ 17

1. A börtönkönyvtárak fogalma, funkciója ............................................................. 17

2. A börtönkönyvtárak története ............................................................................. 18

3. A könyvtárak és a könyvtárhasználati szokások jellemzői ................................. 19

IV. Munkáltatás .......................................................................................................... 20

1. A munkáltatásra vonatkozó nemzetközi és hazai normák .................................. 20

2. A munkáltatás pozitív hatásai .............................................................................. 21

3. Kényszermunka és a kötelező munka elhatárolása ............................................. 23

4. Képez-e nyugdíj-jogosultságot a munkáltatás? ................................................... 26

5. Az alacsony munkadíj veszélyezteti a munka iránti tisztelet, az önbecsülés

kialakulását? ............................................................................................................ 27

6. Költségvetésre nem jelent-e túlzott terhet a munkáltatást? ................................. 28

V. Összegzés ............................................................................................................. 39

Források jegyzéke .................................................................................................... 42

42

Források jegyzéke

1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről

A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló

6/1996.(VII.12.) IM rendelet

http://www.bvop.hu/download/szamok,tenyek_2012.doc/szamok,tenyek_2012.doc

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnt001b.html

2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről

Az ENSZ 1986-os határozata a kiskorúak igazságszolgáltatására vonatkozó Minimális

Szabályokról-Pekingi Szabályok

Az ENSZ közgyűlése 1990.dec. 14. 45/113.számú közgyűlési határozata-Havannai

szabályok

2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

Ruzsonyi Péter: Reflexiók „Az oktatás a bv.intézetben..” című cikkhez, Börtönügyi

Szemle 2011/2. 36-38.old.

Czenczer Orsolya: Az oktatás mint reszocializációs eszköz a fiatalkorúak büntetés-

végrehajtási intézeteiben, Börtönügyi szemle 2008/3. 1-12.old.

Kőszegi Szilvia: A fogvatartottak oktatása és képzése, Börtönügyi Szemle2010/3. 55-

62.old.

http://www.ksh.hu/interaktiv/terkepek/mo/igazsag.html?mapid=ZJI01 01

Némethné M. Magdolna: A Verseghy Ferenc Könyvtár a Jász-Nagykun-Szolnok

megyei büntetés-végrehajtási Intézet fogva-tartottai könyvtári ellátásának javításáért,

Könyv Könyvtár Könyvtáros 2011/3. 15-22.old.

2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének

irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

http://www.observatory.org.hu/eredmenyes-europai-szakpolitikai-intezkedesek-a-korai-

iskolaelhagyas-csokkentesere-konferencia-beszamolo/

43

Maurer Péter: Az oktatás helyzete a büntetés-végrehajtási intézetekben- a katedra két

oldalán állók szemszögéből, Börtönügyi Szemle 2011/2. 30-35.old.

Büntetés-végrehajtási Szervezet 2011.évi évkönyve, Budapest, BVOP,2012

Büntetés-végrehajtási Szervezet 2010.évi évkönyve, Budapest, BVOP,2011

Büntetés-végrehajtási Szervezet 2009.évi évkönyve, Budapest, BVOP,2010

Büntetés-végrehajtási Szervezet 2008.évi évkönyve, Budapest, BVOP,2009

Büntetés-végrehajtási Szervezet 2005.évi évkönyve, Budapest, BVOP,2006

Lakos Zsuzsa-Lőrincz József: Amikor mákos az iskolaköpeny-fiatalkorú elítéltek

oktatása Börtönügyi Szemle 2011/4. 31-40.old.

http://www.mohaonline.hu/egyetem_guide/diploma_felsooktatas_borton_szeged_csilla

g_rab_tanulas

http://equal.nfu.hu/main.php?folderID=1029&objectID=5002694

http://www.bvop.hu/?mid=96&lang=hu

http://www.humanpszicho.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=47&It

emid=58

Gaál Julianna: Könyvtár a rács mögött, http://veol.hu/hirek/konyvtar-racs-mogott-

1371504

Vidra Sz. Ferenc: Könyvtárak a büntetés-végrehajtási intézetekben, Könyv Könyvtár

Könyvtáros 2007/6. 30-35.old.

Amberg Eszter: Könyvtárak a peremhelyzetben, Könyvtári Figyelő 2012.2 szám 241-

245.old.

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/piszkos_fred_a_bortonkonyvtar_slagere/14071

3/

Jáki László: A könyvtár a művelődés hagyományos bázisa, Könyv és Nevelés 2011/1.

Pallo József: Az elítéltek foglalkoztatása az európai büntetés-végrehajtási gyakorlatban,

Börtönügyi Szemle 2010/4. 35-58.old.

BTK.37.§

http://www.bvop.hu/download/buntetes-vegrehajtasi_igazgatas.doc/buntetes-

vegrehajtasi_igazgatas.doc

http://www.bvop.hu/?mid=4&lang=hu

44

Cséri Zoltán- Hirják András Péter: A fogvatartottak foglalkoztatása és a kapcsolódó

gyakorlati problémák a Közép-Dunántúli Országos Bv. Intézetben és az Annamajori

Kft-nél, Bűnügyi Szemle 2009/2. 17-24.old.

A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/83/2012 (XII.19.) OP.

Bakos Dalma: Vitázik az ombudsman a dolgozó fegyencek miatt,

http://hvg.hu/karrier/20120707_borton_munka_fizetes

Budai István: Az elítéltek költségvetési foglalkoztatása, Bűnügyi Szemle 2009/2. 13-

16.old.

Tóth László: A gazdasági társaságok jelene, a gazdasági működés jövőbeni tervei,

Bűnügyi Szemle 2009/2. 1-12.old.

http://www.bvop.hu/?mid=77&cikkid=1973

http://www.agrospec.hu/hu/allami-partner/34-allami-partner

http://www.dunamix.hu/public/docs/aht/OP-hat_13_1-2011_éves-beszámolóról.pdf

http://www.annamajor.hu/merleg2011/konyvvizsgaloi_2011.pdf

http://www.agrospec.hu/media/dokumentumok/kozerdeku/2011/Palhalmai_Agrospecial

_Kft_konyvvizsgaloi_jelentes.pdf

http://www.allampusztaikft.hu/download/kiegeszito_melleklet2011.pdf

http://www.dunapapir.hu/index.php?option=com_weblinks&view=category&id=54&Ite

mid=77

http://www.abrand.atw.hu/

http://skiparikft.webpole.hu/files/konyvvizsgaloi_jelentes.pdf

http://www.konfekci.hu/oldalak/tuldont/hatarozat_eves_beszamolo.pdf

http://www.ipolycipo.hu/kozzetetel/eredmenykimutatas_2011.pdf

http://invitel.hu/nagyfalkft/files/2011_eves_beszamolo(2012.05.30).pdf

http://bufa.hu/dok/2011_melleklett.pdf

http://nostrakft.hu/download.php?view.143