Tudományos magyarázat

Menet

• Példák• A Deduktív Nomologikus magyarázat A magyarázat logikai szerkezete,

Adekvátsági kritériumok, Magyarázat és előrejelzés Természeti törvény

• Az Induktív Statisztikus magyarázat• A Statisztikus Relavancia magyarázat

Higanyos hőmérő

Forró folyadékba mártott higanyos hőmérő higanyszála először leesik, és csak egy kis idő elteltével kúszik föl.

Miért?

Válasz (magyarázat): először az üveg melegszik üveg rossz hővezető üveg meleg – higany hideg egy kis ideig üveg kitágul higanyszál leesik amíg föl nem melegszik

Sör (cola)

Mélyhűtőbe tett és ott felejtett sörösüveg/doboz (cola)

eltörik/kipukkad Miért?

Magyarázat: A víz térfogata megnő, ha megfagy a térfogatnövekedéssel megnő az üvegben/dobozban a nyomás A nyomásnövekedést az üveg/doboz nem bírja elviselni és eltörik/kipukkad

PiruettezőKezdetben lassan forgó piruettező forgása folgyorsul, ha karjait behúzza

Miért?

Magyarázat: A piruettező olyan mechanikai rendszer melynek impulzusmomentuma M megmarad (közelítés) M=To T=tehetetlenségi nyomaték, o=szögsebesség Ha a piruettező behúzza a karját, tehetetlenségi nyomatéka lecsökken, ezért szögsebességének meg kell nőnie

Lufi

a

aHe

a

Lufi a repülőnEzt várjuk:

a

Lufi a repülőnEzt tapasztaljuk:

Miért?

Lufi magyarázat

Föld

Állunk egy liftben a Földön g

Nincs Föld alattunk, de g gyorsulással húzzák a liftet

Kérdés:Hogyan tudjuk eldönteni, hogy melyik az eset, ha az ablaktalan liftben vagyunk ?

Nem tudjuk !Ekvivalencia elve

Einstein

Lufi magyarázat folytatás

Föld

Állunk egy liftben a Földön g

Nincs Föld alattunk, de g gyorsulással húzzák a liftet

Ekvivalencia elve

A lufi a gyorsulás irányába mozdul el

OK, értjük

a

A lufi a repülőn szintén a gyorsulás irányába mozdul elOK, értjük

megmagyaráztuk

A példabeli magyarázatok közös vonásai

• Egy miért kérdésre keressük a választ

• A válasz bizonyos föltételek

• és bizonyos törvények

megnevezése

• melyekből a jelenség logikailag következik

Nem minden miért kérdés magyarázat igénylő kérdés: pl.

• Mért él a pór? – A gúlához követ

Hord az erősnek, s állítván utódot

Jármába, meghal. – Milljók egy miatt.

• Ó Romeo, mért vagy te Romeo?

Tagadd meg az atyád, neved hajítsd el,

s ha nem teszed meg, esküdj édesemmé

És nem leszek Capulet én se többé

A deduktív nomologikus (D-N) magyarázat

• Magyarázandó (explanandum) – állítás• Magyarázók (explanans) -- állítások: törvényi ill. előfeltételeket kimondó

• Magyarázat: az explanandum egy olyan logikailag érvényes következtetés (dedukció) konklúziója melynek premisszái a magyarázók

A deduktív nomológikus magyarázat sémája:

F1,F2,... Fk Előfeltételek T1,T2,...Tn Törvények

E Magyarázandó

dedukció

explanans

explanandum

A magyarázat elfogadhatóságának feltételei

• A magyarázandó a magyarázók logikai következménye (érvényes dedukció)

• A magyarázók törvényi kijelentéseket nem-redundáns módon tartalmaznak

• A magyarázóknak empírikus tartalommal kell rendelkezni

• A magyarázóknak igaz mondatoknak kell lenniük

Magyarázat-predikció szimmetria tézis

• Ha valamit deduktív-nomologikus magyarázattal magyarázni lehet, akkor előrejelezni is lehet(ett volna)

• Az előrejelzés lehetősége adja a D-N magyarázat értékét és erejét

Kitérő: milyen állítások a természeti törvényeket kimondó állítások ?

• Univerzálisak, de

• nem minden univerzális állítás fejez ki természeti törvényt

pl.

A hűtőszekrényben a t pillanatban minden alma sárga

de

A hűtőszekrényben lévő minden jégkocka hőmérséklete

tíz fok alatti

törvényinek tűnik

Különbségek

• Ha ez az alma a t időben a hűtőben lenne, sárga lenne

• Ha ez a jégkocka a hűtőben lenne, + tiz fok alatti hőmérsékletű lenne

kontrafaktuálisok

nem igaz igaz

Különbségek

• Nem lehetséges nem-sárga alma ebben a hűtőben

• Nem lehet tíz foknál magasabb hőmérsékletű jég a hűtőben

Modális állítások nem igaz igaz

Különbségek

• Nem lehetséges nem-sárga alma ebben a hűtőben

Nincs olyan törvény ambiből következik

• Nem lehet tíz foknál magasabb hőmérsékletű jég a hűtőben

Következik a

A víz nulla fokon fagy (1 at nyomáson) törvényből

Ellenpéldák a D-N magyarázatra

• A D-N kritériumok nem elégséges feltételek Zászlórúd és árnyéka ok magyaráz okozatot, nem fordítva

Napfogyatkozás magyarázó megelőzi időben a magyarázandót Férfi anti-baby tablettát szed irrelevancia Barométer esése és vihar közös ok magyarázza mindkettőt

Induktív-statisztikus magyarázatMagyarázandó: X influenzás

Magyarázat: (1) Ha valaki influenzások társaságában tölt el t időt, akkor r (nagy) valószínűséggel influenzás lesz (2) X influenzások társaságában töltött t időt

X influenzás

r

Eltérés a D-N magyarázattól: a konklúzió nem szükségszerű logikailag

Az I-S magyarázat nem-egyértelműsége

Ha valaki influenzások társaságában tölt el t időt, akkor r (nagy) valószínűséggel influenzás lesz

X influenzások társaságában töltött t időt

• X influenzás

Ha valaki influenza védőoltást kap, akkor r (nagy) valószínűséggel nem lesz influenzás

X influenza védőoltást kapott

• X nem influenzás

Probléma:X egyszerre kielégítheti a két induktív következtetés feltételeit

A két konklúzió pedig ellentmond

Statisztikus Relavancia magyarázat

Példa: Magyarázandó: X gyorsan kiheverte a náthájátMagyarázat: Nagy adag C vitamin szedése gyorsítja a nátha múlását X nagy adag C vitamint szedett

X náthája gyorsan elmúlt

Csak akkor elfogadható, ha a C vitamin szedés statisztikailag releváns

p(nátha múlás sebessége|C vit.) > p(nátha múlás sebessége|nem C vit.)

Korrelációk:

p(A&C)>p(A)p(C)P(A|nem C)<p(A)p(nem C)

Probléma:

Statisztikus korrelációk jelenlétéből általában nem következik oksági viszony a korrelált események között

Mikor következik? Mély és nehéz kérdés

mertProbléma:

a korrelációnak lehet egy harmadik tényező(közös ok)

az oka(ld. barométer esés – vihar = > korreláció

légnyomás változás = közös ok)

Magyarázat típusok(Hempel-Oppenheim, 1948)

magyarázandó

Magyarázó

törvény

Egyedi

tények

Általános szabály

törvény

Univerzális D-N D-N

?

Statisztikus I-S D-S

Történeti megjegyzés

• A magyarázat szisztematikus elemzését Hempel és Oppenheim adták:

Hempel-Oppenheim: Studies in the logic of explanation

Philosophy of Science, vol. 15 (1948) 135-175

D-N

Hempel: Deductive-nomological vs. statistical

explanation

Minnesota Studies in the Philosphy of Science

vol. 3., H. Feigl, G. Maxwell (eds.) (1962)

I-S

Carl G. Hempel (1905-1997)