Tudománytörténet

A ‘tudomány’ fogalmának kialakulása és változása

Az óra tematikája

I. IsmétlésII. A tudománytörténet hasznaIII. Ókori természetfilozófia, természetrajz és mesterségIV. A muszlim és középkori tudományV. A „Tudományos Forradalom” – kezdetekVI. Thomas Kuhn és a tudományos forradalmakVII. A „Tudományos Forradalom” – nagy nevekVIII. És a mai helyzet?IX. Externalizmus és internalizmus

I. Ismétlés

• Mi a tudományfilozófiai áttekintés általános tanulsága?▪ Vajon a pusztán logikai modellek reális kritériumot fogalmaznak meg

a tudományokra nézve?• Mi Lakatos nézeteinek tanulsága?▪ Meg tudjuk-e ítélni, hogy egy zajló tudományos kutatási program

progresszív vagy degeneratív? És egyáltalán számít ez?

II. A tudománytörténet haszna

• ahhoz, hogy a tudományról teljesebb képet alkothassunk, érdemes megvizsgálni a tudománytörténetet

• de minek a története?▪ csak a természetről és társadalomról szóló racionális gondolkodás

hagyománya (pl. amit a fizikatankönyvekben olvasunk), amely saját belső logikája szerint fejlődött?

▪ nem-tudományos hagyományoké is, amelyek valamilyen módon befolyásolták a tudományokat? (pl. alkímia)

▪ a gazdasági, társadalmi és intézményi tényezők is számítanak?• az alábbiakban a következőkre koncentrálunk:▪ a tudományosság fogalmának kialakulása és változása▪ a tudomány művelői a különböző korokban

III/1. Az ókori görög természetfilozófia

• mai értelemben vett tudományokkal rendszerezett formában elsősorban filozófusok foglalkoztak: természetfilozófia▪ a természet, a társadalom és az ember vizsgálata megfigyeléssel – a

természetfölötti kizárása▪ matematikai modellek előnyben részesítése▪ elméletek és feltevések megalkotása▪ magyarázati rendszerek▪ tudományos műhelyek és filozófiai iskolák

• Platón szembeállította az objektív „tudást” (gör. episztémé,lat. scientia) a szubjektív „véleménnyel”

• Eratoszthenész hívta magát először „tudósnak”(gör. philologosz, szó szerint: ‘a tanulmányok kedvelője’)

III/2. Arisztotelész természetfilozófiája

• Arisztotelész a kozmoszt két részre osztotta:▪ földi szférák: az emberek által lakott, változékony, folyamatos

keletkezésben és pusztulásban lévő világrész▪ égi szférák: a szabályos körmozgásban lévő égitestek által elfoglalt,

változás nélküli világrész• a földi szférák a négy klasszikus elemből állnak:▪ föld, víz, levegő, tűz – minden dolog ezek valamilyen keveréke

• az égi szférák (amelyek közül a legalsó a Hold szférája) a változás nélküli éterből (az ötödik elemből) állnak

• az arisztotelészi kettős világképet véglegesen a tudományos forradalom eredményei miatt vetették el

https://docs.google.com/file/d/12cg9VC894l2t4suQOK7vDCoIyTX8d-P0/preview

III/3. A természetrajz és a mesterségek

• az elméleti-magyarázó jellegű természetfilozófiát megkülönböztették a▪ pusztán leíró természetrajztól és▪ az alkotó és gyakorlati mesterségektől (gör. tekhné, lat. ars)

• egy példa: idősebb Plinius enciklopédiája, a Természetrajz▪ csillagászat, kozmológia, asztrológia (!)▪ földrajz, antropológia▪ bányászat, mineralógia, metallurgia, botanika, zoológia▪ farmakológia és mágia (!)▪ agrártudományok▪ művészettörténet (!)

III/4. Egy mesterség: az ókori orvoslás

• először Hippokratész tulajdonította a betegségeket természetes okoknak, nem pedig a természetfölöttinek

• az egyiptomiaktól átvett szokások:▪ minden lényeges körülmény alapos vizsgálata▪ részletes feljegyzések készítése

• két fő orvostudományi iskola:▪ dogmatikusok (Hippokratész követői): a betegségek rejtett okaira is

kell figyelni, ami fiziológiai és belgyógyászati ismereteket követel meg▪ empirikusok: a rejtett okok vizsgálata és úgy általában az elmélet

lényegtelen, mert a természet megismerhetetlen; ezért tapasztalaton alapuló tüneti kezelést kell használni

III/5. A „szabad művészetek”

• a római Varro kilenc ars (‘mesterség’, ‘művészet’) köré csoportosította az általánosan hasznos mesterségekről szóló enciklopédiáját:▪ grammatika, retorika, logika▪ aritmetika, geometria, csillagászat, zeneelmélet▪ orvoslás és építészet

• ezekből a késő antik és középkori hét szabad művészet (tkp. mesterség):▪ trivium (vö. triviális): grammatika, retorika, logika▪ quadrivium: aritmetika, geometria, csillagászat, zeneelmélet

IV/1. A muszlim tudomány• a muszlim tudomány (ilm, tkp. ‘tudás’) elsősorban az iszlám köré

szerveződött▪ nyelvtudomány, teológia, etika, jogtudomány

• másrészt kiterjedten foglalkoztak világi tudományokkal▪ az ókori, perzsa és indiai tudományos művek összegyűjtése és fordítása▪ természettudományok, optika, matematika, logika, földrajz, orvoslás és

gyógyszertan, agrártudományok▪ „rejtett” (okkult) – és gyakran vitatott – tudományok: asztrológia,

alkímia, mágia• az ókoriaknál gyakorlatiasabb megközelítés, a tapasztalat

hangsúlyozása

IV/2. Tudomány a középkori Európában

• tudományos munkák fordításai arabból, héberből, görögből latinra, a műveltség nyelvére

• a tudományosság központjai az egyetemek (12. századtól)▪ a hét szabad művészet és arisztotelészi filozófia▪ magasabb szinten: jogtudomány, orvostudomány, teológia

• a reneszánsz idején a triviumot a humanista embereszménynek megfelelően bővítették▪ történelem, ógörög nyelv, irodalom

• a könyvnyomtatás feltalálása az információ áramlását addig elképzelhetetlen mértékben felgyorsította

V. A „Tudományos Forradalom”

• a 15–17. században élt néhány kivételes egyéniség▪ Nikolausz Kopernikusz (1473–1543)▪ Tycho Brahe (1546–1601)▪ Giordano Bruno (1548–1600)▪ Galileo Galilei (1564–1642)▪ Johannes Kepler (1571–1630)▪ Isaac Newton (1643–1727)

• megváltoztatták a paradigmákat a csillagászatban és a mechanikában

VI/1. Thomas Kuhn

• paradigma:▪ eredeti jelentése ragozási minta → valamilyen követendő mintázat▪ a tudományos gyakorlatnak a tudományos közösség által elfogadott

mintája▪ közös fogalmi előfeltevések, módszerek, érvelési minták, értékek,

elméletek▪ pl. a ptolemaioszi világkép helyett megjelenik a kopernikuszi, az

arisztotelészi fizikát felváltja a newtoni

VI/2. Paradigmaváltások

VI/3. A paradigmák összemérhetetlenek

• két különböző paradigmából máshogy látjuk a világot, más világban élünk, mást észlelnek a tudósok → egy tudós egyszerre csak egy paradigmában tud tevékenykedni

• a paradigmák egymással összemérhetetlenek:▪ 1. érzékelési: tapasztalati és fogalmi szint nem választható el élesen

• pl. Arisztotelész akadályozott esést, Galilei pedig ingát látott▪ 2. fogalmi: más paradigma azonos szavai más dolgokra vonatkoznak

• tömeg: pl. Newton szerint megmarad ↔� Einstein szerint ekvivalens az energiával

▪ 3. módszertani: nincsenek közös értékelési kritériumok• pl. Arisztotelész nem használ (az örök és változatlan jelenségek leírására alkalmas)

matematikát a (változó és tökéletlen) földi szférákra, és nem folytat kísérleteket a természetes folyamatok vizsgálatára (a beavatkozás a természet megzavarása)

VI/4. Tudományos forradalmak

• 1. proto-tudományos szakasz▪ tapasztalatok rendszertelen gyűjtése, sok rivális magyarázat,

nincsenek széles körben elfogadott módszerek, elméletek• 2. normál tudomány▪ egy elmélet uralkodóvá válik, és a további kutatások ennek keretei

között folynak előre adott problémák és módszerek (rejtvényfejtés)▪ anomáliák viszont feltűnnek (hosszú távon megoldatlan problémák)

• 3. tudományos forradalom▪ az uralkodó keretek széttörnek, új fogalmi alapok, módszerek, stb.

• ismétlés: újabb normáltudományos szakasz, amelyet aztán újabb forradalom követ, stb.

VI/5. Tudományos forradalmak

VI/5. Mi a helyzet a fejlődéssel?

• így nincs hosszú távú fejlődés a tudománytörténetben▪ egy paradigma uralkodási idején jobbak lehetnek az elméleteink

• de nincs értelme azt mondani, hogy az egyik paradigmában megfogalmazott elméletek jobbak, mint a korábbi paradigma elméletei▪ pl. Newton és Einstein: másról szólnak

• a későbbi tudomány nem tartalmazza a korábbit▪ ez csak a látszat, más a fogalmak jelentése, a tankönyvekből

eltüntetik a forradalmakat▪ pl. Einstein elméletében feltűnik Newton, de mások az alapfogalmai

VI/5. A paradigma-elmélet határai

• Kuhn elmélete a tudományos forradalmakról nem minden tudománytörténeti fejlődésére alkalmazható▪ pl. az evolúcióbiológia a Charles Darwin és Alfred Russel Wallace által

történt megalapozásától kezdve nem élt át paradigmaváltást, csak a részletek módosultak, finomodtak

• nem tudományos relativizmus azt állítani, hogy egyik paradigma sem „jobb” a másiknál?▪ Kuhn ‘tudás’ alatt hol objektív (ellenőrizhető), hol szubjektív (az egyén

által valahogyan érzékelt, de mások által nem ellenőrizhető) tudást ért▪ ha a szubjektív elemektől (mint pl. szubjektív érzékelés) megtisztítjuk az

elméletet, akkor a paradigmák között igenis tehető minőségi megkülönböztetés

VII/1. Nikolausz Kopernikusz

• Mit tudunk róla?• szamoszi Arisztarkhosz▪ Kr.e. 300: heliocentrikus világkép hirdetője▪ előfutárnak tekintik ← Jó dolog az előfutárkeresés?

• a retrográd mozgásra a ptolemaioszi és a kopernikuszi világkép is adott magyarázatot▪ http://hps.elte.hu/~kutrovatz/bolygomozgas.swf

• ez az empirikus aluldetermináltság:▪ két elmélet is (a megfelelő korrekciókkal meg tudja magyarázni)

ugyanazokat a megfigyeléseket

VII/2. Johannes Kepler

• a bolygómozgások törvényei:▪ a pályákat ellipszisnek képzelte el, amelynek egyik fókuszpontjában

helyezkedik el a Nap▪ a Naphoz közelebb a bolygók gyorsabban mozognak ← a Nap, mint

Isten szimbóluma illeszkedett Kepler keresztény elköteleződésébe• a szférák zenéjének megalkotása:▪ a Naprendszer „működése” átalakítható zenei hangokká▪ a bolygók Nap körüli sebessége adja a hangmagasságokat (ha közel

járnak, a hangjuk magasabb; ha távolodnak, akkor mélyebb)

VII/3. A szférák zenéje

VII/4. Sir Isaac Newton és az alkímia

• Newton nem publikálta az alkímiai feljegyzéseit, azzal kapcsolatos munkássága azonban megdöbbentően nagy▪ 1.200.000 szó, rengeteg ilyen témájú feljegyzés▪ ezek az élete majdnem teljes egészében keletkeztek, nem csupán

múló érdeklődés volt▪ kapcsolatban állt angol alkimista körökkel 30 éven keresztül▪ nem csak olvasott, de kísérletezett is (1696-ig), volt saját

laboratóriuma▪ maga is írt alkímiai szövegeket▪ halálakor felmérik könyvtárát: egytizede alkímiai tárgyú!

• alkímiai és mechanikai érdeklődése egy tőről fakadt

https://docs.google.com/file/d/1StjgZvAzTClJHwH3VMn5UVMVBp6rD6pN/preview

VIII/1. Elkötelezett tudósok?

VIII/2. Nem annyira elkötelezett tudósok?katolikus,az isteni

aránymegalkotója

elkötelezettkálvinista,

Istencsodájának

tartotta a kis lényeket

anglikán,alkimista

Sande-manian

felekezet tagja,

presbiter isvolt

katolikus,új vallásijelkép-

rendszerkidolgozása

katolikus,munkájában

néhol hivatkozik a

Bibliára

lutheránus,hivatkozik a

Bibliára,horoszkópok

készítése

istenfélőkatolikus,munkája nagyban

építvallására

deista,puritán erkölcsi

szabályok követése

keresztény,a taxonó-miában az

istenirendet látta

katolikuskisebb

felekezet tagja

anglikán,a Fajok

eredetébenteremtésre/Teremtőre hivatkozik

hitt amesmeriz-usban ésa frenoló-

giában

Ágoston-rendi

szerzetes,apát

katolikus(de inkább spirituális,mint hívő)baktérium-

fóbia

a vallásmindennap-

jainakrésze

ortodox katolikus,

a kémiát isteni törekvésnek

látta

zsidóhagyomány-

őrző,agnosztikus

egyfajtadeista,

egy magasabb intelligen-ciában hitt

hitte,hogy Isten,

a világteremtője

támogattaaz

eugenikát,gondolat-

kamera

zsidóhitből áttértprotestáns

keresztényre

keresztény,hitéből

merített amunkássá-

gában

katolikus zsidó

hindu,formuláita családistennőjesúgta neki

Védántafilozófia

univerzálisunitárius,később ateista

hívő keresztény

autista(utólagos

beszámolókalapján)

különc viselkedés,homoszex-

uális

színésznő

univerzálisunitárius

hitt azértelmes

földönkívülilényekben

zsidóneveltetés,agnosztikus

presbiteri-ánus

VIII/3. És mi a helyzet ma?

• ma már biztosan okosabbak a tudósok, és ilyenáltudományos dolgokban nem hisznek…

• biztos?▪ Francis Crick és a pánspermia-elmélet▪ Carl Sagan és a földönkívüliek

• De mi lesz, ha majd kiderül, hogy a pánspermiaelmélete igaz vagy találkozunk E.T.-vel?

Biztos, hogy amit ma tudományosnak, és amit áltudományosnak gondolunk, azt 100 év múlva is ugyanannak fogjuk tekinteni?

IX/1. Internalizmus• internalista történetírás:▪ a belső történetét kell megírni, a természetről szóló racionális

gondolkodás történetét▪ a tudomány intellektuális tartalmára koncentrál, fogalmakra,

elméletekre, amit a fizikakönyvekben tanulunk▪ a felfedezések nem igényelnek másfajta magyarázatot, mint

tudományosat• hogy Kepler felfedezte az ellipszispályákat, nem igényel más magyarázatot

azon kívül, mint hogy a bolygók valóban ellipszispályán mozognak, amit végre felismert valaki

• kizárólag a tévedéseknek lehet történeti-társadalmi magyarázata!

IX/2. Externalizmus• externalista történetírás:▪ a külső, irracionális, társadalmi, gazdasági, intézményes összetevők is

megírandók▪ ezek a tényezők kényszert jelentenek, vagy okozzák és

meghatározzák a tudomány tartalmát • a tudomány társadalmi és kulturális jelenség, amely egyaránt ki van téve

racionális és irracionális hatásoknak (pl. mágia és matematika, vallásos szektásság és logika)

• nem tud függetlenné válni politikától, gazdaságtól és filozófiától• a tudomány maga is komoly oksági faktor a történelem menetében

Kulcsszavak és fogalmak

• természetfilozófia• természetrajz• mesterség• hét szabad művészet• paradigma• proto-tudomány, normál tudomány, tudományos

forradalom• aluldetermináltság• internalista és externalista történetírás