13
A NÉMET DIDAKTIKAI MODELLEK LOGIKÁJA ÉS SZERKEZETE Ollé János Eszterházy Károly F őiskola Neveléstudományi Intézet EKF NTDI 2015/2016. tanév tavaszi félév Új irányzatok az oktatás elméletében 2016. április 23.

A német didaktikai modellek logikája és szerkezete

Embed Size (px)

Citation preview

A NÉMET DIDAKTIKAI MODELLEK LOGIKÁJA ÉS SZERKEZETE

Ollé János Eszterházy Károly Főiskola Neveléstudományi Intézet

EKF NTDI 2015/2016. tanév tavaszi félév Új irányzatok az oktatás elméletében

2016. április 23.

Thomas Kuhn

“Egy paradigma és az általa lehetővé tett ezoterikusabb kutatás megjelenése az érettség

jele minden tudományterület fejlődésében”

A NÉMET DIDAKTIKAI MODELLEK LOGIKÁJA ÉS SZERKEZETE

paradigmatikus különbségek:

tudományos forradalmak

ugyanannak a területnek más diszciplináris alapjainál,

egymáshoz képest is megszületnek

didaktikai modelleknél a paradigma azonosításánal legfontosabb indikátorai:

kategóriafogalmak listája és a központi fogalom

tanítás, tanulás, folyamat, tartalom, módszerek egymáshoz való fogalmi viszonya

más tudomány, diszciplína, határterület, korszak hatása

intézményesült oktatáshoz való viszony

megismerési stratégia és világkép (természet, társadalom, bölcsészet)

A NÉMET DIDAKTIKAI MODELLEK LOGIKÁJA ÉS SZERKEZETE

NÉMET DIDAKTIKAI MODELLEK A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN

képzés

ember és kultúra kapcsolata, műveltség

központi fogalom: az oktatás tartalma

tanulás

a tanuló a megismerési folyamatban

a tanuló tanulási folyamata

az értékek: tanulási célok

központi fogalom: hogyan?

FRIEDRICH W. KRON KATEGÓRIZÁLÁSA

interakció

emberek közötti kapcsolat, kommunikáció

központi fogalom: miért?

univerzális kategóriák? hova sorolnánk be a hazai modelleket?

KATEGORIZÁLÁS FOGALMAK EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYÍTÁSA ALAPJÁN 2/1

struktúra-értelmező modellek:

a tanítás-tanulási folyamat tágabb értelmezése

egységes folyamat kölcsönhatássokal

folyamat-szabályozó modellek: tanítási folyamat szabályozása

a tanulási folyamat szabályozása a tanítás, oktatás folyamatán keresztül

kibernetikai alapok

jelenség és valóságorientált modellek

pedagógiai szituáció, esemény, cselekvési tér

intézményesül oktatás gyakorlata

pszichológiai alaú modellek:

német vs. angol oktatáslélektani

a tanuló és kiemeleten a tanulás pszichológiája

KATEGORIZÁLÁS FOGALMAK EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYÍTÁSA ALAPJÁN 2/1

PÉLDA STRUKTÚRA-ÉRTELMEZŐ MODELLRE

didaktikai feladat Schulz tanításelméleti didaktikai modell jében

PÉLDA FOLYAMAT-SZABÁLYOZÓ MODELLRE

tanítás és tanulás szabályozási köre Cube Kibernetikai-információelméleti modelljében

PÉLDA JELENSÉGORIENTÁLT MODELLRE

a didaktikai cselekvés 5 színtere Flechsig - Haller modelljében:

intézményi, ökonómiai, személyes és koncepcionális keretfeltételek formációja

átfogó tanterv és iskolakoncepció

a tanulás és a tanítási koncepciók területe

a tanítási egységek konstrukciójának színtere,

tanítási-tanulási szituációk színtere.

PÉLDA PSZICHOLÓGIAI ALAPÚ MODELLRE

a pedagógiai cselekvés 12 formája Aebli pszichológiai alapú modelljében:

elbeszélés

bemutatás, szemléltetés

megfigyelés

olvasás, olvastatás

írás, szövegszerkesztés

cselekvés kidolgozása

művelet elvégzése

fogalomalkotás

problémamegoldás

feldolgozás

gyakorlás és ismétlés

alkalmazás

Ollé János Eszterházy Károly Főiskola Neveléstudományi Intézet

EKF NTDI 2015/2016. tanév tavaszi félév Új irányzatok az oktatás elméletében

2016. április 23.

slideshare.net/ollejanos youtube.com/ollejanospodcast