Kalandozások erre-arra,

meg amarra is…

www.turakommando.hu www.facebook.com/turakommando

Egy szép őszi napon a barátainkkal úgy döntöttünk, hogy egy kamerával bejárjuk azokat a helyeket, amelyek szá-munkra Magyarországon kedvesek, vagy még nem lát-tunk, de szívesen megnéznénk. Az ötletből aztán Túra-kommandó címmel műsor lett, és így hétről hétre egy turisztikai reality keretében barangoltuk be – nézőinkkel együtt – kis hazánk jól ismert, vagy épp eldugott helyeit. A műsorból sok fotó készült, és értékes tudásanyag gyűlt össze, amit – úgy éreztük – vétek lenne nem megosztani másokkal. Így jutottunk el ehhez az albumhoz, melyet vál-laltan máshogyan, másként szerettünk volna megvalósíta-ni, mint ahogyan azt a hasonló tematikájú kiadványoktól megszokhattuk. Törekedtünk a fiatalos, bátor és egye-di arculatra. Ugyanakkor sok-sok történettel, személyes megjegyzéssel és a műsorban szerepelt sztárok megnyilat-kozásaival szerettük volna a gazdag ismeretanyagot szóra-koztató módon átadni – minden generációnak. Ahogyan műsorunk szlogene is hirdeti: Túrázzunk másként, mint mások!

Kosztyu Marianna (Manya), Magony Szilvia (Szilva), Magony Péter (Petya)

Előszó

A könyvvel ugyanaz volt a célunk, mint a

műsorral, szórakoztatva informál-ni, és ha ez sikerült, már megérte.

:-)

Az album írása

közben teljesen elgémberedtek a lábaim…

megyek is újra túrázni…

:-)

Megpróbáltamképekben elmesélni gon-dolataimat, de a legjobb, ha személyesen éljük át!

:-)

Tapolca és környéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7Balaton-felvidék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17Zsámbéki-medence és környéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29Győr és Szigetköz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .39Tisza-tó és Hortobágy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51Felsőtárkány és Eger . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61Balaton . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .69Ópusztaszer és Szeged . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79Velencei-tó és Székesfehérvár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .89Pécs és Orfű . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .99Pécs, Zsolnay Negyed . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109Tata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117Kecskemét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125Budapest . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133Fotósok, támogatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147

kIadÓ: eventure productIon kft. – 2012A könyvet írta, és a kiadásért felelős szerkesztő: magony SzilviaA szöveget stilizálta, lektorálta és szerkesztette: major eszterSzerkesztő: magony péter • Szerkesztőasszisztens: tóth kitti

Kommunikáció: kosztyu mariannaNyomdai előkészítés és tördelés: vanicsek péter

Kreatív és dizájn: ribarics richárd • Korrektúra: kádas annaArculatterv: petőcz tamás • A könyv kiadásában közreműködött: bagyinszki Gábor

ISbn 978-963-08-5296-8

www.epr.hu • www.facebook.com/eventure

6

Tartalomjegyzék

kaland a TavaSbarlangban

TaPolca éS környéke

7

8

o Sooole Mioooo

Ott, ahol a Bakony erdős hegyvidéke és a Balaton víztükre találkozik egymással, csodás vulkáni tanúhegyek magasod-nak a síkság fölé. E táj központja egy kedves dunántúli kisváros, Tapolca. A Tapolcai-medence a Dunántúli-középhegy-

ség délnyugati részén elterülő tájegység, olyan híres tanúhegyekkel, mint a Badacsony, a Szent György-hegy, Csobánc, Gulács, Tóti-hegy és Haláp. A tanúhegyek (vagy más néven szigethegyek) ahogyan nevük is jelzi, tanúskodnak valamiről, méghozzá – korábban szigetek lévén – az egykori felszín magasságáról. A történet több millió évvel ezelőtt kezdődik: ekkor a Balaton-felvidéket alkotó másodkori kőzetek a Ká-li-medencétől nyugatra nagyrészt a mélybe süllyedtek, és ezeket a süllyedéseket jelölő törésvonalakon tört felszínre aztán 4 millió évvel ezelőtt a bazaltláva. Így alakultak ki a tanúhegyek az egykori tenger alatti vulkántevékenységnek köszönhetően.

A kiömlő forró bazaltláva mint keménytakaró védte meg ezeket a kis szigeteket és az alattuk lévő üledéket a pusztulástól, majd jött az erózió, és kialakultak a sajátos alakú és formájú tanúhegyek. Ahol kis mennyiségű volt a felszínre tört láva, ott kúp alakú, ahol pedig ter-jedelmesebb, ott koporsó és csonka kúp alakú hegyek jöttek létre. Körülöttük azonban a vulkanikus kőzetekkel be nem borított, üledékes térszínek gyorsan pusztultak, ezért tűnhet úgy, hogy a hegyek kiemelkednek a síkságból.

A bazalthegyek meleg szikláinak állandó lakója a gyík számtalan faja, de a kirándulók a hegyvidéki erdőkben találkozhatnak mókussal, borzzal, vagy akár kései denevérrel is.

Kevesen tudják, hogy Tapolca város alatt 15–20 méter mélyen egy hatalmas rendszer járatai szövik át a mészkövet. A több önálló barlangból álló, óriási labirintus (kb. 5 km) nagy részét 20 fokos karsztvíz tölti ki. De hogy is volt ez?

…1903-at írtunk, mikor a helyi pékmester udvarán épp kútásás folyik. Már 14 méter mélyen járhatnak a munkások, mikor egyszer csak egy apró kis nyílást fedeznek fel a kőzetben, majd mikor kíváncsian bemásznak, előbb a mai Lóczy-teremben találják magukat, majd az 50 méter hosszú barlang végén egy tavacskán csillan meg a fáklyák fénye... Szűk 10 évre rá megnyílik a villanyvilágítással ellátott barlang, a rendszer teljes megismerése azonban korántsem fejeződik be – feltérképezését jelenleg is három kutatócsoport végzi. Így történhetett, hogy a város mintegy 3 és fél kilométeres tavasbarlangja páratlan természeti kincsünkként nyithatta meg kapuit a közönség előtt.

Érdekesség, hogy a beépített LED lámpatestek, amellett, hogy a korábbinál 70–80%-kal kevesebbet fogyasztanak, a nem kívánatos ún. lámpaflóra (algaféle) megtelepedését is lassítják. A barlang élővilága korántsem szokványos. A zárt terekbe ugyanis nem juthatnak be a denevérek, ezért a legnagyobb gerinces élőlény a fürge cselle. A helybeliek által csetrinek nevezett, alig tíz centiméteres halacska a Ma-lom-tó felől úszik be a vizes járatokon át. Nekünk egyszerűbb a dolgunk: a bejárat pár perc alatt elérhető a város főteréről. Ám ne feledjük a kényelmes cipőt, már csak a mélybe vezető 75 lépcsőfok miatt is! Egy biztos, felejthetetlen élményt nyújt egy romantikus csónaktúra a sejtelmesen megvilágított, kéklő föld alatti tavon. A csónakázásra vállalkozók fémladikokban evezhetnek az alacsony folyosók és kisebb üregek váltakozásából álló vizes körjáraton – evezni tudók tehát előnyben, a többiek pedig számíthatnak egy-két (öt-tíz) Y manőverre, mindenki nagy derültségére… (Az már más kérdés, hogy ha lehet, ne tegyük tönkre két röpke perc alatt, amit a természet évezredek alatt épített fel – nekünk…!) A csaknem 100%-os páratartalmú, kalcium-ionokban gazdag barlangi levegőt egy időben légúti betegségek gyó-gyítására is használták.

GYEREKTIPP

9

TavaSbarlang

Tanúhegyek

Szigligeti vár

Tanúhegyek és szigeThegyekA Tapolcai-medence a Dunántúli-középhegy-ség délnyugati részén elterülő tájegység, olyan híres tanúhegyekkel, mint a Badacsony, a Szent György-hegy, Csobánc, Gulács, Tóti-hegy és Ha-láp. A tanúhegyek (vagy más néven szigethegyek) ahogyan nevük is jelzi, tanúskodnak valamiről, méghozzá – korábban szigetek lévén – az egykori felszín magasságáról. A történet több millió évvel ezelőtt kezdődik: ekkor a Balaton-felvidéket al-kotó másodkori kőzetek a Káli-medencétől nyu-gatra nagyrészt a mélybe süllyedtek, és ezeket a süllyedéseket jelölő törésvonalakon tört felszínre aztán 4 millió évvel ezelőtt a bazaltláva. Így ala-kultak ki a tanúhegyek az egykori tenger alatti vulkántevékenységnek köszönhetően. A kiömlő forró bazaltláva mint keménytakaró védte meg ezeket a kis szigeteket és az alattuk lévő üledéket a pusztulástól, majd jött az erózió, és kialakultak a sajátos alakú és formájú tanúhegyek. Ahol kis mennyiségű volt a felszínre tört láva, ott kúp alakú, ahol pedig terjedelmesebb, ott kopor-só és csonka kúp alakú hegyek jöttek létre. Körülöttük azonban a vulkanikus kőzetekkel be nem borított, üledékes térszínek gyorsan pusztultak, ezért tűnhet úgy, hogy a hegyek ki-emelkednek a síkságból. A bazalthegyek meleg szikláinak állandó lakója a gyík számtalan faja, de a kirándulók a hegyvidéki erdőkben talál-kozhatnak mókussal, borzzal, vagy akár kései denevérrel is.

A Tapolcai-medence délnyugati részén, régen a Balaton szigetét képező, 230 méter magas vulkanikus hegy tetején állnak az észak–déli irányú, szabálytalan alaprajzú szigligeti vár maradványai. A vár, amelyből körpanorámában gyönyörködhetünk, egész évben látogatható. A vár legfiatalabb részei a palotaszárny és az azt köve-tő kőfalak – ezeket pannonhalmi bencések építették az 1200-as években. Később IV. Béla cserével megszerezte magának az épületet, majd az gazdáról gazdára járt, mígnem a Habsburg-pártoló Török Bálint adománylevelet nem kapott rá és ostrom alá nem vette.

Az a szóbeszéd járja, hogy az ostrom során elég volt a felsővárral szemközti szik-lákra felhúzni az ostromágyúkat, a megrémült őrség máris hanyatt-homlok mene-kült posztjáról. Később átépítés és bővítés vette kezdetét, majd Szigliget is része lett a törökök elleni végvárrendszernek, Magyar Bálint várkapitány parancsoksága alatt. Mivel azonban nem esett bele a fontosabb hadjáratok útvonalába, szép las-san elmaradtak a korszerűsítések, a vár elöregedett. Érdekesség, hogy a korabeli krónikák szerint a somogyi partot uraló pogányok sokszor áteveztek ide hajóikkal, hogy kirabolják a keresztény falvakat.

Ellenük való védekezésül emelték a part menti magaslatra az „Óvár”-at, hogy on-nan figyelhessék az ellenséges hajókat. Szigliget végzetét is, mint oly sok, hegy-csúcson emelkedő középkori várét, egy villámcsapás okozta, ami felrobbantot-ta az egyik toronyban őrzött puskaport, majd a keletkezett tűzben leégtek a vár épületei. Tanulság: soha ne tarts lőszert a várad legmagasabb tornyában, mert könnyen megjárhatod! GYEREKTIPP

Talán a vi-lág legromantikusabb bota-

nikusa Horváth Jenő, a helyi arborétum létrehozója volt, aki anno gondolt egyet, és pusztán azért, hogy örömet sze-rezzen feleségének, Margitnak, épít-tetett számára egy 31 méter magas, faszerkezetű kilátót Cserszegtoma-jon. Az építmény különlegessége, hogy egyfelől nagyszerű körpanorá-mával rendelkezik, hiszen rálátni a Keszthelyi-öbölre, a környező vidék-re, át a déli partra, és szép időben a Bakony magaslatai is feltűnnek. Másfelől pedig szerkezeti érdekes-sége, hogy modern lift is működik belsejében, holott a torony fából épült. A kilátót bárki könnyedén megpillanthatja, hiszen a főúton halad-va Hévíz felé, nem lehet nem észrevenni. A kérdés már csak az, vajon akkor mos-tantól erre az elvárásra számít-hatunk hölgyeink részéről, ha udvarlásra adjuk fejünket?....

12

Én inkább virágotviszek a páromnak

CsErszEgtomaj margit-kilátó

Tudtad, hogy

egy villámcsapás

okozta a vár vesztét?

A Sümegi vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megma-radt középkori erődje. Különleges látvány, amely szinte teljesen a síkságból emelkedik ki. A vár vendégei időutazáson vehetnek

részt, hiszen az öreg falak között a nyári időszakban feléled a középkor, meg-nyitják műhelyeiket a korabeli céhek. Az udvaron lovagok gyakorlatoznak, az istállóban pedig a vár állattartása simogatható. Erősebb idegzetűek még a kínzókamrát is megtekinthetik. A Balaton-felvidék legjobban helyreállított, kalandos sorsú középkori kővárában ma nyaranta színpompás várjátékok-kal idézik fel az egykori vitézek életét és a múlt szunnyadó szellemét. Mindemellett egyike azon kevés erődítményeknek, melynek falairól a vállalkozó szelleműek akár ereszkedhetnek is.

A várat a tatárjárás után, IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök emeltette a sümegi hegyen. Ebben a korban a vár és a település sorsa egybefonódott, hiszen a várban történtek hatással voltak az erő-

dítmény lábainál elterülő településre is. A püspöki uradalmi terület igazgatási és területi központja – a vár védelmi jelentőségének nö-vekedésével – fokozatosan Sümegre tevődött át, ebben az időben ugyanis a püspökség valamennyi birtoka és uradalma fölött első-sorban a veszprémi és a sümegi várak őrködtek. A 15. században Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött. Jelentőségét csak fokozta, hogy a veszprémi püspök is ide húzódott vissza székhelyéről. A vár a török terjeszkedés évtizedeiben komoly szerepet kapott, hiszen második vonalban védte Magyaror-szágot, illetve Nyugat-Európát. A város ugyan többször tö-rök kézre került, de a magaslatra épült erődítményt nem tudták bevenni. 1605-ben azonban Bocskai István erdélyi főnemes Habsburgok ellen indult hajdúhadserege csellel birtokba vette Sümeg várát, meggyilkolván a Habsburg párti Újlaky Miklós veszprémi püspököt, akinek fejét a hegyoldalról gurították le. Érdekesség, hogy a 18. szá-zadban a Rákóczi-szabadságharc idején a falak között lőport is előállítottak.

Nem sokkal a szabadságharc bukása után azonban a várat a császári csapatok hadgyakorlat címén fel-gyújtották és használhatatlanná tették. Ettől kezd-ve a tető nélküli falak pusztulásnak indultak. A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és

megóvása.

13

Kapaszkodj!!!

SüMegi vár

a vár TörTéneTe

14

klausmann viktor – újságíró, műsorvezető

„Hogy mit imádok az ereszkedésben? Hogy mindig van fölöttem egy-két jó csaj… :-)”

Munkámból adódóan nagyon sok külföldi utat „kell“ hivatalból megtennem – esetenként idegenforgalmi régiók-nak, hivataloknak dolgozunk – így télen Felvidék-Szlovákia, Stájerország, Karintia, ősszel és tavasszal Erdély és Partium, nyár elején pedig egy kis Dalmácia vár ránk. Több éve a tél jelentős részét Kékestetőn töltöm a síházban, a Magyar Síakadémia hazai központjában, nyáron pedig a domonyvölgyi D-Beach strand üzemeltetése a mun-kám és a szórakozásom is egyben. A Sümegi Vár és környéke sem ismeretlen a számomra, bár legutóbb a 90-es években jártam itt, és meg kell mondjam, Sümeg akkori állapota köszönő viszonyban sincs a mostanival: egy gyö-nyörű kis történelmi ékszerdobozt találtam – jó volt újra látni. Külön élmény volt a vár faláról az ereszkedés, ami amúgy is nagy szerelmem. Régebben igyekeztem mindenbe belekóstolni, volt rafting-canyoning, monti, pályán

kívüli sízés, azután jött a quad versenyzés – ám ezek sok időt és pénzt elvittek, így ötvenhez közelítve maradtak a technikai sportok és az eresz-kedés. Utóbbi nem is öncélú, hiszen a Kékes Kutató Mentő Alapítvány vezetőjeként dolgozom – összekötve a kellemest a hasznossal. Az ala-

pítvány profi hegymászóitól elleshettem az alapszintű kötéltechnikai elemeket és a kisebb-nagyobb trükköket. Az ereszkedés klassz dolog, jó instruktorral és némi bátorsággal bárkinek gyorsan elsajátítható. Ami bonyolultabb, az a mászás

és a kötéltechnikai út, vagy pálya kiépítése, esetleg mentés-biztosítás és még számos érdekesség. Magyarországon sok gyakorlófal van, én legjobban a „kertem végében“ álló Hollókőt

szeretem, ami nem azonos a Cserhát gyönyörű skanzen településével, hanem Mátrafüred alatt, Pálosvörösmart határában áll.

De persze a Sümegi Vár faláról is bármikor szívesen leereszkedem…

15

klauSMann vikTor

ha nincs kedvünk gyalogolni, dönthetünk a vártaxi mellett is…

hoTel kaPiTány

Sümegen, a több mint hét évszázada épült Sümegi Vár tövében fekszik a 2005-ben megnyílt Hotel Kapitány**** Wellness és Konferencia. A történelmi környezetben épült szálloda keleti hangulatú fürdőjével, különleges wellness szolgáltatásaival, hagyományos és kímélő konyhájával, télen-nyá-ron gazdag programkínálatával a nyugalom és felüdülés luxusát kínálja. A szálloda 4-csillagos szo-báinak kialakítása elegánsan tükrözi a hely szellemét. A legtöbb szoba balkonjáról közvetlenül a Sümegi Vár panorámájában gyönyörködhetnek a vendégek. Az épületet körülölelő szép és nyugodt környezet a kiváló kikapcsolódási lehetőségek mellett segít visszarepülni az időben, így könnyen bepillantást nyerhetünk a középkor hangulatába. Különlegesség, hogy a szállodától mintegy 400 méternyire, közvetlenül a Sümegi Vár tövében tartják a Magyarországon egyedülálló Történelmi Lovasjátékokat. Honlap: www.hotelkapitany.hu

lovagi Torna – SüMegi vár

A Hotel Kapitány több mint 10 éve rendez lovagi tornákat a Sümegi Várban és környékén. Először csak nyaranta néhány alkalommal, napjainkban pedig nyáron (július 15. és augusztus 20. között), vasárnap és hétfő kivételével, már mindennap akár többször is, ősztől tavaszig pedig hetente szerdán és szombaton látható a Történelmi Lovasjátékok program. Az egyedülálló műsor az időjá-rástól függően a torna a Lovagi Arénában, vagy a fedett Történelmi Rendezvénycsarnokban kerül megrendezésre. A műsor egy spanyollovas karusszel bemutatóval kezdődik. Ezt követi a Lovagi Torna ügyességi fegyverbemutatóval, íjászattal, csatacsillag-, csatabárd-, és dárdahajítás gyalo-gosan és lovon. A szereplők mindvégig korabeli jelmezben vannak, a hangulatról és a színvonalról pedig egy narrátor és a megfelelő zenei aláfestés gondoskodik. A programot a középkori lakoma zárja. Honlap: www.hotelkapitany.hu

Palota PinCE kézművEs Borászat – sümEg

A Palota Pincében nemcsak a régió ismert borait, hanem országszerte ismert pincészetek nedűit is kóstolhatjuk, hiszen a pince filozófiája: „amilyen jó szándékkal kínálod más borát, oly kedvvel fogják keresni a tiédet”. A Sümegi Vár oldalában található történelmi szőlőültetvényt, jó fekvése miatt már korábban is használták szőlőtermelésre. . A Püspöki Palota és az alatta húzódó pin-cerendszer alapjait 15-16. században rakták le az akkori püspökök. Majd több száz év kihagyás után, 2005-ben Egly Márk és Magyar Tamás szőlész-borász szakmérnökök indították el saját bo-rászatuk alapjainak lerakását, ma pedig már két hektáron gazdálkodnak. A Pincészet és az 500 éves Püspöki Palota falai között alakította ki a vendégek fogadására alkalmas, 80 fős borkóstoló termet, a 12 fős gasztronómiai kerekasztalt valamint a múlt századi szőlészeti-borászati eszkö-zökből és ereklyékből álló múzeumot. Honlap: www.palotapince.hu

CsodaBogyós-Barlang

A Csodabogyós-barlang hazánk tizedik, leghosszabb barlangja. A fokozottan védett barlang Ba-latonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik. A 393 méteres tengerszint feletti magasságban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területén nyíló barlang, a bejárat mellett is látható, szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét. A természe-ti különlegesség jelenleg ismert járatainak hossza összesen 5200 méter, mélysége -121 méter. Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. A barlangtúrák ennek a hossznak csak a töredékét érintik, de az iz-galmas szakaszokon, mint a Függőkert vagy Meseország számos változatos képződményt cso-dálhatunk meg. A barlangban egész évben indulnak vezetett túrák, amelyeken akár 10 éves kor feletti gyermek is részt vehet. Honlap: www.csodabogyos.hu

Spiderland Kalandpark – Gyenesdiás, Madárpark – Gyenesdiás, Csobánci Vár – Gyulakeszi

16

jó kis hElyEk

GYEREKTIPP

GYEREKTIPP

GYEREKTIPP

BadaCsonyi kaland – mErrE van a Bagolyszikla?

17

balaTon-felvidék

18

balaton-felvidék

Szőlőskertekkel díszített dombok, hosszú ideje szunnyadó vulkánok, megkövesedett lávaoszlopok, hűs ár-nyékot nyújtó erdők, zöld ligetek, virágzó mezők – és persze a magyar tenger…. Azaz Balaton-felvidék. Az or-szág talán legismertebb régiója, hungarikum és büszkeség. A Balaton-felvidék tulajdonképpen nem más, mint egy 150–200 méterrel a Balaton fölé emelkedő, nyugati-keleti irányban húzódó fennsík, melyet a Bakonytól a veszprém–nagyvázsony–tapolcai törésvonal választ el. A 300 méter fölé emelkedő magaslatokat a lepusz-tulásnak ellenálló, tűzköves mészkő alkotja. A régió botanikai és földtani értékeit, különleges állatvilágát a Balaton-felvidéki Nemzeti Park óvja. A vidék az ősidők óta folyamatosan lakott, s ezért szinte minden törté-nelmi korból találhatók itt emlékek. Várak, várromok, középkori templomromok, csodálatos kastélyok őrzik múltunkat. A környék a tihanyi bencés apátságtól, a nagyvázsonyi Kinizsi-váron át, a Keszthelyen található Festetics-kastélyig számtalan műemléket, látnivalót kínál.

A Balaton közvetlen parti sávja az ország egyik legkiemelkedőbb idegenforgalmi övezete. Hazánk legnépsze-rűbb üdülőhelye nem csak a víz miatt vonzza a látogatókat: a Balaton-felvidék kitűnő kirándulóhely, amellett, hogy a környék borait is megkóstolhatjuk egy-egy hűvös pincében. A Bakony domboldalairól nagyszerű kilátás nyílik a magyar tengerre, ahol a számtalan strand mellett sportolási lehetőségek, vitorlázás vagy akár bob is várja a nyaralókat.

Mindemellett apró gyöngyszemek a régióban az épségben fennmaradt balatoni tájházak is. Az oszlopokkal és íves tornácokkal díszített népi lakóházak, a füstös konyhás parasztházak az itt élő egyszerű, vidéki emberek életébe engednek bepillantást. A Balaton-felvidék szőlő- és borkultúrája kiemelkedő nemzeti örökség – bele-értve a sok munkával megformált hegyvidéki tájat és a hozzá kapcsolódó építészeti emlékeket.

19

A zalaszántói sztúpa bizony Európa legnagyobb, Kelet-Európa első buddhista szentélye. A Zalaszántó mellett található Kovácsi-he-gyen, egy erdei tisztás közepén épült fel 1992-ben, benne Buddha földi maradványának néhány darabjával. A hófehér építmény 30 méter magas és 24 méter széles. A vallást itt nem gyakorolják, a szentély belsejébe nem lehet bejutni, zavartalanságát két szerze-tes vigyázza.

A történet szerint, 1990-ben Bop Jon (eredeti nevén Jin Soo Lee) dél-koreai buddhista szerzetes elhatározta, hogy egy rendszer-váltó országban felépít egy Buddha-szentélyt, amely majd a bé-két, boldogságot és a megvilágosodást képviseli. Olyan helyszínt keresett, melyet a lakosság is elfogad, mint egy ázsiai vallás szent templomát. Ezt végül Zalaszántón találta meg, ahol a pol-gármester javaslatára a mostani Világosvár nevű helyet válasz-totta. Köszönhetően a dél-koreai, magyar és osztrák adomá-nyoknak, az építmény 1992-ben fél év alatt, mintegy 40 millió forintból épült fel.

A sztúpa építése során növényi magvakat, vallási dokumen-tumokat, tibeti könyveket helyeztek az építmény betonjába. 1992. szeptember 28-án a sztúpa kupolája fölött kialakított üregben otthonra lelt a vallásalapító Buddha földi maradvá-nyának néhány darabja is. Az ereklye elhelyezésével – hiszen ma ez a szentély egyetlenként tartalmaz Buddha-marad-ványt – a zalaszántói sztúpa szent zarándokhely-lyé vált, és 1993. június 17-én személye-sen a 14. dalai láma, Tenzin Gjaco avatta fel.

itt egykor óriásokjátszottak…

20

zalaszántói sztúPa

badacsony a balaton „bazaltkoszorús királya”

Egyszer volt, hol nem volt, éltek itt a földön idegen óriások, akik játékos óri-ások voltak. Naphosszat eljátszadoztak kockáikkal, kúpjaikkal, dombjaik-kal és tiszta vízzel. Mígnem egyszer csak menniük kellett e földről – ekkor varázsütésre távoztak, s itt hagyták szeszélyes összevisszaságban fa-buláikat: tengert, gyönyörű-büszke hegyeket, omlatag-öreg várakat és napsütötte szőlős déli lankákat. Így született meg Badacsony és kör-nyéke. – Eddig a mese, a valóság pedig az, hogy e csodát írók, költők, festők hazánk legszebb tájegységeként énekelik meg már évszáza-dok óta. Minden, amit a természetben szépnek ismerünk, csodála-tosképpen együtt van itt, egyetlen a teremtés megismételhetetlen ékköveként.

A Badacsony – mely 1968-ban a Balaton-felvidék második tájvé-delmi körzete lett – 437 méteres magasságával a Tapolcai-me-dence legmagasabb tanúhegye. Oldalát 280 méteres magas-ságig – szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas – laza üledékek borítják, felette szürke bazaltsziklák és kőfolyások bukkan-nak elő az erdő sűrűjéből. Amikor az utolsó kőhordó csille is megállt a badacsonytomaji kőfejtőben, és megszűnt a hegy 1902-től megállás nélkül folyó pusztítása, országos vé-dettséget kapott a terület, mindazonáltal a múltat idézik peremének meredek, oszlopos jellegű letörései, messze földön híres „bazaltorgonái”. Népszerűvé a nemesi szü-retek tették, majd Kisfaludy Sándor, aki Szegedy Rózá-hoz fűződő szerelmét és a táj iránti elragadtatottsá-gát romantikus versekben énekelte meg, de a helyi szőlőművelés fejlesztésében élen járó Bogyai Lajos és a híres festőművész, Egry József neve is eltöröl-hetetlenül összeforrt Badacsonnyal.

Azzal a Badacsonnyal, mely mindenkinek más ar-cát mutatja: van, aki szerint koporsóhegy, má-sok szerint részeg szőlőpásztor gyűrött kalapja és van, akinek Isten ottománja, amire lepihen

a teremtő, ha elfárad a sok do-logban.

21

badacSony

A „Bujdosók lépcsőjének” 379 foka vár arra, aki turista-úton kívánja megközelíteni a badacsonyi hegytetőt. A vul-

kanikus eredetű hegy tetejéről, 437 méter magasságról pompás panoráma nyílik a badacsonyi tájra, a Balatonra, a déli partra, a környező hegyekre és a szigligeti öbölre. A szőlőtőkékkel körülölelt sétálóutak mellett, a mediter-rán jellegű klímának köszönhetően mandulafákkal és termést érlelő füge-fákkal beültetett kertek pompáznak.

kisfaludy-ház A Badacsonyba kirándulók sétaútjának talán az első cél-pontja a hegy szikláinak tövében meghúzódó nádtetős ház. A korabeli rusztikus késő barokk építészet kitűnő példája tulajdonképpen egyszerű borospince – különleges jelentőségét, semmivel össze nem téveszthető múlt-illatát az adja, hogy gazdája valaha Kisfaludy Sándor volt.

rózsa-kő „…Ha egy fiú és egy leány a Balatonnak hátat fordítva leül rá, még abban az esztendőben jegyesek lesznek, sőt, elég, ha a kedvesé-ért sóhajtó leány tesz így, szerelmük ez esetben is beteljesedik….” – A mondák Rózsa-köve, ez a hegyoldalról lehasadt bazaltkő valószínűleg Kisfaludy Rózájáról kapta nevét, melyet 1886-ban be is véstek a szikla oldalába.

A továbbvezető hosszú lépcsősor fáradalmai után a kisfaludy-kilátó-hoz érünk, mely a hegy 437 méteres magasságában épült. Erkélyé-ről a Tapolcai-medence és az azt övező hegyek látványa tárul elénk. Az új, 2011-ben épült kilátó 18 méter magas, és a tetejéről a Szent György-hegytől egészen a déli parton található fonyódi hegyekig ívelő körpanorámában gyönyörködhetünk. Vigyázat – a lépcső fémrácsos, a tetejéről lenézve egész a földig látunk – tériszonyosok, nadrágot fel-

kötni!

GYEREKTIPP

22

Igazi pihenőhely, romantikus kis kuckó – érde-mes felkeresni! Jót lehet napozni a sziklákon, miközben gyönyörködhetünk a kilátásban! Az autóval Tihany felől érkezők a 73-as kilomé-terkő elhagyása után, a Körmiczi utcára jobbra fordulva érhetik el a legkönnyebben.

Csak ne lennetéééériszonyom!!!

badacSony látnivalói

Bagolyszikla

kisfaludy-kilátó

milyen is a hegy leve badacsonyban?

A Badacsonyi borvidék területén már több ezer évvel ezelőtt virágzó sző-lőkultúra volt. A borvidék jellegét, az itt termő borok különleges zamatát az egykori vulkánokból itt maradt, le-pusztult bazaltkúpok kedvező talaja adja. A borvidéken szinte kizárólag fehér borszőlőfajtákat termesztenek, a vidék emblematikus bora a kéknyelű – ez a szőlőfajta kizárólag csak a Bada-csonyban található meg.

badacsonyi szürkebarát

Úgy tartják, hogy szerzetesek honosítot-ták meg a környéken, mert olyan szőlőt kerestek, mely cukor hozzáadása nélkül is kellemes bort ad minden évben – hiszen a misebor nem tartalmazhat hozzáadott cukrot. Az aranysárga színű, íz- és zamata-nyagokban, alkoholban gazdag, olajos nedű méltán vált a borvidék szimbólumává. A bor illata fűszeres, mézes, zamatos, speciálisan a fajtára jellemző, ízében pedig jellegzetes, a gyógyfüvekre emlékeztető komponens bújik meg. A fajta Franciaországból származik, a pinot család tagja, közvetlen rokonai a pinot blanc és a pinot noir. A három fajta közül nálunk a szürkebarát terjedt el leginkább, különösen gyakori a Balaton-felvidéken. A szürkebarát bor-ként nagyon lassan fejlődik, csak sokkal később, évek múltán mutatja igazán finomságát – udva-rolni kell neki, mint a szép nőnek, míg beérik és lányból asszony lesz. Szőlője még az olaszrizling-nél is több savat tud termelni, így akár hosszabb érlelést is elbír, 10–15 évig is lehet a palackban úgy, hogy az hasznára válik – no meg persze a miénkre!

23

… a Szürkebarátnakudvarolni kell, mint

a szép nőnek…

badacSony

A Balaton gyöngyszeme a Tihanyi-félsziget, mely tájképi adottságainak, földtani, geológiai képződményeinek, változatos növény- és ál-latvilágának (nota bene: lepkék közel 800 faja él itt!), illetve történeti-kultúrtörténeti értékeinek köszönhetően 1952-ben az ország első tájvédelmi körzete lett. A félsziget, műemlékein túl, elsősorban vulkáni eredetű képződményeiről ismert. Az évmilliós tűzhányóműködés utóhatásaként forró vizek törtek a felszínre, majd a kicsapódó kőzetanyag száznál több hévforráskúpot hozott létre. A környezetükből kimagasló, különös alakú, utóvulkáni eredetű sziklacsoportok mára Tihany világhírű nevezetességeivé váltak.

A félsziget leghíresebb gejzírkúpja a Belső-tóhoz közel lévő Aranyház, amely nevét a sziklát beborító sárga zuzmóról kapta. De aki inkább preferálna egy kis horgászást, annak itt a település határában található, a Balatonnál 28 méterrel magasabban fekvő belső tó, mely 6–10 kilós pontyaival és hatalmas, nagybajszú harcsáival igazi halparadicsom. A levendulamező, a finom borok vagy az Óvár hegyének Balaton felőli meredek tufaszikláiban található középkori barátlakások szintén Tihany névjegyei, melyek különleges élményt kínálnak. A hajdan teljesen nádfedeles halásztelepülés több régi háza skanzenként működik, megőrizve a 19. századi Balaton-felvidéki népi építészeti for-mákat. A kedvező klimatikus élőhelyi adottságoknak köszönhetően gazdag a terület növény- és állatvilága. Ezt a sokféleséget és a fél évszázados védettség eredményeit az Európa Tanács 2003-ban Európa Diplomával ismerte el, Magyarországon harmadikként.

GYEREKTIPP

24

lEvEndulamEző

tihanyi-félszigEt

Az északi part tájképén éppúgy, mint a térképén, az egyik legszem-beötlőbb pont a Tihanyi-félsziget. Magányos tömbje őrtoronyként magaslik a szoros fölé. Kisebbik dombján már kilenc évszázaddal ezelőtt templomot és monostort állítottak. A mai Tihany telepü-lés ősének megalapítása a középkorra tehető, amikor is 1055-ben I. András király itt építette meg a királyi család temetkezőhelyét és föléje monostort, melybe bencés szerzeteseket telepített. Ezzel vette kezdetét a bencés apátság élete, melynek építkezé-sét elrendelő királyi okirat a legrégebbi nyelvemlékünk. A tufába mélyített altemplom ma is őrzi az alapító király sírját, és itt állt a 18. századig a törökök által soha el nem foglalt Tihany végvára is. A tihanyi bencés apátság Porta Pacis, azaz a Béke Kapuja néven megépített látogatóközpontját a templom főbejáratától balra, egy egykori kripta helyén alakították ki. Az új épület több mint 70 százaléka a terepszint alatt helyezkedik el. Érdemes ide is betérni az altemplom és a fenséges barokk templom megtekintése után.

25

Tihanyi aPáTSág

A legrégibb, 1848-as balatoni útikalauzban az áll, hogy „a füredi vendégek Tihanyba kirándulnak visszhangot hall-gatni, mert a templom fala a Visszhang-dombon gyorsan elkiáltott 15 tagú mondást is tisztán elismétli...” Mert-hogy a Kálvária mellett keletre fekvő, Visszhang-dom-bon felállított „Echo-kőtől” elkiáltott szavak állítólag az apátság északi oldaláról verődtek vissza, 2 másodperc alatt téve meg az oda-vissza közel 700 méteres távot! A jeles költők által is megénekelt tihanyi Echo az 1960-as évektől fokozatosan gyengült, ugyanis „hangfogóvá” vált a domb és a templom közé ültetett fák növekvő lombkoronája. De azért szélmentes, csendes időben, különösen este, ma is hűségesen ismétli szavainkat.

Tihanyi visszhang

hahóóóó!!!!

26

peller mariann, műsorvezető

„Kislány voltam még, nyaraltunk, és épp egy fagyizónál álltunk sorban apukámékkal. Én úgy éreztem, túlságosan lassan halad a sor, így megelőztem őket, és szép lassan hátramaradtak. Majd amikor kikértem a jól megérdemelt fagyit, akkor a kérdésre, miszerint fizetek-e, azt mondtam: – Apukám hátrébb áll a sorban, de majd ha ideér, kifizeti! – mire persze apu lángvörös arccal furakodott előre, és egyenlítette kislánya számláját… De a fagyi isteni volt!”

Ha Balaton, akkor az első meghatározó gyerekkori nyaralás-emlékem éppen ide köthető; két hetet töltöttünk el a Ba-laton partján a családdal, úszkáltunk a gyerekként is csak térdig érő vízben, játszottunk és boldogok voltunk…Aztán 18 éves koromtól ezt az élményt átvette az évente 5 csajos nap, hol másutt, mint Siófokon – azaz lazulás és bulizás…

Az utóbbi időben pedig Balatonfüredre járunk, ha tehetjük, itt már inkább a pihenésé a főszerep. Egyszerűen lenyűgöz a Balaton látképe, feltölti az embert, és harmóniát sugároz. Egyszer volt alkalmam vitorlázni, az valami csoda volt: egy naplemente egy balatoni hajóról sze-rintem felér százmillió Adriával! Ha már itt tartunk, legszívesebben a földön maradok, ha sportról van szó, ez a vitorlázás egyszeri eset volt, a levegőbe meg egyáltalán nem is merészkedem. Viszont kvadozás a Balatonnál – na, ilyenben nem volt még részem, és bár féltem nagyon, már rég ki akartam próbálni. Az már más kérdés, hogy végül is egy árokban landoltam, de ennyi belefér… Amúgy igazi biztonsági játékos vagyok, szeretem a megszokott dolgokat, nem szívesen próbálgatom a határaimat. Ha nyaralás, akkor pedig a régi lazulós, bulizós énem megszelídült, mióta megismertem a férjemet. Vele imádok felfedezőutakra menni, látványosságokat nézni, és ezeket fotókon, kis videókon dokumentálni…

27

Peller Mariann

Szerintem

jók voltunk!

lEvEndulaház – tihany

A 2011-ben az Év Ökoturisztikai látogatóközpontjának választott Levendula Ház Látogatóközpont minden korosztály számára élményt nyújtó módon mutatja be a Tihanyi-félsziget múltját és jele-nét. „A megszelídült vulkánok földje” című interaktív kiállítás a vulkánok egykor dühöngő világát, a tihanyi emberek és a természet évszázados együttélését, s ennek emblematikus kultúráját, vala-mint a levendulatermesztést mutatja be. A „Méhek tánca teremben” részletes információt kap-hatunk a Tihanyi-félszigetről, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkról és a Bakony-Balaton Geo park-ról. Működik itt egy kis teázó, valamint a „Fűben-fában orvosság” ajándékbolt, ahol természetes alapanyagú frissítőket és ajándékokat vásárolhatunk. A Zsibongónak elnevezett foglalkoztató-te-remben pedig természetismereti foglalkozásokkal és kézműves programokkal várnak mindenkit. Honlap: www.levendulahaz.eu

kerékPárral a balaTon körül

A Balaton 2002-ben vált biztonságosan körbekerekezhetővé a balatoni fejlesztési programok ke-retében. A Balatoni körút összesen 201,9 kilométer hosszú. Ebből 95,1 kilométer az önálló kerék-párút, amelynek döntő része a Balaton északi partján fut. A kerékpározás szerelmeseinek ideális túraútvonal lehet Badacsonytól eltekerni a Tihanyi komp érintésével egészen Siófokig, mely nagy-jából 50 kilométeres út.

tihany BElső-tó – aranyház, gEjzírmEző

A Tihanyi-félsziget központi részén, Tihany településétől nyugatra találjuk a Belső-tavat. A tó ere-detileg a szomszédos Külső-tóhoz hasonlított, dús nádassal, kisebb nyílt vízfelületekkel. 1940 és 1950 között drámai változás következett be, ekkor ugyanis a nádas szinte teljesen kipusztult, és kialakult a tó mai, nyílt vízfelületű jellege. A tó mintegy 25 méterrel magasabban fekszik, mint a Balaton, mellyel nincs összeköttetése. Vízének mégis van bizonyos mértékű lefolyása. A Szarká-di-erdő és a Belső-tó között elterülő gejzírmező és Aranyház mintegy hárommillió évvel ezelőtt, a földtörténeti negyedidőszakban keletkezett. Ez utóbbira felmászva, gyönyörű kilátás tárul elénk a Belső-tóra, a Tihanyi Apátságra és természetesen a falura.

Honlap: www.tihanyibelsoto.hu

QuadBErény – Quadozási lEhEtőség

Egy-egy hétvégi kirándulás izgalmas és vidám programja lehet ez a sportos időtöltés. A quadozást ajánljuk mindazoknak, akik szeretik a technikai sportokat és kedvelik a természet közelségét. A Quadberény Siófoktól 15 km-re található, a festői környezetű Nagyberény határában. A quadpálya és a hozzá tartozó Platán étterem egy családi vállalkozás gyümölcse, mely egész évben várja a sportág szerelmeseit. Az eligazítást követően mindenki megkapja a védőfelszereléseket (overált és bukósisakot) és máris körözhet a külön erre a célra kialakított, közel 500 méter hosszúságú gyakorlópályán. A vállalkozóbb szelleműek kipróbálhatják magukat a quadtúrán is, mely egy nagy-jából 1,5 órás vezetett quadozást jelent a környék dombjain, erdős területein. Tiszta időben a dombokról Siófok, a Balaton, illetve a Balaton északi hegyei is láthatók. A quadtúrák minimum 2 főtől indulnak. Honlap: www.quadbereny.hu

Salföld Természetvédelmi Major állatsimogató, Afrika Múzeum – Balatonederics, Kalandsziget – Tihany

28

jó kis hElyEk

GYEREKTIPP

GYEREKTIPP

GYEREKTIPP

GYEREKTIPP

Egy tatai kalandParkBan – nEhéz a magasBan

zsámBéki-mEdEnCE és környékE

29