UNIVERZA V MARIBORU · Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetemet és tiszteletemet fejezzem ki mindenkinek, aki segített a szakdolgozatom

UNIVERZA V MARIBORU

FILOZOFSKA FAKULTETA

ODDELEK ZA MADŽARSKI JEZIK IN KNJIŽEVNOST

MAGISTRSKO DELO

KONI VÖRÖŠ

Maribor, 2017

UNIVERZA V MARIBORU

FILOZOFSKA FAKULTETA

ODDELEK ZA MADŽARSKI JEZIK IN KNJIŽEVNOST

MAGISTRSKO DELO

Psihologija pravljic v svetu osnovnošolcev

MASTER THESIS

The Psychology of Fairy Tales in the World of Primary School Children

Mentorica: Kandidat:

izr. prof. dr. Jutka Rudaš Koni Vöröš

Maribor, 2017

MARIBORI EGYETEM

BÖLCSÉZETTUDOMÁNYI KAR

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANSZÉK

MAGISZTÉRIUMI DOLGOZAT

A mese pszichológiája az általános iskolások világában

Témavezető: Szerző:

izr. prof. dr. Rudaš Jutka Vöröš Koni

Maribor, 2017

Lektor za slovenščino: dr. Elizabeta Bernjak

Lektor za madžarščino: doc. dr. Ildikó Nagyné Császi

Köszönetnyilvánítás

Ezúton szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetemet és tiszteletemet

fejezzem ki mindenkinek, aki segített a szakdolgozatom írásában.

Köszönöm mentoromnak és témavezetőmnek, izr. prof. dr. Rudaš Jutkának, a

témaválasztásnál való irányítást és segítséget, aki szakértő tanácsaival nagy

mértékeben hozzájárult szakdolgozatom tartalmi és formai megjelenéséhez.

Köszönet illeti az I. sz. Kétnyelvű Általános Iskola vezetőségét, tanárait és

tanulóit, akik segítségével el tudtam végezni a kérdőíves kutatásomat.

Hálával gondolok azokra a barátokra, akiktől segítséget, ötleteket, bátorítást vagy

csak megértést kaptam a dolgozatom írása során.

Végül, de nem utolsó sorban szeretném kifejezni megbecsülésemet, szívből jövő

szeretetemet és köszönetemet szüleimnek és nagyszüleimnek, akik egyetemi

tanulmányaim során mindvégig biztattak, támaszt nyújtottak, és szakdolgozatom

elkészítésének teljes ideje alatt türelmet tanúsítottak, illetve igyekeztek nyugodt

környezetet biztosítani. Köszönöm!

Priloga 6 ‒ IZJAVA O AVTORSTVU IN ISTOVETNOSTI TISKANE IN ELEKTRONSKE OBLIKE ZAKLJUČNEGA DELA

UNIVERZA V MARIBORU

Filozofska fakulteta

__________________________________

(ime članice UM)

IZJAVA O AVTORSTVU IN ISTOVETNOSTI TISKANE IN ELEKTRONSKE OBLIKE ZAKLJUČNEGA DELA

Ime in priimek študent‐a/‐ke: Koni Vöröš

Študijski program: Madžarski jezik in književnost

Naslov zaključnega dela: A mese pszichológiája az általános iskolások

világában/Psihologija pravljic v svetu osnovnošolcev

Mentor: izr. prof. dr. Jutka Rudaš

Somentor:

Podpisan‐i/‐a študent/‐ka Koni Vöröš

izjavljam, da je zaključno delo rezultat mojega samostojnega dela, ki sem ga izdelal/‐a ob pomoči mentor‐ja/‐ice oz. somentor‐ja/‐ice;

izjavljam, da sem pridobil/‐a vsa potrebna soglasja za uporabo podatkov in avtorskih del v zaključnem delu in jih v zaključnem delu jasno in ustrezno označil/‐a;

na Univerzo v Mariboru neodplačno, neizključno, prostorsko in časovno neomejeno prenašam pravico shranitve avtorskega dela v elektronski obliki, pravico reproduciranja ter pravico ponuditi zaključno delo javnosti na svetovnem spletu preko DKUM; sem seznanjen/‐a, da bodo dela deponirana/objavljena v DKUM dostopna široki javnosti pod pogoji licence Creative Commons BY‐NC‐ND, kar vključuje tudi avtomatizirano indeksiranje preko spleta in obdelavo besedil za potrebe tekstovnega in podatkovnega rudarjenja in ekstrakcije znanja iz vsebin; uporabnikom se dovoli reproduciranje brez predelave avtorskega dela, distribuiranje, dajanje v najem in priobčitev javnosti samega izvirnega avtorskega dela, in sicer pod pogojem, da navedejo avtorja in da ne gre za komercialno uporabo;

dovoljujem objavo svojih osebnih podatkov, ki so navedeni v zaključnem delu in tej izjavi, skupaj z objavo zaključnega dela;

izjavljam, da je tiskana oblika zaključnega dela istovetna elektronski obliki zaključnega dela, ki sem jo oddal/‐a za objavo v DKUM.

Uveljavljam permisivnejšo obliko licence Creative Commons: ________________

(navedite obliko)

Začasna nedostopnost:

Zaključno delo zaradi zagotavljanja konkurenčne prednosti, zaščite poslovnih skrivnosti, varnosti ljudi in narave, varstva industrijske lastnine ali tajnosti podatkov naročnika:

(naziv in naslov naročnika/institucije) ne sme biti javno dostopno do (datum odloga javne objave ne sme biti daljši kot 3 leta od zagovora dela). To se nanaša na tiskano in elektronsko obliko zaključnega dela.

Temporary unavailability:

To ensure competition priority, protection of trade secrets, safety of people and nature, protection of industrial property or secrecy of customer's information, the thesis

(institution/company name and address) must not be accessible to the public till

(delay date of thesis availability to the public must not exceed the period of 3 years after thesis defense). This applies to printed and electronic thesis forms.

Datum in kraj: Podpis študent‐a/‐ke:

Podpis mentor‐ja/‐ice:

(samo v primeru, če delo ne sme biti javno dostopno)

Ime in priimek ter podpis odgovorne osebe naročnika in žig:

(samo v primeru, če delo ne sme biti javno dostopno)

Povzetek

Vsi poznamo svet princes, zmajev, čarovnic, govorečih živali, palčkov in ostalih

nadnaravnih bitij, torej svet pravljic. Svet pravljic je osrednja tema te magistrske

naloge. Pravljica, ki predstavlja svet, kot ga vidi otrok, in ki se povsem ujema z

otroškim pogledom na svet.

V magistrski nalogi sem se ukvarjala z izoblikovanjem pravljic (v Evropi in zunaj

njenih meja) ter s samo zvrstjo pravljice. Opisala sem pojem ljudske, umetne ter

moderne pravljice. V drugem delu magistrske naloge sem se osredotočila

predvsem na psihologijo pravljic. Tako sem tu podala splošno sliko o otroški

zavesti, o razvoju lastne vizualne asociacije, o zanimivem in vznemirjajočem

stanju dvojne zavesti in ne nazadnje o pozitivnem vplivu pravljic. Ukvarjala sem

se s sporočilom pravljic, z njihovimi simboli in razlagami le-teh, ki so lahko

izrednega pomena za otroke, saj pravljice prispevajo k razvoju otrokove fantazije,

k lažjemu dojemanju samega sebe in različnih doživetij ter otrokom podajo

povsem novo razlago o svetu, ki jih obkroža.

V nadaljevanju sem na kratko predstavila učni načrt dvojezičnih osnovnih šol,

ključni del magistrskega dela pa predstavlja anketna raziskava, ki sem jo opravila

med učenci Dvojezične osnovne šole I. Lendava. V raziskavi je sodelovalo 152

učencev. Vprašalnike sem razdelila med učence 2.-4. razreda, in sicer v upanju, da

ta starostna skupina (7, 8 in 9-letniki) že berejo in so še dovzetni za pravljice. Na

podlagi rezultatov sem ugotavljala, ali imajo otroci radi pravljice, koliko jih

poznajo ter kje in kako se pravzaprav srečujejo z njimi. Poleg tega me je zanimalo

tudi poznavanje pravljičnih števil ter najbolj priljubljeni začetki pravljic.

Na podlagi dobljenih rezultatov lahko zaključim z ugotovitvijo, da imajo otroci

radi pravljice in njihove junake. Za najbolj priljubljene veljajo klasične pravljice

(predvsem čudežne in živalske pravljice). V odgovorih se pokaže tudi velik vpliv

modernih pravljic in pravljičnih junakov, ki jih otroci poznajo iz risank.

Ključne besede: pravljica, ljudska pravljica, umetna pravljica, psihologija

pravljic, branje, pripovedovanje, otroški pogled na svet

Összegzés

Mindannyian ismerjük a hercegnők, sárkányok, boszorkányok, beszélő állatok,

törpék és a többi természetfeletti lények világát, vagyis a mese világát. A mese

világa képezi szakdolgozatom kiindulópontját. A mese, amely a gyerekek

szemével nézett világ, teljes mértékben igazolódik a gyermeki világlátáshoz.

A szakdolgozatom bemutatja a mese alakulástörténetét (Európában és annak

határain kívül) valamint magát a műfaját. Foglalkozom a népmese, a műmese és a

modern mese fogalmával is. Mesepszichológiai vonalon a dolgozatom egy

általános képet nyújt a gyermeki tudatról, a belső képalkotás fontosságáról, a

kettős tudat izgalmas állapotáról és nem utolsó sorban a mesék pozitív hatásáról.

Értelmezem a mesék üzenetét, a mesékben rejlő szimbólumokat és jelentésüket,

amelyek fontos segítséget ad(hat)nak a gyermekeknek, hiszen a mese az, ami

táplálja a képzeletet, elaborációs hatása miatt segít az élmények feldolgozásában

valamint egy teljes, világképet, ill. világmagyarázatot kínál a gyermekeknek.

Dolgozatom röviden bemutatja a kétnyelvű általános iskolák tantervét, a dolgozat

alappillére pedig azon kérdőíves kutatás, amelyet a lendvai I. Számú Kétnyelvű

Általános Iskola tanulói között végeztem el. A kérdőívet összesen 152 tanuló

töltötte ki. A kérdőívekkel a 7–9 éves korosztályt, tehát a 2., 3. és 4. osztály

tanulóit céloztam meg abban a reményben, hogy ők már tudnak olvasni, és még

tart náluk a mesei beállítottság. A kérdőívek segítségével megállapítottam, hogy a

2–4. osztály tanulói mennyire kedvelik és ismerik a meséket, valamint azt is, hogy

hányan és hol találkoznak a mesei élménnyel. Továbbá a meseszámok ismeretére

és a kedvenc mesekezdésekre is kíváncsi voltam.

Az eredményekből levonható, hogy a gyerekek szeretik a meséket és azok hőseit.

A tanulók körében a legnépszerűbbnek a klasszikus mesék (leginkább a varázs- és

állatmesék) és azok hősei bizonyulnak. A válaszokban megmutatkozik a modern

mesék, illetve rajzfilmhősök ismerete és hatása is.

Kulcsszavak: mese, népmese, műmese, mesepszichológia, olvasás, mesélés, a

mese hatása, gyermeki világlátás

I

TARTALOMJEGYZÉK

1 BEVEZETÉS ...................................................................................................... 1

1.1 A szakdolgozat tárgya és célja .................................................................................. 1

2 HIPOTÉZISEK .................................................................................................. 4

3 ELEMZÉSI MEGKÖZELÍTÉSÉK, MÓDSZEREK ..................................... 5

3.1 Kutatási módszerek ................................................................................................... 5

3.2 Felhasznált szakirodalom .......................................................................................... 5

I. ELMÉLETI RÉSZ ............................................................................................ 6

4 A MESE .............................................................................................................. 6

4.1 A mesék alakulástörténete ........................................................................................ 9

4.1.1 Keleti mesék ....................................................................................................... 9

4.1.2 Európai mesekincs ........................................................................................... 11

4.1.2.1 A Grimm testvérek munkássága ............................................................... 15

4.1.2.2 Hans Christian Andersen .......................................................................... 17

4.1.3 Eltérésék a különböző népek meséiben............................................................ 18

4.2 A mesék eredetük szerint ........................................................................................ 20

4.2.1 A népmese ........................................................................................................ 20

4.2.2 A műmese ........................................................................................................ 22

4.2.3 A modern mese ................................................................................................ 24

4.3 Mesetípusok ............................................................................................................ 25

5 MESEPSZICHOLÓGIA ................................................................................. 29

5.1 A gyermek és a mese világa .................................................................................... 29

5.2 A kettős tudat .......................................................................................................... 33

5.3 A belső képalkotás .................................................................................................. 34

5.4 Mesealakok és a gyermeki tudat ............................................................................. 35

5.5 Félelem a fantáziától ............................................................................................... 37

6 A MESÉK SZEREPE A KÉTNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK

TANTERVÉBEN ................................................................................................ 42

6.1 Néhány mese a muravidéki kétnyelvű iskolák tanterveiből: ................................... 42

6.2 A mese szerepe az anyanyelvi nevelésben valamint a kétnyelvű nevelés

sajátosságai ................................................................................................................... 47

II. EMPIRIKUS KUTATÁS .............................................................................. 50

7 ANYAGGYŰJTÉS ........................................................................................... 50

II

7.1 A mese világa az általános iskolások szemében ..................................................... 50

7.2 A felmérés célja ...................................................................................................... 50

7.3 A kutatás módszere ................................................................................................. 50

7.4 Kutatási kérdések .................................................................................................... 51

7.5 A kutatási minta ...................................................................................................... 52

8 A KÉRDŐÍVEK ÉRTÉKELÉSE ................................................................... 54

8.1 Az eredmények bemutatása .................................................................................... 54

9 BEFEJEZÉS ÉS ÖSSZEGZÉS ..................................................................... 116

10 SZAKIRODALOM ...................................................................................... 121

11 MELLEKLÉTEK ........................................................................................ 124

III

TÁBLÁZATJEGYZÉK

Táblázat 1: A tanulók száma és százaléka (%) nem szerinti megoszlásban ......... 53

Táblázat 2: A válaszadók feleletei számokban és százalékokban (%) a „Szereted a

meséket?” kérdésre................................................................................................ 54

Táblázat 3: A fiúk kedvenc mesehősei (2. osztály)............................................... 55

Táblázat 4: A lányok kedvenc mesehősei (2. osztály) .......................................... 56





Táblázat 9: A fiúk leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (2. osztály) ...................... 63

Táblázat 10: A lányok leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (2. osztály) ................ 65

Táblázat 11: A fiúk leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (3. osztály) .................... 68


Táblázat 13: A fiúk leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (4. osztály) .................... 70


Táblázat 15: A fiúk által leggyakrabban elutasított mesehösök (2. osztály) ......... 76

Táblázat 16: A lányok által leggyakrabban elutasított mesehösök (2. osztály) .... 77





Táblázat 21: A mesék ismerete a 2. osztályos tanulók között............................... 85



Táblázat 24: A mesék ismerete a 2., 3. és 4. osztályos tanulók között ................. 88

Táblázat 25: A 2. osztályos tanulók válasza a „Ki olvas neked?” kérdésre

számokban és százalékokban (%) ......................................................................... 94

Táblázat 26: A 2. osztály tanulóinak válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre


Táblázat 27: A 3. osztályos tanulók válasza a „Ki olvas neked?” kérdésre


IV

Táblázat 28: A 3. osztályos tanulók válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre


Táblázat 29: A 4. osztályos tanulók válasza a„Ki olvas neked?” kérdésre


Táblázat 30: A 4. osztályos tanulók válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre


Táblázat 31: A 2‒4. osztályos tanulók válasza a „Ki olvas neked?” kérdésre

számokban és százalékokban (%) ....................................................................... 100

Táblázat 32: A 2‒4. osztályos tanulók válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre

számokban és százalékokban (%) ....................................................................... 100

Táblázat 33: A 2. osztályos tanulók válasza a 8. kérdésre .................................. 105



Táblázat 36: A 2., 3. és a 4. osztályos tanulók válasza a 8. kérdésre .................. 108

Táblázat 37: A legtöbbször említett meseszámok ............................................... 110

Táblázat 38: Kedvenc mesekezdésed (2. osztály) ............................................... 112

Táblázat 39: Kedvnc mesekezdésed (3. osztály)................................................. 113

Táblázat 40: Kedvnc mesekezdésed (4. osztály)................................................. 114

Táblázat 41: Kedvnc mesekezdésed (2., 3. és 4. osztály) ................................... 115

V

GRAFIKONJEGYZÉK

Grafikon 1: A tanulók száma osztály és nem szerinti megoszlásban.................... 53

Grafikon 2: A válaszadók száma osztályonként ................................................... 53

Grafikon 3: A fiúk kedvenc mesehősei (2. osztály) .............................................. 55

Grafikon 4: A lányok kedvenc mesehősei (2. osztály) ......................................... 56





Grafikon 9: A fiúk leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (2. osztály) ...................... 64

Grafikon 10: A lányok leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (2. osztály) ............... 65

Grafikon 11: A fiúk leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (3. osztály) .................... 68


Grafikon 13: A fiúk leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (4. osztály) .................... 70


Grafikon 15: A fiúk által leggyakrabban elutasított mesehösök (2. osztály) ........ 76

Grafikon 16: A lányok által leggyakrabban elutasított mesehösök (2. osztály) ... 77





Grafikon 21: A mesék ismerete a 2., 3. és 4. osztályos tanulók körében .............. 88

Grafikon 22: A 2. osztályos tanulók által leggyakrabban felsorolt mesék ........... 90



Grafikon 25: A 2. osztályos tanulók válasza a „Ki olvas neked?” kérdésre


Grafikon 26: A 2. osztály tanulóinak válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre


Grafikon 27: A 3. osztályos tanulók válasza a „Ki olvas neked?” kérdésre


VI

Grafikon 28: A 3. osztályos tanulók válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre


Grafikon 29: A 4. osztályos tanulók válasza a„Ki olvas neked?” kérdésre


Grafikon 30: A 4. osztályos tanulók válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre


Grafikon 31: A fenti táblázatokban bemutatott eredmények diagramos képe .... 101

Grafikon 32: A 8. kérdésre érkezett válaszok bemutatása (2. osztály) ............... 105



Grafikon 35: A 8. kérdésre érkezett válaszok bemutatása (2‒4. osztály) ........... 108

Grafikon 36: Kedvnec mesekedő formula (2. osztály) ...................................... 112

Grafikon 37: Kedvnec mesekedő formulák (3. osztály) ..................................... 113

Grafikon 38: Kedvnec mesekedő formulák (4. osztály) ..................................... 114

Grafikon 39: Kedvnec mesekedő formulák (2‒4. osztály) ................................. 115

1

1 BEVEZETÉS

1.1 A szakdolgozat tárgya és célja

„Egyszer volt, hol nem volt…” vagy akár a „Hol volt, hol nem volt, volt egyszer

egy” mondatokat gyermekkoromban nagyon-nagyon sokszor hallottam, hiszen

nagyon szerettem a meséket, és ami még ennél is fontosabb, volt olyan

szerencsém, hogy nagyon sokat olvastak és meséltek nekem. Talán ez is

meghatározó élményként hatott rám a dolgozatom témája választásakor. Még ma

is nagy rajongója vagyok a mesének, hiszen szeretem a mese óriási hatását, a

mondanivalóját és a mese adta naivitást. Véleményem szerint fontos, hogy felnőtt

korra is megőrizzük ezeket az értékeket, amelyeket a mesék olyan egyszerűen

képesek bemutatni.

A mese egy különleges világ, amelyben minden mindenné lehet, amely tele van

csodákkal, csodás lényekkel és tárgyakkal. A mese az ismeretek megszerzésének

egy nagyon sajátos módja, hiszen nem egy készen kapott tudásról, hanem az

egyéni és emellett természetesen érzéki megismerésről van szó. Mint általában az

irodalmi művekről, róla is elmondható, hogy az önmagunkról szóló tudást

jelképezi.

Dolgozatom elméleti és empirikus részre osztható. Az első részben bemutatom a

mese műfaját és a mese általános jellemzőit. Kitérek a mese alakulástörténetére, a

keleti mesékre és az európai mesekincsre is. Ennek kapcsán megemlítem az

európai mese kialakulásának fontosabb állomásait, tehát leginkább a Grimm

testvérek munkásságát, valamint Hans Christian Andersen meséinek csodálatos

világát. A továbbiakban aprólékosabban foglalkozom a népmese, a műmese,

valamint a kortárs mese fogalmával. Ebben a részben még bemutatom a

különböző mesetípusokat műfajuk szerint, nagyobb hangsúllyal a tündérmesére,

állatmesére, novellamesére és legendamesére.

A dolgozatom második részében a mesepszichológia témájával foglalkozom. A

szakirodalom segítségével válaszokat keresek a „Miért szeretik a gyerekek a

mesét?” kérdésre valamint arra vállalkozom, hogy kiderítsem a mese milyen

2

hatással van a gyermek fantáziájának a fejlődésére. A már létező szakirodalom

segítségével bemutatom a mese pszichológiájának néhány fontosabb állomását.

Pszichológiai vonalon értelmezem a gyermekek szocializációjának meghatározó

tényeit, továbbá a gyermeki világlátás és gondolkodás sajátosságaiból kiinduló

belső képalkotás fontosságát, a realitás és a fantázia találkozását, a mesére való

beállítódás szerepét, valamint a kettős tudat önmagában is vonzó és izgalmas

állapotát. Továbbá próbálom kideríteni, hogy milyen pozitív hatásai lehetnek a

meséknek a gyerekekre nézve.

A dolgozat empirikus részében pedig az elméleti részre alapozva a kérdőíves

kutatásom eredményeit mutatom be szakirodalommal alátámasztva. Arra voltam

kíváncsi, mennyire kedvelik a gyerekek a meséket, kik a mai 2–4. osztály

tanulóinak a kedvenc mesehősei, és vajon kire szeretnének a gyerekek hasonlítani,

hiszen a mesehőssel való azonosulás rávilágít arra, melyek a személy rejtett

erőforrásai, valamint mit szeretne elérni, mire vágyik vagy éppen mitől fél.

Továbbá a leggyakrabban elutasított mesehősökről is kérdeztem a válaszadókat,

amellyel pedig az elutasított tartalmak bukkannak a felszínre. Arra voltam

kíváncsi, hogy gyerekeknek olvasnak és mesélnek-e, és kik teszik ezt. A

gyermekek életére nézve a mesének nagyon fontos szerepe van.

A mese nem csak azért gyönyörködtet és varázsolja el az embert, mert

pszichológiai igazságokat tartalmaz, hanem azért, mert irodalmi értékei vannak,

mert műalkotás. Pszichológiai hatását is csak azért tudja kifejteni, mert elsősorban

műalkotás. Továbbá a mese nemcsak irodalmi formaként különleges, hanem azért

is, mert a gyermek minden műalkotásnál jobban megérti.1 Pontosabban szólva: „A

mese nem csak szórakozást nyújt a gyermeket, hanem fejleszti önismeretét, és

elősegíti személyiségének fejlődését. Oly sok szinten szól hozzá, és oly

sokféleképpen gazdagítja életét, hogy egyetlen könyv sem vállalkozhat e hatás

teljes spektrumának felmérésére.”2 A továbbiakban szerettem volna megtudni,

hogy a mesék, illetve a rajzfilmek bizonyulnak-e kedvencnek a gyerekek körében,

hiszen a modern világ és a technikai fejlődés hatásai minden szinten

megmutatkoznak, így a gyermeknevelésben is. Egyre fontosabb szerepet kapnak a

1 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Corvina Kiadó, Budapest, 2011, 17. o. 2 Uo. 17. o.

3

rajzfilmek, melyeket a gyerekek szinte már mindenhol nézhetnek. Épp emiatt

fontos megőrizni a meséket is, hiszen többek között a múlt értékeit hordozzák

magukban, oly sok tudást hordozva. Mindemellett válaszokat kerestem még a

legismertebb mesékről és meseszámokról, amelyek a szinte minden mesében jelen

vannak. A kétnyelvű területen iskolába járó gyerekek a kétnyelvű oktatás során

lehetőséget kapnak arra, hogy magyar és szlovén nyelvű meséket is hallgassanak,

tanuljanak, emiatt a kedvenc mesekezdésre is kíváncsi voltam.

4

2 HIPOTÉZISEK

H1: Feltételezem, hogy a fiúk és lányok kedvenc meséi és mesehősei lényegesen

eltérnek

H2: Feltételezem, hogy a gyerekek kedvenc mesehősei nem feltétlenül egyeznek

azzal a mesehőssel, amelyek a gyerekek a leginkább lennének

H3: Feltételezem, hogy a klasszikus mesék ismertebbek az általános iskolások

között, mint a modern mesék

H4: Feltételezem, hogy a tanulók egyformán kedvelik a népmeséket és a

műmeséket

H5: Feltételezem, hogy a gyerekek sokkal nagyobb számban kedvelik a

rajzfilmeket, mint a meséket

5

3 ELEMZÉSI MEGKÖZELÍTÉSÉK, MÓDSZEREK

3.1 Kutatási módszerek

A magisztériumi dolgozatom elméleti részében a források elemzésekor a

leginkább a desktiptív és komparatív módszert használtam fel, emellett pedig még

a leíró módszert is. A dolgozat empirikus részében a pedagógiai kutatásokban

gyakran használt kérdőíves primerkutatás módszerét alkalmaztam. A kutatásnál az

adatok összegyűjtésénél tehát aktív indirekt kérdőíves gyűjtésmód folyt, ahol a

tanulók írásban válaszoltak a kérdőívben feltett kérdésekre. Feltevéseim

igazolására az irodalomelemzés, leíró és komparatív módszert valamint a

kérdőíves vizsgálatok módszereit használtam.

3.2 Felhasznált szakirodalom

A dolgozatomban elsődleges és másodlagos forrásokat használtam fel. A témával

foglalkozó már létező szakirodalmat vettem alapul a dolgozatom írásánál. A témát

és annak hátterét bemutató anyagokat a szekunder források közé sorolom (az

olyan tanulmányokat és könyveket, amelyek bizonyos kérdésekben kitérnek a

dolgozatomban feldolgozott kérdéskörére is).

6

I. ELMÉLETI RÉSZ

4 A MESE

A mese egy egészen sajátos műalkotás. Egyetlen irodalmi műfaj sem hasonlítható

hozzá, mert egyetlen irodalmi alkotás sem annyira az emberiség közös szellemi

munkájának eredménye, mint a mese. A mese keletről nyugatra, északról délre s

megfordítva vándorolt. Érezhető benne a legkülönbözőbb népek, nézetek,

kultúrák valamint az intézmények hatása, hiszen mindezekből valamit magáévá

tett. Mindez anélkül történt, hogy a lényege a hosszú évek során megváltozott

volna. Megmaradt mindenütt, még a kultúra se ártott neki: a mese és a

mesealakulás még ma is folyik szakadatlanul.3

A mese a korszerű értelmezését tekintve a gyermek- és ifjúsági irodalom,

valamint a világirodalom és a nemzeti irodalom integráns része. Története és

jelenségei elválaszthatatlanok a mindenkori kortárs irodalom létállapotától és a

zajló irodalomtörténeti folyamatoktól. Egy másik felfogás szerint viszont a

gyerekirodalom erkölcsi példatárat alkotva csupán alkalmazott irodalom, amely a

pedagógiát szolgálja. Szövegvilágát felismerhető strukturák és elkülöníthető

tematikai motívumok jellemzik.4 Csukás István nagyon pontosan megfogalmazza

a gyerekirodalom lényegét:

„Akkor lesz igazi a gyerekirodalom, ha azt tehetséges emberek írják. Az,

hogy különböző stílusok léteznek, technikai újdonságokkal megtűzdelt

szövegek, az érdekesnek érdekes, de a lényegen nem változtat. A lényeg

mindig az, hogy jól kell írni. Ehhez most rögtön hozzá kell tennem, hogy

úgy kell írni, mint a felnőtteknek, csak egy kicsit jobban. Mégpedig azért,

mert a gyerekek érzékenyebb közönség, az irodalom szinte szó szerint

épül be a fejükbe, a lelkükbe, az életükbe.”5

Az irodalom az egy kommunikációs folyamat, és ha a műalkotás és a gyerekek

között létrejön a kommunikáció, akkor az ő könyvükről van szó. Más-más

3 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 38. o. (Letöltés: 2017. 02. 05.) 4 Komáromi Gabriella: Mi a gyermekirodalom? In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom. Budapest, Helikon

Kiadó, 2001, 8–9. o. 5 Csukás István, In: https://www.citatum.hu/szerzo/Csukas_Istvan. (Letöltés: 2017. 05. 28.)

http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf

https://www.citatum.hu/szerzo/Csukas_Istvan

7

esztétikai minőségek és esztétikailag értékelhető mozzanatok jellemzik a

gyermekirodalmat, mások az ifjúságit, hiszen a gyerekek és a kamaszok

elváráshorizontja teljes mértékben eltér. A gyerektörténetek többségére nem a

szép, hanem a bájos a jellemző. Nem tragikus, de a derű mögött ott bujkálhat a

lírai szomorúság is. S ha valahol otthonos a „nonszensz”, akkor az

gyerekirodalomban, hiszen a képtelenség a gyerek számára természetes. A

gyerekirodalomra jellemző, hogy igazodik a befogadó világképéhez, ami mágikus

és animisztikus. Kettős tudatával a gyerek ideális befogadója a mesének. A

gyerekirodalom ragaszkodik ahhoz a morálhoz, amit a mesétől, mítosztól örökölt,

ami a fekete-fehér gyermeki gondolkodáshoz illik. A gyerekek irodalmában

erkölcsi világrend uralkodik, a sors és érdem között összeköttetés van, a

szenvedések nem esnek hiába. Az adok-kapok világ egyszerű és érthető. Erkölcsi

jóra is nevel. Érvényes marad a mesemorál, amelynek alaptörvénye a „jó tett

helyébe jót várj”.6

Ahogy már utaltam rá a gyerekirodalom egyik fő műfaja a mese. De mi is az a

mese? A Kulturális Enciklopédia a mese műfaját a következőképp ismerteti:

„A legősibb műfajok egyike. /…/ Az ide tartozó alkotások fantasztikus-

csodás (vagy legalábbis valószerűtlen) elemekkel átszőtt, általában időben

és térben is fiktív körülmények között játszódó eseményeket ábrázolnak. A

reális világot képviselő hősei jobbára elvont típusok (az öreg király, a

legkisebb fiú, a juhász stb.), s ezek legtöbbször képzeletbeli hősökkel

(óriások, törpék, tündérek, boszorkányok, varázslók, sárkányok) és

fantasztikus tulajdonságokkal felruházott jelenségekkel (beszélő állatok,

növények, tárgyak stb.) állnak szemben. Az események is valószínűtlenek,

de egy sajátos hagyomány logikáján belül maradva a cselekmény menetében

az egyik esemény bekövetkezése már valószínűvé teszi a másikat.

Jellegzetes vonása az egyszerű világkép, mely átmeneti típusokat nem

ismerve éles határt húz a jók és a rosszak közé. A végkifejletben a mese

diadalra juttatja a jókat, és megbünteti a gonoszokat.”7

6 Komáromi Gabriella: Mi a gyermekirodalom? In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 10–11. o. 7 Kulturáslis Enciklopédia: Mese. In: http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Mese.htm. (Letöltés: 2017. 02. 18.)

http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Mese.htm

8

Zilahi Józsefné pedig a mese műfaját a következőképpen magyarázza: a meséknek

csak egy kis része a gyermekmese. A mese régi, kezdetleges formájában a kultúra

küszöbe előtt bolygó ember epikája volt. Minden irodalmi megnyilatkozás őse. A

mese nem más, mint elbeszélő jellegű műfaj, amelyet lírai és drámai elemek

szőnek át. A mese tárgya csodás elemekkel ékesített történet, de ennek forrása az

érzelemtől átfűtött képzelet, mely félelmet, akadályt nem ismerő akarat. Az

alapmotívuma, vagyis a történet kiindulópontja valamilyen megrázó érzelem,

lehet az szeretet, harag, öröm, akár szomorúság. Cselekményét a jó és a rossz

összecsapása viszi előre. Szerkezete tömör, cselekménye egyfolytában haladó,

nyelve pedig nem magyarázgató, hanem elképzeltető.8

A mese összetevő részei a mesemotívumok, amelyek nagyon sokfélék és

gazdagok, egyformán merítenek a képzelet országából és a való életből. Jellemző

rájuk, hogy vándorolnak, kicserélődnek, egymásba olvadnak, emiatt is ismerünk

számos meseváltozatot. A mesekincs nagyon gazdag, sok benne a hasonlóság, de

épp ez teszi különlegessé. Mondhatjuk, hogy az egyik mese szüli a másikat. A

motívumok számtalanszor megismétlődnek, más-más módon összekapcsolódnak s

így újszerűvé válnak. A mesék újszerűsége így nem az új motívumoktól van,

hanem a motívumok új kapcsolataitól.9 A leggyakoribb mesemotívumokat

dolgozatom empirikus részében, példákkal alátámasztva, mutatom majd be

részletesebben.

8 Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában I. jegyzet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993, 17–19. o. 9 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 37. o. (Letöltés: 2016. 12. 06.)


9

4.1 A mesék alakulástörténete

4.1.1 Keleti mesék

Amikor a Grimm fivérek munkája nyomán megkezdődött a nemzeti mesekincsek

gyűjtése és feldolgozása, a kutatók azt tapasztalták, hogy a mesék ‒ a gyűjtés

helyétől (országok vagy kontinensek viszonylatában) függetlenül – nagyon

hasonlóak egymáshoz.10

A legelterjedtebb elmélet szerint a keleti, sőt általában a

mese hazája, az emberiség bölcsője: India. Páratlanul gazdag és változatos

meseirodalma a Krisztus előtti időkre nyúlik vissza, s megtermékenyítőleg hatott

egész Ázsia és Európa mesevilágára.11

De már ezeket a meséket is megelőzték a babiloni és az egyiptomi népek meséi.

Ezeknek a meséknek a motívumait megtalálhatjuk a Bibliában, s még inkább az

ind mesegyűjteményekben.12

A legelső mesefeljegyzés Egyiptomból való, a címe

A két fivér története (Kr. e. 2000 és 1700 körülire datálható). A Mezopotámiából

származó mesei nyomok közül a legrégibbek a Gilgames-történetéhez

kapcsolódnak.13

A Krisztus után az első három századból három nagy mesegyűjteményt

ismerünk.14

A szanszkrit meseirodalom legnevezetesebb és legrégibb ránk maradt

termékei az állatmesék. Az időszámításunk kezdete körül keletkezett a

Pancsatantra (Öt könyv) mesegyűjtemény. A Pancsatantra alcímében is azt jelzi,

hogy a mesék „az életbölcsességek régi indiai tankönyvének” tanulságait

hordozzák magukban. Ugyanebből az időből származik a Mahábhárata c. eposz,

melynek mesebetétei a leggyakorlatiasabb életbölcsességekre oktatnak. A

történetek legkedveltebb alaphelyzete két állat szembeállítása különböző

10 Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 72. o. 11 Uo. 81. o. 12 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 55. o. (Letöltés: 2016. 12.

09.) 13 Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom 77. o. 14 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 55. o. (Letöltés: 2016. 12. 09.)



10

életszituációkban. A mesék nyíltan erkölcsi vagy politikai üzeneteket

közvetítenek.15

Az ind mesékben gazdag leleményt, sok éléselméjű fejtegetést találunk az élet és

az istenség titkairól. Csodálatos a mesélő könnyedségük, s rendkívül gazdag

mesemotívumuk: izgató borzalmakat, szenvedéseket halmoznak egymásra,

valóságot, álomszerűt, rendkívülit, vallást s filozófiát kevernek össze. Ezek a

mesék az óriási művészi értékük mellett nagyszerűen tükrözik az ind nép

jellemét.16

A perzsa‒arab meseirodalom is indiai forrásokból merített, így a 6. század

közepén készült el a már említett Panacsatantra perzsa fordítása, 700 körül pedig

ind eredetű és helybeli perzsa mesékből összeállt a Hazar asfa (Ezer mese) című

gyűjtemény. Ezt egy évszázaddal később fordították le Bagdadban arab nyelvre

Ezer éjszaka címmel. A történet tovább gyarapodott, majd így jutott el

Egyiptomba, ahol további helybeli mesékkel bővült és ezek után kapta meg az

Ezeregyéjszaka címet.17

Az Ezeregyéjszaka meséiben egyesül az arab elbeszélő művészet és az ind mese

találékonysága. Az egyszerűbb ind mesekincs ezzel az elbeszélő művészettel

teljesen más szintre kerül. Végnélküli sorozatban, örökké változatosan vonul el

előttünk, mint egy csodálatos álomkép, a paloták, kertek, városok, titkos

barlangok leírása. A keleti érzékiség, kényelem, pompa, festői néptömege elbűvöl,

elkábít.18

Ez a mesegyűjtemény olyan jelentős meséket tartalmazott, mint az

Aladdin és a bűvös lámpa, az Ali Baba és a negyven rabló, valamint a Tengerjáró

Szindbád utazásai.19

Ebbe a mesekönyvbe – akár hatalmas tengerbe – ömlött bele mindaz, amit Kelet

képzelete, leleménye, népeinek lelke, egyénisége teremtetett. Gyakori, hogy a

fiktív helyszínek helyett valós városokban játszódik a mese története. Ezekben a

15 Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 81. o. 16 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 55. o. (Letöltés: 2016. 12.

09.) 17 Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 82. o. 18 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 57. o. (Letöltés: 2016. 12.

09.) 19 Uo. 56.



11

mesékben megszólal a kelet vallása, bölcselete, hite és a kelet népeinek lelke. A

mesék visszatükrözik az omajadák, a szultánok, kalifák, Damaszkusz és Bagdad

fényét, pompáját.

„Egymással találkozik itt a való élet és a csodás, a mese, a regény,

monda, a történelem. Anekdoták, utazások, borzalmas történetek,

kedves szerelemi kalandok váltakoznak. A kalifák, szultánok, rablók,

nagy urak, polgárok, rabszolgák, kuruzslók, csalók, rablók, a szerelem

boldogjai s szenvedői, a kelet iparosai, kalmárai, fanatikusai mind

szereplők e meséknek, melyek hű tükrei azon világnak, amely az arab

életet jellemezte. Ezer pompázó, változó képben vonul előttünk el

kelet gazdasága, fénye, hatalma, s különböző foglalkozások közt élő

tarka társadalom.„20

A keleti mesék két fő szerkesztési sajátossága a keretelbeszélés szerkesztésmód és

az elmélkedő, közmondásszerű versbetétek alkalmazása. Egy-egy mesébe olykor

kétszeresen vagy háromszorosan is közbeékelnek új történeteket, majd visszatér a

fő elbeszélés vonala.21

4.1.2 Európai mesekincs

Nógrády László meghatározása szerint az európai mesekincsre nagyon nagy

hatással voltak a gazdag leleményű ind mesék. A Pancsatartát már a középkorban

lefordították, a már említett Az Ezeregyéjszaka meséi c. gyűjtemény is nagyon

fontos szerepet játszott az európai mesekincs kialakulásában. A keleti mesék

Európába Észak-Ázsián, a mai Oroszországon, a Török Birodalmon, valamint

Észak-Afrikán át Spanyolországon keresztül jutottak el.22

20 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 56. o. (Letöltés: 2016. 12.

09.) 21 Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 82. o. 22 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 55. o (Letöltés: 2016. 12. 10.)



12

A mese a fabulával23

lépett a műköltészetbe, még az időszámításunk előtti

időkben, s a klasszikus meseirodalom „legöregebb” műmeséjének számít. A latin

„fabula” szó mesét, pontosabban, tanmesét jelent, és az európai antik irodalom

egyik legkedveltebb műfajaként érvényesült. A fabula műfajának megteremtője

Aiszóposz (i. e. 6. sz. első fele) volt. Mindmáig nevéhez kötődnek a híres prózai

tanmesék, pl. Az aranytojó lúd, A róka és a holló története az európai népnek

közös antik öröksége. Az ókorban az állatmese igen elterjedt, közkedvelt műfaj

volt, illetve megjelentek a szegény emberekről szóló és társadalmi konfliktusokat

feldolgozó mesés történetek is. Ezek a mesék rövid, csattanóval végződő,

párbeszédekre épülő történetek voltak, melyekhez később moralizáló, a

tanulságokat összefoglaló befejezéseket illesztettek.24

Az ókori görög irodalomból a mesei történetek közül még a legismertebb

Homérosznak az Iliász 6. énekében elmondott Bellerofónról szóló meséje (A

jövendölés), az Odüsszeiában előadott Polüfémosz-történet (A megvakított szörny)

és az Euripidész által színpadra vitt Aklésztisz-mese. Az ókori Róma irodalmából

Ovidius Átváltozások c. műve tartalmaz sok mesei motívumot, és Apuleius Arany

szamár c. művében ránk maradt egy teljes meseszöveg is, mégpedig Cupido és

Psyché-történet című mese.25

A középkorban a fabulák mellett újabb mesék is születtek. Ebben a korban

született meg a rókaregény műfaja, amely társadalmi és politikai célzásokkal

újjáélesztette az antik állatmesék motívumvilágát (Németországban volt a

legnépszerűbb). A napjainkban híres mesék, a Hófehérke és a Csipkerózsika is

már ismertek voltak a középkorban. Koronként változott a mese alműfajának a

népszerűsége, ahogyan ezt Borbély Sándor írja, a román és gótikus stílus

szörnyetegtörténeteit, fantasztikus hőskalandjait a reneszánsz novellameséi,

világjáró történetei, majd a reformáció oktató példázatai, tanulságos,

23 Fabula: Rövid tárgyalás után csattanóval végződő, tanulságos történet, amely az időszámításunk előtti időben alakul ki, a társadalmi körülmények szülik. Borbély Sándor tanulmányában olvasható, hogy a fabula műfajilag a példázat

fogalomkörébe tartozik. A példa lehet valóságos vagy kitalált. A fabula akár megtörtént, akár kitalált történettel akar példát

állítani. A fabula cselekménye egy mozzanatra szűkül, konfliktusa nem a cselekményből ered, hanem a karakterekben

rejlik. Az állatokon keresztül fogalmazódik meg a társadalomról alkotott kritika. (Borbély Sándor: Klasszikus

meseirodalom. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 84. o.) 24 Borbély Sándor: Klasszikus meseirodalom. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 84. o. 25 Uo. 72. o.

13

erkölcsnemesítő történetei váltották fel.26

A későbbiekben megjelentek a

kalandmesék, az angol, a kelta és francia hagyományokra támaszkodó

tündérmesék is. A reneszánsz idején leginkább a népmesék adaptációi voltak a

legközkedveltebbek, a klasszicizmus alkotói pedig leginkább az antik

hagyományokhoz visszanyúlva újra állatmeséket írtak.27

A fabula igazi megújulását azonban La Fontaine (1621–1695) írásművészete

jelentette. Számos meséit tizenkét kötetben három évtizeden keresztül adta ki,

ehhez újabb és újabb támogatókat találva. A költeményei már nem annyira okítani

kívántak, olvasóit inkább szórakoztatással, kedvességgel és könnyedséggel akarta

megnyerni. Borbély Sándor La Fontaine meséivel foglalkozva megjegyzi, hogy a

mesék többségének szereplői beszélő állatok, amelyek emberien értelmesek és

gyermekien mulatságosak, de erkölcsi hibákkal valamint fogyatékossággal

rendelkeznek (a meséiben az utóbbiakkal gúnyolta a Napkirály, XIV. Lajos

versailles-i udvarának a viszonyait). Ma La Fontaine állatmeséi az elégikus

francia költészet egyik legnagyobb eredményének számítanak, bár megjelenésük

idején voltak, akinek nagyon nem tetszettek. Például Jean-Jacques Rousseau La

Fontaine állatmeséről így ír: „La Fontaine meséit megtaníttatják minden

gyermekkel, holott egy sincs közöttük, aki megértené. Ám, ha megértenék, még

rosszabb lenne, mert az erkölcsi tanulság bennük annyira szövevényes, és oly

nagy mértékben nem illik korunkhoz, hogy inkább bűnre, mintsem erényre

csábítaná őket.”28

Mindemellett a népmese éli a maga világát szerte Európában. A szájhagyomány

természete szerint kopik és gazdagodik, elvegyül más mesék elemeivel, kisebb

vagy nagyobb mértékben, de folyamatosan változik. A 16. század végétől kezdik

a folklórt igazán becsülni, és megfogalmazódik az igény a népmesék

megmentésére, szövegük rögzítésére.29

A késő reneszánsz nemcsak felfedezte a népmesét, de újraköltötte azt. Ezek a

gyűjtemények a népmese és a műmese határán helyezkedtek el. Itáliában

26 Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 77. o. 27„Made in Tünderország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-

made-in-tunderorszag.pdf. (Letöltés: 2017. 01. 05.) 28 Borbély Sándor: Klasszikus meseirodalom. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 85. o. 29 Uo. 88. o.

http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-made-in-tunderorszag.pdf


14

1550‒1555-ben megjelenik az első korai mesegyűjtemény Giovanni Frncesco

Straparola tollából, méghozzá az Elbüvölő éjszakák c. könyv, amely részint

óitáliai novellák átdolgozását, részint eredeti népmeséket tartalmaz. Majd 1637-

ben Giambattista Basile kiadja a Pentaamerone c. ötven mesét tartalmazó

könyvet.30

A francia klasszicizmus egyik legjelentősebb alakjaként Charles Perrault (1628–

1703) érvényesült, akit egyszersmind a prózai műmese első mesterének is

nevezhetünk. Meséinek határozott irodalmi formát kölcsönzött, holott a művei

mélyen a folklórban gyökereztek. Perrault úgy vélekedett, hogy az antikvitás

egymagában már nem lehet a modern irodalom éltető műfaja, ezért új forrásra volt

szüksége, amit a népköltészetben vélt felfedezni. 1697-ben fia neve alatt kiadta a

Történetek avagy mesék az elmúlt időkről c. mesegyűjteményét. Ebben a kötetben

nyomtatták ki az olyan meséket, mint a Csipkerózsika, a Hamupipőke, a

Hófehérke, a Piroska és a farkas, A csizmás kandúr, a Hüvelyk Matyi vagy a

Kékszakáll.31

A klasszicizmust követő romantika még bátrabban nyúl a népművészet értékeihez.

Jeles személyiségek próbálják megmenteni, ami még menthető. A népköltést

igazán világirodalmi rangra a romantika idején a Grimm testvérek, Jakob (1785–

1863) és Wilhelm (1786–1859) emelték, erről a későbbiekben még részletesen

szólok. Ugyanúgy külön kiemelem majd Hans Christian Andersen (1805–1875)

munkásságát, aki meghatározó szerepet játszott abban, hogy a folklór

gyönyörűségei után valóban irodalmi műfaj legyen a mese.32

Ha létezik olyan stílusirányzat, amelynek kiváltságos műfaja a mese, akkor az a

szecesszió. A szecesszió a 19. és a 20. század fordulóján alakult ki. Nehéz ezt a

korszakot definiálni, ezt tökéletesen példázza az, hogy szerte Európában más-más

név alatt jelentkezett: Franciaországban és Angliában az Art Nouveau név alatt,

Olaszországban az Stile Liberty, Németországban Jugendstil, Közép-Európában

(nevezetesen Lengyelországban, Magyarországon, Ausztriában, Csehországban)

pedig a szecesszió névvel jelölték. Az irodalomban a meseszerűség jellemzi.

30 Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 77. o. 31 Borbély Sándor: Klasszikus meseirodalom. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 88. o. 32 Uo. 89. és 92. o.

15

Emellett jellemző rá a bizarr álomvilág, az indázó, túldíszített mondatokkal való

fogalmazás, a szimbolizmus. A szecessziós irodalom a megnyilatkozási formája a

mese, amely viszont nem mindig gyermekeknek való olvasmány. Így például

Borbély Sándor szerint Oscar Wilde (1854–1900) a mesében metaforikus

lehetőséget látott a dekadens életérzés, az elítélt különcségnek, majd a

magányosságának bevallására. Két kötete jelent meg, méghozzá A boldog herceg

(1888) és a Gránátalmaház (1891), amely mindössze kilenc mesét tartalmazott.

Ezek a mesék még ma is töretlenül népszerűek Európa szerte.33

4.1.2.1 A Grimm testvérek munkássága

Amint már utaltam rá az előző fejezetben, a mese történetének jelentős állomása

volt a Grimm testvérek híres gyűjteményének, az iskolateremtő Gyerkmek- és

családi mesék (Kinder- und Hausmärchen, 1812–1815) megjelenése. Ez volt

ugyanis az első olyan jelentős gyűjtemény a világon, amely a mesékre irányította

a folkloristák – mind a gyűjtők, mind pedig a mese történetét, sajátosságait

vizsgáló kutatók – figyelmét, amelynek nyomán megindult a mesék összegyűjtése

és rendszerezése.34

Így tehát mondhatjuk, hogy a mesét igazi formájukban s tartalmukkal először a

Grimm testvérek adták. A mesék karakterét megtartották, nyelvét nem

változtatták, s csodálatos képességük volt arra, hogy a halott mesét hűen

visszaadják. A Grimm testvérek a mesét szent hagyományként fogták fel, mely a

tükrözi a német nép legrégibb mítoszát. A Grimm testvérek munkásságáról

elmondható, hogy arra korlátozták, hogy kiválasszák, rendezzék, s egybe foglalják

e hagyományt.35

Borbély Sándor meghatározása szerint az összetéveszthetetlen Grimm-féle

mesemondó stílus egy hosszabb folyamat eredménye. Tartalmilag jellemző rá,

hogy a különböző vidékről érkezett mesevariánsokat egybeolvasztották. Ez a

kontamináció aztán így minden érdekességet és értéket megteremtett. A szívtelen

33 Borbély Sándor: Klasszikus meseirodalom. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 93. o. 34 Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 77. 35 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 60. o. (Letöltés: 2017. 01. 05.)


16

anyák következetesen gonosz mostohákká lesznek, az ifjú hercegek és grófok

pedig királyfivá lépnek elő, ami a szerzők lélektani érzékenységére vall. Általában

a mesefigurák karakteresebbé válnak, a cselekményvezetés pedig motiváltabb

lesz. A Grimm testvérek eltökélten kerülték a népmesékben oly gyakran

megjelenő szexuális utalásokat és illetlen kifejezéseket is. Nem kevés munkát vett

igénybe a német földön erősen eltérő tájnyelvek irodalmiasítása: a stilizálás

kényes feladata Wilhelmre hárult. Ő volt az, aki meghatározta a mesék

hanghordozásának emelkedettségét, s ezzel nem egyszer a mese drámai hatását

is.36

A Grimm-mesék világa a sötét középkor időszakát idézi, fontos hogy az

óvodás korú gyermekeknek csak válogatva olvasnak a szülők, hívja fel a

figyelmet Borbély Sándor. A Grimm-mesék hősei pl. nemcsak idealizált csupa jó

tulajdonságokkal rendelkező alakok, akadnak közöttük haszontalanok, buták,

ügyetlenek, egyszerűek is. És annak ellenére, hogy nem hasonlítanak a sárkányölő

hősökre és királykisasszonyokra, mégis csak hősökké lesznek, mert képesek

legyőzni magukban a „rosszat”.37

Magyarul 1861-ben jelent meg először válogatás a Grimm-mesékből. A

fordításukkal sok mindenki megpróbálkozott, meghatározó sikere végül Benedek

Eleknek volt (Grimm testvérek összegyűjtött meséi és a Grimm testvérek

válogatott meséi), majd 1945 után Rónay Györgynek. A fordítók többsége nem is

tolmácsolni akart, hanem magyarítani, honosítani. Munkájuk akár átdolgozásnak

vagy átköltésnek is nevezhető, amit már maguk a mesecímek is példáznak: Jancsi

és Juliska eredetileg Jánoska és Margitka (Hänsel und Gretel), Piroska és a

farkas németül Pirossapkácska (Rotkäppchen). A magyar felnőtt olvasóközönség

csak 1989-ben kapott szöveghű fordításban kétszáz Grimm-mesét, amelyet

kitűnően végzett el Adamik Lajos és Márton László.38

A Piroska és a farkas volt az első szlovénra fordított Grimm mese, 1875-ben

látott napvilágot Pesjak Luiza fordításában a Vrtec folyóiratban. A Grimm-

meséket következőként 1887-ben egy gyűjteményben Markič J. „szlovénosította”,

12 mesét fordított le. 1932-ben jelent meg az első Grimm-mese gyűjtemény,

36 Borbély Sándor: Klasszikus meseirodalom. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 90. o. 37 Boldizsár Ildikó: A Grimm mesék hősei. In: Bálint Péter (szerk.): Közelítések a meséhez. Debrecen, Didakt Kft., 2006,

150–151. o. 38 Borbély Sándor: Klasszikus meseirodalom. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 90. o.

17

amelyet teljes egészében Bolhar Alojzij fordított. 1954-ben Fran Albreht

válogatásában és fordításában a Žabji kralj in druge pravljice (Békakirály és más

mesék) c. alatt adták ki, majd 1993-ban Kovač Polonca szlovén nyelvre az összes

Grimm-mesét újrafordította.39

4.1.2.2 Hans Christian Andersen

Andersen meséi szerte a világon jól ismertek. Pályája kezdetén még sokat

köszönhetett a folklórnak, írásain mind az európai, mind a keleti mesemotívumok

hatása érződik (Borsószem kisasszony, A kis kondás stb.). Andersen meseíró

képzete azonban hamarosan felszabadult, és minden apró élmény mesévé

oldódott, a hétköznapi események lírává magasztosultak tolla alatt. Ahogy ezt ő

állította: „A legcsodálatosabb mese mindig a valóságban nő ki”.40

Nógrády

László szavaival folytatva: „Nincs gyermek, aki ne olvasná szeretettel e nagy

gyermekköltői meséit, de nincs is költő, aki úgy tudott volna a gyermekeknek írni,

mint Andersen.”41

Andersen írástechnikája különleges, hiszen egy új világot teremtő szerző volt.

Írásában fontos szerepet tulajdonított az érzelemnek. Kerülte az éles hangot,

szatírája nem csípős, hanem ellenkezőleg, tele van vidámsággal, humorral.

Képzelete játékos és rendkívül gazdag, dús színezésű, hol érzelmes, hol humoros,

bizarr, fantasztikus, vidám és tréfás. Művészetének minden sugallata a gyermeké.

Meséit az egész világon olvassák.42

Nógrády mesekutató szerint Andersen soha

sem allegorizált szárazon, nem jellemző írására az üres fecsegés, sem a pedagógiai

célzat, de ennek ellenére meséi több esetben is valamilyen életre való és mély

tanulságot rejtenek magukban (A rút kis kacsa, A harang, Az árnyék, A császár

ruhái).43

Andersen művészetének kiinduló pontja a gyermeki játék, hiszen meséi olyan

eleven természetességgel peregnek le, mint a játék. Nyelve egészen különbözik a

39 MEMETIKA* IN KULTURNA EVOLUCIJA GRIMMOVIH PRAVLJIC NA SLOVENSKEM (1849–2012). In:

http://knjiznica.zbds-zveza.si/index.php/knjiznica/article/view/207/197, 122–124. o. (Letöltés: 2017. 05. 24.) 40 Borbély Sándor: Klasszikus meseirodalom. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 90. o. 41 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 71. o. (Letöltés: 2016. 12.

15.) 42 Uo. 77. 43 Uo. 71‒72.

http://knjiznica.zbds-zveza.si/index.php/knjiznica/article/view/207/197


18

felnőttek nyelvétől, teljesen gyermeki, hiszen inkább beszél, mint ír. Mindent az

életből merít.44

Az élettelen tárgyakat megelevenítésével utánozhatatlan költői

világot teremtett. Borbély Sándor szerint a népmesékre jellemző, hogy az életre

kelt tárgyak (csodatevő eszközök) csak segítői a hősnek, viszont Andersen

meséiben maguk a tárgyak lesznek hősökké. Ilyen módon lesz feledhetetlenül

érdekes mesefigura a szegény féllábú ólomkatona vagy az utcai lámpás (ilyen

mesék pl.: A rendíthetetlen ólomkatona, A rongyok, A teáskanna stb.). Andersen

meséiben megszólal a szerző nagy életismerete és romantikus szomorúsága.

Nagyon anderseni, ahogy a tárgyakat megelevenítette, lelket lehelt beléjük, sorsot

adott nekik. A tárgyakat saját értékvilágával, valamiféle bizakodó és reménykedő

életfilozófivál, ruházta fel. Ebben Andersennek is volt előde a romantika idején,

méghozzá a ma is jól ismert, balettként is népszerű, E. T. A. Hoffmann Diótörő és

egérkirály c. mese.45

Andersent mindemellett valamiféle poétikus kapcsolat fűzi a természethez is,

hiszen számtalanszor nagyon színesen festi le a tájat („De szép is volt azon a

nyáron a határ…”). Andersenről akár azt is állíthatjuk, írja Borbély, hogy érti a

növények nyelvét, a fenyőfák álmát, az állatok viselkedését. Folyékonyan mesél a

szétfröccsenő vízcsepp, a tavaszi illat, valóságként fogjuk fel a mindennapok kis

csodáit.46

Nógrády László is hasonlóképpen ír erről, megfogalmazása szerint,

amikor Andersen-mesét olvasunk, olyan, mintha egy nagy virágos réten

játszanánk, csupa szín, eleven gyönyörűség minden.47

4.1.3 Eltérésék a különböző népek meséiben

Ahogy már utaltam rá, az arab mesék főhöseit leginkább a kalifák, szultánok,

rablók, nagy urak, polgárok, rablók, a szerelem boldogjai s szenvedői stb.

képezik. Az arab népmese az olvasóit bevezeti a titokzatos, soha nem látott

gazdag királyságok világába és páratlan szépségeibe. A mesék szellemeket és

lidérceket, beszélő állatokat, bájos hercegeket és hercegnőket szerepeltetnek. Az

44 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 71. o. (Letöltés: 2016. 12.

15.) 45 Borbély Sándor: Klasszikus meseirodalom. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 92. o. 46 Uo. 47 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 122. o. (Letöltés: 2016. 12. 17.)



19

arab mesék elsődleges célja a szórakoztatás volt, és nem a morális vagy vallási

leckék terjesztése, ellentétben az európai mesékkel. A mesék robusztus témákat is

boncolgatnak, így megjelenik a romantika és a mágia, ami kiválóan szolgált esti

szórakozásként.48

A klasszikus indiai népmese hősei elsősorban kereskedők, s

csak ritkán szerepelnek a mesékben a földművelő kasztok tagjai. A leggyakoribb

mesei motívumok közé tartozik a kereskedői foglalkozással járó bonyodalmak

(vagyonát gyarapító vagy elveszítő kereskedőfiú, a karavánútra induló és útja

során kalandokba bonyolódó kereskedő). Ezzel szemben az európai mesék

szereplői a leggyakrabban szegény sorsú parasztfiúk, akik hősökké lesznek.49

Az

európai mesék tipikus szereplői még a favágók, valamint az átok vagy varázslat

alá esett királyságokban élő személyek. Sok történetre jellemző a női főszereplő,

aki „jót” cselekszik, és ezért cserében királyi sarjhoz megy feleségül, ezzel

felemelkedve a társadalmi ranglétrán. Nagyon sok mesére jellemző, hogy a

gonosz a végen elnyeri a büntetését, amivel a mese egy fontos erkölcsi tanulságot

közvetít, melyben a kultúra fontos értékei is rejtőznek. Az európai mesék üzente

tiszta: a jóságért és a kedvességért jutalom jár, míg a kegyetlenségért és önzésért

büntetés. Mindemellett az európai mesékre jellemző még a vándorló hős, aki

elhagyja otthonát, és elmegy szerencsét keresni, vagy az is, hogy a főszereplőt

akár családja vagy a társadalom is elutasíthatja. A hősök útját gyakran kísérők

segítik. Ahhoz, hogy a mesehősök elérjék a boldogságukat, sokszor próbatételt

kell tenniük. A tárgyak is gyakran varázserővel rendelkeznek, ezzel segítve a

főhős útját. Sok esetben a főhös nagyon okosnak bizonyul.50

48 Arabic Fairy Tales, Folk Tales and Fables. In: http://fairytalez.com/region/arabic/. (Letöltés: 2017. 05. 24.) 49 Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 82. o. 50 German Fairy Tales, Folk Tales and Fables. In: http://fairytalez.com/region/german/.(Letöltés: 2017. 05. 24.)

http://fairytalez.com/region/arabic/

http://fairytalez.com/region/german/

20

4.2 A mesék eredetük szerint

4.2.1 A népmese

A népmeséről szólva Boldizsár Ildikó meghatározásával indítok:

„Egyetlen műfaj sincs, amelyet olyan sokféleképpen vizsgáltak volna, mint

a mesét, ezen belül is a népmesét. Kutatták eredetét, elterjedését és területi

típusait, történetének kezdeteit /…/ a mesemondás körülményeit, a

mesemondó egyéniségét /…/ monográfiák születtek a mesék kultikus-

szakrális hátteréről /…/ szocializációs folyamatokkal való összefüggéseiről

/…/”.51

A népmese az élőbeszéd művészete, hiszen a szájhagyomány által maradt fenn. A

mesének az elmondó és a hallgató is részese. A népmese kifejezőeszközei a

beszéd, valamint a beszédet kísérő gesztusok és mimika is, illetve a két ember

között kialakuló viszony. A népmese jellemzője, hogy a mondanivalója valami

általános, örök érvényű igazság. A szilárd szerkezet, a nyelvi ritmus, költői

megkomponáltság is jellemzi a népmeséket.52

Zilahi Józsefné megfogalmazza, hogy a népmesékben ősképzeteket ismerünk fel.

Minden emberre érvényes tulajdonságokat és állapotokat magába sűrítő

szimbolikus alakokat hordoznak magukban: a csodás körülmények között

született gyermek és anyja, az ifjú hős, aki megküzd a gonosszal, a szörnyeteggel,

a bölcs öregember, az élet egy-egy korszakát, tipikus eseményét, minden

bizonnyal bekövetkező, általános érvényű fordulatát jelképezik.53

A népmesék tükrözik az őket alkotó társadalmat, hiedelemvilágot, az adott

világképet. A népmese szórakoztató jellege mellett magatartásformákra és

problémás helyzetekre is megoldásokat kínál, épp emiatt volt mindig is fontos

szerepe a gyermekek nevelésében.54

51 Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 77. o. 52 A mesei műfaj jellemzői. In: http://www.wekerlekos.hu/html/genre.htm, 2017. 03. 04. (Letöltés: 2017. 03. 04.) 53 Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában I., 18. o. 54 A mese műfaji jellemzői. In: http://www.wekerlekos.hu/html/genre.htm (Letöltés: 2017. 03. 04.)

http://www.wekerlekos.hu/html/genre.htm


21

Zilahi Józsefné szerint a legáltalánosabb magyar népmesei jellemzőket a

következő motívumokban és szerkezeti elemekben ragadhatjuk meg:

Kezdő formulák, példák a gyakori mesekezdésre:

- Hol volt, hol nem volt, volt a világon egy király …

- Hol volt, hol nem volt, az Üveghegyen innen, az Óperenciás-tenger túl,

ott, ahol a kurtafarkú malac túr…

- Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tenger túl…

- Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl…

- Dombon innen, hegyen túl, ott, ahol a kurta farkú malac túr…

Mesebefejezések, zaróformulák példái:

- Eddig volt, mese volt.

- Aki nem hiszi, járjon utána, úgy láttam, mint most.

- De ez már egy másik mese, miért is mesélem most el nektek?

- Itt a vége, fuss el véle.

- Még most is élnek, ha meg nem haltak.

- Én is ott voltam, egy jó nagyot mulattam.

Szóláshasonlatok:

- Annyi volt, mint fűszál a réten.

- Sírt, mint a záporeső.

- Vörös volt, mint a róka.

- Olyan szegény, mint a templom egere.

Megszólítások, kérdések, felkiáltások:

- Mi járatban vagy erre, amerre a madár se jár?

- Tapodtat se menj tovább!

- Hát te mi járatban vagy?

- Hát tégedet miféle szél hozott erre?

- Adjon isten édes fiam!

22

A mesei szereplő tulajdonságai: legvitézebb, szegénységes szegény-legény,

termete sudár, járása ringó, csúf boszorkány, vénséges vénember stb.

Helyszínek: aranyerdő, gyémánterdő, kacsalábon forgó palota, az Óperenciás-

tenger hetvenhetedik szigete, csillogó-villogó üvegvár stb.55

Állapotok, érzelmek, körülmények: jeges hidegség, kormos sötétség stb.

Varázserejű tárgyak: hamuban sült pogácsa, élesztővíz, álomágy, élő-haló víz,

álomtű, aranypatkó stb.

A mesehős cselekedetei, események: ment mendegélt, halálnak halálával halsz,

megölelték-megcsókolták egymást stb.

Sajátos, mesei kifejezések, mondatok:

- Mit volt mit tenni…

- Kihirdette a király ország-világ előtt.

- Elmegyek valahova szerencsét próbálni…

- Egyszer az út kétfelé ágazott…

- Telt-múlt az idő….

- Dúlt-fúlt mérgében.

- Gondolkodott mitevő legyen.

- Hát úgy is lett, útnak indult.

- Híre ment.56

4.2.2 A műmese

A műmese „a szerző ismert volta, a rögzített szöveg viszonylagos változatlansága

(lényegtelen számú és jelentőségű variáns léte) a műmese első s legdöntőbb

kritériuma”.57

Tehát a műmese írott formában hagyományozódik, „közönsége

szerint kizárólag (egyéni) olvasókból, ill. hallgatókból” áll.58

55 Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában I., 84–89. o. 56 Uo. 89–91. o. 57 Timárné Hunya Tünde: A népmese és a műmese sajátosságairól. In: Bálin Péter (szerk.): Közelítések a meséhez, 125. o. 58 Uo.

23

A műmese másik fontos kritériuma a mese létformája, illetve annak a közönsége

szerinti megkülönböztetés. A műmese írott formában hagyományozódik, tehát

inkább olvasásra való. Bonyolultabb és változatosabb a mondatszerkesztése, így a

hallgatótól értő, elmélyült szövegértést követel. A műmese cselekményvezetése

szövevényesebb a népmesénél, az alapsémája is általában bonyolultabb. Ha a

műmese alaphelyzete eltér a népmesékben megszokottól, akkor valamely belső

kényszerítő erő, pl. vágyakozás, kívánság, lelki válság indítja el a cselekményt (ez

a fajta „hiány” nem biztos, hogy a mese végére kitölthető). A műmese befejezése

lehet elgondolkodtató, nem mindig adott a „happy end”. A hős azért éli át a

kalandokat, hogy megismerje saját magát, élete értelmét, vagy hogy felfedezze a

lelke rejtelmeit. Fontos különbsége a műmesének, hogy a főhős nem a közösség

képviselője, hanem individuum, saját problémákkal.59

Ahogy már említettem, a csoda kötelező alkotóeleme minden mesének.

Cselekményformáló ereje megjelenik a népmesében és a műmesében is. Mégis,

amiben leginkább megkülönböztethető a mű- és a népmese, az a csodához való

viszonyulás. A csoda a népmesében teljes mértékben elfogadott, a műmesében

viszont a mesehős nemegyszer megijed tőle. A műmese hőse inkább fenyegetve

érzi (érezheti) magát a túlvilági erőktől. A műmesékben megjelenő csodák sokkal

inkább hihetetlenek, félelmetesek, titokzatosak – akár groteszkek vagy abszurdak

is lehetnek. A csoda a műmesében nem a boldogsághoz vezető eszköz, hanem

poétikus lehetőség a valóság és a vágyott világ egyesítésére, kibékítésére.60

A

műmese az egységességre, a nagy összefüggésre koncentrál. Jellemei komplexek,

árnyaltak, nem „feketék-fehérek”. A népmese hőse sohasem kételkedik saját

sikerében, ellentétben a műmese hőseivel: nekik vannak lelki gondjaik, tépődnek,

válságot élnek át. Ami a tér- és az időkezelést illeti, a műmesékben felfedezhetünk

helytörténeti vonatkozásokat, konkrét neveket. A népmesével ellentétben fontos

szerepe lehet nem csak a jelennek, hanem akár a múltnak vagy jövőnek is. Olykor

a műmese hőse nem kell, hogy elvándoroljon vagy útra induljon, hiszen

hiányozhat a térbeli eltávolodás is (pl. „Az Óperenciás tenger is túlra” stb.). A

műmese nyelve díszített, formai elemekben gazdag (pl. nyelvi játékok, rímes

59 Timárné Hunya Tünde: A népmese és a műmese sajátosságairól. In: Bálin Péter (szerk.): Közelítések a meséhez, 126–

127. o. 60 Uo. 127. o.

24

formák stb.). Világszemlélete gyakran szkeptikusnak bizonyul, hiszen hiányzik

belőle a népmeséből megszokott sikerközpontúság, a „naiv morál”. Ezekben a

mesékben a boldogságot nem feltétlenül a szociális felemelkedés jelenti, hiszen az

igazságszolgáltatás több esetben is csak erkölcsi: a pozitív hős megsemmisülhet,

meghalhat. A műmesékben az alkotó egyén értékrendje kerül előtérbe, és nem a

közösségé.61

A műmesére jellemző, hogy a világa utal a valóságra. Megjelennek benne a

polgári társadalom, a városi élet problémái, így a műmese fiktív világ számtalan

lehetőségét beszűkítik a reális körülmények.62

4.2.3 A modern mese

A modern mese legtisztább forrása ma is a népmese. H. C. Andersen és J. K.

Rowling egyaránt műmesék szerzői, mégis valószínűleg klasszikusabbnak

ítélnénk A rendíthetetlen ólomkatonát vagy A kis hableányt, mint a Harry Potter

nagyon népszerű és közkedvelt sorozatot. A „klasszikus” és „modern”

meglehetősen alakítható kategóriák a meséket illetően. A saját gyermekkori

meséink nagy érzelmi befolyással vannak ránk: ami már gyerekkorunkban is volt,

az mára számunkra „klasszikusat” jelent, és mindent, ami saját gyerekkorunk után

keletkezett „modernnek” tekintünk.63

A XX. század második felében a mese

jelentősen átalakult64

, hiszen a: „A klasszikus szereplők helyét átveszik a

hétköznapi kisfiúk-kislányok, a mérges szomszédok, a kedves űrlények és a

kétbalkezes betörők.”65

Ma a legkedveltebb műfajok közé tartoznak a mesefilmek, animációs filmek és

fantasyk.66

A fantasy újabb műfaj, mint a mese, jellemző rá, hogy a főszereplők

személyiségének ábrázolásában mélység van, és a történet szálaiban is számos

olyan elem van, amely összetett. A jó és rossz szerepe árnyaltabb, néha

61 Timárné Hunya Tünde: A népmese és a műmese sajátosságairól. In: Bálin Péter (szerk.): Közelítések a meséhez, 127–

130. o. 62 Timárné Hunya Tünde: A népmese és a műmese sajátosságairól. In: Bálin Péter (szerk.): Közelítések a meséhez, 131. o. 63 „Made in Tünderország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-

made-in-tunderorszag.pdf. (Letöltés: 2017. 01. 05.) 64 A mesét átalakító magyar szerzők néhánya: Lázár Ervin, Janikovszky Éva, Csukás István,Varró Dániel stb. 65 Uo.(Letöltés: 2017. 01. 05.) 66 Uvod v mladinsko književnost. In:

https://sl.wikibooks.org/wiki/Uvod_v_mladinsko_knji%C5%BEevnost#KRATKA_SODOBNA_PRAVLJICA. (Letöltés: 2017. 03. 24.)



https://sl.wikibooks.org/wiki/Uvod_v_mladinsko_knji%C5%BEevnost#KRATKA_SODOBNA_PRAVLJICA

25

összemosódik. A fantasy-művek a mítoszok mellett a népmesék világából is sokat

merítenek, ezért nagyon közel állnak a mese műfajához.67

A két műfajt leginkább

a célközönség különbözteti meg: a mesék elsősorban gyerekeknek készülnek,

ezzel szemben a fantasy felnőtt olvasókhoz, nézőkhöz szól. A két műfaj határáról

megemlíthetjük J. K. Rowling nagyon jól ismert Harry Potter sorozatát.68

4.3 Mesetípusok

A különböző mesetípusok bemutatásnál leginkább Boldizsár Ildikó

meghatározásaira támaszkodtam.

A következő mesefajtákat ismerjük:

1. állatmesék

2. tündérmesék

3. novellamesék

4. legendamesék

Az állatmese olyan mese, amelyben az állatok emberi tulajdonságokkal vannak

felruházva. Tehát az állatok az emberekkel egyrangú módon gondolkodnak,

beszélnek és cselekszenek, viszont ezzel sem a mese emberszereplőiben, sem a

mese elmondójában vagy hallgatójában nem keltik fel a csoda érzetét vagy akár

azt a benyomást, hogy ők most, valamilyen természetfeletti jelenség részei.69

Boldizsár Ildikó írásában az állatmesék jellemzőit a következőképpen összegzi: az

állatmesék általában életbölcsességek, erkölcsi igazságok, társadalmi fonákságok

szemléltetésére szolgálnak, bár utóbbi nem föltétlenül műfaji velejáró, hanem a

mesélő életszemléletének, a mesemondási alkalomnak és a hallgatóság

összetételének függvénye.

Az állatmese az állatmítoszokban és az irodalmi eredetű ind-görög-latin

moralizáló fabulákban gyökerezik. Az archaikus mesékkel szoros kapcsolatban

67 Stella Valle: What is the relationship between fantasy and fiction. In: http://penandthepad.com/relationship-between-

fantasy-fiction-3145.html. (Letöltés: 2017. 01. 08.) 68 „Made in Tünderország”. In:http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-

made-in-tunderorszag.pdf. (Letöltés: 2017. 01. 05.) 69 Magyar Néprajzi Lexikon. In: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-182.html (Letöltés: 2017. 03. 25.)

http://penandthepad.com/relationship-between-fantasy-fiction-3145.html




http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-182.html

26

álló mítoszok, rítusok, szokások azt mutatják, hogy az állatok kiemelkedő

szerepet töltöttek be a törzsek életében. Tökéletesen beilleszkednek a

hierarchiába, sőt előkelő helyet foglaltak el benne. Az állatokat nem egy

kultúrában ősként tisztelték (ennek nyomai a mai napig fellelhetők egyes nemzeti

címerekben), s hitték, hogy a lelkük a halál után állatalakot ölt.70

Az állatmesékben az állatok nem sietnek a hősök segítségére, hanem erkölcsi

példázat szereplőiként vannak jelen, hívja fel a figyelmet Boldizsár Ildikó, majd

megjegyzi, hogy a 19. század első feléig az állatmese moralizáló fabulát jelentett,

tehát bizonyos életbölcsességeket, erkölcsi igazságokat fogalmazott meg. A múlt

század második felében a bölcselkedést felváltotta a mulattatás szándéka, de az

állatmesék még ebben a formájukban is kemény kritikát hordoztak magukban.71

Minden népnek, nemzetségnek megvannak a saját, állatmítoszokban gyökerező

meséi. Az afrikai állatmesék főszereplői, érthető módon a sakál, a hiéna, a

leopárd, a teknősbéka, a krokodil, a pók, az elefánt és az oroszlán. A törzsfőnökök

azok, akiknek megvan az erejük az állatok irányítására, s bár törzsként változik

egy-egy állat megítélése, az ész győzelme a nyers erő felett a legtöbb állatmese

kedvelt témája.72

A magyar állatmesék legkedveltebb állatai a róka, a farkas, a medve, a kakas, a

sün, a macska, a kutya, a ló, a nyúl, az egér, a béka és az oroszlán, a legkedveltebb

szüzsé pedig a farkas-róka vagy medve-róka szembeállítás.73

A szlovén meséknél

is hasonló helyzet mutatkozik. A legkedveltebb állatnak a róka bizonyul, amit a

farkas, kutya, macska, medve, nyúl, sün, kakas, az oroszlán, szamár és a madár

követknek. A szlovén hagyomány legkedveltebb szüzséje a róka kontra más állat

szembeállítas (róka-farkas, róka-medve, róka-nyúl).74

70 Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 73–74. o. 71 Uo. 74. o. 72 Uo. 73 Uo. 74 Polona Schaubach: Vloga živali v slovenskih folklornih pravljicah. In:

http://www.etnoinfolab.org/Magic93Scripts/mgrqispi93.dll?appname=EtnoInfoLab&prgname=posljidokreq&IDdokumenta=13249, 11. o. (Letöltés: 2017. 07. 08.)

http://www.etnoinfolab.org/Magic93Scripts/mgrqispi93.dll?appname=EtnoInfoLab&prgname=posljidokreq&IDdokumenta=13249


27

A tündérmesék75

fogalmát legpontosabban Vlagyimir Jakovlevics Propp, orosz

mesekutató határozza meg. A tündérmesét szerkezetileg meglehetősen pontosan

jelöli:

„Varázsmesék az olyan műfajú mesék, amelyek valamilyen kár vagy

veszteség (elrablás, elűzés stb.) bevezetésével kezdődnek; vagy valami

birtoklásának óhajával (pl. a király elküldi a fiát a tűzmadárért);

folytatódnak a hős otthonról való távozásával, segítőjével való találkozással,

akitől mágikus tárgyakat kap, melyek segítségével a keresés tárgyát

megtalálja. A továbbiakban a hősnek az ellenséggel való találkozása (fő

formája a sárkányküzdelem) szerepel, majd visszatérés és üldözés. Ez a

kompozíció gyakran tovább bonyolódik. A hős már visszatérőben van,

amikor testvérei szakadékba taszítják. Ezután mégis megérkezik, nehéz

próbákon esik át, megnősül, és király lesz vagy saját országában vagy

apósáéban. Ez a rövid kompozicionális mag, amely igen sok és nagyon

sokféle szüzsé alapját képezi.”76

A tündérmesék legkedveltebb alakjai a természetfölötti vagy emberfölötti

tulajdonságokkal rendelkező lények, valamint a csodálatos segítőtársak és

varázstárgyak.77

Vlagyimir Jakovlevics Propp kutatásai szerint a tündérmese szerkezetére jellemző,

hogy hét állandó szereplője van, amelyekhez 31 funkció tartozik, s ezek a

funkciók azonos sorrendben követik egymást.78

A hét állandó szereplő: a hős, az

útnak indító, a királykisasszony vagy az apja, az adományozó, az ellenfél, a

segítőtárs, valamint az alhős.79

A novellamese és a tündérmese közötti legfőbb különbség Boldizsár Ildikó szerint

abban rejlik, hogy a novellamesékben nincsenek csodás elemek, hanem e világi

színtéren e világi szereplőknek ad helyet. A novellamesék sajátossága, hogy

általában a szegény és okos, de alacsony helyzetű szereplők kerülnek konfliktusba

75 V. J. Propp könyvében varázsmesének nevezi azt, amit a nemzetközi kutatásban tündérmesének neveznek. 76 V. J. Propp: A varázsmese történeti gyökerei. Budapest, L'Harmattan, 2005, 15. o. 77 Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 75. o. 78 Uo. 79 V. J. Propp: A mese morfológiája. Budapest, Osiris Kiadó, 2005, 79. o.

28

gazdag, általában ostoba ellenfeleikkel. A hősök a próbára tevő feladatokat nem

csodás segítőtársak közreműködésével, hanem ésszel vagy cselekvéssel oldják

meg.80

A novellamesére tehát jellemző, hogy a józanész megfontolásai

irányítják.81

A legendamesék átmenetet képeznek a mese és a legenda, olykor a monda és

legenda között. A legendamese a szentek legendáival szemben olyan népi epikum,

amely nem az egyház által hivatalosan beiktatott, követendő példaképpen

bemutatott szent emberek élettörténetét meséli el, hanem elsősorban Krisztus

személyével kapcsolatos komoly és tréfás eseményeket mondd el.82

A

legendamesére mondhatni, hogy történeteiben az isteni rend igazságai

érvényesülnek.83

80 Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 75. o. 81 „Made in Tündérország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-

made-in-tunderorszag.pdf, 11. o. (Letöltés: 2017. 01. 05.) 82 Magyar néprajzi lexikon: legendamese. In: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1251.html. (Letöltés: 2017. 03. 25.) 83 „Made in Tündérország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-made-in-tunderorszag.pdf, 11. o. (Letöltés: 2017. 01. 05.)






29

5 MESEPSZICHOLÓGIA

„Ha azt akarjátok, hogy intelligensek legyenek a gyerekeitek, olvassatok nekik

tündérmeséket. Ha azt akarjátok, hogy még intelligensebbek legyenek, olvassatok

nekik még több tündérmesét.” Albert Einstein

A mesékben van logika (ha a hős a helyes utat választja, célhoz ér), van bennük

erkölcs (ha a főhős gyógyfüvet ad a sebesültnek stb., akkor igazolja, hogy

elfogadja a társadalmának normáit). A mesék magukban hordozzák a helyes

értékrendet, valamint a magatartási szabályokat.

Bemutatják „a jutalmazás és büntetés rendszerét (jutalom lehet a királylány

keze, a fele királyság vagy épp a királyfi élesztő csókja; büntetés a szülői

házból való kiűzetés, a csoportból való kiközösítés, a vereség, a sérülés); a

társadalom fenntartásához szükséges motívumokat (pl.: munka,

párválasztás- gyermekvállalás), melyek sok esetben a felnőtté válási próbák

eszközei is (pl.: nyáj megőrzése, mézes ajkú királylány kiválasztása). A

mesék felvetik a teljesítménnyel kapcsolatos kérdéseket (pl.: próbákat

meghatározott idő alatt kell teljesíteni), a segítés, segítségkérés helyzeteit

(pl.: kölcsönösség), illetve a társadalmi illem elvárásait (pl.: „Szerencséd,

hogy öreganyádnak szólítottál!”) A mese valósága ebben az értelmezésben

egy közösségi rend, az emberek közti viszonyok valósága. A mese tehát

tudást, információt tárol a közösségről, melyben élünk.”84

5.1 A gyermek és a mese világa

„Hiszen a gyermek számára nincs lehetetlen, és a gondolat mindenható

hatalmába vetett hit sajátos teremtő erővel bír.”85

Bettelheim Bruno szerint a mese az egyetlen olyan irodalmi műfaj, amely utat

mutat a gyermeknek. Utat mutat az identitása felfedezéséhez, és irányítja abban,

84 „Made in Tündérország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-

made-in-tunderorszag.pdf, 2. o. (Letöltés: 2017. 01. 05.) 85 Kádár Annamária: Mesepszichológia. Budapest, Kulcslyuk Kiadó, 2013, 25. o.



30

hogyan találja meg a helyét az életben. A mese elmondja a gyermeknek milyen

tapasztalatokra van szüksége jelleme továbbfejlesztéséhez. Üzenetében ott rejlik,

hogy a boldog, tartalmas életet bárki elérheti, de csak akkor, ha nem futamodik

meg a veszélyek elől. A mese magában hordozza azt az ígéretet, hogyha valaki

elindul ezen a veszélyekkel teli, kockázatos úton, akkor elérheti a célját.

Mindeközben pedig figyelmeztet arra, hogy sivár élet vár mindazokra, akik

gyávák, kishitűek és azokra, akik visszariadnak énjük felfedezésének

kockázatától. A gyermek intellektuális életét minden korban a mitikus és vallásos

történetek, valamint a mesék határozzák meg. A mesének megvan az ereje arra,

hogy ösztönözze a gyermek képzeletvilágát és ábrándozását, ezzel pedig

egyidejűleg megválaszolja a gyermek legfontosabb kérdéseit is.86

A mese tulajdonképpen a gyermek szemével nézett világ87

, és a mese „minden,

ami a gyermeki képzelőerőt megmozgatja”.88

A mese képi világa és

valóságábrázolása teljes mértékben megfelel a gyermeki gondolkodásnak. A

gyermeki gondolkodásba a mesék azért tudnak tökéletesen beilleszkedni, mert

ugyanolyan egyszerűnek és szélsőségesnek mutatják a világot, ahogyan azt a

gyermekek is megélik. Kádár Annamária meghatározása szerint a mese pontosan

azon a nyelven szólítja meg a gyermeket, amelyen ő maga is gondolkozik, tehát

felnagyítja a dolgokat, szereplői szélsőségesek, és bármilyen vágy teljesülése

lehetséges.89

A mesére jellemző, hogy igazodik a gyermek világképéhez és olyan

érzelmi és erkölcsi háttéren születik, amely lényeges jegyeiben különbözik a

felnőtt világlátástól.90

A gyermekirodalomban erkölcsi világrend uralkodik.91

Bettelheim vizsgálódásai

nyomán kifejti, hogy a gyermek az életet gyakran érzi kuszának, és ezért

különösen arra szorul, hogy megértse, mi a helye ebben a bonyolult világban, ahol

neki valahogy boldogulnia kell. Segítségre van szüksége ahhoz, hogy

eligazolódjon az érzései labirintusában, valamint hogy összefüggéseket találjon.

Szüksége van az erkölcsi nevelésre, amely mindig csak burkoltan jelzi az erkölcsi

86 Bettelhein Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 27–28. o. 87 Komáromi Gabriella: Mi a gyermekirodalom? In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 11. o. 88 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 43. o. 89 Uo. 43–44. o. 90 „Made in Tündérország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-

made-in-tunderorszag.pdf. (Letöltés: 2017. 01. 05.) 91 Komáromi Gabriella: Mi a gyermekirodalom? In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 11. o.



31

viselkedés előnyeit. Ebben is segítséget nyújt a mese. A mesék egyetemes emberi

problémákat vetnek fel, főleg olyanokat, amelyek a gyermeket foglalkoztatják, a

mesék a gyermekekhez szólnak, segítik fejődésében és egyben enyhíteni tudják a

feszültségeket.92

A mesék segítenek a gyermeknek a társadalmi beilleszkedésnél

is: „A mesék szereplőinek tulajdonságai, céljaik, összecsapásaik eredménye, a

mese tartalma, erkölcsi tanulságainak burkolt – helyenként explicit –

megfogalmazása segítik és felgyorsítják a társadalmi beilleszkedést, a

szocializáció folyamatát.”93

A gyermek azért szereti a mesét, mert a „mesei elemek és fordulatok teljes

megfelelői azoknak a gondolati, indulati, szemléleti vonásoknak, amelyek a lelki

fejlődés korai szakaszaiban jellegzetesek: a gyermekinek.”94

Ezek az egyezések, a

megfelelés motívumai röviden:95

- az átváltozás, a „minden minden lehet”

- az ellentétek kedvelése (végleges tulajdonságok, helyszínek)

- az ismétlés folyamatosságot és biztonságot ad (szertartásos, ceremoniális

jellegű ismétlések)

- veszélybe kerül, de megmenekül (a mesehős és a gyermek egyaránt)

- kompenzálás (aki hátrányba kerül, kárpótlást nyer)

- a vágyteljesítés dinamikája (vágyak a jelképek köntösében).96

A mesékben összekötés van a sors és az érdem között, a szenvedések nem

hiábavalók, érvényes marad a mesemorál, amelynek alaptörvénye a „jó tett

helyébe jót várj”. Az adok-kapok világ érthető és egyszerű.97

Kádár Annamária

írásában megfogalmazza, hogy a gyermekek hitének alapja, hogy a világon rend

uralkodik, és ha ez fel is bomlik, a harmónia előbb-utóbb helyreáll. Ez a folyamat

a mesékben is megtalálható: a jó végkifejlet előrelátható, a feszültség pedig az

előre nem látható eseményekből adódik, így a mese feszültségteremtő és

feszültséglevezetővé válik. A mesei optimista világkép és a gyermek vágyai

92 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 11. o. 93 „Made in Tündérország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-

made-in-tunderorszag.pdf. (Letöltés: 2017. 01. 05.) 94 Mérei Ferenc, V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Budapest, Gondolat Könyvkiadó, 1993, 243. o. 95 A későbbiekben még értelmezem őket. 96 Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában I., 51. o. 97 Komáromi Gabriella: Mi a gyermekirodalom? In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 11. o.



32

egymásra rímelnek, a mesei vágyteljesülést nem akadályozzák sem természeti

törvények, sem időbeli vagy térbeli korátok. Ahogy már említettem, a mesében

minden lehetséges, minden mindenné lehet. A mese világában minden rendben

van, és a gyermek erre vágyik a saját életében is: egyértelmű és kiszámítható

dolgokra.98

A mesei és a gyermeki sokféle megfelelésben a vágyteljesítés a közös

lelki mechanizmus. A mese a vágyak teljesülésének a világa. A csúnya széppé, a

szegény gazdaggá változik, a hazug lelepleződik.99

A legtöbb mese stílusát, szerkezetét és nyelvét átszövik az ismétlések, s ez nagyon

fontos szerepet játszik.100

Kádár Annamária ennek a szerepét tanulmányozva

megjegyzi, hogy a szeretett tárgyak és személyek védelmet nyújtanak, ezért a

gyermek személyiségfejlődése szempontjából nagyon fontos az állandóság.

Ugyanezt a folyamatosságot és biztonságot nyújtja a mesében az ismétlés (a

kezdő és záró formulák stabilitása, az állandósult kifejezések, az újra és újra

felbukkanó motívumok stb.).101

Tehát azok a bizonyos cselekvések, történések,

fordulatok, amelyek újra és újra megismétlődnek az ismétlődés örömforrást

jelentik a gyermekeknek. A gyermek az ismétlések és álladó fordulatoknak

összetartó erejének köszönheti, hogy gondolataiban, képzeletében megőrzi a mese

fonalát102

, így a mesehallgatás során a gyermek a sajátos mesefordulatok

segítségével előre sejti mi fog történi, átéli a feszültség pillanatait, annak a

levezetését is, így biztonságban érzi magát.103

Az ismétlés stabilitást jelent, a

tartalmi el-elkalandozás az érzelmi élményt. Az ismétlődő motívumok a ráismerés

örömét nyújtják a gyermeknek, és azzal, hogy bekövetkezik a várt dolog, oldódik

a várakozás feszültsége is, fogalmazza meg Kádár Annamária. Ahogy már

említettem a mesei ismétlések azért fontosak, mert a folyamatosság megteremtése

mellett még fokozzák biztonságérzetet és az ismerősség biztonságélményét is.104

98 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 44. o 99 Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Budapest, Gondolat Kiadó, 1985, 251. o. 100 „Made in Tündérország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-made-in-tunderorszag.pdf, 5. o. (Letöltés: 2017. 01. 05.) 101 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 45. o. 102 „Made in Tündérország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-

made-in-tunderorszag.pdf, 5–6. o. (Letöltés: 2017. 01. 05.) 103 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 45. o. 104 „Made in Tündérország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-made-in-tunderorszag.pdf, 5‒6. o. (Letöltés: 2017. 01. 05.)







33

A gyermekirodalom egyik fontos jellemzője, ahogy már utaltam rá, hogy igazodik

a befogadó világképéhez. A kisgyermek világképe mágikus és animisztikus.

Kettős tudatával a gyermek ezért ideális befogadója a mesének.105

5.2 A kettős tudat

„A mesei motívumok és fordulatok teljes összhangot alkotnak a gyermek fejlődés-

lélektani jellegzetességeivel. A mesében mindent lehet, bárki bármivé átváltozhat

és visszaváltozhat, a végtelenek nem csak jellemekben jelennek meg, hanem a

helyszínekben és az arányokban is. Freud ezt nevezi a „gondolat

mindenhatóságának”.” 106

Kádár Annamária meghatározása szerint a gyermek életében két tündérvilág

létezik, méghozzá a cselevés síkján a játék és a szellem síkján a mese, vagy ahogy

ezt Mérei és V. Binét is megfogalmazták: „a játékot csinálja, a mesét hallgatja.”107

A mesehallgatás magasabb szintű fantáziaműködést jelent, „hiszen a gyermeknek

képzeletben kell követnie a történést, nem csinálója, hanem a tanúja. A játéktól

eltérően nem utánzó, hanem képzeletbeli beleélést kíván, passzív részvételt”.108

Míg a gyermek a játékban aktív, a mesében passzív részvevőként van jelen, követi

az eseményeket, belső képeket alkot, és próbálja megjósolni, hogy mi fog

történni. Kezdetben a gyermek a mindennapi tevékenységeket idézi fel, játék

telefonnal telefonál, megeteti a babáját. Másfél-két éves korban a játék során a

tárgyakból, mindenből bármi lehet, így a játék porszívó, ha kell, lehet fűnyíró

vagy helikopter is. A gyermek játékában ugyanis kettős tudat van jelen: az „olyan

mintha” élmény segít a világ megkettőzésében. Később már saját maga veszi fel a

szerepeket, ő maga lesz helikopterré vagy egy másik személlyé, akivel azonosulni

szeretne.109

Amikor a gyermek eléri a negyedik, ötödik évét, kialakul bennük a mesét hallgató

viselkedésmód. Ettől a kortól szimultán, kettős tudattal fogadja be a mesét.110

Képes beleélni magát a történésbe, anélkül, hogy önmagát a főhőssel 105 Komáromi Gabriella: Mi a gyermekirodalom? In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 11. o. 106 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 45. o. 107 Mérei Ferenc, V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan, 245. o. 108 Uo. 109 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 84. o 110 Uo. 86. o.

34

összetévesztené.111

És bár nem téveszti össze önmagát a mesehőssel, mégis

mélyen átéli a történéseket. Két tudatszinten mozog. A mesei kettős tudat utazás a

valóság és illúzió között, ami a „szájjal mondott” mesék esetében jelenik meg,

amikor a gyermeknek lehetősége van a belső képek létrehozására.112

A meseélmény során a gyermek kilép a mindennapi világból, várja a rendkívüli

csodát, hiszen a csodás elem a mese egyik alapköve. Tisztában van azzal, hogy

mindaz, ami a mesében zajlik, irreális, mégis hisz benne.113

A kettős tudat esetén

nem két egymást kizáró rendszerről van szó, hanem az átélés kettősségéről. A

gyerek tudja, hogy a szobában lévő szőnyeg nem repül, hogy a szomszéd kutyája

nem szólal meg stb. – mégis örül, hogy a röpülő szőnyeg eljuttatja a hőst a

céljához, magyarázzák a kettős tudat lényegét Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes.114

A mesei kettős tudat az, amely a gyermeket segíti a valóságból a fantáziába való

átlépésbe, majd a visszatérésbe. Ezt szolgálják a már említett kezdő és befejező

formulák, az időbeli és térbeli távolítás és a tipikus mesei fordulatok. A kezdő

formulák segítségével a gyermekek képesek átlépni a való világ tér- és időbeli

korlátai közül a képzelet és a fantázia birodalmába.115

5.3 A belső képalkotás

A mesék jelentősége felbecsülhetetlen, hiszen a gyermeki képzeleterő előtt olyan

területeket nyitnak meg, melyeket a gyermek maga nem fedezhetett volna fel,

vallja Bettelheim. Megfogalmazása szerint a mesék az egzisztenciális dilemmákat

mindig tömören és egyértelműen mutatják be, valamint minden szituációt

leegyszerűsítenek. Szereplőit határozott vonalakkal rajzolja meg, valamint csak a

legfontosabb részleteket mutatja be. A szereplői inkább típusokat képviselnek,

kevés bennük az egyéni vonás.116

A gyermek részben a realitásban él, ahol egy idegen országba látogató turistához

hasonlóan mozog – sok mindent még nem ért, de ennek ellenére megpróbál képet

alkotni arról, amit érzékel. Másrészt a gyermek egy varázsbirodalomban él, ami 111 Mérei Ferenc, V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan, 244. o. 112 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 86. o. 113 Uo. 46. o 114 Mérei Ferenc, V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan, 244. o. 115 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 46. o 116 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 12–14. o.

35

lehetőséget ad neki a hiányzó részek kitöltésére – így dédelgeti vágyait,

feldolgozza frusztrációit, feszültségeit. A belső képalkotás gyermekként és a

későbbiekben is hatalmas erőforrást jelent az életünkben. A belső képalkotás lehet

egy játék, amit fantaziálásnak nevezünk, és lehet az imagináció tudatos

használata. Ahogy ezt Kádár Annamária vallja, a két dolog közötti különbséget

talán Weöres Sándor fogalmazza meg a legérthetőbben: „Más a képzelet, és más a

képzelődés, ahogy más a beszéd, és más a fecsegés. A képzelődés az élet törvénye

szerint működik, és az éhen maradt vágyakat köddel eteti: a képzelet a lét törvénye

szerint működik, és amit megteremt, műalkotást, tettet, gondolatot: valódi és

igaz.”117

A gyermek mesehallgatás közben nemcsak a mesélőre, hanem a belsőre is figyel.

Lelki szemei előtt megelevenedik a történet, és a saját vágyainak megfelelő

fantáziaképet alkot. Ilyenkor nagyon intenzív a belső munka, amit elvégez, hiszen

elképzeli, amit hall, és egy belső illusztrációban megrajzolja saját történetét. Ez

segíti a mindennapokban, a felgyűlt feszültségek és a negatív érzései

feldolgozásában.118

5.4 Mesealakok és a gyermeki tudat

Az ellentétek preferenciája szintén a gyermeki fekete-fehér világkép jellemzője. A

mesék világa végletes.119

Ahogy ezt Bettelheim is megfogalmazza, a mesealakok

nem ambivalensek, nem jellemző rájuk, hogy egyszerre jók és rosszak, mint

minden ember. A gyermeki szélsőséges gondolkodás uralkodik a mesékben is,

tehát minden ember jó vagy rossz, nincs átmenet. Az egyik fivér buta, a másik

okos. Az egyik nővér kedves és szorgalmas, a többiek gonoszak és lusták. Az

egyik szép, a többi csúnya. Az ellentétes jellemek szembeállítása azonban nem a

helyes viselkedés fontosságát hangsúlyozza, hanem azért fontos, mert a

szélsőséges jellemek példáján a gyermek sokkal könnyebben megérti a jó és rossz

117 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 49. o. 118 Uo. 50. o. 119 „Made in Tündérország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-made-in-tunderorszag.pdf, 6. o. (Letöltés: 2017. 01. 05.)



36

közötti különbséget. A valóságos emberekhez hasonló, bonyolult és életszerű

figurák már sokkal bonyolultabbak, és nem nyújtanak egyszerű értelmezést.120

A „Made in Tündérország” tanulmányban olvasható, hogy a gyermeki

gondolkodás egyik sajátja, hogy a felbukkanó különbségeket felismeri, viszont az

arányokat már sokkal nehezebben találja meg. A gyermekben kialakul egy

kétpólusú mérce, ahol valami vagy jó vagy gonosz, vagy szép vagy ronda, vagy

kicsi vagy nagy stb.121

Éppen ilyen szélsőséget tartalmaz a mese földrajza és

természetrajza is. A hősök a világ végén járnak, a tó feneketlen, a fa égig ér.122

Egy ilyen kialakított világban sokkal egyszerűbben eligazolódik, mint a való világ

bonyolult mindennapjaiban.123

Ennek kapcsán Bettelheim kitér arra, hogy a meséket hallgatva a gyermek nem is

annyira a jó és a rossz között próbál választani, hanem inkább annak alapján, ki

kelt benne rokonszenvet vagy ellenszenvet. Minél érthetőbb és egyszerűbb a hős,

annál könnyebb azonosulnia vele és ezzel könnyebb elutasítani a rosszat. „A

gyermek nem a jósága miatt azonosul a hőssel, hanem azért, mert a hős helyzete

és szerepe erősen vonzza. Nem úgy merül fel benne a kérdés, hogy „jó akarok-e

lenni”, hanem úgy, hogy „kire akarok hasonlítani?”124

Ismerünk amorális meséket is, amelyekben nem jelenik meg a jó és a rossz efféle

szembeállítása vagy polarizáltsága, hiszen ezeknek a meséknek egészen más a

céljuk. Ahogy ezt Bettelheim írja az olyan figurák, mint a Csizmás Kandúr, aki

csalafintasággal segít a gazdáján, vagy az Égig érő paszuly hőse, aki ellopja az

óriás kincsét, nem olyan módon fejlesztik a gyermek fejlődését, hogy a jó és a

rossz közötti választás elé állítják. Ezek a mesék inkább reményt keltenek arra,

hogy a leggyengébbek is boldogulni tudnak az életben. Ezekben a mesékben a

morális kérdéseknél fontosabb a boldogulás lehetőségének a hangsúlyozása. Ami

egyben fontos egzisztenciális probléma is.


made-in-tunderorszag.pdf, 6. o. (Letöltés: 2017. 01. 05.) 122 Mérei Ferenc, V. Binét Ágnes: Gyermekléletan, 247. o. 123 „Made in Tündérország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-

made-in-tunderorszag.pdf, 6. o. (Letöltés: 2017. 01. 05.) 124 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 15. o.





37

A mese nagyon komolyan veszi az egzisztenciális félelmeket és dilemmákat. A

mese nyíltan kimondja azt, hogy az ember igényli a szeretet, és fél attól, hogy

semmibe veszik, szereti az életet, és fél a haláltól. Emellett a mese megoldásokat

is javasol, méghozzá a gyermek számára érthető módon: „Az örök élet utáni

kérdést például néha egy-egy zárómondatban veti fel: „Még ma is élnek, ha meg

nem haltak”, vagy máshol: „Attól fogva boldogan éltek egész életükben.” Ez

azonban egy pillanatig sem áltatja a gyermeket azzal, hogy örökké élni

lehetséges.”125

Ezzel az idézettel pedig áttérnék egy olyan aktuális, illetve akár problémának

nevezhető témára is, amellyel már sokan foglalkoztak, és manapság is egyre

gyakrabban jelenik meg. A mesepszichológia témáját tanulmányozva gyakran

találkoztam azzal a ténnyel, hogy vannak szülők, akik nem olvasnak klasszikus

meséket a gyermekeknek, hiszen azokat pl. „brutálisnak” tartják.

5.5 Félelem a fantáziától

Tehát nem meglepetésszerű a tény, hogy vannak szülők, akik a meséket is

átformálják vagy gyermekeiket megfosztják a meséktől, a mesék által nyújtott

világtól. Megjelentek az olyan meseváltozatok, amelyek finomítani akarják a

klasszikus meséket, és ezért lemondanak például a farkas hasának felvágásáról, a

boszorkány kemencében való megsütésétől és egyéb „horrorisztikus” elemekről,

amivel voltaképpen megfosztják a gyermeket az igazságszolgáltatás élményétől.

Akadnak olyan meseírók is, akik a mesékből száműzték a rosszat, a gonoszt, a

szörnyeteget, ami hasonló csonkításnak számít, mint a finomított meseváltozat.

Az ilyen mesékben mindenki jó, minden szörnyeteg (ha van is) barátságos.

Viszont a gyermekek ennek ellenére tele vannak szorongásokkal, rossz

érzésekkel, amelyek amennyiben alkalmasak erre, a mesealakokban formálódnak

meg. A „csupa jó világ” nem tud formát önteni a gyermek szorongásainak, így

nem tudja segíteni a problémák feloldásában sem.126

Az ilyen mesék általában

kerülik az egzisztenciális problémákat, pedig ezek mindenki számára alapvetően

125 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 16. o. 126 „Made in Tündérország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-made-in-tunderorszag.pdf, 7. o. (Letöltés: 2017. 01. 05.)



38

fontosak és meghatározóak. Ezzel a gondolkodásmóddal kapcsolatosan

Bettelheim a következőket írja: a gyermekkel szimbolikus formában lehet a

legjobban közölni, hogyan nézzen szembe a problémákkal. A „biztonságos”

történetek nem említik meg az élet természetes és alapvető dolgait, mint például

az öregedést, a halált, az emberi lét határait vagy akár az örök élet utáni vágyat

sem. A mese pedig épp az alapvető emberi létfeltételekkel szembesíti a

gyermekeket.127

Boldizsár Ildikó A Grimm mesék hősei c. írásában kifejti, hogy valamikor, régen a

mesemondók többek között azért meséltek történeteket, hogy eligazítsák az

embereket az élet nehézségein. A mesehősök arra szolgáltak, hogy megmutassák

az embereknek, mit csinálnak jól, mit csinálnak rosszul. Ennek a

gondolatmenetnek a folyamatában nagyon pontosan fogalmazza meg a mai kor

emberének a viszonyát a meséhez: „Éppen ezért, a tündérmesék nagyon fontosak

lehetnének manapság is. De a mai kor embere számára immár nem az a

legizgalmasabb kérdés, hogy a mese hőse/hősnője jó vagy rossz-e, hanem az, hogy

miként cselekszik a mese során, hogyan viszonyul a körülötte lévő világhoz és a

benne élőkhöz.”128

Az ilyen gondolkodásmód okai több dolog miatt eredhetnek. Bettelheim

tanulmánya is kiemel néhány hasonló példát. Szerinte vannak olyanok, akik úgy

vélik, hogy a mesék nem festenek „igaz” képet az életről, és ezért ártalmasak.

Viszont itt felhívja a figyelmet arra, hogy ezek az emberek nem gondolnak arra,

hogy a gyermek életében nem feltétlen ugyanaz az „igaz”, mint a felnőttében.

Nem ismerik fel, hogy a mesék nem a hétköznapok világát, nem a „valóságot”

próbálják leírni.129

Vannak olyan szülők, írja a továbbiakban Bettelheim, akik félnek, hogy a

mesebeli, fantasztikus eseményekről való mesélés, nem más, mint hazugság a

gyermekeknek. Aggodalmukat táplálja a gyermekek részéről való gyakori „Ez

igaz?” kérdés. Pedig erre a kérdésre a mese mindjárt az elején megadja a választ.

Pl. Az Ali baba és a negyven rabló így kezdődik: „rég elröppent esztendőkben,

127 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 13–14. o. 128 Boldizsár Ildikó: A Grimm mesék hősei. In: Bálint Péter (szerk.): Közelítések a meséhez, 150–151. o. 129 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 121. o.

39

letűnt nemzedékek látta ősidőben, hosszú századok ködében…” A Grimm mesék

kezdései (pl.: „Réges-régen, amikor a kívánságnak még volt foganatja…”) is

egyértelművé teszik, hogy ezek a történetek nem a hétköznapi valóság síkján

játszódnak. Ismerünk olyan meséket is, amelyek realisztikusabban kezdéssel

indítanak (pl. „Volt egyszer egy ember meg egy asszony, régóta kívántak

gyermeket, de hiába…”). A meséket ismerő és a mesékhez szokott gyermek

fejében a „hajdanában” egyenlő a „Meseországgal”.130

Megjelenik itt még a már

említett örök élet kérdése is, néhány szülő esetében ez probléma, viszont a mese

maga megadja a válaszokat („Még ma is élnek, ha meg nem haltak.”). Bettelheim

ennek kapcsán a következőképpen vélekedik:

„Aki az ilyen befejezést irreális vagy vágyteljesítésnek tekinti,

tökéletesen félreérti a meséket, és nem veszi észre a gyermekhez szóló

fontos mondanivalót. Ezek a mesék azt mondják a gyermeknek, hogy

ha valakinek sikerül igazi interperszonális kapcsolatot kialakítania,

megszabadulhat a kínzó szeparációs szorongástól (ami sok mesében

jelen lévő, de végül mindig megoldható alapmotívum).”131

A valóságosabb helyzetből kiinduló történetek, például olyanok, amelyek a

gyermekszobában vagy a játszótéren kezdődnek, és nem a sűrű erdő mellett vagy

a szegény favágó kunyhójában, és az olyanok, amelyekben szereplők sokkal

inkább hasonlítanak a gyermek szüleire, mintsem a királyokra vagy a szegény

favágóra, könnyen összezavarják a gyermekben valóságost, azzal, ami nem az.

Hiszen az ilyen történetek a valóságos mozzanatokat vágyteljesítő és fantasztikus

elemekkel kombinálják és így a történetek, bármilyen hűek legyenek is a külső

világhoz, nincsenek összhangban a gyermek belső valóságával.132

Vannak szülők, akik attól félnek, hogy a gyermeküket elragadja tulajdon

képzeletük, hogy a mesék hatására még hinni fognak a csodákban. Viszont itt

Bettelheim megfogalmazott egy magáért beszélő gondolatot: „Csakhogy minden

gyermek hisz a csodákban, egészen addig, amíg felnőtt nem lesz belőle.”133

130 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 121. o. 131 Uo. 16. o. 132 Uo. 66. o. 133 Uo. 122. o.

40

Más szülők, attól félnek, hogy a gyermekeket a mesék fantáziavilága szellemileg

annyira jóllaktatja, hogy nem tudja megtanulni, hogyan kell szembenézni a

valósággal. Ennek valójában épp az ellenkezője igaz.

„Az emberi személyiség bonyolult ugyan – televan

ellentmondásokkal, konfliktusokkal, ambivalenciákkal ‒, de

oszthatatlan. Az élmények, bármilyenek legyenek is, egyidejűleg a

személyiség minden aspektusára hatnak. A teljes személyiség pedig,

ha helyt akar állni az életben, szüksége van az erős tudatossággal és

józan valóságérzékkel kombinált gazdag fantáziára.”134

A hagyományos mese azzal, hogy a mese végén a jó nyer, és ezzel elnyeri méltó

jutalmát, a gonosz pedig veszít, és egyben elnyeri büntetését, kielégíti a gyerek

igazságosság iránti igényét. Ilyen módon a gyermeknek lehetősége van elhinni,

hogy számára is van remény, mert bár sokszor úgy érzi vele is igazságtalanul

bánnak, remélheti, hogy végül a sors igazságot szolgáltat neki. Ahhoz, hogy a

gyermek megvigasztalódjon, fontos, hogy helyreálljon a világ rendje, és a gonosz

megbűnhődjék.135

A mesék hősei arra tanítanak bennünket, hogy az egyensúly

felbomlását nem megszenvedni kell, hanem helyreállítani, fogalmaz Boldizsár

Ildikó.136

Viszont a hagyományos népi tündérmesék száműzői úgy döntöttek,

hogy ha egy gyermekhez szóló történetben szörnyek szerepelnek, azok csakis

barátságosak lehetnek. De számításon kívül hagyták azt a szörnyeteget, írja

Bettelheim, amely a gyermeket a legjobban foglalkoztatja: azt a szörnyeteget,

amelyről azt hiszi vagy attól fél, ő maga az, és amely néha üldözi is. Amennyiben

ez a szörnyeteg megmarad a gyermek tudattalanjában, ha nem foglalkozunk vele,

a felnőtt megakadályozza azt, hogy a gyermek a már ismert mesék mintájára

fantáziákat szőjön köré. Bettelheim továbbá azt állítja, hogy az ilyen fantáziák

nélkül a gyermeknek nem adatik lehetősége jobban megismerni a saját

szörnyetegét sem, és ilyen módon nem kap ötleteket ahhoz sem, hogyan győzheti

le őket.137

„Végeredményben a gyermek tehetetlenül magára marad a legrosszabb


made-in-tunderorszag.pdf, 7. o. (Letöltés: 2017. 01. 05.) 136 Boldizsár Ildikó: A Grimm mesék hősei. In: Bálint Péter (szerk.): Közelítések a meséhez, 150–151. o. 137 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 124–125. o.



41

szorongásaival – sokkal tehetetlenebbül, mintha mesét mondtak volna neki,

amelyek testet adtak volna szorongásainak, és megmutatták volna azt is, hogyan

lehet felülkerekedni a szörnyeken.”138

Zilahi Józsefné véleménye szerint pedig az igaz, hogy a mesék sárkányai,

boszorkányai, mostohái, farkasai stb. felkavarják a gyermeki „ártatlan” kedélyt.

Viszont ez azért fontos, hogy az úgyis létező szorongás helyett a szorongás

vállalása és legyőzése fölötti örömöt élhesse át. Megfogalmazása szerint Freud óta

köztudott, hogy a szörnyek megnevezése, szemrevétele és különválasztása jobb,

mint az örökös letagadásuk. Mert a sárkány, a boszorkány, az ördög és egyéb

mesei rémalakok csak formát adnak a gyermek úgyis meglévő szorongásának,

nem ezek a rémalakok teremtik meg a szorongást.139

A mesék ugyanazt az utat járják be, mint a gyermeki gondolkodás, és segítenek a

gyermekeknek, mert megtanulják, hogyan bontakozhat és bontakozik ki

valamilyen magasabb fajta világosság a képzelődésből:

„A mesék világában jártas gyermek tudja, hogy a mesék nem a

hétköznapi valóság, hanem a szimbólumok nyelvén beszélnek hozzá.

A mese az elejétől kezdve a cselekményen át egészen a végéig azt

közli velünk, hogy nem kézzelfogható dolgokról, nem igaz

emberekről vagy helyekről szól. A gyermek számára a valóságos

események is azáltal válnak fontossá, hogy szimbolikus jelentést lát

vagy talál bennük.”140

138 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 125. o. 139 Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában I., 21. o. 140 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 64. o.

42

6 A MESÉK SZEREPE A KÉTNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK

TANTERVÉBEN

A következő fejezetben egy áttekintést szeretnék adni arról, hogy a kétnyelvű

általános iskolák a Magyar mint anyanyelv, a Magyar mint második nyelv

tantárgy valamint a Szlovén nyelv mint anyanyelv és a Szlovén nyelv mint

második nyelv (1–3. osztály) tantervében mely mesék szerepelnek. A négy

tantárgy közös pontja a Grimm testvérek és C. H. Andersen meséi. A többi mese

teljes mértékben eltér, hiszen logikus módon a magyar tantárgyak a magyar

szerzőktől és néphagyományból merítenek, szlovén nyelvnél pedig a szlovén

szerzők és néphagyomány meséivel ismerkednek a tanulók.

6.1 Néhány mese a muravidéki kétnyelvű iskolák tanterveiből:

Az 1. osztályban tárgyalt mesék

Magyar nyelv mint anyanyelv: Szlovén nyelv:

Grimm testvérek: Piroska és a farkas,

A farkas és a hét kecskegida,

Hófehérke

Brata Grimm: Rdeča kapica, Volk in

sedem kozic, Sneguljčica

V. Szutyejev: A három kiscica F. Bevk: Peter Klepec

Magyar népmesék: A tücsök meg a

hangya, A kismalac és a farkasok,

Bodri meg a szamár, Az állatok vitája

Ljudske pravljice: Mojca Pokrajculja,

O povodnem možu, Hvaležni medved

Puskin: A kis fa V. Brest: Prodajamo za gumbe

Gárdonyi Géza: Marci vacsorája K. Kovič: Maček Muri, Zmaj direndaj

Fehér Klára: Hazudós mese E. Peroci: Muca copatarica

Marék Veronika: A csúnya kislány D. Zajc: Leteča hišica

43

Magyar nyelv mint második nyelv: Szlovén nyelv mint második nyelv:

Grimm testvérek: Hamupipőke,

Csipkerózsika

Brata Grimm: Rdeča kapica, Volk in

sedem kozic, Sneguljčica

V. Szutyejev: A kisegér meg a ceruza F. Bevk: Peter Klepec

Fehér Klára: Kulcs, A csodálatos

radírgumi

K. Kovič: Maček Muri, Zmaj direndaj

Mészöly Miklós: A kiskutya meg a

szamár

D. Zajc: Leteča hišica


hangya, Az állatok vitája, Bodri meg a

szamár, A róka és a gólya

Ljudske pravljice: Mojca Pokrajculja,

O povodnem možu, Hvaležni medved

Ela Peroci: Papucsok E. Peroci: Muca copatarica

A 2. osztályban tárgyalt mesék


V. Szutyejev: A három kiscica

Brata Grimm: Pepelka, Trnjulčica


hangya, A kismalac és a farkasok,

Bodri meg a szamár, Az állatok vitája

Ljudske pravljice: Zakaj teče pes za

zajcem?, Miška je šla k čevlarju

Puskin: A kis fa E. Peroci: Hiša iz kock

Móra Ferenc: A fecskék, A

madárfészek

F. Godina: Na novo leto se ne smeš

umiti

Gárdonyi Géza: Marci vacsorája D. Kette: Šivilja in škajice

Fehér Klára: Hazudós mese

Bence Utrosa Gabriella: Egy kis makk

története, Ki lakik a sötétben?

S. Makarovič: Sovica Oka, Papagaj in

sir, Zajček gre na luno, Razvajeni

vrabček

44

Magyar nyelv mint második nyelv: Szlovén nyelv mint második nyelv

Grimm testvérek: Hamupipőke,

Csipkerózsika

Brata Grimm: Pepelka, Trnjulčica

V. Szutyejev: A kisegér meg a ceruza E. Peroci: Hiša iz kock

Fehér Klára: Kulcs, A csodálatos

radírgumi

S. Makarovič: Sovica Oka, Papagaj in

sir, Zajček gre na luno, Razvajeni

vrabček

Mészöly Miklós: A kiskutya meg a

szamár

F. Godina: Na novo leto se ne smeš

umiti


hangya, Az állatok vitája, Bodri meg a

szamár, A róka és a gólya

Népmesék: Zakaj teče pes za zajcem?,

Miška je šla k čevlarju



Grimm-testvérek: A brémai muzsikusok L. Kovačič: Zgodbe iz mesta Rič-rač

H. C. Andersen: A kis gyufaárus lány C. H. Andersen: Palčica, Grdi Raček,

Kraljična na zrnu graha, Vžigalnik,

Cesarjeva nova oblačila

J. M. Barrie: Pán Péter J. Vandot: Kekec in Bedanec

Móra Ferenc: Madarak iskolája, A jó

orvosság, A kis bicebóca stb.

E. Peroci: Moj dežnik je lahko balon

Bence Utrosa Gabriella: A boszorkány

pogácsái

S. Makarovič: Pekarna Mišmaš

Varga József: Az ellopott tündér Ljudske pravljice: Dvajset ujcev, Tri

botre lisičice

Magyar nyelv mint második nyelv: Szlovén nyelv mint második nyelv:

Grimm-testvérek: A békakirály,

Hófehérke és a hét törpe

L. Kovačič: Zgodbe iz mesta Rič-rač

45

H. C. Andersen: A császár új ruhája,

Hüvelyk Matyi

C. H. Andersen: Palčica, Grdi Raček,

Kraljična na zrnu graha, Vžigalnik,

Cesarjeva nova oblačila

Bence Utrosa Gabriella: Kivel alusznak

a macik?, Csavargó betűk

J. Vandot: Kekec in Bedanec

Marék Veronika: Cicaiskola, Mi volt a

táskában?

E. Peroci: Moj dežnik je lahko balon

Afrikai népmese: A nyúl meg az

árnyéka

S. Makarovič: Pekarna Mišmaš

Magyar népmesék: A kismalac és a

farkasok, Az égig érő fa, Osztoszkodik

a róka stb.

Ljudske pravljice: Dvajset ujcev, Tri

botre lisičice



Magyar népmese: Az irigy testvér H. C. Andersen: Snežna klaljica, Grdi

raček

Szlovén népmese: A négy muzsikus F. Bevk: Lukec in njegov škorec

Móra Ferenc: Három Matyi, A csaló,

Rege a csodaszarvasról, Isten ostora

L. Kovačič: Zgodbe iz mesta Rič-Rač

A teknős és a nyúl, A tücsök és a

hangya, A tulipánná változott királyfi

M. Koren: Protideževna juha

S. Makarovič: Kam pa kam kosovirja,

Kosovirja na leteči žlički

Magyar nyelv mint második nyelv:

Népmondák: Mátyás, az igazságos, Egyszer volt Budán kutyavásár stb.

Móra Ferenc: A Mitvisz és a fia

Népmesék: Az égig érő fa, A hét kiskecske, A csodafazék stb.

46

Az 5. osztályban tárgyalt mesék


Magyar népmese: Az aranyparázs, A

rátóti csikótojás, Mátyás király meg az

igazmondó juhász

Sto najlepših pravljic iz slovenske in

svetovne literature

Észt népmese: A szúnyog meg a ló H. C. Andersen: Mala morska deklica

Jakinovszky Éva: Velem mindig

történik valami


Magyar népmesék: A holló és a róka, Három kívánság, A négy vándor

Népmondák: Mátyás király és a szőlőmunkások

Varga József: Az elvarázsolt tündér

Móra Ferenc: Nagyapó, A szánkó

A 6. osztályban tárgyalt mesék:


Magyar népmese: A fehér ló fia H C. Andersen: Cesarjeva nova

oblačila, Deklica z vžigalicami

Indián népmese: Hogyan győzte le a

jaguárt a teknős

Tisoč in ena noč/Az ezeregy éjszaka

meséi


Népmesék: Az olvasó medve, Ilók és Milók stb.

Népmondák: Mátyás bolondja, Mátyás király és az okos lány

Benedek Elek: A só, A kis gömböc

C. H. Andersen: A rút kiskacsa

Grimm testvérek: A kis gyufaárus lány, A pásztorfiú és az óriás

47

6.2 A mese szerepe az anyanyelvi nevelésben valamint a kétnyelvű nevelés

sajátosságai

Az anyanyelvi nevelés célja az érthető, kifejező, hatásos és meggyőző beszéd

készségének kialakítása. Olyan beszédé, amely lehetővé teszi a szavak és

mondatok kellemesen hangzó, fáradság nélküli megformálását, a gondolatok

egyszerű, világos közlését. Az anyanyelv – általában a nyelv – maga a kultúra. A

nyelvközösség észjárásának, gondolat- és érzésvilágának szavakba öntése. Aki

nyelvet tanul: kultúrát tanul.141

A kétnyelvű iskolákban tanuló gyermeknek adott a lehetőség arra, hogy két (sőt

más idegen nyelv elsajátítása esetén több) kultúrát tanuljanak. Ha a kétnyelvű

iskolák tanulói nem is minden esetben látják ezt így, szerintem nagyon nagy

előnyükre van a kétnyelvű nevelés. Ahogy ez a Magyar nyelv mint második nyelv

tantervében is megfogalmazódik, a kétnyelvű oktatás előnye, hogy a tanulás során

a tanulóknak lehetőségük akad összehasonlítani a saját környezetükben

összegyűjtött élettapasztalatokat azokkal az információkkal, amelyeket a magyar

vagy szlovén nyelvű szövegek feldolgozása során ismertek meg. Ilyen módon a

tanulók jobban megélik a saját szűkebb (kétnyelvű) és tágabb (szlovén)

környezetük identitását. A kétnyelvű oktatás emellett kiváló lehetőséget nyújt

arra, hogy a tanulókban megalapozzuk a nyitottságot, a más népek és

nemzetiségek kulturális értékeivel való ismerkedést és azok elfogadását és

tiszteletét.142 A kétnyelvű oktatásnak nagy szerepe van az európai azonosságtudat

fejlesztésében is. A kétnyelvű iskola a tanulókat különböző kultúrák, különböző

nemzetiségek elfogadására, a másság tiszteletére neveli. A magyar nyelv tanulása

– pl. az irodalmi szövegek oktatásával – fontos szerepet játszik abban is, hogy a

tanulók valamiféle mélyebb belátást nyernek azon európai országokra is, ahol

magyar kisebbség él (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia,

Horvátország).

141 Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában, 32–33. o. 142 Kétnyelvű általános iskola, Magyar nyelv mint második nyelv, tanterv. In:

http://www.mizs.gov.si/fileadmin/mizs.gov.si/pageuploads/podrocje/os/prenovljeni_UN/UN_madzarscina_MJ2_prevod.pdf. (Letöltés: 2017. 04. 20.)

http://www.mizs.gov.si/fileadmin/mizs.gov.si/pageuploads/podrocje/os/prenovljeni_UN/UN_madzarscina_MJ2_prevod.pdf


48

A fentieket különböző módszerekkel és modellekkel lehet elérni, amit a

következő bekezdésben csak nagyon röviden szeretnék ismertetni. Albina Nečak

Lük a A kétnyelvű oktatás nyelvi megszervezésének módszertana c. írásában

összegzi a Muravidéken is használatos alapvető nyelvi rendezési megközelítést,

illetve oktatási modellt. A muravidéki kétnyelvű oktatásban leginkább a

szétválasztásos és a párhuzamos modellt használják a fent említett folyamatok

megközelítéséhez. A szétválasztásos modellre jellemző, hogy: „a kétnyelvű

oktatásban a két nyelvet négy kritérium alapján lehet különválasztani: személy,

tartalom (témák), idő és hely”143

szerint. Az egy nyelv – egy stratégia talán a

legelterjedtebb a kétnyelvű általános iskolák első harmadában, ugyanis ilyen

esetben a két nyelv két külön személyhez köthető az osztályteremben. „Az egyik

személy következetesen a kisebbségi, a másik a többségi nyelvet használja. A

tanulók hamar megszokják, hogy melyik személyhez melyik nyelven kell szólni.”144

Az ilyen jellegű tanítási modellnél egy-egy személy képviseli az egyik vagy a

másik nyelvet, így a gyermekek könnyebben eldöntik a kommunikáció nyelvét és

a beszélgetésbe való bekapcsolódáskor is egyszerűbb dolguk van. A másik

használt modell a párhuzamos modell, amely lehetőséget ad a tanulóknak arra,

hogy megértsék a tanár üzenetét, az oktatási tartalom hozzáférhetőségét,

méghozzá függetlenül a másik nyelv (nem anyanyelv) ismeretének szintjétől. „A

párhuzamos módszert a tanárok négy módon alkalmazhatják: véletlenszerű

nyelvváltással (flip-flop), párhuzamos fordítással, bevezetés-áttekintéssel és

célirányos párhuzamos módszerrel (célzott nyelvváltással).”145 A célirányos

párhuzamos módszer jellemzője, hogy a nyelvek azonos időhányadot kapnak, és a

tanár tudatosan váltogatja a nyelveket (más időbeli arány pl. 75:25 is

alkalmazható). A két nyelv (tehát a kisebbségi és a többségi) használatának

mikéntje, célja és módszere fontos, hogy mindig előre meghatározott legyen.

Tehát a lényeg, hogy a nyelvek közti váltás pontosan meghatározott céllal

történjen, legyen tudatos és tervezett (pl. hivatkozás korábban elhangzott dologra,

a tanulók figyelmének felhívása valamire, dicséret és figyelmeztetés, témaváltás

143 Albina Nečak Lük: A kétnyelvű oktatás nyelvi megszervezésének módszertana. In: Pisnjak Mária (szerk.):

KÉZIKÖNYV a muravidéki kétnyelvű iskolák pedagógusai számára. In: https://www.kl-

kl.si/files/fb/digitalne_knjige/modszertan/PRIROCNIK_za_ucitelje_dvojezicnih_sol_v_Prekmurju.pdf, 21. o. (Letöltés:

2017. 07. 21.) 144 Uo. 21–22. o. (Letöltés: 2017. 07. 21.) 145 Uo. 25. o. (Letöltés: 2017. 07. 21.)

https://www.kl-kl.si/files/fb/digitalne_knjige/modszertan/PRIROCNIK_za_ucitelje_dvojezicnih_sol_v_Prekmurju.pdf


49

stb.) Ez a modell megköveteli a tanártól, hogy megtervezze a két nyelv pontos

használatát, váltogatnia és tudatosan kell alkalmaznia mindkét nyelvet.146

Ha kitérünk dolgozatom témájára, az irodalomra, illetve ebben az esetben a

gyerekirodalomra, fontos megemlíteni, hogy segítségével fejlődik a gyerek

nemzeti identitása is. Az irodalom „leckét ad” pl. a magyarságból, hiszen a gyerek

olvas, és az anyanyelvét tanulja (ugyanez természetesen érvényes a szlovén

irodalomra is). A kétnyelvű oktatás lehetőséget ad arra, hogy a gyerek, feledésbe

kerül és fontos szavakat tanul meg, olyan kifejezéseket, amelyek talán az

iskolában másképp nem ismerne meg. A gyerekek szókincsével együtt tágul

számukra a valóság is.147

Ha a kétnyelvű nevelést kutatva áttérünk a mese szerepére, megállapíthatjuk, hogy

a mese, a dal és a vers a nyelv ünnepi ruhája, hiszen képileg és ritmikailag

megformált tartalom. Ha Zilahi Józsefné gondolatait összegzem és a kétnyelvű

területekre vonatkoztatok, akkor elmondhatom, hogy a gyermekek a mese és a

vers alkalmával készen kapott szép szöveget hallanak. A kétnyelvű általános

iskolákra, ahogy már a fentiekből és nevéből is kiderül, sor kerül a kétnyelvű

irodalmi nevelésre. A magyar nyelv tanulása alkalmából megtanulják a magyar

népmese nyelvét, ami nagyon fontos a nyelv elsajátításánál is. A mesék fontos

szerepet töltenek be a gyermekek anyanyelvi nevelésében, hiszen követik pl. a

magyar, illetve a szlovén észjárás tagolását, dallamuk a magyar vagy szlovén

beszéd természetes hanglejtését követi. Egyben ízelítőt adnak a lírai, drámai és

epikai beszédmódból.148 A (kétnyelvű) irodalmi nevelés azért is fontos, mert a

különféle hagyományok átadása és bemutatása révén a nemzeti/közösségi és a

személyes identitás alakításában nagy jelentősége lehet az irodalmi alkotásoknak.

A műveket választó, tolmácsoló pedagógusokra pedig nagy felelősség hárul

emiatt.149

146 Albina Nečak Lük: A kétnyelvű oktatás nyelvi megszervezésének módszertana. In: Pisnjak Mária (szerk.):

KÉZIKÖNYV a muravidéki kétnyelvű iskolák pedagógusai számára. In: https://www.kl-

kl.si/files/fb/digitalne_knjige/modszertan/PRIROCNIK_za_ucitelje_dvojezicnih_sol_v_Prekmurju.pdf, 25–26. o. (Letöltés: 2017. 07. 21.) 147 Komáromi Gabriella: Mi a gyermekirodalom? In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 75. o. 148 Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában I., 45. o. 149 Óvodapedagógiai módszertani kézikönyv. In:

http://tanarkepzes.unideb.hu/szaktarnet/kiadvanyok/ovodapedagogiai_modszertani_kezikonyv.pdf, 7. o. (Letöltés: 2017.

05. 05.)



http://tanarkepzes.unideb.hu/szaktarnet/kiadvanyok/ovodapedagogiai_modszertani_kezikonyv.pdf


50

II. EMPIRIKUS KUTATÁS

7 ANYAGGYŰJTÉS

7.1 A mese világa az általános iskolások szemében

A mesék a teremtő nyelv közegében mozognak, meghatározó szerepük van a

gyermeki képességek és készségek kialakításában. Fontos szerepet játszik a mese

az irodalmi nevelésben és mindemellett a mese a személyiség formálásnak a

meghatározó tényezője. A mese tanít a minket körülvevő világról. Épp emiatt

szerettem volna megtudni, mennyire kedvelik a gyerekek a meséket, és mely

mesehősök a kedvenceik, illetve mely mesehősök szeretnének lenni, és melyek

nem. Mivel a kérdőíves vizsgálat az egyik leggyakoribb primer információszerzés

technikája (célja: információt gyűjteni), magam is ezt választottam.

7.2 A felmérés célja

Az elsődleges adatgyűjtés fontos volt, hiszen a számomra szükséges anyag nem

létezett, ezért magamnak kellett adatokat gyűjteni. A kérdőív célja, a már említett

kérdéseken kívül, kideríteni, hogy hány gyereknek olvasnak és mesélnek, illetve

kik teszik ezt. Továbbá a felmérés célja olyan információkat gyűjteni, amelyek

réven meg tudom állapítani, hogy az általános iskolások körében mennyire

ismertek a szlovén, ill. magyar mesék. A meseszámok ismerete pedig

következetni enged a leggyakoribb mesék olvasására. Mivel feltételezem, hogy a

mai kor gyereke sokkal inkább szereti a rajzfilmesített meséket, ezért erre is

rákérdeztem.

7.3 A kutatás módszere

A kérdőív összesen 10 kérdést tartalmazott, a kérdések megfogalmazásánál

figyeltem arra, hogy ezek a gyerekek részére minél egyszerűbbek és érthetőbbek

legyenek. A kérdőívet a 2., 3. és 4. osztály tanulói töltötték ki, így tehát

válaszadók 7–9 éves korcsoportúakat foglalja magába.

51

7.4 Kutatási kérdések

A magisztériumi dolgozat empirikus részénél a következő kérdésekre feleltek a

gyerekek:

1. Szereted a meséket?

1.1 Vajon a tanulók szeretik-e a meséket (nemek szerinti megoszlás)?

1.2 Vajon a tanulók szeretik-e a meséket (osztályok szerinti megoszlás)?

2. Ki a kedvenc mesehősöd?

2.1 Vajon melyik mesehőst választják kedvencnek (nemek szerinti

megoszlás)?

2.2 Vajon melyik mesehőst kedvelik a különböző generációkban (kor

szerinti megoszlás)?

3. Az általad ismert mesehősök közül ki szeretnél lenni?

3.1 Vajon melyik mesehőssel azonosulnak (nem szerinti megoszlás)?

3.2 Melyik mesehőssel azonosulnak a különböző korosztályú tanulók?

3.3 Vajon ugyanaz a mesehős szeretne lenni, mint aki a kedvencük?

4. Az általad ismert mesehősök közül ki nem szeretnél lenni?

4.1 Melyik mesehőst utasítják el (nemek szerinti megoszlás)?

4.2 Melyik mesehőst utasítják el a különböző korosztályú tanulók?

5. Karikázd be, melyik mesét ismered.

5.1 Mennyire ismerik a magyar és szlovén népmeséket? (kor szerinti

megoszlás)

5.2 Mennyire ismerik a klasszikus meséket?

5.3 Mennyire ismerik a magyar és szlovén műmeséket?

5.4 A fentieken kívül ismersz még valamilyen mesét? Sorolj fel hármat.

5.5 Melyik meséket ismerik még a gyerekek?

(kor szerinti megoszlás)

6. Ki olvas meséket neked?

6.1 Vajon mindenkinek olvasnak meséket otthon?

6.2 Vajon az idősebbeknek is annyit olvasnak, mint a fiatalabbaknak?

6.3 Vajon ugyanazok olvasnak a fiatalabbaknak, mint az idősebbeknek?

7. Ki mesél neked?

52

7.1 Vajon minden tanulónak mesélnek otthon?

7.2 Vajon az idősebbeknek is annyit mesélnek, mint a fiatalabbaknak?

7.3 Vajon ugyanazok mesélnek a fiatalabbaknak, mint az idősebbeknek?

8. Inkább hallgatod vagy rajzfilmekben nézed a meséket?

8.1 Vannak-e különbségek a mese és rajzfilm kedvelésében a nemek

szerinti megosztlásban?

8.2 Vajon vannak-e különbségek a mese és rajzfilm kedvelésében a kor

szerinti megoszlásban?

9. Milyen meseszámokat ismersz?

9.1 Melyik meseszámok a legismertebbek az általános iskolások között?

10. Melyik mesekezdés a kedvenced?

10.1 Vajon melyik mesekezdést kedvelik a tanulók leginkább?

10.2 Van-e különbség a mesekezdő formulák kedvelése között a kor

szerinti megoszlás alapján?

7.5 A kutatási minta

A kutatásban a lendvai I. számú Kétnyelvű Általános Iskola 2., 3. és 4. osztály

tanulói vettek részt. A 2–4. évfolyamok mindhárom osztályában kiosztottam a

kérdőíveket. A válaszadók kiválasztása egyszerűnek bizonyult, hiszen 7–9 éves

korosztályt céloztam meg abban a reményben, hogy ők már tudnak olvasni, és

még tart náluk a mesei beállítottság. A kérdőívek kitöltése anonim volt.

A mérés folyamata: az iskola vezetőségét és a tanárokat tájékoztattam a felmérés

céljáról, majd a tanárok kiosztották a kérdőíveket a tanulók között.

A kérdőíves felmérést, mint azt már korábban említettem, a 2., 3. és 4. osztályos

tanulói között végeztem el, 2017 májusában. Nem minden válaszadó felelt az

összes feltett kérdésre, amit a táblázatokban és diagramokban is jelöltem.

A 162 tanuló közül 152 tanuló töltötte ki a kérdőívet, ami a tanulók 98,8%-át

képezi. A 2. osztályban az 51 tanulóból 49 (96,1%), a 3. osztályban 48 (94,1%), a

4. oszályban pedig 55 (91,6%) voltak jelen.

53

Táblázat 1: A tanulók száma és százaléka (%) nem szerinti megoszlásban

Nem szám %

Fiú 78 51,3

Lány 74 48,7

Összesen 152 100

Grafikon 1: A tanulók száma osztály és nem szerinti megoszlásban

A táblázatból és a diagramból leolvasható, hogy a vizsgálatba bevont tanulók

között közel azonos volt a fíúk és lányok aránya. A fiúk száma 78 fő (51,3%), a

lányoké pedig 74 fő (48,7%). A fiúk így csak 2,6%-os „túlsúlyban” vannak a

lányokkal szemben.

Grafikon 2: A válaszadók száma osztályonként

A 2. osztályban 49 (32,2%), a 3. osztályban 48 (31,6%) és a 4. osztályban 55

(36,2%) tanuló volt jelen a kérdőívek kiosztásánál.

24 26 24

25 22 31

0

10

20

30

40

50

60

2. osztály 3. osztály 4. osztály

fiú

lány

49, 32,2%

48, 31,6%

55, 36,2% 2. osztály

3. osztály

4. osztály

54

8 A KÉRDŐÍVEK ÉRTÉKELÉSE

8.1 Az eredmények bemutatása

A következő fejezetben bemutatom a kérdőívekből összegyűjtött válaszokat. A

kérdőív első részében leginkább arra voltam kíváncsi, mennyire közkedveltek a

mesék a tanulók között, valamint hogy mely meséhősöket kedvelik a leginkább. A

folytatásban a magyar, illetve a szlovén mesék ismeretére voltam kíváncsi. Ezek

után kitérek az olvasásról és a mesélésről szóló kérdésekre. Majd elemezni fogom

a tanulók rajzfilmnézés, illetve mesehallgatásról szóló válaszait. A fejezet végén

még összesítem a meseszámok ismeretéről kapott válaszokat, valamint a kedvenc

mesekezdő formuláról szóló feleleteket. A kérdőívet egy nagyon egyszerű

(alternatív: igen/nem) zárt kérdéssel indítottam, méghozzá:

1. kutatási kérdés: Szereted a meséket?

Táblázat 2: A válaszadók feleletei számokban és százalékokban (%) a „Szereted a meséket?” kérdésre

A 152 válaszadó túlnyomó része, 137 fő (90,1%), a kérdésre igennel válaszolt.

Meglepő módon a legidősebbek között kaptam a legkevesebb nemleges választ. A

2. osztályosok között 43-an (87,7%) igennel és 6-an (12,2%) nemmel feleltek,

ebből 2 lány és 4 fiú válaszolt nemmel. A 3. osztályosok között 41-en (85,4%)

szeretik a meséket és 7-en (14,6%) feleltek nemmel. A 4. osztályosok soraiban

Szereted a meséket?

lány fiú Összesen

2. osztály

igen 22 (44,9%) 21 (42,9%) 43 (87,7%)

nem 2 (4,1%) 4 (8,2%) 6 (12,2%)

3. osztály

igen 24 (50,0%) 17 (35,4%) 41 (85,4%)

nem 2 (4,2%) 5 (10,4%) 7 (14,6%)

4. osztály

igen 24 (43,6%) 29 (52,7%) 53 (96,4%)

nem 0 2 (3,6%) 2 (3,6%)

Összesen 74 78 100,0

55

van a legtöbb mesekedvelő személy, hiszen 53-an (96,4%) karikázták be az igent

és csak 2 fiú a nemet. Összességében tehát az olvasható le, hogy a tanulók 90,1%

kedveli a meséket, 9,87% pedig nem, azaz tizenöten nemleges választ adtak.

2. kutatási kérdés: Ki a kedvenc mesehősöd?

A második nyitott kérdésre a következő válaszokat kaptam:

2. osztály

Táblázat 3: A fiúk kedvenc mesehősei (2. osztály)

2. kérdés szám %

Pán Péter 3 12,0

A három kismalac 2 8,0

Batman 2 8,0

Harisnyás Pippi 2 8,0

Nem adott választ 2 8,0

Különböző válaszok 14 56,0

Összesen 25 100,0

Grafikon 3: A fiúk kedvenc mesehősei (2. osztály)

Ahogy ezt a fenti diagram is mutatja, a hétéves fiúk kedvencének Pán Péter

bizonyul, hiszen a feltett kérdésre hárman (12,0%) adták ezt a választ. Emellett

többször írták még A három kismalacot, Batmant és Harisnyás Pippit (8,0%). 14

tanuló különböző mesehőst nevezett meg kedvencként, a válaszok a következők

voltak: a hetedik kecskegida, Yoda, Thor, farkas, Venom, Kapitan Mož, Zlata

3

2

2

2

2

14

Pán Péter

A három kismalac

Batman

Harisnyás Pippi

Nem adott választ

Különböző válaszok

56

ribica (aranyhal), SpongyaBob, Bogyó és Babóca, A kis herceg, Pali, Aladin, Pike

és Franklin. Két fiú nem válaszolt a feltett kérdésre.

A válaszok azt mutatják, hogy a 2. osztályos fiúk között nagy népszerűségnek

örvendenek a modern mesehősök, illetve a képregényekből ismert hősök is. A

egyik legérdekesebb válasz a Csillagok háborúja c. filmből és annak hőseinek

felsorolása volt. Mivel a Csillagok háborúja rajzfilm formájában is ismert, talán

nem is annyira meglepő, hogy a kedvenc mesehősről szóló kérdésnél, ez a név is

megjelenik.

Táblázat 4: A lányok kedvenc mesehősei (2. osztály)

2. kérdés szám %

Hamupipőke 6 25,0

Ariel 2 8,3

Piroska 2 8,3

Pán Péter 2 8,3

Hófehérke 2 8,3


Összesen 24 100,0

Grafikon 4: A lányok kedvenc mesehősei (2. osztály)

Az eredményekből leolvasható, hogy a 2. osztályos lányok 25%-a, tehát 6-an, a

Hamupipőke névvel feleltek a kérdésre, így tehát ő nevezhető kedvencnek.

Hamupipőkét két említéssel követik még az Ariel, Piroska, Pán Péter és

Hófehérke (8,3%). A többi lány különböző válaszokkal szolgált, így egyszeri

6

2

2

2

2

10

0 2 4 6 8 10 12

Hamupipőke

Ariel

Piroska

Pán Péter

Hófehérke


57

alkalommal említik a Simsala Grimm mese hőseit, Jancsit Az égig érő fa c.

meséből, Geronima Stiltont, Miát, Elsát és Annát, valamint Bellet. A lányok

többsége a klasszikus mesékből ismert mesehősöket sorolt fel.

3. osztály


2. kérdés szám %

Pán Péter 7 31,8

farkas 3 13,6

Rosszcsont Peti 2 9,1

Pink Panter 2 9,1



Összesen 22 100,0


A harmadikos fiúk körében is nagyon népszerű Pán Péter, hiszen 31,8%-kal őt

találjuk az első helyen. Kedvelik még a farkast, Rosszcsont Petit és a Pink Pantert

(13,6%). A többi egy alkalommal említett mesehősök: gonoszak, dögkeselyűk,

három kismalac, Jojo és Doktor Kroki, Harry Potter és Tom és Jerry volt. A 3.

osztály tanulói már láthatóan kevesebb képregényből ismert mesehőst soroltak fel.

7

3

2 2

2

6 Pán Péter

farkas

Rosszcsont Peti

Pink Panter

Nem adott választ


58


2. kérdés szám %


Pán Péter 3 11,5

Piroska 3 11,5


macska 2 7,7


Összesen 26 100,0


A lányok többfélével, kevésbé egységes válaszokat adtak, mint a fiúk. Meglepő

módon a legtöbb lány, 23,1%-a, Rosszcsont Petit nevezte meg kedvencként, majd

ezt követik Pán Péter és Piroska (11,5%). Többen írták kedvencüknek még a

három kismalacot valamint a macskát (7,7%). A válaszok emellett még a

következők voltak: Aranyhaj, Én kicsi pónim, A hét kecskegida, Peter Nos, Jane,

Harisnyás Pippi, A kis gyufaárus lány és Harry Potter. Meglepő válasz

véleményem szerint a Harry Potter (a fiúknál is megjelent), hiszen, ahogy már

említettem J. K. Rowling műve a mese és a fantasy határán van és a nyolc évesek

egy kissé fiatalnak tűnnek még ehhez a nagy terjedelmű mű olvasásához. Viszont

ha egy kicist belemélyedünk a Harry Potter sorozatba, megállapíthatjuk, hogy az

első három könyv témájában még nem olyan „sötét”, hogy ne felelne meg az

olvasott 7–9 éves gyermekek számára, viszont a könyvsorozat többi része inkább

ajánlott egy kicsit későbbi korra. Az életkori megfelelőségnél mindenképp

6

3

3

2

2

10

Rosszcsont Peti

Pán Péter

Piroska

A három kismalac

macska


0 2 4 6 8 10 12

59

megjelenik az a tény is, hogy a gyermekek a mai világban akarva akaratlanul is a

megfelelő életkornál előbb találkoznak a Harry Potter könyvsorozat által

megteremtett világgal, hiszen a TV és az internet világában szinte

elkerülhetetlennek bizonyul. A könyvsorozat összes részéből film készült,

különböző játékok, többek között számítógépes játékok is léteznek, így annak

ellenére, hogy ez a válasz elsőre meglepőnek tűnik, mégsem annyira az.

4. osztály


2. kérdés szám %

Pán Péter 8 25,8

törpe 3 9,7

Piroska 3 9,7


Robin Hood 2 6,5

Csizmás Kandúr 2 6,5

Garfield 2 6,5



Összesen 31 100,0


A negyedikesek között is nyolcszori (25,8%) válasszal Pán Pétert találjuk az első

helyen. Ezt követik a törpe, Piroska, Rosszcsont Peti (9,7%), Robin Hood,

Csizmás Kandúr, Garfield (6,5%) válaszok. Egyszeri alkalommal említik a

8

3

3 3

2

2

2

1

7

Pán Péter

törpe

Piroska

Rosszcsont Peti

Robin Hood

Csizmás Kandúr

Garfield

Nem adott választ


60

vadászt150

, A rút kiskacsát, Gargamelt, a királyt, Miki Mustert valamint Desperot.

Egy gyerek azzal felelt a kedvenc mesehősről szóló kérdésre, hogy: „nincs

kedvenc mesehősöm”. Egy tanuló pedig nem válaszolt a kérdésre.


2. kérdés szám %

Pán Péter 7 29,2

Hófehérke 5 20,8

Piroska 4 16,7


Összesen 24 100,0


A lányok részéről ebben az esetben is több különböző válasz érkezett. A negyedik

osztályos lányok 29,2%-a Pán Pétert nevezte meg kedvencének. 5 (20,8%)

válasszal ezt követik Hófehérke és 4 fő (16,7%) válaszával Piroska. Kedvenc

mesehősként említik még Csipkerózsikát, Aranyhajt, Elsát, Hamupipőkét, a

Csizmás Kandúrt, bagolyt, Rosszcsont Petit és Asterix és Obelixet.

150 Bettelheim Bruno a vadászok alakjáról: „A mesékben a hősnőt megmentő férfi szereplők nagyon gyakran vadászok.

Noha a tündérmesék keletkezésekor a vadászat valószínűleg az egyik legjellegzetesebb férfifoglalkozás volt, ez a

magyarázat túlságosan egyszerűnek bizonyul. A vadászok voltaképpen azért szerepelnek olyan gyakran a mesékben, mert

kiváltképpen alkmasak a tárgyi projekcióra. A vadász alakja által keltett asszociációk teszik, hogy olyan könnyű elfogadni

ezt a figurát az erős, védelmező apa jelképeként. A tudattalanban a vadász a védelmezést jelenti.” (Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 211–212. o.)

7

5

4

8

Pán Péter

Hófehérke

Piroska


0 2 4 6 8 10

61

Összegzés

A gyerekek kedvenc hősei nem egy esetben rajzfilmek szereplői. Mindhárom

osztálynál jól elkülöníthető a fiúk és lányok által írt mesehősök (Pán Péter

kivételével). A válaszokból tehát leolvasható, hogy a mindhárom osztály abszolút

kedvencének Pán Péter bizonyul, a lányoknál 12 személy (7,9%), a fiúknál

pedig18 személy (11,8%) választásával (összesítve ez a tanulók 19,7%-át jelenti).

Pán Pétert leszámítva (és egy 3. osztály esetében Rosszcsont Petit leszámítva) a

lányokra inkább jellemző a hercegnők vagy kedves állatfigurák említése. A

lányok a válaszok alapján Pán Péter mellett leginkább még Piroskát (9-en, 5,9%),

Hófehérkét (7-en, 4,6%) és Hamupipőkét (6-an, 3,9%) kedvelik.

A fiúk legtöbbször olyan mesehősöket választottak, akik valamilyen kalandba

keverednek, csintalanságokat követnek el, vagy akár jótettet hajtanak végre.

Ahogy már utaltam rá, a fiúk válaszai alapján levonhatom, hogy Pán Péter a

legnépszerűbb. Pán Péter szárnyak nélkül képes repülni, az árnyéka a saját boldog

életét éli, folyamatosan harcol a veszélyes Hook kapitánnyal, Pán Péter ismeri a

hableányokat, és érti a nyelvüket, tudja, hol van Sohaország és hogyan kell eljutni

oda, és mindössze tizenkét éves, és örökké annyi szeretne maradni.151

Véleményem szerint a gyerekek a felsoroltak mellett még azért kedvelik annyira,

mert nem ismeri a lehetetlent, ügyesen vív, nagyon éles látása és hallása van,

Sohaországban mindenki ismeri stb., tehát több olyan tulajdonsággal rendelkezik,

amelyekkel a gyerekek is azonosulni szeretnének. Pán Péter kalandjairól

természetesen rajzfilmek és filmek is készültek.

Sokkal kevesebb válasszal (5) a Rosszcsont Peti követi. Ahogy a fenti A mesék

szerepe a kétnyelvű általános iskolák tantervében c. fejezetben is látható a

Rosszcsont Peti c. mese nem szerepel a tantervben, de ennek ellenére nagy

népszerűségnek örvend a gyerekek körében. A sorozat, amit 25 nyelvre

fordítottak, Simon Francesca tollából jelent meg, eredetileg a Horrid Henry cím

alatt. Az írónő könyveit már több mint 15 millió példányban adták el, így

Rosszcsont Peti karaktere elsőként a könyvekből vált ismerté. Rosszcsont Peti

kalandjairól szóló könyvek Szlovéniában 2008-tól a könyvtárak gyermek

151 Peter Pan. In: http://disney.wikia.com/wiki/Peter_Pan_(character). (Letöltés: 2017. 07. 08.)

http://disney.wikia.com/wiki/Peter_Pan_(character)

62

részlegén a legkeresettebb könyvek közé sorolhatók. A könyv főszereplője

Rosszcsont Peti egy igazi rosszcsont, jellemző rá, hogy csintalanságok sorait

követi el, így tehát nem meglepő, hogy dobálózik az étellel, lökdösődik vagy akár

verekedik stb. De ennek ellenére úgy tűnik, a gyerekek nagyon kedvelik a

könyvet, többek között a humora miatt is. Az írónő véleménye szerint pedig a

gyerekek azért kedvelik annyira könyvei főhősét, mert minden gyermekben ott

rejtőzik Rosszcsont Peti (de természetesen Rendes Ricsi is).152

A könyv

főhősének kalandjait a gyerekek rajzfilmek és film formájában is megtekinthetik,

ami valószínűleg nagy mértékben hozzájárult ezeknek a történeteknek a

népszerűségéhez.

3. kutatási kérdés: Az általad ismert mesehősök közül ki szeretnél lenni?

A következő kérdés azért került be a kérdőívbe, mert feltételeztem, hogy a

kedvenc mesehősök nem feltétlenül egyeznek azzal a mesehőssel, amelyek a

gyerekek a leginkább lennének, tudniillik a következő kérdés válaszai megerősítik

ennek a feltevésnek a helyességét, hiszen a 152 kérdőívben összesen 69 esetben

van egyezés, ill. ugyanaz a válasz a két kérdésre, ami válaszadók 45,4%-át jelenti.

Ha az összes válaszadót vesszük alapul, akkor láthatjuk, hogy a fiúk esetében 40

egyezés van, ami a 152 válaszadó 26,3%-a. A lányok esetében ez a szám kisebb

(29 fő, ami csak 19,1%). Ha egy kicsit részletesebben felbontjuk a kérdést,

megállapíthatjuk, hogy a fiúk több mint fele (40-en, 51,3%) ugyanazt a nevet írta

a két kérdéshez, a lányoknál pedig ez szám csak a 39,2%-ot éri el. Ennek kapcsán

a legérdekesebb válaszoknak a következők bizonyultak:

a lányok kedvenc mesehőse női mesehősei sorrend szerint a következők:

Piroska, Hófehérke és Hamupipőke, ennek ellenére leginkább

Hamupipőkék szeretnének lenni, Hófehérke bőrébe már sokkal kevesebben

bújnának, a Piroska válasz pedig szinte megsem jelenik,

a lányok több esetben is fiú mesehőst írtak kedvencüknek (Pán Péter,

Rosszcsont Peti), de inkább lennének hercegnők (Hamupipőke, Hófehérke,

Aranyhaj vagy akár Csipkerózsika),

152 Grozni Gašper osvojil otroke po vsem svetu! In: http://www.bibaleze.si/clanek/novice/grozni-gasper-zasvojil-slovenske-otroke.html. (Letöltés: 2017. 06. 27.)

http://www.bibaleze.si/clanek/novice/grozni-gasper-zasvojil-slovenske-otroke.html


63

a fiúk esetében is találunk hasonló válaszokat, hiszen kedvencükként női

mesehőst neveznek meg pl. a Piroskát, de leginkább pl. „a Mátyás

királyból a juhász ”lenne,

a fordítottját is megtaláljuk a válaszok között, hiszen vannak olyan esetek,

hogy egy fiú kedvenc mesehőseként a Kis herceget írta, viszont inkább

lenne a Harisnyás Pippi. A lányoknál ilyen példa: kedvence a Piroska, de

ő maga Peter Nos lenne, vagy van olyan is, hogy egy lány kedvenc

mesehőseként a három kismalacot tüntette fel, de leginkább a szörnyeteg

lenne a Szépség és a szörnyeteg meséből,

a fiúk adták az érdekesebb válaszokat a kérdésre, ilyen pl.: egy tanuló

kedvenc mesehőseként Aladint írta, de ő maga az általa ismert mesehősök

közül leginkább a repülő szőnyeg lenne vagy egy másik példa: kedvence a

farkas a Piroska és a farkas meséből, de ő leginkább a vadász lenne.

Az „Általad ismert mesehősök közül ki szeretnél lenni?” kérdés beindítja a

gyerekek fantáziáját, és kikerüli a kényelmetlenül hangzó „hogyan jellemeznéd

magad?” kérdést. Ahogy kedvenc mese mindig a gyerekről szól, megjeleníti az

aktuális problémát, úgy a kedvenc mesehős is segít a tudattalanban rejlő

feszültségek feloldásában.153

A mese ontja magából az azonosítási lehetőségeket.

Sokféle olyan helyzetet kínál, amelyben a gyerek áttételesen követheti vágyait. A

vágyteljesítés dinamikája révén érzi magát ugyonolyan otthonosan a mesében,

mint a játékban.154

2. osztály

Táblázat 9: A fiúk leggyakoribb válasza a 3. kérdésre155 (2. osztály)

3. kérdés szám %

Pán Péter 5 20,0

Superman 3 12,0

Süsü, a sárkány 3 12,0


Venom 2 8,0

Batman 2 8,0

153 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 142. o. 154 Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan, 252. o. 155 „Általad ismert mesehősök közül ki szeretnél lenni?”

64



Összesen 25 100,0

Grafikon 9: A fiúk leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (2. osztály)

Az 2. osztályos fiúk körében a leggyakrabban megnevezett mesehősök: Pán Péter

(20,0%), Superman és Süsü, a sárkány (12,0%), Harisnyás Pippi, Venom és

Batman (8,0%). A legérdekesebb és legmeglepőbb válasz számomra (a már

említett) a „repülő szőnyeg” volt. Emellett egyszeri említéssel megjelentek még a

Franklin, Patrik, Kapetan Mož, farkas, „Dart Vejder”(azaz a Darth Vader) és A

három kismalac válaszok. Ahogy az láthatjuk a hét éveseknél ebben az esetben is

közkedvelteknek bizonyul Pán Péter és a képregényekből filmesített, ill.

rajzfilmekben is elterjedt hősök. A 2. osztályban a tanulók a feleletek alapján még

nem feltétlenül tudják megkülönböztetni a tévében látott rajzfilmek hőseit a

mesékből ismert hősökkel. Az idősebbek már nem keverik a rajzfilmek és mesék

hőseit.

5

3 3

2 2 2

1

7

0

1

2

3

4

5

6

7

8

65

Táblázat 10: A lányok leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (2. osztály)

3. kérdés szám %

Hamupipőke 3 12,5

Hófehérke 2 8,3

Csipkerózsika 2 8,3

tündérek 2 8,3

Aranyhaj 2 8,3


Összesen 24 100,0

Grafikon 10: A lányok leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (2. osztály)

A lányok körében itt is inkább az úgynevezett klasszikus mesékből ismert

mesehősök a legközkedveltebbek, első helyen a Hamupipőke (12,5%) áll, amit a

Hófehérke, Csipkerózsika, Aranyhaj és a jó tündérek (8,3%) feleletek követnek.

Emellett még a következő válaszokat kaptam: Belle, Ariel, Pán Péter,

királykisasszony, Geronimo Stilton, macska, Stella, Mia, balett táncos, Jojo és

Piroska. Egy lány annyit válaszolt, hogy „nem tudom”. A válaszok között egy

esetben a fel nem tett miért kérdésre azt a választ kaptam „mert szép”

(Csipkerózsika).

A lányok kedvencei tehát a hercegnők, ezért itt röviden kitérnék az egyik – a

válaszadók által is többszöri alkalommal említett – hercegnőről szóló mesének a

fontosságára. A Csipkerózsika annak ellenére, hogy a legtöbb tündérmese azt

3 2 2 2 2

13

0

2

4

6

8

10

12

14

66

hangsúlyozza, hogy a hős nagy tettek által találja meg önmagát, a Csipkerózsika

története a hosszú, csöndes, önmagunkra való koncentráció szükségéről szól. A

mese azt üzeni, hogy a nyugalom, a kontempláció, valamint az énre való

összpontosítás hosszú időszaka többet érhet, és gyakran többet is ér el, mint az

aktivitás. Ennek a mesének a tanulsága ugyanaz, mint a Hófehérkéé: a

gyermekkort követő időszakot, amely nemegyszer a halálszerű passzivitás

idejének tűnik, voltaképpen a csöndes növekedés és felkészülés ideje: ha letelt, az

egyén érett személyiségként ébred fel.156

Csipkerózsika azért merül hosszú és

mély álomba, hogy össze tudja gyűjteni az erőt, amelyre szüksége lesz ahhoz,

hogy megváltoztassa, megújítsa az addigi életformát, így például az apjáét, aki

hajlamos volt bizonyos dolgokról megfeledkezni, az anyjáét, aki hosszú időn

keresztül terméktelennek bizonyult és nem utolsó sorban a birodalomét, ahol az

alattvalók tiltakozás nélkül elégették az összes orsót.157

Marie-Louise von Franz a

Csipkerózsika kapcsán megfogalmazta: „A nő lelkivilágának bizonyos területein

az időé a döntő szerep. Semmi más nem segíthet és minden beavatkozás

elhibázott.”158

Véleménye szerint a Csipkerózsika mese nem más, mint „az új

nőiesség kollektív jelképe”. Tehát Csipkerózsika azt üzeni, hogy nem kell siettetni

a dolgokat, amikor az idő megérik rá, a lehetetlennek tűnő probléma szinte

magától megoldódik.159

A Csipkerózsikáról elmondható, hogy a meseirodalom egyik legkülönösebb

meséje. Egy nőről szól, akit az alvás tett híressé. Még álmodni sem álmodik,

pedig a mesékben az álomnak (különösen a jósló álomnak) jelentős szerepük

van.160

Az emberiség sok ösztönző erőt kapott a gondolkozásra az álomtól, a

művészet is sokat köszönhet neki. Ahogyan ezt Nógrády László megfogalmazza,

jó időnek kellett eltelnie, míg az ősember ráeszmélt erre a csodára, s gondolkodni

kezdett azon, hogy mi az álom. Lélektani magyarázatot nem tudott adni rá (még

ma is érdekes területe a pszichológiának), így valami rendkívülinek tartotta. A

156 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 233–240. o. 157 Boldizsár Ildikó: A Grimm-mesék hősei. In: Bálint Péter (szerk.): Közelítések a meséhez, 160. o. 158 Uo. 159 Uo. 160 Uo. 158. o.

67

mesében a természetes és a műálmokból származó jelenségek egész a

pathologikus természetűekig megtalálhatók pl. ilyen meseálom-motívumok a:

- fut, de el nem éri célját,

- ki akar valamit mosni, de sohasem lesz tiszta,

- el akar indulni, de nem bír megmozdulni,

- le kell vágni egy erdőt,

- ki kell inni egy egész tengert,

- mindenféle akadályon át kell menni, mint a levegőn;161

Ide tartozik még a hallgatás motívuma is, amikor beszélne a hős, de csak a

hallgatással tudja megmenteni például testvérét; ilyen motívum maga az alvás,

mikor 10-100 évig is alszik egy-egy mesealak. Csipkerózsika talán a legismertebb

ilyen példa.162

Minden ébredés vagy újjászületés az érettség és a belátás magasabb szintjének

élérését jelképezi. A mesék ilyen módon ösztönöznek bennünket arra, hogy az élet

magasabb értékei elérésére törekedjük, arra, hogy elérjük a mélyebb tudatosságot,

a nagyobb önismeretet és fokozotabb érettség utáni vágyat.163

Ahogy dolgozatom egyes fejezeteiben már utaltam rá, a mese mindig a

szimbólumok nyelvén szól, s ezek mindig többdimenziósak: egyszerre több

értelmezési lehetőséget hordoznak, egyszerre több szinten hatnak. Fontos

tudnivaló, hogy a szimbólumok nem csak értelmi szinten feldolgozhatóak,

szükséges ehhez az érzelmi sík is, az azonosulás, az élmény. A mese lehetőséget

ad a gyermeknek arra, hogy a mesét hallgatva megérezze, mint jelent ebben a

világban embernek lenni. A mesék azt üzenik, hogy a nehézségeket nem lehet

elkerülni, de ennek ellenére küzdeni kell, hiszen ez az élet elválaszthatatlan,

természetes része.164

161 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 32–33. o. (Letöltés: 2016.

12. 06.) 162 Uo. 163 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 221. o. 164 „Made in Tündérország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-made-in-tunderorszag.pdf, 6. o. (Letöltés: 2017. 01. 05.)




68

A mese szimbolikus beszédében nagyon fontos szerepe van a régi váraknak, a

sötét üregeknek, a becsukott szobáknak, amelyekbe tilos belépni. Gyakori és

fontos szimbólum a tiltott erdő, amely legyőzendő akadályokat vagy felfedezésre

váró titkokat jelképez.165

A mesékben gyakran megjelenő fa nemcsak egy az

udvaron vagy az erdőben létező növényt jelképez, hanem a mesékben inkább az

élet allegóriájaként szerepel. A gyümölcsöknek is hasonló szerepe van a mesében.

Nemcsak valami finom eledelt jelentenek, hanem a teljesítményt jelképezik. A

mesékben megjelenő színeknek is fontos jelentése van: a fekete az éjszaka, a

sötétség, a tudatlanság, a szenvedés, a halál és a gonoszság szimbóluma. A fehér

szín pedig a nappal, a fény, a tudás, öröm, boldogság és az élet jelképe. Nagyon

sok mesében szerepelnek királyok és királynők, akik saját királyságukban

uralkodnak. A királyság megszerzése a morális érettséget jelképezi.166

3. osztály

Táblázat 11: A fiúk leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (3. osztály)

3. kérdés szám %

Pán Péter 6 27,3

farkas 2 9,1




Összesen 22 100,0


165 Zalokar Divjak Zdenka: Brez pravljice ni otroštva. Krško, GORA, s.p., 2002, 66. o. 166 Uo.

6

2 2 2

10

0

2

4

6

8

10

12

Pán Péter farkas Rosszcsont Peti Nem adott

választ

Különböző

válaszok

69

A fenti kérdésre 6 harmadikos fiú (27,3%) a Pán Péter választ adta. Többszöri

alkalommal írták még a farkast és Rosszcsont Petit (9,1%). Említik még a Jojot és

Doktor Krokit, a „Kung fu pandát”, Jerryt, a vadászt, a Ježek Janček szlovén

népmese hősét, a herceget, betörőt, Pókembert és Pink Pantert. Ketten nem

válaszoltak a kérdésre.


3. kérdés szám %


szuperhősnő 2 7,7

Szörnyeteg 2 7,7

Peter Nos 2 7,7



Összesen 26 100,0


A harmadikos lányok a fenti kérdésre nagyon érdekesen válaszoltak. A legtöbben,

15,4%-a (4 fő), Rosszcsont Peti szeretnének lenni, emellett körükben

népszerűségnek örvendeznek még a szuperhősnők, Peter Nos és a szörnyeteg (A

szépség és a szörnyeteg c. meséből, amit az idén filmesítettek). A felsoroltak

mellett még a következő nevek tűnnek fel: Hermione, Hófehérke, Sofia,

Hamupipőke, Aranyhaj, Jane, Harisnyás Pippi, Bambi, Superman. Megjelenik

még a boszorkány, farkas, Zuma, Póni válasz. Két tanuló nem felelt a feltett

4

2 2 2 2

14

0

2

4

6

8

10

12

14

16

Rosszcsont

Peti

szuper hősnő szörnyeteg Peter Nos Nem adott

választ

Különböző

válaszok

70

kérdésre. A 3. osztályban a lányok válaszai azért bizonyultak meglepőnek, mert

feltett kérdésre leginkább férfi mesehősöket írtak.

4. osztály

Táblázat 13: A fiúk leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (4. osztály)

3. kérdés szám %

Pán Péter 7 22,6

Farkas 3 9,7

Csizmás Kandúr 3 9,7


Robin Hood 2 6,5

Vadász 2 6,5



Összesen 31 100,0


A negyedikesek között is Pán Pétert kedvelik a leginkább (7-en, 25,8%),

leginkább Pán Péter bőrébe bújnának. Emellett többszöri alkalommal említik a

farkast és a Csizmás Kandúrt (9,7%), Rosszcsont Petit és a vadászt (6,5%). A

válaszok között még a következő mesehősök szerepelnek: Garfield, herceg,

Superman, a törpe, a rút kiskacsa, a róka, juhász és Gargamel. Egy alkalommal a

7

3 3

2 2 2

1

11

0

2

4

6

8

10

12

71

kérdésre az a válasz érkezett, hogy „nem tudom”, egy alkalommal pedig az, hogy

„egyik sem”. Egy esetben pedig nem feleltek a kérdésre.

A fentiekből tehát levonható, hogy 78 válaszadó fiú leginkább Pán Péter, a farkas

vagy Rosszcsont Peti szeretne lenni.


3. kérdés szám %

Hamupipőke 4 16,7

Törpilla 2 8,3

Hófehérke 2 8,3

Csingiling 2 8,3



Összesen 24 100,0


Ahogy ezt a fenti táblázat is mutatja, a 4. osztályos lányok válaszait már inkább

mondhatjuk „tipikusnak”, mint a harmadikosokét. A legtöbben (4-en, 16,7%)

Hamupipőkét írták válasznak. Emellett még a Törppilla, Hófehérke és Csingiling

(8,3%) nevek ismétlődtek meg kétszeri említéssel. Egyszeri alkalommal

említették még Rosszcsont Petit, Obelixet, Elsát, Bellet, Geronimo Stiltont, a

4

2 2 2

1

13

0

2

4

6

8

10

12

14

Hamupipőke Törpilla Hófehérke Csingiling Nem adott

választ

Különböző

válaszok

72

farkast, a baglyot, Aranyhajt, a rókát, Pán Pétert, a hercegnőt, Csipkerózsikát

valamint a lányt az Időutazókból.

Összegzés

A metamorfózis kifejezés minden tudományágban az átalakulást jelenti – a

pszichológiában a személyiség átalakulását. „Az ideiglenes átalakulások

kikapcsolják a racionális kontrollt és rávilágítanak arra, hogy melyek a személy

rejtett erőforrásai, mi az, amit elszeretne érni, amire vágyik, amitől fél, amit

elutasít, és mindezek megvalósításához milyen erőforrások állnak

rendelkezésre.”167

A mesehőssel való azonosulás is lehetőséget az ilyen ideiglenes

átalakulásra, mivel a mese egy metamorfózis-történetet sűrít magába. A szegény

legény királyfivá, a szegény leány pedig királylánnyá lesz a mese végén. A hősök

átalakulásával a mese a gyerek számára egy olyan valóságot képvisel, amely

képes válaszolni az élet nagy kérdéseire, nehézségeire, problémáira, emellett

pedig képes biztosítani az útravalót az önmegvalósítás folyamatában. „A mese

pszichológiai hatását a hőssel való azonosulás, a „kontemplatív együttmozgás”

teremti meg.”168

A mesehősök utánzása, szereptanulása és a mesehősökkel való

azonosulás alkalmakat teremtenek a gyerekeknek, hiszen a főhősök átváltozásai

azt üzenik nekik: bizonyos helyzetek, életfeladatok megoldásához, külső és belső

átalakulásra is szükség van, de fontos, hogy ezt úgy történjen, hogy közben mégis

azonosak maradjanak magukkal. Az, hogy a mese főhőse a mese egyes részeiben

más és más, mégis ugyanaz, stabilitást és biztonságot sugároz a gyermek számára.

A szimbólumokban való gondolkodás lehetőséget nyújt a kellemetlen,

elfogadhatatlan tulajdonságokkal való szembenézésre. A pozitív választás

lehetőséget ad a gyereknek az identifikációra, az azonosulásra. Választ ad arra,

hogy kivel szeretne azonosulni, ki valamint milyen szeretne lenni, melyek a céljai.

A választás csupán a vágyat, az ideált jelenti, de csak arra vágyhatunk, aminek a

csírája már bennünk van. Az azonosulás tehát arról nyújt információt, hogy a

gyerek milyen szeretne lenni, kire szeretne hasonlítani, emellett jelzi

állásfoglalását azzal az értékkel kapcsolatban, amelyek a magatartását

167 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 141. o. 168 Uo.

73

szabályozzák.169

Ahogy az a válaszokból is kiderül, a fiúk leginkább Pán Péter

bőrébe bújnának, hiszen erre a kérdésre is 18-an írták az ő nevét. Ezt a választ a

farkas említése követi, viszont ez már sokkal kisebb számban jelenik meg (5 fő).

A lányok válaszai azt mutatják, hogy a lányok leginkább Hamupipőkék (7

alkalommal jelenik meg ez a válasz) és Hófehérkék (4) lennének.

A fiúk kedvence, ahogy már utaltam rá, általában az olyan mesehősök, akik

bátrak, akik folyamatosan valamilyen kalandokba keverednek, viszont a lányok

inkább hercegnők szeretnének lenni. Lehet-e ennél több, amire egy kislány

vágyik, minthogy királylány legyen a saját életében, s megtalálja a hozzá méltó

királyfit? Itt nem a párválasztás kényszeréről van szó, nem a másik, hanem saját

belső mélységünk/teljességünk megtalálása a lényeg. Ez így van a mesében is,

mert a mesehős nem tesz mást, mint helyreállítja a világ megbillent rendjét. Ehhez

pedig hozzátartozik a teljesség: a nőnek (ahogy a férfinek is) meg kell találnia a

hiányzó felét – amiből létrejöhet önmaga teljessége.170

Ennek ideális példája a

Hamupipőke mesében mutatkozik meg.

A Hamupipőke c. mese minden idők egyik legnépszerűbb meséi közé tartozik

(ahogy az a későbbiekben kiderül az általam kérdezett válaszadók körében is). De

miért szeretik a lányok (vagy akár fiúk) annyira Hamupipőkét? A

testvérféltékenységgel171

járó szenvedésről, valóra váló kívánságokról, a

megalázott ember felemelkedéséről szól, arról, hogy az igazi értéket hiába rejtik

rongyok, akkor is a jó, az erény elnyeri a jutalmát, a gonosz pedig a büntetését –

meglehetősen egyszerű a történet. De a felszín alatt összetett és leginkább

tudattalan tartalmak kavarognak, és a történetnek bizonyos részletei elégségesek

ahhoz, hogy utalásaikkal beindítsák a tudattalan képzelettársításainkat. Ez a

kontraszt a felszíni egyszerűség és a történet mélyebb rétegének bonyolultsága

169 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 142–143. o. 170 Pápes Éva: Királylányok, tündérek, boszorkányok (A nő három arca a mesékben). L'Harttman Kiadó, Budapest, 2013,

35. o. 171 A Hamupipőke egyik fő motívuma a testvérféltékenység és ennek a legyőzése. A mesékben ennek a visszáját is

megtaláljuk, sok kedves motívumot ad a testvéri szeretet is. Emmellett talán leggyönyörűbb motívuma az anyai szeretet. A

meghalt anya vissza-visszatér gyermekeihez, védi, oltalmazza, gondozza őket, vagy az anya sírjából fa nő arany-ezüst

gyümölccsel. (Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 34 o. (Letöltés: 2016. 12. 06.)


74

között a hallgatóban mély érdeklődést kelt. Ezzel magyarázható miért ilyen

közkedvelt ez a mese már évszázadok óta.172

A gyerekek természetesen azért szeretik Hamupipőkét, mert szép, kedves,

barátságos, és hercegnő lesz belőle. De ami különössé teszi Hamupipőkét az az,

hogy ő egy olyan helyzetben is jó és kedves marad, ahol ezek a jellemvonások

nem feltétlenül „elvártak”. Keményen kell dolgoznia, alantas feladatokat kell

ellátnia, rongyos ruhákat kénytelen hordani stb., de Hamupipőke ennek ellenére

fenntartja vidám hozzáállását és a szíve tisztaságát. Nem engedi, hogy az őt ért

sérelmek megváltoztassák szellemét. Hamupipőke karaktere tehát arra tanítja a

gyermekeket, hogy van döntési lehetőségük. Hogy amikor rosszul bánnak velük,

akkor azt a viselkedést nem szabad átvenni, és nem szabad leereszkedni a másik

ember szintjére. Ez a mese arra tanít bennünket, hogy az élet nem mindig

igazságos, jó emberek is nehéz körülmények között találhatják magukat, de

sohasem szabad feladni.173

Hamupipőke meséje emellett megtanít bennünket arra is, hogy mielőtt bármibe

belefognánk, szét kell válogatnunk az elénk borított szemétből a hasznos magokat,

és pontosan meg kell neveznünk a szétválogatott kupacokat: például ez búza, ez

árpa, ez lencse, ez mák, ez bab, ez köles, ez pedig rozs. Hét magocska – hét kupac

– a létezés hét spektusa (a mesebeli számokról a későbbiekben is szólok majd). De

a magok szétválogatása, azaz a jó megkülönböztetése a rossztól, reménytelen

vállalkozás, ha nincsenek segítőtársaink. A válogatás közben, tehát az elkeseredés

mélypontján, hangyák vagy galambok sietnek Hamupipőke segítségére. De

honnan jönnek? A mélyből vagy a magasból, vagyis olyan helyről, ahol rejtett

erőtartalékok és ösztönök szunnyadnak. Hamupipőke Csipkerózsikával szemben

például nem passzívan várakozik a királyfira, hanem felkészül a házasságra,

hiszen megtanul uralkodni indulatain és vágyain, megtanul várni. Nem azonnal

fedi fel személylét az őt követő királyfinak, csak amikor a királyfi megtalálja –

172 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 248. o. 173 Lessons From Cinderella: Cinder Girl Teaches Children About Endurance and Hope. In:

https://wehavekids.com/education/Lessons-From-Cinderella-Cindeer-Girl-Teaches-Children-About-Endurance-and-Hope. (Letöltés: 2017. 06. 30.)

https://wehavekids.com/education/Lessons-From-Cinderella-Cindeer-Girl-Teaches-Children-About-Endurance-and-Hope

75

vagyis ő is tesz érte valamit, sőt elfogadja Hamupipőkét szutykos ruhában is –

akkor indulnak az esküvőre.174

Mindemellett a gyerekekre nagy vonzóerőt gyakorol a mostohaanya és a

mostohatestvérek gonoszsága. Mert akármilyen hibái legyenek is egy gyereknek

tulajdon szemében, ezek jelentéktelenné válnak, ha összehasonlítja őket a

mostohaanya és mostohatestvérek álnokságaival és komiszságával. Hamupipőke

sorsa rosszabb az övénél. Hamupipőke története ráébreszti a gyermeket, hogy

voltaképpen milyen szerencsés, és arra hogy a dolgok sokkal rosszabbul is

állhatnának.175

4. kutatási kérdés: Az általad ismert mesehősök közül ki nem szeretnél lenni?

Erre a kérdésre válaszolva leginkább az elutasított tartalmak kerülnek a felszínre.

Ahogy ezt Kádár Annamária írja: „/…/ a mesehős projekciós felületet biztosít az

elutasított, ugyanakkor általunk birtokolt tulajdonságoknak, mivel csak arra

tudunk nemet mondani, amit valahonnan ismerünk.”176

Tehát olyan tulajdonságokról van szó, amelyeket nem akarunk tudomásul venni,

amelyektől szabadulni szeretnénk. Ezek mind a nem vállalt, elutasított, negatív

értékek és hibák szintén sajátjaink, amelyek befolyást gyakorolnak

viselkedésünkre. Az ellenazonosulás tehát a meglévő, de nem vállalt

visszautasított értékeket, tendenciákat, hibákat, negatív képeket tartalmazza. Ezek

szintén befolyásolják és irányítják a viselkedésünket. Az ellenazonosulás arra ad

választ, hogy mi az, amit a gyerek el szeretne távolítani magától, amit nem szeret,

amitől fél, fogalmazza meg Kádár Annamária.177

174 Boldizsár Ildikó: A Grimm-mesék hősei. In: Bálint Péter (szerk): Közelítések a meséhez, 154. o. 175 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 248. o. 176 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 143. o. 177 Uo.

76

2. osztály

Táblázat 15: A fiúk által leggyakrabban elutasított mesehösök (2. osztály)

4. kérdés szám %

Piroska 6 24,0


Csipkerózsika 2 8,0

Süsü, a sárkány 2 8,0

Peter Klepec 2 8,0



Összesen 25 100,0

Grafikon 15: A fiúk által leggyakrabban elutasított mesehösök (2. osztály)

A másodikos fiúknál az elutasított mesehősök élén 24%-kal Piroska jár, majd őt

követik kétszeri említéssel (8,0%) még Harisnyás Pippi, Csipkerózsika, Süsü, a

sárkány és Peter Klepec. Az elutasított hősök sorában megjelennek még

Hófehérke, Gargamel, a farkas, Pán Péter, Hulk, a Hókirálynő, Marko

(SpongyaBob) és Hook kapitány. A legérdekesebb válasz a „nem szeretnék virág

lenni” volt. Egy tanuló nem adott választ a feltett kérdésre. Ahogy azt a fenti

táblázat is mutatja, a fiúk legnagyobb számban a női mesehősöket utasítják el.

6

2

2

2 2

1

10

Piroska

Harisnyás Pippi

Csipkerózsika

Süsü, a sárkány

Peter Klepec

Nem adott választ


77

Táblázat 16: A lányok által leggyakrabban elutasított mesehösök (2. osztály)

4. kérdés szám %

Hófehérke 4 17,4

farkas 4 17,4

mostoha 2 8,7



Összesen 23 100,0

Grafikon 16: A lányok által leggyakrabban elutasított mesehösök (2. osztály)

A második osztályos lányok körében a leggyakrabban elutasított mesehősök a

farkas és a Hófehérke (mindkettőt négy alkalommal írták, ami 17,4%-ot tesz ki),

amit a mostoha és a három kismalac (8,7%) követnek. Elszórtan megjelennek

még a Harisnyás Pippi, Babóca, sárkány, Jojo és Doktor Kroki, Hook kapitány,

Tekna, Aranyhaj, Piroska, király, macska és Gargamel válaszok is.

4

4

2

2

11

Hófehérke

farkas

mostoha

A három kismalac


0 2 4 6 8 10 12

78

3. osztály


4. kérdés szám %

Piroska 6 27,3

Nem válaszolt 3 13,6


Hófehérke 2 9,1


Összesen 22 100,0


A 3. osztályos fiúknál is hasonló a helyzet, mint a másodikosoknál, hiszen

Piroskát utasítják el a legnagyobb számban (27,3%). Ezt követik többszörös

válasszal még a három kismalac (13,6%) és Hófehérke (9,1%). A felsorolt

mesehősök között ott találhatók még: Pán Péter, Hook kapitány, A rút kiskacsa,

Superman, balett táncos, Peppa malac, farkas, Rendes Ricsi. A kérdésre hárman

nem adtak választ.

6

3

2 2

9 Piroska

Nem válaszolt

A három kismalac

Hófehérke


79


4. kérdés szám %

Piroska 3 11,5

Hamupipőke 3 11,5

katona 2 7,7

farkas 2 7,7

Vinx 2 7,7

Hófehérke 2 7,7

Barbi 2 7,7

Peppa malac 2 7,7



Összesen 10 100,0


A lányok erre a kérdésre is több különböző választ adtak, mint a fiúk. A

leggyakrabban (11,5%) a Hamupipőkét és a Piroskát választották, emellett

többszöri válaszként megjelenik még a katona, farkas, Vinx, Hófehérke, Barbi,

Peppa malac (mind kétszeri említéssel, 7,7%). A felsoroltak mellett megjelennek

még A rút kiskacsa, Superman, a kecskegigák anyja, boszorkány, a szörnyeteg és a

mostoha válaszok. Egy esetben nem válaszoltak a kérdésre.

3

3

2

2

2

2

2

2

1

7

Piroska

Hamupipőke

katona

farkas

Vinx

Hófehérke

Barbi

Peppa malac

Nem adott választ


0 1 2 3 4 5 6 7 8

80

4. osztály


4. kérdés szám %

Piroska 7 22,6

Hamupipőke 4 12,9

Farkas 3 9,7

Pán Péter 2 6,5

Gargamel 2 6,5



Összesen 31 100,0


Továbbra is megismétlődik az eddigi helyzet, hiszen a 4. osztályban a fiúk által

megválaszolt kérdésből kiderül, hogy Piroska bizonyul a leggyakoribb válasznak

(22,6%, 7 fő). Többszöri alkalommal említik még Hamupipőkét (12,9%), a

farkast (9,7%), Gargamelt és Pán Pétert (6,5%). Megjelennek még a

Csipkerózsika, teknős, Hook kapitány, Hókirálynő, kalóz, gonosz személy,

hercegnő, herceg, Pókember, a rút kiskacsa és a Csizmás Kandúr válaszok.

7

4

3

2 2

2

11

Piroska

Hamupipőke

farkas

Pán Péter

Gargamel

Nem adott választ


81


4. kérdés szám %

boszorkány 2 8,3

A kis gyufaárus lány 2 8,3

vadász 2 8,3

Hook kapitány 2 8,3

Gargamel 2 8,3



Összesen 24 100,0


A negyedikes lányok által leggyakrabban elutasított mesei hős a boszorkány, A kis

gyufaárus lány, a vadász, Hook kapitány és Gargamel (mind kétszeri válasszal,

8,3%). Emellett a kérdésre még nagyon sok különböző válasz érkezett, méghozzá:

Hamupipőke, királynő, Piroska, a hét kecskegida, nagymama, Juliska, Hans,

Asterix, mostoha, Csizmás Kandúr, Hupikék Törpikék és a farkas.

A válaszadók által többszöri alkalommal is felsorolt mesehősök közül röviden

kitérnék a boszorkányra, hiszen nagyon sok mesében megjelenik, és nem egy

alkalommal a főhős útját keresztezi, fenyegetést hordozva. A boszorkányokat hol

vasorrú bábának, hol anyókának, hol egyszerűen csak öregmamának nevez a

mese. Ő az, aki a mesékben az olyan titkok tudója, amivel egyben élni, de ölni is

2

2

2

2

2

2

12

boszorkány

A kis gyufaárus lány

vadász

Hook kapitány

Gargamel

Nem adott választ


0 2 4 6 8 10 12 14

82

lehet, így csínján kell bánjunk vele, különben megharagszik, és segítség helyett a

haragjával ismerkedünk meg.178

A mese tele van varázzsal, hiszen ez az éltetője. A varázslók az embereket

képesek pl. állattá, fává, kővé változtatni. „A varázsló eldob egy darabka fát, és

erdő lesz, egy darab kőből egész hegy, egy csöpp vízből tenger. De el tudják

magukat is rejteni fába, állatba, tojásba stb. El tudják küldeni az ember lelkét,

amibe és ahova akarják.” 179

Gyakran a gonosz vagy a félelmetes is varázserő

tulajdonában van az előbb említett boszorkány is vagy a vasorrú bába stb. Ez a

mesemotívum olyan alakoknak adott életet, amely az egyszerű ember hitében sok

évszázadon át élt pl. boszorkány, garabonciás stb.180

Összegzés

A feltett kérdésre nagyon eltérő válaszokat kaptam. A 78 fiúból 19-en utasítják el

Piroskát, a lányok pedig a legnagyobb számban a farkast utasítják el. A mesékben

különösen fontos szerep jut az állatoknak. Ez nem meglepő, hiszen az ember az

állatot istenként tisztelte, totem volt. A mesékben általában kevés állatot ölnek

meg, ha ölnek is, csak azokat, amelyek veszedelmesek (pl. a sárkányok). Az

állatok a legkülönbözőbb motívumokat adják a mesének, s nem egy mesének az

állatfia a hőse. A medve, a madár, a ló, a tehén vagy akár az egér nem egyszer

kerül a mese főintézőjének szerepébe.181

Az állatok tehát a mesékben segítőként

vagy ellenfelekként jelennek meg. A kérdőívek kitöltendő tanulók a

leggyakrabban a malacot, illetve malacokat és kecskegidát, valamint a farkast

említik.

A tündérmesékben gyakran a farkasok jelzik az ellenséget, a fenyegetés

szimbólumaként jelennek meg. A Piroska és a farkas c. mesében a farkas

képviseli mindazt, ami bennünk magunkban aszociális, állatias. A Piroska és a

farkas a serdülőben lejátszódó folyamatokat externalizálja: a farkas megtestesíti

azt a rosszaságot, amelyet a gyermek önmagában érez, amikor a szülői intés

178 Pápes Éva: Királylányok, tündérek, boszorkányok, 173. o. 179 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 35. o. (Letöltés: 2016. 12.

06.) 180 Uo. 32–33. o. 181 Uo. 34–35. o.


83

ellenére cselekszik, ha olyan helyzetbe kerül, ahol csábításnak van kitéve. Amikor

letér a szülő által kijelölt útról, „rosszasággal” találkozik, és attól fél, hogy ez a

rosszaság elemészti őt és a szüleit is, akiknek a bizalmával visszaélt. A mesének

megvan az ereje ahhoz, hogy a gyermekeknek megmutassa, hogy a

„rosszaságból” is van visszaút, illetve feltámadás.182

Nem csak a Piroska és a

farkas c. mesében, hanem szinte minden – akár klasszikus, akár modern –

mesében megjelenik (pl. Jancsi és a Juliska, Csipkerózsika stb.) a fenyegetés

motívuma. A farkas a Piroska és a farkas c. mesében tehát az férfit szimbolizálja,

aki annak ellenére, hogy látszólag racionális viselkedik (tudja, hogyan kell

beszélni, valakit meggyőzni és utánozni) nem tudja féken tartani az ösztöneit

(annyira jóllakik, hogy megfeledkezik az óvatosságról), épp emiatt az állati forma

tökéletesen alkalmas ezeknek a tulajdonságok bemutatására. Ebben a mesében

nyilvánvaló, hogy a farkas az ellenség, a veszély, az ismeretlen szimbóluma.183

Viszont itt kiemelném, hogy a Piroska és farkas c. mesével ellentétben vannak

olyan mesék is, ahol a farkas a főhős „asszisztense”, illetve segítője a

főszereplőnek. A farkast a mesékből tehát kettős szerepben ismerhetjük meg, néha

pozitív és negatív karakterként. A farkasok már a legrégebbi legendákban is

megjelennek, ilyen például Romulus és Remus története, akiket egy farkas nevelt,

és végül ők alapították Róma ókori városát is.184

A Piroska és a farkas c. mesében a farkas mellett még számos szimbólum jelenik

meg. Nagyon sok klasszikus mese legalább egy része az erdőben zajlik. Ennek

oka nem abban a tényben rejtőzik, hogy a mesék kialakulásának idején sokkal

nagyobb erdőterületek voltak, mint ma. Az erdők leginkább azért játszanak fontos

szerepet a mesékben, mert említése képes megszólaltatni a hallgató képzeletét. A

gyerekek részére az erdő sokszor sötétnek, veszélyesek és ismeretlen tűnnik, mit

ahogy gyakran a gyerekek szemében a felnőttek világa is. Az erdő nem mindig

barátságtalan, hiszen érdekes és hasznos lények rejtőznek benne, de továbbra is

kiszámíthatatlan, mert farkasok (Piroska és a farkas), zsiványok (A brémai

muzsikusok) vagy boszorkányok (Jancsi és Juliska) is lakják. Az erdőben

182 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 177–181. o. 183 Pravljica in njeni simboli: Volk. In: http://dobrepravljice.blogspot.hr/2011/01/volk.html. (Letöltés: 2017. 06. 29.) 184 Uo. (Letöltés: 2017. 06. 29.)

http://dobrepravljice.blogspot.hr/2011/01/volk.html

84

találhatjuk magunkat a mostoha miatt is (Hófehérke és a hét törpe) vagy van

olyan példa is, amikor maga is hozzánk (Csipkerózsika) jöhet. Az erdő a

pszichoanalitikusok szerint a tudattalant képviseli, a benne rejtőzködő szörnyek és

állatok pedig a bennünk lakozó ösztönök jelképei, amelyekkel felnőttként tudnunk

kéne megbirkózni (legyőzni a boszorkányt, segítséget kapni a medvétől stb.) Az

erdőbe (ismeretlenbe) vezető út a fontos változások jelképe. Jancsi és Juliska is

tehetetlen kis gyerekeként eltévednek az erdőben, és más személyként térnek

vissza. Ugyanez vonatkozik a tündérmesék többi hősére is (Hófehérke, Piroska és

számos másik főhős), akiknek az erdőben vagy ténylegesen, vagy legalább is

jelképesen el kell vesznie ahhoz, hogy érett, felelős személyekké alakuljanak,

olyanokká, akik készen állnak az élet kihívásaira. Az erdőben történő átváltozás

tehát fontos motívum.185

A változás azt is jelenti, hogy az egyennek fel kell adnia valamit, aminek addig a

birtokában volt: Hófehérkének például a királyné féltékenységének felébredése

előtti életét vagy éppen a törpéknél eltöltött könnyű életét. Piroska is egy

változáson megy át, más személyként „tér vissza”. Ezek a történetek meggyőzik a

hallgatót arról, hogy nem kell félnie az önállótlan, gyermeki helyzetének a

feladásától, hiszen az átmeneti időszak megpróbáltatásai után ott rejlik a

gazdagabb és boldogabb élet reménye, méghozzá egy értékesebb, magasabb

szinten.186

Piroskáról még elmondanám, hogy Bettelheim állítása szerint a gyerekek

ösztönösen tudják, hogy amikor Piroskát lenyeli a farkas – éppúgy, ahogy sok más

mesehős megtapasztalja a halált egy időre –, ez nem a történet végét jelenti,

hanem egy elkerülhetetlen fázist a hősnő fejlődésében. A gyerekek azt is

megértik, hogy Piroska valóban „meghalt” – az a lány, aki engedett a farkas

csábításának, többé nem létezik. Amikor a mese arról szól, hogy a kislány

„kikerült a napvilágra” a farkas gyomrából, a gyerekek tudják, hogy Piroska új

személyként támadt életre, tehát hogy változáson ment át. Hogy ezt az átalakulást

a mese meghalás-feltámadás formájában érzékeltesse, arra azért van szükség, mert

a gyermek, bár azt könnyen megértik, hogy a világban a dolgok felválthatják

185 Pravljica in njeni simboli: Gozd. In: http://dobrepravljice.blogspot.hr/2011/01/gozd.html. (Letöltés: 2017. 06. 29.) 186 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 221. o.

http://dobrepravljice.blogspot.hr/2011/01/gozd.html

85

egymást (pl. a jó anyát a gonosz mostoha), a belső átalakulás tényét még nem

tudják megérteni.187

A tündérmesék egyik nagy érdeme, hogy a gyermekek a mesét meghallgatva

ráébrednek, hogy az ilyen átalakulás lehetséges. A tündérmese tanulságának

meggyőző volta magában a történetben rejlik, hiszen nincs rá szükség, hogy

kijelölje a főhős további életútját. Piroska miután találkozott a benne magában és

a külvilágban rejlő veszélyekkel, elveszítette gyermeki ártatlanságát, de cserébe

megtanulta azt, amit csak a „kétszer születettek” tudhatnak, akik nemcsak

győztesen kerültek ki egy egzisztenciális válsághelyzetből, de azt is felismerték,

hogy saját természetük taszította őket ebbe a válságba. Piroska gyermeki

áratlanságának vége szakad, amikor a farkas farkasnak mutatkozik, és lenyeli.

Amikor kivágják a farkas hasából, Piroska a lét magasabb szintjén születik újjá:

nem gyermek többé, fiatal lányként tér vissza az életbe.188

Az 5. kutatási kérdés: Karikázzátok be, mely meséket ismeritek.

Itt arra voltam kíváncsi, hogy a gyerekek mennyire ismerik a magyar, illetve

szlovén meséket. A Grimm-testvérek és Andersen meséinek az ismeretére is

kíváncsi voltam. A felsoroltak között két olyan mese is szerepel, ami nem

található meg a tantervben, hiszen érdekelt, mennyire ismerik a gyerekek az olyan

meséket, amelyet nem tanítanak az iskolában.

2. osztály

Táblázat 21: A mesék ismerete a 2. osztályos tanulók között

2. osztály szám %

Piroska és a farkas 47 95,9


Hófehérke és a hét törpe 46 93,9

Bogyó és Babóca 46 93,9

A rút kiskacsa 44 89,8

Mojca Pokrajculja 38 77,6

A kismalac és a farkasok 32 65,3

O povodnem možu 30 61,2

187 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 183–186. o. 188 Uo. 187. o.

86

Sapramiška 19 38,8

A tücsök és a hangya 6 12,2

A táblázatból leolvasható, hogy a tanulók 95,9%-a ismeri a Piroska és a farkas és

A kis gyufaárus lány c. mesét. Ezt követi a Hófehérke és a hét törpe c. mese,

hiszen ezt a tanulók 93,9%-a (46 fő) ismeri. Ugyanennyien, tehát nagyon magas

számban ismerik még Bartos Erika Bogyó és Babóca c. könnysorozat meséit,

amelyet a tanterv nem tartalmaz. Ezt 89,8%-kal követi A rút kiskacsa anderseni

mese, majd a szlovén Mojca Pokrajculja népese, amit 38 (77,6%) másodikos

tanuló ismer. 32 (65,3%) válaszadó ismeri a magyar A kismalac és a farkasok c.

mesét, amit 61,2%-kal követ a O povodnem možu szlovén népmese. A tanulók

csak 38,8%-a ismeri Svetlana Marakovič Sapramiška című meséjét. Legkevésbé

A tücsök és a hangya mesét ismerik (csak 6 fő, 12,2%). Meglehet, ennek oka

abban rejlik, hogy a tanterv szerint csak a 4. osztályban ismerkednek a tanulók

ezzel a mesével. A népmesék között a 2. osztályban leginkább a szlovén Mojca

Pokrajculja c. népmesét ismerik. A magyar A kismalac és a farkasok c. népmesét

viszont többen ismerik, mint a szlovén O povodnem možu népmesét.

3. osztály


3. osztály szám %








Sapramiška 31 64,6



A kimutatott eredmény szerint a 3. osztályban is hasonló helyzet áll fenn. A

legtöbben a klasszikus, azaz a Piroska és a farkas (97,7%) és a Hófehérke és a hét

87

törpe (96,8%) című meséket ismerik. A harmadikos tanulók kisebb számban

jelölték, hogy ismerik A kis gyufaárus lány (85,4%) mesét, mint a második

osztályosok. A válaszadók 91,7%-a ismeri a Bogyó és Babóca, A rút kiskacsa és A

kismalac és a farkasok c. meséket. Az utóbbi magyar népmese tehát a

harmadikosok körében ismertebbnek bizonyul mindkét szlovén népmesénél. A

Mojca Pokrajculja mesét a tanulók 70,8% ismeri, majd ezt követi a Sapramiška c.

mese 64,4%-kal. A tanulók 60,4%-a ismeri a O povodnem možu szlovén

népmesét. A 3. osztályban is a legkevesebben a A tücsök és a hangya c. mesét

ismerik, a tanulók mindössze 10,4%-a.

4. osztály


4. osztály szám %









Sapramiška 36 65,5


A 4. osztályosok közül mindenki ismeri a Piroska és a farkas c. mesét. Ezt

ismertségben meglepő módon nem a többi klasszikus mese, hanem 94,4% -kal a

Mojca Pokrajculja és a Bogyó és Babóca c. mesék követik. A következő

legismertebb mesének a magyar A kismalac és a farkasok mese bizonyul, amelyet

ötvenen karikáztak be (90,9%). Csak ezután következnek a Hófehérke és a hét

törpe és A rút kiskacsa (89,1%), majd 87,3%-kal a O povodnem možu szlovén

népmese. A kis gyufaárus lányt a második osztályban többen ismerik, mint a

negyedikben, hiszen itt mindössze 43 (csak 78,2%) jelölték be ezt a mesecímet. A

Sapramiška c. mesét itt ismerik a legnagyobb számban, méghozzá a válaszadók

88

65,5%-a. A tücsök és a hangya c. mesét is a 4. osztályos tanulók ismerik a

leginkább, de itt is csak 24-en, azaz a tanulók 43,6%-a.

Összegzés

Táblázat 24: A mesék ismerete a 2., 3. és 4. osztályos tanulók között

Összesen a 2., 3., 4. osztály szám %









Sapramiška 86 56,6

A tücsök meg a hangya 35 23,0

Grafikon 21: A mesék ismerete a 2., 3. és 4. osztályos tanulók körében

Ahogy ezt a fenti diagram is ábrázolja, a 2., 3. és 4. osztály tanulói a leginkább

(98,0%-a) a Piroska és a farkas c. mesét ismerik (csak három tanuló nem jelölte

126

35

149

140

131 137

107

124

142

86

A kismalac és a farkasok

A tücsök meg a hangya

Piroska és a farkas

Hófehérke és a hét törpe

A kis gyufaárus lány

A rút kiskacsa

O povodnem možu

Mojca Pokrajculja

Bogyó és Babóca

Sapramiška

89

ezt a mesecímet). Ezt számomra meglepő módon Bartos Erika Bogyó és Babóca c.

meséje követi, amit a tanulók 93,4%-a ismer. Még csak ezután következik a

Hófehérke és a hét törpe, 92,1%-kal. Andersen meséi is jó ismeretnek

örvendeznek, hiszen 137 (90,1%) tanuló jelölte A rút kiskacsa és 131-en (86,2%)

a A kis gyufaárus lány mesét. A válaszadók 82,9% ismeri a magyar A kismalac és

a farkasok c. népmesét, ami tehát a válaszok alapján felsoroltak közül a

legismertebb népmese. Továbbá 124 fő jelölte be a szlovén Mojca Pokrajculja c.

mesét is. A 152 tanuló közül 107-en (70,4%) ismerik a O povodnem možu c.

mesét. A legkevésbé ismert mesék közé tartozik Svetlana Makarovič Sapramiška

c. meséje, amit a válaszadók 56,6%-a ismer. Utolsó helyen pedig a A tücsök meg a

hangya c. mese található, amit a tanulók csak 23%-a ismer. A fentiekből tehát

kiderül, hogy a tanulók a klasszikus műmeséket ismerik a leginkáb, a Bogyó és

Babóca mesesorozat is nagyon nagy népszerűségnek örvend a gyerekek között.

Ezt a magyar A kismalac és a farkasok c. mese követi. A két szlovén népmese

közül ismertebbnek bizonyul a Mojca Pokrajculja. A tantervben szereplő, magyar

népmesének feltüntett (viszont nem az) A tücsök és a hangya c. mesét ismerik a

legkevesebben.

Az 5. kérdésnél feltettem egy alkérdést, amelyben a tanulókat megkértem, hogy a

felsorolt meséken kívül írjanak le még három általuk ismert mesecímet. Sok

esetben a már leírtakat írták újra, volt, a meséből kiemelt passzust tették címnek,

pl. a Forró vizet a kopaszra. Érdekesnek találom, hogy voltak olyan esetek is,

hogy a kedvenc mesehősről szóló kérdésnél pl. Pán Pétert írták, viszont az 5.

kérdésnél már nem feltétlenül említteték meg azt a mesét, amelynek a főszereplője

szeretnének lenni, vagy aki a kedvencük. A folytatásban csak a többszöri

alkalommal megemlített mesecímeket mutatom be.

90

5. kutatási kérdés alkérdése: A felsoroltak mellett ismersz még valamilyen

mesét? Sorolj fel hármat!

2. osztály

Grafikon 22: A 2. osztályos tanulók által leggyakrabban felsorolt mesék

A második osztály tanulói 49 különbözőt mesecímet soroltak fel. A legtöbbször

megemlített mesék, ahogy az az ábráról is leolvasható, a következők voltak:

Hamupipőke (32,7%-kal kimagaslóan az első helyen),ezt követi 9 említéssel a

Csipkerózsika (18,4%), majd A három kismalac (8 fő, 16,3%), A farkas és a hét

kecskegida és Pán Péter (5 fő, 10,2%), a Harisnyás Pippi (4 fő, 8,2%) és kétszeri

alkalommal a Leteča hišica (4,1%). A többi mesecímek között olyanok találhatók,

mint A kis herceg, Anna, Peti, Gergő, Az égig érő fa, Az ólomkatona, Icike picike,

A szépség és a szörnyeteg, Jancsi és Juliska, Simsala Grimm, Pinokió, Gerinomo

Stilton, Coprnica Zofka, A borsószem hercegkisasszony, magyar népmesék, Šivilja

in škarje, Hiša iz kock, Piki, Tom és Jerry. A válaszok között szerepel pl. a Star

Wars is. Egy tanulótól nem érkezett válasz a kérdésre.

Hamupipőke

Csipkerózsika

A három kismalac

A farkas és a hét kecskegida

Pán Péter

Harisnyás Pippi

Leteča hišica

0 2 4 6 8 10 12 14 16

16

9

8

5

5

4

2

91

3. osztály


A harmadik osztályosok 37 különböző mese címet soroltak fel. Itt is a

Hamupipőke mesecímet említi a legtöbb válaszadó (12 fő, 25,0%). Emellett,

ahogy ezt az ábra is bemutatja a Csipkerózsikát (9 fő, 18,8%), Pán Pétert (6 fő,

12,5%), A három kismalacot (5 fő, 10,4%) említik több alkalommal. A válaszadók

8,3%-a írta még A farkas és hét kecskegida mesét, majd ezt 6,3%-kal követik A

szépség és a szörnyeteg, a Csizmás kandúr, Jancsi és Juliska, Kdo je napravil

Vidku srajčko, Peter Nos, Rosszcsont Peti c. mesék említései. Kétszeri

alkalommal, tehát a tanulók 4,2%-a említette még a Mišek Tip, Hupikék Törpikék,

a Tarzan valamint a Zelena pošast mesét. A felsoroltak mellett még A császár új

ruhái, Az oroszlán király, Simsala Grimm, Borsószem királykisasszony, A

dzsungel könyve, Alice Csodaországban, Anna, Peti, Gergő, A ló meg a kutya,

Izplesani čeveljci, Ježek Janček stb. meséket említik. Három tanuló nem válaszolt

a kérdésre.

Hamupipőke

Csipkerózsika

Pán Péter

A három kismalac


A szépség és a szörnyeteg

Csizmás Kandúr

Jancsi és Júliska

Kdo je napravil Vidku srajčico

Peter nos

Rosszcsont Peti

Mišek tip

Smrkci

Tarzan

Zelena pošast

0 2 4 6 8 10 12

12

9

6

5

4

3

3

3

3

3

3

2

2

2

2

92

4. osztály


A negyedik osztály tanulói 38 különböző mesecímet soroltak fel. Az ábráról is

leolvasható, hogy itt már többen írták ugyanazokat a meséket. A legtöbbször a

Ježek Janček (13 fő, 23,6%) mese jelenik meg, ezt szorosan követi Hamupipőke

11 fő említésével (20,0%). Ezt 16,4%-kal, tehát 10 említéssel a Jancsi és Juliska

mese követi. Az idősebbek olyan meséket is említenek, amit a fiatalabbak nem,

ilyenek például 9 említéssel Mátyás király meséi vagy a Hókirálynő és itt is

megjelenik a Csipkerózsika (8 fő, 14,5%), a Zlata ptica (7 fő, 12,7%) válasz. Hat

tanuló írta A kis hableány, Pán Péter, Rosszcsont Peti mesét. Öt említéssel

következnek a Három kismalac, A császár új ruhái mesék, majd a Pekarna Miš

Maš (4), A farkas és a hét kecskegida (4), magyar népmesék (3), A róka és a holló

(3), Anna, Peti, Gergő (3) meséket is, ahogy a diagram is mutatja, többszöri

alkalommal írták. Kétszer említik még A szépség és a szörnyeteg, az Anica in

Jakob, a Csizmás Kandúr, Tom és Jerry, Hupikék Törpikék, Békakirály, A róka és

a kacsák meséket. Egy alkalommal megemlített mesék még a 101 kiskutya,

Jégvarázs, Pocahontas, Aranyhaj, Aranyzemű juhász, Tri botre lisičice, Robin

0 2 4 6 8 10 12 14

Ježek Janček

Hamupipőke

Jancsi és Juliska

Mátyás király meséi

Csipkerózsika

Hókirálynő

Zlata ptica

Rosszcsont Peti

Pán Péter

A kis hableány

A három kismalac

A császár új ruhái


Pekarna miš maš

A róka és a holló

Magyar népmesék

Anna, Peti, Gergő

13

11

10

9

8

8

7

6

6

6

5

5

4

4

3

3

3

93

Hood stb. mesék. Két olyan válasz érkezett, hogy több mesét nem ismernek, egy

kérdőívben pedig nem válaszoltak a kérdésre.

Összegzés

Lehet, hogy a gyermekek kedvenc mesehősei között ott találhatók a

legmodernebb mese, ill. rajzfilmhősök, viszont az 5. kérdésnél az is kiderül, hogy

pl. a Bogyó és Babóca c. modern mesét meglehet, hogy többen ismerik, de a

megkérdezettek legtöbbjének a tudatában mégiscsak a klasszikus mesék

bizonyulnak a legismertebbeknek, amit a fent leírtakkal erősítettem meg. A három

generáció tanulói a Hamupipőke és a Csipkerózsika meséket sorolták fel a

legtöbbször. Emellett Pán Péter, A három kismalac és A farkas és a hét

kecskegida mese bizonyul a legközkedveltebbnek, ill. legismertebbnek. A

felsoroltak között mindenképp a tantervben lévő mesék dominálnak, kivételt

képez a Rosszcsont Peti, amelynek közkedveltségének okairól már írtam

korábban.

6. és 7. kutatási kérdés: Ki olvas neked meséket? és Ki mesél neked?

Dolgozatom elméleti részében is említésképpen benne foglaltatik, hogy milyen

fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetősége szeretteivel együtt építeni az

olvasás, a mesélés és magát a mese mítoszát, hiszen ez egyúttal együtt töltött időt

és érdekes élményt is jelenthet. A gyerekek szeretteikkel élhetik át a csodát, az

izgatót, a varázslatosat, és mindez jótékonyan befolyásolhatja a kapcsolatukat. A

mese a gyermeket erős belső aktivitásra vagy valóságos játékos cselekedetre

serkenti, és a másik emberhez kapcsolja. A mese egyértelműen olyan beszéd, ami

örömet vált ki, társas élmény. Közvetítője a felnőtt vagy esetleg az idősebb

gyerek. Hatásos tanulási forma, az élő embertől való úgynevezett szociális tanulás

páratlan lehetősége. De csak akkor hatásos nevelőeszköz, ha a felnőtt a

gyerekeknél sikert arat.189

A két kérdést az osztályok szerinti megoszlás alapján mindjárt egymás után

elemzem.

189 Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában I., 9–10. o.

94

2. osztály

Táblázat 25: A 2. osztályos tanulók válasza a „Ki olvas neked?” kérdésre számokban és százalékokban

(%)

2. osztály szám %

tanárok/tanárnők 35 71,4

szülők 33 67,3

nagyszülők 20 40,8

magam 8 16,3

testvér 4 8,2

unokatestvér 2 4,1

nagynéni 2 4,1

Grafikon 25: A 2. osztályos tanulók válasza a „Ki olvas neked?” kérdésre számokban és százalékokban

(%)

A 2. osztályban a 48 válaszadók legtöbbje, tehát 71,4%-a (35 fő) jelölte azt, hogy

a tanárok olvasnak nekik meséket. 33-an jelölték a szülők választ, ami 67,3%-ot

tesz ki. Ebből tehát arra következtethetünk, hogy a meseolvasás rituáléja nem

feltétlenül van jelen minden gyermek otthoni életében. A nagyszülők választ a

tanulók 40,8%-a (20 fő) jelölte, ezt a választ pedig a magam (8 fő, 16,3%) válasz

követi. A válaszok között szerepeltek még az osztálytársam, unokatestvérem, a

nagynénim vagy nagybácsim, barátom válaszok.

0

5

10

15

20

25

30

35

35 33

20

8

4 2 2 2

95

Táblázat 26: A 2. osztály tanulóinak válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre számokban és

százalékokban (%)

2. osztály szám %


szülők 26 53,1


testvér 6 12,2

szomszéd 2 4,1

nagynéni 2 4,1

egyéb válaszok 4 8,2

Grafikon 26: A 2. osztály tanulóinak válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre számokban és

százalékokban (%)

A hetedik kérdésre még kevesebben jelölték az első, azaz a szülők választ,

mindössze 26 tanuló, tehát a 2. osztályosok csak 53,1%-a. A tanulók válaszai

alapján 32 válasszal (65,3%) itt is tanárok kerülnek az első helyre. Természetesen

feltételezhetjük azt, hogy a gyermekkorukban a gyermekek a mesével otthon

ismerkedtek meg, de a meseolvasást és a mesélést az iskolában is igen nagy

százalékban észlelik. A továbbiakban megfigyelhető, hogy a „ki mesél neked?”

kérdéssel a gyerekek több alkalommal jelölték a nagyszülőket, akik tehát 51,0%-

kal inkább mesélnek, mint olvasnak a gyerekeknek. Érdekes, hogy a testvér

választ is többen jelölték. Itt is megjelennek az osztálytársam, a nagynénim vagy

nagybácsim, barátom valamint a szomszéd válasz.

32

26

25

6

2

2

4

0 5 10 15 20 25 30 35

tanárok

szülők

nagyszülők

testvér

szomszéd

nagynéni

egyéb válaszok

96

3. osztály

Táblázat 27: A 3. osztályos tanulók válasza a „Ki olvas neked?” kérdésre számokban és százalékokban

(%)

3. osztály szám %

szülők 39 81,3



magam 5 10,4

testvér 2 4,2

nagynéni 2 4,2


Grafikon 27: A 3. osztályos tanulók válasza a „Ki olvas neked?” kérdésre számokban és százalékokban

(%)

A táblázat és diagram azt mutatja, hogy a 3. osztályban kissé változik a helyzet,

hiszen megváltoznak az arányok az otthon és az iskolában hallott mesék között. Itt

a válaszadók 81,3%-a, tehát 39 tanuló felelte azt, hogy a szülők és csak 26-an

(54,2%) jelölték azt, hogy a tanárok olvasnak nekik. A nagyszülők választ itt 17-

en jelölték, tehát a tanulók 35,4%-a. A 3. osztály tanulói között van a legkevesebb

olyan válasz, hogy maguk olvassák a meséket (5 fő, 10,4%). A testvér választ

mindössze két alkalommal jelölték be. Megjelennek még a nagynénim és az

unokatestvérem válaszok.

0

5

10

15

20

25

30

35

4039

26

17

5 2 2 1

97

Táblázat 28: A 3. osztályos tanulók válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre számokban és százalékokban

(%)

3. osztály szám %

szülők 26 54,2



testvér 5 10,4

magam 3 6,3

unokatestvér 2 4,2

nagynéni 1 2,1

senki 1 2,1

Grafikon 28: A 3. osztályos tanulók válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre számokban és százalékokban

(%)

A hetedik kérdésre a 3. osztályosok között is csak 54,2%-a, tehát 26-an jelölték

azt a választ, hogy a szülők mesélnének nekik. A tanárok válasz száma itt már

jelentősen csökken, hiszen csak 10 tanuló (10,4%) válaszolta azt, hogy a tanárok

mesélnek nekik. Ezzennel megerősíthető azon feltélezésem, hogy a gyerekeknek

otthon is lehetősége van meséket hallgatni. Ahogy a 2. osztályosoknál itt is

megmutatkozik az a kép, hogy a nagyszülők inkább mesélnek (45,8%), mint

olvasnak (35,4%) a gyerekeknek. Ugyanez a helyzet a testvérekkel is, hiszen itt

többen jelölték a testvér választ. Hárman mesélnek maguknak, emellett

megjelentek még az unokatestvér, nagynéni válasz. Egy tanuló válaszolta azt,

hogy senki sem mesél neki.

26

22

10

5

3

2

1

1

0 5 10 15 20 25 30

szülők

nagyszülők

tanárok/tanárnők

testvér

magam

unokatestvér

nagynéni

senki

98

4. osztály

Táblázat 29: A 4. osztályos tanulók válasza a„Ki olvas neked?” kérdésre számokban és százalékokban

(%)

4. osztály szám %


magam 27 49,1

szülők 26 47,3

nagyszülők 9 16,4

testvér 6 10,9

osztálytársak 2 3,6


Grafikon 29: A 4. osztályos tanulók válasza a„Ki olvas neked?” kérdésre számokban és százalékokban

(%)

A 4. osztályban is az 55 tanuló közül mindössze 26-an (47,3%) jelölték azt, hogy

a szülők olvassák nekik a meséket. Itt a láthatjuk, hogy az olvasó szülők száma a

9 éves gyerekeknél már lényegesen csökken. A 2. osztályosok között kapott

válaszokhoz hasonlóan, a negyedikesek a tanárok választ többszöri alkalommal

jelölték, méghozzá 35-en, tehát a válaszadók 63,6%-a. Mivel a 4. osztályba járó

tanulók már nagyjából teljes mértékben elsajátítják az olvasás készségét, nem

meglepő, hogy 27-en (46,1%) azt a választ adták, hogy maguk olvasnak (tehát

többen, mint a szülők választ). Csak 9-en (16,4%) jelölték a nagyszülők választ és

0

5

10

15

20

25

30

35

35

27 26

9

6

2 2

99

hatan (10,9%) a testvért. Megjelennek még az osztálytárs, dédnagymama és a

barát válaszok.

Táblázat 30: A 4. osztályos tanulók válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre számokban és százalékokban

(%)

4. osztály szám %

szülők 28 50,9



osztálytársak 11 20,0

testvér 9 16,4

senki 5 9,1

nagynéni 4 7,3


Grafikon 30: A 4. osztályos tanulók válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre számokban és százalékokban

(%)

Az eddigi megszokott kép megfordul a 4. osztályosoknál. A fenti diagramból és

táblázatból leolvasható, hogy a negyedikeseknek a szülők 50,9%-a mesél (az

előző kérdésénél „ki mesél neked?” ez a szám 47,3% volt). A tanárokat jelölő

válaszok száma ebben az esetben is nagyobb (23 fő, 41,8%), mint a 3. osztályosok

körében megadott válaszoknál. A továbbiakban kiderül, hogy a nagyszülők ennek

a generációnak is inkább mesélnek, mintsem meséket olvasnak (17 fő, 30,9%).

Tizenegy tanuló (20,0%) jelölte azt, hogy osztálytársai mesélnek neki, ami ismét

28

23

17

11

9

5

4

3

0 5 10 15 20 25 30

szülők

tanárok/tanárnők

nagyszülők

osztálytársak

testvér

senki

nagynéni

egyéb válaszok

100

új tendenciát mutat, hiszen az alacsonyabb osztályokban ez a szám nem érte el

még a kettőt sem. A válaszok alapján a negyedikeseknek a testvérek

ugyanannyian mesélnek, mint olvasnak (9 fő, 16,4%). Megjelennek még a

nagynénim (4 fő, 7,3%), az unokatestvér, a barátom és a dédnagymamám válasz.

Öt gyermek az írta válaszként, hogy senki sem mesél neki.

Táblázat 31: A 2‒4. osztályos tanulók válasza a „Ki olvas neked?” kérdésre számokban és

százalékokban (%)

Olvasás szám %

szülők 98 64,5

tanárok 96 63,2


magam 40 26,3

testvér 12 7,9


nagynéni 4 2,6

osztályrársam 2 1,3

unokatesvér 2 1,3

Táblázat 32: A 2‒4. osztályos tanulók válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre számokban és

százalékokban (%)

Mesélés szám %

szülők 80 52,6



testvér 20 13,2

osztálytársam 11 7,2

nagynéni 7 4,6


senki 6 3,9

magam 3 2,0

szomszéd 2 1,3

unokatestvér 2 1,3

Az irodalom élménye a gyerekek érzelmi nevelésének egyik leghatékonyabb

eszköze. A mese lehetőséget ad az emocionális együttélésre valamint a

szereplőkkel való azonosulásra. Az irodalmi szövegek, így tehát a mesék is,

101

formai elemeinek (pl. a ritmusnak) jelentős érzelemgazdagító szerepe lehet.190

Ahogy már említettem korábban is, az gyermekirodalmi alkotásoknak megvan az

ereje, hogy a gyermek érzelmeit formálja, elmélyítse, és új érzelmeket alakítson

ki. A meseélés az érzelmi intelligencia fejlesztésének az alapja, egyben pedig a

derű forrása is lehet. „Az elaborációnak, a belső képek kialakításának tehát

elengedhetetlen feltétele, alapja a hallott szavak varázsa, a gyakori szóbeli,

szemtől-szembe mesélés. A gyerek által konstruált saját képek oldják az

ismeretlentől való szorongást, fejlesztik a gyermeki fantáziát, kreativitást, és az

olvasóvá nevelést is eredményesen alapozzák.”191

Épp a mese emiatti szerepe

miatt voltam kíváncsi, hogy a tanulók hány százalékának olvasnak, ill. mesélnek

és arra, is hogy hol kitől hallanak meséket.

Grafikon 31: A fenti táblázatokban bemutatott eredmények diagramos képe

A kérdőívekből levonható megállapítás, hogy a 152 tanuló közül a válaszadók

64,5%-a jelölte azt, hogy a szülők olvasnak nekik és csak 52,6%-a azt, hogy

mesélnek nekik. A válaszok alapján a tanárok is inkább olvassák a meséket (96 fő

válasza, 63,2%), mint mesélnek (65 fő, 42,8%). A testvérek és nagyszülők

esetében pedig épp fordított a helyzet, hiszen 46-an (30,3%) jelölték azt, hogy

olvasnak a nagyszülők, 64-en (42,1%) pedig, hogy mesélnek. A testvérek 190 Óvodapedagógiai módszertani kézikönyv. In:

http://tanarkepzes.unideb.hu/szaktarnet/kiadvanyok/ovodapedagogiai_modszertani_kezikonyv.pdf. (Letöltés: 2017. 04. 19.) 191 Uo. (Letöltés: 2017. 04. 19.)

0102030405060708090

10098 96

46 40

12 5 4 2 2

80

65 64

3

20

7 7 11

2 6

2

olvasás mesélés



102

esetében hasonló a helyzet, hiszen a válaszadók 7,9%-a jelölte, hogy inkább

olvasnak, 13,2%-a pedig azt, hogy mesélnek nekik a testvérek. Negyven tanuló,

tehát a megkérdezettek 26,3%-a maga is olvassa a meséket, négyen (2,0%) pedig

mesélnek is maguknak. A 152 gyerek közül 6 fő (3,9%) azt válaszolta, hogy senki

sem mesél nekik. A meseolvasás és mesélés hiánya a szülőket és a gyerekeket

megfosztja egy olyan intimitástól, amely az évek múltan már nem pótolható.

Miért olyan fontos a mesélés? Amikor a gyermeknek valaki mesélni kezd, felvesz

egy sajátos „mesét hallgató” viselkedésmódot, egy bizonyos magatartást,

amelyben benne van a merengés, a figyelés és az is, hogy kilép a hétköznapokból,

várja a rendkívülit. A „beállítódás a mesére” – ahogyan a folyamatot K. Bühler

nevezi – a mesemondó felnőtt magatartásának kiegészítése. Amikor a felnőtt

mesélni kezd a gyermeknek, megváltozik a hangja, érződik rajta, hogy kilép a

valóságból, s egy másik közegbe lép át. Hanghordozásával, gesztusaival,

mimikájával, sejtelmességével juttatja kifejezésre, hogy a történet, amelyet épp

elmond, nem a megszokott környezetben játszódik. Fontos, hogy a gyermek

könnyen beleélje magát ebbe.192

Így tehát a mesemondás megköveteli a mesélőtől a gyermekvilág ismeretét és

tiszteletét, ahogy a gyermekkel szembeni felelősségérzetet is. Aki mesél, annak

tudnia kell, hogy a gyermeki lélek legmélyebb rétegeibe hatol. A gyermek

életében az idő nem az órához kötött, hanem a megszokáshoz, rituáléhoz. Fontos a

mesemondás rituáléja, hiszen ha a dolgok mindennap ugyanúgy történnek, az

biztonságot ad gyermeknek.193

Ahogy láthattuk, a válaszok alapján kiderül, hogy

a gyermekek otthon és az iskolában is egyaránt találkoznak a mesékkel. A

mesehallgatás művelete, a mese és annak a világa, ill. rituáléja az iskolában is

elkerülhetetlen, hiszen bizonyos tantárgyak keretén belül elkerülhetetlen vagy

tökéletesen szolgál pedagógiai módszerként vagy példázatként is. A mese iskolai

jelenléte nagyon fontos, mert tökéletesen szolgál az érzelmi nevelésnél is.

A meseválasztásnak az életkori sajátosságokhoz, valamint a gyermek egyéni

igényeihez, érdeklődéséhez, személyiségéhez, érzelemvilágához kell igazodnia.

192 Mérei Ferenc, V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan, 243. o. 193 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 111–112. o.

103

Fontos, hogy a gyermek mesélés közben láthassa a mesélő arcát, és érezze, hogy

vele együtt, élvezettel van jelen a meseélmény megélésében. Az unott,

kötelességből való mesélés érezhető a hanglejtésen, a mimikán is, és ezzel hamar

megtörhető a meseélmény. Minden mesélés egy újraalkotás, a mese egy

variációjának a bemutatása, különösen, ha szabadon mesélünk. Fontos a

mesélésnél, hogy minél ritmusosabban, dallamosabban mesélünk, hiszen annál

erősebb lesz a belső képalkotás.194

Fontos tény, hogy a mesélés utáni varázst sohasem szabad magyarázni, ugyanúgy

tilos a gyerekeket a mese értelméről, mondanivalójáról faggatni. Meg kell adni a

lehetőséget a gondolkodásra és a szabad asszociációkra.195

A mese

nagymértékben hozzájárul a gyermek szocializációjának a folyamatához is, hiszen

a mesehallgatás során a gyerek megtanul csendben figyelni és együtt dolgozni a

társaival.196

8. kutatási kérdés: Inkább hallgatod vagy rajzfilm formájában nézed a

meséket?

Mindemellett a fejből mondott vagy olvasott mese a gyerekek számára sokkal

kevesebb ingert tartalmazhat, mint egy rajzfilm. A mesehallgatás során a gyerek

gondolkodási műveleteket végez, s így fejlődik a figyelme, emlékezete, logikája

(ennek hozzájárója az analizálás, a szintetizálás, az ítéletalkotás, az

összehasonlítás, az ok-okozati, viszonyok felismerése), a tér-idő viszonyok

érzékelése, az általánosítás, értelmezés, felidézés képessége. A képek úgy

jelennek meg képzeletében, ahogy azt ő akarja vagy kitalálja. A szülő vagy akár

nagyszülő átélése és hanghordozása is nagy segítséget nyújt a gyereknek a

történet megértésénél és feldolgozásában. Ezzel ellentétben, a rajzfilmben

másodpercek alatt nagyon sok minden történik. Ahogy ezt Dr. Árvainé Koczok

Márta pszichológus megfogalmazta a gyerekek rajzfilmnézés közben sokszor még

pislogni is elfejtenek, nehogy lemaradjanak valamiről. A rajzfilm elterelheti a

figyelmet a fontos dolgokról, az érzésekről, gondolatainkról, persze mindez csak

194 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 113–114. o. 195 Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában I., 23. o. 196 Dr. Árvainé Koczok Márta: Rajzfilmek helyett több mese kell a gyerekeknek! In: http://www.nagyszuloklapja.hu/jatek-

az-unokaval/3609/rajzfilmek-helyett-tobb-mese-kell-a-gyereknek-ezert-meselj-minel-gyakrabban-a-gyermekednek-unokadnak-pszichologus-tanacsai.html. (Letöltés: 2017. 05. 04.)

http://www.nagyszuloklapja.hu/jatek-az-unokaval/3609/rajzfilmek-helyett-tobb-mese-kell-a-gyereknek-ezert-meselj-minel-gyakrabban-a-gyermekednek-unokadnak-pszichologus-tanacsai.html



104

akkor, ha nem tartjuk be a határokat. A rajzfilm is képes arra, amire a mese, tehát

hogy megnyugtassa, kikapcsolja és feltöltse a gyermeket, amennyiben a

razjfilmnézést nem viszik túlzásba.197

A rajzfilmek mindig is a gyerekek

kedvencei közé tartoztak, az utóbbi néhány évben pedig úgy tűnik, hogy a egyre

nagyobb szerepet kapnak a nevelésben is. A mai világban nagyon könnyű

különböző rajzfilmekhez hozzájutni, hiszen a tévé és a youtube is ideális a

rajzfilmnézésre. Épp emiatt tettem fel a „Inkább hallgatod vagy rajzfilm

formájában nézed a meséket?” kérdést, hiszen feltételeztem, hogy a gyerekek

inkább rajzfilmeket néznek.

Az összes generációnál a rajzfilmek bizonyulnak kedvencnek, hiszen a gyerekek

65,1% azt felelte, hogy inkább nézi a rajzfilmeket (ebből 54 fiú és 45 lány).

197 Dr. Árvainé Koczok Márta: Rajzfilmek helyett több mese kell a gyerekeknek! In http://www.nagyszuloklapja.hu/jatek-

az-unokaval/3609/rajzfilmek-helyett-tobb-mese-kell-a-gyereknek-ezert-meselj-minel-gyakrabban-a-gyermekednek-unokadnak-pszichologus-tanacsai.html. (Letöltés: 2017. 05. 04.)




105

2. osztály

Táblázat 33: A 2. osztályos tanulók válasza a 8. kérdésre

2. osztály összesen %

Hallgatom

Fiú 4 8,2

Lány 7 14,3

Nézem

Fiú 19 38,8

Lány 13 26,5

Mindkettő

Fiú 2 4,1

Lány 4 8,2

Összesen 49 100,0

Grafikon 32: A 8. kérdésre érkezett válaszok bemutatása (2. osztály)

A második osztályos tanulóknál a lányok válaszai alapján kiderül, hogy inkább

rajzfilmeket néznek (13fő, 26,5%), mindössze heten válaszolták azt, hogy inkább

hallgatják a meséket, ami csak 14,3%-ot tesz ki. A fiúk esetében ez a szám még

kisebb, hiszen a 24 fiúból csak négyen (8,2%) vannak olyanok, akik inkább

hallgatják a meséket. Ahogy az a diagramból is kiderül, a tanulók 12,2%-a

mindkettőt ugyanúgy szereti (2 fiú és 4 lány).

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

20

Fiú Lány

4

7

19

13

2

4

Hallgatom

Nézem

Mindkettő

106

3. osztály



Hallgatom

Fiú 1 2,1

Lány 4 8,3

Nézem

Fiú 19 39,6

Lány 19 39,6

Mindkettő

Fiú 1 2,1

Lány 4 8,3

Összesen 48 100,0


A harmadik osztályban is inkább a lányok szeretik hallgatni a meséket (abból is

csak 4-en, 8,3%) és csak egy fiú adta ezt a választ. Öten (1 fiú, 4 lány) jelölték,

hogy mindkettőt ugyanannyira kedvelik. A harmadikosok 79,2%-a pedig a

meséket inkább rajzfilm formájában nézi.

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

20

Fiú Lány

1

4

19 19

1

4

Hallgatom

Nézem

Mindkettő

107

4. osztály



Hallgatom

Fiú 4 7,3

Lány 4 7,3

Nézem

Fiú 16 29,1

Lány 13 23,6

Mindkettő

Fiú 9 16,4

Lány 9 16,4

Összesen 55 100,0


A 4. osztályosoknál ismételten valamennyire változik a szituáció. Ugyanannyi fiú

és lány (4-4 fő, 7,3%) írta azt, hogy inkább hallgatja a meséket. Egy tanuló (fiú)

megindokolta, miért szereti inkább hallgatni a meséket, a válasza a következő

volt: „mert sokat megtanulhatunk belőle”. A fiúkból 16-an (29,1%), a lányok

közül pedig 13-an (23,6%), tehát az 55 válaszadó 52,7%-a inkább rajzfilmeket

néz. A negyedikes tanulók többszöri alkalommal jelölték azt, hogy mindkettőt

ugyanannyira kedvelik (9 fiú, 9 lány, ami összesen 32,7%-ot tesz ki). Ha az

0

2

4

6

8

10

12

14

16

Fiú Lány

4 4

16

13

9 9 Hallgatom

Nézem

Mindkettő

108

utóbbit összehasonlítjuk a többi osztállyal, láthatjuk, hogy az idősebbek már

inkább hallgatják is a meséket.

Összegzés

Táblázat 36: A 2., 3. és a 4. osztályos tanulók válasza a 8. kérdésre

A 2., 3. és 4. osztály válaszai

összesen %

Hallgatom

Fiú 9 5,9

Lány 15 9,9

Nézem

Fiú 54 35,5

Lány 45 29,6

Mindkettő

Fiú 12 7,9

Lány 17 11,2

Összesen 152 100,0

Grafikon 35: A 8. kérdésre érkezett válaszok bemutatása (2‒4. osztály)

Ha összegzem a válaszokat, kiderül, hogy a válaszadók 65,1%-a a meséket inkább

rajzfilm formájában nézi. A tanulók 15,8%-a hallgatja inkább a meséket, és

19,1%-a felelte azt, hogy mindkettőt ugyanannyira szereti. A válaszok alapján

levonhatjuk, hogy a lányok azok, akik inkább hallgatják a meséket, hiszen a

válaszadók közül a lányok 9,9%-a adta ezt a választ. A fiúk közül csak kilencen

0

10

20

30

40

50

60

Fiú Lány

9

15

54

45

12

17

Hallgatom

Nézem

Mindkettő

109

válaszoltak így (5,9%). A mindkét választ a tanulók 19,1%-a adta, ebből 12 fiú

(7,9%) és 17 lány (11,2%). Ezzel tehát kiderül, hogy a gyerekek sokkal nagyobb

számban kedvelik a rajzfilmeket, mint a mese hallgatását.

A gyerekeket fantáziájára azért hat olyan pozitívan a mesélés, mert nem látja el

előre gyártott képi, vizuális élménnyel, mint a tv, videó stb. A mese a gyerek

életét akkor gazdagítja, ha mozgásba hozza képzeletét, fejleszti intellektusát, ha

eligazítja érzelmeiben, megbékíti félelmeivel és vágyaival, elismeri nehézségeit,

ugyanakkor megoldásokat is javasol kínzó problémáira. Ezzel szemben a

tévézésnél a gyerekek leginkább befogadják a látottakat, ill. bemutatott hatásokat,

és nem képesek újat teremtenei, alkontni (mint a mesehallgatás során). A tévét

ennek ellenére nem kell teljesen kizárni, hiszen hatórendszere pozitív dolgokat is

eredményezhet pl. a kulturális hátrány csökkentése, újszerű műveltség vagy akár a

tanulás megkönnyítése.198

A technika fejlődése és mai kor hozta változások a

mesélésre, valamint a mesélés rituáléra is hatással vannak. Véleményem szerint

nem kell az újtól elzárkózni, hanem fenn kell, hogy maradjon egy kétoldalú

nyitottság, hiszen azt sem szabad hagyni, hogy a mai kor újításai teljes mértékben

kiszorítsák és semmisé tegyék a múlt értékeit.

9. kutatási kérdés: Mely meseszámokat ismered?

A mesemotívumok olyan sokfélék, hogy szinte áttekinthetetlenek. Egy-egy

motívumnak többféle variánsa létezik, hisz oly sokféleképen kapcsolódnak és

színeződnek. Ismerünk általános motívumokat, melyek minden mesében közösek,

ilyen alapmotívumok közé tartoznak a meseszámok is, amelyeknek az ismeretére

a kérdőívben is kitértem. A meseszámok a legtöbb esetben a hagyományokból és

különböző vallásokból átvett, régi jelentéssel bíró számok.

198 A mesék szerepe a gyermekek életében: hallgasuk vagy nézzük? In: http://fictionkult.hu/cikk.php?cikk.349. (Letöltés: 2017. 06. 26.)

http://fictionkult.hu/cikk.php?cikk.349

110

Táblázat 37: A legtöbbször említett meseszámok

Legtöbbször említett számok

említések száma meseszám

124 3

122 7

65 9

46 12

42 100

26 101

24 1

21 99

17 40

Mivel erre a kérdésre minden osztálytól szinte ugyanazt a választ kaptam, csak

röviden szeretném ismertetni az eredményeket. Ahogy a táblázat is mutatja, a

legtöbbször említett meseszám a 3. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen már a

kedvenc mesék felsorolásakor megadott mesecímekben is megjelenik a hármas

szám (pl. A három kismalac). A népmesében is gyakran szerepel a három fiú vagy

három lány, tehát a három testvér motívum, a hősnek három nehéz feladatot vagy

próbatételt kell megoldani, három kérdésre kell felelnie, három királyságon

vándorolnak keresztül stb. A motívumok hármas jelentkezésében pedig gyakran

fokozatosság van (az egymás után jelentkező akadályok mindig nehezebbek). A

hetes számot is nagyon sokan említették, méghozzá 122 alkalommal. Ez sem

meglepő, hiszen ez a szám is már a mesecímekben rejtőzik (Hófehérke és a hét

törpe, A farkas és a hét kecskegida). A mesékből ismerjük a hétfejű sárkányokat

is. „A hetes számnak a kozmológiában és a mondai, mesei világkép hiedelmeiben

játszik fontos szerepet (pl. felettünk hét égbolt van).”199

A mesekezdő formulában

is megjelenik a hetes szám „hetedhétországon is túl /…/”. A kilences szám

199 Magyar néprajzi lexikon. In: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-1502.html. (Letöltés: 2017. 05. 21.)


111

említése van a 3. helyen. A kilences szám is megjelenik a mesék

kezdőformulájában, méghozzá a Nekoč pred davnimi časi, za devetimi gorami

mesekezdésnél. A kilences számnak fontos szerep jutott a különböző népek

kultúrájában, ezért nem meglepetésszerű, hogy a mesékben is olyan gyakran

előfordul ez a szám. A mesékben a kilences szám inkább tárgyakat jelöl, mintsem

cselekvést, konkrét példáka a: kilencedik ház, kilenc féle gyógyfű, kilenc

árpaszem stb.200

A többi meseszám említése már láthatóan csökkent, 46 tanuló

emelte ki még a tizenkettes meseszámot. Ahogy a táblázat is mutatja, a

válaszadók még a következő számokat sorolták még fel: 100 (100 esztendőt aludt

Csipkerózsika, százszor szebb Hófehérke), 101, 1, 99 és 4.

10. kérdés: Melyik mesekezdés a kedvenced?

A legtöbb mese nem „dísztelen” mesekezdéssel indul, hiszen a szerzők

igyekeznek szebben, érzékletesebben kifejezni azt, hogy a mesebeli események

valahol nagyon messze, valamikor nagyon régen történtek: „Hol volt, hol nem

volt, volt a világon egy király...” kezdik a meséket. A mesekezdő formulák

feladata, hogy a mesében megjelenő színterének távoliságát hangsúlyozzák:

„Hetedhétországon is túl, az Óperenciás tengeren is túl, az üveghegyeken is túl,

élt egyszer egy szegény ember...”, ilyen a szlovén példa „Nekoč pred davnimi časi

za devetimi gorami, za devetimi vodami…” Más mesekezdő formulák a mesei

színtér képtelen voltára utalnak: „Hetedhétországon innen, az Óperenciás

tengeren túl, a küszöbön innen, a kapun túl...”201

, „nekoč, pred davnimi časi, ko

so živali še znale govoriti…”. A mesekezdő formulák azért fontosak, mert már

azonnal a mesélés vagy olvasás elején képesek a hallgatót elrepíteni egy sajátos

világba.

200 Rosta Erzsébet: A kilences, a varázslás, a szupelativusz száma. In: https://erzsebetrosta.hu/hiedelmek-babonak-

nepszokasok/a-szamok-jelentese-misztikuma-es-szimbolikaja/kilences-a-varazslas-a-szuperlativusz-szama.html. (Letöltés:

2017. 07. 02.) 201 Magyar Néprajzi Lexikon: Mesekezdő formula. In: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1754.html. (Letöltés: 2017. 07. 02.)

https://erzsebetrosta.hu/hiedelmek-babonak-nepszokasok/a-szamok-jelentese-misztikuma-es-szimbolikaja/kilences-a-varazslas-a-szuperlativusz-szama.html



112

2. osztály

Táblázat 38: Kedvenc mesekezdésed (2. osztály)


Nekoč pred davnimi časi, za

devetimi 30 57,7

Egyszer volt, hol nem volt 10 19,2

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer 2 3,8

Nekoč je živela/bila/bil 10 19,2

Összesen 52 100,0

Grafikon 36: Kedvnec mesekedő formula (2. osztály)

Ahogy ezt a táblázat és az ábrá is mutatják a másodikosok körében a szlovén

Nekoč pred davnimi časi, za devetimi gorami mesekezdést kedvelik a legtöbben

(49 tanuló, azaz a tanulók 57,7%-a). Ezt 19,2%-kal követik a magyar Hol volt, hol

nem volt, volt egyszer valamint a szlovén Nekoč je živela/bil/bila (amúgy ennek a

mesekezdésnek van magyar megfelelője is, pl.: Élt egyszer egy öreg király, és volt

neki három lánya). A válaszadók közül csak ketten, tehát 3,8%-a, jelölte kedvenc

mesekezdésének a Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren túl magyar

kezdőformulát.

30

10

2

10

0

5

10

15

20

25

30

35

Nekoč pred davnimi časi, za devetimi gorami

Egyszer volt, hol nem volt

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer

Nekoč je živela/bila/bil

113

3. osztály

Táblázat 39: Kedvnc mesekezdésed (3. osztály)



devetimi 30 60,0




Összesen 50 100,0

Grafikon 37: Kedvnec mesekedő formulák (3. osztály)

A harmadikosok körében is a Nekoč pred davnimi časi, za devetimi gorami

mesekezdés kimagaslóan az első helyen áll, hiszen 48 tanuló (60,0%) ezt jelölte

kedvencének. Ezt 16,0%-kal Nekoč je živela/bil/bila mesekezdés követi. Csak hat

válasz érkezett az Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren túl és hat

(szerény 12,0%) a Hol volt, hol nem volt, volt egyszer magyar mesekezdésekre.

30

6 6 8

0

5

10

15

20

25

30

35

Nekoč pred davnimi časi, za devetimi Egyszer volt, hol nem volt

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer Nekoč je živela/bila/bil

114

4. osztály

Táblázat 40: Kedvnc mesekezdésed (4. osztály)



devetimi 35 37,2




Összesen 94 100,0

Grafikon 38: Kedvnec mesekedő formulák (4. osztály)

Láthatjuk, hogy a negyedikeseknél változik a mesekezdő formulák megítélése . A

kedvenc mesekezdés itt is a Nekoč pred davnimi časi, za devetimi gorami

(37,2%), amit a másik szlovén mesekezdés (Nekoč je živela/bil/bila) követ 24,5%-

kal. Viszont itt már sokkal többen jelölték kedvencnek a szlovén mesekezdés

mellé a magyar kezdőformulákat is. A Hol volt, hol nem volt, volt egyszer

mesekezdést a tanulók 22,3%-a (21 válaszadó) jelölte kedvencként, amit pedig

16,0%-kal követ az Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren túl

mesekezdés. Annak oka, hogy itt már többször is jelölték a magyar

mesekezdéseket talán abban rejlik, hogy a 4. osztályban már több magyar

népmesét tanulnak az iskolában és így jobban ismerik már ezeket.

35

15

21 23

0

5

10

15

20

25

30

35

40



115

Összegzés

Táblázat 41: Kedvnc mesekezdésed (2., 3. és 4. osztály)

Összesen szám %


devetimi 95 48,5




Összesen 196 100,0

Grafikon 39: Kedvnec mesekedő formulák (2‒4. osztály)

Ha röviden összegzem a tanulók válaszait, kiderül, hogy a 152 válaszadóból

48,5%-a (95 fő) leginkább a Nekoč pred davnimi časi, za devetimi goram szlovén

mesekezdést szereti. Ezt követi 20,9%-kal (41 fő) a Nekoč je živel/bil/bila

kezdőformula. Ahogy már említettem magyar megfelelővel is rendelkezik, talán

ezért is bizonyul közkedveltebbnek a többi magyar mesekezdésnél.

Összességében pedig kiderül, hogy Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás

tengeren is túl és a Hol volt, hol nem volt, volt egyszer magyar mesekezdő

formulák majdnem ugyannyian kedvelik. Előbbit 31 tanuló jelölte kedvencének,

tehát a kérdezettek 15,8%-a, az utóbbit pedig mindössze 29-an jelölték, ami

14,8%-ot tesz ki.

95

31 29

41

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100



116

9 BEFEJEZÉS ÉS ÖSSZEGZÉS

A mesei hagyomány a több évszázados, évezredes hagyományban alakult ki, és

fontos szerepe miatt akár azt is mondhatnánk, hogy az anyanyelvünkhöz hasonló

értékkel bír, tudniillik egyes kutatások szerint a nyelvek kialakulásával egyidős. A

mesék a különböző népek tükrei, melyben valamennyien magunkra

ismer(het)ünk, melynek révén különböző kultúrákat ismer(het)ünk meg és általuk

mások is megismer(het)nek bennünket. A mese még ma is eleven, naponta újabb

és újabb mesék születnek, ezek hasonlítanak egymásra, de mégis újak és

másfélék.

Dolgozatomban a mese és a mesevilágnak a vizsgálatára vállalkoztam. Az

elméleti részben a mese általános jellemzőit, alakulásának történetét vázoltam,

majd vázlatszerűen bemutattam a népmesékről és a műmesékről ismerteket.

Dolgozatom elméleti részében a modern mese rövid leírására is kapott helyet.

Dolgozatom írása közben kiderült, hogy mindhárom mesei műfaj: a népmese, a

műmese és a modern mese, egyformán fontos és érdekes a gyerekek számára,

hiszen mindegyik más-más üzenetet hordoz, másmódon szólítja meg a őket.

Véleményem szerint fontos, hogy megőrizzük a népmeséket, amelyek a legősibb

műfajok közé tartoznak. Mivel a szájhagyomány útján maradtak fenn,

évszázadokig alakultak, számtalanszor átformálódtak, de a népmesék

mondanivalója ennek ellenére valami általános és örök érvényű igazság maradt. A

műmesék szerepe sem elhanyagolható, hiszen innét származnak a jól ismert

klasszikus mesék is. A műmese abban különbözik a népmesétől, hogy szerzője

ismert, és az írni, olvasni tudó közönség számára készülő, nyomtatásban

megjelenő műfaj. Ebben fontos szerepet játszottak a Grimm testvérek, akiknek

meséi még ma is a legismertebbek közé tartoznak, és szerepük – véleményem

szerint – a gyermeknevelésben még sokáig változatlan marad. Ugyanez

elmondható Andersenről is, aki fontos szerepet játszott a gyerekirodalom terén,

hiszen műveivel egy teljesen új, de a gyerekek részére tökéletes mesei világot

hozott létre. A kortárs mese szerepe sem elhanyagolható, a mai világban szinte

elkerülhetetlen. A kortárs mese leginkább azzal tűnik ki, hogy olyan dolgokat,

tárgyakat is felhasznál és megcímez, amiket a gyerekek a mindennapokból

ismernek.

117

Dolgozatom második részében a pszichológia némileg újabb ágával, a

mesepszichológiával foglalkoztam, amely a mesék fontosságára hívja fel a

figyelmet a gyermekek életében. Ebben a részben részletesebben foglalkoztam a

gyermeki világlátással és gondolkodással, a gyermeki tudattal és az őket vonzó

mesealakokkal, a mesehallgatás során kialakuló belső képalkotás fontosságával, a

kettős tudat izgalmas állapotával, a mesék pozitív hatásával stb. A mese ott kell,

hogy legyen minden gyermek életében. Fontos szerepe van a nevelésében, hiszen

a mesék az alapvető emberi problémákat boncolgatják, és a gyerekekkel

megismertetik az emberi élet alapfolyamatait is, ilyenek pl. a születés, öregedés. A

mesék hatnak a gyermeki képzeleterőre, a szókincs gazdagítására. A meséken

keresztül a gyerekek szembenézhetnek a legnagyobb félelmeikkel és

szorongásaikkal, mesehallgatás közben pedig a gyerekeknek lehetőségük van

ezeknek a levezetésére is. A mesék nemcsak az emberi tudást és a bírást üzenik,

hanem azt is, mit szabad neki, és mit nem. Elválaszthatatlan a mese és az erkölcsi

nevelés kapcsolata, fontos szerepet játszik a gyermek szocializációjában is.

A szakdolgozat keretén belül elkészített kérdőívben a mese világának a témájával

foglalkoztam. A dolgozat célja az volt, hogy megállapítsam, kedvelik-e a

gyerekek a meséket, valamint azt, hogy megtudjam, számukra mely mesék és

mesehősök a legközkedveltebbek. Érdekelt az is, mennyire ismertek a magyar és a

szlovén népmesék, a Grimm-testvérek és Andersen meséi, továbbá kíváncsi

voltam arra is, kitől kapják a meseiélményt, azaz, kik olvasnak és mesélnek nekik.

Kérdéseimmel kitértem a legismertebb meseszámokra és kedvenc mesekezdő

formulákra is.

A válaszok alapján megfigyelhető, hogy a mindhárom generációt átölelő gyerekek

kedvelik a meséket, ami nem ért meglepetésként, hiszen a mese a gyermekeknek

szóló irodalom, a gyerekek képzeletét megmozgató irodalom. A folytatásban arra

voltam kíváncsi, hogy mely mesehősök a kedvencek az általános iskolások között.

Azon feltevésem, miszerint „a fiúk és lányok kedvenc meséi és mesehősei

lényegesen eltérnek” beigazolódott, kivételt mutat a Pán Péter mesehős, akit

mindkét nem egyaránt kedvel. Véleményem szerint ezért kedvelik őt annyian,

mert Pán Péter a gyermekek szemében kedves tulajdonságokkal rendelkezik, pl.

118

tud repülni, nem létezik a számára lehetetlen, nem riad meg a kihívásoktól, ismeri

a hableányok nyelvét stb. Pán Pétert leszámítva viszont megfigyelhető, hogy a

fiúk inkább valamilyen kalandokba keveredő hősöket kedvelnek leginkább, a

lányok kedvencei pedig a hercegnők (Hófehérke, Hamupipőke) vagy valamilyen

állathősök. Tehát megállapítható, hogy az általuk legkedveltebb mesehősök nem

egy esetben a világ egyensúlyának helyreállítására – ilyen vagy olyan formában –

a rossz, a gonosz legyőzéséré törekszenek.

A második, tehát a „A kedvenc mesehősök nem feltétlenül egyeznek azzal a

mesehőssel, amelyek a gyerekek a leginkább lennének” hipotézis is beigazolódott,

hiszen a válaszokból leolvasható, hogy a tanulók több mint fele különböző

válaszokat adott arra a kérdésre, hogy kik a kedvenc mesehősei, és kik

szeretnének lenni. Remek példaként hadd éljek ezzel: a lányoknál a Piroska az,

akit nagyon sokan kedvelnek, de inkább lennének hercegnők (pl. Hamupipőke).

Ez a felmerés választ adott arra a nem feltett kérdésre is, hogy a válaszadók

többsége ismerik-e a különböző mesetípusokat. A válasz természetesen igen volt,

ugyanis a varázs- és az állatmesék hősei bizonyultak a legnépszerűbbnek. A

kérdőív eredményei többek között azt is mutatják, hogy a tanulók leginkább a

klasszikus meséket ismerik (Grimm, Andersen), viszont itt kivételként megjelenik

a Bogyó és Babóca c. mesesorozat, amely, egyszerű és kedves témái miatt,

bevezető motivációként az iskolában is kiválóan felhasználható.

Ott, ahol a tanulókat arra kértem, hogy soroljanak fel különböző mesecímeket,

megfigyelhető, hogy a tantervben is szereplő klasszikus, illetve általánosságban is

ismert meséket soroltak fel a legtöbbször. Szlovén vagy magyar szerzők tollából

származó modernebb mesékre nem igen akadt példa, népmesecím is sokkal kisebb

számban jelenik meg. Ez arra enged következtetni, hogy még manapság is a

klasszikus műmesék a legkedveltebbek az iskolások között. A „klasszikus mesék

ismertebbek az általános iskolások között, mint a modern mesék” hipotézis tehát

beigazolódott, viszont, ahogy már utaltam rá, kivételt mutat a már említett Bogyó

és a Babóca c. mese, amelyet a kérdőívben felsorolt mesék közül a tanulók a

legnagyobb számban jelöltek be.

119

A „feltételezem, hogy a tanulók egyformán kedvelik a népmeséket és a

műmeséket” hipotézisem nem igazolódott be. A válaszok alapján elmondható,

hogy a klasszikus mesék a népmeséknél is ismertebbek, és ebből levonható, hogy

valamennyivel jobban is kedvelik őket. A felsoroltak közül ugyanis a

legismertebb népmesének a magyar A kismalac és a farkasok című bizonyult. A

kedvenc mesehősök említésénél csak A három kismalac címűnek, az angol

népmesének van reprezentatív értéke, a többi mesehős inkább modern vagy

klasszikus meséből ered. Épp emiatt gondolom úgy, hogy a klasszikus meséket

mindenképp meg kell őrizni, ugyanúgy, ahogyan a népmesék is, egyiket sem

szabad elhanyagolni, hiszen külön-külön fontos értékeket és üzeneteket

hordoznak.

A tanulók különböző kérdésekre érkezett válaszaiból már észrevehetőek a modern

mesék, illetve rajzfilmek hatása és szerepe is. A „feltételezem, hogy a gyerekek

sokkal nagyobb számban kedvelik a rajzfilmeket, mint a mesehallgatást”

hipotézisem beigazolódott, a tanulók többsége a válaszok alapján inkább a

rajzfilmeket részesíti előnyben, pedig a könyvek hatnak igazán a gyerekek

bontakozó lelkére. A képi kultúra korszakában a gyerekek a gyerekirodalom

alkotásaival igen gyakran (talán még gyakrabban, mint a gyermekkönyvekben)

filmvásznon, képernyőkön találkoznak. A mai korban fontos, hogy az olvasásra

nevelés stratégiája igazodjon ehhez, hiszen nemcsak a könyvtől a filmig, hanem

fordítva is utak vezetnek. A mai világra, főleg a gyermekkultúrára jellemző, hogy

egy-egy meséhez számos „kiegészítő” jár. Nemcsak a mesekönyv van jelen a

gyermekek életében, hanem ehhez társulnak még az animációs filmek, a kifestők,

a logikai játékok, a játékok, a puzzlek, a táskák stb. A hős marcipánfigura lesz, a

mesehősök ott vannak az ágyneműmintán, a ruhákon stb., ezért is fontos

fenntartani az olvasás kultúráját, máskülönben egyhamar elveszhet a számtalan

tényező között.

A kérdőívből kapott eredmények azt mutatják, hogy a gyerekek több mint felének

olvasnak és mesélnek is, bár a mesélés már kisebb százalékban jelenik meg.

Kulcsfontosságú, hogy ez az eredmény a jövőben is fennmaradjon, vagy esetleg

még javuljon, hiszen a mesélő személy a gyermek részére lelassítja és le is

120

csendesíti a külső világot, és ezzel olyan kapcsoltat hoz létre a mesélő és

mesehallgató között, ami a mesélés vagy meseolvasás során közösen átélt

élménnyé alakul(hat). Ez a szülő-gyermek kapcsolat egyik alappillére, és az erre

fordított idő azért fontos és lényeges, mert a későbbiekben sokszorosan megtérül.

A mese fennmaradásáért az egész társadalom felelős: a család, az iskola, a

könyvtár mellett sok más is. A család a szocializáció első színtere, a társadalomba

való beilleszkedés első állomása, ezért fontos, hogy a gyermekek otthon is

halljanak meséket, hogy olvassanak nekik, illetve később együtt olvassanak a

szülőkkel. A szocializáció másodlagos állomása az óvoda és az iskola. Az

iskolában, ahol a gyermekek viselkedési formákat, különböző képességeket

sajátítanak el, a mese kiváló eszközként jelenik meg, és lehetőséget nyújt arra,

hogy több szinten is kifejtse a hatását, pl. rajz készítésekor vagy egy-egy

meserészlet eljátszásakor. Itt röviden még ki szeretném fejteni azon véleményem,

hogy – szűkebb környezetünket szem előtt tartva, azaz a szlovéniai kétnyelvű

területet – itt ugyanolyan fontos mindkét, tehát a magyar és szlovén nyelven való

olvasás, illetve mesélés, hiszen ezzel lehetőséget adunk a gyerekeknek a két

különböző kultúra megismerésére, a nyelv tanulására, a hagyományok átadására

és bemutatására, tehát egy plurális emberi magatartás formálására. Ilyen módon

lehetőséget teremtünk a nemzeti, ill. közösségi és a személyes identitás későbbi

kialakulására, fejlődésére is.

A bemutatott eredmények alapján tehát elmondható, hogy a gyerekek ismerik a

különböző mesefajtákat, és igenis szeretik a meséket, még akkor is, ha egyre

gyakrabban rajzfilm formájában nézik őket. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos,

hogy a jövőben is legyen ennek kontinuitása. Fontos persze az is, hogy a gyerekek

ne csak nézzék, hanem hallják is a meséket. Dolgozatom zárásaként Csukás

Istvánt szeretném idézni, aki a mese szerepéről a következőképpen szól:

„A mese örök. A mese pedig azért örök, mert a közönsége is örök. Amíg

gyerekek vannak, addig mese is lesz, és a gyerekek sem változnak

lényegesen, alapállásuk örök. Mert mi a gyerek viszonya a világhoz? Meg

akarja ismerni, és meg akarja hódítani, és ebben segít többek között a mese

is.”

121

10 SZAKIRODALOM

Szakirodalom:

Bálint Péter (szerk.): Közelítések a meséhez. Debrecen, Didakt Kft., 2006.

Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Budapest,

Corvina Kiadó, 2013.

Komáromi Gabriell (szerk.): Gyermekirodalom. Budapest, Helikon Kiadó, 2001.

Mérei Ferenc, V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Budapest, Gondolat Kiadó,

1985.

Mérei Ferenc, V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Budapest, Gondolat Kiadó,

1993.

Nógrády László: A mese. In:

http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf. (Letöltés: 2016. 12.

06.)

Pápes Éva: Királylányok, tündérek, boszorkányok (A nő három arca a mesékben).

Budapest, L'Harmattan Kiadó, 2013.

V J. Propp: A varázsmese történeti gyökerei. Budapest, L'Harmattan, 2005.

V. J. Propp: A mese morfológiája. Budapest, Osiris Kiadó, 2005.

Zalokar Divjak Zdenka: Brez pravljice ni otroštva. Krško, GORA, s.p., 2002.

Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában I. jegyzet. Budapest, Nemzeti

Tankönyvkiadó, 1993.

Internetes oldalak:

A mesei műfaj jellemzői. In: http://www.wekerlekos.hu/html/genre.htm.

(Letöltés: 2017. 03. 04.)

A mesék szerepe a gyermekek életében: hallgasuk vagy nézzük? In:

http://fictionkult.hu/cikk.php?cikk.349. (Letöltés: 2017. 06. 26.)

Arabic Fairy Tales, Folk Tales and Fables. In: http://fairytalez.com/region/arabic/.

(Letöltés: 2017. 05.24.)

Csukás István, idézetek. In: https://www.citatum.hu/szerzo/Csukas_Istvan.

(Letöltés: 2017. 05. 28.)



http://fictionkult.hu/cikk.php?cikk.349

http://fairytalez.com/region/arabic/

https://www.citatum.hu/szerzo/Csukas_Istvan

122

Dr. Árvainé Koczok Márta: Rajzfilmek helyett több mese kell a gyerekeknek! In:

http://www.nagyszuloklapja.hu/jatek-az-unokaval/3609/rajzfilmek-helyett-tobb-

mese-kell-a-gyereknek-ezert-meselj-minel-gyakrabban-a-gyermekednek-

unokadnak-pszichologus-tanacsai.html. (Letöltés: 2017. 05. 04.)

German Fairy Tales, Folk Tales and Fables. In:

http://fairytalez.com/region/german/. (Letöltés: 2017. 05. 24.)

Grozni Gašper osvojil otroke po vsem svetu! In:

http://www.bibaleze.si/clanek/novice/grozni-gasper-zasvojil-slovenske-

otroke.html. (Letöltés: 2017. 06. 27.)

Kétnyelvű általános iskola, Magyar nyelv mint második nyelv, tanterv. In:

http://www.mizs.gov.si/fileadmin/mizs.gov.si/pageuploads/podrocje/os/prenovlje

ni_UN/UN_madzarscina_MJ2_prevod.pdf. (Letöltés: 2017. 04. 20.)

Kulturáslis Enciklopédia: Mese. In:

http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Mese.htm. (Letöltés: 2017. 02. 18.)

Lessons From Cinderella: Cinder Girl Teaches Children About Endurance and

Hope. In: https://wehavekids.com/education/Lessons-From-Cinderella-Cindeer-

Girl-Teaches-Children-About-Endurance-and-Hope.(Letöltés: 2017. 06. 30.)

„Made in Tünderország” - A klasszikus és modern mesék hatásai. In:

http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-

budapest-made-in-tunderorszag.pdf. (Letöltés: 2017. 01. 05.)

Magyar Néprajzi Lexikon. In: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-182.html.

(Letöltés: 2017. 03. 25.)

MEMETIKA* IN KULTURNA EVOLUCIJA GRIMMOVIH PRAVLJIC NA

SLOVENSKEM (1849–2012). In: http://knjiznica.zbds-

zveza.si/index.php/knjiznica/article/view/207/197. (Letöltés: 2017. 05. 24.)

Óvodapedagógiai módszertani kézikönyv. In:

http://tanarkepzes.unideb.hu/szaktarnet/kiadvanyok/ovodapedagogiai_modszertan

i_kezikonyv.pdf. (Letöltés: 2017. 04. 19.)

Peter Pan. In: http://disney.wikia.com/wiki/Peter_Pan_(character). (Letöltés:

2017. 07. 08.)

Pisnjak Mária (szerk.): PRIROČNIK za učitelje dvojezičnih šol v

Prekmurju/KÉZIKÖNYV a muravidéki kétnyelvű iskolák pedagógusai számára.

In: https://www.kl-

kl.si/files/fb/digitalne_knjige/modszertan/PRIROCNIK_za_ucitelje_dvojezicnih_s

ol_v_Prekmurju.pdf. (Letöltés: 2017. 07. 21.)




http://fairytalez.com/region/german/





http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Mese.htm











http://disney.wikia.com/wiki/Peter_Pan_(character)




123

Polona Schaubach: Vloga živali v slovenskih folklornih pravljicah. Ljubljana,

2014. In:

http://www.etnoinfolab.org/Magic93Scripts/mgrqispi93.dll?appname=EtnoInfoLa

b&prgname=posljidokreq&IDdokumenta=13249. (Letöltés: 2017. 07. 08.)

Pravljica in njeni simboli. In: http://dobrepravljice.blogspot.hr/2011/01/volk.html

és http://dobrepravljice.blogspot.hr/2011/01/gozd.html. (Letöltés: 2017. 06. 29.)

Rosta Erzsébet: A kilences, a varázslás, a szupelatívusz száma. In:

https://erzsebetrosta.hu/hiedelmek-babonak-nepszokasok/a-szamok-jelentese-

misztikuma-es-szimbolikaja/kilences-a-varazslas-a-szuperlativusz-szama.html.

(Letöltés: 2017. 07. 02.)

Stella Valle: What is the relationship between fantasy and fiction. In:

http://penandthepad.com/relationship-between-fantasy-fiction-3145.html.

(Letöltés: 2017. 01. 08.)

Uvod v mladinsko književnost. In:

https://sl.wikibooks.org/wiki/Uvod_v_mladinsko_knji%C5%BEevnost#KRATK

A_SODOBNA_PRAVLJICA. (Letöltés: 2017. 03. 24.)



http://dobrepravljice.blogspot.hr/2011/01/volk.html

http://dobrepravljice.blogspot.hr/2011/01/gozd.html






124

11 MELLEKLÉTEK

Melléklet 1

Anketni vprašalnik/Kérdőív

Sem Koni Vöröš; na Oddelku za madžarski jezik in književnost raziskujem v

okviru svoje magistrske naloge z naslovom Psihologija pravljic v svetu

osnovnošolcev priljubljenost določenih pravljic med osnovnošolci. Vaši odgovori

mi bodo v veliko pomoč. Vprašalnik je anonimen, rezultati bodo uporabljeni

izključno v raziskovalne namene.

Vöröš Koni vagyok és a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék hallgatójaként A

mese pszichológiája az általános iskolások világában c. magisztériumi dolgozatot

készítek. Ennek részeként az általános iskolások körében ismert mesék

népszerűségére lennék kíváncsi. A válaszaitok nagy segítségemre lesznek. A

kérdőív anonim, az eredményeket kizárólag kutatási célokra fogom felhasználni.

Za sodelovanje se Vam že vnaprej zahvaljujem!/A közreműködéseteket már előre

köszönöm!

Vöröš Koni

Spol/Nem: a) Deček/Fiú b) Deklica/Lány

Razred/Osztály: a) 2. b) 3. c) 4.

1.) Imaš rad pravljice?/Szereted a meséket?

a) da/igen

b) ne/nem

2.) Kdo je tvoj najljubši pravljični junak?/Ki a kedvenc mesehősöd?

________________________________________________________________

125

3.) Kateri pravljični junak/junakinja bi bil/a najraje?/Az általad ismert

mesehősök közül ki szeretnél lenni?

________________________________________________________________

4.) Kateri izmed pravljičnih junakov/junakinj ne bi bil/a rad?/Az általad

ismert mesehősök közül ki nem szeretnél lenni?

_________________________________________________________________

5.) Obkroži pravljice, ki jih poznaš./Karikázd be, melyik mesét ismered.

A kismalac és a farkasok

A tücsök meg a hangya

Rdeča Kapica/Piroska és a farkas

Sneguljčica in sedem palčkov/Hófehérke és a hét törpe

Deklica z vžigalicami/A kis gyufaárus lány

Grdi raček/A rút kiskacsa

O povodnem možu

Mojca Pokrajculja

Bogyó és Babóca

Sapra miška

Poleg naštetih poznaš še kakšne pravljice? Naštej jih tri./A fentieken kívül

ismersz még valamilyen mesét? Sorolj fel hármat.

_________________________________________________________________

6.) Kdo ti bere pravljice?/Ki olvas meséket neked?

a) starši/szülők b) brat ali sestra/testvér

c) stari starši/nagyszülők d) učitelji(ce)/tanárok

e) drugo/más: ____________

7.) Kdo ti pripoveduje pravljice?/Ki mesél neked?

a) starši/szülők b) brat ali sestra/testvér

126

c) stari starši/nagyszülők d) učitelji(ce)/tanárok

e) drugo/más: _________

8.) Raje poslušaš pravljice ali jih raje gledaš v obliki risank?/Inkább

hallgatod vagy rajzfilmekben nézed a meséket?

______________________________________________________________

9.) Katera pravljiča števila poznaš?/Milyen meseszámokat ismersz?

__________________________________________________________________

10.) Kateri začetek pravljic ti je najljubši?/Melyik mesekezdés a kedvenced?

a) Nekoč pred davnimi časi, za devetimi gorami …

b) Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tenger túl …

c) Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy …

d) Nekoč je živel/bila/bil …

127

Melléklet 2

128

129

130

Melléklet 3

131

132

133

Melléklet 4

134

135

Documents

UNIVERZA V MARIBORU · Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetemet és tiszteletemet fejezzem ki mindenkinek, aki segített a szakdolgozatom