• •

Unnepi tanulmanyokMathe Gabor

65. sziiletesnapjatiszteletere

SzerkesztetteMezey Barna

Revesz T. Mihaly

Gondolat Kiado • Budapest, 2006

Bibliotheca luridicaAz ELTE Allam- es Jogtudomdnyi Kar tudomdnyos kiadvdnyai

Libri Amicorum25

A kiadvanya Budapest! Corvinus Egyetem Kozigazgatastudomanyi Kara,

\>'f''~ '""B U D A P E S T ;

CORVINUSE 6 Y E T E M

az Eotvos Lorand Tudomanyegyetem Allam- es Jogtudomanyi Kara,

a Karoli Caspar Reformatus Egyetem Allam- es Jogtudomanyi Kara,

IT

a Magyar Tudomanyos Akademia,

a Szechenyi Istvan Egyetem Jog- es Gazdasagtudomanyi Kara

tamogatasaval jelent meg.

Tartalom

Laudatio 7

Antal Tamas: A nagyvaradi itelotabla felallitasa (1890-1891) 12

Babjak Ildiko: Formalizmus es okirathasznalat a kozepkor hajnalan 32

Balogh Elemer: Az uriszeki biraskodas megitelese a reformkori 48biintetotorveny-tervezetekben

Balogh Judit: A kozigazgatasi es a jogalkotasi szervezet egymasra 55hatasa a maganjogi kodifikacios folyamatokban

Barna Attila: Kiserlet a magyar varmegyerendszer atalakitasara 77- II. Jozsef kozigazgatasi es btintetojogi reformjai a magyarorszagivarmegyekben

Beli Gabon Biroi kozgyulesek Magyarorszagon 1273 es 1301 kozott 97

Blazovich Laszlo: A gyulai var alkalmazottai szamara 1520. majus 11711-en kiadott rendtartas

Bodine Beliznai Kinga: Allatok es szimbolumok 125

Foglein Gizella: Kvazi kisebbsegi autonomiak Magyarorszagon 144

Gonczi Katalin: Hatalommegosztas es felvilagosodas 161

Homoki-Nagy Maria: Tulajdon- es birtokviszonyok a del-alfoldi 174mezovarosokban a 18. szazadban

Horvath Attila: A buntetojog tortenete Magyarorszagon a szovjet 193tipusii szocializmus idoszakaban, kiilonos tekintettel akoncepcios perekre

Kajtar Istvan: A magyar tengerjog ,,matuzsalemei" 225

Kelemen Miklos: A Romai Birodalom tartomanyi igazgatasanak 242koordinacios kozpontjai

Kepes Gyorgy: Fiiggetlensegi nyilatkozatok a 14. szazadi Skociatol a 26019. szazadi Magyarorszagig

Kis Norbert: ,,Megerett az ido arra, hogy a kozigazgatasi 288biintetojogot megcsinaljuk!"

Komaromi Laszlo: A kiilfoldi hatas kerdese a III. Bela kori kozponti 309irasbeliseg tekinteteben

Korsosne Delacasse Krisztina: Az iigyvedi kamarak letrehozasanak 324okai es koriilmenyei

Mazi Andras: Adalekok a koteles resz magyarorszagi bevezetesehez 341

Mezey Barna: Reformkori bortontervek Magyarorszagon 351

Notari Tamas: Virgil piispok bajororszagi jogvitainak margojara 369

Palvolgyi Balazs: A Belugyminiszterium es az Orszagos 385Kozegeszsegi Tanacs helye a kozegeszsegtigyi igazgatasmiakodeseben Magyarorszagon (1867-1914)

Pap Andras Laszlo: Dogmatika es funkcionalizmus - Az etnicitas 399problematikaja az amerikai jogtortenet peldajan keresztiil

Peres Zsuzsanna: A csaladi hitbizomany intezmenyenek 415megjelenese Magyarorszagon

Petrasovszky Anna: A nemesseg kozhatalmi szerepe es Werboczy 429nadorsaga Istvanffy Miklosnal

Racz Lajos: Werboczy Istvan Tripartitumanak elso forditasai 453

Revesz T. Mihaly. A kiilfoldi lapok magyarorszagi rendeszete a 467dualizmus elso eveiben

Ruszoly Jozsef: Egy szazesztendos kiiriai itelet 481

Schweitzer Gabon Autonomia es varospolitika 502

Stipta Istvan: Orszaggyulesi vita a penziigyi kozigazgatasi birosagrol 5181883-ban

Szabo Bela: A becsi jogi kar doktori kollegiumanak magyarorszagi 547szarmazasu tagjai Maria Terezia egyetemi reformjai elott

Szabo Istvan: Az allamforma kerdese 1919/1920 fordulojan 585

Szigeti Magdolna: Az emberi jogok szabalyozasa es ervenyestilese a 598szocialista Magyarorszagon

\arga Norbert: A foispani tisztseg bevezetese Debrecen es Szeged 606szabad kiralyi varosokban a koztorveny-hatosagi torveny alapjan

Volgyesi Levente: Valasztojogi szabalyozas az ujkori 624vdrosigazgatasban

Zakarias Kinga: A negy bevett vallas Erdelyben az Approbata 642Constitutio tiikreben

Orosz Agnes: Mathe Gabor muveinek valogatott bibliografiaja 6621967-2006

STIPTA ISTVANOrszaggyulesi vita a penziigyikozigazgatasi birosagrol 1883-ban

A dualizmus kori magyar kormanyok hosszu ideig halogattak a koz-igazgatasi jogvedelem iigyet. Ennek egyik termeszetes oka, hogyegyetlen vegrehajto szerv sem korlatozza szivesen sajat hatalmi moz-gaskoret, es nem jellemzo, hogy onkent terjesszen elo olyan javasla-tot, amely tevekenysegenek kontrolljat eredmenyezi. Marpedig az1867 utan kiepiilt alkotmanyos rendben Magyarorszagon is erre lettvolna sztikseg. A hazai kormanyok azonban szokatlan ellenallasttanusitottak a kozigazgatas biroi ellenorzese teren. Feltek hatalmukgyengiilesetol, a nemzetisegiek ellenallasatol es a kiegyezest tamadopolitikai erok kozigazgatas-ellenes magatartasatol. A vegrehajtohatalom nem kovette a tudomanyos elet es az igenyes politikai koz-velemeny tanacsat: hosszu ideig nem terjesztett elo javaslatot a koz-igazgatasi biraskodas bevezetesere.1

A kozigazgatas biroi ellenorzes nelkiili tevekenysege a legna-gyobb ellenerzest az allami penziigyek teriileten valtotta ki. A ma-gyar penziigyi igazgatas a dualizmus elejen meg mindig a regi szer-vezeti keretek kozott es az egykori ujabszolutista eljarasi rendbenmukodott. A deficites allam minden eszkozt megragadott az adokes illetekek behajtasara, amelyben az anyagilag erdekeltte tettpenziigyi hivatalnokok lelkesen tamogattak. A penziigyi kotelesse-gek kivetese es behajtasa teren szamos visszaeles tortent, amelyek-kel szemben nem lehetett fuggetlen forumhoz erdemi jogorvosla-tert fordulni. A panaszt ugyanis ugyanazok biraltak el, akik a serel-mezett donteseket hoztak vagy a visszaeleseket elkovettek. Akorabeli penziigy-politikai helyzet ertekelesekor tekintetbe kellvenniink bizonyos tarsadalom-lelektani vonatkozasokat is. A neo-abszolutizmus kivaltotta politikai passzivitas idejen termeszetesvolt, sot gyakran hazafias tettnek szamftott az adomegtagadas. Akiegyezes utani kormanyok meglepodve tapasztaltak: a polgarokadofizetesi hajlandosaga az alkotmanyos korszakban sem noveke-

ORSZAGGYULESI VITA A PENZUGYI KOZIGAZGATASI BIROSAGROL... 519

dett. Az allam kenyszerhelyzetbe keriilt: az anyagi kotelezettsegekbehajtasa teren ismet megjelentek az eroszakos, gyakran jogonkiviili modszerek.2

A korabeli kozvelemeny minden hivatali visszaelesre elenkenreagalt. Szamos interpellacio kifogasolta a szakszerutlen adokivetesies eroszakos behajtasi modszereket, a szakfolyoiratok is egyre hango-sabban koveteltek az allami szervek tevekenysegenek ellenorzeset.Ez a torekves talalkozott a nemzetkozi kitekintesu kozjogi elit regiigenyevel, a kozigazgatasi jogvedelem hazai alkalmazasaval. Ezekeredmenyekepp 1879-ben a hazai parlamentarizmus tortenetebenpelda nelkiili eset tortent: a kepviselohaz hatarozatban koteleztevonakodo kormanyat a kozigazgatasi biraskodasra vonatkozo javaslatbeterjesztesere.3 Igy sziiletett meg az a miniszteriumi tervezet,amelynek torvenyhozasi vitajarol az alabbiakban szo lesz. Tanulsa-gosnak velem, hogy az orszaggyules korabeli partjai, partcsoportosu-lasai es egyes tagjai hogyan fogadtak a magyar torteneti alkotmanytmegvaltoztato-kiegeszito hivatalos javaslatot. Nyomon kovetem aztis, hogy milyen szakmai szinvonalon, mely szempontokat eloterbehelyezve es milyen eredmennyel folyt egy intezmenyalapito vita amagyar torvenyhozasban 1883 nyaran.

A VITA RENDJE ES RESZTVEVOI

A penziigyi kozigazgatasi birosagrol szolo tervezetet a penziigymi-niszter apparatusa keszitette el. Ezzel lenyegeben eldolt, hogy az ujintezmenyben nem az igazsagszolgaltatasi jelleg, hanem az allamhaz-tartasi erdek es a fmancialis szervezeti karakter lesz a meghatarozo.4

Az elkepzelest megtargyalta a kormany, es elozetesen (valtoztatasnelkiil) jovahagyta az uralkodo is. Az igy kialakitott tervezet kepvise-lohazi napirendre vetele utan a penziigyi es igazsagiigyi bizottsagkapott megbizast a kormany elkepzelesenek megvitatasara. A bizott-sagok kiilon targyaltak a kormanyzat reszletes koncepciojarol, vele-menyiiket is onallo jelentesekben foglaltak ossze. A bizottsagok1883. mdrcius 14-en, a kepviselohaz 208. orszagos iilesen terjesztettekbe irasos allaspontjukat.3 A penziigyi bizottsag neveben HegedusSdndor a javaslat es az elkeszltett bizottsagi velemeny kinyomtatasat,majd szetosztasat kerte, tovabba inditvanyozta, hogy a napirendretiizes az osztalyok mellozesevel tortenjen.6 Az igazsagiigyi bizottsagneveben Teleszky Istudn elnok sem latta indokoltnak az alaposabbelokeszltest, 6 is egyetertett a javaslat rogtoni plenum ele vitelevel.

520 STIPTA ISTVAN

Kesobb tobben tamadtak ezert, hiszen az osztalyok elotti targyalaslehetoseget nyujtott volna arra, hogy a bizottsag a jogtudomany es ajogvedelem alkotmanyos kovetelmenyeit alaposabban szamon kerjeaz eloterjesztoktol. A kepviselohazi tiles elnoke a szokott formulaval'fogadta el a bizottsagok vezetoinek inditvanyat.

A kepviselohaz 1883. mdjus 2-i, 239. orszagos iilesen kezdte tar-gyalni a penziigyi es igazsagiigyi bizottsag jelenteset a ,,penziigyikozigazgatasi birosagrol szolo torvenyjavaslat" targyaban. HegedusSandor, a penziigyi bizottsag eloadoja ezuttal mindket bizottsagneveben nyilatkozott. Teleszky Istvan most is elvi engedmenyt tett,hiszen hozzajarult ahhoz, hogy a reszletes \7ita alapja a penziigyibizottsag szovege legyen, csak arra tartotta fenn a jogat, hogy azegyes szakaszok targyalasanal jelezze az igazsagiigyi bizottsag kiilon-velemenyet. Ezek olyan fontos reszletkerdesek voltak, amelyekbena kormanyparti kepviselok korabban nem tudtak megegyezni. Azeloterjesztesbol kideriilt, hogy a penziigyminiszter javaslatat - vala-milyen mertekben - mindket bizottsag modositani kivanta. A jegy-zokonyv szerint az tilesen jelen volt Tisza Kalman miniszterelnok esPauler Tivadar igazsagiigy-miniszter is. Az elso targyalasi naponjegyzokent a politikai karrierje elejen allo Berzeviczy Albert muko-dott kozre.8

A kepviselohazi targysorozat kozott szerenyen meghuzodo koz-igazgatasi birosagi napirend az atlagos erdeklodo szamara nem iger-kezett erdekesnek, es nem tunhetett fontosnak sem. Ezen az iiles-szakon targyaltak a fiumei olajkikoto kiepfteserol szolo torvenyjavas-latot, az 1881. evi kozo's kiadasok pothitelerol szolo kormany-eloter-jesztest. A kozvelemenyt jobban erdekelte az Orszaghaz epitesenekszinten ekkor napirendre vett terve es a Ludovika Akademia felalli-tasara vonatkozo javaslat. A kozjogi erdeklodesu publikum is inkabba forendihaz reformjara figyelt, amely Tisza Kalman kormanyzataalatt ezen az iilesszakon keriilt eloszor teritekre. A Pesti Naplo semvart tul sokat a parlamenti targyalastol; mindossze a kormanypart esellenzek szokasos kozjogi vitajat josolta.9 Pedig tobb figyelmet erde-melt volna ez a javaslat, amely - mint lattuk - a tobbsegi part sajatkormanyaval szembeni ellenallasanak eredmenye volt. A dualizmusidejen az is rendkiviil ritkan fordult elo, hogy ket kepviselohazibizottsag tartalmilag eltero allaspontot alakitson ki egy kormanyja-vaslat lenyegi reszerol. Ebben az esetben ez tortent. Szapary Gyulapenziigyminiszter (kepviseloi felhivasra) nyilatkozni is kenyszeriilt,hogy a - csekelyebb jogi garanciakat tartalmazo - penziigyi bizottsagszoveget javasolja elfogadasra.

ORSZAGGYULESI VITA A PENZUGYI KOZIGAZGATASI BJROSAGROL... 521

A torvenyjavaslat meg aznap, 1883. mdjus 2-dn megkezdett resz-letes kepviselohazi vitaja felszinre hozta a kormany elkepzelesenektartalmi ellentmondasait. A tanacskozas negy egymast kozvetleniilkoveto iilesnapon tartott. Hegedus Sandor es Teleszky Istvan elo-adok utan Iranyi Daniel, Lits Gyula, Helfy Ignac, Lazar Odon, Po-rubszky Jeno, Gyorffy Peto, Vidliczkay Jozsef, Horanszky Nandor,Vuchetich Istvan, Lazar Adam, Csanady Sandor, Ferenczy Miklos,Gzirner Akos, Szilagyi Dezso, Gall Jozsef, Eles Henrik, FenyvessyFerenc kepviselok es Szapary Gyula grof penziigyminiszter szolaltfel.10 A kepviselohaz az eloterjesztett es megvitatott javaslatot 1883.mdjus 8-an, 243. orszagos iilesen harmadszori felolvasas utan, a kora-beli terminologia szerint ,,vegszovegezesben" fogadta el.11

A magyar orszaggyules forendihaza 1883. mdjus 21-en kezdte tar-gyalni az iigyben elozetesen allast foglalo harmas allando bizottsagjelenteset.12 A forendek a reszletes vitaban a leendo birak hathetiszabadsaganak jogossagat, es a fellebbezesi eljaras egyes reszkerde-seit boncolgattak. Az eloterjesztett modosito javaslataik technikaitermeszetuek es zommel stilaris jelleguek voltak.13 Majus 25-en akepviselohaz a - forendihaz altal csekely modositassal elfogadott esvisszakiildott - torvenyjavaslatot ismet napirendre vette, megtargyal-ta es hatarozathozatallal veglegesitette.

A kormanyparti allaspontot legmarkansabban, szemelyes jelenle-tevel es tekintelyevel grdf Szapary Gyula penziigyminiszter kepvi-selte. A torvenyjavaslat szemelyes hangu indokolasabol is kitunik,14

hogy az ekkor 51 eves politikus magaenak Valletta a penziigyi koz-igazgatasi biraskodas iigyet. Jogaszkent, a Kiilso-Szolnok varmegyeigazdasagi egyesiilet egykori elnokekent es korabbi megyei hivatal-nokkent a gyakorlatbol ismerte az adok es illetekek behajtasanaksziiksegesseget, de nehezsegeit is. Kesobb a kormanyzat kiilonbozoteriiletein dolgozott, de erdeklodese mindvegig penzugyi termesze-tu maradt, amelyet visszafogott intenzitasu tudomanyos erdeklodeseis igazol.13 A kepviselohazi vita minden napjan jelen volt, negyszerszolalt fel. Tortenelmiink ugy alakult, hogy a fiiggetlen kozigazgatasibiraskodas elvi ellensege, Tisza Kalman bukasa utan 1890-beneppen 6 lett a miniszterelnok es beliigyminiszter. Igy neki jutottmeghatarozo szerep a varmegyei kozigazgatas es a helyi autonomiarendezesenel, amelyet mar a jelen vitaban is a hatekony kozigazga-tasi jogvedelem fontos elofeltetelekent emlitett.

A bizottsagi es kepviselohazi vitaban az allamhaztartas szempont-jait leghatekonyabban Hegedus Sandor kepviselte. A kormanypartikepviselo Kautz Gyula tanitvanya, a nemzetgazdasag es penziigytan

522 STIPTA ISTYAN

egyik legkivalobb hazai ismeroje volt. A penziigyi bizottsag legtekin-telyesebb tagjakent ebben a vitaban is az allamhaztartas vitalis szem-pontjait hangsulyozta, de ezt az adozok erdekeit erinto jogi garanciakiranti megertessel tette. Hegedus nemzetkozi szaktekintely volt, akiket evvel korabban a parizsi valutakongresszuson Magyarorszagotkepviselte. Az allamhaztartas egeszet ismerte, ebbol a szempontbolkozelitette a javaslat adoiigyi vonatkozasait is. Irodalmi munkassagaerdemi jellegu, tanulmanyainak egy resze eppen a penziigyi kozigaz-gatas es a jogvedelem kerdeseit erintette.16

A penziigyi ko'zigazgatasi birosag orszaggyulesi vitajaban a jog\'6-delmi szempontokat a roviddel ezutan orszagos hiruve valt, kesobbiigazsagiigyi allamtitkar, Teleszky htvdn kepviselte. A 47 eves jogi dok-tor iigyvedkent kezdte palyajat, majd kozhivatalt vallalt. KezdetbenBihar varmegye tiszteletbeli aliigyesze, majd Bihar megye es Nagyva-rad torvenyhatosagainak bizottmanyi tagja volt. Szemelyesen ismertea megyei kozigazgatasi bizottsagok penziigyi, kiilonosen adoiigyi gya-korlatat, a korabeli kivetesi es behajtasi rendszer visszassagait. 1874-ben balkozep parti kepviselojeloltkent indult, eloszor Nag^^varadonvalasztottak meg orszaggyulesi kepviselonek. A kiemelkedo tudasujogaszt egy evvel korabban az igazsagiigyi miniszter a maganjogi tor-venykonyv oroklesi jogi reszenek osszeallitasaval bizta meg. Az adottciklusban az Ugocsa megyei nagyszollosi keriiletet kepviselte. A vita-ban csekely eredmennyel kepviselte a jogi-garancialis szempontokat.17

Ga//Jozsef ugyancsak mersekeh ellenzeki poziciobol, de szakmai ala-pon vett reszt a torveny megalkotasaban. O is kiterjedt szakmai isme-retekkel rendelkezett: jogi tanulmanyainak befejezese utan kozel huszevet tb'ltott hivatali palyan. Kezdetben az udvari kancellarianal, kesobbaz igazsagiigyminiszteriumnal szolgalt. Kesobb jelentos biroi tisztsege-ket toltott be, itelkezett a hetszemelyes tablan, ennek megszunte utana kiralyi itelotabla biraja, majd ezt kovetoen a semmitoszeken birasko-dott. 1881-ben a rekasi keriilet kepviselojekent a szabadelvu parthozcsatlakozott. Szamottevo jogtudomanyi munkassaga volt.18 A kepvise-lohazi tanacskozas fiatal kormanyparti kepviseloje, Fenyvessy Ferenc aszakmai tisztesseg jegyeben provokalt iigyrendi vitat a tekintelyesiilesvezeto elnokkel. A vita egyetlen verbalis konfliktusa - Mikszathreven - irodalmiva nemesedett.19

Beszedes, hogy kormanyparti oldalon kik nem vettek reszt a vi-taban. Kozejiik tartozik a kormanyfo, Tisza Kalman, aki pedig ketalkalommal is jelen volt, megsem reagalt az eles ellenzeki tamada-sokra. Az igazsagiigyi tarca vezetoje is valasz nelkiil hagyta a tor-venyjavaslat jogi hianyossagait firtato kerdeseket. Pauler Tivadar

ORSZAGGYULESI VITA A PENZUGYI KOZIGAZGATASI BIROSAGROL... 523

sem szolalt fel a vitaban, pedig az ellenzek reszerol tobb izbenszemelyes felszolitast kapott erre.

Az ellenzek politikai szempontjait legharcosabban Irdnyi Danielkepviselte. Az ellenzek legtekintelyesebb vezetoje megorizte politi-kai nimbuszat, amelyet azzal szerzett, hogy megtagadta az amnesztia(es visszaterese) felteteleiil szabott husegeskiit. 1869-ben a 48-aspart elnoke lett. A kepviselohaz iilesein csaknem minden alkalom-mal felszolalt, a penziigyi kozigazgatasi birosagrol szolo vitaban isaktivan reszt vett. Mint maskor, ebben az esetben is nagypolitikai,dualizmusellenes argumentacio jellemezte beszedeit.20

Az ellenzeki allaspont markans kepviseloje Helfy Igndc, aki jogbanes penziigyi szakkerdesekben kevesbe jaratos bolcseleti doktor volt.Kossuth bizalmasakent 1881-ben a szentgotthardi keriiletben valasz-tottak kepviselove. A kepviselohazban a penziigyi bizottsag tagjalett. Eros ellenzeki attitud jellemezte, most vizsgalt parlamenti sze-replesebol is hianyzott a szakmai targyszeruseg. Viszont ez volt azelso olyan torvenyhozasbeli szereplese, ahol gesztusokat tett a ki-egyezest partolo, realpolitikus kormanypartiak fele.21

Az ellenzeki oldal legnagyobb hatasu beszedet ezuttal is Szi/agyiDezso^tartotta. Szakmai allaspontja kovetkezetes volt; a kozigazgatasibiraskodassal osszefiiggo koncepciojat egy 1886-os kepviselohazivitaban valtozatlan formaban fejtette ki. Szilagyi eloszor itt, az 1883-as kepviselohazi tanacskozason hozta szoba, hogy a birosagot fokoza-tosan kell felepiteni, hataskoret es eljarasi rendjet a mukodesi ta-pasztalatait megismerve kell veglegesse tenni.22 Szilagyi felszolalasaMikszath Kalman elismero figyelmet is felkeltette.23

A kepviselohazi vita tovabbi erdemi resztvevoje Hordnszky Nan-dor, a mersekelt ellenzek eg\-ik vezetoje volt. A 45 eves iigyved 1867utan torvenyhatosagi tisztviselokent szeles kom kozigazgatasi gya-korlatot szerzett. Javaslatai targyszeruek es konstruktivak voltak.24

Ug\~ancsak aktivan vett reszt a parlamenti vitaban a fiatal Lits Gyula,akit 1881-ben valasztottak meg eloszor fiiggetlensegi kepviselonek.Magas szintu jogi kepesitessel rendelkezett, a biroi allamvizsga lete-tele utan, 1869-ben torvenyhatosagi korben mukodott, tiszteletbelialjegyzo lett, kesobb koz- es valtoiigwedi oklevelet szerzett. 1870-tol 6t evig a budapesti kiralyi itelotablanal fogalmazo es tanacsjegyzovolt. A vitaban az eloterjesztett javaslat belso tartalmi, logikai ellent-mondasait tette szova.23 Literdty Odon 36 evesen, elso ciklusos kepvi-selokent jarult hozza a torveny megalkotasahoz. Szakmailag szintenkompetens volt, hiszen jogi tanulmanyai befejezese utan, 1868-ban apenziig\"miniszteriumban helvezkedett el. Kesobb penziigy-igazga-

524 STIPTA ISTVAN

tosagi tisztviselokent a kincstar jogi iigyeit intezte. 1874-ben kilepettaz allami szolgalatbol, es iigyvedi irodat nyitott Budapesten. A vitaidoszakaban a mezokaszonyi keriiletet kepviselte szenvedelyes, detargyszeru felszolalasaival.26

A kepviselohazi vita leghosszabb beszedet Vidllczkay Jozseftartot-ta. A 64 eves politikus szamottevo kozigazgatasi tapasztalat utan lettNyiregyhaza egyik orszaggyulesi kepviseloje elobb balkozep, majdfiiggetlensegi parti programmal. Fiatalkoraban 6t tartottak a kepvi-selohaz egyik legjobb szonokanak. Az obstrukcios (agyonbeszelesi)vita soran 6 tartotta a leghosszabb felszolalast, negy oranal tovabbbeszelt. A parlamenti elokeszito munkaban es a partertekezleteken1883-ban is egyike volt partja legaktivabb tagjainak.2'

A kozigazgatasi biraskodassal szembeni kormanyzati felelemegyik oka az volt, hogy a szeparativ hajlamii nemzetisegi lakossag ejogvedelmi eszkozt politikai eszkozkent hasznalja fel a kozigazgataslassitasara. A vitaban a nemzetisegi kerdes egyediil Vuchetich Istvdnkanonjogi doktor, horvat orszaggyulesi kepviselo felszolalasa kapcsankeriilt felszinre. A kepviselo egyebkent lojalis volt a kormanyzathoz,vitabeli javaslatai is a meglevo torvenyek es a javaslat osszhangbahozatalat celoztak. Nehany ev mulva visszatert a horvat fovarosba,ahol batran ervelt a horvat-magyar kiegyezes mellett.28

A forenduek koziil egyediil Pongrdcz Emit szant energiat a felszo-lalasra. A 41 eves, literatori erenyekkel rendelkezo baro 1868 ota apenziigyminiszteriumban szolgalt. Hamarosan penziigyminiszterititkar, majd 1878-tol osztalytanacsos lett. Mint a forendihaz sziiletetttagja, rendszeresen szerepelt a koltsegvetesi vitakban; kiilonos fi-gyelmet keltettek az osztrak-magyar banktarsulat letesiteserol(1878) es a hitelmuveletek utjan fedezendo allami kiadasokrol szolo(1879) torvenyjavaslatok targyalasanal tartott beszedei. A penztigyikozigazgatasi birosag egyik biraja lett, de kinevezese utan roviddel(1886-ban) meghalt.

POLITIKAI ES ALKOTMANYJOGI ERVEKA VITABAN

A kepviselohazi altalanos vitaban az ellenzek ezuttal is a dualizmuskimeletlen biralatara osszpontositott. Irdnyi Daniel vezerszonok marelso mondataban hangsulyozta, hogy hazankban nines szabadsag, mert,,ennek legerosebb biztositeka, a hadsereg nines kezeink kozott". Azegyes polgarok jogai, a ,,kozigazgatasban, es a kozelet egyeb teriiletein

ORSZAGGYULESI VITA A PENZUGYI KOZIGAZGATASI BIROSAGROL... 525

nem reszesiilnek kello oltalomban", mert a politikai jogokon esettserelem eseten vagy a kozigazgatas teren elszenvedett torvenytelense-gek ellen Magyarorszagon nem lehet fiiggetlen birosaghoz fordulni. Azellenzek prominense a valasztasi biraskodasra vonatkozo szabalyozastis hianyosnak tartotta, hiszen ebben az esetben is csak a valasztoianyagi jogon elkovetett serelem eseten lehet a legfelsobb birosaghozfordulni, a ,,valasztasok alkalmabol elkovetett serelmek ma is partbi-zottsag ele keriilnek". A kormany, amely a valasztasokat vezeti, sajattobbsegevel visszaelve itel azok torvenyessege felett.

A kozigazgatasi biraskodas bevezetese Magyarorszagon is kikeriil-hetetlen, mert ,,a kozvelemeny eros kovetelmenye" lett. Iranyi sze-rint a ,,sok unszolasra" elkeszitett eredeti tervezet ,,igen tokeletle-ntil" fekezte volna a kormanyzat hatalmat. Hala a ket bizottsagnak,hogy azt nemileg megjavitotta. A felszolalas tiikrozte az ellenzekellentmondasos helyzetet: a javaslatot nem utasithattak el, hiszen akozigazgatasi biraskodas bevezeteset korabban maguk is hatarozot-tan koveteltek. A kormanyzati eloterjesztessel kapcsolatban a megol-dasi mod es a reszletszabalyok biralatara szoritkoztak.

Szembetuno ebben a tekintetben Helfy Igndc allaspontja, aki akormany eloterjeszteset egyenesen ,,kortesfogasnak" tekintette,amely ,,csekely kiilonbseget tartalmaz a jelenhez kepest".29 Nemtekintheto targyszerunek az a megallapitasa sem, hogy az adofel-iigyelok hataskoret bovitettek, ,,pedig ennek nagy terjedelme ellenvolt eddig a legtobb panasz". A miniszter - szerinte - ezuttal is csakarra torekedett, hogy minel kevesebb jogot adjon.

Az altalanos vita nem valt politikai szocseplesse, mert nem a szo-kasos partszempontok szerint folyt. Az ellenzeki kepviselok tobb-sege igyekezett a szakmai szempontokat felszinre hozni. LdzdrAddmszerint azon orszagokban, ahol a kozigazgatasi kerdeseket nem tekin-tik partkerdesnek, a kozigazgatasi birosagok hataskore minden fon-tos iigyre kiterjed. Nalunk is az lenne a kivanatos, ,,hogy mindenkozigazgatasi kerdesek koriil felmeriilheto serelmek, bajok, vitaskerdesek alapos, rendszeres eljaras utjan lehetoleg a kozvetlen szo-beliseg alapjan illetekes uton feliilbiraltassanak, illetve oldassanakmeg". Magyarorszagon viszont az alkotmanyos jogvedelem partker-desse valt. Nalunk a ,,feladatok kevesbe fontos reszei atmennek akozigazgatasi birosagra, a fontosabbak megmaradnak a penziigymi-niszterium kezelese alatt". Ebben termeszetesen neki sem voltigaza. Az eloterjesztett javaslat es az elfogadott torveny erdemi valto-zast hozott az allampolgarok javara. A kozigazgatas atpolitizalasaert amagat kb'zjoginak minosito ellenzek is felelos volt.

526 STIPTA ISTVAX

A parlamenti vitaban ezuttal is felszinre keriiltek a kozigazgatasibiraskodas kiilfoldi tapasztalatai. A targybeli hozzaszolasok altalabanveve ,,iranyzatosak" es felszinesek voltak. A korabeli hazai jogtudo-many iranyado muvei30 reszletesen targyaltak mar az europai jogve-delmi megoldasokat, es ismertettek a kozigazgatasi biraskodas gya-korlati tapasztalatait is. Ennek ellenere Iranyi Daniel vitathato altala-nossagokkal ervelt, miszerint lemaradtunk Europatol, hiszen megFranciaorszagban, a kozpontositas oshazajaban sem rendelkezik ilyenkiterjedt hatalommal a kormany, mert ott politikai iigyekben az allam-tanacs dont. Szerinte Ausztria is elottiink jart, mert a Lajtan tul a koz-igazgatasi birosagon kiviil alkotmanyos vitak es hataskori osszeiitkozeseldontesere klilo'n birodalmi birosagot hoztak letre. ,,Nalunk meg aztsem lehet kerni (mint Poroszorszagban vagy a nemet birodalomban),hogy a kormany az ilyen kervenyek elbiralasanal az iilesszak vegenjelentest tegyen.31 Az ellenzek tehat ezuttal is kovetelte a kozpontihatalom intezmenyes korlatozasat, de kozben ragaszkodott a tortenetiintezmenyeinkhez. A peldakent hozott allamok tortenelmi hagyoma-nyaikat attorve alkottak meg a jogallamisag alapintezmenyeit. A hazaikb'zjogi ellenzek nem tamogatott ilyen reformokat.

Jellemzonek tekintheto Helfy Igndc ervelese is. A kozigazgatasibiraskodas kapcsan Ausztriara hivatkozott, ahol szerinte a hazaihozhasonlo vitak alakultak ki az allamrendszer atalakitasarol. Az osztrakkozigazgatasi biraskodas kialakulasanak tortenetet attekintve32 nemerthetiink egyet Kossuth Lajos bizalmasaval. A Lajtan tuli teriilete-ken konstruktiv vita folyt a jogvedelem szakmai kerdeseirol. Azottani ellenzek tamogatta a radikalis reformokat, nem ragaszkodott ahagyomanyos, de korszerutlen jogvedelmi eszkozokhoz. Az 1875-6sosztrak kozigazgatasi birosag hataskorebol egyebkent eredetilegeppen az adoiigyet vettek ki, igy erre nem volt celszeru hivatkozni/3

Szapdry Gyula penziigyminiszternek igaza volt: a kormany nem ,,san-tikalt" Ausztria utan a javaslattal, hiszen ott a kozigazgatasi birasko-das hataskore csupan megsemmisito (kasszatorius) jellegu volt, akozigazgatasi domes megvaltoztatasara, pozitiv intezkedesek hozata-lara nem terjedt ki.34 A miniszter tobb felszolalasaban ervelt a kiilho-ni peldakkal, de az volt az allaspontja, hogy Magyarorszagon a hazaiviszonyainkra szabott kozjogi megoldasokat kell kialakitani.

A miniszter helyesen utalt arra, hogy nem pelda nelkiili az onallopenziigyi biraskodas, hiszen peldaul Olaszorszagban, ahol a vitas koz-igazgatasi kerdesek rendes birosag ele tartoznak, a financialis iigyekfeliigyeletet „ eppen mostanaban" kiilon birosag ele utaltak. Nemzet-kozi tapasztalatok is azt mutatjak, hogy a kozigazgatasi birosagok elott

ORSZAGGYULESI VITA A PENZUGYI KOZIGAZGATASI BIROSAGROL... 527

ez az iigytipus a leggyakoribb. Franciaorszagban ,,egy Milcent nevutudos" szerint a kozigazgatasi birosag ele keriilo 300 000 esetbol csu-pan 10000 altalanos kozigazgatasi jellegu, a tobbi adoiigy. Ebben atekintetben helyesen biralta az osztrak birosag gyakorlatat is. ,,Egybaro Hye nevu tekintely" szerint ugyanis ,,nem az altalanos kozigazga-tasi birosagot kell behozni azon szuk korrel, mellyel az osztrak koz-igazgatasi birosag (tisztan kasszatorius jogkorrel) bir", hanem egyfiiggetlen penziigyi birosagra van sziikseg, amely valoban megvedi apolgart, nemcsak a kincstarral, hanem - ha kell - akar a felelos minisz-teriummal szemben is.35

A kozigazgatasi jogvedelem kenyszere nagyreszt a hibas adoiigyipolitikabol es az adokotelezettseget ellentmondasosan szabalyozo joginormainkbol adodott. A kozadok kezeleserol szolo 1876: 15. tc. indo-kolasabol vilagosan kideriil, hogy a korabeli szabalyozas legfontosabbcelja az allamhaztartas egyenstilyanak tartos helyreallitasa volt.36

Ennek kovetkezteben a helyi torvenyhatosagok nagyobb szerepetkaptak az adok vegrehajtasaban, ami a szakszeruseg es az egyeni jog-vedelem szempontjabol rendkiviil hatranyos volt. Lits Gyula ellenzekikepviselo helyesen allapitotta meg, hogy a targyalt javaslatot ,,nemktilfoldi pelda utanzasanak", hanem egy belso viszonyaink altal ki-kenyszerftett szabalyozasi kfserletnek kell tekinteni.37

Az orszaggyulesi vita ezen reszebol is kideriil, hogy a korabeli kor-manyzat nem modellekben, adaptalhato kiilfoldi mintakban gondolko-dott. A dualizmus kori jogvedelem szervezeti es hataskori rendjet ezut-tal sem elvont szempontok, hanem gyakorlati igenyek szabtak meg. Te-leszky Istudn, a kor egyik legtehetsegesebb jogasza eppen ebben a kep-viselohazi vitaban hangsiilyozta, hogy a kozigazgatasi birosagok be-hozatala teren kiilfoldi peldak nem segitenek, hiszen a kiilhoni megol-dasok szerteagazdak, es mivel a jogvedelem a kozigazgatas egeszeterinti, ebben a kerdesben csupan a hazai viszonyok alapos ismereteveles a honi igenyek fig\-elembevetelevel lehet torvenyt alkotni.38

SZUKSEG VAN-E ONALLO PENZUGYIJUDIKATURARA?

A kepviselohazi vita erdemi resze a birosag szervezeti jelleget, meg-alakulasanak mddjat erintette. Ebben a tekintetben volt bizonyosmozgastere a kormanynak is. Valaszthatta volna azt a megoldast,hogy tovabb halogatja a kozigazgatasi biraskodas iigyet, es eloterjesz-ti az altalanos kozigazgatasi biraskodasra vonatkozo javaslatot. Te-

528 STIPTA ISTVAX

hette volna azt, hogy a kozigazgatasi panaszokat rendes birosag eleutaltatja, mint tette egyedi esetekben 1867 ota. A harmadik megol-dast valasztotta: javasolta egy specialis penziigyi birosag megalkota-sat, amely az ado- es illetekiigyekben elofordulo leggyakoribb vissza-elesek eseten benyujtott panaszokrol itelt.

Hegedus Sandor eloado szerint a kormany nem halaszthatta to-vabb a reformot, hiszen szabalyozasi kenyszerhelyzetben volt. Akozadok kezeleserol korabban elfogadott javaslat (amely vegiil aszoban forgo javaslatnal kesobb kapott tb'rvenyi format, es az 1883:44. tc.-kent jelent meg) onmagaban sziiksegesse tette a penziigyikozigazgatasi birosag felallitasat. Az ott megszabott teendok ,,beteto-zest es kiegeszitest igenyeltek" jogvedelmi szempontbol is. Az ado-iigy kezelesenek megvaltoztatasa nemzetgazdasagi sulyu, nem ha-laszthato es ,,eletbevagoan fontos" iigy volt. Azon garanciaknak,amelyek az uj adotorvenyben helyet kaptak, csak ugy lehetett er-venyt szerezni, ha a penziigyi kozigazgatasi birosag megalakul.39

A kormanyzo elitet mas is osztonozhette a szabalyozasra. Mintutaltunk ra, 1879-ben a kepviselohaz hatarozatban utasitotta a kor-manyt, hogy amig nem alakul meg az altalanos kozigazgatasi birosag,terjesszen elo javaslatot a penziigyi biraskodas bevezetesere. Igazugyan, hogy a korabeli jogertelmezes szerint a kepviselohazat nemkototte az elozo ciklus torvenyhozoi testiiletenek hatarozata, mora-lisan megis szamon kerheto volt a korabbi hazhatarozat. A kepviselo-hazi tobbseg ezt a megoldast gyakorlati szempontbol 1883-ban ishelyesnek tartotta, mert legalabb egy lepessel kozelebb lehetettjutni egy jobb megoldashoz. A javaslat igy junktimba keriilhetett akozadok kezeleserol szolo torvennyel, az egyiittes szabalyozas kon-zisztens es egymast erosito lehetett.

Az ellenzek ebben a kerdesben sem kepviselt kovetkezetes allas-pontot. Szapary Gyula az altalanos vitaban joggal hivatkozott arra,hogy a penziigyi kozigazgatasi birosag behozatalat korabban az ellen-zek is siirgette. Helfy Ignac 1880-ban, a koltsegvetesi targyalasoksoran a penziigyi biraskodas azonnali bevezeteset javasolta.

Lazar Adam az altalanos vitaban erdekes, de csekely visszhangotkivalto javaslatot tett. A kepviselo azt indltvanyozta, hogy a vitas ado-es illetekiigyeket ideiglenesen ruhazzak at a kiralyi tablara. A kiralyitablahoz 1884-ben valoban visszatert az a tiz kirendelt biro, aki addig aKuria munkajat segitette. A javaslat onmagaban logikus volt, hiszen azaltalanos hataskoru birosagok kaptak meg tiz evvel azelott a jovedekikihagasokat az addig mukodo penziigyi feltorvenyszek megsziinteteseutan. Ha ez igy tortenne, ervelt Lazar, kesobb nem kellene megsziin-

ORSZAGGYULESI VITA A PENZUGYI KOZIGAZGATASI BIROSAGROL... 529

tetni a penziigyi kozigazgatasi birosagot, ha az altalanos hataskoruiteloforum vegre megalakul. A kepviselo nem gondolhatott arra, azadoiigyi panaszok szama rendkiviil magas lesz, es egy onallo birosag iscsak nagy nehezsegek aran tudta ellatni azokat.

A kozigazgatasi biraskodas hazai bevezetesenek egyik vitakerdesevolt, hogy a reform szakaszos, vagy - kivarva az altalanos hataskorukozigazgatasi birosagot - egyszeri torvenyhozasi aktussal lezart le-gyen. Ebben a kerdesben az ellenzek is ellentmondasos allasponto-kat hangoztatott. Egyreszt siirgettek a kozigazgatasi jogvedelmet, deezzel egy idoben novelni kivantak a torvenyhatosagi onkormanyzathataskoret, amit igy joval nehezebb volt harmoniaba hozni a kozigaz-gatasi biraskodassal.

Ez az ellentmondas a vita ellenzeki vezerszonokanak nyilatkozatai-ban is tiikrozodott. Irdnyi Daniel XL egyik hatarozati javaslataban siirgetteaz altalanos kozigazgatasi birosag megalakitasat, sot ,,a kozigazgatasi esbiroi hatosagok kozt elofordulo osszeiitkozesek eseteben" donto hatas-kori birosag gyors felallitasat kivanta. A vitaban viszont- noha ,,altalabantamogatna a reszletes jot" - nem tartotta bevezethetonek a reszjogko-ru kozigazgatasi birosagot, csak akkor, ha a letesitendo testiilet mindenpenziigyi kozigazgatasi teren elofordulo visszassagot orvosolna.

A szelsobal kepviseloje, Lits Gyula is ellentmondasosan nyilatko-zott. A javaslatot ugyan hatarozott lepesnek tartotta a jogallamisagkiepitese fele, de a szukre szabott hataskor miatt nem fogadta el.Szerinte a jogallam alapfeltetele, hogy jo adotorvenyek legyenek, dea jogbiztonsagot csakis ,,minden iranyban fiiggetlen, oly biroi sanc-tioban lehet feltalalni, amely sem az allam, sem kozegeinek befo-lyasa alatt nem all". A kozigazgatasi biraskodast sziiksegesnek tartot-ta, de az eloterjesztett javaslatot 6 sem fogadta el.

Kovetve a kepviselo felszolalasat, ugyanakkor megallapithatjuk,hogy realisan latta a penziigyi kozigazgatas korabeli hibait, visszassa-gait. Arra is helyesen utalt, hogy az eloterjesztett javaslat logikusankovetkezett abbol a penziigy-igazgatasi rendszerbol, amit TiszaKalman alakitott ki. Az 1876: 15. tc. az adok nyilvantartasat a kozse-gi, reszben torvenyhatosagi kezbe adta. A kepviselo is sziiksegesnektartotta az adofeliigyeloi intezmeny megszervezeset. Ezt kezdetbenaz adozo kozonseg elfogadta, de az adofeliigyeloi hataskor ,,az adoke-zeles teren abszolutisztikus diktaturava" alakult. Ezen ,,diktator"hatarozatait a kozigazgatasi bizottsaghoz kellett fellebbezni, amely-nek eg^^ik resze az ,,allam kreaturaibol" allt, masik resze egyszeruen,,nem ertett az adoiigyhoz". A bizottsag eloadoja raadasul eppen azaz adofeliig^"el6 volt, aki a helytelen, hibas vagy szandekosan sza-

530 STIPTA ISTVAN

balytalan hatarozatot hozta. Az 1876: 15, tc. hetevi gyakorlata tehatoly mertekben visszatetszo volt, hogy az allamnak is erdekeben alltaz altala teremtett helyzet megvaltoztatasa.

A kozadok kezeleserol szolo (roviddel ezelott) elfogadott torveny-javaslat - szerinte - tovabb rontott a helyzeten, mert ujabb jogkoro-ket ruhazott ra a vegrehajto hatalomra. Ezutan - nagy reszben - azadoiigyben kozremukodo kozsegi kozegekre lesz bizva az adokiveteses nyilvantartas. Ezek gyarlosagbol, egyeni erdekbol eddig is sokkart okoztak. De kartekony a masik ket kozremukodo faktor, azadofeliigyelo es a kozigazgatasi bizottsag is. Ezen szen^ekkel szem-ben a tervezett birosagnak nem eleg szeles a hataskore, ezert meg-alakitasat nem tamogatja, inkabb csatlakozik Iranyi javaslatahoz.

Teleszky Istvdn az igazsagiigyi bizottsag eloadojakent ennek hata-sara szolalt fel az altalanos vitaban.40 Reszletesen indokolta, hogy- fenntartasai ellenere - miert fogadta el a javaslatot a jogi bizottsag.A testiilet fontosnak tartja az altalanos kozigazgatasi birosagot, denem veli lehetsegesnek a gyors behozatalat. Ennek ugyanis elozeteskovetelmenye a kozigazgatas radikalis reformja, az onkormanyzatirendszer hataskorenek csokkentese. A penziigyi kozigazgatasi biro-sag megalakitasa eseten nem lesz akadalya a kesobbi jogkiterjesztes-nek. Iranyi Daniel a reszletes vitaban erre tekintettel akarta megval-toztatni a birosag elnevezeset. Javasolta, hogy a birosag neve „Koz-igazgatasi fotorvenyszek penziigyi osztalya" legyen, arra utalva, hakesobb megalakul az altalanos hataskom birosag, ne kelljen modosi-tani a torvenyt. Teleszky clienteles velemenyen volt. Az eredeti cimszerinte nem zarja ki, hogy legyen kesobb szelesebb hataskoru biro-sag, de annak nevet elore nem lehet eldonteni. Az uj birosag neve-nek megvaltoztatasara azert sem keriilhetett sor, mert mar tobb,korabban elfogadott torveny ezt a megnevezest hasznalta.41

A forendihaz harmas bizottsaganak jelentese is megallapitotta,hogy ,,torvenyeink egyre szelesebb jogkort biztositanak a kozigazga-tasi hatosagoknak". Ezert is fontos, hogy tortenjen intezkedes ahatarozatok altal ,,magukat megsertve erzettek" javara. A torveny-hozas ujabb donteseit tekintve ,,a kerdeses modozatokrol valo gon-doskodas sziiksege foleg az ado- es illetekiigyben lep eloterbe, mivelazok termeszetenel fogva a penziigyi kozegek az allarn erdekebenolyan hataskorrel voltak felruhazandok", hogy a jogvedelem elemisziikseglet lett. Ez a testiilet utalt egyediil a javaslat alkotmanyossa-gara, kifejezve, hogy az elkepzeles ,,egyeb alkotmanyos intezme-nyeinkkel kello osszhangban van". A kesobb elfogadott torvenytvaloban torteneti alkotmanyunk reszenek tekinthetjiik.

ORSZAGGYULESI VITA A PENZUGYI KOZIGAZGATASI BIROSAGROL... 531

A bizottsag jelentesere az altalanos vitaban egyediil hard PongrdczEmil reagalt. Utalt arra, hogy a kozadok kezeleserol szolo uj torvenytobb olyan intezkedest tartalmaz, amely a penziigyi kozigazgatasibirosag felallitasat indokolja. A forend az emberi termeszet ,,egyikkivalo gyengesegenek" tartotta, hogy nem szeretiink adot fizetni.Raadasul a ,,legfelsobb forumrol sem hissziik el", hogy reszrehajlasnelklil jar el. ,,Az adozo kozonseg regota erezte hianyat a fuggetlenbirosagnak a penziigyigazgatas teren. Regota altalanosan erezte aztaz anomaliat: az allamkincstar fel is, biro is egyszerre, aki nem felleb-bezheto iteleteket hoz." Vitas kerdesekben mindig a penziigyi koze-geke volt az utolso szo, akik nem elfogulatlanok, mert mindig afiskalis erveket kell szem elott tartaniuk. A tervezett birosag ,,azadozo kozonseg jogait biztositja, az adminisztrativ apparatust nemzavarja, es az allamkincstarnak nem okoz nagy koltsegeket". A biro-sag ,,fiiggetlen, allando, elmozdithatatlan", s igy minden feltetelemegvan a helyes mukodeshez.

A forendihaz tamogato hatarozata lenyeges pontokon egeszitetteki a kepviselohaz ele keriilt indokolast. A birosag fontos feladataeszerint a penziigyi itelkezes egysegesitese, a penziigyi normakautentikus ertelmezese es a financialis joggyakorlat iranyitasa.42

VITA A BIROSAG HATASKOREROL

A kozigazgatasi birosagokrol szolo tudomanyos es torvenyhozasi vitakkozeppontjaban Europa-szerte a jogvedo testiiletek hataskorenekkerdese allt. A birosagok valtozatos szervezeti formaban jottek letre,eljarasi rendjiik is eltero volt. Torteneti megitelesuk, egymassal valoosszehasonlitasuk legfontosabb tenyezoje megis az a hatosagi mozgas-ter, amelyet a torvenyhozas a vegrehajto hatalommal szemben biztosi-tott szamukra. A hazai reformvitak nagy reszben szinten a hataskor tar-talmi kerdeseit erintettek. Hegedus Sandor mar eloadoi beszedebenutalt arra, hogy7 mindket bizottsag erdemi modositasokat inditvanyo-zott a leendo birosag hataskoren. Az uj testiilet dontesi jogkoret kikivantak terjeszteni az adokon kiviil az illetekiigyekre is, tovabba azadok kivetesetol a vegrehajtasig minden eljarasi mozzanatra. Ez a ki-terjeszto javaslat egyrebkent tartalmilag osszhangban volt a kozadokkezeleserol szolo, roviddel azelott elfogadott torvenyjavaslattal.

A bizottsag allaspontja eltert a miniszteri elkepzelestol a birosagihataskorbe tartozo iigyek meghatarozasanak modjaban is. HegedusSandor eloadoi beszedeben idezte Vivien francia tudost, aki szerint ,,a

532 STIPTA ISTVAN

hataskort ilyen birosagnal taxative felsorolni nem lehet". Ezert apenzugyi bizottsag ragaszkodott ahhoz, hogy az alakitando birosaghataskoret hivatalbol is megallapithassa, tehat a targyalas kozbenfelmeriilt uj tenyekre figyelemmel maga dontson a konkret iigyhataskorbe vonasarol. Elvi szempontbol ennel is fontosabb az a bi-zottsagi modositasi javaslat volt, amely szerint a hataskor kerdesebenvalo hatarozatot res judicatanak kell tekinteni, tehat az ilyen donte-sekbe a kormany nem szolhatna bele, kesobb ugyanazon iigybenfeliilvizsgalatot sem kezdemenyezhetne.43

A kormany szamara egyebkent a ket bizottsag csupan korlatozottfeliilvizsgalati lehetoseget kivant biztositani a hataskorrel osszefiiggobiroi iteletek vegrehajtasa teren is. Velemenyiik szerint az ,,admi-nisztracio erdekeire" tekintettel akar hataskori kerdesben, akar elja-rasi iigyekben a konkret jogvitat minisztertanacs ele lehetne ugyanvinni, hogy ,,ily minisztertanacsi hatarozatok azutan a jovore is irany-adoul szolgalhassanak", de a kormany dontese csak elvi, iranymutatojellegu lenne, a konkret esetre nem vonatkozhatna. A tekintelyesjogdszokbol allo ket testiilet megallapitotta, hogy ilyen iigyek egyeb-kent mashol ,,allamtanacs ele" tartoznak, de nalunk a hataskori biro-sag - bar sziikseg lenne ra - meg nem alakult meg.44

Az ellenzek kepviseloi termeszetes modon arra torekedtek, hogya megalakitando birosag hataskore minel szelesebb legyen. IrdnyiDaniel egyik hatarozati javaslataban egyenesen azt inditvanyozta,hogy a penziigyi kozigazgatasi birosag hataskore terjedjen ki ,,altala-ban minden ado- es jovedeki iigyre, a penzugyi kozigazgatas kore-ben elofordulo minden jogserelemre".

Hegedus Sdndor az altalanos vitaban reagalt Iranyi javaslatara. Utaltra, hogy ezt az inditvanyt a penzugyi bizottsag mar korabban elvetette,mert a jovedeki kihagasokat a hatalyos torvenyek szerint az elsofolya-modasu torvenyszekek, masodfokon (,,vegeldonto hataskorrel") a kira-lyi tabla biralja el. Ezektol nem lenne celszeru elvonni az iigyeket,mert a rendes birosag hatekony es gyors jogi garanciakat tud nyujtani.A fogyasztasi adokkal osszefiiggo kihagasok eseten (a cukoradorolszolo 1878: 23. tc. 13. §-a, valamint a szeszadorol rendelkezo 1878: 24.tc. 111. §-a szerint) szinten rendes birosag dont, tehat biztositott ahatekony jogvedelem. Igy csupan az ado- es illetekiigyi adminisztraciokerdese lehetne a penzugyi kozigazgatasi birosag ele utalhato, de ezolyan technikai kerdes, amelynek a miniszteriumnal kell maradnia.

Az altalanos vitaban Szapdry Gyula is tartalmi argumentaciovalvedte a miniszteriumi tervezet hataskb'rre vonatkozo normait. Apenzugyi kozigazgatasi birosag hataskorenek tervezett terjedelme

ORSZAGGYULESI VITA A PENZUGYI KOZIGAZGATASI BIROSAGROL... 533

szerinte megfelelo, mert az adok kivetese kb'riil felmeriilo legfonto-sabb iigyekben, tovabba az illetek kiszabasa elleni rektifikaciok, azadoleirasok, az eleviiles, a penzbirsagok, a karterites kerdeseben, esaz adovegrehajtas minden stadiumaban jogi garanciakkal b'vezetteljarasban a birosag dont. Ugy velte, hogy a kozigazgatasi esetekharomnegyed reszet a javaslatban felsorolt iigyek teszik ki. Allas-pontja szerint az ellenzek nem tamadhat azzal, hogy a kormany a ki-sebb sulyii iigyeket akarja megoldani. A penziigyminiszternek csupanegy erdemi hataskore maradt: ,,az, hogy az adminisztraciora vonatkozokerdesek, amelyekert a penziigyminiszter felelos, ehhez fellebbezhe-tok". Az ellenzek egy resze a fogyasztoi adok elbfralasara kiilon birosagfelallitasat javasolta. Ilyen - ervelt a penziigyminiszter - Europabansehol sines. A fogyasztoi adokkal kapcsolatos kihagasok egy reszenalunk is rendes birosagok ele tartozott.45

A hataskorrel osszefiiggo kormanyparti erveles jol tiikrozi a sza-badelvu part allamszervezesi felfogasat. Teleszky Istvdn az altalanosvitaban arra hivatkozott, hogy a kozadok kezeleserol szolo javaslatkapcsan eppen 6 inditvanyozta a leendo kozigazgatasi birosag ha-taskorenek boviteset. Mivel a kormany sem ragaszkodott merevenaz eloterjesztett reszmegoldasokhoz, ezt akkor a kepviselok is el-fogadtak. Ha a ket torvenyjavaslatot osszevetjiik, valoban kideriil,hogy a penziigyi kozigazgatasi birosag hataskore az egyenes adok,kozsegi adopotlekok, az egyenes adok modjara beszedendo kincs-tari kovetelesek, az illetekek, s reszben a kozvetett adok gyakorlat-ban legtobbet vitatott kerdeseire hianytalanul kiterjed. Az alsobbszintu hatosagok nem egyezo tartalmu hatarozatai ellen mindezeniigyekben mindig lehetseges volt a fellebbezes a penziigyi kozigaz-gatasi birosaghoz, es azon modositas utan, melyet a kepviselohaz akozadok kezeleserol szolo torvenyjavaslat 4., 8., 90., 96. §-analelfogadott, jogorvoslati lehetoseg volt a legtobb esetben akkor is,ha az alsofoku kozigazgatasi hatosagok hatarozata egyezo tartalmuvolt. A penziigyi kozigazgatasi birosagrol szolo javaslat fellebbezesijogot tervezett a leggyakoribb jogserelem, az egyenes adok es ille-tekek behajtasanak, eleviilesenek es visszateritesenek eseteben is.A fellebbezes ket elsofoku hatosag azonos tartalmu hatarozatavalszemben is lehetseges volt, csupan az egyenes adok egyes nemei-nek kivetesenel es az adoelengedesnel terveztek a ket egyenlo ha-tarozat elleni fellebbvitel korlatozasat. A reszletes vitaban - Te-leszky javaslatara — valtoztattak a javaslat hataskort erinto 1. §-anakszovegen, es az eredeti szovegverziot hozzaigazitottak a mar elfoga-dott adokezelesi torvenyjavaslathoz.

534 STIPTA ISTVAX

A hataskorrel osszefiiggo tovabbi vita a javaslat 14. §-aval kapcso-latban alakult ki. Az eloterjesztes a torvenyek es az azok alapjankiadott rendeletek ,,ervenyessegenek" eldonteset a penziigyi koz-igazgatasi birosagra kivanta bizni. A reszletes vitaban az is felmertilt,hogy a birosag itelhet-e a penziigyi kotelezettsegeket megallapitorendeletek sziiksegessege es celszerusege felett. Yidliczkay Jozsefaztjavasolta, hogy adjak meg ezt a jogot, hiszen ez az egyenek reszere isfontos alkotmanyjogi garanciat jelentene. Ha ugyanis egy ,,nemalkotmanyos erziiletu" miniszter veszi at a penziigyeket, az allamierdekek rovasara a torvenyesseg szempontjai hatterbe szorulnanak.Eloterjesztett inditvanyat a kepviselok tobbsege elvetette.46

A kormanyjavaslat 25. §-a szinten alkotmanyos alapkerdest erintett.A tervezett szakaszban a penziigyi targ\7u hataskori vitak rendezeseretortent kiserlet. Az ellenzek nem fogadta el, hog\" hataskori osszeiitko-zes eseten a minisztertanacs dontesi jogkort kapjon. Ez a megoldas- hangsulyozta Vidliczkay - alkotmanyellenes, mert serti az allamha-talmi agak megosztasat. Az lenne helyes, ha vita eseten eseti allasfog-lalassal vagy az erintett torveny modositasaval a ton'enyhozas dontene.Az eredeti javaslat raadasul a kovetkezo kitetelt tartalmazta: ,,Ha akozigazgatasi birosag sajat illetekessege kerdeseben olyan hatarozotthoz, mely a kozigazgatas celszeru vezethetese, fokep elvi jelentosege-nel fogva veszelyesen gatlo befolyast gyakorolhat: a penziigsTminiszter-nek joga van az esetet, csupan az illetosegi kerdes elvi eldontese ve-gett a minisztertanacs ele terjeszteni, melynek hatarozata a ton-enyho-zas tovabbi intezkedeseig a kesobbi eldontendo kerdeseknel irany-ado." Ezt a rendelkezest legelesebben Ldzar Adam tamadta, mert a,,hatalmi kor feltett tulterjeszkedesenek" tartotta. Szildgyi Dezso - ez-uttal sikerrel - a 25. §. kihagyasat javasolta, mert az clienteles a tb'r-venyjavaslat celjaval, es amely ,,a kozigazgatasi biraskodas illetekes-segenek kozigazgatasi uton valo, teljes kiforgatasahoz" vezethet. Atervezett rendelkezest garancialis szempontbol is tarthatatlannak vel-te, hiszen az ,,feljogositana az adminisztraciot arra, hogy minden olyaniigyet, melyrol azt gondolja, hogy az a kozigazgatasra veszelyes, elvon-ja a birosag hataskorebol".

A javaslat eredeti szovege egyebkent az 1869: 4. tc. 25. §-at ke-pezte le. Ez a torvenyhely ideiglenes felhatalmazast adott a minisz-tertanacsnak az ,,illetekessegi osszeiitkozesek eldontesere". Ezt aszabalyt azonban — ervelt Szilagyi Dezso — nem szabad a kozigazga-tasi biraskodasra kiterjeszteni. ,,A minisztertanacs termeszetenelfogva kozigazgatasi, espedig legmagasabb kozigazgatasi forum, estermeszetesen ugy b'sszetetelenel, mint azon iranyanal fogva, mely-

ORSZAGGYULESI VITA A PENZUGYI KOZIGAZGATASI BJROSAGROL... 535

ben tevekenyseget tulnyomoan kifejti, kormanyzasi, kozigazgatasi,opportunitasi szempontok azok, melyek elhatarozasara donto befo-lyast gyakorolnak." A hataskori biraskodas bevezeteseig javasolja,hogy ,,egyreszt a maganfelnek legyen joga illetosegi kihagas miattpanaszt emelni, ha a birosag ele tartozo iigy a penziigyminiszterhezvitetik, es az sajat illetoseget megallapitja. Masreszrol a kozigazgataserdekeit kepviselo s a penziigyi kozigazgatasi hataskor megovasaraelso sorban hivatott penziigyminiszternek legyen joga ugyanezttenni, ha torveny szerint a kozigazgatasi penziigyi hatosag hataskore-hez tartozo iigyet a birosag a maga illetosegehez tartozonak allit."Szilagyi Dezso elerte, hogy a minisztertanacs dontesei hataskorikerdesben egyedi jelleguek legyenek, csak az adott iigyre vonatkoz-zanak, es ne rendelkezzenek dontvenyi erovel.47

VITA A KOZIGAZGATASI BIROSAGSZERVEZETEROL ES OSSZETETELEROL

A miniszteri tervezet es a napirendre vett javaslat egyarant egyfoko-zatii birosagi rendszert iranyzott elo. Ez volt a leggyorsabb megoldas,ez biztositott olcso es rovid tavon bevezetheto jogi feliilvizsgalatot apenziigyi visszaelesek teriileten. Az orszaggyulesi vitaban sem me-riilt fel, hogy a penziigyi biraskodast tobbfokozatuva kellene tenni. Akormanyzat reszerol ez a szandek nem is fogalmazodott meg, azellenzeki kepviselok inkabb az altalanos kozigazgatasi biraskodastkoveteltek, a reszjogkoru kozigazgatasi biraskodast ideiglenes meg-oldasnak tartottak.

Hegedtis Sdndor eloadoi beszedebol is kideriilt, hogy mindket or-szagg^rulesi bizottsag fontossagot tulajdonitott a megalakitando jogve-delmi forum jogi statusanak. A birosagot a kormany szervezetileg fiig-getlen es a szakszeruseg kovetelmenyet kielegito forumkent kivantamegszer\rezni. E ket szempont egyiittes ervenyesitese termeszetesennalunk is nagy nehezseggel jart. A kepviselohazban ennek ellenerenem alakult ki vita a testiilet kettos szemelyi osszetetelerol. A kormanyelkepzelese valoban korszeru volt: a penziigyi kozigazgatas szaktekin-telyei. es a klasszikus biroi kar paritason alapulo testiilete a gyakorlat-ban is jol szolgalta a penziigyi kozigazgatasi jogvedelmet. Az mas ker-des, hogy az ellenzek eg ,̂" resze javasolta: a testiilet elnoke jogasz le-gyen, hogy a tisztan jogi erdekek nag\7obb hangsulyt kaphassanak. Amegalakult birosag vezetoje - szerencses modon - a kivalo jogasz,egyben nag^~ tapasztalatii penziig^a szakember, Madarassy Pal lett.

536 STIPTA ISTVAX

A fuggetlenseg erdekeben mindket bizottsag a miniszteri eloter-jesztes modositasat javasolta, amivel vegiil a kormany is egyetertett.A bizottsagokba delegalt kormanyparti kepviselok tobbsegenekdontese alapjan a miniszteri tervezetet kiegeszitettek a biroi elmoz-dithatatlansag elvenek rogzitesevel es az ido elotti nyugdijazas tilal-mazasaval.

A biroi kvalifikacio teren figyelembe vettek a nemzetkozi tapasz-talatokat. Hegedus eloadoi beszede szerint azert, ,,mert tisztan jogiszakertoket ilyen birosagnal alkalmazni nem lehet, es tisztan admi-nisztrativ szakertoket sem lenne szerencses". Ezert mindket bizottsagelfogadta a miniszter alapeszmejet a paritasos szakmai osszetetelrol, Azalkalmazott birakkal szembeni kovetelmenyeket a bizottsagok szigori-tani kivantak, ,,amennyiben kiilonosen az adminisztrativ szakertokmeghatarozasanal egyfelol tekintettel voltak a mar meglevo kvalifika-cios torvenyre", masfelol nem tartottak elegseges feltetelnek adokive-to vagy felszolalasi bizottsagokban szerzett korabbi g^-akorlatot. Valtoz-tatast javasolt a testiiletek ,,fellebbezesi remediumok" teren, ezekjavaslat szerinti megvaltoztatasaval teljesiilt az a kovetelmeny, hogy,,senki igaz iigyetol el ne ejtessek, es mindenki megtalalja egesz fiig-getleniil es targyilagosan, szakszeruen serelmenek orvoslasat".

A ket bizottsag javasolta a birak szamara a kiiriai (legfelsobb biroi)rangot is ,,azon gyakorlati szempontbol, hogy meg az eloleptetesremenye se kepezzen barmely tavoli vagy latszolagos indokot arra,hogy a birosag fiiggetlensege barmely kis mertekben is gyanu alaessek". A birosag letszamat — a penziigyminiszteri javaslattol elte-roen - nem kivantak elore meghatarozni, ket ev probaidot javasoltakannak kideritesere, hogy milyen iigyforgalma lesz a testtiletnek.Errol a kerdesrol egyebkent a kepviselohazban is elenk diskurzusfolyt. Az ellenzeki kepviselok torvenyi szabalyozast tartottak sziikse-gesnek. A vita heveben Szapary Gyula penziigyminiszter elarulta,hogy az itelobiroi letszamot alacsonyra, 6-7 tagra terveztek.

Reszletes vitaban Iranyi Daniel javasolta, hogy a birosag tagjait azuralkodo ne a penziigyminiszter, hanem az igazsagiigy-minisztereloterjesztesere nevezze ki. Az ervelesben hangsulyt kapott, hogy amegalakitando testulet itelobirosag, amely folott az igazsagiigy-mi-niszternek kell feliigyeleti jogot adni. Iranyi szemely szerint sembizott a penziigyminiszterben, es attol felt, hogy a kozigazgatasibirosag a penziigyminiszter kozege, es nem biraja lesz.48

A kepviselohaz 1883. majus 4-i, 240. orszagos iilesen varatlan vitaalakult ki Vuchetich htvdn felszolalasa nyoman. A horvat kepviselokerte, hogy legalabb egy horvat nemzetisegu biro legyen a penziigyi

ORSZAGGYULESI VITA A PENZUGYI KOZIGAZGATASI BIROSAGROL... 537

kozigazgatasi birosag tagja. Erre - szerinte - azert van sziikseg, merthorvat teriileten koriilbeliil ketmillioan elnek, es innen varhatoansok kerelem erkezik majd a birosaghoz. Ezen tul utalt arra, hogy ahorvat-magyar kiegyezesrol szolo 1868: 30. tc. 58. §-a szerint a hor-vat-szlavon eloterjesztesekre a letesitendo birosagnak is horvat nyel-ven kell valaszolnia. Javasolta, hogy a Horvatorszagbol jo'vo beadva-nyokrol horvat nyelvu biroi iteletek sziilessenek.

A penziigyminiszter egyertelmuve tette: a birosagnak nem leszhorvat tagja. Az iteloszemelyzet kivalasztasanal az lesz az iranyadoszempont, hogy a biro szakmai es emberi kvalitasai megfeleloeklegyenek, a szarmazasa nem szamit. A hivatalos nyelvre nezve kozol-te: a birosag azon hatarozatai, melyeket Horvatorszagra nezve hoz,,,mint minden egyeb kozos iigyben, a magyar mellett horvat nyelvenis kiadatnak". Azt azonban sziiksegesnek latta, hogy a birosag nemitelo szemelyzetenek kivalasztasakor gondoskodni kell olyan,,egyenrol", aki horvatul is tud.49

VITA AZ ELJARASI RENDROL

A kepviselohazi vita soran a legtobb inditvany a leendo birosag elja-rasanak elveirol es reszletszabalyairol sziiletett. Teleszky htvdn azaltalanos vitaban utalt arra, hogy ez a kerdes mar a bizottsagi targya-lasok soran is eles polemiakhoz vezetett. Megallapithatjuk: a jogibizottsagnak eljarasjogi szempontbol is sikeriilt a jogi szempontokjelentos reszet ervenyesitenie. A bizottsag tagjainak koszonhetoen amegalakitott penziigyi kozigazgatasi birosag tag jogi mozgasteretkapott arra, hogy a hozza fellebbezett iigyekben a valodi tenyallastfelderitve, anyagi igazsagot szolgaltathasson.

A kepviselohazi vitaban elvi ellel meriilt fel, hogy a tervezettirasbeli eljarasi rend helyett a szobeliseget kellene ervenyesiteni.Teleszky arra hivatkozott, hogy a magyar perrendtartas a szobeli-segre epit, garancialis okokbol a penziigyek teren is sziikseg lenneerre. Az egyfokozatu birosagi rendszer mellett - biroi tevedes ese-ten - az anyagi igazsagot is sulyos serelem erheti. Belatta, hogy akotelezo szobeliseg nem ervenyesitheto, mert ezekben a jogvitakbanaltalaban csekely osszegekrol van szo. Azt viszont hangsulyozta, hogyaz irasbeliseghez kotott eloadoi rendszer torzit, az eloado biro - aka-ratan kiviil is - befolyasolhatja a birosagot. Ebben az eljarasban ra-adasul eg^^etlen biroi forum van, ha ez teved, seriilhet az igazsag. Eznem lenne koltseges, mert - javaslata szerint - nem lenne kotelezo

538 STIPTA ISTVAX

szobeliseg.50 Meg zarszavaban is arra utalt, hogy a ,,penziigyi birosaghataskorebe utalt kerdesekben az adozo es illetekkoteles fel erde-keinek fokozott megovasara az eljaras egesz vonalan teljes folennyelbiro kincstarral szemben mulhatatlanul sziikseg van". Utalt arra is,hogy Ausztriaban is a szobeliseg elvet fogadtak el, pedig a polgariperrendtartas ott is a merev irasbelisegre epiil.

LdzdrAddm nyomatekkal hangsulyozta, hogy ebben a tekintetbena penziigyi es igazsagiigyi bizottsag kozott lenyeges elteres volt. Apenziigyi bizottsag az irasbeli eljarast ajanlotta, az igazsagiigyi bizott-sag a fakultativ szobeliseg mellett ervelt. O a nehezkesebb, koltsege-sebb, de nagyobb garanciat igero szobeli eljarast partolta.D!

Hegedus Sdndor, a penziigyi bizottsag eloadoja ezzel szemben azthangsulyozta, hogy az iigyek jellege nem indokolja a szobeliseget,az elv ervenyesitese nehezkesse tenne az eljarast. A gyakorlatbanaligha lehetne ervenyesiteni a kontradiktorius rendszert, hiszeniigyek ezrei keriilnek majd birosag ele. A szobeliseg szinte kikeny-szeritene az iigyvedek jelenletet, a szegenyek emiatt hatranyoshelyzetbe keriilnenek. ,,Ehelyett a penziigyi bizottsag javaslatamegadja a leheto biztositekokat, a legelso forumtol a legutolso fo-rurnig hivatalosan ertesittetni a feleket, akik folytonosan megtehe-tik eszreveteleiket, gondoskodik arrol, hogy kifejtsek a mellettiikszolo szempontokat."52

Az iigyben hallatta szavat Szildgyi Dezso is. Magas szinvonalii,azonban a vegso dontest ezuttal nem befolyasolo beszedeben eloszora penziigyi birosag altalanos celjat hatarozta meg. ,,Az allampolgarokmegnyerjek a leheto legnagyobb biztositekokat, hogy ti. terhek nemkoveteltetnek toliik, csak a torvenyben megallapltott feltetelek alattes a torvenyben megallapltott mertekben. Annak, hogy az allampol-garok nem terheltetnek torvenyes kotelezettsegiikon feliil, jogiszempontbol valo es mondhatnam egyediili biztositeka a penziigyibirosag." Ezen penziigyi birosagra van rabizva a kormany jogi ellen-orzese.53 Szilagyi ezert tartotta fontosnak a birosag elotti eljarast,amely ebben az esetben rendkiviil fontos, garancialis kerdesse val-hat. Szerinte a referendarius rendszer, az eloadoi szisztema egyolda-lusaghoz vezet; a feleknek egy perben mindig meg kell engedni,hogy kifejthessek sajat nezeteiket. A szobeli eljaras elleni ervekelvileg tarthatatlanok, pusztan gyakorlati jelleguek. Egyik ilyenindok, hogy ezen iigyek nem alkalmasak a szobeli eljarasra. Az euro-pai peldak azonban mast mutatnak. Az iigyek jelentosegenek meg-iteleset az erintettekre kell bizni; majd 6k eldontik, megeri-e nekika koltsegesebb eljaras.

ORSZAGGYULESI VITA A PENZUGYI KOZIGAZGATASI BIROSAGROL... 539

Szilagyi (tevesen) utalt arra, hogy a kozigazgatasi birosagi eljarasEuropaban mindenhol szobeli. Azt javasolja, hogy csak a maganfelszamara kellene megadni a jogot, hogy fakultative kezdemenyez-hesse a szobeli eljarast. Ezzel ,,nagyban fogjuk emelni azon jogibiztositekot, mely a penziigyi kozigazgatasi biraskodas felallitasabanrejlik". Nem szabad gyamkodni az emberek felett.

A vitaban Szilagyi mellett ervelt Ldzdr Adam is, aki a szobelisegmellett a bizonyitekok szabad merlegelesenek civet is rogzitenikivanta. A leghosszabb felszolalas ez volt a vita soran. Kifogasolta,hogy az igazsagiigy-miniszter mindvegig passziv maradt, nem vettreszt a vitaban. A gyakorlatra hivatkozva partolta Szilagyi Dezsoallaspontjat: ,,Az ado kivetese soran az adozo kozonsegnek semmi-fele eszkoz nem all rendelkezesere. Ha felmegy az iigy az adofelszo-lamlasi bizottsaghoz, ott ismet a kincstar kepviseloje vezeti a jegyzo-konyvet, aki ha feliiletes, keves adatot rogzit ahhoz, hogy a birosagaz iigyet el tudja donteni."54

Szapdry Gyula penzugyminiszter elutasitoan valaszolt. Ha a javaslatotelfogadjak - velte -, ,,teljesen kiforgattatnek sarkabol" a kormany el-kepzelese. A szobeliseg ervenyesiilese eseten a tervezett 4-6 biro he-lyett legalabb neg^^venre-hatvanra lenne sziikseg. A kincstar jogi kep-viselete is sokba keriilne, es feleslegesen terhelne a maganfeleket is.Raadasul - en'elt a penziigyi tarca vezetoje - az irasbeliseg alapjan is le-het igazsagosan donteni. A miniszter joggal hivatkozott arra, hogy az1881: 59. tc. sem kivanta a szobeli eljarast a polgari iigyekre nezve tor-venybe iktatni. Az ertekhatarhoz kotott, permissziv megoldast a magareszerol az oszto igazsaggal ellentetesnek tartotta. ,,A szegenyek 10forintja lehet olyan fontos, mint a gazdag 1000 forintja" - ervelt.55

Az igazsagiigyi bizottsag tagja, Gall Jozsef is a kormanyjavaslatvedelmere kelt: ha polgari iigyekben nines teljes szobeliseg, ninessziikseg arra ennel a specialis birosagnal sem. A birak szakavatottak,el tudjak donteni a kerdest szobeli meghallgatas nelkiil is. A birosagiszakaszt megelozo eljaras eg\~ebkent is szobeli, ott az iigyfelek mindjog-, mind tenykerdesben kozolhetik allaspontjukat. A targyalt tor-venyjavaslat szeles hataskort kivan alapitani, igy rengeteg munkatadna a birosagnak, ha a per szobeli lenne.36

A vita a jogi garanciak rovasara dolt el. A Pesti Naplo keseruenkommentalta a dontest: ,,a penziigyi birosag tehat nelkiilozni fogja azalapos itelethozatal eg\"ik legfobb biztositekat, mert a feleket azelfogadott torvenyjavaslat teljesen kiszolgaltatja az irasbeliseg merevformalizmusanak, mellyel legnehezebben fer meg, ami pedig a biras-kodas fo celja lenne: a materialis igazsag".37

540 STIPTA ISTVAX

OSSZEGZES

A penziigyi kozigazgatasi birosag hazai bevezeteserol lefolyt kepvi-selohazi es forendi hazi vita rutinszeru volt, ennek ellenere szamostanulsaggal szolgalt. A torvenyalkotas irasos dokumentumait atte-kintve, es a megalakitott birosag tevekenyseget ismerve tobbre kellertekelniink azt, mint a kortars Mikszath Kalman tette.38 A hosszuhalogatas utan szonyegre keriilt javaslat - annak ellenere, hogy nemkapott jelentosegehez mert figyelmet egykoron, es kesobb sem - atorteneti alkotmany fontos kiegeszfteset celozta. Akarmilyen kor-manyzati szukkebluseg es kepviselohazi kompromisszum reven,megis ez volt az elso olyan eloterjesztes, amely a kozigazgatasi jogve-delmet kivanta meghonositani Magyarorszagon. Az orszaggyulesitargyalas kepviselohazi szakasza a torvenyalkotasi folyamat teren iseredmenyes volt: ebben a parlamenti ciklusban ekkor tortent a leg-tobb szovegmodositas a bizottsagi es plenaris egyeztetesek es felszo-lalasok nyoman.

A torvenyhozasi folyamat nyilvanos szakaszaban mindvegig jelenvolt, de nem valt meghatarozo mertekuve a politikai motivum. Apartok kepviseloi ugyan a szokasos ellenzek-kormanyparti szerepfel-osztas szerint nyilatkoztak, de alapvetoen a megoldasi modokrolvitatkoztak, es legtobbszor szakmai erveket hangsulyoztak. Az ellen-zek nem foglalhatott el egyertelmu tagado allaspontot, hiszen korab-ban maga is kovetelte, hogy a kormany korlatozza sajat hatalmat,vezesse be a kozigazgatasi biraskodast. Az ilyen targyu javaslat ege-szevel szemben ezert a kormanyt kotelezoen tamado ellenzekneksem lehetett jelentos kritikai mozgastere. Az is igaz, hogy az uralko-do altal elozetesen jovahagyott (eloszentesitett) kormanyjavaslaton aszabadelvu kepviselok sem valtoztathattak tul sokat.

A parlamenti tanacskozas es torvenyhozasi vita tanulsagos elemevolt az igazsagiigyi es penziigyi szempont elvi es reszletszabalyokatis erinto iitkozese. Pauler Tivadar igazsagiigy-miniszter, Tisza Kal-man bizalmasa ezen iilesszakon feltianoen passziv volt, nyilvanvaloana ,,generalis" halogato allaspontjat kepviselte. Nem harcolt a jogaszihivatas erdekeben, nem igyekezett ervenyesiteni a szakmabeli esdogmatikai szempontokat. Csemegi Karoly ellenlabasa ebben a ker-desben szmvonalon alul teljesitett.

A kepviselohazi vita megerositheti azt az allaspontot, hogy a ma-gyar allamszervezet es alkotmanyos intezmenyek dualizmus korikialakitasaban nem ervenyesiiltek kiilfoldi modellek. A korabelikormanyzat a jogvedelem minimumat igyekezett teljesiteni, ha

ORSZAGGYULESI VITA A PENZUGYI KOZIGAZGATASI BIROSAGROL... 541

kellett - a korabeli Europaban - egyedtilallo megoldassal, reszhatas-koru igazgatasi jogvedelemmel, egyfokozatu birosagi szervezettel,paritasosan kialakitott biroi testiilettel es frasbeli eljarassal.

Hegedus Sandor eloadoi beszedeben kerte, hogy a torvenyjavaslatot,,,mely oly institutiot teremt meg hazankban, mely kormannyal es a kor-many kozegeivel szemben a kozonsegnek fiiggetlen birosag biztosite-kat nyujtja", a kepviselok fogadjak el. A vitaban megsziiletett 1883: 43.tc. jol szolgalta a magyar kozigazgatasi jogvedelem iigyet.59

JEGYZETEK1 Mathe Gabor: Biraskodas a kozigazgatasban. In Kovacs Kalman (szerk.): A magyar

politikai es jogi gondolkodds tortenetebol. XVIII-XIX. szdzad. [Kozzeteszi az] Eotvos Lo-rand Tudomanyegyetem, Allam- es Jogtudomanyi Kar, Magyar Allam- es JogtortenetiTanszek. (Jogtorteneti ertekezesek 12.) Budapest, 1982, 73-86. o.; Lanczy Gyula: Akozigazgatasi biraskodas szervezeserol Magyarorszagon. Magyar Igazsdgugy. XIX. kotet.Budapest, 1883, 21-^9. o.; Kuncz Ignacz: A kozigazgatas fuggetlensege a kozigazgatasibiraskodasban. JogtudomanyiKoz/ony, 19. evfolyam, 7. szam, 1884. febr. 15. szam; TiszaKalman miniszterelnok, mint belugyminiszter dltal a kozigazgatas erdekeben 1880. november21-dikereegybefitvottenquetetdrgyaldsai. Budapest, 1880, 202-224. o.

2 Az 1889: XXVIII. tc. a penziigyi kozigazgatas szervezetenek vdltoztatdsdrol. Jegyze-tekkel, utalasokkal es magyarazattal ellatta: Dr. Imling Konrad. Budapest, 1889,1-2. o. A korabeli penziigyi kozigazgatas allapotarol reszletesen a fenti torvenypenzligyminiszteriumi elokeszito anyagaban: Magyar Orszagos Leveltar (a tovab-biakban: OL) K. 255. Pm. 1888-1-2592. es 1889-1-95. szamii iratai; Dr. SzekelyJozsef: Fiscalismus es jogszolgaltatas. In Tarnai Jdnos (szerk.): Magyar Igazsdgiigy.XVII. kotet. 4. szam. 1882, 221-226. o.

3 P. Szatmary Karoly (szerk.): Az 1878. evi oktober 19-ere hirdetett OrszdggyulesKepviselohdzdnak Naploja. III. kotet. Budapest, 1879, 298. o. 75. Orszagos Ules.1879. marcius 1.4 Az 1881. evi szeptember 24-re hirdetett Orszdggyules Nyomtatvdnyai. (A tovabbiak-

ban: Nyomtafvdnyok.) Kepviselohaz. Iromanyok. VI. kotet. Budapest, 1882 (a tovab-biakban: m), 152. szam, 224. o.; OL K255 1881-1-2191. sz.5 A penziigji bizottsdg jelentese: Az 1881. szeptember 24-re hirdetett Orszdggyules Nyom-

tatvdnyai. Kepviselohaz. Iromanyok. XIV. kotet. Budapest, 1883, 528. szam. Az igaz-sdgugyi bizottsdg dlldsfoglaldsa: Az 1881. szeptember 24-re hirdetett Orszdggyules Nyomtatvd-nyai. Kepviselohaz. Iromanyok. XIV. kotet. Budapest, 1883, 529. szam.

6 Nyomtatvdnyok. Kepviselohaz. Naplo. Szerk. P. Szathmary Karoly. 1883. 12.kotet. KN 1883. XL kotet. 146-147. o.7 ,,A penziigyi es igazsagilgyi bizottsagok jelentesei ki fognak nyomatni, a haz t. tag-

jai kozt szetosztatni, es a kinyomtatas utan, ha a haz beleegyezni meltoztatik, az oszta-lyok mellozesevel annak idejen napirendre tuzetni fog." KN. XII. kotet. 16., 17. o.8 KN. XII. kotet 317. o.; Dobszay Tamas et al.: Tisztelt Hdz! A magyar orszdggyu-

lesek tortenete, 1848-1998. Budapest, 1998, 56. o.; Patyi Andras: Kozigazgatasi birdsko-ddsunk modelljei. Tanulmdny a magyar kozigazgatasi btrdskoddsrol. Budapest, 2002,Logod Bt., 23-24. o.

542 STIPTA ISTVAX

9 Pesti Nap/o, 1883. maj. 3., 34. evfolyam (reggeli kiadas). 121. szam.10 Dr. Pilisy Lajos: A penziigyi Kozigazgatasi Birosag. 1884-1896. In A MagyarKozigazgatasi Birosag 50 eve (1897-1949). Kiadja: A Magyar Kozigazgatasi Birosag.Budapest, 1947, 16-17. o.11 Nyomtatvdnyok. Kepviselohaz. Iromanyok. XV. kotet. Budapest, 1883, 606. szam.,,Torvenyjavaslat a penziigyi kozigazgatasi birosagrol." 176—182. o.; KN. XII. kotet.407. o.12 Az 1881. szeptember 24-re hirdetett Orszdggy files Forendi Hdzdnak Iromdnyai. VI.kotet. Pest, 1883, 399. szam.13 Nyomtatvdnyok. Kepviselohaz. Iromanyok. XV. kotet. Budapest, 1883, 622. szam:,,Kivonat a Forendi Haz 1883. evi majus 23-an tartott 77-ik iilesenek jegyzokonyve-bo'l." 257-259. o.14 Nyomtatvdnyok. Kepviselohaz. Iromanyok. VI. kotet. Budapest, 1882, 152. szam,224. o.; OL K255 1881-1-2191. sz.15 Szinnyei Jozsef: Magyar ink elete es munkdi. (A tovabbiakban: Szinnyei.) XIII.kotet. Budapest, 1909, 390-391. o.; Allamkoltsegvetesi tanulmanyok. Budapest,1879. (Kulonny. a Nemzetgazdasdgi Szemlebol); Sz. Gyula grof penziigyminiszterbeszede a kepviselohaz 1881. Jan. 28. iilesen. Uo. 1881; Az egyenes adotorvenyek esszabalyok hivatalos osszeallitasa. Uo. 1882. (Ism.: Nemzetgazdasdgi Szemie).16 Szinnyei, IV. kotet. Budapest, 1896, 606-610. o.; Az onkormanyzat es penz-iigye. Budapest, 1878. (Ism.: Budapesti Szemie); Ket ertekezes a czukoraddrol. Buda-pest, 1887.17 Dr. Halasz Sandor (szerk.): Orszdggyulesi Almanack Kepviselohaz. (A tovabbiakban:Halasz.) Budapest, 1886, 176. o.; Szinnyei, XIII. kotet. Budapest, 1909, 1436-1437.o. Programja: Tehszky Istvdn programmbeszede, melyet 1881. evijunius IP-en a szildgy-somlyoi vdlasztokeriilet vdlasztoihoz intezett. Budapest, 1881, Burian Ny.18 Nemzet, 1887, 148. szam; Sturm Albert: Orszdggyulesi Almanack 1892-97. Buda-pest, 1892. 143. o.; Szinnyei, III. kotet. Budapest, 1894, 974-975. o.19 Parlamenti karcolatok a T. Hazbol (maj. 8.). ,,Bevegeztek a penziigyi birasko-dasrol szolo torvenyjavaslatot. Fenyvessy, a Haznak ez a kellemes, rokonszenvesaprodja, vitaba elegyedett az elnokevel a hazszabalyok felett. Micsoda? Hat mar acsirke tobbet akar mdni a tyuknal, szornyulkodott Pechy szemrehanyo tekinteteketvetve a sajat notariusara, hanem azert a kis Fenyvessy megsem hagyta magat. Hja,az mar fgy megy! Az orszaggyulesi ciklus elso feleben azert nem szelid az ember,mert meg nines messze a keriiletben tett igereteitol, a masodik feleben pedig marazert nem szelid, mert mar kozel van az uj fgeretekhez." In Mikszath Kalman:Cikkek es karcolatok II. mek.oszk.hu/00900/00901/html/15.htm-155k.20 Szinnyei, V. kotet. Budapest, 1897, 159-164. o. Munkai: Histoire politique de laRevolution de Hongrie 1847-1849. I-II. kotet. Paris, 1859-1860 (Charles-LouisChassinnal egyiitt). Ujabb kiadas: A magyarforradalompolitikai tortenete, 1847-1849.Iranyi Daniel, Charles-Louis Chassin. A szoveget gondozta, a bevezeto tanulmanytes jegyzeteket irta Spira Gyorgy. Ford. Szoboszlai Margit. Budapest, 1989.21 Szinnyei, IV. kotet. 1896, 654-658. o.; Szabo Csilla: Kossuth Lajos es HelfyIgnac - egy politikai kapcsolat anatomiaja (1870-1874). In Pajkossy Gabor (szerk.):Politika, politikai eszmek, muvelodes a 19. szdzadi Atagyarorszdgon. 97-107. o.22 Az 1884. evi szeptember ho 21-ere hirdetett Orszdggyules Kepviselohdzdnak Naploja.Budapest, 1886. Szilagyi Dezso felszolalasa: X. kotet. 53. o. Eletrajzi vonatkozasok:Kakay Aranyos (Kecskemethy Aurel): Nagy ferfiaink. Legujabb feny- es drnykepek.Budapest, 1874, VIII.; Szilagyi Dezso, 66-76. o.; Payer Gyula (szerk.): Szilagyi Dezso

ORSZAGGYULESI VITA A PENZUGYI KOZIGAZGATASI BIROSAGROL... 543

beszedei. I. kotet. Budapest, 1906, V-XIII. o.; Szinnyei, XIII. kotet. Budapest, 1909,885. o; Stipta Istvan: Szilagyi Dezso es a magyar igazsagszolgaltatas reformja. Publi-cationes Universitatis Miskoltiensis. Sectio Juridica et Politica. Tomus XI. Miskolc,1995, 111-115. o. Legujabban: Antal Tamas: Szilagyi Dezso igazsagiigyi reformjai-rol (1890-1900). InJogtortenetitanulmdnyok. VIII. kotet. Pecs, 2006, 9-28. o.23 Parlamenti karcolatok a T. Hazbol (maj. 8.). ,,Bevegeztek a penziigyi birasko-dasrol szolo torvenyjavaslatot.

Meg Szilagyi modositasa ejtette bamulatba a Hazat. Lenyeges modositas volt, smegis el lett fogadva. - Ez gyanus - mondogattak a jobboldaliak. - Ilyen meg sohasetortent. Ossze voltak beszelve a miniszterrel. Azok az emberek, akiken meg sohasemtortent az, hogy a modositvanyukat elfogadjak, osszeneznek, s a fogaik kozt sziszegik:- Szilagyi miniszter lesz. S ez a szo ugy hangzott itt, mint egy remletes joslat, minthaazt mondanak, hogy oriasi iistokos van az egen, vertol fog azni az egesz orszag. »Szila-gyi miniszter lesz! S most mar csinaljak neki a letrat.«" In Mikszath Kalman: Cikkek eskarcolatok II. mek.oszk.hu/00900/00901/html/15.htm - 155k.24 Cikkei folegaJogtudomanyiKoz/onyben (1867. Adalekok a torvenykezesi refotm-hoz; 1875. A gyamhatosag szervezeterol, Az arva- es gyamhatosagi intezmeny rende-zesetol) es politikai lapokban (peldaul Nemzeti Ujsdg) jelentek meg. Szinnyei, IV.kotet. Budapest, 1896, 1067-1069. o.; Halasz, 1886, 74. o.25 Stutm, 1897, 289. o.; Szinnyei, VII. kotet. Budapest, 1900, 1335. o.26 Halasz, 1886, 103. o.; Szinnyei, VII. kotet. Budapest, 1900, 1331. o.27 Sturm, 1888, 332. o.; Vasdrnapi Ujsdg, 1890, 35. szam (nekr.); Budapesti Kiizlony, 1869,181. szam, 80. o.; Igazmondo, 1871, 28. szam; Vasdrnapi Ujsdg, 1890, 35. szam.28 Erre utal Hogy allunk? cimu, a magyar-hotvat kiegyezesrol irt, nagy feltunestkeltett ropiiata. Budapesti Kiizlony, 1869, 69. szam; es Pesti Naplo, 1894, 16. szam.29 KN. XII. kotet. 328-329. o.30 Dr. Concha Gyozo: A kozigazgatdsi birdskodds az alkotmdnyossdg es az egyenljoghozvaid viszonydban. Budapest, 1877, 11-13. o.; uo: A kozigazgatasi biraskodas. MagyarIgazsdgugy, 1881, XVI, 5. szam, 359^1-92. o.; Lanczy Gyula: A Kozigazgatasi Birasko-das szervezeserol Magyarotszagon. Kozjogi tanulmany. Magyar Igazsdgugy, 1883.31 KN. XII. kotet. 325. o.32 Thomas Olechowski: Die Einfiihrung der Verwaltungsgerichtsbarkeit in Osterreich.Wien, 1999, 81-99. o.33 KN. XII. 329. o. Vo. Thomas Olechowski: Eutopaische Modelle der Verwal-tungsgerichtsbarkeit im 19. Jahrhundert. In Martin F. Polaschek - Anita Zieger-hofer (Hrsg.): Recht ohne Grenzen-Grenzen des Rec/its. Frankfurt am Main-Berlin-Bern-New York-Paris-Wien, 1998, 147. o.34 KN. XII. kotet. 332. o.35 KN. XII. kotet. 321-322. o.; Szapary Concha Gyozo: A kozigazgatasi biraskodascimu muvenek (Magyar Igazsdgugy, 1881, XVI, 5. szam) 372., 385. es 491. oldalainszereplo megallapitasokat vette at.j6 ,,E sajnos koriilmenynek egyik fo oka a kozado kezelese irant fennallo rendszerhianyaiban keresendo. E hianyok termeszetet s azok orvoslasanak modjat mely tanul-many targyava teven, azon meggyozodesre jutottam, hogy a kozadok kezeleset, apenziigyi kormanyzat ezen fontos agazatat, gyokeres intezkedesekkel reformalni kell.Ez okbol a kozadok kezeleserol szolo torvenyjavaslatnak czelja: rendezni a penziigyiszolgalat ezen fontos agat es gyokeresen reformalni az egesz egyenesadok kezelesenekfennallo rendszeret. Ezen czelt elso sorban az altal velem elerni, hogy ezen javaslat azegyenesadok kezelesenek jelenleg a penziigyigazgatosagok kezeibe oszpontosult ve-

544 STIPTA ISTVAN

zeteset decentralisalja a torvenyhatosagok teriiletere. Az czen teriileten az adofeltigye-10 szemelyeben szervezendo allami penziigyi hatosag miikodese altal kozvetlenne, esmiikodeseben hatasosabba tenni ohajtom a penziigyi igazgatast." Indokolas az 1876:15. tc.-hez. Kepviselohdzi Iromdnyok. 1875/78.1. kotet. 45. szam, 351-358. o.37 KN. XII. kotet. 326. o.38 £M XII. kotet. 326. o.39 A 1883: 44. tc. valoban tobb helyen hivatkozott a kesobb megalakulo penziigvikozigazgatasi birosagra. A 90. § szerint az eleviilt egyenes adok, az azok modjarabeszedendo kincstari kovetelesek es mas tartozasok leirasat harmadfokon a penz-iigyi kozigazgatasi birosag, az eleviilt kozvetett adok es illetekek leirasat masodfo-kon es veglegesen a penziigyi kozigazgatasi birosag rendeli el. A 94. § arrol rendel-kezett, hogy az eleviilt egyenes adok az azok modjara beszedendo kincstari kovete-lesek es mas tartozasok leirasat harmadfokon a penziigyi kozigazgatasi birosag, azeleviilt kozvetett adok es illetekek leirasat masodfokon es veglegesen a penziigyikozigazgatasi birosag rendeli el. A torveny a tovabbiakban igy rendelkezik: ,,Havalamely elarverezett ingatlan vetelaranak felosztasanal vagy csod eseteben helyte-len kimutatasok alapjan kozadobeli tartozasok es illetekek illetektelenul fizettettekki: valamely erdekelt fel kerelmere az illetekteleniil felvett osszegek az illetobirosaghoz fizetendok vissza, es ezen osszeg felosztasa vagy utalvanyozasa irant abirosag intezkedik. Az egyenes adoknak es azok modjara beszedendo kincstarikoveteleseknek es mas tartozasoknak ilynemu visszafizeteset harmadfokon a penz-iigyi kozigazgatasi birosag, a kozvetett adok es illetekek visszafizeteset masodfokones veglegesen a penziigyi kozigazgatasi birosag rendeli el."

A penziigyi kozigazgatasi biraskodas sziiksegessege kideriil az 1883: 44. tc.-hezfflzott miniszteri indokolasbol is. ,Jelenleg ur Aran egyenes adoiigyi adminisztra-tionk rendszereben az altal, hogy mig az elso- es kozephatosagi fokokon, adokiveto,felszolamlasi es kozigazgatasi bizottsagokban, a kozigazgatasi jog ujabb kori eszmei-nek - s a kozohajnak is megfeleloleg - az adminisztrativ hatosagoktol fiiggetlenbizalmi ferfiak gyakorolnak hataskort, addig a legfelso fokon hianyzott egy olyanintezmeny, mely azon fokon is megnyugvast es tamaszt nyujtson a serelmeiketorvosolni ohajto adozoknak. Ezen hianyt, egy - a penziigyi kozigazgatasi birosagrolszolo torvenyjavaslat beterjesztese altal torekszem orvosolni s ez okbol sziikseg,hogy a kezelesi torveny rendelkezesei is, annak megfelelo modon egeszittessenekki." Kepviselohdzi Iromdnyok. 1881/84. VI. kotet. 148. szam, 196-212. o.40 KN. XII. kotet. 326-328. o.11 Az altalanos vitaban Lazar Adam is ramutatott arra, hogy tobb, kozvetlen illetek-rol szolo torveny mar korabban penziigyi kozigazgatasi birosagi hataskort allapitottmeg. Ezert is javasolta Iranyi hatarozati javaslatanak elfogadasat, azzal a kiegeszi-tessel, hogy az altalanos kozigazgatasi birosagot ,,a hasonlo intezmenyekkel biroorszagokra tekintettel, a legrovidebb ido alatt" allitsak fel. KN. XII. kotet. 336. o.42 ,,E birosagtol el kell varnunk, hogy penziigyi judikatiirankat osszhangzovategye, hogy a torvenyek es fennallo szabalyok egyoldalii magyarazatanak vegetvessen, hogy allando principiumok, hatarozott decisiok altal az elso es masodfokuorganumoknak iranyt szabjon." Az uj biroi forum jo hatassal lesz a penziigyi koz-igazgatasi szervekre is, akik ,,iranyt nyerve a birosag egyforma eljarasa altal, felsza-badulnak a merev formalizmus nyomasa alol, s buzditast nyernek a lelkiismeretes,igazsagos eljarasra, ami mind a kincstarnak, mind az adozoknak nagy elonyere fogvalni". Maszak Hugo (szerk.): Az 1881. evi szeptember 24-ere hirdetett OrszaggyulesForendi Hdzdnak Naploja. I. kotet. Pest, 1883, 524-526. o.

ORSZAGGYULESI VITA A PENZUGYI KOZIGAZGATASI BJROSAGROL... 545

43 Hegedus Sandor Vivien: Etudies administrative! (Paris, 1852) cimu muvebolidezett. A neves francia szerzo komoly hatassal volt a kozigazgatasi reform magyarkepviseloire. Lasd Zabulik Laszlo: A kozigazgatasi Mrosdgrol szolo torveny. Budapest,1897, 3. o.44 KN. XII. kotet. 323-324. o. VS. Gruber Lajos: A kozigazgatasi Uraskodds eszmeje,kellekei es alakzatai Europdban, kulonb's tekintettelMagyarorszdgra, es e kerdes parlamen-tdris tb'rtenetere hazdnkban. Budapest, 1877, 207-219. o.45 A kormanyzat - hataskb'rt erinto - szandekat jol tiikrozi a penziigyminiszter1883: 44. tc.-hez fuzott indokolasa. ,,A letezo, 1876. XV. torveny 8. §-a helyere tehatoly szerkezetet vettem fel, mely a kozigazgatasi bizottsag hatarozatai ellen benyujt-hato fellebbezesek modja es hataridejenek meghatarozasa mellett, ezen birosagotis, mint harmadfoku hatosagot megjeloli. Ezen szakasz alapjan ugy az adminisztra-tio kozege, mint mas maganfelek, egyforma joggal es modon kereshetnek orvoslast,ugyeik termeszete szerint, vagy a penziigyi kozigazgatasi birosagnal, vagy a penz-iigyminiszternel."

Az iigyek felosztasarol az indokolas a kovetkezoket tartalmazza. ,,E tekintetben azugyek osztalyozasanal az az alapelv, hogy az adokivetes merve, az adomentessegek,adoelengedesek, adobehajtas koriili eljaras az adozok birsagolasa, a kozsegi varosi esadofeliigyeloi kozegek karteritesi kotelezettsege irant hozott bizottsagi hatarozatoktargyaban utolso forumkent, a penziigyi kozigazgatasi birosag jarjon el, ellenben azadofizetesi halasztasok, az eloljaro kozsegi kozegek birsagolasa, a kozsegeknek az adokbeszallitasa iranti kotelezettsege s a behajthatatlansag korulmenyenek megallapitasairant, mint tisztan adminisztratlv ugyek irant hozott kozigazgatasi bizottsagi hataroza-tok felett, legfelso forumon is a penziigyminiszter dontson, mert ezen ugyek tisztanadminisztratlv cselekmenyekre, es ezen szempont ala tartozo kedvezmenyekre vonat-kozvan, azoknak legfelsobb fokon valo elbiralasa is, csak a felelos minisztert illetheti."Kepviselohdzi Iromdnyok. 1881/84. VI. kotet. 148. szam, 196-212. o.46 KN. XII. kotet. 375-377. o.47 KN. XII. kotet. 391-398. o.; Pesti Naplo, 1883. maj. 8., 34. evfolyam, 126. szam,reggeli kiadas.48 KN. XII. kotet. 340. o.49 KN. XII. kotet. 345-346. o.50 KN. XII. kotet. 353. o.31 Mivel abban nem bizhatott, hogy a kormanyparti tobbseg valtoztat allaspontjan,az irasbeli rendszert korrigalo indftvanyt tett. Javasolta, hogy hosszabbitsak meg azfrasbeli panasz beadasara rendelkezesre allo hataridot. A kerelem feladasatol sza-mitva valoban kevesnek tunt az eszreveteltetelre ajanlott 30 nap, mert ahol nemvolt posta, harom het is eltelt a nehezkes kezbesitesig. Indftvanyozta, hogy a 30napot a kezbesitestol szamitsak. A kepviselohaz elfogadta az indftvanyt. KN. XII.kotet. 329-331. o.52 KN. XII. kotet. 352-355. o.53 KN. XII. kotet. 355-357. o.54 KN. XII. kotet. 364-367. o.55 KN. XII. kotet. 357. o.56 KN. XII. kotet. 358. o.57 &V. XII. kotet. 353-359., 367-373. o.; Pesti Naplo, 1883. majus 6., 124. szam, 34.evfolyam, reggeli kiadas.58 ,,Benn a Hazban semmi se volt. Azazhogy a penziigyi kozigazgatasi birosagok-rol diskuraltak, mar ti. akik diskuraltak. A tobbiek pedig pletykaztak, mert piety-

546 STIPTA ISTVAX

kazasra volt anyag tomerdek. A folyoson hire jart, hogy Apponyi Albert meghason-lott a partjaval, alkalmasint az agrarius kerdesben. A kormanyparton beszeltek,tehat nem valoszmu. A szelsobalon mindjart elhittek, tehat bizonyosan nem igaz..."In Mikszath Kalman: Cikkek es karcolatok II. mek.oszk.hu/00900/00901/html/15.htm- 155k.59 Stipta Istvan: A penzugyi kozigazgatasi biraskodas hazai elotortenete. In TothKaroly (szerk.): Acta Jur. et Pol. Szeged. Tomus LIT. Fasc. 9 Szeged, 1997. 35 o.;uo: Adalekok a penzugyi kozigazgatasi birosdg mukodesenek tortenetehez (1884-1885).;Toth Karoly (szerk.): Acta Jur. et. Pol. Szeged. Tomus. LVII. Fasc. 9. Szeged, 1999,22. o.