Upload
others
View
4
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
Ikt. sz.: 841/2018/7
PESTSZENTIMREI VACKOR ÓVODA – PESTSZENTIMREI KINDERGARTEN VACKOR
PEDAGÓGIAI PROGRAM
2
ÓVODÁNK ADATAI
Neve: Pestszentimrei Vackor Óvoda – Pestszentimrei Kindergarten Vackor
Címe: 1188 Budapest, Csolt u. 4.
OM azonosító: 034654
Telefon: 295-50-73
Fax: 297-51-23
Email: [email protected]
Tagóvodák: Pestszentimrei Vackor Óvoda Kölyökmackó Tagóvoda
1188 Bp., Címer u. 47.
Tel.: 292-3245
E-mail: [email protected]
Pestszentimrei Vackor Óvoda Kisvackor Tagóvoda
1188 Bp., Podhorszky u. 51.
Tel.: 294-5889
E-mail: [email protected]
Fenntartója: Budapest, XVIII. Pestszentlőrinc-Pestszentimre
Önkormányzata Polgármesteri Hivatal
l184 Budapest, Üllői út 400.
Alapító okirat száma: 22/25401-2/2017
Alapító okirat kelte: 2017. május 25.
Az óvoda vezetője: Szőnyiné Guth Irén
Dokumentum jellege: nyilvános
Hatályba lépés időpontja: 2018. szeptember 1.
Érvényesség: a kihirdetés napjától visszavonásig
Megtalálható: az intézmény honlapján: www.vackorovoda18.hu, illetve az információs
faliújságon kifüggesztve
Felülvizsgálat: törvényi változás, fenntartói rendelkezés, testületi szándék alapján
A program benyújtója: az óvoda nevelőtestülete
A programot jóváhagyja: Szőnyiné Guth Irén óvodavezető
ph.
3
Tartalomjegyzék
Óvodánk adatai ........................................................................................................................... 2
Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... 3
Törvényi hivatkozások ............................................................................................................... 5
1.Bevezetés ................................................................................................................................. 6
Gyermekképünk ......................................................................................................................... 6
Óvodaképünk ............................................................................................................................. 7
Nevelési értékeink ...................................................................................................................... 8
2.Helyzetelemzés ...................................................................................................................... 10
2.1. Óvodánk személyi feltételei .............................................................................................. 10
2.2. Óvodánk tárgyi feltételei ................................................................................................... 11
3. Nevelési rendszerünk ........................................................................................................... 12
3.1. Óvodánk nevelési célja ...................................................................................................... 13
3.2. Óvodánk nevelési feladatai ............................................................................................... 13
3.3. Óvodánk nevelésének alapvető keretei ............................................................................. 14
3.3.1. Az egészséges életmód alakítása .................................................................................... 14
3.3.1.1. Az egészséges környezet megteremtése ...................................................................... 15
3.3.1.2. A gyermekek gondozása ............................................................................................. 15
3.3.1.3. A gyermekek testi képességeinek fejlesztése .............................................................. 16
3.3.1.4. A lelki egészség fejlesztése, viselkedési szokások alakítása. ...................................... 16
3.3.1.5. Egészségnevelés (Egészségfejlesztési program) ........................................................ 17
3.3.1.6. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ...................................................... 18
3.3.2. Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés ...................................... 19
3.3.2.1. A befogadás rendszere................................................................................................. 20
3.3.2.2. Barátságos légkör, otthonos, szeretetteljes életkörülmények biztosítása a befogadástól
a rugalmas iskolakezdésig ........................................................................................................ 20
3.3.2.3. Az óvodapedagógus-gyermek, a pedagógiai asszisztens-gyermek, a dajka-gyermek, a
gyermek-gyermek pozitív érzelmi kapcsolatának alakítása ..................................................... 20
3.3.2.4. A társas kapcsolatok alakítása, az önkifejező és önérvényesítő magatartásminták
elősegítése ............................................................................................................................... 21
3.3.2.5. A szokás- és normarendszer megalapozása................................................................. 21
3.3.2.6. A közös élményekre épülő tevékenységek .................................................................. 21
3.3.2.7. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ...................................................... 22
3.3.3. Az anyanyelvi és értelmi nevelés, fejlesztés megvalósítása .......................................... 22
3.3.3.1. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ...................................................... 24
3.4. Differenciált fejlesztés, egyéni bánásmód és elveink ....................................................... 24
4. Az óvodai élet megszervezése .............................................................................................. 26
4.1. Óvodánk csoportszerkezete ............................................................................................... 26
4.2. Óvodánk napirendje .......................................................................................................... 27
4.3. Tevékenységformák .......................................................................................................... 27
4.3.1. Játék ................................................................................................................................ 27
4.3.1.1. A szükséges feltételek biztosítása ............................................................................... 28
4.3.1.2.Udvari játéklehetőségek ............................................................................................... 30
4.3.1.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ...................................................... 30
4.3.2. Mozgás ........................................................................................................................... 30
4.3.2.1. Mozgásfejlesztés a szabad játékban ............................................................................ 31
4.3.2.2. Mozgásfejlesztés a szervezett mozgástevékenységekben ........................................... 32
4.3.2.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ...................................................... 33
4
4.3.3. A külső világ tevékeny megismerése ............................................................................ 33
4.3.3.1. A külső világ tevékeny megismerését szolgáló témakörök ........................................ 34
4.3.3.2. Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései .................................................... 35
4.3.3.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ...................................................... 35
4.3.4. Verselés, mesélés ........................................................................................................... 36
4.3.4.1. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ...................................................... 38
4.3.5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ......................................................................... 38
4.3.5.1. Felhasznált zenei anyag ............................................................................................... 39
4.3.5.2. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ...................................................... 40
4.3.6. Rajzolás, mintázás, festés, kézi munka ......................................................................... 40
4.3.6.1. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ...................................................... 42
4.3.7. Munka ............................................................................................................................. 42
4.3.7.1. Munkajellegű tevékenységek az óvodában ................................................................. 43
4.3.7.2. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ...................................................... 43
4.3.8. A tevékenységben megvalósuló tanulás ......................................................................... 44
4.3.8.1. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ...................................................... 45
5. Óvodánk kapcsolatai ............................................................................................................ 46
5.1. Az óvoda és a család ......................................................................................................... 46
5.2. Az óvoda és a fenntartó önkormányzat ............................................................................. 46
5.3. Kapcsolattartásunk a Német Nemzetiségi Önkormányzattal ............................................ 46
5.4. Óvodánk kapcsolatai más óvodákkal ................................................................................ 46
5.5. Kapcsolattartásunk a német nemzetiségi óvodákkal ......................................................... 47
5.6. Kapcsolattartásunk a német nemzetiségi iskolákkal ......................................................... 47
5.7. Kapcsolattartásunk a bölcsődékkel ................................................................................... 47
5.8. Együttműködés a Gyermekjóléti Családsegítő Szolgálattal .............................................. 47
5.9. Együttműködés a védőnővel ............................................................................................. 47
5.10. Együttműködés a szakmai és szakszolgálatokkal ........................................................... 47
6. Gyermekvédelem ................................................................................................................. 48
7. Szülők által igényelt egyéb szolgáltatások ........................................................................... 49
8. Legitimációs záradék ............................................................................................................ 50
9. Érvényességi rendelkezés ..................................................................................................... 51
1. sz. melléklet: Német nemzetiségi pedagógiai program ........................................................ 52
5
TÖRVÉNYI HIVATKOZÁSOK
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény
végrehajtásáról
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról
A Kormány 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos
alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról
17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a
nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének
irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
235/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési
intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
módosításáról
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a
pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai
szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről
2015. évi C. törvény Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről
277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-
szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
6
1. BEVEZETÉS
„Milyen embert is akarunk formálni? / A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, / Jó
ítéletű, értelmes, tettre kész, / Szép célokért hevülő és áldozó embereket, /akik meg tudják érteni
és élni a szépet / és nagyot minden téren, / akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, / akik
megértik a dolgok összefüggéseit, / akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, / amely
csak a kölcsönösségen, méltányosságon, / és jóakaraton épülhet.”
(Szent – Györgyi Albert)
Nevelőtestületünk vallja, hogy a gyermek személyiségfejlődésében az óvodai évek során
alapozható meg az a szokásrendszer, a képességek és készségek, kulcskompetenciák alapjai,
melyek segítik az élethosszig való tanulás megvalósulását, és közvetetten hozzájárulnak az
iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez.
A gyerekek érzelmi biztonságérzetének kialakításához az óvodában befogadó, szeretetteljes
környezetet alakítunk ki. A napi óvodai élet megszervezésénél figyelembe vesszük az egyéni
szükségleteket és képességeket, készségeket. Változatos tevékenységformákkal biztosítjuk,
hogy testileg, lelkileg egészséges személyiséggé váljanak gyermekeink. Környezetükhöz való
viszonyukat pozitív érzelmek átélésével gazdagítjuk. A gyerekek mozgásszükségletének
kielégítése testi képességeik, harmonikus mozgásuk, szociális és értelmi képességeik
fejlesztését szolgálja. A német nemzetiségi csoportban fő feladat a kultúraátörökítés, a nemzeti
hagyományápolás. Hangsúlyt fektetünk környezetünk esztétikus alakítására.
Hisszük, hogy a gyermekek optimális fejlődésében az óvodapedagógus, a pedagógiai
asszisztens és a dajka modellszerepének meghatározó jelentősége van.
Fontosnak tartjuk óvodánkban a családdal való együttműködést a gyermekek harmonikus
fejlődése érdekében. A családi nevelés kiegészítőjeként segítjük elő gyermekeink egyéni
képességeinek kibontakozását, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.
Gyermekképünk meghatározza nevelésfelfogásunkat:
„Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek
váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek
a közelében.” (Rudolf Steiner)
A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembevétele mellett a gyermeki
személyiség kibontakoztatásán keresztül, egyéni differenciált fejlesztéssel a befogadás, az
esélyteremtés, az esélyegyenlőségek megteremtése érdekében
a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését,
a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek gondozását, fejlesztését
fontos feladatunknak tekintjük, ezért fejlesztési stratégiánk kimunkálásában minden gyermek
számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést.
Ebből következően gyermekközpontú óvodánkban a gyermeki személyiség kibontakoztatására,
az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére törekszünk, elősegítve a nemek társadalmi
egyenlőségének megvalósítását, és az ezzel kapcsolatos előítéletek lebontását, biztosítva a
szabad játék kitüntetett szerepét.
A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodai nevelés
kiegészíti azt, miközben érvényesíti a családokkal való együttműködés során a segítség
családhoz illesztett megoldásait, az intervenciós gyakorlatot.
A gyermek az Alapprogram szemlélete szerint szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben
egyedi személyiség és szociális lény.
7
Minden gyermek egyformán magas színvonalú és szeretetteljes légkörben részesüljön,
s meglévő hátrányai csökkenjenek az óvodai nevelés során.
Az érzelmi biztonságot nyújtó, gondoskodó, szeretetteljes óvodai élet megteremtésével
a gyermek érezze az elfogadás, a szeretet, a megbecsülés és a bizalom jelenlétét.
Feladatunk a gyermek tisztelete, elfogadása, megbecsülése, a különbözőségekhez való
alkalmazkodás.
Az életkorhoz és az egyéni képességekhez igazítjuk a pedagógiai intézkedéseket, a
műveltségtartalmak közvetítését, a gyermekek személyiségfejlesztését és egyéni
képességeinek kibontakoztatását, az egyéni bánásmód elve és az esélyegyenlőség
előmozdítása alapján.
A gyermekek folyamatos értékelése során érvényesülnek a pozitív eredmény érdekében
a jutalmazás elvei és formái.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek sajátos nevelési igénye, valamint a nemzetiségi
gyermekek nevelése kapcsán megvalósul a tolerancia, a különbözőségek elfogadásának
elve, a differenciált képességfejlesztés nevelésen alapuló integráció.
A gyermeki közösségben végezhető, sokszínű, cselekvő tapasztalatszerzésen alapuló
tevékenység megszervezése, a mással nem helyettesíthető szabad játék alapozzon a
gyermek szükségleteire.
Párhuzamos tevékenységformák biztosításával a gyermekek egyéni képességeihez,
készségeihez igazodó és életkorának megfelelő műveltségtartalmakat közvetítünk.
A gyermekek képességeihez, készségeihez igazodó nevelésünkkel segítjük elő a
kreativitás kibontakozását, a gyermeki önállóság, önmegvalósítás lehetőségeinek
biztosításával.
A közösségi életben történő szokás és normarendszer elfogadásának megalapozása
folyamatos.
A német nemzetiségi csoportban a német nyelv és kultúra közvetítésének jelenlétével
elősegítjük az önazonosság megőrzését, ápolását, átörökítését.
Óvodaképünk
„Szép dolog kifaragni egy szobrot és életet adni neki; de még szebb kiformálni egy emberi lelket
és megtölteni igazsággal”
(Victor Hugo)
Az óvodai pedagógiai programunk elkészítésekor az Óvodai nevelés országos alapprogramja
mellett figyelembe vesszük:
a) a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelvét, valamint
b) a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét.
Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés
kiegészítője a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú
gyermek fejlődésének optimális feltételeit.
Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda
közvetlenül segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki
személyiségvonások fejlesztését. Az óvoda tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a
gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását és az emberi értékek közvetítését.
Természetesnek érezzük, hogy Pedagógiai programunk alapelvét a mozgást és a
mozgásfejlesztést, továbbá a hagyományápolást óvodáinkban azonos módon kezeljük, és
ehhez adjuk hozzá környezetünk óvására, ápolására, gondozására irányuló nevelési
8
törekvéseinket. Programunkban figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű és a
beszédfogyatékos gyermekek óvodai nevelési igényeit.
Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete pedagógiai
hatásrendszerével biztosítja a gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb
feltételeit, az életkorhoz és egyéni fejlettséghez igazodó műveltségtartalmak és emberi
értékek közvetítéséhez.
Óvodánk tevékenységrendszerével és tárgyi környezetével, a dolgozók személyes
példájukkal segítik a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását.
Az óvodai nevelésben alkalmazott összehangolt pedagógiai intézkedések a gyermek
személyiségéhez igazodnak, és biztosítják minden gyermek számára az esélyegyenlőség
lehetőségét.
Ezek megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek
tervezésével, szervezésével valósulnak meg.
A gyermekek egyéni fejlesztését kívánjuk elérni a tudatos mozgásfejlesztésünk által.
A szabad játék elsődlegességének biztosítása meghatározó nevelésünkben.
Beszélő környezetével biztosítja a gyermekek természetes beszélő- és kommunikációs
kedvének fenntartását, a gyermeki kérdések támogatását, a mindennapi anyanyelvi,
értelmi nevelést és fejlesztést.
A német nemzetiségi csoportunkban a német nemzetiségi nevelés megvalósítása
tevékenységi rendszerünk eleme.
A környezettudatos magatartás alakítása, a környezet védelme, óvása természetes
jelenlévője nevelésünknek, melynek alapja a szűkebb és tágabb környezetünkkel való
érzelmi kötődés kialakítása.
A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek személyiségfejlesztése
egyéni fejlődési ütemük mindenkori figyelembevételével történik.
Az elfogadás alkalmazása az óvodai nevelésünkben biztosítja az esélyegyenlőség és a
hátránycsökkentő szemlélet beépülését.
Az óvodás gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, nevelésünk
meghatározója a kiegészítő funkció biztosítása.
Nevelési értékeink
Nevelési értékek Pedagógiai feladat
A mozgás prioritása
A játékos mozgás, torna által a mozgásigény kielégítése,
felkeltése, a mozgáskultúra fejlesztése, az egyéni
szükségletek és képességek figyelembevételével.
A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének
elősegítése, a mozgástapasztalatok bővítése, a mozgás-
készség alakítása, mozgásra késztető biztonságos környezet
kialakítása.
A testi képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség), a
fizikai erőnlét, a koordinációs készségek és a térérzékelés
tudatos fejlesztése.
Az egészséges életmód
kialakítása és fenntartása
A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése.
Az egészséges életmód, betegségmegelőzés, valamint a
biztonságos környezet szokásainak alakítása.
A gyermek komfortérzetének biztosítása és a testi fejlődés
elősegítése.
A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
megvalósítása.
9
A játék elsődlegessége
Rugalmas napirend biztosítása.
A szabadjáték elfogadása: az egyes gyerekek játékfejlődése,
az egyéniségben rejlő lehetőségek támogatása, a társas
együttműködésben rejlő lehetőségek támogatása.
Derűs, nyugodt légkör biztosítása.
A játék sokoldalú fejlesztő hatásának kibontakozásához
változatos eszköztár biztosítása.
A tárgyi környezet kiszolgáló funkciójának bővítése.
Az érzelmi, az erkölcsi és
a közösségi nevelés
fejlesztése
Az énkép – önismeret – önértékelés fejlesztése.
Értékek, normák kialakítása.
Az erkölcsi nevelés alakítása, a jó és rossz felisme-rése, az
őszinteség, az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a
gyengébb védelme, segítése, saját élethelyzetben való
megtapasztalása a dolgozók modellértékű bánásmódja során.
A közösségi nevelés által az egymásra figyelés, az
együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás kialakítása, egymás
segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete.
Az egyéni különbségek
tiszteletben tartása
Az egyéni fejlődési ütem nyomon követése a
képességfejlesztéshez kidolgozott szempontok alapján.
Minden pedagógustól és nem pedagógus kollégától elvárás a
másság elfogadása, a tolerancia és a segítőkészség.
Tervezőmunkánál a gyermek fejlettségének figyelembevétele.
Működési értékek Működési feladat
Minőségelvű nevelés
iránti elkötelezettség
A PP minőségi megvalósítása (a mozgás, a testséma, a
percepció és a verbális fejlesztés).
Helyi nevelési célok elfogadása, azokkal való azonosulás.
Egyénre szabott, tudatos, célzott fejlesztés.
Gyermekcentrikus pedagógiai szemlélet, a gyermekek
szeretete, tisztelete. Empátiás, nyugodt, biztonságot nyújtó
légkör.
A tevékenykedés, élményszerzés lehetőségeinek
változatossága.
Szakmai elhivatottság.
Másság elfogadása, értékeinek tudatos közvetítése a
gyermekek felé.
Értékorientáltság, pozitív beállítottság.
Együttműködési készség
A kommunikáció eszközrendszerének széleskörű alkalmazása
(kommunikációs készségek, véleményalkotás, vitakészség
fejlesztése).
A döntések és a változások menedzselése, csoportmunka
(team munka) a közös célok megvalósításához. A dolgozókkal
és partnerekkel való jó kapcsolat kialakítása. Társadalmi
részvétel biztosítása: csoporthoz tartozás, szociális
érzékenység, szolidaritás, feladatvállalás.
10
2. HELYZETELEMZÉS
A Pestszentimrei Vackor Óvoda kertvárosi környezetben, három telephelyen működő
intézmény. A Csolt utcában négy csoport, a Kölyökmackó és a Kisvackor Tagóvodában három-
három vegyes életkorú gyermekekből szervezett csoportunk működik. Mindhárom óvodához
közel van a kerületi kiserdő, mely környezeti tényező befolyásolta pedagógiai céljaink és
feladataink kialakítását. Az óvodák épületében és udvarán törekszünk annak megjelenítésére,
hogy a mozgásfejlesztés és környezeti nevelésünk értékei láthatóak legyenek.
Fontos, hogy a gyermekek egészséges fejlődéséhez biztosítva legyen minden higiéniai feltétel,
és a lehetőségekhez mérten az alapfelszereltség megfeleljen a szabványos feltételeknek.
Óvodánkba változatos lakókörnyezetből, eltérő szociokulturális környezetből érkeznek
gyermekeink.
A családok szociális helyzete átlagos. A gyermekek különbözősége megmutatkozik az
önállóságukban, mozgásfejlettségükben, beszédkészségükben, ismereteikben, viselkedési
szokásaikban.
A szülők többsége figyelemmel kíséri gyermeke óvodai életét, igénylik a folyamatos
tájékoztatást gyermekük fejlettségéről, szívesen vesznek részt szervezett programjainkon.
Fontosnak tartjuk óvodánkban a családdal való együttműködést a gyermekek fejlődése
érdekében.
Szem előtt tartjuk, hogy a gyermek fejlődéséhez elengedhetetlen a nyugodt, biztonságot
teremtő, bizalmon alapuló derűs légkör.
Óvodai csoportjainkat különböző életkorú gyermekekből szervezzük. Tíz csoportunkból egy
csoportban német nemzetiségi nevelés folyik.
Az óvoda külső és belső feltételei ideális környezetet biztosítanak a gyermekek optimális
fejlődéséhez, az egészséges tevékeny életmód kialakításához, a német nemzetiségi csoportban
a német nemzetiségi kultúra megalapozásához, valamint a sajátos nevelési igényű és a
beszédfogyatékos gyermekek együttneveléséhez, integrálásához.
2.1. ÓVODÁNK SZEMÉLYI FELTÉTELEI
Programunk megvalósításához az óvodapedagógusi és a nevelést segítő személyzet létszáma
biztosított.
Az óvoda dolgozói:
Óvodapedagógus 21 fő
Pedagógiai asszisztens 4 fő
Dajka 10 fő
Gondozó, takarító 6 fő
Óvodatitkár l fő
Fűtő-kertész 2 fő
Munkánkat segíti még:
Óvodapszichológus, utazó logopédus, gyógytornász, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus.
Célunk, hogy a csoportban együttdolgozó két óvodapedagógus tudjon együtt tervezni, a
feladatokat megosztva dolgozni, pedagógiai elveiket nevelési gyakorlatukban egyeztetni,
melybe a csoportban dolgozó dajkát és a pedagógiai asszisztenst is bevonják, és kialakul a
hospitálásra épülő együttműködés gyakorlata.
11
Feladatunk:
Egymás munkájának minél teljesebb megismerése.
Az egymástól való tanulás megvalósítása.
Az együttműködés fejlesztése.
Tartalma:
Képzéseken való részvétel, új módszerek elsajátítása (egyéni, mikrocsoportos,
differenciált fejlesztés, kooperatív technikák alkalmazása).
Új dolgozó beilleszkedését segítő gyakornoki rendszer működtetése.
Nevelési értekezlet.
Rendszeres bemutató foglalkozások szervezése a nevelőmunka kiemelt területeinek és
gyengeségeinek megoldására, a „Jó gyakorlatok” bemutatására, majd azok közös
értékelése.
Esetmegbeszéléseken való részvétel.
Gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése.
A nevelési tervek egyeztetése, ismertetése a pedagógiai asszisztensekkel és a dajkákkal.
Munkaközösségi megbeszélések.
Team: egyeztető megbeszélések.
Nevelési időn kívüli szabadidős tevékenységekben való részvétel.
A gyermekek egyéni képességeinek fejlesztésében munkánkat segíti alapfeladatkénti
ellátásban:
az óvodapszichológus - terápiás foglalkozásokat tarthat a kiemelt figyelmet igénylő
gyermekek egyéni fejlesztése megsegítésének érdekében; a terápia segítheti a szociális
hátrányokkal összefüggő pedagógiai tevékenységet
a logopédus - a beszédhibás gyermekekkel foglalkozik,
a gyógytornász - a gyerekekkel lábboltozat erősítő, hanyag testtartást és
gerincdeformitást megelőző gyakorlatokat végeztet,
a fejlesztőpedagógus - a részképességek fejlődésében elmaradt gyermekeknek segít,
a gyógypedagógus – a sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek
integrált együttnevelését segíti.
2.2. ÓVODÁNK TÁRGYI FELTÉTELEI
Pedagógiai programunk feladatainak megvalósításához szükséges eszközállományunk
rendelkezésre áll, de gazdagításuk és az elhasználódottak pótlása folyamatos feladatunk. Az
óvodák udvarán mozgásfejlesztő eszközeink szabványosak, karbantartásuk folyamatos
ellenőrzésünk mellett történik.
Intézményi és eszközfejlesztésünk tervezésében mindig fontos érték számunkra, hogy
gyermekbarát, esztétikus környezetben fogadhassuk a hozzánk járó gyermekeket. Szem előtt
tartjuk, hogy a gyermekek fejlődéséhez elengedhetetlen a nyugodt, biztonságot teremtő,
bizalmon alapuló, derűs légkör.
12
3. NEVELÉSI RENDSZERÜNK
A nevelés célja A nevelés feladata
A nevelés keretei
Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi nevelés és a szocializáció Anyanyelvi és értelmi fejlesztés,
nevelés megvalósítása
Tevékenységformák
Játék
Mozgás
A külső világ tevékeny megismerése
Verselés, mesélés
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka
Munka jellegű tevékenységek
Az óvoda kapcsolatrendszere
Család, iskolák, közművelődési intézmények, egészségügyi intézmények
Német nemzetiségi nevelés a német nemzetiségi csoportban
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére
13
3.1. ÓVODÁNK NEVELÉSI CÉLJA
A gyermek személyiségének teljes kibontakoztatása az életkori, az egyéni sajátosságok és az
eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. A szabad játék befogadó légkörében a mozgást, a
környezetet szerető és tisztelő, egyes hagyományokat ismerő, kreatív, egészséges életmódot
követő gyermekek nevelése, családi nevelésre épülve, a családok részvételével. A kiemelt
figyelmet igénylő gyermekek együttnevelése, esélyegyenlőség biztosítása, a beszédfogyatékkal
élő gyermekek esetében olyan modell nyújtása, amely a sérült, fejletlen pszichikus funkciók
fejlődését is pozitívan befolyásolja. Az óvodai nevelésben résztvevők képviseljenek olyan
morális normákat, melyek követendő példák lehetnek a társadalom valamennyi tagja számára.
A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak megfelelően a német nemzetiségi csoportban
a német nemzetiség nyelvének, kultúrájának, hagyományainak tapasztalatalapú átörökítése.
Hozzáadott értékeink:
A 3-7 éves gyermek eltérő fejlődési ütemének és érési jellemzőinek szem előtt tartásával, a
gyermeki személyiséghez igazított pedagógiai módszerek alkalmazásával, játékos tevékeny
keretek között valósul meg:
az egészséges, sokoldalú személyiség fejlesztése,
a gyermekek környezettudatos szemléletének megalapozása,
a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, értelmi érettség alakítása.
A német nemzetiségű gyermekek életkori sajátosságaiknak és egyéni fejlettségüknek
megfelelően ismerik kultúrájuk elemeit, szokásait, ezáltal erősödik identitástudatuk.
Óvodai nevelésünk az egyéni bánásmód megvalósításával elősegíti az egyéb pszichés fejlődési
zavarral küzdő gyermekek fejlődését.
A sajátos nevelési igényű gyermekeknél érvényesülnek a gyermekeket megillető jogok és
csökkennek a sajátosságokból adódó különbségek.
A tehetséges gyermek átlag feletti speciális egyéni képességei felszínre kerülnek, fejlődnek.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek összehangolt, integrált nevelése révén az
esélyegyenlőség növekszik, az indulási hátrányok csökkennek.
3.2. ÓVODÁNK NEVELÉSI FELADATAI
Az egészséges életmód alakítása.
Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés.
Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.
Német nemzetiségi nevelés (lásd 1. sz. melléklet).
14
3.3. ÓVODÁNK NEVELÉSÉNEK ALAPVETŐ KERETEI
3.3.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA
Célunk: A gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése során az egészséges életvitel
iránti igényeiknek alapozása, testi fejlődésük elősegítése.
Feladataink:
Az egészséges, gyermek- és környezetbarát óvoda alakításához a feltételek
megteremtése.
A gyermekek gondozása, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak
alakítása.
A gyermekek gondozása, testi, lelki szükségletük, mozgásigényük kielégítése,
egészségük megóvása, ápolása.
A testi fejlődés elősegítése a prevenció és korrekció lehetőségének biztosítása.
Az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés és
betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé
fejlesztése, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és
telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök,
illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése.
A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges, nyugodt,
biztonságos, balesetmentes környezet feltételeinek megteremtése, a környezet
megóvására irányuló szokások alakítása.
Párhuzamos tevékenységek gyakorlásához elegendő idő, türelmes légkör, rugalmas
napirend kialakítása.
A szokás- és normarendszer közös kialakítása, összehangolt munka, azonos norma
valamennyi csoportban dolgozó óvodapedagógus, pedagógiai asszisztens és dajka
között.
‒ Saját személyükkel kapcsolatos gondozási, testi szükségleteik kielégítéséhez
készségek, képességek fejlesztése, ezzel az iskolai beilleszkedés közvetett segítése. A
tisztálkodás, WC-használat, kézmosás, törülközés, fésülködés, fogápolás helyes,
rendszeres végzésére nevelés az egészség megóvása érdekében történjen, az intimitás
tiszteletben tartásával és a nemi identitás figyelembevételével.
A gyermek önállósági törekvéseinek segítése, támogatása, a tevékenységek szóbeli
megerősítése.
A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése, fejlesztése – különösen sajátos
nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek esetében –, egészségügyi
szűrővizsgálatok kezdeményezése, szükség esetén megfelelő szakember bevonása.
A szülők egészségmegőrző, betegségmegelőző szokásainak megismerése,
befolyásolása (szociokulturális háttér, gondozási szokások).
Az egészségügyi szolgálattal együttműködve a teljes körű egészségfejlesztés kiépítése,
és annak működtetése.
Szociális hátrányok enyhítése egyéni higiénés problémák megoldásával.
Környezettudatos magatartás szokásainak megalapozása.
15
3.3.1.1. AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE
Az egészséges életmód feltételei mindhárom óvodában biztosítottak. A csoportszobákat a
gyermeki tevékenységekhez igazítva alakítjuk ki. A terek kialakításánál fő szempont, hogy a
gyermekek érdekeit szolgálja, esztétikus nyugodt közérzetet biztosítva. Az óvodák udvara
füves, a nyári napsütésben fák, illetve árnyékoló sátrak biztosítják a kellemes kerti életet.
Virágok, növények ültetésére alkalmas részt alakítottunk ki mindhárom kertben. A felszerelési
tárgyak a gyermekek mozgását, edzését jól szolgálják.
A baleseti források megszüntetése minden dolgozónak fontos feladata, melynek szabályozását
az óvó-védő szabályzat biztosítja.
Óvodánkban a mindennapos működésben kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekek
egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő
feladatokra, az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas
cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának
csökkentésére, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzésére, a
fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak
alakítására.
3.3.1.2. A GYERMEKEK GONDOZÁSA
Célunk, hogy a testi szükségletek kielégítésével megalapozzuk a gyermek jó közérzetét, ami
minden egyéb tevékenység végzéséhez szükséges.
A gondozás alapja a gyermek és a felnőtt közötti bizalmon alapuló, egyéni fejlettséghez
igazodó, megértő kapcsolat. Az óvodapedagógus a pedagógiai asszisztens és a dajka
segítségével a folyamatosság elvét követve segíti a gyermekek egyéni szükségleteinek
kielégítését, önállósági törekvéseit.
Az óvodába lépéskor az anamnézis lapon nyomon követhető a gyermek különös betegsége,
illetve erre való hajlama, amely alapján az egyéni bánásmódot előre tervezhetjük.
Testápolás
Fokozatosan neveljük a gyermekeket az önálló testápolási folyamatok elsajátítására (WC
használat, bőr-, haj-, fogápolás, zsebkendőhasználat).
A rendszeres és szükség szerinti tisztálkodással a tisztálkodás iránti igény erősítésére
törekszünk, tanítjuk, hogy megfelelően és alaposan mossanak fogat. Fokozatosan alakítjuk ki a
gyermekek igényét, hogy önmagukkal és környezetükkel szemben is a rendre, a tisztaságra
törekedjenek.
Öltözködés
Az öltözködési szokások elsajátítását pozitív megerősítéssel segítjük.
Táplálkozás
Szem előtt tartjuk, hogy az étkezések közötti idő 2,5-3 óra legyen. Folyadék biztosítása a
gyermekeknek a nap bármely szakában. A kulturált étkezés szokásait alapozzuk a megfelelő
szokásrenddel. Figyelembe vesszük az egyéni ízlést. Ösztönözzük a gyerekeket az új ízek
megismerésére. Alakítjuk az egészségtudatos magatartás szokásait a zöldség- és
gyümölcsfogyasztás megkedveltetésével.
16
Ebéd utáni pihenés
A nyugodt pihenés feltételeit (csend, jó levegő, biztonságos környezet) biztosítjuk. Elalvás előtt
mindennap mesélünk vagy énekelünk. A gyerekeknek különböző az alvásigénye, ezért a
kevesebb alvást igénylő gyereket csendes tevékenységre szoktatjuk. Tiszteletben tartjuk a
gyerekek egyéni szokásait és az otthonról hozott elalvást segítő tárgyaikat.
Az iskolakezdéshez elengedhetetlen, hogy a saját személyükkel kapcsolatos gondozási, testi
szükségleteik kielégítéséhez szükséges készségek, képességek kialakuljanak, mindezeket a
feladatokat önállóan végezzék.
3.3.1.3. A GYERMEKEK TESTI KÉPESSÉGEINEK FEJLESZTÉSE
A teremben és a szabadban is biztosított a változatos mozgáslehetőség. A mozgásos
tevékenységeknél nevelésünkkel alapozunk a gyermekek egyéni és életkori sajátosságaira,
mely elősegíti a gyermekek testi képességeinek fejlődését, egészségének megóvását. A
gyermekek ellenálló képességét a mozgáslehetőségek biztosításával, a levegő, a napfény edző
hatásával is fokozzuk. Ezt figyelembe véve mindennap ha lehet kétszer is a szabadban
tartózkodunk.
A balesetek, megelőzését szolgálja az alábbi – minden nevelési év kezdetén biztosított –
feltételrendszer:
az udvar játékainak és a mozgásfejlesztő eszközöknek az átvizsgálása balesetvédelmi
szempontból,
a biztonságos környezet (megfelelő mozgástér, tornaszőnyeg, füves, homokos talaj)
biztosítása,
a gyermekek által használt eszközök biztonságos elhelyezése,
balesetvédelmi oktatás a gyermekek részére,
gyermekeinket önmaguk és társaik testi épségének megóvására is neveljük
(konfliktuskezelés, tolerancia),
az óvodapedagógusok részére balesetvédelmi és munkavédelmi oktatás.
3.3.1.4. A LELKI EGÉSZSÉG FEJLESZTÉSE, VISELKEDÉSI SZOKÁSOK
ALAKÍTÁSA
A testi, lelki, mentális egészség fejlesztésének célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott
pszichés fejlődést, támogassa a gyermeknek a környezetéhez történő alkalmazkodását, és
pozitív hatást gyakoroljon a gyermek személyiségének fejlődésére.
A lelki egészség fejlesztésének főbb feladatai az óvodában:
a társas beilleszkedés (integráció) megvalósítása,
a normatartás (adaptáció) elsajátítása és a tevékenységek gyakorlása.
A lelki egészségre nevelés területei az óvodában:
az egészséges napirend gyakorlása, készséggé alakítása,
a hibás viselkedési módok kezelésével, pozitívvá formálásával, a felnőttek pozitív
mintaadásával neveljük gyermekeinket a konfliktusok kezelésének megoldására,
17
a stresszhatások kompenzálása,
a gyermekektől érkező segítségkérések, az ún. „segélykiáltások” megértése és
megoldása,
szükség esetén esetmegbeszélés kezdeményezése, óvodapszichológus segítségnek
kérése.
A feladatok komplex módon kapcsolódnak valamennyi tevékenységhez, állandó értékrenddel
átszövik az óvodai tevékenységrendszert.
3.3.1.5. EGÉSZSÉGNEVELÉS (EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM)
Az egészségnevelés és környezeti nevelés célja:
Az egészségnevelés és környezeti nevelés célja a gyermekek teljes körű egészségfejlesztésének
– lelki, testi, értelmi, érzelmi és akarati tulajdonságaiknak – biztonságban és egészséges
környezetben történő alakítása.
A gyermekek egészséges életvitelének alakításával nevelünk a szűkebb környezet tevékeny
cselekvő megismerésére, viselkedési formák, szokások megalapozására. Pozitív érzelmi
viszony formálása a környezetünk felé, az együttélés, tisztelet megjelenése magatartásukban.
Óvodánkban nagy jelentőséggel bír az egészség- és környezeti nevelés a kisgyermekek
személyiségfejlesztésében. A mindennapos óvodai gyakorlatunk az egészséget, mint alapvető
értéket állítja nevelési programjába, integráló tevékenységeiben biztosítja az
esélyegyenlőséget, fejleszti és korrigálja az életmódbeli képességeket. Az egészség testi, lelki,
társkapcsolati jellemzője egybefonódik a személyiségfejlesztés feladataival.
Az egészség- és környezeti nevelés áthatja az óvodai élet egészét, ha:
Az egészségfejlesztés és a környezeti nevelés kialakításában valamennyi
óvodapedagógusnak és a pedagógiai munkát segítő dolgozónak kiemelt a felelőssége és
a kötelessége.
Az egészségnevelés és környezeti nevelés tevékenységei valamennyi gyermek aktív,
cselekvő bevonásával valósulnak meg.
Prioritást élvez az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés,
betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása és a környezettudatos
magatartás belső igénnyé fejlesztése.
Az egészségfejlesztés és a környezeti nevelés felvilágosítással, a munka- és
balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával
és elhárításával történik.
Az egészségnevelés és környezeti nevelés elvei:
rendszerszemléletre nevelés
fenntarthatóságra nevelés, az elvekkel való azonosulás elősegítése
érzelmi és értelmi környezeti nevelés
tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés
tolerancia és segítő életmód kialakítása.
Az óvodapedagógus feladatai:
Az egészséget támogató, biztonságos, esztétikus környezet kialakítása és védelme.
Környezettudatos magatartásformák alapozása, fejlesztése.
A helyes napirend és életrend kialakítására nevelés.
18
Alapvető higiéniai normák megismertetése és betartatására szoktatás.
A komplex testi-lelki-szociális értékek védelmére nevelés az óvodapszichológus
tevékeny részvételével.
Ökológiailag fenntartható, egészséges élő és élettelen környezet kialakításának
fejlesztése.
Annak tudatosítása, hogy az egészségvédelem fontos, és tenni kell érte.
A gyermekek megismertetése a konfliktuskezelés, együttműködési készség, döntési
képesség, érzelmi, indulati állapot, kapcsolati zavarok kezelésének, fejlesztésének
lehetőségeivel, a kapcsolatteremtés és a drámajáték eszközeivel.
Az anyag- és energiatakarékos óvodaüzemeltetés és az óvodapedagógusok
példamutatása.
A gyermekek folyamatos, tevékeny és következetes bekapcsolása a szelektív
hulladékgyűjtésbe.
Az óvodapedagógus tervezze és értékelje a csoportnaplóban az egészségfejlesztés
mozzanatait (nevelési terv), a mindennapokban megvalósítandó tevékenységeket.
Naponta végezzen a gyermekekkel testmozgást, Vackor tornát.
Heti rendszerességgel végezzen szervezett mozgásos tevékenységet, melynek
időtartama 20-30 perc.
Szervezzen sétát az óvoda környékén legalább 5 alkalommal.
Az egészségnevelés tartalma:
Az egészséges táplálkozás.
Vackor-torna, szervezett és szabad mozgás.
A testi és lelki egészség fejlesztése, konfliktuskezelés megvalósítása.
A balesetmegelőzés és elsősegélynyújtás.
A személyi higiéné.
A környezettudatos magatartás és viselkedés szokás- és normarendszerének kialakítása.
3.3.1.6. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
A tapasztalatok és szerzett ismeretek alapján kialakul a gyermekek igénye az egészséges
életmód szokásai iránt.
A gyermekek a kialakított szokásoknak megfelelően önállóan végzik a testápolási
teendőket.
Ismerik a tisztálkodási eszközök helyét, azokat megfelelően használják, tisztán tartják.
Zsebkendőjüket köhögéskor, tüsszentéskor önállóan használják.
Készségszinten használják az evőeszközöket (kanál, kés, villa).
Igénylik az asztal esztétikus rendjét.
A kulturált étkezés alapvető szokásait ismerik (asztalnál ülve, halkan, csukott szájjal
étkeznek).
Önállóan öltöznek.
Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, tisztaságára.
Képesek beilleszkedni, alkalmazkodni, magatartásukban a normakövetés megjelenik.
Ismerik a szelektív hulladékgyűjtés célját és gyakorlatának elemeit.
Ismerik és betartják a balesetvédelmi magatartásformákat.
Környezettudatos magatartás szokásai alakulóban vannak.
19
Az egyéni differenciált fejlesztés során a gyermekek sikerélményei alapján pozitívan
változik a gyermekek mentális állapota, énképük és autonómiájuk kibontakozása.
3.3.2. AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS AZ ÉRTÉKORIENTÁLT KÖZÖSSÉGI
NEVELÉS
Célunk: Kiegyensúlyozott, szeretetteli légkörben a gyermek szocializációjának elősegítése. A
gyermek természetes társas szükségleteinek kielégítése, különbözőségek elfogadására,
tiszteletére nevelés. Közös élmények, tevékenységek végzésével fejlődjön a gyermekek
erkölcsi, akarati tulajdonsága a szokás- és szabályrendszer megalapozásával. A kiemelt
figyelmet igénylő gyermekek befogadása a közösségbe, társként, a közösség aktív tagjának
történő nevelése.
Feladataink:
Az újonnan érkező gyermekek közösségbe történő befogadásának segítése
kiegyensúlyozott, odaforduló óvodapedagógusi hatásokkal.
Barátságos légkör, otthonos, szeretetteljes körülmények biztosítása a befogadástól a
rugalmas iskolakezdésig.
Társas kapcsolatok alakítása, az önkifejező és önérvényesítő magatartásminták
elősegítése a konfliktuskezelési technikák alapozásával, az erkölcsi, társadalmi értékek
közvetítésével.
A gyermek nyitottságára építve segítsük a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és
tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a
hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon
csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre,
mindazok megbecsülésére.
A szülőföldhöz való kötődés megalapozása, erősítése a hagyományok ápolásával, a
gyermekek szűkebb-tágabb környezetéhez való érzelmi viszonyuk alakításával.
A gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó szokás- és normarendszer kialakítása.
Közös élményszerzés feltételeinek megteremtése.
A sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a tehetséges
gyermekek integrált nevelésének elősegítése a sajátos törődéssel.
A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekeknél a társakkal való
folyamatos együttlét biztosításával a spontán tanulás és kommunikáció elősegítése.
Az erkölcsi nevelés alakítása, a jó és rossz felismerése, az őszinteség, az igazmondás,
igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése saját élethelyzetben való
megtapasztalása, a dolgozók modellértékű bánásmódja során.
A közösségi nevelés, az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz
alkalmazkodás, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete.
Társas kapcsolatok alakulásának segítése, a közösségi érzés elmélyítése a gyermek-
gyermek, gyermek-óvodapedagógus, gyermek-pedagógiai asszisztens és gyermek-
dajka viszonylatában, melyet pozitív attitűd jellemez.
A gyermekek szociális érzékenységének fejlesztése, az éntudat alakulásának
elősegítése, az egészséges életvitelhez, a társadalmi élet mindennapjaihoz szükséges
jártasságok, készségek alakítása.
A nevelésünk hagyományrendszerébe beépülő, ismétlődő, közös, örömteli
tevékenységek szervezésével a szülőföldhöz való kötődés és a hazaszeretet érzelmi
megalapozása, az összetartozás élményének erősítése.
20
A német nemzetiségi csoportban a német nemzetiségi gyermekek szokásainak,
nemzetiségi kultúrájuk egyes elemeinek megismertetése, identitástudatuk fejlesztése,
sikeres szocializációjuk megvalósítása.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek különbözőségeinek elfogadása és tisztelete,
valamint az egyenlő hozzáférés biztosítása.
A hátrányos helyzetű gyermekek mielőbbi beóvodázása, és rendszeres óvodába
járásának segítése.
A szülők bizalmának megnyerése, szemléletének formálása a nevelési problémák közös
megoldásában.
A szociális hátrányok enyhítésére az óvodában szükség szerint lehetőséget teremtünk.
3.3.2.1. A BEFOGADÁS RENDSZERE
A befogadási időszak erősen meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az
óvodához, ezért igyekszünk a szülőkkel együtt a lehető legnyugodtabb feltételeket
megteremteni az újonnan érkező gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Bármely
életkorban történik is a befogadás a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafordulás, a pozitív,
elfogadó attitűd az óvoda minden dolgozójával szemben követelmény. Az óvoda dolgozóinak
modellértékű kommunikációja és bánásmódja mintát jelent a gyermek magatartásának
alakulása szempontjából.
3.3.2.2. BARÁTSÁGOS LÉGKÖR, OTTHONOS, SZERETETTELJES
KÖRÜLMÉNYEK BIZTOSÍTÁSA A BEFOGADÁSTÓL A RUGALMAS
ISKOLAKEZDÉSIG
A gyermekek fejlődő személyiségének kibontakoztatásához a csoportokban vidám, a
gyermekek alaphangulatához igazodó, szeretetteljes légkört biztosítunk. Nyitottak vagyunk
arra, hogy a szülők megismerjék óvodánkat a beiratkozás előtt a nyitott napon. Az első szülői
értekezleten megismertetjük a szülőkkel az óvoda életét, szokásait, szabályait. Óvodába
lépéskor a gyermekek egyéni szükségleteit figyelembe véve lehetőséget adunk, hogy a családok
együtt ismerkedjenek az óvodai élettel.
3.3.2.3. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS-GYERMEK, A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS-
GYERMEK, A DAJKA-GYERMEK, A GYERMEK-GYERMEK POZITÍV ÉRZELMI
KAPCSOLATÁNAK KIALAKÍTÁSA
A gyermekek pozitív érzelmi kapcsolata csak szeretetteljes, biztonságos, befogadó közegben
alakul ki, ami feltételezi a teljes és kölcsönös bizalmat. Lényeges az óvodapedagógus, a
pedagógiai asszisztens és a dajka szeretete, elfogadó magatartása. Az óvoda dolgozóinak
kommunikációja, bánásmódja, viselkedése modellértékű. Fontos az óvoda minden
dolgozójának pedagógiai harmonizációja.
Segítő, támogató attitűddel alakítjuk ki a gyerekeknél az együttélés szabályait, a közösségi
normákat. A gyermekben az egymás iránti együttérzést, a toleranciát, a konfliktusmegoldó
készséget az élményeken alapuló közös tevékenységek során erősítjük.
A gyerekek önállóságát igyekszünk kialakítani a döntési lehetőségek biztosításával.
Segítjük a gyermekbarátságok alakulását. Arra nevelünk, hogy a gyerekek szociális
érzékenysége úgy alakuljon, hogy elfogadják, tiszteljék a különbözőségeket, társaik esetleg
eltérő külsejét, viselkedését, beszédét, kulturális hagyományait.
21
3.3.2.4. A TÁRSAS KAPCSOLATOK ALAKÍTÁSA, AZ ÖNKIFEJEZŐ ÉS
ÖNÉRVÉNYESÍTŐ MAGATARTÁSMINTÁK ELŐSEGÍTÉSE
A közös élményekre épülő tevékenységekkel tapasztalat útján segítjük az önérvényesítés és
társas kapcsolatok alakulását. Az erkölcsi, akarati tulajdonságaik fejlődését elősegítjük az
óvodai élettel. A gyerekeket önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére,
méltóságának és jogainak tiszteletben tartására neveljük. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek
meg tudják különböztetni, mi a jó és a rossz, mi a helyes és a helytelen, érezzenek együtt
társaikkal, és legyenek figyelmesek. Arra törekszünk, hogy a gyerekek megerősítést kapjanak
a helyes viselkedésükre vonatkozóan. Megalapozzuk az akarati tulajdonságokat (önfegyelem,
türelem, pontosság, feladattudat).
3.3.2.5. A SZOKÁS- ÉS NORMARENDSZER MEGALAPOZÁSA
Az óvodai életre kidolgoztuk szokás-normarendszerünket. Megfogalmazása figyelembe veszi
a csoportok sajátosságait. Az ésszerű kereteket adó szokás-normarendszer biztonságérzetet, a
nevelők közötti összhangot, egyező nevelő hatást eredményez. Részletesen tartalmazza azokat
a szokásokat, szabályokat a napirend függvényében, amelyek az egészséges életmód, a
szocializáció, a játék, a tanulás, a munka területén megjelennek. A gyerekek életének tervszerű
és tudatos megszervezésével, sokszínű tevékenységformák alakításával juttatjuk
tapasztalatokhoz a társas kapcsolatok területén. Elősegítjük, hogy megfelelő ütemben fejlődjön
egyéniségük és a társas kapcsolatok iránti fogékonyságuk.
3.3.2.6. A KÖZÖS ÉLMÉNYEKRE ÉPÜLŐ TEVÉKENYSÉGEK
A közös élményeken alapuló tevékenység a gyermek személyiségfejlődésének alapja, mely
elősegíti a szocializáció folyamatát. A készülődés, a tervezgetés, a holnap öröme távlatot jelent
a gyermek számára, erősíti az erkölcsi és akarati tulajdonságait.
Ünnepeink alapja az érzelmi ráhangolódás megteremtése.
Az ünnepek fényét emeljük a feldíszített óvodával, a gyerekek és a felnőttek alkalomhoz illő
ruhájával, a meglepetésekkel és a kölcsönös ajándékozásokkal.
Az ünnepek kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből, de előzményei és élményei
illeszkednek a gyerekek természetes életmenetébe.
Ünnepeink: Teadélután, Márton-nap, Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Anyák napja,
Évzáró, Vackor-hét, Gyermeknap.
A Mikulás, a Karácsony, a Farsang, a Húsvét, a Gyermeknap: ezeket az ünnepeket délelőtt
tartjuk. Lehetőséget adunk a szülői részvételre is, ezzel is erősítve a családokkal való pozitív
kapcsolat építését.
Az ünnepek szervezésénél feladatunk mind a csoport közösségének, mind az óvodai
hagyományok alakításával az óvoda közösségének formálása, és a rendezvényeken a tudatos
óvodapedagógusi jelenlét biztosítása is.
A karácsonyi és a húsvéti ünnepkör alkalmával a gyermekek és a szülők részére kézműves
délutánt szervezünk, ahol együtt készítünk ünnepi díszeket, ajándékokat.
Érzelmileg erősítjük a szülőföldhöz való kötődést, nemzeti ünnepünkön, március 15-én nemzeti
jelképekkel ismerkednek a gyermekek.
Újkeletű ünnepek: amelyekről az óvodában tapasztalatokat gyűjtünk a természeti témakörhöz
kapcsolódóan:
Állatok Napja (október 4.)
Víz Világnapja (március 22.)
22
Föld Napja (április 22.)
Madarak és Fák napja (május 10.)
Egészségnapot tartunk az egészséges életmód szokásai alapozásának, megőrzésének kialakítása
érdekében (április 7.)
Német nemzetiségi hagyomány alapján óvodánkban a Márton-napi szokásokat óvodai szinten
ünnepeljük (november 11.)
Gyermekek születésnapja (A csoport szokásainak megfelelően ünnepel.)
3.3.2.7. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
A gyermekek képesek a társakkal és felnőttekkel kapcsolatot teremteni.
Igényükké válik a tevékenységekben való közös részvétel és együttműködés.
Segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival.
Természetes társas szükségleteik kielégítése során képesek a különbözőségek
elfogadására, tiszteletére.
A gyermekek igényévé válik a helyes viselkedés, a mindennapi élet szokásainak,
szabályainak betartása.
A tevékenységekben kitartóak, a megkezdett tevékenységet a megbeszéltek alapján
befejezik.
Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat, konfliktushelyzetben képesek
megegyezésre jutni.
A gyermeknek életkorának és fejlettségének megfelelően vannak ismeretei a szűkebb
és tágabb környezetéről, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek,
a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja.
A gyermek rá tud csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó
jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.
Motiváltak az iskolára. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.
Önbizalmuk erősödik, erkölcsi érzelmeik fejlődnek.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél az egyéni fejlődés ütemének
figyelembevétele.
3.3.3. AZ ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI NEVELÉS, FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA
Célunk: Változatos tevékenységformákkal, ösztönző környezettel fejleszteni a gyermekek
készségeit, képességeit.
Az értelmi nevelés tevékenységeken keresztül, a kultúraátadás hatásrendszerében, az óvodai
nevelési módszerek segítségével, elsődlegesen a gyermekek szabad játéka által valósul meg.
Az értelmi nevelés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és a kommunikáció alakulásával.
Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat.
Feladataink:
‒ Az óvodapedagógusok feladata az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző
formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel.
23
‒ A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire és
ismereteire építve tervezzük és szervezzük a mindennapi játékba integrált komplex
tevékenységeket, melyben arra törekszünk, hogy a gyermekek sok érzékszervre ható és
közvetlen tapasztalatszerzés útján jussanak új ismeretekhez, továbbá a gyermekeknek
változatos tevékenységeket kínálunk, amelyeken keresztül további élményeket,
tapasztalatokat szerezhetnek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről.
‒ Feladatunk a gyermekek spontán és szervezett formában szerzett ismereteinek bővítése,
rendszerbe foglalása.
‒ Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó
feladatunk.
‒ Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek
természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a
gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére
megfelelő figyelmet fordítunk.
‒ Az értelmi nevelésben további feladataink: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten
szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző
tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek
(érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás), az alkotóképesség
fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás
fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.
Szókincs bővítése, metakommunikációs helyzetek teremtése (gesztusok,
arckifejezések, testtartások, testbeszéd).
Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása.
A német nemzetiségi csoportba járó gyermekek nevelésében a nyelvi kifejezőkészség –
hanghordozás, a gesztikuláció és a belső érzelemvilág közötti összhang megteremtése.
A szociokulturális háttér figyelembevételére épülő differenciált készség-,
képességfejlesztés, együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a
korrekció területén.
A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekeknél a feltételek
megteremtése az egyéni hiányosságok leküzdéséhez, ezzel lehetővé téve a sikeres
életvezetés kialakítását. A közösség természetes tagjaként képességeinek megfelelő
feladatokkal való ellátása.
A gyerekek érdeklődésére és kíváncsiságára alapozva érzelmeiken keresztül változatos játékos,
mozgásos, párhuzamos tevékenységekkel sokoldalú, élményszerű átélésre és
tapasztalatszerzésre kínálunk lehetőséget. A gyermekek életkorának megfelelő kultúraátadást
közvetítünk az óvodai nevelés módszereinek segítségével. Tudatos tervezés mellett
támaszkodunk a gyermekek kezdeményezéseire, kíváncsiságukra, rendszerezzük, bővítjük
spontán szerzett tapasztalataikat, ismereteiket a projektmódszer segítségével. Ezáltal fejlesztjük
értelmi képességeiket: érzékelésüket, észlelésüket, emlékezetüket, figyelmüket, képzeletüket,
gondolkodásukat.
Nevelési folyamatunkban kiemelt jelentőségű az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció
különböző formáinak alakítása. Különös figyelmet fordítunk a beszédkedv fenntartására és
fejlesztésére, a gyerekek meghallgatására, kérdéseik meghallgatására, azok megválaszolására,
szókincsük gyarapítására, érzelmeik, gondolataik szabad önkifejezésének lehetőségére.
24
Pozitív hatással van a gyerekek értelmi fejlődésére a felnőtt modellértékű hitelessége,
érdeklődése, rácsodálkozása. A személyiség tisztelete, a kölcsönös bizalom, a tenni akarás
meghatározó tevékenységünkben.
3.3.3.1. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
Elemi ismeretekkel rendelkeznek a természeti és társadalmi környezetről.
Képesek érzelmeik, gondolataik kifejezésére, teret adnak alkotó képzeletüknek,
fantáziájuknak.
Értik és használják a kommunikatív jeleket, képesek a folyamatos beszédre.
Az értelmi képességük életkoruknak és egyéni fejlettségüknek megfelelően fejlődik
(érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás).
Térbeli viszonyokat képesek felismerni és megnevezni.
Bátran és szíves kommunikálnak a társaikkal és a felnőttekkel.
A metakommunikációs jelzéseket használják, a környezetükben élő személyekkel jól
kommunikálnak.
A német nemzetiségi csoportba járó gyermekek is megértik és helyesen alkalmazzák az
óvodai élethez szükséges kifejezéseket, és képesek magukat megértetni.
Megjelenik a szándékos figyelem és az emlékezet, képzeletük és kreativitásuk fejlődik.
Elemi fogalmi gondolkodásuk kialakulóban van.
Sajátos nevelési igényű gyermekeknél az egyéni fejlődés ütemének figyelembevétele.
A kiemelt figyelmet érdemlő gyermekek kommunikációját és kognitív fejlődését
nevelésünkkel elősegítjük.
3.4. DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS, EGYÉNI BÁNÁSMÓD ÉS ELVEINK
A gyermekek eltérnek egymástól fejlettségi szintjükben, élet- és nevelési körülményeikben. A
gyermekek egyéni fejlődési üteme nyújt támpontot fejlesztő munkánkhoz. Megfigyelésen
alapuló, gyermekenkénti fejlesztési terv határozza meg az egyéni differenciált fejlesztés
tartalmát. Nevelésünkben az inklúzió azt jelenti, hogy a „minden gyerek más” elvet valljuk, és
ez az elv programunk minden elemében érvényesül. Az integráció az inkluzív pedagógiai
gyakorlatunk azon része, amely a többségtől bármilyen szempontból eltérő gyermekek
elfogadását és a többséggel történő együttnevelését jelenti. Inkluzív pedagógiánkban a cél a
gyermek saját szintjének maximumára való eljuttatása.
A gyermekek fejlődését az óvodapedagógusok a fejlődés nyomon követésére szolgáló
dokumentumban rögzítik. Szükség esetén munkánkban szakemberek segítségét is igénybe
vesszük. A gyermekek számára a tapasztalatokat, ismereteket sokoldalú és változatos
módszerekkel közvetítjük az egyéni fejlődési tempó figyelembe vételével.
A nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon
követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják:
Óvodai csoportnapló
Szülői információ a gyermekről (óvodába lépéskor)
Anamnézis (óvodába lépéskor)
Szociometria
Tájékoztató a befogadási időszakról (november közepe)
Tájékoztató a gyermek egyéni fejlődéséről (december közepe)
25
Megfigyelési lap a gyermekek egyéni fejlődésének folyamatáról (október vége, május
eleje)
Egyéni fejlesztési terv (november közepe), értékelés (március közepe)
Óvodai szakvélemény (április első hete)
Emlékeztető a fogadóórákról (alkalmanként)
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése:
A fejlesztés feladata mindig egyénre szabott, egyéni bánásmódot igényel.
Feladatunk speciális szakember segítségének kérése a számukra, egyénre szabott
fejlesztési terv elkészítéséhez, fejlesztésükhöz.
Óvodapedagógusi példamutatással alakítjuk ki a gyermekekben az odafordulás és elfogadás
képességét. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányok csökkentésére és a tehetséggondozásra.
Az önmegvalósítás kielégítésére feltételeket, lehetőségeket biztosítunk.
Óvodánkban a sajátos nevelési igényű és az egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek meglévő
hátrányaiból eredő hátrányok csökkentését szolgáló, speciális fejlesztő tevékenységet a helyi
nevelési rendszer szerves részeként működő, a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai
nevelésének irányelve” figyelembevételével szervezzük.
A tehetségígéretes gyermekek nyomon követése egyéni és csoportos szinten valósul meg.
Feladataink:
A fejlesztés a megfelelő területen valósuljon meg.
Nevelésük, fejlesztésük a terhelhetőség figyelembevételével történjen.
A gyermekek harmonikus személyiségfejlődését elfogadó, eredményeket értékelő
környezet, befogadó csoportlégkör kialakítása segítse.
A gyermekek viselkedésében érvényesüljön a hátrányos megkülönböztetés kizárásának
elve.
A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező
gyógypedagógus segítse a gyermek fejlesztését.
Kiemelkedő teljesítményre képes területek felismerése.
Rugalmas szervezeti keretek kialakítása az egyéni foglalkoztatás megvalósításához.
Az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát segítők tájékoztatása a sajátos nevelési
szükségletről a gyermekek befogadásához.
A szülők megfelelő tájékoztatása, együttműködés a családdal.
Tehetséges gyermekek:
Óvodánk fontos feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges gyermekek felismerése,
nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése, élve az
intézményi és az intézményen kívüli együttműködések lehetőségeivel.
Célunk: A tehetségígéretes gyermekek személyiségének optimális alakítása, komplex
fejlesztése.
Feladataink:
A tehetséges gyermekek felismerése, fejlesztése.
A gyermek pozitív éntudatának kialakítása és erősítése.
Elfogadó és támogató környezet kialakítása.
A gyermekek érdeklődési körének megismerése, személyiségének fejlesztése változatos
tevékenységformák biztosításával, az óvodai élet gazdagításával.
Egyéni bánásmód keretében, a napi élet folyamán tervezett és célirányos
képességfejlesztés megvalósítása.
26
A tehetségígéretes gyermekek részére műhelyfoglalkozások szervezése, csoportos
tehetséggondozás megvalósítása (elsősorban 5 éves kortól).
A szülők folyamatos tájékoztatása, megnyerése a közös célok hatékony elérése
érdekében.
A tehetséggondozást a tehetségpontokhoz való kapcsolódás segíti.
A tehetséggondozás dokumentációi:
Pedagógiai program
A gyermekek egyéni fejlődését nyomon követő dokumentumok
Az óvodavezető éves munkaterve (célkitűzések, feladatok)
Csoportos tehetséggondozás éves programja.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek:
A gyermekek szociális hátterét munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk. A gyermekek
közös nevelését valósítjuk meg az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családokkal, a szerényebb
anyagi lehetőségekkel bíró, több gyereket nevelő, esetleg csonka családokkal.
Különösen nagy a felelősségünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében. A
hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában hordja. Nevelésünkkel
segítjük a világban való eligazodásukat, a kultúra értékeinek megismerését, lelki és testi
fejlődésüket.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek célja:
A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében tett intézkedésekkel,
gyermekközpontúsággal, családorientált szemlélettel, az együttműködések elősegítésével az
esélyteremtés növelése, valamint a gyermekek komplex személyiségfejlődésében
bekövetkezett pozitív változások elősegítése.
Az óvodapedagógus feladatai:
A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása, konfliktuskezelési
technikák közvetítése.
A mindennapi élethez szükséges készségek kialakítása.
Családi életre és egészséges életmódra nevelés.
A mozgás és a sport sajátos eszközeivel kialakítani az alapvető mozgás- és
feladatmegoldó képességet, az egészséget értéknek tekintő gondozásmódot, a
szabadidő tartalmas eltöltésének igényét.
A szülőkkel együttműködésre késztető kapcsolattartás erősítése.
Differenciált egyéni fejlesztés.
Egészségnevelés.
Életvezetési tanácsok a családok részére.
4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE
4.1. ÓVODÁNK CSOPORTSZERKEZETE
Óvodánkban a csoportokat különböző életkorú gyerekek alkotják. Tapasztalataink is ezt a
szerkezeti formát erősítik. Az így kialakult szociális térben fejlődik a gyermekek szociális
érzékenysége, az eltérő képességű gyerekek egyéni bánásmóddal és differenciáltan jobban
27
fejleszthetők. A német nemzetiségi csoportban a szocializáció hangsúlyozása a nyelvi
kifejezőkészség oldását és erősítését célozza.
4.2. ÓVODÁNK NAPIRENDJE
6.30 - 10.00 Szabad játék; játékba integrált fejlesztés; tanulás; párhuzamos, komplex
fejlesztő tevékenységek; folyamatos tízórai
10.00 - 10.30 Mindennapos Vackor torna, testápolás, öltözködés
10.30 - 12.00 Játék, szabad játék, udvaron szervezhető komplex fejlesztő tevékenységek
12.00 - 13.00 Készülődés az ebédhez, ebéd, készülődés a pihenéshez
13.00 - 14.30 Pihenés, alvás
14.30 - 15.15 Ébredés, testápolás, uzsonna
15.15 - 17.30 Szabad játék, játékba integrált fejlesztés, párhuzamos, komplex fejlesztő
tevékenységek
Napirendünk rugalmas keretet ad a gyermekek egyéni igényeinek kiszolgálásához.
4.3. TEVÉKENYSÉGFORMÁK
Játék
Mozgás
A külső világ tevékeny megismerése
Verselés, mesélés
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
Rajzolás, mintázás, festés, kézi munka
Munka jellegű tevékenységek
4.3.1. JÁTÉK
A játék, szabad játék semmi mással nem helyettesíthető, magáért a tevékenység öröméért
végzett, önként választott gyermeki tevékenység, önkifejezési forma, mely a gyermek elemi
pszichikus szükségletére támaszkodva a mozgásukat, kreativitásukat fejlesztő és erősítő
élményt adó tevékenység. A gyermek fejlődésében alapvető jelentőségű. A szabad játékban a
gyermek megválasztja a játék tartalmát, témáját, eszközeit és társait, a gyermek szabad
képzettársítására épül.
Célunk: Az óvodai élet egészét fogja át a szabad játék.
Feladataink:
A szükséges feltételek biztosítása.
3-7 éves korban megjelenő játékfajták, azok tartalmának, minőségének gazdagítása a
kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység megvalósításával. Az
változatos udvari játéklehetőségek biztosítása.
A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekeket szeretetteljes
közeledéssel, figyelemfelkeltő játékeszközökkel vonjuk be a tudatosan tervezett
játéktevékenységbe.
A szabad játék során valósuljon meg a beszéd és kommunikáció fejlesztése.
28
A szabad játék elsődlegességének biztosítása a szülőkkel, pedagógus és nem pedagógus
kollégákkal való együttműködésben, a tevékenységek közötti harmonikus arányok
megteremtése.
Ingergazdag, kíváncsiságot keltő, mobilizálható játéktér, tanulást támogató környezet
kialakítása, a játékok elérhető helyen történő elhelyezése.
A szülőföldhöz való kötődés alapjaként, szűkebb és tágabb környezetükből szerzett
ismeretek, egyéni és közös élmények, tapasztalatok feldolgozásának biztosítása.
Játékirányítást segítő (szabad, irányított játék) pedagógiai, pszichológia szakértelem,
módszertani kultúra gazdagítása.
A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenlétével az indirekt irányítás
biztosítása a gyermekek optimális személyiségfejlődésének biztosítása érdekében.
A választható tevékenységek felkínálásával bővítjük és változatossá tesszük
időszakonként az eszközöket.
A gyermekekkel az óvodapedagógusok közösen készítenek játékeszközöket a gyermeki
fantázia, kreativitás fejlődésének és az ötletgazdagság elősegítésének érdekében.
A játék közbeni normák közvetítésével az iskolai beilleszkedéshez szükséges lelki,
szociális érettség közvetett segítése.
Tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel, nyugodt légkör
megteremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a
beszédkedv, a közlésvágy motiválása.
A szabad játék és játszótárs biztosítása, játéktámogató magatartással a szülők
szemléletformálása.
4.3.1.1. SZÜKSÉGES FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA
A játéktevékenység az óvoda egész nyitva tartása alatt a gyerekek fő tevékenysége. A játékidőt
a tisztálkodási, az öltözködési, az étkezési teendők, a pihenés szakítják meg. A tanulási
tevékenység is a játékba integrálódik.
Az óvodai játék színtere a csoportszoba és az óvoda udvara. A játékfejlődés különböző
szakaszaiban eltérő módon kell a helyről, eszközről és élményekről gondoskodni. Vannak
állandó és változtatható játszóhelyek, amelyet a gyerekek önállóan vagy az óvodapedagógus
segítségével alakítanak ki, hogy a különböző játszócsoportok ne zavarják egymást. Ügyelünk
arra, hogy a gyerekekkel közösen felállított szabályok elfogadhatók, betarthatók legyenek.
Mivel óvodánkban kiemelt jelentőségű a mozgásfejlesztés, ezért játékidőben is biztosítjuk a
különböző mozgásformák gyakorlására a lehetőséget. Nagymozgások fejlesztésére
mozgássarok, mozgásfejlesztő eszközök állnak rendelkezésre. Finommozgások fejlesztésére a
teremben és az udvaron is változatos tevékenységformák lehetőségeit kínáljuk.
Játékszereink válogatásánál fontos szempont az esztétikusság, a könnyen tisztántarthatóság, a
biztonságosság. Ezek mellett figyelünk az életkori és egyéni sajátosságokra és a játékszerek
fejlesztő hatására.
A játéktevékenység fejlődésének, a gyermekek képességeik játékban való fejlesztésének
elengedhetetlen feltétele az óvodapedagógus játékszeretete, játszani tudása, türelmes, megértő
magatartása.
A gyermekek környezetükből szerzett tapasztalatokkal a szabad játék tartalmát gazdagítják.
Lehetővé tesszük, hogy a családban, az óvodában, a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi
környezetben szerzett élményeiket a gyerekek újra és újra szabad játékban is átélhessék.
Az óvodapedagógus tudatos jelenlétével teremti meg a szabad játék túlsúlyának érvényesülését.
Az élményen alapuló kreatív, szabad játék kibontakozását őszinte, tapintatos magatartásunkkal
29
segítjük, folyamatosan rendelkezésre álló, együttműködésre kész társak vagyunk.
Indokolatlanul nem avatkozunk a játékba, de közbelépünk nemkívánatos viselkedési forma,
testi veszélyeztetés esetén, vagy ha a konfliktust nem képesek önállóan megoldani a gyerekek.
Az elmélyült, nyugodt probléma- és konfliktusmegoldó játék esetén irányításunk játékot
követő, szemlélő.
Tapasztalati lehetőséget nyújtunk az új játékeszközök, anyagok használatára, a
szabályjátékokra.
Óvodáskorban a játékfajták mindegyike jelen van, amelyet meghatároz a gyermekek egyéni
fejlődésének üteme.
Gyakorlójáték:
Hang, beszéd, mozgás, játékszerek és eszközök rakosgatása, ismerkedés a különböző
anyagokkal. A ritmus, a mozgás, a különböző műveletek maguk alkotta szabály szerinti
ismételgetése szerez örömet a gyermeknek.
Konstrukciós, szerepjáték elemeiként jelenik meg, alárendelve a szerepnek.
Új játékszerrel, eszközzel való ismerkedéskor jelenik meg.
Szimbolikus szerepjáték:
Egyszerű cselekvéseket, kapcsolatokat tartalmaz, ahol jellegzetes tényező a szerep.
Kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való együtt játszás igénye. Környezetük
lényeges mozzanatait játékukban újraalkotják. A szerephez egyre jobban kötődnek.
Képesek az egyszerűbb játékok megszervezésére, a játékszerek kiválasztására.
A gyerekek alkalmazkodnak a játék szerepéhez, megértik, elfogadják társaik
elgondolásait. Vállalják a kedvezőtlenebb szerepeket is. Tapasztalataik és élményeik
alapján megtervezik játékukat, kiosztják a szerepeket, eszközöket. A játszócsoport
tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki.
Egyszerű bábok (síkbáb, fakanálbáb) mozgatása, gyerekek kézméretének megfelelő
bábok paraván segítségével, kedvelt mesékhez, élményekhez kapcsolódva folyik a
dramatizálás, bábozás. Fontos a jelmezek, kellékek biztosítása is.
Konstruáló játék:
A gyerekek szükség szerint az óvodapedagógus segítségével végzik az építés,
rakosgatás műveleteit.
Gyakran a szerepjátékhoz kapcsolódik. A létrehozott játékeszközök elkészítését az
óvodapedagógus a gyerek fantáziájára bízza, az összeállításban szükség szerint segít.
Az elemekből a valóságos tárgyakhoz, játékszerekhez vagy egyszerű modellekhez
hasonlót készítenek. Az elkészült elemeket használják a szerepjátékban.
Szabályjáték:
Mozgásos szabályjátékok egyszerű változata.
Bővülnek a mozgásos játékok. Egyszerű társasjátékok, kirakójátékok, logikai játékok.
Fontos az óvodapedagógus játékban való részvétele a megfelelő szabályok szerinti játék
kialakítása miatt.
Bonyolultabb játékok megtanulására és gyakorlására is képesek, ezeket örömmel, a
szabályokat egymással betartatva játsszák. Észlelést, logikus gondolkodást, verbális
fejlesztést segítő társasjátékok kerülnek előtérbe.
30
4.3.1.2. UDVARI JÁTÉKLEHETŐSÉGEK
Az udvaron a hely és az eszközök megfelelőek a mozgásos tevékenységekre. A nagymozgások
és finommozgások fejlesztését szolgáló változatos eszközök biztosításával elősegítjük a
mozgásformák gyakorlását. Jó idő esetén a szerepjátékhoz szükséges eszközöket is kivisszük.
Fokozatosan együtt játszva a gyerekekkel érjük el, hogy a mozgásos szabályjátékokat egyre
önállóbban kezdeményezzék és játsszák.
4.3.1.3. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
A gyermekek szívesen vesznek részt mozgásos játékokban.
Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték, melyben a gyermekek képzelete,
szervezőkészsége, alkalmazkodóképessége, empátiás készsége és kommunikációs
képessége fejlődhet.
Képesek bonyolult építményeket alkotni; építményeikben, konstruáló
tevékenységükben tükröződik a kreativitás.
A gyermekek képesek több napon keresztül egyazon játéktémát folytatni, azt együttesen
szervezni.
Szeretik a szabályjátékokat, tudnak szabályokhoz alkalmazkodni.
Ismert meséket dramatizálnak, báboznak.
Viselkedési kultúrájukban megjelenik az udvarias kifejezések használata.
Képesek játékuk megtervezésére, megszervezésére, megvalósítására, a
környezettudatos magatartás elemeinek alkalmazására.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél az egyéni fejlődés ütemének
figyelembevétele.
4.3.2. MOZGÁS
A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Ez alatt nagymértékben
fejlődnek tanulási képességei, kompetenciái, kooperációs képességei.
Miközben mozog a gyermek, tapasztalatokat gyűjt, fejlődik kondicionális képessége,
különösen az erő- és állóképessége, alakul a helyes testtartásához szükséges izomegyensúly
érzékelése, pszichomotoros képessége.
A természetes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészsége intenzív fejlődésnek
indul.
Célunk: A rendszeres mozgás, a természetes mozgáskedv fenntartásával, a mindennapos
egészségfejlesztő testmozgások biztosításával a gyermekek teljes személyiségének fejlesztése
az egyéni képességek és szükségletek figyelembevételével.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek készségeinek, képességeinek megfelelő mozgásformák
biztosítása, a kialakult hátrányok csökkentése.
Feladataink:
A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése
sokszínű, örömteli, biztonságot nyújtó mozgáslehetőségek biztosításával.
Az egészséges életvitel kialakításának elősegítése rendszeres, lehetőség szerint a szabad
levegőn történő mozgás lehetőségével.
31
A spontán játékba, szabad játékba ágyazott mozgástevékenységek lehetőségének
biztosításával a pszichomotoros készségek, képességek fejlesztése.
A kondicionális képességek (különösen az erő- és állóképesség és a teherbíró képesség)
fejlesztése, a mozgáskoordinációs készségek természetes hely- és helyzetváltoztató és
finommotorikus mozgáskészség fejlesztése az egyéni szükségletek és képességek
figyelembevételével.
A mozgáson keresztül a tanulási képességek, kompetenciák fejlesztése.
A nevelési feladatok megvalósításához mozgásos tapasztalatok tervezése és mindennapi
gyakorlati megvalósítása.
Az egyéni lemaradásokat kompenzáló speciális mozgásos játékok közvetítése a
hátránnyal küzdő gyermekeknek. (Gyógytestnevelő és fejlesztőpedagógus
mikrocsoportos tevékenysége.)
Biztonságban végezhető mozgásélmény feltételeinek megteremtése a csoportszobában
és az udvaron egyaránt.
A szülőkkel együttműködve, a gyermekek egyéni érdeklődésének, temperamentumának
figyelembevételével differenciált (prevenció, korrekció, tehetséggondozás)
mozgáslehetőség biztosítása, illetve közös mozgásos programok szervezése.
A sajátos nevelési igényű és beszédfogyatékos gyermekek pozitív tulajdonságainak
erősítésével a mozgásbiztonság elősegítése.
Az óvodai életben a mozgás jelen van a játékos szervezett mozgástevékenységeken túl a szabad
játékban és a komplex tevékenységi formákban. Átszövi az egész óvodai életet, a nevelési
területeket, a gondozási és önkiszolgáló tevékenységeket. Tudatos tervezéssel fejlesztjük a
gyermekek értelmi képességeit, szociális képességeit nevelő munkánkban.
A mozgásfejlesztés fő területei:
a szabad játékban a gyermek spontán, természetes mozgása közben
a szervezett mozgásban
a mindennapos Vackor-tornában
a differenciált mozgástevékenységek során.
4.3.2.1. MOZGÁSFEJLESZTÉS A SZABAD JÁTÉKBAN
A szabad mozgásos játéktevékenységgel célunk, hogy minden gyermek megtalálja a
fejlettségének, érdeklődésének legmegfelelőbb tevékenységet.
Olyan feltételeket teremtünk, ahol a gyermekek természetes mozgáskedve megmarad, ahol
szeretnek mozogni, ahol megszeretik a mozgásos tevékenységeket.
A napirendet úgy alakítjuk ki, hogy a szabad játéktevékenység közben megfelelő hely és eszköz
legyen a mozgásos tevékenységekre a csoportszobában és az udvaron is. Az eszközök és a
mozgásos tevékenységek kiválasztását a gyerekek egyéni fejlettségi szintjéhez és a csoport
összetételéhez igazítjuk.
A különböző mozgásos tevékenységekhez a helyet a csoportszoba szükséges átrendezésével
biztosítjuk. Mozgásra inspiráló biztonságos környezetet alakítunk ki.
Figyelembe vesszük, hogy a gyermekek mozgásigénye különböző. Az aktívabb mozgást és a
nyugodt tevékenységet kedvelő gyerekek alkalmazkodjanak egymáshoz, tartsák tiszteletben
egymást. Ehhez elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok betartása. Különös gonddal
figyelünk, hogy rögzüljenek a balesetek megelőzésének szabályai.
32
4.3.2.2. MOZGÁSFEJLESZTÉS A SZERVEZETT MOZGÁSTEVÉKENYSÉGEKBEN
A szervezett mozgás anyaga a természetes mozgásokra épülő játékok. Az egyes foglalkozások
megtervezésénél figyelembe vesszük a csoport átlagos fejlettségét, a fejlődés ütemét. Ehhez
igazodva döntjük el az egyes mozgásformák ismétlésének a számát. Differenciált, választható
tevékenység-felajánlással fejlesztjük a gyerekek testi képességeit, így minden gyerek
megtalálja a számára legmegfelelőbb mozgástevékenységet, ezáltal fejlődik teljes
személyisége, társas kompetenciája.
Az szervezett mozgástevékenység tervezésének meghatározói:
Az egyéni fejlettség, képesség (egyéni fejlődést nyomon követő lapok).
Változatos, játékos mozgástevékenységeken keresztül biztosított legyen a gyerekek
fenntartható fejlődése a kondicionális és koordinációs, valamint a pszichikus
képességek terén.
A tevékenységek során sokféle közös játékkal ösztönzünk és biztatjuk a gyermeket a
harmonikus, összerendezett mozgásra. Mindig a pozitívumokat emeljük ki.
A tevékenységet úgy szervezzük, hogy a gyerekek a legkevesebb várakozási idővel,
folyamatosan mozogjanak (pl. köredzés és akadálypálya, illetve párhuzamos mozgások
formájában). Amíg lehetőség van rá, a szabadban tornázunk.
A mozgás szerves része a mindennapos Vackor-torna is. Anyagát elsősorban a mozgásos
játékok alkotják. A mindennapos Vackor-torna és a szervezett mozgástevékenység időpontját
a napirendbe illesztjük a délelőtti szabad játék során.
A nagymozgások, a koordinációs, kondicionális és finommotoros mozgások fejlesztése során a
gyermek a legtermészetesebb módon ismerkedik testrészeivel és azok funkcióival, eközben
fejlődik észlelése.
Az egyéni fejlődés ütemét és a fokozatosság elvét követve, támogató magatartásunkkal segítjük
elő a gyermekek hátrányainak csökkentését.
A mozgásos tevékenységek tartalma
Természetes
mozgásformatípusok
Helyváltoztató
kúszás, mászás,
járás, futás,
szökdelés, oldalazás,
irányváltás,
megállás
Helyzetváltoztató
ugrás, érkezés, esés,
gördülés, átfordulás,
függés, támaszok
Manipulatív
gurítás, dobás,
elkapás, ütés, rúgás,
labdavezetés
Mozgáskoncepció
típusok
ütközés, esés nélküli
haladás, üres terület
keresése önállóan,
mozgássíkok,
irányok
testrészek ismerete,
feladatok
végrehajtása saját
térben,
egyensúlyozás,
tükörkép
alatt/fölött, keresztül,
közel/távol,
előtte/mögötte,
közeledve/távolodva
Feldolgozási
módszer típusok
utánzó vagy
szerepjátékok,
fogójátékok, népi
játékok, tánc
egyéni, páros és
csoportos feladatok
eszköz nélkül,
prevenció
egyéni, páros és
csoportos feladatok
(babzsák, karika,
szalag…)
Pszichikus funkció
típusok
észlelés, figyelem,
emlékezet
képzelet,
gondolkodás
szerialitás,
intermodalitás
33
Az oldaliság tudatosításához mindig a jobb oldalt jelöljük meg.
A nagy- és kismozgások fejlődését jól szolgálják a változatos mozgáseszközök.
Szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Olyan gyakorlatokat tervezünk, ahol különböző
irányokban végeznek mozgásokat, és különböző formákat mozognak be.
Az észlelés fejlesztése továbbra is kiemelt feladat.
A finommotorika fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt az ábrázolási technikák gyakorlásával,
gyöngyfűzéssel, barkácsolással, kicsi elemekből történő építéssel, stb. A szervezett mozgásban
a finommotoros koordinációt a szerek különböző fogásmódjával (labdák, botok, szalagok),
kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal fejlesztjük.
Fontos az alaklátás, a formaállandóság, a keresztcsatornák fejlesztése.
4.3.2.3. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
Kitartóak és szívesen vesznek részt mozgásos tevékenységben.
Nagymozgásuk, kondicionális, koordinációs képességük, finommozgásuk,
egyensúlyérzetük kialakult, a térben biztonsággal eligazodnak.
Ismerik az irányokat.
Egészséges csapatszellemük kialakul.
Mozgásukat tudják irányítani és helyzetben tartani, tempóját szabályozzák.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek saját fejlődési ütemüknek megfelelően
fejlődjenek.
Képesek alkalmazkodni társaikhoz, toleránsak, együttműködőek, segítőkészek.
4.3.3. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE
Célunk: A gyermek cselekvő módon fedezze fel környezetét, és olyan tapasztalatok birtokába
jusson, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz,
tájékozódáshoz szükségesek. Ismerje meg a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi
hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti,
családi és a tárgyi kultúra értékeit, tanulja meg ezek szeretetét, védelmét. A gyermekek
érdeklődésének és aktivitásának felkeltése a szűkebb és tágabb környezet, a nemzeti és a családi
értékek iránt. A környező világ tevékeny megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki,
formai, síkbeli és téri szemléletének alapozása.
Feladataink:
A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, kíváncsiságára, megismerési vágyára,
sokoldalú érzékelésén alapuló érdeklődésére építés. A természeti és szűkebb
lakókörnyezetükhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása.
A több érzékszervre ható és cselekvés közben felfedezett környezeti tapasztalatszerzés
feltételeinek megteremtése, a spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése, bővítése
mellett ezek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlásának
biztosítása.
A gyermekek önálló véleményalkotási, döntési képességeinek fejlesztése a kortárs
kapcsolatokban és a környezet átalakításában.
A beszélő környezet megteremtése, a természetes beszéd- és kommunikációs kedv
fenntartása, ösztönzése és a gyermeki kérdések támogatása.
34
A mozgásos és érzékszervi felfedezésen keresztül a gyermeki tapasztalatok biztosítása
a helyi lehetőségek feldolgozásával.
A fenntartható fejlődés tükrében a környezettudatos viselkedési szokások alakítása
természeti és társadalmi környezetben.
Lehetőség biztosítása a környezet mennyiségi, formai összefüggéseinek
megtapasztalására és alkalmazására.
Pozitív viszony kialakítása, a problémahelyzetek megoldásához a logikus gondolkodás
megalapozása, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, tevékenységekben,
élethelyzetekben való gyakorlása a választható lehetőségek felkínálásával.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni ütemének figyelembevétele a
tapasztalatszerzés során.
A gyermeki élményszerzés érdekében a hagyományos módszerek mellett, a pedagógiai
kontrollt szem előtt tartva használja az IKT eszközöket.
Az óvodai környezeti nevelés alapozó jellegű. Igazodva a gyermek életkori sajátosságaihoz,
érzelmein keresztül a folyamatos mozgásos, érzékszervi tapasztalás, cselekvés során alakítjuk
kapcsolatát a környezettel. Természeti és társadalmi környezetünk folyamatos megfigyelésével
olyan ismereteket szereznek a gyermekek, amelyek életkoruknak megfelelően segítik őket a
környezetükben való eligazodásban. Környezeti nevelésünk a szokásokon, a hétköznap apró
történésein keresztül érvényesül. A kert adta lehetőségekre és szűkebb természeti
környezetünkre alapozunk. Fontosnak tartjuk a gyerek érdeklődésének felkeltését a
környezetalakító munkajellegű tevékenységek iránt, a gyerekek környezettudatos
magatartásának alakítását. A környezettel való harmonikus együttélés szokásait
óvodapedagógusi példamutatással, tevékeny részvétellel alakítjuk:
az óvodai környezet tisztasága,
a növényekkel, állatokkal való törődés (gondozásuk, óvásuk, etetésük),
aktív részvétel a kerti munkában (zöldséges, virágos).
A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a
kapcsolatteremtés helyes formáit, és gondolataikat megfogalmazva kifejezzék önálló
véleményüket, gyakorolhassák döntési képességeik fejlődését.
A környezetvédő, környezettudatos magatartásformálás prioritást kap óvodánkban. Ezzel a
szemlélettel kívánjuk alakítani a fenntartható fejlődés megvalósulását.
Óvodai szinten ünnepeljük a környezeti napokat. Ezeket az alkalmakat „összekötő hídként”
értelmezzük a külső világ tevékeny megismerésében kidomborodó környezeti nevelés és az
óvoda mindennapjai között.
4.3.3.1. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ
TÉMAKÖRÖK
Projektjeink témái azon ismereteket közvetítik, mélyítik, amelyekről közegünkben is cselekvő
tapasztalatokat szerezhetnek a gyermekek. A párhuzamos tevékenységekben építünk meglévő
élményeikre, ismereteikre.
Család: Családi összetartozás, családi szokások, ismerkedés a felnőttek munkájával. A családi
kultúra értékeinek elfogadása. Személyes ismereteik elmélyítése.
Testünk: A test felfedezése, testrészek és funkciói. A test ápolása, védelme. Testséma.
Évszakok: Az évszakok szépsége, színei, színárnyalatai. A természeti környezet változása. Az
időjárás változása és annak hatása a környezetre. Az udvar, a kert átalakulása a természet
cirkulációja révén.
35
Növények: Fejlődésük megfigyelése. Gyümölcsök, zöldségek felhasználása az óvodában (nyers
fogyasztás, sütés-főzés lehetőségei).
Állatok: A szűkebb környezetünkben élő állatok, a ház körül élő állatok megfigyelése, az
erdőben élő állatok közül elsősorban a madarak megismertetése. Az állatok életének
megismerése, a környezetükben élő állatokkal való bánásmód, gondozás megismerése. A
gyerekek tapasztalatát bővítjük természetjárással, kirándulásokkal.
Közlekedés: Tapasztalatok gyűjtése sétákon, kirándulásokon; egyéni élmények, tapasztalatok
feldolgozása alapján tömegközlekedési eszközökön. A gyalogos közlekedés szabályai.
Hónapok, hetek, napszakok: Tevékenységekhez kötődve tapasztalatszerzés. Ismerkedés az
óvoda környékével, intézményekkel, épületekkel.
Projektjeinkben megjelennek azok a tartalmak, melyek gyermekeket erősen motiválnak.
4.3.3.2. KÖRNYEZETÜNK MENNYISÉGI ÉS FORMAI ÖSSZEFÜGGÉSEI
l. Halmazalkotások, relációk.
2. Számfogalom előkészítése, alapozása.
3. Tapasztalatok a geometria körében.
A környező világ megismerésében matematikai tapasztalatok szerzése a felfedező, próbálkozó
tevékenységek során.
Szűkebb környezetük megismerése, megszerettetése közben a gyermekek tapasztalataira
alapozva, a megismerési funkciók fejlődését szem előtt tartva egyre elmélyültebben
foglalkozunk a felsorolt témakörökkel.
Elemi gondolkodási műveletek (összehasonlítás, csoportosítás, összefüggések meglátása)
segítségével a tapasztalatok cselekvő feldolgozása.
Közvetlen és közvetett módon bővítjük tapasztalataikat projektszemléletű nevelésünkkel a
természeti és társadalmi környezetről. Önálló véleményalkotási, döntési képességüket
alapozzuk. Problémaérzékenységüket alakítjuk, szituációkban ösztönözzük őket a megszerzett
ismeretek alkalmazására. Építünk önálló ötleteikre, megoldásaikra. Fejlesztőjátékok
segítségével alakítjuk analizáló-szintetizáló képességüket. Matematikai tapasztalatokat
gyűjtenek környezetükből.
4.3.3.3. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
Közvetlen környezetükben biztonságosan eligazodnak.
Ismerik saját testüket, testrészeiket és azok funkcióit.
Alapvető ismereteik vannak az egészségmegőrzésről.
Fel tudják sorolni az évszakokat és azok jellegzetességeit.
Ismerik a hónapok neveit, a hét napjait, a napszakokat.
Fel tudják sorolni családtagjaik nevét, foglalkozását, lakcímüket.
Ismerik a környezetükben élő állatokat és növényeket.
Tapasztalataik vannak a környezet rendjének megőrzéséről. Óvják környezetük tárgyi,
természeti jelenségeit, alakul környezettudatos magatartásuk. Aktívan vesznek részt a
környezetvédelmi munkákban.
36
Életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően ismerik a szülőföld, az ott élő emberek, a
hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a nemzeti, családi és a
tárgyi kultúra értékeit.
Szeretik és védik a természeti értékeket.
A gyalogos közlekedés elemi szabályait ismerik.
A gyermekek irányított és spontán megfigyelésekből adódó önálló véleményüket,
tapasztalataikat problémahelyzetek mérlegelésével el tudják mondani, mesélni.
Önállóan gyakorolják – a pedagógiai asszisztensek és a dajkák bevonásával – a
növénygondozás legegyszerűbb műveleteit, ismernek növényekkel, állatokkal
kapcsolatos munkákat.
Ismerik az összehasonlításokat mennyiség, nagyság, szín, forma szerint; számfogalmuk
5-10 között kialakul.
A halmazokkal való műveletek végzésében jártasak; összehasonlítás mennyiség,
nagyság, forma, szín szerint.
Megoldanak alapvető problémahelyzeteket, felismernek tapasztalati összefüggéseket,
következtetéseket.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek saját fejlődési ütemének figyelembevétele.
4.3.4. VERSELÉS, MESÉLÉS
Célunk: Élménynyújtás, az irodalmi érdeklődés felkeltése, az anyanyelv szépségének, kifejező
erejének megismerése. A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív
személyiségjegyeinek megalapozása a mágikus csodákkal teli meseélmények által, a versek
zeneiségével és rímeivel. A sajátos nevelési igényű gyermekek biztonságos önkifejezésének
megalapozása.
Feladataink:
‒ Az óvodapedagógusok az óvodás gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi
‒ népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság
történelmét feldolgozó mondavilág elemei ‒ meséiből is választanak.
A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok alapján a beszéltető környezet
megteremtése a mindennapos meséléssel, mondókázással, verseléssel oldott, derűs
légkörben.
A gyermeki vers- és mesealkotás elősegítése az önkifejező képesség gazdagítása
érdekében. A mese megfelel a kisgyermek szemléletmódjának, világképének. A mese ‒
képi és konkrét formában, a bábozás és dramatizálás eszközeivel is ‒ feltárja a gyermek
előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges és
megfelelő viselkedésformákat.
A nemzeti és a német nemzetiségi csoportban a nemzetiségi nyelv elsajátításában a
gyermekek támogatása differenciált, egyéni bánásmóddal.
A helyes beszéd kialakítása, kifejezőkészség fejlesztése, szókincs gyarapítása az
életkori és egyéni sajátosságok szintjén.
A vers és a mese érzelemgazdagító és közösségformáló szerepének kihasználása a
mindennapos élménynyújtás során.
Az életkori sajátosságoknak megfelelő igényes népi, klasszikus és kortárs irodalmi
művek válogatása.
37
A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekeknél a nyelvhasználat
megindulásának és fejlődésének elősegítése, a beszédmegértés javítása, a
kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, szókincsfejlesztés.
A szociális hátrányok enyhítése a könyvhöz jutás segítségével.
Tehetséggondozás egyéni differenciált bánásmóddal.
A meséléshez kapcsolódó szokások és az állandó mesemondó hely szokásának
kialakítása.
Az óvoda tartalommal gazdag élete, szóbeli közlést kiváltó derűs légköre az alapja az
anyanyelvi nevelésnek. A természetesen adódó beszélgetések átszövik az óvoda egész életét.
Az óvodai nevelés folyamatában az irodalmi élményszerzés eredményeként a gyermek kreatív
önkifejezése mozgással és ábrázolással kombinálva valósul meg.
Fokozatosan juttatjuk el a gyermeket az irodalmi alkotások befogadására. Az állatmeséktől
kezdve a cselekményesebb népmeséken át, a tündérmesék, a tréfás mesék, a klasszikus és a
kortárs mesék segítségével bővül a gyermekek mesetára, mely feltárja a gyermekek előtt a
külvilág és az emberi belső világ legfőbb viszonylatait. A gyerekek versanyagában megjelennek
a különböző típusú népi és kortárs mondókák, kiolvasók. A kiválasztott versek erősítik a
környezet szeretetét.
A gyermekek nevelésében az erkölcsi, intellektuális, esztétikai érzelmek fejlesztése és az
anyanyelvi nevelés szempontjából fontos szerepe van az irodalmi nevelésnek. Az irodalmi
művekből a gyermek leutánozza a nyelvi struktúrákat, a nyelvtanilag helyes beszédet, ezek
beépülnek szókincsébe. A népköltészeti és kortárs alkotásokból megtanulja a természet
virágainak, állatainak nevét, a népi élet jellegzetességeit és kifejezéseit.
Az óvodapedagógus példamutató beszéde, élményszerű előadásmódja biztosítja a gyermek
szókincsének bővítését, kifejező készségének fejlesztését, nyelvtanilag helyes beszédének
alakulását, önálló kifejezésmódjának fejlődését.
A csoport érdeklődésére alapozva az életkori és egyéni fejlettséget figyelembe véve választjuk
ki nevelésünk tartalmát.
3-7 évesek
népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, kiolvasók
a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi
rövid, ritmikus versek (8-10 új)
mese (10-15 új)
kiolvasó (2-3 új)
vers 6-10 soros, (6-8 új)
kiszámoló (4-5 új)
bábozás, dramatizálás, önálló alkotások, kommunikációs készség elősegítése
Csoportszobáinkban a mesélős bábozás helye kialakított, az átváltozás, bábozás kellékei
elérhető helyen megtalálhatók. A tevékenység szertartása csoportonként tervezett.
Motiváljuk a gyerekeket arra, hogy a megismert egyszerű meséket elbábozzák, dramatizálják,
kísérjék mozgással, sajátos önkifejezési formákkal.
Felkeltjük az érdeklődésüket a mese önálló befejezésére, új mesék kitalálására. Fantáziájuk,
szókincsük fejlesztésére különböző játékos helyzeteket teremtünk, a kreatív önkifejezés
eszközeit használva. Önálló nézegetéssel, a könyvekről való beszélgetéssel szeretettjük meg a
gyermekekkel a mesekönyveket.
38
4.3.4.1. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
Szívesen hallgatják a népmeséket, népi hagyományokat felelevenítő mondókákat,
rigmusokat, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág meséit.
Beszédkészségük alapjai kialakulnak: beszédük érthető, kifejező.
Tudnak egymásra figyelni.
Ismerik és használják a kommunikáció jelzéseit.
Szívesen mesélnek és báboznak, dramatizálnak.
Képesek saját vers- és mesealkotásra, összefüggő mese, történet kitalálására, annak
mozgásos megjelenítésére, kifejezésére.
A nemzeti és a német nemzetiségi csoportban a nemzetiségi kultúrkincsből ismernek
verseket és meséket.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek saját fejlődési ütemének figyelembevétele.
4.3.5. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC
Célunk: Az éneklési kedv felkeltése, a közös éneklés, a közös játék élményének átélése, a zenei
ízlésformálás és zenei élményhez juttatás, a meglévő zenei képességek fejlesztésére alapozás.
Feladataink:
Megfelelő légkör kialakításával az érzelmi motiváltság biztosítása.
A gyermek hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, zenei önkifejezésének,
zenei képességek fejlesztése.
Élményszerzés, esztétikai élményekhez juttatás az igényes zenei anyaggal.
Az esztétikus mozgás alakítása.
A zenei eszközökkel és használatukkal való megismertetés.
Az önkifejezés újabb lehetőségének felkínálása, a zenei improvizációra való ösztönzés,
táncos mozgáslehetőségek biztosítása (mozgás rögtönzése zenére, dallam-,
ritmusvariációk kitalálása).
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek sajátos nevelési igényének kiszolgálása zenei
nevelésünkkel. A tehetséggondozás lehetőségeinek biztosítása.
A nemzeti, a német nemzetiségi csoportban a nemzetiségi zenei kultúra közvetítése, a
szülőföldhöz való kötődés erősítése.
Programunk Kodály Zoltán és Forrai Katalin által teremtett hagyományokra építi a zenei
nevelést. Az óvodai zenei nevelés során ölbeli játékokkal, mondókákkal, énekes népi
játékokkal, komponált gyermekdalokkal, kortárs művekkel ismertetjük meg a gyerekeket. A
zenei tevékenységben a közös mozgás, éneklés jelenti az élményt, ami fejleszti a gyerekek
hallási, éneklési készségét, ritmusérzékét. Az énekes játékot kísérő mozgás, tánc gazdagítja a
mozgáskultúrát, fejlődik a gyerekek tér- és formaérzéke.
Felkeltjük a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt, elsősorban óvodapedagógusi
énekkel formáljuk a gyermekek ízlésvilágát.
A csoport életkor szerinti összetételének és az egyéni fejlettség figyelembevételével választjuk
ki nevelésünk tartalmát.
A gyerekekkel ölbeli játékokat, arc, kéz, ujj, simogató, lovagoltató játékokat játszunk.
A kicsikkel olyan énekes játékokat ismertetünk meg, amelyek álló vagy ülő helyzetben játékos
mozdulatokkal eljátszhatók. Az óvodapedagógussal kisebb-nagyobb csoportban énekelnek a
gyerekek.
39
A gyerekekkel a magas-mély, halk-hangos fogalmakat együtt énekeljük, és térben mutatjuk.
Dallamjátszó hangszerrel, ritmushangszerrel és különböző zörejekkel ismertetjük meg őket.
Fejlesztjük mozgásukat tánclépésekkel, csigavonal, hullámvonal, szerepcserélős játékokkal. A
dalokat úgy válogatjuk ki, hogy azokhoz utánzó mozdulatokat, játékokat lehessen kitalálni.
A zenehallgatás anyagában válogatunk a rokon és más népek dalaiból, a magyar komponált
műzenéből és a klasszikus műzenéből is.
A magasabb és mélyebb hangokat kisebb távolságokon térben mutatással érzékeltetjük.
Felelgetős játékokat játszunk dallam- és ritmusmotívumokkal.
A halk-hangos fogalompárt változatos zenei tevékenységekben érzékeltetjük.
Próbáljuk a dalokat felismertetni dúdolásról vagy hangszerjátékról. Finomabb hangszínekkel
ismertetjük meg őket.
Arra törekszünk, hogy az egyenletes lüktetést játékos mozgással, tapssal, körbejárással fejezzék
ki. A motívumok hangsúlyait változatos mozdulatokkal közösen kiemeljük. A dalok, mondókák
ritmusát tapssal, változatos mozgásokkal gyakoroljuk.
Ösztönözzük, hogy egyszerű ritmushangszereket használjanak, dalokhoz, mondókákhoz
improvizáljanak. Megismertetjük őket a dalokhoz tartozó tánclépésekkel, játékok formáival.
Arra törekszünk, hogy a csoport énekeljen önállóan, a megszokott hangmagasságban,
tempóban. A dallamot felismertetjük kezdő, záró vagy sajátos belső motívumról. Gyakorlással
érjük el, hogy a dallamot bújtassák hallható jelre, előbb rövid, majd hosszabb motívum
szakaszokkal.
Az egyenletes lüktetést és a dallamritmust tapssal, változatos mozgásformákkal különböztetjük
meg. A dalokat, mondókákat felismertetjük a ritmusról.
4.3.5.1. FELHASZNÁLT ZENEI ANYAG
A dalanyag felépítése
3-7 évesek
Hangterjedelem 3-4 (5) hang 3-6 hang 3-6 hang
pentatónia+hexachord pentatónia+hexachord
s-m
l-s-m
s-m-d
m-r-d
s-m-r-d
l-s-m-r-d
m-r-d-l
d-l-s
r-d-l-s
m-r-d-l-s
3-4 dal
3-4 dal
-
2-3 dal
2 dal
-
-
1 dal
-
-
2-3 dal
2-3 dal és lefutás dó-ra
1-2 dal
2-3 dal
2-3 dal
-
1 dal
1-2 dal
-
-
2 dal
2 dal
1-2 dal
1-2 dal
2-4 dal és lefutás dó-ra
6-8 dal és lefutás dó-ra
2 dal
-
2 dal
2 dal
Mondóka 5-7 mondóka 4-6 mondóka 3-4 mondóka
Dal 10-14 dal, 2-3 műdal 12-15 dal, 3-4 alkalmi dal 20-26 dal, 5-6 műdal
Ritmus ( ) ()
40
Szöveg játékos, ismétlődő
szavak
állat, virág, ünnepi,
alkalmi játékszöveg
téma bővül a gyermek
környezetismeretének
bővülésével, alkalmi
ünnepi dalok
Játék,
mozgás
álló helyzet, kéz-
lábmozgatás,
körforma áll, indul;
ismétlődő, játékos
mozdulatok
kör, csigavonal, hullám-
vonal, szerepcsere,
guggolás, taps, utánzó
mozgás
bonyolultabb játékok;
párcsere, hidas, kapus,
sorgyarapító, fogyó
játékok, fogócska
Mondóka, dalos játék és műzene
aránya
80-20%
Évi anyag, dal és mondóka
összesen
22-12
4.3.5.2. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
Örömmel vesznek részt az énekes játékokban.
A gyerekek kedvük szerint énekelnek.
Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat (magas-mély, halk-hangos, lassú-gyors).
Érzik az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát.
A játékokat kísérő mozgásformákat, táncos lépéseket ismerik, tájékozódnak a térben.
Ismernek hangszereket.
A nemzeti és a német nemzetiségi csoportban a nemzetiségi kultúrkincsből ismernek
dalokat, dalos játékokat.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek hátrányai csökkennek, a tehetséggondozás
megvalósul.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek saját fejlődési ütemének figyelembevétele.
4.3.6. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, FESTÉS, KÉZI MUNKA
Célunk: A gyermekek tér-, forma-, színképzetének gazdagítása, igényességük, esztétikai
érzékenységük alakítása, kreatív fantáziaviláguk bővítése, egyéni kifejezési módjaik
gazdagítása.
A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka mint az ábrázolás különböző
fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal,
nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a
gyermeki személyiség fejlesztésének.
Feladataink:
A gyermeki kreatív alkotótevékenység feltételeinek megteremtése a választhatóság
felkínálásával.
Különböző anyagokkal, technikákkal való megismertetés és a folyamatos gyakorlás
lehetőségének megteremtése.
Mozgással, cselekedtetéssel, vizuális élmények biztosításával, az észlelő funkciók
változatos gyakoroltatásával, párhuzamosan végezhető tevékenységszervezéssel
sokszínű tapasztalatok nyújtása.
41
Vizuális tevékenység iránti fogékonyság kialakítása, a gyermeki önkifejezés
ösztönzése.
A gyermeki élmény és fantázia világának gazdagításával a saját formanyelv, az alkotó,
alakító önkifejezés és az önérvényesítő gyermeki tevékenység fejlődésének segítése.
Önértékelésre, egymás munkájának megbecsülésére nevelés.
Témánként több technikai megoldás felkínálása, feltételeinek biztosítása a kreativitás
fejlesztése és a változatosabb gyakorlás érdekében.
Élményre alapozott témalehetőségek megvalósításának biztosítása.
Az ábrázolótevékenység komplex beillesztése a nevelési rendszerbe.
Gyermeki produktumok megőrzésével a gyermeki fejlődés láttatása.
Törekszünk a gyermeki alkotások közösségi rendezvényen való bemutatására és a
tehetségek bátorítására.
A szociális hátrányok enyhítése az ábrázolás eszközeinek biztosításával.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni kifejező készségének erősítése,
fejlesztése. Tehetséggondozás.
Az ábrázolás a gyermekek első alkotótevékenysége.
A tevékenység lényege, hogy a gyermekek igénye kialakuljon az önkifejezés iránt,
felszabadultan tudják gondolataikat, képzeletüket megjeleníteni, és tanulják meg a különböző
technikák alkalmazását.
Az alkotótevékenységekhez biztosítjuk a motiváló helyet, ahol az ábrázolás eszközei mindig
rendelkezésre állnak. A folyamatos napirendünk elegendő időt biztosít a gyermekek
alkotásához. A különféle technikák gyakorlásához megteremtjük a feltételeket a mindennapi
szabad játékban is. Az ábrázolótevékenység lehetséges a hét minden napján, az egész nap
folyamán. Egy-két témát javasolunk a gyerekek tevékenységeihez, melyek a külső világ
tevékeny megismerésének témaköreihez és népművészeti elemekhez kapcsolódnak, de ezeket
nem erőltetjük, szabadon alkothatnak, mivel az ábrázolás szubjektív kifejezőeszköz. Az egyéni,
képességbeli különbözőségeket figyelembe vesszük a sokféle lehetőség közötti szabad
választással. Párhuzamosan végezhető tevékenységként lehetőséget adunk a szabad alkotásra.
Alakítjuk a tevékenységhez fűződő higiéniai szokásokat. A gyermekek munkáit a csoportos
élménynaplóban felhasználjuk és az elkészült produktumokkal díszítjük az óvoda helyiségeit.
A csoportokban az egyéni fejlettség figyelembevételével tapasztalatokat gyűjtünk az ábrázolási
technikák körében:
Lehetővé tesszük, hogy ismerkedhessenek az anyagok, eszközök (elsősorban zsírkréta,
ecset, festék, gyurma, agyag) tulajdonságaival és használatával.
Megismertetjük a plasztikai munkák során a különféle anyagok alakíthatóságával.
Az ábrázolótevékenység a nagymozgások fejlesztésére épül. Az ábrázolás
próbálgatására nagyméretű papírt biztosítunk, zsírkrétával, vastag ceruzával, ujjal,
ecsettel, élénk színekkel tevékenykedünk.
A gyerekeket tapasztalathoz juttatjuk az építés során a különböző tárgyak formáiról.
A technikák színesednek bábok készítésével, gombfesték használatával, tépéssel,
ragasztással, fonalfelhasználással.
Az egyéni képességekhez mérten fejlesztjük a forma, a nagyság, s színek megjelenítését.
Ösztönözzük a gyerekeket az építés során a tér kihasználására, a részletek
kidolgozására.
A csoportszobát és az óvoda folyosóját is díszítjük alkotásaikkal.
Az eddig gyakorolt technikákat a gyermekek egyre önállóbban alkalmazzák.
Megismertetünk őket új technikákkal.
Az ábrázolótevékenységek során a finommozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt.
42
Megismertetjük gyermekeinket a műalkotásokkal, népművészeti értékekkel
(könyvnézegetés, reprodukciók, kirándulás).
4.3.6.1. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
Kialakul sajátos vizuális kifejezési formaviláguk.
Ismerik a különféle ábrázolási technikákat, anyagokat, azokat képesek önállóan
megválasztani és alkalmazni, szükség esetén közös feladatokban együttműködni.
Képalkotásukban megjelenik a tér síkba való átfordítása.
Alkotásaikra jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása.
Finommotorikájuk fejlődik. Kézmozgásuk lehetővé teszi az egyre finomabb
mozdulatokat kívánó feladatok elvégzését, vizuális észlelésük, megfigyelésük,
emlékezetük fejlődik.
Életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően ismernek műalkotásokat.
Életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően ismernek népművészeti elemeket,
szokásokat, hagyományokat, nemzeti szimbólumokat.
A kiemelt figyelmet igénylő és tehetséges gyermekek hátrányai csökkennek, a szabad
önkifejezés megvalósul.
A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek saját fejlődési ütemének
figyelembevétele.
4.3.7. MUNKA
Célunk: A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok
kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyermek viszonyát környezetéhez és társaihoz.
Feladataink:
A munkavégzéshez alapvető feltételek biztosítása (idő, hely, eszköz, légkör).
A cselekvő tapasztalatszerzéssel megismertetjük gyermekeinket a munkafolyamatok
részeivel, az eszközök helyes használatával.
A gyerekek motivációjának kialakítása az önállósági törekvések erősítésével az
egyes munkajellegű feladatok elvégzéséhez. Feladattudat, kitartás erősítése.
Tudatos pedagógiai munka során a munkavégzéshez szükséges szokások kialakítása és
betartásának konkrét, reális, fejlesztő értékelése. Az iskolakezdéshez szükséges
munkaérettség kialakítása.
Saját és mások munkájának elismerésére, megbecsülésére nevelés.
A közösségért végzett munkák vállalásánál jelenjen meg a helyes önértékelés és
önbizalom.
Beszélő környezet biztosítása, a kommunikációs kedv fenntartása, a gyermeki kérdések
támogatása a munkavégzés során.
A munkafolyamat során pozitív megerősítéssel a gyerekek erkölcsi tulajdonságait
fejlesztjük, saját és mások elismerésére neveljük.
Biztosítjuk a munkavégzéshez szükséges balesetmentes feltételeket.
A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek munkafeladatainak
megkönnyítése, terhelhetőségük megismerése az elvégzendő feladatokra.
A munkavégzésben a szülők közreműködésének, aktív részvételének ösztönzése (pl.
betekintés a növény- és állatgondozásba, gyűjtőmunka, környezetvédelmi napok).
43
4.3.7.1. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK AZ ÓVODÁBAN
Önkiszolgálás (testápolás, étkezés, öltözködés).
A környezet rendjének megőrzése (teremrendezés, játékok elrakása, rendetlenség
észrevétele, megszüntetése).
Alkalomszerű munkák, egyéni megbízatások a felnőtt kérésére.
Naposi munka (a terítés esztétikus kivitelezése, a közösségért érzett felelősség
kialakítása).
A munkajellegű tevékenységek kiegészülnek a kert tisztaságának, rendezésének néhány
feladatával, így a levelek összegyűjtésével (gereblyézés, söprés), a gyümölcsök, termések
begyűjtésével, a fűmag elszórásával, a virágok és a zöldségek ültetésével, a palánták
gondozásával, az állatok gondozásában való részvétellel. Ezekben a feladatokban fontos a
fejlesztő értékelés, saját és egymás munkájának elismerése, a munka eredményének folyamatos
figyelemmel kísérése, és az óvodapedagógusok személyes példamutatása.
A gyermekek kezdetben velünk együtt, majd egyre önállóbban végeznek munkajellegű
tevékenységet. Mindegyik munkafajtánál mintát adunk az eszközök használatához, és a
munkafázisok sorrendjének megismeréséhez. Azt szeretnénk, hogy a gyermekekben pozitív
viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez, ezért értékelésünk konkrét, reális,
megerősítő, buzdító (pozitív példa kiemelése).
Legfontosabb, hogy a gyerekeket megismertessük az önkiszolgálás részeivel, és ezeket
begyakoroltassuk. Bevonjuk őket a teremrendezésbe, a játékok elrakásába. A csoportszoba
díszítéséhez saját alkotásaikkal járulnak hozzá.
Megismertetjük őket a kerti szerszámokkal (ásó, gereblye), megfigyeltetjük a kerti munkát.
Együtt gyűjtjük a faleveleket, terméseket. Rendszeresen figyelemmel kísérjük az élősarok
változásait.
Egyéni fejlettségükhöz mérten segítséget nyújtunk, hogy az önkiszolgálásban egyre önállóbbak
legyenek.
Arra törekszünk, hogy a játékokat játszás után a helyére rakják, a teremrendezésben egyre
önállóbban vegyenek részt. A csoportszobát és a folyosót díszítjük együtt gyermekmunkákkal.
Egyéni megbízásokkal segítjük az önállósulás folyamatát.
Bevezetjük a naposságot az ebédnél. A naposi munka bevezetésekor különös gonddal
figyelünk arra, hogy kialakuljon a gyerekekben a munkához való pozitív viszony, és ez az
óvodás éveket kísérje végig. A naposokat megismertetjük feladataik sorrendjével, és ezek
betartására pozitív értékeléssel buzdítunk, önállóságra ösztönözzük őket. A terítés folyamatát
szokás- és szabályrendszerben rögzítjük. A gyerekeket arra neveljük, hogy a naposok munkáját
becsüljék meg.
Arra törekszünk, hogy az önkiszolgálás terén legyenek önállóak.
Pozitív megerősítéssel érjük el, hogy a nap folyamán végzett munkájuk igényességet tükröz.
Lehetőséget adunk, hogy az alkalomszerű munkákat a gyerekek önálló vállalkozás alapján
végezzék, pozitív értékeléssel buzdítjuk a gátlásosabb gyerekeket.
4.3.7.2. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
A gyermekek önállóan végzik a személyükkel kapcsolatos tevékenységeket.
Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát.
Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére.
44
Szívesen közreműködnek a növények és az állatok gondozásában, környezetük
szépítésében.
Kitartóan, aktívan tevékenykednek, munkatempójuk különbségei ellenére képesekké
válnak az együttműködésre, szociális magatartásuk (kivárás, tolerancia) a közösségi
kapcsolataikat pozitívan befolyásolja.
A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek képesek az elvégzendő
feladatokra megterhelés nélkül.
4.3.8. A TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS
Célunk: A változatos tevékenységek során a gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire,
ismereteire építve fejlődjön kompetenciájuk, kreativitásuk, önkifejezésük. Nevelésünkkel
támogassuk a gyermekek teljes személyiségének fejlődését.
Az óvodás gyermek a világot komplex módon érzékeli, ezért a tanulás során ebből indulunk ki.
Ami megismerhető, befogadható tapasztalatot jelent környezetünkben, és motiválttá teszi a
gyermekeket, azt projektszellemű nevelési rendszerünkkel juttatjuk el a gyermekekhez. A
gyermeki tanulástámogatásunk folyamata biztosítja azt a keretet óvodánkban, melyben a
gyermek motivált állapotában örömforrásként élheti meg a tervezgetést, a felfedezést, az
alkotást, a kételkedést, a cselekvéses tapasztalatszerzést és az önálló problémamegoldást.
Projektjeink kiindulhatnak:
a gyermekek előzetes élményeiből, a gyermeki érdeklődésből, mely az egész csoport
kíváncsiságára alapozva felkelti a csoport figyelmét,
óvodapedagógusi ötletekből, témajavaslatokból, melyek alapoznak a gyermekek
előzetes ismereteire, és a téma iránt motivált állapotot eredményeznek a gyermekekben,
hatnak érzelmi beállítottságukra,
csoportos közös élményből, játékhelyzetekből.
Projekttervezésünk folyamata:
ötletterv: a cél megfogalmazása után a témához kapcsolódó gyermeki élményekből és
tudatosan tervezett óvodapedagógusi tartalmakból
a kiválasztott tevékenységek sorrendbe rendezése megvalósíthatóság időrendjében
a megvalósításhoz szükséges eszközök beszerzése
a projekt megvalósítása, lezárása
a projekt értékelése
a projekthez kapcsolódó dokumentumok, gyermeki produktumok őrzése.
Feladataink:
A tevékenységekbe integrált műveltségtartalmak sokoldalú tapasztalatok során
épüljenek be a gyermekek személyiségébe. A megismerés fő forrása a közvetlen
tapasztalás legyen, amely így maradandó ismereteket biztosít.
A tanulásirányítás a gyermekek folyamatos megfigyelésére épül. A projektek témájának
időtartamát minden esetben a gyermekek érdeklődésének mértéke adja.
Az óvodapedagógus és a gyermekek együttműködése elősegíti a tevékenységek irányba
tartását, az indirekt tanulás irányításának lehetőségét.
A tapasztalatok szerzését támogató környezet megteremtése, a napi élet gyakorlatában
adódó tevékenységek általi tapasztalatszerzés elősegítése.
A gyermekek aktív, cselekvő részvételére és érdeklődésére épülő együttműködés
lehetőségének kialakítása.
45
Az egyéni érdeklődés motiváló erejeként választási lehetőségek biztosítása a
tevékenységekben.
A váratlan módosításoknak, kiegészítéseknek, újonnan fellépő igényeknek kielégítése a
tevékenységekben.
Értelmi, kognitív és kommunikációs képességek fejlesztése (érzékelés, valósághű
észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, valósághoz közelítő képzelet).
A gyermek érési folyamatához, személyiségéhez igazított pedagógiai módszerek
alkalmazása.
Személyre szabott pozitív értékeléssel a cselekvéses tanulás segítése.
A gyermekek egyéni képességeinek, fejlődési ütemének, szociokulturális hátterének
figyelembevételével differenciált, egyéni fejlesztés.
Párhuzamos, választható tevékenységek biztosításával a csoportos tanulás
lehetőségének megteremtése.
Az óvodapedagógus pedagógiai és adminisztratív feladatait szakmai tudatossággal és
igényességgel végezze.
Az iskolaalkalmasságot támogató pedagógiai munka.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek személyiségfejlesztése egyéni sajátosságaik
erősítésén keresztül.
A tanulásban megvalósított differenciált képességfejlesztés elemei:
A gyermek és környezetének sokoldalú megismerése.
Differenciált tervezés a gyermek érési folyamatához, személyiségéhez igazított
pedagógiai módszerek alkalmazásával.
A fejlődés nyomon követése, az eredmények elemzése, szükséges korrekciója.
4.3.8.1. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat
eredményeként a gyermek az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges
fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába,
amelyben majd az iskolában óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az
életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.
Testi, lelki és szociális érettsége hozzásegíti az eredményes iskolakezdéshez.
Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.
Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés
fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciálódásnak, a téri tájékozottságnak,
a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.
A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is
kialakulóban van.
Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára
érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni.
Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről.
Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését.
Feladattudata kialakulóban van.
A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek
segítségével végzett pedagógiai munka eredményezi iskolakezdését.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó
intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.
46
5. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI
5.1. AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD
Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. A család és az
óvoda közötti korrekt, partneri együttműködés elengedhetetlen a gyermek nevelésében.
Az óvoda és a család együttműködésének alapelvei:
Az óvoda életrendje biztosítja a nyitottságot.
Az óvodapedagógus hivatáshoz méltó magatartását a segítőkészség, a bizalom és a
tisztelet övezze. A szülők bizalmas közléseit hivatali titokként kezelje.
A családi ház szokásainak, hagyományainak elfogadása, tiszteletben tartása.
Folyamatos tájékoztatás az óvoda életéről, a gyermek fejlődéséről.
A nemzetiségi identitástudat erősítéséhez a családok, nagyszülők bevonása.
A kapcsolattatás formái:
Az óvodakezdés segítése az anyával – szülővel együttműködve (kiválóan alkalmas arra,
hogy a szülő megismerje az óvodai életet, szokásokat, s mintát kapjon gyermeke
neveléséhez).
Napi kapcsolattartás (gyermekével történt napi lényeges eseményekről tájékoztatás).
Szülői munkaközösségi értekezletek.
Szülői értekezletek.
Fogadóórák.
Nyitott napok.
Szülőkkel együtt szervezett rendezvények, ünnepek, kirándulások.
5.2. AZ ÓVODA ÉS A FENNTARTÓ ÖNKORMÁNYZAT
Munkánk feltételeit és rendjét a fenntartó határozza meg.
Gazdasági ügyeink intézésében napi kapcsolatban állunk a Gazdasági Ellátó Szolgáltató
munkatársaival.
Mindkét szervezettel a kapcsolatot a konstruktív együttműködés jellemzi.
5.3. KAPCSOLATTARTÁSUNK A NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL
Együttműködő kapcsolat kiépítésére törekedtünk a hagyományok ápolásával, a gyermekek napi
életébe való bepillantás lehetőségével. Szakmai támogatásuk segíti a szakszerű nevelés
megvalósítását.
5.4. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI MÁS ÓVODÁKKAL
Kölcsönös tapasztalatcserékre, látogatásokra törekszünk más óvodákkal, hogy megismerjük
nevelési programjukat és a különböző nevelési módszerek megvalósításának módjait, jó
gyakorlatait.
Az óvoda a Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása
érdekében a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és - lehetőségei szerint -
szakmai kapcsolatot tart fenn.
Internetes kommunikáció lehetséges formái:
‒ Virtuális szakmai oktatási térben szakmai kapcsolat kialakítása.
47
‒ Szakmai tudásmegosztás internet adta különböző formáinak kihasználásával (pl. e-mail,
skype, facebook).
‒ Amennyiben pályázati forrás áll rendelkezésre és a fenntartóra többletkötelezettséget
nem ró, szakmai tanulmányút szervezése külhoni magyar óvodákba és külhoni óvodák
fogadása.
5.5. KAPCSOLATTARTÁSUNK A NÉMET NEMZETISÉGI ÓVODÁKKAL
Kapcsolatunkat az együttgondolkodás, egymástól való tanulás, közös programokon való
részvétel jellemzi.
5.6. KAPCSOLATTARTÁSUNK A NÉMET NEMZETISÉGI ISKOLÁKKAL
A zökkenőmentes iskolakezdéshez ad alapot - német nemzetiségi csoportunk
nevelőmunkájának eredményeként - a német nyelvű kommunikáció megalapozása.
5.7. KAPCSOLATTARTÁSUNK A BÖLCSŐDÉKKEL
Munkánkat a gyermekek érdekeit figyelembevevő, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek
speciális nevelésében pozitív szakmai kapcsolat kiépítése jellemzi.
5.8. EGYÜTTMŰKÖDÉS A GYERMEKJÓLÉTI CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATTAL
A családok szociokulturális hátterének megismerését követően a szociális
szolgáltatásokhoz való hozzáférés közvetítése (például szülői értekezleten).
Szükség esetén esetjelzés.
Étkezési kedvezmény lehetőségeinek közvetítése (a beíratást követően).
Eseti támogatás közvetítése.
Nyári étkeztetésben való részvétel közvetítése.
5.9. EGYÜTTMŰKÖDÉS A VÉDŐNŐVEL
A gyermekek óvodai beíratásának támogatása.
Korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás.
A gyermekek egészségügyi, tisztasági szűrése.
Gyermekorvosi-szakorvosi vizsgálat kezdeményezése.
5.10. EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLATOKKAL
Szakmai szolgáltatásokat a Pedagógiai Oktató Központok közreműködésével vehetjük
igénybe.
Szakszolgálatokkal való együttműködés megvalósulása:
Gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás.
Logopédiai fejlesztés.
Fejlesztőpedagógiai segítség.
Pszichológiai tanácsadás.
Gyógytestnevelés.
48
6. GYERMEKVÉDELEM
Célunk: Érvényesülnek a gyermekeket megillető jogok, a védelem a testi, értelmi, érzelmi
fejlődést akadályozó környezeti ártalmaktól. Hátránykompenzálással megvalósul az
esélyegyenlőség az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára.
A gyermekvédelmi feladatok ellátására nagy hangsúlyt helyezünk, a gyermekvédelmi
jelzőrendszer működtetése valamennyi óvodapedagógus feladata. A gyermekvédelmi feladatok
koordinálását megbízott óvodapedagógus, gyermekvédelmi felelős látja el, közvetlen
kapcsolatot tartva a gyermekvédelmi feladatokért felelős óvodavezetővel.
Az óvodapedagógusnak a pedagógiai asszisztens segítségével a nevelő-fejlesztő munkája során
mindig figyelembe kell vennie a gyermekek egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét,
szociokulturális hátterét, segítenie kell tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos
helyzetéből történő felzárkóztatásában. Biztosítania kell az önazonosság megőrzését, ápolását,
erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és
alapvető szabadságjogok védelmét.
A gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenységeink, feladataink:
A gyermekvédelmi esetek feltárása, kiszűrése.
A beóvodázás segítése (a gyermekek fogadásának új elemei).
A gyermek sajátos nevelési igényének, hátrányának megfelelő pedagógiai ellátás
biztosítása.
Egészségügyi szűrővizsgálat biztosítása.
Együttműködés gyermekvédelmi társszervekkel.
A gyermekek körülményeinek figyelemmel kísérése, a fejlődés nyomon követése.
A hátrányok felmérése és nyilvántartás vezetése a csoportnaplóban. A pedagógiai
munka koordinálása kiemelkedő esetekben, konzultálás a pszichológussal,
fejlesztőpedagógussal, logopédussal, gyógytornásszal, a Gyermekjóléti és Családsegítő
Szolgálat munkatársaival.
Az óvoda valamennyi alkalmazottja összehangolt munkájában, bánásmódjában,
kommunikációjában és viselkedésében modellértékű és szeretetteljes legyen.
Óvodán belül gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése, a segítség lehetőségeinek
közös felkutatása.
A szociális érzékenység felkeltése a gyermekek és szülők közösségében.
Integráció a pedagógiai gyakorlatban.
A sajátos nevelési igényű kisgyermek másságát elfogadó környezet kialakítása
(befogadó intézményi légkör, gyermekközösség, szülők közössége).
A tehetséges gyermekek kiemelkedő képességének felismerése és gondozása.
A gyermekek iránti közös felelősségvállalás erősítése tapintatos segítségnyújtással, a
magánélet tiszteletben tartásával.
A szocializáció szempontjából meghatározó közös élményeken keresztül az emberek
különbözőségére, megértésére és elfogadására neveljük a gyerekeket.
Alapvető feladatunk az esélyegyenlőség biztosítása, hogy minden gyermek hozzájusson
minden olyan szolgáltatáshoz, amely biztosítja személyiségük kibontakoztatásának
lehetőségét.
Az egyéni bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szellemében a
hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek:
nevelési és társadalmi integrációjának támogatása,
49
minőségi neveléshez való hozzáférésének és integrációjának biztosítása,
esélyegyenlőségének növelése,
hátrányainak csökkentése,
egyéni szükségleteknek megfelelő speciális fejlesztése,
az iskolába való átmenetének segítése.
7. A SZÜLŐK ÁLTAL IGÉNYELHETŐ EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK
Ökomenikus hitoktatás
50
8. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
A pedagógiai programot véleményezte:
Budapest, 2018. augusztus 30.
..........................................................
a Szülői Szervezet képviselője
Egyetértési jogával élt:
Budapest, 2018. ………………….
..........................................................
a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
Elfogadta a nevelőtestület
Budapest, 2018. szeptember 29.
................................................................
a nevelőtestület képviseletében
Jóváhagyta:
Budapest, 2018. augusztus 31.
...............................................................
óvodavezető
A legitimációs eljárás alátámasztását igazoló dokumentumok:
A nevelőtestület döntéséről készült jegyzőkönyv, mely az 808/2018/7 számú határozatával
elfogadta a Pedagógiai Programot. Iktatószáma: 841/2018/7.
A Pedagógiai Program érvénybeléptetése a fenntartóra többletköltséget nem tartalmaz.
51
9. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS
A Pedagógiai Program érvényessége:
2018. szeptember 1-jétől határozatlan ideig
A Pedagógiai Program módosításának lehetséges indokai:
törvényi változás
szülői igények változása
testületi javaslat.
52
1 sz. melléklet
NÉMET NEMZETISÉGI PEDAGÓGIAI PROGRAM
PESTSZENTIMREI VACKOR ÓVODA –
PESTSZENTIMREI KINDERGARTEN VACKOR
53
1. BEVEZETÉS
A német nemzetiségi nevelés programjának alapját Az óvodai nevelés országos alapprogramja
és a Nemzetiségi óvodai nevelés alapelvei adják.
A német nemzetiségi nevelés óvodánk egységes nevelési rendszerében, annak szerves részeként
valósul meg, integrálódva a Pedagógiai program egészébe. Ebből következik, hogy a fő célok
és feladatok azonosak, ehhez kiegészítésként csatlakozik a német nemzetiségi csoport nevelési
célja és feladatai.
A német nemzetiségi csoportba való felvétel elsődleges szempontja a nemzetiségi kötődés. Az
intenzív német nyelvi fejlesztés kétnyelvű fejlesztési programban valósul meg. A német
nyelvhasználat arányát a nevelési év elején mért nyelvi szint adja meg. A nyelv elsajátítása,
illetve a nyelvhasználat erősítése a napi gyakorlatban, rendszeresen visszatérő természetes
helyzetekben, kommunikációs helyzetekben, beszédutánzás révén valósul meg.
A csoport napi életére a rugalmasság jellemző, hogy a természetes helyzetek gazdagodjanak,
és így a nyelv használatára minél több lehetőség adódjon.
1. A NÉMET NEMZETISÉGI NEVELÉS CÉLJA
A gyerekek egyéni fejlettségének megfelelően biztosítani a német nemzetiség nyelvének,
kultúrájának minél szélesebb körű megismerését és a nemzeti hagyományok ápolását.
Feladatai:
A gyermekek otthonról hozott nyelvismeretét figyelembe véve a német nemzetiség
nyelvén való kommunikáció megtervezése, megvalósítása.
A különböző tevékenységek során utánzáson alapuló kommunikációs helyzetek
megteremtése.
A nemzetiség kultúrkincséből és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi
játékok) tudatosan felépített nyelvelsajátítás megszervezése.
A nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományok és szokások megismerése
és ápolása az egyéni sajátosságoknak megfelelően.
A német nemzetiségi identitás megalapozása, fejlesztése.
3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE
A német nemzetiségi csoportban kétnyelvű nevelés folyik. A csoportban dolgozó
óvodapedagógusok német nemzetiségi szakképesítéssel rendelkeznek. A csoportszerkezet
vegyes a folyamatos felvétel biztosítása érdekében. Ez a szerkezeti forma a szocializációt
erősíti, modellezi a nagycsaládi helyzetet. Különösen jó klímát teremt a másság és tolerancia
mindennapos megéléséhez. A csoportszerkezethez szinkronizál a hagyományok követése,
amely mintegy érzelmi kapocs működik.
A német nemzetiségi nevelést az egész csoportban láthatóvá tesszük (faliújságon,
játéksarokban). A polcokon német nyelvű játékok, könyvek, CD-k találhatóak. Megismertetjük
a gyerekeket a népviselettel, az ünnepekhez tartozó szimbólumokkal, a nemzetiségi zenével,
tánccal, ételekkel.
Lehetővé tesszük a gyermekeknek a magyarországi németek kultúrájával, hagyományival,
életformáival való találkozást.
54
Tágabb környezetünkben lehetőségeink szerint meglátogatunk érdekes, különleges
intézményeket (tájház, gazdasági udvar, kiállítás).
Használjuk a helyi vagy a magyarországi németekre jellemző szimbólumokat.
4. ÓVODÁNK NEVELÉSÉNEK ALAPVETŐ KERETEI
4.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA
A gyerekek óvodába lépésétől kezdve az egészséges életmódra nevelés feladatainak
megvalósítása során kétnyelvű környezetet teremtünk. Folyamatosan szoktatjuk a gyerekeket,
hogy a napi óvodai életben állandóan megjelenő gondozási tevékenységeket kísérő és a
gyerekek testi képességeit fejlesztő kommunikációs helyzetekben is a német kifejezéseket
hallják és használják. A szokások állandó kifejezéseit differenciáltan erősítjük az egészségügyi
szokásoknál, étkezéseknél.
4.2. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ
Nyugodt, szeretetteljes és barátságos légkör megteremtésével alakítjuk a gyerekek pozitív
viszonyát a német nyelvhez. A beszoktatási időszakban az elsődleges feladat a csoportba érkező
gyerekek érzelmi biztonságának megalapozása. A német nyelv a bemutatkozás, dalos játékok,
mondókák, hívogatók, ölbebújtatók szintjén jelenik meg. Az üdvözlőformák fokozatos
bevezetése után, állandó ismétlésük az ismerősség jó érzését adja a gyerekeknek.
Érkezéskor és távozáskor minden gyermeket személyesen köszöntünk németül. Törekszünk,
hogy a gyermekek mindkét nyelven alkalmazzák a köszönést, bemutatkozást, megszólítást,
szándékaik egyszerű kifejezését: megköszönés, kérés, kérdések, közlések.
Bábokkal, előhívó képekkel német nyelvű cselekvéseket kezdeményezünk.
Az óvodapedagógus-gyerek kapcsolatának formálásában a két nyelv jelenléte miatt is fontos a
biztonságot teremtő, szorosabb érzelmi viszony kialakítása. Az óvodapedagógusok egymás
között, német nyelven folytatott kommunikációja mintaként szolgál a gyermekeknek.
A csoportba járó gyermekek nyelvi készségének fejlesztésében a differenciált egyéni fejlesztés
kap hangsúlyt, melyet projektszellemű óvodai nevelésünkkel valósítunk meg.
Az együttéléshez nélkülözhetetlen a szabályok, normák ismerete és betartása.
4.2.1. A NÉMET NEMZETISÉGI HAGYOMÁNYOK, SZOKÁSOK
A német nemzetiségi csoport egyik fő feladata a nemzetiségi identitás átörökítése, erősítése. A
német nemzetiségi örökséghez tartozó jeles napok igényes megszervezésével a nemzetiségi
hagyományokat közvetítjük. Óvodában legtermészetesebben a nemzetiségi hagyományok által
közvetítődnek a nemzetiségi értékek. Ezért hangsúlyos, hogy programunkba a nemzetiségi
örökséghez tartozó jeles napok prioritást élvezzenek. A hagyományok keresztény eredetűek.
Így: Márton nap, Mikulás, Karácsony, Húsvét, Farsang, Anyák napja és Évzáró ünnepség.
A német nemzetiségi szokások, a kultúra, a népviseleti hagyományok, a tárgyi jellemzők
megismertetése kiemelt feladatunk. Ezeket az értékeket az óvodások életkori szintjének
megfelelőn építjük be nevelésünkbe. A csoportban nemzetiségi sarkot alakítunk ki, ahol azok a
tárgyi emlékek kapnak helyet, amelyek a német nemzetiség jellegzetességeit tükrözik:
népviseleti babák, könyvek, fényképek, népviseleti ruhák, stb.
55
A tárgyi és a szellemi értékek gyűjtésénél támaszkodunk a szülők, nagyszülők által ismert
eszközökre, versekre, mesékre, dalokra.
A csoport ünnepségein a nemzetiségi ruhát viseljük.
5. ÓVODÁNK TEVÉKENYSÉGI FORMÁI
5.1. JÁTÉK
A szabad játék sokrétű alkalmat ad a kétnyelvű kommunikációra, a párbeszédek alakítására. A
gyerekekkel való együttjátszásunkkal, spontán és tudatosan megtervezett szituációkkal
megteremtjük a feltételeit a sokoldalú és hatékony nyelvelsajátításnak és használatnak. A
visszatérő kifejezéseket differenciáltan erősítjük. Lehetőségünk nyílik utánzásos helyzetekben
a német nyelv használatának bátorítására, a beszédgátlás oldására. A játékhelyzetekbe való
bekapcsolódásunk elsősorban német nyelvű, magatartásunk támogató, rendelkezésre álló,
modellt nyújtó. Az új játékeszközök használatának tanítása, a különböző anyagok
bemutatásának, a szabályjátékok megtanításának a nyelve magyar-német. A gyermekek
érzelmi, társas, értelmi és nyelvi fejlesztését a szabad játékon belül valósítjuk meg. Az irányított
játékokban sokszínű, kreatív játékokkal és játékformákkal ismertetjük meg a nyelvet, bővítjük
a szókincsüket.
5.2. MOZGÁS
A szabad játékban, a gyermekek természetes spontán mozgásánál adódó helyzetekben és a
szabályok közlésében a német nyelv használata folyamatos.
Természetes mozgásigényüket naponta, a német zenei anyag segítségével, tánccal, szabad
mozgással igyekszünk kielégíteni.
A Vackor-torna vezetése - mivel anyagát a már gyakorolt mozgásformák és a mozgásos játékok
alkotják - német nyelven történik.
5.3. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE
A spontán és irányított tapasztalatszerzés, cselekvéses megtapasztalás nyelve magyar-német. A
tapasztalat- és ismeretszerzés a közvetlen és tágabb természeti, emberi, tárgyi környezetről
sokféle és változatos lehetőséget kínál a kétnyelvű beszédhelyzetek bővítésére. A gyerekek
nyelvismereti szintjének megfelelő nyelvi eljárások, módszerek kiválasztásával fejlesztjük
szókincsüket, nyelvi kifejezőkészségüket.
Természetes helyzetekben megnevezzük a környezetünkben előforduló jelenségek, tárgyak,
cselekvések neveit, sokféle helyzetben biztosítjuk a hallás utáni megértést. A gyerekek passzív
szókincsét erősítjük a gyakori ismétlésekkel a memóriára alapozva.
A környezet megismerése során érdekes problémahelyzetekben a gyerekek matematikai
tapasztalatot szereznek. Az egyéni képességek figyelembevételével, egyénre szabott feladatok
adásával fejlesztjük az önálló, cselekvő tapasztalatszerzést, a logikus gondolkodást. A feladatok
megértését - ha szükséges - magyarul is ellenőrizzük.
56
5.4. VERS, MESE
A csoport életkori összetételének és a gyerekek egyéni sajátosságainak megfelelően válogatunk
verseket, mondókákat, meséket a német nemzetiségi kultúrkincsből, az anyanemzet
kultúrájából. Az irodalmi alkotások értékeivel is segítjük a nemzetiségi identitástudat
alakulását, fejlődését. A tudatos tervezéssel előkészítjük a nyelvtanulást, a kiejtés és a nyelvi
készségek fejlesztését. A versek, mesék hallgatásával, ismétlésével, szófordulatainak
megismétlésével felfedeztetjük a nyelv muzikalitását, ritmusát.
Élménygazdag nyelvi anyag differenciált kiválasztásával, mozgással, előhívó képekkel segítjük
a csoportba járó gyermekek megfelelő fejlesztését.
5.5. ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC
A kulturális örökség átadására különös gondot fordítunk az ének-zene tevékenységek
tervezésekor és megvalósításakor. Mondókákkal, dalos játékokkal ismertetjük meg a
gyerekeket. A dalanyag kiválasztásánál figyelünk a hangkészletre, a ritmusra. Ügyelünk a
helyes kiejtésre, hangsúlyra, ritmusra, ezzel is éreztetjük a nyelv szépségét. A dalokat kísérő
játékos mozgások, az egyszerű tánclépések tanításánál figyelünk a fokozatosságra a gyerekek
egyéni sajátosságainak megfelelően.
A mondókák, dalok, versek alkalmat adnak a szókincs bővítésére.
A gyerekek érdeklődősét a zenehallgatás iránt óvodapedagógusi énekkel, CD-ről szóló zenével
keltjük fel. Megismertetjük a gyerekeket a magyarországi német hangszerekkel
(tangóharmónika, trombita).
A napi élet folyamán a dalos játékokat hívóképekkel és mozgással hívjuk elő.
5.6. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, FESTÉS, KÉZI MUNKA
Változatos tevékenységek felkínálása során ismertetjük meg a gyermekeket a német nemzetiségi
motívumokkal (alkalmazott technikák – pl. kékfestés). A német nemzetiség nyelvén is megismerik
az egyes tevékenységekhez használt eszközök neveit, formáit, színeit.
A foglalkozások kétnyelvűek.
5.7. MUNKA
Célunk, hogy a gyermekek mindkét nyelven megértsék a kéréseinket, és annak megfelelően
cselekedjenek, reagáljanak a német nyelvű közléseinkre is. Állandó kifejezésekkel motiváljuk őket
tevékenységekre.
Az újonnan bekerülő gyermekek folyamatosan ismerkednek a tevékenységeket kísérő német
szavakkal, szófordulatokkal.
5.8. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS
A gyermekek csoportba kerülésekor az óvodapedagógusok információt gyűjtenek arról, hogy a
gyerekek nyelvismerete milyen szintű (német nyelvű egyéni felmérés). A nyelvelsajátítási
folyamat megtervezésében erre alapozva határozzuk meg a két nyelv használatának arányát. Az
anyanyelv fejlesztésével párhuzamosan a német nyelv fejlesztése hangsúlyos feladatunk.
A hatékony nyelvelsajátítás és nyelvgyakorlás a projektszellemű óvodai nevelésünkben valósul
meg. Projektjeink kétnyelvűek. A szervezett tanulás formái közül megjelenik a beszélgető kör
(Stuhlkreis), amit a gyerekek nyelvi fejlettségére, egyéni sajátosságaira, érdeklődésükre
57
támaszkodva tervezünk és valósítunk meg. Arra törekszünk, hogy a gyerekek mindennap
kapjanak konkrét tevékenységükhöz kötött, pozitív értékelést.
A nyelvelsajátítás folyamatában meghatározó az óvodapedagógus modellt nyújtó, mintaadó
személyisége.
5.9. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A CSALÁDI ÉS AZ
ÓVODAI NEVELÉS FOLYAMATÁNAK EREDMÉNYEKÉNT
Pozitív érzelmi viszonyuk kialakul a német nyelv és a nemzetiségi kultúra iránt.
Rendelkezzenek az egyéni fejlettségüknek megfelelő alapvető ismeretekkel, német
szókinccsel.
Nemzetiségi szokásokat ismerjenek.
Alapvető kommunikációs helyzetekben tudnak tájékozódni.
Ismernek verseket, meséket, mondókákat, dalokat és játékokat a nemzetiség és az
anyanemzet kultúrájából.
6. KAPCSOLATAINK
6.1. AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD
A szülőkkel folyamatos kapcsolatunkban beszélgetünk céljainkról, az együttműködés
módjáról.
Betekintést adunk a szülőknek Pedagógiai Programunkba. Rámutatunk az együttműködési
lehetőségekre és részvételük fontosságára. Ennek megfelelően közös programokat szervezünk
(kézműves délután, Márton-nap, Karácsony, Farsang). Az ünnepek előkészületeibe,
lebonyolításába tevékenyen bevonjuk a szülőket.
6.2. AZ ÓVODA ÉS A NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Továbbképzéseken való részvétel.
Szakmai konzultációk.
A Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselőinek meghívása óvodai ünnepekre,
rendezvényekre, szülői értekezletekre.
A Német Nemzetiségi Önkormányzat rendezvényein részvétel.
6.3. AZ ÓVODA ÉS A NÉMET NEMZETISÉGI ÉS ÁLTALÁNOS
ISKOLA
Szakmai konzultációk, hospitálások.
Iskolalátogatás a gyerekekkel.
Egymás rendezvényein, ünnepein való részvétel és közreműködés.
Az óvodapedagógusok látogatása az iskolai nyílt napokon.
6.4. KAPCSOLATUNK A NÉMET NEMZETISÉGI ÓVODÁKKAL
Kapcsolatok kiépítése.
Kölcsönös óvoda- és csoportlátogatások.
Közös rendezvények.
Kapcsolattartás kerületi szinten a német nemzetiségi óvodai csoportokkal.