VASÁRNAPI

1864.

Felelős szerkesztő:

Kiadó-tulajdonos:

HECKENAST GUSZTÁV.

PEST, 1864.NYOMATOTT HECKENAST GUSZTÁVNÁL.

Egyetem-utcza 4-dik szám alatt.

PÁKH ALBERT.

--"' yj

V7-.T "»" > ' i V

A „Vasárnapi Ujság" 1864. évi folyamának tartalma.a) Képek és rajzok jegyzéke.

I. Arczképek.a) Hazaiak.

SiamGrőf Bethlen János 1.Gróf Nádasdy Lipótné 3.Dr. Czilchert Róbert 4.Czinár Mór 5.Szemere Pál 7.Terényi Lajos 8.Báro Bánffy László 9Molnár József l l .Radó Lajos . 13.Gróf Kendeffi Ádám 14.Sebestyén Gábor 15.Simon Vincze, csornai prépost . . 16.Lángh Ignácz 17.Németh Ferencz, néptanitó . . . 19.Zeyk Károly 20.Báró Forgách László 22.Geduly Lajos, superintendens . . 23.Récsi Emil . . . - 24.Nádosy István 25.Dobozy Károly 26Szilágyi István 27.Alexy Károly 28.Gróf Bethlen János 29.Földváry Miklós, ezredes . . . . 30.Orlai Soma 32.Mátyus István 33.Laky Demeter 34.Márton István 35.Szabó Károly 36.Volny József 37.Damjanich Jánosné 38.Fábián Gábor 39.Maschierevics szerb patriárka . . 42.Markó Károly 43Dr. Csopey Antal 41.Fogarasi János 47.Vámbéry Armin 49.Brodszky Sándor 51.Feleki Miklós . . . . . . . 52.

b) Külföldiek.IX. Keresztély, Dánia királya . . 2.Galileo Galilei 10.Wrangel, porosz tábornagy . . . 12.Rohlfs Gerhard, afrikai utazó . . 15.Shakespeare Vilmos 18.Meyerbeer Jakab 21.Dudik Béda 40.Lamarmora Alfons 46.Gróf Montecuculi 48.

II. Történelmi képek.A schleswig-holsteini csatatérről:

1. A hannoverai csapatok átkeléseazElbén 7.

2. A magyar huszárok Schleswig-Holsteinban 13.

3. A pajtását megmentő magyarhuszár 21.

III. Táj- és utiképek.a) Hazaiak.

SzámAjnácskői fürdő (Gömörben) . . . 1.Eszék . 1.A tiszolczi várbércz 2.Sárengrád, a Duna mellett (Szerem-

megyében) 3.Privina-glavai templom és kolostor

(Szerémmegyében) 3.A gróf Csákyak hotkóczi kápolnája . 4.Kilátás a Branyiszkóról 4.Duna-Földvár 5.A csetneki ev. templom . . . . 6.A virágos kert a Tátrán . . . . 6.A Duna jegén 1864. januárban . . 8.Csóka vára 9.Brébi fürdő 12.Tornai kastély és ker t 13.A Sziráki kastély 16.A gr. Teleki-család sirboltjaSzirákon 16.A fajnai falutlan temető . . . . 17.A vissóvölgyi zárgát 17.Az apostolok Lonkánál . . .Buják vára (Nógrádmegyében)A kabola-pojánai fürdő . . .Ruthén parasztház . . . .Máramaros-Sziget piacza . .T a r k ő váromladéka 22.Kölesd (Tolnamegyében) . . . 21 .A budai Svábhegy:

1. Báró Eötvös József nyaralója 25.2. A kápolna és vidéke . . . . 25.

Rozsnyó (Gömörmegyében) . . . 26,Rozsnyói fürdő 26,A segesvári völgy Erdélyben . . 27Tarczal a HegyaljánBáró Vay Miklós kastélya Golopon .Szádelői völgy :

1. A völgy nyilasa a tornai ország-út felől 30,

2. Kis zuhatag és labyrinthus . . 30,3. A bástyakő 314. A czukorsüveg 315. A fúrókő vagy pizai torony . 31.6. A nagy zuhatag és paradicsom

kapuja 32.7. Az odvaskő és tánczterem . . 32.8. Barkái malom és fürészmalom 33.9. A Szárpatak kettős forrása és

Darázskőbánya 33.Szántó 32.

18.19.20.21.21.

272829

Siam |^ejövetel a lomniczi csúcsról . . 48.Almási ref. templom (Tornamegyéb.) 49.Alsó-Sztregova, Madách I. lakóhelye 50.Simontornyai vár 61.Szegszárd főpiacza 52.Pesti alsó Dunapart 52.

b) Külföldiek.

Téli utazás a Cenis hegyen .Kufstein vára Tyrolban . ,

14.23.

8.10.14.15.20.

23.

IV. Építészet, emlékművek,régiségek.

a) H a z a i a k .

Temesvári uj izraelita templom .Doroszlói római agyagrégiségekMária-Széplak rommaradványa .Budai császármalomKaposvári uj gymnázium . .Tarczay Tamás síremléke (a héthárai

templomben) Z3.Tarkői régi kastély (Sáros megyében) 23.Ráczfürdó Budán . 2 5 .Alexy szoborcsoportozeta (a pesti uj

redoute-épület oszlopain) 4 rajzz. 28, 29.Privigyei régi harang 34.Szepes-Olaszi-i városi torony s régi

kis templom . .Gróf Festetits palotája Pesten (a nem-

zeti muzeum mellett)Kecskeméti ev. iskola, leromboltatása

előttSzöllös-Ardói ref. egyház . . . .Kölcsey emlékszobra Szatmár fő-

piaczán 40Az akad. palota szobrai:

1. Törvénytudomány . . . . 41.2. Történettudomány . . . 42.3. Mennyiségtan 434. Nyelvészet 45

Garam-kis-sarlói ref. templom . . "*Kapuczinusok zárdája Budán . . .Felsőbányái régi ref. fatemplom . .Felső dunaparti uj ház-sor Pesten .Legelső prot. imaház S. A. UjhelyenA n. muzeum könyvt. díszterme . .

34,

39.39.

SzáraA hamburgi állatkert 5.Armstrong hatszázfontos ágyúja . 10.Az amerikai vérebek, embervadászaton l l .Az Apaffy-akna Rónaszéken . . . 16.Elefánt-verseny Indiában . . . . 17.Shakespeare, drámáinak főbb alakjaitól

környezve 18.A fejérpataki vasgyár 19.Londoni szinház Shakspeare idejében 22.Pesti baromvásár 26.A kőszegi nagy gesztenyefa . . . 27.Kisértetek szini elöadása Londonban 33.Részeg ember (Izsó Miklós szobra után) 36.Borsodmegyei vasgyárak :

1. Az ózdi vasgyárak . . . . 87.2. A nádasdi vashengergyár . . 37.

Bikaviadali jelenet Madridban . . 39.Afrikai csodavirág : Welwitschia mi -

rabilis 42.Képek az állat-életből (7 ábrával) 43, 44.Nadár légutazása Brüsszelből. 1864.

szeptember 26-ikán 45.A kanguru (fiahordó) a, kölni állat-

kertben 47.

VI. Népviseletek.Képek a hazai népéletből :

1. Bátyus zsidó 6.2 Mohácsi népviselet . . . . 7.3. Vándor czigány-család . . . 10.4. A borvizes székely . . . . l l .6. Pásztor-tüz 25.6. Dohányos kunyhó belseje a sző-

regi pusztán 35.7. Dohányos kunyhók külseje aszó-

regi pusztán (Pestmegyében) . 35.8. Szerémi népviselet . . . . 44.

Schleswig-Holsteini népviselet . . 12.Máramarosi oláh népviselet . . . 14.Oláh népviselet 19

Erdő-Bénye (a Hegyalján)Promontori földalatti lakásVörösberényi zárda és templom (Vesz-

prémmegyében)Göllniczbánya egyrésze (Szepesme-

gyében)Fessler szülőháza Zurányban . . .Zurány (Mosonmegyében) . . . .A Tüzelő-kő a lomniezi csúcs alattA lomniczi csúcs legteteje . . . .

38.41.

43.

44.46.46.47.48.

Magyar czigányok Berlinben

VII. Vegyes képek.

51*

3.

b) Kül fö ldiek.

Liszt Ferencz lakása Rómában . . 15.Memnon-szobrok Egyiptomban . . 40.Oeversee melletti síremlék . . . 50.

V. Természettudomány, ipar,müvészet, gazdaság, népisme.

Diósgyőri vashámorok 1.Alpesi zerge-vadászok 2.

Egy ház szétrobbanása Pesten .Az inség-bazár egy része Pesten,

(febr. ll—14-én) 9.Shakespeare és társai a „Meermaid"

csapszékben 20.Rózsa Sándor a börtönben . . . 23.A pesti csónakverseny 24.Batty és oroszlánai a ketreczben . 30.A pécsi dalárda zászló-szentelése,

aug. 15-én . . • 36.A maros-vásárhelyi kirándulásból:

A nyárád-szeredai reggeli állomás(aug. 28-án) 38.

Mexikói önkéntes csapat . . . . 50.Karácsonyi vásár 52.

b) S z ö v e g .1. Elmélkedések, értekezések, I

fejtegetések.L«?

A magyar hírlapirodalom 1864. elején 9A legelső hirlapok. Gy. E 21Az éhségről, l'atrubdny Antal Ir. . . 22Farsangi okoskodás a bori vasról. S.E.A. 33Alföldi, népbabonák. Síántay Aladár 34Az érzékek kölcsönös helyettesítése.

Szeberényi Lajos . . . 40, 47, 55Hírlapirodalom a 19-ik században.

Szinnyei József . 54, 67, 76, 83, 91Az álomról. Dr. Egger 59Egy kis megjegyzés az „Alföldi nép-

babonák" czimü gyűjteményre. Kar-csanyéTci G. S 77, 86

Mitől függ az emberi élet hosszasága, B. 83Temetkezések a templomokban ős vá-

rosokban. Közli Dr. Bardócz Lajos 94,105,113

A szaglás finomságáról. /? 96Öngyilkosság. Szeberényi L. 127, 139, 147Okuljunk. Sebestyén Gábor . . . . 130ADrágffyak igazi czimere. Nagy Iván 150Shakespeare drámáinak főbb alakjai,

(nag)'képpel) 164A nevelésről. Sebestyén Gábor . . .168A nevelés köréből. KUsElek 227, 239, 250A jóslatokról. MajláthB. 287, 301, 812 319

LapAz ember és az éghajlat befolyása.

Beliczay Elek 322AKölcsey-ünnepély Szatmáron (kép.) 417A szem. Kávon Lajos 441Az egészség ápolása az életkor külön-

böző szakaiban. Bock tanár 451, 463,474, 487, 503, 515, 527, 539, 650

Milyennek kell lenni a magyar polgár-nak? Roboz 467

Az élet fáradalmai 52<3, 538A gyorsírásról I. II. Fenyvessy A. 542, 554

2. Elbeszélések.A hit-tagadó. Jókai Mór 2, 14, 26, 38, 46,

53, 66, 74, 82, 91Egy év egy behódolt város történeté-

ből Szilágyi Sándor 93, 103, 111, 119Vérboszú a Sahara pusztában. Közli

Kiss Elek 164Az aranyos vitéz. Bocskai Papp Lajos 226Egy jelenet a tizek tanácsa elött. M. B. 238Egy birodalom végóráiból. Párisi kép

az 1848-ik évből 310, 318, 330, 342, 355A vakmerő. Jókai Mór 378, 390, 402, 414,

426, 438, 450, 462Melyik volt boldogabb? Győry Vilmos 561

3. Költemények.Lap

Balogh Zoltán. Az üldözött király . 14Bolgár Emil. Egy házasság története 226

— — Tisza partján . . . . 373Csengéi Gusztáv. Ildikó 90

— Forgács Balázs . . 366— — Népdalok . . . . 515

Csepeli Sándor. A jó gazda . . . 214— — Emlékfűzér Márton

István szobrára . 330Dalmady Győző. Szalma kunyhók, ala-

csony házak . . 502— — Vámbéry Árminnak 638

Fejér Barna. Csukát Péter . . . 274Fejes István. Fekete hollója . . . 218Huszár G. Egy újszülött üdvözletéül 33Illéssy György. Éjjel a kisszobában . 66Ilyes Bálint. Kölcsey emlékezete . . 414Jámbor Pál. A lámpa 286Komáromi Kálmán. Váró lányka . . 38

— — Tóparton . . . 54— — A szép özvegyasszony 563

Linczi Károly. Fölépítem ujra . . 74— — A csákányi menyegző 262

Losonczy László. Erdélyben . . . 394M. K. A kéregetők 126Madách Imre. A világ baja . . . .118

— — Petőfi 202— — Otthon 423

LapMarikovszky Gábor. Falus! lakadalom 182

— — Csaba királyfi . 426Mészáros Károly. Puszták fiai . . . 298Pájer Antal. Egy kis babona . . . 82Pap Gyula. Egy várromon . . . . 310R. Az alföld népéhez 2Rudolf. H a valaki kővel hajit meg,

dobd vissza kenyérrel . . 38Sáska Róbert. Dal a gólyáról . . . 146Soós Miklós. Senki sem boldog halála

előtt 64— — Hulló levelek . . . . 438

Szász Béla. Éjjel 110— — A három katona . . . 486

Szász Károly. Egy fiatallelkü öreghez 126— — Szép Szombatiné . . 402

Szél Ákos. Fásztortűz (képpel) . . 242Szemere Miklós. Vajjon igy van-e vele

más is? 194— — Borozó társaim közt . 250— — Hazám ifjaihoz . . 474— — Nehéz szolgaság . . 526

Tolnai Lajos. Népdalok 26— — Erdőben 15é— — Az alvégi kőháznál . . 262— — A mostoha lány . . . 462

Tóth-Pápay Soma. A korona kiváltása 13*Tors Kálmán. Szécsi Dezső meny-

asszonya . • •

4

L«pTört Kálmán. Hedvig 102Vida István. Az én újjászületésem . 174

— - Haza felé 286Virághalmi Ferencz. Fodor vitéz . . 450Zilahy Imre. Péter király . . . . a 54

— — Báthory Gábor . . . 550Zsigray István. Fa^u szélén . . . 202

4. Élet- és jellemrajzok.Gróf Bethien János (arczkép) N. . . 1IX. Keresztély, Dánia királya (arczkép) 13Gróf Nádasdy Lipótné, szül. Forray

Julia grófnö (arczkép) ö. . • • • 25Dr. Czilchert Róbert (arezkép) V. . 37Czinár Mór (arcz- ép) m 45Szemere Pál (arczkép) JV. . . . . 65Torényi Lajos (arczkép) Szathmári

Károly 73Báró Bánffy László (arczkép) .V. . 81Galileo Galilei (arczkép) . . . . 89Molnár Józ-ef (arczkép) R. K. . . 101Wrangel. porosz tábornagv (arczkép) 109Radó Lajos (arczkép) Sz. S. . . .117GrófKendeffi Ádám (arczkép) N. . 125Sebestyén Gábor (arczkép) . . . .137Rohlfs Gerhard afrikai utazó (képpel) 140Simon Vincze, csornai prépost (arczk ) 145Lángh Ignácz (arczkép) 153Shakespeare (képpé!) P. A 161Németh Fer. (arczkép) Molnár István 173Zeyk Károly (arczkép) AT. M. . . . 181Meyerbeer (arczkép) 193Báró Forgách László (arczkép) . . 201Geduly Lajos superintendens (arczkép) 213Récsi Emil (arczkép) 225Nádosy István (arczkép) . . . . 237Dobozy Károly (arczkép) Szeremlei S. 2'49Szilágyi István (arczkép) Szőllősi

Balázs 261Alexy Károly (arczkép) 273Gróf Bethlen János (arczkép) -V. . . 285Földváry Miklós ezredes 1646 (arez-

kép) N—n 297Szalay László (arczkép) 309Fáy András halála 315Orlai Soma (arczkép) 317Mátyus István (arczkép) 329Laky Demeter (arczkép) . . . . 341Márton István (arczkép) . . . . 353Szabó Károly (arczkép) Ar. M. . • . 365Volny József (arczkép) 377Fábián Gábor (arczkép) M. . . . . 401Dudik Béda (arczkép) 413Maschierevics szerb patriárka (arczkép) 437Madách Imre halála 444Markó Károly (arczkép) 449Dr. Csopey Antal (arczkép) . . . 464Lamarmora Alfonz (arczkép) . . . 485Fogarasi János (arczkép) Ar—y. . . 601Vámbéry Armin (arczkép) . . . . 525Emlékezés Madách Imrére (képpel) . 537Brodszky Sándor (arczkép) Ráth K. . 553Feleki Miklós (arczkép) 565

5. Történeti czikkek s rokon.Irodalmi régiségek. Közli Barla Szabó

János . . . . 7, 97, 133, 314, 431Régészeti eszmecsere. Rómer Flóris és

P . S z a t h m á r y K á r o l y k ö z t . . . 2 1Négy darab szerelmes levél a XVII-ik

századból. Közli Décse.y Miklós . 22Sárengrád éj- Privina-Gláva az aldunai I

vidéken (2 képpel) Z. G 28Menyegzöi szokások és népviselet száz

év elött az alföldön; Közli Szath-mári Károly 29

Régi zárdák nyomai Sárköz vidékén.Közli Telepi Gyula 42

A csetneki régi templom (képpel) Le-hoczky Tivadar 53

Kalocsa 1602-ben. Telepi Gyula . . 60A schleswig-holsteini csatatérről :

1. Schleswig-Holstein elfoglalása(képpel) 69

2. Magyar huszárok Schleswig-Hol-steinban (képpel) 121

3. Egy kis huszár-kaland (képpel) 196Két római agyagkép (2 rajzzal) Dr.

Stoy Jakab 93Mária-Széplak romniaradványa (kép-

pel) M—y Gy 129A Zsófia-templom Konstantinápoly-

ban. S. K. A 132Boszorkány- égetés Magvarországon a

XVIII. században. St. A 132Török-magyar útlevél 1675-ból. Közli

Milesz Béla 218Al egyiptomiak ékszerei. A. tí. . . 243A janesárok. li. G 262Pótlék-adatok Kolesd ismertetéséhez.

B. K. 266Akölesdi harczról Cl708) Thaly Kálm. 298Szalay László halála. — Szalay László

temetése 304Kalászok a régi görög irodalomból 323A privigyei régi harang (rajzzal). Ifj.

Adamik György és Rómer Flóris . 344A szepes-olaszi-i városi torony s régi

kis templom (képpel) 344Balogh Ferencz tudósitása a katalau-

numi hun csatatérről Francziaor-nzágban. Hévétz Imre 866

LípA szőlőtőke és a bor, mint ital a kü-

lönféle nemzeteknél. Beliczay Elek869, 381, 394 406

Hogy fogták el a kuruczok Stahrem-bergct. Történeti kép 1708-ból.Thaly Kálmán 378

Egy város romjai s a Meinnon-szob-rok (képpel) 416

I. Napoleon s a magyar táblabiróság.Mándy Péter irományaiból . . . 419

Adatok az óra történetéhez. BeliczayElek 429

Á fényűzés története. H. Nagy Lajos 489A szent-gothárd. ütközet, és a vasvári

béke. Történeti rajz 1664-ból (kép-pel) Cuthy Zs. . . 473, 486, 502, 513

Egy XVII-ik századbeli magyar ének.Közli Andorka Gyula 506

Történelmi kalászok. Közli O-th Pál 519Adalék a Monmon-szobor történetéhez

T. K. 542A privigyei harang ügyében Dr. Ró-

mer F. 542Magyar hegedősök Zelinka J. . . . 563

6. Hazai tájlcirások, intézetek,népviseletek, épitészeti müvek.

Az ajnáeskói fürdő Gömörben (kép-pel) l.r. 4

Eszék (képpel) 5A tiszolizi várbércz (képpel) lI. . . 16Kilátás a Branyiszkóról, s a hotkóczi

kápolna (2 képpel) 40Duna-Földvár (képpel) 48Virágos kert a Tátrában (képpel) Z.G. ő6Képek a hazai népéletböl :

1. Bátyus zsidó (képpel) . . . . 572. Mohácsi népviselet ^képpel) . . 683. Vándor czigánycsalád (képpel) 934. A borvizes székelyek (képpel)

Gergely Lajos 1045. Pusztai látogatás (2 képpel) L. . 3566. Szerémi rácz menyecske (képpel)

Dr. St.J 465Az eperjesi kollegium s az ausztráliai

kiállitás. K.L 59A temesvári izraelita templom (képpel)

Pesty Frigyes 76A Duna jegén (képpel) . '. . . 76Csóka vára (képpel) Z.G 84A Tisza bölcsője ( l l képpel) P. Szath-

mári Károly 102, 110, 118, 126, 138,146,154, 163, 174,182, 194

A tornai kastély (képpel) (7. . . . 120A budai császármalom cs Lukácsfürdö

(képpel) 142Szirák és az ottani sirbolt (2 képpel)

Z.G 150Egy óra a munkácsi várban M. K. . 158Buják \ ára Nógrádmegyében (kép.) Cs. 176A kaposvári uj gymnázium (képpel) . 184Tarkő és a Tárezayak (3 képpel) Ber-

zeviczy Edmund . . . . . 202, 214A magyar alföldi halmokról. Miskolczy

Károly 218A pesti Kuria-épületröl. B 219Kolesd Tolnamegyében (képpel)M. V. 229A „Ráozfürdő" B'udán (képpel) Kp. 241A budni Svábhegy:

1. A kápolna és vidéke (képpel) Z. G. 2422. B. Eötvös József nyárilaka (kép-

pel) e 242Rozsnyó (2 képpel) lI. 252Pesti baromvásár (képpel) . . . . 254Petőfí sirja. A segesvári völgy Erdély-

ben (képpel). Demeter Sándor . . 264A .,Tokaj-hegyaljai albuméból :

1. Tarczal (képpel) 2762. Báró Vay Miklós kastélya Golc-

pon (képpel) K. 2893. Abauj-^zántó (képpel) . . .3204. Erdőbénye (képpel) . . . . 392

Képek a székelyföldről. Sz. A. . 278Alexy dombormúvei a pesti redoute-

épületen (4 képpel) Henszlman Imre 288A szádelői völgy (alaprajzzal és 9 kép-

pel) U. . . . . 301, 312, 320, 332Gróf Festeti ts György palotája Pesten

Cképpcl) 344Izsó Miklós egy szoborművé (képpel) 368Kirándulás a parajdi sóbányákhoz.

Csanády Béla 382A kecskeméti ev. elemi iskola, Petőfi

idejében (képpel) 404A szólős-ardói templom (képpel) Ra- •

gályi László 405Kirándulás a Krivánra. Szontágh Miki. 406A magyar akadémiai palota jelen ál-

lása'^ rajzzal) . . 425, 441. 453, 473A garam-kis-sarlói ref. egvház (kép-

pel) Közli Szobi Pál 428Promontór vagy Budafok (képpel) L. 429Vörösberény a Balaton mellett (kép-

pel) Dalmady Győző 452Göllniczbánya (képpel) Szepessy Jós. 465A kapuczinusok zárdája Budán (kép-

pel) Z.G 477Felsőbánya (képpel) Kovács Gusztáv 488Zurány, Fessler Ignácz szülőhelye (2

képpel) Halasi Gyula 489A lomniczi csúcs megmászása (3 kép-

pel) 505, 516

Ainagyar bányász-életből. Varga Vilm. 506Sárosból a Szepesség felé. Bolgár Emil 516Az almási ref. templom (képpel) Z. G. 529A felső dunaparti uj ház-sor Pesten

(képpel) 529Egy nevezetes régi ház S.-A.-Ujhelyen

(képpel) 541! A n. muzeum és könyvt. díszterme

(képpel) 1%. K. 549A simontornyai régi vár (képpel) Be-

! szédes J. 553Szegszárd! föpiacz (képpel) Z. G. . 564Pesti alsó Dunapart (képpel) . . . 515

7. Xe'p- és országisme.Moldvai vándorlásaim. Petheő Dénes 3, 15,

26, 39Amerikai jégkun) hó. B. L 42Amerikai vérebek (képpel) . . . . 105Schleswig-holsteini népviseletek (kép-

pel) . . . . . 112Téli utazás a Cenis hegyen (képpel) 128Londoni tolvajok (garotterek) Dr.

Tőkés 130, 148A porosz oktatásügy s gazdasági tan-

intézetek. Csatári Olló . 156, 164, 175Elefánt verseny Indiában (képpel) . 157London, Shakespeare korában (képp.) 184A foglyok helyzete Oroszországban

félszázad elött. X X. . . . 185, 197Értesítés a berlini magyar könyvtár-

ról. Szakács Mózes 186London színházai Shakespeare korában

(képpel) 204Kufstein vára és Rózsa Sándor (2 kép-

pel) B.Z. 216Két hónap Morvaországban. Petheő

Dénes 263, 274, 286A zsidók Marokkóban. Beliczay Elek 290Az orosz néptáncz. A. B 291Egy óra az alsó-ausztriai Schnceberg

csúcsán. Kápolnai B 334Bikaviadal Madridban (képpel) . . 405Levelek Sziléziából. Kubinyi Lajos . 442Egy chinai gyógyszertár. Dr. B. L. . 479Ördögimádók. Tors Kálmán . . . 530Mexikói önkénytes csapat (képpel) . 541Az Oeversee melletti síremlék (képpel) 542Magyar czigányok Berlin vidékén

(képpel) 552

8. Természettudományok;ipar, gazdaság.

D i ó s g y ő r i vashámorok ( k é p p e l ) . . 5Alpesi z e r g e v a d á s z a t ( k é p p e l ) . . . 17A g ó r c s ő ( m i k r o s k o p ) t ö r t é n e t e . Kiss

Elek 17Czélszerü javítás a kenyérsütésben. B. 42A hamburgi állatkert (képpel) . . . 48Képek az állatéletból :

1. A pók. Dr. Sz. . . . 49, 58, 692. A kolumbácsi legyek. Dr. Sz. . 1863. A légy. Közli Dr. Bardócz Lajos 217,

280, 2434. A hangyász (7 rajzzal) Dr. Sz. 454,

466, 478Egy öreg órás s egy uj zongora. Eper-

jesről közli Péter Pál 60Armstrong hatazázfontos ágyúja

(képpel) 92Gomborka-termesztés. Czérna István 95A szinezet befolyása az állatokra. Dr.

Mendi Lajos 96jA gyapot mivelése. Salamon László . 106Gyöngyhalászat a Verestengerben.

Árki Béla 114Útbaigazítás a gomborka termesztése

körül. Czérna István 114Napraforgótermesztés. Zichermann

Ignácz 121A tengeri vihar 131Élet és levegő. Berky Gusztáv . . . 166A sülyröl (scorbut) 178A gomborka vetése még mostsem késő.

Czérna István 187A bérezi erdő és lakói. Beniczky I. 208,215Egy népszerű földrajz. (Gregus Gyula

munkája) . 206A földmivelés az ókor népeinél. Közli

Kalmár Dezső 206Föld-értékesité*. D. Mihály . . .230Uj jeles malomkövek, x 231A kőszegi nagy gesztenyefa (képpel).

Chernel Kálmán 264A korall-szigetek képződése (Schlei-

den M. után) 266Kártékony növény L. P. 267A földkéreg csodái. Közli Kollonicz

László 277, 289Haj vásárlók. A. B 279Batty és oroszlánai (képpel) . . . 300Ártalmas növény. Letenyey Lajos . 303Nehány szó a malmokról. KM. . .313Szabadalmazott kisértetek (képpel) . 332Az emberi test érzéketlensége a tűz

és izzó vas iránt. Közli Dr. BardóczLajos 333, 345, 857

Villamképek. H—l. Béla . . . . 385Különböző mozgó tárgyak gyorsasága 835Kártékony állatok. Letenyey Lajos . 846A világépület miniaturképe. Dr. B.L. 347

I.apIdójóslatok. Balla Károly . . . . 3o8A nagyváradi mütégla-gyár. Hevessy 871Az állatok mint időjövendólók. Dr.

B.L.. . ., 371Borsodmegyei vasgyárak (2 képpel) Sz. 881Hyalographia vagy üvegnyomtatás.

Dr. B.L 883A gyümölcs eltartása. Dr. Bardócz

Lajos 391, 403, 415, 427Fészekrakó halak. H—l Béla . . .418Afrikai csodavirág (képpel) . . . 440A tyuktenyésztés kórsága. Dr. B. L. . 455Az ópiummüvelés Indiában. Dr. B. L. 467Nadár légutazása Brüsszelből (képpel) 478Pécs kőszene és bányászata (rajzzal)

G. G 41)0A növények vándorlásáról. S a c h s e

nyomán. H- l Béla 491A kan guru a kölni állatkertben (kép-

pel) 505A sárospataki kovamalomkő legujabb

vívmányai. Láczay Szabó Károly . 518Mesterséges bőr bőrhulladékokból.

Dr. B.L 519R e v a l e n t a a r a b i c a Dr. B.L. . . . 5 4 2N e h á n y szó a h a g y m á z r ó l v a g y t y -

phusról. Dr. Stoy J. 554Nagybányai iparkiállitás Kollár L. . 555A szemüvegekről. Dr. Groszmann . 566

9. Vegyes tartalmu.Nagyevők és kőfalók. Közli Dr. Bar-

dócz Lajos 5Egy ház szétrobbanása Pesten (képpel) 28Az inség-bazár Pesten, Február l l —

14-ig (képpel) 84Látogatás Liszt Ferencznél (képpel) 140A főrangu magyar hölgyek tárlata

Bécsben 159Követésre méltó 178Házbérjövedelem biztositás az első

magyar ált. bizt. társaságnál . .198A első magyar alt. bizt. társaság köz-

gyülése 219A p sti csónakverseny (képpel) . . 229Liszt Ferencz levele a magyai zenész-

segélyző egylet bizottmányához . 291A legnagyobb kötéltáiiczos . . . 222Az országos dalárünnepély Pécsett

(képpel) 369A magyar gazdasszonyok egyesülete

(képpel) 389Még egy visszapillantás a marosvásár-

helyi gyülésre (képpel) . . . . 892Rendkivüli természetü emberek. Közli

Miiest Béla . . . . . . 395, 430, 442A párisi magyar egylet. Nagy László . 418Felfordult világ. T—s K. . . . 455Csudálatos élelmiszerek. K. J. . . . 517A debreczeni szinház 530Lapirodalmunk a vidéken Nemes A. . 567

10. Levelezések a V. U.Debreczen . . .• . . . . 8,50, 78Péteri 78Szirák 96N.-Oroszi (Nógrád) . . . . . .198München „ w f , . 314Berlin . ' . - ' ; . 823Ér-Adony • „: .. . 448Kís-Kereki 481(A vidéki levelezések rendesen a „Politikai

Újdonságok" társlapban jelentek meg).

ll. Apróságok.Egy bátor ember . . . . . . . 50A magyar tud. akadémia uj jutalom-

tételei 61Helyreigazító jegyzetek. Szentilonai

Jenő 108Válasz a „Helyreigazító jegyzetekre."

Szinnyei József 116Boszu. Kép egy vidéki levelező mar-

tiromságából. Sz. A 254A bécsi mágyárember és a magyar em-

ber Bécsben. „L-ö" 267Felvilágosításul a Földváry-család ge-

nealógiáját illetőleg. Földváry L. 32SFöldváry Miklós 1646. évi ezredesről.

N-n 335Kölcsey szobra Szatmáron . . . . 386Kincskeresők. Kocsár Mihály . . . 359Vörös Jancsi zenebandája Bajoror-

szágban . ' 869A Kölcsey-ünnepély Szatmáron, szep-

tember 25-kén. I. Meghívás. I I . Azünnepély rendje 384

A tűzoltás Nagy-Kőrösön. N. J. . . 407Mily ártalmas lebet a légy. Ör. B. L. 443

12. Állandó rovatok.Egyveleg. — Irodalom és müvészet. —

Egyház és iskola. — Ipar, gazdaság,kereskedelem. — Közintézetek, egyle-tek. — Közlekedés. — Vegyes. — MiuJsi*g ? — Nemzeti szinház. — Budainépszinház. — Szerkesztői mondaniva-lók. — Sakkjáték. — Nyilt tér. - Hetinaptár. — Tartalom. . ,

Pest, januárius 3-án 1864.

|pl£ Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság és Politikai l'jdonságokat illetőleg, 1863. novem-ber l-töl kezdve : Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba;* f . ' J V 1. ^ . . X « l i ^«4-A i- Á r\^r\ * í 1 rt ry it 1-v ^ Tv *• n t\ Cl r* £ %V1»•" + í"l t 1 IT1 K i , ! V v 1 /\ -ta rt w* A m r St T» » A 1 rt !««««•« 4 n l n v« Iv l\n£

Elöfizetési föltételek 1864-dik évre :a Vasárnapi Ujság és Politikai Ujdonsa-gok együtt : Egész évre 10 ít. Fél ^vre í> ft. j háromszor- vagy többszSriigtatásnáí csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk szá-f. „ , r i i i . TI - , en fxi A 9 n ("tinnan P.ilitIL-ai mára hirdetményeket elfogad, Hainburg és Altonában : Ilaasenstein és Vogler. — M. Frankfurt-Csnpan Vasárnapi Ujsaff : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. l^upan Politikai fc»n . o u < > M<)iUen é s ,,°e(ter könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajoi, - és Pesten : a ker

Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél érre 3 ft. tész-gazdászati ügynökség is, Józseftér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr.

A lefolyt év alatt hazánk politikai életé-ben az erdélyi események vonták magukraa közfigyelmet. E sok viszontagságon ke-resztülment kis ország az 1848 előtti évek-ben ritkán nyerhette meg nagyobb testvé-rének, Magyarországnak rokonszenvét. Pedigkivált 1830 óta a királyhágóntuli alkotmá-jnyos küzdelmek nem kevésbbé érdekesek vol-**tok a magyarországi viszonyok fejlődésénél.

Az erdélyi közélet vezérei közöl egyiklegkiválóbb egyéniséget mutatjuk be e la-pon olvasóinknak, ki kétségkivül nemcsakErdély, de az egész magyar hazalegkitünőbb tehetségei közé tar-tozott, s csak a kör volt kisebb,s az eredmények csekélyebbek,melyekért harczolt.

Bethlen János gróf — a kétnevezetes erdélyi államférfinakés történetirónak, Bethlen Já-nosnak és Bethl-n Miklósnakutóda— 179 l-ben született. Tanu-lását Maros-Vásárhelyen a ref.főiskolában végezte. Az akkoriviszonyok az aristokratiának leg-fényesebb jövőt a katonai pá-lyán igértek. Bethlen is e pá-lyára lépett, s csakhamar kitün-tetvén magát, két év alatt márkapitány lett; de miután a szö-vetséges hatalmak Párist elfog-lalták s Napoleon megbukása ál-tal az európai béke helyreállott:Bethlen kilépett a katonai szol-gálatból, s az erdélyi udvari kan-czelláriánál, m i n t tiszteletbelititkár nyert alkalmazást.

A deli külsejü, fényes tehet-ségü és kellemes modoru fiatalembert szivesen fogadták a bi-rodalmi föváros előkelő köreiben.Könnyelmü életet élt ő is, mintakkor sokan, melynek eredményea szerzett sok tapasztaláson ki-vül, csőd lett. Szerencséjére, mi-dőn vagyonából kifogyott, nagy-bátyjától az elpazarlotthoz hasonló nagy-ságu birtokot öröklött.

Tévedésein okulva, szilárdan elhatá-rozta, eddigi életmódjával fölhagyni. Er-délybe visszavonulván, takarékossá lőn, sjószágai rendbehozására forditotta figyel-mét ; részint Apa-Nagy faluban, részint

(irof B e t h l e n J á n o s .(1791—1851.)

Beszterczén, az egyszerü szász városban la-kott, nem véve részt a közdolgokban.

Erdélyre 1811 után komor idök állottakbe. Huszonhárom évig nem hivták össze azországgyűlést. A törvényhozás ily hosszasszünetelése természetesen lassankint az egészalkotmányos élet megváltoztatását vontamaga után. A megyegyülésekböl kifogyvánaz erély, a tisztujitások kimentek divatból, sa kinevezett vagy helyettesitett hivatalnokokfolytatták a megyék kormányzását. Az al-kotmányos ellenzék 1831-től kezdve Széche-

G R Ü F B E T H L E N J Á N O S .

I nyi „Hitel"-ének elterjedése, s az európaij események hatása következtében itt is meg-, szilárdult. Az ugynevezett „vándorló patrio-! ták" megyéről megyére járván rendszerestámadást intéztek a közigazgatás hiányaiellen.

Bethlen János Kolozsmegye közgyülésén

müködött a Leopoldi diploma s az' 1791-ikitörvényczikk rendeletei értelmében. Indit-ványára a megye fölirást intézett Ö Felsé-géhez az országgyülés rögtöni összehivásairánt. Az országban csaknem mindenütt akolozsmegyei gyülés határozatait fogadtákel. Bethlen János rövid idö mulva az ellenzékvezérévé lett. Kolozsvárra tette át állandólakását. Nála tartották a tanácskozmányo-kat, s a legtávolabb vidékekről is elzarándo-koltak hozzá utasításokért.

A megyegyüléseken kivül a ref. egyházifőkonsistorium lett a pártok küz-delmeinek szinhelye. Bethlen ittis vezetője volt az ellenzéknek,mely az egyházi főtanács újra-szervezését széles alapú képvise-leti rendszer utján akarta végre-hajtani, s itt mutatni fel, mikéntszándékoznak Erdély közjogát át-alakitni.

Zavargás sehol sem történt,de a pártok közt a közeledésmindinkább lehetlenné vált. Ki-vételes eszközök vétettek igénybe.B. Wlassich a l t á b o r n a g y o t és

^ horvát bánt teljhatalommal küld-x \ ték Erdélybe. Bethlen mindent

elkövetett, hogy pártja soraibanszoros egyetértés, működéseibenöszhang maradjon, csak igy re-mélvén sikert. Arra törekedett,hogy Wlassich biróvá tétetvén,az ellenzéknek adjon igazat. Azöreg bán megszerette a kedvesmodoru és széles világismerettelbiró Bethlent, szivesen hallgatáki a szabadelvűeket, s a minisz-teriumnál a kibékülési s az or-szággyülés kihirdetését sürgette.— Több közbejött izgalmas ese-mény után 1834-ben végre az or-szággyülés ki lőn hirdetve. Aválasztásoknál az ellenzék hatá-rozottan győzött. Bethlent a köz-ponti megye választotta követé-

nek ; de lemondott, mert kir. hivatalossá iskineveztetvén, barátai czélszerünek látták,egy t a g g a l ezáltal is szaporitni az ellenzékszámát.

Az előkészületek alatt még Bethien adottirányt, a kolozsvári utasitásokat fogadtákel a megyék, többnyire pontról-pontra; az

1-ső szám. Tizenegyedik évfolyam.

2

országgyülésen azonban hamar kitünt, hogya vezérszerep csak követ kezében lehet, sBethlen helyzeténél fogva kevés részt vetta nyilvános tanácskozmányokban.

Nem levén semmi ambitiója, örvendett azalkalomnak, mely a folytonos tevékenység-től fölmentette. Három kitünő szónok, Wesselényi Miklós, Kemény Dénes és SzászKároly közt oszlott meg az ellenzék vezény-lete. Szász a mérsékeltebb elemeket gyüj-tötte maga körül; de Wesselényi és a szélsőpárt került felül. Az ellenzék szigoruankövetelt, a kormány nem akart engedni, azországgyülésnek nem lett eredménye. —Nehány hó mulva fel lön oszlatva.

Bethlen János körül gyültek össze me-gint a tekintélyesebb egyének, töle várva abonyodalmak kiegyenlítését. Neki volt egye-dül központi hatása. Nem tartozott a ra-gyogó szónokok közé, de tiszta, kellemes ésszorosan logikai előadással birt. Ritkán ésröviden szólott a nyilvános ülésekben. Deha irányt kellett kijelölni, ha akadályokeszélyes elhárításáról, ha valaminek ovatoskiviteléről volt szó : mindig Bethlen János-hoz fordultak. A politikai téren barátaiimádták, ellenségei szelid modora mellettis leginkább tartottak tőle. Egy magas ál-lásu személy ugy nyilatkozott róla : hogyinkább szeretne Wesselényivel egy házban,mint Bethlen Jánossal egy országban lakni.

Legfényesebb parlamenti győzelmet az1837-ki Szebeni országgyülésen vivott ki,midőn Erdély kormányzóját és főbb hiva-talnokait kellett választani. Bethlen, miutánterve sikerült, nyugodtan ment pihenniVajda-Kamarásra, családja körébe.

Bethlen János és Kemény Dénes vittéka vezérséget az 1841-diki országgyülésen,melyen a sérelmek mellett nehány reform-kérdés is fölvétethetett. 1846-bankedvezőtle-nül folytak a választások, s 96 követtel szem-ben 220 regalista foglalt helyet. Bethlenekkisebbségben maradtak, s oly urbéri tör-vény jött" létre, mely az urbéresek állapotátErdélyben még roszabbá tette volna, azon-ban szerencsére e törvényt életbeléptetninem engedték a bekövetkezett viszonyok.

Az 1848-ki erdélyi országgyülés létre-jövetelében Bethlennek kitünő része van.A veterán ellenzéki vezér elnöksége alattkiálták ki a május 28-ki nemzeti gyülésbenaz egyesülést Magyarországgal.

1851. mart. 17-én halt meg Pesten, egyévvel Wesselényi, s két évvel Kemény Dénesután. Halálos ágyán kijelentett kivánataszerint a budai sirkertbe temették el, Ke-mény Dénes hü barátja és elvrokona mellé.

Az alföld népéhez.Tiszteletül Arany János ünnepelt költőnknek, hasonczimii

müve után.

Hova lettek most a szép buzakeresztek!Az irgalom adta azt is, amit esztek,Ti mostoha sorsnak üzött gyermekei;Oh ugy fáj a szívnek rátok tekinteni!

Mért véré az ég meg azt a szép tartományt! . . .Nem szíhattok nyugton egy jó pipadohányt.Messze koldusútra visz lovatok lába;Hej! a kerék tud már járni kalodába.

Nálunk vagytok s ugy elnézitek az eget,Mely leereszkedik magas bérezek megett;Ugy néztek rá, mintha könyvből olvasnátok . . .S sóhajtás közt, mintha sirni átalnátok.

Nem feküsztök mostan zöld mezőben hanyatt; —Eji házatok a szekérben vagy alatt. —Istenem! ha néztek a szép alföld felé,Szinte érzem, hogy mint fáj lelketek belé.

Csak azt sóhajtjátok : Fordul-e még jobbra,Lesz-e arany kalász, mely földre hajolna!— Ha egy egy madárkát fölrepülni láttok,Azt kérditek tőlök : vajjon nem tudjátok ?!

— Hej! megtépte a sors sziveitek tövét,Alig birja magán porból készült övét;Oh mert ez az élet a sorsnak almája,Játszik vele néha s meg is harapdálja.

De majd el fog jőni a jótevő szép napS a sik puszta szinen majd örültök annak,Grazdag vetést láttok, ha majd néztek széjjel,Vig furulya szónál lesz még pásztor-éjjel.

Mezőtöket drága istenáldás tölti, —Jó napokat él még a szegény alföldi!Gyönyörködve nézed majd a szép gulyákat;A gyönyörü semmit: azt a délibábot.

Bársony puha fűben legelésző ménest;Kalácsszin kenyerét a buza szemének. —— — Az Isten jósága oly nagy, hogy nincs neve;Csak a sorsnak néha van nagy kerülete. —

Majd akkor a pusztán fütyörészve, szántvaGondoljatok hozzánk, dombos bogárhátra.

Istenem! e népnek jó kenyere nincsen,Csak szivében van a könyörülő Isten.

Hogy néz a jó anya, fáj a lelke nagyon,Nem azért, hogy éhes : mert gyermeke vagyon.— Oh szegény magzatok! koldus a nevetek,Ti avval, hogy éltek, nem soket nyertetek.

— Hej ne busulj asszony! van itt is hű rokon,Jó barát a magyar, nem csak pusztátokon,Szereti testvérét, el nem hagyja soha,Nektek is szántott a jó felföldi lova. —

A sors földetekbe átkát elvetette;De majd ezer-annyit ád az ég helyette.Ne hulljon a könyü, ne hulljon már annyi; —A magyarnak éhen nem lehet meghalni!

Mert a magyar népnél milyen az a halál?Kövér földben termett szép, kövér buzaszál:Ellenség jő rája s ha már mind leszedte,Hátranéz s azt látja : száz termett megette. —

Hallottátok e már a mesének hirét?Hogy midőn egy fának letépték a kérgét,Visszanőtt és ági lettek oly erősek,Mint vész ellen egy egy óriási ősek. —

— Nem nehéz a földnek a megölt testhalom,Nehéz a szívnek, ha halt reménye vagyon.A szendvédés olyan, mint a rabló kánya,Kin közt tartja szivünk s összetépve hányva.

— Bár vannak a regnek sötét ködfoltjai,Jő egy örömsugár mindig hirmondani.A gazda is néha hagy egy egy parlagot.Hej! a sors jó gazda, bárha most elhagyott;Kopárrá tett mindent, mint egy sziklatetőt;De jövőre rájok százszoros áldást költ. —

Ellenek ha e föld mindenét megették,Őseink reményök Istenbe vetették.— Istenem add is, hogy fakadjon a csira;Nem hagyod te néped elveszni annyira! — —- — — Vegyétek az ekét, vegyétek a kaszát

S munkabérül az ég megáldja a hazát! —R.

A hit-tagadó.;T ö r t é n e t i e lbeszé lés , i r t a J Ó K A I MÓR.

Száz harmincz stádiumra hatolt már bea római birodalom szivébe Ázsiában Kaled,az Isten kardja; ki e merész nevet a prófé-tának és folytonos győzelmeinek köszönheté.

Diadalutjában, melynek nyomait keresz-tyén vér festé, az egy Damaskus birta fel-tartani. A hős Tamás parancsolt ott, Hera-clius császár veje s akkor még negyvenezergörög keresztyén lakta e várost.

Már a hetedik hét is letelt, és Kaled mégnem birta megtörni Damaskus falait; Tamáskatapultái összezúzták ostromló tornyait, svalahányszor az árkokat betemetteté, a gö-rög tüz megemészté a rőzse-kötegeket, da-czára a nedves teveböröknek, a mikbe min-den kévét beburkoltak elébb. A falakon ki-vül gyakran megjelent Tamás válogatottcsapataival s véres éjszakai küzdelmekbenfogyasztá az ostromlókat.

Kaled türelme nem fáradt ki. Pedig leg-jobb alvezérét Abádot, a keresztyén vezérhőssajátkezüleg szúrta le lováról. Az elesett vi-téznek neje volt a szép Zaináb, férjének hü

követője. Az fölvette elesett férje tegzét, s aharcz melegében Tamás jobb szemét kilőttevele. Sebet adtak és kaptak tulnan és innen.

Egy éjszaka egy arab előcsapat, melygyalog lappangva portyázott a falak körül,két paripát vett észre egy sáncz mögött,felnyergelten, felkantározottan; de lovagoknélkül. Csendesen álltak egymás mellett ésnem tették azt, a mit más bátor kóbor ka-bala, hogy a mint magára marad, még azablával szájában legelni indul. Ezek vártakvalakire.

A szaraczénok zsákmánynak tekintek alovakat s el akarták fogni. Hanem a két pa-ripa nem engedett magához közeledni. Hacsak egy ember ment feléjük; annak patkói-kat mutogatták; kettő három ellen egymásmellé oldalogtak, s rúgással, harapássalvédték magukat, ha pedig sokan jöttek rá-juk, kiszöktek a körből, ficzánkolva kettőkét felé futott, s mikor aztán az utánuk sza-ladgáló portyázókat jól kifárasztották, ak-kor ismét mind a kettő visszatért a sánczmellé, elébbeni helyére.

Az arab csapat vezetője, azt mondá tár-sainak : e jelenetnek titka van, mely többetér, mint két felnyergeit ló; rá kell lesni, el-bújni a sáncz mögé, mig a titok meg leszfejtve.

A szaraczénok csendesen megvontákmagukat az árkokban.

Mikor a kaszás csillag elérte a keleti lát-határt, a bástyatornyok egyikében rövidfüttyentés hallatszott, s arra az egyik pa-ripa elhagyta társát s csendesen ügetve ha-ladt a bástyatorony felé.

Ugyanakkor a szaraczénok egy lovagot^láttak kötélen aláereszkedni a bástyatorony-ból, ki a földre érve, paripáját már otttalálta; annak hátára fölkapott, s halkanléptetve közelite a sáncz felé.

Mielött odaért volna, a háromszáz ölnvi-vel távolabb esö másik bástyatoronyból ket-tős fütty hangzott el; s arra a másik paripais elhagyta helyét, s a másik őrtorony felékoezogott.

A magános lovag egyenesen a sáncz felétartott.

A szaraczén vezér ráparancsolt társaira,hogy csendesen legyenek; ime, a másik őr-toronyból is ereszkedik alá egy másik alak,az is ide fog jőni; s akkor egy hálóval kétmadarat fognak.

Azonban az elébbjövö lovag ovatos volt;a sánezhoz érve, körül lovagolta a tért, sminden árkot, gödröt megvizsgált, hogynem leskelödik-e azokban valaki ? Paripájaegyenesen rávezette öt az arabok leshe-lyére.

A lovagnak paripája volt; könnyü lettvolna a kelepczéböl menekülnie; a várkapunem messze : odáig üldözni nem lett volnatanácsos; hogy miért nem tette ezt, miérthuzta ki inkább kardját, miért rohant a les-kelődök csapatára, egyes egyedül akarvaöket utjából elverni, azt majd nemsokára kivallatja vele Kaled. Mert a hősi bátorságnem győz a tömegen. Az arab rajongó har-ezos, mikor elgázolva a paripa lábai alattfekszik, akkor döfi handsárját az állatszügyébe s a nemes mén összerogy, magaalá szoritva lovagját.

Az elfogott vitéz még küzdött ellenfele-ivel, a földön fekve is, fegyvertelenül is :vaskeztyüs kezével ütötte a vele ölre menő-ket, s leeresztett sisakjával törte be az arabarczát, ki leteperte; midőn a másik lovagis közelitett.

A fogoly vitéz hallá a lódobajt; hirtelenfölemelkedik a tülekedök csoportja alól,vég erőfeszítéssel s hangosan kiáltá görögnyelven :

„A madár fogoly már!"

Erre a másik lovag hirtelen megforditáparipáját s elmenekült. j

Az egyedül maradt lovagot megkötöz- jték. |

„Látod, monda neki csufondárosan azarab; társad, a másik lovag gyáván elha-gyott."

A lovag sóhajtva felelt :„Társam, a másik lovag, — leány volt."

iFolytatása következik.)

Moldvai vándorlásaim.Pestről Párisba, Londonba, Sveiczba

vagy Európa bármely müvelt országábautazni, mindenesetre igen érdekes és ép olymulatságos, mint tanulságos időtöltés lehet.Az én szerény Ízlésem és igénytelen hajla-maim azonban mindig kevésbbé polgárosults inkább őseredeti állapotban pangó vidé-kekre vonzottak, főleg ha csupán azértutaztam, hogy utazzam. Ama nagy világ-városokat még ugyan nem volt szerencsémlátni, de annyit olvastam már felőlük, any-nyit hallottam már serdülő ifju korombarifranczia s angol tanitómtól Páris és Londonnagyszerűségei felől, hogy e tekintetbenszinte kielégitve éreztem magamat s vala-hányszor vándorbotot ragadtam kezembe,vágyam, kíváncsiságom oly ország felé irá-nyozta lépteimet, melyet az utazók csakugy nagyjából ismertetnek s melyről egyá-talán c <*k itt-ott elvétve találunk egy egyadatot.

Nyugatfelé ama prüszkölő, nyeritö vas-lovon 3 - 4 nap alatt Párisban is, London-ban is megfordulhatok, s a nagy világnakremekeit bámulhatom, azonban anélkül,hogy tulajdonképeni czélomat elértem, t. i.magát az utazást élveztem s mindarról, miPest és Páris, továbbá Páris és Londonközt fekszik, bövebb fogalmat szereztemvolna.

Gyalog utazásnak, ha hegyen völgyön,árkon bokron barangolunk, ha mulatságun-kat néha egy kis hatalmas felhőszakadás,villam és mennydörgés fűszerezi, mely utántérdig vizben sárban gázolva, keressük atávol csillámló mécsest; vagy valamely mástisztességes kaland ér, mely még a hajunkszálát is az égfelé borzasztja: — ilyen utnakvan mindig valami vonzó, vadregényes ol-dala, mely leirhatlan varázszsal bir az olyemberre, ki szokva volt az életnek sokkalvadregcriyesebb oldalaival s veszedelmesebbmulatságaival farkasszemet nézni; és min-denesetre csalogatóbb ez valamely vasutikirándulásnál, midőn egyebet sem teszünk,csak a vaggonba tolakodunk, szomszédunk-kal con amore unatkozunk, a gőzmozdony-nyal a füstölésben, az egész vasuti társaság-gal pedig a hortyogásban versenyzünk,végre egészen összemeredt tagokkal kiszál-lunk, de csak azért, hogy meg ismét vala-mely bérkocsiba bújjunk, s ebből, mintcsirke a tojásból, kikelvén, a vendéglőneknagyon kicziezomázott s a lelkiismeretessé-gig tiszta szobapinezérjét az épenséggel kinem eziezomázott s a lelkiismeretlenségigronda lakszobába kövessük. —- Máskép vane 2 ', ^ a g v a l °g utazunk. Ekkor a gyarló testszámtalan apró szükségletéről s kényelmé-* ^ elöre lemondunk, az igényeket szépenotthon hagyjuk s ha hajnaltól napestig vi-gí n bal lagtuk bizonyára százszorta na-gyobb élvezettel nyugszunk majd szabadég alatt, vagy valamely pajtában az illatosszénán, mint nyugodnánk különben X. vagyY. szálloda matráczain.

A szabad lég, virágillat, madárdal s atermészetnek más ily apró áldásai dusan

j kárpótlanak a kis nélkülözésekért, melyeket1 már csak azért is könnyen tűrünk, mert

szabad akaratból, magunk jószántából tür-jük; mig a vaggonban ugy el vagyunk alég elöl zárva, mintha örök időkre akarnókmagunkat eltenni; s mig gyalog menvén,mindent láthatunk, a mi figyelmünket ér-demli, addig a vasuton legfölebb magunk sútitársaink szivarjainak füstgomolyait szem-lélhetjük, melyeket ama szük ketreczbennéha napi járó földre is magunkkal czepe-!lünk.

Ilyféle gondolatok közt indultam mégnem nagyon régen Brassó városának „Gast-haus zu Numero Eins" czimü vendégfoga-dójából a Bolonnya (Blumenau) külvárosfelé, hogy ott a vámsorompót elhagyva, abodzái szoroshoz vezető országúira lépjek.

Már sokat olvastam s hallottam voltezelőtt is Moldva, Oláhország, Bukovina sBesszarábia magyar lakóiról, kik részintszékelyek, részint csángók. Azonban Erdély-ben is, és pedig Alsó-Fehérmegyében, nemmessze Brassótól van hét falu : Tatrang,Pürkerecz, Zombor, Hosszufalu, Zajzon smég két helység, hol szintén csángók lak-nak s igy ezeket kellett legelőször megláto-gatnom. Zajzonnak jó fürdői vannak, melyekbár gyógyerejük által is, de leginkább azonkörülmény által lettek nevezetesekké, hogyott a fürdöidényben az oláh bojárok rette-netes sok pénzt szoktak elkártyázni, a mint-hogy e nemes szokás az emlitett uraknakcsakugyan vérőkben is van. Legelőbb is te-hát Zajzonnak Fordultam. A brassai főtérenülő görög pénzváltók egyike még a mege-lőző napon aranyat s ezüstöt adott papír-pénzemért s igy anyagilag útiköltséggel,gamós hegyibottal és széles peremü szalma-kalappal a napsugár, bő köpenynyel az esőellen ellátva, szellemileg pedig a szerzendötapasztalások és átélendő kalandok elöér-zetében friss erövel és vidám kedélylyelvettem nyakamba az utat. Brassó mögöttaz elsö' falu, melyet értem : Der észt. Ittszorgalmas oláhok laknak, kik a földmun-kán kivül csinos és izléses csergék szövésé-vel töltik idejüket. A kis faházacskák elött20—30 darab ily tarkabarka, csíkos, hosszuszőrű szövetdarab van szárításra kiakasztva,s az ember azt hinné, Indiába vagy Persiábatévedt, ha a barátságos „Buna <dreme!',melylyel csergéiket ellenséges indulatok-tól őrző, piros pozsgás s csakugyan igencsinos oláh lánykák üdvözlik — e tekintet-ben tökéletesen meg nem nyugtatna

Innét az országut hatalmas hegyek al-ján az emlitett hét csángó falu felé vezet.Hosszufalut jobbra hagyván, utamat Pür-kereczen és Tatrangon át Zajzonig folytat-tam. Zajzon kis falucska, szük regényesvölgyben fekszik, közepén hegyi patakosztja ketté, melynek két partján igen csi-nos fürdői lakok állanak. Gyógyvizei állitó-lag igen jók s a betegek kecsketejjel vegyítveiszszák. Mindenik gyógyforrás (én kettőtláttam a faluban, egyet pedig a falutól dél-nek egy dombon) oszlopokon nyugvó fedélalatt bugyog s a legelső forrás fedelén belülezen, kissé darabos, német distichon olvas-ható :

„Glücklich durch Jahrhunderte fliesse, heiliger Born,Und spende Gesundheit dem MensohengescMechte."

(Századokon át szerencsésen folyjál, szentforrás; és nyújts egészséget az emberi nem-nek.)

A zajzoniak közt, bár itt csak rövidideig tartózkodtam, már egészen csángóéletmódot és szokásokat láttam. Vendégsze-retetük, melyet már páter Gegő Elek *),söt Kantemífc**) is emlit, tanúsítja, hogyők is magyarok. — Midőn utamat folyta-

*) A Moldvai Magyar Telepekről 50—5/ lap.*•) Von den Sitten der Moldauer 289 lap.

tandó, este felé a biró lakára mentem, hogymegkérjem, miszerint számomra valakitrendelne, a ki legalább a bodzái szorosig ve-zessen : itt azzal utasítottak el, hogy biróuram a korcsmában van. Csakugyan ott isült ö a tanácsbeliek társaságában, nem kí-mélvén sem a bort, sem az elöpataki borvi-zet. A mint megszólítottam, azonnal felug-rott, leültetett s addig szóba sem állottvelem, mig az első poharat vele ki nemürítettem. Ezután felvett ö is egy poharat selkezdte hatalmas bariton hangon énekelni,hogy : „Ez a pohár bujdosik — éljen a ba-rátság!"

Mikor aztán a pohár bujdosó körut-ját bevégezte s ismét legillendőbb helyére,biró uram kezébe jutott, akkor hozzám for-dult s udvariasan kérdé, hogy hát ki, mi smiféle járatban vagyok? — Elmondtam neki,mi a czélom s hogy Magyarországból jövök.„Oh édes uram — fordult erre hozzám azegyik tanácsbeli — mondjon el nekünk egyet-mást arról a Nagy-Magyarországról, sokathallottam már felőle, de ősz ember vagyoks még nem beszéltem senkivel, a ki valahaott lett volna." — Megjegyzendő, hogyZajzon nagyon félre fekszik, kereskedelmelegfelebb Brassóig terjed s fürdőit nagyobbrészt csak oláhok és moldvaiak látogatják.

A kiváncsi felszólításnak megfelelendő,előszedtem ékesszólásom azon virágait, me-lyeket hosszu téli estéken hajdanában daj-kám ültetett lelkembe s amolyan „Hol volt,hol nem volt"-féle hangon mondtam el ne-kik egyetmást Nagy-Magyarországról. El-mondtam, hogy ott az ég csak olyan kék,mint itt, de nekem kékebb; hogy ott anapsugár csak olyan meleg, mint itt, denekem melegebb; hogy ott a lányok csakolyan szépek, mint itt, de nekem szebbek,— Biró uram pohara pedig ezalatt annyikörutat tett, hogy nem a poharat, hanem agégéket csudáltam, melyek győzték.

Leginkább feltünt, hogy e távol lakórokonaink szép hazánkat Nagy-Magyaror-szág-nak nevezik s szinte fájt a szivem, mikorelgondoltam, hogy nekünk is volt egy ilyNagy-Magyarországunk, melyet 1237-benJulianus barát felkeresett s meg is talált, smelyet ép hatszáz évvel később Jerney iskeresett, de meg nem talált többé.

Nyelvük ezeknek még nem egészen esán-gós : az s, cs, zs betüket csak ugy ejtik, mintmi; az é-t, d-t szintén tisztán ejtik, de azigék hajlitásában azon székelyes szokástkövetik, hogy a félmúlt és régmult időtnagyon használják. Midőn ép a zajzoni birótkerestem egyik másik korcsmában, akkorkérdtem egy szemközt jövö asszonyt, vajjonnem tudja, ama sarok-korcsmában van-ebiró uram? s ö igy válaszolt : „Mikor arramenék, látám, hogy ott ült vala s ivottvala." •-— Némely nyelvészünk ezen igeidőklétezését a magyarban tagadja, állitván,hogy csupán idegen nyelvek fordítói ültet-ték volna át a mi nyelvünkbe, mert Ma-gyarországban a nép ajkán seholsem hallani.Magyarországban nem is hallottam soha,csak legfelebb oly egyénektől, kik mindenáron a beszélyirók nyelvét utánozzák; deaz erdélyi székelyek s a moldvai csángókátal an használják s igy azt hiszem, hogyezen igeidők okkal-móddal megjárják s anyelvészek emlitett állítását csupán a szen-vedő igeidomra vélem alkalmazhatónak,mely nyelvünkben csakugyan nem létezik smelyet valóban hiányos fordításoknak kö-szönhetünk; de ez is annyira megfészkeltemár magát irodalmi nyelvünkben, hogymég ilyeneket is olvashatunk : „ez pedig 8általa meg lett parancsolva" sat.

Nagy különbséget az ö szójárásuk s amienk közt egyátalán nem találtam; a

* ~w

"•"*•»(

•

fennálló eltérést csupán egyes szók, egyeskiejtések s az emlitett igeidők képezik.

Életmódjuk, öltözetük s egyéb szokásaikolyanok, mint a moldvai magyarokéi, me-lyekről majd alább bövebben szólunk.

Este felé, midőn a kalauz, kit biró uramszámomra rendelt, megérkezett volna, elbu-csuztam a tisztes zajzoni tanácstól s miutánérdemes vendégbarátaim Nagy-Magyaror-szágról szóló előadásomat megköszönték,kezembe vettem gamós botomat, more solitorágyújtottam s elindultunk.

Tudtam, hogy fáradalmas utam lesz; dejó kedvemet semmi sem lett volna képeslehangolni s ernyedetlenül haladtam a szik-lás hegyi ösvényeken, mintha sokkal fon-tosabb czél állott volna előttem, mintezen egyszerü kirándulás. Feltettem, hogyaz egész éjjel megyek s igy bizton remél-tem, hogy hajnal hasadtával a bodzái vám-házat elérem.

Az ó-hitiieknek e vidéken azon sajátsá-gos szokásuk van, hogy templomaik elöttkét, mintegy öt láb magas póznát ütnek aföldbe; e két póznán felül 2 — 21

2 láb hosz-szu pálczátdugnak ke-resztül s erreismét a pál-czánál vala-mivel rövi-debb 1 — 1 Valáb széles,hosszas négy-szög idomú smintegy ujj-nyi vastagsá-gú érczleme-zet akaszta-nak. Az egész-nek ép olyalakja van,mint az úgy-

nevezett dó-kának , me-lyen a falu-kon állomá-sozó lovaska-tonák szok-tak egymás-nak etetésre^takarodórasat. jelt adni.A harangozó-nak van kétkisvaskalapá-csa , melyek-kel a leirtérczlemezen szombat vagy valamely ünne-pet megelőző nap estén sajátságos koczo-gást visz véghez s pedig közvetlenül azesti harangszó előtt. — Midőn utközbenegy regényes domb tetejére érkezvén, meg-állapodtam , hogy a gyönyörü kilátást él-vezzem, a nap alsó karimája ép a látha-tárba ütődött s fogyni kezdett, minthaa föld alá bújnék, a völgyben fekvő kisfalu felöl pedig ama sajátságos koczogáshallszott felém. Az egyes ütések eleinte las-san, utóbb leirhatlan gyorsan követtékegymást.

A zajzoni harangozót csakhamar atöbbi közel fekvő falubeliek is követték shol halkkal, hol hangosabban, itt magassopran, ott hatalmas bariton hangon hallat-ták egyhangu dallamukat, mig végre, mintegy csapásra, valamennyien elhallgattak.Ügylátszik, a zajzoni harangozó volt a kar-mesterük, mert ez a legfeltűnőbb ügyesség-gel s legtöbb virtuozitással kezelte hang-szerét.

Ezt követte az esti harangszó, melyszintén oly gyors ütemben ment, mintha

mindenik toronyban legalább is tiz harangszólott volna.

Kisérőm itt megmagyarázta a követendöutat s midőn kérdeztem, hogy hát miértnem akar tovább is velem jöni ? rám sehallgatott, a borravalót, melylyel kínáltam,szintén nem fogadta el s csak „noptyebunáu-t kivánván, gyorsan hazafelé fordult.Én se sokat törődtem tehát a höbörtös ficz-kóval, hanem hatalmas léptekkel tartottamaz óriási hegyek felé. (Folytatása követkéz.)

Az ajnácskői fürdő.(Gömörben.)

Ásványos vizekben dus hazánk érdekes táj-képekkel megáldott részéből, Vörösmarty szerinta „százbérczü Gömörből" mutat be mellékelt raj-zunk egy nevezetes Dontot.

Az ajnácskői fürdő, mely egy figyelemreméltóvas-jod cseviczés gyógyforrás körül, időszakon-kint (legujabb időben sveiczi modorban) épült saközönség által — bár régen ismerte — bővebbencsak pár évtized óta vétetett használatba, a ha-sonló nevü faluhoz % órányira fekszik a Bataházi

Ajnácsköi lürdö (Gömörben),

pusztán, s az erdélyi b. Kemény család birtoka. —Fülekhez 1., Rimaszombathoz 2., Egerhez 3 álló-másnyi távolban Gömör-Kis-Hont megye szélénhelyezkedik.

Nem czélunk e fürdő gyógyforrásai szakis-mertetését adni, csupán rajzunk magyarázatáhozkivánunk járulni némi felvilágositással. Ezen,többnyire czukorsüveg alaku, hegyekkel körzöttvölgykebel zöldje, a távolabbi Tiszavidéken Za-hara-szerű letarolt mezőség szomoru látványábabelefáradt szemnek kedves nyugpontot ad; és akedvetlen sejtelmektől nyomott lélekre enyhébbhangulatot varázsol az itteni nyájas természet.

Ugy a beteg, mint a gyöngélkedő, de mégaz ép is igen jól találhatná itt magát, mihelyt afürdő vendégek szállásai nem egyedül jövedelemho-zásfa, de egyszersmind lakályosságra is számitottfelszereléssel több kényelmet s enyhet adnának.Mert türelem-gyakorolva kellé tapasztalnunk, —hogy mult nyáron ugy a nap heve, mint a legyeksokasága ellen csak a szabad helyek fái árnyábanlehetett elvonulni, de a szobákban menedék nemvolt. — Jó, hogy a fürdőszobák ablakai mégisnémi redőnyök által paizsoltatnak.

Az ide gyógyulás végett gyülekező, legin-kább nő vendégek méltán panaszkodhattak eddigaz itteni egyhangúság miatt. Nem értem a vasár-naponkinti tánczvigalmakat látogatni szokottközel vidéki úrhölgyek ép, üde és kényelmet nem

5"v*í*pÍ3iBjSFP'^

| kereső kis táborát, mert hiszen e kedves had ke-véssel beéri, — s panaszra nem igen nyitja megajkait.

Jövőre kényelem tekintetében lényeges vál-toztatások vannak Ígérve, mint a fürdő mellettivölgyben, Bataházi pusztai tanyáján lakó szivesgazdatiszttől értesültünk.

A séta-kert és liget a major mellett szépengyarapodik.

E környék saját alakzatu hegyei közöl ket-tőnek csúcsán tűzokádó hegy kráteréhez feltünő-leg hasonló alakulás nyomait V-'ljük látni, melyvéleményt erősiti a környékben egész Visegrádigés más oldalt Fülekig sűrűn látható láva-kövület-hez elvitázhatlanul hasonló kő-nem.

Egy ily hely ábránkon is a baloldal felőliháttérben látható. A tájkép másik oldali hátteré-ben szőlőhegyektől körzött völgymederből kiemel-kedett sziklaceúcson és oldalán a Hajnácskőivárromok tünnek fel.

Minden régibb iratban Hajnácskő, Prayannaleseiben Hajnácsko néven fordul elő; azujabb kor H nélkül mondja nevét. Hegytövébenlegregényesebb modorban,mint kedves síremlékreboritott koszoru, elterítve köriti Ajnácskő hely-sége, nagyrésze uri majorokból állván, melyekKemény, Vesselényi, Vécsey bárók és Károlyi Já-nos s Jankovics örökölök stb. birtokához tar-toznak. — E valódi sasfészek épitési eredetét ho-

mály fedi. A vi-- _ dék öreg urai," - - különösen a

t i sz tes nestorRakovszky sze-rint hajdan rólat ö b b monda

.: szárnyalt. Lé-tezése régibbfajunk megte-lepedésénél. A

— -. " magyar nemzethonfoglaláai ko-rából vett leg-érdekesb regé-je, mely egyut-tal a vár nevétl á t s z i k iga-zolni, ez :

Zalán had-erejének leve-retése után azelfoglalt földönalosztályt esz-közölni jártákbe a megyéketjutalmazandóharczosaikkal avezérek. E táj-ra Huba vezérés vitézeinekuralma terje-dett. Osztozóp ortyázásukközben a Gort-va völgyén délfelé futó utnakegy kanyarula-

táról meglepő hirtelenséggel bukik fel a bérezekfejleményéből a várhegy boglyas szirtfeje. A nők-kel együtt lovagolt vitézek közös csudálatát vontamacára. Beszédesb nők ámulva kiáltanak fel :hajh ! nagykő !

Közelebb érvén, ostromhoz sorakozva csapa.tokban vonultak az előttök felmerült vár ellen.Akadály nélkül jutva hozzá, ujabb meglepeté-sökre, egészen elhagyatva s kiürítve találták. Ezokból a bajnokok egyike sem kérte fel vezériajándokul a csinos, de fáradságtalan foglalmányt.Az ifju Gedő kis hadnagy tanácsából (ki nehányóra előtt nyerte birtokul a közelebb megvívottGortva völgyi bűvös forrás felett emelkedő várat)kedves rokonának, a hadajándok osztó Huba ve-zér leányának, tegzes Hajnácskának kivántaadatni a hozzá buzgón ragaszkodó egész hős se-reg. Igy a vér nélkül foglalt vár Hajnácska váraés áldomás helye lett.

Gedő várát pedig „Gödő"-várnak nevezi ké-sőbb is a krónika (lásd Decr. com. 1567. azt 17 §.17.) épen azon időből, midőn már Hajnácskő tö-rök kézben volt. A Balassa János, Bebek Ferenczés Perényi Gábor vezérek egyenetlensége követ-keztében, a két utóbbi által az első magára ha-gyatván, 1555-ben Kara Hamzsabég szécsényiAlibég nagyváradi és a segitségükre sietett Joi-gon budai basák egyesült seregeitől megveretett akétségbeesetten vitt füleki csatában, melynek

eredménye Fülek várának a hozza közel feküdtDivén és Hajnácskő váraknak, sok hadi készlet-nek és az akkor európai hirü Bebek Ferencz-félefelszerelt ágyuknak elvesztése volt. - Késöbb ismaid mindig osztozott Hajnacsko a szomszéd Fü-lek sorsában. Bővítése és erősítése a mohácsi vészutáni idó're esik s Balassa Menyhért hires marta-lócz-lovag birtoklása idejére 1540-ig.— 1604-benRédoi Ferencz, 1619 ben Széchy György, BethlenGábor egyik vezére, vette bir-tokába. Azután ismét törökkézbe jutott 1645 táján,s Tö-köly Imre vereségei után le •szorittatván a török hataloma magyar felföldről, Hasszán-bég °Hajnácskő várát fel-gyújtva hagyta el. Végső szét-dulatása az 1711 sept. 12-kifegyverletétel utánra esik, mi-dőn annyi hazai történeti em-lékeinknek és ősi ereklyéinknekel kellett pusztulni és rombadőlni. — Nevezetes szépségeezen várhegy kőszirtjeinekazon alkotásuk, mintha egy-más mellé helyezett tornyok-ból á l l í t t a t t a k volna össze,közbe közbe eső ablakokatképzeltető, néhol átlátszó üre-gekkel.

Mintegy két órai távolrat helytől fekszik Várgedehelység, vas fürdőjével, Ri-maszombathoz egy állomás-nyira, melyről már más alka-lommal szólottunk, s melynekegyes nevezetességére vissza-térni még fogunk okot ta-íálni. U.

E s z é k .A magyar kereskedés egyik legnevezetesebb

piacza, az alföld tengerreli összeköttetésének ez idöszerint egyedüli közvetítője, Eszék, Verőczemegyé-ben, az eoyidö óta széltire ngynevezett Szlavoniá-ban, a Dráva partján fekszik, közel e folyonak aDunába szakadásánál. Igen fontos pont reánknézve. A Bán-«ág gabonája a _-__z. _~=•Bégacsatornán ^ =^=z ~ ~~ _ - z4t, a Tisza két ""oldaláról a Fe-renezcsatornán,és Bácskából a ~~ _ " - _-_ .---_D u n á n , ide^ y e k s z i k ésgyül ö s s z edindazon ter-niény, mely in-nen egy hatal-^as vargabe-tűvel Kottori-Rak, Prager-llofnaké8Stein-brücknek, tu-lajdonkép ezuton az Adriá-r& van szánva."•— A gabonane-"niieken és lisz- ^,ten kivül nagy j % *" ' a*Mennyiségben ".V «•'kötnek itt ki : '/->«—a bácskai ken-dert és Bara-nya borát szál-litó gőzös és8?ezős hajók;"°gy szlavóniaié P ü l e t f á v a l ,8 t aJ deszká-

karin-h a s s a l

megrakodvatérjenek viS 8 z a

üz ország belsejébe, mint a melv czikkeknek szin-tén itt van fő lerakodójuk.

Eszék piaczán nagyon keresetté teszik méga fönnebbi árukon kivül a sertés és szalonna, me-lyet itt lehet tán az egész birodalomban a legol-csóbban kapni. Szlavónia tömérdek erdeibenUgyanis szám nélküli sertés bizik nyáron át aKiakkon és gesztenyén, mit a bennlakókon kivülleginkább Bosnyákországból hajtanak oda, s a

hizlalás végén egy pár hétig kukoriczával tarta-nak, (a mi szintén roppant mennyiségben terema gazdag földeken) s elevenen vagy levágvaEszéken bocsáttatnak eladásra.

Kereskedelmi fontosságát mutatja az is,hogy franczia- és németországi, olasz és bajor,osztrák és magyar kereskedő házak, állandóantartanak Eszéken ügynököket, kik leginkább afakereskedés miatt időznek itt, mely Szlavóniának

annálfogva, hogy legujabban az alföldi vasutközépponti bizottmánya Trefort inditványára ha-tározatilag kimondta, miszerint pályáját Eszékenát viendi Fiuméba. ©

Diósgyőri vashámorok.Hazánk egyik legszebb vidékére vezetjük a

nyájas olvasót, midőn a természet annyi szépsé-gével megáldott diósgyőri

_,=-=_ ' völgyben, a hámorok környé-i?i5riSr_ két mutatjuk be mai lapunk-

ban.Diós-Győr, történeti ne-

vezetességü legrégibb váro-saink egyike, Borsodmegyé-ben, Miskolczhoz alig egyórá-nyira, erdővel boritott magashegyektől körülvéve, egy kiesvölgyben fekszik.

Hajdan keritett város volt,~-~°~" s falának romjait Bél Mátyás

még a mult szazad elején látta.Várkertje fürdőkkel és halas-

- tóval volt ellátva, melyeknek„ ma már semmi nyoma; csak a

•w 1 várból állanak még fenn mohosfalának némi töredékei.

E vár történetében neve-zetes szerepet játszanak az asz-szonyok. A várat Nagy Lajosleánya Mária épittette, későbbMátyás király özvegye Beatrixbirta, majd IL Lajos nejénekbirtokába került,mit avar egykapuja felett volt felrirat isigazol. Sokáig a magyar ki-rálynék tulajdona volt; utóbbEnyingi Török Istváné, majdPercnyi Gáboré és Balassa

eddig is kincsbányája volt, s ha vasutja lesz, még I Zsigmondé lett, kinek özvegye Fáncsy Borbálainkább azzá fog válni. Rengeteg őserdeiben annyi I. Ferdinándnak ajándékozta. Idővel pedig a Hal-

E s z é k .

a fa, hogy eg~ész Európát képes ellátni tengerihajónak,"burkolatnak, s vasuti sinek alá és hordó-

lereké lett, kik után ismét visszakerült a kincstárbirtokába.

nak valo legjobb minőségü fával, s generatiók ! Sokat szenvedett a tatároktól, kik Béla alattpusztulhatnak el egymásután, mig ez erdők kész- elpusztították. Emiéköket fennhagyták a ma isléte kimerül. A kincstári erdők 8'K) millió köbláb meglevő „tatárárkában." Később a törökök dul-termelése, a gyárak 2,000,000 köblábra rugó fa- ták fel, s lakosait lemészárolták; sirhalmaik a

kékmezőn most^ _ ____ _=— is láthatók még.

"~ -" " """ ^' ~ ' ~ ~ - Majd ismét Te-leki kassai vár-

—-.__ p a r a n c s n o k_ _ J ~v\ •égette fől, s a

- __ _- —---_ - ~~~- _-=_ -"__ - i _- --= =. - ~_E_ -y _ r5=^ ~r~^ v á r t e m p l o m" ~ ~ ~~ legnagyobb ha-

rangját Kas-sára vitette, holmai nap is szol-gál.

A városk ö r ü l t ö b bgyár van, me-lyeket rend-szer int mind„diós- győri-nek" neveznek,bár nem annakhatárához tar-toznak.

A h i r e sdiós-győri pa-jiirgyár Felső-Győr és Alsó-Hámor közt ahegy l á b á n á lfekszik- Készitegy évben mint-egy 10 ezerrizma meritettfinom és közön-séges író-papi-rost, mely ki-tünő minősé-

* généi fogva azegész ország-

ban rég közkedvességben áll, B már 1846-ban a-iparmükiállitáson ezüst érdempénzzel lőn kitünztetve.

Az üveghuta a bükki erdőség közt, a Gyer-tyánvölgyön áll, s évenkint több ezer ft. értéküüveget készit és küld szét a hazában.

A vashámorok a Bükk hegység legregénye-sebb bérczei közt vannak. Nyugatról emelkedik aSzentlélek-hegy, melynek magas ormán gazdag

Diósgyőri vashámorok.

készitményei, mind Eszéken keresik és találjákfel piaczukat.— Van Eszéknek nyomdája és litho-grafiája, van nagyszerű bőrgyára, selyemfonódája,olaj-, szalámi-, gyufa- és gazdasági gépgyára; —és van, hogy el ne felejtsük, — egy erős vára is.

S ha mindezeknél fogva Eszék eddig is egyikevolt a birodalom legjelentékenyebb kereskedelmivárosainak, sokkal inkább az lesz és kiszámithat-hatlan előnyökben fog részesülni a közel jövőben

Itf

forrás buzog, s egy régi kolostor romiadékai éskert maradványa teszik érdekessé. Az Odvaskő-hegy csucsáról gyönyörü kilátás van a messzevidékre, a Sajó és Rima kies völgyeire s halmairafel egész a Kárpátokig, és le a tiszai sikságig. Ahegyről leomló Szin vá pataka a s völgy ölén egytóvá gyül össze, melynek partján volt nádorunkIstván főherczeg öntött vasszobra áll, 1817-benitt jártának emlékére. Innen több zsilipen ke-resztül zuhogva fut tovább a patak, hogy vizét avasgyárra, a papiros- és lisztmalmokra vigye. Balpartján jó karban tartott országut megy Dédesfelé; az ut mellett, a hegyoldalban vannak a há-mor épületei a tisztilakok és a gyárosok egyszerüházikói, veteményes és gyiilmölcsös kertekkel.

A legelső vashámort, a mult század vége feléépittette a kincstár, s azóta egy egész teleppénőtte ki magát. Van benne fürdőház is, melynekvizét az olvasztó kályhákból és a hámorokban tü-zesitett vassal melegítik, s ideggyöngeségbenszenvedőknek különös jótékonyságunak mondják.

Az olvasztó kemencze három öl magas. Héthámor kettős tüzzel nyersvasat készit, háromhámorban pedi i a vasat nyujtják. Van kovács-,lakatos-, szegverő- és vastengelyeket esztergá-lyozó mühelye. Ezen kivül vannak a hámorokszolgálatában ácsok, kőmüvesek, favágók, széné-getők, fuvarosok, napszámosok, összesen mintegymásfélszáz ember.

Készitenek éven át mintegy tiz ezer mázsamindenféle vasat, s ha megrendelései volnának ésnem faszenet volna kénytelen égetni, képes volnasokkal többet is előállítani.

Talán egykor vasutaink terjedése nagyobbvirágzásra fogja fejteni a diósgyőri vashámororkat is. 0

Nagyevők és kőfalók.Közli Dr. Bardócz Lajos.

Az emberek közt nemjsak egyébben, de azevésben is csudúlatraméltó példákra akadunk. Atelhetetlen gyomornak egyik bámulatos példája avittenbergi nagyevő volt, névszerint Khaíe Jakab,ki kertészséggel foglalkozott. Hogy az ő nagy-ehetőségéről feljegyzettek nem mese dolgok, arróla forrás valódisága kezeskedik. Rőhmer Rudolftanár ugyanis nevezett Khale Jakabról e czimalatt : „de polyphago et allotriophago wittenber-gensi" 1757-ben 4 negyedrét iven egy tudomá-nyos értekezést irt, mely hit alatt kihallgatott ta-nuk vallomására és hiteles irományokra van fek-tetve.

Khale Jakab nemcsak roppant mennyiségüételeket, hanem nagyon idegen és szokatlan dol-gokat is evett meg. Egy alkalommal 8 schockszilvát magvastól és egy más alkalommal 4 mérőcseresnyét hasonlóképen magvastól megevett. Mégennél is nagyobb csudálatra méltó az, hogy éhségétidegen, az ember természetével ellenkező tár-gyakkal is szokta csilapitani, ugyannyira, hogynéha az ételt tálastól, tányérostul, poharastól meg-ette s gyakran kavicsokat nyelt reá. Fogai olyélesek voltak, hogy ha valamely követ meghsra-pott, azon a fogak nyomai láthatók voltak. Azélő madarakat, egereket, hernyókat, a malaczot,ürüt szőröstől, bőröstől nagy étvágygyal ette meg,sőt egy alkalommal egy bádog tintatartót tintástól,porzóedényt porzóstól, tollastól egy tollkésselegyütt megevett, mint azt az egyik hit alatt ki-hallgatott tanu bizonyitja. Máskor meg, hogy egykevés pénzt szerezzen magának, többek jelenlété-ben egy dudáshoz ment, annak tudáját megettesőt magát is kergetni kezdette. A dudás azt gon-dolván, hogy e rémes ember őt csakugyan felakarja falni, ijedtében az ablakon ugrott ki. íly ésmás események alkalmat szolgáltattak a köznép-nek arra, hogy Kahlet az ördöggel kötött czim-boráskodásról bevádolják. Ennek következtébenvizsgálat indíttatott ellene és 7 tanu hit alatt ki-hallgattatott. — Midőn ezen ember 1754-ben 79éves korában meghalt, hullája a király parancsáraa wittenbergi anatómiai szinházban Böhmer tanáráltal felbonczoltatott, .de a nagy falánkság okátnem lehetett kideriteni.

Az orvosok azt állitják ugyan, hogy az embera betegséget az ételek mérték felettiségétől hama-rább megkapja, mint azok minőségétől; mégisazon észrevételt lehet tenni, hogy a legtöbb nagy-evő egyszersmind rendkivüli testierővel birt. Her-cules a görögök tudósitása szerint soha sem tudottjól lakni, s mégis Lepraus Elaus által egy evő-versenyen legyőzetett. Az utóbbi szájában háromsor fog volt, és egy ebédnél egy egész ökröt meg-evett, miért puphagus (ökörevő) nevet nyert.

Krotoni Milo az oly mpi játékokon egy bikát hor-dozott a vállán és azt egyedül egy nap alatt ei isfogyasztotta. Astidanvus Milesius, ki háromszorgyőzött az olympi játékokon, többet evatt, mintkilencz erős ember. Ariobarzanes perzsa királyasztalánál mindent ő evett meg egyedül, mi egyegész társaság számára volt felhordva. — MegaraiHcrodot, rendkivüli sipos és tánczos, husz fonthust, ugyananyi kenyeret, és fél akó bort fogyasz-tott el egy ebéden ; a sipos Aglai ellenben 12 fonthussal ugyanannyi kenyérrel és 8 kanna borralmegelégedett. Maximinus császárról olvassuk,hogy igen nagy és erős volt. Nem is szükség rajtacsudálkoznunk, mert mindennap 40—60 fonthustés egy akó bort fogyasztott el. Aurelianusnakegy nagyevője volt, ki egy ebéden egy vad disz-nót, egy ürüt és egy malaczot evett meg. Claudi-nus Albinus 500 fügét, ICO baraczkot, 10 dinnyét,20 font szőlőt, 100 szalonkát és 40 ostrigát evettmeg egy leültében. — Suidrigellus litthaui her-czeg rendesen hat óráig ült asztal mellett és 130tál ételt ebédelt. — Dresdában a királyi gárdaközött 1765-ben egy férfiu volt, ki egy ebéden 20font marhahúst egy fél sült borjut más ételekkelillően vegyitve fogyasztott ei. Ebéd után, hogyaz emésztést előmozditsa, egy sereg apró követnyelt el. — A „Philosophical transactions 476-dik számában mondatik, hogy Angolország'í-banegy 12 éves gyermek hat nap alatt 377 font hustevett meg, miből napjára 62% font esik.

Oliver Jakobiius beszéli, hogy II. Károlyuralkodása alatt Londonban egy embert látott,(valószinüleg Richarson volt, kiről a Philosophi-cal transactions is emlékezik,) ki az aléltságranagyon hajlandó volt, és vasdarabok lenyeléseáltal igyekezett elhárítani. Tiz tizenkét mogyoró-nagyságu követ nyelt el egyszerre, és Jakobausmeg is hallgatta, a mint a kövek a nyelcsőbenösz-szekoezognak. Néha harmincz ily követ is elnyelt,melyek 24 vagy 48 óra mulva takarodtak ki be-lőle. De nemcsak követ evett e struez-gyomruember, hanem más természetellenes tárgyakat islenyelt. Igy egy alkalommal több személy jelen-létében és szemelá tára egy kardot, mely körülbe-lől egy rőf hosszu lehetett, kisebb darabokra törtés elnyelt. Hasonlóképen az angol király és annakudvara jelenlétében két kést és egy ollót nyeltel, melyeket a király maga nyujtott neki oda. —Ezen kísérletnél, hogy a csalfaságnak szine is el-

: távolittassék, hátra valának kezei kötve. Az egyikelnyelt kés békateknő-nyéllel volt ellátva. A nyélazon nehány nap alatt, mig a kés az ember gyom-rában volt, majdnem egészen senyvedett, és avas a romlás által nagyon megtámadtatott. Azember székmenete fekete volt, vagy fekete folya-dékkal volt körülvéve. — Különböző réz és ezüstpénzeket nyelt el, anélkül, hogy kellemetlen ér-zések támadtak volna benne. Egy kis üveg czilin-dert, egy kis puszpángfa rudat és egy vaskulcsotis elnyelt. Az üveg-czilinder négy nap mulva jöttki belőle és egészen meg volt éve és kékre festve.A kulcs kilencz nap mulva, mint szén, egészenmegteketedve, a puszpáng pálezácska hat hétmulva különböző nagyságu darabokban jött ki.

Ilfelden 1771-ben egy Kolnicker József nevü.másik nagyevő és kőfaló halt meg, kinek teste ahatóság rendeletéből három orvos által felbonta-tott. A jegyzőkönyv, mely ezen bonczolásnál fel-vétetett, és mely azon tanuk vallomásából szer-kesztetett, kik a kó'evőt életben látták, vagy rólahallottak valamit, a királyi kormánynak beküldet-vén, ez azt a göttingai egyetem orvosi karánakazon kijelentéssel juttatá át, hogy abból a köztu-domásra méltó részeket nyilvánosságra bocsássa,mi meg is történt. A következő sorok ezen ala-pulnak.

Kolnicker József Passauban született, ésmind atyja, egy vagyonos paraszt, mind anyja ésnagyanyja nagyehetőségök által tüntették kimagukat. Innen van az is, hogy Kolnicker Józsefmár három éves korában kielégithetlen volt, miértmár ekkor köveket kezdett elnyelni. A mint eznála évről évre mindinkább életszükséggé vált,ugy történt idővel a rendes ételekkel és italokkalis, hogy t. i. azokban sem mértéket, sem czéltnem ismert; mert 30 s több font étel alig elégí-tette ki annyira, hogy másfél óráig várakozzék,minek letelte után megint az evés után járt azesze. A nagy gyomor ellátása természetesen te-hetséges erszényt igényelt, mi a miKolnickerünk-nél hiányzott. Hogy tehát életmódját biztosítsa, akatonai pályára adta magát, s a császári csapa-tok közé állott be. Minthogy a katonaságnál mér-tékre adnak az embernek enni, a rendes mérté-ket Kolnickernél is be igyekeztek hozni, de ő odanyilatkozott, hogy a rendes katonai adag mellett

éhen kell elvesznie. Azért nyolcz adag ételt ren-deltek számára, és ha utra inditották, 8 emberhelyett szállásolták be. Azonban a katonaságnálszokásos élelem nyolcz adagnyi mennyiségben iscsak mérsékelten csillapithatá éhességót, ugy,hogy soha jól nem lakhatott, kénytelen volt tehátitt is a kőnyeléshez folyamodni, és ha a kő itt-otthiányzott, saját és katonatársai elkoptatott puskakováit nyelte el. Egy sérülés következtében, me-lyet gyomrán kapott, s mely állitása szerint ha-lálos lett volna, ha gyomra tele nem lett volna; akatonaságtól elbocsáttatott, azaz a kőnyelés és anagyeh tőség miatt hazaküldetett. — A váratlanelbocsáttatás életfenntartása tekintetéből talánrosz következményeket vonhatott volna magaután, ha véletlenül azon szerencséje nem akad,hogy Biühl gróffal megismerkedjék. A nevezettgróf előtt e ritka természeti tulajdonság nagyonfeltünt, s Kölniekért magához vette Varsóba, hogyott barátai és ismerősei előtt, mint rendkivüliritka természeti tüneményt mutogassa. Kolnickerezen véduránál nemcsak teljes ellátást talált, ha-nem azon szerencsét is megérte, hogy a gróf őtegy özvegygyei összeházasitotta. A gróf azontréfát követte el az özvegy asszonynyal, hogy Kol-nicker nagy ehetőségéről semmit sem szólt neki.A mint a házasság megtörtént, s az asszony sajátszemeivel látja, hogy férje egy nagy tál káposztátmaga elé vesz, abba egy tele marék sót és há-rom marék kavicsot vet, egy egész kenyeret bele-aprit, az egész mennyiséget megeszi, s azután igykiált fel : „hála istennek, megint evem egy keve-set!" látja továbbá, hogy férje ezen ebéd után ki-megyen, hogy a jó lelkű embereknél egy másodikés harmadik ebédet kapjon; legott vigssztalhat-lanná lett, mert neki, ha mindenét arra áldoztavolna, sem volt annyi vagyona, hogy férje gyom-rát napjában csak egyszer is megtöltse. Kolnickerezen házasságban két gyermeket nemzett, kiknoha kora fiatalságukban haltak el, a nagyehető-ségnek máris jeleit adták. Az egyik, ki husz hétigélt, már naponkint két pint tejet vagy ugyanany-nyi kását vagy levest, a másik egy lyánka, kinyolcz hétig élt, naponkint egy pint tejet vagymásféle ételt fogyasztott el.

Brühl báró nyolcz év mulva meghalálozván,Kolnicker kenyér nélkül maradt. Minthogy kilá-tása nem volt arra, hogy Varsóban életét továbbfolytathassa, nejével és ennek első házasságábólszármazott tiz éves leányával szerencsét próbá-landó utnak indult, hogy a világban ide s tovajárjon s magát mint rendkivül nagyevőt muto-gassa. Reménye összesen is csak annyi volt, hogyezen pályája által csak annyi élelmet és pénzt sze-rezzen, miből magát, nejét és leányát eltarthassa.— Terve szerencsésen is sikerült, mert Németor- ;szagot, Hollandiát, Olasz és Lengyelországot be- \utazván, annyi vagyont gyüjtött, mely maga éscsaládja jövője biztositására elegendő volt. —Drezdában két borjut tettek elébe, az egyiketsülve, a másikat főve és azokat egy sereg kővelés 12 pint borral együtt nyolcz óra alatt takaré- 'kosán elköltötte. Braunschweigban a herczeg 25font marhasültet és husz butellia bort tétetett ielébe, és ezt hét óra alatt nehány marék kővelegyütt mind elköltötte. Ugyan Branschweigbanegy vendéglősnél egy alkalommal öt ember szá-mára szánt ételt evett meg, azután a várba ment,és ott 13 font marhasültet, nehány marék követés 12 pint bort fogyasztott el. Egyik alkalommala miniszterelnöknél is nagy ebéd volt, melynél ami Kolnickerünk, mint ő maga nyilatkozik, szinte,,megenyhitett3 magát." Mennyit evett és ivottmeg ez alkalommal, nem jegyeztetett fel. Amennyiség, az egyén szavaiból itélve, kétségkivülnagy lehetett. A minőség nem tartozik a dolog-hoz, mert Kolnicker, mint maga állitotta, épensemmi izléssel nem birt, ugyannyira, hogy adisznóknak szánt moslékot ép oly mohó étvágy-gyal ette, mint a legfinomabb ételeket. Az összeskellék az ételnél csak az volt, hogy melegen ad-ják elébe. Midőn Hollandiába készült, attól tart-ván, hogy ott köveket nem fog találni, 260 fontkövet vitt oda magával, mit három hét alatt fo-gyasztott el. Néhány amsterdami orvos megviza-o-álván a köveket, melyek belein keresztülmentek,azt találta, hogy azok könnyebbekké lettek, mintakkor voltak midőn azokat elnyelte.

Most emlitett vándorlásában 1771-ben ápril28-án Ilfeldre érkezett; utközben 17heringet evettmeg és 17 kanna sört ivott reá; Wernában egydarab borjúhúst fogyasztott el és Appenrodebennem birt addig várni, mig neje hat font hust főzszámára, hanem félnyersen szedte ki azt a fazék-ból és ette meg sok kövei elegyítve. A mint Il-feldre érkezett, örömmel kiáltott fel : „hála isten-

nek, itt mégis vannak kövek!" Itt tehát az ilfeldinövelde felügyelője és más személyek jelenlétébentöbb követ nyelt el, és hogy meggyőzze őket afe-lől, hogy szemfényvesztéssel nem él, a felügyelőkét ujját torkára tétette, ki nemcsak érezte,hogy a kövek a nyelcsőn lemennek, hanem azokösszekoccanását is hallotta. Kolnicker erre egy !régi szőrkalapból két darabot fogával kiszakított 'és lenyelt és arra három iteze pálinkát ivott meg,mitől egy kissé meg is részegedéit. A részegségokát mindazáltal nem a pálinka mennyiségének,hanem az üveg szűk nyakának tulajdonitotta,melyből ivott, s melyből a mámort okozó szeszfejébe szállott, mert állitá, hogy különben még ;naoyobb mennyiségü pálinkát is megihatik, anél-kül, hogy legkevésbbé is megmámorosodjék. Sőt Imi több, rá nézve mindegy, akár bort, akár pálin-kát akár vizet igyék, csakhogy az ital heves szóm- |ját eloltsa. Mindazáltal ezen este élte legutolsóestéje volt. A mint neje reggeli két órakor feléb-red és észreveszi, hogy férje a mellette levőjköveketszokása ellenére el nem nyelte, és a lélekzésneksem mutatja jelét, azonnal a vendéglőst kiáltja,ki, a mint gyertyával kezében a szobába lép, ven-dégét hason fekve halva találta. A később bekö-vetkezett bonczolásból az tünt ki, hogy szélhü- ,désben halt meg. :

Lássunk életéből és felbontásából még ne-hány sajátságot, melyek őt mint nagyevöt,^ kőfalétés mindenevöt (allotriophagus) jellemzik. Kol-nicker hat láb és négy hüvelyk magasságú volt,(valószinüleg brauDSchweigi mérték szerint). 1 estehusos, erős, izmos és csontos volt. Betegségrőlegész életében semmit sem tudott és gyógyszertsoha sem használt. Noha falánkságánál fogva vá- |lo^atós nem volt és mind szokott, mind szokatlaneledellel élt, mégis a sajt és tőkehal iránt oly un-dorral volt eltelve hogy ha azokból csak egy fa-latot is evett, azonnal hányni volt kénytalen. Asajtnak még csak szagát sem állhatta ki, minél-fogva burnótját sem vette azon kereskedőtől, kisajtot árult. Az is nagy undorral töltötte el, haez ételben haj- vagy szőrszálat talált, s minthogyilyesmi a vajban nem ritkaság, vajat épen nem

tA kövek között a' kovandot (Kieselstein) s

ezek között a két hüvelyk hosszúságú sima ésszöglet nélküli darabokat leginkább kedvelte,noha szükség esetében más kavicscsal is megelé-gedett.

Ha kavicsban hiányt érezett, a mar egy-szer használt köveket mosta meg és azokat nyelte4 másodizben is, de a mint mondá, ezek nem tet-ték azon sikeres szolgálatot,mint a frissek. A kö-veket huszonnégy óra mulva bocsátotta ki magá-ból, valamint átalában, ha gyomrát erősen megnem terhelte, csak egyszer volt széke ezen idő-szak alatt, de ekkor egy fél óra volt kiürüléséreszükséges. Mint mindenevő csak pénzért mutattamagát, s ekkor fémdarabokat, kalapposztót, tat,aranyat, ezüstöt és még más számtalan tárgyakatis elnyelt. .

A mi őt, mint nagyevőt különösen jel-lemzi, az azon sajátságos vonás, hogy kavicsnélkül a leggazdagabb ebéden sem tudott jollakni.Okát ennek csak gyanitani lehet, nagyehetőségétazonban már nagyobb bizonyossággal lehet megma-gyarázni. . , ,

Az utóbbihoz tartozik ugyanis gyomránakrendkivüli nagysága és alkotása^ a nagy máj,a nyelcsőnek és a gyomor torkolatának szokatlannagysága, az epe mineműsége, stb. A gyomor abonczolás után megméretvén, teljesen üresen 5/tfontot nyomott, és 5 pint, vagy 10 font vizet lehe-tett beletölteni. A belek, melyekben, valamint agyomorban sok kő találtatott, mindnyájan nagyonerősek és szokatlanul tágasak voltak. — Honnanszármazott ezen embernek a kavicsevés utáni nagykivánsága, nem lehet biztosan meghatározni éslegfölebb a fokozott éhségből lehet következtetni,valamint azon körülményből, hogy a rendes éle-lemhez azon mértékben, mint azt gyomra igé-nyelte, ritkán juthatott, és hogy nála is meg lehe-tett azon vágy bizonyos ételek után, melyet pél-dául a terhes asszonyoknál lehet észrevenni, shogy a kőfaláshoz már gyermekkorában hozzá-szoktatta magát. Most már példáink vannak rá,hogy némely embereknél valódi életszükséggéválik az ételeken kivül krétát, homokot, agyagot,sőt még mérgeket is enni. Kolnicker épen aztmondhatta magáról, mit egy hasonló nagyevő aregieknél mondott :

Famem fuisse suspicor matrem mihi,Nam postquam natus sum, satur nunquam fui.

Irodalmi régiségek.Egy régi könyv került birtokomba, mely

kéziratban van. Tartalmát teszik :

I.Három versezet : Az első ily czim alatt :

,Cantio Musarum.' A második : ,Cantio valedicto-ria cujusdam praedonis Academici a o (talán in-kább pro) nummis in arcé Szatmariensi.' A har-madik : Ajánló beszéd, és ajánló levelecske.' Mind-egyik csaknem olvashatlan betűkkel van irva. Azutolsó versezet alatt ezen szavak állanak : „Anno1712 die 15. 8-bris. Szerzettem ezen könyvet énIllyés Bálint Fiamnak ugyan második Illyés Bá-lintnak."

ILA latin nyelvtan azon része, mely a h a t á -

rozókról' (adverbia) tanit, még pedig a latin ma-gyar rész, melyben a Határozók a b c rendje sze-rint következnek egymás után. Például a legjele-sebb római irók mondatai idéztetnek magyarforditással. Az utolsó Határozó alatt ezek olvas-hatók : Finis huius laboris per Steph. Kutassi.

b. Magyar latin rész, melyben a Határozók,mint a latin-magyar részben, a b c rendje szerintkövetik egymást. Ezen rész végén ezen szavakvannak : Finis huius operis Anno 1683 die 2-aJulii Steph. de Kutas.

III .Cantiones elegantissimae etc. czim alatt legin-

kább házasságra tartozó versezetek vannak. Köz-tük a ,hires Deákné vásznáról.' Majd mindegyikvégén ki van téve az év, melyben iratott. Sőt egyvan olyan is, melyben szerző neve, és az év iskönnyen, olvasható betűkkel ki van téve. p. o.

Ezeket szerzé szépen versekbenBatizi András egy jó kedvébenSzületett után ennyi időbenEzer ött százban, és negyven hatban.

Különös ezen versezetekben, hogy a verseze-tek elejéről az első betű hiányzik. Például : int(ehelyett : mint), eles=jeles; zoktak=szoktak;ámbor=jámbor; j = u j ; aktok=laktok stb. Né-melyhelyen a rövid e elhagyatik; több helyen pe-dig balról jobbra dűlő vonás van téve fölibe. ílyvonás van használva sok helyen az o és u fölött,két vonás és két pont helyett p. o. bőven helyett:bőven, sütve helyett : sütve. A hosszu s, í-velösszekötve, oly formán van leirva, mint most szo-kás a német kézírásban, azon különbséggel, hogya ( szára is oly hosszan lenyúlik, mint az s-é. Né-mely nagy betük a régi góth betűkhöz hasonlit-nak. A papir, tinta, s betük alakja azt mutatják,hogy ezeket is Kutasi István irta le 1683-ban,vagy valamivel későbben.

IV.„Compendium theologicum," latin nyelven,

igen nehezen olvasható betükkel. Az ezt megelőzőlapon ezek vannak : Sanyaházán lakozó Illyés

\ Bálint Uram, könyve, kit is szerzet Bálint fiánakIn. Anno 1735. Amelyben vadnak igen széphazz-

\ nos Írások Diákul magyarul ezen kivül az Theolo-gicához Tartozandó Írások, etc.

V.Halotti versezetek. Köztük a hires Sellyei

Istvánnak, a sokat szenvedett gálya-rabnak, pá-pai ref. lelkész és püspöknek neje Babos Zsu-zsanna felett elmondott bucsuzó strophája Cs.Csuzi Jánosnak Pápán, 1717, die 24 9-bris.

Ezek teszik tartalmát ezen régi könyvnek,melyben leirtak között legrégibbnek látszik ezenversezet, melyet ime közlök mutatványul:

„Aszszony népek vegyétek eszetekben,A kik éltek szent házasság rendiben,Mint legyetek Uratoknak kedvében,És mindenek előtt, nagy dicséretben.

Az jó aszszony ollyan az eő Urának,Mint az hold az kék égen járó napnakValakik az hámon kivül tápodnak,Azok tűllem imigyen taníttatnak.

Aszszony ember forogjon ez előtted,Hogy jámbor Uradat nem pénzen vetted,Szállott várban sem nem ostromon nyerted,Summája ez hogy ott nem is kerested.

Az mit Urad akar minden az légyen,Urad ellen morogni szád ne merjen,Az kötélben szabados nyelved légyen,Hogy szégyent Uradon sohol se tegyen.

Légyen azért az Urad előljáróTe ollyan lágy mint kézhoz kötött karó,Légy minden dologban Uradtól váró,Te ne légy viszsza vonyó se akaró.

Olly rút az holl Simon Biró jár elöl,Az mint hallom most is némellyek felölHogy a nyerget rakták hatokon felyől.Szegény barátimnak házok égh belől.

Takargassad Uradnak keresménnyét,Kiért sokszor feltörte az tenyerét,Bort nem ivott vizzel öntözte innyét.Titkon azzal te ne vásárolly dinnyét.

Ne éhezzél ne köles igen bővenn — is,Jó az kenyér néha csak az sajtal is,Nem törik el a palaczk üressen is,Ha meg nem halsz ámbár igyál vizet — is.

Nem mindenkor sétálsz a gyümölcs kertbenÁmbár bőven egyél az cseresnyébenCsak kétt pénzt is bé szorics az erszényben,Másszor azzal bort vehecz az iezében.

Tiszta légy te fejér öltözetedbenNe gyászszollyad Uradat életében,Homlokodat ne ránezollyad geresetben,Ne légy komor mint Farkas a veremben.

Tiszta légyen minden tálod tányérod,Ne heverjen az hamuban kanálod,Magyar módra tiszta légyen abroszod,Mindgyárt le ülly ha az étket fel hozod.

Szemérmes légy keveset szólly asztalnál,Mikor neked szolnak bár ne halgatnál,Soha ne légy eszesb jámbor Uradnál,Jób magad viselése az aranynál.

Ha mit Urad költ az jámbor vendégreNe morogj érte se sirasd regélyve,Szegény Urad ne emészszed méreggelEő kereste had kölese békességgel.

Mikor Urad lészen el indulásban,Mint hogy az férfi nem üli csak az házban,Környüle légy forgolódgyál azonban,Töltött Tyukott sütve ted az Iszákban.

Ki késérjed ne ragadgy az Tűzhelyhez,Mert esküszöm az én nagy Istenemhez,Kapa nyéllel köl ütni az ilyenhez,Ki ugy látt Urához mint egy semmihez.

Uczát ne rój az eő távolylétábenUdvari dolgait viseld elsőben,Ha tudez hozzá ved az varrott kezedben,Hogy a szomszéd meg ne pökjön semmiben —

Ifju legényekkel kártyást ne jádzál, :Borral és rántottal ne kufárkodgyálMert a gonosz hir név ha nyakadra száál, jEl nem rázhad a mig a föld szinen ál.

Ha gazdag vagy hirtelen el mulandó,Egésséged betegségre hajlandó,Szép termeted hamar elváltozandó.Az jó hir név veled meg maradandó.

Kerüld el hátt mind egész életedbenTisztán élly Uradnak távolylétében,Egyenessen meny egy-ügyü erkölcsben,Hátra ne mász mint az rák a fövényben.

Gyermekidet jeles erkölcsre tanics,Tüztül eőrizd patakra ne igazics,Szeresd üket ruhájokat meg tiszties,Kérlek az fejeket meg ne koszosics (d).

Meg ne szidgyad Pogány kurafiának,Ne mond eőkett ebtül szakatt eördög magvánakSzénát adnék enni az olly Aszszonynak,Ki igy beszél szerelmes magzatinak.

Fiadat tanittassad az Scholában,Ne félly azzal nem törik ki az lába,Leányodat küld el az varró házban,Mert nem tesz kárt az eö gyönge ujjában.

Mert ha Gyermeked feőlnő tudatlanól,Semmi müvet semmi munkát nem tanól,A mit hová nem tött el veszi mástól,Soha meg nem óhad akasztó fától.

Jó Aszszonyom Uradat ha szereted,Ez verseket szivedben h —ly—ztetod (helyhezteted)Mert ha hivatalodat elfelejtedTudom hogy az hátadat meg vereted.

Ezt Aszszonyim barátságtokért mondám,Ezer eött száz húszon kettőben iram.Minden Aszszony tisztán éllyen azt hagyám,Hogy az Hátátt még ne üssék miattam. Amen stb.

Ezen versezetben - mint szintén párjaibanis hasztalan keressük ujabb korbeli jeles költőink

VU*

8

magasan repkedő szellemét, nyelvbeli correctsé-gét, 8 jó izlését. Azonban oly jelesnek tartom azt,már csak régisége tekintetéből is, hogy jónak lát-tam ezt az olvasó-közönséggel némi ismertetésüla többire nézve előlegesen közölni.

Barla Szabó János.

Debreczeni levél.Debreczen, dec. 26. 1863.

(Karácson. Enyhe tél. Szinház. Vihar. Gáz.Csatornázási tervek. Hivatali buzgalom áldo-zata).

Tömve vannak egyházaink az istenitisztele-tek alatt, még az is elmegy karácson napjaintemplomba, ki tán egész éren-át felé sein nézett;hálát ad a teremtőnek a nép, hogy a végéhez kö-zelgető év ennyi viszontagságát csak ennyire iskibirni engedé, buzgó imát bocsát föl az égre,hogy a közelgő uj év kipótolja a jelennek sanya-ruságát. — A gyermek s ifju leányka vágyvavártaa karácsont, s előre örült a karácsonfának, aszebbnélszebb ajándéknak; ki semmit sem kapott,azt is az idő mostohaságáuak róhatja föl.

Karácsonunk első napja fehér lepellel kö-szöntött be, már ma csak foszlányai látszanak há-zaink fedelein; az idő elég enyhes arra, hogy azutczák jövőmenőkkel megteljenek. Az idén nemlesz nagy tél, hallottam mondani sokaktól; eztszeretné a gazda, de nem hisz neki, s in-kább szeretné, ha kidühöngné magát most, minthogy majd husvét felé gyűjtse össze szokott zi-mankóit. Annyi igaz, — hogy még eddig vidé-künk meg lehet elégedve a téllel, s a telelő mar-hák — mintha tudnák, hog/ szük a takarmány— mindent jóizűn megesznek, mire máskor rásem néztek volna! a jó őszivetéseken is jó táplá-lékot nyernek, hol a hó megengedi. — Váro-sunkban meglehetősen el vannak látva a szüköl-ködők s dologtehetlenek kenyérrel s meleg étellel,a munkaképesek még kapnak dolgot; —erre mu-tat az is, nogy a gőzmalomtársulat által felaján-lott 3000 ft. és a takarékpénztár 500 forintja, asirkerteket rendező bizottság által mindezideigigénybe nem vetetett. Az állam által beszerzettvetőmagból is megmaradt egy pár ezer köböl,melyre nem jelenkezett senki.

Reszler István szinigazgató is megérkezettGyőrből társulatával, s játéksorozatát „A kártya-vetó'né" 6 felvonásos drámával ma este nyitja meg.Nem tudjuk, minő kilátással hagyta ott Győrvárosát, hol társulatát talán meglehetősen fogad-ták, s minő reménynyel jött Debreczenbe, hol azév mostohasága az erősebb családokon is szembe-tűnő.De annyit mondhatunk, hogyha a közönségtudni és látnivágyát jó darabokkal kielégiteninem birja, jobb lett volna neki Győrött maradnia.

A hazánkon is keresztül dühöngött viharnakmi jóformán csak szárnycsattogása szélső suhana-tát éreztük ; alig nehány perczig tartott a déli 1óra tájban erős északi széllel jött darazivatar, selvonultával a nap is kikandikált bozontos fátyolamegöl.

Gázvilágitásunk jól ütött ki, a lángnyelvekszép fehérek, s zárt helyiségekben sem adnak kel-lemetlen bűzt; — hanem 100 köbláb légszeszt 65krért : kissé drágának tartunk. Első éjeken min-den lámpa égett, azóta minden harmadik, negye-dik; az igaz, hogy most holdvilág volna, ha volna.

A Tisza Tivadar — Békés Gyomai tervezettfőcsatornából vizetni óhajtott debreczeni szárny-csatorna ügye melegen karoltatott fel városunk-ban e tárgyban tartott értekezleteken; de ki állitt az ügynek élén, ki intézi az egészet, ha tudjuksem tudhatjuk. Megkaptuk az aláirási iveket, —melyeken a város és vidékéből 750,000 ftnak kel-lene aláiratni — nem tudjuk kitől, ezeket be kel-lene töltetni, be kellene adni, nem tudjuk kinek,nem tudjuk mikorra? — Csak ugy jut eszünkbe,hogy I. I. ur dec. 15-ét emlegette határidőül; ezmár rég elmult, s nem figyelmeztet senki, — nemhivja össze az illetőket senki. A gőzmalom 10,000ft., a takarékpénztár 5000 ft. aláírással jó példá-val járt elő; de a példa, ugylátszik, nem nagyonvonz, s kölcsönös felvilágosításul nem jut eszébeaz illetőnek, vagy illetőknek, minél több vagyo-nosb lakostáreaikat, társulatokat, testületeketösszehívni. Egy kissé melegebb részvétet óhajta-nánk oly vállalat iránt, melyet, — ha sikerülend,bármi áron meg kellene idővel is városunknak ésvidékének vásárolni.

Meglehetős illetékes helyről hallottuk, hogyaz állam a Hortobágyon keresztül fogna mielőbba Tiszából egy hajózható csatornát ásatni; a az

iránt 8zólittatott föl városi hatóságunk, mit kivánazon terület kisajátításáért, melyen a csatorna át-vonuland, e czélra 16 —17 milliót emlegetnek,hogy meg volna rendelve. A városi hatóság annyitkér a területért, mennyibe az magának van. —örömmel üdvözöljük e nagyszerü vállalatot, bár-csak már hajók járnának rajta. De szerintünk vá-rosunknak nagyobb és szebb jövőt nyújtana amellék-csatorna, mely a hollandi hitelintézet általtervezett főcsatornából Pocsajtól Debreczen alávezettetnék; ez adna városunk kereskedésének ésiparának tetemes lendületet, míg amaz négy jómagyar mfidnyire tőlünk, alig nehány közelebbeső tanyaföldünkre, s ha rétöntözéssel köttetnékössze, szomjú legelőnkre lenne boldogító.

Tegnapelőtt temettetett el városunk tapasz-talt baromorvosa (Bernscheerer). Midőn a keletivész határunkon kiütött, kötelességénél fogvavizsgálgatta az elesett barmok belsőrészeit, s aligérinté a fenésedett lépet, mégis karja iszonyúanfeldagadt, s sokáig öntudatlan állapotban feküdt.Sokszor mondá, hogy két ujját le kellene vágni;de nem tárták szükségesnek. Fellábadozott, dekarját mindig felkötve, nyakában horda s panasz-kodott két ujja nagy fájdalmairól;nem gyógyulha-tott meg többé. Mint mondják, karja egészenösszeaszott. Hihetőleg valami sérülés volt ujján,midőn a kóranyaghoz ^rt.

Egyveleg.— (A tempién-moly.) A colchesteri Péter-

templomból a hrVek, — mint a „Flore de serres"folyóirat beszéli, —a*«gy nagyon különös jelenségáltal szorittatnak ki. Ezen jelenség nem más, mintmilliókra meg milliókra menő, majdnem csaknagyitó üvegen látható (mintegy '/2 milliméterhosszúságú), rovarokból álló állatsereg rögtönifellépése. — Ugylátszik, hogy ezen uj rovarfaj atemplom falaiból forr ki. A padokat élő por gya-nánt lepi be és az Egyiptomra mért országos csa-pásokkal hasonlittatik össze. Az egész templomhemzseg a rovartól. Sokan azt hiszik, hogy e rop-pant számu állatsereg ily szokatlan helyen nemtámadhatott máskép, mint ösnemzés *) által. — Arovarok a kijavítás végett nyitott sírboltokbólözönlöttek elő, és mint sokan vélik, vagy a sír-boltokban eltömített hullák maradékaiból, vagya dögleletes gőzből képződtek, mely a rothadóholttestekből kifejlődik. Bizonyára nagyon érde-kes származás. A dolog ily állásában az összespadsorokat és a templom minden fanemü bútor-zatát ki akarják hányni, vagy legalább is mindenhasadékot, repedéket jól befojtani, a templomotpedig gyakori füstöléssel tisztogatni, hogy a kel-lemetlen vendégek kipusztuljanak. Az istenitisz-telet, mint könnyen gondolható, felfüggeszjetettés a hivek a Sz.-Mary-at-the-Walls templombamentek át, ájtatosságukat egy ideig ott gyakor-landók.

Lindley ezen állatokban egy a sajtkukaczhozrokon kukaczfajt (Acarus) ismert fel. Az állatszine fehér, teste néhány hosszu szőrrel van me-zelve és négy pár lábbal bir, feje háromszögletű.A nevezett tudós azon javaslatot teszi, hogy ezenrovarfaj Acarus ecclesiasticus néven neveztessék.Lindley nem ismeri el, hogy ezen rovarfaj ős-származás utján állott volna elő. Szerinte a sír-boltok dögleletes levegője és a rothadt maradé-kok csak kedvező elem voltak azok elszaporo-dására.

— (Csudálatraméltó pók Algirban a Che-lifvölgyben.) A Chelifvölgyben rendkivüli száraz-ság uralkodik. Alig található benne három vagynégy fűfaj és egyetlenegy bokornövény (Zizy-phus Lotus) mely itt-ott egy-egy kis zöld helyetképez. Ezen zöld bokron, mely különböző állatok-nak képez menedékhelyet, egy pók található,mely nagysága és szép narancssárga szine általvonja magára az ember figyelmét. Rendszerintminden bokron csak egy van. A háló, melyet epók fon, nagyon vastag és ragadós; tehát oly tu-lajdonságokkal bir, melyek megkivántatnak arra,hogy a hálóban az oly nagy és erős állatok ismegakadjanak mint a sáska, mely az emlitett pókfő élelmi czikkét képezi. A hálószövet némilegnégyszögletű, és a lotus csoportnak mindig délioldalán látható, de mégis oly helyzetben, hogykeletről nyugotfelé van kifeszitve, lapja pedigdélnek van irányozva. A háló déli oldalán a felsőszélhez közel a pók fészke foglal helyet, mely ki-

*) Szülők nélküli származás, mimódon az ujabb ter-mészetvizsgáldk szerint az infusoriumok (ázalagok) jőneklétre.

forditott sapkaalakkal bir, és nyilasával lefelévan irányozva. A pók rendszerint ezen fészekbenvan elrejtezve, honnan csak akkor ugrik elő, hahálójában valamely rovar akadt meg. — A minta Chelifvölgyben utaztam, irja Guyon, ezen pókfőleg sáskákból élt, melyek valódi országcsapás-nak tekintendők e vidéken. Ha röptében valamelysáska a hálóba ütközik, a pók azonnal reárohan,azt lábával megfogja és fészkébe czipeli. De ha asáska nagyobbfajta és védelmezi magát, akkor apók sem vesződik vele sokat, hanem egyet forditrajta, hogy a hálóba bebonyolodjék, s azután ma-gára hagyja. Ha a sáska, ezen helyzetbeni küz-désében kimerítette erejét, akkor a pók előjő, afogoly testének hátulsó részét megkezdi és belétkiszívja. — Az ezen pók által é'/enkint felemész-tett sáskák száma jelentékeny.

— (A testek oszthatósága.) Bagnaux elemitermészettanában a testek oszthatóságáról szól-ván, hogy a tárgyat világosabban megmagya-rázza, felhozza, hogy egy gramm (y5 0 0 ft) karminegy köbméter (mintegy 30 köbláb) viznek észre-vehető szint képes adni. Eszerint minden köbmil-limeter (egy kis csép nagyságu vizben egy grammkarminnak ,.yioo.ooo.ooo.ooo része foglaltatik. Ellen-ben dr. Wollaston oly vékony sodronyokat készít-tetett erényből, melyek y í200-ad milliméter át-mérővel birtak. Ezen sodronyok tehát nemcsaka hajszálnál vékonyabbak, hanem vékonyságúkoly rendkivüli, hogy szabad szemmel nem is lát-hatók. Egy kilogramm (2 font) erényből olyhosszu ily fajtáju sodronyt lehetne huzni, melya fold egyenlítőjét háromszor övezné körül.

—• (A levegő ártalmas befolyása nagy váro-sokban a sebészi mütételekre.) Párisból ujabb idŐ-ben arra figyelmeztetnek, hogy nagy városokbana sebészi műtételek sokkal gyakrabban végződnekszerencsétlen kimenetellel, mint falukon vagy kisvárosokban. E szerencsétlen eseteket a megromlottlevegőnek tulajdonitják. Azt hozzák fel, hogy azember csekélyebb veszélynek van kitéve, ha faluna patkóló kovács által operáltatja magát, mintPárisban egy jeles sebész által. Felhozzák továbbáazt is, hogy Párisban, daczára a sebészek kitünőügyességének, soha egy császármetszés (Kaiser-schnitt) sem sikerült, holott falun és kis városok-ban a szerencsés eredmények nem ritkák. Hason-lóképen a czomblevételek is szerencsétlenül szok-tak Párisban kiütni, holott a csatatéren amputál-tak gyakran meggyógyulnak. Igy nem régiben a -franczia tudományos akadémiának egy tagja egynagyon jelentéktelen műtétei következtében haltmeg, mely egy egészséges helyen veszély nélkülmegtörtént volna.

— (A török pipaszárak fája.) Eddig azt hit-tük, hogy az ismeretes török pipaszárakat, melyekmindenütt magas áron kelnek, Törökországban ésKeleten a közönséges meggyfából fPrunus Maha-leb) készítik. Koch azonban ugy találta, hogy atörökök e czélra minden szagnélküli cseresnye-fajokat használnak, és az ismert kellemes szagotcsak azután állitják elő, és pedig azáltal, hogy apipaszárat rózsavízben áztatják. A leghasználtabbfa, melyből a nevezett pipaszárak készülnek, azédes cseresnyefa (Prunus avium), mely Kisázsiaészaki partjai mélyebb völgyein, valamint Kera-suntnál és egész az Isoruk kifolyásáig átalánosanműveltetik. Európai Törökország hegyeiben egymásik cseresnyefaj terem, melynek szagnélkülifája hasonlóképen pipaszárkészitésre használta-tik. Legmagasabb értékkel azonban az antip vagya szagtalan török hegyi meggy és a valódi Jasmin(jasminum officináié) bir. Ezeken kivül a nem va-lódi jasminból (Philadelphus coronarius), a kö-zönséges hólyagfából (Staphilea) és a paraszilfá-ból (ulmus tuberosa) is kedvelt pipaszárakat ké-szitenek. Moldvában egy szép antip-szárért, melyhat láb hosszúsággal és egy hüvelyk vastagsággalbir 5—8 aranyat fizetnek.

— (Kéménytisztítás.) Egy szásztartományilapban következő olvasható. Ha a kémény épité-sénél az épitésre használt mész közé só elegyit-tetik, az ily kéményt soha sem szükséges takarí-tani. És hogy kell ezt érteni? következőkép.Tud-juk, hogy a sónak oly tulajdonsága van, hogynedves időben vizet von magához a légkörből, te-hát többé kevésbbé feloldatik. Ugyanez történiknedves időben a sós mészszel épitett kéménynyelis. A só a légköri nedvesség által feloldatik, ez-által a kémény fala nedvessé válik, s a koromróla magától lehull. Egy kémény, mely több mint30 év előtt ily módon épittetett, e három évtizedalatt soha ki nem tisztogattatott, noha folyvásthasználatban volt, és benne e huzamos idő alattse tüz ki nem ütött, se annak kiütésétől tartaninem kellett. Dr. B. L.

A Vasárnapi ujság I-ső számához 1864.

\

A magyar hírlapirodalom 1864.elején.

A sajtó-mozgalom s különösen a hírlapiro-dalom, egyik legbiztosabb fokmérője a nemzetekmiTeltségének. Minél fejlettebb a nép, minél szé-lesebb körben terjed el az olvasási vágy : annáltöbb és nagyobb vállalatok lesznek szükségesekkéés virágzókká. E szempontból ha a magyar hír-lapirodalom jelen állását csak egy évtized előttiállapotával is összehasonlítjuk, a haladás kétség-telen, elvitázhatlan. De mégis csalódnék, a kinemzetünk fejlettségére a mostani hanyatlóbbállapotban vonna következtetést. A mult év mos-tohasagát, mint minden vállalat, ugy az irodalomis sajnosan fogja az idén érzeni : azonban az ol-vasási vágy, a szellem táplálója, dicséretül legyenmondva, sok helyen életszükséggé vált már amagyar közönség között, mely szellemi táplálé-káról az inség napjaiban sem feledkezhetik meg.A most meginduló vállalatok, melyek e remény-ben fektetik bizalmukat, a következők :

I. Politikai napilapok.Pesti Napló. Szerk. B. Kemény Zsigmond.

Kiadó Emich. Ára 21 ft. egy évre. f

Magyar Sajtó. Szerk. Pákh Albert. KiadóHeckenast. Ára 14 ft.

A Hon. Szerk. Urházy György. Kiadó JókaiMór. 20 ft.

Pesti Hírnök. Szerk. Török János. KiadóSzabó Alajos. Ára 20 ft. „ , „ , . „ .

Sürgöny. (Hivatalos) Szerk. Vértéi Ernő.Kiadó Emich. 20 ft.

Idök Tanuja. Szerk, kiadó Lonkay Antal20 forint.

Összesen = 6.//. Politikai hetilapok.

Politikai Újdonságok. Szerk. Pákh Albert.Kiadó Heckenast. 6 ft. (a Vas. Újsággal együtt10 forint.)

Tájékozó. Szerkeszti és kiadja Gyürki Antal12 forint. • „ .

Arad. Szerk. Környei Ján. Kiadó Bettelheim.Népbarát. Szerk, kiadó Vas Gereben. 5 ft.Erdélyi Posta. (Kolozsvár) Szerk, és tulajdo-

nos Gámán Zsigmond. 10 ft.- Kolozsvári Közlöny. Szerk, kiadó Dózsa Da-

niel. 12 ft. , , _„ ,Korunk. (Kolozsvár) Szerk, kiadó Kőváry

László 12 ft. .Mátra (Eger.) Szerkeszti Szederkényi Nán-

dor. Kiadó Violet Otto. 6 ft.Összesen = 8.

III. Vegyes tartalmu képes lapok.Vasárnapi Ujság. Szerk. Pákh Albert. Kiadó

Heckenast. Ára 6 ft. (a Pólit. Újdonságokkal^^Ország Tükre. Szerk. Balázs Sándor. KiadóMatus J. 12 forint.

Összesen = 2.IV. Egyházi és iskolai lapok.

Religio. Szerkeszti Palásthy PálKath. Néplap. Szerk. Szabóky Adolf. Kiadó

a Sz. István társ. 4 ft. .Prot. Egyházi és Iskolai lap. Szerk, kiadó

Ballagi Mór. 7 ft. 40 kr. _Házi Kincstár. Szerk, kiadó Ballagi Mór. 2

forint. . , _ . . ,Tanodái Lapok. Szerk, kiadó Lonkay Antal.

6 forint. .Katholikus népnevelök lapja. Szerk, és kiadó

Márki József 4 ft. , . ,Ifjuság lapja. Szerk. Szabó Richard, kiadó

Emich. 5 ft. „„ _ . , ,Magyar Izraelita. Szerk. Tencer Pál. Kiadó

Zsengery Mór. 8 ft.Összesen = 8.

V. Szépirodalmi és kritikai lapok.Koszom. Szerk és kiadó Arany János 12 ft.Fövárosi lapok. Szerk. Tóth Kálmán, kiadó

Emich. 16 ft.Hölgyfutár. Szerk. Balázs Frigyes. Kiadó

Emich. 17 ft.Növilág. Szerk. Vajda János. Kiadó Hecke-

nast 6 ft.

T Á R H Á Z .Nefelejts. Szerk. Bulyovszky Gyula. Kiadó

Kozma. 12 ft.Családi Kör. Szerk és kiadó Emilia. 12 ft.Hölgy divattap. Szerk, és kiadó Király János.

8 ft.Kalauz. Szerk, és kiadó Riedl Szende. 10 ft.Magyar vidékiek lapja. Szerk, és kiadó Cho-

rin Zsigmond. 4 ft.Budapesti Értesítő. Szerk, és kiadó Adámi

Rezső. 5 ft.Összesen = 10.

VI. Humorisztikus lapok.Üstökös. Szerk. Jókai Mór, kiadó Emich

Gusztáv. 6 ft.Bolond Miska. Szerk. Szokoly Viktor, kiadó

Emich. 6 ft.Összesen = 2.

VII. Szaklapok.Gazdasági Lapok. Szerk. Morócz István.

Kiadó a m. gazd. Egyesület. 10 ft.Falusi Gazda. Szerk. Girókuti Ferencz.

Kiadó Heckenast. 6 ft.Erdöszeti Lapok (Selmeczen). Szerk, kiadók

Vágner K. és Divald Ad. 5 ft.Dunántuli Gazdasági Közlöny (Keszthely).

Szerk, kiadó J. Péterffy József. 4 ft.Székesfehérvári Borászati Lapok. Szerk, ki-

adó Tóth István.Vadász és Versenylap. Szerk, kiadó Bérczy

Károly. 10 ft. 50 kr.Törvényszéki Csarnok. Szerk, kiadó Szokolay

István. 8 ft.Orvosi Hetilap. Szerk, kiadó dr. Markusovszky

Lajos. 10 ft.Gyógyászat. Szerk, kiadó dr. Poór Imre. 10 ft.Gyógyszerészi Hetilap. Szerk, kiadó Schédy

Sándor. 9 ft.Zenészeti Lapok. Szerk, kiadó Ábrányi Kor-

nél. 10 ft. 50 kr.Magyar képzőművész (tervben). Szerk. Mas-

sák Hugo.Gyorsirászat. Szerk, kiadó Szombathy Ign.

6 ft.Szinházi Látcső. Szerk. Szerdahelyi Kálmán,

kiadó-tulajdonos a nemz. szinház. 10 ft.Magyar Gazdasszonyok Hetilapja. Szerk.

Vachott Sándorné, kiadó-tulajdonos a MagyarGazdasszonyok egylete. 5 ft.

Egészségi Tanácsadó. Szerk. dr. Pete Zsig-mond. 4 ft.

Összesen = 16.VIII. Vidéki lapok, (nem politikai vagy szaktar-

talommal.)Györi Közlöny. Szerk, kiadó Nagy Endre. 3ft.Szegedi Hiradó. Szerk. Szabados János. Ki-

adó Burger. 8 ft.Hortobágy (Debreczen). Szerk. Illésy György.

Kiadó a d — i szinügyegylet. 6 ft.Felvidék. (Ungvár.) Szerkeszti Bánóczi F .Tárogató. (Szatmár.) Szerk.

Kiadó Kovács Márton. 4 ft. 50 kr.Zala-Somogyi Közlöny. (N.-Kanizsa.) Szerk.

Roboz István.Eger. Szerkeszti Vida József. 6 ft.Szepesi Értesítő. (Lőcse.) Szerkesztő s kiadó

Seeliger. 4 ft.Esztergami Ujság. Szerk. Haan Rezső.Debreczen-Nagy váradi Értesítő. Szerk.-kiadó

Balla Károly. 5 ft.Kassa-Eperjesi Értesítő. (Kassa.) 6 ft.20 kr.,Miskolczi tudakozó-intézett Értesítő. Falken-

stein Ignácz. 3 ft.összesen = 12.A most megjelenő magyar lapok összes száma

tehát 64, nem számitva be a folyóiratokat. Ezekközöl 44 Pesten, a többi egyes vidéki városokbanjelenik meg.

A lefolyt év insége nem igen kedvezett alapirodalomnak, s kevés biztatást nyujt a jövőre.Sok lap dőlt ki az élők sorából, s a sok közt ne-hány olyan is, mely életet érdemel vala. A meg-szünt lapok a következők : 1. Ország. 2. Alföld.3. Független. 4. Jövö. 5. Vezér. 6. Nemzeti képesujság. 7. Divatcsarnok. 8. Gombostű. 9. Szépmű-vészeti csarnok. 10. Uj nemzedék. 11. Kritikailapo'i (lett Kalauz). 12. Handabanda. 13. TatárPéter. 14. Kerti Gazdaság. 15. Kertészetünk. 16.

Haladás. 17. Férfi divatközlöny. 18. Bihar. 19.Egri posta (lett Eger). 20. Szeged. 21. Gyer-mekbarát (lett Ifjuság lapja.) — Voltak még egyesgyeage csecsemők is, melyek a mult évben szü-lettek s meg is haltak, mint a 22. Budai lapok. 23.Magyar kertész.

Az ujonnan támadt lapok a következők : 1.Tájékozó. 2. Erdélyi Posta. 3. Fővárosi Lapok.4. Szinházi Látcső. 5. Magyar képzőművész. (?) 6.Magyar gazdasszonyok hetilapja. 7. EsztergomiUjság. 8. Budapesti Értesítő.

Irodalmi újdonságok.— Megjelent uj könyvek :** „Magyar váltójogi eljárás." Az 1840-iki s

1844-iki törvényczikkelyek, az országbirói érte-kezlet határozatai és némely ujabb, legfelsőbbrendeletek szerint irta dr. Karvasy Ágost egye-temi tanár és a magy. tud. akad. 1. tagja. KiadtaHeckenast Gusztáv. Ára 80 kr.

** „Német olvasmányok.1' Kézikönyv felsőbbosztályu tanulók számára; az irók életrajzaival ésa német irodalom-történet vázlatával. KiadtaHeckenast Gusztáv. Ára 1 ft. 20 kr.

** „Ujabb magyar lantosok" Petőfitől máig.Kiadta Heckenast Gusztáv Pest. 1863. A disze-sen kiállitott anthológia ára 2 ft.

** „Szerelem dalnokai." Két kötetben. Ezanthológia 9. és 10-ik kötetét képezi a HeckenastGusztáv kiadásában „Irodalmi kincstár" czim alattmeginditott vállalatnak. Megjelent Pesten 1863.Heckenast nyomdájában. Egy-egy kötet ára 70kr.

** Az „Erdöszeti Lapok" XII . füzete. Tar-talmát a következő tanuságos czikkek képezik :A termőhelynek a fanövesztésre való befolyásá-ról. Az 1863. évi aszályosságésebből eredő inségokairól, és óvszereiről. Az 1863. évi aszályossága magyar alföldön. A magyar gazdasági és erdö-szeti iskolák ügye. Az erdőszeti Lapok 1863. évielőfizetőinek névsora. — Az Erdőszeti Lapokszámadása.

** „Fény és ború." Mindkét nembeli érettebbifjuság számára, irta Remellay Gusztáv; két kötetegy darabban. Megjelent Emich Gusztávnál. Ára1 ft. 80 kr.

*• ,,A magyar örökösödési jog alapelvei." A.m. k. tud. egyetem által jutalmazott pályamunka.Irta Matlekovics Sándor. Pest. 1864. Emich Guez-távotulajdona. Bolti ára 50 krajczár.

** „A régi görög irodalom története." Müllerés Donaldson után, Récsi Emil. IL kötet. Pest.1864. Emich Gusztáv tulajdona. A 374 nagynyolezadrét lapra terjedő második kötet ára 3 ft.

** „Rüstig Zsigmond az uj Robinson." Mar-ryot kapitány után a magyar ifjuság számára for-ditotta dr. Dulácska Géza. 94 kisebb képpel.Pest, 1864. Emich Gusztáv sajátja. Ára a 434lapra terjedő könyvnek 2 ft.

** „Szünórák," szerk. Füssy Tamás I. és ILkötet. Tartalmát versek, elbeszélések és kisebbszinmüvek képezik. Mindenik kötet egy-egy kő-nyomata képpel van diszitve. A munka hat kö-tetre terjedend. Pest, 1864. Emich Gusztávnál.Ára a két kötetnek 2 ft.

** „Sáros vármegye leirása" statistikai föld-rajzi okirati és történelmi tekintetben, PotemkinÖdöntől. Pest, 1863. Nyomatott Noséda Gyulánál.Kapható Rosenberg S. eperjesi könyvárus bizo-mányában is. Ára 1 ft.

** „A magyar kérdés európai szempontból"irta gróf Bethlen Miklós. Pest, 1853; a sserzősajátja. 15 lapból álló röpirat.

** „Cicero összes levelei" idő-rendes sorozat-ban. Forditotta s magyarázó jegyzetekkel, muta-tókkal ellátva kiadta Fábián Gábor, a magy. tud.akad. r. tagja. A Kisfaludy-társaság pártolásamellett, megjelent Emich Gusztáv akadémiainyomdásznál. Pest, 1863. Hatodik kötet, 22 ív-Egy-egy kötet ára 2 ft.

** „A bor os-jenöi járási kórház évi jelentése"az .1862/, évről. Adatai közöl megemlítjük, hoga kórházban az emlitett év alatt 66 betegápolást, kik között 54 aradmegyei volt. Az "megnyilása, vagyis 1856 jún. óta mostanáig 6 .megy a benne ápolt betegek száma. Pénzalapja akórháznak 18,043 ft. 89 kr., öss^s vagyona20,619 ft. 91 kr. Adakoztak számára a letolyt évfolytán összesen 131 ft. 26 krt.

10 l l

** „Szent László király." Történeti elbeszé-lés, mindkét nembeli ifjuság számára. Irta Re-mellay Gusztáv. I. és II . kötet. Pest. EmichGusztáv kiadása. Két képpel. Ára 1 ft. 80 kr.

** „Mater Dolorosa." Elbeszélés. Irta BeckKároly, forditotta Beck Hugo. Kiadta EmichGusztáv. A 12 iv ára 1 ft.

** „A szeretet könyve." Szerkeszté Emilia.Nyomatott Emich Gusztáv nyomdájában. Pest,1863. Ara 1 ft. Tartalmát nyolcz ívnyi értekezés skét előfizetési jölhivás képezi. Legnagyobb érdeme,hogy már eddig 2712 ftot juttatott a szűkölkö-dőknek; és ez nem kis érdem a mai világban.

— (Uj röpirat.) Kovács Lajostól, a „Füg-getlen" volt szerkesztőjétől, egy politikai röpiratjelent meg e czimmel : ,,Kisérlet a rendezési kér-dések részletezett megoldására". Ára 1 ft. Tisztajövedelme az inségi alapé.

Müvészeti hirek.** (A nemzeti muzeum képtára) legujabban

két festménynyel szaporodott. Az egyik Markó-nak „Krisztus a keresztfán" czimü képe, mely1827-ben készült, s melyet dr. Fortmajer Józsefvégrendeletileg a nemz. muzeumnak hagyomá-nyozott. A másik Ligeti Antalnak képe „Dévényromjai Pozsony mellett." Minthogy a Markó-képtár számára begyült pénzből Markó legszebbfestményeit már megvették : a fennmaradt összeg-ből az emlitett képtár számára Markó egyik tanít-ványától fognak képet vásárolni.

** (A mai nagy műkedvelői hangverseny,)melyet több egyetemi polgár a jogász- és orvos-segélyző-egylet s az egyetemi dalárda javára ren-dez, a muzeum disztermében d. u. fél 5 órakor, akövetkező műsorozattal megy végbe : I. szakasz.1. „Genoneva" nyitánya Schumanntól. Négy zon-gorára 16 kézre előadják Ágoston Irma, StullerIlka, Szebényi Pálné, Weisz Józsefné és BraunEmma úrhölgyek; Mendeléayi István, Mutsenba-cher Győző, Székács Ferencz és Wagner Gézaurak. I I . a) „Szeretlek" dal Liszt Ferencztől ésb) „Dal" Zimaytól, Wenzel Tivadar ur zongora-kísérete mellett énekli Brencsán Eliz k. a. III .„Airs basquirs" Piattitól, Szuborics Gyula urzongora-kisérete mellett gordonkán előadja Szu-borics Manó ur. IV. „Quintett Es-durban" 87 mű

• Hummeltől, zongora, hegedü, mély-hegedü, gor-donka és bőgőre; — játszák Barabás Alice k. a.,Wágner László, Ritter Sándor, Szuborics Manóés Bugár Ferencz urak. II. szakasz. I. „SeptettD-mollban." Bach Sebestyén J.-tól, három zon-gora, két hegedű, mély hegedű és gondorkán elő-adják Wágner Géza, Mariska Vilmos, NeumayerMihály, Wágner László, Mudrony Soma, Stró-mayr Adolf és Wágner Ödön urak. II . „Evez-zünk" vegyes kar; — szövegét irta Tóth Endre,zenéjét szerzé Engeszer M. Szerző vezetése mel-lett előadja a pesti konservatorium erősítettvegyes kara. I I I . Nagy hangverseny Mendelsohn-tól, hegedün előadja Wágner László ur. — IV.Induló és kar „Athén romjaiból" Beethoventől,négy zongorán, előadják 16 kézre : HoffmannIrma, Lechner Beatrix, Schweidel Anna ésWágner Irma kisasszonyok; Antalik Károly,Blaskovich Sándor, Kern Jenő és Wenzel Tiva-dar urak. — A zongorák Beregszászi raktárábólvalók.

** (Magyar énekesnő Észak-Amerikában.)Még a mult septemberben egy operatársulat uta-zott Észak-Amerikába. A new-yorki és philadel-phiai közönség előtt, mint irják, különösen bizo-nyos Canissa kisasszony aratja a legnagyobb dia-dalokat. E hir annyiban érdekel bennünket, mertaz emlitett Canissa — igazi nevén Kanitz — kis-asszony pesti születésü magyar leány,a pesti han-gászegyleti zenede egykori tanítványa; továbbitanulmányait Bécsben végezte s kiművelése vé-gett két évet Párisban töltött, hol néhány hang-versenyben — egyikben különösen a lengyelekjavára — résztvéve, magyar dalok eléneklése általélénk elismerésben részesült.

— (Arczkép). Legközelebb sikerült kőnyo-matban megjelent Nagy Mihály dunamelléki ref.superintendens és komáromi lelkész arczképe. Ára1 ft. A tiszta jövedelem harmadrésze a komáromiszegényekháza javára fog fordittatni. KaphatóSzekeres Mihály komáromi ref. lelkésznél, vagyPesten Vereby Soma kiadónál.

** (Hollósy Kornélia a magyar csalogány)közelebbről meghivást kapott a pesti német szin-háztól; az ünnepelt művésznő azonban e meghivástel nem fogadta; mert „elvei közétartozik — ugy-mond — Magyarországban csak magyar szinpado-kon lépni föl." E helyett a böjt kezdetén ujra

körutra fog indulni; febr. 13-án és 14-én Tatábanlesz; 16-án és 17-én Komáromban; 20-ánés21-énNyitrán; 24-én s 25-én Léván; 28-án s 29-énSelmeczen fog hangversenyeket adni.

** (Jankó János jeles festészünket) a világelső képes lapja, a „The Illustrated LondonNews" magyar életképek készitésével bizta meg.

** (Megyeri mellszobra.) Izsó Miklós nagyte-hetségü szobrászunk, Megyerinek carrarai már-ványból készült mellszobrát már bevégezte, s azte hó közepe táján fogják fölállítani a nemz. szin-ház előcsarnokában. Ugyancsak Izsó Fáy Andrásés Lisznyai Kálmán gypszöntetü mellszobrait iselkészité, Tóth József mellszobrát pedig, szinténgypszből, a megszólalásig hiven állitotta elő.

** (Uj zenemü vak.) Közelebbről a következőuj zenemüvek jelentek meg : 1) „Leteszem alantot" Arany Jánostól; énekhangra szerzé s zon-gora-kisérettel ellátta Mosonyi Mihály. Mellékleta „Zenészeti Lapok-'hoz. A mű Thaisz Péter ur-nak van ajánlva. 2) „Az ördög pilulát" zongoráraszerzé Simacsek Alajos. Megjelent, Rózsavölgyiés társa műkereskedésében Pesten. Ára 60 kr. —3) „Csilli csárdás" zongorára szerzé gróf Széche-nyi Ödön.

Egyház és iskola.** (A Scitovszky-alapitvány) a lefolyt tanév

folytán semmivel sem szaporodott. Ez alapitványgyarapitására Ney Ferencz igazgató annyival in-kább fölhivja a nevelés barátainak figyelmét, merta most 1961 ft. 50 krnyi tőke kamataiból e tanévelején is 82 darab tankönyvet osztottak ki 30 sze-gényebb sorsú tanuló között.

** (A pesti föreáltanoda) könyvtára a lefolytiskolai év alatt 586 darab könyvre emelkedett.Azóta következő szives adományok gyültek be :Fenyvesy Adolf 1, dr. Szabóky 2, Mihalik János2, dr. Kondor Gusztáv 3, Kilián György 2, GrillKároly 1, Lampel Robert 4, a nm. m. kir kan-czellária 4, m. kir. helytartótanács 1, földtaniállamintézet 3, m. tud. egyetem 2, pest-budai ke-reskedelmi kamra 1, Pestvárosi tanács 2 darabkönyvet ajándékozott, a mi összesen 28 darabkönyv. Továbbá dr. Kondor Gusztáv : A szentGellérthegyi csillagvizsgáló torony rajza 3 lapon,3 példány. Azonkivül Mihalik János ur egyik sa-ját munkájából 30 példányt szíveskedett átadni ajobb tanulók közti kiosztás végett. A könyvtáriajándékkönyvek összege e szerint 614 darab.

Ipar, gazdaság, kereskedés.f (A jószág és hazai termények orsz. adás-

vevési ügynökségéhez) Kunsch József, mint az in-tézet vezetője és tulajdonosa, „gazdatiszt és ke-reskédősegéd fölvételi osztályt" is szándékozikcsatolni, mely ez intézetnek egyik kiegészitő ré-szét fogná képezni.

•f (A keleti marhavész) az oláh-bánsági vég-őrezred területén eddigelé 2816 db. marhaveszte-séget okozott. Jelenleg ott — hivatalos tudósitásszerint — még 7 helységben pusztit.

f (Viz-lecsápolás.) Az izsákiak ajhatárukbanelterülő Kolontó tavat le akarják csapolni. Ez-által 4000 hold használható föld birtokába jutná-nak. A vizet az Örjegbe eresztenék, de ezt az ör-jegmellékiek ellenzik, mert e viz áradása általkárt szenvednének. Azért czélszerü lenne, ha elecsapolást az Örjeg csatornázása előzné meg.

f (A liszt-szállitás árának csökkentése.) Azállamvaspálya közigazgatósága körlevelet bocsá-tott ki, melyben elrendeli, miszerint ezentul alisztszállitási árakat a gabnanemüekkel egy osz-tályba fogja sorozni, vagyis lisztre nézve az ár-szabály jelentékeny módon leszállitatik. Egy vám-mázsa lisztnek egy mérföldnyire való szállitásaértezentul ! t7/100 krt., kell fizetni, belé számitva a felés lerakás költségeit. Hiszszük, hogy e czélszerüintézkedést a déli vaspálya igazgatósága ia kö-vetni fogja.

Közintézetek, egyletek.** (A magyar tudományos akadémia) bölcse-

leti, törvénytudományi és történelmi osztályainakdec. 28-án tartott ülésében, Rómer Flóris 1. taga Vasmegye déli részében talált régi templomifalképeket, u. m. a veleméri, turnicsei, tótlaki smartyanczi templomok festményeit ismertette,melyek nemcsak műtörténelmi, hanem jelmezi te-kintetben is érdekesek. A festmények csinos má-solataival Storno Ferencz sopronyi szobrász ked-veskedik az akadémiának. Értekező többek köztmegemlíti, hogy Hauslab táborszernagy külö-

nösen a magyar jelmezek tanulmányával foglal-kozik; inditványozza egyszersmind egy magyarjelmezképcsarnok megindítását. — Ezután összesülés következett, melynek első tárgya azon ve-gyes bizotttág jelentése volt, melyhez az országosműmaradványok megismertetése és fenntartásairánti javaslat uj véleményadás végett utasitta-tott. Az uj, vegyes bizottság mindenekelőtt kü-lön archaeologiai szakosztály szervezését ajánlja ahelytartótanács kebelében. A javaslatot az akadé-mia egész terjedelmében elfogadta. — A titoknokijelentések közöl megemlitendő Toldy F. levele,melyben tudatja az akadémiával, hogy a konstan-tinázolyi utban csak ugy vehet részt, ha az aug.1. után fog történni; addig egyetemi teendői le-kötve tartják; — továbbá b. Knevezich Viktor, azürichi magyar tanulók nevében jelenti, hogy si-került nekik ott Kazinczy Ferencz két eredetilevelét megszerezniük (Gessnerhez, az idyllek író-jához, 1782-ből és 1783-ból), s e két levéllel azakadémia könyvtárának kedveskednek. A becsesajándék szives köszönettel fogadtatott.

** (A magyar akadémia könyvtára,) grófPálffy Móricz kir. helytartó ő excja közbenjárásafolytán, az országos alapból 14,000 ftnyi segélytkapott, mely összeget részint uj könyvek szerzésére,részint a már meglevők beköttetésére fogjákforditani.

** (A lánczhid-társulat) a közelebbről meg-történt kiegyezés szerint, évenkint 12,000 ftot,a szerződésbeli 90 év leteltével pedig végössze-gül 200,000 ftot fizet kárpótlásul Pest városának;

•• (Az ,,Izraelita-magyar-egylet"-ben) dec.19-ikén Deutsch Henrik „a zsidó nép ősi és jelen-kori nyelvéről" érdekes fölolvasást tartott, Sze-rinte a héber nyelv, a viszonyok változása szerint,idönkint sokat sajátított el az aram, babyloni,görög, perzea, később az arab, spanyol, német stb.nyelvekből, az emlitett nyelveket azonban csakakkor tették egészen sajátukká a zsidók, midőn abiblia az illető nyelvekre lefordittatott. E törté-neti tényekből indulva ki, a bibliának magyarrafordítását a honi nyelv terjesztésére a leghatha-tósabb eszköznek s sürgetős dolognak tartja.

** (A putnoki méhész-társulat), ámbár sokveszteséggel, de még mai napig is fönnáll. A multhó 30-ikán tartott méhész-társulati nagygyüléselé terjesztett pénztárnoki jelentésből ugyan saj-nosan tünt ki, hogy a két első év oly mostoha volt,hogy valósággal nem volna csuda, ha végképmegsemmisült volna; de köszönet a társulati rész-vényeseknek, hogy áldozatot s fáradságot nem ki-mélve mindent elkövetnek, e társulat további fönn-állása és virágzása iránt. Valóban sajnos volna,ha hazánkban ezen a téren oly ritka egylet olykevés idő alatt feloszolni kényszerülne. E társu-lat is, mint annyi más, reménynyel várja a jobbidőket.

** (A n.-enyedi olvasó-egyletnek) a lefolytévben 102 tagja volt. Bevétele készpénzben 1643forint 91 kr., kiadása 1475 ft. 74 krt tett.

Mi ujság?** (A szélvész által lerombolt szent-három-

ság-szobor) kiujitására nevezett bizottság, a szo-bor ledöntött omladékait megvizsgálván, ugytalálta, hogy az emlékszobor silány homokkőbőlkészült, melyen az eső is sok kárt tehet. E miatta szobor anyagának megbirálásával megbízotta-kat, hir szerint, kérdőre fogják vonni.

•* (A lelkes késmárki ifjuság) — mint a „Sz.É." irja, — a jövő január 3-án a kávéház nagyteremében szini előadást rendez az alföldi szüköl-ködők javára.

** (Lelkes gyüjtönö.) Gr. Batthyány Lajosné,az alföldi szükölködők javára 1678 ftot gyüjtött,mely összeghez maga a lelkes grófnő 500, gr.Eszterházy Lajosné pedig 1000 fttal járult.

** (Értékes ajándék.) Gróf Mikó Imre 6000ftra becsült régi pénzekből álló gyűjteményét anagyenyedi kollégiumnak ajándékozta.

** (Megtagodott engedély.) A pesti tornaegy-let felsőbb helyről engedélyt nem kapott. A kir.helytartó ő nmgának ez ügyben a városi hatóság-hoz intézett kibocsátványa megjegyzi, hogy atornázásra külön egylet nem szükséges.

*• (Névmagy aritások.) Felsőbb engedély foly-tán Frum Antal özvegye, született König Erzsébetkiskoru figyermekei, u. m. Frum Antal és Kálmán„Jámborii'-T&, — Karnafel Antal magy. kir. íté-lőtáblái hivatalszolga „Kövér"-re, — TinschmidtAdolf Pál, Matheocz városi lakos „Kovácsi"-raváltoztatták vezetékneveiket.

** (Eltünt grófné.) Gróf Zselinszkynét, —kinek férje magát közelebbről véletlenségből

meglőtte, — férje utáni banatáoan, mint a ,,H" |irja, néha-néha csendes őrület fogta el, s egyilyen órában hazulról eltűnvén, azóta mindenütthasztalanul keresik. Mint mondják, utoljára alánczhidon látták; egy másik hir szerint pedigegyik budai apáczazárdában is lett volna, holszolgálatot keresett, de miután gyengesége miattnem akarták fölfogadni, onnan is eltávozott, sazóta nem birnak nyomába akadni. Most már aztkezdik sejteni, hogy a Dunába ölte magát.

** (Csermák gyilkosa) Soós Imre fölöttkimondott halálos itéletet a kir. tábla is megerő-sitette, azon módositással, hogy az itélet ne pal-los, hanem kötél által hajtassék végre. Az ügymost már a hétszemélyes táblához van fölebbezve.

** (A bécsi magyar iparos segédek) mily forróragaszkodással viseltetnek távol hazájok iránt,ujabban megmutatták az által, hogy szűkölködőhazánkfiai fólsegitésére 59 ftot gyüjtöttek s küld-tek be hozzánk. Az adakozók neveit lapunk„Adakozások" czimü rovata hozza.

— (Adakozások.) A Vasárnapi Ujság szer-kesztőségéhez mult héten beküldetett:

Az alföldi szükölködők számára : A Sz.-Györgyvölgye, Mároktölde, Nemesnép, Széchi-Sz.-László, Dobrafölde, Felső- és Alsó-Sz.-Er-zsébet zalamegyei községekből álló reformátusgyülekezetben, szószékből történt felhivás után,megkeresvén házaiknál az egyes hiveket a követ-kező jótékony adományok gyüjtettek : 1) kész-pénzben 10 ft. 26 kr.; 2) gabonamüekben 20mérő, melyet mérőnkint 2 ft. 40 kron eladván,értéke 48 ft.; 3) 1% mérő borsó, melynek eladásiára volt 1 ft. 74 kr. összesen 60 ft. Ezen 60 ftnyiezép összeget, mint a nevezett gyülekezet hivei-nek önkéntes nemes ajándékát most HorváthJános ref. lelkész ur beküldé hozzánk, hogy aztaz inségben szenvedők segélyalapjához csatoljuk.A mi azonnal meg is történt. Köszönet érte a jó-szivü adakazóknak.

Ugyanazon czélra Bécsből Gyürki Andrásküldött 2 ftot. — Bécsböl az ottani magyar iparo-sok Somogyi Zsigmond által 59 ftot. Az egyesadakozók nevei:

Somogyi Zsigmond i ft.50 kr., Nagy Elek 1 ft.50 kr.,Stift József 1 ft., Petrázs Gusztáv 1 ft. 50 kr., KézsmárkyJános 1 ft., Serli Ede 1 ft. 40 kr., Malomsoki József 1 ft,Csáki Ferencz 1 ft., Oáki Lajos 2 ft., Nagy Mihály 1 ft.,Kuhl Felix 1 ft. 50 kr., Talpas Ferdinánd 50 kr., SumitsEduárd 50 kr., Nagy Gábor 1 ft., Katz Imre 50 kr., RátzFerencz 50 kr., Balogh Gyula 2 ft.. Vas Márton 1 ft.,Borbély Mihály 50 kr., Baják Gyula 1 ft., KemenczkiSámuel 50 kr., Serli Mihály 1 ft, Kereszturi Mihály 50 kr.,Seiffert József 50 kr , Papp Gábor 1 ft., Klavati Rudolf1 ft., Sztipits Antal 1 ft., Nagy István 1 ft. SpinetterJános 1 ft., Berta Imre 1 ft., Palkó János 2 ft., FékAndrás 1 ft. 40 kr., Kábely János 1 ft., Nagy Sándor 1 ft.,Szász Ambrus 50 kr., Seidel Ferencz 50 kr., ZatureczkyMárton 1 ft., Horváth Istváu 50 kr. Csirbész Dániel 1 ft.,Leiszkovszky Lajos 50 kr., Popp Pál 50 kr , Elek András50 kr , Motély János 50 kr., Pintér István 1 ft., KolonitsMihály 50 kr., Szakáts Dániel 1 ft., Csepregi Ferencz50 kr., R. K. 50 kr., Liszka Sámuel 1 ft.. Géppel József50 kr., Vágner János 50 kr,, Zimányi József 60 kr., KinaiIgnácz 1 ft., Suri Ferencz 1 ft., Felsifter Kálmán 50 kr.,Lipárdi István 1 ft., Stefanitz János 1 ft., Kovács József50 kr., Tiszó Ferencz. 1 ft., Kovács úr 1 ft.,Turian Károly2 ft., Szabó Ferencz 60 kr., Györki József 60 kr., Petro-vits Mátyás 50 kr , Schlecht Kristóf vendégjös, hol az ada-kozás történt 2 ft. Összesen 59 ft

Farkas László 117 éves agg számára; kará-csoni ajándékul, Debreczenből özv. Auer Andrásné5 ft., Pestről Huszár Károly 2 ft., Madas Károly1 ft., Németh Samu 1 ft., Bottka, szül. NedeczkyFranciska assz. 2 ftot. Összesen l l ft.

Nemzeti szinház.Péntek, dec. 25. A karácsoni nagy ünnep

miatt a szinház zárva volt.Szombat, dec. 26. „Két pisztoly." Népszínmű

3 szakaszban. Irta Szigligeti.

Vasárnap, dec 27. „Faust." Opera 5 felv.Zenéjét szerzette Gounod. _

Hétfő dec. 28. „III. Richard király." Szomo-rujáték 5 felv. Irta Shakespeare.

Kedd, dec. 29. „Ilka és a huszár tob&rzó."Opera 3 felv. Zenéjét szerzette Doppler F. Minda darab, mind különösen a hosszas betegség utánmost először föllépő Benza, kinek mulattató já-téka sokszor megkaczagtatta "\ közönséget, melegfogadtatásban részesültek. Zita szerepében RumiGizella k. a. lépett föl, s biztos és szabatos éneke,valamint a magánrészeknél kitünő erőteljes széphangja többszörös tapssal találkozott. Pauli, Pau-liné és Ormai, szintén jelesen müködtek közre.A szinház egészen megtelt.

Szerda, dec. 30. Az előre hirdetett „Az ég-ben." czimü pályavigjáték előadatása továbbrahalasztatván, helyette „Port a szemébe." 2 felv.vigj. és „A festő álomképe." 1 felv. ballet kerültszinre.

Csütörtök, dec. 31. „A vig czimborák."Dalmü 1 felv. Zenéjét szerzette Huber Károly.

Budai népszinház.Dec. 26 — 31. Minden este : „Az ördög pilu-

lái." Nagy bohózat 15 képlettel 3 felvonásban.

Szerkesztői mondanivaló./6980. A megemlékezés kosara. A gondolat szép,

élieés és meglepő. De természetesnek fogja ön találni,hogy ez esetben minden érdekétől megfosztja a dolgot a— névtelenség. Nagyobb nyíltság esetében a levél némelypontjára megjegyzéseink is volnának. Kérjük a bizalmiszavazatot.

6981. H.-M.-Vásárhely. F. ö. Azon hitben voltunk,hogy az ügy régen el rán intézve. Interpellálni fogjuk akésedelmezóket. A szives kivánatokat hasonlókkal viszo-nozzuk.

6982. A.-Maróth. O. Á. és6983. Debreczen. K. I. ^„Magyar Ember könyvtára"

iránti érdekeltséget örömmel látjuk,de bár több oldalról vet-tünk hasonló buzdító felhívásokat, sajnálattal kell kijelen-tenünk, hogy azoknak e perczben eleget nem tehetünk.Mert, a mi az irodalom üzl«ti részét illeti, erre nézvekönyvárusaink s kiadóink egyhangu állitása szerint, egyidő óta oly átalános pangás állott be, hogy az eddig leg-népszerübb vállalatok is csaknem áldozattal tartatnakfenn. Méltányolnunk kell ennéfogva a fynntebbi esetben iskiadónk tartózkodását, s vele együtt be kell várnunk azonkedvezö időpontot, mely a sok költségbe kerülő s rend-kivüli olcsóságánál fogva csak tömeges pártolás mellettfennállható vállalat folytatását, némi siker reményévellehetővé tegye. Ez esetben jókor fogjuk értesiteni azolvasó-közönséget. Addig is kérjük a „M. E. Könyvtára"I. évi folyamának bővebb terjesztését s ismertetését azillető körökben.

6984. F.-Sz.-Miklós. H. J. A jutalomtétel részle-teiről nincs tudomásunk. Ha valamit megtudhatunk, nemfogunk késni, azt lapunk utján az illetőknek tudtára adni.

6985 Kunhegyes. S. A két nyilatkozat közzétételeáltal az irányunkban formálható óhajtásnak eleget tettünk.Tovább e tárgyat nem huzhatjuk. Ha a beküldött uj nyi-latkozatot kiadnók, Európa méltán felkiálthatna, hogy ilypolémiát még nem látott. A megsértett becsület más utonfog találni biztosabb elégtételt.

6986. Párkány. M. A. Gondolkodni fogunk egy párjó hangzásu névről, s ha meglesz, elküldjük. Kivánunkönöknek pontosabb postamestert!

6987. Hadház. T. F. Igen sajnálnék, ha valaki félre-magyarázta volna önhöz intézett sorainkat. Midőn a minapörömmel fogadtuk önnek egy becses közleményét, sugyanazon egy füst alatt még a „hajdúsági polémiáról" saz „illetőkről" beszéltünk, igen természetes, hogy ezutóbbiak alatt másokat, s nem önt értettük. A confusiótnemcsak ön, hanem mi is röstelnők.

6988. Debreczen. M. F. Kellő figyelemmel olvastukvégig a M.-!abdacsok dicsőítésére irt lelkesült sorokat,s az egyéni nézetet illendően respektáljuk is. Annyit azon-ban egész bizonyossággal mondhatunk, hogy a lapunkminapi nehány számában ismertetett világcsaló és charla-tan „titkos szerek" sorában nincs egy is, melynek ép olylelkes dicsőítői ne akadnának, s nincs egy is, melynek üd-vös hatásáról ivekre terjedő dicsériákat ne olvashatnánk(a minthogy az önéhez hasonló nehány felszólalás hozzánkis beküldetett). De azért a biráló, vizsgáló tudománynak,mely a priori és a posteriori vonja le okoskodásait, mégiselvitázhatlan igaza van, midőn ama nyegleségek és üzér-

kedések felett pálczát tör, s figyelmeztető szavát fölemeli.Különben senki hitét, háborgatni nem akarjuk,de „a kinekfülei vannak a hallásra," az hallgassa meg néha az ellen-vélemény s az igazság szarát is.

6989. Gesz4ete. B G. A szinmü az illető helyen átlőn adva.

6990. Gyér. T. K. Vettük a Br. történetére vonat-kozó közleményt. Sajnáljuk, hogy nem inkább ethnogra-phiai ismertetésekkel foglalkozik. A történetet akár innenis megírhatnék. A helyszinén járó szemtanutói inkább ajelen viszonyok vázlatát vámok. Ha ilyennek birtokáb*jutna ön, kérjük annak elküldését.

SAKKJÁTÉK.210. sz. feladvány. — Cs. L-töl (Pesten).

miét.

a b e d e fgVilágos.

Világos indul, s 4-ik lépésre matot mond.

52-ik sz. játszma (Muzio-csel).SCHILLER és MORÓCZ egyesülve játsztak K. ellen.

Pesten, 1863-ban.Vil. (S.ésM.) Sötét. (K.)

1. e2-e4 e7 — eö2. f2—14 e5—f4:3.Hgl-f3 g7-gö4. Fíl-cl g5-g45. 0-0 g4-f3:

E tiszt föláldozása Vilá-gosnak hatalmas támadástad, s minthogy Muzio olaszjátékos alkalmazta elöször:azért viseli a Muzio-cselnevet.

6.Vdl—f8: VdS-f67. e-t—eö VÍ6—e5:8. d2—d3 Ff8—h6

VU.(S.és9. Fel—

10.Hbl-11. Bal—12. Bel13. Bf l-14. Bel—15Hc3—16.Hd5—17. Fd2—18. Ff4-19. Fd6-20. Fc4—21 V22. Vgi—

M.) Sötét. (K.)d2 Hg8—e7c3 Hb8—c6

Ve5-f5Hc6—e7:Ke8-d8Kd8—e7Ke7-d6Fh6-f4:Kd6-e7Ke7-f6Kf6-g6Vfó-e/:Kg6—h6

göfmat.

ele7 :fele7:döff4:f4:fd6fe7ff7:f

A 205-dik számu feladvány megfejtése.(Berger Jánostól Gráczban.)

Világos.1. Ve8-aH2. Ba3-e3f

Fal—d4:f

Sötét.Ha6-c5:A)Hg2 - cS:Ke5-d4:

Világos.

4. Va8—al+mat.

Sötét.Vb7—a8:B)

2. Hf2—g4f Ke5-e43. Hg4--f6:t Ke4—eö4. Hb6—d7fmat.

Helyesen fejtették meg: Vetzprémben : Fülöp József.— Bucsányban: Tomka Kálmán. — Pécsett:Rittkay János.— Debreczenben : Zagyva Imre. Rimaszombaton : TerhesLajos.— Sárospatakon : Róth Kálmán. — Moóron : Rad-ványi Vilmos. — Nagy-Kikindán : Wolsinger Izidor. —Pesten : Cselkó György. — Vekerle László.

Rövid értesítések. Bucaány. T. Az emlitett másikmód Sötét Vb 7 — h 7: f húzásán meghiusul. — N.-VáradP. Önnek szintén hasonlót írhatunk.

Ujabb harezosaink tájékozásául sakk jeleink magyará-zatát ismételjük.K = Király (König).V = Vezér (Dame).B = Bástya (Thurm).H = Huszár (Springer).F = Futár (Laufer).

0 — 0 = rövid elsánczo'ás.0 — 0 — 0 = hosszu elsán-

czolás.: = üt (nimmt).

— <

HETI NAIIÓ-

é s hetinapKatholikus és Protestáns

naptár

JanuárVasár ! C Genovéva sz.í^étfö | Titus püspökK««»d ÍTelesforpápaSzerd.; VízkeresztCsőt | Bálint, Niketás- . — — " • , n m e i

Péntek bzörény apátSzomb. i Julian vért.

C Dánielíz abSimonVízkeresztDicsőkéFodorErős (Érke)

Görög-orosznaptár

Dec. (ó)22 F 31 Anast.23 10 vértan24 Kar. e. b.v.25 N. Karács.20B.A.eljegy27 István vért.28 2000 vért.

Izraelitáknaptára

Teb.24 Jázon2526 Jeremiás2728 Sad. kiz.29 (Subb.

1 Seb. Ros.

N a p -hossza | kél | nyüg

fok vl.282 24283 26284 27285 28286 29287 30288 31

ó. p. ó.p.4 194 204 214 234 24

C H o l d -

hossza | kél | nyüg,

fok vl.205 29218 30231 51245 54260 20

48 4 25 275 948 4 26 290 15

6 417 31

Holdnegyed : • üjhold szombaton 9-én, 9 óra 2 perczkor délelőtt.

TARTALOM.Gróf Bethlen János (arczkép). A"a* — Az alföld né-

péhez. R. — A hittagadó. Jókai Mór. — Moldvai vándor-lásaim. Petheő Dénes. — Az ajnácskői fürdő (képpel). —Eszék (képpel).— Dúsgyőri vaslánczok (képpel). Nagy-evők és kőfalók. Dr. Bardócz L. — Irodalmi régiségek.Barla Szabó János. — Debreczeni levél. — Egyveleg-Tárház : A magyar hírlapirodalom 1864 elején. — I r 0 "dalmi újdonságok. — Müvészeti hirek. — Egyház és i»*° •— Ipar, gazdaság, kereskedés. — Közintézetek, egy— Mi ujság? — Nemzeti szinház. — Budai néps*'11"*2- ~~Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti naptár.

Felelős szerkesztő Pákh Albert (lakása : magyar-uteza 1. szám alatt).

12

Megjelentek Heckenast Gusztáv könyvkiadó-hivatalában Pesten, egyetem-utcza 4-ik szám alatts általa minden könyvárus- és könyvkötőnél az országban kaphatók :

BOLOND MISKAnaptára 1864-ik évre.

Számos eredeti fametszettel.Hetedik

Bolti ára §0 krajT A R T

Közönséges naptár. — Ajánlólevél nagyMagyarország s a többi apró világrészekelső kritikusához (fametszettel). — Az1864-ik évnek alkotmányos uralkodőnéja(négy fametszettel.) — Az utolsó itélet.Egy japáni bakterré degradált chinai iróemlékirataiból (három fametszettel.) — Azeurópai s az ázsiai chinezerek. Igen régikézirat után (tiz fametszettel.) — Egy

évfolyam.

czár ansztr. érték.A L O M .újdonsült hírlapkiadónak levele egy ,faczér'félreismert lángészhez. — A fiatal és azöreg bagoly. — Az ifju óriás és az öregtáblabiró. — Utazási töredék (tizenegyfametszettel.) — Hónapos krónika (huszon-négy fametszettel, s tizenkét tanulságostörténetecskével.— Micsoda mindenféle bajavan az egészséges embernek, s hogy lehetazon segiteni? — Egy hölgy a legujabb

divat szerint. —A találmányok or-szága. — Képesadomák (nyolczfametszettel.) —a) Zsidó spekulá-czió. 6) Pörge Petia ,panorámá'-ban.c) A magyar pa-raszt a vasuti ál-lomáson, d) Períe. e) Jogtudo-mány a népnél.f) A mainzi ,Ju-r i s tentag '- nál.g) Ártatlan ellen-ség. A) Párbeszéda bécsi népünne-pen. — Valami aszakállról. — Lim-lom. — Feltörnivaló diók a mainzi,Juristentag' szá-mára. — A meg-szégyenitett há-zasság-gyűlölő.—— Promemoria a„czopf"-os vi-lágból. — Apho-rismák.

István bácsi naptára,vagyis :

családos házi-gazdáknak s gazdasszonyoknak, népnevelőknek,,jhelysé'gelőljáróknak, iparosoknak és fóldvelöknek

valo

Iképes kalendárium 1864-ik évre.| Szerkeszti

[ M A J E R I S T V Á N .Kilenczedik évfolyam. — Bolti ára 50 krajczár.

TARTALOM.

KAKAS MÁRTONnaptára 1804-ik évre.

Számos eredeti fametszettel.Bolti ára 80 krajczár ansztr. érték.

T A R T A L O M .Közönséges naptár. — Beköszöntő 1864-re.

— Hónapos krónika. — Hypokondri ur va-dászkalandja (19 fametszettel). — Külön-féle betegségek (8 fametszettel). — Hogyfogják fel némelyek az európai egyensulyt.— Török. Muszka, Xe'met Miska (8 famet-

szettel). — Reményteljes hajadonaink (fa-metszettel). — Reményteljes ifjonczaink(fametszettel). — Visszautasitott szerelem(2 fametszettel). — Egy kis félreértés. —Ént-kmester és műkedvelőim (fametszettel).— Meteorologiai észleletek ápril hóról. —

Conjecturalis politika. — Azörök béke (vagy miket fogunkolvasni az európai hirlapok-ban 1964-ben, a midőn százesztendeig nem volt már há-boru. — A „Pesti Holdvilág"czimü hir- és divatlap ápril29-diki számából). — A prae-numeratio különféle stádiu-mai Magyarországon. — His-toriko — statistikai értekezésKakas Mártontól. — Jó öt-let használ a bajban.— Stra-tégiai stúdiumok. — Ki azoláh? ki a román? — A sáskaés kollegái (versben). — Kü-lönös módja a czipetágitás-nak. — Humoreszk. Irta Szen-tesalji Ödön. — Ne legyetekszerelmesek és ne házasod-jatok! Egy sorsüldözött agg-legény emlékirataiból kitépteUtczu-Bú. — Toilette ma-gyarul. — 51 eredeti adomák.— 5. 10.15j. Csizmadia-humo-reszk. Irta Suliguli. — A tu-dakozódó részvevők. — Hir-detmény-rovat (satir).

A császári királyi felséges uralkodó ház.I. Az erkölcsi' világ. Tiszteljük szen-

teinket! — A magyar szentek emléke. —A megtért hitehagyott. — A tengerészsorsa a déltengeren. — Aranymondatok.

II. A község naptára. A községi erdők-ről. — A falu kocsmájában hogyan lehet aközjót előmozdítani.

III. Népnevelők naptára. Honfi imájaSujánszky Antaltól. — Zibrinyi József. —Bölcsi iskola-mesternek arany ABC-je. —Selyemtenyésztési ösztöndijak.

IV. A gazdák naptára. Szántóvető dala.A juhászat köréből. — Fűkaszáló-gép. —Heremag-tisztitó gép. — Kézi-, vagy gya-log-kultivátor. — Répasor-kaparó. — A kisangol eke. — Fahézagokra jó tapasz. —Méhcsipés ellen.

V. Gazdasszonyok naptára. Az uj ér-hez (Garaytól). — Marulla. — HermannKatalin. — A gazdasszony mint háziker-észnek némi újdonságok. — A zöldség-

ellenimagvak csiráző ereje. — Tyúkszemgyógyszer.

VI. Történeti naptár. Hunyadi emléke.— Fölfedezett emlék Visegrád fénykorából.— Nagy-Kőrös szabadalmas mezővárosmulfja és jelenje. — Erdély történelme.

Vil. A természet mezeje. Égtani le-velek.

VIII. Müvészet és ipar mezeje. A szen-tek az égben és a műipar a földön. — Ka-rács Ferencz. — Elsö famitszvény hazánk-ban. — Olcsó és czélszerü csizmahuzó.

IX. Istrán bácsi a hazában és a nagyvilágban. Az esztergomi vártemplom épülőhomloktornácza. — Eger. — Apponyi könyv-tár. — A genfi tó környéke.

X. Tréfák mezeje. Szótalány (sakkja-tékbani lóugrás szerint). —Paprikás versek.— Megfejtése a 112-ik lapon levő szóta-lánynak.

Bélyegdij váltókra. — Bélyegdij okira-tokra. — Közönséges vásárok Magyar- ésErdélyországban.

ff naptár,m i n d e n n e m ü

hivatalnokok, ügyvédek, jegyzők, orvosok, gazda-tisztek, utazók és üzérek számára,'!

TARTALOM.Naptár. — Kisorsoláfi naptár. — Bélyegdij. — Törvénykezési szünnapok. —

Norma-napok. — Melyik napokon zsidót p; rbe idézni nem szabad. — A buda-pestics. k. postahivatalok hivatalos órái. — Határidő-naptári

16-rét. Angol vászonba kötve ára 1 ft. 20 kr.

___ Elöfizetési föltételek 1864-dik évre :a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 16 ft. Fél évre fi ft.!Csapén Vasárnapi UjsaK : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. - Csnpan Politikai

Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 8 ft.

_ ' Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság és Politikai l ' jdonságokat illetőleg, 1863. novem-jer 1-tőrkezdve : Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba;Háromszor- vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk sza-

ban : Otto Mollien és Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : Opprlik Alajos, — e's Pesten : a kertész-gazilitszati ügynökség is, Józseftér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 njkr.

.'t:;»»t Gusztáv. — Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetera-uteza 4. szám alatt Pesten, 1864.

A schleswig-holsteini hgségek ügyébentámadt mozgalom, mely jelenleg az európaipolitikai események sorában az első rangotfoglalja el, s melynek részletei a politikailapok hasábjainak legnagyobb részét nyelikel, nemcsak egyre nő és nevekedik, hanemaz európai hatalmak és a diplomatia komolyfigyelmét vonta magára.

A kérdés magyarázatába és fejtegetésébee helyen nem bocsátkozhatunk; e lapokban,mint többször tettük, most is csak a, szereplöíőegyéniségek bemutatásával foglalkozha-tunk. — Nehány héttel ezelőtt közlöttük aschleswig-holsteini népszerü trónkövetelő,Fridrik herczeg arczképét; illő,hogy most ennek ellenlábasával,a trón birtokában levő dán ki-rálylyal is megismerkedjünk.

IX. Keresztély mult évi nov.15-én foglalta el a dán királyságs a hozzátartozó Schleswig-Hol-stein herczegségek trónját. Ak-kor halt meg VII. Fridrik király,s vele együtt az uralkodó olden-burgi ágban a dán királyi család. Aférfiág ezen kihalásának bekövet-kezését az európai hatalmak márjó előre belátták, s az ebböltámadható bonyodalmak meg-előzésére nézve már tiz évvelezelőtt intézkedtek. Egy 1852-bentartott konferencziában, melybenAngol- és Francziaországon ki-vül Ausztria és Poroszország isrésztvett, gondoskodtak a gyer-mektelen dán király utódjáról smegalapították az uj örökösö-dési rendet. Az oldenburgi kir. házkihalása esetére két rokon her-czegi család léphetett fel e tárgy-ban igényeivel: az egyik a schles-wig - hostein - sonderburg - glücks -burgi, a másik a schleswig-hols-tein - sonderburg - augustenburgi.Mint látjuk, mindakettő tulajdon-képen Schleswig-Holsteint vallhatja hazá-jának, s ezen herczegségek ügyének védel-mére volt hivatva.

Miután azonban a londoni konferencziaKeresztély, glüeksburgi herczeg mellett sza-vazott s ezt jelölte ki a dán trón örökösé-nek : ez utóbbi a schleswig-holsteini herczeg-ségek ügyének külön pártolásáról lemondotts mint „Dánia herczege" az elválaszthatlan

IX. Keresztély, Dánia királya.ossz-monarchia hiveinek legelső sorába lé-pett. S midőn végre mult évi novemberbenVII. Fridrik király meghalt, a londoni jegy-zőkönyv határozataira támaszkodva, Keresz-tély a megürült trónt nemcsak azonnalelfoglalá, hanem a dán ossz-alkotmány meg-védésére is megesküdött.

Azonnal megkezdődött Németországbana nagy izgatottság. IX. Keresztélynek a szo-rosabb értelemben vett Dániához való jogátugyan eddig még nem vonták kétségbe,miután a dán nép is lelkesedve sereglik kö-rüle, de a schleswig-holsteini herczegsége-ket illetőleg lényegesen eltérő felfogásokkal

IX. KERESZTÉLY, DÁNIA KIRÁLYA.

találkoztunk. — Holstein herczegség, ám-bár Dániának alkatrésze, a német szövet-séghez tartozik, s ez nem tűrheti, hogyaz ősi autonomiájának elvesztése mellett,teljesen a dán össz-alkotmányba olvadjon.Más részröl előállott Fridrik, Augusten-burgi herczeg is, ki azt bizonyitgatja, hogyegy századok óta fennálló szerződésnél fogva,a schleswig-holsteini herczegségekben az

örökösödési jog is őt és nem Keresztélytilleti.

Ezek, nehány szóval elmondva, a maiviszály keletkezésének inditó okai. Az ügymost már gyorsabban fejlödik, miután aszavak és vitatkozások eredménytelen teré-ről egyenesen a tettek mezejére tértek átaz érdeklett felek. A német szövetség, hogya herczegségek önállóságának ügyét meg-mentse, tekintélyes hadsereget állitott lábra,mely eddig egész Holsteint elfoglalta, mi-után előle a dán seregek kardcsapás nélkülelvonultak. Más részröl Fridrik Augusten-burgi herczeg, ki már azelött kihirdeté

proklamatióit, személyesen je-lent meg Holsteinban s enneknevezetesb városaiban tömege-sen fogadja el az érte lelkesülőlakosság hódolatait.

Vajjon a német szövetségesseregek tovább nyomulnak-eSchleswig herczegségbe is, s vaj-jon itt komoly ellenállásra talál-nak-e a dánok részéről ? a közeljövő fogja megmutatni. A dologaz által is komolyabbá vált,hogy az év utolsó napjaiban IX.Keresztély király elhagyta ko-penhágai székhelyét s maga isszemélyesen Schleswigben állo-másozó hadseregéhez költözött.

IX. Keresztély király 1818.ápril 8-kán született, s mielőtttrónra lépett volna, mint Glüeks-burgi, utóbb Dánia herczege,dán királyi altábornagy, az ösz-szes dán lovasság főparancsnokas a titkos államtanács tagja volt.Neje egy hessen-kasseli tarto-mánygröf leánya. Ezen házas-ságából hat gyermeke szárma-zik, kik között a legidösbikleánya, Alexandra herczegnő,mint tudjuk, a mult évben mentférjhez Anglia trónörököséhez,

a Walesi herczeghez, legidösb fia pedigmint I. György, szintén a mult évben vá-lasztatott meg Görögország királyává.

Ha tekintetbe veszszük a német-dán ugy"bonyolultságát s a viszálykodó felek rendki-vüli izgatottságát: nem lehet csodálkoznunka hirlapolvasó közönségnek e tárgy ^JP*1

érdekeltsége felett sem.

2-ik szám. Tizenegyedik évfolyam.

Pest, januárius 10-én 1864.