I. É V F O L Y A M . 2 3 . s z á m . V Á C Z , 1 8 8 7 . D E C Z E M B E R 4 .

U / l r " 7 T T T T T — Í T A T D

VÁCZI HÍRLAP H E L Y I É S V I D É K I É R D E K Ű T Á R S A D A L M I H E T I L A P .

Előfizetési ára :

Síi tm"L Z. Z. Z. Z. Z. Z. : í U l • k!' Begyed érre 1 > -10

Keres mim in 10 kr. l-:i.i,-„-ib,neuteehM. a váro-ház épületében.)

Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Hirdetések: sor* nesf huáboi pu-mosd tor) 90 kr.

Nyüt-tér: sors :»<» kr. Bélyeg illeték: minden |..-i-t..t,,s,,,i 30 kr.

V á o z prope l l ere .

As esetne nem uj. Évek ótahslloHuk emlegetni, csuk ugy titkon, privát be-llélgetés közben. Ma már nem a privát beszélgetésé, ;i nyilvánosságé fett ez eszme. W i t t Manó és társai városi képviselők é.s L e n c s á Sándor városi képviselő két önálló indítványával léptek Váez város képviselő testülete ele. Arra kérték, bogy tekintse a dunai átkelés ügyét a város ügyének é.s küld­jön ki egy bizottságot azon kérdés ta­nulmányozása végett, bogy n dunai átkelés megkönnyítésére kívánatosnak talált csavargőzös l'cnt.-.rtásánsJt költ­ségei íötlíjzhetők-e n várható jövede­lemből.

Mindkét indítvány tanulmányozás és véleményes előterjesztés készítése végett kiadatott az egyesített pénzügyi és jogügyi bizottságnak.

Az eszme életre való. az tagadhat-lan. De mikor les-z es eszme igévé és

mikor lesz az ige testté? Egyátalján leliet-e reményünk alioz, hogy ezen eszme határozattá emeltetik és bogy a határoz ttot tett követeudi? Ks ha csakugyan itt lesz az a cenvargözöt, életképes lesz e majd s vállalat? .Med­dig él? Krős lesz-e? Vagy talán élete hajnalán meghal, mint valamely . .ki­tett" gyenge ujdon szülött? K i tuilná előre megmondani ?

Annyit tudunk, hogy szükségben va­gyunk. Az is bizonyos, hogy a magunk ternielvétiyeivel messzire nem mehe­tünk. Mezőgazdaságunk tennelvénye kevés alig elég a magunk sziikségle tére. Iparunk pang, s lia van valami készítmény Un a, nem rereenyezhetttnk vele. A küllőid és a főváros gyáripara lever. Ha pedig iparczikket is csak a magunk számára termelünk, akkor tel kell os/Janunk, mert némely ipaic/.ikk-

ből sokka l többet termelünk, mint a mennyire magunknak .szükségünk v o l ­na, némely iparczi-kböl pedig semmit sem. Vevő Után ke l l néznünk. M a ­gunk nem hordhatjuk áruinkat a venni szándékozók után. Legalább minden

sem Bzállithatunk sehova. Nincs biztos vevőnk.

Magunkhoz k e l l csalogatnunk a venni szándékozókat. Állandó piaezot ke l l biztosítani áruinknak. M e g ke l l kedveltetni azokat a vidékkel. Segíteni a forgalom eszközeinek igénybe véte­lén, megjavítani az utakat, könnyebbé, biztossá, folytonossá és olcsóvá tenni a dunai átkelést, oly követelmények ezek. melyeken magunk is segíthetünk és segíteni önmagunk iránti kötelessé-

A szentendrei szigeten négy község v a n : K i s - O r o s z i , Tótfalu, Pócsmegyer és Monostor, nagyszá.,,,-.. szorgalmas Éöldmivelo magyar toppéi A két D u ­nán túl pedig a Vértesek alján elterülő ket n„o;y községben: Visegrádon és Duna-Bogdányonnémet ajkú nép lakik.

K liat községnek népe minden h< ti vásárunkon megfordul. De esak az j ' i n akit a kénytelenség hoz ide. A esoinnkok és kompok kö/.K-k'-iló-s,- lassú, szakadozott , bizonytalan s többé-ke-vésbbé életvezzélyes. H a csak elkerül­heti , nem szíveset] töri magát némelyik még két Dnnán is át.

H a SZ átkelés niegköimyittctnék, u szigetbeliek is síi n ibben látogatnák piaesunkat.

Irányadó körökben azt emlegetik, hogy a .szentendrei k i r . iárásbiröság megszöntetéze csak itlő kérdése Ks l ia ez bekövetkeznék, mennyire kiv.i-natos lenne, hogy a fentebb említett hat község igazságszolgáltatás tekin­

ti téln-n a váezi kir. járásbírósághoz csatoltnasék,

Igen ám, de az irányadó) körök előtt mindenesetre az lenne a döntő, hogy van-e a hat községnek Váczczal foly­tonos és biztos összeköttetése.

Azért is nagyon kívánatos bogy a pénzügyi bizottság a esavargö/.ös l'cl-állittísának kénlését alapos tanulmány tárgyává és felállítását még az esetre is, ha az egyelőre a városnak bizo­nyos áldozatába kerülne, — lehetővé

'«ST»< * )

K ö z g y ű l é s .

A város képvis-l.,testülete t'. é. tiovem-her 27-ik s folytatólag deczember ,-!-; nap ján közgyűlést tartott.

Az.-Is", napén az 1888-dik évi költség-v-té-l e l . i r inyz i t került tárgyalás alá. Ks — ami ritkaság •— egyetlenegy u ip.m le ia tárgya tátott. Évek iíoaazu során át nem volt oly csentles a közgvülé-s a költségve­tés tárgyalása alatt, mint éppen most. Va lé.ságos (elolvasásnak tűnt tel a költség Vetés előadása korábbi vitatkozásainkkal

líety [gnáez polgármester pontban d. II. ö ómkor megnyitván a közgyűlést, lei-hivta liajáry ll.-za városi jegyzőt B költ ségvetéa előadására. A jegyző keilemea eaeagŐ bangón olva.-ta tel először az egye-aitett pénzügyi és jogügyi bizottság jelen

A közgyűlés költségvetést a bizottsági jelentés l - l ,.vasasa után .általánosság

részletes vitába. 'klénkebb'^zóVáltás'esak két tételnél fejlődött ki. Regele Károly nyugalmaz,, tjegyző tekintette, B valósnál eltöltőt) 40 esztendei szolgálattáteléra 200 forint kegydljért folyamodott. A városi tanács előterjesztésében pártolta a nyug. jegyző kérelmét, a pénzagyi bizottság el­lenben tekintettel arra, hogv a nyug. jegyző a vármegyei jegyzői nyugdíj alapbél meg állapított 544 fit évi' nyugdíjjal Btegelé g.-d-tt, é-s tekintettel arra, hogy a vár-amgya a nyugdíj alap tnl terheltsége miatt

az össz s nyugdíjasok nyugdiját 2o°/0-e, leszállította, azt javasolta, bogy azon idörel mig a megye az 5-14 frt évi nyugdijat hiánytalanul ki aem Szett, a levont 20'/,-nek megfelelő összeget a város pótolja. A köz­gyűlés többeknek hozzászólása után egész terjedelemben a pénzügyi bizottság javas-li'át fogadta el. A tná-ik vita a .városi faiskolára" előirányzott összeg megsza­vazásánál m-riilt f - i A városi tanács e eziiueii a mult évi 400 frtOS előirányzattal -/."Iliben liiMl Irtot kért megszavaztatni azon helyes indokbél, bogy a város folytonos fásítása „n már jövő megélhetésünknek és fttilődhetéaflnknek egyik- hathatós feltételét „épezi, A p. bizottság tekintettel azon kö­rülményre, hogy a városi faiskolában a város fásításánál felhasználható faanyag jelenleg nincs, a igy nagyobb mérvű fásí­tásra a jövő évben aem számíthatnak, a 600 frtoa előirányzatot 500 frtra mérsé­kelt.-. A tanácsi tervezet el fogadása mel­lett Csávolasky József, a p. bizottság ja­vaslata mellett p alig dr. K r e y s i n g e r bajos emelt azét. Részt vettek a vitában még dr. K i s s .lö.-.sei. dr. Csányi János, Udvardy Mihály éa Kreeák Ferenez. A vita folyamán ismételve bangzalyestatett a váios fásításinak elodázhatlansága, de ismételve kifogá-o tat tt a városi fáskert kezelése éa fe ügyelete. Mindaz.....által azon reményben, hogy a faiskola a jövő évben szakavatott felügyelet mellett inkább meg-íeb-lend hivatásának, a városi tanáes által előirányzott BO0 frt szavaztatott meg.

Egyebekben a város, költségvetést azon módosításokkal, melyeket azon a pénzügyi b tettéé [ t.-tt é-s amely módosításokat már korábbi számunkban "közültünk, egész ter-jedelemben elfogadta, •••> igy elfogadta a pénzügyi bi íottaág az-ni javaslatát is, hogy a hiányi.it fedezésére 10' . városi pótadó vettessék ki .

A f dees. el* • napján tartott köz­gyűlés lefolyásáról jövő számunkban adunk

Színésze ink.

Hét heti tengődés elég volt arra, hogy megelégeljék .tt való időzáattket. A l i g volt ágyia egypár jé napjuk. Kínlódás volt, sem . b t , .gesz életük. Itt hagytak. Vagy

A „ V á c z i H í r l a p " t á r c z á j a .

I m á r a h ív a z e s tharang . . .

ledőlök aztán fáradtan. Oly jó a iiuis'al.m — Tündér kezekkel TOBT1 |. ,1

Ha jé, a réas Mctsfaasaf

1.- ft- I lat ,.k ,,i,i!}.i!.>iii. ,Ke; e.l lel él,,-.,lek l«

I Bébj <"• t„ r,„, ,-,,!.•„, 1-/ iné,mattá May, Mtaeca aaaaahal m.Rszogvc Fettétel s elhánytál: Kammka Jatsa s ágy árasam

M„ létem l.-ltel iag]alom. „Kimondhatatlan a/ I*

Mmöl Z Int. a f.j,lal„iii

Kofár, ki.tlen s elhaitvott

Oh ! .jöjj eirtt.in K.írd halai.

Ila.id f/ilniék ni.aj ta r alfa lány. ,M,I éried sz, üledék!"

V á o z — Velenczében. IV.

^ A tenget, t, hagytam el, a tengeren foly

A délutáni ólakban fogyni kezdett a tenger végtelensége. Szeszélyes alakú or­mok tanénak is i északi peremén, a fényes lelhőgomolyoknak tetszett nagyobbodó alakjuk. A friauli. jn l i és karni havasok örök hóval lepett oséoasi ragyogtak Relénk a napban tiz — busz mértiöi.les távoluk-bed. Kaira tőlünk m»g szelni halmok kel tek ki a tengerből, l'á.lua hegyei. K hegyek é-s a havasok közti laposból egy­szerre egy magas irbÓOS vált ki a szom­batét,o„. Kz Velencéének a táw.i tenger!,,, kinéző őrszeme, a Szent .Márk száz méter magas haraiiglábja. Mégis öreg este volt már. mire melléje értünk. Soká tartott mig hajónk a zátonyosodó tenger sekélyeit ide oda kerülgetve. Maliin..,- é.nái Ábia egykori királynéjának rejtekébe, a lagu nákha befordulhatott, a még ezután is egy hosszú ,V" betűben került a város alá.

Még künn voltui k a sík tengeren, mi­dőn az olasz partokon leáldozott a nap, s az esti szürkület hamar rávető fátyolát VeleaCZének • tengerből egymás után ki növő tornyaira. A nap lenyugvása nem volt olyan költői, mint a milyen párat latinuk festik Shelley és ByfOfl a lagunák alkonyát. A tiszta nyári égre nem ludott valami Különös szilieket lakni eltűnő sugara. De jött utána az épp akkor ne

vekvó hold s megmutatta, mennyi költé szett.l és mennyi bájjal tér a tengerin nyugodni. Sötét-pirosra váll sarlója a mint a viz páiázatos tajaéhss közeledett. Izzó. képe hosszá vörös tüz .-síkokban rezgett a fodrozó habokon, l.issan közeledett • a viz fénylő tükréhez. Még egyszer végig­nézte Szagát beiiiie s azután mint valami vizén ászé, BSzSgatek, apiónként fogyott tüz-. mig végre csak a begye látszott. -Majd annak is vége. Henyélte a tenger s jött a sötétség.

Az ég.ti kigyúltak a csillagok, lenu meg a lagúnák jelző lámpái mutatták hajónk kanyarodéi útját. Közöttük a vilá gitó torony majd elhaló — majd kigyúló fénye olyan mit . mint valami tüz játéi szaporán lobbanó angárkévéje. D,- a kép zeit tűzi ját-k után következett a valódi is. Egyaaerre esak hangos aviva kiáltások fogadják a lagúnák kiosölöpöaött keakeay ösvényén lassan haladó s szüntelen böm­bölő hajónkat. A Lidé melletti kanyaro­dónál kigyúlt reá a görög tűz — először egy. utána a part egész hosszú vonalán a számtalan többi, s B teiiér. vörös, zöld siigaiak világánál egy túlvilági fény hu VÖB glóriájában ragyogott reánk a tenger babjaiból Veleneze, homlokán legdrágább ékességével, a tengeren végi néeő ésga palotával.

N'-ni tudjuk, B marsalai ezer légiójában Voltui mönál Olaszország szabadságáért elfolyt magyar vér emléke, vagy Crispi politikájának már ekkor derengő jövője szólott e e lelkes fogadtatásban mi

hozzánk. Da jól es.-tt szivünknek e nem várt barátság figyelme. Feledtük a ma­gyarnak esúlölt Fiume barátiatlan hide gét s lelkesedve tértünk a hajónk körül nylzagé gondolákon a l l i va széles kő-partjára Igy értünk Velenezébe.

Még az nap, az éj homályában elmen­tünk B Márk telére, hogy a lámpák lényé­nél nézzük meg a világ e leghíresebb terét, melynek ékessé- tételére a természet, az emberi lángész, a gazdagság hivalgó tényüzésé s egy nagy múltú kalmár nép pompaszerstete szövetkeztek. A gázlám­pák rezgő világa megtört a Márk templom s-.klél • szirli miir\áuy oszlopain, mozaik-kép.kk.l rakott ivmezöinek aranyos alap­ján, meg a patkánya sötétkék mezére szórt arany csillagokon. A dogepalotának nagy rőfös márvány felházi, mintha a légi nagy időkről álmodott volna egymás lölé merészen Iveit két s.u- oszlopos alap­zatán. Csak az árkádok oszlop-folyosóira ny;,.', kávéházakban volt még némi élet, másutt mindenütt néma csend, melyet Bem zavar ta kocsi dübörgés. »e a lovak patkóinak csattogása. Mert e városban nincs ló. se kocsi. Utczája a tenger. Ko­csija a gondola.

Másnap korán reggel első utunk volt a Mark-téri harangláb. K büszke alkotmány magában áll a Mark tér tenger felé meg­tör., sarkán, s hatminezhé-t csavarodon k. t fal közé épült boltozatos folyosója, szelid-ti emelkedve, lépcső nélkül vezet fel haranglakta tetüesarnokába. Kz Veleneze legmagasabb pontja. Innen van legelbüvö-

Váez 1887. V Á C Z I H Í R L A P . Deczember hú 4.

talán csak itt hagyott némelyikük, mert még most sem mehettek el valamennyien. Hiányos volt a költségük, egyszerre mind el nem mehetett. Csabára vették utjokat. Szerencsés utat szegényeknek ! Dobocsányi Gyula a komikus szerepkörben szeret mo zogni, komikus szerep-ket játszott itt léte alatt leginkább, és komikusan búcsúzott is e l : a „Lumpncius Vagabundon" második felvonása alatt „irányt változtatott" és a kapufélfának sem mondván „isten-hossád'-ot, „sebes lépés' ben itt hagyta „emlékeit".

November Üti. napján (szombaton) Dobo­csányi Gyula jutalomjátékául a „Minden­napi kenyér" czimü énekes életkép adatott. A terem zsúfolásig megtelt. . M i i v e n lesz Váez 100 esztendő múlva?" Kz volt a nagy dob. Kzt vert.- Dobocsányi, és sike­rült neki oly zsúfolt házat összehozni, a milyen még az idén tiPin volt. A z igaz. hogy az első padsorokban minden helyre két vendég is tartott igényt, de ezen a kis confusion nem sokat bosszankodott a közön­ség, mert tudta, hogy nmig a végrehajtó, illetve az általa kirendelt zárgondnok a nappali pénztár mellett ült s leste a venni szándékozókat, az alatt Dobocsányi nya­kába vette a várost és kinek kinek helyébe vitte a jegyeket hogy az ö kezeibe, ne a végrehajtóéiba kerüljenek a garasok. Sza boné Hóza (Dorottya). Völgyi Gyuláné . (Jenny), K a p o s s y Andor iGerenday Kris tóf, ács) és Dobocsányi Gyula (Kenyküvy Tádé) adták a főszerepeket. Meglehetősen bevált az előadás.

November 27. napján (vasárnapon) két előadás tartatott. Délután 4 órakor a „Lumpaeius Vagabundus", este ' / » 8 u r a

kor a „Betyár kendője" kerültek szinre. November 29 én (kedden) „A b e r l i n i

koldusdiák" czimü 3 felvonásos parodis-tikus operett adatott Re ine r Antónia jutalomjátékául, csaknem üres ház előtt. A jutalmazandó a saját jutalomjátékára mondta azt. hogy: „pedig ma — jól tu- j dom — egy garast se kapok." A többi szereplők is saját keservük fel hányásával vigasztalgatták és mulattatgatták ünmagu-kat. Fe renez i is csak azért vetette sze-mére I'ápa Lipótnak, hogy „mikádója" több időt töltölt ennek zálogházi intézeté­ben, mint a mennyi ideig ő hordozhatta, mert már úgyis egyre ment, az „utolsó előadás" után már nem kellé számítania ujabbi telt házra. Kz volt a búcsúzé,, az utolsó előadás.

Szabályrende le t Puutám uéUémMt tt UákmolaéUrntdii jog­gal biró fogadó, rtittbgiő, kévékét ét lété-

méreti iparokról. l l u b , r í s z .

1. g. Fogadé,, étel-kiszolgáló vendéglő, kávéház vagy kávé-mérési üzlet nyithatásáia engedélyt nem nyerhet az :

a) a ki nyereségvágyból elkövetett bün tettért vagy vétségért büntetve volt, vagy máskülönben erkölcsi kifogás alá esik;

b) az, ki bordélyházat tart. 2. g. A fog nlö, vendég!,, kávház és kávé-

férések száma nem korlátoltatik, és a ta

aáoa, mint iparhatóság, nz azokra való engedélyt a forgalom és a lakosság szükség­leteihez mért számban adhatja ki .

3. g. A vendégek szolgálatára kifogást a lan előéletű egyének alkalmazandók, ennél fogva a pinczérek neve a városi rendőr kapitánynál a tulajdonos által azok fel fogadása előtt mindig bejelenten, lök s bizonyít ványaik felmutatandó!;.

Vendéglökben, kávéházakban és kávéméi é sekhen ugy a fogadé,!; ebé-,Ibiiben a család­tagok kivé'telével női pinezérnők alkalmazása tilos.

Kávéházi péiiztárosnők is csak erkölcsi bizonyít ványaiknak . ároskapitányi előzetes átvizsgálása és rendben találása után alkal mázhatok.

4. g. Kzen feiitemlitett üzletek állandóan rendőri hatósági ellenőrzés és vizsgálat alatt állanak, ennélfogva megnyitáskor vagy a helyiség változásakor minden üzleti czélra használt helyiség részletesen felsorolandó)

! éa bejelentendő. A bejelentetten kiviil más helyiségben vendéget kiszolgálni vagy rejteni tilos. A z üzlettulajdonos köteles j megengedni, hogy magát kellően igazolt

j hatósági közeg bármikor meggyőződést j szerezzen magának arról, hogy e szabály-, rendelet intézkedései megtartatnak.

I'iien i l l i k r ó l K ü l ö n ö s e n : 5. §. A ki fogadót tart. köteles minden

i szobában a szobáért fizetendő, azt feltüntető és hatóságilag láttamozott árszabályt kifiig-

I geszt ve tartani. Ezek az árak maximum gyanánt tekin­

tendők és ezeknél többet felszámítani nem lehet.

6. §. A fogadós tartozik arra felügyelni, hogy helyiségei tiszták és egészségesek, cselédei pedig előzékenyek legyenek és egyáltalában, hogy a teuálló rendőri szabá­lyok megtartassanak.

7. g. A fogadós gondoskodik attól, hogy a vendégszobák jé,zárakkal b-gvenek ellátva.

8. §. Fogadók- és étel. kiszolgáló vendéglők reggeli Gorától éjjeli 12 óráig nyitva tartha­tók. Ezekben a zenélés éjjeli 12 óráig szabad, magától értetődvén, hogy az. az. utazók ez időn túli befogadását nem gátn ja.

9. g. A z etigedélyzett vagy eddig létező fogadókon és szállóikon kiviil tilos idegen éjjeli szálló vendégeket bárki,,-•!; ip írszeriileg befogadni, illetve az éjjeli szállásadást i parizer ii leg gyakorolni

A n agukat igazolni tudó munkásoknak munka közben való elszállásolását jelen tila­lom nem érinti.

K 4 « é li it / a k : 10. §. Kávéháznak azon üz'et tekintetik: a) melyben kávé. tea, csokoládé, khné-rési

engedély tárgyát képező szeszes italok és ezekhez szükséges nedvek, fagylalt és végre • az elősorolt ezikekkel fogyasztani szokott sütemények állandóan kaphatók,

bi amelyben legalább egy tekeasztal állandó.in a közönség rendelkezésére áll.

11. § Kávéház nem nyitható templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, amelynek ke lő hasznúin ta az üzletek zaja által akadályoztatnék.

12. § Kávéház regg-li 5 órától éjjeli 1 óráig nyitva tartható, ezekb-n a zenélés éjjeli 12 óráig szabad. — azon túl pedig

', ; csakis a rendőri hatóság esetről esetre előzetes..,, eszközölt különös engedélyé.-el, melyért minden egyes esetre a városi kórház-alap részére li—5 frt dij fizetendő.

13. g. A (..helyiségtől' elválasztott külön zárt játék sz.,,bá,;atav,,gy bár a főhelyiséggel összekötött, játék-helyiségnek ajtaját bezár­tan tartani általában tilos — mely tilalom a fogadásokra éa étel-kiszolgálással foglal kozó vendéglőkre is kiterjed.

Ii ii v í- an é i- é a «• k I l - l . g. Kávémérési üzletnek azon üzlet

i tekintetik, amelyben, kávé, tej. tea. ceoko-[ Iádé é.s az ezekhez való sütemények kapha­

tók. lö. g. Kávémérés az egész város területén

nyitható, kivéve templomok, iskolák,_ kór-

I a " e lynek "kein. használat i az üzletel; zaja i által akadályoztatnék.

10. g. Kávémérésekben tekeasztalok felállítása, kártyázás és minden egyéb játék tilos.

17. §. A kávémérés április—októberben reggeli 4 óra előtt, november— márczius hónapokban 5 óra előtt ki nem nyitható, esteli 10 órakor pedig bezárandó.

Kzen időn túl a kávé-mérő vendéget még zárt ajtó megett sem szolgálhat ki .

18. §. A fogadó, vendéglő vagy kávé­házakban nyilvános mulatság csak ott engedhető meg. hol arra kellő és alkalmas helyiség van s a köziemlet vagy nyugalmat nem zavarja, minden ily engedély a rendőri hatóságtól nyerhető, és utána kórház részére 3 - 5 irt dij fizetendő.

B ü n t e t ő h a t á r o z a t o k : 19. §. A z a fogadós, vendéglős, kávéházas

és kávémérő. a ki üzletéhen erkölcstelen életű egyéneket, avagy a 3. § ellenére női pinczéfnőt alkalmazna, vagy kávéházi pénztárosnöt ázott irt előintézkedés mellő­zésével fogad fel, avagy helyiségeit tisztán és egészségesen nem tartja, a rendőrség által 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, ismétlés esetén ezen felül 5 napig terjedhető elzárással büntetendő.

20. §. Azon fogadós, vendéglős, kávé házas és kávé-mérő, a ki üzletét az ezen szabályrendeletben megállapított zárórán túl nyitva tartja, az 1879. évi X L . t.-cz. 74. § sa élteimében a rendőrhatóság által 50 frtig. visszaesés esetéhen 200 frtig terjedhető s behajt hat latiság esetén megfelelő elzárásra változtatható pénzbüntetéssel 1

büntetendő. 21. §. A z a fogadós, a ki helyiségeiben

árszabályt kifüggesztve nem tart. vagy ezen árszabályt megszegi, az 1884. évi I X V I I . t. ez. löii. gsa I.) pontji érteiméi,,,., az iparhatóság által 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

22. g. A z a kávémérő, a ki üzletében tekeasztalt tart, vagy kártyázást vagy egyéb játékot m-genged, azaz iparhatóság által 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, esetleg megfelelő elzárással büntetendő.

/, a r li • I ll r o B a t: 23. §. Azok, a kik fogadót, vendéglöt,

kávéházat vagy kávémérést az 1884. évi október 1 je előtt szerzett jogosítvány alapján tartanak: üzletük gyakorlásánál a

jelen szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek.

Kelt Váezon. 18811. deczember bú \->in

és folytatva Klán tartott városi képviselő testületi közgyűlésben. llcíjde Kdro'tj, s. k. Itity Ignáez. u

jrgijto. polgármester.

SS518/IX. a. sz. .Jóváhagyom azzal, hogy a 19. g. alapján kiszabandó pénzbünte­tés legmagasabb összegként legfeljebb 2b1

frt hehajthatlanság esetén alkalmazandó elzárás leghosszabb tartama gyanánt 2i nap mindkét büntetés együttes alkalmazása,, de a pénzbüntetés behajthatlansága esetéií pedig az elzárás tartama együttvéve 3 napban állapítható meg. Továbbá: az ezen1

szabályrendelet ellen vétőkre a 19. g. alap-' ján kiszabott pénzbüntetésekből befolyó I összegek mindig a város szegény alapjának, gyarapítására, a 20. g. alapján befolyó összegek az 1887. VIII . t cz. által elöírtS czélokra, a 21. és 22. gg. alapján befolyó" összegek pedig iparoktatási czélokra szol t gálnak." ,

Budapest, 1887. május 18án.

A miniszter helyett' (P. H.) MatUkocics, s. k. '

r A p r ó s á g o k .

Becsületesség. „Ugyan, hát micsoda, eljárás az öntől, bogy a közönséget így, rászedi, s ezt üu becsületességnek nevezi?'', mond bosszankodva egy vevő a kereske­dőnek. „Uram, hát nem tudja ön, hogy a ' mai időben csak úgy élhet meg az ember* becsülettel, ha csal?" volt a furcsái

Nagy Frigyesnek egy hadnagy, ki a szolgálatból ki akart lépni, igy irt: i „Tisztelt király úr! Több ok arra bir, hogy elbocsáttatásomat kérjem stb." A király megharagudva ez ügyetlenségen, a kérelemre a követkéz.', választ i r ta : r Leg-t fenségesebb, leghatalmasabb hadnagy úr!, Kend ostoba szamár, kinek én mi hasznát , sem vehetem. Mellet Kend, a hová akar. Frigyes." [

Z s u z s u . — Humoreszk vagy mi —

Ő volt az, az egykor annyira irigyelt Zsuzsu! Oh hányszor lesük sivárogvs l'rnöjének egy pillanatát ; és mi boldogok valár.k, ha szemei fényének lángtengeréból felénk is lövelt egy egy sugárt. Es ö, mi kényelmesen synjtá el magát untja de­lejes ölében? De a sors bosszúálló keze utol érte. s a megérdemlett bűnhődés méltán jutott neki osztályrészül. Ki is hitte volna, hogy annyi szabadságra formáljon jogot? Zsuzsu és a nászút. De megtörtént és ezzel punctum. Olvasád-e hatatom e rémdrámát,

löl b képe annak csodás tengeri világnak, melyből mint egy második Vénusz kelt ki sok évszázaddal ezelőtt Veleneze, hogy egy ezredéven át királynéja legyen a ba­boknak. Köröskörül a tenger ragyogó kö rétül övezve ldO szigeten épült a tengerek Rómája. A szigeteken 370 hid az össze kötő kapocs. A tengernek SS utezák közé befutó keskeny szalagja mellett mint egy óriás „S* betű a „Canal grandé" nyúl végig a városon s e csatornán a l'onte Rialto 14 öl széles, merész márvány ive az átkelő. Lenn alattunk mélyen a doge-palota ónnal fedett teteje — az egykori ólom kamarák — sül ü rácsozatos szénahányó alakú ablakaival. Mellette a Maik templom üt keleti formára fedett kupolájával s széles vasain oncsokkal erősített kupola dobjával, — odább az óratorony, melynek márvány tornyán két vas ember veri ki az órák számát a szabadon álló harangon — körül pedig oszlopos épületek szegik be a nagy „L" alakú teret, melynek rövidebb szára a tengerre nyúlik. A há zak hordás cserepü tetői egymásba lapulva, a magasból egy sűrűn ger.-z.lezett tégla mezőnek látszanak, melyből 101 templom kúpja vagy haranglába emelkedik. Nyugat felé a szárazföld kezdődik, honnan 3600 kilométer hosszú hid 222 iv.-n v.-z-t i a vasutat a város kebelébe. Ezt a csodás vizi alkotmányt még az osztrák kormány építette a negyvenes években. K-z.ik és kelet felé félkörben sBldelő szigetek szegik be a város kötümegét. Murano. I.do. Ma lamocco szigetein túl meg a végtelen ten­

ger, melynek habjai rohamától öt kilo­méter hosszú kőfal oltalmazza a lagúnák világát. Ez óriás kőfal a respublica utolsó százada végeröfeszitésének emléke s száz évvel ezelőtt nyerte befejezését. E verő­fényes tengeri tájképre a szem legtávo lahb határáról az. Alpesek hótakart bér czei tekintenek alá. Keletre a tengerbe törpült kicsi kék halomnak látszik F,ume mellékének óriása, a „Monté maggioie," észak felől pedig félkörben állnak az Al­pesek bérczei, hóparókájok csillogó fosz lányaival. Nyugat felől legszélül a „Monté Cadore" 11000 lábas csúcsa áll őrt a havasi világ, és az olasz lapály örökzöld virányi határán.

De e csillogó kép fenekén ott feketélle­nek a pusztulás végzetének sötét pontjai is. A ragyogó tenger tükrén itt ott szürke foltok látszanak, a hajók útját elölő záto nyok. A félkörben álló Alpesek, melyek a Po, Etsch, Piave. Tagliamentó. Isonzó gyors vizei,, küldik alá völgyeik fövényét, mintha megunták volna ez öiökiis derült kép bámulását, ugyanazzal a fövénnyel, melylyel Veleneze c-odás szigetvilágát alkották, öntik el éltető erét, a tengert. Kvröl-évre nőnek a zátonyok. A mai kor nagy hajói már csak keskeny czölöp siká toron játhatnak a város közelébe — s bizton kiszámítható az idő. midőn a ten­gőiből kikelő zátonyok mocsaras világa fogja semmivé tenni e szigetváros pompá­ját. Sziilöanyjának. a tengertől bárom mérföldnyire k(iszapéit Aqailejáaak sorsa ráf büszke,, pompázott leányára ie. Igy

zavarja meg a verőfény látását a mulan dóság sötét érzete. A z élet derűje mellett ott vigyorog a halál rémes alakja és azt mondja mindenre „vanitatum vanitás."

És valóban, Veleneze a múltnak és enyészetnek városa. Csak a letűnt idők emléke s nem a jövő szellem; szólit meg utczáin. Önmaga örökre eltűnt nagysága nak óriás múzeuma, melynek mai lakói csak a belépő dijakat szedő őrei. Régi nagyságának emlékéből s a bámulására ide tóduló idegenek pénzéből él ma az egykor országokat hódított város. Ut­czáin 40.000 koldus lézeng. Ipara, ke­reskedése s minden üzlete csak az ide vándorló idegen pénzének elfogására van berendezve. A Canal grandé palotái nak legnagyobb része lakatlan romok. A respublika bukása után 72 öt le is bontott közülök és márvány díszeit eladta a SZegéoyaég, de az osztrák kormány mii emlékeknek nyilvánította e csodás épüle­teket és eltiltá lebontásukat. A régi fény örökre ott ragyog festői vásznán, palota; márványán és szobrain, de a légi élet nincs sehol. A nesztelen suhanó, keskeny, karcsú ormányu vizi gondolák fekete szine. mind meg annyi úszó gyászkocsi, élő kifejezői a mult emlékein borongó gyásznak. Kz általános pusztuláson nem segitett semmit Olaszország egysége — sem az osztrák félszásados hódoltság alóli felszabadulás. Veleneze élete, dicső­sége és hatalma csak ama korban talál­hatta gyökerét, melyben a világ s az olasz félsziget sorsát nem egygyé forrott |

nagy nemzetek, hanem egymással ver sengö fejedelmek és a középkor homálya ból megfoghatatlan fényre virradt városok igazgatták. A mai kor más útra terelte a világ fejlődését. Arányai megnőttek. A népek ma óriási nemzetek. A kicsi zsoldos hadak nyomába a világ által soha nem sejtett számú hadseregek léptek. A kö­zéptenger helyébe — mely az ó és közép­korban az emberiség czivilizatiéjának bölcsője és egyetlen tengere volt, ma az Óceánok uralma következett, és új világ­részein új nemzetek és országok támad­tak, melyek rohamos fejlődése mellett, s a régi városok nagysága csak gyerekjáték.

De a világ e megváltozott arczulatánsk van egy hibája. Vonásai, és bel9ő mivolta anyagias; a művészet hímporát letörülte róluk az idők prózája. Az ész mivelésével, nem tartott lépést a sziv és kedély fejlő­dése, s a nagy művészi és költői lángel­mék sora mintha kihalt volna. A nehéz szellemi munka, a tudás retleziója elpusz­tította a közvetlenség báját és lelkesedését. A ki pedig menekülni akar a modsrn vi­lág anyagias légköréből, annak fel kell ke­resnie a művészet amaz örök ifjú forrását, melyet épületeik köbül szőtt összhangjá­ban, szobraik bájában, s a freskók és vájz nak bűvös képeiben hagyott ránk egy rég letűnt nemzedék művészete.Innen ama nép­vándorlás évenként délre, a művészet hazá­jába ; mert a mi az ókor művészetére Görögország, az a keresztyén művészetre Olaszország.

Csakhogy midőn Olaszországról szólunk

Váez, 18H7. V Á C Z I H I R L A P . Deczember lió 4.

mely foglalkoztatja, — ha nem ia fél Európát — egész Váczot ? Z*uzsu felköt­tetett. Ks mi romantieu volt halála? A robogó vonaton, a legédesebb peiezek má­morának szem- és fültanuja: és a kérlel lietlen kötél, akarom mondani selyem zsi lör. — ekkor ragadá el az élők sorából.

Ismered Sárikát, a váczi „Veresház" íomok sivatagának „Oaz' királynőjét? Hogy ie? Hiszen hányszor volt révpartod, mi lőn a csodás homok tengeren át akartál ?vezn i a mesebeli tündérek hazájába, a túlparton romarticus „Glecscserekkel* ta­kart kosdi part ölében ringó cselötei erdőben mindannyiszor ügyes és tapasztalt beduin étedre négyes czigaróval, virgöniával meg lakli masinával láttad el karavánunkat i hosszan, hosszú útra; és mindeme nél­külözhet len czikkeket, Sárika osztá kecse-<en és . . . drága pénzért. Sőt hozzá sze rencsés utat, Isten hozzádott ia mondott: „Jó mnlatást Urak!" Volt is az olykor olyan, hogy Kosd és Cselőte iker vároa — akarom mondáid falu, az az hogy falu is puszta összes rendőr közege (bérea, ko­csis. komondor)alarmiroztatott a rend helyre-illitása végett. És mikor élettapasztalatai-lat kibővítve egy a paradicsomból ellopott

.itor'láztál : megint csak Sárika volt a nentö angyal, ki a muszkák és angol (ke lerük) pusztításában segédkezve, gyomro-lat a Aetna forrongó láva kitörésétől men­etté meg; noha pánczélosod ormát meg íem menthette a veszedelemtől: hogy a .Paradicsom'1 utcza sarkán leplezetlenül jiálló szirtbe ne ütközzék.

A tatarozás munkája azonban ismét az békeszerető kikötőjében vitetett véghez, mert czigaretlire vágyó keblednek ö azol-ráltatta a legtinomabb „Hublon" papirt . . . Igen ő. az idegen földre és visszavált lorlók bálványa a „bájos királynő* Sárika, tincs többé: megtette ama végzetes lépést... le erről csitt! ő férjhez ment. Kihez és 10vá? Kzt a mellékes és lényegtelen dol ;ok közé sorozd. Annyit azonban egész bizalmasan és minden indiseretió nélkül negsughatok : hogy mennyegzője után nász Ura indult . . . Soroksárra.

Rég kihalt már Sárika emléke nomád -léthez szokott lelkedből, azt tudom. Azon-•an Zsuzsu a gyűlölt ellenfélre hiszem, iogy gyakran gondoltál. Ks ez nem ano­mália, lévén az ember a nemea teremt-nények ama koronája, ki a gyűlöletet nem dy könnyen irthatja ki kebléből, mint a nilyen könnyen röppennek tova gyengédebb •mlékei Ks ezen eorabiuátióból következte etem. hogy ha Úrnőjére nem :s. Zsuzsiira lizonyára vissza fogsz emlékezni. Xos te Ilit, bosszút lihegő kebled csendesebben

I doboghat, mert a gyűlölt nines többé. Érdemrenddel mellén, akarom in oidani nyakán (mit a mnlt országos kiállításon a juri itélt részére) kimúlt.

Zsuz.su neerologja rövid, de annál belát hatatlanabbak következményei gyászos ki multának, mert Sárika nászutját be sem fejesve váló perre gondol . . .

Oh ! mennyire Szivemből sajnálak drága kis ölehem. Mi fogja pótolni veszteségemet?

De Sárikám ! kis feleségem' éid-mese annyira keseregni a felett az állat felett, hiszen . . .

Menjen maga szívtelenI Nem tudja mit vesztettem Ztnzeaban, ebben a régi hü barátomban ; de mit is pazarolom szavaim, maga lelketlen, nem is szerette őt soha. soha. IVdig mi kedves állat volt fehér selyem gyapjaa szőrével ; oh hányszor mosdattam fehér szőrét tinóm szappannal, saját kezeimmel gondoztam; és mi szelíden tudott reám nézni okos szép szemeivel : valahányszor kávés kiflimet vele megosz tám. De az Istenért ! tán' esak nem fog fájdalmában keserű könnyeket hullatni akkor, midőn az életnek, boldogságunknak örvendhetünk a nyomorult állat felett ?

Mit mondott? nyomorult állat? Meg feledkezik arról, hogy az én kedvenezem, az én mindenem volt? s hogy inkább b-t tem volna képes bármitől megválni, mint öt elveszteni . . . ?

Noa ? De talán tőlem csak nem kis fe­leség V

Ugyan hagyjon békében 1 Maga volt úgyis az egésznek az oka, mert mig az étterem­ben voltam, ügyelni kellett volna reá és

A kesergő vádakat azonban a vonat­vezető „Soroksár- kiáltása félben szakította és az ifjú pár málnáit szedve kiszállott és igy a végkitejletét a dolognak m-g ii"m tudhatátu.

Gondolataimba mélyedve ültein i-upémban. és elmerengtem a múlton, párhuzamba állit ii m a jelennel, tépelődtem a JÖVŐ Sárika lelett. Önkénytelenül visszavarázsolám em lékembe a jelenetet, mely a férj és feleség között I(játszódott. Fogalmat nyújtott a mézes hetek legmézes-bbikéről a nászútról. No de ez is megtörtént ; és azzal punetum gondolám magamban. A kis menyecske még duzzog egy ideig, azután kibékül a sorssal, mely elvesztett ölebet gazdagon kilógja pótolni . . .

Hónapok, hónapok után multak el a semmiség örvényében és én már feledém a nászuti ömlengéseket. — midőn egy fővárosi lap „anonce" rovatán megpillau tám az ominosus .Sárika- nevet. Mohón olvasám az .anone.-* ot. mert egy jó ba­rátomnak .partie'-t halásztam : s a felté­

telek között, melyek titoktartásról szóltak ott leié,,, a .tO.OOO f r f .kora 24 éves*. „sz.bd* és művelt kifejezéseket".

Megvan! Kiáltottam fel örömömben, e partié valóban minden várakozásunkon felül ütött be. ilyet még a legszorgosabb keresés u'án s.-m találhattunk Volna. Tiz ezer forint, kis I,atiptietl'-r ; és még hozzá huszonnégy év él „sz.-lid-. „művelt.- Talán esak nem rút ? No de hisz meglátjuk mit mond a photografia. Repülők, viszem az. örömhírt barátomnak-, ki felfedezésemet valóban .HsuptrerTernek" találta. A mó dozatokban csakhamar megállapodánlc: le­velezés postreatante. A z első posta már vivé elhatározását „Pharaó* nak, s alig néhány nap múlik már „Pharaó" czimén levelem volt a postán. Minden a legjobban haladt. Titoktartás leple alatt azezkép cserére került a sor. Kn baiátom bele­egyezésével — egy igen sikerült arczképét Útnak ia indítottam; és a legközelebbi .Post i l l ion. meghozá a választ.

Kíváncsian bontók fel a -várva várt arczképét tartalmazó levelet melyből a legnagyobb meglepetésünkre kigördül az „oáz királynő" Sárika arzeképe -. ölében Zsuzsu élethű másával, kíséretében Sárika gyöngéd kacséi által írott kis levél :

Igen tisztelt urain ! A z ön ajánlata reám nézve Igen in-gtiszteld és bár az ellen kifogást semmi esetre sem emelhetek s azt örömmel fogadom el ; egyet azonban semmi körülmények közt s-m hagyhatok említés nélkül : férjemtől, ki egyébként a b-gnagyobb vonzalommal és odaadással viseltetett irántam, elváltam, mert egy régi barátommal, kit én végtelenül szeret-tem. synpatiálni nem tudott, sőt azt egye-nesen a halálnak tette ki . Ne értsen télre e barát nem vágytál's volt, hanem az ia drága Zsuzsum, kim-k hasonmását ím itt b-li. Ily elválaszthatatlan bű baráttal hi rnk most is, kitől megválni nem tudnék soha aa életben és ajánlatát is csak az. esetben fogadhatom el, ha e barátommal

teltételeim b-giiyomósabbíkát : Önön a sor határozni. Ég Velel elhatározását váró Sárika.

Nos cz.imbor.i mit szósz hozzá .- kérdem a levél olvasása után vőlegény aspiráns barátomat.

Hegy mit szólok? Hát esik azt pajtás, hogy a törvényszékkel nem akarok össze, ütközésbe jönni, két f-leség egyszerre: a törvény Higoráaa tiltja. tt,

Ú J D O N S Á G O K . * EUegysés. Plaehy Qéaa pásztói ke­

reskedő eip-gvezte Váezott dr. L o v a s Já-nosné kedves leányát: Krzsikét.

* ütóállitáa. A pilisi felső, pilisi alsó, váczi felső. Szt. Endre és Váez városi so­rozó járások részére a f. évi utolsó „Utó-áiiitás- folyó decaember bó 18-án fog meg­tartatni Budapesten az üllői uti nagy lak-

* Feljelentés. A Szentkirályi-pártiak közül valaki többeket, tél jelentett, hogy ezek a legutóbb b-f.dvt képviselő választás alkalmával választási vétséget követtek el. A pestvidéki kir. tői vényszék a vizsgála­tot elrendelte és annak vezetésével Ringauf Ottó kir. törvényszéki aljegyzőt bízta meg. Soha se jó a békés együttélést ilyes fel­jelentésekkel zavarni. Nem válik az elő­nyére egyik- pártnak sem.

* K o r c s o ly ac ;.írnok. A korcsolyázás közeled.) é v a d i , . .- t-rj-d/.ő kör hívei

i körében nagy>M - z i i i mozgalom indáit m-g. ,-gy i g óhajtott állandó korcsolya-csarnok állítására. A z első kezdeményezés reményen felül sikerült. Eddigelé mintegy negyedfelszáz. forint lön tiz forintos rész­jegyekben jegyezve l igy biztosra vehető, hogy a Derecske partján m-m sokára egy díszes csarnok melege fogja fogadni a korcsolyázók kísérőit. Melegen üdvözöljük e tervet, mely örvendetes jele városunk társadalmi élete fejlődésének A z aláírási iv Crszinv Arnold győgyszeress árnál van. ki a terv legbusgóbb felkarolója,

* Dúa halászat. Szabó Tóni helybeli halász, ki o,ió t'irétnek diós-jenei tavá­ban a halászati jogot bárba vette, legkö­zelebb egyetlenegy napon 91, mond hu-saoaegy métermázs i halat fogott. Ez aztán megérdemelte a fáradságot.

* Záróra. A pusztán szállásadás éa étel kiszolgáltatási joggal biró fogadó, vedéglő és kávéházak Üzlete tárgyában alkotott szabályrendeletnek a zárórát meghatározó rendelkezése életbe léptettetvén, Sav. Neu­mann Emanuelné kávéház tiilaplonosnö azon kéreb-mui.-I járult a városi tanács elé, hogy neki üzletének éjfél utáni 3 óráig leendő nyitva tartása engedtessék meg. A városi tanács öz.v. Neumannét kérelmével

* Térfoglalási illeték Kedéae a két 1 kápolnánál. Tudjuk, uogy Schmidt dános

váczi alsiiváro-i helyettes plébános .miatt, I hogy Lenes. , S.ind >r a város helypénz­

es térfoglalási i l.-t.-k sz.ed-si jog bárléje, B hétkápolnánál tartatni szokott egyházi báesak alkalmával a hétkápotna előtti téren inegj-lent élelmisz.-r és egyébé apró­ságok árusítóitól térfoglalási illatéket sze­dett. — a megyei alispánnál panaszt emelt. E pauaast a megye alispánja első­fokú elintézés végett áttette a városi ta-aáeehoa, mint elsőfoká iparhatósághoz, mely Schmidt h. plébánost panaszával azon alapon, hogy a hétkápolnai alapítvány tuajdonát k.'-p-zö h-t kápolna előtti tér „nincs bekerítve." térfoglalási illeték p-dig Váez Város egé-z. te, ületen sz-dh-t ,. el-utasított... Schmidt h.-plebános felebbeaett

* Halálosáaok. <>zv. M á t é Jözsefné szül. Kovácsik .Magdolna. M á t é Jánoa ez. kanonok s pipnöv.-ld-i tanár édes anyja f. é. november hé 27. napján 78 ávea ka ráb in végelgyengülésben meghalt. Haláláról e-a.ádj-i az. aki'.bi gyászjelentést bocsáj-totta ki; A mindenható Isten szent aka-

iz nem a modern Ola-zország. m<dy két •vtized előtt tartotta egyesülésének és ijjásziiletésének utolsó vérkereszlaégét. Kz IS új Olaszország csak olyan ország mint szaki szomszédaié. Népe küzd az anyagi ;érdésekkel. deficittel, államadósságokkal, lyomorgö vidékei pellagra betegségével.

Vöröstenger melléki kallandjával. Itt is rózai kérdések, a zseb éa gyomor kérdé­si mozgatják a vilá-ot. éa nem hagynak lót aem ábrándozásra, s"m keltől bitnek arrására. Ks ha egyes fia még ia mü-észetre adja imagát, azt a kenyérkere et vágya vezérli, s eszmények kultusza elyett müiparczikk vagy szobadisz lesz lüvészi termékéből. A mai Olaszország em produkál se nagy művészeket — se agy hókat. Dante és Petrarka honában incs a lantnak hivatott pengetöje, — s -eonardo da Vinci. Michel Angeló és Ra iel ivadékai, sem a képfaragás, sem a képírás itváasetéeea nem tudnak a mimlennapi énre kenyérkereső színvonalán felül emel-edni. A mai Olaszország nem a művészet Haszországa. Vidékén, virányain és egén

régi verőfény, de népe körében a mo-em mindennapiság prózája.

A művészet Olaszországa csak területi-g egyezik ezzel, de fogalma egy más

alami megfoghatatlan. Azaz a régi, az idők rvényébe temetett Olaszország, melynek ivöjén D a n t e kétségbeesve töprengett; •i<lön alakjairól túlvilági ntja leira­tban oly megdöbbentő képeket fes -tt, - mig M a c h i a v e l l i szeget reggel akarván gy,',gyitani, csak a gazság |

és erkölcstelenség legiszonyúbb f-gvv-r-i vei hitte megállapíthatni nagyságát. Ez az eldarahnlt, apró részekre osztott, kiesi kénynrak igájában görnyedő Olaszország, melynek fiai egymást ölik és gyilkolják, s a hol megszűnni látszott mindaz, amit er-ölcs és tisztesség mértékéül állapított meg évezredek hagyománya, volt a mii vészetek bölcsője s a renaissance hazája. A z emberi kutató ész éa a történet búvára előtt nem találkozik egy hamaroly érde kes kérdés, mint az hogy mint fakadhatott az erkölcstelenség, szószegés, képmutatás, hitetlenség, paráznaság, s emberölés bűnei vei fertőzött társadalom talajából a szép méressetek ama csodás virága, melynek termőkórát renaissance nevén dicsóiti az emberiség.

fin azt hiszem e sokat vitatott kérdésbe a szellemi fejlődés mellett a gazdasági is belejátszik. Mert a művészet és tudomány­fejlődéséhez első sorban vagyon is kell. A középkori társadalom alakulásában a ke resztes háborúk két százados időszaka ké pezi a forduló pontot. A hűbéri állam ek­kor már kifejlődött, de ez idött a kato náskodő nemesség mellett a polgári rend is kifejlődött a az Alpeseken innen és túl hatalmas városok virágzanak. Északon a Hansa városok szövetsége a Volga távol partjain Nowgorodig — egész északon ma gához ragadta a kereskedést. A művészet Németországban is épp e városokban kez­dődött, éa Német-alföldön az azonkori ke reskedés gyűlő helyén. Igy volt ez Olasz országban is. Csakhogy itt e fejlődés sok-

i kai könnyebb volt. A keleti kereskedés Kis ázsián keresztül egész az olasz kikötő városoké veit, s a keleti ipaiczikkek sz.in

( pompája hatalmas szinéi z-k,-t keltett él terj-sztett. A hubérreiidszei Olaeaoraaágbas erős gyökeret soha sem vert, mert a kö zépkor állami fejlődése alatt a főnubér úr a német vagy is római császár lett volna, de ez folytonos versengésben állott az egy­ház Bt hatalmával, a pápával. Akár az Ottók, akár a IV ik Henrikek, akár a Hohenstaiifok ültek a császári trónon, csak névleg parancsoltak Olaszország felett. Légióik, éjszakról lekerült harezosaik el-gusztultak a dél verőfényes vidékein, mint hó a meleg napon. A császár pártját, a qhihellin pártot, melynek f, szó-z.'dója D a n t e volt. utoljára is legyőzte a pápa pártja, a \V c 1 f párt, s az utolsó Hohen­staiifok közöl Manfréd a harezmezón. Kon radin meg Nápoly piaczán. a vérpadon végezte életét.

A ghibellinek és wellék eme százados harczában nem a hűbér urak, a kik nem voltak, hanem a városok vitték a főszere­pet. Ezalatt folytak a keresztes háborúk. Keletre vándoroltak a népek százezrei éj azak felöl. Krisztus sírját vis-zahóditani az tálamtól. De mig nz éjszaki népek ezrei a távol Keleten jártak és vesztek el val-lásos lelkesedésükben, az otthon maradót tak pedig Isten dicsőségére megépítették az égbe meredő dómokat, e kővé vált imádságokat : addig az Olasz hasznot hú zott e lelkesedésből. Beállt gályáival a keresztesek fuvarosának s drágáu megtie-

eettette aa rt éa éleleaa szálUtáet. A többi népek ereklyéket é-s sebeket hoztak hasa a Ba-nt f&ldről, da VeWaese, Beássa, Pi- . i . A m i li bajosai s F.óivnez bankárai pénzt hoztak onnan, mely a vagyonnak az időt nem is sejtett bőségét árasztá Itá­liára. Flórencz bankáraihoz jártak kölcsö­nökért az nngol és frenczia királyok.

A vagyonnal fejlődött a műveltség is Csakhogy e műveltség a római hagyomá­nyokra aptt.lt, melyek soha meg nem szün. tok Oiaszói szagban, ,-ak úgy, mint nem a római jog. A z olasz nép magát Róma utódának tartotta. A római birodalom nyelve és világul almának emléke tovább élt a római pápaságnak az egész világra terjedő fenhatóságában. a római művelt­ség pedig Itália népeiben s még a vérengző Lombardokat is átalakította. Ok is épí­tettek, de mintákul Róma építészetének fenséges maradványai állottak előttük, s midőn az Atpeeafcen túlról egy két német mester áthozta a gót izlést, géniuszuk an­nak komor, égbe törekvő, áttört szerkeze­tét az olasz ég és tájik derűjéhez idomí­totta. Jött más befolyás is A normann é« szaraczén lovagokkal érintkezés, a Imhen-s'auli 11 ik Frigyes télig keleti, félig római udvara Pab-rmóhan. mely nz egyéniségre SS Nevel párosult báj bélyegét nyomta. Ea jött az általános anarchia. A császári hatalom a llohenstaufokkal megszűnt és V. Kámlyig nem volt n'iiiet császár, aki Olaszországban igényeit érvényesíteni tudta volna. A városok ez alatt mindenhatók lettek. Egymás ellen herczoltak a főhata-

Váez, 1887. V Á C Z I H Í R L A P . D t n m t n hó 4.

r«ta ós örök végzés.- sz.-iiut folyó évi no vember hó 1.7 .-u .-jj,• 11 ÍJ .'rál.-.r Ozv, M á t é Józs-fné szül Ková-ik Migldná nak, a f.-.edhetetlon anya él gyöngéd nagyanya, illetve jó ,.é. , i.uL.tti sz-:,! Hegek ájtatos f-U eleié ll'án, eletének 70 in évében, végelgyengülésben öröklét re sze,, <loii.lt. I\„!.„íó t.t.-n, . 1 ,lyó bé

k'ertl.en i'é-vó -a.ád'i 'si', Keit le, ' óv^igá' lomra. A z engesztel,. miseáldozat folyé, hé, l'üén legg.-li 10 éo.il, ,1 a F.-lolieZ

MÍn.hulbaté.a.ík'.'vé!.''/ ,!'.', •! • mber í.é, -7 én' 1887. Hé ke lengj.-,, ,1,.,,-., p..,.,i l é t , ' Máté János, ez. kanonok min: Sa, Máté Józaef ta nitó mint lia és neje szül. Biraki Anna és

F'Yls'é'r' Kt. .UMV'I'.V' i' •. , ': •' -én, vevü jegyzé mivé,,, nanián éle'én-l, után meghalt Halálát caa gyászjelentéssel a.lta a | . .\ i l 06 rősök tudtára: Alulírottak ugy maguk, mint a nagy-zán.u ...!, • dalomtél megtöri aaiwe. i lentik leb-dhct

len kedves te-t vérük i.l .tv.; sógornő ás JÓ

n .• •mh,r I é! ] : : ' • , ' , • " , •. . • re

h t l . z „, „ I, ••„ -, -- - • 1 ;• •

kü'vetkez'et" es'.-n'd.'-s' 'k.mu'tát. \ m dogult drága földi maradványai folyó evi kor fognak az aiváto.,',iik.-r:b-ii lévő es:i ládi sírboltban a roma, kath. szertartás szerint örök nv,ig.ib,mr.i helyeztetni. A* elköltözött szelíd lélek öiök ii Ive b-t n, o, daildó SZe.lt.mise á.doZll |.e.lig folvó évi deezember hó l'á.i ,-ggeli léi S óiak„. fog a váezi s/.ekesegv!,ázi,a„ a .Mind, nl, ttóiiak bemittattatni Ivót Váez,,,,. Í W . november bé, ön án. li- e- .. I i, é,., :, poiai felett I Paulina, Fi.se,- László, Fiis.-r Anna férj

rek. Bayr Emánuel mint'sógor.

• Verekedő kofák. Dián Mihályné éa Ma,.,,.- IV,,,,.- ; 8.) a reggeli órákban ilaazeveestek. !)• az ; y i ^ , . „ I -. - z--K ,a, ^ gy

nagyobb mértékűén '„„•lánkoztaté kifeje­zéseknél nem állapodtak m-g. hanem t-tt legességre kerül, . dolog. Dián Mdiályné ugyanis leikapván melegítő tűzzed t-It f i zékát ugy oda vágta Majoros Pálné fejé-hez. hogv diribdarabra törött ; a kiömlő tüz összeégette Maj.„ós,,.'.,, ,,; az egyik ke

vetkezik .-."'bíróság '\í.!l'Zs^l!\Z. ki nek kinek megadni é, d-mb-tt jutalmát. Volna azonban ebhez nekünk is egv szívunk: s ez az. hogy mintái m-m egyed r tapasz taltuk. hogy \an piaezi kóláink köz.ö't egy néhány, akik ka Ssszekoea aaa megbotiáukoz'até, kifeiesésekkel illetik egy­mást, hogy a jobb laléahez BBokott közön ség jiirulás né-ikül a pia.-z i-gnyiltabb he lyén el nem ...h-t : vagy az' . . l - n - t.-uui hatóságunknak bogy az ilyen száj,-ab1, kólákat a ny üt pia.ziól i.i.id-b'a hosszabb

időn eltiltja, vagy pedig a kofáknak a külváeártéren jelöl ki helyet. De minden esetre valamit tenni kellene az ügyben, mert aa efféle állapotokat főpiaosunkoii megtlírni nem lehet, Reméljük, bogy ezen

Timi hTtoságans*dolg4.

V Á R O S I Ü G Y E K .

' Váez r. t. város költségvetési előirányzata az 1888. évre. Rözg-fU

i íiiao.lo bevételek,

II. K ,.;/..,. kitett /..,-.- •tíeki

K. (li>/..,„-..s i.-.Lr..k .dk-dn', o.d i l . i l , , . ^

III. Városi tulajdoni tépeti UtvadeümaUót l. KOzvásdhkl MvadeimáMI Bffc I. Meit.-kbiiel. -,, , bi. ital jövedelméből . M6.

I. ii„„v,d kdttaars után 'jótdlleré- esi

1. . » . * * , • . '. 1-"o. 8. - » • , « . ' . » . 100,

lv A i* - "-'ö..''.l.':-,'„-:-l . • • VtK-

i. lí'.-'mna.u. 'lövi',,.' ..Il-'l beo'll bort . |ö-:,. Krm.i János • • |°-

xv. ípemft '•'./. (Ujak r„.i..r*,;,i„i.i.:,i 100- -ítatmtm *«•.

XVIII. A-..,,.-.!,-;,,, ,.,,,.-„, Ma .-.ír, 1

b) v ó ' ! l ! . o r . ' , ! ! . , . o k , , ' . , i : : i < n . A raset ,-.,b.,j..i,.,l . . . . . . . :ISJ:I.-

XIV K.„'-t, /.,,.,./. ..,V. .\.|.AÍ-..:,t.-lit.s SOO.

A bevételi cziin főösszege : 82599 frl 19 kr.

központi toezolgabiró járása kiterjedns Uj Pest, Rákoa Palota, Cainkotn, Rí I Kereaztár, Kie-Pest, Rrssébí! fa lva . Kossntbfalvo és Boroksár ktti -egekre Ember legyen aztán nz. „n; járás területén a l . szolgaiméi hivats feladatán..,: . I -n - , m-g akar Azután meg a községeknek aem |„ egyéb dolguk csak ntazgatni. Cml Kale . - l ' . o - a t említjük felinek Kazal gabiinpi lindap,>ti n. |.,iasb,ro..,.gr, és n,|,; hivatala Vá taon lesz, katonát is itt n||j, képviselőt választani p.-d.g tíödöii,.,,. A megyei határozat l'elterjeaatetik ., Q ii,y„,,i,;-zter.„:„t.oz a központi lOSZolgabiró hivatal ,i.bum javadalmazásának kieaz közlése végett. A közgyűlés idejének leg nagyobb ráazét több község költségve lésen.k tárgyalása vette Igénybe.

H i r e k a z o r s z á g b ó l és a i i a m v i l á g b ó l . 6 J

A magyar zarándokok Romában

Í,a!n,U a z ' ö 7 ^ 1,-geel logad.a a pápa S-hopper, Óaázzk, es l l u l a n s z k y püspökök.-,, a .te pedi,

. Bimor Jánoat, magyarország btboroa bei ezegprimását. A pápa rendeTetéra a Vat kán Santa Mária m.-tü lé-zében S00 ma gyár zarándok nyert elssa jásoláat. A pán, maga 180 kocsit rendelt ki a vasúti áh,,

megjelent Paar gr. altábornagy é. osztrák magyar nagykövet a nagykövetségi sz-mélyzettel, a Vatikánbál több nrelatu Mocenni érsekkel a államtitkárral élükön S mi püspökeink. s,,k magyar, Olatrák é tó.n.i egyházi es világi e.ok.-lőség. A pát, a magyarokai november 28-dikán fogadta A fogadás,,,, mintegy BOO-aa jelentek mej a Vatikán vörös termében. A fópapol egyenkint hinii-.itták a zarándokokat i pá'pának. ki mindenki, szívélyes gszói, tn-.*.»l tünt.-tett ki . másnap zarándokaiéi zárt sorokban a Pan, l,e„i,l,.,z vonultak-Viktor Emánuel si.jál.oz s az ott letet

A múzeum és országos képtá: ügye az országház'a. Néhány nap ót. te, vannak az országos napi lapok azon bir rel. hogy a musenm éa képtár legbeoM sebt, muk.ue.ei k -z i i . .g-n sok hiányzik

íiatáioz.ott a ni ot öltöttek, hogy a l;é,,|e a képviselő,áaban is int.-rpeilátio tárgy, lett. Polónyi l i .z . . . oi.-z. k-pv. internéi i.i.t.i Trefort vallás fa közoktatásügy minisztert. KomléaaV Ferenez érsz kepv szintén InterpeUálU. Twfw t még az M |

v',,'z'v 'Á.I,eVl. ál.a.ntitkár elnökb-t- alatt A bizottság tagjai: S z a l a y 1 ur- minisz teli osztálytanácsos, L p thay H.'-la br. Uenaaelmsnn Imre, Ráth György kúria tanácselnök, hány i Dániel és Polény Grása eras. képviselők. A bizottaág novem b.r S-dikán tartotta e s , Blését, különösei S napi sajtó munkásai közül sokakat ki hallgatott, eredménytelenül. P u l s z k y h-rencz. a szállongó híreket ioszak.ii.iti koholmánynak tartja, melyekre valoszizi h-g az adott alkalmat, h.gy Pulszky n

p.ikl,nn°eladta egy l v . i i . - i i.'-giségkeles kedönek.

A szegedi paprikát az idén raai termés folytán nagy mérvbea kamiaitjál fuk-zintial, niiiiitiiu.'nal és egyéb niéigei anyagokkal.

» Orévy. a rranezia köztáraaaág-l üke november S-dikán lemoadott és kmionáá -át már a kamarával és SSMtnsaal közé,.;.-. A „I'.aee de la Coi.cor.h-or, nagy .aiopoitosnláa volt. m-ly a Tuilleiiál alatti térséget is al lepte. E- t - felé a nep tömeg 100000 főre asep íredett A lovsa; -ág a tSaasg viaassssoritása kosbea re vol varbői tüzet adot t , me ly alka­lommal eOeS megsebesültek.

N Y I L T - T É R . Valódi p mss sálon kSasán mindkj

késs . t,„ II kapható • legjatarayosaM Áron Ta*n»<>r K á r o l y raskereake-.lesel,,-,,.

Értesítés. é.1Ín!,1

l".!:/;-.^,'!'.'..,

:; ml^-'M'a'llaidfeol Gyajla , lég feni állott

VASKERESKEDÉST gvettem ás ast . mai kor igényeinek

A ,,. é. közönség sziveapártfogását kéri

T R A G O R K \U(tl ,V.

D r . C s á n y i J á n o s

M E G Y E I Ü G Y E K .

Közgyűlés. Pest Pilis Soll 1% .-

k.izgvii'lés"." F . . í'.í'vá ry"'.Mibá V'illispán'"eV nőkletét alatt f év november hó BS dik éa követkéz., napjain taitotta meg. A tárgy sorozat megnyitása előtt fe...l\.,st.it„lt Fö l .Uá ry Mik ól megyei bizottsági tag

óidekében b.-a.l'Vtt irá-'b-l'i "indítványa. A hizai i . s . m-leg hangon tartott rövid be sz-die-n megindokolt azon indítvány, hogy a kisdedóvás ügyét a vármegye igazga tá-a a megye területén hivat.i.os befolyá­sával mozdítsa -lő és hogy ennek végre­hajtására uz alispán elnöklete alatt a j i r . l - i 1 -zolgab.iói.béé. p.dgái mesterekből és a megye bizottsági tagjaiból alaki tan,ló bizottság l.üld.e-séki. á'.iános l i l v - i é s mellett egvuaagu.ag Ita­tott, és a bizottság tagji i nyomban meg-választattal:. I .k,-v l.'.jegyző felolvasta Fé.ldváiy M.i.á y ai'i-pánu.k a kózp „,tba„

beadón i ss 'állaadé választmány által egyhangúlag elfocadotl indítványát, és

nz újonnan azervesendő rőszolgabiró szék helyéül , „ . a í»város, hanem Uj Pest, a megorvoalandé bünttk és bajok főfésske, ielöitessék ki. Uj Pest keeság kérelmét

gy.-i bizottsági tag a b.eáüs visz.onVokhóI vont inotiyu.nokk.il indokolta. A z alispán

várts BossányTőV hogy ez&oÍ/értelem ben fog -zé.t emelni, miszerint elérkesettnel átván az időt arra, hogy Uj Pest a fő­

várossal e g y e s i , lessé-;. MÍr.„ gye ^©•en • p it aa .gyes tea kérésziül vite,,. ói.lekéi,.-.,, de „zt hogy a kös-P- • . I - / . . • . , • „ , . • . -z-Klielyé-uek Uj Pe-tre leenJö tétele érdekében felszólaljon, nem hitte. Annak hogy egy ioaselgabirá a központ,,.,,, lakik, éppen az lenne az előnye, hogy községeivel, a megyei alis-pa.iiial s a föváioai államreiid.Wggel, ki.iónös.u annak .Fteetív osztályával a lehet,, legközvetlenebbül érintkezhet ik, m i t e-ak .z.i.t ,1 le!,.-! eié.ni azt a cz.-lt, tn.gv a t.e.áios közvetlen közelében elte­l i ' , . . . k.i'.ségek nehéz közigazgatási viszo­nyain javítani lehessen. — A közgyűlés li u ,1 n v a n s | I; v F.rencz, I 1 k e y fő-jegyző, K e m é n y Gnsstáv fé-zoigabiró. dr. F i . vs inget I . i j .s és többek hozzá

tr|,j.'deV-n,''.eVV'it'.'-.,.ll'ta' azzal ' a 'möínsi' tássnl. |„„gy a központi f.,szolgabiió ha táakOrába a fóvároa közeiébea levő közsé g.kb. ; m.-g seháay baoastasaák. Rkáata

épp akkor feltalált, vagv Keletről mind s„t„bb-n előkerülő emlékei la. Ezek vál tak a művészetek kánonaivá. A felgyűli vagyon Mnytzfl épitkezéaét csak a klaszi kus mintákkal versenyező muvek diszit kották. És a művész géniusza, midén épi t.tt. Vezeti vagy festett, a való élet bő az egyéni erály áa szenvedélyek képét lest. el. a klaszikus müvekből padig a« Basa hang és a tökély fogalmát kélte kölesön Igy a klaszikus világ hagy „alanyának é az egyéni szenvedélyek tüzébe,, ,,„rö, ö,ö kös harcában és küzdésben élő világ szel lemének társulása hozta létre a renaissane-t IS emb.r. a tudomány és művészetek 1 ji születését. A z ókor adta hozzá a fonni tökélyét, a kor fbrroagása pedig azt. i mivel nz ó kot mlvesseta sem birt, a: egyéniség és szenvedélyek kinyomatát

A renaiasen, mlákeio tisztán leket k„ vetni a két a, n gyí,!---,. A kezdetet iiiidé.n a fonnák még elnyomták nz életet a virágzás! midőt a k.tto egyensálybsi van I. inrdo da Vin, |, M„-bel Angel,, • s Rafael mfivein a a hanyatlást i..i,b„ HZ élet szeltelen-égeintk Utánzása elkezd ölni i forma tökélyéi .- a máváaset alá hanyatlik a i.alismus lejtőjéé.

N'elcticzéiiek az emberi szellem e sajáto.-fejlődéaébeo kuiött szerepe volt. A klaszi kuzok beiölyásáboz hozzá aseg&dőtl | K-iét befolyása, melynek tengeréa Veleaeai VOlt as egyedár. C-ak ha mindez-ket tud jak, lögjnk megérteni a csodás bübájt, melylyel Veleneze m„ mlékei elárasztanak.

Árgus.

lomért, mindegyik első akait lenni s a harezokhan a legerősebb vezetőké lön az uralom. Ez folt a kenyerek koré, Misdea városnak m.-g volt a maga zsarnoka, kinek hatalmát csak a lázadé,!: é-s ö--ze,-küv,.k gyilokja korlátozta. Csaknem három szá zadig tartott ea igy anélkül, begy olasz országba,, egy vezérhatalom támadt volna. Horzadályai elől még a pápák la Avignonba menekültek. 70 év,g -zé-keltek ott. majd mikor visszatértek, pártokra volt szakadva az egyház és másfél azázadíg B pápai ba tatom befolyása nélkül volt Róma éa Olaas-nrszág. N-m volt ea idő slett aa a pápá nak. se a császároknak semmi hatalmuk.

Ez általános zűrzavarban, barezbaa és öldöklésbe:, minden ember magáin volt hagyva és annyit élt. mint a m-nnyil egyéniség,- .\z agyét) an fa itlaa kultusza fejlett ki ez ált i l . !> sa volt a renaissance e-yik töv..ná-.i. F-Ibdezte és becsülni tanulta az etiilnibei, az. embert. Innen vas, hogy az olasz mesterek nem festettek tájképeket, hanem e-ak eu.'.eti alakokat. A tájképeket, á latok ábrázolását, Mlchel Angol.. Mondása szerint, kisebb leied-egek,,, hagyták.

De az egymással h i i . z h i u áiió halai mások, hogy különbek bgyenek az általuk barbaioknak nézett Alpesen túli azomssé daiknál még egy vonást vegyitettek egyé lliségükbe A szellemi , „ „ \ . ! - g-t sz-i -t ték és keresték Pstrarka éa Bootsooio ssásatát megértették, Rajongtak Róma ái tiörügország kiaszik,,-.ii-,t. A klassikua költészet é-S építészet e,,,lékeii,eZ tál-Ili szegődtek a göi..g és római szobrászatnak

\aciun, 1W7 .Sjoiiiuliill Martt Sa.idur ko„jv„),.ni.l.,jsbju.