„Versenyelőnyök, fenntarthatóság:

elmélet és gyakorlat” c.Tudományos konferencia,

Eger, 2009.

Előadó: Máté DomiciánPh.D hallgató

(Debreceni Egyetem)

domician.mate@econ.unideb.hu

A „munkahelytelen” növekedés (jobless growth) módszertani megközelítései

Kutatási téma rövid felvázolása Empirikus „bizonyítékok” keresése Releváns elméleti magyarázatok, ill.

teóriák Lehetséges jövőbeni kutatási irányok

Tartalom

Kutatási téma

A munkapiac A munkapiaci tökéletlenségek

A munkapiaci tökéletlenségek szerepe az ún. „munkahelytelen” növekedésben

Az Okun-i posztulátum (1962)

,ahol ut a (a t-eik időpontban vett) munkanélküliségi ráta, és yt a GDP logaritmusa, ut*-al jelezte a egyensúlyi értékeit és yt*-al a potenciális kibocsátást, valamint β-al az ún. okun-i koefficienst.

minden egyes százalék, amennyivel a munkanélküliségi ráta növekszik az egyensúlyi szintjéhez képest, a reál GDP két százalékos csökkenésével jár együtt (Mankiw 2002).

**

*

23 ttt

tt uuy

yy

Az okuni posztulátum tesztelése az EU-27 országokban, a 2000-2008-as időszakban.

Rövid távú „jobless recoveries”

Empirikus „bizonyítékok” keresése

Hipotézis I.

Az utóbbi években úgy tűnik, hogy a növekvő kibocsátás hatására

keletkező megnövekedett munkapiaci kereslet igényeihez a foglalkoztatás egyre kevésbé képes alkalmazkodni,

valamint a munkanélküliség, illetve az inaktivitás sem annyira érzékeny a változásokhoz.

A gazdasági fejlődés (GDP %-ában) multiplikatív tényezőkre való bontása

GDP = (GDP/Munkaórák száma) * (Munkaórák száma/Foglalkoztatottak) * (Foglalkoztatottak/Aktív korúak) * (Aktív korúak/Népesség)* (Népesség)

ln(GDP/Népesség) = ln(GDP/Munkaórák száma) + ln(Munkaórák száma/Foglalkoztatottak) + ln(Foglalkoztatottak/Aktív korúak) + ln(Aktív korúak/Népesség)

A kibocsátás (egy főre jutó %-os) változása = a termelékenység + a munkaórák számának + a foglalkoztatási és aktivitási ráták (%-os) változásával.

A kibocsátás részekre bontása (growth accounting)

A kibocsátás részekre bontása az 1990-2004 közötti időszakban az átlagos

rátákkal számolva OECD (16) országokban

Folytatás következik…

Vizsgálandó(k): kointegráltság, egységgyök tesztek, hibakorrekció (alkalmazkodási sebesség), endogenitás, Granger (okság) tesztek.

Elméletek teóriák I.

A munkahelytelen növekedés okai hosszabb távon Az állami túlfoglalkoztatás torzító hatása a

munkaerőpiacon A szektorális változások (sectoral shifts) szerepe a

foglalkoztatásban Termelékenység elmozdulásai: [Fagerberg, 2000],

[Timmer–Szirmai, 2000] Fiskális tényezők szerepe: [Loo, 1998], [Onaran, 2008] Schumpeteri kreatív rombolás: [Li et all., 2007]

Az aggregált munkapiaci termelékenység

dekomponálása*

*[Peneder, 2oo2]

ahol, LP: a munkapiac termelékenysége, T: az i-edik iparág összesítése, by: a bázis időpont, fy: a végső időpont, Si: az i-edik szektor foglalkoztatási megoszlása.

Termelékenység = (GVA: Bruttó Hozzáadott Érték / foglalkoztatottak száma

A strukturális veszteség és nyereség hipotézisei

A strukturális nyereség hipotézisének képlete:

n

i

byifyibyi SSLP1

,,, 0)(

, (6)

A strukturális veszteség hipotézisének képlete:

n

i

byifyibyifyi SSLPLP1

,,,, 0))((

,

Ha az adott ágazat nem képes a gyors munkapiaci termelékenységet fenntartani a teljes foglalkoztatásból való részesedésben, így a munkaerő áramlása az alacsonyabb felé megfordulhat.

Az általában erőteljesen tőke-intenzív, és magas termelékenységű iparágak több munkapiaci erőforrást vonzanak. A foglalkoztatás az alacsonyabból a magasabb termelékenységű iparágak felé tolódik.

Forrás: [O’Mahoney– van Ark, 2oo3]

A termelékenység részekre bontása az (EU-15) országokbana klasszikus módszerrel

Az átlagos éves (hagyományos szektorális) termelékenység (rij) és foglalkoztatás trendszerű változásai a vizsgált időszakban (1990-2oo3) az EU-15 országokban

Az átlagos éves (képzettségek szerinti szektorális) termelékenység dinamikus változásai

Elméletek teóriák II.A munkahelytelen növekedés okai hosszabb távon A fiskális expanzió beruházási és munkaerőt kiszorító hatásai

A fiskális politika meglazulásának beruházási következményei: [Boeri–Garibaldi, 2004].

A kamatlábak emelkedése A befektetői bizalom megrendülése

A közszféra kiszorító hatása a magánszektorban:[Algan et al., 2002].

A termékek és a munkatényező helyettesíthetősége A munkavállalói „hozadékok” közötti különbségek (bérdifferencia, munkahelyi

körülmények, transzparencia és visszaélések) A közkiadások megnövekedése (Wagner törvény)

Hipotézis II.

Az állam piactorzító hatásai megnyilvánulhatnak : a foglalkoztatásban állandósult szektorális

változásokban, a fiskális expanzió következtében létrejövő befektetői

bizalmatlanságban, a köz- és magánszféra közötti kiszorító hatásban,

illetve az aránytalan bérnövekedési különbségeiben, amelyek külön-külön a munkatényező és a kibocsátás

meglazult kapcsolatában releváns szerepet játszhatnak.

Elméletek teóriák III.

A munkahelytelen növekedés okai hosszabb távon A munkapiaci intézmények szerepe

Piaci tökéletlenségek és az intézmények [North, 1991]. Országok közötti eltérések [Nickell, 1997]. Endogén növekedéselmélet [Baro–Sala-i-Martin, 1999]. Eltérő intézményi környezet hatásai [Blanchard–Wolfers,

2000]. Koherens intézmények: munkanélküli támogatások,

szakszervezeti lefedettség, a béralku, aktív munkaerő piaci politikák stb. szerepe.

Hipotézis III.

Bizonyos munkapiaci intézmények és az interakcióik hatására

a gazdasági növekedés közvetett hatásaiból a munkapiaci szereplők nem részesedhetnek a fejlődéssel indokolható mértékben.

Jövőbeni kutatási irányok

További elméleti megalapozás Empirikus vizsgálatok Az intézmények szerepének vizsgálata Módszertani „dilemmák”

Felhasznált irodalom ALGAN, Y. – Pierre CAHUC, P. – ZYBERBERG, A. [2002]: Public Employment

and Labor Market Performances, Economic Policy, pp. 1-65. BARRO, R. J. – SALA-i-MARTIN, X. [2003]: Economic Growth, The MIT Press,

2nd Edition London. BLANCHARD, O. – WOLFERS, J. [2000]: The Role of Shocks and Institutions

in the Rise of the European Unemployment: The Aggregate Evidence, NBER (National Bureau of Economic Research) Working Papers 7282.

BOERI, T. – GARIBALDI, P. [2004]: Labour Market Performance in Transition Economies: A Macroeconomic Perspective, Background Paper for Enhancing Job Opportunities: Eastern Europe and the Former Soviet Union, World Bank, Washington, DC.

FAGERBERG, J. [2000]: Technological Progress, Structural Change and Productivity Growth: a Comparative Study. Structural Change and Economic Dynamics, Vol. 4., pp. 393–412.

Felhasznált irodalom

LI, Q, – WALSH, P. P. – WHELAN, C. [2007]: Jobless Growth through Creative Destruction: Ireland’s Industrial Development Path 1972–2003, IZA 3211.

LOO. I. D. [1998]: Fables of Faubus?, Testing the Sectoral Shift Hypothesis in the Netherlands, Using a Simplified Kalman Filter Model1, MERIT,

NICKELL, S. – LAYARD, R. [1999]: Labor Market Institutions and Economic Performance. Handbook of Labour Economics, 3: pp. 3029–3081,

NORTH, D. C. [1991]: Institutions. Journal of Economic Perspectives, Vol. 5., pp. 97–112.

OKUN, A.M. [1962]: Potential GNP: It’s Measurement and Significance. American Statistical Association. Proceedings of the Business and Economics Statistics Section. pp. 98–104.

ONARAN, Ö [2008]: Jobless Growth in the Central and Eastern European Countries, Political Economic Research Institute, Working Paper 165, Amherst.

Felhasznált irodalom

• PENEDER, M. [2002]: Structural Change and Aggregate Growth. WIFO Working Papers, Vol. 182., Vienna.

• SAKATA, K. [2002]: Sectoral Shifts and Cyclical Unemployment in Japan, Journal of the Japanese and International Economies, Vol. 16, pp. 227–252.

• TIMMER, M. – SZIRMAI, A. [2000]: Productivity Growth in Asian Manufacturing: the structural bonus hypothesis examined. Structural Change and Economic Dynamics, Vol, 4. pp. 371–392.

Köszönöm a figyelmet.