ÉVES ÖNÉRTÉKELÉSI TERV

Zákányszéki Általános Iskola és

Alapfokú Művészeti Iskola

2016/2017.

Módosításokkal egybeszerkesztve

Módosítva: HARMADIK, JAVÍTOTT KIADÁS Az Oktatási Hivatal által módosított, az emberi erőforrások minisztere által 2016. december 9-én jóváhagyott tájékoztató anyag szerint, amely hatályos 2017. január 1. napjától. Elfogadva: 2017.01.27.

A 2015 – 2016 – os éves önértékelési tervben szereplő pedagógusok önértékelése nem valósult

meg, a pedagógusokat az Oktatási Hivatal törölte a 2016. évi pedagógiai-szakmai ellenőrzési

tervből.

Jogszabályi háttér:

• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. § és a 86-7. §)

• 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (145-156. §)

• 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről

és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési

intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet)

Szakmai segédanyagok:

• Országos Tanfelügyelet – kézikönyv az általános iskolák számára

• Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez (harmadik, negyedik

változat)

• Önértékelési kézikönyv általános iskolák számára (második, harmadik kiadás)

• Ötéves intézményi önértékelési program

• Felhasználói kézikönyv az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben

használt értékelő és önértékelő modul használatához.

•

Az intézményi önértékelést az Önértékelési kézikönyvben rögzítettek szerint kell végezni. Az

intézményi önértékelési rendszer bevezetését az Nkt. végrehajtási rendelete, a köznevelési

intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet írja elő (a továbbiakban

Vr. (végrehajtási rendelet)).

Célja: Vr. 145. § (1) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a nevelési-oktatási

intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai

szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és

vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére, az intézmények saját céljainak

megvalósulására, továbbá az intézményi önértékelés eredményeire alapozva értékeli, és ezzel

az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást ad.

Az intézményi, pedagógus és vezetői önértékelés fókuszában a tanulási-tanítási folyamat, a

pedagógiai munka minősége áll.

Területei:

A szervezet (intézmény) vagy az egyén (pedagógus, vezető) tevékenységeinek,

kompetenciáinak és eredményeinek:

- átfogó

- szisztematikus

- rendszeres

- összehasonlítható

- önmaga által elvégzett felülvizsgálata meghatározott szempontok szerint.

Segít meghatározni:

- az erősségeket, amelyekre építeni lehet a továbbfejlesztésben

- a fejleszthető területeket, amelyek javítására célokat jelölnek ki, és fejlesztéseket indítanak

el.

Az egységes önértékelés és a külső értékelés alapját standardok adják, amelyet az Önértékelési

kézikönyvben megfogalmazott általános elvárások rögzítenek.

Módosítás:

Kivonat az Önértékelési kézikönyv Általános Iskolák részére c. dokumentumból:

Az Oktatási Hivatal által módosított, az emberi erőforrások minisztere által 2016. december 9-én jóváhagyott tájékoztató anyag. Hatályos 2017. január 1. napjától

4.3.1.3 A pedagógus önértékelésének folyamata

A pedagógusok önértékelése az éves önértékelési terv szerint történik, az önértékeléshez az

Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt támogatást. A folyamat az

alábbi főbb lépések mentén összegezhető:

1. Az éves önértékelési tervben kijelölt támogató kollégák egyeztetik a részleteket az érintett

pedagógussal, közösen meghatározzák az önértékelésbe bevonandó további partnerek körét

(vezetők, szülők, kollégák).

2. A tájékoztatással megbízott kolléga informálja, és igény szerint felkészíti az 1. pontban

meghatározott partnereket és az érintett pedagógust.

3. A kérdőíves felmérések lebonyolításával megbízott kolléga továbbítja a felmérésben

résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségét, és elindítja a felmérést. Az informatikai

rendszer a résztvevők számára az éves önértékelési tervben megadott időintervallumban

elérhetővé teszi az online kérdőívkitöltő felületet, majd a felmérés zárásaként összesíti az

adott válaszokat. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú felméréssel,

de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai

rendszerben. Tanfelügyeleti látogatás során az intézményvezetőnek biztosítania kell a

szakértők számára a betekintés lehetőségét.

4. Az ezzel megbízott kolléga megvizsgálja a pedagógusra vonatkozó előző tanfelügyeleti

ellenőrzés és az önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó fejlesztési és önfejlesztési

terveket, a pedagógiai munka 4.3.1.2 fejezetben felsorolt dokumentumait, majd a

jegyzőkönyvben rögzíti a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az

előre adott szempontok mentén megfogalmazza a tapasztalatokat.

5. A két órát vagy foglalkozást érintő óralátogatás és az ezt követő megbeszélés tapasztalatait

a megadott szempontok alapján az óralátogatásra kijelölt kollégák rögzítik a

jegyzőkönyvben.

6. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés valamint

óra/foglalkozáslátogatás eredménye alapján interjúterveket készítenek, ahol lehetőségük van

mérlegelni, hogy csak olyan interjúkérdéseket tegyenek fel, amelyek új információt

nyújthatnak, vagy árnyalhatják, kiegészíthetik a korábbi információkat. Miután lefolytatták

az interjúkat, az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben.

7. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga rögzíti az informatikai felületen, amely azt

elérhetővé teszi az önértékelő pedagógus részére. Az aláírt jegyzőkönyv eredeti példányát az

intézmény iktatja, és az irattárban öt évig megőrzi. Tanfelügyeleti látogatás során a szakértők

kérésére az intézményvezetőnek biztosítania kell a betekintés lehetőségét a jegyzőkönyvbe.

8. Az önértékelő pedagógus az értékelésben részt vevő kollégák által rögzített tapasztalatok

alapján minden elvárás esetében az „Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez” című

útmutató szerinti skálán értékeli az elvárás teljesülését – megjelölve az értékelés forrásául

szolgáló, az informatikai rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat –, illetve

kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket (amennyiben van

ilyen). Ha egy elvárás teljesülése a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján nem megítélhető,

akkor ott az „n. é.”, nem értelmezhető megjelöléssel kell ezt jelezni, de nem lehet egy

szemponthoz tartozó valamennyi elvárás esetében „n.é.” megjelölést alkalmazni. Az

önértékelés eredményét az informatikai rendszer elérhetővé teszi az értékelt pedagóguson

kívül, az intézményvezető, valamint külső ellenőrzés esetén az Oktatási Hivatal számára is.

9. A pedagógus a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő önfejlesztési tervet

készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe.

4.3.2.3 A vezető önértékelésének folyamata

A vezető önértékelésére az éves önértékelési terv szerint, a vezetői megbízás második és

negyedik évében kerül sor, az értékeléshez az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai

rendszer nyújt támogatást. A folyamat főbb lépései a következők:

1. Az éves önértékelési tervben kijelölt kollégák egyeztetik a részleteket a vezetővel, közösen

meghatározzák az értékelésbe bevonandó további partnerek körét.

2. A tájékoztatással megbízott kolléga tájékoztatja, felkészíti az 1. pontban meghatározott

partnereket.

3. A kérdőíves felmérések lebonyolításával megbízott kolléga a nevelőtestület által

meghatározott szabályok szerint a felmérésben résztvevőknek továbbítja az online kérdőív

elérhetőségét, és elindítja a felmérést. Az informatikai rendszer a résztvevők számára az éves

önértékelési tervben megadott időintervallumban elérhetővé teszi az online kérdőívkitöltő

felületet, majd a felmérés zárásaként összesíti az adott válaszokat. Szükség esetén a

kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú felméréssel, de ebben az esetben az adott

válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben. Tanfelügyeleti látogatás

során az intézményvezetőnek biztosítania kell a szakértők számára a betekintés lehetőségét.

4. Az intézmény saját hatáskörben dönt a szülői kérdőívezés lebonyolításának szabályairól (pl.

arról, hogy a mellékletben szereplő szülői kérdőívet és az Oktatási Hivatal által biztosított

felületet használja–e a szülői kérdőívezés lebonyolításához, vagy saját rendszert alakít ki,

milyen szülői körnek kerül kiküldésre a kérdőív, stb.). Amennyiben saját rendszert alakít ki

az intézmény a szülői kérdőívezésre, úgy a kérdőívezésre vonatkozó adatokat (a megküldött,

beérkezett kérdőívek számát, a kérdésekre adott összesített eredményt) a jegyzőkönyvben

rögzíteni kell.

5. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye

alapján interjúterveket készítenek, ahol lehetőségük van mérlegelni, hogy Az Oktatási

Hivatal által módosított, az emberi erőforrások minisztere által 2016. december 9-én

jóváhagyott tájékoztató anyag. Hatályos 2017. január 1. napjától 51 csak olyan

interjúkérdéseket tegyenek fel, amelyek új információt nyújthatnak, vagy árnyalhatják,

kiegészíthetik a korábbi információkat. Miután lefolytattak az interjúkat, az

interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben.

6. A feladattal megbízott kollégák megvizsgálják a vezetőre vonatkozó előző tanfelügyeleti

ellenőrzés és önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó önfejlesztési terveket, a

vezetői munka 4.3.2.2 fejezetben felsorolt dokumentumait, valamint a kérdőíves felmérések

eredményeit, majd rögzítik a jegyzőkönyvben a dokumentumelemzés eredményét, vagyis

dokumentumonként az előre adott szempontok mentén rögzítik a tapasztalataikat.

7. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga feltölti az informatikai rendszerbe, amely

elérhetővé válik a vezető részére. Az aláírt jegyzőkönyv eredeti példányát az intézmény

iktatja, és az irattárban öt évig megőrzi. Tanfelügyeleti látogatás során a szakértők kérésére

az intézményvezetőnek biztosítania kell a betekintés lehetőségét a jegyzőkönyvbe.

8. A vezető (szükség esetén az adatgyűjtésben részt vevő kollégák segítségével) minden elvárás

esetében az informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, megjelölve az értékelés

forrásául szolgáló, a rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat, és kompetenciánként

meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket (amennyiben van ilyen).

9. Az önfejlesztési terv elkészítésének támogatása érdekében a fenntartó megjegyzéseket fűzhet

az értékelés eredményéhez, amit a vezető juttat el részére.

10. A vezető az önértékelésre épülő egyéni önfejlesztési tervet készít, amelyet az értékeléssel

együtt feltölt az informatikai rendszerbe. Az önfejlesztési tervet a vezető eljuttatja a fenntartó

részére, aki a megvalósíthatóság elősegítésére megjegyzéseket fűzhet a tervhez.

A teljes körű intézményi önértékelés az éves önértékelési terv szerint történik, az értékeléshez

az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt támogatást. A folyamat

az alábbi lépések mentén összegezhető:

1. Az éves önértékelési tervben kijelölt kollégák egyeztetik a részleteket a vezetővel, közösen

meghatározzák az értékelésbe bevonandó további partnerek körét.

2. A tájékoztatással megbízott kolléga tájékoztatja, felkészíti az 1. pontban meghatározott

partnereket.

3. A feladattal megbízott kollégák megvizsgálják az intézményre vonatkozó előző

tanfelügyeleti ellenőrzés és önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó intézkedési

terveket, a vezetői és a korábbi pedagógus önértékelési eredményeket és az intézmény

alaptevékenységét meghatározó, dokumentumokat, valamint a kérdőíves felmérések

eredményeit, majd rögzítik a jegyzőkönyvben a dokumentumelemzés eredményét, vagyis

dokumentumonként az előre adott szempontok mentén rögzítik a tapasztalataikat.

4. A felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján

interjúterveket készítenek, lefolytatják az interjúkat, majd az interjúkérdéseket és a

válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben.

5. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga feltölti az informatikai rendszerbe, amely

azt elérhetővé teszi a vezető részére.

6. A vezető az értékelésében részt vevő kollégák bevonásával minden elvárás esetében az

informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, megjelölve az értékelés forrásául

szolgáló, a rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat.

7. A vezető az értékelésben részt vevő kollégák segítségével értékelési területenként

meghatározza a fejleszthető és a kiemelkedő területeket (amennyiben van ilyen). Az

értékelés az informatikai rendszerben történik, amely az eredményt elérhetővé teszi a

vezető, az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára.

8. A vezető a nevelőtestület bevonásával az önértékelés eredményére épülő intézkedési tervet

készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe. Az intézkedési tervet a rendszer

elérhetővé teszi az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára.

9. Az intézkedési terv megvalósításának támogatása érdekében a fenntartó megjegyzéseket

fűzhet a tervhez, amit a vezető juttat el részére.

Az önértékelés eredményét az informatikai rendszer elérhetővé teszi az értékelt

pedagóguson kívül, az intézményvezető, valamint külső ellenőrzés esetén az Oktatási

Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára is.

Átmeneti rendelkezések:

193. § (21) A 145. § (2)-(4) bekezdése szerinti intézményi önértékelés pedagógusra,

intézményvezetőre és intézményre vonatkozó részeit először a 2016. évi ellenőrzésben

szereplőre vonatkozóan kell elvégezni, de legkésőbb 2017. június 30-ig minden pedagógusra,

2020. június 30-ig minden intézményre vonatkozóan el kell végezni a teljes körű intézményi

önértékelést.

(22) A 2015. évben a 145. § (4) bekezdése szerinti intézményi önértékelés csak az országos

pedagógiai-szakmai ellenőrzésben érintettekre vonatkozó intézményi elvárás-rendszert és a

kérdőíves felmérések eredményét tartalmazza.

Módosítás:

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés részét képező intézményi önértékelés

területeit, szempontjait, módszereit és eszközrendszerét a hivatal dolgozza ki és az

oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá.

Az intézményi önértékelés keretében ötévente

a) az intézmény teljes körűen értékeli saját pedagógiai mun-káját,

b) sor kerül az intézmény pedagógusainak az értékelésére.

Az intézményvezetői megbízás második és negyedik évében az intézményvezető

intézményen belüli értékelésére kerül sor.

Az intézményi önértékelés eredményeit az intézmény rögzíti a hivatal által működtetett

informatikai támogató rendszerben, amely azt haladéktalanul elérhetővé teszi az értékelt

pedagógus, az intézményvezető és a hivatal számára.

Kiegészítő szabály még 2017. június 30-ig teszi kötelezővé valamennyi pedagógus

önértékelését – ez a főszabály változásával okafogyottá vált!

Az intézményi önértékelés eredményét a pedagógiai-szakmai ellenőrzést és a pedagógusok

minősítését végző szakértők, valamint az intézmény munkáját támogató szaktanácsadók a

megbízásukat követően tekinthetik meg a hivatal által működtetett informatikai támogató

rendszerben. Az intézményi önértékelés eredményét az intézményvezető küldi meg a

fenntartó részére.

Az intézmény az önértékelését úgy tervezi, hogy a pedagógiai-szakmai ellenőrzésben

érintettek értékelésének eredménye a pedagógiai-szakmai ellenőrzés kijelölt időpontja

előtt tizenöt nappal elérhető legyen a hivatal által működtetett informatikai támogató

rendszerben.

Az önértékelés során használt elvárások száma csökken (77-ről 62-re)

8 kompetencia

28 szempont (önértékelés típusától függ)

62 elvárás (önértékelés típusától függ)

Az intézmény dönthet arról, hogy a csökkentett elvárásokból mennyit tart meg, ill. az

elvárások szövegét az elfogadott intézményi elvárás-rendszernek megfelelően átalakíthatja

– de minden szemponthoz tartoznia kell legalább egy elvárásnak, vagy elfogadja a

kézikönyvben található egységes elvárásrendszert.

Elvárásrendszer készítése pedagógus, vezető, intézmény önértékeléséhez

A felületen csak az intézmény által létrehozott elvárásrendszer elkészítése után lehet indítani

az önértékelést

Az önértékelés során készített jegyzőkönyv eredeti, aláírt példányát az intézmény iktatja és

őrzi 5 évig.

Az intézményi önértékelési team tagjai:

BECS koordinátor: Sas Györgyné

Munkaközösség - vezető: Makráné Vass Éva

Informatikai felelős: Giethné Viktor Edit

Adminisztrátor: Horváth Hajnalka

Tagok: Kigyósi Erzsébet (tartósan távol)

Turai Andrea

Az intézményi önértékelési csoport tagjainak feladatai:

Dokumentumelemzés (tanmenetek, óravázlatok, naplók, dolgozatok, tanulói

füzetek). Az eredményeket rögzíteni kell az OH által támogatott informatikai

felületre.

Óralátogatás: 2-2 óra az érintett pedagógusnál (Az óralátogatás az adatgyűjtés egyik

legfontosabb területe, ezért kiemelt figyelmet követel az önértékelési csoport

tagjaitól.) Az eredményeket rögzíteni kell az OH által támogatott informatikai

felületre.

Interjúk: (időtartam: max. 20 perc, eredményéről rövid feljegyzést kell készíteni,

tapasztalatait az OH által támogatott informatikai felületre kell feltölteni .

o Interjú az érintett kollégával

o Vezetői interjú (a kolléga munkájáról)

o Interjú szervezése a munkáltatóval

Kérdőívek

o Önértékelési kérdőív: 3 db

o Munkatársi kérdőív: 6-7 db

o Szülői kérdőív: 3 db

A kérdőíves felmérésbe bevontak körét a munkacsoport határozza meg az érintett

kollégával való egyeztetés után.

Az önértékelésre kijelölt pedagógusok kiválasztásának elvei:

Az adott tanévben kijelölt kollégák köre:

- akiknél tanfelügyeleti ellenőrzés várható

- akiknek a minősítése várható

Az önértékelési feladatok elosztása a tanévre:

Lé-

pés Időpont Feladat

Érintett személy, tevékenységek,

dokumentálás, stb.

1. 2016.

08.29. Nevelőtestület

tájékoztatása

Nevelőtestületi értekezlet keretében

(jegyzőkönyv)

2.

2016. szeptember

Az érintettek

tájékoztatása:

- önértékelési

csoport tagjai

munkamegbeszélés keretében

Lé-

pés Időpont Feladat

Érintett személy, tevékenységek,

dokumentálás, stb.

- önértékelésben

résztvevő

pedagógusok

felkészítése

3. 2016. nov.15.

Szülők tájékoztatása munkamegbeszélés keretében

4. 2016. december 6.

a bevont

pedagógusokkal,

vezetővel szemben

támasztott

intézményi elvárás

rendszer

meghatározása

A team megbízott tagjai elkészítik a bevont

pedagógusokkal, vezetővel szemben

támasztott intézményi elvárás rendszert

tartalmazó dokumentumot (források:

Intézményi Pedagógiai Program, munkaköri

leírások, SZMSZ, Házirend)

Önértékelés folyamata

1. DOKUMENTUMELEMZÉS

1.

Látogatás

előtt egy

héttel,

illetve a

látogatás

napján

(int.vez.

esetében

fiktív

időpont)

Foglalkozást vezető

pedagógus

dokumentumai,

melyeket a látogatás

előtt átad az órát

látogató kollégáknak

tanmenet

óravázlat

napló

tanulói füzetek

int.vez:

PP, SZMSZ,

munkatervek,

beszámolók,

vez.program

Felelős: Sas Györgyné int.v.

Giethné Viktor Edit int.v.h.

Önértékelt pedagógusok: Gieth Zoltán,

Makráné Vass Éva

Az ezzel megbízott kolléga megvizsgálja a

pedagógiai munka felsorolt dokumentumait,

majd rögzíti a dokumentumelemzés

eredményeit, vagyis dokumentumonként az

előre megadott szempontok mentén az

informatikai rendszerben rögzíti a

tapasztalatokat.

2. ÓRALÁTOGATÁS

2.1.

folyamatos,

az

informatika

i rendszer

dátumai

szerint

Óra- vagy

foglalkozáslátogatás

időpontja

Felelős: : Sas Györgyné int.v.

Giethné Viktor Edit int.v.h.

Makráné Vass Éva mk. vezető

Önértékelt pedagógusok: Gieth Zoltán,

Makráné Vass Éva

Időpont két héttel az óra- vagy

foglalkozáslátogatás előtt kijelölve

2.2. Óra- vagy

foglalkozáslátogatás

módszere

2 óra (2x45 perc) megfigyelése a

foglalkozáslátogatás megfigyelési szempontok

mentén (Tanfelügyeleti Kézikönyv 1. sz.

melléklet)

Lé-

pés Időpont Feladat

Érintett személy, tevékenységek,

dokumentálás, stb.

A két órát vagy foglalkozást érintő óralátogatás

és az azt követő megbeszélés tapasztalatait a

megadott szempontok alapján rögzítik az

informatikai felületen.

3. INTERJÚ

3.1.

folyamatos

az

önértékelés

indítását

követően

Interjú az

önértékelésre kijelölt

pedagógusokkal,

vezetővel

Felelős: : Sas Györgyné int.v.

Giethné Viktor Edit int.v..h.

Horváth Hajnalka

Önértékelt pedagógusok: Gieth Zoltán,

Makráné Vass Éva

Az erre kijelölt felelősök a javasolt

interjúkérdések és a dokumentumelemzés

eredménye alapján interjúterveket készítenek,

és lefolytatják az interjúkat, majd az

interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát

rögzítik az informatikai felületen.

3.2.

folyamatos

az

önértékelés

indítását

követően

Interjú az intézmény

vezetőjével

Int.vez: munkáltatói

interjú, vezetőtárssal

interjú

Felelős: Sas Györgyné int.v.

A javasolt interjúkérdések és a

dokumentumelemzés eredménye alapján

interjútervet készít, és lefolytatja az interjúkat,

majd az interjúkérdéseket és a válaszok

kivonatát a megbízott kolléga rögzíti az

informatikai felületen.

Interjú dokumentáció átadása az Önértékelési

csoport koordinátorának az interjút követő 1

héten belül

4. KÉRDŐÍV

4.1.

folyamatos

az

önértékelés

indítását

követően

Önértékelési kérdőív

kitöltése:

vezető

pedagógus

Felelős: Giethné Viktor Edit int.v.h.

Önértékelt vezető: Sas Györgyné

Önértékelt pedagógusok: Gieth Zoltán,

Makráné Vass Éva

A kérdőíves felmérések lebonyolításával

megbízott kolléga továbbítja a felmérésben

résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségét,

és elindítja a felmérést. Az informatikai

rendszer a résztvevők számára az éves

önértékelési tervben megadott

időintervallumban elérhetővé teszi az online

kérdőív kitöltő felületet, majd a felmérés

zárásaként összesíti az adott válaszokat.

4.2. folyamatos

az

önértékelés

Munkatársi kérdőív

kitöltése és az

Munkatársi kérdőív a pedagógus

önértékeléséhez

Felelős: Giethné Viktor Edit int.v.h.

Lé-

pés Időpont Feladat

Érintett személy, tevékenységek,

dokumentálás, stb. indítását

követően

folyamatos

eredmények

összegzése

Vezető esetén: Szülői

kérdőív is.

Önértékelt pedagógusok: Gieth Zoltán,

Makráné Vass Éva

A kérdőíves felmérések lebonyolításával

megbízott kolléga továbbítja a felmérésben

résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségét,

és elindítja a felmérést. Az informatikai

rendszer a résztvevők számára az éves

önértékelési tervben megadott

időintervallumban elérhetővé teszi az online

kérdőív kitöltő felületet, majd a felmérés

zárásaként összesíti az adott válaszokat.

5. ÖNÉRTÉKELÉS

5.1.

folyamatos

az

önértékelés

indítását

követően

Az önértékelt vezető

és a pedagógus a

saját intézményi

elvárások tükrében

elvégzi önértékelését

Felelős: Sas Györgyné, Gieth Zoltán,

Makráné Vass Éva

Útmutató szerint a 0-3 skálán értékeli az

elvárás teljesülését (kompetencia alapú

pontozótábla)vezető: szöveges értékelés

Kompetenciánként meghatározza a

kiemelkedő és fejleszthető területeket

Az önértékelés eredményét az informatikai

rendszer elérhetővé teszi az értékelt

pedagóguson kívül, az intézményvezető,

valamint külső ellenőrzés esetén az Oktatási

Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók

számára is.

5.2.

folyamatos

az

önértékelés

indítását

követően

Az intézményvezető

segítségével két évre

szóló önfejlesztési

terv elkészítése

Vezető:

Fenntartóhoz való

eljuttatás

A pedagógus a (folyamatos) az intézmény-

vezető segítségével az önértékelés

eredményére épülő két évre szóló önfejlesztési

tervet készít, amelyet feltölt az informatikai

rendszerbe. Az önfejlesztési tervet értékelési

területenként, az eredeti intézményi

elvárásokat és az értékelést tartalmazó

táblázatba kell feltölteni.

Az országos pedagógiai- szakmai ellenőrzési (tanfelügyeleti) tervbe bekerült pedagógusok

valamennyi dokumentumát a tanfelügyeleti ellenőrzés időpontja előtt legalább 15 nappal fel

kell tölteni az OH által támogatott informatikai rendszerbe.

Az önértékelésbe bevont pedagógusok névsora :

2017-ben

tanfelügyel

eti

ellenőrzésr

e váró

kollégák

A 2017. évi pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervbe bekerült vezető listája

Név Oktatási azonosító száma

Sas Györgyné 77569270683

2017-ban

tanfelügyel

eti

ellenőrzésr

e váró

kollégák

2017- ban

minősítési

eljárásra

váró

kollégák /

Ped. II/

Makráné Vass Éva 79399570366

Király Andrea 76420975140

Király Andrea későbbi időpontban készíti el önértékelését.

Gieth Zoltán nem vár minősítésre, de önértékelését 2017 – ben készíti el.

A nevelőtestület létszáma 27 fő. Egy kolléga nyugdíjazása 2 éven belül várható.

Önértékelési szempontok PEDAGÓGUS

Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi

elvárások

Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon?

Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz.

Ismeri az intézményében folyó pedagógiai munka tartalmi meghatározására és szervezésére vonatkozóan alkalmazott, a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumokat és az intézménye pedagógiai programjának a saját szakterületére vonatkozó főbb tartalmait.

Ismeri és tudatosan alkalmazza a szakterülete, tantárgya sajátosságaihoz és a tanulócsoport sajátosságaihoz igazodó megismerési folyamatokat, nevelési tanítási módszereket, eszközöket.

Ismeri a munkáját szabályozó belső dokumentumokat, saját területének alapvető fogalmait, módszertanát. Képes elméleti és tapasztalati tudásának átadására, önálló alkalmazására. - Helyesen és tudatosan választja meg az órán alkalmazott módszereket, változatos formában alkalmazza azokat tantárgyaknak megfelelően (bemutatás, szemléltetés, tanári magyarázat, digitális eszközök, nyomtatott eszközök, szemléltető eszközök/projektor, lap top, cd lejátszó, írásvetítő, hívóképek, honlapok, eseményképek/ kísérlet - Tudatosan megválasztott módszereket alkalmaz az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére: /ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei, projektkészítés, kiselőadás, stb./ tantárgyi integráció tükrében - Ellenőrzés, értékelés módszerét következetesen és tudatosan alkalmazza szóban és írásban is Alkalmazza intézményünk sajátos pedagógiai

módszereit: Előadás Magyarázat Elbeszélés A

tanulók kiselőadásai Megbeszélés Vita

Szemléltetés Kooperatív oktatási módszer

(csoportmunka) Szimuláció, szerepjáték és játék

(drámapedagógia) Házi feladat Interaktív

tananyagok alkalmazása a tanítási órákon Pedagógiai módszereit a kulcskompetenciák fejlesztésének tükrében választja meg, használja

az új pedagógiai módszereket is: kooperatív technikák, differenciálás

Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tananyaghoz?

Ismeri és tudatosan felhasználja szakterülete, tantárgya kapcsolatait más műveltségterületekkel, tantárgyakkal.

Ismeri a szakterülete, tantárgya szempontjából fontos információforrásokat, azok pedagógiai felhasználásának lehetőségeit, megbízhatóságát, etikus alkalmazását.

Fogalomhasználata szakszerű, az adott pedagógiai helyzethez igazodó.

Rendszeresen és tudatosan készül tanóráira. Az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatoknak megfelelően választja ki a taneszközöket, digitális tananyagot. Szóhasználata, utasítása, feladat maghatározása pontos és egyértelmű. Munkájában következetes példamutató. Ismeri munkáját szabályozó dokumentumokat és használja azokat: NAT, helyi tanterv, ped.-i program ,szervezeti és működési szabályzat, szakmai alapdokumentum, éves munkaterv, iskolai tanév helyi rendje, ÖKO iskolai program, Környezeti Nevelési program, egészségnevelési program, házi rend, tanmenet. Felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni.

Az értékelés elvei és eszközei

A tanév során az értékelés alapja a tanulók állandó megfigyelése. A folyamatos, fejlesztő célzatú szóbeli értékelés visszajelzést ad a tanuló számára

munkájának eredményességéről, rendszeres tanulásra ösztönöz. A tanév eleji diagnosztikus felmérés segíti a tanítót a tanulók előzetes ismereteinek

feltérképezésében, útmutatást ad a tanulócsoportra szabott tanítási módszerek, eljárások kiválasztásában. Témákat lezáró írásbeli felmérések tájékoztatják

a tanítót, a tanulót és a szülőt a tanuló teljesítményéről a helyi tantervben rögzített követelményekhez viszonyítva. A tanév végi felmérés megmutatja az

adott évfolyamon elsajátított ismeretek mennyiségét és minőségét. Az értékelés kiemelt szempontjai:

– a tanulók önmagukhoz mért fejlődése,

– az alapvető készségek, képességek fejlettségi szintje,

– tárgyi tevékenységben való jártasság.

Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások

Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás?

Egységes rendszerbe illesztve tervezi az adott pedagógiai céloknak megfelelő stratégiákat, folyamatot, munkaformát, módszereket, eszközöket.

Pedagógiai fejlesztési terveiben kiemelt szerepet kap a gyermekek, tanulók tevékenységeinek fejlesztése.

A megválasztott módszertani eszközök alkalmazkodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, figyelembe veszi a helyi lehetőségeket.

A megválasztott módszerek mindegyike segíti a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakítását).

Hogyan viszonyul a tervezés a gyermekek/tanulók adottságaihoz, igényeihez?

Terveiben szerepet kap a gyermekek, tanulók motiválása motivációjuk fejlesztése.

Tervező tevékenysége során a tanulási folyamatba illeszti a foglalkozáson, a tanórán kívüli ismeret- és tapasztalatszerzési lehetőségeket.

Megtervezi a gyermekek, a tanulók és nevelt oktatott csoportok értékelésének módszereit, eszközeit.

Terveit az óra eredményességének függvényében felülvizsgálja, és ha szükséges megváltoztatja.

Az esetleges eltéréseket a tanmenetben jelöli.

A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti alaptanterv és a pedagógiai program nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat?

Tervei készítése során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési célját.

A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját, valamint helyi tantervét

Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire?

Tervező tevékenységében épít a szociális tanulásban rejlő lehetőségekre.

A gyermekek, tanulók optimális fejlődését elősegítő, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz

Célszerűen használja a nyomtatott és kísérleti eszközöket, valamint a szemléltetőeszközöket.

Alkalmazza az egyéb szervezeti formákat (frontális, csoportos, egyéni tevékenységeket), amelyeket a tanítási órákhoz igazítja.

igazodó, differenciált tanítási-tanulási folyamatot tervez.

A gyermekek, a tanulók fejlettségére is figyelemmel bevonja őket a nevelés-oktatás és tanulás-tanítás tervezésébe.

Tanév elején diagnosztizáló mérés, melynek célja, hogy megismerjük a tanulás kiindulási szintjét-a tanulók előzetes tudását. Ez nyújt képet arról, milyen hiányosságokat kell pótolni az adott tantárgyban.

A tanulás támogatása Önértékelési szempontok Önértékelési szempontok Az értékelés alapját képező intézményi elvárások

Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat?

Figyelembe veszi a gyermekek, a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát.

A gyermekek, a tanulók hibázásait tévesztéseit a tanulási folyamat szerves részeinek tekinti, és a megértést segítő módon reagál rájuk.

Tudatosan, tervszerűen készül tanítási óráira. Tanmenetben, tematikus tervben meghatározott irányvonalat követi. Érzékeny a tanulócsoport aktuális fizikai, érzelmi állapotára. Rugalmasan képes kezelni a tanulás folyamatát. Beszélgetéssel, gyakoroltatással, differenciált munkával, játékkal, egyéni fejlesztésekkel, kooperatív technikákkal, tantárgyi integrációval fejleszt, tevékenykedtet.

Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését?

Felkelti és fenntartja a gyermekek, a tanulók érdeklődését.

☺ alkalmas a kooperatív technikák alkalmazására ☺ aktívan tevékenykedtetik a gyerekeket ☺ sokoldalúan közelítik meg az elsajátítandó tananyagot ☺ közvetlen tapasztalatszerzésen alapulnak, ismereteket nyújt ☺ a csoportokban történő tevékenykedéssel hatékonyan elősegíti az együttműködést Új tanulásszervezési eljárások (differenciálás, kooperatív tanulás, pedagógiai projekt, tantárgy-tömbösítés, témahét…) alkalmazása

Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, probléma- megoldási és együttműködési képességét?

Feltárja és szakszerűen kezeli a tanulási folyamat során tapasztalt megértési nehézségeket.

Fejleszti a gyermekek, a tanulók tanulási képességeit.

A tanulás számos összetevője tanítható. Felkelti az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Segíti a tanulókat az önálló

tanulás tervezésében. Támogatja a gyerekeket saját élményeik és tapasztalataik alapján szerzett tanulásban. Tanulócsoportokat, tanulópárokat, szakköröket, közös beszélgetéseket szervez a tanulási folyamat megkönnyítése céljából. Tanulási stratégiákat mutat be: *Vizuális típusúak a lényeg színes ceruzákkal való kiemelésével, rajzok, ábrák, grafikonok készítésével tudnak hatékonyan tanulni. *Az audio típus hangosan kimondva, ismételgetve, esetleg magnó, diktafon segítségével tanul könnyen. *A kinesztetikus, vagyis mozgásos típusú embereket pedig a jegyzetelés, többszöri leírás segítheti a tanulásban.

Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási folyamathoz?

A tanulás támogatása során épít a gyermekek, tanulók egyéni céljaira és szükségleteire a gyermek és tanulócsoport sajátosságaira.

Nyugodt, és biztonságos nevelési, tanulási környezetet teremt.

Motiváló tanulási környezetet szervez a tanulók számára. Olyan tanulási környezetet biztosít, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységre, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. Lehetőséget biztosít a javításra, szóbeli – és írásbeli feleletek, számonkérések esetén. Kiegyensúlyozott, nyugodt oktatási légkört biztosít, ahol a személyes példamutatás, folyamatos motiválás, pozitív megerősítés támogatja a tanulók munkáját, fejlődését: *színes, tantermi dekoráció, *tanulók munkáinak bemutatása, *padok sokoldalú elrendezése, *tablók, faliújság évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódó dekorálása, *zöld sarok gondozása, *feladattudat erősítése, *iskolai faliújság díszítése, *folyosó dekorálása

Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információ- kommunikációs technikákra

A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa.

épülő eszközöket, a digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információ-kommunikációs technológiák között?

Ösztönzi a gyermekeket, a tanulókat a hagyományos és az infokommunikációs eszközök célszerű, kritikus etikus használatára a tanulási folyamatban.

Az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosít.

Támogatja a gyermekek, a tanulók önálló gondolkodását, elismeri, és a tanítás-tanulási folyamat részévé teszi kezdeményezéseiket és ötleteiket.

Fontosnak tartja az iskolai könyvtár használatát, ismeretét. Támogatja a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit – mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használatával – önálló ismeretszerzésre ösztönöz: könyvtárban való keresés módjai, a keresést támogató eszközök, főbb dokumentumfajták, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értéké. Bemutatja az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáit, az interneten való keresés stratégiáját. Támogatja rendszerezett tudás megszerzésének, átadásának képességét. A tanulóknak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IKT interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket.

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez,

oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség

Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások

Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony tanuló- megismerési technikákat alkalmaz?

A nevelési-oktatási folyamatban a gyermekek, a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és testi sajátosságaira egyaránt kiemelt figyelmet fordít.

Tudatos értékválasztásra és saját értékrendjük kialakítására ösztönzi a gyermekeket, tanulókat.

Felmérés lépései: Beszélgetés pedagógus és a tanuló között, pedagógus és szülő között, pedagógus és pedagógus között, pedagógus és a tanulók között. A különböző pedagógiai módszerek (megfigyelés, vita, beszélgetés, stb.) alkalmazása mellett a

Tudatosan alkalmazza a gyermekek, a tanulók sokoldalú megismerését szolgáló pedagógiai-pszichológiai módszereket.

művészetek(ének, rajz, tánc, mozgás, kézművesség stb. )alapján alakítja ki a teljes képet a tanulóról a pedagógus.

Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)?

Tudatosan teremt olyan pedagógiai helyzeteket, amelyek segítik a gyermekek, a tanulók komplex személyiségfejlődését.

Tiszteletben tartja a gyermekek, a tanulók személyiségét, tudatosan keresi a bennük rejlő értékeket, a gyermekekhez, a tanulókhoz felelősen és elfogadóan viszonyul.

Megismerteti a gyermekekkel, a tanulókkal az érintett korosztályra a tantervi, tartalmi szabályozókban meghatározott egyetemes emberi és nemzeti értékeket és azok tiszteletére neveli őket.

A személyiségfejlesztés az iskola egészére vonatkozik, amely a teljes tantestület bevonásával történi az iskolai élet mindennapjaiban. A pedagógus a tanuló személyiségfejlesztését az értelmi nevelés mellett az érzelmi, akarati és munkára nevelés elvével összhangban végzi, ahol tekintettel van a gyermek szociokulturális hátterére. Együttműködik az iskolában dolgozó gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal, logopédussal, pszichológussal illetve az osztályában tanító kollégákkal. Egyéni bánásmódot alkalmaz, de nem kivételez.

Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát?

Az együttnevelés keretei között is módot talál a gyermekek, a tanulók esetében az egyéni fejlődés lehetőségeinek megteremtésére.

Szokások kialakítását célzó, beidegző módszereket alkalmaz a csoportalakítás folyamán, ahol a cél: a gyakoroltatás, segítségadás, ösztönzés, ellenőrzés egyéni képességek figyelembe vételével.

Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal?

Felismeri a gyermekek, a tanulók személyiségfejlődési – az esetlegesen jelentkező – tanulási nehézségeit, és képes számukra hatékony segítséget nyújtani, vagy szükség esetén más szakembertől segítséget kérni.

Felismeri a gyermekekben, a tanulókban a tehetség ígéretét, és tudatosan segíti annak kibontakoztatását.

A pedagógus a felzárkóztató és tehetséggondozó foglakozások éves anyagának tervezésekor figyelembe veszi az osztály tanulóinak rétegződését és ez alapján jelöli ki a fejlesztési területeket képességek szerinti megoszlásban, szem előtt tartva a tovább haladáshoz szükséges minimum követelményeket. A kiemelten tehetséges tanulókat képességüknek megfelelő szinten oktatja és lehetőséget biztosít arra, hogy különböző versenyeken részt vehessenek felkészültségüknek megfelelően.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális

sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások

Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására?

A pedagógus az általa vezetett, fejlesztett gyermek- és tanulócsoportok fejlesztését a közösségfejlesztés folyamatának ismeretére, és a csoportok tagjainak egyéni és csoportos szükségleteire, sajátosságaira alapozza.

Közös célok kitűzése életkori sajátosságok figyelembe vételével. Hagyományok kialakítása, figyelembe véve a DÖK irányelveit. Követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat is?

Ösztönzi a gyermekek, a tanulók közötti véleménycserét, fejleszti kommunikációs képességüket, fejleszti a tanulókban az érvelési kultúrát.

Pedagógiai feladatai során figyelembe veszi és értékként közvetíti a gyermekek, a tanulók és tanulóközösségek eltérő kulturális, társadalmi háttérből adódó sajátosságait.

A gyermekeket, tanulókat egymás elfogadására, tiszteletére, kölcsönös támogatására, előítélet mentességre neveli.

Pedagógiai tevékenységében a nevelt, oktatott gyermekek, tanulók életkorából következő fejlődéslélektani jellemzőik ismerete tükröződik.

Személyes példán keresztül türelemre, elfogadásra ösztönöz. Elbeszélések alapján tényeket közöl, ezek összefüggéseinek feltárásával értéket közvetít, vitára ösztönöz és az álláspontok közelítésével egymás elfogadását segíti elő. Az erkölcsi nevelés, amely a közösségépítés alappillére, kiemelt feladata a pedagógusnak az iskolai élet minden területén.

Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)?

Megteremti az általa irányított nevelési, oktatási folyamat során az együttműködési képességek fejlődéséhez szükséges feltételeket.

A pedagógus célja, hogy a tanulók életvezetéséhez szükséges egyéni és társas kompetenciák megjelenjenek. A tanuló felismerjék a társas kapcsolatok fontosságát, kialakuljanak az együttműködéshez szükséges készségeik. Ez a

tudatos tervezés

aktív részvétel (pedagógus, tanulók)

lehetőségek teremtése a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési formák megtapasztalásához

hármas egységében valósul meg.

Melyek azok a probléma- megoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz?

Szakszerűen és eredményesen alkalmazza a konfliktusok megelőzésének és kezelésének módszereit.

A gyermekek, a tanulók nevelése, oktatása során a közösség iránti szerepvállalást erősítő helyzeteket teremt.

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése során (pl. Iskolai Házirend) a tudatosítás a fő szempont, amely a magyarázat, beszélgetés és a tanulók következtetései alapján követendő példát ad a betartandó magatartási normákról az iskolai életben és a szabadidős tevékenységekben is. Mindenekelőtt törekszik a konfliktushelyzet kialakulását megelőzni. Ha nem sikerül, akkor a kompromisszumkereső és problémamegoldó stratégiát alkalmazva a következő módszerekkel old meg kialakult helyzeteket: a konfliktushelyzetet tisztázza, önelemzést végeztet, közös cél meghatározásával együttműködést próbál kialakítani. A tekintélyelv helyett a meggyőzést alkalmazza. Ha szükséges, a helyzet kezelésébe bevonja a kollégákat, intézményvezetőt, szülőket, külső szerveket/családsegítő szolgálat, önkormányzat stb.)

A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások

Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz?

A tantervi tartalmakat a gyermekek, a tanulók egyéni pedagógiai-pszichológiai szükségleteihez is igazodva eredményesen és adaptív módon alkalmazza.

A nevelők figyelembe veszik a tanulók teljesítményeinek és a helyi tantervben előírt követelmények viszonyulását, valamint a tanuló korábbi teljesítményének változását

Változatos pedagógiai értékelési módszereket alkalmaz, a nevelési-oktatási folyamatban célzottan alkalmazza a diagnosztikus, a fejlesztő és összegző értékelési formákat.

Az adott nevelési helyzetnek megfelelő ellenőrzési, értékelési módszereket használ.

Pedagógiai céljainak megfelelő ellenőrzési, értékelési eszközöket választ vagy készít.

A gyermekeknek, a tanulóknak személyre szabott értékelést ad.

Az intézményi pedagógiai programmal összhangban alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általa megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismerteti a gyermekekkel, a tanulókkal, a szülőkkel. Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése?

(fejlődését/visszaesését).

A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik.

Az értékelés igazodik a gyakorlás során alkalmazott tevékenységekhez, életkori sajátosságokhoz.

A nevelők figyelembe veszik az SNI-s tanulók speciális igényeihez igazodva a számonkérésben az idősávot és a feladatok mennyiségét.

Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.

A második évfolyamon a második félévben és a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét minden tantárgy esetében érdemjeggyel minősítjük.

A második évfolyamon, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a féléves és év végi érdemjegyeket az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni munkája alapján lehet meghatározni.

A tanulók munkájának egységes értékelése érdekében tantestületünk egységesen alkalmazott arányok (százalékok) segítségével ad érdemjegyet a helyi tantervünknek megfelelően.

A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt a

tájékoztatóba, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli

A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Az iskolai jutalmazás és büntetés formáit a házirend alapján adják nevelőink.

A számonkérés gyakorisága legyen összhangban a heti óraszámmal.

heti egy vagy annál kevesebb óraszám esetén félévente legalább három, minden más esetben havonta legalább egy alkalommal kerüljön rá sor.

Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése?

A gyermeki, a tanulói tevékenység rendszeres ellenőrzésének eredményeit szakszerűen elemzi, értékelésüket rendszeresen felhasználja fejlesztési céljainak, feladatainak kijelölésében.

Az értékelés célja a helyes értékrend közvetítése, az elvárások megértése, a pontos munkavégzés igényének kialakítása.

A fejlesztő értékelés kiemelt jelentőségű, alapja a pozitív megerősítés, a motiváció erősítése a munkavégzésre.

Milyen visszajelzéseket ad a tanulóknak? Visszajelzései támogatják-e a tanulók önértékelésének fejlődését?

Elősegíti a gyermekek, a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlődését.

A fejlesztő értékelés kifejezési formái

A nevelői és tanulói értékelés kifejezési formái szerint lehetnek: a.) Metakommunikatív megnyilvánulások: mimika, gesztus, tekintet, testbeszéd b.) szóbeli értékelés - fontos, hogy állandó és őszinte legyen c.) Írásbeli értékelés, amely lehet: pontozás, jutalom, szöveges. A rendszerben szerepet játszó legfontosabb színterek, ahol a tanuló értékelése történik: a nevelő és tanuló között, a tanuló és tanuló között, a tanuló és szülő között, a szülő és szülő között, a nevelő és nevelő között. Ebben az értékelési folyamatban a tanuló - család - iskola hármas egysége érvényesül, és elsődleges szerepe a pedagógus és tanuló kapcsolatának van. Mindenki tanulhat a folyamatban: a tanuló megtanulja saját tanulási folyamatát megszervezni, és irányítani, a munkájáról reflektálni, megtanulja az önértékelést és társértékelést, önmotivációt a tanulásra.

A pedagógus értékelési rendszere akkor működik jól, ha azzal a tanítványai azonosulnak és elfogadják az értékelés kritériumait. Ezért a kritériumokat, elvárásokat mindig pontosan meg kell fogalmazni.

Az együttműködésen - és nem verseny helyzeten - alapuló önértékelés a leghatékonyabb módja a tanuló pozitív önértékelésének fejlődésében.

Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások

Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (a tanulók életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)?

Tevékenysége során az intézményi pedagógiai programhoz igazodóan és a pedagógiai céljainak megfelelően érthetően és hitelesen kommunikál.

Munkája során törekszik a diákok életkori sajátosságainak megfelelően kommunikálni.

Milyen módon működik együtt pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban?

A gyermekek, a tanulók nevelése-oktatása érdekében kezdeményezően együttműködik a pedagógustársaival, a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel és a szülőkkel.

A gyermekekkel, a tanulókkal történő együttműködés elveit és formáit az alkalmazott pedagógiai program és az intézményi dokumentumok keretei között a gyermekek, a tanulók személyiségfejlődését figyelembe véve alakítja ki és valósítja meg.

Az intézmény rendelkezik saját weboldallal, ahol bárki megtalálhatja az iskolával kapcsolatos legfontosabb információkat, és dokumentumokat. Az intézmény ápolja és bővíti eddigi kapcsolatait az oktatási intézményekkel. Állandó kapcsolatot tart fenn a területileg illetékes nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, iskolaorvossal. A nevelő kötelessége, hogy szerepet vállal a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részt vesz a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. A környezeti és egészségnevelés kapcsán a pedagógusok közti együttműködés új formáinak, módszereinek alkalmazása történik.

Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre?

Igényli a pedagógiai munkájával kapcsolatos rendszeres visszajelzéseket, nyitott azok

befogadására. Szakmai megbeszéléseken kifejti, képviseli az álláspontját, képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető.

Folyamatosan és aktívan részt vesz a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében. A nevelővel szemben támasztott elvárások, a folyamatos önművelés, igény a világ megismerésére, valamint az értékelés és önértékelés képességeinek megléte.

Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások

Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét?

Tisztában van személyiségének sajátosságaival, és alkalmazkodik a szerepvállalásokhoz.

Pedagógiai munkáját reflektivitás jellemzi.

Felülvizsgálja az órán alkalmazott módszerek, közlési formák eredményességét, és ennek tükrében törekszik ezek folyamatos fejlesztésére.

Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket?

A pedagógiai feladatok megoldásában együttműködik pedagógustársaival, munkaközösségeivel, a nevelő-oktató munkát segítő munkatársaival, a gyermek, tanuló fejlődését támogató más szakemberekkel.

Fontos számára tudásának folyamatos megújítása, a megszerzett tudását a pedagógiai gyakorlatában eredményesen alkalmazza.

A nevelő önként keresi a továbbképzés, önképzés lehetőségeit. A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja. Keresi és használja a tantárgyához, a különböző témakörökhöz tartozó weboldalakat. Törekszik az interaktív tananyagok használatára. A nevelő igyekszik részt venni a szakmai továbbképzéseken, előadásokon, bemutatóórákon.

Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában?

Részt vesz szakmai kooperációkban, problémafelvetéseivel, javaslataival kezdeményező szerepet vállal.

Munkája során felhasználja az oktatási segédanyagokat. Szemléltetőeszközöket dolgoz ki, melyeket közread a nevelőtestület tagjainak. Pályázatokban vesz részt, ezek eredményességét vizsgálja. Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába bekapcsolódik. Az iskolai munka javítására új ötleteket gyűjt, részt vállal az ötletek kivitelezésében, megvalósításában.

Vezetői elvárásrendszer

A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása

Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások Eszközök, módszerek

Milyen módon biztosítja, hogy a tanulás a tanulói eredmények javulását eredményezze?

Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában.

Alapdokumentumaink aktualizálásában személyesen részt vesz. PP: szerepe meghatározó, kiemelten a célok és feladatok meghatározása, támogató tanulási környezet Vezetői programban célkitűzésként szerepel.

Önkéntes jelentkezésre ösztönöz, illetve felkér a feladatra.

Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait.

Pedagógusként is jól teljesít- fejleszt egyénileg és csoportosan, eredményeit bemutatja, munkaközösségek munkájában és belső műhelyekben részt vesz.

Bemutató órát tart és látogat, munkaközösségi foglalkozáson vesz részt.

A tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére, a tanulói eredmények javítására összpontosító nevelő-oktató munkát vár el.

A tanmeneteknek tükrözniük kell a tudatos tervezést, mely a kompetenciák meglévő szintjének emelésére épül.

Ezt számon kéri minden tanév elején a tanmenetek bemutatásakor.

Hogyan biztosítja a mérési, értékelési eredmények beépítését a tanulási-tanítási folyamatba?

Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában.

A mérés- értékelés intézményi felelősét bevonja az elemzésekbe, a kompetenciamérés és további mérések eredményei alapján fejlesztésiterveket készít.

A fejlesztési terveket az érintettek bevonásával készíti, a nevelőtestülettel fogadtatja el.

A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló információkat, a központi mérési eredményeket elemzi, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat.

A nevelőtestületi értekezleteken a mérési vezető által bemutatott teljesüléseket és intézkedési javaslatokat a nevelőtestület irányításával tárgyalja meg.

A jegyzőkönyvek tanúsága szerint irányító és támogató szerepet tölt be a folyamatokban.

Beszámolót kér a tanulói teljesítmények folyamatos mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a tanuló fejlesztése érdekében.

Negyedévenként az értékelő értekezleteken kéri az egyéni fejlesztésben részt vevő tanulókkal kapcsolatos beszámolókat.

Név szerinti beszámolók tehetség, sni, btmn, szükség esetén egyéb tanulókról

Hogyan biztosítja a fejlesztő célú értékelést, visszajelzést, reflektivitást az intézmény napi gyakorlatában?

Irányításával az intézményben kialakítják a tanulók értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg.

A PP Nevelési Terv fejezetében ezt az alfejezetet irányításával átdolgozza a megbízott pedagóguscsoport, aktualizálásokra minden tanév végén lehetőséget biztosít.

A PP éves értékelésekor erre a szempontra is felhívja a figyelmet.

Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába.

A PDCA ciklus szerinti folyamatszabályozást fenntartja, további folyamatokra kiterjeszti.

Az eddigieknek megfelelően

Hogyan gondoskodik arról, hogy a helyi tanterv, a tanmenetek, az alkalmazott módszerek a tanulói igényeknek megfeleljenek, és hozzájáruljanak a továbbhaladáshoz?

Irányítja a tanmenetek kidolgozását és összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi tanterv követelményeinek teljesítését valamennyi tanuló számára.

A tervezési dokumentumok magas szintű elkészítését támogatája.

A munkaközösségek vezetőivel minden félév tervezésekor konzultál, s a belső önértékelési csoport tagjainak segítségét is igénybe veszi.

A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi tantervet a kerettantervre alapozva az intézmény sajátosságaihoz

A 10%-os keretek, valamint a szakköri és sportköri programok tartalmának meghatározásában egyeztessen a pedagógusokkal.

Saját tantárgyához elkészíti, más tárgyak vonatkozásában a munkaközösségek vezetőin keresztül segít.

Hogyan működik a differenciálás és az adaptív oktatás az intézményben és saját tanítási gyakorlatában?

Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó tanulástámogató eljárásokat, a hatékony tanulói egyéni fejlesztést.

Az egyéni fejlesztéseket végző pedagógusok beszámolóit az Esélyegyenlőség és a Tehetség, valamint a Belső értékelés folyamatok vezetői gyűjtik össze, az értekezleteken történő beszámolókat koordinálják.

Ezt a vezető számonkéri, további javaslatokhoz segít.

Gondoskodik róla, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók speciális támogatást kapjanak.

Az egyéb foglalkozásokat arányosan szervezi meg a kiemelt figyelmet igénylő tanulók körében. Tehetséges, sajátos nevelési igényű, BTMN és hátrányos helyzető tanulóit figyelemmel kíséri.

Minden pedagógus tervező dokumentumában szerepelnie kell az említettekkel való személyes törődésnek- ezt a vezető számon kéri.

Nyilvántartja a korai intézményelhagyás kockázatának kitett tanulókat, és aktív irányítói magatartást tanúsít a lemorzsolódás megelőzése érdekében.

Iskolai statisztikánkban szerepelnek ezek a tanulók.

A munkaközösségek vezetőinek segítségével elemzi a beszámolókat.

A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása

Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások Eszközök, módszerek

Hogyan vesz részt az intézmény jövőképének kialakításában?

A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat.

Az interjúk, a dokumentumelemzés eredményei alátámasztják, hogy a jövőkép és a célok, feladatok koherensek.

munkaközösségi foglalkozások, vezetőségi ülések

Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését.

A vezetőség tagjainak bevonásával munkaközösségi foglalkozások

Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai program alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak.

összevethető a két dokumentum 2. és 4. évben a belső önértékelési csoport tagjaival értékeli.

Hogyan képes reagálni az intézményt érő kihívásokra, változásokra?

Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait.

PP, SZMSZ átdolgozása, mindennapos testnevelés, megszervezése és megvalósítása, helyitan terv, házirend módosítása.

aktív kapcsolatok (szakmai- OFI, OH), fenntartói (KLIK), Polgármesteri Hivatal)

A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad.

A változások következetes, körültekintő bevezetése, szükségességéről kellő információ; rendszeresek az ezt tárgyaló nevelőtestületi megbeszélések (jegyzőkönyv mellékletei, prezentációk).

vezetőségi ülések, munkaközösségi foglalkozások, értekezletek

Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani.

a pedagógusok és a munkaközösségek vezetőinek jelzései, javaslatai alapján intézkedési terveket fogalmaz meg az értekezletek lezárásaként

PDCA ciklus alkalmazásával

Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szorulnak?

Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását.

értekezleteken és szükség esetén írásban beszámoltatja a munkaközösségek vezetőit

Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét.

A belső önértékelés csoport tagjainak bevonásával. Vezetői programban célkitűzésként szerepel, a gyakoriság is e szerint valósul meg.

éves munkatervben deklarálva

Milyen lépéseket tesz az intézmény stratégiai céljainak elérése érdekében?

Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését.

PDCA- ciklus; prioritások meghatározása, munkaközösségek bevonása, mk. tervek; legitimálás – team-munka: feladatok ütemezése folyamatos alakítással.

munkaterv megvalósulásáról is beszámol(tat) félévente

A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladatmeghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók.

Részletes feladatmeghatározás, ennek megjelenítése, a feladatok megvalósulásának ellenőrzése, mértékének megállapítása (munkaterv, beszámoló).

konkrét munkatervek a munkaközösségektől is

Hogyan teremt a környezete felé és a változásokra nyitott szervezetet?

Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít számukra az önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források).

Nevelőtestületi tanácskozások, IT, DÖK, szülői közösség tanácskozásai, konferenciák, munkaközössségi foglalkozások; belső levelező-rendszer

hirdetőtábla, kör e-mail, meghívók továbbadása

A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a tanulás-tanítás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket.

nyitott az ötletekre, javaslatokra, ösztönöz az innovációkra

javaslatokat kér a munkatervek összeállításakor (rövid táv), s hosszú távú tervezések során

Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása

Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások Eszközök, módszerek

Hogyan azonosítja erősségeit, vezetői munkájának fejlesztendő területeit, milyen az önreflexiója?

Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére.

Konzultatív vezetői magatartás, a kollégák véleményalkotásához információt biztosít, figyelembe veszi a következményeket is (vezetői interjú, vezetőhelyettesi interjú).

Értekezleteken s azon kívül is kétirányú kommunikációt alkalmaz.

Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait.

Felelősségteljes delegálás , nyílt kommunikáció, döntésekben első a tanulói érdekek figyelembe vétele, korrekt emberi kapcsolatok(önértékelés, vezetőhelyettesi interjú)

Önfejlesztési tervet írjon megáról vezetőként és pedagógusként is.

Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli.

Önértékelését reálisan látja; erőssége a tervezés és szervezés, a problémamegoldási és döntési folyamatok menedzselése; kitartó, elkötelezett, terhelhető;

Önértékelése állja ki az ellenőrző és minősítő szakértők munkáját.

Milyen mértékű elkötelezettséget mutat önmaga képzése és fejlesztése iránt?

A tanári szakma és az iskolavezetés területein keresi az új szakmai információkat és elsajátítja azokat.

Továbbképzés, szakmai konferenciák, nyilvános anyagok olvasása, új jogszabályok követése

Vezetéselmélet területén szakirodalmakat sajátít el.

Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti.

Célkitűzés, tanúsítványok, kapcsolatok (vezetői program)

Közoktatási vezető hallgatóival konzultációk

Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus etika normáinak megfelel.)

Az intézményvezető hangsúlyt fektet a nevelőtestületen belül az etikus pedagógusmagatartás betartatására.

önkontroll, objektív éntudatosság

Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői programjában leírt célok, feladatok? Mi indokolja az esetleges változásokat, átütemezéseket?

A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban.

nyilvános beszámolók Tanév végi beszámolókat e szempontok alapján ír.

Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára.

Tervezés: projektekre bontás, feltételek biztosítása

A 2. és 4. évben a belső ellenőrzés feltárja az esetleges felülvizsgálati pontokat- módosítást a vezetőséggel együtt végez.

Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása

Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások Eszközök, módszerek

Hogyan osztja meg a vezetési feladatokat a vezetőtársaival, kollégáival?

A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad.

Munkaköri leírásukban pontosan meghatározott legyen.

Személyes egyeztetések során kialakítani.

A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntési- és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja.

A vezetési feladatok delegálása, helyettesítés rendszere, feladatkörök meghatározása, feladatok átruházása – írásban. A vezetői programmal egyező. Aláírás, pecséthasználat. (SZMSZ)

Személyes egyeztetések során kialakítani.

Hogyan vesz részt személyesen a humán erőforrás ellenőrzésében és értékelésében?

Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és működtetésében.

Tagja a belső önértékelési csoportnak. Belső ellenőrzés (ig., igh, munkaközösség-vezetők), az ellenőrzés területei megegyeznek a PP által leírtakkal (SZMSZ).

a belső önértékelés folyamatleírásban meghatározott módon látja el feladatait

Részt vállal a pedagógusok óráinak látogatásában, megbeszélésében.

Részt vesz a belső műhely munkájában. Órát is tart, hospitál is.

Látogatások működési rendje szerint.

A pedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál.

A szakmai fejlesztési tervek készítése inspiráló légkörben történik.

Bátorító, megerősítő kommunikáció

Hogyan inspirálja, motiválja és bátorítja az intézményvezető a munkatársakat?

Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére.

Nyilvánosság előtt elismeri a sikereket, támogatja a képzésre jelentkezéseket.

személyes jelenlét

Alkalmat ad a pedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, a feladatok delegálásánál az egyének erősségeire épít.

Jó gyakorlatok fejlesztésére ösztönöz, érdeklődik, a munkaközösségek foglalkozásain részt vesz. Megjelöli célként (vezetői program).

egyeztetés az érintettekkel

Hogyan tud kialakítani együttműködést, hatékony csapatmunkát a kollégák között?

Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a team munkában.

Részt vállal a munkaközösségek munkájában, tagja a belső műhelynek, külső műhelyekben is szerepet vállal, beszámoltatja a középvezetőket, véleményüket kéri a fejlesztésekhez, intézkedésekhez.

személyes részvétel

Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket.

A munkatervi feladatok felelőseinek pontosításakor csoportokban gondolkodik.

egyeztetés a tervezéskor, közös beszámolók az értékelések alkalmával

Milyen módon biztosítja és támogatja az érintettek, a nevelőtestület, az intézmény igényei, elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését?

A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének.

Feleljen meg a PP-ben és az érintett kollégák önfejlesztési terveiben leírtaknak.

Személyes egyeztetések során kialakítani.

Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit.

Hospitálások, bemutató órák, jó gyakorlat átadása; a tanulás tanítása tapasztalat-csere, e-learning a gyakorlatban; portfóliókészítés-pedagógusminősítés;

munkatervek bekérése, ellenőrzése

Hogyan vonja be a vezető az intézményi döntéshozatali

Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit.

A vonatkozó jogszabályoknak megfelelően jár el.

vezetőségi ülések, értekezletek tartalmas, hatékony vezetése

folyamatba a pedagógusokat?

A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel.

Mindenki időben jusson hozzá a munkájához, az intézményi folyamatok követéséhez szükséges információkhoz.

kör e-mailek, iskola web oldala, , faliújság, vezetőségi ülések, értekezletek, beszélgetések

Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat.

Nyitott és érdeklődő, asszertív kommunikációt folytat.

jelenlét

Mit tesz a nyugodt munkavégzésre alkalmas, pozitív klíma és támogató kultúra megteremtése érdekében?

Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre.

A szervezeti és működési szabályzat szerinti formális alkalmakon kívül informális módon, beszélgetések során is lehet számítani segítségére.

jelenlét

Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert és betartott szabályok betartatása).

A belső szabályozó dokumentumokat ismerteti, elérhetővé teszi és betartatja.

rendszeres tájékoztatások, értékelések és beszámolók

Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket.

Ötletek kidolgozására, nyilvánossá tételére ösztönöz.

módot ad a lehetőségek és a meglévő példák megismerésére, szakmai segítséget nyújt.

Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások Eszközök, módszerek

Hogyan történik a jogszabályok figyelemmel kísérése?

Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait.

Követi, a testületet tájékoztatja; a hatályossá válás előtt felkészíti a testületet a változásra

njt.hu olda követése, oktatas.hu oldal, Modern Iskola rendszeres olvasása

A pedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabály-változásokról folyamatosan tájékoztatja.

Vezetőségi üléseken és testületi értekezleteken; azonnal

szóban; kör e-mailben

Hogyan tesz eleget az intézményvezető a tájékoztatási kötelezettségének?

Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus, közösségi média stb.) működtet.

Biztonságos módon: honlapon, faliújságon, e-mailben, verbális úton értekezleten vagy diákok tájékoztatása iskolarádión, összehívásukkal, DÖK útján, osztályfőnökök útján, elektronikus: kör e-mail

web oldal, KIR, sulirádió, faliújságok,

A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul.

A jegyzőkönyv tartalmazzon minden fontos elemet, Alapkövetelmény: Reprodukálhatóság, tömörség, strukturáltság, nyelvhelyesség

előzetes terv közzé tétele, a pontokhoz felelősök felkésére, jegyzőkönyv vezettetése, összefoglalás a faliújságon

Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése, kezelése (emberek, tárgyak és

Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülés, stb.).

Tantárgyfelosztés, erőforrásterv készüljön a lehetőségek és az igények összehangolásával.

Munkaközösségek segítségét kéri, egyéni javaslatokat figyelembe vesz.

eszközök, fizikai környezet)?

Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (például tanműhelyek, sportlétesítmények eszközei, taneszközök).

Hatásos kapcsolattartás a működtető képviselőivel; felhasználók beszámoltatása.

szabályzatok frissítése

Hogyan biztosítja az intézményvezető az intézményi működés nyilvánosságát, az intézmény pozitív arculatának kialakítását?

Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra.

Mindenki hozzáférjen, aki kompetens benne.

web oldal, közzétételi lista, KIR frissítés, tájékoztatók írása.

A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet.

Minden csatornán folyik a kapcsolattartás. Maga is ír a KIs újságba, a web oldalra, küld anyagot az iskolai rádióba.

Hogyan biztosítja az intézményi folyamatok, döntések átláthatóságát?

Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomonkövethetőségét, ellenőrizhetőségét.

folyamatszabályok fenntartása, beszámoltatás

A meglévő PDCA ciklusos tervezés gyakorlatát fenntartja, bővíti.

Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt. Intézkedési tervek készítése a felelősök javaslatai alapján történjen.

rendszeresen bekéri, s reflektál

Milyen, a célok elérését támogató kapcsolatrendszert alakított ki az intézményvezető?

Személyesen irányítja az intézmény partneri körének azonosítását, részt vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel (például DÖK, szülői képviselet) történő kapcsolattartásban.

munkaköri leírása alapján SzMSz-ben szabályozott módon

Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében.

Tantárgyfelosztás egyeztetésekor meggyőző, a pedagógusok kiválasztásában véleményt alkot.

személyes kapcsolatok ápolásával

Intézmény

A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások Eszközök, módszerek

Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok a pedagógiai programban?

Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal.

Nem ismétlései annak, hanem pontosításai. Közös értelmezés.

A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.

Jogszabályok betartásával fogalmazza meg azokat a testület, abba építi be a környezet elvárásait.

A teljes testülettel ismertetjük értekezleteken a jogszabályok módosulását.

Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?

Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.

évente a tanévzáró értekezleten értékeljük; felelőse a mkv.vez.

munkatervünkben ezt rögzítjük;módszere: mköz ülésen mindenki beszámol (szóban, írásban.)

Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.

Felépítő módszerrel, a munkaközösségek javaslatait beépítve.

Minden augusztus végén átgondoljuk.

A tervek nyilvánossága biztosított. Minden érdeklődő elérje őket. Honlap.

A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.

Időrendben kövessék egymást.

A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.

A szervezeti célok összhangban legyenek a munkavállalók céljaival.

Folyamatos egyeztetés.

A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.

A tankönyvfelelősök folyamatos kapcsolatban legyenek a munkaközösségekkel.

Tankönyvekre javaslatokat tesznek a munkaközösségek.

Pedagógiai folyamatok - Megvalósítás

Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások Eszközök, módszerek

Hogyan történik a tervek megvalósítása?

A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.)

A munkatervek (Intézményi, munkaközösségeké, BÖCS-é) koherensek a stratégiai dokumentumokkal.

Tanévnyitó értekezletet megelőzően egyeztetünk, majd elfogadjuk.

Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.

Felépítő módon készülnek (javaslatok hangzanak el az értekezleten, melyek beépítéséről együtt döntünk).

jegyzőkönyvben rögzített

Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.

Ez minden tervező dokumentumban megjelenik (óravázlatoknak is kötelező formai és tartalmi eleme).

A munkaközösségek vezetői és a gyakornokok mentorai segítik ebben a kollégákat.

Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.

Az elégedettséget mérjük, a fejlesztendő területekre a BÖCs tesz javaslatot az értekezleteken.

Mindenki törekszik az elvárások teljesítésére, megerősíti a vezetés a törekvést.

Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya, hogyan épülnek egymásra?

Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.

A munkaterv készítése során hagyományainkra, valamint az előző beszámolóra (mely tartalmazza a felelősök testület által elfogadott intézkedési terveit is) alapozunk.

A fenntartótól kapott szempontsor alapján számol be az igazgató, s év végi értékelésének alapja is ez.

A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.

a folyamatgazdák intézkedési terv javaslatait a nevelőtestület elfogadja, intézményvezető jóváhagyja, beépíti a munkatervbe, majd a beszámolót az alapján állítja össze.

az év végi beszámoló kiegészül a Belső Önértékelési Csoport beszámolójával

A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.

Szükség szerint tanév során is készülhet beszámoló, de minden tanév végén év végi beszámolót készít az intézményvezető, valamint a munkaközösségvezetők, vagy más munkacsoportok vezetője. A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez. A következő nevelési év terveinek kialakítása mindig az év végi beszámolók megállapításai alapján készülnek el. Adott, rögzített szempontsorral dolgozunk, melynek alapja a fenntartó szempontsora, s kiegészítjük további, fontosnak tartott elemekkel.

Az egyes területek gazdái szolgáltatnak friss adatokat a beszámolóhoz.

Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és a terv tényleges megvalósulásának a viszonya?

A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok – a csoport, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók adottságait figyelembe véve – megjelennek a pedagógus tervező munkájában, és annak ütemezésében.

A tanmenetek készítésének alapja a pedagógiai program, valamint a munkaterv.

Emlékezteti a vezetés a pedagógusokat a célokra az értekezleteken.

A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.

Az indoklások megjelennek. Erről a látogatott kollégák önreflexióiból, valamint az értekezleteken elhangzó beszámolóból meggyőződünk.

A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban.

A kézikönyv által javasolt formát alkalmazza minden pedagógus.

A koherencia meglétének ellenőrzése is feladata a BÖCs-nek.

Pedagógiai folyamatok - Ellenőrzés

Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások Eszközök, módszerek

Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?

Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.

A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az intézményben folyó pedagógiai tevékenység eredményességének, szakszerűségének, célszerűségének és hatékonyságának vizsgálata, annak feltárása, hogy melyek az intézmény erősségei, valamint a fejleszthető területek. (SzMSz)A BÖCs működése rendszeres, tervezett.

Éves tervet készít, beszámol értekezleten.

Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.

Az ellenőrzés a Belső Ellenőrzési Tervben meghatározott céllal, gyakorisággal, eszközzel történik. Intéményvezető készíti el.

Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.

Az intézmény belső ellenőrzését, önértékelését a Belső Ellenőrzési Csoport segíti. A belső és külső ellenőrzésben érintett pedagógusok szükség szerint szaktanácsadó segítségét kérhetik. A BECS eredményei alapján készül el az önértékelésben érintett pedagógusok fejlesztési terve, valamint az intézményi önértékelés. Önértékelés folyamata

A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre. Int.v.h. a Mérés, értékelés folyamatot

felügyeli. Az intézmény folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulási és nevelési folyamatokat és azokat kiértékeli. Ezáltal megállapítja az esetleges hiányosságokat és a fejlesztendő területeket.

Legalább félévente beszámol.

Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben.

Intézményi önértékelés elvárásai szerint

indikátorokkal alátámasztva, az adatgyűjtők megállapításai alapján a BÖCs vezetője által előterjesztve, a mérés-értékelési szakértő javaslataival kiegészítve

Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően önfejlesztési tervet készít, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja.

Ebben az intézményvezető támogatja, egyúttal gondoskodik ellenőrzéséről.

A kormányrendelet szerint, a BÖCs munkatervét követve.

Pedagógiai folyamatok - Értékelés

Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások Eszközök, módszerek

Hogyan történik az intézményben az értékelés?

Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti.

Indikátorainkra építünk. A felelősök követik.

Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.

Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban?

Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.

Működik a rendszer. Mérés-értékelés felelős felügyeli.

Minden pedagógus átgondolja, tantárgyának megfelelően kiegészíti.

A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik.

Havonta értekezleteken egyeztetünk erről.

Osztályfőnöki feladatokért felelős munkaközösség vezetője alevezetője.

Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek. Dokumentációt havi rendszerességgel

ellenőrizzük. Értékeljük minden tanévzáró értekezleten.

A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel.

A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.

PP-ben meghatározott módon és a Házirendben szabályozott eljárásrend szerint megvalósul.

Ellenőrzőn keresztül üzeneteket is küldünk, fogadóórák, szülői értekezletek

Pedagógiai folyamatok - Korrekció

Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások Eszközök, módszerek

Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével?

(Elégedettségmérés, intézményi önértékelés

pedagógusértékelés,

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.

Dokumentumaink módosítása megtörténik, ha a jogszabályok változása, vagy az indikátorok alacsony szintű teljesülése miatt a felelősök javaslatot tesznek. A BÖCs által feltárt további javaslatok is beépülhetnek.

Az intézményvezető gondoskodik a beépítésről.

tanulói kompetenciamérés, egyéb

mérések.)

Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez.

A tanévzáró értekezleten előterjesztik a felelősök intézkedési terv javaslatukat, a testület elfogadja, intézményvezető jóváhagyja

mérés-értékelés folyamat gazdája és a Belső Önértékelési Csoport vezetője a felelős

Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.

Az intézmény - a nevelési és tanulási eredményesség függvényében - nyitott a stratégiai és operatív tervei korrekciójára. A nevelőtestületre, ezáltal az intézményre az innovatív gondolkodás a jellemző.

Felelősök segítik segítik, intézkedési terveik megfogalmazása során a célok változtatására is javaslatot tehetnek.

A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.

A folyamatos fejlődés, a problémák megoldása érdekében belső és külső erőforrások bevonásával megoldásra alkalmas módszereket keresünk.

Pedagógusok segítik az intézményvezetést az adaptációkban.

Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból

követhető.

ÖKO iskola feladatunkat ÖKO mk. vezető koordinálja.

Minden tervező dokumentumban megjelenik, ÖKO jelzéssel emeljük ki.

A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a

téma elemeit.

DÖK szervezi a tantermek, szekrények, területrészek közös rendben tartását. Iskolaorvos, fogász és védőnő is velünk egyeztetett terv szerint végzi munkáját. Munaktervünkben és PP-ben témahetek a témában.

DÖK ülések munkaterve tartalmazza.

A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény.

DÖK működik, vezetője koordinálja.

Elégedettség mérésekor rákérdezünk.

A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának

eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat

tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató

szervezeti kultúrára.

A DÖK vezetője is folyamatgazda, ő is beszámol. Az osztályfőnöki munkaközösség vezetője szintén- ő vezeti az osztályozó értekezleteket is.

Az intézményi beszámoló készítésekor beemeljük az említett szereplőkét.

A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának

ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek

fejlesztését.

Az intézmény gondoskodik a pedagógusok, valamint a tanulók közötti

folyamatos információcseréről és együttműködésről.

DÖK ülések, munkatervi programok során kiemelten.

Értekezleteken erről is beszélünk, elvárjuk.

Közösségi programokat szervez az intézmény.

Hagyományaink szerint. Munkatervünk tartalmazza.

Közös tervezés, hagyományok megőrzésével.

Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.

Évente egy napét saját hatáskörben, de padagógus segítséggel.

Támogatják a pedagógusok az ötletek megvalósítását, szülők bevonásával.

A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.

Kiválóan működő SzMK szervezetünk van. Munkaterve az iskolavezetéssel egyeztetett módon készül.

Delegált pedagógusok az SzMK üléseken.

Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és

tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.

A demokratikus működés fórumain egyeztetünk.

A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok

önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.

Erről elégedettségi mérések során győződünk meg.

Eredmények

Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások Eszközök, módszerek

Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?

Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.

Célul tűzük ki, s ezen nem változtattunk. Pedagógia Program karban tartása folyamtos.

Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása.

Fenntartó és SzMK, DÖK, valamint Intézményi Tanács rendszeres ülései során megtörténik. Jegyzőkönyvek rögzítik.

Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket:

- kompetenciamérések eredményei

Int.v.h. évente elemzi.

Év végi értekezleten esetleges korrekciós javaslat.

- tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan

Statisztikánk alapjánint.vez. elemzi.

Év végi értekezleten esetleges korrekciós javaslat.

- versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint Mk. Vez. elemzi.

Év végi értekezleten esetleges korrekciós javaslat.

- továbbtanulási mutatók

Int.v.h. elemzi.

Év végi értekezleten esetleges korrekciós javaslat.

- vizsgaeredmények Int.v.h. elemzi.

- elismerések Int.v.h. elemzi.

- lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók

Int.v.h. elemzi.

Év végi értekezleten esetleges korrekciós javaslat.

- elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló)

Int.v.h. elemzi.

Év végi értekezleten esetleges korrekciós javaslat.

- neveltségi mutatók

Osztályfőnöki munkaközösség vezetője elemzi.

Év végi értekezleten esetleges korrekciós javaslat.

- stb.

Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembe vételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják. Jó eredményeinket a CSH index figyelembe

vételével megtartjuk.

int.v.h. segíti a mérés-értékelés feladatok teljesítését, az indikátorok követését.

Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?

Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.

Statisztika alapján követjük, eredményesnek találjuk.

Félévente értekezleteken értékeljük.

Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható

(versenyeredmények, felvételi eredmények, stb.). Statisztika alapján követjük,

eredményesnek találjuk.

Matematika, magyar sazkosok, munkaközösségi vezetők követik.

Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul. Mindenkinek hozzá kell járulnia.

Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.

Örökös ÖKO iskola Pályázati lehtőségeket figyelünk, elismerésekre is.

Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?

Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.

Honlap, Kis újság, faliújság, értekezletek, iskolarádió aktuális.

ÖKO mk. Vezető segíti a munkát.

Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tantestületi feladat. Minden értekezlet szól erről. Jegyzőkönyvek rögzítik.

A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában.

Minden munkatervet erre építünk.

Jegyzőkönyvek és beszámolók a tervezési dokumentumokkal koherensek.

Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?

A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van. Akikre egyéni fejlesztési tervet írtunk,

annak útját a terv írója követi PP-ben rögzítjük ezt; az osztályfőnök segíti ebben.

A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.

Nyomonkövetés eredményei Int.v.h.elemzi.

Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások Eszközök, módszerek

Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?

Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok).

Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A szakmai munkaközösség jogosítványait, feladatait a Nkt., az EMMI rendeletei, valamint az intézmény SzMSz határozza meg. A szakmai munkaközösség felelőssége, hogy a szakmai innovációk összhangban álljanak az intézmény Pedagógiai Programjával és munkatervével.

Mk.v. munkatervük szerint, BÖCS munkaterve alapján, szervezetten.

A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg.

Munkaköri leírásukban is ez szerepel. Párhuzamosn készülnek a munkatervek.

A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott. A szakmai munkaközösség véleményezi a

Pedagógiai Programot, a továbbképzési programot, a nevelés-oktatás eszközeinek kiválasztását, szakterületét érintően a pedagógiai munka eredményességét, valamint a vezetői pályázat szakmai programját. SzMSz-ben is rögzítve.

Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik.

Munkatervük tartalmazza a közös elemeket.

Beszámolnak az együttműködésekről a tanév végén.

Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.

A vezetés tagjai is tagok ezekben a közösségekben.

Jelenléti íveken is követhető a jelenlét.

A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése.

Vezetőik munkaköri leírásában is szerepel a feladat, látogatnak és értékelnek.

Jkv-ben követhető a részvétel

A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában.

Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?

Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.

A belső megosztásban fontos feladat jut a munkaközösségeknek, valamint a külön feladatokkal megbízott kollégáknak. Fontos feladatuk a módszerek, eljárások segítése, értékelése, közzététele a nevelőtestületben. (SzMSz)

Beszámolójukat jegyzőkönyv, munkájukat dokumentáció rögzíti.

Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. Belső továbbképzések, nevelési

értekezletek témái, bemutató foglalkozások teszik lehetővé, hogy a pedagógusok tanulhassanak egymástól, és ösztönözve érezzék magukat pedagógiai ismereteik szinten tartására, fejlesztésére.

Munkaközösségi emlékeztetők ésér tekezleti jegyzőkönyvek tanúskodnak a szervezeti tanulásról.

A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.

Értekezleteiken megbeszélik a tovább- és önképzésen tanultakat.

Munkaterveik tanúskodnak róla.

Hogyan történik az információátadás az intézményben?

Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.

Munkatervünk, SzMSz-ünk, jegyzőkönyveink és dokumentációnk bizonyítja.

Nevelői szoba faliújságán elérhető emlékeztetők.

Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció. Folyamatos vezetői jelenlét.

Erről belső elemzés során meg is győződtünk.

Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.

Mindhárommal él.

Szerver, web oldal, emailek, faliújság, folyamatos vezetői jelenlét.

Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.

Aláírásukkal igazolják a vezetőségi ülésekről kapott tájékoztatól elolvasását. Körözvény. Honlapunk is igazolja.

Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.

Közösen tervezzük időpontjukat és témájukat.

Tanévnyitó értekezleteken elfogadjuk a témákat, munkatervben rögzítjük.

A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.

Pedagógusok önfejlesztési terveinek készítése során ez folyamatos, a kormányrendelet szerinti. Összegzés, valamint az intézmény értékelése során keletkezett értékelés részletesen elhangzik a záró értekezleteken.

Értekezletek jegyzőkönyvei tanúsítják.

Az intézmény külső kapcsolatai

Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások Eszközök, módszerek

Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?

Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.

SzMSz tartalmazza. Értekezleteken beszámolók erről a területről is.

A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.

SzMSz tartalmazza. Értekezleteken beszámolók erről a területről is.

Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik.

Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel. (SzMSz) A partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről a Pedagógiai Programban, az SzMSzben kerülnek megfogalmazásra az együttműködés alapelvei, feladatai és céljai, valamint a kapcsolattartás formái.

Ha nem csak szóbeli megállapodás történt, akkor a szerződés tartalmazza.

Az intézmény terveinek elkészítése során egyeztet az érintett külső partnerekkel.

Az abban érintett partnerekkel.

Szóbeli egyeztetés legtöbb esetben elég. Ha szükséges, megállapodás, vagy szerződés is készül.

Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése.

A fenntartó, munkáltató Tankerületi vezetőé, a szülőké és a tanulóké a rendeletnek megfelelően. Kérdőívek, illetve interjúk.

Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése. Rendeletben és házirendben szabályozott házirendben szabályozott

Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?

Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.

Eleget tesz.

Intézményi Tanács félévente, fenntartó évente kap beszámolót. SzMK üléseinek mindegyikén jelen van 2 delegált a nevelőtestületből.

Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).

A20/2012. EMMI rendelet szerinti tájékoztatások megtörténnek.

Honlapunk folyamatosan frissül, SzMK üléseken testületi delegáltak adnak szóbeli tájékoztatást, DÖK üléseken az igazgató. Intézményi Tanács ülésein az igazgató.

A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.

Az SzMSz módosításai során erre a területre is ügyelünk.

SzMSz-be kerül, amit elfogad a testület és jóváhagy az igazgató.

Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?

Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.

Községi ünnepségeket szervezünk felkérés alapján. Fellépéseket vállalunk felkérésekre.

Községünk éves terve alapján teszünk eleget, valamint a hagyományoknak megfelelően.

A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.

Kapcsolattartó pedagógusokon, illetve igazgatón keresztül történik a nevezés, illetve vállalás.

Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel.

Az igazgató, felterjesztéseket ír,tevékenységéről a testületnek beszámol .

Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.

Frissíteni fogjuk tervünket, ha ismét lehetőségünk lesz fejlesztésre.

Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.

Törekszik, pályázatokat nyújt be és nyer meg, támogató alapítványhoz fordul, jelzi a fenntartónak és a működtetőnek.

Az intézmény az IKT eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető. Osztálynaplóban követhető. Karikázással jelöljük.

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségletéről.

Rendelkezik. A tantárgyfelosztás a Nkt. Melléklete alapján készül.

A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.

Azonnal, írásban jelzi az intézményvezető.

A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.

Ha szükséges, a vezetők állandó megbízások vállalását és teljesítését is szorgalmazzák, amelyek az éves munkatervben is megjelennek.

Erről a 326/2013. kormányrendelet 17.§ (1) szerinti órák nyilvántartása is tanúskodik.

A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.

Jelzés a fenntartó felé a hiányokról, pályázati kiírás kérése!

Az intézmény pedagógus továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki. A vezetők felkészültek a pedagógiai Felkészültek!

A Belső Önértékelési Csoport koordinációval megbízott tagjai segítik a kollégákat, minden értékelésben BÖCs tag is és külsős is részt vesz.

munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.

Az intézmény rendelkezik továbbképzési programmal, melynek elkészítése a munkatársak bevonásával, az intézményi szükségletek és az egyéni életpálya figyelembe vételével történt.

Rendelkezik, összhangban az intézményi és a személyes célok.

Megbeszélésen alapul a terv, a fenntartó hagyja jóvá.

Az intézmény követi a továbbképzési programban, beiskolázási tervben leírtakat.

Szükség esetén korrigálásra is hajlamosak vagyunk.

A továbbképzés nyomonkövetése az int.v.h. feladata.

Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.

Az intézményt az óvodavezető irányítja. Az intézmény szervezeti kultúráját belső szabályozók normái határozzák meg. Az intézményi célok megvalósulásához együttműködés, értékteremtő munka szükséges. A belső és külső továbbképzések, foglalkozáslátogatások szervezésével tesszük még hatékonyabbá a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztését. (SZMSZ)

MK.v.értekezleteken, belső megbeszéléseken is részt vesznek a vezetők is.

Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.

Létezik a szabályozás, és betartjuk.

Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.

Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit a jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jog illeti meg. (SzMSz)

Az év végi önértékeléshez az adatokat a munkaközösségi vezetők és a felelősök szolgáltatják.

Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.

Működik a belső és a külső műhelyek rendszere.

Tervező dokumentumban követhető módon.

Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik.

Megjelennek PP-ben, SzMSz-ben és munkatervekben is.

Kis újság, honlap alapján alapján követi mindenki.

Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.

Alapdokumentumainkban rögzítettük.

Munaketrveinkben tervezzük a konkrét megvalósítást.

A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.

A jelenlegi gyakorlat maradjon fenn, a folyamatleírások szerint mindenki érezze magát felelősnek területéért.

Beszámolók, intézkedési tervek rendszere, értekezletek jegyzőkönyvéhez kapcsolódó dokumentumok.

A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.

Építünk a szakértelemre, törekszünk ez egyenletes terhelésre.

Saját szabályozó dokumentumaink szerint valósul meg, a 326/2013. kormányrendelet figyelembe vételével.

A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.

SzMSz-ben a folyamattérkép és a munkaköri leírások egyértelműek.

Számonkérés: értekezleteken.

Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.

A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását. A megbízott kollégák a végrehajtásról, a megvalósításról, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.

Munkaközösségek vezetőire és felelősökre építünk.

Ennek rendje kialakított és dokumentált.

Vezetőségi ülések rendszeresek, az értekezletek tartalmasak és a demokratikus működés fórumai.

Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.

Jó gyakorlatok kidolgozására ösztönöz a vezetés, bevon a folyamatokba.

Jegyzőkönyvek tanúskodnak róla.

Az intézmény pozitívan viszonyul a felmerült ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba.

Hangozzanak el értekezleteken a javaslatok.

Jegyzőkönyvek tanúskodnak róla.

Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.

Hagyományosan jól működő rendszerünk tovább él. Mk.v.vezetők koordinálják.

A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.

Kapcsolódás pályázati lehetőségekhez (pl. Mentor(h)áló, referencia intézményi eljárásrend követése.

A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások Eszközök, módszerek

Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok a pedagógiai programban?

Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal.

Nem ismétlései annak, hanem pontosításai. Közös értelmezés.

A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.

Jogszabályok betartásával fogalmazza meg azokat a testület, abba építi be a környezet elvárásait.

A teljes testülettel ismertetjük értekezleteken a jogszabályok módosulását.

Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?

Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.

évente a tanévzáró értekezleten értékeljük; felelőse a mkv.vez.

munkatervünkben ezt rögzítjük;módszere: mköz ülésen mindenki beszámol (szóban, írásban.)

Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.

Felépítő módszerrel, a munkaközösségek javaslatait beépítve.

Minden augusztus végén átgondoljuk.

A tervek nyilvánossága biztosított. Minden érdeklődő elérje őket. Honlap.

A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.

Időrendben kövessék egymást.

A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.

A szervezeti célok összhangban legyenek a munkavállalók céljaival.

Folyamatos egyeztetés.

A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.

A tankönyvfelelősök folyamatos kapcsolatban legyenek a munkaközösségekkel.

Tankönyvekre javaslatokat tesznek a munkaközösségek.

2016/2017.

tanév

2017/2018.

tanév

2018/2019.

tanév

2019/2020.

tanév

2020/2021.

tanév

2016.

szeptember

1-től

december

31-ig

2017.

január 1-től

június 30-ig

2017.

szeptember

1-től

december

31-ig

2018.

január 1-től

június 30-ig

2018.

szeptember

1-től

december

31-ig

2019.

január 1-től

június 30-ig

2019.

szeptember

1-től

december 31-

ig

2020.

január 1-től

június 30-ig

2020.

szeptember 1-

től

december 31-

ig

2021.

január 1-től

június 30-ig

2017. évi

minősítési

tervbe

bekerültek

+

i

3 fő

Gieth Zoltán

Makráné Vass

Éva

Sas Györgyné

2018. évi

minősítési

tervbe

bekerültek

2019. évi

minősítési

tervbe

bekerültek

+

2 fő

Ábrahám

Enikő

Király Andrea

2 fő

Harsányiné

Szöllősi Edit

Turai Andrea

2020. évi

minősítési

tervbe

bekerültek

+1 fő

Vezsenyiné

Csaba

Gabriella

Intézményve-

zetői

önértékelés

3 fő

Gál Angéla

Vargáné

Farkas Nikolett

Honti Tamás

2021. évi

minősítési

tervbe

bekerültek

2 fő

Giethné

Viktor Edit

Miklós

Lászlóné

4 fő

Ábrahámné

Illés Anna

Daka Imre

Szabó

Anikó

Márta

Takács

Julianna

+ a

tantestület

további

tagjai a

teljes

pedagógus

létszám

100%-ig

Intézményvez

etői

önértékelés

Átfogó, teljes

körű

intézményi

önértékelés

Király Andrea

bekerült a

minősítési tervbe,

de későbbi

időpontban végzi

az önértékelését.

A nevelőtestület

minden tagja első

alkalommal elvégzi

az önértékelését.

67

1. Legitimáció

Zákányszék, 2017.01.27.

------------------------------------------- ------------------------------------

Hitelesítő Hitelesítő

Jelen Intézményi Önértékelési Program az intézményvezető aláírásával válik érvényessé.

Zákányszék, 2017.01.27.

-------------------------------------

int.vez.