1

ÉVES FOGLALKOZTATÁSI TERV

2018. január 2.-től

Dr. Kőváriné Tasó Gabriella

intézményvezető

SZIGETHALOM EGYESÍTETT

NÉPJÓLÉTI INTÉZMÉNY

2018

Készítette:

Szociális és Mentálhigiénés Csoport

2

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................................ 2 2017-ÉVI FOGLALKOZÁSOK, MENTÁLHIGIÉNÉS TEVÉKENYSÉG BELSŐ

ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATAI ........................................................................................ 4 Idősek Otthona ....................................................................................................................... 4

A foglalkoztatási terv megvalósulása: ................................................................................ 4 Tevékenységadminisztráció: .............................................................................................. 5

Idősek nappali ellátása ........................................................................................................... 5 A foglalkoztatási terv megvalósulása: ................................................................................ 5 Tevékenységadminisztráció: .............................................................................................. 6

Fogyatékkal élők nappali ellátása .......................................................................................... 6 A foglalkoztatási terv megvalósulása: ................................................................................ 6 Tevékenységadminisztráció: .............................................................................................. 6

FOGLALKOZTATÁSOK ELEMZÉSE 2017 ........................................................................... 7 Ápolást – gondozást nyújtó intézményi ellátás – idősek otthona ........................................... 7

Zenés csoportos mozgásjavító torna .................................................................................. 7 A kreatív, képzőművészeti foglalkozások .......................................................................... 8 A memóriafejlesztő, kreatív játékfoglalkoztatás ................................................................ 9

Biblioterápiás foglalkozások ............................................................................................ 10

Zeneterápiás és drámafoglalkozás .................................................................................... 11 Rendszeres – éves munkatervbe beépített – szabadidős és egyéb tevékenységek: .......... 12

Bibliaóra ........................................................................................................................... 12 Piaclátogatás ..................................................................................................................... 13 Moziklub .......................................................................................................................... 13

Idősek nappali ellátása ......................................................................................................... 14 Zenés csoportos mozgásjavító torna ................................................................................ 14

A memóriafejlesztő, kreatív játékfoglalkoztatás .............................................................. 14 A kreatív, képzőművészeti foglalkozások ........................................................................ 15 Biblioterápia ..................................................................................................................... 15

Drámajáték: ...................................................................................................................... 15

Zeneterápiás foglalkozás .................................................................................................. 16 Fogyatékkal élők nappali ellátása ........................................................................................ 17

Boccia foglalkozás: .......................................................................................................... 17 Finom mozgások fejlesztését célzó manuális foglalkozás ............................................... 18

Mini-golf – játékos sportfoglalkozás ................................................................................ 18 Kempo .............................................................................................................................. 19 Kimozdító foglalkozások (torna, jóga, séta): ................................................................... 19 Készségfejlesztő kreatív foglalkozás ............................................................................... 20 Logopédia ......................................................................................................................... 21

Memóriafejlesztő foglalkozás .......................................................................................... 21 Szituációs játékok ............................................................................................................. 23

ELMÉLETI HÁTTÉR .............................................................................................................. 24

A foglalkoztatás elvei ........................................................................................................... 24 A foglalkoztatás formái: ....................................................................................................... 26

Nappali ellátás .................................................................................................................. 26 A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás - az ápolást, gondozást

nyújtó intézmény .............................................................................................................. 29 INTÉZMÉNYÜNKBEN MEGVALÓSÍTHATÓ ÉS MEGVALÓSULÓ SZOCIOTERÁPIÁS

FOGLALKOZÁSOK ............................................................................................................... 34

Megvalósítható Healing Arts Therapies - Kreatív és művészeti terápiák ............................ 34

3

Megvalósuló rendszeres szocioterápiás foglalkozások ........................................................ 36

Zeneterápia: ................................................................................................................... 36

Biblioterápia: ................................................................................................................. 36

Színjátszás-terápia: ........................................................................................................ 36

Mozgásterápiák: ............................................................................................................ 37

Játékterápiák: ................................................................................................................. 37

Kombinált foglalkozásterápiák: .................................................................................... 37 A FOGLALKOZTATÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HUMÁNERŐFORRÁS HÁTTERE

.................................................................................................................................................. 38 Az intézmény szociális és mentálhigiénés csoportjának tagjai ............................................ 38

IDŐSKORÚAK, ÉS DEMENS BETEGEK BENTLAKÁSOS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSÁT

IDŐSKORÚAK és DEMENS BETEGEK NAPPALI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSÁT

BIZTOSÍTÓ SZAKMAI EGYSÉGEK ÉVES FOGLALKOZTATÁSI TERVE .................... 39 A mentálhigiénés ellátás biztosításának jogszabályi háttere: ............................................... 39 Rendszeres és tervezett szabadidős foglalkozások, és programok ....................................... 40

FOGYATÉKKAL ÉLŐK NAPPALI ELLÁTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SZAKMAI EGYSÉGBEN

TERVEZETT RENDSZERES FOGLALKOZTATÁSOK, SZABADIDŐS PROGRAMOK 44 Szocioterápiás foglalkoztatások ........................................................................................... 44

Rendszeres szabadidős foglalkozások, és programok .......................................................... 45

4

2017-ÉVI FOGLALKOZÁSOK, MENTÁLHIGIÉNÉS TEVÉKENYSÉG BELSŐ ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATAI

Az intézményben önálló szakmai feladatként jelenik meg a mentálhigiénés tevékenység. A

mentálhigiénés szakmai csoport létrehozása annak a feladatnak felel meg, mely alkalmas a

pszichés gondozási – segítési feladatok ellátására, ugyanakkor megfelelően felkészült a

mentálhigiénés preventív tevékenységre és szociális munka feladatok ellátására is.

A mentálhigiénés csoport a mentálhigiénés csoportvezető irányítása alatt tevékenykedik.

A csoport a szakmai összetételnek megfelelően, több szakember is részt vesz, ezért a

mentálhigiénés gondozás is többirányú.

Idősek Otthona

A foglalkoztatási terv megvalósulása:

Az éves munkatervben meghatározott szabadidős programok, - egy-egy időbeli átszervezést

leszámítva - maradéktalanul megvalósultak. A 2016 évi foglalkoztatási tervben szereplő célok

és feladatok a napi munkába beépítésre kerültek.

Egyenlő arányban voltak jelen a fizikai aktivitást fenntartó-, a szellemi- és kulturális alapokra

helyezett foglalkozások és a szórakoztató szabadidős tevékenységek.

A tematikus foglalkozások, a résztvevő ellátottakra formálva, az igények maximális

kielégítésének mentén kerültek megszervezésre.

A csoport tevékenységek egyik legfontosabb eleme a lakók egyéni gondozása. E segítő

munka az átmeneti nehézségek, krízisek, konfliktusok kezelésére és a tartós életviteli

nehézségekben nyújtott segítésre irányul, mely elemeiben felhasználja a konfliktuskezelés és

az aktív problémamegoldó esetmunka technikáit.

Az egyéni gondozás tartalma és alkalmazott módszerei:

Életviteli támogatás: segítségnyújtás az Intézmény keretei közötti tartós életvitel

kialakításában.

Feszültségek, szorongások kezelése és az azokkal való feszültségfeldolgozó-

támasznyújtó foglalkozás

Egyének közötti, személyes konfliktusok kezelése: a lakók közötti, valamint a lakók és

gondozók közötti feszültségekkel, konfliktusokkal való foglalkozás

Hozzátartozók és lakók közötti kapcsolat segítése

Krízisek kezelése: a lakó élete során felmerülő krízisek (érzelmi veszteségek, gyász

stb.) feldolgozása.

Továbbra is hatékony eszköze a mentálhigiénés gondozásnak a konfliktushelyzetek

megelőzése érdekében az egyéni és csoportos megbeszélések. A feszültségek, szorongások

feloldására különböző terápiás eszközök is segítségünkre vannak.

A mentálhigiénés csoport állandó kapcsolatot tart fenn az esetmunkát koordináló vezető

gondozókkal, gondozókkal, az egyéni esetkezelésekkel és csoportjelenségekkel kapcsolatban,

5

mely során felhasználják az aktív problémamegoldó esetmunka technikáit. Közösen tárják fel

a lakók problémáinak gyökerét, a különböző megoldási lehetőségeket, majd közösen

kidolgozott esetkezelési terv mentén kezdik el azok megvalósítását.

A lakókkal kapcsolatos esetkezelések folyamán az adott gondozási egység vezetője, felelőse

illetve a mentálhigiénés munkatárs, szükség szerint az intézmény pszichiáterével konzultálva,

a gondozókkal együtt, közösen tevékenykednek a kitűzött célnak megfelelően.

A mentálhigiénés csoport további fontos feladata a közösségi élet alakításában a

közösségi együttélés támogatásában való aktív részvétel.

Célunk, az aktivitás, érdeklődés megőrzése mellett a szabadidő hasznos eltöltése, a

közösségi kapcsolatok erősítésre, az intézményi élet gazdagítása. A készségfejlesztés, az

aktivitást biztosító közösségi programok kialakítása és lebonyolítása kapcsán együttműködik

az intézmény szabadidős tevékenységeit koordináló munkatársával, a gyógytornásszal, a

városi kulturális, oktatási-nevelési intézményekkel, a helyi civil szervezetekkel.

Tevékenységadminisztráció:

A foglalkoztatások tevékenységei, foto-dokumentációval együtt, napi szinten került

rögzítésre, az erre a célra hitelesített naplókban. A foglalkoztatási tevékenységekről

beszámolók készülnek, az ellátási forma specifikumainak megfelelően. A foglalkozásokról

vezetett nyilvántartásokban szerepel a résztvevők névsora, a foglalkozás témája, a fontosabb

események.

Ez nyújtotta és nyújtja az ellátottak egyéni-gondozási tervének alapját, melynek

eredményeként javaslatot tesz a munkacsoport az ellátott további foglalkoztatásához, mentális

gondozásához. Ezáltal válik a gondozási terv egyénre szabottá, tükrözi az ellátott állapotának

megfelelő foglalkoztatási, és mentálhigiénés feladatait, valamint azok megvalósításának

módszereit.

A féléves értékelések személyre szabottan, foglalkozásonként elkészültek határidőre.

Jövőbeni feladatként került meghatározásra a belső ellenőrzés folyamán, hogy az értékelések

legyenek sokkal szakmaiabbak. A foglalkozásokat befolyásoló rendkívüli események

feljegyzés formájába kerüljenek rögzítésre, ne a foglalkoztatási naplóba.

Idősek nappali ellátása

A foglalkoztatási terv megvalósulása:

A 2016-os foglalkoztatás tervben megfogalmazott célok és feladatok figyelembevételével

kerültek megszervezésre a rendszeres szocioterápiás foglalkozások, valamint az eseti

szabadidős tevékenységek is. Az idősek tartós bentlakást biztosító szakmai szervezeti

egységéhez hasonlóan, az idősek nappali ellátásánál is az igényekre összpontosítva zajlott a

szakmai munka.

Mivel demens időseket is kiszolgál a gondozási egység, fokozottabb odafigyelésre volt

szükség a foglalkozások megszervezésénél, melynek rögzítése vált szükségessé a 2018-as

foglalkoztatási tervben is.

6

Tevékenységadminisztráció:

A foglalkoztatások tevékenységei szintén foto-dokumentációval együtt, napi szinten került

rögzítésre, az erre a célra hitelesített naplókban, melyet a mentálhigiénés csoport munkatársai

vezettek és félévente - egyénenként és foglalkozásonként - értékeltek.

A féléves értékelések személyre szabottan, foglalkozásonként elkészültek határidőre. Ez

esetben is jövőbeni feladatként került meghatározásra a belső ellenőrzés folyamán, hogy az

értékelések legyenek sokkal szakmaiabbak, illetve a foglalkozást tartó terápiás munkatársak

minden esetben lássák el aláírással a foglalkoztatási naplókat, helyettesítés esetén is.

Fogyatékkal élők nappali ellátása

A foglalkoztatási terv megvalósulása:

Minden humán tevékenységre építhető szocioterápiás eljárásnak terápiás értéke csak akkor

lesz, ha nem a tevékenység puszta gyakoroltatására szorítkozik, hanem a személyiség

kibontakozását, differenciálódását, társas viszonyainak dinamizálását szolgálja. A 2017-ben

megvalósult szakmai munka ezt maradéktalanul teljesítette.

A 2016-os foglalkoztatási tervben meghatározott foglalkozások maradéktalanul teljesültek, az

abban foglalt rendszerességgel. Új, rendszeres szolgáltatási elemként jelent meg év közben a

mozgást és aktivitást segítő foglalkozások között a jóga, mely nagy sikert aratott az ellátottak

között.

Tevékenységadminisztráció:

A foglalkoztatások tevékenységei, foto-dokumentációval együtt napi szinten került rögzítésre,

az erre a célra hitelesített naplókban, melyet a mentálhigiénés csoport munkatársai vezettek és

félévente - egyénenként és foglalkozásonként - értékeltek.

Ez nyújtotta és nyújtja az ellátottak egyéni-gondozási tervének az alapját, melynek

eredményeként javaslatot tesz a munkacsoport az ellátott további foglalkoztatásához, mentális

gondozásához. Ezáltal válik a gondozási terv egyénre szabottá, tükrözi az ellátott állapotának

megfelelő foglalkoztatási, mentálhigiénés feladatait, és azok megvalósításának módszereit.

7

FOGLALKOZTATÁSOK ELEMZÉSE 2017

Ápolást – gondozást nyújtó intézményi ellátás – idősek otthona

Zenés csoportos mozgásjavító torna

Az 50 feletti korosztálynak szervezett

preventív, a betegségek megelőzését

célzó, karbantartó senior torna

szükségessége ma még kevéssé ismert.

Azonban egyre többen győződnek meg

róla, hogy ez a speciális, közép- és

időskorúak részére kifejlesztett

mozgásforma nélkülözhetetlen,

életminőség-javító hatású.

Időseink jellemzően gyenge, elesett

fizikai állapotúak. Az egyénre szabott,

tervszerűen biztosított ellátás – mely figyelembe veszi az egészségi állapotot is – kedvező

irányú állapotváltozás eredményezhet, vagy az általános állapot minél hosszabb ideig tartó

fenntartását irányozza elő.

A foglalkozásokon jellemzően 10-12 fő vett részt gondozási egységenként (földszint-

emelet 32 fő, melyből 5-7 fő ágyhoz kötött). Az ellátottak a tornára a terápiás munkatársak

invitálására jöttek el, több esetben az ő meggyőző közreműködésükre vettek részt.

Elmondható az eltelt év tapasztalatai alapján, hogy a demens gondozási egység lakói sokkal

aktívabbak voltak, mint a másik két egységé, ugyanakkor a földszinti gondozási egységben

megtartott foglalkozásokon több esetben részt vettek az emeleten élő lakók is.

A lehetőségekhez és időjáráshoz mérten a foglalkozások szabad levegőn kerültek

megszervezésre minden gondozási egységben, melyek a következő évben is eszerint fognak

zajlani. Minden más esetben a foglalkoztatásra kijelölt helyen (étkező és közösségi helyen)

folytatódtak, folytatódnak.

A foglalkozások alkalmával

jellemzően ülőtorna került megtartása,

de az egyéni igényeket is figyelembe

véve, a fizikai aktivitást elősegítő

feladatok is helyet kaptak. Az ellátottak

jelzései alapján a legnépszerűbb,

foglalkozások a különböző eszközöket

felhasználó (labda, lufi), játékos tornák

voltak. Ennek további folytatása,

bővítése és fejlesztése javasolt a 2018-as

évben is.

8

A kreatív, képzőművészeti foglalkozások

A foglalkozások élménycentrikusak

voltak, a személyiség kreatív-alkotói erőit

ébresztették fel és fejlesztették, melyek az

individualizáció kibontakoztatását és a

hatékony viselkedés elsajátítását célzó

eljárásokként voltak jelen. Sokszor épp a

munka világának antitéziseként, a

szabadidő tartalmas kitöltésére való

felkészítést szolgálták. Több ellátottunk

esetében volt észlelhető, hogy a megfelelő

készségek és érdeklődés észlelésekor, a kreatív foglalkozás hobbitevékenységgé alakult át.

A művészetek számtalan változata képezte a foglalkozások alapjait, de mindegyik lényege

valamilyen műalkotás létrehozása vagy az élvezete kapcsán kialakuló esztétikai élmény

terápiás felhasználása volt. Két fő formája valósult

meg:

aktív művészetterápia: ez művészeti igényű

alkotások létrehozására irányul, ahol azonban

a játékos és teremtő mozzanatok a jelentősek,

az elkészült mű színvonala másodrendű

kérdés;

passzív művészetterápia: kész műalkotás(ok)

érzelmi-indulati és intellektuális feldolgozása,

azaz lényegét tekintve műélvezés.

A terápiás munkatársak a legkülönfélébb technikákat

alkalmazták (rajzolás, festés, ragasztás, montázs,

kollázs, a természet tárgyaiból vagy bőr- és

textilhulladékokból készülő alkotás) akár szabad

témaválasztás alapján, akár felhívó jellegű témákra.

A foglalkozások célja minden esetben valamilyen

konkrét, egyedi tárgy vagy alkotás létrehozása volt,

amelyben az ellátott érzés- illetve gondolatvilága valamilyen formában kifejezésre juthatott,

közvetlenül vagy áttételesen megnyilvánulhatott.

A foglalkozások adtak teret az ünnepekhez, évszakokhoz igazodó dísztárgyak

(intézményi dekoráció) és

ajándéktárgyak elkészítésének is.

Ellátottaink közül a foglalkozásokon kis

létszámban (átlagosan 8 - 10 fő), de

annál nagyobb lelkesedéssel voltak

jelen időseink. A foglalkozások minden

esetben az idősek képességeinek és

kívánságainak, ötleteiknek megfelelően

kerültek megszervezésre. A

foglalkozásokra jellemzően a terápiás

9

munkatársak invitálására jelentek meg, ami viszont kiemelkedő, hogy a földszinti és emeleti

gondozási egység kölcsönösen látogatta egymás kreatív foglalkozásait.

A foglalkozások alatt halk, a témakörhöz igazodó zene szolgált plusz szórakoztatásként.

A memóriafejlesztő, kreatív játékfoglalkoztatás

A demenciában szenvedő idősek új ismeretek, képességek

elsajátítására már nem, vagy csak korlátozottan képesek,

ugyanakkor korai, ifjúkori emlékeket még sokáig fel tud

idézni. A kognitív képességek romlása miatt (sérülnek az

emlékezeti és kommunikációs funkciók), ezért a nonverbális

terápiák hatékonysága sokkal nagyobb, mint a verbális

terápiáké. Az esztétikai élmények kimutathatóan pozitív

hatással vannak a demenciában szenvedőkre. A hang, dallam,

ritmus, szín, testérzet, mint alkalmazott inger kellemes

emlékezeti asszociációkat hozhat létre. Ellazít és megnyugtat,

így növeli az információ-visszanyerési képességet. Ilyen

fejlesztő programok lehetnek az éneklés, ritmizálás, érzékelés,

észlelés fejlesztése, memória tréningek, logikai feladatok,

testséma tudatosítása, stb. A demens gondozási egységben

főként a tér és időbeli orientációk fejlesztése kerültek előtérbe.

A dátum, napi menü, helymeghatározás megbeszélése

indította valamennyi foglalkozása. Év közben merült fel, hogy

a testséma fejlesztése is szükséges, ezért a foglalkozások egy

része a fő testrészek felismerésére, megnevezésére, oldaliság

kialakítására irányult. A tájékozódás térben, irányok, viszonyfogalmak megértése, adekvát

használata szintén célja volt a foglalkozásnak, viszont ezek az ellátottak jelenlegi mentális

állapotukból adódóan, akadályoztatott volt.

A demenciában szenvedő idősekkel való foglalkozás alkalmával fontos figyelembe

venni a tünetek változatosságát, a speciális, egyéni szükségleteket és az általános egészségi

állapotot. Olyan tevékenységeket kellett beiktatni, melyek megfelelnek a még meglévő

képességeknek és kellő sikerélményt tudtak nyújtani. A jó foglalkozások segítik a napot

tevékennyé és strukturálttá tenni. Pozitív érzéseket hív elő, segít a képességek megőrzésében,

segíti a kommunikációt és a közösségbe integrál. Oldja a tehetetlenségből fakadó feszültséget,

boldoggá teszi az idősembert és gondozóját egyaránt. Mindezek eléréséhez a demenciában

szenvedőt meg kell ismerni. A megismerés leghatékonyabb színtere a közös munka, sokrétű

tevékenység. A demens gondozási egységben foglalkozásokon jellemzően 3-4 fő volt jelen

aktívan, de 3-4 fő passzív jelenlévőként

szemlélte az eseményeket.

Az emeleti és földszinti gondozási

egységekben szintén kiscsoportos (5-8 fős)

foglalkozások memóriafejlesztő

foglalkozások valósultak meg 2017-ben. Ez

– amellett, hogy lehetőséget adott a

bennsőséges hangnemnek – nagyban

elősegítette az egyéni fejlesztési lehetőségek

feltérképezését, és az ennek megfelelően

előkészített csoportos foglalkozásoknak.

Mindkét egységben a játékos formába

burkolt memórafejlesztő feladatok kaptak

10

hangsúlyt, amit sokszor önfeledten élveztek az idősek, és nagyban elősegítette egymás

különbségeinek elfogadását, és igazi csoportot kovácsolt a foglalkozásokon résztvevőkből.

Biblioterápiás foglalkozások

A biblioterápiát szokás úgy jellemezni, hogy a

könyvek általi gyógyítás, de ez persze

leegyszerűsített magyarázat. A lényege, hogy egy

irodalmi mű hogy hat a befogadóra abban a

pillanatban, illetve a csoportban, mert általában

csoportban működik, és egymásra is hatnak a

befogadók. A biblioterápiás foglalkozás,

kérdésekkel irányított élményfeldolgozás.

A biblioterápiás munka alapvetően egy önismereti,

pszichoterápiás eszközökkel, egyénileg vagy

csoportban megvalósított folyamat, amelyet a

résztvevők szükségleteinek megfelelő témák,

problémák és készségek középpontba helyezésével tervezünk és valósítunk meg.

A cél az volt foglalkozásainkon is, hogy az együtt töltött időben előhívjuk és megdolgozzuk a

résztvevők sajátélményét, ezáltal önmaguk és problémáik megváltozott megértéséhez segítve

őket, ami képessé teheti őket a pozitív irányú fejlődésre, változásra.

A biblioterápiás csoportban résztvevőkről elmondható, hogy jellemzően nőkből álltak, bár

aktívak voltak a foglalkozások alkalmával, annak nem minden területével tudtak azonosulni,

összességében azonban elmondható, hogy minannyian motiváltak voltak az önfejlesztésben,

tanulásban valamint a szabadidő hasznos eltöltésében.

Az iskolai végzettség tekintetében inhomogén csoport kovácsolódott össze az év

folyamán a földszinti és emeleti godnozási egyésgben egyaránt, azonban mindannyiukat az

irodalom és az olvasás szeretete, a kíváncsiság, a tanulási önismeret fejlesztési vágy hozta a

csoportba. Elmondható, hogy mindannyian jó szellemi képességekkel és érzelmi

intelligenciával rendelkeztek.

Minden foglalkozás alkalmával egyértelművé tettük, hogy nem egyszerű olvasókörön

ülnek, a csoporttagok részéről kifejezetten elvárt az önreflexió, a terápiás munkában olvasott

szövegekkel kapcsolatban fontos az egyéni olvasatok, a

személyes megnyilvánulások tiszteletben tartása, ugyanakkor

egyéni döntés kérdése a mélyebb bevonódás és a személyes

föltárulkozás, megosztás.

A csoport munkájának alapjaként alkalmazott irodalmi

alkotások kiválasztásánál olyan verseket, novellákat

kerestünk, amelyek az önismeret, a párkapcsolat, a nőiség, az

újjászületés, az időskori fejlődési lehetőségek témakörét járják

körül. A régebbi hazai szakirodalom pedig azt veti föl, hogy

az idősekhez elsősorban a fiatalkori olvasmányélményeket

fölidéző klasszikus műveket érdemes vinni, ami az

ismerősségnél fogva egyszersmind megteremti a

biztonságérzetet, és fölidézhetővé, megfogalmazhatóvá tesz

nehéz élményeket is.

Egy-egy foglalkozás alkalmával többen a beszélgetés

fonalába illesztették korábbi filmélményeiket is, például

melyik regény filmváltozatát látták már. Szinte mindegyikük

azt válaszolta, hogy a „film volt a jobb”, de többségük

11

hozzátette, azért „nem hasonlítottak a könyvre”.

A foglalkozásokon jellemzően 8-10 fő vett részt alkalmanként minden gondozási egységben.

Mint ahogy szinte minden foglalkozás esetén, terápiás munkatársaink megragadtak minden

olyan lehetőséget, amikor a szabadban tarthatták a terápiás alkalmakat.

Zeneterápiás és drámafoglalkozás

Egyre ismertebb, hogy a zene változatos

ingereivel a testre, lélekre, illetve az agyi

funkciókra egyaránt hat. Ezt már

évezredekkel ezelőtt ismerték, használták

különböző testi-lelki megbetegedések ellen.

A zene az érzelmek kifejezésének eszköze, a

kommunikáció egyfajta módja lehet,

emlékeket és érzéseket idézhet fel. A

zenehallgatással befolyásolhatjuk a demens

személy közérzetét. Ha tudjuk, hogy az

ellátott, milyen zenét kedvel, a zene milyen emlékekhez kapcsolódik, a pozitív hatások

megsokszorozódhatnak.

Rendszeres szocioterápiás foglalkozásaink közül

talán ez a foglalkozás volt az egyik legsikeresebb, és

legkedveltebb tevékenység a 2017-es gondozási évben.

Időseink számára nagyon fontos a zene, ez az, ami

mindannyiukat, feltétel nélkül összeköti, függetlenül attól,

hogy átlagos-, vagy demens gondozási szükséglettel

rendelkezik.

Minden foglalkozás alkalmával olyan mély érzelmi

szálakat mozgatott meg, melyre sokszor maga a terápiás

munkatárs sem számított. Egy-egy vidámabbra sikeredett

foglalkozás akár táncra is perdítette a megjelent időseket.

A legegyszerűbb forma a csoportos éneklés volt, hiszen az

éneklés a legtermészetesebb emberi megnyilvánulás. A

dalok szövege az élet minden pillanatát megragadja, a

dallama hordozza az adott érzelmi állapotot, és énekelve ki

is váltja azt. Levezeti a feszültséget, belső egyensúlyt

teremt, szellemileg felfrissít (légzés, oxigenizáció), segíti

az öngyógyítást. Az éneklés vitalizál, fiziológiai és

pszichés funkciókat vált ki. Egy-egy alkalommal 1-2 dalnál

nem volt szükséges többet énekelni. A felkeltett fizikai és

pszichés hatást a kevesebb, de összhangban előadott dal is

kiváltotta, anélkül, hogy fáradtságba torkolt

volna a közös éneklés.

A legtöbbször használt módszer, a recepcív

(befogadó) zenehallgatás volt. Ez a módszer

az ún. „passzív” eljárások közé sorolható.

Nem kívánt zenélést, mozgást, csak a zene

meghallgatása alatt keletkezett, belső

szomatikus és elsősorban pszichés folyamatok

kiváltása a lényeg és ezek verbális

feldolgozása volt a lényeg. A zene

12

megmozgatta a fantáziát, emlékképeket idézett fel. A figyelem lassan befelé fordult és a

mozgósított érzelmek, emlékek, felszínre jöttek. A zenei élmény bizonyíthatóan érzelmeket

kelt, ismeretanyagokat ébreszt újra.

A foglalkozásokon 12-15 fő vett részt jellemzően, az ellátottak kár és nemét illetően

inhomogén csoportokban.

Rendszeres – éves munkatervbe beépített – szabadidős és egyéb tevékenységek:

Az éves munkatervben meghatározott szabadidős tevékenységek – némely esetben időpont

átszervezése mellett - maradéktalanul megvalósultak. Az év közben lehetőségként adódó

eseményekkel együtt, a szabadidős tevékenységeket bemutató, fényképes beszámolóban

kerültek rögzítésre havi bontásban a programok.

A 2018-as év szabadidős tevékenységeinek tervezéséhez ez, és az ellátottak kérései nyújtottak

alapot, melyek a 2018-as, éves munkatervben is szerepeltetésre kerültek.

Bibliaóra

Fontos, hogy a hitélet ne csak a

templomban jelenjen meg, hanem a

hétköznapokban is látható és érezhető

legyen. A vallás egyik nagy lényege,

hogy feltétel nélküli boldogság érzésre

tanítson, mert erre lehet támaszkodni,

ez mankót jelenthet.

Mivel az emberi lelket az értelem utáni

örök szomjúság jellemzi, s mivel képes

megismerni a saját rendeltetését, nagy

nyugtalanság és mélységes

önmeghaladási vágy él benne. Az

egyszerű tény, hogy objektív módon és rácsodálkozással szemléli a teremtés szépségét, arra

készteti az embert, hogy felnézzen, s kérdéseket tegyen fel önmagának minden létező

eredetére és rendeltetésére, valamint a saját élete értelmére vonatkozóan, hiszen ebben az

életben mindenféle döntéseket kell hoznia.

Az is természetes az ember számára, hogy nem akar tévedésben, hazugságban vagy látszatok

között élni, ezért fel akarja fedezni az Igazságot, s nem pusztán az Igazság egyes aspektusait.

A Szépség és az Igazság utáni vágy ténylegesen arra készteti az emberi szívet, hogy kutassa a

végtelent, hogy keresse Istent.

A vallástól független bibliaóra egyre

több és több időst vonzott a földszinti

étkezőbe. Az ők kifejezett kérése volt,

hogy amennyiben lehetséges, 2 hetente

kerüljön rendszeresítve.

A foglalkozáson feldolgozott szövegek

tartalmazzák a fejezet fontos

fogalmait, a Biblia keletkezését,

könyveinek elrendezését, az idegen

szavak magyarázatát.

13

Piaclátogatás

Megunhatatlan a piaclátogatás. Ezekkel a

szavakkal illetik időseink a kéthetente,

csütörtökre rendszeresített programot.

Bár ha sokszor nem is vásárolnak az

ellátottak, mégis vonzó programnak

kínálkozik számukra a színes forgatag.

Ezeken a napokon előkerültek a

gondosan előkészített bevásárló listák.

Az év folyamán lehetett az időjárás

komor, borongós, vagy éppen hőségtől

tikkasztó, a hangulat azonban minden

alkalommal ragyogó volt. A programon

jellemzően 9-10 fő vett részt.

Moziklub

A 2017-év moziklub foglalkozásai is az

ellátottak kívánságainak mentén szerveződött. A

legtöbb esetben régi, jól ismert filmek kerültek

vetítésre, de akadt olyan alkalom is, amikor

időseink kabarédélutánt kértek megszervezni.

Mindemellett munkatársaink egy-egy új filmmel

próbálták ellátottaink délutánját eseménydússá

tenni. A havonta egy alkalommal rendszeresített

foglalkozás osztatlan sikert aratott minden

alkalommal. Az intézmény földszinti

étkezőjében kapott helyet egy új,

nagyképernyős televízió, amely a

klubfoglalkozást még színvonalasabbá, és

élvezetesebbé tette.

A klubfoglalkozáson igen magas számban

vettek részt ellátottaink (20 - 22 fő).

14

Idősek nappali ellátása

Az idősek nappali ellátását biztosító egység szabadidős tevékenységeit tekintve szinte minden

intézményen kívüli és belüli programban részt vettek. Aktív tagjai a késő délutáni, esetleg

esti-hétvégi programjainknak is.

A rendszeres szocioterápiás foglalkozások – a klub családias légkörének és családias

létszámának köszönhetően – majdhogynem minden egyes ellátott személyéhez igazodva

került megszervezésre.

Mivel az idősek klubja demenseket is ellát – az összlétszámhoz mérten elég nagy arányban –

a foglalkozásokat év közben is ennek megfelelően kellett specializálni.

Zenés csoportos mozgásjavító torna

Az ellátottak fizikai állapotát tekintve

vegyes csoportot alkotnak az idősek

nappali ellátásának igénybevevői, de

összességében tekintve több az aktív

személy, mint idősek otthonában. A

foglalkozások megszervezése ennek

megfelelően fokozottabban fektette a

hangsúlyt a képességek szinten tartására,

illetve az erőnlét megőrzésére.

Valamennyien – kivétel nélkül – minden

alkalommal szorgalmasan és teljes odafigyeléssel vettek részt a programokon. Visszajelzések

szerint a foglalkozásokon elsajátított gyakorlatokat többen is alkalmazták otthonukban is. Az

egyes tornához kapcsolódó segédeszközök – lufi, labda, színes szalag – ebben az egységben is

nagy segítségére volt mind a terápiás munkatársaknak, mind pedig az időseknek,

mindemellett pedig szórakoztatóbbá tették, az amúgy sokszor nehéz feladatokat is. A csoport

szoros kapcsolatát mi sem jelzi jobban, minthogy azok a személyek is jelen voltak – még ha

passzívan is -, akik a tornagyakorlatokat csak szemlélőként figyelték.

A memóriafejlesztő, kreatív játékfoglalkoztatás

A rendszeres szocioterápiás foglalkozásokat,

megalapozza a gondozók napi szintű

memóriafejlesztő, serkentő beszélgetések és

játékok. Az idősek nappali ellátása a fizikai

torna mellett, napi szinten mozgatja meg a

gondolkodást is. Az idősek szívesen és

lelkesen várják a következő alkalmat, még a

csendes megfigyelők is olykor segítenek

15

társaiknak a nehezebb feladatoknál. Versenyhelyzetbe hozva az összeszokott kis közösséget,

azt tapasztaltuk, hogy rendkívül erős kohézió alakult ki a csoporttagok között. A célul kitűzött

feladat, a „MI tudat” kialakítása sikeresen megvalósult.

A kreatív, képzőművészeti foglalkozások

Az idősek nappali ellátásának igénybe vevői –

az intézmény valamennyi ellátottjával

összehasonlítva – messze a legkreatívabbak.

Szívesen fogadták a bonyolultabb, számukra új

technikákat is, melyek a foglalkozásokba

beépítésre kerültek (pl.: origami).

A tematikus foglalkozások mindenki számára

lehetőséget adtak az önkifejezésre, a személyes

szükségletekhez mérten, mindenkinek jutott

feladat és lehetőség egyaránt.

Jellemzően a klub hölgy tagjai vették ki a részüket, de a férfitagok is jelen voltak, minden

alkalommal. Az intézmény helységei, ajándékai a klubos ellátottak évközbeni munkáinak

gyümölcsei.

Biblioterápia

A klub valamennyi tagja részt vett rendszeresen a

foglalkozásokon, melyeket lehetőség szerint a szabad

levegőn – mégis árnyékban – tartottak munkatársaink.

Az idősek egyik közkedvelt foglalkozása, amiben

mindenki aktívan részt vett és megtalálta a saját maga

ízlésének megfelelő alkotást, vagy témát.

A bentlakásos intézménynél is részletezett célok és

feladatok maradéktalanul megvalósultak.

Drámajáték:

A foglalkozás eszköze a dráma, a cselekedtetés,

amely különböző részképességeket fejlesztő

gyakorlatokat, játékokat és szerepvállalást igénylő

társas rögtönzéseket jelent. Fejlesztő hatása abban

rejlik, hogy cselekvést, aktív közreműködést

követel minden résztvevőtől, ami által nem

valóságos körülmények között élnek át valóságos

érzelmeket, hiszen a drámajátékok a „mintha”

világába repítenek.

16

A drámajáték olyan módszer, amely a játékra alapoz, a cselekvésre koncentrál, feltárja és

fejleszti a résztvevők kreatív képességeit. A drámajáték egyben dramatizáló módszereket

használ, hiszen szerepeket osztanak le, és ezeket játsszák el.

A drámajáték során megtapasztalják újból, hogyan alakítsák ki saját gondolkodásmódjukat,

értékrendszerüket és megtapasztalják, milyen sok megoldás létezhet egy adott helyzetre.

Védelmet nyújt a bátortalanabbaknak, a zárkózottabbaknak, a kevesebb önbizalommal

rendelkezőknek. Nyitottabbá válnak, hamarabb oldódnak és az átélt helyzetek tapasztalatait

tovább viszik magukkal a mindennapjaikba.

Zeneterápiás foglalkozás

Önbizalom, lelki egyensúly, stresszoldás, önismeret,

harmónia, tudatosság, boldog családi élet, őszinte, egyenes

kommunikáció – ezek olyan dolgok, amelyek

megszerzésével életünket boldoggá és kiegyensúlyozottá,

kapcsolatainkat harmonikussá és szeretettel telivé

változtathatjuk, sőt, testi egészségünk is javulni fog.

A zene segít önmagunk megismerésében és az

önkifejezésben. A közös zenélés vagy zenehallgatás még

inkább felszínre hoz olyan élményeket, melyeket szavakkal

nehéz, vagy egyáltalán nem lehet megfogalmazni.

A zeneterápiához nem kell tudni hangszeren játszani!

Kicsit olyan, mint mikor gyermekkorunkban pusztán az

élvezetért játszottunk. Csak azért, mert az jó…

Fontos, hogy megismerjük és megszeressük önmagunkat,

tisztában legyünk érzéseinkkel, mozgatórugóinkkal, hogy

életünknek irányítói lehessünk, és ne csak sodródjunk a

hétköznapok árjával. Ugyancsak fontos, hogy a már

megismert érzéseinket és vágyainkat megfelelő módon és

hatékonyan kommunikáljuk társunk, családunk,

környezetünk felé.

A zeneterápia többek közt ezek eléréséhez nyújt eszközt és segítséget, felhasználva a zene

(hangok és ritmus) lélekre gyakorolt hatását.

A foglalkozások ebben az egységben is – mint az idősek otthonában – nem egyszer csapott át

táncterápiás foglalkozássá, melyet az egyik nagyon jó pillanatban elcsípett kép is mutatja.

17

Fogyatékkal élők nappali ellátása

Boccia foglalkozás:

A boccia az izomkontroll és pontosság

játéka. A játékot a paralimpiai játékokon

csak a cerebral palsy (központi

idegrendszer) sérült sportolók játszhatják.

A játékosok a bőr labdát dobják, rúgják

vagy egy segédeszköz használatával

(csővel) gurítják a szintén bőrből készült

fehér céllabda felé. A labdákat (kék,

piros) olyan közel amennyire csak lehet

a fehér labda felé, kell eljuttatni.

Egyéniben, párosban és vagy csapatban

versenyeznek, a játékot teremben, sima

felszínen játsszák.

Tapasztaltuk, hogy neveltjeink kiegyensúlyozottabbá váltak, erőtartalékaikat meg tanulták

mozgósítani adott cél érdekében. Megtanultak csapatban, a másikra figyelve együtt dolgozni,

együtt játszani. Tolerálni a másik ember teljesítményét, ami a társadalmi beilleszkedés

feltétele is. Mindezt önfeledt játék, mozgásos szórakozás, verseny keretében.

A kempo mellett az egyik legnépszerűbb sportfoglalkozásunk, amiben olyan

ellátottaink is részt tudnak venni, akik sérülésükből adódóan más sport adta lehetőségekkel

nem tudnak élni. Itt élhetik át mindazt az örömöt, amit a sportolás adhat az embereknek. Az érintett ellátottak a foglalkozásokon aktívan és szívesen részt vesznek. Intézményen kívüli

versenyeken és az ehhez kapcsolódó szocioterápiás foglalkozásokon rendszeresen

képviseltetik magukat. A folyamatos sikerélmény erőt és további lelkesedést biztosít a

speciális sportágak folytatásához.

Para boccia csoport alakult meg ellátottaink részvételével, Medvegy Judit (CSEFOSZ SE)

delegációjában, mely gyakorlási tevékenységéhez intézményünk támogatói szerepet vállal.

Azóta intézményünk fiataljai számos versenyen vettek részt, melyekre a résztvevők a

szocioterápiás foglalkozások keretein belül lelkesen és minden erőt beleadva készültek.

Ellátottaink több alkalommal jelezték, hogy ez az a „játék”, amit sohasem lehet megunni, amit

egészségesek és fogyatékkal élők egyaránt játszhatnak, és ami minden alkalommal kihívást

tartogat számukra. Nem számít, hogy valaki mennyire sérült, mindenki egyformán megtalálja

benne saját kihívását és saját örömét, éppen ezért az érzékenyítő foglalkozások

elmaradhatatlan, és szerves része a boccia.

18

Finom mozgások fejlesztését célzó manuális foglalkozás

A kéz és az ujjak mozgatásakor egészen

pici izomcsoportokat kell egymástól

különválasztani, azokat összehangoltan

irányítani és működtetni. A

finommozgások fejlesztéséhez szorosan

kapcsolódik más területek fejlesztése is,

mint a téri tájékozódás, testséma, ritmus,

figyelem, gondolkodás. Mindezeket

együttesen tudjuk a közös játék során

fejleszteni – és általában észrevétlenül ezt

meg is tesszük. Tudatosan odafigyelve

végezzük a tevékenységeket, hogy mely

területeken van nagyobb szükség a

fejlődésre, és ezeket igyekszünk a játékos

feladatokat előtérbe helyezni. A finom mozgások fejlesztése játékos és kreatív feladatokkal

valósulnak meg, mely osztatlan sikert arat minden ellátottunk esetében. Amellett, hogy az

elkészült tárgyak, termékek kézzelfoghatók, ösztönzik őket a további foglalkozásokon

történő, alkotó-tevékenykedő munkára.

Foglalkozásainkon nagy hangsúlyt helyezünk a kézfunkció, manipuláció fejlesztésére,

amelynek jelentősége a játéktevékenységen kívül az önkiszolgálás területén is

megmutatkozik. Kiemelt szerepe van a játékra nevelésnek, mellyel az adekvát

játékhasználatot tanítjuk, fejlesztjük a fantáziát és az elemi kreativitást.

A foglalkozások teljesen egyénre szabottak, megtalálja benne mindenki az adottságainak és

képességeinek megfelelő elfoglaltságot. Ellátottaink nagy odafigyeléssel és annál jobb

kedvvel vesznek részt minden egyes foglalkozáson.

Mini-golf – játékos sportfoglalkozás

A játékok, a mozgásos játékok, a testnevelés és a

mozgással töltött szabadidős tevékenységek nemcsak

a testi fejlődés, az egészség fejlesztésének,

kondicionálásának, a motoros képességek és

készségek kialakításának és továbbfejlesztésének

eszközei, hanem megfelelő felhasználás mellett,

célszerű és tudatos munkával az emberi személyiség

egészére vannak jó hatással.

Nagy hangsúlyt fektetünk az ellátottak mozgásos

játékokon keresztüli képességfejlesztésére, ami

természetesen az egészségmegőrzés céljain túl alapját

képezi az egészséges és önfejlesztő személyiség

kialakulásának is.

A játék még mindig az újdonság erejével hat

ellátottainkra, rendkívül népszerű foglalkozási

elemmé vált.

Mivel hely- és terület igénye ennek a játéknak, nyáron

a hűtött, télen pedig a fűtött teremben is kiválóan

19

használható. Az ellátottak hangosan drukkolnak minden alkalommal egymásnak, bátorítják

valamennyi társukat. A versenyszellem – a bocciához hasonlóan – nem csak segíti, és előre

mozdítja a fizikai fejlődést, hanem még inkább összekovácsolja a csoportot, nagyon jó

hatással van a csoport légkörre.

Kempo

A versengéseknek, küzdőjátékoknak nagy hagyománya

van a magyar mozgáskultúrában. Nem hagyjuk ki mi sem,

hiszen fejlesztik a bátorságot, a szorongás leküzdését, a

félelem leküzdését, a sikerérzés, győzelem feldolgozását, a

sikertelenség, vereség feldolgozását, az önbizalmat, az

ügyességet és az erőt. De fokozottan figyelembe vettük a

baleseti kockázatok leszorításának, és az egészséges, és

nem túlzó versenyszellem megvalósításának szempontjait

is a versengések és küzdőjátékok kiválasztásában,

melyeknek alcsoportjai a következők:

együttes versengések,

csoportos versengések,

páros küzdelmek,

együttes küzdelmek,

csapatküzdelmek

Lovász Gábor további áldozatos munkájának köszönhetően az idei év is szép eredményekkel

halmozott el bennünket és ellátottainkat. A szorgalmas munka eredményeként 5 ellátottunk

sikeres öv-vizsgát is tett, versenyen való szerepléseink mellett.

Fiatalok – köszönhetően Lovász Gábor mesternek – jó kedvvel és rendkívül elhivatottan

állnak a programhoz. Egy – egy harcművészet mozgás anyaga kitűnő terápiás eszköz lehet, és

amellett, hogy hitvallása és lényege ennek a sportágnak önmagunk legyőzése, magában

foglalja azt is, hogy kiterjesszük önnön határainkat is. Ezeknek a fiataloknak lábuk magasba

emelése, egy – egy tanult harci mozdulata, vetekszik mások teljesítményével. Kihívás nélkül

veszik a fiatalok az akadályokat, hiszen mesterük elérte, hogy megértsék mi a feladat és azt

pontosan végre is tudják hajtani.

Kimozdító foglalkozások (torna, jóga, séta):

Az aktivitás, foglalkoztatás nagyon fontos eleme

a szociális gondozásnak. Hiába elégítjük ki a

fizikai szükségleteiket, nem elég, ha az ellátott

egészségi állapotára odafigyelünk. Kevés, ha

lelki egészségvédelmük érdekében mindent

megteszünk, érdekeiket védjük, de a támogatásra

szoruló ember unatkozva ül magányosan,

haszontalannak, feleslegesnek érzi magát.

20

A fizikai foglalkoztatások fontos részét képezik ezek a rendszeres mozgásintervenciós

programok, melyek egyszerre foglalják magukban a sport és örömszerző mozgásokat. A

strukturált foglalkozások és a szabad foglalkozások váltakozása mozdítja ki ellátottainkat.

2017 márciusában új foglalkoztatási elemként került bevezetésre a jóga, melyet nagy

érdeklődéssel fogadtak ellátottaink.

A foglalkozások közül minden esetben a

mozgásos feladatokat szeretik a legjobban

ellátottaink. Ennek megfelelően

igyekszünk változatos feladatokat

összeállítani számukra. A jóga órák –

amellett, hogy rendkívüli módon

átmozgatja ellátottainkat – teljesen más

mozgáskultúrát mutat be számukra. A nagy

érdeklődésre és kedveltségre való

tekintettel, heti 2 alkalommal került

beépítésre a foglalkoztatási tervbe.

Ellátottaink napi rutinjában szerepel a

torna, hiszen „egy kis mozgás senkinek sem árt

és mindenkinek kell!”. Vidám hangulatban

zajlanak a foglalkoztatások. Elsődleges célja a

nem az új tudás és készségek megszerzése, nem

is az önbizalom, vagy a bátorság fejlesztése,

hanem az erőnlét fenntartása, a közérzet

javítása, valamint az ellátottak játékos

szórakoztatása.

A délelőtti foglalkozások és az ebéd után sem

telik eseménytelenül az élet intézményünkben.

A pihenő és szabadidős helyiség játékokkal tele

várja ellátottainkat. Mindenki a saját érdeklődési körének megfelelő tevékenységgel tölti

szabadidejét. Van, aki zenét hallgat, van, aki társasozik és van, aki szereplésvágyát elégíti ki a

karaoke segítségével, de lehetőség van a szivacson nyújtózva pihenni is.

Készségfejlesztő kreatív foglalkozás

A kézügyesség fejlesztő foglalkozások a tanulási

folyamatokat, szépérzéket fejlesztik. Célja nem az

elkészített munkadarab szépsége, hanem az alkotás

öröme, a kreativitás fejlesztése, az önbizalom

növelése, a közösség adta élmények átélése, a

szociális rehabilitáció.

Ezek a foglalkozások a legkülönfélébb technikákat

alkalmazhatják (rajzolás, festés, ragasztás, montázs,

kollázs, agyag- vagy gyurmaformázás, a természet

tárgyaiból vagy bőr- és textilhulladékokból készülő

alkotás) akár szabad témaválasztás alapján, akár

felhívó jellegű témákra (önarckép, betegségem, az otthonom, amitől a legjobban félek, stb.).

21

A foglakozás célja minden esetben valamilyen konkrét, egyedi tárgy vagy alkotás létrehozása,

amelyben a beteg érzés- illetve gondolatvilága valamilyen formában kifejezésre juthat,

közvetlenül vagy áttételesen megnyilvánulhat.

Évek óta ellátottaink és gondozóinak munkája díszíti az intézmény falait, saját kézzel készített

ajándékok készülnek a hozzátartozók számára.

Logopédia

Beszélni nehéz. Pontosan, szépen

megfontoltan, helyesen átadnunk

másoknak azt, amit gondolunk vagy

érzünk, nem könnyű feladat. Azok pedig,

akik beszédükben – például az

artikulációjukban – nehézségekkel

küszködnek, eleve hátrányos helyzetben

vannak a többiekhez képest, hiszen

nehezebben fejezik ki magukat. A

beszédfejlesztés során nemcsak az

ellátottak kommunikációjának

hatékonysága nő, hanem az önbizalmuk

is: közlékenyebbekké és sikeresebbekké

válnak.

A beszédhibák javítása és a beszéd rendellenességeinek korrigálása során alapvető jelentősége

van a tudatosságnak és a tervszerűségnek. Nemcsak a helyes diagnózis – vagyis a hiba pontos

megállapítása – és a megfelelő terápia megválasztása, hanem az alkalmazott vizsgálatok

hatékonyságának mérése is csak akkor lehet egzakt, ha nem nélkülözi ezt a tudatosságot és

tervszerűséget.

Fogyatékkal élő ellátottaink fokozott hátrányát hivatott csökkenteni logopédiai

fejlesztésünk. Ellátottaink komoly feladatként, szinte tanóraként kezelik a logopédiai fejlesztő

foglalkozásokat. A foglalkozást lehetőséget ad arra, hogy egymást segítsék, esetlegesen

kijavítsák. A kapott feladatokat maradéktalanul elvégzik mindig, sőt, többen azzal

büszkélkednek, hogy otthon is tudják alkalmazni az itt tanult feladatokat.

Memóriafejlesztő foglalkozás

A foglalkozás legfőbb célja a szellemi

frissesség megőrzése, a megmaradt

képességek fejlesztése és szinten tartása,

az elszigetelődés megakadályozása, a

külvilággal való kapcsolat fenntartása, a

műveltségi szint emelése és az

ismeretszerzés. Mindez történhet

egyénileg és csoportosan is.

Gondolkodásunk segítségével vagyunk

képesek a problémák megoldásához

22

vezető út megtalálására, szabályok megfogalmazására, alkalmazására.

Gondolkodást segítő feladatok:

Keresd a kisképet a nagyképen

Mi hiányzik a képről

Melyek az egyformák (rajzok, tárgyak összehasonlítása)

Betűhiány felismerése szavakban, mondatokban

Fölösleges betű keresése szavakban

Az emlékezet, az információk tárolásának és előhívásának képessége, fejlesztése

Emlékezetet segítő feladatok:

Memóriajátékok

Mi változott

Tárgyak, személyek, állatok nevének visszamondása

Mondókák, énekek

Mondatbővítő játék

Találd ki, hogy ki vagyok

Memóriafejlesztő foglalkozásaik több ellátottunk

számára kihívást jelent. Terápiás munkatársaink

odafigyelnek minden esetben arra, hogy a

feladatok ne alakítsanak ki frusztrációt az

ellátottakban, azokat játékként éljék meg, de

legyenek tudatában annak is, hogy minden feladat

okkal történik.

Itt az elsődleges cél a játszani tudás kialakítása, a

játék örömének felfedezése, a pillanatról pillanatra

változó élmények biztosítása, amelyek elsősorban

aktivizálnak, érzelmeket mobilizálnak, felkészültségeket oldanak, kreativitást fejlesztenek,

valamint a kommunikációs és a kapcsolatteremtési készségek helyreállítását szolgálják.

A halmozottan fogyatékos fiatalok esetében a gondolkodás kialakulásának

elengedhetetlen feltétele a mozgás, mivel a

gondolati síkon való műveletvégzés csak a

konkrét tárgyakkal történő cselekvés és sok-sok

gyakorlás talaján alakulhat ki. A tárgyi

tevékenykedések közben jelentkező problémák

megoldása csak fokozatosan függetlenedik a

cselekvéstől, és a szavakban történő kifejeződésen

keresztül vezet a képzeletben történő megoldások

kereséséhez, a gondolkodáshoz. A beszéd, a

mozgás és az értelmi képességek sérülésének

következtében a gondolkodási műveletek

kialakítására és gyakoroltatására még a cselekvés

szintjén van szükség.

23

Szituációs játékok

Ezek a játékok az emberek közölt létrejövő

helyzetek, viszonyok - többségében mímes -

megjelenítését kívánják. A játékok

improvizációra /rögtönzésre/ épülnek - ez a

kreatív játékok egyik fő sajátossága. A

szituációs játékokban a résztvevők

rögtönzései módon feldolgozhatják

élményeiket, emlékeiket, vágyaikat:

mindezek mellett új ismeretekre is szert

tehetnek az élethelyzetek megoldása, a

kapcsolatteremtés, a kapcsolattartás, a

viselkedési módok stb. területén.

Az eljátszandó helyzeteket általában a vezető

adja meg, így lehetősége van azokat rendszerbe fogni.

Az érzékenyítő foglalkozások legkedveltebb

formája ez a foglalkozás. Rendkívüli módon

élvezi minden ellátott, hogy szerepelhet. Kivétel

nélkül részt vesz (aktív vagy passzív módon)

mindenki ebben a terápiás jellegű

foglalkoztatásban. A játékok célja többször az,

hogy a konfliktushelyzetben lehetséges három

viselkedésmódot (agresszív, asszertív,

szubmisszív) tisztázza, a tagoknak lehetősége

legyen szerepjátékokon keresztül a különböző

megoldási módokat kipróbálni.

A feladat sokszor egyfajta kommunikációs

küzdelem három fél között a figyelemért, ilyen módon a társas hatékonyság szintjének mérője

is lehet. A csoportközi konfliktus demonstrálása olyan helyzetekben ahol elégtelen források állnak

rendelkezésre.

A csoportoknak lehetőségük van egymás közt

„üzletelni”, így a feladat alkalmas lehet a

tárgyalási készség és a társas hatékonyság

fejlesztésére is. Ezenkívül, mivel kiscsoportokban

folyik a munka, így a kiscsoporton belüli

együttműködés, a valahova tartozás érzése is

erősödik.

A gyakorlatok egyrészt alkalmasak a non-verbális

kommunikáció és az empátia gyakorlására,

másrészt arra, hogy csoporttagok átéljék a társas

hatékonyságukat és azt, hogy mennyire fontos

számukra mások irányítása. személyes

befolyásolás tényezőiről élményt, tapasztalatot szerezzenek.

24

ELMÉLETI HÁTTÉR

Az aktivitás, foglalkoztatás nagyon fontos eleme a szociális gondozásnak. Hiába elégítjük ki a

fizikai szükségleteiket, nem elég, ha az ellátott egészségi állapotára odafigyelünk. Kevés, ha

lelki egészségvédelmük érdekében mindent megteszünk, érdekeiket védjük, de az idős, vagy

más okból támogatásra szoruló ember unatkozva ül magányosan, gondolatait leköti betegsége,

kora, haszontalannak, feleslegesnek érzi magát.

Nagyon sokszor halljuk a tevékenykedő idősektől, hogy: "addig élek, amíg dolgozni tudok", s

ebben nagyon sok igazság van. Éppen ezért fontos az idősek aktivitásának fenntartása az

otthonukban, vagy akár a bentlakásos intézményben.

A foglalkoztatás elvei

Az aktivitás fenntartásának, az úgynevezett foglalkoztatásnak azonban vannak kötelezően

betartandó szabályai. Az első ilyen szabály az önkéntesség. A foglalkoztatásban való

részvétel soha nem lehet kötelező az idősek számára. Meggyőzéssel, apró fondorlatokkal

minden idős ember bevonható az aktív szabadidős tevékenységbe. Hivatkozhatunk az orvosra,

aki azt mondja, hogy mozogjon minél többet friss levegőn, sétáljon, vegyen részt az aktív

tornában. De szakmai tudására is rámutathatunk, ha egy-egy kézimunka fonalainak

kiválasztásához kérünk segítséget, vagy virágültetéshez kérjük a véleményét, esetleg egy egy

kép, festmény, dekupázs (szalvétatechnika), gyöngyfűzés, üvegfestés elkészítésénél, vagy más

kreatív tevékenységnél vesszük figyelembe javaslatait, ötleteit, jól ismert praktikáit.

Nagyon fontos szabály a célszerűség. Ha nincs "kézzelfogható" értelme a

tevékenységnek, akkor az akár még káros hatással is lehet az ellátottra. Beszéljük meg velük

közösen, hogy miért is szükséges az aktív torna, a közös séta, vagy miért készítjük a hímzett

terítőket, kispárnákat, miért kell a szép festmény, vagy miért készítünk gipszkeretet a

szalvétatechnikához. Ha közösen megbeszéljük, hogy mi a célja tevékenységünknek, akkor

sokkal szívesebben vesznek részt a kreatív tevékenységekben. Ezekkel a feladatokkal nem

csak azt a célt értük el, hogy közösen és jókedvűen tevékenykednek, hanem szellemi

frissességüket, meglévő képességeiket, készségeiket fenntartjuk, netán még fejlesztjük is.

A következő nagyon fontos szabály, a folyamatosság. Nem tévesztendő össze a

folyamatosság az egyhangúsággal az aktivitás szervezésekor. A folyamatosság azt jelenti,

hogy meghatározott napokon, meghatározott időben legyen az aktív program. Ha

megszakítjuk ezt a folyamatosságot, akkor elveszíti célját, az ellátottak is érezni fogják, hogy

ez a program "nem olyan fontos". Az elmaradt foglalkoztatások miértjét el kell mondani, meg

kell találni a módját akadályoztatás esetén, hogy valamilyen aktív tevékenységet mégis

végezzenek az idős ellátottak. Ha ez elmarad, az idősek körében jön a tétlenség, mely

nyugtalanná, türelmetlenné teheti az időseket, s ez kedélyükre, közérzetükre és egészségükre

is károsan hat.

Ugyanezek vonatkoznak a rendszeresség szabályára is. A meghatározott napokon,

meghatározott helyen, meghatározott időben, rendszeresen megtartott foglalkozások

tartalommal töltik meg az idősek életét. E nélkül a feleslegessé válás, a "nem vagyok már

semmire sem jó" érzése uralkodhat el rajtuk. A rendszerességgel biztosítjuk a hasznos

25

időtöltést, adott problémáról gondolatokat terelünk el, szórakozást biztosítunk számukra, új

ismereteket szerezhetnek, melyen önbecsülésüket növelhetik. A rendszeres kreatív

programokon tanult technikák továbbgondolásával testi, szellemi frissességüket tartják meg,

vagy szerzik vissza. És nem utolsó sorban a "végeredmény termék" büszkeséggel tölti el őket,

mely alkalmas lehet arra is, hogy a kevésbé aktív ellátottak bevonódjanak ezekbe a

programokba.

Az idős ellátottak aktív programjainak tervezésénél, szervezésénél fontos szabály a

mértéktartás. Mindig csak azt, és annyit „dolgozzon” az ellátott, amennyit a szervezete

jóleső érzéssel tűr el. Messzemenően figyelembe kell venni az idős ember fizikai, egészségi

állapotát. A mértéktartás nem mond ellent a folyamatosság és a rendszeresség betartásának,

csupán azt veszi figyelembe, hogy melyik aktív programban, mennyi ideig tud tevékenyen

részt venni az ellátott. Ha célul tűztünk ki egy nagyobb fizikai megterhelést igénylő feladat

elvégzését - pl.: asztalterítő hímzése, díszes virágváza faragása, stb. - akkor legyen közben

pihentető - pl.: felolvasás, éneklés, élménybeszámoló, filmnézés, stb. - program is.

Itt lép be a következő szabály, a változatosság biztosítása. A foglalkoztatás

változatosságát befolyásolni lehet a foglalkoztatás formáinak váltakoztatásával. Ha fizikai

foglalkoztatást tervezünk, azt vagy megszakítjuk egy pihentető filmnézéssel, vagy egy

beszélgetéssel, attól függően, hogy a fizikai foglalkozás milyen jellegű. Abban az esetben, ha

valamilyen kézműves tevékenységet végeznek az ellátottak, akkor jó, ha szellemi, vagy

szórakoztató programot iktatunk be. Ha azonban olyan fizikai elfoglaltságot szervezünk, ahol

koncentrálni, gondolkodni kell, (fafaragás, festés, stb.) akkor jobb, ha szórakoztató

foglalkozással kapcsoljuk össze. A változatosságot lehet más módon is befolyásolni, például

ha nem mindig kézműves tevékenységet végzünk, vagy filmet nézünk, vagy énekelünk,

hanem tornagyakorlatokat végzünk, könyvet olvasunk, vagy éppen elmegyünk egy kiállítást

megnézni.

Az egyik legfontosabb szabály az ellátottak foglalkoztatása, aktivitásának fenntartása

kapcsán az értékelés, elismerés. Nem kell, hogy tárgyiasuljon az értékelés, elegendő, ha a

közösség előtt mondunk pár elismerő szót az elvégzett tevékenységről. De meg lehet tenni azt

is, hogy a közösen készített dísztárggyal, használati tárggyal köszönjük meg, ismerjük el és

értékeljük munkájukat. Sokkal szívesebben vesznek részt az aktív programokban, tovább

megtartják önállóságukat, önbecsülésük, önértékelésük nő.

A foglalkoztatásnak, aktív tevékenységnek haszna is van. Egyrészt az ellátottak

szabadidejét kötjük le hasznosan, másrészt új tevékenységekkel, technikákkal ismertetjük meg

őket, de nem hanyagolható el az sem, ha figyelmüket eltereljük egészségi állapotukról,

megszüntetjük a feleslegessé válás érzését, jókedvűen, tevékenyen telnek napjaik. Az

elkészített termékekkel díszíthetjük, otthonosabbá, színesebbé tehetjük az intézményt, az

ellátott otthonát.

Természetesen vannak olyan szolgáltatást igénybe vevők is, akik egészségi állapotuk,

vagy más egyéb ok miatt nem vehetnek/vesznek részt az aktív programokban. Az Ő

esetükben legalább azt kell elérni, hogy passzív foglalkoztatásuk megoldott legyen. Ez

röviden annyit jelent, hogy csendes szemlélőként vegyenek részt a foglalkoztatásban,

legyenek részesei a közösségnek.

26

A foglalkoztatás formái:

A fent leírtak alapján tehát a foglalkoztatás formái:

- Fizikai foglalkoztatás

- szellemi, kulturális foglalkoztatás

- szórakoztató foglalkoztatás

A fizikai foglalkoztatáshoz soroljuk:

- önellátással kapcsolatos tevékenységeket, pl. az öltözködés, ágyazás, tisztálkodás, stb.

- szűkebb környezettel kapcsolatos tevékenységeket, pl. lakószobán belüli kisebb takarítás,

portörlés, kisebb bevásárlások… stb.

- kedvtelésből végzett tevékenységet, pl. hímzés, kötés, fafaragás, kertészkedés, stb.

- nem munka jellegű foglalkoztatást, pl. gyógytorna, séta, reggeli torna, stb.

A szellemi, kulturális foglalkoztatás legfőbb célja a szellemi frissesség megőrzése, az

elszigetelődés megakadályozása, a külvilággal való kapcsolat fenntartása, a műveltségi szint

emelése és az ismeretszerzés. Idetartozik a szavalás, felolvasás, egy-egy műsor

megszervezése a mozi-, színházlátogatást, a múzeum látogatását vagy a különböző kulturális

eseményeken való részvételt, az olvasást, a rádióhallgatást, TV nézést. Mindez egyénileg, és

csoportosan is történhet.

A szórakoztató foglalkoztatást nem lehet szorosan elválasztani a fizikai és a szellemi,

kulturális foglalkoztatástól, hiszen mindkét említett foglalkoztatásnak az egyén és a csoport

számára is lehetnek szórakoztató formái. Példaként említhetjük a hímzést, kézimunkázást,

fafaragást, mely fizikai foglalkoztatás ugyanakkor szórakoztató is az ellátott számára.

Ugyanígy említhetem a vetélkedőket, mely szellemi, egyben szórakoztató foglalkoztatás is. A

szórakoztató foglalkoztatás tulajdonképpen hasznos időtöltés, mint például a sakkozás, a

kártyázás, a kedvtelésből végzett kézimunkázás, a kirándulás.

A foglalkoztatás tervezése és szervezése esetében fontos, hogy a szolgáltatást igénybe

vevőkkel együtt történjen. Ehhez azonban az szükséges, hogy ismerjük az ellátott életútját,

fizikai, egészségi, mentális állapotát, a foglalkoztatásra vonatkozó adatokat, (szakképzettség,

érdeklődési kör, hobby, stb.) és az ezekre épülő megoldandó gondozási problémákat,

feladatokat.

Nappali ellátás

Célja, hogy az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségügyi, mentális állapotuknak

megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújtson. A helyi igényeknek megfelelő

közösségi programokat szervezzen, illetve helyet biztosítson a közösségi szervezésű

programoknak, csoportoknak. Biztosítja továbbá, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az

ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön.

A nappali intézmények szolgáltatásait feltétlenül szükséges két részre bontani. Más

jellegű programokat kell tervezni az időseknek, és egészen más foglalatosság szükséges a

fogyatékossággal élők, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, vagy éppen a

hajléktalanok nappali ellátásához.

27

Az idősek klubjában az aktivitás megtartása, míg a fent említett további ellátottaknál a

foglalkoztatás a meglévő készségek és képességek fejlesztő jelleg a cél.

Az idősek klubjában szívesen segédkeznek az ellátottak a terítésnél, az ebédlő felsöprésénél,

az intézményi textíliák - konyharuha, törülköző, stb. - vasalásánál. Ugyanakkor szívügyüknek

tekintik az intézmény otthonosságát, szívesen készítenek díszítő elemeket, pl. a dohányzó

asztalokra hímzett terítők, az egyszerű üvegvázák festése, tájképek festése. Az "ügyesebb

kezű" ellátottak szívesen készítenek díszpárnákat a pihenőszobába, a konyhai székekre

párnákat varrnak, tejeszacskókból lábtörlőt gyártanak, faliszőnyegeket hímeznek, kötnek,

rojtoznak, a dísztárgyak alá csipketerítőt horgolnak, szalonnasütéshez vesszőket faragnak,

dekoratív virágládákat készítenek, hogy csak egy pár példát említsek. Aktív tevékenységüket

különböző testmozgással, rövidebb-hosszabb sétával, tornával tehetjük színesebbé. Különféle

előadások szervezésére is sor kerülhet, akár az ellátottak köréből, - érdekesebb foglalkozásról

beszámoló, életút, kirándulás, ismeretterjesztés növényekről, tájakról, az állatvilágból - vagy

külső szakember, orvos, pszichológus, közösségfejlesztő szakember, civil érdekvédelmi

szervezet munkatársa, önkormányzati tisztségviselő segítségével.

Nagyon kedvelt elfoglaltság a különféle ünnepekre készülődés. Nemzeti ünnepeinkre versek

tanulása, régen elfelejtett dalok felelevenítése. A farsangi, húsvéti, karácsonyi ünnepekre

jelmezek, díszek, sütemények készítése. Ilyenkor általában vendégek hívására is sor kerül,

óvodások, kisiskolások, más nappali intézmények ellátottai, akiket apró, saját készítésű

tárgyakkal ajándékozhatnak meg.

Szerves része lehet a klubok életének a más intézményekkel közösen készített kiállítás,

esetleg vándorkiállítás, a "ki mit tud?", a színielőadás, a kirándulás. Nem hanyagolható el a

névnapok, kerek születésnapok megünneplése sem. Egy szál virág, vagy erre a célra készített

ajándéktárgy átadása az ünnepeltnek, igen erős közösségformáló erejű, az aktivitást nagyban

segítő ünnep. Nagyon fontos, hogy ezek az aktív programok szellemi frissességet biztosító,

szórakoztató, vonzó programok legyenek. Érezzék a nappali intézményt látogatók, hogy ez a

klub a második otthonuk, értük van, az Ő mindennapjaik szebbé, kedélyesebbé, tartalmasabbá

tétele a célja, feladata. Ugyanezek a programok megvalósíthatóak más célcsoport (pl.

fogyatékos, akadályozott emberek) intézményeiben is, a különbség annyi, hogy amíg az

idősek körében önkéntes vállalással történik a szervezés, addig a többi nappali intézményben

tudatos tervezéssel készülnek a szakemberek az aktivitás fenntartására, a foglalkoztatás

fejlesztő programjaira.

Az idősek nappali ellátást nyújtó intézmények szolgáltatásai

- a meleg élelem biztosítása jogszabályban foglaltak szerint,

- a szabadidős programok szervezése,

- szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátásokhoz való

hozzájutás segítése,

- hivatalos ügyek intézésének segítése.

A többi célcsoport nappali intézményeiben mindezek kiegészülnek a következőkkel:

- igény szerinti meleg élelem biztosítása,

- munkavégzés lehetőségének szervezése,

- életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése,

28

- speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése.

Támogató szolgáltatás

Célja: a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, a közszolgáltatások

elérésének segítése, életvitelük önállóságának megőrzése, valamint speciális segítségnyújtás

biztosítása. A fogyatékossággal élő embereknek nyújtott szolgáltatások alapelvei nagyon

fontos elemeket tartalmaz az önállóság, az emberi méltóság tisztelete érdekében, hogy

meglévő képességeik és lehetőségeik keretein belül szabadon rendelkezzenek életük

alakításával.

Ugyancsak itt olvasható, hogy a fogyatékos embereket képessé kell tenni állapotuk, meglévő

képességeik javítására, vagy azok romlásának lassítására, megakadályozására. Mindezt a

rehabilitációjuk teszi lehetővé.

Éppen ezért nagyon fontos feladatai vannak a támogató szolgáltatásnak, ilyenek:

- az egészségi állapotnak és a fogyatékosságnak megfelelő egészségügyi – szociális

ellátásokhoz, fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás segítése,

- információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a társadalmi beilleszkedést segítő

szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása,

- segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, a

családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez

szükséges feltételek biztosítása,

- fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének,

igénybevételének elősegítése,

- az önálló munkavégzéshez, tanulmányok folytatásához, szociális és egészségügyi

szolgáltatások igénybevételéhez, kulturális, művészeti, sport, szabadidős tevékenységek

végzéséhez való hozzásegítés.

Miután a fogyatékosság típusa a szolgáltatást igénybe vevőknél más és más lehet, ezért a

személyi segítséget igénybe vevők esetében feltétlenül szükséges az egyéni gondozási terv

elkészítése.

A személyi segítő feladatai közül a fogyatékos személyek aktivitásával szorosan

összefüggőeket szükséges kiemelni:

- a testi, lelki és szociális szükségletek felmérése alapján az egyéni fejlesztési terv

elkészítésében való részvétel,

- a szabadidő hasznos eltöltéséhez információ és segítségnyújtás,

- amennyiben szükséges, a mindennapi életvitelt segítő eszközök, gyógyászati segédeszközök

beszerzéséről információnyújtás. (Erre azért van szükség, mert a foglalkoztatások csak a

szükséges és megfelelő segédeszköz használatával lehetséges, amennyiben segédeszközre van

szüksége az ellátottnak.)

29

Ki kell emelni az aktivitás fontosságát a rehabilitáció szemszögéből. Az említett célcsoportok

meglévő képességeinek, készségeinek megtartása, fejlesztése nélkül nem érhetjük el azt a célt,

melyet kitűztünk az egyéni gondozási tervben. A szenvedély-, és pszichiátriai betegek, a

fogyatékossággal élők esetében a másik cél a nyílt munkaerő-piacra való felkészítés,

alkalmassá tétel, melyhez hathatós segítséget nyújt a tervszerű foglalkoztatás.

A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás - az ápolást,

gondozást nyújtó intézmény

Ezek az ellátási formák akkor vehetők igénybe, ha a rászorult személyekről az

alapszolgáltatás keretében már nem lehet gondoskodni. Állapotuknak és helyzetüknek

megfelelő szakosított ellátási formában kell számukra segítséget nyújtani. A bentlakásos

intézmény az ellátást igénybe vevő részére teljes körű ellátást biztosít, tehát fizikai,

egészségügyi, mentális és életvezetési segítséget nyújt.

Az ellátást igénybe vevőt szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni

bánásmódban kell részesíteni. A bentlakásos intézménynek mindent meg kell tennie az

ellátást igénybe vevő testi-lelki aktivitása fenntartásának, megőrzésének érdekében.

Az ellátást igénybe vevő korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni

adottságainak figyelembevételével szükséges szervezni:

- az aktivitást segítő fizikai tevékenységeket (séta, sporttevékenység, fekvőbetegek

levegőztetése, ágytorna stb.),

- a szellemi és szórakoztató tevékenységeket (pl. előadások, olvasás, felolvasás,

rádióhallgatás, tévénézés, kártya- és társasjátékok, vetélkedők, zenehallgatás stb.),

- a kulturális tevékenységeket (pl. rendezvények, ünnepségek, névnapok, színház-, mozi-,

múzeumlátogatások, kirándulások, kiállítások stb.).

Az aktivitást segítő tevékenységeket előre kell tervezni, és a megvalósítás folyamatosságát,

rendszerességét biztosítani szükséges.

A bentlakásos intézmények célja, az önmaguk ellátására nem, vagy folyamatos segítséggel

képes személyek komplex ellátása. A bentlakásos intézmény az ellátottak meglévő

képességeinek szinten tartása és fejlesztése érdekében szocioterápiás foglalkozásokat szervez.

A bentlakásos intézmény az ellátottak meglévő képességeinek szinten tartása és

fejlesztése érdekében szocioterápiás foglalkozásokat szervez. A szocioterápiás foglalkozások

formáit az ellátást igénybe vevő életkorának és egészségi állapotának, képességeinek

megfelelően kell megválasztani, az egyéni gondozási, fejlesztési tervben, illetve rehabilitációs

programban megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban.

A szocioterápiás foglalkozások formái

- a munkaterápia,

- a terápiás és készségfejlesztő foglalkozás,

- a képzési célú foglalkozás.

Intézményünkben munkaterápia és képzési célú foglalkozás nincs.

30

A terápiás és képességfejlesztő foglalkozás célja a megmaradt képességek fejlesztése, szinten

tartása. A terápiás foglalkozás szervezhető az intézmény környezetében, foglalkoztató

helyiségben és az intézményen kívül is. A terápiás és képességfejlesztő foglalkozásból

származó eredmény az intézményben nyújtott ellátás színvonalának emelésére, valamint a

foglalkozásban közvetlenül részt vevők díjazására fordítható. A képességfejlesztő foglalkozás

szervezésére akkor kerülhet sor, ha a munkavégzés intézményen belüli feltételei adottak.

A terápiás és képességfejlesztő foglalkozás keretében kreatív, művészeti, mozgás- és

játékterápiák is szervezhetők. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás a megváltozott

munkaképességű személyek, továbbá az értelmi fogyatékossággal élő emberek, egyedi,

egyéni munkára képzésében, felkészítésében alkalmazott szociális foglalkoztatási forma.

A képesség és készségfejlesztő foglalkozások legismertebb és legközkedveltebb fajtái

játékosak. A figyelem fejlesztése minden játékban benne van, alkalmasak a játékos

feladatatok a figyelem mellett a gondolkodás, az emlékezet egyes területeinek fejlesztésére is.

Valamennyi játék azáltal, hogy aktív gondolkodásra, gyors válaszra, folyamatos

koncentrálásra késztet, fejleszti a szándékolt figyelem képességét is. A játékok játszhatók

csoportban, de akár két személy is játszhatja.

A figyelem terjedelme: hány tárgyra, hány különböző szempontra, tulajdonságra tudunk

egyszerre egy időben figyelni.

A figyelem tartóssága: mennyi ideig vagyunk képesek figyelni, mennyi ideig vagyunk

képesek egy dologgal foglalkozni.

A figyelem megoszlása: hogyan tudjuk váltogatni a figyelmünket egyik dologról a másikra.

Minden említett célcsoportnál fontos a vizuális figyelem fejlesztése, ehhez különböző

képességfejlesztő játékok állnak rendelkezésre.

- keresd a párját,

- kakukktojás játékok,

- melyik nem illik a sorba,

- keresd az egyformákat,

- pontok összekötése,

- betűtáblában megadott betűk, szavak keresés stb.

Auditív figyelem fejlesztés, különböző

- zörejek felismerése,

- emberi hangok felismerése,

- taps, koppantás megbeszélt jelre,

- éneklés

- állathangok, forgalom zaja stb. keltésével, utánzásával történhet.

Érzékelés, észlelés, tájékozódás fejlesztése sokféle módszer alkalmazásával történhet.

Ilyenek:

- azonosság, különbözőség észlelése,

31

- kösd össze játék,

- jelöld az egyformát,

- találd ki, hogy ki vagyok,

- színezd az egyformát egyforma színűre, ritmus követése, utánzása, folytatása,

- légzésgyakorlat hangutánzással egybekötve,

- ritmus visszatapsolása, kopogása,

- hideg-meleg érzékeltetése,

- különféle formák, tárgyak felismerése tapintás alapján,

- mit rajzolok a hátadra, tenyeredbe.

Mozgás fejlesztése nagyon fontos feladat az ellátottak körében. Leggyakoribb betegségek a

szív és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, túlsúly, amelyek prevenciójában a

mozgásnak rengeteg jótékony szerepe van.

Többek között:

- javítja a testünk oxigén felvevő képességét,

- jótékony hatással van idegrendszerünkre és agyi kapacitásunkra,

- erősíti szívünket, nagyobb lesz a szívünk teljesítőképessége,

- csökkenti a vérnyomást,

- csökkenti a vércukor és vér-zsír szintet,

- segít testsúlyunk megtartásában,

- növeli az étvágyunkat, teljesítő képességünket,

- nyugodtabbá teszi az alvást,

- kiegyensúlyozottságot eredményez.

Az ellátottak mozgáskészségének, mozgáskoordinációjának a fejlesztése gyógytornász,

és/vagy gyógy testnevelő közreműködésével történjen.

Példák az intézményekben végezhető mozgásfejlesztéshez:

- szabadmozgásos játékok: csúszás, kúszás, mászás, futás, ugrálás, lépcsőn járás stb.

- az egyensúlyozást fejlesztő játékok, gyakorlatok padon, kötélen, útvonalon, guggolás, fél

lábon állás, ugrálás, szökdelés,

- koordinált mozgások fejlesztése, ellentétes végtagmozgás, hintázás, lépcsőn járás váltott

lábbal, akadályfutás, ugrókötelezés, hullahopp karika használata,

- mozgássorok kitalálása, ritmizálása,

- irányváltások, tempóváltások beiktatása a mozgásba,

- kézzel végzett mozgások pl. célba-dobó játékok,

- szabadon végezhető mozgások: pl. szappan forgatása, masni kötése,

- gyurmázás: gömbölyítés, nyújtás, lapítás, formázás

- színezés különböző nyomatékkal,

- formák, betűk, rajzok átírása - pontok összekötése,

- festés ujjal, szivaccsal, ecsettel,

- kéztorna, ujj-játékok, zongorázás, gépelés, ujjbábozás,

- tépés, csipegetés, ollóhasználat, nyírás, gyöngyfűzés, ragasztás stb.

32

Gondolkodás:

A gondolkodás a megismerőtevékenység legmagasabb foka. Gondolkodásunk segítségével

vagyunk képesek a problémák megoldásához vezető út megtalálására, szabályok

megfogalmazására, alkalmazására.

Példák gondolkodtató feladatokra:

- keresd a kisképet a nagyképen,

- mi hiányzik a képről,

- melyek az egyformák: rajzok, tárgyak összehasonlítása,

- betűhiány felismerése szavakban, mondatokban,

- betűpótlás, - fölösleges betű keresése szavakban,

- betűtáblában értelmes szavak keresése,

- szóalkotó játék.

Emlékezet, az információk tárolásának és előhívásának képessége, fejlesztése.

Például:

- memória játékok,

- mi változott,

- tárgyak, személyek, állatok nevének visszamondása,

- mondókák, énekek,

- mondatbővítő játék,

- találd ki, hogy ki vagyok stb.

Beszédkészség: a beszéd a nyelv elsődleges formája, tágabb értelemben a beszédértést is

felöleli. A beszéd olyan szenzomotorikus nyelvi készség, amelyet az anyanyelvben is

meghatározott feltételek mellett sajátítunk el. Az egyik feltétel a beszéd feldolgozási

folyamatának rövidsége, az idő szorítása. A másik feltétel a kölcsönösség, az a tény, hogy a

nyelvet személyek közti kommunikációban sajátítjuk el.

Beszédfejlesztő gyakorlatok lehetnek:

- nyelvi játékok, mondókák, énekek, versek tanulása,

- képek megnevezése, értelmezése,

- párkereső,

- események, mese eljátszása, szerepjátékok. 1

Memóriatréning és verbális készségfejlesztés formái

Szóasszociáció, szólánc, felsorolás, gyűjtés, szavak hallás utáni ismétlése, hármas parancs,

szólások, közmondások, találós kérdések, kakukktojás, igaz vagy hamis, szinonimák,

ellentétpárok.

Játék a betűkkel (szavak képzése adott betűkből, kiegészítés, változtatás)

1 Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési intézet: Tamás Béláné: Foglalkoztatás a gyakorlatban, önellátás,

önkiszolgálás, mint a foglalkoztatás része

33

Játék szavakkal: Szavak visszafelé, igekötős változatok, változtatás betűcserével vagy szótag

változtatással, több jelentésű szavak, összetett szavak. Melyik szó illik a mondatba?

Szómagyarázat, barkochba. Mondatbefejezés.

Időérzékelés, időben való tájékozódás fejlesztése az egy napon belüli, a hét napjaiban,

hónapokban, évszakokban, a naptár vonatkozásában segíti a tájékozódást.

Gondolkodási funkciók, az absztrakt fogalmi gondolkodás fejlesztése az általánosítást,

fogalomalkotást, következtetést, a rész-egész viszonyának felismerését, lényegkiemelést,

problémamegoldó gondolkodást, ok-okozati összefüggések felismerését segíti.

Ilyen feladatok lehetnek:

Kép-szókép kártyák - párosítás, pl. foglalkozások, cselekvések, tulajdonságok.

Képes kártyák - csoportosítások (pl. állatokat, növényeket, hangszereket ábrázoló képek)

összetartozó tárgyak (pl. kulcs-lakat, seprű-lapát, lábas-fedő), ellentétek keresése (pl. nedves-

száraz, tiszta-piszkos, forró-hideg).

Különbségek felismerése képeken: Sorrendbe állítás - egy rövid, jól értelmezhető történet

mozzanatait ábrázoló képeket keverjük össze, majd kérjük meg a beteget, hogy tegye

sorrendbe, és mesélje el röviden a történetet!

Az észlelés (vizuális, auditív, taktilis) fejlesztése, tárgyi modalitások felismerése a színek

felismerését, formafelismerést, alak-háttér megkülönböztetését, azonosság-különbözőség

felismerését, nagyságfelismerését segíti. A hangfelismerés, hangdifferenciálás, akusztikus

diszkriminációs gyakorlatok és a differenciálás tapintás alapján, különféle formák, tárgyak

felismerése tapintással szintén az észlelés fejlesztését szolgálják.

Térészlelés, téri tájékozódás, testséma fejlesztése, a testséma kialakítása, tájékozódás saját

testen, valamint a fő testrészek felismerése, megnevezése, tájékozódás térben, az irányok,

viszonyfogalmak megértése, adekvát használata is nagyon fontos az önellátás minél további

fenntartásában.

A testséma tudatosító gyakorlatok alkalmával a saját magunkról alkotott térbeli kép,

megmutatja testünk különböző részeinek helyét, egymáshoz való viszonyát. A demens beteg

elveszítheti saját testéről, testrészeiről szerzett ismereteit, ún. testséma zavar alakulhat ki,

mely a tájékozódó képességet nehezíti meg.

Az ép funkciókra támaszkodva erősítjük a gyakorlatok során testséma zavarok helyreállítását.

Kommunikáció, nyelvi kifejezőkészség fejlesztése a beszédészlelés és a beszédértés

fejlesztése. Nyelvi kifejezőkészség segítése. Aktív és passzív szókincs gazdagítása.

Beszédszervek mozgásának fejlesztése. Verbális és nonverbális kommunikáció javítása. Az

írás- és olvasás készségeinek fenntartása nélkülözhetetlen a közérzet biztosításához.

34

INTÉZMÉNYÜNKBEN MEGVALÓSÍTHATÓ ÉS MEGVALÓSULÓ SZOCIOTERÁPIÁS FOGLALKOZÁSOK

Megvalósítható Healing Arts Therapies - Kreatív és művészeti terápiák

Kreatív tevékenységek célja (Horváth Varga Zsuzsanna, 2006): Felfedezés öröme, a

létrehozás izgalma, igényesség kialakítása, fejlesztése, eddig nem használt képességek

feltárása, fejlesztése, rendszeres tevékenység igényének kialakítása, közös munka –

részmunkafázisok – egymásra utaltság, felelősség, önkifejezés lehetősége, „Jelet hagyni.

Művészeti terápiás jellegű foglalkozások célja valamilyen műalkotás létrehozása vagy az

élvezete kapcsán kialakuló esztétikai élmény terápiás hatásainak kiaknázása. Két fő

formájukat különböztetjük meg:

o aktív művészetterápia: ez művészeti igényű alkotások létrehozására irányul, ahol

azonban a játékos és teremtő mozzanatok a jelentősek, az elkészült mű színvonala

másodrendű kérdés;

o passzív művészetterápia: kész műalkotás(ok) érzelmi-indulati és intellektuális

feldolgozása, azaz lényegét tekintve műélvezés.

Képzőművészeti jellegű terápiás foglalkozások

Ezek a legkülönfélébb technikákat alkalmazhatják (rajzolás, festés, ragasztás, kalligráfia,

montázs, kollázs, batikolás, gyertyaöntés, agyag- vagy gyurmaformázás, fafaragás, a

természet tárgyaiból vagy bőr- és textilhulladékokból készülő alkotás) akár szabad

témaválasztás alapján, akár felhívó jellegű témákra (önarckép, betegségem, az otthonom,

amitől a legjobban félek, stb.).

Célja minden esetben valamilyen konkrét, egyedi tárgy vagy alkotás létrehozása, amelyben a

beteg érzés- illetve gondolatvilága valamilyen formában kifejezésre juthat, közvetlenül vagy

áttételesen megnyilvánulhat.

Zeneterápiás jellegű foglalkozások: passzív formában célja – az ellátottak zenei

műveltségének figyelembe vételével – a komolyzenei művek befogadásáig való eljutás, aktív

formájában pedig komolyzenei darabok, kórusművek közös eljátszása, gyakorlása. A

zeneterápia (más hasonló eljárásokhoz hasonlóan) a pszichikai zavarok kezelésének egyik

legrégibb, ősidők óta ismert módszere.

Biblioterápiás jellegű foglalkozások: főleg rövidebb irodalmi alkotások, esetleg komolyabb

művek viszonylag zárt és önmagában is egységes részleteinek felolvasása, majd közös

érzelmi-indulati feldolgozása után az elhangzottak és a résztvevők élete között lévő

párhuzamok minél teljesebb kibontását tűzi ki célul. Általában ajánlott, hogy az így

feldolgozandó irodalmi alkotások egymásra épüljenek és pszichológiailag is jelentős fejlődési

vonalat képviseljenek.

35

Színjátszás-terápiás jellegű foglalkozások: színielőadásra való felkészülés, melynek kapcsán

főleg a szerepek tanulása, próbája és gyakorlása közben adódnak az identifikációs, valamint

empátiás lehetőségek; egymás szerepeinek csiszolása pedig az interperszonális kapcsolatok

elmélyülésére ad módot. Ezeknek az előadásoknak nem kell feltétlenül műkedvelő színészi

színvonalra eljutniuk, hanem elég lehet az intézményben ellátott közösség előtti bemutatásuk.

Mozgásterápiás jellegű foglalkozások: ezekben a terápiákban a mozgás és a mozdulat csak,

mint eszköz (az érzelmek és viszonyulások kifejezésének eszköze) jelenik meg. Ezek

normatív formájának elsajátítása után válhat a kóros kommunikáció és a kóros kifejezés is

korrigálhatóvá. Az induktív jellegű gesztusterápiák közvetlenül a mozdulat-egységek, a

testhelyzetek és a kifejező mozgások újra elsajátítását tűzik ki céljukul, míg a deduktív jellegű

pantomimterápiák először magát az élményt biztosítják, majd ennek mozgósító erejét

kihasználva alakítják ki később a gesztusok elemi egységeit.

Játékterápiás foglalkozások: itt az elsődleges cél a játszani tudás kialakítása, a játék

örömének felfedezése, a pillanatról pillanatra változó élmények biztosítása, amelyek

elsősorban aktivizálnak, érzelmeket mobilizálnak, feszültségeket oldanak, kreativitást

fejlesztenek, valamint a kommunikációs és a kapcsolatteremtési készségek helyreállítását

szolgálják.

Kombinált foglalkozásterápiás jellegű foglalkozások: a különböző foglalkozásterápiák

elemeinek – meghatározott terápiás terv szerinti – egységes egésszé formálása. Ilyen például a

zenés festés (a zeneterápia és a kreatív-képzőművészeti terápiás módszerek ötvözete), a

bábfoglalkozás (a színjátszás-terápia és a bábkészítés kreatív-képzőművészeti együttese), az

animációs csoportterápiás foglalkozás (bábterápia, zeneterápia, mozgásterápia és kreatív

terápia sajátos ötvözete) stb. Az ilyen kombinált terápiák szakszerű alkalmazás mellett

általában egyesítik valamennyi foglalkozás-elem hatását, de ezen felül szinergisztikus –

egymást erősítő – hatásuk is lehet.

Klubterápiás foglalkozások: öntevékenyen működő csoportok, amelyek a szabadidő hasznos

kitöltésére szerveződnek, ahol az alapvető cél a kötetlen, kellemes, felüdítő társas együttlét

biztosítása, emellett különböző programok szervezésével, kreatív tevékenységek

gyakorlásával tartósíthatók a változatos együttlétek. Lehetőséget nyújt önképzőkörök,

különböző érdeklődési területeket érintő baráti körök szervezésére, ismeretterjesztő előadások

meghallgatására, külső programok kezdeményezésére.

Szociális készségek tréningje Az önálló életvitelre való felkészítés, amely egyfelől magába

foglalja az adekvát kommunikációra kész, hatékony problémamegoldó és önérvényesítő

viselkedés megtanulását, másfelől biztosítja a teljes értékű mindennapi élethez szükséges

készségek és képességek kialakítását és a megfelelő jártasságot az élettevékenységek

összességében. Ezek a tréningek nélkülözhetetlenek, mert megfelelő szociális készségek

hiánya esetén rehabilitációs törekvéseink szükségképpen eredménytelenek maradnak.

o Járulékos hatások: csoportdinamika-csoportkohézió, viselkedésterápiás

effektusok.

36

o Eredmény: hatékony önérvényesítés, a tanult tevékenységek, jártasságok

vizsgaszintű ellenőrzése.

Kommunikációs tréning: a mindennapi élethelyzetekben szokásos kommunikációs sémák

gyakorlása, csiszolása (ismerkedés, randevúzás, társalgás, szomszédokkal való kapcsolat,

álláskeresés, munkatársakkal való kapcsolat, utazás, nyaralás, stb.).

Problémamegoldó tréning: különböző, a kliensek által már átélt konfliktushelyzetek

megoldási technikáinak kimunkálása. „Hatlépéses” módszer:

o a probléma megfogalmazása,

o megoldásra vonatkozó összes lehetséges ötlet,

o ezek elemzése: előnyök, hátrányok,

o döntés,

o aprólékos terv a végrehajtásra,

o végrehajtás, majd kiértékelés

Asszertív tréning: célja a hatékony önérvényesítés (a személyes jogok szociálisan elfogadható

képviselete), valamint a negatív és pozitív érzések adekvát kifejezése. Egyidejűleg törekszik a

szociális kompetencia helyreállítására, az önértékelés, a magabiztosság és a kapcsolatteremtő

készség kialakítására.

Mindennapi élettevékenységek programjai: gyakorlati ismeretek, alapos jártasság szerzése a

háztartásvezetés, a főzés-mosogatás, a mosás-vasalás, az öltözködés, a személyes higiéné, a

takarékos gazdálkodás területén. A programok fontos része továbbá a szociális jogvédelem

alapelemeinek elsajátítása, a különböző szociális segélyező szolgáltatások megismerése és az

ezekben bekövetkező változások követésének módszere, végül az igénybevételükhöz

szükséges teendők gyakorlása.

Megvalósuló rendszeres szocioterápiás foglalkozások

Zeneterápia: passzív formában célja – a betegek zenei műveltségének figyelembe

vételével – a komolyzenei művek befogadásáig való eljutás, aktív formájában pedig

komolyzenei darabok, kórusművek közös eljátszása, gyakorlása. A zeneterápia (más

hasonló eljárásokhoz hasonlóan) a pszichikai zavarok kezelésének egyik legrégibb, ősidők

óta ismert módszere.

Biblioterápia: főleg rövidebb irodalmi alkotások, esetleg komolyabb művek viszonylag

zárt és önmagában is egységes részleteinek felolvasása, majd közös érzelmi-indulati

feldolgozása után az elhangzottak és a résztvevők élete között lévő párhuzamok minél

teljesebb kibontását tűzi ki célul. Általában ajánlott, hogy az így feldolgozandó irodalmi

alkotások egymásra épüljenek és pszichológiailag is jelentős fejlődési vonalat

képviseljenek

Színjátszás-terápia: színielőadásra való felkészülés, melynek kapcsán főleg a szerepek

tanulása, próbája és gyakorlása közben adódnak az identifikációs, valamint empátiás

37

lehetőségek; egymás szerepeinek csiszolása pedig az interperszonális kapcsolatok

elmélyülésére ad módot. Ezeknek az előadásoknak nem kell feltétlenül műkedvelő színészi

színvonalra eljutniuk, hanem elég lehet a betegközösség előtti bemutatás.

Mozgásterápiák: ezekben a terápiákban a mozgás és a mozdulat csak mint eszköz (az

érzelmek és viszonyulások kifejezésének eszköze) jelenik meg. Ezek normatív formájának

elsajátítása után válhat a kóros kommunikáció és a kóros kifejezés is korrigálhatóvá. Az

induktív jellegű gesztusterápiák közvetlenül a mozdulat-egységek, a testhelyzetek és a

kifejező mozgások újra elsajátítását tűzik ki céljukul, míg a deduktív jellegű

pantomimterápiák először magát az élményt biztosítják, majd ennek mozgósító erejét

kihasználva alakítják ki később a gesztusok elemi egységeit.

Játékterápiák: itt az elsődleges cél a játszani tudás kialakítása, a játék örömének

felfedezése, a pillanatról pillanatra változó élmények biztosítása, amelyek elsősorban

aktivizálnak, érzelmeket mobilizálnak, feszültségeket oldanak, kreativitást fejlesztenek,

valamint a kommunikációs és a kapcsolatteremtési készségek helyreállítását szolgálják.

Kombinált foglalkozásterápiák: a különböző foglalkozásterápiák elemeinek –

meghatározott terápiás terv szerinti – egységes egésszé formálása. Ilyen például a zenés

festés (a zeneterápia és a kreatív-képzőművészeti terápiás módszerek ötvözete), a

bábterápia (a színjátszás-terápia és a bábkészítés kreatív-képzőművészeti együttese), az

animációs csoportterápia (bábterápia, zeneterápia, mozgásterápia és kreatív terápia

sajátos ötvözete) stb. Az ilyen kombinált terápiák szakszerű alkalmazás mellett általában

egyesítik valamennyi foglalkozás-elem hatását, de ezen felül szinergisztikus – egymást

erősítő – hatásuk is lehet.

38

A FOGLALKOZTATÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HUMÁNERŐFORRÁS HÁTTERE

A rendszeres szocioterápiás foglalkoztatások, mozgásterápiás-, és klubfoglalkozások, a

rendszeres, és alkalmi szabadidős programok szervezését, ütemezését, és lebonyolítását a

szociális és mentálhigiénés csoport munkatársai végzik Szigethalom Egyesített Népjóléti

Intézmény idősek nappali ellátását, a fogyatékkal élők nappali ellátását, valamint az idősek, és

demens betegek ápolását, gondozását, tartós bentlakását biztosító szakmailag önálló

egységeiben.

Az intézmény szociális és mentálhigiénés csoportjának tagjai

Király Szilvia, szociális és mentálhigiénés munkatárs

Kántorné Őri Krisztina, szociális és mentálhigiénés munkatárs

Balogh Barbara, szociális és mentálhigiénés munkatárs

Dr. Sándorné Tasó Anikó, programszervező és marketing menedzser

Babus Réka Zsuzsanna, gyógytornász- terápiás munkatárs

Ráczné Kádár Andrea gyógy-foglalkoztató – terápiás munkatárs

Lukácsné Mezei Piroska logopédus – terápiás munkatárs

39

IDŐSKORÚAK, ÉS DEMENS BETEGEK BENTLAKÁSOS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSÁT IDŐSKORÚAK és DEMENS BETEGEK NAPPALI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SZAKMAI

EGYSÉGEK ÉVES FOGLALKOZTATÁSI TERVE

Az intézményben elhelyezett idős és demens klienseink számára a személyre szabott ápolás-

gondozás mellett, a családi és társas kapcsolatok fenntartásának feltételeit, a szabadidő

kreatív, kulturált és kellemes eltöltésének feltételeit rendszeres szocioterápiás

foglalkoztatások, rendszeres-, és alkalmi szabadidős programok szervezésével biztosítjuk.

Valamennyi programon való részvétel önkéntes, a szocioterápiás foglalkozásokat, rendszeres

szabadidős programokat térítésmentesen vehetik igénybe, míg az alkalmilag szervezett

szabadidős programokon (kirándulások, színházlátogatások, és kiállítás látogatások, stb.) való

részvétel díjköteles.

A mentálhigiénés ellátás biztosításának jogszabályi háttere:

A bentlakásos intézmény feladatkörében gondoskodik az ellátást igénybe vevő

mentálhigiénés ellátásáról. Ennek keretében biztosítja:

a) a személyre szabott bánásmódot,

b) a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében az egyéni, csoportos

megbeszélést,

c) a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit,

d) a szükség szerinti pszichoterápiás foglalkozást,

e) az ellátottak családi és társadalmi kapcsolatai fenntartásának feltételeit,

f) a gondozási, illetve rehabilitációs tervek megvalósítását,

g) a hitélet gyakorlásának feltételeit, és

h) segíti, támogatja az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok

kialakulását és működését.

A bentlakásos intézménynek mindent meg kell tennie az ellátást igénybe vevő testi-lelki

aktivitása fenntartásának, megőrzésének érdekében.

Az ellátást igénybe vevő korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni

adottságainak figyelembevételével szükséges szervezni

a) az aktivitást segítő fizikai tevékenységeket (séta, sporttevékenység, fekvőbetegek

levegőztetése, ágytorna stb.),

b) a szellemi és szórakoztató tevékenységeket (pl. előadások, olvasás, felolvasás,

rádióhallgatás, tévénézés, kártya- és társasjátékok, vetélkedők, zenehallgatás stb.),

c) a kulturális tevékenységeket (pl. rendezvények, ünnepségek, névnapok, színház-,

mozi-, múzeumlátogatások, kirándulások, kiállítások stb.).

Az aktivitást segítő tevékenységeket - az ellátást igénybe vevők közreműködésével - előre

kell tervezni és a megvalósítás folyamatosságát, rendszerességét biztosítani szükséges.

40

Az intézményi életformához való alkalmazkodás elősegítése, az igénybe vevők

mentálhigiénés ellátásának biztosítása a szociális intézmény valamennyi dolgozójának a

feladata.

Az intézmény vezetője, ha az ellátást igénybe vevő gondnokság alá helyezése szükséges,

intézkedést kezdeményez a lakóhely szerint illetékes járási (fővárosi kerületi)

gyámhivatalnál.

Rendszeres és tervezett szabadidős foglalkozások, és programok

Január

Újévi köszöntés

Zenés délelőtt - kívánságkosár

Januári hagyományok felelevenítése

Magyar Kultúra napja: 22-én

Mozi-klub

Farsangi készülődés (dekorációk készítése, farsangi műsorra való felkészülés)

Bibliaóra

Műsorprogramtól függően színházlátogatás

Február

Februári népszokások, hagyományok

Farsangi ünnepség

Nőnapra készülődés (ajándék-készítés, nőnapi műsor)

Mozi-klub

Szerencsenap – rejtvényfejtők napja

Valentin napi cukrászdalátogatás

Nemzetközi palacsinta nap – torkos szerda

Március

Nőnap ünneplése: március 8-án

Márciusi hagyományok

Március 15.-i megemlékezés (ünnepi foglalkozással)

Húsvéti készülődés (dekorációkészítés, ünnepi műsor, böjti szokások)

Bibliaóra

Mozi-klub

Zenés délelőtt – kívánságkosár

Gyümölcsoltó boldogasszony napja - torkos hétfő (gyümölcs saslik)

Húsvéti misék – húsvéti locsolkódás

Április

Áprilishoz kötődő hagyományok felelevenítése

Költészet napja

41

Föld napja - Szabadtéri programok (séta, városnézés, ügyességi játékok, kertészkedés)

Mozi-klub

Piaclátogatás

Május

Anyák napi megemlékezés

Nyári dekorációk készítése

Bibliaóra

Mozi-klub

Zenés délelőtt

Hypertónia világnap

Múzeumlátogatás (csepel autógyár)

Fagyi világnapja - fagyizás

Szerencsenap – rejtvényfejtők napja – bingó

Piaclátogatás

Június

Bibliaóra

Mozi-klub

Aranyfakanál verseny - sütés nélküli sütemények versenye 1.

Piaclátogatás

Apák napja

Taksonyi főtéri esték

Zene ünnepe

Dunaparti fagyizás

Nemzetközi Duna nap - Dunaparti piknik - Szigetújfalu

Július

Bibliaóra

Mozi-klub

Szerencsenap – rejtvényfejtők napja – bingó

Taksonyi főtéri esték

Kívánságkosár - zenés szabadtéri vigadalom

dunaparti fagyizás

piaclátogatás

Augusztus

Bibliaóra

Mozi-klub

Állatkertek napja - kirándulás a vadasparkba

Piaclátogatás – haraszti piac

Taksonyi főtéri esték

42

Fagyitúra

Szalonnasütés

Szeptember

Őszi dekorációkészítés termésekből

A Városi Szüreti Mulatságra látogatás

Bibliaóra

Mozi-klub

Piaclátogatás

Taksonyi főtéri esték

Ráckevei túra, dunaparti séta

zenés délelőtt nagypapák zenekarral

Pónifarm látogatás

Október

Októberhez kötődő állami ünnepek, népszokások, hagyományok

Idősek Világnapja megemlékezés

Megemlékezés október 23.-áról

Bibliaóra

Mozi-klub

Séta és termésgyűjtés a tököli parkerdőben

Ölelés világnapja - zenés délelőtt

Csontritkulás nemzetközi napja (okt. 20.)

Magyar Operett napja (lehetőség szerint színházlátogatás)

Piaclátogatás

November

Novemberi ünnepek (mindenszentek napja, halotta napja) hagyományok, és

népszokások

Adventi készülődés (dekorációk készítése, műsor)

Bibliaóra

Fogyatékkal élők Világnapja alkalmából közös program a fogyatékkal élők nappali

intézetének ellátottjaival

Igény szerint színházi előadásra látogatás

Mozi-klub

diabétesz világnap

Aranyfakanál verseny - sütés nélküli sütemények versenye 2.

Zenés délelőtt nagypapák zenekarral

December

Készülődés Karácsonyra (ajándékok, karácsonyi dekoráció készítése, fa díszítése)

Részvétel az ünnepi misén

43

Adventi, karácsonyi, új évi hagyományok felelevenítése

Karácsonyi ünnepség

Szilveszteri készülődés, óév búcsúztatása.

Mozi-klub

Szerencsenap - rejtvényfejtők napja – bingó

Mézeskalács sütés

Zenés kívánságkosár

44

FOGYATÉKKAL ÉLŐK NAPPALI ELLÁTÁSÁT BIZTOSÍTÓ

SZAKMAI EGYSÉGBEN TERVEZETT RENDSZERES

FOGLALKOZTATÁSOK, SZABADIDŐS PROGRAMOK

Szocioterápiás foglalkoztatások

Boccia

A tudás, a képesség, a stratégia játéka. A paraolimpiai játékok részét képezi. A paraolimpián a

játékot a központi idegrendszer sérültjei játszhatják.

Tér, köz, orientáció – ezek egységében a játékosok saját meghozott döntés alapján önállóan

vagy segítő bevonásával végzik a gurításokat. Terápiás hatása fenntartó, hisz a játék

alkalmával a döntési és belátási képesség ingerlése megy végbe. Szerepet kapnak a térbeli

viszonyok: pl. előtte-mögötte, rövid-hosszú, lassú-gyors megítélések. Rekreációs szerepe is

igen nagy. Társas kapcsolatokat elősegítő. Egy csoport, norma-, és szabályrendszeréhez való

tartozást jelent bármely sérült számára. Hosszú terápiás hatású.

Finommozgások fejlesztése

Ellátottjaink esetében, mivel tanköteles kor felett kerülnek intézményünkbe, igazán

fejlesztésről a szó szoros értelmében nem beszélhetünk. A már megszerzett ismeretek

megtartása, a funkciók elvesztésének kivédése válik fontossá. Akár ezen funkciók edzésének

is hívhatnánk. Természetesen mind mentális, mind mozgássérült ellátottaink egyéni elbírálás

útján fenntartóan végezhetik ezen feladatokat. A fejlesztés két irányvonalon halad: mozgás,

gyógytorna, kézművesség, rajz (manualitás), ötvözve az önellátás elősegítését fejlesztő

tevékenységekkel pl. konyhai munkálatok végzése.

Szituációs játékfoglalkozás

Kikapcsolódást szolgáló, az ötletességen, az improvizáción, és spontaneitáson alapuló

tevékenységi kör. Szerepet kap a kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, viselkedés és probléma

megoldás. A csoport elé vitt témák közös megbeszélés előzi meg. Nincs jó-rossz döntés. A

játékvezető a „mankó” szerepét tölti be.

Játékos kreatív képességfejlesztő, és memóriafejlesztő foglalkozások

Itt az elsődleges cél a játszani tudás kialakítása, a játék örömének felfedezése, a pillanatról

pillanatra változó élmények biztosítása, amelyek elsősorban aktivizálnak, érzelmeket

mobilizálnak, felkészültségeket oldanak, kreativitást fejlesztenek, valamint a kommunikációs

és a kapcsolatteremtési készségek helyreállítását szolgálják.

Mindennapi élettevékenységek programjai: gyakorlati ismeretek, alapos jártasság

szerzése a háztartásvezetés, a főzés-mosogatás, a mosás-vasalás, az öltözködés, a

személyes higiéné, a takarékos gazdálkodás területén.

Zenés drámajátékok: Drámajátékok,– együttjátszás élménye, öröme.

Célja

45

o Személyiségformálás

o Kapcsolatfelvétel, fenntartás

o Képességfejlesztés

o Ön és társismeret

Fejleszti:

o Memóriát, képzeletet, figyelmet

o Kapcsolatteremtő képességet

o Empátiát, toleranciát

o Az érzékelés területeit

o Kreativitást, önmegvalósítást

o Beszédkésztetést, készséget

o Csoport élményt

Logopédia fejlesztő terápiás foglalkozás

Gyógytorna fejlesztő terápiás foglalkozás

Rendszeres szabadidős foglalkozások, és programok

Január

Az ünnepek családi körben való eltöltéséről beszélgetések, ünnepi hangulat felidézése. Az

újévi hagyományokról, népszokásokról, jóslásokról kötetlen beszélgetések.

Beszéd, kommunikáció, beszédértés kifejező képesség gyakorlása, egymás meghallgatása, odafigyelés.

Jeles napok mellett a téli időszakban fontos testmozgások számának növelése, torna, kempo.

Karácsonyi dekorációk leszedése, elcsomagolása. Az Intézmény dekorációjának elkészítése,

faliújság, folyosó színesebbé tétele.

Mondókák, gyerekdalok éneklése, akusztika megfigyelése.

Szabadtéri mozgások: hó takarítás, hógolyócsata, hóember építése.

Születés- és névnaposok köszöntése.

Jeles napok:

Január 6. Vízkereszt, Háromkirályok napja

Január 17. Remete Szent Antal napja

Január 22. Magyar Kultúra napja

Január 25. Pálfordulás

Február

Farsangi szokások, hagyományok ismeretének átadása.

Mulatságra készülés, saját jelmez készítése, kiegészítők saját kezűleg előállítása.

Kreatív képességek, képzelet ösztönzése.

Farsangi álarcok, függő díszek készítése, vizuális fejlesztés.

Kerti munka: Madáretetők rendszeres ellenőrzése, madáreleség folyamatos pótlása. A tavasz

első jeleinek megfigyelése, fák, madarak, rovarok megjelenésének figyelemmel kísérése.

Nagymozgások fejlesztése különböző sportjátékokkal, finom-motorikus mozgás a különböző

kreatív díszek elkészítésével és elhelyezésével.

46

Születés- és névnaposok köszöntése.

Jeles napok:

Február 1. A Tisza élővilágának napja

Február 2. Vízi élőhelyek világnapja

Február 14. Bálint nap, termésjóslások

Március

Friss, üde, szín kavalkád megjelenése a dekorációban.

A természet megújulásának végig kísérése.

Szobanövények felfrissítése, átültetés.

Auditív feladatlapok, hallási differenciálás, szövegértés, nyelvtani feladatlapok.

Kerti munka: a talaj lazítása, előkészítése az ültetésre.

Csapatjátékok, az egymása figyelés, összehangoltság, közös munka tanulása

Szerepjátékok, kis színdarabok eljátszása.

Születés- és névnaposok köszöntése.

Jeles napok:

Március 8. Nőnap

Március 15. Nemzeti Ünnep

Március 21. Költészet napja

Március 22. Víz világnapja

Március 27. Színház világnapja

Április

Húsvét ünnepre készülés. Ajtó, asztaldíszek készítése, hagyományok felelevenítése. Húsvéti

versek tanulása, tojásfestés. Szabadban, tojáskeresés.

Tököli parkerdőbe látogatás, szabadtéri játékok.

Kerti munka: magok ültetése, palántázás. Virágmagok ültetése.

Természet megfigyelése az uralkodó színek, madarak, rovarok viselkedése.

Fonológiai feladatlapok, hanganalízis. Környezet, testséma, térorientációs feladatlapok.

Születés- és névnaposok köszöntése.

Jeles napok:

Április 2. Gyermekkönyvek nemzetközi napja

Április 11. Költészet napja

Április 22. Föld napja

Május

Május hagyományok megbeszélése, májusfaállítás.

Anyák napjára készülés, műsor, ajándék készítése.

Húsvéti dekorációk leszedése, újak tervezése.

Pünkösdi hagyományok felelevenítése.

Gyermeknap.

47

Matematikai, relációs feladatlapok, számfogalom, mennyiségi fogalmak, műveletek gyakorlása.

Emese parkba látogatás.

Kerti munka: a beültetett kis kertet, gazolni, folyamatosan gondozni.

Születés- és névnaposok köszöntése.

Jeles napok:

Május 8. Vöröskereszt napja

Május 19. Madarak, fák napja

Június

Kis kert locsolása, a megtermett zöldségek felszedése.

Szabadtéri programok, sportlehetőségek kialakítása

Ügyességi feladatok. Motiváció, együtt cselekvés, jutalmazás.

Az Intézmény évfordulójának megünneplése.

Ünnepi műsor megtanulása, gyakorlása

Születés- és névnaposok köszöntése.

Jeles napok:

Június 5. környezetvédelmi világnap

Június 14. véradók világnapja

Július

Folyamatos kerti munka végzése.

A nyári hőmérsékletet figyelembe véve szabadtéri, illetve benti játékok.

Hosszabb, rövidebb séták.

Konstruálás, fogalomalkotás gyakorlása.

Szociális magatartás és kommunikáció tovább építése

Zenei feladatok ritmusgyakorlás

Születés- és névnaposok köszöntése.

Jeles napok:

Július 20. Időjóslások

Július 26. Anna-Bál

Augusztus

Termések, növények gyűjtése

Figyelemkoncentráció, észlelés, emlékezet, gondolkodás javítása.

Nyelvi rituálék, beszédpercepció gyakorlása.

Kis kertben felszedni a növényeket.

Közös fagylaltozás a Duna parton.

Születés- és névnaposok köszöntése.

Jeles napok:

Augusztus 1. Anyatejes táplálás világnapja

48

Augusztus 20. Magyar Államalapítás Ünnepe

Szeptember

Közösségfejlesztő, bizalomerősítő játékok.

Séták, rövidebb-hosszabb távon, ki kert lezárása.

Látogatás a Fővárosi Állatkertbe.

Önkormányzat által szervezett autómentes napon való részvétel

Kinti növények, balkonládák behozatala

Műsor gyakorlása az Idősek Napjára.

Születés- és névnaposok köszöntése.

Jeles napok:

Szeptember 8. Rokkantak világnapja

Szeptember 22. Autómentes nap

Október

Műsor előadása az Idősek Napján.

Kommunikációt fejlesztő játékok

Önismereti és társismereti játékok..

Anyanyelvi feladatlapok: helyesírás, mondat alkotást segítő feladatlapok. /ige, főnév, melléknév,

határozók/

Őszi természet megfigyelése és megjelenítése rajzban, festésben, dekorációban.

Születés- és névnaposok köszöntése.

Jeles napok:

Október 1. Idősek Világnapja

Október 6. Aradi vértanúk

Október 23. Magyar Köztársaság Napja

November

Egészség megőrzésről beszélgetések.

Pszichés vezetés, mentális tanácsadás halottak napján.

Szituációs játékok, koncentrációs feladatok.

Karácsonyi műsor megbeszélése, gyakorlás elkezdése.

Dekorációk készítése

Időjárási jóslások megbeszélése.

Vizuális feladatlapok, szövegértés, szövegalkotás feladatlapok.

Születés- és névnaposok köszöntése.

Jeles napok:

November 1. Mindenszentek napja

November 11. Márton nap

November 27. Véradók napja

49

December

Adventi készülődés, karácsonyi dekorálás.

Fogyatékkal élők világnapjának ünneplése, programok.

Látogatás a Fővárosi Nagycirkuszba.

Karácsonyi ajándékok készítése.

Ünnepekről beszélgetés, hagyományok az ünnepeken és az ételekben.

Kedvenc időtöltés választás.

Születés- és névnaposok köszöntése.

Jeles napok:

December 3. Fogyatékkal élők világnapja

December 6. Télapó

December 24-26. Karácsony

December 31. Szilveszter