Veszprémi SZC Jendrassik Venesz Szakgimnáziuma és ... · Üzleti levelezés Az elektronikus levelezés, az nternet és az intranet használata. Belső iratok elektronikus és a

Veszprémi SZC Jendrassik-Venesz Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

SZAKGIMNÁZIUM SZAKMAI HELYI TANTERV

2016.09.01 és 2018.09.01-től érvényes változásokkal

KERESKEDELEMI, SZÁLLÍTMÁNYOZÁS ÉS LOGISZTIKA MUNKAKÖZÖSSÉG

Tartalomjegyzék

54 341 01 Kereskedő szakképesítéshez 9-13. évfolyam (nappali) 2016. szeptember 1-jétől . 3

54 341 01 Kereskedő szakképesítéshez 9-13. évfolyam (nappali) 2018. szeptember 1-jétől 14

54 841 11 Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző 2016. szeptember 1-jétől .................. 26

54 841 11 Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző 2018. szeptember 1-jétől ................ 211

Szakgimnázium

szakmai helyi tanterv

XXVI. KERESKEDELEM ÁGAZAT

54 341 01 Kereskedő szakképesítéshez 9-13. évfolyam (nappali) 2016. szeptember 1-jétől

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

9-13. évfolyam

(nappali)

A 5/2018. (VII.9.) ITM rendelet 3. számú mellékletében kiadott szakmai kerettanterv

alapján dolgozta ki a kereskedelmi és idegen nyelv munkaközösség.

1. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra:

A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.)

szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés

érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két

évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai

tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12.

középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával,

összes óraszámával.

XXVI. KERESKEDELEM

54 341 01 KERESKEDŐ (a 34 341 01 ELADÓ mellék-szakképesítéssel)

2016.09.01-TŐL

Szakmai követelmény-modulok Tantárgyak

9. 10. 11. 12. 5/13.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy heti óraszám heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire épülő

képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2*

10032-12 Marketing

Marketing 1+1 2,5

Marketing

gyakorlat 4*

11718-16 Üzleti levelezés és

kommunikáció Levelezés 1,5 2

10031-16 A főbb árucsoportok

forgalmazása

Élelmiszer- és

vegyiáru-ismeret 2 2

Műszaki cikk

áruismeret 2+1 1

Ruházati- és bútor

áruismeret 1,5 1

11992-16 Kereskedelmi ismeretek Kereskedelmi

ismeretek 3 3

Kereskedelmi

gyakorlat I. 2*

Kereskedelmi

gyakorlat II. 1* 2* 1* 1*

11691-16 Eladástan

Eladástan

1 1+1

Eladási gyakorlat

2* 1*+1*

11508-16 Kereskedelmi gazdálkodás

Kereskedelmi

gazdaságtan 1,5 2+1,5 5

Kereskedelmi

gazdaságtan

gyakorlat

1,5* 0,5* 1+3,5*

10033-16 Vállalkozási, vezetési

ismeretek Vállalkozástan 2,5+2

11719-16 Vállalkozási gyakorlat

Ügyvitel 2

Vállalkozási

gyakorlat 6+1*

10027-16 A ruházati cikkek és a

vegyes iparcikkek forgalmazása Iparcikk áruismeret 1

Szakmai idegen

nyelv 2

A fő szakképesítésre vonatkozóan:

Összesen 8 3 6,5 5,5

140

7 3

140

8,5 1,5 19,5 15,5

Összesen 11 12 10 10 35

Üzleti adminisztráció

2 -

Kereskedelmi áruismeret 3 -

Kereskedelmi gyakorlat I. - 2

Ágazat által elvárt készségeket erősítő új tartalmak összes

óraszáma:

- - - 7 - - -

Szabadon választható kötelező tantárgy 11. évfolyam 12. évfolyam

Kereskedelmi ismeretek 2 óra --

Üzleti adminisztráció -- 2 óra

Ágazat által elvárt készségeket erősítő új tartalmak

Tantárgy Évfolyam Heti óraszám

Üzleti adminisztráció 11. 2 óra

Kereskedelmi áruismeret 11. 3 óra

Kereskedelmi gyakorlat I. 11. 2 óra

Üzleti adminisztráció tantárgy 72 óra

Üzleti bizonylatok

Áruforgalom bizonylatai.

Árumegrendelés kézzel, géppel.

Szállítólevél (tartalma, bizonylat kitöltése kézzel, géppel).

Visszáru jóváírás bizonylat, visszáru számla (tartalma, kitöltése).

Jótállási jegy kitöltése.

Pénzforgalom bizonylatai.

Készpénzfizetési számla (tartalma, bizonylat kitöltése kézzel, géppel).

Számla (tartalma, bizonylat kitöltése kézzel, géppel).

Nyugta (tartalma, kitöltése).

Árucsere utalvány (tartalma, kitöltése).

Üvegvisszaváltó jegy (tartalma, kitöltése).

Pénztárjelentés, Pénztárelszámolás (tartalma, készítése).

Átutalási megbízás.

Készletnyilvántartás bizonylatai.

Árváltozási leltárív (tartalma, kitöltése, árcsökkenés/növekedés).

Leltár felvétel (Leltárfelvételi jegy, Leltárfelvételi ív, Leltárösszesítő).

Áruforgalmi nyilvántartások, készletnyilvántartó programok

Üzleti levelezés

Az elektronikus levelezés, az nternet és az intranet használata.

Belső iratok elektronikus és a hagyományos módja (emlékeztető, feljegyzés, körlevél).

Az üzleti levelek formai követelményei.

A közszolgálatot ellátó szervekkel kapcsolatos iratok: kérvények, kérelem,

nyilatkozat, határozat, fellebbezés.

Arculati elemek a levelezésben (vállalati arculat).

Fejléces levélpapír tervezése, készítése.

Az iratkezelés jelentősége, szervezete.

Postabontás.

Az iratok hagyományos és digitális rendszerezése, iktatása.

Az iratok tárolása.

Az iratok megőrzése.

Iratok selejtezésére vonatkozó szabályok alkalmazása.

Adatbázis-kezelés, az iratkezelés, vevő-, ügyfélkapcsolatok regisztrálásának, nyilvántartásának,

karbantartásának eljárásai

Adatbázisok létrehozása, kezelése

Kereskedelmi áruismeret tantárgy 108 óra

Témakörök

Bútor- lakástextil áruk

A bútorok csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei

A bútorok használatára, ápolására, kezelésére vonatkozó előírások

A lakástextíliák csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei

A lakástextíliák kapcsolódó tájékoztató címkék tartalma

A lakástextíliák használatára, kezelésére vonatkozó előírások

Élelmiszerek-vegyiáruk

Az élelmiszerek csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei

Hazai termékek és hungaricumok

Az élelmiszerek szállítására, átvételére, tárolására vonatkozó követelmények

Az élelmiszerek eladótérben történő elhelyezésének, bemutatásának szabályai

Az élelmiszerekhez kapcsolódó kísérő okmányok, tájékoztató címkék tartalma

Korszerű táplálkozást biztosító élelmiszerek használata

A vegyi áruk csoportosítása, jellemzői, minőségi követelménye

A vegyi áruk szállítására, átvételére, tárolására vonatkozó követelmények

Ruházati termékek

A ruházati áruk csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei

A ruházati termékek jellemzőiről való vevői tájékoztatás

A ruházati termékek


A ruházati termékekhez kapcsolódó címkék, tájékoztatók tartalma

Műszaki áruk

A műszaki áruk, csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei

A műszaki áruk jellemzőiről való vásárlói tájékoztatás

A műszaki árukhoz kapcsolódó okmányok tartalma

A műszaki áruk szállítására, átvételére, tárolására vonatkozó követelmények

A műszaki áruk eladótérben történő elhelyezésének, bemutatásának szabályai

Előírásoknak megfelelő reklamációs

Ügyintézés

Kereskedelmi gyakorlat I. 72 óra

Témakörök

Áruátvétel

A beérkező áruk okmányainak ellenőrzése.

A beérkezett áruk készletre vétele.

Az áruk szakszerű elhelyezése a raktárban.

Az áruk szakszerű elhelyezése az eladótérben.

Az áruk raktári elhelyezése és tárolása az állagvédelem, az áttekinthetőség, a

hozzáférhetőség, a kedvező helykihasználás, a vagyonvédelmi és a közegészségügyi szabályok

betartásával.

Az áruk tárolására szolgáló berendezések, eszközök

Tárolási rendszerek (statikus és dinamikus) és tárolási módok (tömb- és soros, állványos és állvány

nélküli tárolás).

Árumozgató gépek, eszközök, alkalmazásuk, használatuk alapvető szabályai.

A készletnagyság megállapításának szerepe, módjai.

A készletváltozás irányai, esetei és hatásuk az eredményességre.

Áruelőkészítés

Az áruk előkészítése az értékesítésre (az áruk kicsomagolása, előrecsomagolása)

A vevők tájékoztatását szolgáló információk meglétének ellenőrzése, szükség szerinti feltüntetése

Áruvédelmi címkék elhelyezése a termékeken, azok fajtái és alkalmazása

A fogyasztói ár feltüntetése a vonatkozó előírásoknak megfelelően.

Az áruk eladótéri elhelyezése (az áruk jellegét, tulajdonságait, az alkalmazott értékesítési módot, az áruk

iránti keresletet, a kereskedelmi/gazdálkodó egység üzletpolitikáját, célkitűzéseit, a munkaszervezési és

vevőkényelmi szempontokat, az áruk minőségének védelmét, és a vagyonvédelmet figyelembe véve).

Útvonaltervezés, eladótéri design megvalósítása.

Akciós, saját márkás termékek elhelyezésének szempontjai.

Eladáshelyi reklám technikái, eszközei (POS.)

Az áruk eladásra történő előkészítését segítő gépek, eszközök, az eladótéri elhelyezésre szolgáló

berendezések.

Szabadon választható

kötelező tantárgy

11. évfolyam 12. évfolyam



Kereskedelmi ismeretek tantárgy 72 óra

Témakörök

Az áruforgalmi folyamat szakaszai

A beszerzés fogalma, helye az áruforgalom folyamatában.

A beszerzendő termékkör meghatározása, a beszerzési források kiválasztásának szempontjai.

A centralizált és decentralizált beszerzés jellemzői.

A gazdaságos rendelési tételnagyság meghatározása.

A szerződések fajtái.

A szerződéskötéshez kapcsolódó szabályok, előírások

Az árurendelés Az árurendelés módjai, az árurendelést befolyásoló tényezők.

Az árurendelés eszközei.

Árurendelés készítése.

Készletgazdálkodás

Készletgazdálkodás fogalma, szerepe, hatása a gazdálkodás eredményére.

A készletek nagyságának és összetételének kialakításánál figyelembe veendő szempontok.

Készlet nyilvántartási rendszerek, a készletnyilvántartás szerepe.

A készletezési döntéseket megalapozó számítási módszerek Átlagkészlet, forgási sebesség, készletvonzat.

Feladatok készletgazdálkodásra.

A leltár

Fogalma, fajtái.

A leltár eredmény megállapítása.

Feladatok leltár eredmény megállapítására.

Az értékesítési politika kialakítása Az értékesítendő áruk mennyiségének, választékának, árfekvésének meghatározása.

Árpolitika, stratégia és stratégiai döntések az árak kialakításánál.

Az árkialakítás szabályai, jogszabályi háttere.

Az árak felépítése.

Feladatok árképzésre.

A költség, költséggazdálkodás

Fogalma, a költségek összetétele, csoportosítása, az egyes költségnemek tartalma.

A költségekre ható tényezők.

Az élőmunka fogalma, létszámgazdálkodás és hatékonysági mutatók.

Bérgazdálkodás, bérezési mutatók.

A forgalom alakulás és a költséggazdálkodás kapcsolata, hatása az eredményre.


Témakörök

Üzleti bizonylatok

Jegyzőkönyv formai elemei.

Jegyzőkönyv szerkezeti elemei.

Jegyzőkönyv készítésének szabályai.

Jegyzőkönyv mennyiségi, minőségi kifogásról (szállítói).

Jegyzőkönyv vásárlói minőségi kifogás elintézéséről.

Jegyzőkönyv pénztár többlet vagy hiány esetén.

Vagyonvédelemhez kapcsolódó bizonylat (Árueltulajdonítási jegyzőkönyv)

Selejtezési jegyzőkönyv

Készlet mintavételi jegyzőkönyv és átminősítési jegyzőkönyv

Jegyzőkönyv önálló szerkesztése, készítése

Üzleti levelezés Időszakos jelentések fajtái, elkészítésének szabályai, tartalma

Az adatközlő táblázatok készítésének tartalmi és formai követelményei

Prezentáció készítés követelményei, PowerPoint használata

Prezi

A reklamáció intézésének folyamata, szempontjai

A panaszkezelési rendszer működése

Reklamációs levél

Fizetési felszólítás készítése

Meghívó formai, tartalmi követelményei

Meghívó készítése, szerkesztése

Önálló fogalmazás, üzleti levél szerkesztése, készítése.

Szabad sáv felhasználása

Szakmai idegen nyelv - Lásd nyelvi munkaközösség

5/13. évfolyam 62 óra (2 óra/hét)

Szakgimnázium


XXVI. KERESKEDELEM ÁGAZAT

54 341 01 Kereskedő szakképesítéshez 9-13. évfolyam (nappali) 2018. szeptember 1-jétől

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

9-13. évfolyam

(nappali)











XXVI. KERESKEDELEM

54 341 01 KERESKEDŐ (a 34 341 01 ELADÓ mellék-szakképesítéssel)

2018.09.01-TŐL

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozó:

Összesen A tantárgy

kapcsolódása

6 2 6 4

140

2 0

140

9 3 21 14 24 11

160

21 14

Összesen 8 10 2 12 35 35 35

Mellékszakképesítés óraszáma: - - - -

-

2 7

-

- - - - - -

-

- -

- - - - - - -

Összes szakmai óraszám: 8 10 11 12 35 35 35

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I.

(érettségire épülő

képzések esetén)

Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2

10032-12 Marketing

Marketing fő szakképesítés 2+2 3 4 3

Marketing

gyakorlat fő szakképesítés 2* 2*

11718-16 Az üzleti

levelezés és

kommunikáció

Levelezés fő szakképesítés 1 1

Gépírás fő szakképesítés 1 1

Élelmiszer- és

vegyi áruismeret fő szakképesítés 2 2

10031-16 A főbb

árucsoportok

forgalmazása

Műszakicikk

áruismeret fő szakképesítés 2 2

Bútor- és

lakástextil

áruismeret

fő szakképesítés 1 1

Ruházati

áruismeret fő szakképesítés 1 1

11992-16 Kereskedelmi

ismeretek

Kereskedelmi

ismeret fő szakképesítés 2 2 2 2+2 8

Üzletviteli

gyakorlat fő szakképesítés 2* 2*

11691-16 Eladástan

Értékesítés 34 341 01

Eladó 2*

Szakmai idegen

nyelv

34 341 01

Eladó 1*


gazdálkodás

Kereskedelmi

gazdaságtan

gyakorlat

fő szakképesítés 2* 2* 1*+

2* 7*

Kereskedelmi

gazdaságtan fő szakképesítés 4 4

10033-16 Vállalkozási,

vezetési ismeretek Vállalkozástan fő szakképesítés 1 5 5

11719-16 Vállalkozás a

gyakorlatban

Ügyvitel fő szakképesítés 3 3

Vállalkozási

gyakorlat fő szakképesítés 7 7

10027-16 Ruházati

cikkek és a vegyes

iparcikkek forgalmazása

Ruházati és vegyes

iparcikk

áruismeret

34 341 01

Eladó 2

10028-16 Élelmiszerek

és vegyi áruk

forgalmazása

Élelmiszer- és

vegyi áruismeret

34 341 01

Eladó

10029-16 Műszaki

cikkek forgalmazása Műszakicikk

áruismeret

34 341 01

Eladó


ismeretek

Kereskedelmi

ismeret

34 341 01

Eladó

Üzletviteli

gyakorlat

34 341 01

Eladó

Pénztárkezelési és

bizonylatkitöltési

gyakorlat

34 341 01

Eladó

2*

+2

*

Szakmai idegen nyelv 2 2 2

Üzleti kommunikáció 1,5 1,5

Kereskedelmi áruismeret 2*

Kereskedelmi gyakorlat 3* 5* 2* 5*

Üzleti adminisztráció 2* 2

Vállalkozási ismeretek 2

Ágazat által elvárt készségeket erősítő új tartalmak összes

óraszáma

- - - - - 9 - - - - - - - - - -

Szabadon választható kötelező tantárgy 11. évfolyam 12. évfolyam





Kereskedelmi áruismeret 11. 2 óra

Kereskedelmi gyakorlat 11. 3 óra

Üzleti adminisztráció 11. 2 óra

Vállalkozási ismeretek 11. 2 óra

Kereskedelmi áruismeret tantárgy 72 óra

Témakörök

Bútor- lakástextil áruk

A bútorok csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei

A bútorok használatára, ápolására, kezelésére vonatkozó előírások

A lakástextíliák csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei

A lakástextíliák kapcsolódó tájékoztató címkék tartalma

A lakástextíliák használatára, kezelésére vonatkozó előírások

Élelmiszerek-vegyiáruk

Az élelmiszerek csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei

Hazai termékek és hungaricumok

Az élelmiszerek szállítására, átvételére, tárolására vonatkozó követelmények

Az élelmiszerek eladótérben történő elhelyezésének, bemutatásának szabályai

Az élelmiszerekhez kapcsolódó kísérő okmányok, tájékoztató címkék tartalma

Korszerű táplálkozást biztosító élelmiszerek használata

A vegyi áruk csoportosítása, jellemzői, minőségi követelménye

A vegyi áruk szállítására, átvételére, tárolására vonatkozó követelmények

Ruházati termékek

A ruházati áruk csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei


A ruházati termékek


A ruházati termékekhez kapcsolódó címkék, tájékoztatók tartalma

Műszaki áruk

A műszaki áruk, csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei

A műszaki áruk jellemzőiről való vásárlói tájékoztatás

A műszaki árukhoz kapcsolódó okmányok tartalma

A műszaki áruk szállítására, átvételére, tárolására vonatkozó követelmények

A műszaki áruk eladótérben történő elhelyezésének, bemutatásának szabályai

Előírásoknak megfelelő reklamációs

Ügyintézés

Kereskedelmi gyakorlat 108 óra

Témakörök

Áruátvétel

A beérkező áruk okmányainak ellenőrzése.

A beérkezett áruk készletre vétele.

Az áruk szakszerű elhelyezése a raktárban.

Az áruk szakszerű elhelyezése az eladótérben.

Az áruk raktári elhelyezése és tárolása az állagvédelem, az áttekinthetőség, a

hozzáférhetőség, a kedvező helykihasználás, a vagyonvédelmi és a közegészségügyi

szabályok betartásával.

Az áruk tárolására szolgáló berendezések, eszközök

Tárolási rendszerek (statikus és dinamikus) és tárolási módok (tömb- és soros, állványos és

állvány nélküli tárolás).

Árumozgató gépek, eszközök, alkalmazásuk, használatuk alapvető szabályai.

A készletnagyság megállapításának szerepe, módjai.

A készletváltozás irányai, esetei és hatásuk az eredményességre.

Áruelőkészítés

Az áruk előkészítése az értékesítésre (az áruk kicsomagolása, előrecsomagolása)

A vevők tájékoztatását szolgáló információk meglétének ellenőrzése, szükség szerinti

feltüntetése Áruvédelmi címkék elhelyezése a termékeken, azok fajtái és alkalmazása

A fogyasztói ár feltüntetése a vonatkozó előírásoknak megfelelően.

Az áruk eladótéri elhelyezése (az áruk jellegét, tulajdonságait, az alkalmazott értékesítési

módot, az áruk iránti keresletet, a kereskedelmi/gazdálkodó egység üzletpolitikáját,

célkitűzéseit, a munkaszervezési és vevőkényelmi szempontokat, az áruk minőségének

védelmét, és a vagyonvédelmet figyelembe véve).

Az áruk eladásra történő előkészítését segítő gépek, eszközök, az eladótéri elhelyezésre

szolgáló berendezések.

Útvonaltervezés, eladótéri design megvalósítása.

Akciós, saját márkás termékek elhelyezésének szempontjai.

Eladásösztönzés


A vásárlói magatartást befolyásoló tényezők

Vásárlói magatartás megfigyelése

Vásárlói típusok


Eladásösztönzés funkciói

Fogyasztót ösztönző módszerek

Személyes eladás

Az eladási magatartás és az értékesítési mód kapcsolata

A vállalati arculat formai és tartalmi elemei

Egy tetszőleges vállalat, bolt arculatelemzése


Témakörök

Üzleti bizonylatok

Áruforgalom bizonylatai.

Árumegrendelés kézzel, géppel.

Szállítólevél (tartalma, bizonylat kitöltése kézzel, géppel).

Visszáru jóváírás bizonylat, visszáru számla (tartalma, kitöltése).

Jótállási jegy kitöltése.

Pénzforgalom bizonylatai.

Készpénzfizetési számla (tartalma, bizonylat kitöltése kézzel, géppel).

Számla (tartalma, bizonylat kitöltése kézzel, géppel).

Nyugta (tartalma, kitöltése).

Árucsere utalvány (tartalma, kitöltése).

Üvegvisszaváltó jegy (tartalma, kitöltése).

Pénztárjelentés, Pénztárelszámolás (tartalma, készítése).

Átutalási megbízás.

Készletnyilvántartás bizonylatai.

Árváltozási leltárív (tartalma, kitöltése, árcsökkenés/növekedés).

Leltár felvétel (Leltárfelvételi jegy, Leltárfelvételi ív, Leltárösszesítő).

Áruforgalmi nyilvántartások, készletnyilvántartó programok

Üzleti levelezés

Az elektronikus levelezés, az nternet és az intranet használata.

Belső iratok elektronikus és a hagyományos módja (emlékeztető, feljegyzés, körlevél).

Az üzleti levelek formai követelményei.

A közszolgálatot ellátó szervekkel kapcsolatos iratok: kérvények, kérelem, nyilatkozat,

határozat, fellebbezés.

Arculati elemek a levelezésben (vállalati arculat).

Fejléces levélpapír tervezése, készítése.

Az iratkezelés jelentősége, szervezete.

Postabontás.

Az iratok hagyományos és digitális rendszerezése, iktatása.

Az iratok tárolása.

Az iratok megőrzése.

Iratok selejtezésére vonatkozó szabályok alkalmazása.

Adatbázis-kezelés, az iratkezelés, vevő-, ügyfélkapcsolatok regisztrálásának,

nyilvántartásának, karbantartásának eljárásai

Adatbázisok létrehozása, kezelése

Vállalkozási ismeretek tantárgy 72 óra

Témakörök

A vállalkozási formák és azok jellemzői

Az üzleti terv tartalma, felépítése

Jogi alapok a vállalkozás engedélyeztetéséhez és a folyamatos működés fenntartásához

A vállalkozás létrehozásának gyakorlati feladatai

A belső és külső források biztosításának lehetőségei

A telephely kiválasztásának szempontjai

A szükséges létszám és munkakörök megállapításának szempontjai

A tevékenységhez szükséges tárgyi feltételek kialakítása

A humánerőforrás-gazdálkodás szerepe, feladatai

A munkaszerződések megkötésére, felbontására vonatkozó jogszabályok

A munkatársak kiválasztásának folyamata, a béralku lefolytatása

Pénzügyi, számviteli előírások

A finanszírozás lehetőségei, a likviditás fenntartásának módjai

A vagyon tagolása és a mérleg szerkezete

A befektetett és a forgóeszközök körébe tartozó vagyontárgyak

A saját és az idegen források

A vagyonmérleg és az eredménykimutatás adatainak értelmezése, felhasználása a

döntésekben

A vállalkozás átszervezésének formái, gyakorlati teendői

A vállalkozás megszüntetésének formái, gyakorlati teendői

Közbeszerzési és egyéb pályázatokon való részvétel alapjai

A munkafolyamatok meghatározása, a felelős munkatársak kiválasztásának szempontjai

A munkakörök kialakításának, átszervezésének, a munkaköri leírások elkészítésének

szabályai Vezetési módszerek, a vezetői munka szakaszai

Az üzleti tárgyalás megtervezésének lépései, a lebonyolítás szabályai

Az üzleti élet protokoll-szabályai

Szabadon választható

kötelező tantárgy




Kereskedelmi ismeretek tantárgy 72 óra Témakörök Az áruforgalmi folyamat szakaszai A beszerzés fogalma, helye az áruforgalom folyamatában. A beszerzendő termékkör meghatározása, a beszerzési források kiválasztásának szempontjai. A centralizált és decentralizált beszerzés jellemzői. A gazdaságos rendelési tételnagyság meghatározása. A szerződések fajtái. A szerződéskötéshez kapcsolódó szabályok, előírások Az árurendelés Az árurendelés módjai, az árurendelést befolyásoló tényezők. Az árurendelés eszközei. Árurendelés készítése. Készletgazdálkodás Készletgazdálkodás fogalma, szerepe, hatása a gazdálkodás eredményére. A készletek nagyságának és összetételének kialakításánál figyelembe veendő szempontok. Készlet nyilvántartási rendszerek, a készletnyilvántartás szerepe. A készletezési döntéseket megalapozó számítási módszerek Átlagkészlet, forgási sebesség, készletvonzat. Feladatok készletgazdálkodásra. A leltár Fogalma, fajtái. A leltár eredmény megállapítása. Feladatok leltár eredmény megállapítására. Az értékesítési politika kialakítása Az értékesítendő áruk mennyiségének, választékának, árfekvésének meghatározása. Árpolitika, stratégia és stratégiai döntések az árak kialakításánál. Az árkialakítás szabályai, jogszabályi háttere. Az árak felépítése. Feladatok árképzésre. A költség, költséggazdálkodás Fogalma, a költségek összetétele, csoportosítása, az egyes költségnemek tartalma. A költségekre ható tényezők. Az élőmunka fogalma, létszámgazdálkodás és hatékonysági mutatók. Bérgazdálkodás, bérezési mutatók. A forgalom alakulás és a költséggazdálkodás kapcsolata, hatása az eredményre. Üzleti adminisztráció tantárgy 64 óra

Témakörök Üzleti bizonylatok Jegyzőkönyv formai elemei. Jegyzőkönyv szerkezeti elemei. Jegyzőkönyv készítésének szabályai. Jegyzőkönyv mennyiségi, minőségi kifogásról (szállítói). Jegyzőkönyv vásárlói minőségi kifogás elintézéséről. Jegyzőkönyv pénztár többlet vagy hiány esetén. Vagyonvédelemhez kapcsolódó bizonylat (Árueltulajdonítási jegyzőkönyv) Selejtezési jegyzőkönyv Készlet mintavételi jegyzőkönyv és átminősítési jegyzőkönyv Jegyzőkönyv önálló szerkesztése, készítése Üzleti levelezés Időszakos jelentések fajtái, elkészítésének szabályai, tartalma Az adatközlő táblázatok készítésének tartalmi és formai követelményei Prezentáció készítés követelményei, PowerPoint használata Prezi A reklamáció intézésének folyamata, szempontjai A panaszkezelési rendszer működése Reklamációs levél Fizetési felszólítás készítése Meghívó formai, tartalmi követelményei Meghívó készítése, szerkesztése Önálló fogalmazás, üzleti levél szerkesztése, készítése.


Szakmai idegen nyelv – Lásd nyelvi munkaközösség

5/13., 1/13., 2/14. évfolyam (2 óra/hét)

Üzleti kommunikáció

5/13., 2/14. évfolyam (1,5 óra/hét)

Szakgimnázium


XL. KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTMÁNYOZÁS ÉS LOGISZTIKA

ÁGAZAT

54 841 11 Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző 2016. szeptember 1-jétől

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

(VÁLLALKOZÁSI ÜGYINTÉZŐ ÉRETTSÉGI VIZSGA KERETÉBEN

MEGSZEREZHETŐ SZAKKÉPESÍTÉSSEL)

9-13. évfolyam

(nappali)

A 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet mellékletében kiadott szakmai kerettanterv alapján

dolgozta ki a kereskedelmi és idegen nyelv munkaközösség.









2. A szakmai kerettanterv alapján kidolgozott óraterv:

A Pedagógiai program I. számú kötetében található.

3. A tanulók munkarendjének megszervezése:

- szakképzési évfolyamon (5/13. évfolyamon):

A tanulók munkarendjét 5/13. évfolyamon heti váltással szervezzük. Az 5/13.

évfolyamon ciklus 12,5 óra gyakorlatuk van a tanulóknak, ami 10,5 óra (heti 1,5 nap)

külső gyakorlatot és 2 óra csoportos iskolai gyakorlatot jelent.

4. A tantárgyak értékelésének módja, elvei:

Az értékelés során a következő elveket tartjuk szem előtt:

Alapelvei megegyeznek a Pedagógiai Program általános részében leírtakkal:

Félévente minden tanulónak legalább az adott tantárgy heti óraszámának megfelelő

osztályzattal kell rendelkeznie, de a félévben adott osztályzatok száma heti 1 órás

tantárgyak esetében sem lehet kettőnél kevesebb.

Minden esetben egy alkalommal kell lehetőséget adni az elégtelen témazáró dolgozat

osztályzatának kijavítására (a tanulóval megbeszélt követelmények teljesítése után). Az

egyéb osztályzatok javítására lehetőség adható, amennyiben az a tanuló tanulmányi

fejlődését szolgálja.

a mérés - értékelés megbízhatóan tükrözze a tanuló tudását;

ugyanazt a teljesítményt mindig ugyanúgy értékeljük;

teremtsünk optimális feltételeket, hogy a tanuló teljesítményét ne befolyásolják a külső

körülmények, illetve a számonkéréssel járó feszültség;

a sokoldalú és változatos formák, módszerek alkalmazására törekszünk, hogy a tanulók

minél többféle számonkérési formában kipróbálhassák magukat, illetve hogy az egyik

területen gyengébb készségeiket (például verbális) egy másikkal kompenzálhassák;

az értékelés nem korlátozódik csupán a tartalomtudás (ismeretek) mérésére, hanem az

eszköztudás (készségek, képességek) vizsgálatára is kiterjed;

arra törekszünk, hogy a méréseket gyakorlatiasabbá, életközelibbé tegyük, hogy a

produktív tudás, az ismeretek alkalmazása és a problémamegoldó gondolkodás kiemelt

területe legyen az értékelésnek;

az értékelés nem merülhet ki a tanuló teljesítményének minősítésében, ezért az

osztályozást mindig szóbeli értékeléssel egészítjük ki, a teszteknél, feladatlapoknál pedig

százalékos formában is kimutatjuk az eredményeket;

5. A számonkérés, beszámoltatás formái, rendje, a tanulók tudásának értékelésében

betöltött szerepe, súlya:

Szóbeli számonkérés, beszámoltatás:

a) felelet

azoknál a tantárgyaknál, amelyeknél a záróvizsgákon a tanuló szóban ad számot

felkészültségéről, kötelező a rendszeres tanórai szóbeli számonkérés;

a számonkérés nem korlátozódik a napi tananyagra, hanem a szaktanár ismétlő

kérdésekkel győződhet meg arról, hogy a tanuló rendszeresen készül-e az órákra;

b) kiselőadás

önként vállalt feladat, ezért az értékelés során a szaktanár inkább a pozitív megerősítés

motiváló eszközeivel éljen;

Írásbeli számonkérés, beszámoltatás:

a) írásbeli felelet

kiterjedhet az egész osztályra vagy csak néhány tanulóra;

a kidolgozásra biztosított idő álljon arányban a kérdések, feladatok mennyiségével és az

elvárt minőséggel;

b) röpdolgozat

kisebb vagy egy speciális anyagrészből íratott dolgozat;

ha olyan ismereteket kér számon, amelyek feltételei a továbbhaladásnak (például

definíciók), a szaktanár szigorított pontozási rendszert alkalmazhat, de adjon lehetőséget a

javításra;

c) témazáró dolgozat

egy nagyobb tananyagegység lezárásaként íratjuk kellő gyakorlás, illetve rendszerező

ismétlés után;

a dolgozat témáját a szaktanár pontosan határolja körül, emelje ki a hangsúlyos

területeket, és adjon szempontokat a felkészüléshez;

e) házi dolgozat

témájában és formájában tantárgyanként különböző lehet, de mindig gondos előkészítés és

a szempontok kijelölése előzze meg;

hogy a tudományos kutatómunka módszereit is elsajátítsák a tanulók, az esszéjellegű

munkáknál a formai vonatkozások (hivatkozások, szakirodalom stb.) is képezzék az

értékelés részét;

f) projektmunka

egy nagyobb – esetleg a tananyaghoz lazán kötődő – téma egyéni vagy csoportos

feldolgozása;

a tanulók szociális kompetenciáinak fejlesztése érdekében ösztönözzük a csoportmunkát,

ebben az esetben a csoporttagok érdemjegyét a pedagógus és a csoport közösen állapítja

meg előre megbeszélt szempontok alapján;

A szaktanár – a pedagógiai szempontok mérlegelésével – biztosíthatja a javító dolgozat írásának

lehetőségét, s mivel a javító dolgozat íratása, értékelése stb. tantárgyanként és tananyagonként

különböző lehet, a szaktanár egyéni módszereket alkalmazhat, de erről a tanév elején

tájékoztatnia kell a tanulókat, és alkalmazkodnia kell azokhoz az alapelvekhez, amelyekben a

szakmai munkaközösség megállapodott.

Írásbeli dolgozatok esetén a ponthatárokhoz rendelt érdemjegyeket a következők szerint

állapítjuk meg:

Elégséges (2) 51%-tól,

Közepes (3) 61%-tól,

Jó (4) 71%-tól,

Jeles (5) 81%-tól.

A tanulók számonkérése esetén egyébként a szaktanár dönt az osztályzatokról,

figyelembe véve a tanuló teljesítményét.

A félévi és az év végi osztályzatok megállapítása

A tanév végi osztályzat azt tanúsítja, hogy a tanuló

- az adott évfolyam tantervi követelményeit milyen mértékben teljesítette;

- ismeretei elegendőek-e, hogy a következő évfolyamba lépjen, illetve, hogy záróvizsgára

lehessen bocsátani;

A félévi és év végi teljesítmény minősítése az ötfokú osztályozási skála alapján történik.

Ha a szakmai tantárgy több résztantárgyból áll, akkor annak értékelése a következők

szerint történik:

- először a szaktanárok megállapítják az egyes tantárgyak osztályzatait;

- a részosztályzatokból – általában átlagolással – a szaktanárok együtt meghatározzák

a végső, összesített osztályzatot;

- ha az átlagszámítás alapján nem egyértelmű az osztályzat, a nagyobb óraszámban

tanult tantárgy alapján kell kialakítani a végső osztályzatot;

az év végi osztályzatot az egész éves teljesítmény alapján állapítjuk meg, de figyelembe

vesszük a teljesítmény változásának tendenciáit (rontás esetén esetleg azok okait),

valamint a tanuló képességeit, szorgalmát és órai munkáját;

ha az osztályzat az érdemjegyek alapján nem állapítható meg egyértelműen, a második

félév eredményei számítanak hangsúlyosabban, illetve a szaktanár a tanuló számára – a

pedagógiai szempontok mérlegelésével – biztosíthatja a javítás lehetőségét (ettől

eltekinthet, ha a tanulónak kellő számú érdemjegye van, és év közben nem törekedett a

jobb teljesítményre);

a témazáró és évfolyamonkénti tantárgyi felmérő dolgozatok érdemjegyei a félévi, illetve

az év végi osztályzatok megállapításakor nagyobb hangsúlyt kapnak (duplán számítanak,

de nem írjuk be kétszer);

A

11499-12 azonosító számú

Foglalkoztatás II.

megnevezésű

szakmai követelménymodul

tantárgyai, témakörei

A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz

tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I.

FELADATOK

Munkaviszonyt létesít x

Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat x

Feltérképezi a karrierlehetőségeket x

Vállalkozást hoz létre és működtet x

Motivációs levelet és önéletrajzot készít x

Diákmunkát végez x

SZAKMAI ISMERETEK

Munkavállaló jogai, munkavállaló

kötelezettségei, munkavállaló felelőssége x

Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák x

Speciális jogviszonyok (önkéntes munka,

diákmunka) x

Álláskeresési módszerek x

Vállalkozások létrehozása és működtetése x

Munkaügyi szervezetek x

Munkavállaláshoz szükséges iratok x

Munkaviszony létrejötte x

A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség-

és nyugdíjbiztosítási összefüggései x

A munkanélküli (álláskereső) jogai,

kötelezettségei és lehetőségei x

A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és

pályaválasztási tanácsadás) x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Köznyelvi olvasott szöveg megértése x

Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban x

Elemi szintű számítógép használat x

Információforrások kezelése x

Köznyelvi beszédkészség x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Önfejlesztés x

Szervezőkészség x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK

Kapcsolatteremtő készség x

Határozottság x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Logikus gondolkodás x

Információgyűjtés x

1. Foglalkoztatás II. tantárgy 16 óra/16 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

1.1. A tantárgy tanításának célja

A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a

munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.

1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

—

1.3. Témakörök

1.3.1. Munkajogi alapismeretek 4 óra/4 óra

Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés,

költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés,

rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés,

tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség,

megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték).

Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör,

munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés,

pihenőidők, szabadság.

Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási

jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony.

Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési

formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony,

munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített

foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka),

önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet

keretében végzett diákmunka, önkéntes munka.

1.3.2. Munkaviszony létesítése 4 óra/4 óra

Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott

és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet

szabályai, elállás szabályai, próbaidő.

Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által

kiadandó dokumentumok.

Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései:

munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési

kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és

természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

1.3.3. Álláskeresés 4 óra/4 óra

Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac

ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete.

Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai,

szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban

szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése.

Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes

kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási

Szolgálat az Európai Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet

segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi

portálok szerepe.

Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT),

Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP).

Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe.

1.3.4. Munkanélküliség 4 óra/4 óra

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként

történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési

kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének

szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet

által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés.

Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti

álláskeresési segély. Utazási költségtérítés.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja,

közfoglalkozatás főbb szabályai

Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti

Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai.

Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás

támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások,

mobilitási támogatások).

Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni

vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás

megszűnésének, megszüntetésének szabályai.

A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás,

munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai

tanácsadás.

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

Tanterem

1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói

tevékenységformák (ajánlás)

1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám Alkalmazott oktatási

módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti

kerete Alkalmazandó eszközök és

felszerelések egyéni csoport osztály

1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. vita x

4. szemléltetés x

5. szerepjáték x

6. házi feladat x

1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

(ajánlás)

Sorszám Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység

szervezési kerete

(differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök és

felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret

1. Információ feldolgozó tevékenységek

1.1. Olvasott szöveg önálló

feldolgozása x

1.2. Olvasott szöveg feladattal

vezetett feldolgozása x

1.3. Olvasott szöveg feldolgozása

jegyzeteléssel x

1.4. Hallott szöveg feldolgozása

jegyzeteléssel x

1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett

feldolgozása x

1.6. Információk önálló

rendszerezése x

1.7. Információk feladattal vezetett

rendszerezése x

2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

2.1. Leírás készítése x

2.2. Válaszolás írásban mondatszintű

kérdésekre x

2.3 Tesztfeladat megoldása x

1.6. A tantárgy értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti

értékeléssel.

A


Foglalkoztatás I.

(érettségire épülő képzések esetén)

megnevezésű



A 11498-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során

fejlesztendő kompetenciák

Fo

gla

lko

ztat

ás I

.

FELADATOK

Idegen nyelven:

bemutatkozik (személyes és szakmai

vonatkozással) x

alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt

kitölt x

szakmai önéletrajzot és motivációs levelet ír x

állásinterjún részt vesz x

munkakörülményekről, karrier

lehetőségekről tájékozódik x

idegen nyelvű szakmai irányítás,

együttműködés melletti munkát végez x

munkával, szabadidővel kapcsolatos

kifejezések megértése, használata x

SZAKMAI ISMERETEK

Idegen nyelven:

szakmai önéletrajz és motivációs levél

tartalma, felépítése x

egy szakmai állásinterjú lehetséges

kérdései, illetve válaszai x

közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran

használt egyszerű szavak, szókapcsolatok x

a munkakör alapkifejezései x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen

nyelven x

Szakmai állásinterjún elhangzó idegen nyelven

feltett kérdések megértése, illetve azokra való

reagálás értelmező, összetett mondatokban

x


Fejlődőképesség, önfejlesztés x


Nyelvi magabiztosság x




Analitikus gondolkodás x

Deduktív gondolkodás x

2. Foglalkoztatás I. tantárgy 64 óra/64 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű

állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni.

Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is

beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű

formanyomtatványt kitölteni.

Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani

rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz

kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre

építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív

nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási

témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához

kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.


Idegen nyelvek

2.3. Témakörök

2.3.1. Nyelvtani rendszerezés 1 8 óra/8 óra

A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik,

illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az

állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések

megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz

a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett

mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő egyeztetést.

Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő

munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott

tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze.

A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes

használata révén fog megvalósulni.

2.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2 8 óra/8 óra

A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes

mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást

kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb

módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék

jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon

tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd

fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a

segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető

szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi

állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó

kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók

és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű

mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, hogy az

állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen

tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről.

2.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 24 óra/24 óra

(Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória

fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve)

A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegen nyelvi

alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az

induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív

memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az

induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó

szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen

lássa a nyelvet, és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül

szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan

kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű

anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az

ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és

kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása

során valósul meg.

Az elsajátítandó témakörök:

- személyes bemutatkozás

- a munka világa

- napi tevékenységek, aktivitás

- lakás, ház

- utazás,

- étkezés

Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is,

amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a

nyelvtanuló.

2.3.4. Munkavállalói szókincs 24 óra/24 óra

A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör

elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon

bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket

feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó

formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél

megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset,

ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről

tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran

használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek

elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját

munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze.


Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes

tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott

formában zajlik.



A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek,

mind pedig a tanulói tevékenységformák.



módszer neve




1. magyarázat x

2. kiselőadás x

3. megbeszélés x

4. vita x

5. szemléltetés x

6. projekt x

7. kooperatív tanulás x

8. szerepjáték x

9. házi feladat x

10. digitális alapú

feladatmegoldás x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


feldolgozása x x


rendszerezése x


rendszerezése x


2.1. Levélírás x


kérdésekre x

2.3. Szöveges előadás egyéni

felkészüléssel x

3. Komplex információk körében

3.1. Elemzés készítése

tapasztalatokról x

4. Csoportos munkaformák körében

4.1. Feladattal vezetett kiscsoportos

szövegfeldolgozás x

4.2. Információk rendszerezése

mozaikfeladattal x

4.3. Csoportos helyzetgyakorlat x



értékeléssel.

A


Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

megnevezésű



A 11504-16 azonosító számú Gazdálkodási alaptevékenység ellátása megnevezésű szakmai

követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő

kompetenciák

Gaz

das

ági

és j

og

i

alap

ism

eret

ek

Üg

yv

itel

i

gy

akorl

ato

k

Ált

alán

os

stat

iszt

ika

Pén

züg

yi

alap

ism

eret

ek

Ad

ózá

si

alap

ism

eret

ek

Szá

mv

itel

i

alap

ism

eret

ek

FELADATOK

Közreműködik a vállalkozás beindításához,

átalakításához, megszűnéséhez szükséges

adminisztratív teendők ellátásában

x

Ellátja a marketingtevékenységhez kapcsolódó

ügyintézői feladatokat x

Kapcsolatot tart a vevőkkel, szállítókkal x

Elkészíti a megrendeléseket x

Közreműködik a szerződéskötéseknél x

Ismeri és alkalmazza a vállalkozás jogkövető

működése érdekében a fogyasztóvédelmi

előírásokat

x

Kezeli a reklamációkat x

Elvégzi a bejövő és kimenő számlák

egyeztetéseit a nyilvántartások alapján x

Ellenőrzi a vámtarifaszám (vtsz.) meglétét és

formai helyességét x

Közreműködik a pénzforgalmi számla

nyitásánál, kiállítja a pénzforgalmi

nyomtatványokat, gondoskodik teljesítésükről,

ki- és bevezeti a pénzforgalmi számlán

megjelenő pénzügyi teljesítéseket

x

Eljár a garancia, fedezetigazolás és akkreditív

nyitás ügyében, követi a pénzforgalmi-

számlakivonatok tartalmát, azok egyenlegeit.

x

Vezeti a pénzforgalmi számla felett

rendelkezésre jogosultak nyilvántartását x

Figyelemmel kíséri a választott

devizaárfolyamokat x

Közreműködik a banki termékek (kamat, díj,

jutalékok figyelembevételével) és a biztosítási

termék kiválasztásában

x

Informálódik a pénzügyi-piaci kondíciókról,

nyilvántartja az értékpapírok árfolyamait,

hozamait

x

Gondoskodik a készpénzforgalom

lebonyolításáról (pénznemenként), kezeli és

feltölti a bankkártyákat

x

Kiállítja a bevételi- és kiadási bizonylatokat,

vezeti a pénztárjelentést, a pénztárnaplót és a

szigorú számadású nyomtatványok analitikáját

x

Felszereli a bankszámlakivonatot

(bankszámlakivonat + a mozgáshoz kapcsolódó

bizonylatok).

x

Megbízásából értékesített vagy vásárolt

kötvényekre, részvényekre és egyéb

értékpapírokra vonatkozó nyilvántartásokat

vezeti

x

Adatokat gyűjt a befektetési döntésekhez x

Előkészíti az adónyilvántartásokat az

adóbevalláshoz x

Vezeti az adó- és vámnyilvántartásokat x

Nyilvántartja a bejövő és kimenő számlák áfa

analitikáját x

Közreműködik a helyi adókkal kapcsolatos

feladatok ellátásában x

Bizonylati renddel kapcsolatos feladatokat lát

el (bizonylatok kiállítása, ellenőrzése, tárolása,

továbbítása, szigorú számadás alá tartozó

bizonylatokról nyilvántartás vezetése, stb.)

x

Analitikus, főkönyvi könyvelésre előkészít,

kontíroz x

Közreműködik

– a pénzforgalmi számlával kapcsolatos

gazdasági események könyvelésében x

– a vevőkkel kapcsolatos gazdasági események

elszámolásában x

– a szállítókkal kapcsolatos gazdasági

események elszámolásában x

– a termelési költség elszámolásában x

– az értékesítéssel kapcsolatos gazdasági

események könyvelésében x

– a jövedelemelszámolással kapcsolatos

gazdasági események könyvelésében x

Közreműködik a leltárak felvételével,

dokumentálásával kapcsolatos feladatok

ellátásában

x

Értelmezi a mérleget és az eredménykimutatást x

Adatokat, információkat gyűjt, rögzít, válogat,

osztályoz, nyilvántart és iktat x x

Betartja az adat- és titokvédelemmel

kapcsolatos jogszabályokat, utasításokat x x

Hagyományos és digitális dokumentumokat

rendszerez x

Regisztrálja és karbantartja az

ügyfélkapcsolatait x

Hivatalos levelezést folytat hagyományos és

digitális formában x

Hivatalos okmányokat tölt ki x x

A munkaköréhez kapcsolódó hivatalos ügyeket

intéz (közigazgatási szerveknél) x

Rendszeres és eseti jelentéseket készít x x

Az ügyiratok mozgását folyamatosan

figyelemmel kíséri x

Adatbázisokat kezel, iratkezelést végez x

Az adatokat értelmezi, feldolgozza, rendszerezi

és munkája során hasznosítja x

Határidőre eleget tesz az adatszolgáltatási

kötelezettségnek x

Használja a szövegszerkesztő, táblázat- és

adatbázis-kezelő számítógép programokat, a

beépített függvényeket

x

A termékhez, szolgáltatáshoz kapcsolódó

kísérőokmányokat az illetékesekhez eljuttatja x

Kezeli a számítógépet és tartozékait

(adathordozók, scanner, nyomtató stb.) x

Szöveget, táblázatot, prezentációt, excel

grafikont készít, szerkeszt x

Telefont, fénymásoló gépet, scannert kezel x

Az elektronikus adatbázisok biztonságos

mentési munkálatait ellátja, az anyagokat

archiválja

x

Betartja a munkaköréhez kapcsolódó

munkabiztonsági, munka-egészségügyi, tűz és

környezetvédelmi előírásokat

x

SZAKMAI ISMERETEK

A gazdasági élet alapvető területei

(szükségletek, termelés, javak,

munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet,

kínálat)

x

A nemzetgazdaság szereplői és kapcsolatai x

A nemzetgazdaság és ágazati rendszere x

A nemzetgazdaság teljesítmény-kategóriái és

mérésük x

Az állam feladatai, költségvetési politika, az

állami költségvetés legfontosabb bevételei és

kiadásai

x

A vállalat helye a nemzetgazdaságban x

A vállalkozások alapításának, működésének

megszűnésének szabályai x

Gazdálkodás és gazdaságosság (költség, kiadás,

ráfordítás, bevétel, fedezeti összeg, eredmény). x

A marketing működése x

Versenyszabályozás x

A hazai és európai uniós fogyasztóvédelmi

előírások x

Vámtarifa (Nómenklatúra) feladata és

rendeltetése x

Vámtarifaszám (vtsz.) felépítése és rendeltetése x

Vámtarifaszám a nemzeti jogszabályokban x

Környezettudatos gazdálkodás x

Jogi alapismeretek, joghierarchia, szabályzati

hierarchia x

A polgári jog alapjai x

A szerződés fogalma, érvényessége, létrejötte,

megszűnése, és a követelések elévülésének

feltételei. Az érvényes szerződés alaki és

tartalmi követelményei. Egyes

szerződéstípusok (adásvétel, csere, vállalkozás,

megbízás, bizomány, bérlet) ismerete

x

Garanciaszerződés, kezességi szerződés,

zálogjog, engedményezés, kötelezettség-

átvállalás

x

A szerződések alapvető tartalmi és formai

követelményei, jellemző szerződésfajták x

Gazdaságpolitika és a pénzügypolitika x

Jegybank és a monetáris szabályozás x

Pénzügyi intézményrendszer x

Pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi

szolgáltatások x

Passzív bankügyletek (betétgyűjtés,

értékpapírok kibocsátása, forrásszerzés a

jegybanktól és a bankközi piacon) és az aktív

bankügyletek {hitelezés (biztosítékok),

váltóleszámítolás, lízing, faktorálás,

forfetírozás}

x

A pénz időértéke (egyszerű kamat, kamatos

kamat, annuitás számítása) x

A pénzforgalmi számlák fajtái. x

Fizetési megbízások lebonyolítása, a fizetési

művelet során alkalmazható fizetési módok x

Pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok a

gazdálkodó szervezeteknél x

Nemzetközi pénzügyi rendszer és a nemzetközi

pénzforgalom x

Valuta, deviza, árfolyam x

Pénzügyi piacok és termékei x

Értékpapírok csoportosítása x

Az értékpapírok jellemzői (kötvény, részvény,

közraktárjegy, váltó, állampapírok, banki

értékpapírok)

x

A tőzsde x

A biztosítás szerepe x

Biztosítási szerződés, biztosítási ágak és

ágazatok fajtái x

Likviditás, jövedelmezőség és hatékonyság x

Pénzügyi döntések x

Az államháztartás rendszere x

Adózási alapfogalmak x

A személyi jövedelemadó (összevontan adózó

jövedelmek) x

Az általános forgalmi adó x

Helyi adók fajtái x

A számviteli törvény. A beszámoló és

könyvvezetési kötelezettség x

A vállalkozás vagyona. A leltár és a mérleg x

A könyvelési tételek szerkesztése, a

számlakeret x

Az analitikus nyilvántartások vezetése x

A tárgyi eszközökkel kapcsolatos

alapesemények – beruházás, értékcsökkenés –

elszámolása

x

Anyagvásárlás és felhasználás elszámolása x

Az árubeszerzés és az értékestés főkönyvi

elszámolása x

A bérköltség és a bért terhelő adók és járulékok

elszámolása x

Munkavállalót terhelő levonások elszámolása

és a bérek kifizetése, átutalása x

A saját termelésű készletek raktárba vételével

kapcsolatos elszámolások x

Termékértékesítéssel kapcsolatos elszámolások x

Az eredmény megállapítása x

A statisztika alapfogalmai x x

Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei,

eszközei (statisztikai sorok, táblák,

viszonyszámok, középértékek)

x

Érték-, ár-, volumenindex x

Grafikus ábrázolás x

A levelezés (hagyományos és digitális)

rendszerezésének, iktatásának menete,

szabályai

x

A vevő-, ügyfélkapcsolatok regisztrálásának,

nyilvántartásának és kezelésének eljárási

szabályai

x

A hivatalos levelek elkészítésének

(hagyományos és digitális) szabályai,

jellegzetes formái

x

A hivatalos okmányok kezelésének és

felhasználásának szabályai x

Az adatbázis-kezelés, az iratkezelés, az

időszakos jelentések elkészítésének szabályai x

A termékek és szolgáltatások kísérő

okmányainak szerepe, kezelése, jellemző

típusai

x

A számítógép billentyűzetének szakszerű

használata x

A számítógép és tartozékainak (adathordozók,

scanner, nyomtató stb.) kezelése x

Prezentáció és excel grafikon-készítés,

szerkesztés tartalmi és formai követelményei x

A táblázatok készítésének tartalmi és formai

követelményei x

Az elektronikus ügyintézés, levelezés, az

internet és az intranet használata x

Elektronikus adatbázisok biztonsági

mentésének, archiválásának módjai x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése x x x x x x

Szakmai kommunikáció x x x x x x

Jogforrások megfelelő alkalmazása x x x x x

Szövegszerkesztés, táblázat és adatbázis-

kezelés x x

Információgyűjtés x x x x x x


Precizitás (pontosság) x x x x x

Megbízhatóság x x x x x x

Felelősségtudat x x x x x x

Szervezőkészség x x


Motiválhatóság x x x x x x

Kapcsolatteremtő készség x x x x

Meggyőzőkészség x x x x x x

Konfliktusmegoldó készség x x x x x x


Információgyűjtés x x x x x x

Áttekintő és rendszerező képesség x x x x x x

Problémamegoldás, hibaelhárítás x x x x x x

Gyakorlatias feladatértelmezés x x x x x x

Gazdasági és jogi alapismeretek tantárgy 36 óra/36 óra*

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A tanulóval megismertesse a gazdasági élet különböző területeihez kapcsolódó fogalmakat

és az azok közötti összefüggéseket, a vállalkozások és a nemzetgazdaság egyes területeinek

több irányú kapcsolatát, a közgazdasági elmélet és a gyakorlati gazdasági élet

összefüggéseit.


Ügyviteli gyakorlatok tantárgy

Témakör: Üzleti kommunikáció

Tartalmak: A szerződéskötés gyakorlata: szerződések készítése gyakorlati szituációk

alapján

2.9. Témakörök

2.9.1. Mikrogazdasági alapok 2 óra/ óra

Gazdasági alapfogalmak

Termelési tényezők

Gazdasági körforgás

2.9.2. A fogyasztói magatartás és a kereslet 3 óra/ óra

Piaci alapfogalmak, szereplők, piaci mechanizmus

A fogyasztói döntést befolyásoló tényezők

A fogyasztó döntési mechanizmusa, a racionalizálási elv érvényesülése a fogyasztói

magatartásban

Az egyéni és a piaci kereslet

2.9.3. A vállalat termelői magatartása és a kínálat 3 óra/ óra

A vállalat környezete, piaci kapcsolatai, formái

A termelés technikai, gazdasági összefüggései

A termelés költségei, a költségfüggvények

A piac formái és a kínálat

A piacszabályozás

Gazdálkodás, gazdaságosság

Költség, kiadás, ráfordítás bevétel fogalma

A fedezeti összeg

A vállalkozás gazdálkodásának eredménye

2.9.4. A vállalkozások alapítása, működése 4 óra/4 óra

A vállalkozásokról általában, a mikro-, kis- és középvállalkozások jellemzője

Az egyéni vállalkozás jellemzői, alapítása, szüneteltetése, megszűnése

A társas vállalkozások formái, sajátosságai

A társas vállalkozások alapítása, működése

A táras vállalkozások megszűnése

Csődeljárás, felszámolási eljárás

Cégnyilvántartás

A vállalkozás szervezete

A vezetés fogalma, vezetési szintek

A vezetői tulajdonságok, vezetők feladatai

A vezetés és irányítás információ bázisa

A controlling tevékenység szerepe

2.9.5. A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai 4 óra/ óra

Makrogazdasági fogalmak, gazdasági folyamatok.

A makrogazdaság szereplői, a gazdasági szférák jellemzői

A makrogazdaság piacai

Az állam feladatadatai, az állam gazdasági szerepe

Monetáris és fiskális politika

Az államháztartás rendszere

A központi költségvetés szerkezete, főbb bevételi forrásai és kiadásai

2.9.6. A nemzetgazdaság ágazati rendszere 4 óra/ óra

A nemzetgazdaság fogalma és ágazati rendszere

A gazdasági alanyok (szereplők) főbb csoportjai (vállalat, háztartás, állam, stb.)

A termelés tényezői (föld, munka, tőke, vállalkozás, információ) és kölcsönhatásuk

A tulajdonviszonyok és gazdasági koordinációs mechanizmusok Nemzetgazdasági

ágak, ágazatok, alágazatok és szakágazatok,a nemzetgazdaság teljesítménykategóriái

és mérésük

A bruttó kibocsátás, a bruttó és nettó hazai termék

A bruttó és nettó nemzeti jövedelem nominál- és reálértéke

A gazdasági növekedés, a nemzeti vagyon fogalma, részei

2.9.7. Marketing és áru-kódrendszer 8 óra/ óra

Marketing alapfogalmak

A marketing szerepe a vállalkozásban

Piackutatás

Marketingmix

Marketingstratégia

A reklámtevékenység jogi eszközei

Versenyszabályozás

Fogyasztóvédelmi alapismeretek

Piacfelügyeleti alapfogalmak

Kereskedelmi törvény fogyasztóvédelmi rendelkezései

Szavatosságra és jótállásra vonatkozó tudnivalók

Vámtarifa (Nómenklatúra) szerepe az árubesorolásban és a kereskedelemben

Vámtarifák kialakulásának története

VET (brüsszeli) Nómenklatúra

HR Nómenklatúra

Kombinált Nómenklatúra

Közös Vámtarifa

TARIC

A magyar nemzeti vámtarifa kialakulása

Vámtarifa felépítése

Vámtarifaszám jelentősége

Vámtarifaszám a nemzeti jogszabályokban

Nómenklatúra időállapota

Áruosztályozás és áruismeret kapcsolata

Közösségi jogalkotás szerepe az áruosztályozással kapcsolatosan

Európai Bizottság

Vámkódex Bizottság

Komitológiai ülések

2.9.8. Jogi alapismeretek 2 óra/ óra

A jog lényege, fogalma, funkciói

A jogforrás és jogforrási hierarchiája

A jogviszony

A jogi norma szerkezete, megjelenése, érvényessége

A jogalkotás. A jogrendszer felépítése, tagozódása

A gazdaság és a jog közötti viszony, a jogrend szerepe a gazdaságban

A jogszabályok értelmezése, jogalkalmazás

2.9.9. Tulajdonjog 3 óra/ óra

A tulajdon fogalma, tartalma, a tulajdonost megillető jogosultságok

A birtoklás és birtokvédelem

A használat és hasznok szedése

A rendelkezés joga

A tulajdonjog korlátozásai

Eredeti és származékos tulajdonszerzés

2.9.10. A kötelmi jog 3 óra/ óra

Szerződések fogalma, fajtái

A szerződésekre vonatkozó közös szabályok: szerződéskötés

A szerződés érvénytelensége, módosítása, megszűnése

A szerződés teljesítése, a szerződés megszegése

A szerződés megerősítése, biztosítékadás (foglalók, kötbér, kezesség)

A szerződések legfontosabb szabályai: adásvétel, bérlet, megbízás, vállalkozás,

szállítmányozás, fuvarozás, hitel- és számlaszerződés, lízing, biztosítás






módszer neve




1. magyarázat x

2. kiselőadás x

3. megbeszélés x x

4. szemléltetés x x

5. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x


vezetett feldolgozása x x


jegyzeteléssel x x x


jegyzeteléssel x x


feldolgozása x x


rendszerezése x x


rendszerezése x x



kérdésekre x

2.2. Tesztfeladat megoldása x


felkészüléssel x

2.4. Tapasztalatok utólagos

ismertetése szóban x



tapasztalatokról x




4.2. Kiscsoportos szakmai

munkavégzés irányítással x



értékeléssel.

3. Ügyviteli gyakorlatok tantárgy 18 óra/ óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


Az ügyvitel gyakorlatok tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók a tízujjas vakíráson alapuló

helyes írástechnikát elsajátítsák, képessé tegye a tanulókat szakmai szöveg másolására, a

szövegszerkesztővel történő adatbevitelre, ügyiratok kitöltésére, és készítésére, hivatalos

levelek formai és tartalmi megfogalmazására, az irodatechnikai eszközök használatára.

Képesek legyenek

- ügyiratok kitöltésére, és készítésére, hivatalos levelek formai és tartalmi

megfogalmazására, az irodatechnikai eszközök használatára,

- megismerjék az üzleti élet etikáját, elsajátítsák az üzletfelekkel való kommunikációs

szabályokat az üzleti tárgyalások és az ügyfelekkel történő kapcsolattartás

vonatkozásában


A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és gazdasági és

jogi ismeretek általános szakmai tartalmaira épül.

3.3. Témakörök

3.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 1 óra/ óra

A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és

testiépségére

A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a

munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet

kóroki tényezők.

A megelőzés fontossága és lehetőségei

A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a

munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a

munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének

érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni

védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük.

Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy)

Veszélyes és ártalmas termelési tényezők

A munkahelyek kialakításának általános szabályai

A munkahelyek kialakítása az ügyintézői, ügyviteli munkakörökben

Alapvető feladatok a tűz megelőzése érdekében

3.3.2. Levelezés és iratkezelés 2 óra/ óra

A levél fajtái, formai ismérvei

A hivatalos levelek fogalmazásának tartalmi szempontjai

A beadványok (kérvény, kérelem, fellebbezés, stb.)

Az egyszerű ügyiratok fajtái (nyugta, elismervény, meghatalmazás, stb.

A projektdokumentumok, nyomtatványok, irat- és szerződésminták értelmezése

Közigazgatási szerv, intézmény, gazdálkodó szervezet, levelei (értesítés, meghívó,

igazolás, engedély stb.), a szerződésekkel kapcsolatos ügyiratok.

A vállalkozások, szervek, intézmények belső, levelei (jegyzőkönyv, emlékeztető,

feljegyzés, stb.)

Üzleti levelezés (ajánlat, megrendelés, teljesítés, a teljesítés zavarai, szállítás stb.)

Munkaviszonnyal kapcsolatos levelek (önéletrajz, pályázat, munkaszerződés, stb.)

Az alkalmazott irodatechnikai eszközök használata

Az ügyiratkezelés alapfogalmai

Az irattározás kellékei, eszközei

Az iratkezelés gyakorlata (postabontás, érkeztetés, iktatás, stb.)

3.3.3. Tízujjas vakírás 10 óra/ óra

Tízujjas vakírással a betűk, számok, jelek és kezelőbillentyűk kapcsolása a homogén

gátlás pszichológiai elvének érvényesítésével

Szócsoportok, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása sortartással.

A jelek szabályai

A kiemelési módok önálló meghatározásának gyakorlása a szövegösszefüggés

ismérvei alapján

A gépelt levél adott időszakban érvényes szabályai

3.3.4. Szövegformázás 2 óra/ óra

A szövegszerkesztővel történő adatbevitel megalapozása betűk, számok, jelek

írásának adott időszakban érvényes szabályai

Szövegformázás, másolás, áthelyezés, kiemelés, felsorolás, tabulátor, szöveg

igazítása, előfej, élőláb stb.

Táblázatkészítés, formázás, szegély, mintázat stb.

Szimbólumok, képek beszúrása, formázása

Prezentáció és Excel grafikonkészítés

Az elektronikus adatbázisok biztonságos mentési munkálatai, az anyagok archiválása

3.3.5. Üzleti kommunikáció 2 óra/… óra

Az emberi kommunikáció alapvető felfogásai ás általános modellje

Magatartás és önismeret: célhierarchia, életszervezés, a céltól a tettig, az önismeret és

emberismeret, az image kialakítása

Hatékony kommunikáció: a verbális és nem verbális kommunikációs csatorna

Tárgyalási, konfliktuskezelési, érvelési technikák

Üzleti protokoll szabályai

A szerződéskötés gyakorlata: szerződések készítése gyakorlati szituációk alapján

A témakör részletes kifejtése

3.3.6. Információ-kommunikáció technológia 1 óra/… óra

Az IKT fogalma

Az IKT, mint eszköz

Alkalmazásának lehetőségei


Számítógépterem, taniroda





módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. vita

4. szemléltetés

5. projekt x

6. szimuláció x

7. házi feladat x x

8. szerepjáték x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x x


rendszerezése x x


rendszerezése x x



kérdésekre x



felkészüléssel x



2.5. Tapasztalatok helyszíni



3.1. Esemény helyszíni értékelése

szóban felkészülés után x



mozaikfeladattal x




4..4. Csoportos versenyjáték x

5. Gyakorlati munkavégzés körében

5.1. Műveletek gyakorlása x

5.2. Munkamegfigyelés adott

szempontok alapján x



értékeléssel.

4. Általános statisztika tantárgy 18 óra/ óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


Az Általános statisztika tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló alapvető ismeretekkel

rendelkezzen a leggyakrabban használt statisztikai feldolgozási eszközökről, a grafikus

ábrázolás alkalmazási módszereiről, az adatok szolgáltatásának lehetőségéről. A megtanult

ismereteket a mindennapi gazdasági életet érintő média-információin keresztül értelmezni

tudja.


A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti, kiemelten a

matematikai és a gazdasági és jogi i alapismeretek általános szakmai tartalmaira épül.

4.3. Témakörök

4.3.1. A statisztika alapfogalma 2 óra/ óra

A statisztika fogalma, ágai

A statisztikai sokaság fajtái, jellemzői

A statisztikai ismérv és fajtái

A statisztikai adatok rendezése, a csoportosítása

Az információk forrásai, az információszerzés eszközei

A statisztikai törvény

4.3.2. Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei 6 óra/ óra

A statisztikai sor fogalma, fajtái, készítésének szabályai

A statisztikai tábla fogalma, statisztikai táblák típusai

A viszonyszámokról általában: fogalma, fajtái, számítása, a leggyakrabban használt

viszonyszámok jellemzői, alkalmazási területei

dinamikus viszonyszám, bázis- és láncviszonyszám, és ezek összefüggései

megoszlási, koordinációs viszonyszám és összefüggései

intenzitási viszonyszám fogalma, fajtái, jellemzői, összefüggések

a gazdasági életben használt néhány legfontosabb intenzitási viszonyszám

intenzitási viszonyszám dinamikájának vizsgálata,

A középértékek fogalma, fajtái, számítása

Helyzeti középértékek: módusz és medián

Számított középértékek

a mennyiségi sorok elemzése számított közép-értékekkel

számtani átlag

harmonikus átlag

négyzetes átlag

idősorok elemzése középértékekkel

kronologikus átlag

mértani átlag

a szóródás vizsgálata: fogalma, mutatói

4.3.3. Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása4 óra/…

óra

A standardizálás módszere

Standardizálás különbségfelbontással

Főátlagok eltérése

Részátlagok hatása

Összetételhatás

Összefüggés az eltérések között

Az indexek számítása a standardizálás alapján

Főátlag index

Részátlag index

Összetételhatás indexe

Összefüggések az indexek között

4.3.4. Az érték, ár és volumenindex 5 óra/… óra

A termelési, forgalmi érték meghatározása, nagyságára ható tényezők

Az értékindex számítása és értelmezése

Az árindex számítása és értelmezése

A volumenindex számítása és értelmezése

Összefüggés az indexek között

Az árbevételre ható tényezők számszerűsítése, összefüggésük

4.3.5. A grafikus ábrázolás 1 óra/… óra

Grafikus ábrázolás eszközei

Grafikus ábrák készítése

Az ábrázolás alkalmazási területei


számítógépterem, vagy taniroda





módszer neve




1. magyarázat x x

2. kiselőadás x x


4. vita x x

5. szemléltetés x

6. házi feladat x

7. projekt x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x


vezetett feldolgozása x x x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x x


rendszerezése x x


rendszerezése x x x




kérdésekre x



felkészüléssel x


3.1. Esetleírás készítése x


tapasztalatokról x

3.3. Utólagos szóbeli beszámoló x






értékeléssel.

5. Pénzügyi alapismeretek tantárgy 36 óra/ óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A pénzügyi alapismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló legyen képes a

gazdasági folyamatokat pénzügyi aspektusból vizsgálni, érdeklődjön a mindenkori

gazdaságpolitikai és pénzügy-politikai célok és megvalósításának módjai iránt, eligazodjon

a pénzügyi intézményrendszerében és ismerje az alapvető pénzügyi szolgáltatásokat.

Alkalmas legyen meghatározni és kiválasztani a pénzforgalom lebonyolításának

vállalkozás számára leginkább megfelelő módját, és segítsen eligazodni a pénzügyi piacon

kínált értékpapírok fajtái között. A tanuló megismerje a nemzetközi elszámolási eszközök

árfolyam-alakulásának hatását a gazdasági szférára.


A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és a gazdasági és

jogi alapismeretek általános szakmai tartalmaira épül.

5.3. Témakörök

5.3.1. Pénzügyi szektor alapvetései 2 óra/ óra

A pénz fogalma és fajtái, a pénz funkciói

A pénz fogalma, funkciói (értékmérő, forgalmi eszköz, fizetési eszköz, kincsgyűjtés,

felhalmozás, vagyontartás)

A pénz kialakulása: árupénz, pénzhelyettesítők, a mai pénz

Gazdaságpolitika, pénzügypolitika (fogalma, eszközei)

5.3.2. Pénzügyi intézményrendszer 4 óra/ óra

A bankok kialakulása, fogalma és a bankműveletek

Passzív bankügyletek (betétgyűjtés, értékpapírok kibocsátása, hitelfelvétel a

jegybanktól és más banktól)

Aktív bankügylet (hitelezés, váltóleszámítolás, lízingügylet, faktorálás, forfetírozás),

hitelbiztosítékok: tárgyi, dologi biztosíték és személyi biztosíték

Semleges bankműveletek

Az egyszintű és a kétszintű bankrendszer jellemzői

A jelenlegi magyar pénzügyi intézményrendszer felépítése

Jegybank és a monetáris szabályozás

Az MNB szervezeti felépítése

A magyar központi bank feladatai, a monetáris irányításban betöltött helye

A pénzügyi intézmények jellemzői (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások)

Pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások

Nem monetáris közvetítők és feladataik (biztosítók, nyugdíjpénztárak)

Magyar Bankszövetség, OBA, BEVA

A nemzetközi pénzügyi intézmények

5.3.3. A pénzforgalom 6 óra/ óra

A pénzforgalom általános szabályai

A fizetési számlák fajtái

A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés, formai és tartalmi követelményei

Fizetési számla megnyitása, fizetési számla feletti rendelkezés

A pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításának közös szabályai

Fizetési műveletek jóváhagyása

Titoktartási szabályok (fizetési titok, sorbaállítás)

Fizetési módok

fizetési számlák közötti fizetés: átutalás, beszedés, a fizető fél által a

kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, az okmányos meghitelezés

(akkreditív)

fizetési számlához kötődő készpénzfizetés: készpénzfizetésre szóló csekk

kibocsátása és beváltása, készpénzbefizetés fizetési számlára,

készpénzkifizetés fizetési számláról

fizetési számla nélküli fizetés: készpénzátutalás

készpénzfizetés

A készpénzforgalom lebonyolításának helye

A pénztár, pénzkezelés és pénztári forgalom elszámolása

A pénzkezeléssel kapcsolatos feladatkörök

A nemzetközi fizetések általános szabályai

5.3.4. A pénz időértéke 4 óra/ óra

A pénz időértékének fogalma, jelentősége

A jelen és a jövőérték számítás időtényező táblázatok alkalmazásával

A váltóval kapcsolatos műveletek

Váltókibocsátás, váltóforgatás, leszámítolás

5.3.5. Valuta, deviza-árfolyama 2 óra/ óra

Valuta, deviza és -árfolyam fogalma

A valuta- és a devizaműveletekkel kapcsolatos gazdálkodási feladatok

A valuta-, devizaárfolyamokhoz kapcsolódó számítások

5.3.6. A pénzügyi piac és termékei 10 óra/… óra

Pénzügyi piacok fogalma, gazdaságban betöltött szerepe

Pénzügyi piacok csoportosítása

A részpiacok jellemzői

Az értékpapírok pénzügyi piacokon betöltött szerepe

Értékpapírok megjelenése, fogalma (főbb csoportosítási szempontjai)

Az értékpapírok főbb fajtái

a kötvény fogalma, jellemzői, fajtái

vállalati kötvény pénzügyi piacon betöltött szerepe

a részvény fogalma, jellemzői

a részvények szerepe a gazdaságban

a részvények fajtái és jellemző

a közraktárjegy fogalma, jellemzői

a váltó, mit a kereskedelmi hitelezés egyik eszköze

váltótípusok: saját és idegenváltó

váltóműveletek

az állampapírok

az állampapírok és a monetáris politika kapcsolata

az állampapírok fajtái és jellemzői

a banki értékpapírok

A tőke- és pénzpiaci ügyletek: prompt és termin ügyletek

5.3.7. Értékpapírok értékelése 6 óra/… óra

A kötvény értékelése:

A klasszikus kötvény reális árfolyamának (elméleti árfolyamának) becslése,

valamint összevetése a piaci árfolyammal és a vásárlási-eladási szándék

megállapítása

A kötvények hozamának számítása: névleges hozam, egyszerű hozam

A részvény értékelése:

A törzsrészvény és az elsőbbségi részvény reális árfolyamának (elméleti

árfolyamának) becslése, valamint összevetése a piaci árfolyammal és a vásárlási-

eladási szándék megállapítása

A részvények várható hozamának számítása

5.3.8. Biztosítási alapismeretek 2 óra/… óra

Biztosítási alapfogalmak

A biztosítás szerepe, jelentősége

A biztosítás módszere

Biztosítási ágazatok rendszerei

Biztosítási szerződés és a biztosítási díj

Likviditás, jövedelmezőség és hatékonyság






módszer neve




1. magyarázat x

2. kiselőadás x


4. vita x x


6. projekt x x

7. házi feladat x x x

8. önálló feladatmegoldás x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x x


rendszerezése x




2.1. Írásos elemzések készítése x


kérdésekre x x



felkészüléssel x













értékeléssel.

6. Adózási alapismeretek tantárgy 18 óra/ óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


Az Adózási alapismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókkal megismertesse a

magyar államháztartás rendszerét, az alrendszerek költségvetését, gazdálkodási szabályait.

Felkészítse a tanulókat a legalapvetőbb adójogszabályok alkalmazására. Rámutasson a

magánszemélyek személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségére, az arányos

közteherviselés szükségességére. Bemutassa az általános forgalmi adó szerepét, s ezen

ismeretek birtokában a tanulók legyenek képesek a piacgazdaság árképzési rendszerében

részben eligazodni.


A Gazdasági és jogi ismeretek tantárgy A gazdasági élet szereplői, kapcsolatai, az állam

feladatai, az állami költségvetés legfontosabb bevételei és kiadásai témakörének


A központi költségvetés szerkezete, főbb bevételi forrásai és kiadásai elemei

6.3. Témakörök

6.3.1. Az államháztartás rendszere 2 óra/ óra

Az állam szerepe a modern gazdaságban

A közfeladatok ellátásának szükségessége és finanszírozási forrásai

Az államháztartás alrendszere (központi és önkormányzati alrendszer)

A költségvetési bevételek, költségvetési kiadások, költségvetés

6.3.2. Adózási alapfogalmak 2 óra/ óra

Az adó és az adórendszer fogalma, jellemzői

Adózási alapfogalmak: adóalany, adótárgy, adóalap, adómérték, adómentesség,

adókedvezmény, adókötelezettség

A magyar adójog forrásai.

Az adók csoportosítása: jövedelemadó, forgalmi típusú adó, vagyonadóztatás

6.3.3. Kiemelt adónemek 14 óra/ óra

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadó alanyai

A jövedelem, bevétel, költség

Az adó mértéke

Összevont adóalap adóköteles jövedelmei (önálló tevékenységből származó, nem

önálló tevékenységből származó és egyéb jövedelem)

Családi kedvezmény, első házasok kedvezménye

Összevont adóalap adója

Adókedvezmények

Általános forgalmi adó

Az áfa jellemzői

Az adóalany

Az adó mértéke

A fizetendő adó megállapítása

Az adó levonási jog

Adólevonási jog korlátozása (alapeset)

Adófizetési kötelezettség

Számlázás (számla, nyugta adattartalma)

A helyi adók

A helyi adók típusai: vagyoni típusú (építményadó és telekadó), kommunális

jellegű adók (magánszemélyek kommunális adója és idegenforgalmi adó), helyi

iparűzési adó

Az egyes típusok adóalanyai

Az adó alapja és mértéke

Az adókötelezettség teljesítése


Számítógépterem





módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x


4. projekt x

5. házi feladat x



(ajánlás)



szervezési kerete

(differenciálási módok)

Alkalmazandó eszközök és

felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x




jegyzeteléssel x x x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x x


rendszerezése x





kérdésekre x x

2.2. Tesztfeladat megoldása x x


felkészüléssel x


ismertetése szóban x x





mozaikfeladattal x





értékeléssel.

7. Számviteli alapismeretek tantárgy 36 óra/ óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


Ismerje meg a vállalkozás vagyonát, a vállalkozások beszámolási kötelezettségét, a

számviteli jogi szabályozását. Alkalmazza az analitikus és szintetikus könyvelés

módszereit.

Bizonylatok alapján tudja könyvelni az egyszerű gazdasági eseményekkel kapcsolatos

tételeket.


Gazdasági és jogi alapismeretek tantárgy

Témakör: A vállalkozások alapítása, működése

Tartalmak: a teljes tartalma

Általános statisztika tantárgy

Témakör: Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei

Tartalmak: teljes tartalma

Pénzügyi alapismeretek tantárgy

Témakör: A pénzforgalom


7.3. Témakörök

7.3.1. A számviteli törvény 2 óra/ óra

A számvitel feladatai, területei

A számvitel szabályozása (külső és belső szabályozás)

A számviteli törvény fejezetei

A számviteli alapelvek

A vállalkozások számviteli politikája

A számviteli bizonylatok

A beszámoló szerepe, a beszámoló részei

A beszámolók formái

Beszámolás és könyvvezetés

7.3.2. A vállalkozás vagyona 5 óra/ óra

A leltár fogalma, fajtái.

A mérleg fogalma, jellemzői, fajtái

A mérlegfőcsoportok, mérlegtételek tartalma, definíciója

Az eszköz- és forrásoldal sorainak tartalma

Értékelés a számvitelben (bekerülési érték, könyv szerinti érték)

7.3.3. A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret 5 óra/ óra

A könyvviteli számlák

Az egységes számlakeret felépítése és szerkezete

A vállalati számlarend tartalma

A számlák nyitása

Idősoros és számlasoros könyvelés

Költség- és eredményszámlák

A bizonylatok fogalma, a bizonylati rendszer

Az analitikus és szintetikus könyvelés kapcsolata

7.3.4. Tárgyi eszközök elszámolása 4 óra/ óra

Tárgyi eszközök csoportosítása.

Tárgyi eszközök értékelése, mérlegérték megállapítása

Az amortizáció elszámolása (lineáris, teljesítményarányos)

Tárgyi eszközök egyedi nyilvántartása

Belföldi beruházási szállítókkal kapcsolatos tételek könyvelése (különböző

finanszírozással)

Tárgyi eszközök üzembe helyezése

Tárgyi eszközök értékcsökkenésének főkönyvi elszámolása

Tárgyi eszközök értékesítésének főkönyvi elszámolása

7.3.5. A vásárolt készletek elszámolása 6 óra/ óra

A vásárolt készletek fajtái és jellemzőik

A vásárolt készletek bekerülési értéke

Az anyagok raktári és analitikus nyilvántartása

Anyagbeszerzés könyvelése számla szerinti áron (tényleges beszerzési áron való

nyilvántartásnál), visszaküldés és az engedmény könyvelése

Anyagfelhasználás számítása és könyvelése átlagáron, csúsztatott átlagáron és FIFO

elv alapján

A leltározás feladatai, a leltári eltérések számítása és könyvelése, az értékvesztés

számítása és könyvelése

Az áruk fogalma, csoportosítsa, analitikus nyilvántartása

A nagykereskedelmi árubeszerzés, visszaküldés engedmény könyvelése tényleges

beszerzési áras nyilvántartásnál, áruértékesítés

A kiskereskedelmi árubeszerzés, visszaküldés és engedmény könyvelése

Kiskereskedelmi áruértékesítés kiszámlázással és készpénzért, a leltári eltérések

bizonylatolása és könyvelése

A göngyöleg fogalma, csoportosítása analitikus nyilvántartása

Az idegen göngyöleg beérkezése és visszaküldése

7.3.6. A jövedelem elszámolás 4 óra/… óra

A jövedelemmel kapcsolatos analitikus nyilvántartások, a jövedelem részei

A levonások keletkezése, nyilvántartása és könyvelése

A bérfeladás számítása, nyilvántartása és könyvelési feladatai

A bérek közterheinek számítása, nyilvántartása és könyvelése

A jövedelem kifizetése (készpénzes és folyószámlára történő átutalás)

Az elszámolásra kiadott összegekkel kapcsolatos könyvelési feladatok

A fel nem vett jövedelemmel kapcsolatos könyvviteli elszámolások

7.3.7. A saját termelésű készlettek elszámolása7 4 óra/… óra

A saját termelésű készletek fogalma, csoportosítása

A saját termelésű készletek értékelése

A saját termelésű készletek analitikus és főkönyvi nyilvántartása

A közvetlen önköltség számítása

Termelési költségek típusai, a költségek könyvviteli elszámolása (költségnem)

A saját termelésű készletek állományban vétele, mérlegérték meghatározása

7.3.8. Termékértékesítés elszámolása, az eredmény megállapítása 6 óra/… óra

Az értékesítés bizonylatolása, a számla tartalmi elemei

Az értékesítés könyvelése, árbevétel, fizetendő áfa, készletcsökkenés kiszámítása, és

könyvelése

A visszáru és minőségi engedmény számítása és könyvelése

A kiszámlázott szolgáltatás elszámolása, könyvelése

A saját termelésű készletek állományváltozása

Az eredménykimutatás fajtái, eredménykategóriák

Összköltséges és forgalmi költséges eredménykimutatás összeállítása könyvelt adatok

alapján






módszer neve




1. magyarázat x

2. önálló példamegoldás x

3. csoportos példamegoldás x

4. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x x


feldolgozása x x


rendszerezése x







felkészüléssel x


3.1. Jegyzetkészítés eseményről

kérdéssor alapján x



mozaikfeladattal x x





értékeléssel.

A


Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok

megnevezésű



A 11506-16 azonosító számú Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok megnevezésű

szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő

kompetenciák

Vál

lalk

ozá

sfin

ansz

íro

zás

Vál

lalk

ozá

sfin

ansz

íro

zás

gy

ako

rlat

Ad

ózá

s

Ele

ktr

on

iku

s

adó

bev

allá

s

gy

akorl

ata

FELADATOK

A teljesítések alapján elkészíti, nyilvántartja és

továbbítja a számlákat, nyilvántartja és

egyezteti a vevők analitikáját (követelések,

teljesítések, késedelmi kamat, behajtási

költségátalány)

x

Figyelemmel kíséri a fizetési határidőket,

elkészíti és elküldi a fizetési felszólításokat,

kiszámolja a késedelmi kamatokat, intézi a

reklamációkat

x

Teljesítést igazoltat és ellenőrzi (alaki és

tartalmi szempontból) a számlákat, a hibás

számlákat egyezteti a partnerekkel, intézi a

reklamációt. Vezeti és egyezteti a szállítói

analitikát (kötelezettségek, teljesítések)

x

Vezeti a beruházási nyilvántartásokat, adatokat

szolgáltat a beruházások gazdaságossági

számításához

x x

A forgóeszköz-szükséglet megállapításához

számításokat végez. x x

Közreműködik az éves státusz és az éves

pénzforgalmi terv összeállításában x x

Közreműködik a vállalkozás pénzügyi

elemzésénél alkalmazott legfontosabb pénzügyi

mutatók kiszámításánál

x

Közreműködik a pótlólagos forrásszükséglet

meghatározásában, adatokat szolgáltat a

hitelkérelem összeállításához

x

Gondoskodik a törlesztőrészletek kifizetéséről,

figyeli a hitelkamatot és a hitelkeretet x x

Figyelemmel kíséri a zálogjogok törlését x

Ellátja a váltóműveletekkel kapcsolatos

teendőket x

Vezeti az általános forgalmi adóval kapcsolatos

elszámolásokat x x

Közreműködik a személyi jövedelemadó

elszámolásával összefüggő nyilvántartási

kötelezettség teljesítésében, elvégzi a személyi

jövedelemadóval kapcsolatos elszámolásokat

x x

Elvégzi a munkaviszonyból származó

jövedelmet és a megbízási jogviszony alapján

kifizetett megbízási díjat terhelő adókkal és

járulékokkal kapcsolatos elszámolásokat,

megállapítja az adó- és járulékfizetési

kötelezettséget, kapcsolatot tart az

egészségügyi- és nyugdíjpénztárakkal

x x

Közreműködik a vállalkozások

jövedelemtípusú adóinak megállapításánál (pl.

vállalkozói személyi jövedelemadó,

egyszerűsített vállalkozói adó, KATA, KIVA,

társasági adó)

x x

Nyilvántartja a helyi adókat és az egyéb fizetési

kötelezettségeket (pl. szakképzési hozzájárulás,

környezetvédelemmel kapcsolatos díjak)

x x

Gépjárműadó, cégautóadó és kapcsolata x x

Adónaptárt vezet és figyelemmel kíséri azt,

adó- és járulékbevallásokat készít, adó- és

járulék-folyószámlát egyeztet, kezel, valamint

kezdeményezi az adók pénzügyi rendezését

x x

Közreműködik az ellenőrzésre jogosult szervek

részére történő adatszolgáltatásban x

SZAKMAI ISMERETEK

Pénzügyi döntések célja, tartalma, típusai x

Befektetési és finanszírozási döntések x x

Beruházási döntések gazdaságossági számításai

(statikus, dinamikus számítások) x x

A beruházások finanszírozási forrásai x x

A tőkeköltség x x

Befektetés a forgóeszközökbe x

Forgóeszköz finanszírozás x

Pénzügyi tervezés (státusz, forgalmi szemléletű

terv) x x

Pénzügyi elemzések legfontosabb mutatói x x

Az adózás rendje (adóhatóságok,

adókötelezettség, ellenőrzés,

jogkövetkezmények)

x x

Személyi jövedelemadózás, az egyéni

vállalkozó adózási formái, társaságok

jövedelemadózása a hatályos jogszabályok

szerint

x x

Általános forgalmi adó (adófizetési

kötelezettség keletkezése, adómentesség,

előzetesen felszámított adó, és megosztása)

x x

Helyi önkormányzat által kivetett adók x x

Munkaviszonyból származó jövedelmet és a

megbízási jogviszony alapján kifizetett

megbízási díjat terhelő adó- és járulékfizetési

kötelezettség

x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése x x x x

Kész szoftverek használata x

Jogszabály-alkalmazás készsége x x x x

Adóbevallások-, elektronikus adó- és

járulékbevallások készítésének gyakorlata x x

Adónaptár-kezelés készsége x x


Önállóság x x x x

Felelősségtudat x x x x

Megbízhatóság x x x x


Kapcsolatteremtő készség x x

Visszacsatolási készség x x x x

Irányíthatóság x x x


Rendszerező képesség x x x x

Gyakorlatias feladatértelmezés x x

Információgyűjtés x x

Kontroll (ellenőrzőképesség) x x

8. Vállalkozásfinanszírozás tantárgy 36 óra/… óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A Vállalkozásfinanszírozás tantárgy tanításának célja, hogy bemutassa a pénzügyi

befektetések jelentőségét, hatását a gazdaságra, a beruházási döntések során elsajátított

ismeretek és a finanszírozási döntésekben megszerzett kompetenciák alapján. Felkészítse

a tanulókat a vállalkozások pénzügyi helyzetének alapvető elemzésére alkalmas mutatók

megállapítására és a mutatóérték tartalmának egyszerű magyarázatára. Megismerje a

tanuló a státusz és az éves pénzforgalmi terv szerepét a pénzügyi tervezés során.


A tantárgy a következő szakmai tárgyak témaköreihez és azok tartalmához kapcsolódik:

Számviteli alapismeretek tantárgy

Témakör: A vállalkozás vagyona

Tartalmak: A mérleg fogalma, A mérlegfőcsoportok tartalma

Az eredménykimutatás fogalma

Témakör: Tárgyi eszközök elszámolása

Tartalmak: Tárgyi eszközök csoportosítása

Az amortizáció elszámolása

Témakör: A vásárolt készletek elszámolása

Tartalmak: A vásárolt készletek fajtái és jellemzőik

Témakör: A saját termelésű készlettek elszámolása

Tartalmak: A saját termelésű készletek fogalma, csoportosítása


Témakör: Pénzügyi intézményrendszer

Tartalmak: a váltó, mit a kereskedelmi hitelezés egyik eszköze

Témakör: A pénzügyi piac és termékei

Tartalmak: aktív bankügylet (hitelezés, váltóleszámítolás, lízingügylet, faktorálás,

forfetírozás), A kötvény fogalma, jellemzői, fajtái; vállalati kötvény pénzügyi

piacon betöltött szerepe

Pénzügy gyakorlatok tantárgy

Témakör: A pénz időértéke

Tartalmak: A pénz időértékének fogalma, jelentősége




8.3. Témakörök

8.3.1. A vállalkozás pénzügyi döntései 1 óra/… óra

Pénzügyi döntések célja, tartalma, típusai

Befektetési és finanszírozási döntések

Hosszú és rövid távú döntések

8.3.2. A beruházások értékelése 12 óra/… óra

A beruházásokkal kapcsolatos fogalmak

Befektetés és a beruházás közötti különbség

Beruházások csoportosítása a beruházás szintje, a beruházás jellege, a beruházás

összetétele, a megvalósítás finanszírozási forrása, a kivitelezés módja, a gazdasági

műszaki hatás, a beruházás célja, az egymáshoz való kapcsolata és kölcsönhatása

szerint

A beruházások pénzáramai, típusai (kezdő pénzáram, működési pénzáram és végső

pénzáram) és tartalmuk

A beruházások gazdaságossági számításai: statikus és dinamikus számítások

A statikus számítások mutatói: megtérülési idő, jövedelmezőségi mutató, beruházási

pénzeszközök forgási sebessége

A dinamikus számítások mutatói: nettó jelenérték, belső kamatláb, és jövedelmezőségi

index

Döntési szabályok a beruházás megvalósítására, vagy elutasítására vonatkozóan

A beruházás megvalósítása, üzembehelyezése

8.3.3. A forgóeszköz-ellátás 12 óra/… óra

A forgóeszközök gazdálkodásban betöltött szerepe

A forgóeszköz körforgás, a beszerzés, a termelés és az értékesítés tevékenységek során

a forgóeszközök megjelenési formája

A forgóeszköz csökkentés jelentősége

A készletek csoportosítása

A készletek értékelése forgási mutatók alapján

A forgóeszköz szükséglet megállapítása (forgási mutatók, mérlegmódszer

alkalmazásával)

Az átmeneti és a tartós forgóeszköz közötti különbség, jellemzőik

8.3.4. A finanszírozás gyakorlata 8 óra/… óra

A finanszírozás fogalma, jellemzői

A finanszírozás formái: belső és külső finanszírozás

A finanszírozási alapelvek: rentabilitás, normativitás, rugalmasság, biztonság,

önállóság)

Finanszírozási stratégiák, az illeszkedési elv

Tartós forgóeszköz-lekötés és átmeneti forgóeszköz lekötés finanszírozása

Az illeszkedési elv értelmezése

Finanszírozási stratégiák: szolid, konzervatív, agresszív

A beruházások finanszírozási forrásai

Önfinanszírozás, vagy külső finanszírozás

A hitel, mint idegen finanszírozási forma

A hitelfajták

A hitelezési eljárás menete

Hitelbiztosítékok

Sajátos finanszírozási források: lízing és a támogatás

A vállalati tőkeköltség, mint a finanszírozási források ára

Forgóeszköz-finanszírozás

Jellemző finanszírozási források

Rövid lejáratú bankhitel és típusai

Kereskedelmi hitel (vevőktől kapott előleg és áruhitel), váltótartozás

Faktoring lényege, és igénybevételének jellemzői

Tartós passzívák

Üzletfinanszírozás

Pénzügyi tervezés és a tervek csoportjai

Állományi (státusz) és forgalmi szemléletű terv

Az állományi szemléletű terv: a mérlegterv jellemzői

Forgalmi szemléletű terv: a likviditási terv jellemzői

A pénzügyi tervek egyenlegének ismeretében hozott intézkedések

8.3.5. A vállalkozások pénzügyi teljesítményének mérése 3 óra/… óra

A teljesítménymutatókból nyerhető információk

Elemzés állományi és folyamatszemléletben

A pénzügyi mutatók főbb fajtái

Vagyon – és tőkestruktúra mutatók

Hatékonysági mutatók

Jövedelmezőségi mutatók

Eladósodási mutatók

Pénzügyi egyensúly mutatói

Piaci érték mutatók

A mutatók kiszámításának értelmezése






módszer neve




1. magyarázat x

2. kiselőadás x x

3. megbeszélés x

4. szemléltetés x

5. szimuláció x

6. házi feladat x


8. csoportos

feladatmegoldás x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x




jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x x


feldolgozása x x


rendszerezése x


rendszerezése x x




kérdésekre x



felkészüléssel x






értékeléssel.

9. Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat tantárgy 31 óra/… óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a beruházási és

hosszútávú pénzügyi döntések elméleti ismeretanyagára építve a tanuló alkalmas legyen a

beruházások megvalósítási döntéseihez kapcsolódó egyszerűbb számítások elvégzésre és a

következtetések levonására, valamint a forgóeszközök szükségeltének megállapítására és

az azokhoz rendelhető finanszírozási források felkutatására.

Felkészítse a tanulókat a vállalkozások pénzügyi helyzetének alapvető elemzésére azáltal,

hogy közreműködik a státusz és az éves pénzforgalmi terv összeállításában.


A tárgy a Vállalkozásfinanszírozás tantárgy elméleti ismereteire alapoz az egyes

témakörök tartalma vonatkozásában.










Tartalmak: A mennyiségi sorok elemzése számított közép-értékekkel

9.3. Témakörök

9.3.1. Beruházások pénzügyi döntései 12 óra/… óra

A beruházások gazdaságossági számításainak gyakorlása feladatok megoldásával:



A dinamikus számítások mutatói: nettó jelenérték és jövedelmezőségi index, a belső

megtérülési ráta (számítás nélkül, csak értelmezés szintjén)

Döntési szabályok ismeretében a beruházás megvalósítására, vagy elutasítására

vonatkozóan magyarázat megfogalmazása

9.3.2. Forgóeszköz-szükséglet megállapítása 10 óra/… óra

A forgóeszköz szükségelt megállapítása feladatok megoldásával a forgási mutatók és

a mérlegmódszer alkalmazásával

A forgási idő és fordulatok száma közötti összefüggés értelmezése

Kronologikus átlag alkalmazása az átlagkészlet meghatározásánál

9.3.3. A finanszírozás gyakorlata 6 óra/… óra

Kölcsöntörlesztés, hiteldíj

Nettó forgótőke kiszámítása

Feladatok a finanszírozás stratégiák megállapítására, és annak értelmezésére

Döntési feladatok finanszírozásra pl. rövid lejáratú hitelfelvétel, vagy váltó

diszkontálás

Likviditási terv összeállítása alapadatokkal (egyszerű séma alapján), pótlólagos

forrásszükséglet meghatározásával

9.3.4. Pénzügyi teljesítményének mérése 3 óra/… óra

Vagyon – és tőkestruktúra mutatók, hatékonysági mutatók, jövedelmezőségi mutatók,

eladósodási mutatók, pénzügyi egyensúly mutatói, piaci érték mutatók képletének

felismerése.

A mutatók kiszámítása konkrét adatok ismeretében.

A mutatók értékének egyszerű magyarázata, levont következtetések megfogalmazása






módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. szemléltetés x

4. szimuláció x

5. házi feladat x


7. csoportos

feladatmegoldás x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x x


feldolgozása x x


rendszerezése x


rendszerezése x x




kérdésekre x x



felkészüléssel x x



tapasztalatokról x x





mozaikfeladattal x





értékeléssel.

10. Adózás tantárgy 36 óra/… óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


Az Adózás tantárgy tanításának célja, hogy felkészítse a tanulókat a kiemelt

adójogszabályok alkalmazására az adózás rendjében meghatározottak figyelembevételével

a jövedelem típusú adók és forgalmi adó, valamint a helyi adók tekintetében. A tanulóknak

egyszerűbb adózási feladatok megoldásában jártasságot kell szerezni, és ki kell tudni

számolni az egyes adónemek kapcsán a fizetendő adóelőlegeket, valamint tudni kell

elkészíteni írásban az éves bevallásokat



Számviteli tantárgy

Témakör: A zárás, éves beszámoló

Tartalmak: Az eredménykimutatás fogalma

Az eredménykimutatás kategóriáinak tartalma

Adózási alapismeretek tantárgy

Témakör: Adózási alapfogalmak

Tartalmak: Adózási alapfogalmak: adóalany, adótárgy, adóalap, adómérték,

adómentesség, adókedvezmény, adókötelezettség

Témakör: Kiemelt adónemek

Tartalmak: a témakör teljes tartalma

10.3. Témakörök

10.3.1. Az adózás rendje 2 óra/… óra

Az adózó és az adóhatóságok

Az adóhatóságok hatásköre és illetékessége

Az adókötelezettség szabályai

Az adómegállapítás formái

Adótitok

Ellenőrzés célja, és fajtái

Az ellenőrzés megindítása és lefolytatása, az ellenőrzés befejezése

Jogkövetkezmények: késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, adóbírság, mulasztási

bírság

10.3.2. Személyi jövedelemadózás és bért terhelő járulékok 10 óra/… óra

Az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére vonatkozó szabályok a személyi

jövedelemadó törvény alapján (az adómegállapítása, adónyilatkozat, egyszerűsített

bevallás, munkáltatói adómegállapítás, adófizetés)

Az adóköteles és az adómentes bevételek, az adóköteles bevételek legfőbb jellemzői

A bevételek jövedelemtartalmának megállapítása: az összevonásra kerülő jövedelmek

(kiemelten a munkaviszonyból származó jövedelmekre, a megbízási díjakra, és a

vállalkozói „kivétre”)

Az adóelőleg megállapítása, bevallása és megfizetése

A bért terhelő járulékok

A szociális hozzájárulási adó

Adóelőleg számítása és az éves adóbevallás elkészítése, a kifizetendő havi bér

megállapítása gyakorló feladatokon keresztül

A különadózó jövedelmek adóztatása kiemelten az ingóság és az ingatlan értékesítés

adóztatása, a kamatjövedelem, az osztalékból származó jövedelem

Feladatok megoldása az összevonásra kerülő és a különadózó jövedelmekre,

esettanulmány elkészítése kiscsoportos keretben

10.3.3. Egyéni vállalkozó jövedelemadózási formái 6 óra/… óra

Az egyéni vállalkozók adózási szabályai a személyi jövedelemadóban

A vállalkozói személyi jövedelemadó

A vállalkozói kivét, a vállalkozói nyereség és a vállalkozói osztalékalap adózási

szabályai

Az átalányadózás szabályai

Az egyszerűsített vállalkozói adó

Az adónem választásának feltételei

Az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának meghatározása

Az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke.

Az egyszerűsített vállalkozói adó által kiváltott adónemek

A kisadózó vállalkozások tételes adója


A KATA alapjának meghatározása

A KATA mértéke (főállású kisadózó, főállásúnak nem minősülő kisadózó)

A KATA által kiváltott adónemek

További adónemek a hatályos jogszabályok alapján: adóalany, adóalap, adómérték, az

általuk kiváltott adók

Egyszerűbb feladatok megoldása a vállalkozói személyi jövedelemadó, valamint az

egyszerűsített vállalkozói adó és a kisadózó vállalkozások tételes adója körében,


10.3.4. Társaságok jövedelemadózása 4 óra/… óra

A társasági adó alanyai

Az adófizetési kötelezettség

A társasági adóalap meghatározása

Az adózás előtti eredmény, az adóalap és a jövedelem(nyereség) minimum

összefüggései

Az adóalap-korrekciós tételek jelentősége

Az adóalapot módosító tételek csoportjai:

az adóalapot jogcímében (egyszerre) növelő és csökkentő tételek

az adóalapot csak csökkentő tételek

az adóalapot csak növelő tételek

Az adó mértéke

Az alapvető adókedvezmények

Az adózás utáni eredmény és a mérlegszerinti eredmény

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai



A kisadózó vállalkozások tételes adója alanyai



A kisvállalati adó alanyai


A KIVA vállalkozói adó alapja és mértéke



Egyszerűbb feladatok megoldása a társasági adófizetési kötelezettség és azadózott

eredmény megállapítása területén a legjellemzőbb adóalap korrekciós tételek alapján,

KATA adóalany fizetési kötelezettségének meghatározása.

10.3.5. Általános forgalmi adó 8 óra/… óra

Az általános forgalmi adó alanyai

A gazdasági tevékenység fogalma

A termék értékesítésének és szolgáltatás nyújtásának esetei a tv. értelmében

A termék közösségen belüli beszerzés és a termék importja

A teljesítés helye a termék értékesítése és a szolgáltatások nyújtása esetében az

általános szabályok értelmében

Az adófizetési kötelezettség keletkezése, a fizetendő adó megállapítása

Az adó alapja termék értékesítése és a szolgáltatások nyújtása esetében

Az adó lapjának utólagos csökkentése

Az adó mértéke

Az adó alóli mentességek szabályai

Az adólevonási jog keletkezése

Az előzetesen felszámított adó megosztása

Az adólevonási jog korlátozása

Adófizetési kötelezettség megállapítása

A számlázás szabályai

Feladatok megoldása az általános forgalmi adó fizetendő adójának megállapítására, a

vállalkozást terhelő általános forgalmi adó és az előzetesen felszámított adó

megosztására vonatkozóan az adó alóli mentességek és az adómértékek több kulcsára

tekintettel.

10.3.6. Helyi adók 4 óra/… óra

A helyi adók típusai: vagyoni típusú (építményadó és telekadó), kommunális jellegű

adók (magánszemélyek kommunális adója és idegenforgalmi adó), helyi iparűzési adó




Egyszerűbb feladatok megoldása a helyi adótörvényben meghatározott adónemekre

10.3.7. Gépjárműadó és cégautóadó7 2 óra/… óra

A gépjárműadó

A belföldi gépjárművek adójának alanya és az adókötelezettség keletkezése

Mentesség az adó alól

Az adó alapja és mértéke személyszállító gépjármű és tehergépjármű esetén

Az adó mértéke és az adó kedvezmények

A cégautóadó

A cégautóadó alanyai.

A cégautóadó fizetési kötelezettség keletkezése (bérlet, lízing, kiküldetés, stb.)

Az adó mértéke

A gépjárműadó és a cégautóadó összevezetésének feltételei

Egyszerűbb feladatok megoldása a gépjárműadóra, a cégautóadóra






módszer neve




1. magyarázat x

2. kiselőadás x x

3. megbeszélés x

4. szemléltetés x

5. szimuláció x x

6. házi feladat x

7. önálló feladatmegolás x

8. csoportos

feladatmegoldás x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x




jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x x


rendszerezése x


rendszerezése x x




kérdésekre x x



felkészüléssel x








értékeléssel.

11. Elektronikus adóbevallás gyakorlata tantárgy 46 óra/… óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


Az Elektronikus adóbevallás gyakorlata tantárgy célja, hogy kialakítsa a tanulóban az

egyes kiemelt adónemek, valamint az adatszolgáltatások elektronikus bevallásának

készségét. A tanuló a tantárgy elsajátítása után alkalmas legyen adókkal, járulékokkal

kapcsolatos bevallásokat készíteni és kijelölésre elküldeni a NAV keretprogramjai

alkalmazásával. A tanuló legyen képes a bevalláshoz szükséges adatokat begyűjteni,

ismerve azok számviteli, illetve pénzügyi területének forrásait. Alkalmassá váljék a hibás

bevallásban a hiba megkeresésére és kijavítására. Ismerje a bevallások gyakoriságát,

határidejét, szerkezetét.



Adózás gyakorlat tantárgy

Témakör: Minden témakör

Tartalmak: a témakörök teljes tartalma

11.3. Témakörök

11.3.1. Gyakorlati előkészítés 4 óra/… óra

A munka előkészítésének menete:

NAV honlapján tájékozódás

Keretprogram letöltés, a kiválasztott nyomtatványok és kitöltési útmutatójuk letöltése

A számítógépen a nyomtatványkitöltő rendszerben a kiválasztott bevallás megnyitása

A törzsadatok kitöltése

11.3.2. Elektronikus bevallás gyakorlata 38 óra/… óra

Az elkészítendő bevallások fajtái:

A dolgozók be- és kijelentésének elkészítése, adatváltozások bejelentése, valamint az

egyszerűsített dolgozói bejelentés (T1041, T1042E)

Bevallás elkészítése a foglalkoztató, kifizetőhely havi szja, szociális hozzájárulási adó

és járulék kötelezettségéről a munkavállalók és minden egyéb jogviszonyban

foglalkoztatott személy munkavégzésével kapcsolatosan (08-as és 08E bevallás)

A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó (jövedelme

szerint adózó és átalányadózó) és a biztosított mezőgazdasági őstermelő szociális

hozzájárulási adó és járulék kötelezettségeiről (58-as) bevallás elkészítése,

alkalmazásának esetei

Az eva bevalláshoz szükséges adatállomány, a bevallás elkészítése egyéni- és társas

vállalkozás esetén (43-as bevallás)

Az átvezetési kérelem elkészítése az adónemek közötti adók átvezetése és a

visszaigénylendő adó, járulék illetve az esetleges adókiutalás (17-es bevallás)

A személyi jövedelemadó bevallásához szükséges igazolások begyűjtése után

magánszemély, illetve egyéni vállalkozó - (jövedelme szerint adózó, átalányadózó,

ekhós adóalany) - 53-as bevallásának elkészítése

Bevallás egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben (01-es bevallás)

Az éves adatszolgáltatás teljesítése a dolgozó felé a munkavállaló éves munkájával

kapcsolatos bevételeinek, levont adójának, járulékainak bevallására (M30-as bevallás)

Munkáltatói éves adatszolgáltatás a személyi jövedelemadó megállapításához (M29)

Az egészségügyi szolgáltatási járulék alá való ki- és bejelentés (T1011-es bevallás)

Általános forgalmi adó bevallás készítése (65-ös bevallás)

Egyéni vállalkozó, társaság éves iparűzési adójának a bevallása

Az adatlap elkészítése a kilépő dolgozó időszaki béradatainak összesítésére (Adatlap

évszám)

A kisadózó vállalkozók tételes adójának éves bevallása (kata)

Nyilatkozat elkészítése a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról (NY-es bevallás)

A bevallási nyomtatványok tartalma akkor is számonkérhető, ha időközben más szám,

vagy elnevezés alatt kell a bevallást elkészíteni.

11.3.3. A bevallások ellenőrzése 4 óra/… óra

A kész bevallások áttekintése

Szükség esetén a kitöltési útmutató használata

Ellenőrzési funkció futtatása

Jelzett hibák javítása

Mentés

A hibátlan bevallás kijelölése elektronikus elküldésre







módszer neve




1. Magyarázat x

2. Megbeszélés x x

3. Szemléltetés x

4. Szimuláció x x

5. Házi feladat x

6. Önálló bevalláskészítés x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x


feldolgozása x x


rendszerezése x


rendszerezése x x








tapasztalatokról x





szempontok alapján x



értékeléssel.

A


Gazdálkodási feladatok ellátása

megnevezésű



A 10147-16 azonosító számú Gazdálkodási feladatok ellátása megnevezésű szakmai


kompetenciák

Gaz

dál

ko

dás

i

ism

eret

ek

FELADATOK

Ellátja az eszközgazdálkodással kapcsolatos

feladatokat x

Ellátja a bér- és létszámgazdálkodással

kapcsolatos feladatokat x

Részt vesz a vállalkozási tevékenység

gazdaságosságának, a termelési tényezők

hatékony felhasználásának vizsgálatában

x

SZAKMAI ISMERETEK

A befektetett eszközökkel való gazdálkodás x

Készletgazdálkodás, a logisztikai rendszer x

A munkaerő, mint emberi erőforrás x

Bérpolitika, bérrendszerek x

Gazdálkodás és gazdaságosság x

A vállalkozás vezetése és szervezete x

A vállalkozás stratégiája x

A vállalkozás válsága x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése x

Szakmai kommunikáció x

Jogforrások megfelelő alkalmazása x

Hallott szakmai szöveg megértése x


Döntésképesség x

Megbízhatóság x

Felelősségtudat x



Meggyőzőkészség x

Konfliktusmegoldó készség x



Problémamegoldás, hibaelhárítás x

Hibaelhárítás x

12. Gazdálkodási ismeretek tantárgy 36 óra/… óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A tanulóval megismertesse a befektetett eszközökkel való gazdálkodás, a forgóeszköz- és

készletgazdálkodás, a munkaerő és bérgazdálkodás elemzésének módszereit,

legfontosabb mutatóinak kiszámítását. A módszerek felhasználásával képes legyen a

tanuló a vállalkozás belső és külső környezetében bekövetkező változások követésére,

alkalmazkodási javaslatok kidolgozására




Témakör: Mikrogazdasági alapok







Témakör: A jövedelem elszámolása

Tartalmak: A jövedelem részei, bérek közterhei

12.3. Témakörök

12.3.1. Gazdálkodás a befektetett eszközökkel 8 óra/… óra

Az innováció lényege és szerepe a vállalkozásnál

A tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása

A tárgyi eszközök üzemfenntartásának szerepe

A beruházás szerepe a vállalkozásnál

A beruházások gazdaságossági vizsgálata

A beruházás folyamata

12.3.2. Készletgazdálkodás, logisztikai rendszer 10 óra/… óra

A vállalkozási logisztika lényege és szerepe

A logisztika területei, a logisztika anyagi és információs folyamatai

A logisztikai rendszer szerkezete

A logisztika stratégiai kérdései

A logisztikai rendszer működése

A forgóeszközök fogalma, főbb csoportjai (vásárolt és saját termelésű készletek)

A készletgazdálkodás, struktúra kialakítása, készletnormák, anyagnormák

A teljes forgóeszköz állománnyal való gazdálkodás (optimális összetétel,

hatékonyság, igényesség, forgási sebesség)

12.3.3. Munkaerő és bérgazdálkodás 8 óra/… óra

A munkaerő és bérgazdálkodás feladatai

A vállalkozás munkaerő-szükségletének biztosítása (szükséglet meghatározása,

biztosítása, hatékony foglalkoztatás)

Munkajogi alapismeretek, (munkaviszony, munkaviszony létesítése, megszűnése,

megszüntetése, munkavállaló és munkáltató jogai és kötelességei, munkaszerződés)

Bérgazdálkodás, ösztönzés, érdekeltségei rendszer

A kereseti arányok kialakítása

A beosztott és vezető munkavállalók belső érdekeltségi rendszere

A vállalaton belüli szervezeti egységek érdekeltségi rendszere

12.3.4. Gazdálkodás, gazdaságosság 6 óra/… óra

A vállalkozás eszközei és ráfordítások

Az árbevétel és a jövedelem

A jövedelem és jövedelmezőség

Az árbevétel és profit, fedezeti pont és üzemszüneti pont

Az eredményesség javításának főbb útjai

A vállalkozás vagyoni helyzete

A vállalati pénzgazdálkodás tartalma, főbb elemei

A befektetés és finanszírozás összefüggése

A vállalkozás külső és belső pénzügyi kapcsolatai

12.3.5. A vállalkozás vezetése, szervezete és stratégiája 2 óra/… óra

A vezetés lényege és funkciói

A vezetői döntések, a vállalkozás szervezete

A tervezés szerepe, fajtái a vállalkozásnál

A vállalati stratégia szerepe, a stratégiai tervezés folyamata

A vállalkozási stratégia főbb elemei, fajtái, megvalósítása

Az üzleti terv felépítése és tartalma

12.3.6. A vállalkozás válsága 6 2 óra/… óra

A vállalati válság lényege, kialakulásának okai

A vállalati válság szakaszai és típusai

A vállalati válság leküzdése

Válságkezelő stratégiák

A csődeljárás

A felszámolási eljárás

A végelszámolás






módszer neve




1. magyarázat x

2. kiselőadás x

3. projekt x

4. házi feladat x

5. gazdasági szituációk

elemzése x x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x x


rendszerezése x



2.2. Leírás készítése x x


kérdésekre x x









értékeléssel.

A


Jogi-, adójogi feladatok ellátása

megnevezésű



A 10156-12 azonosító számú megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak

és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Jog

i, a

dó

jog

i

szab

ály

ozá

s k

eret

ei

Jog

i-,

adó

jog

i

gy

akorl

at

FELADATOK

Adójogszabályokban előírt feladatokat végez x x

Adózással kapcsolatos adatszolgáltatást végez x x

Kérelmezi az adómentesség/adókedvezmény

megállapítását x x

Érvényesíti az adóigazgatási eljáráshoz

kapcsolódó jogorvoslati rendszert x x

Közigazgatási hatósági eljárási jogszabályokat

alkalmaz x x

SZAKMAI ISMERETEK

Adóelmélet, adójog, adózás, adóztatás anyagi-

és eljárásjogi szabályai (Art.) x x

Általános forgalmi adóra vonatkozó szabályok x x

Regisztrációs adóra vonatkozó szabályok x x

Energiaadóra vonatkozó szabályok x x

Népegészségügyi termékadóra vonatkozó

szabályok x x

Jog fogalma, sajátosságai x

Jogalkotás, jogforrások, jogforrási rendszer

sajátosságai, hatályok x

Jogszabályok közzététele, jogszabályok

megismerésének eszközei x

Közigazgatási hatósági eljárás fogalma,

alapelvei, jogforrása x

Joghatóság, hatáskör és illetékesség a

közigazgatási hatósági eljárásban x x

Közigazgatási hatósági eljárás szakaszai; az

alapeljárás x x

Tényállás tisztázása x x

Döntés a közigazgatási eljárásban: határozat és

végzés x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Hallott szakmai szöveg megértése x x

Jogszabályalkalmazás készsége x x

Kész szoftverek használata x

Szakmai kommunikáció x x


Fejlődőképesség, önfejlesztés x x

Önállóság x x

Pontosság x x


Kommunikációs rugalmasság x

Segítőkészség x

Közérthetőség x



Következtetési képesség x x

Rendszerező képesség x x

13. Jogi-, adójogi szabályozás keretei tantárgy 36 óra/… óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A Jogi, adójogi szabályozás keretei tantárgy tanításának célja megismertetni a tanulókkal

a közigazgatási hatósági eljárás, valamint az adóigazgatási eljárás szabályait, azok menetét,

továbbá az egyes eljárások során érvényesíthető jogokkal és teljesítendő kötelezettségekkel

kapcsolatos jogszabályi előírásokat. A tantárgy elsajátítását követően a tanuló képes legyen

felismerni a jogi összefüggéseket, szakmai útmutatókat és szakirodalmat használni, átlátni

a közigazgatási és adóigazgatási eljárások folyamatát és az eljárások közötti

összefüggéseket.


A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai

tartalmakra épül.

13.3. Témakörök

13.3.1. Közigazgatási alapismeretek 15 óra/… óra

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény

(Ket.) általános szabályai

Hatáskör, illetékesség, joghatóság

Az ügyféli kérelmekre vonatkozó rendelkezések

Képviselő alkalmazásának szabályai

Az eljárás akadályozásának következményei

A hatóság döntéseire vonatkozó rendelkezések

Bizonyítási eljárás szabályai

Jogorvoslat és végrehajtás a közigazgatási eljárásban

Eljárási költség fogalma, viselésére és a mentességre vonatkozó szabályok

Elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezések

13.3.2. Adójogi alapismeretek 21 óra/… óra

Az Adózás Rendjéről Szóló Törvény (Art) általános rendelkezései

Az Art. alapelvei

Az adózó és az adóhatóságok, jogok és kötelezettségek

Az adózó képviselete

Adókötelezettségekre vonatkozó rendelkezések

Az adóigazgatási eljárás helye és szerepe az adózás folyamatában

Az adóellenőrzéssel kapcsolatos szabályok

Az adóigazgatási eljárás jogorvoslati rendszere

Az Art. és a Ket. összefüggései

Az ÁFA törvény kapcsolata a vám-, jövedéki és termékdíj szakterületekkel

A regisztrációs adóra vonatkozó rendelkezések

Az energiaadó szabályozása

A népegészségügyi termékadót érintő szabályok

A büntetőjog és szabálysértési jog általában






módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x x

3. kiselőadás x


5. vita x x

6. szemléltetés x

7. projekt x x


9. szimuláció x x

10. szerepjáték x x

11. házi feladat x x x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x





kérdésekre x



felkészüléssel x









mozaikfeladattal x






értékeléssel.

14. Jogi-, adójogi gyakorlat tantárgy 18 óra/… óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A Jogi, adójogi gyakorlat tantárgy tanításának célja megismertetni a tanulókkal a

közigazgatási és adóigazgatási eljárásokkal kapcsolatos ügyintézési feladatok ellátását. A

tantárgy elsajátítását követően a tanuló képes legyen ellátni szakképzettségének megfelelő

jogi és adójogi tevékenységével kapcsolatos feladatokat, melyek alapján alkalmas a

jogszabályi kötelezettségek teljesítésének gyakorlati végrehajtására, a gyakorlati

adózásikérdések megoldására.


14.3. Témakörök

14.3.1. Ügyintézés a közigazgatásban 7 óra/… óra

Közreműködés közigazgatási hatósági eljárásokban

Iratkezelési és adminisztratív teendők ellátása

Elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos feladatok teljesítése

Hatósági engedélyezési eljárásokban való közreműködés

Közreműködés a hatósági ellenőrzésben és a végrehajtási eljárásban

Kérelmek előkészítése, benyújtása

Hatásköri, illetékességi szabályok alkalmazása

Eljárási költség tervezése és megfizetése

14.3.2. Ügyintézés az adóigazgatásban 11 óra/… óra

Az adózással összefüggő anyagi és eljárásjogi normák alkalmazása

Adóbevallások készítése, adóigazgatási feladatok ellátása, adónaptár kezelése

Adózással kapcsolatos nyilvántartások vezetése,információk gyűjtése

Közreműködés a gazdálkodó szervezet adózással kapcsolatos feladatainak

tervezésében és végrehajtásában

Adózással kapcsolatos adatok szolgáltatatása, ellenőrzésre előkészítése

Közreműködés az adóhatóságok ellenőrzéseinél

Informatikai rendszerek alkalmazása

Önellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátása






módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. megbeszélés x

4. vita x

5. szemléltetés x

6. projekt x

7. szimuláció x

8. szerepjáték x



(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x





kérdésekre x



felkészüléssel x











3.4. Csoportos versenyjáték x



értékeléssel.

A


A Vámtarifa feladatok és áruosztályozás

megnevezésű



A 10160-16 azonosító számú Vámtarifa feladatok és áruosztályozás megnevezésű szakmai


kompetenciák

Vámtari

fa és

áruosztá

lyozás

Áruoszt

ályozás

gyakorl

ata

FELADATOK

Áruosztályozási tevékenységet végez x x

Az áruosztályozáshoz kapcsolódóan integrált

vámtarifa rendszert kezel és alkalmaz

x x

Kereskedelempolitikai intézkedésekből fakadó

szakmai feladatokat hajt végre

x x

Áruosztályozási rendelkezéseket alkalmaz x x

Kötelező Tarifális Felvilágosítással kapcsolatos

feladatokat lát el

x x

A mintavétel és mintakezelés során közreműködik x x

SZAKMAI ISMERETEK

Tarifák kialakulása és alkalmazásának sajátosságai

a nemzetközi kereskedelemben

x

Közös vámtarifa és egyes elemei x

Kombinált Nómenklatúra szerkezeti felépítése x x

Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó

általános szabályok

x

Tarifális besorolás jellemzői és ismérvei x x

Áruosztályozás és az áruk jellemzőinek kapcsolata x x

Áruosztályozási szabályok az egyes

áruosztályokban és árucsoportokban

x x

Árucsoport kapcsolatok a tarifális osztályozás

keretében

x x

Áruosztályozási rendelkezések alkalmazása az

egységes árubesorolás keretében

x

TARIC rendszer és kezelése x

Kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazása az

áruosztályozás során

x

Kötelező Tarifális Felvilágosítás (KTF)

jogintézménye és az EBTI rendszer

x x

Mintavételi eljárás szabályai és mintavételi

feladatok

x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Hallott szakmai szöveg megértése x x

Információforrások kezelése x x

Jogszabály-alkalmazás készsége x x

Olvasott szakmai szöveg megértése x


Döntésképesség x x

Fejlődőképesség, önfejlesztés x x

Szorgalom, igyekezet x x



Közérthetőség x

Motiválhatóság x


Gyakorlatias feladatértelmezés x

Logikus gondolkodás x x


15. Vámtarifa és áruosztályozás tantárgy 31 óra/… óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A Vámtarifa és áruosztályozás tantárgy elsajátításának célja, hogy a tanuló megismerje a

közös vámtarifát és annak egyes elemeit, valamint elsajátítsa a Kombinált Nomenklatúra

felépítését és az áruosztályok jellemzőit. A tanuló képes legyen az elméletben megszerzett

áruosztályozási szabályok teljes körű átlátására, az áru besorolási szabályainak

értelmezésére.



tartalmakra épül.

15.3. Témakörök

15.3.1. Vámtarifák kialakulása 2 óra/… óra


A tarifák kialakulása és fejlődése

Hazai és nemzetközi szabályozás

VET nómenklatúra

HR nómenklatúra

Közös vámtarifa (kombinált nómenklatúra)

A vámtarifa törvény felépítése és szabályai

15.3.2. Kombinált Nómenklatúra szerkezete 4 óra/… óra

Szerkezeti felépítés

I. rész Bevezető rendelkezések (Általános szabályok és különös rendelkezések)

II. rész Vámtarifa

Mellékletek jelentősége

Vámtarifaszámok (VTSZ)

Vámtarifaszám felépítése

15.3.3. Áruosztályozási szabályok 20 óra/… óra

Az áruosztályozás általános szabályai (1-6 szabály)

Áruosztályok (I-XXI. Áruosztály) bemutatása

Árucsoportok (1-99 árucsoport) ismertetése

Összefüggések az egyes árucsoportok között

Kereskedelempolitikai intézkedések (KERPOL) az áruosztályozás során

15.3.4. Az áruosztályozás informatikai támogatása 3 óra/… óra

Az áruosztályozást támogató informatikai rendszer bemutatása (TARIC)

A TARIC menürendszere

TARIC kiegészítő kódok (1.-4. pozíció) szerepe és jellemzői

A Kötelező Tarifális Felvilágosítás (KTF) és az EBTI rendszer

15.3.5. Mintavétel szabályai 2 óra/… óra

A helyes vámtarifaszám megállapításához kapcsolódó mintavétel szabályai

A mintavételi cél meghatározásának szempontjai

Különféle termékek mintavétele során alkalmazandó speciális szabályok

Mintavevő és mintatartó eszközök






módszer neve




1. magyarázat x x

2. elbeszélés x x

3. kiselőadás x x


5. vita x x

6. szemléltetés x

7. projekt x x

8. szimuláció x x

9. szerepjáték x

10. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x





kérdésekre x



felkészüléssel x














értékeléssel.

16. Áruosztályozás gyakorlata tantárgy 15 óra/… óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


Az Áruosztályozás gyakorlata tantárgy oktatásának célja, a közösségi vámeljárások során

az áruosztályozás szabályainak gyakorlati alkalmazása az egységes árubesorolás

érdekében. A tanuló készség szinten tudja alkalmazni az árubesorolás szabályait,

magabiztosan kezelje a TARIC rendszert, továbbá legyen képes a kereskedelempolitikai

intézkedések alkalmazására az áruosztályozás során, valamint az árubesoroláshoz

szükséges mintavételi feladatok ellátására.



tartalmakra épül.

16.3. Témakörök

16.3.1. TARIC rendszer használata 12 óra/… óra

Lekérdezés a TARIC rendszerből

TARIC kiegészítő kódok (1.-4. pozíció) alkalmazása

Az egységes vámáru nyilatkozat (EV) 33. számú rovatának kitöltése a TARIC

segítségével

Kereskedelempolitikai intézkedések (KERPOL) alkalmazása az áruosztályozás során.

A TARIC menü rendszerének kezelése

16.3.2. Mintavétel árubesorolás érdekében 3 óra/… óra

Mintavétel KTF kezdeményezése céljából

Mintavétel belső minőség-ellenőrzés vagy szakértői véleményezés érdekében

Közreműködés hatósági mintavétel során

A minták lezárása és kezelése

A minta azonosítása és dokumentálása

Mintavételi jegyzőkönyv felvétele

Az ellenminta felhasználása jogorvoslati eljárásban

Kapcsolattartás a NAV Szakértői Intézetével továbbá más akkreditált laboratóriummal

Minta megsemmisítése és dokumentálása

Környezet- és munkavédelmi szabályok alkalmazása

Mintavevő eszközök használata


taniroda, számítógépterem





módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. megbeszélés x

4. vita x

5. szemléltetés x

6. projekt x x

7. szimuláció x

8. szerepjáték x



(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x





kérdésekre x



felkészüléssel x














értékeléssel.

A


Vámjogi feladatok ellátása

megnevezésű



A 10159-16 azonosító számú Vámjogi feladatok ellátása megnevezésű szakmai


kompetenciák

Vám

jog

i sz

abál

yo

zás

Vám

jog

i g

yak

orl

at

FELADATOK

Vámszakmai feladatokat, illetve a

vámjogszabályokban előírt feladatokat végez x

Kezdeményezi a vámeljárásokat x x

Kezdeményezi a vámjogszabályok által

biztosított mentességeket vagy visszafizetést x x

Intézkedik az áruk vámeljárás alá vonása, az

áruk újrakivitele, vagy az árukról történő

rendelkezés biztosítása érdekében

x x

Intézkedik az áruk vámjogi helyzetének

rendezése érdekében x x

Kiállítja a vámeljárás lefolytatásához szükséges

árunyilatkozatot x x

Beszerzi a vámeljárás lefolytatásához

szükséges egyéb okmányokat x x

Biztosítja a lehetséges és meglévő vámtartozást x x

Betartja az engedélyezési eljárással kapcsolatos

jogszabályi előírásokat x x

Biztosítja a vámfelügyelet megvalósítását

Közreműködik a vámigazgatási eljárások

lefolytatása során x x

Megbízás alapján képviseleti feladatokat lát el x

A vámhatóság által elfogadott informatikai

rendszereket használja x x

Kiállítja a biztosítéknyújtáshoz szükséges

okmányokat x x

Kiállítja a nemzetközi vámokmányokat x x

Felel a vámraktár rendeltetésszerű

üzemeltetéséért x x

Közreműködik az exporttámogatott termékek

fizikai ellenőrzése során x x

Kiállítja az export-visszatérítéshez kapcsolódó

okmányokat x

Érvényesíti a vámeljáráshoz kapcsolódó

jogorvoslati rendszert x x

Meghatározza és igazolja az áruk származását

(státuszát) és vámértékét x x

Vizsgálja az áruk származását és eredetét,

illetve a nem uniós áruk vámértékét x x

Benyújtja a vámigazgatási eljáráshoz szükséges

okmányokat x x

A származási szabályokat érvényesíti a

vámeljárások során x x

Érvényesíti az EU vámuniós szerződéseiben

foglaltakat x x

Közreműködik a fizikai áruvizsgálatnál x x

Közreműködik a vámeljárások folyamatában és

az áruk átengedését követően végzett

ellenőrzéseknél

x x

SZAKMAI ISMERETEK

Az uniós vámjog jogforrásai és a nemzeti jogi

szabályozás x

Az Uniós Vámkódex és a kapcsolódó

vámjogszabályok hatálya és alapfogalmai x

Vámjogi képviselet x

Uniós státus x x

Valutaszámítás x x

Határidő számítás x x

Az áru belépése az Unió vámterületére, a

belépési gyűjtő árunyilatkozatra vonatkozó

szabályok

x x

Korlátozó és tiltó rendelkezések alkalmazása a

vámigazgatási eljárások során x x

Az okmányok és más információk

megőrzése,valamint díjak és költségek x x

Vámfelügyelet (megfelelő helyre történő

szállítás) x x

Az áru vám elé állítása és az átmeneti megőrzés x x

Valuta átszámítás szabályai x x

A vámigazgatási eljárások során alkalmazandó

szemledíjak és költségtérítések x x

A vámeljárások alkalmazásának szabályai

normál és egyszerűsített eljárásokban x

Árunyilatkozatokra vonatkozó rendelkezések,

illetve csatolandó okmányok x x

Árutovábbításra vonatkozó általános

rendelkezések (külső- és belső, valamint uniós

árutovábbítás), illetve egyszerűsítések az

árutovábbításban

x x

Szabad forgalomba bocsátás szabályai x x

A vámtartozás keletkezésére, megállapítására,

beszedésére vonatkozó rendelkezések x x

Vámbiztosítékok (kötelező, nem kötelező,

formái, nemzeti rendelkezések, összkezességi

engedély feltételei, fajtái)

x x

Preferenciális és nem preferenciális származási

szabályok x

A vámuniós szerződések x x

Vámérték megállapításának módjai és a

fuvarparitások x x

A vámmentességek rendszere x

A vámkontingensek alkalmazásának szabályai x

Egyéb díjakra vonatkozó rendelkezések x

Az árunyilatkozat kitöltésének szabályai x x

Nem kereskedelmi jellegű áruforgalom

szabályai x x

Külföldi utas általános forgalmi adó

visszatérítésére vonatkozó szabályok x x

A kiviteli eljárás szabályai, a kilépés és a

kilépési gyűjtő árunyilatkozat x x

Különleges eljárások általános szabályai

(árutovábbítás, tárolás, különleges felhasználás,

feldolgozás)

x x

A vámeljárások alkalmazásának szabályai

normál és egyszerűsített eljárásokban x x

Utólagos ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések x x

Vámtartozás megszűnése x

A vámigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó

jogkövetkezmények, illetve jogorvoslat x x

A vámeljárások folyamatában végzett

ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezések x x

A Közösségi Agrárpolitika rendelkezései a

vámfelügyelet alatt lévő árukra vonatkozóan x

Az Engedélyezett Gazdálkodók (AEO) x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Hallott szakmai szöveg megértése x

Jogszabály-alkalmazás készsége x x


Kész szoftverek használata x x



Önállóság x x

Pontosság x x


Kommunikációs rugalmasság x

Segítőkészség x x

Közérthetőség x



Következtetési képesség x


17. Vámjogi szabályozás tantárgy 31 óra/… óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A Vámjogi szabályozás tantárgy tanításának célja a vámjogszabályok általános

rendelkezéseinek és a vámtartozás általános szabályainak a megismertetése. A tantárgy

ismeretanyaga tartalmazza a Magyarország mint az Európai Unió tagállama területére

behozott, az onnan kiszállított és a tranzitban átszállított áruk vámellenőrzésével

összefüggő érvényes anyagi jogi és eljárási rendelkezéseket. Magában foglalja a

vámjoghoz kapcsolódó más jogszabályi előírásokat; például az áruk kivitelét, behozatalát,

átvitelét tiltó vagy korlátozó rendelkezéseket. Ismeri a speciális vámpolitikai, vám- és

vámeljárásjogi szabályozásait. A tanuló a tantárgy elsajátításával legyen képes alkalmazni

a UNIÓS vámjog és a nemzeti jogforrások által előírt kötelezettségeket a vámeljárások

során.



tartalmakra épül.

17.3. Témakörök

17.3.1. Általános vámjogi rendelkezések 3 óra/… óra

A vámjog jogforrásai és hatályaik

Alapfogalmak

Az áruk vámjogi helyzete

A képviseletre vonatkozó szabályok

17.3.2. Az áruk származása 8 óra/… óra

Származó termék fogalma

Nem preferenciális származási szabályok

Preferenciális származási szabályok

Kommuláció

Származást igazoló okmányok

17.3.3. Vámérték 6 óra/… óra

Vámérték meghatározásának módszerei

Az ügyleti érték; vámérték kiigazító tényezők

A fuvarparitások (Incoterms klauzulák)

17.3.4. Termékimportot érintő fizetési kötelezettségek 6 óra/… óra

A vámtartozásra vonatkozó általános szabályok

Egyéb terhek

Vámokmányok és egyéb dokumentumok szerepe az áruforgalomban

Kereskedelmi és nem kereskedelmi jellegű áruforgalom eltérései

17.3.5. Vámeljárások szabályai 8 óra/… óra

Vámeljárások, ügyletek

Egyes vámeljárásokra vonatkozó speciális előírások

A vámfelügyelet szabályai

Biztosíték a vámtartozás fedezetére

Az árunyilatkozat fajtái és mellékletei

Az Engedélyezett gazdálkodói státusz (AEO)

Tilalmak és korlátozások a nemzetközi áruforgalomban

Közreműködés szabályai a vámhatósági eljárásban

Az uniós és nem uniós áruk mintavételének szabályai

Vámhatósági döntések és következményeik

Jogkövetkezmények

Jogorvoslati lehetőségek a vámeljárások során






módszer neve




1. magyarázat x x

2. elbeszélés x x

3. kiselőadás x x


5. vita x x

6. szemléltetés x

7. projekt x x


9. szimuláció x x

10. szerepjáték x x

11. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x





kérdésekre x



felkészüléssel x














értékeléssel.

18. Vámjogi gyakorlat tantárgy 31 óra/… óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A Vámjogi gyakorlat tantárgy oktatásának célja a vámtartozás, a nem közösségi adók és

díjak megállapítására vonatkozó szabályok alkalmazása. Az áru vámjogi helyzetének

rendezése és vámeljárás alá vonása. A vámfelügyelet, az árunyilatkozat, a vámeljárások,

az AEO (engedélyezett gazdálkodók) fogalmának megismerése a nem kereskedelmi

jellegű áruforgalomra vonatkozó szabályok.. A tanuló a tantárgy elsajátításával legyen

képes a vámjog gyakorlati alkalmazására, a vámeljárások kezdeményezésére.



tartalmakra épül.

18.3. Témakörök

18.3.1. Vámtartozás 15 óra/… óra

A vámérték kimunkálása

Az áru származásának meghatározása

A vámtartozás megállapítása

Származás igazolásával kapcsolatos feladatok ellátása

Biztosíték a lehetséges vagy meglévő vámtartozásra

A behozatali vagy kiviteli vám összegének megfizetése

18.3.2. Vámeljárások folyamata 16 óra/… óra

Vámazonosító szám (VPID); gazdasági szereplők nyilvántartási és azonosító

számának (EORI) igénylése

Az árunyilatkozat és mellékleteinek kitöltése és benyújtása

Elektronikus vámeljárások kezdeményezése

A képviselet gyakorlása, nemzetközi vámokmányok kezelése

Utólagos intézkedés iránti kérelem benyújtása

A vám visszafizetése vagy elengedése és ÁFA visszaigénylés kezdeményezése

Közreműködéssel kapcsolatos feladatok az egyes vámeljárásokban

Jogkövetkezményekkel és intézkedésekkel kapcsolatos ügyintézői feladatok ellátása

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzései során az adózó jogainak érvényesítése és

kötelezettségeinek teljesítése

Az ügyintéző feladatai és kötelezettségei az uniós és nem uniós áruk mintavétele és

megsemmisítése során






módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. megbeszélés x

4. vita x

5. szemléltetés x

6. projekt x

7. szimuláció x

8. szerepjáték x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x


rendszerezése x





kérdésekre x x



felkészüléssel x














értékeléssel.

A


Közlekedés-szállítási alapok

megnevezésű



A 10496-16 azonosító számú Közlekedés-szállítási alapok megnevezésű szakmai


kompetenciák

Kö

zlek

edés

i

alap

fog

alm

ak

Kö

zlek

edés

tech

nik

ája

Kö

zlek

edés

üze

mv

itel

e g

yak

orl

at

FELADATOK

Alkalmazza a menetdíjtáblázatokra,

menetjegyekre és utazási igazolványokra

vonatkozó szabályokat

x

Betartja az utasokra vonatkozó szabályokat a

személyszállítás területén x

Elvégzi, irányítja az okmányok elkészítését,

kitöltését x

Ellátja és ellenőrzi a munka-, tűz- és

környezetvédelmi feladatokat x

Ellenőrzi a veszélyes áruk és a különleges

küldemények szállítási szabályainak betartását x

Részt vesz a reklamációs ügyek intézésében x

Betartja az utazási kedvezményekre való

jogosultságokat és az utazási igazolványok

visszaváltásával kapcsolatos szabályokat

x

Utazással kapcsolatos információt ad x

Ajánlatokat készít, reklámokat szervez x

Alkalmazza a kommunikációs módszereket és a

PR-szabályokat x

Alkalmazza a szakmai idegen nyelvet és a

szakmai kifejezéseket x

Előkészíti a fuvarozási, illetve szállítmányozási

feladatot x x x

Az előkészítés során figyelembe veszi a hazai

és nemzetközi jogi szabályozást x x

Elemzéseket, ajánlatokat készít x x

Kiválasztja a fuvarparitást és a fizetési módot x x

Alkalmazza a logisztikai ismereteket x x x

Kiválasztja az áru továbbításához a

legalkalmasabb fuvarozási eszközt, szükség

szerint megtervezi az útvonalat

x

Az előírások szerint dokumentálja a rendkívüli

eseményeket x x

Közreműködik a gazdaságossági elemzések,

értékelések készítésében x

Nyilvántartja és kezeli a fuvarozási

okmányokat x

Betartja a rakodási tevékenységre vonatkozó

szabályokat x

SZAKMAI ISMERETEK

Közlekedési alapismeretek x

A közlekedés technikai elemei x

A közlekedés forgalmi folyamatai az

árufuvarozásban és a személyszállításban x

A fuvarozási szerződések x x

A fuvarozási folyamat x

A fuvarozás eszközei x

Közlekedési informatika és alkalmazott

számítástechnika x

Szakmai idegen nyelv alkalmazása x

Általános és ágazati díjszámítási ismeretek x

Közlekedés földrajzi alapismeretek x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Információforrások kezelése x x x

Szakmai kifejezések használata szóban és

írásban x x x

Idegen nyelvű szöveg megértése szóban és

írásban x x x


Külső megjelenés x x x

Felelősségtudat x x x

Szervezőkészség x x x


Udvariasság x x x

Kapcsolatteremtő készség x x x

Határozottság x x x


Információgyűjtés x x x

Figyelem-összpontosítás x x x

Nyitott hozzáállás x x x

19. Közlekedési alapfogalmak tantárgy 108 óra/108 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A közlekedési alapfogalmak tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókat megismertesse a

közlekedésnek a társadalom fejlődésében, életében betöltött szerepével,

jelentőségével,valamint a közlekedéssel összefüggő alapvető ismeretekkel.


A tantárgy szorosan kapcsolódik a közlekedés technikája és a közlekedés üzemvitel

tantárgyhoz, valamint az összefüggő gyakorlathoz.

19.3. Témakörök

19.3.1. Közlekedéstörténet 18 óra/18 óra

A közúti közlekedés kialakulása és fejlődése

Közúti közlekedés a középkorban

Motorizáció a közúti közlekedésben

Közúti közlekedés az 1890-es évektől napjainkig

A városi közlekedés fejlődése a kezdetektől napjainkig

Városi közlekedés a XVIII. század végén, a XIX. század elején

Magyarországi városi közlekedés kezdetei

A vízi közlekedés kialakulása és fejlődése

A kezdetek, a hajózás története az ókorban, a középkorban

Földrajzi felfedezések

Gőzhajózás tengeren és belvízen

Hazánk hajózása a török hódoltságtól a XIX. század végéig

A magyar hajózás a XX. században

A vasúti közlekedés kialakulása, fejlődése

A vasúti közlekedés kezdetei

A lóvasúttól a gőzösökig

Magyarország vasúti közlekedése 1830-tól az 1900-as évek elejéig

Magyarország vasúti közlekedésének fejlődése az 1900-as évek elejétől napjainkig

A légi közlekedés története, a repülés kezdetei, a léghajók

Légi közlekedés Magyarországon

A csővezetékes szállítás kialakulása és elterjedése

A hírközlés és távközlés fejlődése

19.3.2. Közlekedési alapfogalmak 36 óra/36 óra

A közlekedés fogalma, feladata, értelmezése

A közlekedés pályája, a pálya vonalvezetése

A raktárak, mint a közlekedés fontos kiszolgáló létesítményei

A jármű. A közlekedés kiszolgáló létesítményei

Az ember szerepe a közlekedésben

A közlekedés felosztása

Közlekedési alapfogalmak

A közlekedési alágazatok átfogó jellemzése

A vasúti, közúti, vízi, légi közlekedés és a csővezetékes szállítás

A közlekedési munkamegosztás

19.3.3. Közlekedési földrajz 36 óra/36 óra

Közlekedés-földrajzi fogalmak

Magyarország vasúthálózata, fővonalak, elágazások, átlós vonalak

Jelentősebb keskeny nyomtávolságú vonalak

Nemzetközi vasúti összeköttetések, határátkelőhelyek, tranzitútvonalak

A közutak csoportosítása és műszaki jellemzői

Hazánk és Európa közúthálózata, számozási rendszer, első- és másodrendű

főútvonalak, körgyűrűk, határátkelőhelyek, E utak

Páneurópai közlekedési folyosók

Európa belvízi közlekedése, hajózható csatornái, tengeri hajózása

Magyarország vízi közlekedése, hajózható vízi útjai

Hazai repülőtereink

Hazánk és az európai térség jelenlegi vezetékhálózatának kialakulása

19.3.4. Egységrakomány-képzés, kombinált szállítás 18 óra/18 óra

A rakodólapok, mint az egységrakomány-képzés eszközei

Konténerek az egységrakomány-képzésben

Konténerek csoportosítása

Nagykonténerek rakodása

A kombinált áruszállítás előnyei

Konténeres áruszállítás

Közút- vasút huckepack szállítás

Közút-vízi huckepack szállítás

Folyam- tengeri kombinált áruszállítás

A kombinált áruszállítás termináljai


Tanterem



Magyarázat, kiselőadás, megbeszélés, szemléltetés, házi feladat, egyéb.



módszer neve




1. magyarázat x x x

2. kiselőadás x x

3. megbeszélés x x x


5. házi feladat x

6. egyéb x x x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x







kérdésekre x



felkészüléssel x





3. Képi információk körében

3.1. rajz értelmezése x x

3.2. rajz készítése leírásból x

3.3. rajz készítés tárgyról x

3.4. rajz kiegészítés x

3.5. rajz elemzés, hibakeresés x x x

3.6. rajz készítése Z-rendszerről x x x

3.7. rendszerrajz kiegészítés x x x





tapasztalatokról x



4..4. Esemény helyszíni értékelése

szóban felkészülés után x x




szövegfeldolgozás x x




munkavégzés irányítással x x

5.4. Csoportos helyzetgyakorlat x x

5.5. Csoportos versenyjáték x x


6.1. Árutermelő szakmai

munkatevékenység x



szempontok alapján x x x

7. Üzemeltetési tevékenységek körében

7.1. Géprendszer megfigyelése adott


7.2. Feladattal vezetett

szerkezetelemzés x x x

7.3. Üzemelési hibák szimulálása és

megfigyelése x x

7.4. Adatgyűjtés géprendszer

üzemeléséről x x x

8. Vizsgálati tevékenységek körében

8.1. Technológiai próbák végzése x x x

8.2. Technológiai minták elemzése x x x

8.3. Geometriai mérési gyakorlat x x x

8.4. Vegyészeti laboratóriumi

alapmérések x x x

8.5. Anyagminták azonosítása x x x

8.6. Tárgyminták azonosítása x x x

9. Szolgáltatási tevékenységek körében

9.1. Részvétel az ügyfélfogadáson,

esetmegfigyelés x x x

9.2. Szolgáltatási napló vezetése x x x

9.3. Önálló szakmai munkavégzés

felügyelet mellett x


közvetlen irányítással x



értékeléssel.

20. Közlekedés technikája tantárgy 144 óra/144 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A közlekedési technikája tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókat megismertesse az

egyes közlekedési alágazatok technikai összetevőivel, a járművekkel, a közlekedési hálózat

infrastrukturális és kiszolgáló elemeivel..


A tantárgy szorosan kapcsolódik a közlekedési alapfogalmak és a közlekedés üzemvitel


20.3. Témakörök

20.3.1. A vasúti közlekedés technikája 36 óra/36 óra

A vasúti közlekedés felosztása

A vasúti pálya

Az alépítmény részei, kialakítása, feladata

A felépítmény és részei, az egyes részek jellemzői

A felépítmény alapfogalmai

Vágánykapcsolások

Különleges felépítmények

Vasúti vontató járművek fajtái, jellemzői

A vasúti vontatott járművek szerkezete és típusai

A vasúti járművek káros mozgásai

Vasúti kiszolgáló létesítmények

Vasúti jelző és biztosítóberendezések

20.3.2. A közúti, városi közlekedés technikája 36 óra/36 óra

A közúti pálya

A közutak osztályozása

A közúti pályával kapcsolatos alapfogalmak

A közúti járművek csoportosítása

A közúti járművek szerkezete és felépítése

A négyütemű és kétütemű Otto-motor, a dízelmotor felépítése és működése Motorok

üzem és kenőanyagai

A tehergépjárművek

A közúti járművek fontosabb paraméterei

A közúti közlekedés kiszolgáló létesítményei

Városok, települések infrastruktúrája

Városok, települések csoportosítása, részei

A települések úthálózata

A városi közlekedés járművei, az autóbusz, trolibusz, villamos. metró és HÉV

A városi közlekedés járműveivel szemben támasztott követelmények

A városi közlekedés kiszolgáló létesítményei

Autóbusz megállóhelyek

Az autóbusz állomások csoportosítása, feladatai, részei

20.3.3. A vízi közlekedés technikája 36 óra/36 óra

A vízi közlekedés csoportosítása

A Vízi közlekedés pályája, belvízi és tengeri hajóútvonalak

A vízi közlekedés járművei

A hajók csoportosítása felépítése, főbb szerkezeti részei

Egyéb feladatokat ellátó úszó létesítmények

A vízi közlekedés kiszolgáló létesítményei és tevékenységei

Kikötők, dokkok, hajógyárak

20.3.4. A légi közlekedés technikája 18 óra/18 óra

A légi közlekedés felosztása

A légi közlekedés pályája

A légi közlekedés járművei

A repülőgépek osztályozása, szerkezete

A légi közlekedés kiszolgáló létesítményei

A repülőterek fajtái és létesítményei

20.3.5. A csővezetékes szállítás 18 óra/18 óra

A csővezetékes szállítás értelmezése, fogalma

A csővezetékes szállítás csoportosítása

A kis távolságú csővezetékes szállítási módok

A nagy távolságú csővezetékes szállítás

A csővezetékes szállítás előnyei, hátrányi

A csővezetékes szállítás technikai berendezései


Tanterem






módszer neve





2. kiselőadás x x



5. házi feladat x

6. egyéb x x x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x







kérdésekre x



felkészüléssel x

















tapasztalatokról x



























megfigyelése x x








alapmérések x x x













értékeléssel.

21. Közlekedés üzemvitele gyakorlat tantárgy 54 óra/72 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A közlekedés üzemvitel gyakorlati tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók a gyakorlatban

ismerjék meg az egyes közlekedési alágazati fuvarozási folyamatainak jellegzetességeit,

valamint a közlekedéssel összefüggő üzemviteli ismereteket.


A tantárgy szorosan kapcsolódik a közlekedési alapfogalmak és a közlekedés technikája


21.3. Témakörök

21.3.1. A vasúti közlekedés üzemvitele gyakorlat 18óra/36 óra

A vasúttal szemben támasztott követelmények

A vasúti személyszállítási folyamat

A vasúti árufuvarozási folyamat és részei

Az áruk csomagolása

A fuvareszköz megrendelése és kiállítása

A rakodás, a küldemény átvétele

A küldemény továbbítása, a fuvarozás végrehajtása

A fuvarozás befejezése, kiszolgáltatás

A vasúti forgalom szervezése és a személy és áruforgalom lebonyolítása

A vasúti menetrend

21.3.2. A közúti és városi közlekedés üzemvitele gyakorlat 18óra/18 óra


A közúti áruszállítás üzemvitele

Árufuvarozási folyamatok

Járattípusok

A közúti személyszállítás üzemvitele

A városi közlekedés üzemvitele

Városi tömegközlekedési rendszerek

Utazási igazolványok

21.3.3. A vízi közlekedés üzemvitele gyakorlat 18óra/18 óra

Az áruszállító hajózási módok csoportosítása

Belvízi áruszállítási módok Vontató-, toló-, önjáró hajózás

Folyam-tengerihajózás

A tengerhajózás üzemvitele

Szabadhajózás, vonalhajózás, speciális hajózás

Vízi személyszállítás: tengeri-, belvízi-, átkelőhajózás


Tanterem, szakmaspecifikus vállalkozás






módszer neve





2. kiselőadás x x



5. házi feladat x

6. egyéb x x x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x







kérdésekre x



felkészüléssel x

















tapasztalatokról x



























megfigyelése x x








alapmérések x x x


8.6. Tárgyminták azonosítása x x











értékeléssel.

A


Szállítmányozási ügyintézői feladatok

megnevezésű



A 10501-16 azonosító számú Szállítmányozási ügyintézői feladatok megnevezésű szakmai


kompetenciák

Általáno

s

szállítm

ányozás

i

ismerete

k

Ágazati

szállítm

ányozás

i

ismretek

Szállítm

ányozás

i

ismerete

k

gyakorl

at

FELADATOK

Kiválasztja az áru továbbításához legalkalmasabb

fuvarozási módot, szükség szerint megtervezi az

útvonalat

x x x

Kapcsolatot tart a különböző közlekedési hatóságokkal,

szervezetekkel

x x

Elkészíti a szállítmányozási szerződés tervezetét x x x

Kockázatot csökkent a kereskedelmi ügyletnek

megfelelő szállítmánybiztosítási ajánlattal

x x x

Gondoskodik a különböző fuvarozók

információkkal való ellátásáról

x x x

Részt vesz a különböző fuvareszköz-, illetve

árukárok kivizsgálásában, intézi a

kárügyeket

x x x

Ellenőrzi és kiadja a különböző fuvarokmányokat x x x

Betartja a munkavédelmi, tűzvédelmi és

környezetvédelmi szabályokat

x x x

SZAKMAI ISMERETEK

Közlekedésföldrajz-, térképismeret, hálózatok,

útvonaltervezés

x

A külkereskedelem és gazdasági vonatkozásai x x x

A szokások és szokványok, az INCOTERMS

klauzulái

x x x

Okmányok a külkereskedelemben x x x

Fizetési eszközök és módok a nemzetközi

elszámolásokban, ezek nemzetközi

szokványai

x x x

A fuvarozás technikája és technológiája x x

Minőségbiztosítás, minőségbiztosítási rendszerek,

minőségköltségek

x x x

Áruismeret, veszélyesáru-szállítás, árukezelés x x x

Csomagolás, egységrakomány-képzés x x x

Tárolás, raktározás, anyagmozgatás, rakodás,

rakományrögzítés

x x x

Logisztikai folyamatok gazdasági és pénzügyi

menedzselési feladatai

x x x

Vasúti-, közúti-, folyami-, tengeri-, légi- és kombinált

forgalom

x x

Biztosítás, kártérítés a közlekedésben x x x

A szállítmánybiztosítási szerződések x x x

Vámismeretek, vámokmányok x x x

A vámtarifa x x x

Közlekedési ágazatonkénti díjszabások x x x

Munka, tűz és környezetvédelmi szabályok x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Szakmai olvasott szöveg megértése x x x


Szakmai kifejezések használata szóban és írásban x x x

Értékelési elemzési készség x x x

Idegen nyelvű szakmai kifejezések használata

szóban és írásban

x x x


Külső megjelenés x x x



Kommunikáció (szövegértés, szövegalkotás) x x x

Vállalkozói kompetencia x x x


Udvariasság x x x

Kooperativitás (csapatszellem) x x x


Irányítókészség x x x


Problémamegoldás x x x

Információgyűjtés x x x

Nyitott hozzáállás x x x

22. Általános szállítmányozási ismeretek tantárgy 124óra/124 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


Az általános szállítmányozási ismeretek tantárgy oktatásának elsődleges célkitűzése, hogy

a Magyarországon működő szakvállalatok részére magas színvonalú elméleti és gyakorlati

képzést biztosítson. A tantárgy tanítása során feladatul kell kitűzni, hogy a tanulók a

külkereskedelmi, a pénzügyi, a különböző közlekedési alágazatok tevékenységével

kapcsolatos alapfogalmakat, összefüggéseket, a szállítmányozási tevékenységet

megismerjék és a gyakorlatban alkalmazni tudják.

Ennek biztosítása érdekében ismerjék meg a nemzetközi szokványokat, a tevékenységet

meghatározó szabályokat, a nemzetközi egyezményeket és megállapodásokat a különböző

közlekedési alágazatok keretében, a kapcsolódó földrajzi ismereteket, a fuvaroztatói és

fuvarozói igényeket, a szállítmányozási feladatok ellátásának módozatait.


Nincs.

22.3. Témakörök

22.3.1. Szállítmányozási alapismeretek 62 óra/62 óra

Alapfogalmak: szállítás, fuvarozás, fuvaroztatás, szállítmányozás

A szállítmányozás szerepe a külkereskedelmi áruforgalom lebonyolításában

A szállítmányozási tevékenység jogi szabályozása (PTK, MÁSZF)

A szállítmányozási szerződés megkötése

Okmányok a szállítmányozásban

A nemzetközi szállítmányozás kialakulásának és fejlődésének rövid áttekintése

Szállítmányozási szakmai szervezetek

A nemzetközi szállítmányozó kapcsolatai a különböző fuvarozókkal és

szolgáltatókkal,

Nemzetközi szokványok; INCOTERMS 2010; a paritások értelmezése és használata,

paritás kiegészítések

22.3.2. Szállítmányozási földrajz 62 óra/62 óra

Magyarország gazdasági körzetei, jelentősebb települései.

A Magyarországi vasúthálózat szerkezete és jellemzői, Magyarország főbb

vasútvonalai, átlós fővonalak, határátkelőhelyek

Magyarország közúthálózata, közutak csoportosítása, műszaki jellemzői,

áruforgalmuk

A magyarországi közutak számozási rendszere, Magyarország elsőrendű és

másodrendű főútjai, körgyűrűk, közúti határátkelőhelyek

Magyarországot érintő "E" utak

Magyarország vízi közlekedése, a hajózható vízi utak, vízi közlekedést befolyásoló

tényezők

A magyarországi repülőterek földrajzi elhelyezkedése és forgalmuk

Magyarország logisztikai rendszere.

Nemzetközi vasúti összeköttetések

Magyarországot érintő nemzetközi teherforgalom fontosabb tranzit útvonalai

A nemzetközi forgalom szempontjából fontos európai vasutak

A magyar és a szomszédos államok vasútjainak határállomásai.

Európa közúti fővonalai, "E" utak, Magyarországot érintő "E" utak

Európa belvízi közlekedése

Hajózható csatornák Európában, a Duna - Majna - Rajna csatorna

Európa tengeri hajózása, főbb kikötői

Az Európai repülőterek földrajzi elhelyezkedése

Interkontinentális forgalom


Tanterem






módszer neve





2. kiselőadás x x



5. házi feladat x

6. egyéb x x x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x







kérdésekre x



felkészüléssel x

















tapasztalatokról x



























megfigyelése x x








alapmérések x x x













értékeléssel.

23. Ágazati szállítmányozási ismeretek tantárgy 217 óra/217 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


. Az ágazati szállítmányozási ismeretek tantárgy oktatásának célkitűzése, hogy a tanulók

az általános szállítmányozási ismeretek birtokában megismerjék és alkalmazni tudják az

egyes közlekedési alágazatok szállítmányozási feladatainak specialitásait


Nincs.

23.3. Témakörök

23.3.1. Vasúti és közúti szállítmányozási ismeretek 124 óra/124 óra

A vasutak helye és feladata a nemzetközi árucsere-forgalom lebonyolításában

A vasúti árufuvarozással összefüggő fontosabb műszaki fogalmak, kocsi típusok

Vasúti kocsi megrendelése, tengelynyomás kiszámítása, űrszelvény, rakszelvény,

rakminta

A nemzetközi vasúti egyezmények

Nemzetközi díjszabási rendszerek, kedvezmények, visszatérítések

Bérmentesítés, fuvardíj-elszámolás, vasúti határátmenetek

Vasúti fuvarozási okmányok, az okmányok kitöltése

Reexpedíció, tranzitforgalom

A közúti árufuvarozás szerepe a nemzetközi áruforgalom lebonyolításában; gépkocsi

típusok, azok fontosabb műszaki adatai

Közúti fuvarozási engedélyek

Nemzetközi közúti egyezmények

Speciális küldemények (túlsúlyos, túlméretezett árudarabok) közúti fuvarozásánál

jelentkező szállítmányozói feladatok

Gépkocsi megrendelése, fuvarokmányok kitöltése, fuvardíj elszámolása, közúti

határátmenetek

23.3.2. Vízi, légi és speciális szállítmányozási ismeretek 93 óra/93 óra

A tengeri árufuvarozás szerepe a külkereskedelmi áruforgalom lebonyolításában; a

tengerhajózási ügyletek szabályozása

A kereskedelmi hajók főbb típusai; a tengeri hajók osztályozása, jellemző adatai

A vonalhajózás általános jellemzése, vonalhajózási konferenciák

Hajózási okmányok kitöltése, funkciói, típusok; a tengeri hajóraklevél (b/l)

átruházhatósága

A bérelt hajózás általános jellemzése; a bérelt hajózás formái

Kikötői szolgáltatások, kikötői díjszabások

Az elhajózási kikötő megválasztásának szempontjai; fontosabb európai és tengerentúli

országok kikötőinek ismerete

A folyamhajózás szerepe a nemzetközi árucsere-forgalom lebonyolításában

A folyamhajózáshoz kapcsolódó nemzetközi egyezmények, díjszabások, fuvarozási

okmányok

Dunai kikötők ismerete

A Duna-Majna-Rajna csatorna fontossága a magyar külkereskedelmi áruk

lebonyolításában

A légi árufuvarozás jelentősége a nemzetközi árucsere-forgalom lebonyolításában,

légi társaságok

Légi fuvarozást szabályozó nemzetközi egyezmények

Légi díjszabások, fuvarozási okmányok

A gyűjtőforgalom szervezése és lebonyolítása; fuvardíjképzés

Raktározási tevékenység a nemzetközi gyűjtőforgalomban

Vámolási feladatok a gyűjtőforgalomban; okmányok használata, kitöltése

Az áruk veszélyességi fokozatok szerinti besorolása és csomagolása a szárazföldi,

valamint a tengerentúli forgalomban

Gyűjtő fuvareszközök indítása és fogadása; az áru belföldi terítése (disztribúció)

Gyűjtőforgalommal kapcsolatos okmányok kitöltése

A kombinált forgalom szervezése

A konténeres árufuvarozás kialakulása, jelentősége, a konténerek műszaki adatai

A konténeres árufuvarozáshoz kapcsolódó nemzetközi egyezmények, konténer depók

és terminálok

A tengerentúli konténeres áruforgalom lebonyolítási formái

Díjtétel képzés és költségek elszámolása a tengerentúli konténeres áruforgalom

lebonyolításánál

A szárazföldi konténerforgalom lebonyolítási lehetőségei keleti irányban és Európa

országaiba








módszer neve


kerete


felszerelések

egyéni csoport osztály


2. kiselőadás x x



5. házi feladat x

6. egyéb x x x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x


rendszerezése x







kérdésekre x



felkészüléssel x

















tapasztalatokról x



























megfigyelése x x








alapmérések x x x













értékeléssel.

24. Szállítmányozási ismeretek gyakorlat tantárgy 155 óra/155 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A Szállítmányozási ismeretek gyakorlati oktatásának célja, hogy a tanulók az elméletben

tanultakat felhasználják esettanulmányok feldolgozásával, valamint konkrét

szállítmányozási feladatok üzemszerű bonyolításával.


Nincs

24.3. Témakörök

24.3.1. Vasúti szállítmányozási gyakorlatok 1 31 óra/31 óra




24.3.2. Közúti szállítmányozási feladatok 31 óra/31 óra

Gépkocsi megrendelése,

Fuvarokmányok kitöltése,

Fuvardíj elszámolása,

24.3.3. Vízi szállítmányozási feladatok 31 óra/31 óra

Hajózási okmányok kitöltése,

Hajózási okmányok funkciói, típusai;

A tengeri hajóraklevél (b/l) átruházhatósága

A folyamhajózás okmányainak kitöltése

24.3.4. Légi szállítmányozási feladatokTémakör 4 31 óra/31 óra

Légi díjszabások kezelése

Légi díjszámítás

Fuvarozási okmányok kitöltése

24.3.5. Kombinált szállítmányozási feladatok 31 óra/31 óra

Konténeres fuvarozás díjtételképzés

Költségek elszámolása a tengerentúli konténeres áruforgalom lebonyolításánál


Tanterem, szakspecifikus munkahely





módszer neve





2. kiselőadás x x



5. házi feladat x

6. egyéb x x x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x x


rendszerezése x


rendszerezése x x





kérdésekre x



felkészüléssel x






3.1. Esetleírás készítése x x


tapasztalatokról x


kérdéssor alapján x x








mozaikfeladattal x



4..4. Csoportos helyzetgyakorlat x









értékeléssel.

A


Logisztikai ügyintézői feladatok

megnevezésű



A 10034-16 azonosító számú Logisztikai ügyintézői feladatok megnevezésű szakmai


kompetenciák

Lo

gis

ztik

a

Lo

gis

ztik

ai t

erv

ezés

és f

ejle

szté

s g

yak

FELADATOK

Döntéseket készít elő a vállalati logisztikai

folyamatok tervezésére, lebonyolítására,

fejlesztésére vonatkozóan

x x

Logisztikai folyamatok támogatására szolgáló

információs rendszert működtet, informatikai

eszközöket kezel

x x

Támogatja logisztikai felettese tevékenységét x x

Napi, heti, havi jelentést készít x x

Rendelésfeladási és -feldolgozási rendszert

működtet x x

Megrendelések teljesítési feltételeit ellenőrzi x x

Kapcsolatot tart a beszállítókkal x

Megrendelést ad fel a szerződött beszállítók

felé a logisztikai/termelési igények alapján x x

Kisebb értékű beszerzéseket bonyolít le x

Beszállítókat minősít x

Termelés- és szállítástervezési feladatokat lát el x

"Leanproduction" rendszernek megfelelően

végzi tevékenységeit x

A vállalat értékesítési csatornáit és folyamatait

használja és ellenőrzi x

Logisztikai normatívákat mér és elemez x x

"Aftersale" vevőkapcsolatokat működtet x

Készletelemzést végez x x

Vállalaton belüli "reverz" logisztikai

folyamatokat szervez x

Alkalmazza a veszélyes áruk kezelésére

vonatkozó szabályozások előírásait x

Begyűjti a vállalathoz beérkező veszélyes

árukra vonatkozó információkat x

Ellenőrzi a beérkező veszélyes árukat x

Nyilvántartja a vállalatnál lévő veszélyes árukat x

Minőségbiztosítási és minőségellenőrzési

területtel kapcsolatos ügyeket intéz x

Pénzügyi, kontrolling területtel kapcsolatos

ügyeket intéz x

Reklamációs ügyeket intéz x x


környezetvédelmi szabályokat x

SZAKMAI ISMERETEK

Logisztikai alapfogalmak x

A makro és a vállalati logisztika elemei x

A vállalati logisztikai rendszer felépítése x

Az ellátási lánc jellemzői, szereplői,

kapcsolatuk x

Áru-azonosítási és áru-nyomonkövetési

rendszerek x

Disztribúciós struktúrák, stratégiák és azok

jellemzői x

A kiszolgálási színvonal mérésének módjai

(külső-belső vevők) x

A logisztikai információs rendszer x x

A minőség (áru, szolgáltatás), a

minőségtanúsítás módjai x

Minőségbiztosítási rendszerek szerepe,

jellemzői x

Szavatosság, jótállás, termékfelelősség x

A beszerzési folyamat fázisai és azok jellemzői x

Az áruátvétel menete, bizonylatolása x

A termeléstervezés és termelésirányítás elvei x

Az anyagszükséglet számítás és

erőforrástervezés (MRP és MRPII) x

A "leanproduction" (TPS) termelési rendszer x

Elosztástervezés (DRP) x

Logisztikai költségek, és befolyásoló tényezőik x

Készletezési modellek x

A gazdaságos, ill. minimum rendelési

tételnagyság meghatározása x

A készletgazdálkodás főbb mutatói x x

A kiszolgálási színvonal mutatói és mérésének

módjai, gyakorisága x

A logisztikai kontrolling feladatai x

A rendelésfeladás- és feldolgozás folyamata x

A veszélyes áruk tulajdonságai x

A veszélyes áruk osztályozása x

A veszélyes áruk okmányai x

A veszélyes áruk csomagolása x

A veszélyes áruk jelölései x

Élelmiszerek kezelésének szabályai x

Veszélyes áruk kezelésének szabályai x

Munka-,tűz- és környezetvédelmi szabályok x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Szakmai olvasott szöveg megértése x x

Információforrások kezelése x x

Szakmai nyelvű íráskészség x

Értékelési, elemzési készség x x


Kommunikáció (szövegértés/szövegalkotás)

Vállalkozói kompetencia

Szervezőkészség


Kooperativitás (csapatszellem) x x

Kreativitás x

Irányítókészség x


Problémamegoldás x x

Digitális kompetencia x x

Információgyűjtés x x

Nyitott hozzáállás x x

25. Logisztika tantárgy 217 óra/217 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A logisztika tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók megismerjék a logisztika

fogalmának jelentéseit, a vállalati logisztikai folyamatok elemeit és az ahhoz kapcsolódó

feladatokat. Ismerjék meg a veszélyes árukra vonatkozó előírásokat és legyenek képesek

együttműködni a hatósággal, szakemberekkel. Cél az is, hogy a tanulók megismerkedjenek

a logisztikai területen jelentkező főbb költségekkel, azok egymásra hatásával, a jellemző

beruházási költségekre tett hatásával és a logisztikai folyamatok által eredményezett

kiszolgálási színvonal mérésével.


A Logisztika tantárgy kapcsolódik a matematika, informatika közismereti tárgyak

tartalmaihoz, valamint az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és

szakmai tartalmakra épül.

25.3. Témakörök

25.3.1. A logisztikai rendszer 62 óra/62 óra

A logisztikai rendszer

A vállalati logisztikai rendszerek strukturális megoldásai

Az ellátási lánc fogalma, szereplői, kapcsolatuk

A beszerzés és beszállító menedzsment

A szállítóértékelés célja, szerepe, eszközei

A beszerzési folyamat

A disztribúció, disztribúciós struktúrák és azok jellemzői

A disztribúció és az értékesítés kapcsolata

A kiszolgálási színvonal fogalma

A logisztikai információs rendszer

Az integrált vállalatirányítási rendszerek logisztikához kapcsolódó moduljai

Áruazonosító és nyomon követési rendszerek

City logisztika

Makro logisztika

25.3.2. Vevő-szállító kapcsolatok 62 óra/62 óra

A szállítóértékelés célja, szerep eszközei

A szállító minősítés

Ajánlatértékelés

Árajánlat tartalma, ajánlatadás szabályai

Kis értékű beszerzések kezelése

Megrendelés feladása

Az áruátvétel menete

Rendelésteljesítés feltételei

Rendelésfeladás illetve feldolgozás folyamata

Kiszolgálási színvonal mérése

Aftersale kapcsolatok

Reklamáció kezelése

Viszárukezelés

25.3.3. Speciális kezelést igénylő termékek a logisztikában 31 óra/31 óra

A veszélyesáruk tulajdonságai

A veszélyes áruk kezelésének szabályai

A veszélyes áruk osztályozása

A veszélyes áruk jelölése

A veszélyes áruk csomagolása

A veszélyes áruk nyilvántartása

Az élelmiszerek kezelésének szabályai

Munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok

25.3.4. Logisztikai kontrolling 62 óra/62 óra

A logisztikai és pénzügyi kontrolling fogalma

A logisztikai költségek és befolyásoló tényezők

A vállalat értékesítési csatornáit befolyásoló főbb mutatók

A készletértékelés elvei

Készletgazdálkodás főbb mutatói

Logisztikai normatívák mérése és elemzése

Kiszolgálási színvonal mutatói, mérésének módjai

Költséghatékonysági számítások

Jelentések készítése


Tanterem



Magyarázat, kiselőadás, megbeszélés, szemléltetés, házi feladat, egyéb



módszer neve





2. kiselőadás x x




6. egyéb x x x


(ajánlás)



értékeléssel.

26. Logisztikai tervezés gyakorlat tantárgy 171 óra/171 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A logisztikai tervezés és fejlesztés gyakorlati tantárgy tanításának célja, hogy a Logisztika

tárgyban megismert rendszerekben jelentkező tervezési feladatokat és az e feladatokhoz

kapcsolódó informatikai eszközöket a tanulók megismerjék. Legyenek képesek elvégezni

termeléstervezési és készletelemzési számításokat. Megismerjék a lean elveket és a

minőségmenedzsment főbb elemeit. Legyenek képesek egyszerűbb fejlesztési

feladatokhoz az eszközöket alkalmazni, adatot gyűjteni.





26.3. Témakörök

26.3.1. Készletgazdálkodás gyakorlat 62 óra/62 óra

A készletek szerepe a logisztikai rendszerben

A készletek típusai

A biztonsági készletek szerepe

Készletmodellek

Készletgazdálkodás főbb mutatói és számításuk

A gazdaságos rendelési tételnagyság számítása

ABC elemzés

XYZ elemzés

26.3.2. Termeléstervezés gyakorlat 62 óra/62 óra

A termeléstervezés rendszere, kapcsolódása más tervezési rendszerekhez

Kapcsolattartás a rendeléssel és az értékesítéssel

Aggregált terv

Anyagszükséglet tervezés, MRP

A tervezési, rendelési változások hatásai a tervben

Ütemezés

Termeléstervezés adatbázisai

26.3.3. Lean, minőségmenedzsment gyakorlat 57 óra/57 óra

A lean alapelvei, a lean termelési rendszer

Folyamatfejlesztés

A minőség fogalma, a minőségtanúsítás módjai

Minőségbiztosítási rendszerek szerepe

Szavatosság, jótállás, termékfelelősség

TQM

Minőség és folyamatfejlesztési technikák



Magyarázat, kiselőadás, szimuláció, megbeszélés, házi feladat



módszer neve


kerete


felszerelések



2. kiselőadás x x

3. szimuláció x x


5. projekt x x x

6. házi feladat x


(ajánlás)



értékeléssel.

A


A raktáros feladatai

megnevezésű



A 10036-16 azonosító számú A raktáros feladatai megnevezésű szakmai


kompetenciák

Rak

táro

zás

foly

amat

ok

Sp

eciá

lis

áru

k

rak

táro

zása

A r

aktá

rozá

s

gy

akorl

ata

Ellenőrzi a raktárba beérkezett árukat a

megrendelés és a szállítólevél szerint x x x

Ellenőrzi a raktárba beérkezett árukhoz csatolt

dokumentumok meglétét, szabályszerűségét x x x

Eltérés esetén jelentést készít a beszerzési

részleg felé x x x

Mennyiségi, minőségi áruátvételt végez x x x

Elkülöníti a minőségileg vizsgálandó árut a

minősítés elvégzéséig x x x

Ellenőrzi a tárolóhelyek műszaki állapotát x x x

Kezeli a raktárirányítás szoftvereit x x x

Kijelöli a beérkezett áru tárolási helyét x x x

Vezeti a készlet-nyilvántartási

dokumentumokat x x x

Vezeti a tárolóhely nyilvántartást x x x

Elkészíti a beérkezett megrendelések

árukiszedési jegyzékeit x x x

Komissiózási tevékenységet végez x x x

Elkészíti az árukiadást kísérő bizonylatokat x x

Előkészíti a kiszállítandó árukat x x x

Anyagmozgató berendezéseket működtet x x

Részt vesz a leltározási, leértékelési, selejtezési

folyamatokban x x x

Betartja a készletkezelési irányelveket x x

Segíti, ellenőrzi a leltározást, leértékelést,

selejtezést x x x

Betartja/betartatja a balesetvédelmi

szabályokat x x x

Betartja/betartatja a veszélyes áruk raktározási

szabályait x x x

Ellenőrzi a raktár tájékoztató és figyelmeztető

feliratait x x

Ellenőrzi a mérőeszközök, mérőberendezések

műszaki állapotát, hitelességének lejárati idejét x x

Ellenőrzi a tűz és vagyonvédelmi eszközök és

berendezések meglétét, épségét x x x

Javaslatot készít a kötelező karbantartások,

hitelesítések elvégzésére x x

Szeletív hulladékgyűjtést végez a raktári

hulladékoknál x x

A raktározás szerepe a logisztikai

folyamatokban x x

A raktározás folyamatai x x x

Az áruátvétel eljárási szabályai x x x

A raktározás során használt mérőeszközök x x x

Tárolási módok és alkalmazási feltételeik x x x

Raktári anyagmozgatási feladatok, és eszközeik x x x

A komissiózás folyamata és eszközrendszere x x

Raktári árumozgások és a készletnyilvántartás

bizonylatai, és kezelésük x x x

A számítógépes raktárirányítás szoftverei és

eszközei x x

A raktározás munkavédelmi és

környezetvédelmi követelményei x x

A raktár tűzvédelmi követelményei x x

A tárolóeszközök ellenőrzésének és

karbantartásának szabályai x x

A veszélyes áruk kezelésének, tárolásának

szabályai x x

Élelmiszerek kezelésének, tárolásának

szabályai x x

Szakmai nyelvű szöveg értelmezése x x x

Szakmai nyelvű beszédkészség x x x

Jelképek értelmezése x x x

Mennyiségérzék x x x

Precizitás x x x


Pontosság x x x


Irányíthatóság x x x


Áttekintőképesség x x x

Kontroll x x x

Gyakorlatias feladatelemzés x x

27. A raktározási folyamatok tantárgy 108 óra/108 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A raktározás folyamatelemei tantárgy elméleti oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók

megismerjék a raktározási alapfeladatokat, legyenek tisztában az áru bevételezés és

árukiadás szabályaival, a különböző tárolási módok jellemzőivel, a megrendelések

teljesítésének feladataival. Szükséges, hogy ismerjék, és betartsák a raktározás szabályait.


A tantárgy kapcsolódik a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeret, a fizika

közismereti tárgyak tartalmaihoz, az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt

közismereti és szakmai tartalomra épül

27.3. Témakörök

27.3.1. A folyamat modul rendszere 36 óra/36 óra

A raktározás szükségessége, feladatai,

A raktárak fajtái, jellemzőik.

A raktározási modell.

A raktári áruérkeztetés, áruátvétel szabályai.

Mennyiségi, minőségi áruátvétel változatai.

Árutárolási módok és jellemzőik.

A térfogat-kihasználás jelentősége, összetevői.

Magastárolási rendszerek jellemzői.

Komissiózás, mint a raktározás kritikus folyamata

A komissiózás fajtái, részfolyamatai

Bizonylat nélküli komissiózási módszerek

Az expediálás feladatai

A csomagolás logisztikai szerepe, funkciói és megjelenési formái.

27.3.2. A raktározás eszközrendszere 36 óra/36 óra

Az áruátvétel anyagmozgató és mérőeszközei.

A raktáron belüli árumozgatás eszközei.

Szakaszos és folyamatos működésű anyagmozgató gépek és jellemzőik.

Állványkiszolgáló targoncák és jellemzőik.

Állványkiszolgáló gépek, és alkalmazásuk feltételei.

Rakományrögzítő és csomagológépek.

Mérőeszközök használata, hitelesítés és kalibrálás.

27.3.3. A raktárirányítási rendszer 18 óra/18 óra

A raktározás információinak fajtái, jellegzetességei.

Az információ-átvitel megoldásai.

Raktári állapotjelző információk.

Árumozgást jelző információk.

Az információ továbbítás eszközei.

Vezetékes és vezeték nélküli információs rendszerek.

Az áruáramlás és információáramlás integrációja

A raktár külső kapcsolatainak információi.

Az EDI informatikai rendszer.

A raktárirányítás feladatai.

A raktárirányítás, mint a vállalatirányítás alrendszere.

Nyomtatott bizonylatokkal történő raktárirányítás.

Számítógépes raktárirányítás hierarchikus rendszere.

A raktári folyamatok irányítási jellegzetességei.

A folyamatirányítás információs rendszere

27.3.4. Raktári bizonylatolás 18 óra//18 óra

A szállítólevél feladata és tartalmi elemei.

Az áru bevételezési bizonylat tartalmi elemei

Az áruátadás-átvétel használati köre és a bizonylat tartalma.

Áru kivételezési bizonylat tartalmi elemei.

Áru visszavételezési bizonylat tartalmi elemei.

Áruáttárolási bizonylat.

Árumozgások manuális és számítógépes bizonylatolása.

Készlet nyilvántartási bizonylatok.

Készletmozgások bizonylatai

Készletmozgások manuális és számítógépes bizonylatolása.

A leltározás menete és bizonylatai.

A leértékelés menete, szabályai és bizonylatai.

A selejtezés menete, szabályai és bizonylatai


Tanterem



Magyarázat, kiselőadás, megbeszélés szemléltetés, szimuláció, házi feladat



módszer neve




1. magyarázat x x

2. kiselőadás x x



5. szimuláció x x



(ajánlás)

Sorszám Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység

szervezési kerete

(differenciálási módok)


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-keret


1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x

1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett

feldolgozása

x x


jegyzeteléssel

x


jegyzeteléssel

x


feldolgozása

x x

1.6. Információk önálló rendszerezése x


rendszerezése

x x





kérdésekre

x



felkészüléssel

x

2.6. Tapasztalatok utólagos ismertetése

szóban

x

2.7. Tapasztalatok helyszíni ismertetése

szóban

x



3.2. Elemzés készítése tapasztalatokról x


kérdéssor alapján

x x


szóban felkészülés után

x



szövegfeldolgozás

x


mozaikfeladattal

x

4.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés

irányítással

x





felügyelet mellett

x


közvetlen irányítással

x



értékeléssel.

28. Speciális áruk raktározása tantárgy 36óra/36 óra*

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A speciális áruk raktározása tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék azokat

a különleges követelményeket, amelyek a veszélyes áruk és az élelmiszerek kezelésével

raktározásával kapcsolatosak. mindkét árufajta az egészségvédelmi követelmények

szempontjából ígényel különleges bánásmódot





28.3. Témakörök

28.3.1. Veszélyes áruk raktározása 18 óra/18 óra

A veszélyes áruk fogalma.

A veszélyes áruk tipikus tulajdonságai

Veszélyes áruk VCI osztályozása

Veszélyes áruk tulajdonságai és tulajdonságjelző szimbólumai.

A veszély jellegére utaló „H” mondatok.

Az óvintézkedésre utaló „P” mondatok

A biztonsági adatlap tartalma és szerepe

Az előzetes ellenőrzés.

Az áruátvétel és betárolási feltételek ellenőrzése

Részletes ellenőrzés és azonosítás

Raktárhely kijelölése és betárolás.

Az együttraktározási tilalom.

Komissiózási előírások.

Expediálás, szállításra való előkészítés és berakodás.

28.3.2. Élelmiszerek raktározása 18 óra/18 óra

Az élelmiszer biztonság fogalma.

Az élelmiszer biztonság összetevői:

- mikrobiológiai szempontból

- kémiai, vegyi anyagok jelenlétének szempontjából

- fizikai szennyeződések távoltartásának szempontjából

A HACCP élelmiszer biztonsági rendszer

ISO 22 000 –es szabvány tartalma

Élelmiszer biztonság a raktározásban

Higiéniai követelmények

Klimatikus követelmények

Károsodások elleni védelem módszerei

A HACCP rendszer raktári kiépítésének összetevői, folyamata

Az MSz EN ISO 22000 rendszer követelményei és kiépítésének folyamata


Tanterem



Magyarázat, kiselőadás, megbeszélés szemléltetés, szimuláció, házi feladat



módszer neve




1. magyarázat x x

2. kiselőadás x x



5. szimuláció x x

6. házi feladat x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x x


rendszerezése x


rendszerezése x x





kérdésekre x x



felkészüléssel x








tapasztalatokról x










mozaikfeladattal x












értékeléssel.

29. Raktározás gyakorlat tantárgy 90 óra+64 óra/108 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A raktározás gyakorlat tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók alkalmazási szinten

sajátítsák el azokat a készségeket, amelyek a raktározási tevékenységek lebonyolításához

szükségesek. Legyenek képesek nyilvántartásokat, a raktári árumozgásokhoz kapcsolódó

bizonylatokat kezelni. Ismerkedjek meg és gyakorolják a különböző komissiózási módok

feladatait, végrehajtási szinten kezeljék a raktárirányítási programokat.




közismereti és szakmai tartalomra épül.

29.3. Témakörök

29.3.1. Raktározási folyamatok és eszközeik 36 óra/36 óra

Raktári anyagmozgató gépek fajtái.

Mérőeszközök fajtái.

Mérőeszközök hitelesítése, kalibrálása.

A raktározás balesetvédelmi előírásai.

A raktározás tűzvédelmi előírásai.

A raktározás környezetvédelmi előírásai, hulladék-kezelés.

A raktár tájékoztató és figyelmeztető feliratai.

Tárolóeszközök ellenőrzési és karbantartási feladatai.

29.3.2. Raktárirányítási gyakorlat 18 óra/36 óra

Raktárirányítási programok funkciói.

A raktárirányítás információs rendszere.

Az információátvitel eszközei és használatuk

A komplex számítógépes raktározás feladatai.

29.3.3. Komissiózás a gyakorlatban 36 óra/36 óra

Megrendelések feldolgozása

Egylépcsős és kétlépcsős komissiózás

Árukigyűjtési program összeállítása

Áruelőkészítés

A komissiózás bizonylatai és kezelésük.

Bizonylat nélküli komissiózás


Szakma specifikus tanműhely, szakma specifikus gazdálkodó szervezet



Magyarázat, kiselőadás, megbeszélés szemléltetés, szimuláció



módszer neve




1. magyarázat x x

2. kiselőadás x x



5. szimuláció x x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x x


rendszerezése x


rendszerezése x x





kérdésekre x x



felkészüléssel x








tapasztalatokról x










mozaikfeladattal x












értékeléssel.

A


A raktárvezető feladatai

megnevezésű



A 11781-16 azonosító számú A raktárvezető feladatai megnevezésű szakmai


kompetenciák

Rak

táro

zás

szer

epe

az e

llát

ási

lán

cban

Rak

tár

mű

köd

teté

se

és m

uta

tósz

ámai

Rak

tárv

ezet

ési

gy

akorl

at

Közreműködik a raktár-technológia

kialakításában x x

Napi programtervet készít, kapacitásszámítást

végez x

Gazdálkodik a rendelkezésre álló

erőforrásokkal x

Betartja és betartatja a vagyon és biztonsági

előírásokat x

Gondoskodik a raktári dolgozók

munkavédelmi, tűz- és balesetvédelmi

oktatásáról

x x

Kapcsolatot tart a beszerzési, termeléstervezési

és értékesítési szervezetekkel x x x

Biztosítja a berendezések és eszközök

működőképességét, szükség szerinti fejlesztését x x

Kidolgozza a raktár KPI mutatóit és működteti

azok rendszeres értékelését x

Működteti a raktár irányítási, információs

rendszerét x x

Alkalmazza a lean menedzsment

eszközrendszerét a raktározási folyamatban x x

Működteti a minőségbiztosítási rendszer

raktározásra vonatkozó követelményét x x x

Megszervezi és működteti a raktári tároló

eszközök ellenőrzését, karbantartását x x

Gondoskodik a raktári mérőeszközök,

mérőberendezések műszaki állapotának,

hitelességük lejárati idejének ellenőrzéséről

x x

Betartatja a speciális áruk (élelmiszer, ,

veszélyes áru) raktározásának, kezelésének

szabályait

x x

Megszervezi és ellenőrzi a raktári leltározás,

leértékelés és selejtezés teendőit x x

Ellenőrzi a raktár tűz-, munka- és

környezetvédelmi szabályainak betartását x x

Ellenőrzi a raktár tájékoztató és figyelmeztető

feliratainak meglétét. x x

A raktározás szerepe az ellátási láncban x

A raktár-technológia összetevői x

Automatikus áruazonosítás és árukövetés x

Az áruátvételi módszerek és alkalmazásuk

jellemzői x

Tárolási módok és alkalmazási feltételeik x

Raktári anyagmozgatási feladatok, és eszközeik x

A komissiózás folyamata és eszközrendszere x

A raktározás során használt mérőeszközök x

Raktári árumozgások és a készletnyilvántartás

bizonylatai, és kezelésük

A számítógépes raktárirányítás szoftverei és

eszközei x

A lean menedzsment eszközrendszere x

Minőségbiztosítási szabványok x

A raktározás munka-, tűz- és környezetvédelmi

követelményei x

A tárolóeszközök ellenőrzésének és

karbantartásának szabályai x

Mérőeszközök hitelesítésének, kalibrálásának

szabályai x

A veszélyes áruk, élelmiszerek, gyógyszerek

tárolásának szabályai x

Értékelési, elemzési készség x x x


Szakmai nyelvű szövegértelmezés x x x

Precizitás x x x


Döntésképesség x x x


Irányítási készség x x x


Áttekintőképesség x x x

Probléma feltárás, -megoldás x x x

Rendszerekben való gondolkodás x x x

30. Raktározás szerepe az ellátási láncban tantárgy 36 óra/36 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A raktározás szerepe az ellátási láncban tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók

megismerjék a raktározás ellátási láncon belüli szerepét és szükségességét, amelyben

alapvető változásokat hozott a logisztikai szemléletmód és követelményrendszer

érvényesülése. Ez legjobban azzal érzékelhető, hogy az ellátási láncban integrálódnak az

áruáramlási és információáramlási folyamatok, és amelyekben a raktározás csomóponti

szerepet foglal el.





30.3. Témakörök

30.3.1. Az ellátási lánc jellemzői és a raktározás helye 18 óra/18 óra

Az ellátási lánc fogalma, jellemzői.

Készletezés, raktározás szükségessége

Raktártípusok az ellátási láncban.

A raktározás fejlődési tendenciái és jellemzőik.

30.3.2. A raktározás technológiája és összetevői 18 óra/18 óra

A raktártechnológia fogalma, összetevői.

MSZ EN ISO 9001 minőségbiztosítás követelményei.

A veszélyes áruk tárolásának követelményei.

MSZ EN ISO 22000 élelmiszerbiztonság követelményei.

A TQM (teljes körű minőségmenedzsment) rendszer.

Lean menedzsment eszközrendszere a raktározásban

GS 1 azonosítási és árukövetési rendszer

A szervezeti és működési szabályzat.

Munkaköri leírások tartalma.

Napi programkészítés és ellenőrzés

A munkavédelem általános és speciális raktározási követelményei.

A tűzvédelem általános és speciális tűzvédelmi követelményei.

Környezetvédelmi és hulladékkezelési követelmények.

A leltározás, leértékelés, selejtezés előírásai, folyamata.

Tárolóeszközök vizsgálata és javítása.

Emelőgép biztonsági szabályzat.

Mérőeszközök használata, hitelesítése, kalibrálása


Tanterem



Magyarázat, kiselőadás, megbeszélés, szemléltetés, szimuláció, házi feladat, kooperatív

tanulás



módszer neve




1. kiselőadás x x


3. szemléltetés x

4. szimuláció x x

5. házi feladat x



(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x x


rendszerezése x


rendszerezése x x





kérdésekre x x



felkészüléssel x








tapasztalatokról x










mozaikfeladattal x












értékeléssel.

31. A raktár működtetése és mutatószámai tantárgy 36 óra/36 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A raktározás működési mutatószámai tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók

megismerjék azokat a számszerűsíthető tényezőket, amelyekkel a raktár működése

üzemtanilag és minőségileg jellemezhető, és e működési paraméterek összehasonlítást

tesznek lehetővé tervezett értékekkel, előző időszak mutatóival, valamint a versenytársak

adataival. Ezen kívül alapot szolgáltatnak a következő időszak fejlesztési terveihez.





31.3. Témakörök

31.3.1. Üzemtani mutatók 18 óra/18 óra

A raktár statikus kapacitása.

A statikus kapacitás összetevői.

Egységrakomány képzés szerepe, eszközei

Tárolási módok és alkalmazási kritériumaik

A statikus kapacitás kihasználása.

A raktár dinamikus kapacitása.

A dinamikus kapacitás összetevői

Gépi kapacitások tervezése

Humán erőforrás szükséglet tervezése

Gépi és humán erőforrások napi feladatokhoz rendelése

A dinamikus kapacitás növelésének extenzív és intenzív lehetőségei.

A dinamikus kapacitás kihasználása.

31.3.2. Minőségi mutatók 18 óra/18 óra

A vevőkiszolgálás mutatói

Az OEE mutató

Készletezési hatékonyság mutatói

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

Tanterem



Magyarázat, kiselőadás, megbeszélés, szemléltetés, szimuláció, házi feladat, kooperatív

tanulás



módszer neve




1. magyarázat x

2. kiselőadás x x


4. szemléltetés x

5. szimuláció x x

6. házi feladat x



(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x x


rendszerezése x


rendszerezése x





kérdésekre x



felkészüléssel x x









mozaikfeladattal x







értékeléssel.

32. Raktárvezetői gyakorlat tantárgy 72 óra/72 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A raktárvezetés gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy az elméleti tananyaghoz

kapcsolódva a tanulók a gyakorlatban sajátítsák el a vezetői munka tennivalóit. A

gyakorlati oktatáson belül kiemelt szerepet kap a raktárirányítással kapcsolatos ismeretek

oktatása.





32.3. Témakörök

32.3.1. Raktározási folyamatok gyakorlata 54 óra/54 óra

Az áruátvétel folyamata, mennyiség és minőség ellenőrzési módok.

Tárolási módok és eszközrendszerük

Komissiózási módszerek.

Az expediálás folyamata, kiszállítási egység képzés.

Járműrakodás.

32.3.2. A raktárirányítás gyakorlata 18 óra/18 óra

Raktárirányítási módszerek a gyakorlatban

A raktárirányító szoftverek funkciói.

Az irányítási és végrehajtási szint közötti kapcsolat.

Az információ átvitel módszerei, eszközei.

Raktárirányítás helye a vállalatirányítási hierarchiában


Szakma specifikus tanműhely, szakma specifikus vállalkozás



Kiselőadás, megbeszélés, szemléltetés, szimuláció, kooperatív tanulás



módszer neve




1. kiselőadás x x


3. szemléltetés x

4. szimuláció x x



(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x x


rendszerezése x


rendszerezése x x





kérdésekre x



felkészüléssel x








tapasztalatokról x










mozaikfeladattal x












értékeléssel.

A


Munkahelyi kommunikáció

megnevezésű



A 10070-12 azonosító számú Munkahelyi kommunikáció megnevezésű szakmai


kompetenciák

Ko

mm

un

ikác

ió

alap

jai

Üzl

eti

ko

mm

un

ikác

iós

gy

akorl

at

FELADATOK

Betartja a viselkedéskultúra követelményeit x x

Alkalmazza az üzleti és hivatali élet protokoll-

előírásait x

Betartja az irodai munka etikai szabályait x x

Partnerkapcsolatokat ápol x

Információt kér, gyűjt hagyományos és

elektronikus úton x

Tájékoztatást ad írásban, szóban, telefonon és

elektronikusan x x

Írásbeli és szóbeli kommunikációjában

fokozottan ügyel a nyelvhelyességi és

nyelvhasználati szabályok betartására

x x

Kapcsolattartást szolgáló írásbeli

dokumentumokat készít x

Továbbképzéseken, tréningeken vesz részt x

SZAKMAI ISMERETEK

A kommunikáció folyamata és fajtái x

A szóbeli és írásbeli kommunikáció x

A nem-verbális kommunikáció x

Az elektronikus kapcsolattartás alapvető

szabályai x

A kommunikációs zavarok fajtái és elhárításuk

módjai x

Kommunikációs különbségek x

Üzleti nyelvi kultúra x

A nselvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei,

nyelvhasználati szabályok x

Aközéleti megnyilvánulás fajtái x x

A viselkedéskultúra alapszabályai x

Az üzleti magatartás és protokoll előírásai x

Az irodai munka etikai szabályai x

A munkahelyi kapcsolatok (feletessel,

munkatárssal, ügyfelekkel x

A munkahelyi viselkedés alapnormái x

A munkahelyi konfliktusok és kezelési módjaik x

Ügyféltípusok, ügyfélkapcsolatok kezelésének

módjai x

A személyiségfejlesztés lehetőségei x

Álláskeresési technikák x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése x x

Hallott köznyelvi és szakmai szöveg megértése x x

A helyes beszéd technikája x

Szóbeli megnyilvánulás (a szakmai beszéd) x

Szabályértelmezés, szabálykövető magatartás x


Pontosság x x

Önfegyelem x



Kommunikációs rugalmasság x x

Nyelvhelyesség x

Konfliktusmegoldó készség x


Nyitott hozzáállás x

Helyzetfelismerés x

Ismeretek helyénvaló alkalmazása x

33. Kommunikáció alapjai tantárgy 108 óra/108 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A kommunikáció alapjai tantárgy elméleti oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók

elsajátítsák a kommunikáció különböző fajtáit, felismerjék azokat és annak megfelelően

kezeljék. Legyenek tisztában a kommunikáció fontosságával, az ügyfelekre gyakorolt

hatásának jelentőségével. Képessé kell tenni a tanulókat arra, hogy a kommunikáció helyes

megválasztásával hatékonyan végezzék munkájukat.



tartalmakra épül.

33.3. Témakörök

33.3.1. Kommunikáció folyamata, fajtái, etikett és protokoll szabályok 54óra/54

óra

A kommunikáció fogalma, fajtái

A szóbeli és írásbeli kommunikáció típusai

A nonverbális kommunikáció

A konfliktusok és kezelési módjaik

A kommunikáció folyamata és fajtái

A kommunikáció etikai és protokollszabályai

Az elektronikus kapcsolattartás alapvető szabályai (netikett)

33.3.2. Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok,

konfliktuskezelés 54 óra/54 óra

Írásbeli és szóbeli kommunikációjában fokozottan ügyel a nyelvhelyességi és


Olvasott szakmai szöveg megértése

Hallott köznyelvi és szakmai szöveg megértése

A helyes beszéd technikája

Szóbeli megnyilvánulás (a szakmai beszéd)

Szabályelemzés, szabálykövető magatartás

A nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok


Tanterem



Magyarázat, kiselőadás, megbeszélés, szemléltetés szimuláció, házi feladat, kooperatív

tanulás.



módszer neve


kerete


felszerelések


1. magyarázat x

2. kiselőadás x x


4. szemléltetés x

5. szimuláció x x

6. házi feladat x



(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x x


rendszerezése x


rendszerezése x x





kérdésekre x x



felkészüléssel x








tapasztalatokról x










mozaikfeladattal x







esetmegfigyelés x



értékeléssel.

34. Üzleti kommunikáció gyakorlat tantárgy 72 óra/72 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


Az Üzleti kommunikáció gyakorlat célja, a hallgatók felkészítése a saját és a vállalat

érdekeinek érvényesítésére, ehhez szükséges alapfogalmak és alapkészségek megtanítása,

a sikeres tárgyalás "kellékeinek" megismertetése, alkalmazásának gyakoroltatása.



tartalmakra épül.

34.3. Témakörök

34.3.1. Üzleti nyelvi kultúra gyakorlat 18 óra/18 óra

Az üzleti kommunikáció gyakorlati fajtái.

Üzleti nyelvi kultúra.

Kommunikáció fogalma, fajtái, típusai és elhárításuk módjai.

A tárgyalás előkészítése és lebonyolítása.

Tárgyalástechnika

A kommunikációs zavarok fajtái.

Tömegkommunikáció jellegzetességei.

34.3.2. Üzleti magatartás, társalgási protokollgyakorlat 36 óra/36 óra

Az üzleti magatartás és protokoll előírásai.

Az üzleti etikett szabályai.

Viselkedéskultúra alapszabályai.

Kommunikációs különbségek típusai, fajtái, jellegzetességei.

Telefonos kapcsolattartás.

34.3.3. A viselkedéskultúra szabályai gyakorlat 18 óra/18 óra

A viselkedéskultúra alapszabályai.

Az üzleti magatartás és protokoll előírásai.

Az irodai munka etikai szabályai.

A munkahelyi kapcsolatok (felettessel, munkatársakkal, ügyfelekkel) (ögy)

A munkahelyi viselkedés alapnormái.

A munkahelyi konfliktusok és kezelési módjaik.

Ügyféltípusok, ügyfélkapcsolatok kezelésének módjai.

A személyiségfejlesztés lehetőségei

Álláskeresési technikák


Tanterem, termelő vagy kereskedelmi vállalkozás



Magyarázat, elbeszélés, kiselőadás, megbeszélés, vita, szemléltetés, projekt, kooperatív

tanulás, szimuláció, szerepjáték



módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x x


5. vita x

6. szemléltetés x

7. projekt x x


9. szimuláció x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x x


rendszerezése x


rendszerezése x x





kérdésekre x



felkészüléssel x








tapasztalatokról x










mozaikfeladattal x







esetmegfigyelés x



értékeléssel.

A


Vezetési, jogi, gazdasági és marketing ismeretek

megnevezésű



A 10651-12 azonosító számú Vezetési, jogi, gazdasági és marketing ismeretek megnevezésű


kompetenciák

Vez

etés

i, j

og

i,

gaz

das

ági,

mar

ket

ing

elm

élet

i is

mer

etek

Vez

etés

, sz

erv

ezés

gy

akorl

at

Mar

ket

ing

gy

akorl

at

Vezetői feladatokat lát el szakjogi ismeretek

alkalmazásával x x

Szervezeti, intézményi stratégiáját készít,

fejlesztési irányokat határoz meg x x

Szervezeti dokumentumokat és belső

szabályzatokat készít x x

Alkalmazza a gazdálkodásra vonatkozó

pénzügyi, számviteli, adó, TB, munkajogi

szabályokat, részt vesz a kapcsolódó

nyilvántartások, elszámolások készítésében

x x

Gazdálkodási feladatokat lát el x x x

Forrásszerzési technikákat alkalmaz x

Munkáltatói feladatokat lát el x x

Kialakítja a minőség- és a teljesítménymérés

mutatóit az intézményben x x

Biztosítja szervezési-vezetési feladatokhoz

kapcsolódó adminisztrációs teendőket x x

Modern marketing és public relations

eszközöket alkalmaz x

A vezetés folyamata és különböző funkciói x x

Jogi alapfogalmak, a jogszabályok hierarchiája x

Kulturális jogszabályok x

Az államháztartás működésének főbb elvei, a

költségvetési intézmények finanszírozása x

Vállalkozás főbb jogszabályi háttere x

A nonprofit szervezetek státuszszabályai, a

közhasznú jogállás kérdésköre x

A szervezetkialakítás elvi és módszertani

kérdései, belső szabályzatok x x

A szervezetvezetési feladatokhoz kapcsolódó

adminisztrációs teendők x x

Gazdálkodási alapismeretek, a gazdálkodás

dokumentálása x

A stratégiai gondolkodás, a tervezés alapjai x x

Pénzügyi folyamatok, pénzügyi irányítás

A pénzügyi forrásteremtés fontosabb területei

és eszközei (önkormányzati, költségvetési

támogatások, hazai és nemzetközi pályázatok

nyomon követése

x

A szektorok közötti együttműködés lehetőségei x

A humánerőforrás-menedzsment alapjai,

munkajogi alapok x

Közérdekű önkéntes munka

Teljesítménymérés és -értékelés,

minőségbiztosítás x x

A modern marketing általános és szolgáltatás-

specifikus értelmezése x

A kulturális intézmények és szervezetek

környezetének és külső kapcsolatrendszerének

ismerete

x

A kulturális marketing stratégiai döntései és a

marketing eszközei (marketing-mix) x x

A public relations tevékenység tartalma, a belső

és külső PR eszközei (írott és elektronikus

tájékoztatók szerkesztése, szervezeti

kapcsolatok ápolása

x x

Informatikai ismeretek x

Ügyviteltechnikai, irodatechnikai eszközök és

eljárások x

Kommunikációs ismeretek x

Szakmai kommunikáció x x x

Jogszabály-alkalmazás készsége

Olvasott szakmai szöveg megértése x x x

Szövegszerkesztés, táblázatkezelés x x x

Tárgyalási készség x x x

Elhivatottság, elkötelezettség x x x

Döntésképesség x


Irányítási készség x x

Meggyőzőkészség x x

Konfliktuskerülő és -megoldó készség x x

Problémaelemzés, -feltárás x x

Tervezési képesség x x

Értékelés x x

35. Vezetési, jogi, gazdasági marketing elméleti ismeretek tantárgy 93 óra/144 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A Vezetési ismeretek tanításának célja az, hogy a szakképzés után vezető beosztásba

kerülő tanulók megismerjék azokat az általános követelményeket, amelyeknek, mint

vezető meg kell felelniük, a vezetési stílusokat, a beosztott dolgozókkal való kapcsolat

viselkedésformáit, teljesítményük értékelésének módjait, valamint motiválásuk módszereit

A Jogi ismeretek tanításának célja, hogy egyrészt a tanulók megismerjék a jogi

alapfogalmakat, általános alapismereteket szerezzenek a jogalkotás hierarchiájáról,

másrészt, hogy megismerjék a vállalkozások gazdálkodásának jogszabályi hátterét,

valamint a szerződéskötéshez kapcsolódó alapvető jogi szabályozást.

A gazdasági ismeretek oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák a gazdasági

alapfogalmakat, megértsék a gazdaság működési mechanizmusát. Ismerjék a piaci

folyamatokat, azok törvényszerűségeit. Legyenek tisztában a pénz funkcióival és a

pénzforgalom fajtáival valamint a vállalkozási alapismeretekkel..

A Marketing ismeretek oktatásának célja, hogy közvetítse és rendszerezze azokat az

ismereteket, amelyek segítségével a tanulók képesek a marketing gazdasági szerepének,

helyzetének meghatározására. Ismertesse meg a tanulókkal a marketing feladatait,

eszközeit, helyét és célját a vállalkozás piaci működése során. Tudatosítsa a tanulókban a

marketing szerepét. A tanulók részletesen foglalkozzanak a marketingkommunikáció

fogalmával, jelentőségével, a marketingen belül elfoglalt helyével, a kommunikáció

közvetlen, közvetett eszközeivel.





35.3. Témakörök

35.3.1. Vezetési ismertek 31 óra/36 óra

A vezetés gazdasági és társadalmi funkciója.

A munkaszervezés technikája.

Humán (emberközpontú) vezetéselmélet

Motivációs irányzatok.

Beosztottak teljesítményének értékelése

A vezetővel szemben támasztott követelmények.

Vezetői tulajdonságok, adottságok, képességek.

Vezetői típusok

Vezetői motiváltság.

Vezetői értékek.

Vezetés és szervezés összefüggései

A gazdasági rendszerek szervezete

A szervezési folyamat

A szervezés módszerei

35.3.2. Jogi ismeretek 15 óra/36 óra

A jogszabályok hierarchiája

Az Alkotmány, mint alaptörvény

A polgári jog (PTK)

- A Ptk. szerkezete

- A jogi személy fogalma

- Gazdasági társaságok

- A polgári jogviszony fogalma, fajai

- Tulajdonjogviszony

- Kötelemi jog

- Kártérítési felelősség

Szerződések, a szerződési jog alapelvei

- A szerződések létrejötte

- Az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályai

- Semmisség és megtámadhatóság

- A szerződésszegés általános szabályai

- Termékszavatosság, jótállás

- Az adásvételi szerződés

- A vállalkozási szerződés

- A fuvarozási szerződés

- A megbízási szerződés

- A szállítmányozási szerződés

- A bérbeadási szerződés

- A biztosítási szerződés

35.3.3. Gazdasági ismeretek 16 óra/36 óra

A szükséglet fogalma, csoportosítása, rangsorolása.

A makrogazdaság szereplői és a makrogazdasági körforgás.

A nemzetgazdaság ágazati szerkezete

Az állami beavatkozás oka, célja, eszközei

Makrogazdasági mutatók értelmezése, számításuk.

Főbb gazdasági szereplők jellemzése, helyük a gazdálkodási folyamatban.

A fogyasztó, mint a gazdaság egyik kulcsszereplője,

A globalizáció fogalma.

A piac

- A piac fogalma, típusai, a piaci szereplők meghatározása.

- A kereslet, a keresleti függvény és a kínálat, kínálati függvény értelmezése.

- A piaci formák és jellemzőik.

- A vállalkozás piaci helyzetének, döntéseinek szerepe az árbevétel alakulásában.

- A fedezeti pont jelentősége a vállalkozási döntésekben.

- A tisztességes piaci magatartás és verseny védelmének állami eszközei

és a versenyszabályozás

A vállalkozás

- A vállalkozások fogalma és céljai.

- A vállalkozás alapításának, működésének külső és belső feltételei, érintettjei.

- Vállalkozások csoportosítása különböző szempontokalapján.

- Vállalkozási formák jellemzése.

- Vállalkozások finanszírozási forrásai: saját forrás, idegen forrás.

- A kereskedelmi bankok finanszírozással kapcsolatos feladatai.

- Folyószámla hitelek; Rövid, közép- és hosszú lejáratú bankhitelek.

- Hitelezéssel kapcsolatos alapfogalmak (kamat,futamidő, fedezet, jelzálog,

sajáterő).

- Vállalkozások adófizetési kötelezettségei.

35.3.4. Marketing ismeretek 31 óra/36 óra

A marketing fogalma, kialakulása, fejlődése, alkalmazási területei.

A marketing fejlődési szakaszai.

A marketing jellemző tendenciái napjainkban.

A marketing sajátosságai a kereskedelemben és a szolgáltatásban.

Marketing stratégiák típusai és megvalósításának elvei.

A fogyasztói magatartás modellje.

A vásárlói magatartást befolyásoló tényezők.

Vásárlói magatartás megfigyelése.

Vásárlói típusok jellemzői.

Vásárlói típusok megfigyelése.

Szervezeti vásárlói magatartás.

Célpiaci marketing lényege, kialakulása.

Piacszegmentálás lényege, ismérvei.

Célpiac-választás.

Pozicionálás.

Szervezeti vásárlók piac-szegmentációja.

A marketing és piackutatás kapcsolata.

A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területe, funkciói, folyamata, módszerei.

Piackutatáshoz szükséges információk beszerzése.

Kutatási terv, kutatási jelentés.

Kérdéstípusok.

Kérdőívszerkesztés.

Primer piackutatási módszerek.

Szekunder piackutatási módszerek.

Termékpolitika és termékfejlesztés.

A termék piaci életgörbéje és az egyes szakaszok jellemzői.

Árpolitika, árstratégia és ártaktika fogalma, lényege.

Ár fogalma, szerepe, árképzési rendszerek.

Árdifferenciálás, árdiszkrimináció.

A fogyasztói árelfogadást és árérzékenységet befolyásoló tényezők.

Értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása

.Marketing kommunikáció

Kommunikációs politika fogalma, jelentősége.

A kommunikáció fogalma, fajtái.

A kommunikációs folyamat.

Marketingkommunikáció eszközrendszere.

A marketingkommunikáció lényege, a kommunikációs mix elemei.

Reklám fogalma, szerepe, fajtái.

Reklámeszközök fogalma, fajtái.

Eladásösztönzés fogalma, funkciói.

Direkt marketing.

PR fogalma, jellemzői, területei.

Belső PR.

Külső PR.

Szponzorálás.

Image lényege, fajtái.

Arculat fogalma, arculatot befolyásoló tényezők.

Arculat formai és tartalmi elemei.

Arculattervezés (vállalat, honlap).

Internet szerepe, a vállalati honlap


Tanterem



Magyarázat, kiselőadás, megbeszélés, szemléltetés, szimuláció,házi feladat, kooperatív

tanulás



módszer neve




1. magyarázat x

2. kiselőadás x

3. megbeszélés x


5. szimuláció x

6. házi feladat x

7. kooperatív tanulás x x


(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x x


rendszerezése x


rendszerezése x





kérdésekre x x



felkészüléssel x








tapasztalatokról x










mozaikfeladattal x







értékeléssel.

36. Marketing gyakorlat tantárgy 31 óra/36 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A marketing gyakorlat célja, hogy tanulók a marketing alapjainak elméleti áttekintését

követően lehetőséget kapjanak a tanultak gyakorlati alkalmazására, ismereteik

elmélyítésére. A tantárgy koncentráltan foglalkozik a piackutatás, a kérdőívkészítés és a

marketingkommunikáció eszközeinek valóságos, illetve szimulációs környezetben történő

gyakorlásával





36.3. Témakörök

36.3.1. Marketing stratégia, piackutatás gyakorlat 16 óra/18 óra

A Piackutatási terv készítése.

Kérdőívkészítés.

Megadott szempontok szerinti piackutatás a gyakorlóhelyen

Megadott szempontok szerinti piackutatás utcán.

Adatfeldolgozás.

Prezentáció.

Termékek/szolgáltatások marketingstratégiájának elemzése

Egy elképzelt termék/szolgáltatás piaci bevezetésének megtervezése

36.3.2. Reklám és PR gyakorlat 15 óra/18 óra

Reklámeszközök és reklámtípusok.

PR-eszközök.

Egy elképzelt cég PR és arculati tervének elkészítése.

Egy elképzelt termék/szolgáltatás reklám és eladás ösztönzési tervének elkészítése.






Magyarázat, kiselőadás, megbeszélés, szemléltetés, szimuláció, kooperatív tanulás



módszer neve




1. magyarázat x

2. kiselőadás x

3. megbeszélés x


5. szimuláció x



(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x x


rendszerezése x


rendszerezése x





kérdésekre x x



felkészüléssel x








tapasztalatokról x










mozaikfeladattal x







esetmegfigyelés x

5.2. Szolgáltatási napló vezetése x







értékeléssel.

37. Vezetés, szervezés gyakorlat tantárgy 31 óra/36 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A vezetés, szervezés gyakorlati tantárgyának célja, a témakörben tanult elméleti módszerek

gyakorlatba való átültetése, azon fontos vezetési, szervezési tevékenységek gyakorlása,

amelyek a vezető feladatait képezik





37.3. Témakörök

37.3.1. Vezetési feladatok gyakorlat 16 óra/18 óra

Stratégiai és operatív tervezés.

Működési szabályzat készítése

Munkaköri leírás készítése.

Teljesítménymérés és értékelés

Motivációs formák kidolgozása

Konfliktuskezelés.

Csoportalakítás

Brain-storming, mint csoportos alkotótechnika


37.3.2. Szervezési feladatok gyakorlat 15 óra/18 óra

Szervezetkialakítás

Projekttervezés

Hálótervezés

Gantt diagram

Kaizen tevékenység szervezése





Magyarázat, kiselőadás, megbeszélés, szemléltetés, szimuláció, kooperatív tanulás



módszer neve




1. magyarázat x

2. kiselőadás x

3. megbeszélés x


5. szimuláció x

6. házi feladat x



(ajánlás)



szervezési kerete


felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x


feldolgozása x x


rendszerezése x


rendszerezése x x





kérdésekre x



felkészüléssel x








tapasztalatokról x










mozaikfeladattal x







esetmegfigyelés x

5.2. Szolgáltatási napló vezetése x





értékeléssel.

ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI GYAKORLAT

I. Öt évfolyamos oktatás közismereti képzéssel

10. évfolyamot követően 140 óra


Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek

keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül,

a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.

A 10. évfolyamot követő szakmai gyakorlat kapcsolódik a 9. és 10. évfolyamon oktatott

szakmai tárgyakhoz:

Közlekedés üzemvitel:

A tárgyban oktatott ismeretekben meghatározott feladatok közül az egyes közlekedési

alágazatok (vasút, közút, vízi) fuvarfeladatainak szervezésében, és lebonyolításában való

részvétel, amely magában foglalja a járműállomány tulajdonságainak megismerését, a

fuvarfeladatok vezénylését, a fuvarozással kapcsolatos okmányok kitöltését, kezelését, a tarifa

számítások gyakorlását, valamint a fuvarfeladat teljesítésének ellenőrzését.

Raktározás:

A szakmai gyakorlaton a raktározási folyamatok és irányításuk tanulmányozása, valamint a

folyamatokban való felügyelettel történő részvétel valósul meg.. A hallgatóknak meg kell

ismerni a raktári gépek és eszközök használatának jellegzetességeit, felhasználásuk szabályait.

Részt vesznek az áruátvétel tevékenységeiben megismerve az áruazonosítás fajtáit, a

dokumentációk kezelését.

A 11. évfolyamot követő szakmai gyakorlat szakmai tartalma:

Folytatódik a raktározási folyamatok tanulmányozása. A hallgatók felügyelettel vesznek részt

a megrendelések teljesítésének folyamatában a külső rendelési dokumentációk feldolgozásától

a komissiózás lebonyolításában, valamint az árukiszállítás raktári előkészítésében. Fontos

feladat a gyakorlati helyen alkalmazott raktárirányítási rendszer működésének megismerése és

gyakorlása mind az irányítási, mind a végrehajtási szinten.

Ugyanakkor a szakmai gyakorlat alatt a „Munkahelyi kommunikáció” tantárgyban oktatott

elméleti ismertek alapján a hallgatók tanulmányozzák a vállalaton belüli, és az ügyfelekkel

történő külső kommunikáció verbális és non verbális gyakorlati elemeit, és megfigyeléseiről

kritikai elemzést készítenek, amely összehasonlítja az elméleti ismereteket a gyakorlattal.

II. Két évfolyamos oktatás közismereti képzés nélkül


Az 1. évfolyamot követő szakmai gyakorlat szakmai tartalma:

A szakmai gyakorlaton a raktározási folyamatok és irányításuk tanulmányozása, valamint a

folyamatokban való felügyelettel történő részvétel valósul meg.. A hallgatóknak meg kell

ismerni a raktári gépek és eszközök használatának jellegzetességeit, felhasználásuk szabályait.

Részt vesznek az áruátvétel tevékenységeiben megismerve az áruazonosítás fajtáit, a

dokumentációk kezelését. Szintén felügyelettel vesznek részt a megrendelések teljesítésének

folyamatában a külső rendelési dokumentációk feldolgozásától a komissiózás lebonyolításában,

valamint az árukiszállítás raktári előkészítésében. Fontos feladat a gyakorlati helyen

alkalmazott raktárirányítási rendszer működésének megismerése és gyakorlása mind az

irányítási, mind a végrehajtási szinten. A gyakorlati helytől függően tanulmányozzák a speciális

áruk (veszélyes áruk, élelmiszerek) raktári folyamatait, kezelési módjukat.

A szakmai gyakorlat részét képezi a szervezés gyakorlati feladatai közül a Kaizen tevékenység

adott vállalkozáson belüli szervezési javaslatának elkészítése, illetve már működő Kaizen

tevékenységben való részvétel és a tapasztalatok értékelése.


Szakmai idegen nyelv


1. Részletes tartalmak a központi kerettanterv alapján

Érettségi utáni szakképzés

A gimnáziumok 12. évfolyamát befejező és az érettségi vizsgákon eredményesen teljesítő

tanulók is bekapcsolódhatnak a szakképzésbe. A képzés két éves (4+2). A tanulók a szakirányú

tanulmányaik befejeztével emeltszintű szakképesítést (OKJ 54) szerezhetnek. A 13–14.

évfolyamon az idegen nyelvi tanulmányok elsődleges fejlesztési célkitűzése az idegen

nyelvű szakmai kommunikáció elsajátítása, amely magába foglalja a szakiránynak

megfelelő terminológiát, valamint az idegen nyelvi alapkészségek továbbfejlesztését, hogy

a tanulók képessé váljanak a magabiztos, B2-es idegen nyelvi kommunikációra a képzési

iránynak megfelelő szakmaterületen.

Az idegen nyelv tanulásának ebben a szakaszában is fontos a kommunikációs és

információs technológiák ésszerű és kritikus alkalmazása, valamint a differenciált, egyénre

szabott tanulás lehetőségének a biztosítása. A pedagógusoknak továbbra is építeniük kell a

korosztályi sajátosságokra (autonómia, önkeresés, önkritikusság, a kortárs csoport hatásai stb.),

a nyelvi kreativitás, a problémamegoldó és a kritikai gondolkodás erősítése mellett. A

nyelvoktatás sikerét meghatározzák a motivációt felkeltő és fenntartó órai tevékenységek, a

változatos interakciós formák, a nyelvi órák elfogadó légköre, a pozitív visszajelzések, a

konstruktív támogatás és a tanulók számára is átlátható értékelés.

Készségek és fejlesztésük

Az előzetes tudás azokat a készségeket határozza meg, amelyekkel minden tanuló rendelkezik

a bemeneti szinten.

A fejlesztés várt eredményei címszó alatt megtalálható mind a célstandard, mind a

minimumstandard leírása.

Fejlesztési egység Hallott szöveg értése

Előzetes tudás

B1, azaz a tanuló már megért lényeges információkat,

amelyek olyan ismert témákhoz kapcsolódnak, mint pl.

a munka, az iskola, a szabadidő;

ki tudja szűrni a fontos információkat a média aktuális

eseményeiről vagy az érdeklődési körének megfelelő

témákról.

A tematikai egység nevelési-

fejlesztési céljai

A tanuló képes megérteni a köznapi, a mindennapi

szakmai és tanulmányi életben elhangzó hosszú

beszédeket, ha normális beszédtempóban, erős akcentus

nélkül beszélnek;

megért konkrét és elvont témájú üzeneteket, amelyek a

mindennapi magán és szakmai élet, illetve a tanulmányi

munka során előfordulhatnak;

követi az összetettebb érvelést, amennyiben a téma

viszonylag ismerős, és a beszéd menete jól követhető;

viszonylag könnyedén követi az anyanyelvi beszélők

közötti társalgást.

A fejlesztés tartalma A mindennapi magán és szakirányú társalgásban, valamint a tanulás során elhangzó összetett

álláspontok lényegének megértése.

A normális beszédtempójú és erős akcentus nélküli köznyelvi és a szakiránynak megfelelő

beszéd és a tanulmányokkal kapcsolatos előadás főbb pontjainak megértése.

Konkrét és elvont témájú, a mindennapi és a szakmai munka során előforduló standard

dialektusú bejelentések és üzenetek megértése.

A mindennapi élethez, illetve a szakmához kapcsolódó konkrét és elvont témájú hanganyagok

megértése standard dialektus esetén.

Részletes, összetett érvelés megértése ismerős téma esetén.

Anyanyelvű beszélők közötti társalgás viszonylag könnyed követése.

A beszélő hangulatának, hangszínének, nézeteinek és attitűdjeinek megértése.

A szövegértési stratégiák alkalmazása, például szöveghallgatáskor a főbb pontok keresése.

A megértés ellenőrzése kontextuális jelek segítségével.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: közlemények,

párbeszédek, üzenetek, bejelentések (pályaudvaron, repülőtéren stb.), televíziós és rádiós

hírek, beszélgetőműsorok, színdarabok, dokumentumfilmek, hangfelvételek, rögzített

telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok), telefonbeszélgetések,

tanulmányokkal kapcsolatos előadások, prezentációk, beszélgetések, riportok, élő interjúk,

filmek, anyanyelvűek közti társalgás.

Fejlesztési cél Szóbeli interakció

Előzetes tudás

B1, azaz a tanuló elboldogul a legtöbb olyan

helyzetben, amely külföldi utazás során adódik;

előkészület nélkül részt tud venni a személyes jellegű

vagy érdeklődési körének megfelelő, ismert vagy

mindennapi témáról folytatott társalgásban (pl. család,

szabadidő, munka, utazás, aktuális események stb.).



A tanuló képes általános és tanulmányokkal

kapcsolatos témák széles körében folyékonyan,

helyesen és hatékonyan használni a nyelvet; pontosan

fejezi ki gondolatait, véleményét és érveit, valamint az

érzelmek különböző fokozatait; hatékonyan részt vesz

a mindennapi és a tanulás során előforduló

vitahelyzetekben; stílusában, regiszterhasználatában

alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez.

A fejlesztés tartalma Társalgásban való részvétel mindennapi, tanulmányi és szakirányú témák körében.

Érzelmek különböző fokozatainak árnyalt kifejezése, események, élmények személyes

jelentőségének kifejezése.

Gondolatok, problémák felvetése, megvitatása, teendők meghatározása, alternatív javaslatok

értékelése mindennapi, általános és szakmai érdeklődésre számot tartó témák esetén.

A tanulmányokhoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való aktív részvétel,

információcsere, nézetek kifejtése, indoklása, rákérdezés mások nézeteire, reagálás azokra.

Elbeszélés, újságcikk, szakirányú előadás, szakmai eszmecsere összefoglalása,

véleménynyilvánítás, a témával kapcsolatos kérdések megválaszolása.

Vitákban saját érvek pontos, meggyőző indoklása, bizonyítása példákkal.

A partner érveinek felismerése, elfogadása vagy meggyőző cáfolata, ellenérvek pontos

megfogalmazása, indoklása és példákkal való bizonyítása.

Közös munka során a részletes utasítások megbízható megértése, megbeszélése, a partner

véleményének kikérése.

Szolgáltatások kapcsán felmerülő nézeteltérések, valamint a munkahelyi konfliktusok

megvitatása és hatékony megoldása.

Összetett információ és tanács megértése és cseréje.

Több forrásból származó információk és érvek összegzése, bemutatása, megvitatása.

Hatékony részvétel szakmai eszmecserében, interjúban, folyamatos kezdeményezés,

gondolatok kifejtése, tapasztalatokról való beszámolás, saját kérdések megfogalmazása.

Anyanyelvű beszélők között zajló élénk eszmecsere megértése és bekapcsolódás a

beszélgetésbe.

Ismerős és általános témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, a szó átvétele,

átadása, mások bevonása, a beszélgetés lezárása, egymás kölcsönös megértésének

elősegítése.

Beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése,

félreérthető megfogalmazások javítása, körülírás, szinonimák használata.

A kommunikációs eszközök széles körének alkalmazása.

A kommunikációs távolság felmérése, az általános udvariassági szabályok ismerete és

alkalmazása.

Állítások és közbeszólások kommentálása, ezáltal az eszmecsere kibontakozásának

elősegítése.

Ismerős témában a beszélgetés menetének terelése, a megértés megerősítése, mások

bevonása a beszélgetésbe.

Természetes, jó nyelvhelyességgel való kommunikáció a körülményeknek megfelelő

stílusban.

Mondanivaló helyzethez és körülményekhez igazítása, gondolatok közötti viszonyok pontos

hatékony jelzése.

A legtöbb általános témában jó szókincs, rugalmas használat, lexikai pontosság.

Állandósult szókapcsolatok használata azért, hogy időt nyerjen és megtartsa a szót, amíg

megfogalmazza mondanivalóját.

Viszonylag magas szintű grammatikai biztonság, értelemzavaró hibák nélkül.

Meglehetősen egyenletes beszédtempó, időnkénti habozással.

Tiszta, természetes kiejtés és hanglejtés.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: személyes és telefonos

társalgás, megbeszélés, eszmecsere, tranzakciós és informális párbeszéd, utasítás, interjú,

vita, szerep eljátszása, dokumentum- vagy a szakmához kapcsolódó ismeretterjesztő film

összefoglalása.

Fejlesztési egység Összefüggő beszéd

Előzetes tudás

B1, azaz a tanuló már el tudja mesélni egyszerű

mondatokkal magánéletéhez és a szakirányhoz

kapcsolódó tapasztalatait, céljait;

röviden meg tudja magyarázni és indokolni a

véleményét;

el tud mondani eseményeket, történeteket, tartalmat, és

véleményt tud nyilvánítani ezekről.



A tanuló képes világos, szisztematikusan kifejtett leírást

és bemutatást adni, előadást tartani érdeklődési köréhez

és a szakirányához kapcsolódó témák széles skálájában;

megfelelően kiemeli a fontos gondolatokat, és

példákkal, érvekkel támasztja alá mondanivalóját;

megtervezi, hogy mit és milyen eszközökkel mondjon,

valamint figyelembe veszi a hallgatóságra tett hatását;

legyen természetes módon eltérni egy előre elkészített

szövegtől.

A fejlesztés tartalma Szisztematikusan kifejtett előadás bemutatása, a fontos gondolatok kiemelése.

Érvek sorba rendezése, főbb pontok megfelelő kiemelése és a gondolatok alátámasztása

példákkal, érvekkel.

Tényszerű és szakmai szövegek összefoglalása, megjegyzések hozzáfűzése.

Világos, folyékony, rögtönzött, a hallgatóság számára egyértelmű bejelentések kifejezése a

legtöbb általános és szakmai témában.

A különböző alternatívák előnyeinek és hátrányainak kifejtése.

Ellentétes nézetek és a főbb gondolatok megvitatása.

Kivonatok készítése olyan hírműsorokból, interjúkból vagy dokumentumfilmekből, amelyek

véleményeket, érveket és eszmecserét tartalmaznak.

Mondanivaló megtervezése, beszéd eszközeinek kiválasztása.

Ismerős szituációkban folyékony és könnyed nyelvhasználat.

Hallgatóságra tett hatás figyelembevétele.

Aktuális témával kapcsolatos nézőpontok elmagyarázása.

Szókincsbeli és szerkezetbeli hiányosságok, valamint botlások és hibák kompenzálása és

kijavítása körülírással és átfogalmazással.

Természetes eltérés az előre elkészített szövegtől, reagálás a hallgatóság által felvetett

szempontokra, a prezentációt követő kérdések megválaszolása.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: leírások, képleírások,

témakifejtés, elbeszélő szöveg, érveléssor, előadások, prezentációk (önállóan vagy

segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, párbeszéd és társalgás, nyilvános

viták és eszmecserék, telefonbeszélgetés, szerep eljátszása, versek, rapszövegek, filmek,

színdarabok tartalmának bemutatása.

Fejlesztési egység Olvasott szöveg értése

Előzetes tudás

B1, azaz a tanuló képes a főként standard nyelven

megírt, tevékenységéhez, tanulásához, szakirányához

kapcsolódó szövegek megértésére;

magán- és egyszerű hivatalos levélben megérti az

események, érzelmek és kívánságok leírását.



A tanuló képes az érdeklődési köréhez és a

szakirányához kapcsolódó szövegeket elolvasni és

megérteni;

hosszú és összetett szövegeket gyorsan átolvas,

megtalálja a lényeges részleteket;

önállóan olvas, olvasási stílusát és sebességét változtatja

a különböző szövegeknek és céloknak megfelelően;

bonyolultabb és hosszabb szövegekben is megérti az író

álláspontját, nézőpontját.

A fejlesztés tartalma

Az érdeklődési köréhez és a szakirányához kapcsolódó levelezés, hírek, cikkek elolvasása és a

lényeg megértése.

Érdeklődésével és tanulmányaival kapcsolatos hosszú, összetett utasítások, feltételek és

figyelmeztetések megértése.

A szakirányához kapcsolatos cikkek megértése (esetenként szótár használatával).

Az önálló olvasás fejlesztése, olvasási stílus és sebesség változtatása a különböző

szövegeknek és céloknak megfelelően.

A megfelelő források szelektív használata.

Témák széles körében hírek, cikkek és beszámolók tartalmának és fontosságának gyors

meghatározása és annak eldöntése, hogy érdemes-e a szöveget alaposabban is tanulmányozni.

Az író álláspontjának, nézőpontjának megértése napjaink problémáival foglalkozó cikkekben

és beszámolókban.

Széles körű szókincs kialakítása.

Ismeretlen kifejezések, fordulatok kezelése, a jelentés szövegkörnyezetből,

szövegösszefüggésből való kikövetkeztetésével.

Online és hagyományos, egy- és kétnyelvű szótárak használata.

Kortárs irodalmi prózai szövegek megértése.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: utasítások, instrukciók

(pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend,

prospektus, műsorfüzet), tájékoztató táblák, utcai és filmfeliratok, játékszabályok,

hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes

honlapok, internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, képregények,

tantárgyakkal kapcsolatos szövegek, cikkek, publicisztikai írások, szakiránnyal kapcsolatos

forrásirodalom, beszámolók, elbeszélő szövegek, modern szépirodalmi szövegek.

Fejlesztési egység Íráskészség

Előzetes tudás

B1, azaz a tanuló tud egyszerű, folyamatos szöveget

alkotni ismerős, érdeklődési köréhez, szakirányához

kapcsolódó témákról;

be tud számolni élményeiről és benyomásairól.



A tanuló képes világos, részletes szövegeket írni

érdeklődési körével és tanulmányaival kapcsolatos

számos témakörben és műfajban;

érveit, gondolatait és véleményét kifejti elvont témákról

is;

képes feljegyezni tudakozódással és problémák

magyarázatával kapcsolatos üzeneteket;

követi az adott műfaj hagyományait.

A fejlesztés tartalma Világos, részletes szövegek írása mindennapi és szakmai témakörökben.

Több forrásból származó adatok és érvek összegzése és értékelése, a fontos gondolatok

érthető közlése.

Tudakozódással és problémák magyarázatával kapcsolatos üzenetek, információt közlő

feljegyzések/üzenetek írása a mindennapi életében szerepet játszó embereknek.

Hírek, nézetek hatékony kifejtése, reagálás mások nézeteire.

Általános és szakmai témákban esszé, beszámoló, riport, film-, könyv-, színdarab-ismertető

írása.

A különböző érzelmi fokozatok kifejezése és az események és élmények személyes

jelentőségének kiemelése levelezésben.

Megjegyzések megfogalmazása a levelezőpartner híreivel és nézeteivel kapcsolatban.

Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés, pl. vers, elbeszélés, történet írása, illetve

átírása.

Gondolatokról és problémamegoldásokról értékelés készítése.

Részletes leírás készítése valóságos vagy képzelt eseményekről és élményekről.

Érvelés rendezett kifejtése egy bizonyos nézőpont mellett vagy ellen, a különböző

alternatívák előnyeinek és hátrányainak kifejtése.

A lényeges pontok és alátámasztó gondolatok hangsúlyozása, a több forrásból származó

információk és érvek szintetizálása.

A gondolatok közötti kapcsolat világos, összefüggő jelölése, az adott műfaj hagyományainak

követése.

Levelek, cikkek, beszámolók, történetek világos, a szöveg jól definiált tartalmú bekezdésekre

tagolása, bekezdések szerkesztése, szövegszerkesztés: bevezetés, kifejtés, lezárás.

Kötőszavak, kifejezések hatékony használata a szöveg logikájának megvilágítására és a

könnyebb megértés támogatására.

Saját írásmű tudatos ellenőrzése, javítása; a félreértést okozó hibák helyesbítése.

A szókincsbeli és szerkezetbeli hiányosságok kompenzálása körülírással és átfogalmazással.

A mondanivaló alátámasztása vizuális eszközökkel (pl. rajz, ábra, diagram, térkép).

Az írásmű stílusának magabiztos megválasztása, a formális, neutrális és informális stílus

stíluselemeinek alkalmazása.

A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: hagyományos és

elektronikus nyomtatvány, kérdőív, listák, hagyományos és elektronikus képeslapok,

képaláírások, emlékeztetők írása, jegyzetek készítése, diktált üzenetek leírása, SMS-ek/MMS-

ek, ügyintézéssel kapcsolatos vagy személyes információt tartalmazó levelezés postai

levélben, faxon, elektronikusan (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás),

tetszést/nem tetszést kifejező üzenetek, elektronikus informális műfajok, pl. blog, fórum,

bejegyzések közösségi oldalakon stb., megállapodások, szerződések, közlemények

szövegének egyeztetése, cikkek írása magazinok, újságok és hírlevelek számára, cselekvéssort

tartalmazó instrukciók, történetek, elbeszélések, mesék, jellemzések, leírások, jegyzetek,

versek, rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák, poszterek készítése.

Ajánlott témakörök a 13–14. évfolyamra

Témák Kapcsolódási pontok

Személyes vonatkozások, család

A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai.

Személyes tervek.

Családi élet, családi kapcsolatok.

A családi élet mindennapjai, otthoni teendők.

Egyén és család nálunk és a célnyelvi országokban.

Etika:

önismeret, ember az

időben – gyermekkor,

ifjúság, felnőttkor

öregkor, családi élet.

Ember és társadalom

Emberek külső és belső jellemzése.

Baráti kör. Munkatársak.

A fiatal felnőttek világa: kapcsolat a kortársakkal, munkatársakkal,

felnőttekkel.

Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság, munkavállalás.

Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése.

Ünnepek, családi ünnepek.

Öltözködés, divat, munkaruházat.

Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia (pl.

fogyatékkal élők).

Konfliktusok és kezelésük. Munkahelyi konfliktusok.

Társadalmi szokások nálunk és a célnyelvi országokban.

Etika:

társas kapcsolatok,

előítélet, tolerancia,

bizalom, együttérzés;

fogyatékkal élők,

szegények és gazdagok.

Történelem, társadalmi

és állampolgári

ismeretek:

a jövedelem szerepe a

családban, kiadás,

bevétel, megtakarítás,

hitel, rezsi, zsebpénz.

.

Környezetünk

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház

bemutatása).

A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek.

A városi és a vidéki élet összehasonlítása.

Növények és állatok a környezetünkben.

Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk

környezetünkért és a természet megóvásáért, fenntarthatóságáért?

Környezeti, ökológiai problémák, környezetvédelem a képzési

iránynak megfelelő szakmákban.

Időjárás, éghajlat.

Globális kihívások.


és állampolgári

ismeretek; hon- és

népismeret:

lakóhely és környék

hagyományai, az én

falum, az én városom.

Biológia-egészségtan:

élőhely, életközösség,

védett természeti érték,

változatos élővilág.

Földrajz:

településtípusok;

globális problémák,

fenntarthatóság,

környezettudatosság,

életminőségek

különbségei, pl. az

éhezés és a szegénység

okai; a Föld mozgása,

az időjárás tényezői, a

Föld szépsége,

egyedisége.

Az iskola

Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés,

tagozat).

Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi

munka.

Az ismeretszerzés különböző módjai.

A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a

választott szakmában.

Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban.

Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei.

Iskolai hagyományok nálunk és a célnyelvi országokban.


és állampolgári

ismeretek; társadalmi,

állampolgári ismeretek:

a tudás fogalmának

átalakulása, a tanulás

technikái, élethosszig

tartó tanulás.

Informatika:

digitális tudásbázisok,

könyvtári információs

rendszerek.

A munka világa

Diákmunka, nyári munkavállalás, szakmai gyakorlat

A képzési iránynak megfelelő szakmák, a szükséges

kompetenciák, rutinok, kötelességek, kihívások.

Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás.

Önéletrajz, motivációs levél, állásinterjú.

Szakmai tárgyak:

a tárgyak jellegének

megfelelően.

Életmód

Napirend, időbeosztás.

Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a

testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás).

Életünk és a stressz.

Étkezési szokások a családban.

Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés.

Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben.

Ételrendelés telefonon és interneten.

Gyakori betegségek, sérülések, baleset.

Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív

gyógymódok).

Életmód nálunk és a célnyelvi országokban.

Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.).


testrészek, egészséges

életmód, a betegségek

ismérvei, fogyatékkal

élők,

betegségmegelőzés,

elsősegély.

Földrajz: biotermékek

Testnevelés és sport:

a rendszeres testedzés

hatása a szervezetre.

Szabadidő, művelődés, szórakozás

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.

Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.

A művészetek szerepe a mindennapokban.

Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport.

Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.

Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban.

Kulturális és sportélet nálunk és a célnyelvi országokban.

Földrajz:

más népek kultúrái.

Magyar nyelv és

irodalom:

rövid epikai, lírai,

drámai művek olvasása,

a reklám és a popzene

új szóbeli költészete.

Informatika:

e-könyvek,

médiatudatosság.


táncok, népi játékok, a

sport és az olimpia

története, példaképek

szerepe, sportágak

jellemzői.

Ének-zene:

népzene, klasszikus

zene, popzene.

Dráma és tánc:

a szituáció alapelemei,

beszédre késztetés,

befogadás, értelmezés,

különböző kultúrák

mítoszai, mondái.

Vizuális kultúra:

művészi alkotások

leírása, értelmezése.

Utazás, turizmus

A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a

kerékpáros közlekedés.

Nyaralás itthon, illetve külföldön.

Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése.

Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai.

Turisztikai célpontok.

Célnyelvi kultúrák.

Földrajz:

a kulturális élet

földrajzi alapjai,

nyelvek és vallások,

egyes meghatározó

jellegű országok

turisztikai jellemzői.

Tudomány és technika

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés, szaktudományok,

A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben és a képzési


Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.


és állampolgári

ismeretek; fizika:

tudománytörténeti

jelentőségű

felfedezések,

találmányok.

Informatika:

számítógépen keresztül

való kapcsolattartás,

információ keresése, az

informatikai eszközöket

alkalmazó média

megismerése, az

elterjedt

infokommunikációs

eszközök előnyeinek és

kockázatainak

megismerése, a netikett

alapjainak

megismerése,

élőszóval kísért

bemutatók és

felhasználható

eszközeik.

Gazdaság és pénzügyek

Családi gazdálkodás.

A pénz szerepe a mindennapokban.

A képzési iránynak megfelelő szakmák gazdasági vonatkozásai.

Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank).

Üzleti világ, fogyasztás, reklámok.

Pénzkezelés a célnyelvi országokban.


és állampolgári

ismeretek; társadalmi

és állampolgári

ismeretek:





A szakiránynak megfelelő speciális témakörök.*

Logisztika:

1. Munkahelyi szituációk (bemutatkozó beszélgetés,

ügyintézéssel kapcsolatos szituációk - telefonbeszélgetés)

2. Szakmai önéletrajz

3. Motivációs levél

4. Munkaszerződés

5. Személyes irodai kommunikáció

6. Információszerzés, időpontok egyeztetése, foglalások

visszaigazolása,

7. Megrendelések

8. Ajánlatkérés, szállítás, fizetés formái, reklamáció intézése

9. Telefonbeszélgetés - udvariassági formák, üzenethagyás

10. Üzleti levelezés - általános tudnivalók

11. Ajánlatkérés

12. Megrendelés, megrendelés visszaigazolása

13. Reklamációs levél

14. Kereskedelmi számla

15. Árukészleti jegyzék

16. Csomagolási lista

17. Raktárjegy

18. Szállítólevelek - folyami, közúti, belföldi, vasúti, légi

19. Jegyzőkönyv

20. Termékleírás

Szakmai tárgyak:


megfelelően.

21. Önéletrajz, motivációs levél, állásinterjú

*A szakiránynak megfelelő részletes tematikát az intézmények helyi tantervei tartalmazzák.

A fejlesztés várt

eredményei a

ciklus végén

Önálló nyelvhasználó: középszint (B2 nyelvi szint)

A tanuló képes megérteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú

általános és szakmai szövegek fõ gondolatmenetét.

A tanuló képes önállóan boldogulni, véleményt mondani és érvelni a

mindennapi magán és munkahelyi élet váratlan helyzeteiben is.

Stílusában és regiszterhasználatában alkalmazkodik a kommunikációs

helyzetekhez.

A tanuló ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és

szerkezetek segítségével a különböző általános és szakmai

témakörökben. Beszéde folyamatos, érthető, stílusa megfelelő.

A tanuló képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes

részinformációkat a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési

köréhez, szakmájához kapcsolódó, lényegre törően megfogalmazott

szövegekben.

A tanuló több műfajban képes részleteket is tartalmazó, összefüggő

szövegeket megfogalmazni ismert, hétköznapi és szakmai témákról.

Írásbeli megnyilatkozásaiban megjelennek a műfaji sajátosságok és

stílusjegyek.

A tanuló nyelvtudása megfelel a középfokú nyelvvizsgák szintjének és

követelményeinek.



Logisztikai statisztika 11. 3 óra

Raktározás gyakorlat 11. 3* óra

Logisztikai statisztika

11. évfolyam 108 óra

(heti 3 óra)

Témakörök

1. Készletgazdálkodás




Készletmodellek



ABC elemzés

XYZ elemzés

2. Vevő-szállító kapcsolatok




3. Logisztikai kontrolling










Raktározás gyakorlat


(heti 3 óra)

Témakörök

1. Raktározási folyamatok és eszközeik 36 óra

Raktári anyagmozgató gépek fajtái.

Mérőeszközök fajtái.

Mérőeszközök hitelesítése, kalibrálása.

A raktározás balesetvédelmi előírásai.

A raktározás tűzvédelmi előírásai.

A raktározás környezetvédelmi előírásai, hulladék-kezelés.

A raktár tájékoztató és figyelmeztető feliratai.

Tárolóeszközök ellenőrzési és karbantartási feladatai.

2. Raktárirányítási gyakorlat 36 óra

Raktárirányítási programok funkciói.

A raktárirányítás információs rendszere.

- Az információátvitel eszközei és használatuk

- A komplex számítógépes raktározás feladatai.

3. Komissiózás a gyakorlatban 36 óra


- Egylépcsős és kétlépcsős komissiózás

- Árukigyűjtési program összeállítása

- Áruelőkészítés

- A komissiózás bizonylatai és kezelésük.

- Bizonylat nélküli komissiózás

Szabadon választható kötelező tantárgy

Szabadon választható kötelező

tantárgy


Közlekedés üzemvitel 2 óra ---

Közlekedési földrajz -- 2 óra

Közlekedés üzemvitel


(heti 2 óra)

A vasúti közlekedés üzemvitele 24 óra

- a vasúttal szemben támasztott követelmények, a vasúti személyszállítási folyamat.

- a vasúti árufuvarozási folyamat és részei, a küldemények csomagolása, a fuvareszköz

megrendelése és kiállítása, a rakodás, a küldemény átvétele, a küldemény továbbítása, a

fuvarozás végrehajtása, valamint a fuvarozás befejezése, a kiszolgáltatás.

- a vasúti menetrendek, adatokat gyűjtése.

A városi és közúti közlekedés üzemvitele 24 óra

- a közúti áruszállítás üzemvitele, az árufuvarozási folyamatok.

- a közúti árufuvarozás járattípusai.

- a közúti személyszállítás üzemvitele, a helyi, az elővárosi-környéki, illetve a távolsági

személyközlekedés jellemzői.

- a közúti autóbusz-menetrendek használata

- a városi közlekedés üzemvitele.

- a városi tömegközlekedési rendszerek, az utazási igazolványok

A vízi közlekedés üzemvitele 24 óra

- az áruszállító hajózási módok csoportosítása.

- a belvízi áruszállítási módok, a vontató-, a toló- és az önjáró hajózás.

- a folyam-tengeri hajózás.

- a tengerhajózás üzemvitele, a szabadhajózás, a vonalhajózás és a speciális hajózás.

- a vízi személyszállítás: tengeri, belvízi, átkelő hajózás.

Közlekedés földrajz


(heti 2 óra)

Általános földrajzi ismeretek - a térképek fajtái, jelrendszere, a méretarány.

- mérések elvégzése a térképeken.

- a közlekedési földrajzi fogalmak: szállítási források és térbeli elhelyezkedésük, közlekedési

hálózat formái és legfontosabb pontjai, közlekedési izokron vonalak.

A vasúti közlekedés

- a vasútvonalak osztályozása, számozása.

- Magyarország vasúthálózata, a vasúti fővonalak, elágazások.

- a nemzetközi vasúti összeköttetések, határátkelőhelyek.

Közúti közlekedés

- hazánk és Európa közúthálózata, számozási rendszere, a 0-ra és 5-re végződő E utak, hazánk

első- és másodrendű főútvonalai, a magyarországi autópályák.

- hazánk közúti határátkelőhelyei.

- a páneurópai közlekedési folyosók.

Vízi, légi közlekedés és csővezetékes szállítás

- Európa belvízi közlekedése, hajózható csatornái,

- Európa tengeri hajózása.

- Magyarország vízi közlekedése, hajózható vízi útjai.

- a hazai repülőtereink

Szakgimnázium


XL. KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTMÁNYOZÁS ÉS LOGISZTIKA

ÁGAZAT

54 841 11 Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző 2018. szeptember 1-jétől

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

(VÁLLALKOZÁSI ÜGYINTÉZŐ ÉRETTSÉGI VIZSGA KERETÉBEN

MEGSZEREZHETŐ SZAKKÉPESÍTÉSSEL)

9-13. és 1/13-2/14. évfolyam évfolyam

(nappali)











2. A szakmai kerettanterv alapján kidolgozott óraterv:

A Pedagógiai program I. számú kötetében található.

3. A tanulók munkarendjének megszervezése:

- 1/13. évfolyamon:

A tanulók képzése az iskolában történik mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati

képzésük.

- szakképzési évfolyamon (5/13. és 2/14. évfolyamon):

A tanulók munkarendjét 5/13. és 2/14. évfolyamon heti váltással szervezzük. Az 5/13.

és 2/14. évfolyamon ciklus 12,5 óra gyakorlatuk van a tanulóknak, ami 10,5 óra (heti

1,5 nap) külső gyakorlatot és 2 óra csoportos iskolai gyakorlatot jelent.

4. A tantárgyak értékelésének módja, elvei:

Az értékelés során a következő elveket tartjuk szem előtt:

Alapelvei megegyeznek a Pedagógiai Program általános részében leírtakkal:

Félévente minden tanulónak legalább az adott tantárgy heti óraszámának megfelelő

osztályzattal kell rendelkeznie, de a félévben adott osztályzatok száma heti 1 órás

tantárgyak esetében sem lehet kettőnél kevesebb.

Minden esetben egy alkalommal kell lehetőséget adni az elégtelen témazáró dolgozat

osztályzatának kijavítására (a tanulóval megbeszélt követelmények teljesítése után). Az

egyéb osztályzatok javítására lehetőség adható, amennyiben az a tanuló tanulmányi

fejlődését szolgálja.

a mérés - értékelés megbízhatóan tükrözze a tanuló tudását;

ugyanazt a teljesítményt mindig ugyanúgy értékeljük;

teremtsünk optimális feltételeket, hogy a tanuló teljesítményét ne befolyásolják a külső

körülmények, illetve a számonkéréssel járó feszültség;

a sokoldalú és változatos formák, módszerek alkalmazására törekszünk, hogy a tanulók

minél többféle számonkérési formában kipróbálhassák magukat, illetve hogy az egyik

területen gyengébb készségeiket (például verbális) egy másikkal kompenzálhassák;

az értékelés nem korlátozódik csupán a tartalomtudás (ismeretek) mérésére, hanem az

eszköztudás (készségek, képességek) vizsgálatára is kiterjed;

arra törekszünk, hogy a méréseket gyakorlatiasabbá, életközelibbé tegyük, hogy a

produktív tudás, az ismeretek alkalmazása és a problémamegoldó gondolkodás kiemelt

területe legyen az értékelésnek;

az értékelés nem merülhet ki a tanuló teljesítményének minősítésében, ezért az

osztályozást mindig szóbeli értékeléssel egészítjük ki, a teszteknél, feladatlapoknál pedig

százalékos formában is kimutatjuk az eredményeket;

5. A számonkérés, beszámoltatás formái, rendje, a tanulók tudásának értékelésében

betöltött szerepe, súlya:

Szóbeli számonkérés, beszámoltatás:

a) felelet

azoknál a tantárgyaknál, amelyeknél a záróvizsgákon a tanuló szóban ad számot

felkészültségéről, kötelező a rendszeres tanórai szóbeli számonkérés;

a számonkérés nem korlátozódik a napi tananyagra, hanem a szaktanár ismétlő

kérdésekkel győződhet meg arról, hogy a tanuló rendszeresen készül-e az órákra;

b) kiselőadás

önként vállalt feladat, ezért az értékelés során a szaktanár inkább a pozitív megerősítés

motiváló eszközeivel éljen;

Írásbeli számonkérés, beszámoltatás:

a) írásbeli felelet

kiterjedhet az egész osztályra vagy csak néhány tanulóra;

a kidolgozásra biztosított idő álljon arányban a kérdések, feladatok mennyiségével és az

elvárt minőséggel;

b) röpdolgozat

kisebb vagy egy speciális anyagrészből íratott dolgozat;

ha olyan ismereteket kér számon, amelyek feltételei a továbbhaladásnak (például

definíciók), a szaktanár szigorított pontozási rendszert alkalmazhat, de adjon lehetőséget a

javításra;

c) témazáró dolgozat

egy nagyobb tananyagegység lezárásaként íratjuk kellő gyakorlás, illetve rendszerező

ismétlés után;

a dolgozat témáját a szaktanár pontosan határolja körül, emelje ki a hangsúlyos

területeket, és adjon szempontokat a felkészüléshez;

e) házi dolgozat

témájában és formájában tantárgyanként különböző lehet, de mindig gondos előkészítés és

a szempontok kijelölése előzze meg;

hogy a tudományos kutatómunka módszereit is elsajátítsák a tanulók, az esszéjellegű

munkáknál a formai vonatkozások (hivatkozások, szakirodalom stb.) is képezzék az

értékelés részét;

f) projektmunka

egy nagyobb – esetleg a tananyaghoz lazán kötődő – téma egyéni vagy csoportos

feldolgozása;

a tanulók szociális kompetenciáinak fejlesztése érdekében ösztönözzük a csoportmunkát,

ebben az esetben a csoporttagok érdemjegyét a pedagógus és a csoport közösen állapítja

meg előre megbeszélt szempontok alapján;

A szaktanár – a pedagógiai szempontok mérlegelésével – biztosíthatja a javító dolgozat írásának

lehetőségét, s mivel a javító dolgozat íratása, értékelése stb. tantárgyanként és tananyagonként

különböző lehet, a szaktanár egyéni módszereket alkalmazhat, de erről a tanév elején

tájékoztatnia kell a tanulókat, és alkalmazkodnia kell azokhoz az alapelvekhez, amelyekben a

szakmai munkaközösség megállapodott.

Írásbeli dolgozatok esetén a ponthatárokhoz rendelt érdemjegyeket a következők szerint

állapítjuk meg:

Elégséges (2) 51%-tól,

Közepes (3) 61%-tól,

Jó (4) 71%-tól,

Jeles (5) 81%-tól.

A tanulók számonkérése esetén egyébként a szaktanár dönt az osztályzatokról,

figyelembe véve a tanuló teljesítményét.

A félévi és az év végi osztályzatok megállapítása

A tanév végi osztályzat azt tanúsítja, hogy a tanuló

- az adott évfolyam tantervi követelményeit milyen mértékben teljesítette;

- ismeretei elegendőek-e, hogy a következő évfolyamba lépjen, illetve, hogy záróvizsgára

lehessen bocsátani;

A félévi és év végi teljesítmény minősítése az ötfokú osztályozási skála alapján történik.

Ha a szakmai tantárgy több résztantárgyból áll, akkor annak értékelése a következők

szerint történik:

- először a szaktanárok megállapítják az egyes tantárgyak osztályzatait;

- a részosztályzatokból – általában átlagolással – a szaktanárok együtt meghatározzák

a végső, összesített osztályzatot;

- ha az átlagszámítás alapján nem egyértelmű az osztályzat, a nagyobb óraszámban

tanult tantárgy alapján kell kialakítani a végső osztályzatot;

az év végi osztályzatot az egész éves teljesítmény alapján állapítjuk meg, de figyelembe

vesszük a teljesítmény változásának tendenciáit (rontás esetén esetleg azok okait),

valamint a tanuló képességeit, szorgalmát és órai munkáját;

ha az osztályzat az érdemjegyek alapján nem állapítható meg egyértelműen, a második

félév eredményei számítanak hangsúlyosabban, illetve a szaktanár a tanuló számára – a

pedagógiai szempontok mérlegelésével – biztosíthatja a javítás lehetőségét (ettől

eltekinthet, ha a tanulónak kellő számú érdemjegye van, és év közben nem törekedett a

jobb teljesítményre);

a témazáró és évfolyamonkénti tantárgyi felmérő dolgozatok érdemjegyei a félévi, illetve

az év végi osztályzatok megállapításakor nagyobb hangsúlyt kapnak (duplán számítanak,

de nem írjuk be kétszer);

A


Foglalkoztatás II.

megnevezésű



A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II.megnevezésű szakmai követelménymodulhoz

tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák:

Fogla

lkozt

atás

II.

FELADATOK

Munkaviszonyt létesít x

Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat x

Feltérképezi a karrierlehetőségeket x

Vállalkozást hoz létre és működtet x

Motivációs levelet és önéletrajzot készít x

Diákmunkát végez x

SZAKMAI ISMERETEK

Munkavállaló jogai, munkavállaló

kötelezettségei, munkavállaló felelőssége x

Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák x

Speciális jogviszonyok (önkéntes munka,

diákmunka) x

Álláskeresési módszerek x

Vállalkozások létrehozása és működtetése x

Munkaügyi szervezetek x

Munkavállaláshoz szükséges iratok x

Munkaviszony létrejötte x

A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség-

és nyugdíjbiztosítási összefüggései x

A munkanélküli (álláskereső) jogai,

kötelezettségei és lehetőségei x

A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és

pályaválasztási tanácsadás) x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Köznyelvi olvasott szöveg megértése x

Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban x

Elemi szintű számítógép használat x


Köznyelvi beszédkészség x


Önfejlesztés x




Határozottság x




38. Foglalkoztatás II. tantárgy 15 óra/15 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

A tantárgy a fő szakképesítéshez kapcsolódik.


A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a

munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.


—

38.3. Témakörök

38.3.1. Munkajogi alapismeretek

Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés,

költségtérítés, munkaszerződés-módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés,

rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés,

tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség,

megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték)

Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör,

munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés,

munkaidő, pihenőidők, szabadság

Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási

jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony

Atipikus munkavégzési formák a munka törvénykönyve szerint: távmunka,

bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, egyszerűsített foglalkoztatás

(mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka)

Speciális jogviszonyok: önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka,

iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka

38.3.2. Munkaviszony létesítése

Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott

és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet

szabályai, elállás szabályai, próbaidő.

Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által

kiadandó dokumentumok.

Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései:

munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési

kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és

természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

38.3.3. Álláskeresés

Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac

ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete.

Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai,

szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban

szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése.

Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes

kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási

Szolgálat az Európai Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet

segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi

portálok szerepe.

Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT),

Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP).

Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe.

38.3.4. Munkanélküliség

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként

történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési

kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének

szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet

által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés.

Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti

álláskeresési segély. Utazási költségtérítés.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja,

közfoglalkozatás főbb szabályai

Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ)

szervezetrendszerének felépítése (a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, a

kormányhivatal, a járási hivatal feladatai).

Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás

támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások,

mobilitási támogatások).

Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni

vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás

megszűnésének, megszüntetésének szabályai.

A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás,

munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai

tanácsadás.


Tanterem


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) bekezdés a) pontja szerinti

értékeléssel.

A


Foglalkoztatás I.

(érettségire épülő képzések esetén)

megnevezésű



A 11498-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során

fejlesztendő kompetenciák:

Fogla

lkozt

atás

I.

FELADATOK

Idegen nyelven:

bemutatkozik (személyes és szakmai

vonatkozással) x

alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt

kitölt x

szakmai önéletrajzot és motivációs levelet ír x

állásinterjún részt vesz x

munkakörülményekről, karrier

lehetőségekről tájékozódik x

idegen nyelvű szakmai irányítás,

együttműködés melletti munkát végez x

munkával, szabadidővel kapcsolatos

kifejezések megértése, használata x

SZAKMAI ISMERETEK

Idegen nyelven:

szakmai önéletrajz és motivációs levél

tartalma, felépítése x

egy szakmai állásinterjú lehetséges kérdései,

illetve válaszai x

közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran

használt egyszerű szavak, szókapcsolatok x

a munkakör alapkifejezései x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Egyszerű formanyomtatványok kitöltése

idegen nyelven x

Szakmai állásinterjún elhangzó idegen nyelven

feltett kérdések megértése, illetve azokra való

reagálás értelmező, összetett mondatokban

x




Nyelvi magabiztosság x




Analitikus gondolkodás x

Deduktív gondolkodás x

39. Foglalkoztatás I. tantárgy 62 óra/62 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

A tantárgy a fő szakképesítéshez kapcsolódik.


A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű

állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni.

Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is

beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű

formanyomtatványt kitölteni.

Cél, hogy a rendelkezésre álló 62 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani

rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz

kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre

építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív

nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási

témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához

kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.


Idegen nyelvek

39.3. Témakörök

39.3.1. Nyelvtani rendszerezés 1

A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik,

illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az

állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések

megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz

a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett

mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő egyeztetést.

Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő

munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott

tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze.

A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes

használata révén fog megvalósulni.

39.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2

A 8 órás témakör során a tanuló a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű

feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet,

tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb

módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék

jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon

tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd

fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a

segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető

szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a tanuló arra, hogy egy munkahelyi

állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó

kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók

és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű

mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, hogy az

állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen

tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről.

39.3.3. Nyelvi készségfejlesztés

(Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória

fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve)

A 23 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a tanuló rendszerezi az idegen nyelvi

alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az

induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív

memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az

induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó

szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a tanuló koherensen

lássa a nyelvet, és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül

szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan

kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű

anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az

ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és

kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása

során valósul meg.

Az elsajátítandó témakörök:

- személyes bemutatkozás

- a munka világa

- napi tevékenységek, aktivitás

- lakás, ház

- utazás,

- étkezés

Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is,

amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a

nyelvtanuló.

39.3.4. Munkavállalói szókincs

A 23 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 39 órás 3 alapozó témakör

elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a tanuló folyékonyan tudjon

bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket

feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó

formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél

megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset,

ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről

tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran

használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek

elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját

munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze.


Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes

tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott

formában zajlik.



értékeléssel.

A


Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

megnevezésű



A 11504-16 azonosító számú Gazdálkodási alaptevékenység ellátásamegnevezésű szakmai


kompetenciák:

Gaz

das

ági

és

jogi

alap

ism

eret

ek

Ügyvit

eli

gyak

orl

atok

Ált

alán

os

stat

iszt

ika

Pén

zügyi

alap

ism

eret

ek

Adózá

si

alap

ism

eret

ek

Szá

mvit

eli

alap

ism

eret

ek

FELADATOK

Közreműködik a vállalkozás beindításához,

átalakításához, megszűnéséhez szükséges

adminisztratív teendők ellátásában

X

Ellátja a marketingtevékenységhez

kapcsolódó ügyintézői feladatokat X

Kapcsolatot tart a vevőkkel, szállítókkal X

Elkészíti a megrendeléseket X

Közreműködik a szerződéskötéseknél X

Ismeri és alkalmazza a vállalkozás

jogkövető működése érdekében a

fogyasztóvédelmi előírásokat

X

Kezeli a reklamációkat X

Elvégzi a bejövő és kimenő számlák

egyeztetéseit a nyilvántartások alapján X

Ellenőrzi a vámtarifaszám (vtsz.) meglétét

és formai helyességét X

Közreműködik a pénzforgalmi számla

nyitásánál, kiállítja a pénzforgalmi

nyomtatványokat, gondoskodik

teljesítésükről, ki- és bevezeti a

pénzforgalmi számlán megjelenő pénzügyi

teljesítéseket

X

Eljár a garancia, fedezetigazolás és

akkreditív nyitás ügyében, követi a

pénzforgalmi-számlakivonatok tartalmát,

azok egyenlegeit.

X

Vezeti a pénzforgalmi számla felett

rendelkezésre jogosultak nyilvántartását X

Figyelemmel kíséri a választott

devizaárfolyamokat X

Közreműködik a banki termékek (kamat,

díj, jutalékok figyelembevételével) és a

biztosítási termék kiválasztásában

X

Informálódik a pénzügyi-piaci

kondíciókról, nyilvántartja az értékpapírok

árfolyamait, hozamait

X

Gondoskodik a készpénzforgalom

lebonyolításáról (pénznemenként), kezeli

és feltölti a bankkártyákat

X

Kiállítja a bevételi- és kiadási

bizonylatokat, vezeti a pénztárjelentést, a

pénztárnaplót és a szigorú számadású

nyomtatványok analitikáját

X

Felszereli a bankszámlakivonatot

(bankszámlakivonat + a mozgáshoz

kapcsolódó bizonylatok).

X

Megbízásából értékesített vagy vásárolt

kötvényekre, részvényekre és egyéb

értékpapírokra vonatkozó nyilvántartásokat

vezeti

X

Adatokat gyűjt a befektetési döntésekhez X

Előkészíti az adónyilvántartásokat az

adóbevalláshoz X

Vezeti az adó- és vámnyilvántartásokat X

Nyilvántartja a bejövő és kimenő számlák

áfa analitikáját X

Közreműködik a helyi adókkal kapcsolatos

feladatok ellátásában X

Bizonylati renddel kapcsolatos feladatokat

lát el (többek között: bizonylatok kiállítása,

ellenőrzése, tárolása, továbbítása, szigorú

számadás alá tartozó bizonylatokról

nyilvántartás vezetése)

X

Analitikus, főkönyvi könyvelésre előkészít,

kontíroz X

Közreműködik

– a pénzforgalmi számlával kapcsolatos

gazdasági események könyvelésében X

– a vevőkkel kapcsolatos gazdasági

események elszámolásában X

– a szállítókkal kapcsolatos gazdasági

események elszámolásában X

– a termelési költség elszámolásában X

– az értékesítéssel kapcsolatos gazdasági

események könyvelésében X

– a jövedelemelszámolással kapcsolatos

gazdasági események könyvelésében X

Közreműködik a leltárak felvételével,

dokumentálásával kapcsolatos feladatok

ellátásában

X

Értelmezi a mérleget és az

eredménykimutatást X

Adatokat, információkat gyűjt, rögzít,

válogat, osztályoz, nyilvántart és iktat X X

Betartja az adat- és titokvédelemmel

kapcsolatos jogszabályokat, utasításokat X X

Hagyományos és digitális

dokumentumokat rendszerez X

Regisztrálja és karbantartja az

ügyfélkapcsolatait X

Hivatalos levelezést folytat hagyományos

és digitális formában X

Hivatalos okmányokat tölt ki X X

A munkaköréhez kapcsolódó hivatalos

ügyeket intéz (közigazgatási szerveknél) X

Rendszeres és eseti jelentéseket készít X X

Az ügyiratok mozgását folyamatosan

figyelemmel kíséri X

Adatbázisokat kezel, iratkezelést végez X

Az adatokat értelmezi, feldolgozza,

rendszerezi és munkája során hasznosítja X

Határidőre eleget tesz az adatszolgáltatási

kötelezettségnek X

Használja a szövegszerkesztő, táblázat- és

adatbázis-kezelő számítógép programokat,

a beépített függvényeket

X

A termékhez, szolgáltatáshoz kapcsolódó

kísérőokmányokat az illetékesekhez

eljuttatja

X

Kezeli a számítógépet és tartozékait

(adathordozók, scanner, nyomtató stb.) X

Szöveget, táblázatot, prezentációt, excel

grafikont készít, szerkeszt X

Telefont, fénymásoló gépet, scannert kezel X

Az elektronikus adatbázisok biztonságos

mentési munkálatait ellátja, az anyagokat

archiválja

X

Betartja a munkaköréhez kapcsolódó

munkabiztonsági, munka-egészségügyi, tűz

és környezetvédelmi előírásokat

X

SZAKMAI ISMERETEK

A gazdasági élet alapvető területei

(szükségletek, termelés, javak,

munkamegosztás, gazdálkodás, piac,

kereslet, kínálat)

X

A nemzetgazdaság szereplői és kapcsolatai X

A nemzetgazdaság és ágazati rendszere X

A nemzetgazdaság teljesítmény-kategóriái

és mérésük X

Az állam feladatai, költségvetési politika,

az állami költségvetés legfontosabb

bevételei és kiadásai

X

A vállalat helye a nemzetgazdaságban X

A vállalkozások alapításának,

működésének megszűnésének szabályai X

Gazdálkodás és gazdaságosság (költség,

kiadás, ráfordítás, bevétel, fedezeti összeg,

eredmény).

X

A marketing működése X

Versenyszabályozás X

A hazai és európai uniós fogyasztóvédelmi

előírások X

Vámtarifa (Nómenklatúra) feladata és

rendeltetése X

Vámtarifaszám (vtsz.) felépítése és

rendeltetése X

Vámtarifaszám a nemzeti jogszabályokban X

Környezettudatos gazdálkodás X

Jogi alapismeretek, jogszabályi hierarchia,

szabályzati hierarchia X

A polgári jog alapjai X

A szerződés fogalma, érvényessége,

létrejötte, megszűnése, és a követelések

elévülésének feltételei. Az érvényes

szerződés alaki és tartalmi követelményei.

Egyes szerződéstípusok (adásvétel, csere,

vállalkozás, megbízás, bizomány, bérlet)

ismerete

X

Garanciaszerződés, kezességi szerződés,

zálogjog, engedményezés, kötelezettség-

átvállalás

X

A szerződések alapvető tartalmi és formai

követelményei, jellemző szerződésfajták X

Gazdaságpolitika és a pénzügypolitika X

Jegybank és a monetáris szabályozás X

Pénzügyi intézményrendszer X

Pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő

pénzügyi szolgáltatások X

Passzív bankügyletek (betétgyűjtés,

értékpapírok kibocsátása, forrásszerzés a

jegybanktól és a bankközi piacon) és az

aktív bankügyletek {hitelezés

(biztosítékok), váltóleszámítolás, lízing,

faktorálás, forfetírozás}

X

A pénz időértéke (egyszerű kamat, kamatos

kamat, annuitás számítása) X

A pénzforgalmi számlák fajtái. X

Fizetési megbízások lebonyolítása, a

fizetési művelet során alkalmazható fizetési

módok

X

Pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok a

gazdálkodó szervezeteknél X

Nemzetközi pénzügyi rendszer és a

nemzetközi pénzforgalom X

Valuta, deviza, árfolyam X

Pénzügyi piacok és termékei X

Értékpapírok csoportosítása X

Az értékpapírok jellemzői (kötvény,

részvény, közraktárjegy, váltó,

állampapírok, banki értékpapírok)

X

A tőzsde X

A biztosítás szerepe X

Biztosítási szerződés, biztosítási ágak és

ágazatok fajtái X

Likviditás, jövedelmezőség és hatékonyság X

Pénzügyi döntések X

Az államháztartás rendszere X

Adózási alapfogalmak X

A személyi jövedelemadó (összevontan

adózó jövedelmek) X

Az általános forgalmi adó X

Helyi adók fajtái X

A számviteli törvény. A beszámoló és

könyvvezetési kötelezettség X

A vállalkozás vagyona. A leltár és a mérleg X

A könyvelési tételek szerkesztése, a

számlakeret X

Az analitikus nyilvántartások vezetése X

A tárgyi eszközökkel kapcsolatos

alapesemények – beruházás,

értékcsökkenés –elszámolása

X

Anyagvásárlás és felhasználás elszámolása X

Az árubeszerzés és az értékestés főkönyvi

elszámolása X

A bérköltség és a bért terhelő adók és

járulékok elszámolása X

Munkavállalót terhelő levonások

elszámolása és a bérek kifizetése, átutalása X

A saját termelésű készletek raktárba

vételével kapcsolatos elszámolások X

Termékértékesítéssel kapcsolatos

elszámolások X

Az eredmény megállapítása X

A statisztika alapfogalmai X X

Az információsűrítés legjellemzőbb

módszerei, eszközei (statisztikai sorok,

táblák, viszonyszámok, középértékek)

X

Érték-, ár-, volumenindex X

Grafikus ábrázolás X

A levelezés (hagyományos és digitális)

rendszerezésének, iktatásának menete,

szabályai

X

A vevő-, ügyfélkapcsolatok

regisztrálásának, nyilvántartásának és

kezelésének eljárási szabályai

X

A hivatalos levelek elkészítésének

(hagyományos és digitális) szabályai,

jellegzetes formái

X

A hivatalos okmányok kezelésének és

felhasználásának szabályai X

Az adatbázis-kezelés, az iratkezelés, az

időszakos jelentések elkészítésének

szabályai

X

A termékek és szolgáltatások kísérő

okmányainak szerepe, kezelése, jellemző

típusai

X

A számítógép billentyűzetének szakszerű

használata X

A számítógép és tartozékainak

(adathordozók, scanner, nyomtató stb.)

kezelése

X

Prezentáció és excel grafikon-készítés,

szerkesztés tartalmi és formai

követelményei

X

A táblázatok készítésének tartalmi és

formai követelményei X

Az elektronikus ügyintézés, levelezés, az

internet és az intranet használata X

Elektronikus adatbázisok biztonsági

mentésének, archiválásának módjai X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott és hallott szakmai szöveg

megértése X X X X X X

Szakmai kommunikáció X X X X X X

Jogforrások megfelelő alkalmazása X X X X X

Szövegszerkesztés, táblázat és adatbázis-

kezelés X X

Információgyűjtés X X X X X X


Precizitás (pontosság) X X X X X

Megbízhatóság X X X X X X

Felelősségtudat X X X X X X

Szervezőkészség X X


Motiválhatóság X X X X X X

Kapcsolatteremtő készség X X X X

Meggyőzőkészség X X X X X X

Konfliktusmegoldó készség X X X X X X


Információgyűjtés X X X X X X

Áttekintő és rendszerező képesség X X X X X X

Problémamegoldás, hibaelhárítás X X X X X X

Gyakorlatias feladatértelmezés X X X X X X

40. Gazdasági és jogi alapismeretek tantárgy 36 óra/0 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

A tantárgy az 51 344 11Vállalkozási ügyintéző mellék-szakképesítéshez kapcsolódik.


A tanulóval megismertesse a gazdasági élet különböző területeihez kapcsolódó fogalmakat

és az azok közötti összefüggéseket, a vállalkozások és a nemzetgazdaság egyes területeinek

több irányú kapcsolatát, a közgazdasági elmélet és a gyakorlati gazdasági élet

összefüggéseit.


Ügyviteli gyakorlatok tantárgy

Témakör: Üzleti kommunikáció

Tartalmak: A szerződéskötés gyakorlata: szerződések készítése gyakorlati szituációk

alapján

40.3. Témakörök

40.3.1. Mikrogazdasági alapok

Gazdasági alapfogalmak

Termelési tényezők

Gazdasági körforgás

40.3.2. A fogyasztói magatartás és a kereslet

Piaci alapfogalmak, szereplők, piaci mechanizmus

A fogyasztói döntést befolyásoló tényezők

A fogyasztó döntési mechanizmusa, a racionalizálási elv érvényesülése a fogyasztói

magatartásban

Az egyéni és a piaci kereslet

40.3.3. A vállalat termelői magatartása és a kínálat

A vállalat környezete, piaci kapcsolatai, formái

A termelés technikai, gazdasági összefüggései

A termelés költségei, a költségfüggvények

A piac formái és a kínálat

A piacszabályozás

Gazdálkodás, gazdaságosság

Költség, kiadás, ráfordítás bevétel fogalma

A fedezeti összeg

A vállalkozás gazdálkodásának eredménye

40.3.4. A vállalkozások alapítása, működése

A vállalkozásokról általában, a mikro-, kis- és középvállalkozások jellemzője

Az egyéni vállalkozás jellemzői, alapítása, szüneteltetése, megszűnése

A társas vállalkozások formái, sajátosságai

A társas vállalkozások alapítása, működése

A táras vállalkozások megszűnése

Csődeljárás, felszámolási eljárás

Cégnyilvántartás

A vállalkozás szervezete

A vezetés fogalma, vezetési szintek

A vezetői tulajdonságok, vezetők feladatai

A vezetés és irányítás információ bázisa

A controlling tevékenység szerepe

40.3.5. A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai

Makrogazdasági fogalmak, gazdasági folyamatok.

A makrogazdaság szereplői, a gazdasági szférák jellemzői

A makrogazdaság piacai

Az állam feladatadatai, az állam gazdasági szerepe

Monetáris és fiskális politika


A központi költségvetés szerkezete, főbb bevételi forrásai és kiadásai

40.3.6. A nemzetgazdaság ágazati rendszere

A nemzetgazdaság fogalma és ágazati rendszere

A gazdasági alanyok (szereplők) főbb csoportjai (vállalat, háztartás, állam, stb.)

A termelés tényezői (föld, munka, tőke, vállalkozás, információ) és kölcsönhatásuk

A tulajdonviszonyok és gazdasági koordinációs mechanizmusok Nemzetgazdasági

ágak, ágazatok, alágazatok és szakágazatok,a nemzetgazdaság teljesítménykategóriái

és mérésük

A bruttó kibocsátás, a bruttó és nettó hazai termék

A bruttó és nettó nemzeti jövedelem nominál- és reálértéke

A gazdasági növekedés, a nemzeti vagyon fogalma, részei

40.3.7. Marketing és áru-kódrendszer

Marketing alapfogalmak

A marketing szerepe a vállalkozásban

Piackutatás

Marketingmix

Marketingstratégia

A reklámtevékenység jogi eszközei

Versenyszabályozás

Fogyasztóvédelmi alapismeretek

Piacfelügyeleti alapfogalmak

Kereskedelmi törvény fogyasztóvédelmi rendelkezései

Szavatosságra és jótállásra vonatkozó tudnivalók

Vámtarifa (Nómenklatúra) szerepe az árubesorolásban és a kereskedelemben

Vámtarifák kialakulásának története

VET (brüsszeli) Nómenklatúra

HR Nómenklatúra

Kombinált Nómenklatúra

Közös Vámtarifa

TARIC

A magyar nemzeti vámtarifa kialakulása

Vámtarifa felépítése

Vámtarifaszám jelentősége

Vámtarifaszám a nemzeti jogszabályokban

Nómenklatúra időállapota


Közösségi jogalkotás szerepe az áruosztályozással kapcsolatosan

Európai Bizottság

Vámkódex Bizottság

Komitológiai ülések

40.3.8. Jogi alapismeretek

A jog lényege, fogalma, funkciói

A jogforrás és jogforrási hierarchiája

A jogviszony

A jogi norma szerkezete, megjelenése, érvényessége

A jogalkotás. A jogrendszer felépítése, tagozódása

A gazdaság és a jog közötti viszony, a jogrend szerepe a gazdaságban

A jogszabályok értelmezése, jogalkalmazás

40.3.9. Tulajdonjog

A tulajdon fogalma, tartalma, a tulajdonost megillető jogosultságok

A birtoklás és birtokvédelem

A használat és hasznok szedése

A rendelkezés joga

A tulajdonjog korlátozásai

Eredeti és származékos tulajdonszerzés

40.3.10. A kötelmi jog

Szerződések fogalma, fajtái

A szerződésekre vonatkozó közös szabályok: szerződéskötés

A szerződés érvénytelensége, módosítása, megszűnése

A szerződés teljesítése, a szerződés megszegése

A szerződés megerősítése, biztosítékadás (foglalók, kötbér, kezesség)

A szerződések legfontosabb szabályai: adásvétel, bérlet, megbízás, vállalkozás,

szállítmányozás, fuvarozás, hitel- és számlaszerződés, lízing, biztosítás


-



értékeléssel.

41. Ügyviteli gyakorlatok tantárgy 18 óra/0 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

A tantárgy az 51 344 11 Vállalkozási ügyintéző mellék-szakképesítéshez kapcsolódik.


Az ügyvitel gyakorlatok tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók a tízujjas vakíráson

alapuló helyes írástechnikát elsajátítsák, képessé tegye a tanulókat szakmai szöveg

másolására, a szövegszerkesztővel történő adatbevitelre, ügyiratok kitöltésére, és

készítésére, hivatalos levelek formai és tartalmi megfogalmazására, az irodatechnikai

eszközök használatára. Képesek legyenek

- ügyiratok kitöltésére, és készítésére, hivatalos levelek formai és tartalmi

megfogalmazására, az irodatechnikai eszközök használatára,

- megismerjék az üzleti élet etikáját, elsajátítsák az üzletfelekkel való kommunikációs

szabályokat az üzleti tárgyalások és az ügyfelekkel történő kapcsolattartás vonatkozásában


A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és gazdasági és

jogi ismeretek általános szakmai tartalmaira épül.

41.3. Témakörök

41.3.1. Munkavédelmi alapismeretek

A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és

testi épségére

A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a

munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet

kóroki tényezők.

A megelőzés fontossága és lehetőségei

A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a

munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a

munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének

érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni

védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük.

Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy)

Veszélyes és ártalmas termelési tényezők

A munkahelyek kialakításának általános szabályai

A munkahelyek kialakítása az ügyintézői, ügyviteli munkakörökben

Alapvető feladatok a tűz megelőzése érdekében

41.3.2. Levelezés és iratkezelés

A levél fajtái, formai ismérvei

A hivatalos levelek fogalmazásának tartalmi szempontjai

A beadványok (kérvény, kérelem, fellebbezés, stb.)

Az egyszerű ügyiratok fajtái (nyugta, elismervény, meghatalmazás, stb.

A projektdokumentumok, nyomtatványok, irat- és szerződésminták értelmezése

Közigazgatási szerv, intézmény, gazdálkodó szervezet, levelei (értesítés, meghívó,

igazolás, engedély stb.), a szerződésekkel kapcsolatos ügyiratok.

A vállalkozások, szervek, intézmények belső, levelei (jegyzőkönyv, emlékeztető,

feljegyzés, stb.)

Üzleti levelezés (ajánlat, megrendelés, teljesítés, a teljesítés zavarai, szállítás stb.)

Munkaviszonnyal kapcsolatos levelek (önéletrajz, pályázat, munkaszerződés, stb.)

Az alkalmazott irodatechnikai eszközök használata

Az ügyiratkezelés alapfogalmai

Az irattározás kellékei, eszközei

Az iratkezelés gyakorlata (postabontás, érkeztetés, iktatás, stb.)

41.3.3. Tízujjas vakírás

Tízujjas vakírással a betűk, számok, jelek és kezelőbillentyűk kapcsolása a homogén

gátlás pszichológiai elvének érvényesítésével

Szócsoportok, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása sortartással.

A jelek szabályai

A kiemelési módok önálló meghatározásának gyakorlása a szövegösszefüggés

ismérvei alapján

A gépelt levél adott időszakban érvényes szabályai

41.3.4. Szövegformázás

A szövegszerkesztővel történő adatbevitel megalapozása betűk, számok, jelek

írásának adott időszakban érvényes szabályai

Szövegformázás, másolás, áthelyezés, kiemelés, felsorolás, tabulátor, szöveg

igazítása, előfej, élőláb stb.

Táblázatkészítés, formázás, szegély, mintázat stb.

Szimbólumok, képek beszúrása, formázása

Prezentáció és Excel grafikonkészítés

Az elektronikus adatbázisok biztonságos mentési munkálatai, az anyagok archiválása

41.3.5. Üzleti kommunikáció

Az emberi kommunikáció alapvető felfogásai ás általános modellje

Magatartás és önismeret: célhierarchia, életszervezés, a céltól a tettig, az önismeret és

emberismeret, az image kialakítása

Hatékony kommunikáció: a verbális és nem verbális kommunikációs csatorna

Tárgyalási, konfliktuskezelési, érvelési technikák

Üzleti protokoll szabályai

A szerződéskötés gyakorlata: szerződések készítése gyakorlati szituációk alapján


41.3.6. Információ-kommunikáció technológia

Az IKT fogalma

Az IKT, mint eszköz

Alkalmazásának lehetőségei





értékeléssel.

42. Általános statisztika tantárgy 16 óra/0 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



Az Általános statisztika tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló alapvető ismeretekkel

rendelkezzen a leggyakrabban használt statisztikai feldolgozási eszközökről, a grafikus

ábrázolás alkalmazási módszereiről, az adatok szolgáltatásának lehetőségéről. A megtanult

ismereteket a mindennapi gazdasági életet érintő média-információin keresztül értelmezni

tudja.


A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti, kiemelten a

matematikai és a gazdasági és jogi alapismeretek általános szakmai tartalmaira épül.

42.3. Témakörök

42.3.1. A statisztika fogalma és alapfogalmai

A statisztika fogalma, ágai

A statisztikai sokaság fajtái, jellemzői

A statisztikai ismérv és fajtái

A statisztikai adatok rendezése, a csoportosítása

Az információk forrásai, az információszerzés eszközei

A statisztikai törvény

42.3.2. Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei

A statisztikai sor fogalma, fajtái, készítésének szabályai

A statisztikai tábla fogalma, statisztikai táblák típusai

A viszonyszámokról általában: fogalma, fajtái, számítása, a leggyakrabban használt

viszonyszámok jellemzői, alkalmazási területei

dinamikus viszonyszám, bázis- és láncviszonyszám, és ezek összefüggései

megoszlási, koordinációs viszonyszám és összefüggései

intenzitási viszonyszám fogalma, fajtái, jellemzői, összefüggések

a gazdasági életben használt néhány legfontosabb intenzitási viszonyszám

intenzitási viszonyszám dinamikájának vizsgálata,

A középértékek fogalma, fajtái, számítása

Helyzeti középértékek: módusz és medián

Számított középértékek

a mennyiségi sorok elemzése számított közép-értékekkel

számtani átlag

harmonikus átlag

négyzetes átlag

idősorok elemzése középértékekkel

kronologikus átlag

mértani átlag

a szóródás vizsgálata: fogalma, mutatói

42.3.3. Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása

A standardizálás módszere

Standardizálás különbségfelbontással

Főátlagok eltérése

Részátlagok hatása

Összetételhatás

Összefüggés az eltérések között

Az indexek számítása a standardizálás alapján

Főátlag index

Részátlag index

Összetételhatás indexe

Összefüggések az indexek között

42.3.4. Az érték, ár és volumenindex

A termelési, forgalmi érték meghatározása, nagyságára ható tényezők

Az értékindex számítása és értelmezése

Az árindex számítása és értelmezése

A volumenindex számítása és értelmezése

Összefüggés az indexek között

Az árbevételre ható tényezők számszerűsítése, összefüggésük

42.3.5. A grafikus ábrázolás

Grafikus ábrázolás eszközei

Grafikus ábrák készítése

Az ábrázolás alkalmazási területei


Számítógépterem vagy taniroda



értékeléssel.

43. Pénzügyi alapismeretek tantárgy 36 óra/0 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A pénzügyi alapismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló legyen képes a

gazdasági folyamatokat pénzügyi aspektusból vizsgálni, érdeklődjön a mindenkori

gazdaságpolitikai és pénzügy-politikai célok és megvalósításának módjai iránt, eligazodjon

a pénzügyi intézmény rendszerében és ismerje az alapvető pénzügyi szolgáltatásokat.

Alkalmas legyen meghatározni és kiválasztani a pénzforgalom lebonyolításának

vállalkozás számára leginkább megfelelő módját, és segítsen eligazodni a pénzügyi piacon

kínált értékpapírok fajtái között. A tanuló megismerje a nemzetközi elszámolási eszközök

árfolyam-alakulásának hatását a gazdasági szférára.


A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és a gazdasági és

jogi alapismeretek általános szakmai tartalmaira épül.

43.3. Témakörök

43.3.1. Pénzügyi szektor alapvetései

A pénz fogalma és fajtái, a pénz funkciói

A pénz fogalma, funkciói (értékmérő, forgalmi eszköz, fizetési eszköz, kincsgyűjtés,

felhalmozás, vagyontartás)

A pénz kialakulása: árupénz, pénzhelyettesítők, a mai pénz

Gazdaságpolitika, pénzügypolitika (fogalma, eszközei)

43.3.2. Pénzügyi intézményrendszer

A bankok kialakulása, fogalma és a bankműveletek

Passzív bankügyletek (betétgyűjtés, értékpapírok kibocsátása, hitelfelvétel a

jegybanktól és más banktól)

Aktív bankügylet (hitelezés, váltóleszámítolás, lízingügylet, faktorálás, forfetírozás),

hitelbiztosítékok: tárgyi, dologi biztosíték és személyi biztosíték

Semleges bankműveletek

Az egyszintű és a kétszintű bankrendszer jellemzői

A jelenlegi magyar pénzügyi intézményrendszer felépítése

Jegybank és a monetáris szabályozás

Az MNB szervezeti felépítése

A magyar központi bank feladatai, a monetáris irányításban betöltött helye

A pénzügyi intézmények jellemzői (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások)

Pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások

Nem monetáris közvetítők és feladataik (biztosítók, nyugdíjpénztárak)

Magyar Bankszövetség, OBA, BEVA

A nemzetközi pénzügyi intézmények

43.3.3. A pénzforgalom

A pénzforgalom általános szabályai

A fizetési számlák fajtái

A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés, formai és tartalmi követelményei

Fizetési számla megnyitása, fizetési számla feletti rendelkezés

A pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításának közös szabályai

Fizetési műveletek jóváhagyása

Titoktartási szabályok (fizetési titok, sorbaállítás)

Fizetési módok

fizetési számlák közötti fizetés: átutalás, beszedés, a fizető fél által a

kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, az okmányos meghitelezés

(akkreditív)

fizetési számlához kötődő készpénzfizetés: készpénzfizetésre szóló csekk

kibocsátása és beváltása, készpénzbefizetés fizetési számlára,

készpénzkifizetés fizetési számláról

fizetési számla nélküli fizetés: készpénzátutalás

készpénzfizetés

A készpénzforgalom lebonyolításának helye

A pénztár, pénzkezelés és pénztári forgalom elszámolása

A pénzkezeléssel kapcsolatos feladatkörök

A nemzetközi fizetések általános szabályai

43.3.4. A pénz időértéke

A pénz időértékének fogalma, jelentősége




43.3.5. A valuta, a deviza és az árfolyam

Valuta, deviza és -árfolyam fogalma

A valuta- és a devizaműveletekkel kapcsolatos gazdálkodási feladatok

A valuta-, devizaárfolyamokhoz kapcsolódó számítások

43.3.6. A pénzügyi piac és termékei

Pénzügyi piacok fogalma, gazdaságban betöltött szerepe

Pénzügyi piacok csoportosítása

A részpiacok jellemzői

Az értékpapírok pénzügyi piacokon betöltött szerepe

Értékpapírok megjelenése, fogalma (főbb csoportosítási szempontjai)

Az értékpapírok főbb fajtái

a kötvény fogalma, jellemzői, fajtái

vállalati kötvény pénzügyi piacon betöltött szerepe

a részvény fogalma, jellemzői

a részvények szerepe a gazdaságban

a részvények fajtái és jellemző

a közraktárjegy fogalma, jellemzői

a váltó, mit a kereskedelmi hitelezés egyik eszköze

váltótípusok: saját és idegenváltó

váltóműveletek

az állampapírok

az állampapírok és a monetáris politika kapcsolata

az állampapírok fajtái és jellemzői

a banki értékpapírok

A tőke- és pénzpiaci ügyletek: prompt és termin ügyletek

43.3.7. Értékpapírok értékelése

A kötvény értékelése:

A klasszikus kötvény reális árfolyamának (elméleti árfolyamának) becslése,

valamint összevetése a piaci árfolyammal és a vásárlási-eladási szándék

megállapítása

A kötvények hozamának számítása: névleges hozam, egyszerű hozam

A részvény értékelése:

A törzsrészvény és az elsőbbségi részvény reális árfolyamának (elméleti

árfolyamának) becslése, valamint összevetése a piaci árfolyammal és a vásárlási-

eladási szándék megállapítása

A részvények várható hozamának számítása

43.3.8. Biztosítási alapismeretek

Biztosítási alapfogalmak

A biztosítás szerepe, jelentősége

A biztosítás módszere

Biztosítási ágazatok rendszerei

Biztosítási szerződés és a biztosítási díj

Likviditás, jövedelmezőség és hatékonyság


Tanterem



értékeléssel.

44. Adózási alapismeretek tantárgy 18 óra/0 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



Az Adózási alapismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókkal megismertesse a

magyar államháztartás rendszerét, az alrendszerek költségvetését, gazdálkodási szabályait.

Felkészítse a tanulókat a legalapvetőbb adójogszabályok alkalmazására. Rámutasson a

magánszemélyek személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségére, az arányos

közteherviselés szükségességére. Bemutassa az általános forgalmi adó szerepét, s ezen

ismeretek birtokában a tanulók legyenek képesek a piacgazdaság árképzési rendszerében

részben eligazodni.


A Gazdasági és jogi ismeretek tantárgy A gazdasági élet szereplői, kapcsolatai, az állam

feladatai, az állami költségvetés legfontosabb bevételei és kiadásai témakörének


A központi költségvetés szerkezete, főbb bevételi forrásai és kiadásai elemei

44.3. Témakörök

44.3.1. Az államháztartás rendszere

Az állam szerepe a modern gazdaságban

A közfeladatok ellátásának szükségessége és finanszírozási forrásai

Az államháztartás alrendszere (központi és önkormányzati alrendszer)

A költségvetési bevételek, költségvetési kiadások, költségvetés

44.3.2. Adózási alapfogalmak

Az adó és az adórendszer fogalma, jellemzői

Adózási alapfogalmak: adóalany, adótárgy, adóalap, adómérték, adómentesség,

adókedvezmény, adókötelezettség

A magyar adójog forrásai.

Az adók csoportosítása: jövedelemadó, forgalmi típusú adó, vagyonadóztatás

44.3.3. Kiemelt adónemek




Az adó mértéke



Családi kedvezmény, első házasok kedvezménye


Adókedvezmények

Általános forgalmi adó

Az áfa jellemzői

Az adóalany

Az adó mértéke

A fizetendő adó megállapítása

Az adó levonási jog

Adólevonási jog korlátozása (alapeset)

Adófizetési kötelezettség

Számlázás (számla, nyugta adattartalma)

A helyi adók

A helyi adók típusai: vagyoni típusú (építményadó és telekadó), kommunális

jellegű adók (magánszemélyek kommunális adója és idegenforgalmi adó), helyi

iparűzési adó





Számítógépterem



értékeléssel.

45. Számviteli alapismeretek tantárgy 31 óra/0 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



Ismerje meg a vállalkozás vagyonát, a vállalkozások beszámolási kötelezettségét, a

számviteli jogi szabályozását. Alkalmazza az analitikus és szintetikus könyvelés

módszereit.

Bizonylatok alapján tudja könyvelni az egyszerű gazdasági eseményekkel kapcsolatos

tételeket.




Tartalmak: a teljes tartalma





Témakör: A pénzforgalom


45.3. Témakörök

45.3.1. A számviteli törvény

A számvitel feladatai, területei

A számvitel szabályozása (külső és belső szabályozás)

A számviteli törvény fejezetei

A számviteli alapelvek

A vállalkozások számviteli politikája

A számviteli bizonylatok

A beszámoló szerepe, a beszámoló részei

A beszámolók formái

Beszámolás és könyvvezetés

45.3.2. A vállalkozás vagyona

A leltár fogalma, fajtái.

A mérleg fogalma, jellemzői, fajtái

A mérlegfőcsoportok, mérlegtételek tartalma, definíciója

Az eszköz- és forrásoldal sorainak tartalma

Értékelés a számvitelben (bekerülési érték, könyv szerinti érték)

45.3.3. A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret

A könyvviteli számlák

Az egységes számlakeret felépítése és szerkezete

A vállalati számlarend tartalma

A számlák nyitása

Idősoros és számlasoros könyvelés

Költség- és eredményszámlák

A bizonylatok fogalma, a bizonylati rendszer

Az analitikus és szintetikus könyvelés kapcsolata

45.3.4. Tárgyi eszközök elszámolása

Tárgyi eszközök csoportosítása.

Tárgyi eszközök értékelése, mérlegérték megállapítása

Az amortizáció elszámolása (lineáris, teljesítményarányos)

Tárgyi eszközök egyedi nyilvántartása

Belföldi beruházási szállítókkal kapcsolatos tételek könyvelése (különböző

finanszírozással)

Tárgyi eszközök üzembe helyezése

Tárgyi eszközök értékcsökkenésének főkönyvi elszámolása

Tárgyi eszközök értékesítésének főkönyvi elszámolása

45.3.5. A vásárolt készletek elszámolása

A vásárolt készletek fajtái és jellemzőik

A vásárolt készletek bekerülési értéke

Az anyagok raktári és analitikus nyilvántartása

Anyagbeszerzés könyvelése számla szerinti áron (tényleges beszerzési áron való

nyilvántartásnál), visszaküldés és az engedmény könyvelése

Anyagfelhasználás számítása és könyvelése átlagáron, csúsztatott átlagáron és FIFO

elv alapján

A leltározás feladatai, a leltári eltérések számítása és könyvelése, az értékvesztés

számítása és könyvelése

Az áruk fogalma, csoportosítsa, analitikus nyilvántartása

A nagykereskedelmi árubeszerzés, visszaküldés engedmény könyvelése tényleges

beszerzési áras nyilvántartásnál, áruértékesítés

A kiskereskedelmi árubeszerzés, visszaküldés és engedmény könyvelése

Kiskereskedelmi áruértékesítés kiszámlázással és készpénzért, a leltári eltérések

bizonylatolása és könyvelése

A göngyöleg fogalma, csoportosítása analitikus nyilvántartása

Az idegen göngyöleg beérkezése és visszaküldése

45.3.6. A jövedelem elszámolás

A jövedelemmel kapcsolatos analitikus nyilvántartások, a jövedelem részei

A levonások keletkezése, nyilvántartása és könyvelése

A bérfeladás számítása, nyilvántartása és könyvelési feladatai

A bérek közterheinek számítása, nyilvántartása és könyvelése

A jövedelem kifizetése (készpénzes és folyószámlára történő átutalás)

Az elszámolásra kiadott összegekkel kapcsolatos könyvelési feladatok

A fel nem vett jövedelemmel kapcsolatos könyvviteli elszámolások

45.3.7. A saját termelésű készletek elszámolása

A saját termelésű készletek fogalma, csoportosítása

A saját termelésű készletek értékelése

A saját termelésű készletek analitikus és főkönyvi nyilvántartása

A közvetlen önköltség számítása

Termelési költségek típusai, a költségek könyvviteli elszámolása (költségnem)

A saját termelésű készletek állományban vétele, mérlegérték meghatározása

45.3.8. Termékértékesítés elszámolása, az eredmény megállapítása

Az értékesítés bizonylatolása, a számla tartalmi elemei

Az értékesítés könyvelése, árbevétel, fizetendő áfa, készletcsökkenés kiszámítása, és

könyvelése

A visszáru és minőségi engedmény számítása és könyvelése

A kiszámlázott szolgáltatás elszámolása, könyvelése

A saját termelésű készletek állományváltozása

Az eredménykimutatás fajtái, eredménykategóriák

Összköltséges és forgalmi költséges eredménykimutatás összeállítása könyvelt adatok

alapján


Tanterem



értékeléssel.

A


Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok

megnevezésű



A 11506-16 azonosító számú Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatokmegnevezésű


kompetenciák:

Vál

lalk

ozá

sfin

ansz

írozá

s

Vál

lalk

ozá

sfin

ansz

írozá

s

gyak

orl

at

Adózá

s

Ele

ktr

onik

us

adóbev

allá

s

gyak

orl

ata

FELADATOK

A teljesítések alapján elkészíti,

nyilvántartja és továbbítja a számlákat,

nyilvántartja és egyezteti a vevők

analitikáját (követelések, teljesítések,

késedelmi kamat, behajtási költségátalány)

X

Figyelemmel kíséri a fizetési határidőket,

elkészíti és elküldi a fizetési

felszólításokat, kiszámolja a késedelmi

kamatokat, intézi a reklamációkat

X

Teljesítést igazoltat és ellenőrzi (alaki és

tartalmi szempontból) a számlákat, a hibás

számlákat egyezteti a partnerekkel, intézi a

reklamációt. Vezeti és egyezteti a szállítói

analitikát (kötelezettségek, teljesítések)

X

Vezeti a beruházási nyilvántartásokat,

adatokat szolgáltat a beruházások

gazdaságossági számításához

X X

A forgóeszköz-szükséglet

megállapításához számításokat végez. X X

Közreműködik az éves státusz és az éves

pénzforgalmi terv összeállításában X X

Közreműködik a vállalkozás pénzügyi

elemzésénél alkalmazott legfontosabb

pénzügyi mutatók kiszámításánál

X

Közreműködik a pótlólagos

forrásszükséglet meghatározásában,

adatokat szolgáltat a hitelkérelem

összeállításához

X

Gondoskodik a törlesztőrészletek

kifizetéséről, figyeli a hitelkamatot és a

hitelkeretet

X X

Figyelemmel kíséri a zálogjogok törlését X

Ellátja a váltóműveletekkel kapcsolatos

teendőket X

Vezeti az általános forgalmi adóval

kapcsolatos elszámolásokat X X

Közreműködik a személyi jövedelemadó

elszámolásával összefüggő nyilvántartási

kötelezettség teljesítésében, elvégzi a

X X

személyi jövedelemadóval kapcsolatos

elszámolásokat

Elvégzi a munkaviszonyból származó

jövedelmet és a megbízási jogviszony

alapján kifizetett megbízási díjat terhelő

adókkal és járulékokkal kapcsolatos

elszámolásokat, megállapítja az adó- és

járulékfizetési kötelezettséget, kapcsolatot

tart az egészség- és nyugdíjpénztárakkal

X X

Közreműködik a vállalkozások

jövedelemtípusú adóinak megállapításánál

(pl. vállalkozói személyi jövedelemadó,

egyszerűsített vállalkozói adó, KATA,

KIVA, társasági adó)

X X

Nyilvántartja a helyi adókat és az egyéb

fizetési kötelezettségeket (pl. szakképzési

hozzájárulás, környezetvédelemmel

kapcsolatos díjak)

X X

Gépjárműadó, cégautóadó és kapcsolata X X

Adónaptárt vezet és figyelemmel kíséri azt,

adó- és járulékbevallásokat készít, adó- és

járulék-folyószámlát egyeztet, kezel,

valamint kezdeményezi az adók pénzügyi

rendezését

X X

Közreműködik az ellenőrzésre jogosult

szervek részére történő adatszolgáltatásban X

SZAKMAI ISMERETEK

Pénzügyi döntések célja, tartalma, típusai X

Befektetési és finanszírozási döntések X X

Beruházási döntések gazdaságossági

számításai (statikus, dinamikus számítások) X X

A beruházások finanszírozási forrásai X X

A tőkeköltség X X

Befektetés a forgóeszközökbe X

Forgóeszköz finanszírozás X

Pénzügyi tervezés (státusz, forgalmi

szemléletű terv) X X

Pénzügyi elemzések legfontosabb mutatói X X

Az adózás rendje (adóhatóságok,

adókötelezettség, ellenőrzés,

jogkövetkezmények)

X X

Személyi jövedelemadózás, az egyéni

vállalkozó adózási formái, társaságok

jövedelemadózása a hatályos jogszabályok

szerint

X X

Általános forgalmi adó (adófizetési

kötelezettség keletkezése, adómentesség,

előzetesen felszámított adó, és megosztása)

X X

Helyi önkormányzat által kivetett adók X X

Munkaviszonyból származó jövedelmet és

a megbízási jogviszony alapján kifizetett

megbízási díjat terhelő adó- és

járulékfizetési kötelezettség

X X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott és hallott szakmai szöveg

megértése X X X X

Kész szoftverek használata X

Jogszabály-alkalmazás készsége X X X X

Adóbevallások-, elektronikus adó- és

járulékbevallások készítésének gyakorlata X X

Adónaptár-kezelés készsége X X


Önállóság X X X X

Felelősségtudat X X X X

Megbízhatóság X X X X


Kapcsolatteremtő készség X X

Visszacsatolási készség X X X X

Irányíthatóság X X X


Rendszerező képesség X X X X

Gyakorlatias feladatértelmezés X X

Információgyűjtés X X

Kontroll (ellenőrzőképesség) X X

46. Vállalkozásfinanszírozás tantárgy 36 óra/0 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A Vállalkozásfinanszírozás tantárgy tanításának célja, hogy bemutassa a pénzügyi

befektetések jelentőségét, hatását a gazdaságra, a beruházási döntések során elsajátított

ismeretek és a finanszírozási döntésekben megszerzett kompetenciák alapján. Felkészítse

a tanulókat a vállalkozások pénzügyi helyzetének alapvető elemzésére alkalmas mutatók

megállapítására és a mutatóérték tartalmának egyszerű magyarázatára. Megismerje a

tanuló a státusz és az éves pénzforgalmi terv szerepét a pénzügyi tervezés során.





Tartalmak: A mérleg fogalma, A mérlegfőcsoportok tartalma

Az eredménykimutatás fogalma

Témakör: Tárgyi eszközök elszámolása

Tartalmak: Tárgyi eszközök csoportosítása

Az amortizáció elszámolása

Témakör: A vásárolt készletek elszámolása


Témakör: A saját termelésű készlettek elszámolása



Témakör: Pénzügyi intézményrendszer

Tartalmak: a váltó, mit a kereskedelmi hitelezés egyik eszköze

Témakör: A pénzügyi piac és termékei

Tartalmak: aktív bankügylet (hitelezés, váltóleszámítolás, lízingügylet, faktorálás,

forfetírozás), A kötvény fogalma, jellemzői, fajtái; vállalati kötvény pénzügyi piacon

betöltött szerepe







46.3. Témakörök

46.3.1. A vállalkozás pénzügyi döntései

Pénzügyi döntések célja, tartalma, típusai

Befektetési és finanszírozási döntések

Hosszú és rövid távú döntések

46.3.2. A beruházások értékelése

A beruházásokkal kapcsolatos fogalmak

Befektetés és a beruházás közötti különbség

Beruházások csoportosítása a beruházás szintje, a beruházás jellege, a beruházás

összetétele, a megvalósítás finanszírozási forrása, a kivitelezés módja, a gazdasági

műszaki hatás, a beruházás célja, az egymáshoz való kapcsolata és kölcsönhatása

szerint

A beruházások pénzáramai, típusai (kezdő pénzáram, működési pénzáram és végső

pénzáram) és tartalmuk

A beruházások gazdaságossági számításai: statikus és dinamikus számítások



A dinamikus számítások mutatói: nettó jelenérték, belső kamatláb, és jövedelmezőségi

index

Döntési szabályok a beruházás megvalósítására, vagy elutasítására vonatkozóan

A beruházás megvalósítása, üzembehelyezése

46.3.3. A forgóeszköz-ellátás

A forgóeszközök gazdálkodásban betöltött szerepe

A forgóeszköz körforgás, a beszerzés, a termelés és az értékesítés tevékenységek során

a forgóeszközök megjelenési formája

A forgóeszköz csökkentés jelentősége


A készletek értékelése forgási mutatók alapján

A forgóeszköz szükséglet megállapítása (forgási mutatók, mérlegmódszer

alkalmazásával)

Az átmeneti és a tartós forgóeszköz közötti különbség, jellemzőik

46.3.4. A finanszírozás gyakorlata

A finanszírozás fogalma, jellemzői

A finanszírozás formái: belső és külső finanszírozás

A finanszírozási alapelvek: rentabilitás, normativitás, rugalmasság, biztonság,

önállóság)

Finanszírozási stratégiák, az illeszkedési elv

Tartós forgóeszköz-lekötés és átmeneti forgóeszköz lekötés finanszírozása

Az illeszkedési elv értelmezése

Finanszírozási stratégiák: szolid, konzervatív, agresszív

A beruházások finanszírozási forrásai

Önfinanszírozás, vagy külső finanszírozás

A hitel, mint idegen finanszírozási forma

A hitelfajták

A hitelezési eljárás menete

Hitelbiztosítékok

Sajátos finanszírozási források: lízing és a támogatás

A vállalati tőkeköltség, mint a finanszírozási források ára

Forgóeszköz-finanszírozás

Jellemző finanszírozási források

Rövid lejáratú bankhitel és típusai

Kereskedelmi hitel (vevőktől kapott előleg és áruhitel), váltótartozás

Faktoring lényege, és igénybevételének jellemzői

Tartós passzívák

Üzletfinanszírozás

Pénzügyi tervezés és a tervek csoportjai

Állományi (státusz) és forgalmi szemléletű terv

Az állományi szemléletű terv: a mérlegterv jellemzői

Forgalmi szemléletű terv: a likviditási terv jellemzői

A pénzügyi tervek egyenlegének ismeretében hozott intézkedések

46.3.5. A vállalkozások pénzügyi teljesítményének mérése

A teljesítménymutatókból nyerhető információk

Elemzés állományi és folyamatszemléletben

A pénzügyi mutatók főbb fajtái

Vagyon – és tőkestruktúra mutatók

Hatékonysági mutatók

Jövedelmezőségi mutatók

Eladósodási mutatók

Pénzügyi egyensúly mutatói

Piaci érték mutatók

A mutatók kiszámításának értelmezése


Tanterem



értékeléssel.

47. Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat tantárgy 18 óra/0 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a beruházási és

hosszútávú pénzügyi döntések elméleti ismeretanyagára építve a tanuló alkalmas legyen a

beruházások megvalósítási döntéseihez kapcsolódó egyszerűbb számítások elvégzésre és a

következtetések levonására, valamint a forgóeszközök szükségeltének megállapítására és

az azokhoz rendelhető finanszírozási források felkutatására.

Felkészítse a tanulókat a vállalkozások pénzügyi helyzetének alapvető elemzésére azáltal,

hogy közreműködik a státusz és az éves pénzforgalmi terv összeállításában.


A tárgy a Vállalkozásfinanszírozás tantárgy elméleti ismereteire alapoz az egyes

témakörök tartalma vonatkozásában.










Tartalmak: A mennyiségi sorok elemzése számított közép-értékekkel

47.3. Témakörök

47.3.1. Beruházások pénzügyi döntései

A beruházások gazdaságossági számításainak gyakorlása feladatok megoldásával:



A dinamikus számítások mutatói: nettó jelenérték és jövedelmezőségi index, a belső

megtérülési ráta (számítás nélkül, csak értelmezés szintjén)

Döntési szabályok ismeretében a beruházás megvalósítására, vagy elutasítására

vonatkozóan magyarázat megfogalmazása

47.3.2. Forgóeszköz-szükséglet megállapítása

A forgóeszköz szükségelt megállapítása feladatok megoldásával a forgási mutatók és

a mérlegmódszer alkalmazásával

A forgási idő és fordulatok száma közötti összefüggés értelmezése

Kronologikus átlag alkalmazása az átlagkészlet meghatározásánál

47.3.3. A finanszírozás gyakorlata

Kölcsöntörlesztés, hiteldíj

Nettó forgótőke kiszámítása

Feladatok a finanszírozás stratégiák megállapítására, és annak értelmezésére

Döntési feladatok finanszírozásra pl. rövid lejáratú hitelfelvétel, vagy váltó

diszkontálás

Likviditási terv összeállítása alapadatokkal (egyszerű séma alapján), pótlólagos

forrásszükséglet meghatározásával

47.3.4. Pénzügyi teljesítmény mérése

Vagyon – és tőkestruktúra mutatók, hatékonysági mutatók, jövedelmezőségi mutatók,

eladósodási mutatók, pénzügyi egyensúly mutatói, piaci érték mutatók képletének

felismerése.

A mutatók kiszámítása konkrét adatok ismeretében.

A mutatók értékének egyszerű magyarázata, levont következtetések megfogalmazása


Tanterem



értékeléssel.

48. Adózás tantárgy 31 óra/0 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



Az Adózás tantárgy tanításának célja, hogy felkészítse a tanulókat a kiemelt

adójogszabályok alkalmazására az adózás rendjében meghatározottak figyelembevételével

a jövedelem típusú adók és forgalmi adó, valamint a helyi adók tekintetében. A tanulóknak

egyszerűbb adózási feladatok megoldásában jártasságot kell szerezni, és ki kell tudni

számolni az egyes adónemek kapcsán a fizetendő adóelőlegeket, valamint tudni kell

elkészíteni írásban az éves bevallásokat.



Számviteli tantárgy

Témakör: A zárás, éves beszámoló

Tartalmak: Az eredménykimutatás fogalma

Az eredménykimutatás kategóriáinak tartalma





Témakör: Kiemelt adónemek


48.3. Témakörök

48.3.1. Az adózás rendje

Az adózó és az adóhatóságok

Az adóhatóságok hatásköre és illetékessége

Az adókötelezettség szabályai

Az adó-megállapítás formái

Adótitok

Ellenőrzés célja, és fajtái

Az ellenőrzés megindítása és lefolytatása, az ellenőrzés befejezése

Jogkövetkezmények: késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, adóbírság, mulasztási

bírság

48.3.2. Személyi jövedelemadózás és bért terhelő járulékok

Az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére vonatkozó szabályok a személyi

jövedelemadó törvény alapján (az adómegállapítása, adónyilatkozat, egyszerűsített

bevallás, munkáltatói adómegállapítás, adófizetés)

Az adóköteles és az adómentes bevételek, az adóköteles bevételek legfőbb jellemzői

A bevételek jövedelemtartalmának megállapítása: az összevonásra kerülő jövedelmek

(kiemelten a munkaviszonyból származó jövedelmekre, a megbízási díjakra, és a

vállalkozói „kivétre”)

Az adóelőleg megállapítása, bevallása és megfizetése

A bért terhelő járulékok

A szociális hozzájárulási adó

Adóelőleg számítása és az éves adóbevallás elkészítése, a kifizetendő havi bér

megállapítása gyakorló feladatokon keresztül

A különadózó jövedelmek adóztatása kiemelten az ingóság és az ingatlan értékesítés

adóztatása, a kamatjövedelem, az osztalékból származó jövedelem

Feladatok megoldása az összevonásra kerülő és a különadózó jövedelmekre,


48.3.3. Egyéni vállalkozó jövedelemadózási formái

Az egyéni vállalkozók adózási szabályai a személyi jövedelemadóban



szabályai





Az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke.









Egyszerűbb feladatok megoldása a vállalkozói személyi jövedelemadó, valamint az

egyszerűsített vállalkozói adó és a kisadózó vállalkozások tételes adója körében,


48.3.4. Társaságok jövedelemadózása

A társasági adó alanyai

Az adófizetési kötelezettség

A társasági adóalap meghatározása

Az adózás előtti eredmény, az adóalap és a jövedelem(nyereség) minimum

összefüggései

Az adóalap-korrekciós tételek jelentősége

Az adóalapot módosító tételek csoportjai:

az adóalapot jogcímében (egyszerre) növelő és csökkentő tételek

az adóalapot csak csökkentő tételek

az adóalapot csak növelő tételek

Az adó mértéke

Az alapvető adókedvezmények

Az adózás utáni eredmény és a mérlegszerinti eredmény

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai



A kisadózó vállalkozások tételes adója alanyai



A kisvállalati adó alanyai


A KIVA vállalkozói adó alapja és mértéke



Egyszerűbb feladatok megoldása a társasági adófizetési kötelezettség és az adózott

eredmény megállapítása területén a legjellemzőbb adóalap korrekciós tételek alapján,

KATA adóalany fizetési kötelezettségének meghatározása.

48.3.5. Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adó alanyai

A gazdasági tevékenység fogalma

A termék értékesítésének és szolgáltatás nyújtásának esetei a tv. értelmében

A termék közösségen belüli beszerzés és a termék importja

A teljesítés helye a termék értékesítése és a szolgáltatások nyújtása esetében az

általános szabályok értelmében

Az adófizetési kötelezettség keletkezése, a fizetendő adó megállapítása

Az adó alapja termék értékesítése és a szolgáltatások nyújtása esetében

Az adó lapjának utólagos csökkentése

Az adó mértéke

Az adó alóli mentességek szabályai

Az adólevonási jog keletkezése

Az előzetesen felszámított adó megosztása

Az adólevonási jog korlátozása

Adófizetési kötelezettség megállapítása

A számlázás szabályai

Feladatok megoldása az általános forgalmi adó fizetendő adójának megállapítására, a

vállalkozást terhelő általános forgalmi adó és az előzetesen felszámított adó

megosztására vonatkozóan az adó alóli mentességek és az adómértékek több kulcsára

tekintettel.

48.3.6. Helyi adók

A helyi adók típusai: vagyoni típusú (építményadó és telekadó), kommunális jellegű

adók (magánszemélyek kommunális adója és idegenforgalmi adó), helyi iparűzési adó




Egyszerűbb feladatok megoldása a helyi adótörvényben meghatározott adónemekre

48.3.7. Gépjárműadó és cégautóadó

A gépjárműadó

A belföldi gépjárművek adójának alanya és az adókötelezettség keletkezése

Mentesség az adó alól

Az adó alapja és mértéke személyszállító gépjármű és tehergépjármű esetén

Az adó mértéke és az adó kedvezmények

A cégautóadó

A cégautóadó alanyai.

A cégautóadó fizetési kötelezettség keletkezése (bérlet, lízing, kiküldetés, stb.)

Az adó mértéke

A gépjárműadó és a cégautóadó összevezetésének feltételei

Egyszerűbb feladatok megoldása a gépjárműadóra, a cégautóadóra


Tanterem



értékeléssel.

49. Elektronikus adóbevallás gyakorlata tantárgy 31 óra/0 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



Az Elektronikus adóbevallás gyakorlata tantárgy célja, hogy kialakítsa a tanulóban az

egyes kiemelt adónemek, valamint az adatszolgáltatások elektronikus bevallásának

készségét. A tanuló a tantárgy elsajátítása után alkalmas legyen adókkal, járulékokkal

kapcsolatos bevallásokat készíteni és kijelölésre elküldeni a NAV keretprogramjai

alkalmazásával. A tanuló legyen képes a bevalláshoz szükséges adatokat begyűjteni,

ismerve azok számviteli, illetve pénzügyi területének forrásait. Alkalmassá váljék a hibás

bevallásban a hiba megkeresésére és kijavítására. Ismerje a bevallások gyakoriságát,

határidejét, szerkezetét.



Adózás gyakorlat tantárgy



49.3. Témakörök

49.3.1. Gyakorlati előkészítés

A munka előkészítésének menete:

NAV honlapján tájékozódás

Keretprogram letöltés, a kiválasztott nyomtatványok és kitöltési útmutatójuk letöltése

A számítógépen a nyomtatványkitöltő rendszerben a kiválasztott bevallás megnyitása

A törzsadatok kitöltése

49.3.2. Elektronikus bevallás gyakorlata

Az elkészítendő bevallások fajtái:

A dolgozók be- és kijelentésének elkészítése, adatváltozások bejelentése, valamint az

egyszerűsített dolgozói bejelentés (T1041, T1042E)

Bevallás elkészítése a foglalkoztató, kifizetőhely havi szja, szociális hozzájárulási adó

és járulék kötelezettségéről a munkavállalók és minden egyéb jogviszonyban

foglalkoztatott személy munkavégzésével kapcsolatosan (08-as és 08E bevallás)

A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó (jövedelme

szerint adózó és átalányadózó) és a biztosított mezőgazdasági őstermelő szociális

hozzájárulási adó és járulék kötelezettségeiről (58-as) bevallás elkészítése,

alkalmazásának esetei

Az eva bevalláshoz szükséges adatállomány, a bevallás elkészítése egyéni- és társas

vállalkozás esetén (43-as bevallás)

Az átvezetési kérelem elkészítése az adónemek közötti adók átvezetése és a

visszaigénylendő adó, járulék illetve az esetleges adókiutalás (17-es bevallás)

A személyi jövedelemadó bevallásához szükséges igazolások begyűjtése után

magánszemély, illetve egyéni vállalkozó - (jövedelme szerint adózó, átalányadózó,

ekhós adóalany) - 53-as bevallásának elkészítése

Bevallás egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben (01-es bevallás)

Az éves adatszolgáltatás teljesítése a dolgozó felé a munkavállaló éves munkájával

kapcsolatos bevételeinek, levont adójának, járulékainak bevallására (M30-as bevallás)

Munkáltatói éves adatszolgáltatás a személyi jövedelemadó megállapításához (M29)

Az egészségügyi szolgáltatási járulék alá való ki- és bejelentés (T1011-es bevallás)

Általános forgalmi adó bevallás készítése (65-ös bevallás)

Egyéni vállalkozó, társaság éves iparűzési adójának a bevallása

Az adatlap elkészítése a kilépő dolgozó időszaki béradatainak összesítésére (Adatlap

évszám)

A kisadózó vállalkozók tételes adójának éves bevallása (kata)

Nyilatkozat elkészítése a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról (NY-es bevallás)

A bevallási nyomtatványok tartalma akkor is számon kérhető, ha időközben más szám,

vagy elnevezés alatt kell a bevallást elkészíteni.

49.3.3. A bevallások ellenőrzése

A kész bevallások áttekintése

Szükség esetén a kitöltési útmutató használata

Ellenőrzési funkció futtatása

Jelzett hibák javítása

Mentés

A hibátlan bevallás kijelölése elektronikus elküldésre





értékeléssel.

A


Kis- és középvállalkozások gazdálkodási feladatai

megnevezésű



A 10152-16 azonosító számú Kis- és középvállalkozások gazdálkodási feladataimegnevezésű


kompetenciák:

Kis

- és

közé

pvál

lalk

oz

ások

gaz

dál

kodás

a

Üzl

eti

terv

kés

zíté

se

FELADATOK

Ellátja az eszközgazdálkodással kapcsolatos feladatokat X

Ellátja a bér- és létszámgazdálkodással kapcsolatos

feladatokat X

Részt vesz a vállalkozási tevékenység gazdaságosságának,

a termelési tényezők hatékony felhasználásának

vizsgálatában

X X

Ellátja a marketingtevékenységhez kapcsolódó ügyintézői

feladatokat X X

Adatokat szolgáltat a pályázatok elkészítéséhez X

Közreműködik a vállalkozás üzleti tervfejezeteinek

kidolgozásában X

SZAKMAI ISMERETEK

A befektetett eszközökkel való gazdálkodás, innováció X

Készletgazdálkodás és logisztikai rendszer X

A munkaerő, mint emberi erőforrás X

Bérpolitika, bérrendszerek X

Gazdálkodás és gazdaságosság X

A vállalkozás vezetése és szervezete X

A vállalkozás stratégiája X

A vállalkozás válsága és megszűnése X

A marketing vállalati működése X

Az üzleti terv fejezetei: a vezetői összefoglaló, a

vállalkozás általános bemutatása, termékek és

szolgáltatások, marketingterv, működési terv,

humánerőforrás tervezése, pénzügyi terv, mellékletek az

üzleti tervben

X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése X

Szakmai kommunikáció, információ és kommunikáció X X

Jogforrások megfelelő alkalmazása X X

Szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis kezelés X X

Képernyő-előtti munkavégzés szabályai X X


Döntésképesség X X

Pontosság X X

Felelősségtudat X X



Nyelvhelyesség X X

Konfliktusmegoldó készség X


Logikus gondolkodás X X


Hibaelhárítás X X

50. Kis- és középvállalkozások gazdálkodása tantárgy 18 óra/0 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A Kis- és középvállalkozások gazdálkodása tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók

megismerjék egy kis- és középvállalkozás gazdálkodási tevékenységét, a vezetési és

szervezeti felépítésen keresztül az erőforrásokkal való gazdálkodási folyamatát, annak

költségkihatását. Bemutassa az üzleti terv fejezeteit, tartalmát annak érdekében, hogy a

tanuló ezen ismereteit alkalmazni tudja egy valós, vagy szimulált vállalati környezetre.



Gazdasági és jogi alapismeretek

Témakör: A marketing alapjai

Tartalmak: A témakör teljes tartalma


Témakör: Tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események

Tartalmak: Tárgyi eszközök csoportosítása, az amortizáció elszámolása (lineáris,

teljesítményarányos)

Témakör: A vásárolt készletekkel kapcsolatos gazdasági események elszámolása


Témakör: A saját termelésű készlettekkel kapcsolatos elszámolások



Tartalmak: A mérleg fogalma


Témakör: A statisztika alapfogalmai

Tartalmak: A statisztikai adatok rendezése, csoportosítása; az információk forrásai, az

információszerzés eszközei


Tartalmak: A statisztikai tábla

A viszonyszámokról általában: fogalma, számítása, a középértékek fogalma, fajtái

Témakör: Az érték, ár, és volumenindex

Tartalmak: A termelési, forgalmi érték meghatározása, nagyságára ható tényezők; az

indexszámítás módszerei, a köztük lévő összefüggések

50.3. Témakörök

50.3.1. A vállalkozások működése és megszűnése

A kis- és középvállalkozások helye a nemzetgazdaságban

A befektetett eszközökkel való gazdálkodás, innováció

Innováció fogalma, alapesetei, innovációs lánc

A befektetett eszközök fogalma és csoportosítása

A beruházások fogalma, típusai

A beruházások költsége

A tárgyi eszközökkel való gazdálkodás

Az amortizáció funkciója és rendszere

Készletgazdálkodás és logisztikai rendszer


A készletértékelés módszerei

A készlettervezés

A készletgazdálkodási rendszerek

A logisztika lényege és szerepe a vállalkozásban

A vállalati gazdálkodás logisztikai szemléletű vizsgálata

A logisztikai teljesítmények és költségek elemzése

Gazdálkodás a munkaerővel

A munkaerő, mint emberi erőforrás és termelési tényező

Az emberi erőforrás-gazdálkodás stratégiája és gazdálkodási tevékenysége

Munkateljesítmények mérése

A munkabér összetevői

Bérrendszerek

Gazdálkodás és gazdaságosság

A vállalkozás eszközei és a ráfordítások

Az árbevétel és a jövedelem

A jövedelem és jövedelmezőség

Az árbevétel és profit, fedezeti pont és üzemszüneti pont

Az eredményesség javításának főbb útjai

A vállalkozás vagyoni helyzete

A vállalkozás válsága és megszűnése

A vállalati válság fogalma, jelzései és okai

A vállalati válságmenedzselés típusai: megelőző és zavarelhárító válságmenedzselés

A kríziskezelés

A vállalkozás megszűnése: végelszámolás, csődegyezség és felszámolás

50.3.2. A vállalkozási stratégia és a marketing vállalati működése

A vállalkozás stratégiája

A stratégia alkotás, mint vezetési funkció

A stratégia fogalma és 5P-je

A vállalati stratégia szerepe és szintjei

A vállalati stratégia kidolgozásának menete

A vállalati küldetés és a jövőkép meghatározása

A vállalatok környezetének elemzése

A vállalati diagnosztika

A SWOT elemzés

A vállalat pozícionálása, a portfolió módszerek alkalmazása

A stratégiai variációk képzése és a választás

A vállalkozás vezetése és szervezete

A vezetés alapvető funkciói: a tervezés, a szervezés, a közvetlen irányítás, az

ellenőrzés és a koordináció

A vezetés eszközrendszere: motiváció, hatáskör, feladatkör és felelősség,

döntéshozatal és a konfliktuskezelés

Lehetséges szervezeti formák:

Lineáris

Funkcionális

Divizionális

Mátrix szervezet

A marketing vállalati működése

A marketing, mint vállalatvezetési stílus

Marketingstratégia kialakítása

Marketingmix programok tervezése: termék- és szolgáltatásmarketing, vállalati

árpolitika, elosztási csatornák, marketing kommunikáció

A marketing információs bázisa: piac, potenciális vásárlók, potenciális konkurensek

50.3.3. Az üzleti terv fejezetei

A vezetői összefoglaló

célja, tartalma, elkészítése

A vállalkozás általános bemutatása

a nemzetgazdasági ág bemutatása, helyzetelemzés, prognózis

a vállalkozás helye az iparág rendszerében

a vállalkozás környezete, piaci részesedése

a vállalkozás jellege, működési köre

a vállalkozás szervezeti – jogi struktúrája

a vállalkozás tulajdonosi és tőkeszerkezete

a vállalkozás eszközei és forrásai

a vállalkozás eredménye

Termékek és szolgáltatások

a termelési szerkezet bemutatása

a termékek fizikai tulajdonságai, használhatóságuk

a termékek piacképessége, fejlettsége, fejlesztési elképzelések, beruházások

termékélet-görbe vizsgálatok

termelés, hatékonyság, jövedelmezőség vizsgálata

Marketingterv

a piackutatás, mint a vállalati marketingterv alapja

piackutatási módszerek

a kutatási eredmények hasznosítása

a marketing alappillérei: piaci szegmentálás, célpiac kiválasztása, pozicionálás

konkurencia és kockázatelemzése (SWOT analízis)

a marketingeszközök bemutatása: a 4 P

termék, ár, értékesítési csatornák, marketingkommunikáció

a marketingkommunikáció leggyakrabban alkalmazott módszerei

reklám, eladásösztönzés, személyes eladás, public relations (PR)

Működési terv

a telephely megválasztása

a működési feltételek bemutatása

a termelési és szolgáltatási folyamat bemutatása

szervízellátás és vevőszolgálat működése

a működést befolyásoló külső körülmények

jogszabályi háttér

környezetvédelem

Humánerőforrás tervezése

a szervezeti felépítés bemutatása

a vállalat vezetése

humánerőforrás politika (munkaerőhelyzet, képzés, továbbképzés,ösztönzés,

érdekeltség, bérek és egyéb juttatások)

Pénzügyi terv

a vállalat vagyoni helyzetének bemutatása és tervezett változásai : változásai: a

vállalati mérlegterv (eszközök, források)

a vállalat pénzügyi egyensúlyának tervezése

eredményterv

likviditási terv

beruházások, befektetések

saját erő biztosítása

hitelek igénybevétele

állami támogatások lehetősége

Mellékletek az üzleti tervben

kiegészítő információk szerepe az üzleti tervben

fontosabb mellékletek: alapítói okirat, oklevelek, minőségi tanúsítványok,

kiadványok, dokumentumok, PR-anyagok, szakmai önéletrajzok, pálya-utak,

karriertervek, piackutatási anyagok, előszerződések, árajánlatok, referenciák, stb.




értékeléssel.

51. Üzleti terv készítése tantárgy 36 óra/0 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



Az Üzleti tervkészítés gyakorlata tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók egy kis- és

középvállalkozás gazdálkodási tevékenységének ismeretében, valamint az üzleti

tervkészítés folyamatát alkalmazva állítsanak össze tervfejezeteket a tanult statisztikai

módszerek alkalmazásával, betartva az üzleti tervkészítés alaki, tartalmi formai

követelményeit. Ezek a tervfejezetek adják az alapját a szakmai vizsga bemeneti

feltételeként előírt üzleti tervnek. A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók az elkészített

üzleti tervet bemutassák, prezentálják társaik előtt.



Statisztika gyakorlat


Témakör: Az érték-, ár- és volumenindex

Tartalmak: A számítógépes programokat alkalmazva, kiemelten a statisztikai a

függvények használata

51.3. Témakörök

51.3.1. Az üzleti terv felépítése és elkészítése

Az üzleti tervkészítés céljai

Az üzleti tervek fajtái

Az üzleti terv felépítése

Az üzleti terv formai követelményei

Az üzleti tervkészítés folyamata

Az üzleti terv információs bázisa

A vállalkozási ötlet

Célok, eszközök, módszerek, műszaki, technikai és jogi feltételek

51.3.2. Az üzleti terv fejezetek kidolgozása

A vezetői összefoglaló formai követelményei

A vállalkozás általános bemutatása

nemzetgazdasági helyzetelemzések, az alapított vállalkozás elméletben tanultak

szerinti bemutatása, táblázatok, ábrák, grafikonok szerkesztése, elemzése

statisztikai módszerek alkalmazása, nyomtatásban történő megjelenítése,

számítástechnikai programok alkalmazása

Termékek és szolgáltatások

a vállalkozás termelési szerkezetének és termékeinek, szolgáltatásainak részletes

bemutatása, táblázatok, ábrák, grafikonok szerkesztése

Marketingterv

piackutatási kérdőívek készítése, kutatási eredmények feldolgozása, célpiac

kiválasztás és termékpozicionálás

a vállalkozás konkrét marketingtervének elkészítése

a vállalkozás külső megjelenítése: logó, stílusjegyek, márkanevek, reklám- és

PR-tervek készítése

A működési terv

a vállalkozás működésének bemutatása, leírása, folyamatábrák készítése,

grafikonok, ábrák nyomtatott megjelenítése

Humánerőforrás tervezése

szervezeti ábrák elkészítése, döntési folyamatok leírása, belső ellenőrzési

rendszer bemutatása, munkaerő biztosítás eszközeinek leírása, érdekeltségi rendszer

bemutatása, bértömeg, bérszínvonal alakulása a vállalkozásban (táblák, grafikonok,

ábrák).

A pénzügyi terv

az elméletben tanultak szerint a pénzügyi folyamatok bemutatása, kidolgozása,

megszerkesztése, pénzügyi mutatók kiszámítása, táblázatba foglalása, elemzése,

következtetések levonása, beruházási terv, pénzügyi terv készítése

Mellékletek az üzleti tervben: mellékletnek szánt dokumentumok, prospektusok,

fényképek, újságcikkek gyűjtése, piackutatási kérdőívek besorolása, árajánlatok

készítése, szakmai önéletrajzok készítése stb.





értékeléssel.

A


Könyvvezetési feladatok

megnevezésű



A 10153-16 azonosító számú Könyvvezetési feladatokmegnevezésű szakmai


kompetenciák:

Könyvvez

etés

Pén

zforg

alm

i

könyvvit

eli

gyak

orl

at

FELADATOK

Bizonylatokat előkészíti a könyveléshez X X

Immateriális javakkal kapcsolatos gazdasági

eseményeket könyvel X

Tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági eseményeket

könyvel X

Készletekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket

könyvel X

Jövedelemelszámolással kapcsolatos gazdasági


Költségekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket

költségnemek szerint könyvel X

Pénzeszközök mozgásával kapcsolatos gazdasági


Elszámolja az értékesítéssel összefüggő gazdasági

eseményeket X

Általános forgalmi adóval kapcsolatos elszámolásokat

végez X

Személyi jövedelemadóval kapcsolatos elszámolásokat

végez X

Ellátja a leltárak dokumentálásával kapcsolatos

feladatokat X

Zárlati munkálatokat végez X

Közreműködik a mérleg összeállításában X X

Közreműködik az eredménykimutatás összeállításában X

Eredménykategóriák számításához adatokat szolgáltat X

Közreműködik a különféle szabályzatok elkészítésében X

Pénztárkönyvet és naplófőkönyvet vezet X

Bevételi, bevételi- és költségnyilvántartást vezet X X

Részletező nyilvántartásokat vezet X X

Nyilvántartásai alapján határidőre adatokat szolgáltat X X

SZAKMAI ISMERETEK

Kettős könyvviteli alapok X X

A számviteli törvény X

A beszámolási és könyvvezetési kötelezettség X

A vállalkozás vagyona, leltár és mérleg X

A könyvelési tételek szerkesztése, könyvelésük, a

mérlegre és az eredményre ható gazdasági események X

A számlakeret, számlatükör, számlarend X

Befektetett eszközök, tárgyi eszközökkel kapcsolatos

elszámolások, immateriális javak X

Vásárolt és saját termelésű készletek elszámolása X

Jövedelemelszámolás X

Pénzügyi és hitelműveletekkel kapcsolatos elszámolások,

költségvetési kapcsolatok X

A kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolások X

A költségekkel kapcsolatos elszámolások X

Vásárolt és saját termelésű készletek értékesítésével és

kiszámlázott szolgáltatással kapcsolatos elszámolások X

A könyvviteli zárlat és az éves beszámoló X

Pénzforgalmi könyvviteli alapok X

Alapnyilvántartások vezetése a személyi

jövedelemadóról szóló törvény szerint (naplófőkönyv,

pénztárkönyv, bevételi és költségnyilvántartás, bevételi

nyilvántartás)

X X

Részletező nyilvántartások vezetése X X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése X X

Jogszabály-alkalmazás készsége X X

Szakmai kommunikáció X X

Számnagyságok érzékelése X X

Kész szoftverek használata X X



Precizitás X X

Önállóság X X

Stressztűrő képesség X X


Közérthetőség X X

Kommunikációs rugalmasság X X

Visszacsatolási készség X X


Ismeretek helyén való alkalmazása X X

Áttekintő képesség X X

Figyelemmegosztás X X

52. Könyvvezetés tantárgy 16 óra/0 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A Könyvvezetés tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók képesek legyenek a gazdasági

eseményeket, azok bizonylatai alapján a főkönyvi könyvelésben rögzíteni. A számlák

adatai alapján tudjanak a mérleg és az eredménykimutatás elkészítésében közreműködni.

Képesek legyenek továbbá az egyéni vállalkozás pénzforgalmi alapnyilvántartásait,

valamint a részletező analitikus nyilvántartásait vezetni. Tisztában legyenek a

könyveléshez szükséges legfontosabb aktuális adó- és járulékszabályokkal.






52.3. Témakörök

52.3.1. Pénzforgalmi könyvviteli alapok

Pénzforgalmi könyvvitel fogalma, a személyi jövedelemadó törvény hatálya alatti

könyvelést befolyásoló előírások, adózási szabályok

Válaszható alapnyilvántartások fajtái, a nyilvántartások kötelező adattartalma, (a

személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 5. számú melléklete

szerint) vezetésük szabályai

A naplófőkönyv rovatainak elnevezése, adattartalma

Gazdasági események rovatainak tartalma

Vegyes gazdasági események: számlák, bankszámlakivonatok, pénztár, bér, stb.

Számszaki egyezőség

Sajátos értékcsökkenési szabályok az szja törvény szerint

Negyedéves eredmény, a vállalkozói szja előleg

Éves zárás, eredmény, adatszolgáltatás az szja bevalláshoz

A pénztárkönyv rovatainak elnevezése és ezek adattartalma

Gazdasági események rovatainak tartalma

Vegyes gazdasági események: számlák, bankszámlakivonatok, pénztár, bér, stb.

Számszaki egyezőség

Sajátos értékcsökkenési szabályok az szja törvény szerint

Negyedéves eredmény, a vállalkozói szja előleg

Éves zárás, eredmény, adatszolgáltatás a szja bevalláshoz

Bevételi nyilvántartás előírt adattartalma, vezetése, bizonylatok megőrzése

Feladatok a bevételi nyilvántartás vezetésével, a fizetendő adó

Részletező nyilvántartások fajtái, szükségessége, tartalma, vezetése

52.3.2. Kettős könyvviteli alapok, bérelszámolás

A korábban tanult alapfogalmak, rendszerzés

Jövedelemelszámolással kapcsolatos fogalmak

Bérfeladás, bérfizetés

Levonások fajtái, keletkezésük, rendszerezésük, könyvelése

Egyéb gazdasági események: előleg folyósítása, kártérítés

Betegszabadság, táppénz könyvelése

Osztalék könyvelése, levonások, pénzügyi rendezése

52.3.3. Befektetett eszközök

Tárgyi eszközök fogalma, mérlegsorai, a sorok tartalma

Beruházások, (vásárolt és saját rezsis) tárgyi eszköz értékesítése, értékcsökkenés és

értékcsökkenési leírás, terven felüli értékcsökkenés

Immateriális javak formái, tartalma

Szellemi termékek, vagyoni értékű jog könyvelése

Fontosabb gazdasági események könyvelésének összehasonlítása a tárgyi

eszközökkel

Sajátos értékcsökkenési szabályok

52.3.4. Vásárolt készletek

Készletek fogalma, fajtái

Tényleges beszerzési ár, készletcsökkenések értékelési módjai (átlagáras és FIFO

módszer)

Vásárolt készlet (anyag, áru) beszerzése, készlet korrekciók, felhasználás, értékesítés,

értékvesztés, selejtezés

Leltár, leltározási eltérések

52.3.5. Saját termelésű készletek

Költségek fajtái, csoportosítása

Költségek könyvelésének lehetséges módjai, költségeket elszámol költségnemek

szerint

Önköltség fogalma, számításának módjai

Saját előállítású készlet termelése során felmerült költségek, raktárravétel, értékesítés,

STK állományváltozása

52.3.6. Pénzügyi és hitelműveletek, költségvetési kapcsolatok

Pénztári és banki pénzügyi műveletek összefoglalása

Hitel-folyósítás, törlesztés könyvelése

Költségvetési kapcsolatok könyvelése, áfa, társasági adó, költségvetéssel kapcsolatos

befizetési kötelezettségek és követelések

Évnyitás után rendező tételek

52.3.7. Zárás, beszámolókészítés

Zárlat fogalma, havi, negyedéves, éves zárási teendők

Időbeli elhatárolások, fajtái, könyvelése

Zárlati események könyvelése

Eredménykimutatás, adóalap, társasági adó megállapítása, mérleg elkészítése

Kiegészítő melléklet tartalma


Tanterem, szaktanterem



értékeléssel.

53. Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat tantárgy 31 óra/0 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A tantárgy tanításának célja, hogy a Könyvvezetés tantárgy pénzforgalmi könyvviteli

alapok témakörében megtanult elméleti ismereteket a tanuló a gyakorlatban alkalmazni

tudja a gyakorlati életben is alkalmas számviteli szoftver használatával.

A tanuló legyen képes a pénzforgalmi számítógépes programcsomagot szakszerűen

használva elvégezni a pénzforgalmi könyvelési feladatot. Ismerje a bevallások,

adatszolgáltatások elkészítéséhez szükséges adatok forráshelyét.


A Pénzforgalmi könyvviteli alapok tantárgy tanítása megelőzi a kettős könyvvitel tanítását.

Így lehet biztosítani – időben - a pénzforgalmi könyvviteli gyakorlat elméleti

megalapozását.





53.3. Témakörök

53.3.1. Könyvelés naplófőkönyvben

Előkészítési feladatok

A naplófőkönyv szoftver szerkezének, menürendszerének megismerése

Évnyitás (az adatállomány bevitelének lehetővé tétele az adott évre)

Vállalkozás adatainak felvitele

Az áfa jogállás beállítása, (éves, negyedéves, havi, alanyi mentes) halasztott áfa

Az áfa alanyiság függvényében a szükséges rovatok megtervezése, kialakítása

Törzsadatok kialakítása a rovatok tartalmának ismeretében, de az adott vállalkozás

igényeinek megfelelően

Rovatok bővítésének megismerése

Könyvelés és zárás

Év eleji nyitás könyvelése a számszaki egyezés figyelésével

Bank, pénztár és kettő közötti pénzügyi műveletek könyvelése

Gyakran előforduló költségek könyvelése: anyag- és árubeszerzés, alvállalkozói

számlák, energia számlák, telefonköltség, nyomtatvány, irodaszer, szaklapok,

bérleti díjak, bérek, jövedelem-kivét, bérekkel kapcsolatos adók, járulékok,

bankköltség, forgalmi jutalék, gépkocsi használat üzemanyagköltsége, átalány, stb.

Bevételek könyvelése: árbevétel, bérleti díj bevétel, értékesített tárgyi eszközök és

immateriális javak könyvelése, kamatbevétel, késedelmi kamatbevétel,

adótúlfizetés jóváírásának megjelenítése a naplófőkönyvben, stb.

Bérekkel kapcsolatos adó- és járulék levonások, osztalék

Havi adatszolgáltatás a vállalkozó részére a fizetendő adókról és járulékokról

Negyedéves zárás, eredmény, fizetendő szja megállapítása

Éves zárási feladatok, adatszolgáltatás az éves szja bevallás és az iparűzési adóbevallás

készítéséhez

53.3.2. Könyvelés pénztárkönyvben

Előkészítési feladatok

A pénztárkönyv szoftver szerkezének, menürendszerének megismerése

Évnyitás (az adatállomány bevitelének lehetővé tétele az adott évre)

Vállalkozás adatainak felvitele

Az áfa jogállás beállítása, (éves, negyedéves, havi, alanyi mentes) halasztott áfa

Az áfa alanyiság függvényében a szükséges rovatok megtervezése, kialakítása

Törzsadatok kialakítása a rovatok tartalmának ismeretében, de az adott vállalkozás

igényeinek megfelelően

Rovatok bővítésének megismerése

Könyvelés és zárás

Év eleji nyitás könyvelése a számszaki egyezés figyelésével

Bank, pénztár és kettő közötti pénzügyi műveletek könyvelése

Gyakran előforduló költségek könyvelése: anyag- és árubeszerzés, alvállalkozói

számlák, energia számlák, telefonköltség, nyomtatvány, irodaszer, szaklapok, bérleti

díjak, bérek, jövedelem-kivét, bérekkel kapcsolatos adók, járulékok, bankköltség,

forgalmi jutalék, gépkocsi használat üzemanyagköltsége, átalány, stb.

Bevételek könyvelése: árbevétel, bérleti díj bevétel, értékesített tárgyi eszközök és

immateriális javak könyvelése, kamatbevétel, késedelmi kamatbevétel, adótúlfizetés

jóváírásának megjelenítése a pénztárkönyvben, stb.

Bérekkel kapcsolatos adó- és járulék levonások, osztalék

Havi adatszolgáltatás a vállalkozó részére a fizetendő adókról és járulékokról

Negyedéves zárás, eredmény, fizetendő szja megállapítása

Éves zárási feladatok, adatszolgáltatás az éves szja bevallás és az iparűzési adóbevallás

készítéséhez

53.3.3. Bevételi nyilvántartások

Bevételi nyilvántartás vezetése eva-s adóalany esetén

Eva előleg számítása időszakonként

Éves bevallás tartalmához adatgyűjtés, bevallás elkészítése

Bevételi nyilvántartás vezetése - a hatályos jogszabályokra figyelemmel -

meghatározott adóalanyokra vonatkozóan

Bevételi határ figyelése, túllépése esetén a 40%-os adóalap, adó számítása,

bevalláshoz adatközlés

Bevételi nyilvántartás vezetése a kisadózó vállalkozások (katá-s adóalany) esetében

A kata törvény szerinti bevétel értelmezése, bevétel megszerzésének időpontja

53.3.4. Részletező nyilvántartások

Folyószámla nyilvántartások vezetése (szállító, vevő)

A munkabérekkel, vállalkozói kivéttel kapcsolatos nyilvántartások vezetése

A tárgyi eszközökkel, immateriális javakkal, beruházásokkal kapcsolatos analitikus

nyilvántartások vezetése, aktiválás, értékcsökkenés számítása és felvezetése a

kartonra, stb.

Gépjárművel kapcsolatos elszámolási szabályok, nyilvántartások

Egyéb követelések nyilvántartása a munkavállalókkal, tagokkal kapcsolatosan

Kötelezettségek analitikus nyilvántartása

Alvállalkozói teljesítmények nyilvántartása

Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása

Értékpapírok adatainak analitikus nyilvántartása

Selejtezéssel kapcsolatos dokumentumok elkészítése, nyilvántartása

Leltár tartalma, készítése





értékeléssel.

A


Munkaerő-gazdálkodás

megnevezésű



A 10154-16 azonosító számú Munkaerő-gazdálkodásmegnevezésű szakmai


kompetenciák:

Munkae

rő-

gaz

dál

kodás

Bér

szám

fejt

ési

gyak

orl

at

FELADATOK

Munkaügyi nyilvántartások alapján analitikus

bérprogrammal számfejti a béreket X X

Gondoskodik a bér kifizetéséről, levonások átutalásáról X X

Részt vesz a bér, anyagi és egyéb ösztönzési rendszer

kidolgozásában X

Nyilvántartja az utazással kapcsolatos költségeket X

Alkalmazza a humán kontrolling eszközeit és módszereit,

elemzéseket, számításokat végez, információt ad a

szakterülettel kapcsolatban

X

Betartja az adatvédelemre vonatkozó szabályokat X

Közreműködik a munkaerőterv, a bérterv és egyéb

személyi jellegű költségek tervének elkészítésében X

Részt vesz a munkakörelemzésben, a munkakör

értékelésben X

Részt vesz a szervezeti kultúra kialakításában és a

munkavállalók beilleszkedésének segítésében X

Vizsgálja a foglalkoztatás hatékonyságát X X

Dokumentálja és elemzi a munkaidő-gazdálkodást X X

Vizsgálja és értékeli a foglalkoztatási költségek alakulását X X

Közreműködik a javadalmazási és ösztönzési rendszer

kidolgozásában, működteti azt X X

Alkalmazza a bérgazdálkodás és a béren kívüli juttatás

módszereit, részt vesz a munkáltató béren kívüli juttatási

rendszerének kialakításában és működtetésében

X

Be- és kilépteti a munkavállalót, új munkavállaló anyagát

összegyűjti, nyilvántartásba vesz X

Betartja és figyelemmel kíséri a munkavállalók munkaköri

orvosi alkalmassági vizsgálatával kapcsolatos előírásokat X

Vezeti a dolgozók felvételével, kiléptetésével kapcsolatos

nyomtatványokat a tartalmi és formai követelményeknek

megfelelően

X

Keresőképtelenségre vonatkozó adatokat gyűjt, rögzít X

Tanulmányozza, értelmezi és alkalmazza a bérelszámolás

módszereit, a bérelszámolási tevékenység tartalmát, a

vállalkozás más területeihez való kapcsolódását

X X

Összesítéseket készít X

Feladásokat készít a főkönyvi könyvelés részére X

Bérekről és ellátásokról jelentéseket, összesítéseket,

nyilvántartásokat készít X

Nyugellátáshoz szükséges adatokat összegyűjt X

NAV felé adó-, járulékbevallást készít X

Nyugellátással kapcsolatosan adatszolgáltatást végez X

SZAKMAI ISMERETEK

A munkaerőpiac szereplői, a munkaerő-szükséglet és a

bérgazdálkodás X X

Munkaszerződések és módosításuk X X

A munkajog fogalma, a munkaviszonnyal kapcsolatos

jogszabályok, a Munka Törvénykönyve X

A társadalombiztosítás szerepe, sajátosságai, helye az

államháztartás rendszerében, a társadalombiztosítás

bevételei

X

A társadalombiztosításban részesülők köre (teljes körű

biztosítottak, speciális ellátások) X

Járulékfizetési kötelezettségek (foglalkoztatók,

foglalkoztatottak) X X

Társadalombiztosítási, egészségbiztosítási,

családtámogatási ellátások és az ezekre való jogosultság

feltételei, a társadalombiztosítással kapcsolatos egyéb

teendők

X X

Egészségügyi hozzájárulás X X

Magánnyugdíj, magánnyugdíj-pénztárak X X

Eljárási szabályok, ellenőrzés, szankciók, adatszolgáltatási

kötelezettség X X

Általános stratégia, humánstratégia X

Általános tervezés, munkaerő tervezés, bértervezés,

személyi jellegű költségek tervezése X

A munkahelyi bérpolitika X

A humán kontrolling-alapú tervezés, ellenőrzési rendszer,

jelentésrendszer X

Létszám, munkaidő-kihasználtsági, bérgazdálkodás

mutatói, a szociális-jóléti tevékenység mutatói X X

Munkakörelemzés, munkakör-értékelés X

Szervezési kultúra X

A beilleszkedés segítése X

A hatékony foglalkoztatás módszerei, a hatékony

bérgazdálkodás módszerei X X

Munkaidő-gazdálkodás, munkaidő nyilvántartások X X

Munkaerőköltség X

Béren kívüli juttatások fajtái és adóvonzatai X X

Ösztönzési, javadalmazási módszerek X X

A munkaviszony és egyéb jogviszony létesítésére és

megszüntetésére, illetve megszűnésére és járandóságokra

vonatkozó szabályok

X X

Az új munkavállaló adóazonosító jelének és a TAJ

számának beszerzése és nyilvántartása X X

A személyes adatok védelméről szóló szabályok X X

A keresőképtelenség, a betegszabadság és a táppénz

elszámolásához szükséges adatok X X

A havi adó- és járulékbevallások, az elektronikus bevallás X

A dolgozók felvételével és kiléptetésével kapcsolatos

nyomtatványok, igazolások tartalma és formája, kitöltésük X X

Számítógépes programismeret a munkaidő nyilvántartás

adatainak rögzítésére, a bér elszámolására, adó- és

járulékbevallás elkészítésére

X X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése X

Jogszabály-alkalmazás készsége X X

TB-naptár kezelés készsége X X


Számnagyságok érzékelése X X

Kész szoftverek használata X X


Önállóság X X


Precizitás X X


Közérthetőség X X

Határozottság X X

Konfliktuskerülő készség X X


Rendszerező képesség X X

Módszeres munkavégzés X X


54. Munkaerő-gazdálkodás tantárgy 36 óra/0 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló a a Munka Törvénykönyve által meghatározott

szabályokat megismerje, és ezeket a munkaügyi gyakorlata során alkalmazni tudja. A

tanulónak tisztában kell lennie azzal, hogy rendszeresen figyelemmel kell kísérnie a

jogszabályi, adójogszabályi környezetet annak érdekében, hogy munkáját mindig a

hatályos jogszabályoknak megfelelően tudja végezni.







Kiemelt adónemek




Az adó mértéke



Családi kedvezmény


Adókedvezmények

Témakör: Egyéni vállalkozó jövedelemadózása

Tartalmak: Az egyéni vállalkozók adózási szabályai a személyi a jövedelemadóban



szabályai





Az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke







54.3. Témakörök

54.3.1. Munkajog és munkaügyi alapok

A munka fogalma, a munkafolyamat, történeti fejlődésének áttekintése

A munkaerő-gazdálkodás története

Motiváció, motivációs elméletek

Képesség, készségek, képzettség

A humán kontrolling fogalma, eszközei, módszerei, elemzések, számítások

Emberi erőforrás gazdálkodás, humánstratégia

A munkakörök elemzése, kialakítása, értékelése

Toborzás és kiválasztás

Teljesítményértékelés

Munkaerő fejlesztés, karriertervezés

Bérezés, jutalmazás, szociális juttatások

A humán kontrolling-alapú tervezés, ellenőrzési rendszer, jelentésrendszer

Munkaidő-gazdálkodás, munkaidő nyilvántartások, foglalkoztatás hatékonysága

A Munka Törvénykönyve (Mt.) célja, hatálya, fejezetei

Az Mt. alapelvei

Jogok és kötelezettségek gyakorlása

Egyenlő bánásmód követelménye

Jognyilatkozatok

Érvénytelenség, jogkövetkezménye

A munkaviszonyból származó igény elévülése

A munkaviszony fogalma, alanyai

Munkaviszony létesítése, munkaszerződés fogalma, tartalma

A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége

Munkaszerződés teljesítése, munkáltató és munkavállaló kötelezettsége

Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, jogkövetkezmények

A munkaszerződés módosítása

A munkaviszony megszűnése és megszűntetése, megszüntetés módjai

A felmondás, az azonnali hatályú felmondás, a végkielégítés

Eljárás a munkaviszony megszűnése, illetve megszűntetése esetén

A munkaviszony jogellenes megszűntetése, jogkövetkezményei

A munkaidőre, napi munkaidőre, munkaidőkeretre, pihenőidőre vonatkozó fogalmak,

szabályok

A munkaidő-beosztással kapcsolatos szabályok

Pihenőidő, napi-, heti pihenőidő, rendkívüli munkaidő, az ügylet és készenlét

A szabadság fajtái és mértéke, kiadása, betegszabadság

Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság

54.3.2. A munka díjazása

A munkabér fogalma, részei

Az alapbér, megállapítása időbérben, teljesítménybérben, ezek kombinációjával

Időbér, az idő mérése

Teljesítménybér, teljesítménykövetelmény meghatározása, mérése, garantált bér

A bérpótlék fogalma és fajtái

Díjazás munkavégzés hiányában (távolléti díj)

A kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum

A munkabér védelme

A munkaviszony egyes speciális típusai

Bruttó bér, nettó bér, a munkavállalót és a munkáltatót terhelő adók és járulékok

A kártérítési kötelezettség, a munkavállaló kártérítési kötelezettsége

A kártérítés mértéke

A megőrzési felelősség, a leltárfelelősség, a leltárhiányért való felelősség feltétele

A munkavállalói biztosíték

A kártérítés mérséklése

A munkáltató kártérítési kötelezettsége

A kártérítés mértéke és módja

54.3.3. Társadalombiztosítás fedezete

A társadalombiztosítás feladatai, ellátásai

A társadalombiztosítás rendszere:

egészségügyi ellátás: természetbeni, pénzbeli

nyugellátás

szociális juttatások

Biztosítási kötelezettség

társadalombiztosítási jogviszony, biztosított, foglalkoztató fogalma

a biztosítási kötelezettség elbírálása, a biztosítás szünetelése

Biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok

munkaviszony

szövetkezeti tagsági viszony

tanulói szerződés

álláskeresési járadékban részesülő személy

egyéni vállalkozó

társas vállalkozó

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok

mezőgazdasági őstermelő

Az ellátások fedezetét biztosító fizetési kötelezettségek:

Szociális hozzájárulási adó, mértéke, az adó alanya, alapja

Az adófizetési kötelezettséget keletkeztető jogviszonyok

Szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezettek köre

A kifizetőt terhelő adó alapja, illetve a kifizetőt terhelő adónak nem alapja

Egyéni járulékok, fajtái, mértéke, alapja

Nyugdíjjárulék

fizetésre kötelezettek köre

járulék alapja, mértéke, kiszámítása

egyéni járulék fizetése többes jogviszonyban

nyugdíjasok egyéni járulékfizetése

kiegészítő nyugdíjpénztárakba történő befizetések

Egészségbiztosítási járulék



a járulék számítása (speciális esetek)

Egészségügyi szolgáltatási járulék



magánszemélyek egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési

kötelezettsége

vállalkozók egészségügyi szolgáltatási járuléka

Táppénz hozzájárulás

Az ekho szerinti adózást választó munkavállaló i közteherfizetése,

az ekho alapja, mértéke

Háztartási munka és egyszerűsített foglalkoztatás (idénymunka, alkalmi munka)

Egészségügyi hozzájárulás

fizetési kötelezettség esetei, alapja, mértéke

Nyugdíjbiztosítás ellátásai érdekében köthető megállapodások

Egészségügyi szolgáltatás érdekében köthető megállapodások

A járulékok megállapítása, befizetése és bevallása

Nyilvántartási, bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség

A járulékfizetéssel, bevallással, adatszolgáltatással és bejelentéssel összefüggő

mulasztások szankciói

A szociális hozzájárulási adó- és járulékfizetés speciális esetei, adókedvezmények


Tanterem



értékeléssel.

55. Bérszámfejtési gyakorlat tantárgy 31 óra/0 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló az elméleti ismeretei birtokában bérszámfejtés

és a bérszámfejtéshez kapcsolódó feladatokat végezzen. A Bérszámfejtési gyakorlat

tantárgy tanulása után a tanuló alkalmassá válik munkavállalókkal kapcsolatos bér- és

társadalombiztosítási ügyeket intézni, a munkavállalók jövedelmét a hatályos jogszabályok

szerint meghatározni, a kapcsolódó nyilvántartásokat vezetni, bevallásokat elkészíteni.






Témakör: Adózási gyakorlat

Tartalmak: személyi jövedelemadó


Témakör: A könyvelési tételek szerkesztése


Témakör: A jövedelem elszámolás


55.3. Témakörök

55.3.1. Bérszámfejtés előkészítése

Bérszámfejtő program szerkezetének megismerése

Beállítási lehetőségek megismerése, módja

55.3.2. Bérszámfejtés

Törzsadatok felvitele:

a foglalkoztató vagy kifizetőhely adatainak rögzítése

a dolgozó törzsadatainak felvitele

személyes adatok (név, lakcím, születési adatok, adóazonosító, TAJ-kártya

száma, családi állapot, szakképzettség, iskolai végzettség, stb.)

a munkaszerződés adatainak felvitele, jogviszony típusa, besorolási bér,

munkaidő, pótlékok

nyilatkozatokhoz, kedvezményekhez kapcsolódó beállítások

adózási beállítások

járulékfizetési beállítások

egyéb adatok bevitele, bérfizetés módja

előző munkahelyről „hozott adatok” bevitele a programba az adott naptári évvel

kapcsolatosan

A dolgozó beléptetésével kapcsolatos feladatok:

beléptetéssel kapcsolatos adatszolgáltatás (T1041, T1042E)

a dolgozó nyilvántartásba vétele

Bérszámfejtés:

munkaidőadatok, távollétek rögzítése (jelenléti ív, munkaidő nyilvántartás szerint)

bérszámfejtés futtatása

a szükséges listák nyomtatási: fizetési jegyzék, stb.

a bérek átutalásához szükséges adatok listázása, adatszolgáltatás

a bérekkel kapcsolatos adó és járulékbevallások elkészítése, (08, 58) az adatok

exportjának elkészítése

bevallások ellenőrzése, elküldése

A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos feladatok:

szükséges nyomtatványok kiállítása, kitöltése

soron kívüli bérszámfejtés, fizetés

egészségügyi ellátásokhoz szükséges nyomtatványok kitöltése

55.3.3. Egyéb feladatok

Hibákkal kapcsolatos feladatok:

bérszámfejtés hibáinak felismerése

bérszámfejtési hibák – annak eredetétől, okától függetlenül – felismerése, javítása,

stb.

javítás, önellenőrzés fogalma, alkalmazása a hibás javításoknál

kapcsolódó bevallások javítása, önellenőrzése

Egyéb feladatok:

bérfeladás elvégzése

bérfizetési jegyzékek listázása, nyomatása

a dolgozók bérkartonjának listázása, nyomtatása

adatszolgáltatás, statisztikai adatszolgáltatás

éves jövedelemigazolás elkészítése a munkavállaló részére (M30, Adatlap-évszám)

munkáltatói személyi jövedelemadó megállapítása (M29)

átlagkereset igazolások kiállítása

adatszolgáltatás a vállalkozók felé a befizetendő adókról, járulékokról, azok

határidejéről

kapcsolattartás a bérszámfejtő program készítőivel

jogszabályok követése, értelmezése, alkalmazása

KSH felé adatszolgáltatás

a munkakör végzéséhez szükséges egyéb tevékenységek végzése





értékeléssel.

A


Közlekedés-szállítási alapok

megnevezésű



A 10496-16 azonosító számú Közlekedés-szállítási alapokmegnevezésű szakmai


kompetenciák:

Közl

eked

ési

alap

fogal

mak

Közl

eked

és

tech

nik

ája

Közl

eked

és

üze

mvit

el

Közl

eked

és

üze

mvit

el

gyak

orl

at

FELADATOK

Alkalmazza a menetdíjtáblázatokra, menetjegyekre

és utazási igazolványokra vonatkozó szabályokat X X

Betartja az utasokra vonatkozó szabályokat a

személyszállítás területén X X

Elvégzi, irányítja az okmányok elkészítését,

kitöltését X X

Ellátja és ellenőrzi a munka-, tűz- és

környezetvédelmi feladatokat X

Ellenőrzi a veszélyes áruk és a különleges

küldemények szállítási szabályainak betartását X X

Részt vesz a reklamációs ügyek intézésében X

Betartja az utazási kedvezményekre való

jogosultságokat és az utazási igazolványok

visszaváltásával kapcsolatos szabályokat

X X

Utazással kapcsolatos információt ad X X

Ajánlatokat készít, reklámokat tervez X

Alkalmazza a kommunikációs módszereket és a PR-

szabályokat X

Alkalmazza a szakmai idegen nyelvet és a szakmai

kifejezéseket X

Előkészíti a fuvarozási, illetve szállítmányozási

feladatot X X X X

Az előkészítés során figyelembe veszi a hazai és

nemzetközi jogi szabályozást X X X

Elemzéseket, ajánlatokat készít X X X

Kiválasztja a fuvarparitást és a fizetési módot X X X

Alkalmazza a logisztikai ismereteket X X X X

Kiválasztja az áru továbbításához a legalkalmasabb

fuvarozási eszközt, szükség szerint megtervezi az

útvonalat

X

Az előírások szerint dokumentálja a rendkívüli

eseményeket X X X

Közreműködik a gazdaságossági elemzések,

értékelések készítésében X

Nyilvántartja és kezeli a fuvarozási okmányokat X X

Betartja a rakodási tevékenységre vonatkozó

szabályokat X

SZAKMAI ISMERETEK

Közlekedési alapismeretek X

A közlekedés technikai elemei X

A közlekedés forgalmi folyamatai az

árufuvarozásban és a személyszállításban X X

A fuvarozási szerződések X X X

A fuvarozási folyamat X X

A fuvarozás eszközei X

Közlekedési informatika és alkalmazott

számítástechnika X

Szakmai idegen nyelv alkalmazása X

Általános és ágazati díjszámítási ismeretek X X

Közlekedés földrajzi alapismeretek X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Információforrások kezelése X X X X

Szakmai kifejezések használata szóban és írásban X X X X

Idegen nyelvű szöveg megértése szóban és írásban X X X X


Külső megjelenés X X X X

Felelősségtudat X X X X

Szervezőkészség X X X X


Udvariasság X X X X

Kapcsolatteremtő készség X X X X

Határozottság X X X X


Információgyűjtés X X X X

Figyelem-összpontosítás X X X X

Nyitott hozzáállás X X X X

56. Közlekedési alapfogalmak tantárgy 108 óra/108 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

A tantárgy a főszakképesítéshez kapcsolódik.


A közlekedési alapfogalmak tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókat megismertesse a

közlekedésnek a társadalom fejlődésében, életében betöltött szerepével,

jelentőségével,valamint a közlekedéssel összefüggő alapvető ismeretekkel.


A tantárgy szorosan kapcsolódik a közlekedés technikája és a közlekedés üzemvitel


56.3. Témakörök

56.3.1. Közlekedéstörténet

A közúti közlekedés kialakulása és fejlődése

Közúti közlekedés a középkorban

Motorizáció a közúti közlekedésben

Közúti közlekedés az 1890-es évektől napjainkig

A városi közlekedés fejlődése a kezdetektől napjainkig

Városi közlekedés a XVIII. század végén, a XIX. század elején

Magyarországi városi közlekedés kezdetei

A vízi közlekedés kialakulása és fejlődése

A kezdetek, a hajózás története az ókorban, a középkorban

Földrajzi felfedezések

Gőzhajózás tengeren és belvízen

Hazánk hajózása a török hódoltságtól a XIX. század végéig

A magyar hajózás a XX. században

A vasúti közlekedés kialakulása, fejlődése

A vasúti közlekedés kezdetei

A lóvasúttól a gőzösökig

Magyarország vasúti közlekedése 1830-tól az 1900-as évek elejéig

Magyarország vasúti közlekedésének fejlődése az 1900-as évek elejétől napjainkig

A légi közlekedés története, a repülés kezdetei, a léghajók

Légi közlekedés Magyarországon

A csővezetékes szállítás kialakulása és elterjedése

A hírközlés és távközlés fejlődése

56.3.2. Közlekedési alapfogalmak

A közlekedés fogalma, feladata, értelmezése

A közlekedés pályája, a pálya vonalvezetése

A raktárak, mint a közlekedés fontos kiszolgáló létesítményei

A jármű. A közlekedés kiszolgáló létesítményei

Az ember szerepe a közlekedésben

A közlekedés felosztása

Közlekedési alapfogalmak

A közlekedési alágazatok átfogó jellemzése

A vasúti, közúti, vízi, légi közlekedés és a csővezetékes szállítás

A közlekedési munkamegosztás

56.3.3. Közlekedési földrajz

Közlekedés-földrajzi fogalmak

A térképek fajtái, jelrendszere

Időszámítási módok

Magyarország vasúthálózata, fővonalak, elágazások, átlós vonalak

Jelentősebb keskeny nyomtávolságú vonalak

Nemzetközi vasúti összeköttetések, határátkelőhelyek, tranzitútvonalak

A közutak csoportosítása és műszaki jellemzői

Hazánk és Európa közúthálózata, számozási rendszer, első- és másodrendű

főútvonalak, körgyűrűk, határátkelőhelyek, E utak

Páneurópai közlekedési folyosók

Európa belvízi közlekedése, hajózható csatornái, tengeri hajózása

Magyarország vízi közlekedése, hajózható vízi útjai

Hazai repülőtereink

Hazánk és az európai térség jelenlegi vezetékhálózatának kialakulása

56.3.4. Egységrakomány-képzés, kombinált szállítás

A rakodólapok, mint az egységrakomány-képzés eszközei

Konténerek az egységrakomány-képzésben

Konténerek csoportosítása

Nagykonténerek rakodása

A kombinált áruszállítás előnyei

Konténeres áruszállítás

Közút- vasút huckepack szállítás

Közút-vízi huckepack szállítás

Folyam- tengeri kombinált áruszállítás

A kombinált áruszállítás termináljai


Tanterem



értékeléssel.

57. Közlekedés technikája tantárgy 144 óra/144 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A közlekedési technikája tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókat megismertesse az

egyes közlekedési alágazatok technikai összetevőivel, a járművekkel, a közlekedési hálózat

infrastrukturális és kiszolgáló elemeivel.


A tantárgy szorosan kapcsolódik a közlekedési alapfogalmak és a közlekedés üzemvitel


57.3. Témakörök

57.3.1. A vasúti közlekedés technikája

A vasúti közlekedés felosztása

A vasúti pálya

Az alépítmény részei, kialakítása, feladata

A felépítmény és részei, az egyes részek jellemzői

A felépítmény alapfogalmai

Vágánykapcsolások

Különleges felépítmények

Vasúti vontató járművek fajtái, jellemzői

A vasúti vontatott járművek szerkezete és típusai

A vasúti járművek káros mozgásai

Vasúti kiszolgáló létesítmények

Vasúti jelző és biztosítóberendezések

57.3.2. A közúti, városi közlekedés technikája

A közúti pálya

A közutak osztályozása

A közúti pályával kapcsolatos alapfogalmak

A közúti járművek csoportosítása

A közúti járművek szerkezete és felépítése

A négyütemű és kétütemű Otto-motor, a dízelmotor felépítése és működése Motorok

üzem és kenőanyagai

A tehergépjárművek

A közúti járművek fontosabb paraméterei

A közúti közlekedés kiszolgáló létesítményei

Városok, települések infrastruktúrája

Városok, települések csoportosítása, részei

A települések úthálózata

A városi közlekedés járművei, az autóbusz, trolibusz, villamos. metró és HÉV

A városi közlekedés járműveivel szemben támasztott követelmények

A városi közlekedés kiszolgáló létesítményei

Autóbusz megállóhelyek

Az autóbusz állomások csoportosítása, feladatai, részei

57.3.3. A vízi közlekedés technikája

A vízi közlekedés csoportosítása

A Vízi közlekedés pályája, belvízi és tengeri hajóútvonalak

A vízi közlekedés járművei

A hajók csoportosítása felépítése, főbb szerkezeti részei

Egyéb feladatokat ellátó úszó létesítmények

A vízi közlekedés kiszolgáló létesítményei és tevékenységei

Kikötők, dokkok, hajógyárak

57.3.4. A légi közlekedés technikája

A légi közlekedés felosztása

A légi közlekedés pályája

A légi közlekedés járművei

A repülőgépek osztályozása, szerkezete

A légi közlekedés kiszolgáló létesítményei

A repülőterek fajtái és létesítményei

57.3.5. A csővezetékes szállítás

A csővezetékes szállítás értelmezése, fogalma

A csővezetékes szállítás csoportosítása

A kis távolságú csővezetékes szállítási módok

A nagy távolságú csővezetékes szállítás

A csővezetékes szállítás előnyei, hátrányai

A csővezetékes szállítás technikai berendezései

57.3.6. Járművekre ható menetellenállások

A járművek menetellenállásai. Általánosságokban a menetellenállásokról

A járműre ható menetellenállások csoportosítása, értelmezése

A gördülési ellenállás

A légellenállás

Az emelkedési ellenállás

A gyorsítási ellenállás

A különböző ellenállások legyőzéséhez szükséges teljesítmény

A hajtómű-(belső) ellenállás és teljesítménye

Feladatok megoldása az ellenállások és teljesítmények kiszámítására

57.3.7. Járművek menetdinamikája

A járművek haladása ívmenetben

Kicsúszási és kiborulási határsebesség

Feladatok megoldása a kicsúszási és kiborulási határsebesség számítására

A fékezéssel kapcsolatos alapfogalmak

Fékezéssel kapcsolatos szakszámítások


Tanterem



értékeléssel.

58. Közlekedés üzemvitel tantárgy 36 óra/36 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerkedjenek az egyes közlekedési

ágazatok két alapvető szolgáltatásának, a személyszállításnak és árufuvarozásnak az

alapjaival, valamint a kapcsolódó üzemviteli feladatokkal. Cél a személyszállítási és az

árufuvarozási folyamat részeinek megismerése. A Díjszabáselmélet témakörben pedig

alapozó ismeretekre tesznek szert, amelyek segíti az egyes közlekedési ágak sajátos

díjszabási rendszerének elsajátítását.


A tantárgy kapcsolódik a Közlekedési alapfogalmak és a Közlekedés technikája tantárgyak

azon ismeretanyagához, amely az egyes közlekedési ágak sajátosságait mutatja be.

Továbbá előkészítő jelleggel kapcsolódik a Közlekedés üzemvitel gyakorlati tantárgyhoz.

58.3. Témakörök

58.3.1. Díjszabáselmélet

A díjszabás fogalma és feladata

Díjszabások osztályozási szempontjai

A díjtételek felépítése

A díjszabásokkal szembeni követelmények

A díjszabások elemei

Legcsekélyebb fuvardíj

Legcsekélyebb tömeg (távolság, idő)

A közlekedési díjképzés alapjai

Díjszámítási egységek

A költségtérítés elemei

Költségmutató és önköltség

A díjegység

A díjtétel

A fuvardíj

58.3.2. A közúti, vasúti, vízi és légi személyszállítás

Utazási feltételek

A személyszállítási szerződés

Személydíjszabások rendszere

Kedvezmények rendszere

Utazási feltételek

Személydíjszabások

Menetdíjak

Kedvezmények rendszere

Utastájékoztatás, utazással kapcsolatos információk

58.3.3. A közúti, vasúti, vízi és légi árufuvarozás

A feladatnak megfelelő gépkocsi kiválasztása

Fuvarozási szerződés

Veszélyes áruk közúti szállításának alapjai

Az elfuvarozandó árunak megfelelő vasúti kocsi kiválasztása

Vasúton fuvarozható áruk

Veszélyes áruk vasúti szállításának alapjai

A toló, vontató és az önjáró hajózás

Belvízi hajózás nemzetközi szabályozási rendszere

A légi árufuvarozás sajátosságai

Légi teheráru fogalma

Egységrakomány-képzési szempontok

A légi fuvarlevél - AWB


Tanterem



értékeléssel.

59. Közlekedés üzemvitel gyakorlat tantárgy 62 óra/72 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A közlekedés üzemvitel gyakorlati tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók a

gyakorlatban ismerjék meg az egyes közlekedési alágazatok fuvarozási folyamatainak

jellegzetességeit, valamint a közlekedéssel összefüggő üzemviteli ismereteket.


A tantárgy szorosan kapcsolódik a közlekedés üzemvitel, a közlekedési alapfogalmak és a

közlekedés technikája tantárgyhoz, valamint az összefüggő szakmai gyakorlathoz.

59.3. Témakörök

59.3.1. A vasúti közlekedés üzemvitele gyakorlat

A vasúttal szemben támasztott követelmények

A vasúti személyszállítási folyamat

A vasúti árufuvarozási folyamat és részei

Az áruk csomagolása

A fuvareszköz megrendelése és kiállítása

A rakodás, a küldemény átvétele

A küldemény továbbítása, a fuvarozás végrehajtása

A fuvarozás befejezése, kiszolgáltatás

A vasúti forgalom szervezése és a személy és áruforgalom lebonyolítása

A vasúti menetrend

Személyszállítási távolság meghatározása

Utazási kedvezmények

Menetrendi felvilágosítás

Utazási díjak megállapítása

59.3.2. A közúti és városi közlekedés üzemvitele gyakorlat


A közúti áruszállítás üzemvitele

Árufuvarozási folyamatok

Járattípusok

A közúti személyszállítás üzemvitele

A városi közlekedés üzemvitele

Városi tömegközlekedési rendszerek

Utazási igazolványok

Személyszállítási távolság meghatározása

Utazási kedvezmények

Menetrendi felvilágosítás

Utazási díjak megállapítása

59.3.3. A vízi közlekedés üzemvitele gyakorlat

Az áruszállító hajózási módok csoportosítása

Belvízi áruszállítási módok Vontató-, toló-, önjáró hajózás

Folyam-tengerihajózás

A tengerhajózás üzemvitele

Szabadhajózás, vonalhajózás, speciális hajózás

Vízi személyszállítás: tengeri-, belvízi-, átkelőhajózás

A balatoni hajózás díjszabása, díjszámítás


Tanterem



értékeléssel.

A


A raktáros feladatai

megnevezésű



A 10036-16 azonosító számú A raktáros feladatai megnevezésű szakmai


kompetenciák:

Rak

táro

zási

foly

amat

ok

Rak

táro

zás

gyak

orl

at

FELADATOK X X

Ellenőrzi a raktárba beérkezett árukat a megrendelés és a

szállítólevél szerint X X

Ellenőrzi a raktárba beérkezett árukhoz csatolt

dokumentumok meglétét, szabályszerűségét X X

Eltérés esetén jelentést készít a beszerzési részleg felé X X

Mennyiségi, minőségi áruátvételt végez X X

Elkülöníti a minőségileg vizsgálandó árut a minősítés

elvégzéséig X X

Ellenőrzi a tárolóhelyek műszaki állapotát X X

Kezeli a raktárirányítás szoftvereit X X

Kijelöli a beérkezett áru tárolási helyét X X

Vezeti a készlet-nyilvántartási dokumentumokat X X

Vezeti a tárolóhely nyilvántartást X X

Elkészíti a beérkezett megrendelések árukiszedési

jegyzékeit X X

Komissiózási tevékenységet végez X X

Elkészíti az árukiadást kísérő bizonylatokat X X

Előkészíti a kiszállítandó árukat X X

Anyagmozgató berendezéseket működtet X X

Részt vesz a leltározási, leértékelési, selejtezési

folyamatokban X X

Betartja, betartatja a készletkezelési irányelveket X X

Segíti, ellenőrzi a leltározást, leértékelést, selejtezést X X

Betartja, betartatja a balesetvédelmi szabályokat X X

Betartja, betartatja a veszélyes áruk raktározási szabályait X X

Ellenőrzi a raktár tájékoztató és figyelmeztető feliratait X X

Ellenőrzi a mérőeszközök, mérőberendezések műszaki

állapotát, hitelességének lejárati idejét X X

Ellenőrzi a tűz és vagyonvédelmi eszközök és

berendezések meglétét, épségét X X

Javaslatot készít a kötelező karbantartások, hitelesítések

elvégzésére X X

Elkülönített (szeletív hulladékgyűjtést végez a raktári

hulladékoknál X X

SZAKMAI ISMERETEK

A raktározás szerepe a logisztikai folyamatokban X X

A raktározás folyamatai X X

Az áruátvétel eljárási szabályai X X

A raktározás során használt mérőeszközök X X

Tárolási módok és alkalmazási feltételeik X X

Raktári anyagmozgatási feladatok, és eszközeik X X

A komissiózás folyamata és eszközrendszere X X

Raktári árumozgások és a készletnyilvántartás bizonylatai,

és kezelésük X X

A számítógépes raktárirányítás szoftverei és eszközei X X

A raktározás munkavédelmi és környezetvédelmi

követelményei X X

A raktár tűzvédelmi követelményei X X

A tárolóeszközök ellenőrzésének és karbantartásának

szabályai X X

A veszélyes áruk kezelésének, tárolásának szabályai X X

Élelmiszerek kezelésének, tárolásának szabályai X X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Szakmai nyelvű szöveg értelmezése X X

Szakmai nyelvű beszédkészség X X

Jelképek értelmezése X X

Mennyiségérzék X X


Precizitás X X


Pontosság X X



Határozottság X X


Áttekintőképesség X X

Kontroll X X

Gyakorlatias feladatelemzés X X

60. Raktározási folyamatok tantárgy 144 óra/144 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A raktározási folyamatok tantárgy elméleti oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók

megismerjék a raktározási alapfeladatokat, legyenek tisztában az áru bevételezés és

árukiadás szabályaival, a különböző tárolási módok jellemzőivel, a megrendelések

teljesítésének feladataival. Szükséges, hogy ismerjék, és betartsák a raktározás szabályait.

Célja továbbá, hogy a tanulók megismerjék azokat a különleges követelményeket, amelyek

a veszélyes áruk és az élelmiszerek kezelésével raktározásával kapcsolatosak. Mindkét

árufajta az egészségvédelmi követelmények szempontjából igényel különleges

bánásmódot.





60.3. Témakörök

60.3.1. A folyamat modul rendszere

A raktározás szükségessége, feladatai

A raktárak fajtái, jellemzőik

A raktározási modell

A raktári áruérkeztetés, áruátvétel szabályai

Mennyiségi, minőségi áruátvétel változatai

Árutárolási módok és jellemzőik

A térfogat-kihasználás jelentősége, összetevői

Magastárolási rendszerek jellemzői

Komissiózás, mint a raktározás kritikus folyamata

A komissiózás fajtái, részfolyamatai

Bizonylat nélküli komissiózási módszerek

Az expediálás feladatai

A csomagolás logisztikai szerepe, funkciói és megjelenési formái

60.3.2. A raktározás eszközrendszere

Az áruátvétel anyagmozgató és mérőeszközei

A raktáron belüli árumozgatás eszközei

Szakaszos és folyamatos működésű anyagmozgató gépek és jellemzőik

Állványkiszolgáló targoncák és jellemzőik

Állványkiszolgáló gépek, és alkalmazásuk feltételei

Rakományrögzítő és csomagológépek

Mérőeszközök használata, hitelesítés és kalibrálás

60.3.3. A raktárirányítási rendszer

A raktározás információinak fajtái, jellegzetességei

Az információ-átvitel megoldásai

Raktári állapotjelző információk

Árumozgást jelző információk

Az információ továbbítás eszközei

Vezetékes és vezeték nélküli információs rendszerek

Az áruáramlás és információáramlás integrációja

A raktár külső kapcsolatainak információi

Az EDI informatikai rendszer

A raktárirányítás feladatai

A raktárirányítás, mint a vállalatirányítás alrendszere

Nyomtatott bizonylatokkal történő raktárirányítás

Számítógépes raktárirányítás hierarchikus rendszere

A raktári folyamatok irányítási jellegzetességei

A folyamatirányítás információs rendszere

60.3.4. Raktári bizonylatolás

A szállítólevél feladata és tartalmi elemei

Az áru bevételezési bizonylat tartalmi elemei

Az áruátadás-átvétel használati köre és a bizonylat tartalma

Áru kivételezési bizonylat tartalmi elemei

Áru visszavételezési bizonylat tartalmi elemei

Áruáttárolási bizonylat

Árumozgások manuális és számítógépes bizonylatolása

Készlet nyilvántartási bizonylatok

Készletmozgások bizonylatai

Készletmozgások manuális és számítógépes bizonylatolása

A leltározás menete és bizonylatai

A leértékelés menete, szabályai és bizonylatai

A selejtezés menete, szabályai és bizonylatai

60.3.5. Veszélyes áruk raktározása

A veszélyes áruk fogalma

A veszélyes áruk tipikus tulajdonságai

Veszélyes áruk VCI osztályozása

Veszélyes áruk tulajdonságai és tulajdonságjelző szimbólumai

A veszély jellegére utaló „H” mondatok

Az óvintézkedésre utaló „P” mondatok

A biztonsági adatlap tartalma és szerepe

Az előzetes ellenőrzés

Az áruátvétel és betárolási feltételek ellenőrzése

Részletes ellenőrzés és azonosítás

Raktárhely kijelölése és betárolás

Az együttraktározási tilalom

Komissiózási előírások

Expediálás, szállításra való előkészítés és berakodás

60.3.6. Élelmiszerek raktározása

Az élelmiszer biztonság fogalma

Az élelmiszer biztonság összetevői:

- mikrobiológiai szempontból

- kémiai, vegyi anyagok jelenlétének szempontjából

- fizikai szennyeződések távoltartásának szempontjából

A HACCP élelmiszer biztonsági rendszer

ISO 22 000 –es szabvány tartalma

Élelmiszer biztonság a raktározásban

Higiéniai követelmények

Klimatikus követelmények

Károsodások elleni védelem módszerei

A HACCP rendszer raktári kiépítésének összetevői, folyamata

Az MSz EN ISO 22000 rendszer követelményei és kiépítésének folyamata


Tanterem



értékeléssel.

61. Raktározás gyakorlat tantárgy 108 óra+62 óra/108 óra+62 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A raktározás gyakorlat tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók alkalmazási szinten

sajátítsák el azokat a készségeket, amelyek a raktározási tevékenységek lebonyolításához

szükségesek. Legyenek képesek nyilvántartásokat, a raktári árumozgásokhoz kapcsolódó

bizonylatokat kezelni. Ismerkedjek meg és gyakorolják a különböző komissiózási módok

feladatait, végrehajtási szinten kezeljék a raktárirányítási programokat.





61.3. Témakörök

61.3.1. Raktározási folyamatok és eszközeik

Raktári anyagmozgató gépek fajtái

Mérőeszközök fajtái

Mérőeszközök hitelesítése, kalibrálása

A raktározás balesetvédelmi előírásai

A raktározás tűzvédelmi előírásai

A raktározás környezetvédelmi előírásai, hulladékkezelés

A raktár tájékoztató és figyelmeztető feliratai

Tárolóeszközök ellenőrzési és karbantartási feladatai

61.3.2. Raktárirányítási gyakorlat

Raktárirányítási programok funkciói

A raktárirányítás információs rendszere

Az információátvitel eszközei és használatuk

A komplex számítógépes raktározás feladatai

61.3.3. Komissiózás a gyakorlatban


Egylépcsős és kétlépcsős komissiózás

Árukigyűjtési program összeállítása

Áruelőkészítés

A komissiózás bizonylatai és kezelésük

Bizonylat nélküli komissiózás


Szakma specifikus tanműhely, szakma specifikus gazdálkodó szervezet



értékeléssel.

A


Raktárvezető feladatai

megnevezésű



A 11786-16 azonosító számú Raktárvezető feladataimegnevezésű szakmai


kompetenciák:

A r

aktá

rozá

s

szer

epe

és

muta

tósz

ámai

R

aktá

rvez

etés

gyak

orl

at

FELADATOK

Közreműködik a raktár-technológia kialakításában X X

Napi programtervet készít, kapacitásszámítást végez X

Gazdálkodik a rendelkezésre álló erőforrásokkal X

Betartja és betartatja a vagyon és biztonsági előírásokat X

Gondoskodik a raktári dolgozók munkavédelmi, tűz- és

balesetvédelmi oktatásáról X X

Kapcsolatot tart a beszerzési, termeléstervezési és

értékesítési szervezetekkel X X

Biztosítja a berendezések és eszközök működőképességét,

szükség szerinti fejlesztését X X

Kidolgozza a raktár KPI mutatóit és működteti azok

rendszeres értékelését X

Működteti a raktár irányítási, információs rendszerét X X

Alkalmazza a lean menedzsment eszközrendszerét a

raktározási folyamatban X X

Működteti a minőségbiztosítási rendszer raktározásra

vonatkozó követelményét X X

Megszervezi és működteti a raktári tároló eszközök

ellenőrzését, karbantartását X X

Gondoskodik a raktári mérőeszközök, mérőberendezések

műszaki állapotának, hitelességük lejárati idejének

ellenőrzéséről és a hitelesítés elvégzéséről

X X

Betartatja a speciális áruk (élelmiszer, veszélyes áru)

raktározásának, kezelésének szabályait X

Megszervezi és ellenőrzi a raktári leltározás, leértékelés és

selejtezés teendőit X

Ellenőrzi a raktár tűz-, munka- és környezetvédelmi

szabályainak betartását X X

Ellenőrzi a raktár tájékoztató és figyelmeztető feliratainak

meglétét. X X

SZAKMAI ISMERETEK

A raktározás szerepe az ellátási láncban X

A raktár-technológia összetevői X

Automatikus áruazonosítás és árukövetés X

Az áruátvételi módszerek és alkalmazásuk jellemzői X

Tárolási módok és alkalmazási feltételeik X

Raktári anyagmozgatási feladatok, és eszközeik X

A komissiózás folyamata és eszközrendszere X

A raktározás során használt mérőeszközök X

Raktári árumozgások és a készletnyilvántartás bizonylatai,

kezelésük X

A számítógépes raktárirányítás szoftverei és eszközei X

A lean menedzsment eszközrendszere X

Minőségbiztosítási szabványok X

A raktározás munka-, tűz- és környezetvédelmi

követelményei X

A tárolóeszközök ellenőrzésének és karbantartásának

szabályai X

Mérőeszközök hitelesítésének, kalibrálásának szabályai X

A veszélyes áruk, élelmiszerek, gyógyszerek tárolásának

szabályai X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Értékelési, elemzési készség X X

Információforrások kezelése X X

Szakmai nyelvű szövegértelmezés X X


Precizitás X X


Döntésképesség X X



Irányítási készség X X

Határozottság X X


Áttekintőképesség X X

Probléma feltárás, -megoldás X X

Rendszerekben való gondolkodás X X

62. A raktározás szerepe és mutatószámai tantárgy 72 óra/72 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A raktározás szerepe és mutatószámai tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók

megismerjék a raktározás ellátási láncon belüli szerepét és szükségességét, amelyben

alapvető változásokat hozott a logisztikai szemléletmód és követelményrendszer

érvényesülése. Ez legjobban azzal érzékelhető, hogy az ellátási láncban integrálódnak az

áruáramlási és információáramlási folyamatok, és amelyekben a raktározás csomóponti

szerepet foglal el. Célja továbbá, hogy a tanulók megismerjék azokat a számszerűsíthető

tényezőket, amelyekkel a raktár működése üzemtanilag és minőségileg jellemezhető, és e

működési paraméterek összehasonlítást tesznek lehetővé tervezett értékekkel, előző

időszak mutatóival, valamint a versenytársak adataival. Ezen kívül alapot szolgáltatnak a

következő időszak fejlesztési terveihez.





62.3. Témakörök

62.3.1. Az ellátási lánc jellemzői és a raktározás helye

Az ellátási lánc fogalma, jellemzői

Készletezés, raktározás szükségessége

Raktártípusok az ellátási láncban

A raktározás fejlődési tendenciái és jellemzőik

62.3.2. A raktározás technológiája és összetevői

A raktártechnológia fogalma, összetevői

MSZ EN ISO 9001 minőségbiztosítás követelményei

A veszélyes áruk tárolásának követelményei

MSZ EN ISO 22000 élelmiszerbiztonság követelményei

A TQM (teljes körű minőségmenedzsment) rendszer

Lean menedzsment eszközrendszere a raktározásban

GS 1 azonosítási és árukövetési rendszer

A szervezeti és működési szabályzat

Munkaköri leírások tartalma

Napi programkészítés és ellenőrzés

A munkavédelem általános és speciális raktározási követelményei

A tűzvédelem általános és speciális tűzvédelmi követelményei

Környezetvédelmi és hulladékkezelési követelmények

A leltározás, leértékelés, selejtezés előírásai, folyamata

Tárolóeszközök vizsgálata és javítása

Emelőgép biztonsági szabályzat

Mérőeszközök használata, hitelesítése, kalibrálása

62.3.3. Üzemtani mutatók

A raktár statikus kapacitása

A statikus kapacitás összetevői

Egységrakomány képzés szerepe, eszközei

Tárolási módok és alkalmazási kritériumaik

A statikus kapacitás kihasználása

A raktár dinamikus kapacitása

A dinamikus kapacitás összetevői

Gépi kapacitások tervezése

Humán erőforrás szükséglet tervezése

Gépi és humán erőforrások napi feladatokhoz rendelése

A dinamikus kapacitás növelésének extenzív és intenzív lehetőségei

A dinamikus kapacitás kihasználása

62.3.4. Minőségi mutatók

A vevőkiszolgálás mutatói

Az OEE mutató

Készletezési hatékonyság mutatói


Tanterem



értékeléssel.

63. Raktárvezetés gyakorlat tantárgy 72 óra/72 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A raktárvezetés gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy az elméleti tananyaghoz

kapcsolódva a tanulók a gyakorlatban sajátítsák el a vezetői munka tennivalóit. A

gyakorlati oktatáson belül kiemelt szerepet kap a raktárirányítással kapcsolatos ismeretek

oktatása.





63.3. Témakörök

63.3.1. Raktározási folyamatok gyakorlata

Az áruátvétel folyamata, mennyiség és minőség ellenőrzési módok

Tárolási módok és eszközrendszerük

Komissiózási módszerek

Az expediálás folyamata, kiszállítási egység képzés

Járműrakodás

63.3.2. A raktárirányítás gyakorlata

Raktárirányítási módszerek a gyakorlatban

A raktárirányító szoftverek funkciói

Az irányítási és végrehajtási szint közötti kapcsolat

Az információ átvitel módszerei, eszközei

Raktárirányítás helye a vállalatirányítási hierarchiában


Szakma specifikus tanműhely, szakma specifikus vállalkozás



értékeléssel.

A


Munkahelyi kommunikáció

megnevezésű



A 10070-12 azonosító számú Munkahelyi kommunikáció megnevezésű szakmai


kompetenciák:

Kom

munik

áci

ó a

lapja

i

Üzl

eti

kom

munik

áció

s gyak

orl

at

FELADATOK

Betartja a viselkedéskultúra követelményeit X X

Alkalmazza az üzleti és hivatali élet protokoll-előírásait X

Betartja az irodai munka etikai szabályait X X

Partnerkapcsolatokat ápol X

Információt kér, gyűjt hagyományos és elektronikus úton X

Tájékoztatást ad írásban, szóban, telefonon és

elektronikusan X X

Írásbeli és szóbeli kommunikációjában fokozottan ügyel a

nyelvhelyességi és nyelvhasználati szabályok betartására X X

Kapcsolattartást szolgáló írásbeli dokumentumokat készít X

Továbbképzéseken, tréningeken vesz részt X

SZAKMAI ISMERETEK

A kommunikáció folyamata és fajtái X

A szóbeli és írásbeli kommunikáció X

A nem-verbális kommunikáció X

Az elektronikus kapcsolattartás alapvető szabályai

(netikett) X

A kommunikációs zavarok fajtái és elhárításuk módjai X

Kommunikációs különbségek (kultúrák közötti, érzelmi,

hatalmi, nemi, környezeti stb.) X

Üzleti nyelvi kultúra X

A nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei,

nyelvhasználati szabályok X

Aközéleti megnyilvánulás fajtái X X

A viselkedéskultúra alapszabályai X

Az üzleti magatartás és protokoll előírásai X

Az irodai munka etikai szabályai X

A munkahelyi kapcsolatok (felettessel, munkatárssal,

ügyfelekkel X

A munkahelyi viselkedés alapnormái X

A munkahelyi konfliktusok és kezelési módjaik X

Ügyféltípusok, ügyfélkapcsolatok kezelésének módjai X

A személyiségfejlesztés lehetőségei X

Álláskeresési technikák X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK


Hallott köznyelvi és szakmai szöveg megértése X X

A helyes beszéd technikája X

Szóbeli megnyilvánulás (a szakmai beszéd) X

Szabályértelmezés, szabálykövető magatartás X


Pontosság X X

Önfegyelem X

Szervezőkészség X


Kommunikációs rugalmasság X X

Nyelvhelyesség X

Konfliktusmegoldó készség X X


Nyitott hozzáállás X

Helyzetfelismerés X

Ismeretek helyénvaló alkalmazása X

64. Kommunikáció alapjai tantárgy 108 óra/108 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A kommunikáció alapjai tantárgy elméleti oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók

elsajátítsák a kommunikáció különböző fajtáit, felismerjék azokat és annak megfelelően

kezeljék. Legyenek tisztában a kommunikáció fontosságával, az ügyfelekre gyakorolt

hatásának jelentőségével. Képessé kell tenni a tanulókat arra, hogy a kommunikáció helyes

megválasztásával hatékonyan végezzék munkájukat.



tartalmakra épül.

64.3. Témakörök

64.3.1. Kommunikáció folyamata, fajtái, etikett és protokoll szabályok


A szóbeli és írásbeli kommunikáció típusai

A nonverbális kommunikáció

A konfliktusok és kezelési módjaik

A kommunikáció folyamata és fajtái

A kommunikáció etikai és protokollszabályai

Az elektronikus kapcsolattartás alapvető szabályai (netikett)

64.3.2. Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok,

konfliktuskezelés

Írásbeli és szóbeli kommunikációjában fokozottan ügyel a nyelvhelyességi és


Olvasott szakmai szöveg megértése

Hallott köznyelvi és szakmai szöveg megértése

A helyes beszéd technikája

Szóbeli megnyilvánulás (a szakmai beszéd)

Szabályelemzés, szabálykövető magatartás

A nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok


Tanterem



értékeléssel.

65. Üzleti kommunikáció gyakorlat tantárgy 36 óra/36 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



Az Üzleti kommunikáció gyakorlat célja, a hallgatók felkészítése a saját és a vállalat

érdekeinek érvényesítésére, ehhez szükséges alapfogalmak és alapkészségek megtanítása,

a sikeres tárgyalás "kellékeinek" megismertetése, alkalmazásának gyakoroltatása.



tartalmakra épül.

65.3. Témakörök

65.3.1. Üzleti nyelvi kultúra gyakorlat

Az üzleti kommunikáció gyakorlati fajtái

Üzleti nyelvi kultúra

Kommunikáció fogalma, fajtái, típusai és elhárításuk módjai

A tárgyalás előkészítése és lebonyolítása

Tárgyalástechnika

A kommunikációs zavarok fajtái

Tömegkommunikáció jellegzetességei

65.3.2. Üzleti magatartás, társalgási protokollgyakorlat

Az üzleti magatartás és protokoll előírásai

Az üzleti etikett szabályai

Viselkedéskultúra alapszabályai

Kommunikációs különbségek típusai, fajtái, jellegzetességei

Telefonos kapcsolattartás

65.3.3. A viselkedéskultúra szabályai gyakorlat

A viselkedéskultúra alapszabályai

Az üzleti magatartás és protokoll előírásai

Az irodai munka etikai szabályai

A munkahelyi kapcsolatok (felettessel, munkatársakkal, ügyfelekkel) (ögy)

A munkahelyi viselkedés alapnormái

A munkahelyi konfliktusok és kezelési módjaik

Ügyféltípusok, ügyfélkapcsolatok kezelésének módjai

A személyiségfejlesztés lehetőségei

Álláskeresési technikák


Tanterem, termelő vagy kereskedelmi vállalkozás



értékeléssel.

A


Vezetési, jogi, gazdasági és marketing ismeretek

megnevezésű



A 10651-12 azonosító számú Vezetési, jogi, gazdasági és marketing ismeretek megnevezésű


kompetenciák:

Vez

etés

i, j

ogi,

gaz

das

ági

és

mar

ket

ing

elm

élet

i

ism

eret

ek

Mar

ket

ing,

vez

etés

,

szer

vez

és

gyak

orl

at

FELADATOK

Vezetői feladatokat lát el szakjogi ismeretek

alkalmazásával X X

Szervezeti, intézményi stratégiáját készít, fejlesztési

irányokat határoz meg X X

Szervezeti dokumentumokat és belső szabályzatokat

készít X X

Alkalmazza a gazdálkodásra vonatkozó pénzügyi,

számviteli, adó, TB, munkajogi szabályokat, részt

vesz a kapcsolódó nyilvántartások, elszámolások

készítésében

X X

Gazdálkodási feladatokat lát el X X

Forrásszerzési technikákat alkalmaz X

Munkáltatói feladatokat lát el X X

Kialakítja a minőség- és a teljesítménymérés mutatóit

az intézményben X X

Biztosítja szervezési-vezetési feladatokhoz

kapcsolódó adminisztrációs teendőket X X

Modern marketing és public relations eszközöket

alkalmaz X

SZAKMAI ISMERETEK

A vezetés folyamata és különböző funkciói X X

Jogi alapfogalmak, a jogszabályok hierarchiája X

Kulturális jogszabályok X

Az államháztartás működésének főbb elvei, a

költségvetési intézmények finanszírozása X

Vállalkozás főbb jogszabályi háttere X

A nonprofit szervezetek státuszszabályai, a

közhasznú jogállás kérdésköre X

A szervezetkialakítás elvi és módszertani kérdései,

belső szabályzatok X X

A szervezetvezetési feladatokhoz kapcsolódó

adminisztrációs teendők X X

Gazdálkodási alapismeretek, a gazdálkodás

dokumentálása X

A stratégiai gondolkodás, a tervezés alapjai X X

Pénzügyi folyamatok, pénzügyi irányítás X

A pénzügyi forrásteremtés fontosabb területei és

eszközei (önkormányzati, költségvetési támogatások, X

hazai és nemzetközi pályázatok nyomon követése,

támogatásigénylés, pályázatírás)

A szektorok közötti együttműködés lehetőségei X

A humánerőforrás-menedzsment alapjai, munkajogi

alapok X

Közérdekű önkéntes munka X

Teljesítménymérés és -értékelés, minőségbiztosítás X X

A modern marketing általános és szolgáltatás-

specifikus értelmezése X

A kulturális intézmények és szervezetek

környezetének és külső kapcsolatrendszerének

ismerete

X

A kulturális marketing stratégiai döntései és a

marketing eszközei (marketing-mix) X X

A public relations tevékenység tartalma, a belső és

külső PR eszközei (írott és elektronikus tájékoztatók

szerkesztése, PR események, rendezvények

szervezése, szervezeti kapcsolatok ápolása stb.)

X X

Informatikai ismeretek X

Ügyviteltechnikai, irodatechnikai eszközök és

eljárások X

Kommunikációs ismeretek X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK


Jogszabály-alkalmazás készsége X


Szövegszerkesztés, táblázatkezelés X X

Tárgyalási készség X X


Elhivatottság, elkötelezettség X X

Döntésképesség X



Irányítási készség X X

Meggyőzőkészség X X

Konfliktuskerülő és -megoldó készség X X


Problémaelemzés, -feltárás X X

Tervezési képesség X X

Értékelés X X

66. Vezetési, jogi, gazdasági és marketing elméleti ismeretek tantárgy 62 óra/72 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A Vezetési ismeretek tanításának célja az, hogy a szakképzés után vezető beosztásba kerülő

tanulók megismerjék azokat az általános követelményeket, amelyeknek, mint vezető meg

kell felelniük, a vezetési stílusokat, a beosztott dolgozókkal való kapcsolat

viselkedésformáit, teljesítményük értékelésének módjait, valamint motiválásuk módszereit

A Jogi ismeretek tanításának célja, hogy egyrészt a tanulók megismerjék a jogi

alapfogalmakat, általános alapismereteket szerezzenek a jogalkotás hierarchiájáról,

másrészt, hogy megismerjék a vállalkozások gazdálkodásának jogszabályi hátterét,

valamint a szerződéskötéshez kapcsolódó alapvető jogi szabályozást.

A gazdasági ismeretek oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák a gazdasági

alapfogalmakat, megértsék a gazdaság működési mechanizmusát. Ismerjék a piaci

folyamatokat, azok törvényszerűségeit. Legyenek tisztában a pénz funkcióival és a

pénzforgalom fajtáival valamint a vállalkozási alapismeretekkel.

A Marketing ismeretek oktatásának célja, hogy közvetítse és rendszerezze azokat az

ismereteket, amelyek segítségével a tanulók képesek a marketing gazdasági szerepének,

helyzetének meghatározására. Ismertesse meg a tanulókkal a marketing feladatait,

eszközeit, helyét és célját a vállalkozás piaci működése során. Tudatosítsa a tanulókban a

marketing szerepét. A tanulók részletesen foglalkozzanak a marketingkommunikáció

fogalmával, jelentőségével, a marketingen belül elfoglalt helyével, a kommunikáció

közvetlen, közvetett eszközeivel.





66.3. Témakörök

66.3.1. Vezetési ismertek

A vezetés gazdasági és társadalmi funkciója

A munkaszervezés technikája

Humán (emberközpontú) vezetéselmélet

Motivációs irányzatok

Beosztottak teljesítményének értékelése

A vezetővel szemben támasztott követelmények

Vezetői tulajdonságok, adottságok, képességek

Vezetői típusok

Vezetői motiváltság

Vezetői értékek

Vezetés és szervezés összefüggései

A gazdasági rendszerek szervezete

A szervezési folyamat

A szervezés módszerei

66.3.2. Jogi ismeretek

A jogszabályok hierarchiája

Magyarország Alaptörvénye

A polgári jog (PTK)

A Ptk. szerkezete

A jogi személy fogalma

Gazdasági társaságok

A polgári jogviszony fogalma, fajai

Tulajdonjogviszony

Kötelemi jog

Kártérítési felelősség

Szerződések, a szerződési jog alapelvei

A szerződések létrejötte

Az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályai

Semmisség és megtámadhatóság

A szerződésszegés általános szabályai

Termékszavatosság, jótállás

Az adásvételi szerződés

A vállalkozási szerződés

A fuvarozási szerződés

A megbízási szerződés

A szállítmányozási szerződés

A bérbeadási szerződés

A biztosítási szerződés

66.3.3. Gazdasági ismeretek

A szükséglet fogalma, csoportosítása, rangsorolása

A makrogazdaság szereplői és a makrogazdasági körforgás

A nemzetgazdaság ágazati szerkezete

Az állami beavatkozás oka, célja, eszközei

Makrogazdasági mutatók értelmezése, számításuk

Főbb gazdasági szereplők jellemzése, helyük a gazdálkodási folyamatban

A fogyasztó, mint a gazdaság egyik kulcsszereplője

A globalizáció fogalma

A piac

A piac fogalma, típusai, a piaci szereplők meghatározása

A kereslet, a keresleti függvény és a kínálat, kínálati függvény értelmezése

A piaci formák és jellemzőik

A vállalkozás piaci helyzetének, döntéseinek szerepe az árbevétel alakulásában

A fedezeti pont jelentősége a vállalkozási döntésekben

A tisztességes piaci magatartás és verseny védelmének állami eszközei és a

versenyszabályozás

A vállalkozás

A vállalkozások fogalma és céljai

A vállalkozás alapításának, működésének külső és belső feltételei, érintettjei

Vállalkozások csoportosítása különböző szempontokalapján

Vállalkozási formák jellemzése

Vállalkozások finanszírozási forrásai: saját forrás, idegen forrás

A kereskedelmi bankok finanszírozással kapcsolatos feladatai

Folyószámla hitelek; Rövid, közép- és hosszú lejáratú bankhitelek

Hitelezéssel kapcsolatos alapfogalmak (kamat,futamidő, fedezet, jelzálog, sajáterő)

Vállalkozások adófizetési kötelezettségei

66.3.4. Marketing ismeretek

A marketing fogalma, kialakulása, fejlődése, alkalmazási területei

A marketing fejlődési szakaszai

A marketing jellemző tendenciái napjainkban

A marketing sajátosságai a kereskedelemben és a szolgáltatásban

Marketing stratégiák típusai és megvalósításának elvei

A fogyasztói magatartás modellje

A vásárlói magatartást befolyásoló tényezők

Vásárlói magatartás megfigyelése

Vásárlói típusok jellemzői

Vásárlói típusok megfigyelése

Szervezeti vásárlói magatartás

Célpiaci marketing lényege, kialakulása

Piacszegmentálás lényege, ismérvei

Célpiac-választás

Pozicionálás

Szervezeti vásárlók piac-szegmentációja

A marketing és piackutatás kapcsolata

A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területe, funkciói, folyamata, módszerei

Piackutatáshoz szükséges információk beszerzése

Kutatási terv, kutatási jelentés

Kérdéstípusok

Kérdőívszerkesztés

Primer piackutatási módszerek

Szekunder piackutatási módszerek

Termékpolitika és termékfejlesztés

A termék piaci életgörbéje és az egyes szakaszok jellemzői

Árpolitika, árstratégia és ártaktika fogalma, lényege

Ár fogalma, szerepe, árképzési rendszerek

Árdifferenciálás, árdiszkrimináció

A fogyasztói árelfogadást és árérzékenységet befolyásoló tényezők

Értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása

Marketing kommunikáció

Kommunikációs politika fogalma, jelentősége


A kommunikációs folyamat

Marketingkommunikáció eszközrendszere

A marketingkommunikáció lényege, a kommunikációs mix elemei

Reklám fogalma, szerepe, fajtái

Reklámeszközök fogalma, fajtái

Eladásösztönzés fogalma, funkciói

Direkt marketing

PR fogalma, jellemzői, területei

Belső PR

Külső PR

Szponzorálás

Image lényege, fajtái

Arculat fogalma, arculatot befolyásoló tényezők

Arculat formai és tartalmi elemei

Arculattervezés (vállalat, honlap)

Internet szerepe, a vállalati honlap


Tanterem



értékeléssel.

67. Marketing, vezetés, szervezés gyakorlat tantárgy 62 óra/72 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A marketing, vezetés, szervezés gyakorlat tantárgy célja, hogy tanulók a marketing

alapjainak elméleti áttekintését követően lehetőséget kapjanak a tanultak gyakorlati

alkalmazására, ismereteik elmélyítésére. A tantárgy koncentráltan foglalkozik a

piackutatás, a kérdőívkészítés és a marketingkommunikáció eszközeinek valóságos, illetve

szimulációs környezetben történő gyakorlásával. Célja továbbá, a témakörben tanult

elméleti módszerek gyakorlatba való átültetése, azon fontos vezetési, szervezési

tevékenységek gyakorlása, amelyek a vezető feladatait képezik.





67.3. Témakörök

67.3.1. Marketing stratégia, piackutatás gyakorlat

Piackutatási terv készítése

Kérdőívkészítés

Megadott szempontok szerinti piackutatás a gyakorlóhelyen

Megadott szempontok szerinti piackutatás utcán

Adatfeldolgozás

Prezentáció

Termékek/szolgáltatások marketingstratégiájának elemzése

Egy elképzelt termék/szolgáltatás piaci bevezetésének megtervezése

67.3.2. Reklám és PR gyakorlat

Reklámeszközök és reklámtípusok

PR-eszközök

Egy elképzelt cég PR és arculati tervének elkészítése

Egy elképzelt termék/szolgáltatás reklám és eladás ösztönzési tervének elkészítése


67.3.3. Vezetési feladatok gyakorlat

Stratégiai és operatív tervezés

Működési szabályzat készítése

Munkaköri leírás készítése

Teljesítménymérés és értékelés

Motivációs formák kidolgozása

Konfliktuskezelés

Csoportalakítás

Brainstorming, mint csoportos alkotótechnika


67.3.4. Szervezési feladatok gyakorlat

Szervezetkialakítás

Projekttervezés

Hálótervezés

Gantt diagram

Kaizen tevékenység szervezése





értékeléssel.

A


Szállítmányozási ügyintézői feladatok

megnevezésű



A 10501-16 azonosító számú Szállítmányozási ügyintézői feladatok megnevezésű szakmai


kompetenciák:

Ált

alán

os

szál

lítm

ányozá

si i

smer

etek

Á

gaz

ati

szál

lítm

ányozá

si i

smer

etek

S

záll

ítm

ányoz

ási

ism

eret

ek

gyak

orl

at

FELADATOK

Kiválasztja az áru továbbításához legalkalmasabb

fuvarozási módot, szükség szerint megtervezi az

útvonalat

X X X

Kapcsolatot tart a különböző közlekedési hatóságokkal,

szervezetekkel X X

Elkészíti a szállítmányozási szerződés tervezetét X X X

Kockázatot csökkent a kereskedelmi ügyletnek

megfelelő szállítmánybiztosítási ajánlattal X X X

Gondoskodik a különböző fuvarozók információkkal

való ellátásáról X X X

Részt vesz a különböző fuvareszköz-, illetve árukárok

kivizsgálásában, intézi a kárügyeket X X X

Ellenőrzi és kiadja a különböző fuvarokmányokat X X X


környezetvédelmi szabályokat X X X

SZAKMAI ISMERETEK

Közlekedésföldrajz-, térképismeret, hálózatok,

útvonaltervezés X X X

A külkereskedelem és gazdasági vonatkozásai X X X

A szokások és szokványok, az INCOTERMS klauzulái X X X

Okmányok a külkereskedelemben X X X

Fizetési eszközök és módok a nemzetközi

elszámolásokban, ezek nemzetközi szokványai X X X

A fuvarozás technikája és technológiája X X

Logisztika kialakulása, fogalma, szerepe X

Minőségbiztosítás, minőségbiztosítási rendszerek,

minőségköltségek X X X

Áruismeret, veszélyesáru-szállítás, árukezelés X X X

Csomagolás, egységrakomány-képzés X X X

Tárolás, raktározás, anyagmozgatás, rakodás,

rakományrögzítés X X X

Logisztikai folyamatok gazdasági és pénzügyi

menedzselési feladatai X X X

A nemzetközi szállítmányozás, a szállítmányozási

szerződés X

Vasúti-, közúti-, folyami-, tengeri-, légi- és kombinált

forgalom X X

Biztosítás, kártérítés a közlekedésben X X X

A szállítmánybiztosítási szerződések X X X

Vámismeretek, vámokmányok X X X

A vámtarifa X X X

Közlekedési ágazatonkénti díjszabások X X X

Munka, tűz és környezetvédelmi szabályok X X X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Szakmai olvasott szöveg megértése X X X

Információforrások kezelése X X X

Szakmai kifejezések használata szóban és írásban X X X

Értékelési elemzési készség X X X

Idegen nyelvű szöveg megértése szóban és írásban X X X

Idegen nyelvű szakmai kifejezések használata szóban és

írásban X X X


Külső megjelenés X X X

Felelősségtudat X X X

Szervezőkészség X X X

Kommunikáció (szövegértés, szövegalkotás) X X X

Vállalkozói kompetencia X X X


Udvariasság X X X

Kooperativitás (csapatszellem) X X X

Kapcsolatteremtő készség X X X

Irányítókészség X X X


Problémamegoldás X X X

Információgyűjtés X X X

Nyitott hozzáállás X X X

68. Általános szállítmányozási ismeretek tantárgy 124 óra+36 óra/124 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



Az általános szállítmányozási ismeretek tantárgy oktatásának elsődleges célkitűzése, hogy

a Magyarországon működő szakvállalatok részére magas színvonalú elméleti és gyakorlati

képzést biztosítson. A tantárgy tanítása során feladatul kell kitűzni, hogy a tanulók a

külkereskedelmi, a pénzügyi, a különböző közlekedési alágazatok tevékenységével

kapcsolatos alapfogalmakat, összefüggéseket, a szállítmányozási tevékenységet

megismerjék és a gyakorlatban alkalmazni tudják.

Ennek biztosítása érdekében ismerjék meg a nemzetközi szokványokat, a tevékenységet

meghatározó szabályokat, a nemzetközi egyezményeket és megállapodásokat a különböző

közlekedési alágazatok keretében, a kapcsolódó földrajzi ismereteket, a fuvaroztatói és

fuvarozói igényeket, a szállítmányozási feladatok ellátásának módozatait, a vámismeretek

birtokában pedig a vám megbízások önálló lebonyolítására.


A közlekedési alapfogalmak tantárgy közlekedési földrajz témaköre.

68.3. Témakörök

68.3.1. Szállítmányozási alapismeretek

Alapfogalmak: szállítás, fuvarozás, fuvaroztatás, szállítmányozás

A szállítmányozás szerepe a külkereskedelmi áruforgalom lebonyolításában

A szállítmányozási tevékenység jogi szabályozása (PTK, MÁSZF)

A szállítmányozási szerződés megkötése

Okmányok a szállítmányozásban

A nemzetközi szállítmányozás kialakulásának és fejlődésének rövid áttekintése

Szállítmányozási szakmai szervezetek

A nemzetközi szállítmányozó kapcsolatai a különböző fuvarozókkal és szolgáltatókkal

Nemzetközi szokványok; INCOTERMS 2010; a paritások értelmezése és használata,

paritás kiegészítések

68.3.2. Külkereskedelmi-és vámismeretek

A nemzetközi munkamegosztás és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok formái

A külkereskedelem résztvevői

A külkereskedelmi ügylet fogalma, típusai

Egyszerű külkereskedelmi ügyletek, különleges külkereskedelmi ügyletek

A külkereskedelmi ügylet előkészítése, lebonyolítása, okmányai, ajánlati tevékenység,

kalkuláció és árképzés, szerződés megkötése és tartalma

Nemzetközi pénzügyi intézmények

Valuta, deviza, bankügyletek, bankműveletek, pénzügyi folyamatok

Fizetési eszközök és módok a nemzetközi elszámolásokban, ezek nemzetközi

szokványa

A tőzsdék és a hitelek szerepe a külgazdaságban

Vámjogi fogalmak, vámtörvény, vámigazgatás

Nemzetközi vámegyezménye

Vámtarifa

Vámeljárások, vámkezelés, vámkiszabás

Vámkezességek, vámgaranciák

Vámokmányok

68.3.3. Szállítmányozási földrajz

Magyarország gazdasági körzetei, régiói, jelentősebb települései

Magyarország logisztikai rendszere

Magyarországot érintő nemzetközi teherforgalom fontosabb tranzit útvonalai

A nemzetközi forgalom szempontjából fontos európai vasutak

TEN, TERN, TINA hálózatok

Az európai repülőterek földrajzi elhelyezkedése

Interkontinentális forgalom


Tanterem



értékeléssel.

69. Ágazati szállítmányozási ismeretek tantárgy 217 óra/217 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



Az ágazati szállítmányozási ismeretek tantárgy oktatásának célkitűzése, hogy a tanulók az

általános szállítmányozási ismeretek birtokában megismerjék és alkalmazni tudják az

egyes közlekedési alágazatok szállítmányozási feladatainak specialitásait.


Általános szállítmányozási ismeretek

69.3. Témakörök

69.3.1. Vasúti és közúti szállítmányozási ismeretek

A vasutak helye és feladata a nemzetközi árucsere-forgalom lebonyolításában

A vasúti árufuvarozással összefüggő fontosabb műszaki fogalmak, kocsi típusok

Vasúti kocsi megrendelése, tengelynyomás kiszámítása, űrszelvény, rakszelvény,

rakminta

A nemzetközi vasúti egyezmények




Reexpedíció, tranzitforgalom

A közúti árufuvarozás szerepe a nemzetközi áruforgalom lebonyolításában; gépkocsi

típusok, azok fontosabb műszaki adatai

Közúti fuvarozási engedélyek

Nemzetközi közúti egyezmények

Speciális küldemények (túlsúlyos, túlméretezett árudarabok) közúti fuvarozásánál

jelentkező szállítmányozói feladatok

Gépkocsi megrendelése, fuvarokmányok kitöltése, fuvardíj elszámolása, közúti

határátmenetek

69.3.2. Vízi, légi és speciális szállítmányozási ismeretek

A tengeri árufuvarozás szerepe a külkereskedelmi áruforgalom lebonyolításában; a

tengerhajózási ügyletek szabályozása

A kereskedelmi hajók főbb típusai; a tengeri hajók osztályozása, jellemző adatai

A vonalhajózás általános jellemzése, vonalhajózási konferenciák

Hajózási okmányok kitöltése, funkciói, típusok; a tengeri hajóraklevél (b/l)

átruházhatósága

A bérelt hajózás általános jellemzése; a bérelt hajózás formái

Kikötői szolgáltatások, kikötői díjszabások

Az elhajózási kikötő megválasztásának szempontjai; fontosabb európai és tengerentúli

országok kikötőinek ismerete

A folyamhajózás szerepe a nemzetközi árucsere-forgalom lebonyolításában

A folyamhajózáshoz kapcsolódó nemzetközi egyezmények, díjszabások, fuvarozási

okmányok

Dunai kikötők ismerete

A Duna-Majna-Rajna csatorna fontossága a magyar külkereskedelmi áruk

lebonyolításában

A légi árufuvarozás jelentősége a nemzetközi árucsere-forgalom lebonyolításában,

légi társaságok

Légi fuvarozást szabályozó nemzetközi egyezmények

Légi díjszabások, fuvarozási okmányok

A gyűjtőforgalom szervezése és lebonyolítása; fuvardíjképzés

Raktározási tevékenység a nemzetközi gyűjtőforgalomban

Vámolási feladatok a gyűjtőforgalomban; okmányok használata, kitöltése

Az áruk veszélyességi fokozatok szerinti besorolása és csomagolása a szárazföldi,

valamint a tengerentúli forgalomban

Gyűjtő fuvareszközök indítása és fogadása; az áru belföldi terítése (disztribúció)

Gyűjtőforgalommal kapcsolatos okmányok kitöltése

A kombinált forgalom szervezése

A konténeres árufuvarozás kialakulása, jelentősége, a konténerek műszaki adatai

A konténeres árufuvarozáshoz kapcsolódó nemzetközi egyezmények, konténer depók

és terminálok

A tengerentúli konténeres áruforgalom lebonyolítási formái

Díjtétel képzés és költségek elszámolása a tengerentúli konténeres áruforgalom

lebonyolításánál

A szárazföldi konténerforgalom lebonyolítási lehetőségei keleti irányban és Európa

országaiba





értékeléssel.

70. Szállítmányozási ismeretek gyakorlat tantárgy 155 óra+36 óra/155 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A Szállítmányozási ismeretek gyakorlati oktatásának célja, hogy a tanulók az elméletben

tanultakat felhasználják esettanulmányok feldolgozásával, valamint konkrét

szállítmányozási feladatok üzemszerű bonyolításával.


Általános szállítmányozási ismeretek, ágazati szállítmányozási ismeretek

70.3. Témakörök

70.3.1. Vasúti szállítmányozási gyakorlatok


Fuvardíjszámítás



70.3.2. Közúti szállítmányozási feladatok

Gépkocsi megrendelése

Fuvarokmányok kitöltése


Fuvardíj elszámolása

70.3.3. Vízi szállítmányozási feladatok

Hajózási okmányok kitöltése

Hajózási okmányok funkciói, típusai


A tengeri hajóraklevél (b/l) átruházhatósága

A folyamhajózás okmányainak kitöltése

70.3.4. Légi szállítmányozási feladatok

Légi díjszabások kezelése

Légi díjszámítás

Fuvarozási okmányok kitöltése

70.3.5. Kombinált szállítmányozási feladatok

Konténeres fuvarozás díjtételképzés

Költségek elszámolása a tengerentúli konténeres áruforgalom lebonyolításánál


Tanterem, szakspecifikus munkahely



értékeléssel.

A


Logisztikai ügyintéző feladatai

megnevezésű



A 10034-16 azonosító számú Logisztikai ügyintéző feladatai megnevezésű szakmai


kompetenciák:

Logis

ztik

a

Logis

ztik

ai

terv

ezés

gyak

orl

at

FELADATOK

Döntéseket készít elő a vállalati logisztikai folyamatok

tervezésére, lebonyolítására, fejlesztésére vonatkozóan X X

Logisztikai folyamatok támogatására szolgáló

információs rendszert működtet, informatikai eszközöket

kezel

X X

Támogatja logisztikai felettese tevékenységét X X

Napi, heti, havi jelentést készít X X

Rendelésfeladási és -feldolgozási rendszert működtet X X

Megrendelések teljesítési feltételeit ellenőrzi X X

Kapcsolatot tart a beszállítókkal X

Megrendelést ad fel a szerződött beszállítók felé a

logisztikai, termelési igények alapján X X

Kisebb értékű beszerzéseket bonyolít le X

Beszállítókat minősít X

Termelés- és szállítástervezési feladatokat lát el X

"Leanproduction" rendszernek megfelelően végzi

tevékenységeit X

A vállalat értékesítési csatornáit és folyamatait használja

és ellenőrzi X

Logisztikai normatívákat mér és elemez X X

"Aftersale" vevőkapcsolatokat működtet X

Készletelemzést végez X X

Vállalaton belüli "reverz" logisztikai folyamatokat

szervez X

Alkalmazza a veszélyes áruk kezelésére vonatkozó

szabályozások előírásait X

Begyűjti a vállalathoz beérkező veszélyes árukra

vonatkozó információkat X

Ellenőrzi a beérkező veszélyes árukat X

Nyilvántartja a vállalatnál lévő veszélyes árukat X

Minőségbiztosítási és minőségellenőrzési területtel

kapcsolatos ügyeket intéz X

Pénzügyi, kontrolling területtel kapcsolatos ügyeket intéz X

Reklamációs ügyeket intéz X X


környezetvédelmi szabályokat X

SZAKMAI ISMERETEK

Logisztikai alapfogalmak X

A makro és a vállalati logisztika elemei X

A vállalati logisztikai rendszer felépítése X

Az ellátási lánc jellemzői, szereplői, kapcsolatuk X

Áru-azonosítási és áru-nyomonkövetési rendszerek X

Disztribúciós struktúrák, stratégiák és azok jellemzői X

A kiszolgálási színvonal mérésének módjai (külső-belső

vevők) X

A logisztikai információs rendszer X X

A minőség (áru, szolgáltatás), a minőségtanúsítás módjai X

Minőségbiztosítási rendszerek szerepe, jellemzői X

Szavatosság, jótállás, termékfelelősség X

A beszerzési folyamat fázisai és azok jellemzői X

Az áruátvétel menete, bizonylatolása X

A termeléstervezés és termelésirányítás elvei X

Az anyagszükséglet számítás és erőforrástervezés (MRP

és MRPII) X

A "leanproduction" (TPS) termelési rendszer X

Elosztástervezés (DRP) X

Logisztikai költségek, és befolyásoló tényezőik X

Készletezési modellek X

A gazdaságos, ill. minimum rendelési tételnagyság

meghatározása X

A készletgazdálkodás főbb mutatói X X

A kiszolgálási színvonal mutatói és mérésének módjai,

gyakorisága X

A logisztikai kontrolling feladatai X

A rendelésfeladás- és feldolgozás folyamata X

Az értékesítési csatornák jellemzői X

A veszélyes áruk tulajdonságai X

A veszélyes áruk osztályozása X

A veszélyes áruk okmányai X

A veszélyes áruk csomagolása X

A veszélyes áruk jelölései X

Élelmiszerek kezelésének szabályai X

Veszélyes áruk kezelésének szabályai X

Munka-,tűz- és környezetvédelmi szabályok X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Szakmai olvasott szöveg megértése X X

Információforrások kezelése X X

Szakmai nyelvű íráskészség X X

Értékelési, elemzési készség X X


Kommunikáció (szövegértés, szövegalkotás) X

Vállalkozói kompetencia X

Szervezőkészség X


Kooperativitás (csapatszellem) X X

Kreativitás X X

Irányítókészség X X


Problémamegoldás X X

Digitális kompetencia X X


Nyitott hozzáállás X X

71. Logisztika tantárgy 217 óra+72 óra/217 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A logisztika tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók megismerjék a logisztika

fogalmának jelentéseit, a vállalati logisztikai folyamatok elemeit és az ahhoz kapcsolódó

feladatokat. Ismerjék meg a veszélyes árukra vonatkozó előírásokat és legyenek képesek

együttműködni a hatósággal, szakemberekkel. Cél az is, hogy a tanulók megismerkedjenek

a logisztikai területen jelentkező főbb költségekkel, azok egymásra hatásával, a jellemző

beruházási költségekre tett hatásával és a logisztikai folyamatok által eredményezett

kiszolgálási színvonal mérésével.





71.3. Témakörök

71.3.1. A logisztikai rendszer





A szállítóértékelés célja, szerepe, eszközei








City logisztika

Makro logisztika

71.3.2. Vevő-szállító kapcsolatok













Visszáru-kezelés

71.3.3. Speciális kezelést igénylő termékek a logisztikában

A veszélyes áruk tulajdonságai

A veszélyes áruk kezelésének szabályai

A veszélyes áruk osztályozása

A veszélyes áruk jelölése

A veszélyes áruk csomagolása

A veszélyes áruk nyilvántartása

Az élelmiszerek kezelésének szabályai

Munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok

71.3.4. Logisztikai kontrolling











Tanterem



értékeléssel.

72. Logisztikai tervezés gyakorlat tantárgy 171 óra/171 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



A logisztikai tervezés és fejlesztés gyakorlati tantárgy tanításának célja, hogy a Logisztika

tárgyban megismert rendszerekben jelentkező tervezési feladatokat és az e feladatokhoz

kapcsolódó informatikai eszközöket a tanulók megismerjék. Legyenek képesek elvégezni

termeléstervezési és készletelemzési számításokat. Megismerjék a lean elveket és a

minőségmenedzsment főbb elemeit. Legyenek képesek egyszerűbb fejlesztési

feladatokhoz az eszközöket alkalmazni, adatot gyűjteni.





72.3. Témakörök

72.3.1. Készletgazdálkodás gyakorlat




Készletmodellek



ABC elemzés

XYZ elemzés

72.3.2. Termeléstervezés gyakorlat

A termeléstervezés rendszere, kapcsolódása más tervezési rendszerekhez

Kapcsolattartás a rendeléssel és az értékesítéssel

Aggregált terv

Anyagszükséglet tervezés, MRP

A tervezési, rendelési változások hatásai a tervben

Ütemezés

Termeléstervezés adatbázisai

72.3.3. Lean, minőségmenedzsment gyakorlat

A lean alapelvei, a lean termelési rendszer

Folyamatfejlesztés

A minőség fogalma, a minőségtanúsítás módjai

Minőségbiztosítási rendszerek szerepe

Szavatosság, jótállás, termékfelelősség

TQM

Minőség és folyamatfejlesztési technikák


Tanterem, szakmaspecifikus munkahely



értékeléssel.”


Szakmai idegen nyelv


1/13-2/14. évfolyam 67 óra (2 óra/hét)

2. Részletes tartalmak a központi kerettanterv alapján

Érettségi utáni szakképzés

A gimnáziumok 12. évfolyamát befejező és az érettségi vizsgákon eredményesen teljesítő

tanulók is bekapcsolódhatnak a szakképzésbe. A képzés két éves (4+2). A tanulók a szakirányú

tanulmányaik befejeztével emeltszintű szakképesítést (OKJ 54) szerezhetnek. A 13–14.

évfolyamon az idegen nyelvi tanulmányok elsődleges fejlesztési célkitűzése az idegen

nyelvű szakmai kommunikáció elsajátítása, amely magába foglalja a szakiránynak

megfelelő terminológiát, valamint az idegen nyelvi alapkészségek továbbfejlesztését, hogy

a tanulók képessé váljanak a magabiztos, B2-es idegen nyelvi kommunikációra a képzési

iránynak megfelelő szakmaterületen.

Az idegen nyelv tanulásának ebben a szakaszában is fontos a kommunikációs és

információs technológiák ésszerű és kritikus alkalmazása, valamint a differenciált, egyénre

szabott tanulás lehetőségének a biztosítása. A pedagógusoknak továbbra is építeniük kell a

korosztályi sajátosságokra (autonómia, önkeresés, önkritikusság, a kortárs csoport hatásai stb.),

a nyelvi kreativitás, a problémamegoldó és a kritikai gondolkodás erősítése mellett. A

nyelvoktatás sikerét meghatározzák a motivációt felkeltő és fenntartó órai tevékenységek, a

változatos interakciós formák, a nyelvi órák elfogadó légköre, a pozitív visszajelzések, a

konstruktív támogatás és a tanulók számára is átlátható értékelés.

Készségek és fejlesztésük

Az előzetes tudás azokat a készségeket határozza meg, amelyekkel minden tanuló rendelkezik

a bemeneti szinten.

A fejlesztés várt eredményei címszó alatt megtalálható mind a célstandard, mind a

minimumstandard leírása.

Fejlesztési egység Hallott szöveg értése

Előzetes tudás

B1, azaz a tanuló már megért lényeges információkat,

amelyek olyan ismert témákhoz kapcsolódnak, mint pl.

a munka, az iskola, a szabadidő;

ki tudja szűrni a fontos információkat a média aktuális

eseményeiről vagy az érdeklődési körének megfelelő

témákról.



A tanuló képes megérteni a köznapi, a mindennapi

szakmai és tanulmányi életben elhangzó hosszú

beszédeket, ha normális beszédtempóban, erős akcentus

nélkül beszélnek;

megért konkrét és elvont témájú üzeneteket, amelyek a

mindennapi magán és szakmai élet, illetve a tanulmányi

munka során előfordulhatnak;

követi az összetettebb érvelést, amennyiben a téma

viszonylag ismerős, és a beszéd menete jól követhető;

viszonylag könnyedén követi az anyanyelvi beszélők

közötti társalgást.

A fejlesztés tartalma A mindennapi magán és szakirányú társalgásban, valamint a tanulás során elhangzó összetett

álláspontok lényegének megértése.

A normális beszédtempójú és erős akcentus nélküli köznyelvi és a szakiránynak megfelelő

beszéd és a tanulmányokkal kapcsolatos előadás főbb pontjainak megértése.

Konkrét és elvont témájú, a mindennapi és a szakmai munka során előforduló standard

dialektusú bejelentések és üzenetek megértése.

A mindennapi élethez, illetve a szakmához kapcsolódó konkrét és elvont témájú hanganyagok

megértése standard dialektus esetén.

Részletes, összetett érvelés megértése ismerős téma esetén.

Anyanyelvű beszélők közötti társalgás viszonylag könnyed követése.

A beszélő hangulatának, hangszínének, nézeteinek és attitűdjeinek megértése.

A szövegértési stratégiák alkalmazása, például szöveghallgatáskor a főbb pontok keresése.

A megértés ellenőrzése kontextuális jelek segítségével.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: közlemények,

párbeszédek, üzenetek, bejelentések (pályaudvaron, repülőtéren stb.), televíziós és rádiós

hírek, beszélgetőműsorok, színdarabok, dokumentumfilmek, hangfelvételek, rögzített

telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok), telefonbeszélgetések,

tanulmányokkal kapcsolatos előadások, prezentációk, beszélgetések, riportok, élő interjúk,

filmek, anyanyelvűek közti társalgás.

Fejlesztési cél Szóbeli interakció

Előzetes tudás

B1, azaz a tanuló elboldogul a legtöbb olyan

helyzetben, amely külföldi utazás során adódik;

előkészület nélkül részt tud venni a személyes jellegű

vagy érdeklődési körének megfelelő, ismert vagy

mindennapi témáról folytatott társalgásban (pl. család,

szabadidő, munka, utazás, aktuális események stb.).



A tanuló képes általános és tanulmányokkal

kapcsolatos témák széles körében folyékonyan,

helyesen és hatékonyan használni a nyelvet; pontosan

fejezi ki gondolatait, véleményét és érveit, valamint az

érzelmek különböző fokozatait; hatékonyan részt vesz

a mindennapi és a tanulás során előforduló

vitahelyzetekben; stílusában, regiszterhasználatában

alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez.

A fejlesztés tartalma Társalgásban való részvétel mindennapi, tanulmányi és szakirányú témák körében.

Érzelmek különböző fokozatainak árnyalt kifejezése, események, élmények személyes

jelentőségének kifejezése.

Gondolatok, problémák felvetése, megvitatása, teendők meghatározása, alternatív javaslatok

értékelése mindennapi, általános és szakmai érdeklődésre számot tartó témák esetén.

A tanulmányokhoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való aktív részvétel,

információcsere, nézetek kifejtése, indoklása, rákérdezés mások nézeteire, reagálás azokra.

Elbeszélés, újságcikk, szakirányú előadás, szakmai eszmecsere összefoglalása,

véleménynyilvánítás, a témával kapcsolatos kérdések megválaszolása.

Vitákban saját érvek pontos, meggyőző indoklása, bizonyítása példákkal.

A partner érveinek felismerése, elfogadása vagy meggyőző cáfolata, ellenérvek pontos

megfogalmazása, indoklása és példákkal való bizonyítása.

Közös munka során a részletes utasítások megbízható megértése, megbeszélése, a partner

véleményének kikérése.

Szolgáltatások kapcsán felmerülő nézeteltérések, valamint a munkahelyi konfliktusok

megvitatása és hatékony megoldása.

Összetett információ és tanács megértése és cseréje.

Több forrásból származó információk és érvek összegzése, bemutatása, megvitatása.

Hatékony részvétel szakmai eszmecserében, interjúban, folyamatos kezdeményezés,

gondolatok kifejtése, tapasztalatokról való beszámolás, saját kérdések megfogalmazása.

Anyanyelvű beszélők között zajló élénk eszmecsere megértése és bekapcsolódás a

beszélgetésbe.

Ismerős és általános témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, a szó átvétele,

átadása, mások bevonása, a beszélgetés lezárása, egymás kölcsönös megértésének

elősegítése.

Beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése,

félreérthető megfogalmazások javítása, körülírás, szinonimák használata.

A kommunikációs eszközök széles körének alkalmazása.

A kommunikációs távolság felmérése, az általános udvariassági szabályok ismerete és

alkalmazása.

Állítások és közbeszólások kommentálása, ezáltal az eszmecsere kibontakozásának

elősegítése.

Ismerős témában a beszélgetés menetének terelése, a megértés megerősítése, mások

bevonása a beszélgetésbe.

Természetes, jó nyelvhelyességgel való kommunikáció a körülményeknek megfelelő

stílusban.

Mondanivaló helyzethez és körülményekhez igazítása, gondolatok közötti viszonyok pontos

hatékony jelzése.

A legtöbb általános témában jó szókincs, rugalmas használat, lexikai pontosság.

Állandósult szókapcsolatok használata azért, hogy időt nyerjen és megtartsa a szót, amíg

megfogalmazza mondanivalóját.

Viszonylag magas szintű grammatikai biztonság, értelemzavaró hibák nélkül.

Meglehetősen egyenletes beszédtempó, időnkénti habozással.

Tiszta, természetes kiejtés és hanglejtés.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: személyes és telefonos

társalgás, megbeszélés, eszmecsere, tranzakciós és informális párbeszéd, utasítás, interjú,

vita, szerep eljátszása, dokumentum- vagy a szakmához kapcsolódó ismeretterjesztő film

összefoglalása.

Fejlesztési egység Összefüggő beszéd

Előzetes tudás

B1, azaz a tanuló már el tudja mesélni egyszerű

mondatokkal magánéletéhez és a szakirányhoz

kapcsolódó tapasztalatait, céljait;

röviden meg tudja magyarázni és indokolni a

véleményét;

el tud mondani eseményeket, történeteket, tartalmat, és

véleményt tud nyilvánítani ezekről.



A tanuló képes világos, szisztematikusan kifejtett leírást

és bemutatást adni, előadást tartani érdeklődési köréhez

és a szakirányához kapcsolódó témák széles skálájában;

megfelelően kiemeli a fontos gondolatokat, és

példákkal, érvekkel támasztja alá mondanivalóját;

megtervezi, hogy mit és milyen eszközökkel mondjon,

valamint figyelembe veszi a hallgatóságra tett hatását;

legyen természetes módon eltérni egy előre elkészített

szövegtől.

A fejlesztés tartalma Szisztematikusan kifejtett előadás bemutatása, a fontos gondolatok kiemelése.

Érvek sorba rendezése, főbb pontok megfelelő kiemelése és a gondolatok alátámasztása

példákkal, érvekkel.

Tényszerű és szakmai szövegek összefoglalása, megjegyzések hozzáfűzése.

Világos, folyékony, rögtönzött, a hallgatóság számára egyértelmű bejelentések kifejezése a

legtöbb általános és szakmai témában.

A különböző alternatívák előnyeinek és hátrányainak kifejtése.

Ellentétes nézetek és a főbb gondolatok megvitatása.

Kivonatok készítése olyan hírműsorokból, interjúkból vagy dokumentumfilmekből, amelyek

véleményeket, érveket és eszmecserét tartalmaznak.

Mondanivaló megtervezése, beszéd eszközeinek kiválasztása.

Ismerős szituációkban folyékony és könnyed nyelvhasználat.

Hallgatóságra tett hatás figyelembevétele.

Aktuális témával kapcsolatos nézőpontok elmagyarázása.

Szókincsbeli és szerkezetbeli hiányosságok, valamint botlások és hibák kompenzálása és

kijavítása körülírással és átfogalmazással.

Természetes eltérés az előre elkészített szövegtől, reagálás a hallgatóság által felvetett

szempontokra, a prezentációt követő kérdések megválaszolása.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: leírások, képleírások,

témakifejtés, elbeszélő szöveg, érveléssor, előadások, prezentációk (önállóan vagy

segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, párbeszéd és társalgás, nyilvános

viták és eszmecserék, telefonbeszélgetés, szerep eljátszása, versek, rapszövegek, filmek,

színdarabok tartalmának bemutatása.

Fejlesztési egység Olvasott szöveg értése

Előzetes tudás

B1, azaz a tanuló képes a főként standard nyelven

megírt, tevékenységéhez, tanulásához, szakirányához

kapcsolódó szövegek megértésére;

magán- és egyszerű hivatalos levélben megérti az

események, érzelmek és kívánságok leírását.



A tanuló képes az érdeklődési köréhez és a

szakirányához kapcsolódó szövegeket elolvasni és

megérteni;

hosszú és összetett szövegeket gyorsan átolvas,

megtalálja a lényeges részleteket;

önállóan olvas, olvasási stílusát és sebességét változtatja

a különböző szövegeknek és céloknak megfelelően;

bonyolultabb és hosszabb szövegekben is megérti az író

álláspontját, nézőpontját.

A fejlesztés tartalma

Az érdeklődési köréhez és a szakirányához kapcsolódó levelezés, hírek, cikkek elolvasása és a

lényeg megértése.

Érdeklődésével és tanulmányaival kapcsolatos hosszú, összetett utasítások, feltételek és

figyelmeztetések megértése.

A szakirányához kapcsolatos cikkek megértése (esetenként szótár használatával).

Az önálló olvasás fejlesztése, olvasási stílus és sebesség változtatása a különböző

szövegeknek és céloknak megfelelően.

A megfelelő források szelektív használata.

Témák széles körében hírek, cikkek és beszámolók tartalmának és fontosságának gyors

meghatározása és annak eldöntése, hogy érdemes-e a szöveget alaposabban is tanulmányozni.

Az író álláspontjának, nézőpontjának megértése napjaink problémáival foglalkozó cikkekben

és beszámolókban.

Széles körű szókincs kialakítása.

Ismeretlen kifejezések, fordulatok kezelése, a jelentés szövegkörnyezetből,

szövegösszefüggésből való kikövetkeztetésével.

Online és hagyományos, egy- és kétnyelvű szótárak használata.

Kortárs irodalmi prózai szövegek megértése.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: utasítások, instrukciók

(pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend,

prospektus, műsorfüzet), tájékoztató táblák, utcai és filmfeliratok, játékszabályok,

hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes

honlapok, internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, képregények,

tantárgyakkal kapcsolatos szövegek, cikkek, publicisztikai írások, szakiránnyal kapcsolatos

forrásirodalom, beszámolók, elbeszélő szövegek, modern szépirodalmi szövegek.

Fejlesztési egység Íráskészség

Előzetes tudás

B1, azaz a tanuló tud egyszerű, folyamatos szöveget

alkotni ismerős, érdeklődési köréhez, szakirányához

kapcsolódó témákról;

be tud számolni élményeiről és benyomásairól.



A tanuló képes világos, részletes szövegeket írni

érdeklődési körével és tanulmányaival kapcsolatos

számos témakörben és műfajban;

érveit, gondolatait és véleményét kifejti elvont témákról

is;

képes feljegyezni tudakozódással és problémák

magyarázatával kapcsolatos üzeneteket;

követi az adott műfaj hagyományait.

A fejlesztés tartalma Világos, részletes szövegek írása mindennapi és szakmai témakörökben.

Több forrásból származó adatok és érvek összegzése és értékelése, a fontos gondolatok

érthető közlése.

Tudakozódással és problémák magyarázatával kapcsolatos üzenetek, információt közlő

feljegyzések/üzenetek írása a mindennapi életében szerepet játszó embereknek.

Hírek, nézetek hatékony kifejtése, reagálás mások nézeteire.

Általános és szakmai témákban esszé, beszámoló, riport, film-, könyv-, színdarab-ismertető

írása.

A különböző érzelmi fokozatok kifejezése és az események és élmények személyes

jelentőségének kiemelése levelezésben.

Megjegyzések megfogalmazása a levelezőpartner híreivel és nézeteivel kapcsolatban.

Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés, pl. vers, elbeszélés, történet írása, illetve

átírása.

Gondolatokról és problémamegoldásokról értékelés készítése.

Részletes leírás készítése valóságos vagy képzelt eseményekről és élményekről.

Érvelés rendezett kifejtése egy bizonyos nézőpont mellett vagy ellen, a különböző

alternatívák előnyeinek és hátrányainak kifejtése.

A lényeges pontok és alátámasztó gondolatok hangsúlyozása, a több forrásból származó

információk és érvek szintetizálása.

A gondolatok közötti kapcsolat világos, összefüggő jelölése, az adott műfaj hagyományainak

követése.

Levelek, cikkek, beszámolók, történetek világos, a szöveg jól definiált tartalmú bekezdésekre

tagolása, bekezdések szerkesztése, szövegszerkesztés: bevezetés, kifejtés, lezárás.

Kötőszavak, kifejezések hatékony használata a szöveg logikájának megvilágítására és a

könnyebb megértés támogatására.

Saját írásmű tudatos ellenőrzése, javítása; a félreértést okozó hibák helyesbítése.

A szókincsbeli és szerkezetbeli hiányosságok kompenzálása körülírással és átfogalmazással.

A mondanivaló alátámasztása vizuális eszközökkel (pl. rajz, ábra, diagram, térkép).

Az írásmű stílusának magabiztos megválasztása, a formális, neutrális és informális stílus

stíluselemeinek alkalmazása.

A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: hagyományos és

elektronikus nyomtatvány, kérdőív, listák, hagyományos és elektronikus képeslapok,

képaláírások, emlékeztetők írása, jegyzetek készítése, diktált üzenetek leírása, SMS-ek/MMS-

ek, ügyintézéssel kapcsolatos vagy személyes információt tartalmazó levelezés postai

levélben, faxon, elektronikusan (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás),

tetszést/nem tetszést kifejező üzenetek, elektronikus informális műfajok, pl. blog, fórum,

bejegyzések közösségi oldalakon stb., megállapodások, szerződések, közlemények

szövegének egyeztetése, cikkek írása magazinok, újságok és hírlevelek számára, cselekvéssort

tartalmazó instrukciók, történetek, elbeszélések, mesék, jellemzések, leírások, jegyzetek,

versek, rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák, poszterek készítése.

Ajánlott témakörök a 13–14. évfolyamra

Témák Kapcsolódási pontok

Személyes vonatkozások, család

A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai.

Személyes tervek.

Családi élet, családi kapcsolatok.

A családi élet mindennapjai, otthoni teendők.

Egyén és család nálunk és a célnyelvi országokban.

Etika:

önismeret, ember az

időben – gyermekkor,

ifjúság, felnőttkor

öregkor, családi élet.

Ember és társadalom

Emberek külső és belső jellemzése.

Baráti kör. Munkatársak.

A fiatal felnőttek világa: kapcsolat a kortársakkal, munkatársakkal,

felnőttekkel.

Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság, munkavállalás.

Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése.

Ünnepek, családi ünnepek.

Öltözködés, divat, munkaruházat.

Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia (pl.

fogyatékkal élők).

Konfliktusok és kezelésük. Munkahelyi konfliktusok.

Társadalmi szokások nálunk és a célnyelvi országokban.

Etika:

társas kapcsolatok,

előítélet, tolerancia,

bizalom, együttérzés;

fogyatékkal élők,

szegények és gazdagok.


és állampolgári

ismeretek:





.

Környezetünk

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház

bemutatása).

A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek.

A városi és a vidéki élet összehasonlítása.

Növények és állatok a környezetünkben.

Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk

környezetünkért és a természet megóvásáért, fenntarthatóságáért?

Környezeti, ökológiai problémák, környezetvédelem a képzési


Időjárás, éghajlat.

Globális kihívások.


és állampolgári

ismeretek; hon- és

népismeret:

lakóhely és környék

hagyományai, az én

falum, az én városom.


élőhely, életközösség,

védett természeti érték,

változatos élővilág.

Földrajz:

településtípusok;

globális problémák,

fenntarthatóság,

környezettudatosság,

életminőségek

különbségei, pl. az

éhezés és a szegénység

okai; a Föld mozgása,

az időjárás tényezői, a

Föld szépsége,

egyedisége.

Az iskola

Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés,

tagozat).

Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi

munka.

Az ismeretszerzés különböző módjai.

A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a

választott szakmában.

Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban.

Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei.

Iskolai hagyományok nálunk és a célnyelvi országokban.


és állampolgári

ismeretek; társadalmi,

állampolgári ismeretek:

a tudás fogalmának

átalakulása, a tanulás

technikái, élethosszig

tartó tanulás.

Informatika:

digitális tudásbázisok,

könyvtári információs

rendszerek.

A munka világa

Diákmunka, nyári munkavállalás, szakmai gyakorlat

A képzési iránynak megfelelő szakmák, a szükséges

kompetenciák, rutinok, kötelességek, kihívások.

Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás.

Önéletrajz, motivációs levél, állásinterjú.

Szakmai tárgyak:


megfelelően.

Életmód

Napirend, időbeosztás.

Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a

testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás).

Életünk és a stressz.

Étkezési szokások a családban.

Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés.

Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben.

Ételrendelés telefonon és interneten.

Gyakori betegségek, sérülések, baleset.

Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív

gyógymódok).

Életmód nálunk és a célnyelvi országokban.

Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.).


testrészek, egészséges

életmód, a betegségek

ismérvei, fogyatékkal

élők,

betegségmegelőzés,

elsősegély.

Földrajz: biotermékek


a rendszeres testedzés

hatása a szervezetre.

Szabadidő, művelődés, szórakozás

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.

Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.

A művészetek szerepe a mindennapokban.

Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport.

Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.

Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban.

Kulturális és sportélet nálunk és a célnyelvi országokban.

Földrajz:

más népek kultúrái.

Magyar nyelv és

irodalom:

rövid epikai, lírai,

drámai művek olvasása,

a reklám és a popzene

új szóbeli költészete.

Informatika:

e-könyvek,

médiatudatosság.


táncok, népi játékok, a

sport és az olimpia

története, példaképek

szerepe, sportágak

jellemzői.

Ének-zene:

népzene, klasszikus

zene, popzene.

Dráma és tánc:

a szituáció alapelemei,

beszédre késztetés,

befogadás, értelmezés,

különböző kultúrák

mítoszai, mondái.

Vizuális kultúra:

művészi alkotások

leírása, értelmezése.

Utazás, turizmus

A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a

kerékpáros közlekedés.

Nyaralás itthon, illetve külföldön.

Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése.

Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai.

Turisztikai célpontok.

Célnyelvi kultúrák.

Földrajz:

a kulturális élet

földrajzi alapjai,

nyelvek és vallások,

egyes meghatározó

jellegű országok

turisztikai jellemzői.

Tudomány és technika

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés, szaktudományok,

A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben és a képzési


Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.


és állampolgári

ismeretek; fizika:

tudománytörténeti

jelentőségű

felfedezések,

találmányok.

Informatika:

számítógépen keresztül

való kapcsolattartás,

információ keresése, az

informatikai eszközöket

alkalmazó média

megismerése, az

elterjedt

infokommunikációs

eszközök előnyeinek és

kockázatainak

megismerése, a netikett

alapjainak

megismerése,

élőszóval kísért

bemutatók és

felhasználható

eszközeik.

Gazdaság és pénzügyek

Családi gazdálkodás.

A pénz szerepe a mindennapokban.

A képzési iránynak megfelelő szakmák gazdasági vonatkozásai.

Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank).

Üzleti világ, fogyasztás, reklámok.

Pénzkezelés a célnyelvi országokban.


és állampolgári

ismeretek; társadalmi

és állampolgári

ismeretek:





A szakiránynak megfelelő speciális témakörök.*

Logisztika:

22. Munkahelyi szituációk (bemutatkozó beszélgetés,

ügyintézéssel kapcsolatos szituációk - telefonbeszélgetés)

23. Szakmai önéletrajz

24. Motivációs levél

25. Munkaszerződés

26. Személyes irodai kommunikáció

27. Információszerzés, időpontok egyeztetése, foglalások

visszaigazolása,

28. Megrendelések

29. Ajánlatkérés, szállítás, fizetés formái, reklamáció intézése

30. Telefonbeszélgetés - udvariassági formák, üzenethagyás

31. Üzleti levelezés - általános tudnivalók

32. Ajánlatkérés

33. Megrendelés, megrendelés visszaigazolása

34. Reklamációs levél

35. Kereskedelmi számla

36. Árukészleti jegyzék

37. Csomagolási lista

38. Raktárjegy

39. Szállítólevelek - folyami, közúti, belföldi, vasúti, légi

40. Jegyzőkönyv

41. Termékleírás

Szakmai tárgyak:


megfelelően.

42. Önéletrajz, motivációs levél, állásinterjú

*A szakiránynak megfelelő részletes tematikát az intézmények helyi tantervei tartalmazzák.

A fejlesztés várt

eredményei a

ciklus végén

Önálló nyelvhasználó: középszint (B2 nyelvi szint)

A tanuló képes megérteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú

általános és szakmai szövegek fõ gondolatmenetét.

A tanuló képes önállóan boldogulni, véleményt mondani és érvelni a

mindennapi magán és munkahelyi élet váratlan helyzeteiben is.

Stílusában és regiszterhasználatában alkalmazkodik a kommunikációs

helyzetekhez.

A tanuló ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és

szerkezetek segítségével a különböző általános és szakmai

témakörökben. Beszéde folyamatos, érthető, stílusa megfelelő.

A tanuló képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes

részinformációkat a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési

köréhez, szakmájához kapcsolódó, lényegre törően megfogalmazott

szövegekben.

A tanuló több műfajban képes részleteket is tartalmazó, összefüggő

szövegeket megfogalmazni ismert, hétköznapi és szakmai témákról.

Írásbeli megnyilatkozásaiban megjelennek a műfaji sajátosságok és

stílusjegyek.

A tanuló nyelvtudása megfelel a középfokú nyelvvizsgák szintjének és

követelményeinek.



Közlekedési ismeretek 11. 4 óra

Logisztikai statisztika 11. 3 óra

Logisztika 11. 2 óra

Logisztikai szoftverek

használata (gyakorlat)

11-12. 2-2 óra

Közlekedési ismeretek


(heti 4 óra)

Közlekedéstörténet 10 óra

- a közúti közlekedés kialakulása, fejlődése a kezdetektől napjainkig.

- a vasúti közlekedés kialakulása, fejlődése a kezdetektől napjainkig.

- a vízi közlekedés kialakulása, fejlődése a kezdetektől napjainkig.

- a légi közlekedés kialakulása, fejlődése a kezdetektől napjainkig.

Közlekedési alapfogalmak 10 óra

- a közlekedés fogalma, feladata.

- a közlekedés fogalmának összetevői.

- a közlekedés kiszolgáló létesítmények, a raktárak.

- a közlekedés felosztása, a közlekedési alágazatok jellemzése, a közlekedési

munkamegosztás.

- a közlekedés alapfogalmai: áru, küldemény, fuvarozás, szállítmányozás, fuvarlevél,

fuvardíj, járműbérlet.

A vasúti közlekedés technikája 16 óra

- a vasúti közlekedés felosztása, a vasúti pálya, az alépítmény részei, kialakítása, feladata.

- a felépítmény és részeinek a jellemzői, a felépítményi alapfogalmak, valamint a különleges

felépítmények.

- a vágánykapcsolások fajtái, azok fő jellemzői.

- a vasúti vontató járművek fajtái, jellemzői, a vasúti vontatott járművek szerkezete és típusai,

a vasúti járművek káros mozgásai.

- a vasúti közlekedés kiszolgáló létesítményei

A közúti közlekedés technikája 16 óra

- a közúti pálya, a közutak osztályozása, a közúti pályával kapcsolatos alapfogalmak.

- a közúti járművek szerkezete és felépítése, a négyütemű Otto-motor, valamint a dízelmotor

működése.

- a tehergépjárművek főbb jellemzői, a közúti járművek fontosabb paraméterei.

A városi közlekedés technikája 16 óra

- a városok részei, a települések úthálózata.

- a városi közlekedés járművei, az autóbuszok, trolibusz, villamos, metró és HÉV

- a városi közlekedés járműveivel szemben támasztott követelmények.

- a városi közlekedés kiszolgáló létesítményei, az autóbusz-megállóhelyek, az autóbusz-

állomások csoportosítása, feladatai, részei.

A vízi közlekedés technikája 16 óra

- a vízi közlekedés csoportosítása, a vízi közlekedés pályája, a belvízi és tengeri

hajóútvonalak.

- a vízi közlekedés járművei, a hajók csoportosítása, felépítése, a főbb szerkezeti részek közül

a főgép, a segédüzem és a hajók csővezetékrendszerei.

- az egyéb feladatokat ellátó úszó létesítmények, a vízi közlekedés kiszolgáló létesítményei,

kikötők, dokkok.

A légi közlekedés technikája 16 óra

Tudja bemutatni a légi közlekedés felosztását. Legyen képes jellemezni a légi közlekedés pályáját,

a légi közlekedés járműveit. Legyen képes a repülőgépek osztályozására. Tudja bemutatni a

repülőgépek szerkezetét, a sárkányt és a hajtóművet. Legyen képes ismertetni a légi közlekedés

kiszolgáló létesítményeit, a repülőterek csoportosítását, a repülőterek létesítményeit.

A csővezetékes szállítás technikája 16 óra

Legyen képes a csővezetékes szállítás értelmezésére, tudja bemutatni a fogalmát. Legyen képes

ismertetni a csővezetékes szállítás csoportosítását, a kis távolságú csővezetékes szállítási módokat,

a nagy távolságú csővezetékes szállítást. Legyen képes ismertetni a csővezetékes szállítás technikai

berendezéseit.

Egységrakomány-képzés az áruszállításban 16 óra

Legyen képes ismertetni a rakodólapokat, mint az egységrakomány-képzés eszközeit, a rakodólapos

egységrakományok kialakítását, rögzítését.

Tudja ismertetni a konténereket az egységrakomány-képzésben, a konténerek csoportosítását, a

nagykonténerek rakodását.

A kombinált áruszállítás 12 óra

Tudja meghatározni a kombinált áruszállítás előnyeit.

Legyen képes ismertetni a konténeres áruszállítást, a közút-vasút huckepack szállítást, a közút-vízi

huckepack szállítást, a folyam-tengeri kombinált áruszállítást.

Logisztika


(heti 2 óra)

Témakörök

1. A logisztikai rendszer












City logisztika

Makro logisztika














Visszáru-kezelés

Logisztikai statisztika


(heti 3 óra)

Témakörök

1. Készletgazdálkodás




Készletmodellek



ABC elemzés

XYZ elemzés





3. Logisztikai kontrolling










Logisztikai szoftverek használata (gyakorlat)

11-12. évfolyam 134 óra

(heti 2 óra/tanév)

Az információ szerepe az ellátási láncban: 20 óra

- a korábbi ellátási láncot kezelő szoftverek jellemzői

- a mai ellátási láncot kezelő szoftverek jellemzői

Az ellátási lánc szoftvercsomagjai: 36 óra

- az SCM-szoftverek fejlesztése

- az ellátási láncot támogató alkalmazások legnagyobb forgalmazói

- egyes szoftverek demoinak kipróbálása

Az SCM-szoftverek csoportosítása: 38 óra

- ellátási lánc irányítási szoftverek négy csoportja:

o ellátástervező

o kereslettervező

o gyártástervező

o logisztikai rendszerek

Az SCM-szoftverek fejlesztése: 12 óra

- fejlesztések a vevők kezdeményezései alapján

Az SCM és az ERP jövője: 28 óra

- Új alkalmazási területek

- Közvetlen cégközi vállalatirányítási összeköttetések

- Rádiófrekvenciás azonosítás és az elektronikus termékkód

Szabadon választható kötelező tantárgy

Szabadon választható kötelező

tantárgy


Közlekedés üzemvitel 2 óra ---

Közlekedési földrajz -- 2 óra

Közlekedés üzemvitel


(heti 2 óra)

A vasúti közlekedés üzemvitele 24 óra

- a vasúttal szemben támasztott követelmények, a vasúti személyszállítási folyamat.

- a vasúti árufuvarozási folyamat és részei, a küldemények csomagolása, a fuvareszköz

megrendelése és kiállítása, a rakodás, a küldemény átvétele, a küldemény továbbítása, a

fuvarozás végrehajtása, valamint a fuvarozás befejezése, a kiszolgáltatás.

- a vasúti menetrendek, adatokat gyűjtése.

A városi és közúti közlekedés üzemvitele 24 óra

- a közúti áruszállítás üzemvitele, az árufuvarozási folyamatok.

- a közúti árufuvarozás járattípusai.

- a közúti személyszállítás üzemvitele, a helyi, az elővárosi-környéki, illetve a távolsági

személyközlekedés jellemzői.

- a közúti autóbusz-menetrendek használata

- a városi közlekedés üzemvitele.

- a városi tömegközlekedési rendszerek, az utazási igazolványok

A vízi közlekedés üzemvitele 24 óra

- az áruszállító hajózási módok csoportosítása.

- a belvízi áruszállítási módok, a vontató-, a toló- és az önjáró hajózás.

- a folyam-tengeri hajózás.

- a tengerhajózás üzemvitele, a szabadhajózás, a vonalhajózás és a speciális hajózás.

- a vízi személyszállítás: tengeri, belvízi, átkelő hajózás.

Közlekedés földrajz


(heti 2 óra)

Általános földrajzi ismeretek - a térképek fajtái, jelrendszere, a méretarány.

- mérések elvégzése a térképeken.

- a közlekedési földrajzi fogalmak: szállítási források és térbeli elhelyezkedésük, közlekedési

hálózat formái és legfontosabb pontjai, közlekedési izokron vonalak.

A vasúti közlekedés

- a vasútvonalak osztályozása, számozása.

- Magyarország vasúthálózata, a vasúti fővonalak, elágazások.

- a nemzetközi vasúti összeköttetések, határátkelőhelyek.

Közúti közlekedés

- hazánk és Európa közúthálózata, számozási rendszere, a 0-ra és 5-re végződő E utak, hazánk

első- és másodrendű főútvonalai, a magyarországi autópályák.

- hazánk közúti határátkelőhelyei.

- a páneurópai közlekedési folyosók.

Vízi, légi közlekedés és csővezetékes szállítás

- Európa belvízi közlekedése, hajózható csatornái,

- Európa tengeri hajózása.

- Magyarország vízi közlekedése, hajózható vízi útjai.

- a hazai repülőtereink

Documents

Veszprémi SZC Jendrassik Venesz Szakgimnáziuma és ... · Üzleti levelezés Az elektronikus levelezés, az nternet és az intranet használata. Belső iratok elektronikus és a