VI. évfolyam 1–2. szám 2010. január–június

VVVV eeee rrrr ssss eeee nnnn yyyy tttt üüüü kkkk öööö rrrr

���� BBBB eeee ssss zzzz éééé llll gggg eeee tttt éééé ssss aaaa VVVV eeee rrrr ssss eeee nnnn yyyy tttt aaaa nnnn áááá cccc ssss llll eeee gggg rrrr éééé gggg eeee bbbb bbbb iiii éééé ssss llll eeee gggg úúúú jjjj aaaa bbbb bbbb tttt aaaa gggg jjjj áááá vvvv aaaa llll :::: ZZZZ aaaa vvvv oooo dddd nnnn yyyy iiii kkkk JJJJ óóóó zzzz ssss eeee ffff ffff eeee llll éééé ssss DDDD oooo bbbb oooo ssss GGGG eeee rrrr gggg eeee llll llll yyyy eeee llll

���� AAAA GGGG VVVV HHHH eeee llll eeee mmmm zzzz éééé ssss iiii mmmm óóóó dddd ssss zzzz eeee rrrr eeee iiii aaaa zzzz öööö ssss ssss zzzz eeee ffff oooo nnnn óóóó dddd áááá ssss eeee nnnn gggg eeee dddd éééé llll yyyy eeee zzzz éééé ssss iiiieeee llll jjjj áááá rrrr áááá ssss áááá bbbb aaaa nnnn

���� BBBB eeee ssss zzzz éééé llll gggg eeee tttt éééé ssss aaaa vvvv eeee rrrr ssss eeee nnnn yyyy pppp oooo llll iiii tttt iiii kkkk aaaa „„„„ nnnn aaaa gggg yyyy jjjj aaaa iiii vvvv aaaa llll ””””

���� AAAA ffff oooo gggg yyyy aaaa ssss zzzz tttt óóóó iiii dddd öööö nnnn tttt éééé ssss eeee kkkk ssss zzzz aaaa bbbb aaaa dddd ssss áááá gggg áááá nnnn aaaa kkkk vvvv éééé dddd eeee llll mmmm eeee éééé ssss aaaa vvvv eeee rrrr ssss eeee nnnn yyyy pppp oooo llll iiii tttt iiii kkkk aaaa iiii öööö ssss ssss zzzz eeee ffff üüüü gggg gggg éééé ssss eeee kkkk

A Versenytükör ez évi elsõ, összevontszámának címlapján a Gazdasági Verseny-hivatal (GVH) megújult logója is arra hívjafel az olvasók figyelmét, hogy a 2010-esesztendõ ünnepi év a hivatal életében. Az1990 májusában megtartott szabad par-lamenti választások óta 20 év telt el, és azAlkotmány 9. §-ában foglalt alkotmányoscél teljesüléséért felelõs GVH is „nagyko-rúvá”, a jogállam stabil támaszává vált. Azünnep mindazonáltal nem vált szertartá-sosan ünnepélyessé, a versenyhivatal ha-gyományaihoz jobban illik egyfajta ön-vizsgálat, a szakmai fejlõdés lehetõségei-nek keresése. Miközben a GVH hosszabbtávra szóló, stratégiai célkitûzései állan-dónak tekinthetõk, a rövidebb idõszakrairányadó feladatok meghatározása sorána gazdasági valóság (esetenként válság)aktuális impulzusai a meghatározóak. Ezévben a GVH munkájában a kartellekkelszembeni határozott fellépés és az ún. sé-rülékeny fogyasztók fokozottabb védel-me élvez elsõbbséget.

A GVH eltökélt abban, hogy súlyos bün-tetésekkel kell a jövõben is számolniukmindazoknak, akik piacfelosztási célzattalmanipulálják a szerzõdések odaítélésérõldöntõ versenyeztetési eljárásokat. A Ver-senytörvény áprilisban hatályba lépett, azinformátori díjra vonatkozó új rendelke-zései nyomán remélhetõleg eredménye-sebbé válik a jogsértések feltárására irá-nyuló vizsgálói munka. A Versenytükör ol-vasói a német antitröszt-ügyek nyománinduló kártérítési perek problémáiról is tá-jékozódhatnak, csakúgy mint a hazai köz-érdekû perlés lehetõségeirõl és jelenlegikorlátairól. A köztársasági elnök által azOrszággyûlés részére megfontolásra visz-szaküldött, a csoportos perlésrõl szóló tör-vény sorsa felidézi a közösségi jogfejlesz-tés terén érzékelhetõ kudarcokat is, a gaz-dasági érdekcsoportok nyilvánvalóan el-

lenérdekeltek a fogyasztók szempontjá-ból olcsó és gyors – a siker esélyét fokozniképes – perjogi konstrukció kidolgozásá-ban.

A GVH számára kiemelkedõ fontosságú,hogy következetes és kiszámítható jog-gyakorlatot alakítson ki a viszonylag új fo-gyasztóvédelmi törvény (2008. évi XLVII.törvény) és különösen az annak mellékle-tét képezõ, ún. feketelista rendelkezései-nek értelmezését illetõen. Zavodnyik Jó-zsef, a GVH Versenytanács tagja (szakmaimunkásságát interjú keretében mutatjukbe) a „csalogató reklámok” révén megva-lósított tisztességtelen kereskedelmi gya-korlat hatósági értékelésérõl készített ösz-szeállítást. A GVH Versenytanács határoza-tai alapján elmondható, hogy a hivatal tör-vényi feladatköre nem valamiféle „készlet-garancia” vállalásának megkövetelése, ki-kényszerítése, sokkal inkább olyan logisz-tikai rendszer mûködtetésének biztosítá-sa, amely alapján a vállalkozó okkal bízhatabban, hogy az általa meghirdetett akcióküzenete megalapozott, nem hozza a fo-gyasztók megtévesztésébõl profitálva ver-senytársait hátrányos helyzetbe. Sérülé-keny (a hamis üzenetekre különösen fogé-kony) fogyasztóknak számítanak azok azemberek is, akik körülményeik folytán ki-kerülnek a szabályozott hitelpiacról. ABAR-listán regisztrált „rossz adósok” meg-alapozatlan hitegetése súlyos társadalmikockázatokkal jár. A GVH a Pénzügyi Szer-vezetek Állami Felügyeletével és a Nemze-ti Fogyasztóvédelmi Hatósággal együtt-mûködve 2010 tavaszán intenzív tájékoz-tató kampányt folytatott annak érdeké-ben, hogy a lehetséges ügyfelek korrekt is-mereteket kapjanak a fogyasztói csopor-tok valódi természetérõl. A hivatal azegyes konkrét ügyekben bírsággal sújtot-ta a tisztességtelen eszközökkel élõ vállal-kozásokat, más esetben pedig a jogsértés

folytatásának úgy vetett véget, hogy ide-iglenes intézkedéssel tiltotta el a céget amegtévesztõ reklám alkalmazásától.Mindemellett látnunk kell azt is, hogy ér-demi és tartós változáshoz a szabályozó ál-lam beavatkozására lesz szükség.

Az esetlegesen versenykorlátozó hatá-sú piaci tranzakciók (felvásárlások, össze-fonódások) preventív kontrollja a GVHegyik legfontosabb feladata ebben az év-ben is. Az elmúlt hetekben a hivatal nyil-vános meghallgatást kezdeményezett afúziók engedélyezésére irányuló eljárásoksorán alkalmazott módszerekrõl és köve-telményekrõl. A tájékoztató tervezeténekközzétételével a GVH segíteni szeretné aközös szakmai gondolkodást, a vélemé-nyek cseréjét.

Mint a Versenytükör új fõszerkesztõjé-nek, engedjen meg az olvasó néhány sze-mélyes természetû mondatot. Szeretnémugyanis felidézni egy nagy mûveltségû,bölcs ügyvéd alakját, Isépy Tamásét.Isépynek államtitkárként megadatott,hogy – egyebek között – a rendszerválto-zás utáni elsõ versenytörvény (1990. éviLXXXVI. törvény) expozéját ismertesse azOrszággyûlésben. Az évtizedekre szám-ûzött kereskedelmi jogi fogalmak, intéz-mények értõ bemutatása számos akkoripályakezdõt ösztönzött (így e sorok írójátis) a gazdasági alkotmányosság és a tisz-tességes verseny szabályainak jobb meg-ismerésére. Ennyi idõ múltán sem mond-hatok mást: Köszönet érte!

GADÓ GÁBOR,A GVH VERSENYTANÁCS ELNÖKE

FÕSZERKESZTÕ

2

Elõszó

20 év múltán

A Versenykultúra Központa GVH honlapjánA verseny- és fogyasztói kultúra fejlesztése érdekében fejti ki tevékenységét a Versenykultúra Központ (VKK).A www.gvh.hu honlapon a nyitólapon található VKK logóra kattintva hasznos információkhoz lehet jutnimunkájáról, rendezvényeirõl, meghirdetett pályázatairól és az általa támogatott programokról. A kiadványok ésa Versenytükör eddig megjelent valamennyi száma is megtalálható itt, letölthetõ formátumban.

Tartalom

3

Elõszó

20 év múltán

A GVH döntései

Január-május hónapdöntései

Bonafarm–Herz-összefonódás

Danone–Sole-Mizo-összefonódás

Syngenta–Monsanto-összefonódás

Az MTI erõfölénnyel valóvisszaélését nem találtabizonyíthatónak a GVH

A GVH által elõírtkötelezettség fejében a Prímagáz megszerezhette az Intergas részvényeit

Tárgyalóteremben történt

Döntött a LegfelsõbbBíróság a MÁV-ügyben

Végleges döntés atojáskartell-ügyben

Másodszor is döntött a Fõvárosi Bíróság a Fõvárosi Útépítõ-kartell-ügyben

A GVH hírei

A GazdaságiVersenyhivatalban2010. január–májushónapokban indultegyes versenyfelügyeletieljárások

Beszélgetés Zavodnyik Józseffel, a GVH Versenytanácsleghosszabb idejehivatalban lévõ jogásztagjával

Beszélgetés Dobos Gergellyel, a GVH Versenytanács új tagjával

Mi történt a GVH-ban2010 elsõ hónapjaiban?

Ideiglenes intézkedésekfolyamatban lévõ eljárásokban

A GVH által az össze-fonódás engedélyezéseiránti eljárások soránalkalmazott elemzésimódszerekrõl

Az OECD-GVH BudapestiVersenyügyi regionális Oktatási

Központ (ROK) munkájából

Az OECD-GVH BudapestiVersenyügyi RegionálisOktatási Központ (ROK)keretében 2010. januárés május között megren-dezett programok

A Versenykultúra Központ hírei

Események a versenykultúra terén

Vendégeink voltak

Kávészünet a verseny-politika „nagyjaival”

Elemzések

Zavodnyik József:Csalogató reklámok aGVH Versenytanács elõtt

Sáriné Simkó Ágnes: Lesz csoportos keresetindítás?

Dudra Attila: A fogyasztói döntésekszabadságánakvédelme, elméleti ésgyakorlati fejlemények,versenypolitikai össze-függések

Hírek a nagyvilágból

Versenyjogi fejlemények

Az Unióban történt

Újabb fordulat Schneiderkontra Európai Bizottságügyben – az EurópaiBíróság ítélete

ECN Brief – Az EurópaiVerseny Hálózatingyenes hírlevele

Új vertikális csoport-mentességi rendelet

Az Európai Bizottságvitarendezési eljárása –elsõ alkalommal élesben

Közelkép

Az oroszversenyhatóságról

Könyvismertetés

Jürgen Kessler:Kártérítés és az egyesületekperindítási joga a német és az európaiversenyjogban

Visszapillantó

Tárkány Szûcs Ernõ: Piac, vásár, hatóság

A GVH tevékenysége számokban

Elõzetes statisztikai adatok44447777

44446666

44444444

44441111

44440000

33339999

33338888

33337777

33335555

33331111

22228888

22226666

22224444

22223333

22222222

22221111

22220000

22220000

11118888

11117777

11115555

11114444

11114444

11113333

11111111

9999

8888

7777

5555

4444

2222

A GVH döntései

4

Az elmúlt hónapok döntéseiA Versenytanács 2010. január 1. és május 31. között 44 versenyfelügyeleti eljárásban hozott döntést. Az alábbi áttekintés nem tartalmazza azokat a dön-téseket, amelyeket a Versenytanács a vizsgáló végzésével szemben benyújtott jogorvoslati kérelemre, illetõleg utóvizsgálati eljárásban hozott meg.

Gazdasági erõfölénnyel, jelentõs piaci erõvel való visszaélésVj-59/2005. Magyar Posta Zrt. megszüntetésVj-168/2005. UPC Magyarország Kft. megszüntetésVj-55/2006. Budapest Airport Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülõtér Üzemeltetõ

Zrt., Budapest Airport Handling Szolgáltató és Kft.megszüntetés

Vj-106/2006. Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Zrt. megszüntetésVj-181/2007. CIB Bank Zrt. megszüntetés kötelezettségvállalással

Versenyt korlátozó megállapodásVj-195/2007. Magyar Lapterjesztõ Zrt. és társai jogsértés megállapításaVj-9/2008. SD Bride Kft. f.a. és társai annak megállapítása, hogy a vállalkozások közötti forgalmazói szerzõdések

nem minõsülnek versenykorlátozó megállapodásoknakVj-60/2009. GEKKO Garden Kft. jogsértés megállapításaVj-143/2009. Magyar Növényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Kamara jogsértés megállapítása, bírság kiszabása (200 ezer Ft)

ÖsszefonódásVj-109/2009. CSIM Pte. Ltd., Tendre Takarmányipari Kft. engedélyezésVj-137/2009. A-Way Infrastrukturprojektentwicklungs- und –Betriebs GmbH., Intertoll

Europe Tanácsadó Zrt., A-WAY ITE Autópálya Zrt.engedélyezés

Vj-146/2009. Prímagáz Hungária Ipari és Kereskedelmi Zrt., Intergas HungáriaKereskedelmi és Szolgáltató Zrt.

engedélyezés, kötelezettségek elõírásával

Vj-147/2009. ALASZKA Kereskedelmi Kft., ÉLÉSKER Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. engedélyezés, bírság kiszabása az engedély iránti kérelem késedelmesbenyújtása miatt (4,9 millió Ft)

Vj-152/2009. HeidelbergCement Central Europe East Holding BV, Schwenk Zement KG engedélyezés

Vj-155/2009. Bonafarm Zrt., Herz Szalámigyár Zrt. engedélyezésVj-4/2010. Rheinmetall AG, MAN Nutzfahrzeuge AG Katonai Üzletága engedélyezésVj-7/2010. ALTEO-Arrabona Vagyonkezelõ Kft., ALTEO-Sopron Vagyonkezelõ Kft.,

Gyõri Erõmû Kft., Soproni Erõmû Kft.engedélyezés

Vj-10/2010. Temic Telefunken microelectronic Hungary Kft., Brose Hungary Kft. engedélyezés

Vj-17/2010. Magyar Tõketársaság Zrt., Milton Bank Zrt. engedélyezésFogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása,

tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, jogsértõ összehasonlító reklám

Vj-59/2008. Kaschmir-Gold Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. jogsértés megállapításaVj-137/2008. Allianz Bank Zrt. , Allianz Hungária Biztosító Zrt. jogsértés megállapítása, bírság kiszabása (2-2 millió Ft)Vj-3/2009. GOLD SWEET 2002 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., FORMATEL

Szolgáltató Kft., DIGITANIA Kommunikációs Zrt.GOLD SWEET 2002 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és DIGITANIA Kommuniká-ciós Zrt. esetén jogsértés megállapítása, a jogsértõ magatartás további folyta-tásának megtiltása, bírság kiszabása (GOLD SWEET 2002 Kereskedelmi és Szol-gáltató Kft.: (8 millió Ft), DIGITANIA Kommunikációs Zrt.: 40 millió Ft), FORMA-TEL Szolgáltató Kft. esetében megszüntetés

Vj-19/2009. OTP Bank Nyrt., OTP Alapkezelõ Zrt. megszüntetés, részben kötelezettségvállalássalVj-32/2009. Magyar Posta Életbiztosító Zrt. jogsértés megállapítása, bírság kiszabása (5 millió Ft)Vj-40/2009. Tesco-Global Áruházak Zrt. jogsértés megállapítása, bírság kiszabása (8 millió Ft)Vj-46/2009. Free Choice Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. jogsértés megállapítása, kötelezés helyreigazító közlemény közreadására,

bírság kiszabása (100 millió Ft)Vj-48/2009. Rossmann Magyarország Kft. megszüntetésVj-59/2009. ATV Elsõ Magyar Magántelevíziós Zrt., TeleMedia InteracTV Produkciós

Kft., Directa International Ltd., NIM GmbH., Teloxx GmbH.a TeleMedia InteracTV Produkciós Kft. esetében jogsértés megállapítása ésbírság kiszabása (3 millió Ft), az ATV Elsõ Magyar Magántelevíziós Zrt., a DirectaInternational Ltd. és a NIM GmbH., Teloxx GmbH. esetén megszüntetés

Vj-83/2009. New Credit Consulting Kft. részben megszüntetés, részben jogsértés megállapítása és bírság kiszabása(100 000 Ft)

Vj-87/2009. Unilever Magyarország Kft. és társai jogsértés megállapítása, az Unilever Magyarország Kft. esetében bírság kisz-abása (1 millió Ft)

Vj-89/2009. Gastroyal Food Vendéglátóipari Kft. jogsértés megállapítása, bírság kiszabása (10 millió Ft)Vj-91/2009. EXPENT BUSSINES CLUB Ingatlanforgalmazó és Pénzügyi Kft., All Finance

Management Kft., Gyõrfi Fuvar Teherfuvarozó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.annak megállapítása, hogy vizsgált magatartás nem ütközik a törvénybe

Vj-95/2009. ViDaNet Kábeltelevíziós Szolgáltató Zrt. jogsértés megállapítása, bírság kiszabása (500 ezer Ft)Vj-98/2009. Fakro Magyarország Kft. jogsértés megállapítása, bírság kiszabása (1 millió Ft)Vj-103/2009. Ilcsi Szépítõ Füvek Biokozmetikai Kft. jogsértés megállapításaVj-104/2009. Johnson & Johnson Egészségügyi és Babaápolási Termékeket Gyártó és

Forgalmazó Kft.megszüntetés

Vj-108/2009. Fibernet Kommunikációs Zrt. jogsértés megállapítása, bírság kiszabása (2 millió Ft)Vj-110/2009. Pioneer Hi-Bred Magyarország Kft. jogsértés megállapítása, bírság kiszabása (1 millió Ft)Vj-111/2009. Euro Correct Consulting Kft., Group Saving Kft., Group Center Kft., New

Face Média Kft.jogsértés megállapítása, bírság kiszabása: Euro Correct Consulting Kft. (9,3 mil-lió Ft), Group Saving Kft. (8,9 millió Ft), Group Center Kft. (21 millió Ft), New FaceMédia Kft. (5 millió Ft)

Vj-114/2009 EMFESZ Elsõ Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft. megszüntetésVj-115/2009. Berlin-Chemie/A. Menarini Magyarország Szolgáltató Kft. jogsértés megállapítása, bírság kiszabása (10 millió Ft)Vj-117/2009. Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. jogsértés megállapítása, bírság kiszabása (40 millió Ft)Vj-132/2009. Invest Holding System Kft. jogsértés megállapítása, kötelezés helyreigazító közlemény közreadására,

bírság kiszabása (3 millió Ft)Vj-133/2009 Larabay Food Vendéglátóipari Kft. jogsértés megállapítása, bírság kiszabása (10 millió Ft)

A GVH döntései

5

A következõkben három, vállala-tok összefonódását vizsgáló ver-senytanácsi határozatot mutatunkbe. A GVH által az összefonódás en-gedélyezése iránti eljárások soránalkalmazott elemzési módszerek-rõl a 21. oldalon olvasható össze-foglaló cikk.

Bonafarm/Herz-összefonódás

A GVH Versenytanácsa (a továbbiak-ban: VT) Vj-155/2009. számú határozatá-ban engedélyezte, hogy a Bonafarm Zrt.(a továbbiakban: Bonafarm) megszerezzea Herz Szalámigyár Zrt. (a továbbiakban:Herz) vagyoni értékû jogait, ingóságait,készleteit és ingatlanait magába foglalóvállalkozásrész 100%-a feletti közvetlenirányítást.

1. Elõzmények

Ami a 2009-es évet illeti, a mezõgazda-sági és élelmiszerpiacon két folyamat voltazonosítható:

– Egyrészt jellemzõ volt a gazdasági vál-ság miatt nehéz helyzetbe került vállala-tok felvásárlása. Erre példa a Herz vagyoniértékû jogainak, ingóságainak, készletei-nek és ingatlanainak a Csányi-csoportotösszefogó Bonitás 2002 Zrt. által irányítottBonafarm általi megszerzése (Vj-155/2009).

Az összefonódást megelõzõen a Herz2009. év elején a rendelésállományát márnem tudta kielégíteni, ugyanis a termelésfinanszírozásához nem állt rendelkezésé-re elegendõ pénzeszköze. Végül a hitele-zõk kérelmére a Fõvárosi Bíróság a Herzfelszámolását a 22. Fpk. 01-2009-002576/5 számú határozatával rendelteel, mely határozat 2009. május 27-énemelkedett jogerõre, és így megkezdõ-dött a cég felszámolása. A Herz felszámo-lója ugyanakkor nem látott lehetõséget agyártás újraindítására, így került sor az al-kalmazottak csoportos elbocsátására, amaradék készletek és különbözõ vagyon-elemek értékesítésére is.

– Ez az összefonódás ugyanakkor pél-dát szolgáltat a másik jellemzõ folyamatrais a magyarországi mezõgazdasági terme-lés piacán, ami a vertikális integráció fel-gyorsulását mutatja.

A Herz Bonafarm általi megszerzéseugyanis szervesen illeszkedik a Bonafarmcsoport addig felépített vertikális ellátásiláncolatába, ugyanis az abba tartozó vál-lalkozások a húsipari vertikum több szint-jén jelen vannak, így a takarmányelõállításszegmensén, a takarmányraktározásszegmensén (Tendre Kft., Bólyi Agrár Kft.,ENKES Kft., Görcsönyi Agrár Kft., VéméndiAgrár Kft., Békáspuszta Kft., Bóly Zrt.,Fiorács Kft., Dalmandi MezõgazdaságiZrt., az Agroinvest-Ormánság 98 Kft.), asertéstenyésztés és -hizlalás (Bóly Zrt.,Fiorács Kft., Dalmandi MezõgazdaságiZrt., Pick Zrt.), a marhatenyésztés és -ter-melés (Bóly Zrt., Dalmandi Mezõgazdasá-gi Zrt.), a baromfitenyésztés és -termelés(Bóly Zrt.) szegmensein, illetve a baromfi-és marhahús feldolgozásban (Pick SzegedZrt., REM-BÓ Kft.), melynek eredménye-képpen mára egy vertikálisan integráltvállalatcsoportról beszélhetünk.

2. Az összefonódás tárgya

A Bonafarm és a Herz 2009. december1-jén négy egyidejû, azonos felek közöttiadásvételi szerzõdést kötött (a továbbiak-ban: a Szerzõdések), melynek értelmébena Bonafarm megvásárolta a Herz vagyoniértékû jogait, ingóságait, készleteit és in-gatlanait magában foglaló vállalkozásré-szének 100%-át.

A kérelmezõ 2009. december 23-án keltkérelmében a fenti szerzõdése révén lét-rejövõ tranzakcióhoz a tisztességtelen pi-aci magatartás és versenykorlátozás tilal-máról szóló, többször módosított 1996.évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.)VI. fejezetének rendelkezései alapján aGVH engedélyét kérte. Az engedélyezésieljárás hiánypótlás után, 2010. február 2-án indult meg.

3. Összetett piacmeghatározás

A VT álláspontja szerint az érintett piaclegvalószínûbb meghatározása a száraz-áruknál nem nagyobb termékpiac, ahol afelek termékeivel egyes termékek köze-lebbi, míg más termékek kevésbé közelihelyettesítési viszonyban állnak, és ennekmegfelelõen a felek termékeire nehezedõversenynyomás is különbözik.

Ezt az álláspontját a VT a szárazárukgyártási, tárolási technológia különbözõ-ségére, a termékek jellegére, valamint afogyasztói szokásokra és a tradícióra (ezenszegmens húsiparon belüli elkülöníthetõ-ségét támasztották alá a felek fõ verseny-társainak és vevõinek eljárás során tettnyilatkozatai is) alapozta.

A húsipari szárazárukkal – melyek a kü-lönféle kolbász- és szalámifajtákat foglal-ják magukba* – kapcsolatban a VT az aláb-bi megállapításokat tette:

– A tranzakció elõtti majdnem háromév értékesítési adatai alapján mind a sza-lámi, mind a kolbász hazai kereslete – sze-zonális ingadozástól eltekintve – stabil-nak volt mondható. Az adatok elemzésealapján nem volt azonosítható ténylegesváltás, helyettesítés a két termékkategó-ria között, nem volt megfigyelhetõ az idõmentén mennyiségi átrendezõdés egyikvagy másik szegmens javára, ami egyér-telmûen közeli helyettesíthetõségre, erõsversenynyomásra engedne következtetniezen két termékkategória között.

– Az értékesítési árak tekintetében a VTmegállapította, hogy az esetek jelentõsrészében a szalámi- és kolbásztermékekátlagárai szorosan egymást követve mo-zognak. A szalámi átlagára a kolbász át-lagára felett tartósan magasabb, a kettõközötti árarány (az átlagárak hányadosa)az idõ mentén stabilnak mutatkozik, ami ahelyettesíthetõséggel konzisztens körül-ményként volt értékelhetõ.

– Ugyanakkor a szárazáruk piacán ismegfigyelhetõk minõségi különbségek.Hasonlóan más piacokhoz, a szárazárukszegmensén is fokozatosan növekvõ mér-tékben vannak jelen a (kiskereskedelmi)saját márkás termékek, melyeknek árai ha-tározottan alacsonyabbak a márkás ter-mékekhez képest. A Pick és Herz vezetõtermékei a márkás, magasabb minõségiszegmenshez tartoznak. A saját márkástermékek értékaránya a szalámiszeg-mensen belül némileg stabilabb, de a kol-bászszegmens esetében a tranzakció ide-jére ebben felzárkózás tapasztalható, ígya saját márkás termékek penetrációja a kétszegmensben az utóbbi 1-2 évet tekintvehozzávetõleg megegyezõ mértékûvévált.

* A kolbász valamivel magasabb hányadát adja a hazai érté-kesített mennyiségnek, mint a szalámi, az értéket tekintveviszont a két kategória aránya kiegyenlítettebb. A szinténide sorolt, arányaiban kis jelentõségû szárított húsokat a fe-lek nem gyártják.

A GVH döntései

6

Az eljárás keretein belül végzett, közelhárom év piaci adatainak empirikus elem-zésére és a versenytárs piaci szereplõk nyi-latkozataira épülõ vizsgálat eredményeialapján megállapítható volt, hogy a szá-razáru kategóriánál tágabban meghatá-rozott piac érintettsége nagy biztonság-gal elvethetõ. Az elemzés eredményeinem cáfolták a szalámi- és kolbászkategó-riák között meglévõ közeli helyettesítést,ugyanakkor nem sikerült azonosítaniolyan körülményt, melybõl egyértelmûenkövetkeztetni lehetne a két szegmens kö-zötti versenynyomás erejére.

Az érintett földrajzi piacot a VT Magyar-ország területében azonosította. Ennekoka, hogy bár a szárazáruk termékjellem-zõit figyelembe véve (hosszú szavatossá-gi idõ, formátum, csomagolás stb.) azokvalószínûsíthetõen globális léptékbenszállíthatók (az áru kereskedelmi értéketermészetesen korlátozza a szállítási költ-séget, így a távolságot), emellett mind aPick, mind korábban a Herz jelentõsmennyiséget exportál, döntõen azonbana hazai piacra szánt, a hazai ízlésnek meg-felelõ terméket termel és értékesít a kétvállalat, nagyrészt belföldön.

4. A Versenytanács értékelése a Herz kiesésérõl

Az összefonódás lehetséges horizontá-lis hatásainak értékelése szempontjából aVT fontos körülménynek tartotta a Herztermelésének 2008/2009-es leállását ésazóta tartó szünetelését, ami a Herz által aPickre gyakorolt versenynyomás megszû-nésének, jelentõs gyengülésének valószí-nû következményeit világíthatja meg. AHerz fizetésképtelenné válásáig stabil má-sodik szereplõnek számított aszárazáruszegmensben 10–20% körüli pi-aci résszel, ami 2009 nyarára 0–10% körü-lire csökkent. A Pick hozzávetõleg 20–40%részesedéssel rendelkezett 2008 közepé-ig. Tekintve, hogy a kereslet ez idõ alattjobbára stabil volt, a növekedés legvaló-színûbb magyarázata az, hogy a Herz ter-mékeinek fokozatos eltûnésével vásárlói-nak jelentõs része Pick termékre váltott.

A kolbászszegmenst illetõen ugyanak-kor a VT megállapította, hogy a Herz kiesé-sével nem volt tapasztalható jelentõs vál-tozás a vizsgált idõszakban. A Pick része-sedése stabil, de erõs szereplõkkel verse-nyez ebben a szegmensben, ahol a sajátmárkás termékek szerepe is jelentõsennövekedett a vizsgált idõszakban. A piaci

részesedések alakulása sem támasztja aláazt, hogy a Herz leállása után a versenyérezhetõen gyengült volna, mely gyen-gülésnek a Pick haszonélvezõje lenne.

A fenti, jórészt a szalámi szegmensbenérzékelhetõ horizontális hatást ellensú-lyozó tényezõk között a VT az alábbiakatemelte ki:

– A Herz termelésének leállítása követ-keztében a Pick pozíciója megerõsödöttugyan, azonban mind a saját márkás érté-kesítés, mind pedig a meglévõ piaci sze-replõk megfelelõen erõs versenynyomásttámasztanak a vállalkozással szemben,amit az árak idõbeli alakulása is igazolt.

– A gyártási technológiából adódóan aszárazáruk elõállítása specifikus befekte-téseket igényel (a többi, fõként hõkeze-léssel és pácolással készülõ sertéshús ké-szítménynél bonyolultabb gyártási tech-nológia komplex füstölõ- és érlelõberen-dezéseket igényel, szabályozott páratar-talommal és hõmérséklettel stb.).

A szárazáruk szegmensére történõ be-lépésnek kétségkívül vannak költségei,nehézségei, azonban azok gazdasági je-lentõsége kisebb annál, mint hogy érde-mi és számottevõ belépési (vagy növeke-dési) korlátot jelentsen akár a szalámi, akára kolbász szegmensét illetõen. Ugyanak-kor a belépés leginkább az alacsony mi-nõségi szegmensen keresztül látszik le-hetségesnek.

A szárazáruk tekintetében ugyan vi-szonylag erõs a márkanév és márkahûség,azonban éppen a (márkás) szalámik kö-zött volt tapasztalható sikeres piacszerzés2008/2009 folyamán, melynek során egykisebb termelõ jelentõs mértékben növel-te részesedését, feltehetõen a minõségiskálán is felfelé léptetve termékeit, miköz-ben a szalámi iránti kereslet stabil volt.Ezen megfigyelés alapján számottevõ nö-vekedési, terjeszkedési korlátok meglétesem valószínûsíthetõ.

– Az összefonódás eredményeképpenpotenciálisan fellépõ hatékonysági elõ-nyöket is figyelembe vette a VT, mint azösszefonódás engedélyezése mellett szó-ló körülményt. Ennek oka, hogy aBonafarm nyilatkozata szerint a Herz már-kával ellátott termékek gyártását a Pickmeglévõ, nem teljesen kihasznált gyártásikapacitásaival tervezte végezni, aminekkövetkeztében annak kihasználtsága to-vább javul, csökkentve a termelés átlag-költségét, végül pedig az árakat. A Pickszegedi gyára eleve hatékonyabban ter-mel, mint a Herz budapesti termelõegysé-ge, és ez önmagában képes mérsékelni aHerz termékek árait.

A vertikális hatásokat illetõen a VT arraa következtetésre jutott, hogy aBonafarmmal egy vállalatcsoportban lé-võ, upstream szegmensekben (elsõsor-ban a vágósertés-elõállítást és -értéke-sítést) tevékenykedõ vállalkozások (BólyZrt., Fiorács Kft., Dalmandi Mezõgazdasá-gi Zrt., Möbiusz-Trade Kft.) kapacitásánakmagas kihasználtsága erõsen kétségesséteszi a vevõi elzárkózás kivitelezhetõsé-gét. A vállalkozások által jelenleg közelmaximális kihasználtság mellett megter-melt mennyiség döntõ része cégcsopor-ton belül kerül értékesítésre, az egyéb ve-võk jelentõsége csekély, melybõl kifolyó-lag a Herz-termékek elõállításához továb-bi beszállítók szükségesek. A VT emiatt azösszefonódásból eredõ káros vertikálishatás fellépését nem valószínûsítette.

Az összefonódás ugyanakkor a VT sze-rint nem járt együtt portfolió hatással, avállalkozáscsoport élelmiszeripari érde-keltségeibõl álló Bonafarm csoport tevé-kenységeinek köre ugyanis nem bõvül, hi-szen a Pick az összefonódás elõtt is a cso-port tagja volt. Az összefonódás kapcsánkáros konglomerátumhatással sem kellettszámolni.

5. Eltûnõ vállalat problémája

A bizottság az alábbi három szempon-tot különösen is fontosnak tekinti a „fail-ing firm defence” doktrína alkalmazásaesetében:

a) Pénzügyi nehézségei miatt az állító-lagosan leépülõben lévõ vállalkozás a kö-zeljövõben kiszorul a piacról, ha azt nemveszi át egy másik vállalkozás.

b) Nincsen más, kevésbé versenyelle-nes felvásárlási alternatíva, mint a beje-lentett összefonódás.

c) Összefonódás hiányában a leépülõ-ben lévõ vállalkozás eszközei mindenkép-pen kikerülnének a piacról.

A VT ezzel kapcsolatban megjegyezte,hogy önmagában egy kérelmezett vállal-kozás csõdhelyzete, termelésének bi-zonytalan ideig történõ leállítása vagy fel-függesztése szükséges, de nem elégségesfeltétele az eltûnõ vállalat alapú érveléselfogadhatóságának, amely gondolatme-net szerint a kérelmezett vállalkozás általgyakorolt versenynyomás, az összefonó-dástól függetlenül, mindenképp meg-szûnne. A felek ugyanis nem bizonyítot-ták kellõ biztonsággal, hogy az (1) bekez-dés szerinti összefonódáson kívül nem lé-tezik más, a versenyt kevésbé gyengítõ al-ternatíva, kiváltképp a tranzakció által

A GVH döntései

7

érintett legértékesebb eszköz, a Herz véd-jegy kizárólagos használati jogának kiak-názására. A felszámolóbiztos nyilatkozataalapján a Herz értékesítésére kiírt nyilvá-nos pályázaton nem kizárólag a Bonafarmnyújtott be érvényes pályázatot, vagyis el-vileg más piaci szereplõ is képes lett volnaa Herz védjegy üzleti kiaknázására.

Danone/Sole-Mizo-összefonódás

A GVH Versenytanácsa (a továbbiak-ban: VT) 2009. december 16-án kelt,Vj/126-11/2009. számú határozatábanengedélyezte, hogy a Sole-Mizo Zrt. (a to-vábbiakban: Sole-Mizo) irányítást szerez-zen a Danone Kft. (a továbbiakban:Danone) Túró Rudi üzletága felett.

1. Elõzmények

A Sole-Mizo 2009. október 5-én Véd-jegy és Vagyon Adásvételi Szerzõdést (atovábbiakban: Szerzõdés) kötött, mely-nek értelmében megszerezte a DanoneTúró Rudi üzletágát, mint a tõle függetlenDanone vállalkozásrészét, beleértve azahhoz kapcsolódó ingó és ingatlan va-gyont is. Nem terjedt ki ugyanakkor amegállapodás a Milka Super Rudi termék-re, beleértve a Super Rudi védjegyet, amia francia bejegyzésû anyacég, aCompagnie Gervais Danone S.A. tulajdo-na, illetve a gyártási eljárást, amely aDanone Kft. tulajdona; a Milka védjegy ésa lila szín a Kraft Foods tulajdona, melyet aDanone Kft. használ.

2. Újdonságok a piacmeghatározásban

A fenti ügy érintett termékpiac-megha-tározásában az alábbi újdonságok voltak:

– A VT a termékpiacot egyrészt a TúróRudi termékkategóriára értelmezte. Az

érintett Túró Rudi termékpiacon belülugyanakkor – a kiskereskedelmi saját már-kás termékek versenyben betöltött külön-leges szerepe miatt* – külön vizsgálta a (1)kiskereskedelmi saját márkás, illetve (2) azegyes vállalatok által tulajdonolt, és álta-luk elõállított márkás Túró Rudik termék-szegmenseit. Ennek ellenére megállapí-totta, hogy ezek a termékszegmenseknem alkotnak elkülönült termékpiacokat,ugyanis amennyiben egy gépsor alkalmasa Túró Rudi termék gyártására, akkor azegyaránt alkalmas mind márkás Túró Ru-dik (saját részre történõ) elõállítására,mind kiskereskedelmi saját márkás TúróRudik gyártásra, vagyis a két szegmens kö-zött jelentõs a kínálati helyettesítés. Emel-lett a két szegmens által elõállított TúróRudik között a keresleti helyettesítés isnagy valószínûséggel fennáll.

A VT a Túró Rudi fontos tulajdonságaira– a friss tejtermékjellegre (romlandóság),a termék kezelhetõségére (azonnal fo-gyasztható), valamint hagyományos helyiédességjellegére (hungarikumjelleg) – te-kintettel arra a megállapításra jutott, hogyegyrészt ezen tulajdonságok mentén aTúró Rudi egy elkülöníthetõ termékkate-gória, másrészt keresleti szempontbólminden bizonnyal van bizonyos mértékûhelyettesítés a Túró Rudi és egyéb tejdesz-szertek között (tejberizsek vagy snackek,mint pl. a Kinder-termékek), vagy még tá-gabb értelemben, az édességek vonatko-zásában. Ez konzisztens, a VT Vj-11/2004-es számú ügyben hozott határozatának 8.pontjával, amely kimondja, hogy: „A»Rudi«-termékek tejtartalmú ésszerûenhelyettesítõ termékeinek a „snack” hûtöttszeletes édességek, tejszeletek (pl.: Sze-rencsi Tej Karamella, Kinder Tejszelet,Kinder Pingui, Kinder Paradiso, Kinder Ma-xi King, Danone Sack stb.) minõsülnek,versenytársnak pedig az ezeket a termé-keket gyártó vállalkozások (Ferrero, SoloItalia, Parmalat Italia stb.) tekinthetõk.” AVT ugyanakkor nem tartotta fontosnak atermékpiac pontosabb meghatározását,mivel a lehetõ legszûkebb termékpiacot,

azaz a Túró Rudi (termelõi) termékpiacátmeghatározva sem valószínûsített károsversenyhatásokat.

– A fentieken túl a VT – tovább finomít-va korábbi tejpiacra vonatkozópiacmeghatározását – külön figyelmetfordított az összefonódás lehetséges ha-tásainak vizsgálatára a Túró Rudi bérgyár-tásának részpiacán. Ennek okaként azt je-lölte meg, hogy a nagyméretû kiskereske-delmi láncok hazai elterjedésével növek-võ mértékû a kiskereskedelmi saját már-kák értékesítése (Spar, Tesco stb.), melytermékek bérgyártás keretében készül-nek. Emellett léteznek „nem kiskereske-delmi” saját márkás termékek is, mint pl. aMilka Super Rudi, melyeket szintén bér-gyártás keretében gyártanak.

3. A VT döntése

Az érintett piacot illetõen a VT megálla-pította, hogy az országban jelenleg öt he-lyen gyártanak Túró Rudi-terméket (Mar-cali, Sükösd, Veszprém, Mátészalka, Sze-ged). A fõ hazai termelõk a Fries-landCampina Hungária Zrt. (a továbbiak-ban: Friesland), a Danone, a Sole-Mizo, va-lamint az Iwinex Kft. (a továbbiakban:Iwinex).

A VT szerint a Sole-Mizo 2008-ban vi-szonylag alacsony (mennyiség- vagy ér-tékalapú) piaci részesedése az összefonó-dás után hozzávetõleg megduplázódik. ATúró Rudi piacának egészét tekintve meg-állapítható, hogy az összefonódás általbõvült vállalkozás egy rendkívül erõs,költséges marketingkampánnyal kialakí-tott márkát (Pöttyös) birtokló piacvezetõ-vel áll szemben (Friesland) egy olyan pia-con, ahol a piac forgalmának majdnemegynegyedét kitevõ saját márkás termé-kek támasztotta – elsõsorban árbeli – ver-sennyel is szembe kell néznie. A márkás (aMilka Super Rudi kivételével: nem bér-gyártásban készült) termékek piacán a pi-acvezetõ Friesland részesedése még na-gyobb.

A Túró Rudi-bérgyártás piacát illetõen aVT megállapította, hogy egyrészt a bér-gyártás tekintetében a kiskereskedelmisaját márkát gyártatók (tehát a megbízók)más gyártóval szerzõdhetnek újra (amiretöbb példa is van), másrészt a piacvezetõFriesland idõközben szintén belépett abérgyártás üzletébe (a Spar S-budgetrudit ez a cég gyártja), harmadrészt a Túró

* A kiskereskedelmi saját márkás termékek ugyanis erõs ver-senynyomást gyakorolnak a márkás termékekre, elsõsor-ban a jelentõsen alacsonyabb áruk miatt, és ennek köszön-hetõen az elmúlt években jelentõs növekedést tudtak elér-ni a Túró Rudi-piacon, mára összességében a második leg-nagyobb piaci szereplõkké váltak. Ebbõl következõen azértérdemes ezt – és értelemszerûen az ezen a halmazon kívülesõ – szegmenst külön is elemezni, hogy biztos legyen az,hogy a kiskereskedelmi saját márkás termékek jelentõs ver-senynyomása a fúzió következtében nem fog eltûnni a piac-ról.

A GVH döntései

8

Rudi-gyártás kapcsán érvényesülõ belé-pési korlátok nem kifejezetten nagyok(speciális gépsor 100-300 millió forint be-fektetéssel, kb. 6 hónapos idõ alatt kiépít-hetõ), negyedrészt pedig a Túró Rudigyártásának piacán jelentõs a kihaszná-latlan termelési kapacitás (a piac egészéttekintve kihasználatlan a kapacitás hozzá-vetõleg fele).

A fentieket figyelembe véve a VT arra akövetkeztetésre jutott, hogy az összefo-nódás következtében számottevõ károshorizontális hatások fellépése nem voltvalószínûsíthetõ, ugyanakkor az nem járegyütt vertikális és portfolióhatással, to-vábbá káros konglomerátumhatássalsem.

Mindezekre tekintettel a VT a Tpvt. 77. §(1) bekezdés a) pontja szerinti határozatá-ban – a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapjánelõterjesztett vizsgálói jelentésben fog-lalt indítvánnyal egyezõen – engedélyez-te az összefonódást.

Syngenta/Monsanto összefonódás

1. Az ügy lényege

2009 augusztusában érkezett a Gazda-sági Versenyhivatalhoz a Syngenta/Monsanto fúziós kérelem (Vj-107/2009),mely szerint a Syngenta1 és a MonsantoCompany2 és a Monsanto AssetManagement LLC 2009. augusztus 5-én„Vagyon-adásvételi szerzõdést” kötöttekegymással, amely szerint a Syngenta kü-lönbözõ vagyontárgyakat szerez meg

Monsantótól, amelyek együttesen aMonsanto napraforgó üzletágát3 (a továb-biakban: Célüzletág) képezik. Magyaror-szág vonatkozásában a tranzakció aMonsanto Hungária Kft. napraforgó-vetõ-mag üzletágának a Syngenta Seeds Kft. ál-tali megszerzésében ölt testet.

A Szerzõdés rendelkezései alapján aCélüzletág napraforgómagok nemesíté-sét, fejlesztését, birtoklását, tárolását, ter-mesztését, marketingjét, értékesítését ésforgalmazását, valamint a génállomány ésa génállományra vonatkozó, know how-típusú szellemi alkotások használatánakengedélyezését (licencbe adásából), vala-mint a napraforgómagok licenceken ke-resztül történõ értékesítését és forgalma-zását foglalja magában. Mindezekbõl leg-nagyobb érték a génállomány, amely elõ-állítása éveket és jelentõs K+F ráfordítástigényel.

A kérelmezõ ugyanakkor 2009. augusz-tus 19-én a fent említett összefonódást aspanyol versenyhatóságnak, a ComisiónNacional de la Competencia-nak (a továb-biakban: CNC) is bejelentette.

A CNC 2009. október 1-jén kelt kérelmé-ben felkérte az Európai Bizottságot (a to-vábbiakban: Bizottság), hogy a Tanács139/2004/EK rendelete a vállalkozásokközötti összefonódások ellenõrzésérõl4 (atovábbiakban: fúziós rendelet) 22. cikk (1)bekezdése alapján vizsgálja meg a fentiösszefonódást.

2009. október 14-én ugyanehhez azügyhöz kapcsolódóan, a fúziós rendelet22. cikk (1) bekezdése tárgyában a GVHkülön áttételi kérelmet nyújtott be, majd2009. november 12-én kérte a Bizottsá-got, hogy tekintse a külön beadott áttéte-li kérelmét a spanyol áttételi kérelemhezvaló csatlakozásnak, amennyiben annakhelyt ad.

A fúziós rendelet 22. cikk (1) bekezdé-se alapján egy vagy több tagállam fel-kérheti a Bizottságot bármely 3. cikk sze-rinti összefonódás megvizsgálására,amely az 1. cikk értelmében nem közös-ségi léptékû, de hatással van a tagállam-ok közti kereskedelemre, és azzal fenye-get, hogy jelentõsen befolyásolja a ver-senyt a felkérõ tagállam vagy tagál-lamok területén.

A fúziós rendelet 22. cikk (3) bekezdéseszerint a Bizottság legkésõbb a (2) bekez-désben meghatározott határidõ lejártátkövetõ 10 munkanapon belül dönt az ösz-szefonódás vizsgálatáról, amennyibenúgy ítéli meg, hogy az (i) hatással van atagállamok közti kereskedelemre, és (ii)azzal fenyeget, hogy jelentõsen befolyá-solja a piaci versenyt a kérelmezõ tagál-lam vagy tagállamok területén. Amennyi-ben ez a két jogi feltétel teljesül, a Bizott-ság úgy dönthet, hogy maga a Bizottságvizsgálja a bejelentett összefonódást. ABizottság az összefonódási ügyek áttéte-lérõl szóló közleménytervezetében5 (a to-vábbiakban: közleménytervezet) általá-nosan bemutatta, hogy mely egyediügyek vagy ügykategóriák alkalmasak át-tételre.

A közleménytervezet 45. pontja szerint– mivel a bejelentés utáni, Bizottsághoztörténõ áttételek többletköltséggel és ké-sedelemmel járhatnak az összefonódás-ban érintett feleknek – a Bizottsághoz va-ló áttételeket általában olyan esetekre kellkorlátozni, „amelyekben elõreláthatóanvalódi negatív hatással járó kockázatot je-lenteknek a tagállamok közötti versenybenés kereskedelemben, és amelyeket elõrelát-hatólag legjobban közösségi szinten lehetvizsgálni”.

A közleménytervezet 45. pontja kétügycsoportot említ, amelyek a 22. cikkszerint a leginkább megfelelõek a Bizott-sághoz történõ áttételhez:

– Ügyek, amelyek komoly versenyprob-lémákat vetnek földrajzilag a nemzetiek-nél szélesebb piacokon, vagy, amelyek-ben az elõreláthatólag érintett piacok szé-lesebbek, mint a nemzetiek, és, amelyek-

3 Monsanto Vetõmag Üzletága magában foglalja Monsantovetõmagjait és az azzal rokon sajátos tevékenységeket, va-lamint a géntechnológia használatának engedélyezésére(licencbe-adására) vonatkozó tevékenységeket. Monsantoezen belül szántóföldi kukorica-, gyapot-, olajos magvú (pél-dául szójabab és repce), valamint gyümölcs- és zöldségve-tõmagokat termel és forgalmaz. Ezeket a vetõmagokatMonsanto különbözõ védjegyekkel levédett vetõmag-üz-letágán keresztül értékesíti. 4 A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállal-kozások közötti összefonódások ellenõrzésérõl (HL L 24.,2004.1.29., 1–22. o.)

1 A Syngenta a svájci központú Syngenta-csoportnak egyszerte a világon az agráriparban tevékenykedõ nemzetközicégcsoportnak a tagja. A Syngenta-csoport agrokémiaianyagok és vetõmagok fejlesztésével és termelésével fog-lalkozik. A cégcsoport tevékenysége két üzletágra osztható:növényvédelem és vetõmagok. Magyarországon aSyngenta két leányvállalatán keresztül a növényvédelem(Syngenta Növényvédelmi Kft.) és vetõmagok (SyngentaSeeds Vetõmag Termelõ és Kereskedelmi Kft.) területén te-vékeny.2 A Monsanto USA Delaware államában bejegyzett részvény-társág, amelynek részvényeit a New York-i tõzsdén jegyezik.Monsanto tevékenységét két fõ részre lehet osztani: a „me-zõgazdasági termelékenységet segítõ” részre és a „vetõ-magok és génállományok” részre.

5 Bizottsági közleménytervezet az összefonódási ügyek át-tételérõl (HL C 56/2, 2005. 03. 05., 2–23. o.)

A GVH döntései

9

ben az összefonódás fõ gazdasági hatásailyen piacokhoz köthetõ.

– Ügyek, amelyekben olyan komolyversenyproblémák vetõdnek fel, ame-lyek az EU-országokon belül találhatónemzeti vagy annál szûkebb piacokegész sorát érinti, olyan körülmények kö-zött, amikor követelmény az eset egysé-ges megítélése (a jogorvoslatokat illetõ-en, de bizonyos esetekben, a vizsgálatierõfeszítéseket illetõen is), és ahol az ösz-szefonódás fõ gazdasági hatása ilyen pi-acokhoz köthetõ.

2. A magyar áttételi kérelem fõbb okai

A GVH arra tekintettel javasoltaa Syngenta Crop Protection AG ésMonsanto Company összefonódásengedélyezése iránti kérelemének a fú-ziós rendelet 22. cikk (1) bekezdése6

szerint a Bizottsághoz való áttételét,mert:

– Jóllehet a tranzakció nem érte el a bi-zottsági vizsgálathoz szükséges küszöb-számokat, de tartalmában sokkal több,mint amit egy nemzeti vizsgálat áttekint-het. A tranzakció lényege olyan kutatá-sok, K+F-ek átadása ugyanis, amely min-den tagállamot érint. A K+F és termelte-tõi tevékenység Argentínában, Francia-országban, Törökországban, Magyaror-szágon és Spanyolországban koncentrá-lódik, és onnan látják el a többi államot,tehát jelentõs a nemzetközi kereskede-lem.

– A Bizottság által küldött anyag sze-rint a napraforgó-vetõmagot illetõenEurópában Franciaország, Spanyolor-szág, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Ma-gyarország, Spanyolország és Németor-szág piacai érintettek, 40%–57% közöttipiaci részesedés kapcsán. A verseny te-hát nagyon korlátozott, bár a fejleszté-sek által nem kizárt, és a koncentráció ér-demi versenycsökkentõ hatást eredmé-nyezhet az európai napraforgóvetõ-mag-piacon, tekintettel arra, hogy a leg-nagyobb és a harmadik legnagyobb pia-ci részesedésû vállalkozás közötti fúziómenne végbe.

– A célüzletág Franciaországban, Tö-rökországban, Magyarországon és Spa-nyolországban rendelkezik tenyésztõ(breeding) és tesztelõ létesítményekkel,elsõdlegesen Európa számára. Ezen kívüljelentõsebb (a Syngenta által nem részle-tezett) tevékenység Romániában és Bul-gáriában jellemzõ.

– A felvásárló cég a napraforgó-vetõ-mag magyarországi piacán a legna-gyobb, piaci részesedése 40-50% körüli-re volt tehetõ. A célüzletág piaci részese-dése ugyanakkor a harmadik legna-gyobb, és 5-10%-kal növelné meg a leg-nagyobb vállalkozás magyar piaci része-sedését.

– A magyar piacon tehát a már legna-gyobb piaci részesedésû vállalat súlyanövekedne meg számottevõen, ami – fi-gyelembe véve a tervezett tranzakcióEurópa egészét érintõ, s a napraforgó-vetõmag importjának lehetõségeire ki-ható hatásokat is – a GVH álláspontjaszerint teljesítette a fúziós rendelet azonfeltételét, hogy a fúzió, bár „nem közös-ségi léptékû, de hatással van a tagállamokközti kereskedelemre, és azzal fenyeget,hogy jelentõsen befolyásolja a versenyt afelkérõ tagállam vagy tagállamok terüle-tén”.

3. A Bizottság döntése

A Bizottság a fentiek alapján 2009. no-vember 12-én úgy döntött, hogy az ügyalkalmas a fúziós rendelet 22. cikke szerin-ti áttételre, mivel az hatással van a tagál-lamok közti kereskedelemre, és azzal fe-nyeget, hogy jelentõsen befolyásolja aversenyt Spanyolország területén, továb-bá a versenyre és a tagállamok közötti ke-reskedelemre gyakorolt káros hatások ve-szélye közösségi szinten kezelhetõ a leg-jobban. Ezek alapján a Bizottság úgy hatá-rozott, hogy a fúziós rendelet 22. cikk (3)bekezdése alapján átveszi az ügy vizsgá-latát.

A tisztességtelen piaci magatartás ésa versenykorlátozás tilalmáról szóló1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban:Tpvt.) 91/E. §-ának (9) bekezdése ki-mondja, hogy „A vizsgáló, illetve az eljá-ró versenytanács az eljárást végzésselmegszünteti, amennyiben a (7) bekezdésszerinti kérelemhez csatlakozott, és a Bi-zottság az összefonódás vizsgálatáróldönt.”

A fentiekre tekintettel a GVH az eljárá-sát 2009. december 8-án kelt végzésévelmegszüntette.

Az MTI erõfölénnyel való visszaélésétnem találtabizonyíthatónaka GVH

A hírügynökségi piac egyesszereplõivel szemben erõfölé-nyes helyzetben lehet a Ma-gyar Távirati Iroda Zrt., ám aztnem találta egyértelmûen bi-zonyíthatónak a GazdaságiVersenyhivatal (GVH) részletesvizsgálata, hogy a társaságvisszaélne ezzel a helyzetével,ezért vizsgálói megszüntetõvégzéssel zárta az eljárást.

A GVH azért indított eljárást a MagyarTávirati Iroda Zrt.-vel (MTI) szemben, mertgyanúja szerint a vállalkozás árai nem tük-rözik a szolgáltatások tényleges költsége-it, amely révén akár a költségek alatti (ki-szorító) árakkal akadályozza versenytársaipiacra lépését és piaci tevékenységét. Fi-gyelemmel arra, hogy 2004-ben jelentmeg a piacon az MTI legnagyobb hazaiversenytársa, a Független Hírügynökség,azaz az MTI magatartásának ettõl az idõ-ponttól lehetett tényleges hatása a piac-ra, a vizsgálat a 2004 és 2008 közötti idõ-szakra terjedt ki.

Az MTI Zrt. látja el a Magyar Köztársaságnemzeti hír-, fotó- és cikkügynökségénekfeladatait, szolgáltatásainak nagy részeközszolgálatinak tekinthetõ, amelyek ellá-tásához minden évben költségvetési cél-támogatásban részesül. A társaság szol-gáltatásainak jelentõs része azonban piacialapon is elérhetõ, azokat más hírügynök-ségi szolgáltatók is nyújtják. Szolgáltatásicsomagjainak részét képezik a „közszolgá-lati” tartalmak is, azaz árbevétele részbenezekbõl származik, mivel ingyenes szolgál-tatásra nem kötelezhetõ. Az MTI-t közszol-gálati tevékenységéért a Tulajdonosi Ta-nácsadó Testülete (TTT) által jóváhagyott

6 22. cikk (1) Egy vagy több tagállam felkérheti a bizottságotbármely 3. cikk szerinti összefonódás megvizsgálására,amely az 1. cikk értelmében nem közösségi léptékû, de ha-tással van a tagállamok közti kereskedelemre, és azzal fe-nyeget, hogy jelentõsen befolyásolja a versenyt a felkérõtagállam vagy tagállamok területén.

A GVH döntései

10

díjszabás szerint megállapított díjazásvagy költségtérítés illeti meg.

A GVH vizsgálata szerint az MTI tevé-kenysége piaci magatartásnak minõsül,függetlenül attól, hogy közszolgálati fel-adatokat lát el. Bevételeinek egy részétugyanis olyan szolgáltatásokért kapja,amelyeket más, tisztán kereskedelmi ala-pon mûködõ hírügynökségek is nyújta-nak. Ráadásul az árak meghatározását ille-tõen az MTI nagyfokú döntési szabadság-gal rendelkezett a vizsgált idõszakban,amely ugyancsak alátámasztja azt, hogy avállalkozás magatartása piaci magatartás-nak minõsül.

Az ügyben érintett piac a magyarorszá-gi hírügynökségi szolgáltatások piaca, il-letve annak részpiacai, ahol számos vállal-kozás található (MTI, Független Hírügy-nökség, Havaria Press, külföldi hírügynök-ségek – Reuters, Bloomberg, AP, AFP, dpastb.), és közöttük a legjelentõsebb szerep-lõ az MTI. Más hírügynökségek piaci meg-jelenése elõtt nincsenek jelentõs jogi vagypénzügyi belépési korlátok. Egyre jellem-zõbb az a tendencia, hogy hírügynökségitevékenységet végeznek maguk a média-piaci szereplõk is (beleértve a televíziókat,az írott sajtó szerkesztõségeit, valamint azinternetes hírportál szolgáltatókat). Vala-mely médium önálló hírszolgáltatásaazonban esetlegessége miatt nem tekint-hetõ a hírügynökségi szolgáltatások he-lyettesítõjének. A keresleti oldalon két ve-või csoport található. Az információközlõmédia szereplõi, akik általában csomag-ban, éves vagy hosszabb lejáratú szerzõ-dések alapján vesznek igénybe hírügy-nökségi szolgáltatásokat. A másik csoportaz egyéni és üzleti felhasználók, akiknekaz alaptevékenysége nem kapcsolódik amédiához, s akik nem továbbközlési céllalveszik igénybe a hírügynökségi szolgálta-tásokat.

A GVH megállapítása szerint az MTI ahírügynökségi szolgáltatások részpiacai-nak döntõ többségén jelen van. Gyakor-latilag csak a bulvárhírek terén rendelke-zik gyenge pozíciókkal, illetve nem nyújtmozgóképi híreket. Ettõl eltekintve azMTI az egyedüli országos, teljes körû hír-ügynökségi szolgáltató a hazai hírügy-nökségi szolgáltatások piacán, aki azonmegrendelõk számára, amelyek széles te-rületen támasztanak keresletet a hírügy-nökségi szolgáltatások iránt, gyakorlati-lag megkerülhetetlen szereplõje a piac-nak (pl. országos napilapok, nagyobbinternetes hírportálok). Mindazonáltalszámos kisebb médiapiaci szereplõ és ahírügynökségi szolgáltatások piacának

kínálati oldalán jelen lévõ szereplõk egyrésze úgy nyilatkozott, hogy az MTI szol-gáltatásai helyettesíthetõek más szolgál-tatók megkeresésével. A piaci szereplõkközül sokan voltak azon az állásponton,hogy az MTI nem tudja magát függetlení-teni a piaci folyamatoktól, figyelemmelkell lennie versenytársainak és üzletfelei-nek vele kapcsolatos piaci magatartásárais. Ezt az állítást támasztja alá az elmúltévekben megjelent hírügynökségek MTI-vel szembeni folyamatos térnyerése, és avállalkozás piaci bevételeinek folyama-tos csökkenése is.

A vizsgálat legfontosabb kérdése az volt,vajon árazási politikája révén visszaél-e azMTI esetleges piaci erõfölényével. A túl-zottan alacsony ár alkalmazása kétségkí-vül alkalmas lehet az érintett piacon mégjelen nem lévõ vállalkozások piacra lépé-sének akadályozására, illetve az érintettpiacon már tevékenykedõ vállalkozásokpiaci helyzetének nehezítésére. A jogelle-nes kiszorító ár egyik ismérve, hogy az aztérvényesítõ vállalkozás számára vesztesé-get eredményez. Annak megítélésénél,hogy az eladási ár veszteséget eredmé-nyezõen túlzottan alacsony-e, a költsé-gekbõl kell kiindulni. A hazai versenyjogigyakorlat alapján az adott árunak az elõál-lított mennyiségtõl függõen változó költ-ségei (pl. a felhasznált anyagok költségei)alatti ára mindenképpen veszteségeteredményez, ezért az igen nagy valószí-nûséggel túlzottan alacsonynak tekinthe-tõ, és alkalmas lehet a piacról való kiszorí-tásra, kivéve, ha az ár alkalmazója igazolnitudja, hogy az alacsony ár mögött nemversenyellenes célzat húzódik meg.

A GVH által beszerzett információkalapján az MTI egyes szolgáltatásainak (il-letve szolgáltatáscsomagjainak) árai és azátlagos elkerülhetõ költségei között nemvolt kimutatható kapcsolat, ami egybe-vágott az Állami Számvevõszék korábbijelentéseinek azon megállapításával,hogy az MTI szolgáltatásainak árai nem aköltségek (önköltség v. utókalkuláció)alapján kerülnek megállapításra. Ennekszámos ésszerû oka lehet. A hírügynöksé-gi szolgáltatások alapja az egyedi hírekelõállítása. Például a napi híranyag-szol-gáltatás számos egyedi hírbõl áll össze.Az elkerülhetõ költségek számítása soránazt kellene számszerûsíteni, hogy azadott szolgáltatás nyújtásának felfüg-

gesztése esetén mely költségek nem me-rülnének fel az MTI-nél. Számszerûsítenikellene tehát, hogy melyek a csak és kizá-rólag a napi híranyag-szolgáltatás elõállí-tásához kapcsolódó költségek (humánerõforrás költsége, mûsorgyártás költsé-ge, anyagköltségek stb.), de ilyen jellegû,egyes szolgáltatásokhoz kapcsolódó,megbízható kimutatásokkal az MTI nemrendelkezik.

2006-tól kezdõdõen az MTI a szolgál-tatások felhasználói jogosultsága (meg-jelentetés és saját tájékoztatás) alapjánalakította ki az árkategóriákat. Ráadásula médiaügyfeleket is tovább csoportosí-totta különbözõ (objektívnek tekinthe-tõ) mérõszámok alkalmazásával, melyrévén az MTI a hasonló profillal rendel-kezõ megrendelõknek is különbözõ dí-jakat számít(hat)ott fel gyakorlatilagazonos szolgáltatások nyújtásáért. Pél-dául a nyomtatott sajtónál a Magyar Ter-jesztés-ellenõrzõ Szövetség által nyil-vántartott nettó nyomtatott példányalapján kerültek kialakításra a mérõszá-mok, amelyek egyébként is csak egyajánlott árat határoztak meg, és a végsõárak egyedileg kerültek kialakításra azMTI és a keresleti oldal egyes szereplõi-nek tárgyalásai során.

Összefoglalóan megállapítható, hogysem a szolgáltatások átlagos elkerülhe-tõ költségei, sem a szolgáltatások átla-gos árai nem voltak egyértelmûen meg-állapíthatóak. A vizsgálat ennek alapjánarra a következtetésre jutott, hogy a visz-szaélésszerû magatartás a rendelkezés-re álló adatok alapján nem bizonyíthatóés az eljárás folytatásától sem várhatóeredmény. Az eljárás folytatását a közér-dek sem indokolta, hiszen az eljárás indí-tására okot adó magatartás versenyjogiértékelése elõtt szükséges lenne annakvizsgálata, hogy az eljárás alá vont költ-ségvetési támogatása összhangbanvan-e a költségvetési támogatások fo-lyósítására és azok számviteli elszámolá-sára vonatkozó jogszabályi rendelkezé-sekkel. Egyrészt, ha a támogatás felhasz-nálhatósága és számviteli elszámolásavilágosabb kereteket kap, azaz a támo-gatás a közszolgálati feladatokhoz téte-lesen lesz köthetõ, akkor az eljárás indí-tásakor észlelt probléma is megszûnik.Másrészt a támogatási és elszámolási vi-szonyok tisztázása nélkül a GVH nemtudja megítélni azt sem, hogy a költség-vetési támogatásból származó forrásokmennyiben köthetõek a feltételezett ki-szorító magatartásból fakadó esetlegesveszteségek jelenlegi finanszírozásá-

A GVH döntései

11

hoz, illetve ezek elégségesek lesznek-eaz esetleges kiszorítás után a korábbiveszteségek kompenzálásához, melyekmegállapítása elkerülhetetlen a maga-tartás visszaélésre való alkalmasságánakértékeléséhez.

Az állami támogatások jogszerûségé-nek vizsgálata nem tartozik a GVH hatás-körébe, az az Európai Bizottság vagy köz-vetlenül a tagállami bíróságok hatáskö-rébe tartozik. Ugyanakkor a vizsgálat so-rán egyértelmûvé vált, hogy az MTI-neknyújtott költségvetési támogatás jelenformájában versenytorzító hatású lehet.A versenytorzító hatás abból származ-hat, hogy jelenleg nincs pontosan meg-határozva, a nyújtott támogatás hogyan,mely tevékenységek ellátása során kerülfelhasználásra, így a vállalkozás piaci jel-legû tevékenységeinek keresztfinanszí-rozására is alkalmas lehet, ettõl függet-len, és nem vitatott, hogy a közszolgála-ti feladatok ellátásához szükséges lehetaz MTI közszolgálati tevékenységénekállami támogatása. A társaság tevékeny-ségét szabályozó törvény azonban csakabból indul ki, hogy alkotmányos köve-telmény legalább egy országos közszol-gálati hírügynökség fenntartása, s nincstekintettel arra, hogy új társaságok meg-jelenésével a törvény rendelkezései a pi-aci verseny fejlõdésére káros hatással le-hetnek. A GVH emiatt felhívja az Ország-gyûlést, mint az MTI feletti tulajdonosijogok gyakorlóját arra, hogy a relevánsjogszabályi környezettel hozza össz-hangba az MTI-nek nyújtott költségve-tési támogatás folyósítását és a szolgál-tatások belsõ számviteli elszámolásánakrendjét a piaci verseny további fejlõdésilehetõségének megteremtése érdeké-ben.

Figyelemmel a fentiekre a GVH Hálóza-tos Ágazatok Irodája az MTI-vel szembenivizsgálatot végzéssel megszüntette. E vég-zésével szemben a neve elhallgatását ké-rõ bejelentõ jogorvoslati kérelmet nyúj-tott be a Versenytanácshoz, kérve, hogya GVH hozzon határozatot az ügyben. AGVH Versenytanács végzésében jelezte,egyetért azzal, hogy nem indokolt az MTIgazdasági erõfölényes helyzetének meg-állapítására vonatkozó további vizsgálat,mivel a visszaélésszerûség a rendelke-zésre álló adatok alapján nem nyert bizo-nyítást, s az eljárás folytatásától sem vár-ható eredmény, továbbá kifejtette, hogyaz árazási kérdések esetleges továbbivizsgálata feltételezné az állami támoga-tások jogszerûségének megítélését is,amely nem tartozik a GVH hatáskörébe.

A GVH által elõírt kötelezettségfejében a Prímagázmegszerezhetteaz Intergasrészvényeit

Az olajfinomítás melléktermékeikéntvagy földgázból elõállított LPG-termékek(azaz cseppfolyósított szénhidrogéngá-zok, beleértve a propán-butánt, illetveezek keverékeit) legnagyobb magyaror-szági kiskereskelmi forgalmazója, a Príma-gáz Hungária Ipari és Kereskedelmi Zrt.ahhoz kérte a GVH engedélyét, hogy meg-szerezhesse az Intergas Hungária Keres-kedelmi és Szolgáltató Zrt. részvényeinek100%-át.

A Prímagáz a holland SHV csoport egyikleányvállalata, amelynek tagjai 4 konti-nens 23 országában végzik a propán-bu-tán gáz forgalmazásával összefüggõ tevé-kenységüket. A Prímagáz az LPG-ter-mékek beszerzése és tárolása mellett agázkeverékek különbözõ nyomástartóedényekbe (gáztartály, palackok) történõbetöltését, valamint e keverékek közvet-len és közvetett értékesítését végzi. A Prí-magázt a vele egy vállalatcsoportba tarto-zó Primagas Central Europe GmbH (PGCE)látja el gázzal, ezen túl a Prímagáz és aPGCE több, a régióban található LPG-át-fejtõállomásban is rendelkezik tulajdon-résszel.

A felvásárlás tárgyát képezõ Intergasszintén az LPG-termékek piacán tevé-kenykedik: az LPG-termékek nagykeres-kedelme és tárolása mellett azok átfejté-sével és a kapcsolódó komplex logisztikaiszolgáltatások nyújtásával foglalkozik.

A tranzakcióban részt vevõ felek tevé-kenységei alapján a GVH a vizsgálat soránaz LPG-értéklánc egyes szintjeit elemezte,azaz az LPG-kiskereskedelmet és beszer-zést, valamint a keletrõl (Oroszországbólés Kazahsztánból) érkezõ importhoz szo-rosan kötõdõ, az eltérõ nyomtávú vasút-hálózatok találkozása által szükségessé

tett logisztikai komponenst, az ún. átfej-tést, mely során a széles nyomtávú vasútivagonokból a gáztermékek átkerülnek azeurópai nyomtávnak megfelelõ vasúti va-gonokba.

A vizsgálat során a GVH megállapította,hogy a kiskereskedelemben értékesítettLPG reális beszerzési forrásainak a Mol ha-zai kitermelése és a keleti import tekint-hetõek, a más irányból érkezõ import csakigen korlátozott szerepet játszhat. A kele-ti import vonatkozásában azonban elõfel-tétel az átfejtési szolgáltatás igénybevé-tele: ebben az értelemben az átfejtési szol-gáltatás szükséges input ahhoz, hogy akeleti irányból érkezõ import megjelen-hessen a vállalkozások LPG beszerzései-ben. Az átfejtési szolgáltatás ezen speciá-lis szerepe indokolta az összefonódás ér-tékelése kapcsán az átfejtési szolgáltatásérintett piacként való meghatározását, il-letve upstream piacként való értelmezé-sét a lehetséges hatások vizsgálatakor.

Összességében az eljárás során érintettpiacként az LPG-kiskereskedelemmagyarországi piaca (downstream piac),az LPG-beszerzés magyarországi piaca(middle-stream piac), illetve az LPG-átfe-jtés ukrán–magyar, ukrán–román és uk-rán–szlovák határok körzetében találhatóátfejtõk határolta piaca (upstream piac)került meghatározásra.

A vizsgálat megállapította, hogy azIntergas megvásárlásával az átfejtés érin-tett piacán a Primagas-csoport (a Príma-gáz és a PGCE együttesen) névleges átfej-tési kapacitásokon alapuló részesedése18%-ról 39%-ra nõ, így a vállalkozáscso-port a legjelentõsebb szereplõvé válik avertikumnak ezen a szintjén. Az összefo-nódás hatására tehát az átfejtési szeg-mens jelentõs mértékben koncentrálódik:a két legjelentõsebb szereplõ, a Primagas-csoport és a Mol együttes részesedése60% feletti lesz, és rajtuk kívül csak két má-sik független átfejtõ marad a jelen össze-fonódás értékelése kapcsán meghatáro-zott átfejtés érintett piacán. Emellett lé-nyeges, hogy a Prímagáz egy olyan átfej-tõhöz jut, amely az összefonódás elõttfüggetlen volt az LPG-kiskereskedelem-mel foglalkozó piaci szereplõktõl, és sza-bad hozzáférési lehetõséget biztosított azátfejtõvel nem rendelkezõ vállalkozásokszámára.

A GVH az összefonódás kapcsán elsõ-sorban az egyoldalú vertikális hatásokvizsgálatát tartotta szükségesnek. A tranz-akció kapcsán ugyanis felmerült annak le-hetõsége, hogy az átfejtési szegmensbenmegerõsödõ, és a kiskereskedelmi szeg-

A GVH döntései

12

mensben is érdekelt Prímagáz valamilyenmódon korlátozni fogja a vertikális láncalacsonyabb szintjén lévõ versenytársai-nak hozzáférését az Intergas átfejtési ka-pacitásaihoz (eladói elzárkózás). Az átfej-tési szolgáltatás nyújtásának megtagadá-sa, vagy megdrágítása pedig a kiskereske-delem számára elérhetõ kínálat csökke-nésén és/vagy a beszerzési költség emel-kedésén keresztül a végfogyasztói áraknövekedéséhez vezethet.

A versenyellenes inputkizárás valószí-nûségének értékeléséhez a GVH elõszörazt vizsgálta, hogy a Prímagáz az összefo-nódást követõen képes-e jelentõs mér-tékben akadályozni az átfejtési kapacitá-sokhoz való hozzáférést (képesség), majd,hogy motiválja-e valami erre (ösztönzött-ség), végül pedig azt, hogy a kizárásra irá-nyuló stratégia jelentõs mértékben hátrá-nyosan érintheti-e az LPG-kiskereskedel-mi piacán folyó versenyt (hatás).

A GVH megállapította, hogy az LPG-beszerzések hazai piacán a Mol, mintegyedüli termelõ és jelentõs átfejtett ke-leti import felett diszponáló piacvezetõjelenlétében az egyetlen elérhetõ haté-kony módja a független forrásból való be-szerzésnek a keleti importban való rész-vétel, amely pedig nem kivitelezhetõ azátfejtési szolgáltatáshoz való hozzáférésnélkül. Tekintettel arra, hogy az összefo-nódás után az átfejtési piac összkapac-itásának csak kis, legfeljebb 10%-ra be-csülhetõ hányada marad valamilyen for-mában elérhetõ az átfejtõvel nem rendel-kezõ versenytársak számára, a Primagas-csoport vertikális elzárkózó magatartásravaló képessége fennáll.

A tényleges (vagy potenciális) verseny-társak kizárására való ösztönzöttség töb-

bek között attól is függ, hogy a vertikáli-san integrált vállalat értékesítési láncbanlejjebb lévõ részlegének várhatóan meny-nyiben válik hasznára a versenytársak ki-zárására vagy költségeinek emelésére irá-nyuló stratégia (raising rivals’ costs, RRC)eredményeként az értékesítési láncbanlejjebb jelentkezõ magasabb árszint. Mi-nél nagyobb az összefonódással létrejöttvállalkozás piaci részesedése az értékesí-tési lánc alacsonyabb szintjén, annál na-gyobb az a forgalom, amelyet az emelke-dõ árrés érint. Tekintettel arra, hogy a Prí-magáz a kiskereskedelmi piac legna-gyobb, több mint egyharmados kiskeres-kedelmi részesedéssel rendelkezõ szerep-lõje, a GVH nem tudta elvetni a Prímagázérdekeltségét az átfejtési piacon tanúsí-tott elzárkózó magatartásra.

Az összefonódás hatásainak vizsgálatakapcsán a GVH azt a következtetést vontale, hogy a tranzakció nem kizárható mó-don a végfogyasztói árak emelkedésébenis megnyilvánuló káros versenyhatások-kal járhat. Ezen hatások lehetõsége nempusztán a Prímagáz egyéni viselkedésekövetkeztében áll fenn: a beszerzés és át-fejtés oligopol piacszerkezetére tekintet-tel ugyanis nem zárható ki a piac szereplõ-inek ösztönzöttsége arra, hogy egyéni(nem koordinatív), profitot maximalizálómódon, áraik emelésével és/vagy az érté-kesítés visszafogásával reagáljanak azösszefonódás által létrejött új helyzetre,ami a hatások erõsödéséhez vezethet.

A versenyhivatal megvizsgálta a figye-lembe vehetõ ellensúlyozó tényezõketis, de sem az átfejtési piacra történõ,megfelelõ idõn belüli belépés lehetõsé-gét, sem a vevõi erõhöz vagy a költség-hatékonyság javulásához köthetõ ellen-

súlyozó tényezõk meglétét nem láttaigazoltnak.

Összességében tehát a GVH káros verti-kális (kizáró) hatások fellépését valószínû-sítette az összefonódás következtében, ahorizontális hatások kizárólag a vertikáliskontextusban voltak értelmezhetõk, port-fólió, vagy konglomerátumhatás fellépé-se pedig nem volt valószínûsíthetõ.

A Prímagáz a vizsgálat során az összefo-nódás – GVH által azonosított – hátrányoshatásainak mérséklése érdekében vállalta,hogy a vállalása idõpontjában mért átfej-tési összkapacitásának havonta legalább20%-ához két éven keresztül, 2012. május1. napjáig indokolatlan megkülönbözte-téstõl mentes üzleti feltételekkel történõhozzáférést biztosít a Prímagáz-csoporttólfüggetlen, Magyarországon PB-gáz átfe-jtõállomást közvetlenül vagy közvetvenem irányító vállalkozások számára.

Ahhoz, hogy a vállalást kötelezettség-ként írja elõ, a GVH mérlegelte, hogy a pi-acon a saját átfejtési kapacitással nem ren-delkezõ LPG-kereskedõk számára különö-sen jelentõs státuszú Intergas átfejtõ ka-pacitása megfelelõ mértékben lesz-e elér-hetõ. A GVH megvizsgálta továbbá, hogya kötelezettség tárgyává tett átfejtési szol-gáltatás nyújtásának feltételei – ár, árked-vezmény, szolgáltatási tartalom, jegyzésés lemondás, stb. – megfeleljenek a szo-kásos piaci gyakorlatnak, biztosítsák a le-hetõséget ezen független szereplõk to-vábbi piaci jelenlétére az átfejtési kapaci-táshoz való hozzáférés tekintetében. Ekörben a GVH az elõírt kötelezettség általpotenciálisan érintett piaci szereplõk vé-leményét is kikérte (ún. market test). Figye-lemmel volt ugyanakkor arra is a verseny-hivatal, hogy az elõírt kötelezettség ará-nyos legyen az esetleges hátrányos hatá-sokkal. Ennek tükrében tartotta elfogad-hatónak, hogy a kötelezettség idõbenkorlátozott mértékben (2 évig) érvénye-süljön, amelynek során különös figyelem-mel volt az átfejtési piacra való belépésselkapcsolatban feltárt körülményekre. AGVH úgy ítélte meg, hogy az elõírt kötele-zettség végrehajtható és ellenõrizhetõlesz az adott idõtartam során. A GVH ahosszabb idõszakra szóló kötelezettségekesetén azok betartásának folyamatos el-lenõrzése érdekében több utóvizsgálatotis tarthat. Jelen tranzakció esetében utó-vizsgálatot akkor indokolt tartani, ha a pi-ac szereplõi a kötelezettségek megszegé-sét jelzik a GVH felé, illetve ha a Prímagáz apiaci viszonyok változására hivatkozva ké-ri a kötelezettség módosítását vagy meg-szüntetését.

Tárgyalóteremben történt

13

A GVH 2005-ben indított eljárást aMÁV Zrt. ellen, mivel a piacnyitást,a vasúti piacnyitás lehetõségeit ki-használni kívánó új piaci szereplõkrészérõl több olyan jelzés is érke-zett a GVH-hoz, amelyek a MÁV Zrt.pályahasználati szerzõdéskötésigyakorlatát és a pályához való hoz-záférés körülményeit kifogásol-ták.

A GVH eljárása három magatartást vizs-gált, és ennek eredményeképpen háromjogsértést állapított meg:

a) A GVH szerint versenyjogilag indoko-latlannak minõsült, ezáltal alkalmas volt amagánvasutak piacra lépésének nehezí-tésére, hogy a MÁV Zrt. pályavasúti üzlet-ága az országos közforgalmú vasútháló-zat használatához szükséges pályahasz-nálati szerzõdések megkötése során biz-tosítékként valamennyi magánvasúttólegységesen az éves pályahasználati díj 2,5hónapra esõ részének megfelelõ összegû,feltétel nélküli bankgaranciát kért.

b) Egyes pályaszakaszokhoz való hoz-záférés: A fenti magatartáséhoz hasonlóhatással volt a piacra a MÁV Zrt. azon ma-gatartása, amelyet a magánvasutak egyeskonkrét – de nem az országos közforgal-mú hálózathoz tartozó – pályaszakaszok-hoz (elsõsorban ipar- és rakodóvágányok-hoz) történõ hozzáférési igényeinek telje-sítése során tanúsított, s amelyre különszabályozás nem vonatkozott. A MÁV Zrt.tulajdonában vagy kezelésében lévõ ipar-vágányok mûködtetését a MÁV árufuva-rozási üzletága látta el, amely egyben amagánvasutak fõ versenytársának számí-tott. Ennek következtében a MÁV egyiküzletága olyan – visszaélésre alkalmas –helyzetbe kerülhetett, hogy jórészt tõlefüggött a hozzáférési kérelmek érdemi el-bírálása, a hozzáférések biztosítása. A tár-saság számos esetben ténylegesen meg-akadályozta, illetve nehezítette azt, hogya magánvasutak az iparvágányokkal ren-delkezõ fuvaroztató cégeknek szállításifeladatokat teljesítsenek.

c) A hosszú távú, kizárólagos szállításiszerzõdések: Ugyancsak a piacra lépéstnehezítõ magatartásnak minõsült a MÁVZrt. részérõl az, hogy a piacnyitást meg-

elõzõen, illetve közvetlenül azt követõennégy, kiemelt jelentõségû fuvaroztatócéggel több évre szóló, kizárólagos szállí-tási keretmegállapodást kötött. Ezen cé-gek (a MOL, a BorsodChem, a Mátrai Erõ-mû és a Magyar Alumínium Rt.) a megálla-podás hatálya alatt akkor sem fordulhat-tak a magánvasutakhoz, ha azok a MÁVZrt.-nél lényegesen kedvezõbb feltétele-ket tudtak volna kínálni.

A GVH a fenti jogsértések megállapítá-sa mellett 2006 júliusában a MÁV Zrt.-tegymilliárd forint versenyfelügyeleti bír-ság megfizetésére kötelezte. A kiszabottbírság a MÁV Zrt. árufuvarozási üzletágá-nak méretével, a jogsértés súlyával és idõ-tartamával arányosan került megállapí-tásra. A GVH szerint a MÁV Zrt. által elkö-vetett versenyjogsértések különösen ér-zékeny helyzetben és idõszakban érintet-ték hátrányosan az újonnan piacra lépniszándékozó magánvasutakat, kockáztat-va ezzel a piacnyitás sikerességét.

A Fõvárosi Bíróság, majd a Fõvárosi Íté-lõtábla döntéseit követõen a LegfelsõbbBíróság 2010. márciusi ítéletében lénye-gében visszatért a Fõvárosi Bíróság ítéle-téhez, tehát nem tartotta jogsértõnek abankgarancia kikötését, és 700 millió fo-rint bírságösszeg kiszabását vélte elfo-gadhatónak.

A Legfelsõbb Bíróság ítélete több érde-kességet tartalmaz a bírság megállapításakörében:

a) A Tptv. 78. § (2) bekezdése a jogsér-tés tartamát a bírság mértékére ható kö-rülményként nevesíti, ezért okszerû volt,hogy a GVH Versenytanács ezt a körül-ményt a szankció alkalmazása és nagysá-gának meghatározása során értékelési kö-rébe vonta. A jogsértés elhúzódó tartamaa felperes terhére szolgál, ennek ekkéntiértékelése is jogszerû. A GVH Versenyta-nács egyes jogsértés súlyára kiható körül-mény nyomatékát szabadon állapíthatjameg, egyes körülménynek tulajdoníthatkiemelt jelentõséget, és azt szorzóként al-kalmazhatja, mert a bírói gyakorlat a szor-zó alkalmazását jogszerûnek minõsítette,mivel annak alkalmazását a Tpvt. 78. §-ának rendelkezései nem zárják ki. A GVHVersenytanács egyes körülmények érté-kelésére vonatkozó döntési szabadságaannyiban korlátozott/korlátozható, hogya jogsértés körében értékelt körülményfennálltát a GVH Versenytanács köteles bi-zonyítani és a jogsértés súlyára ható kö-rülmények értékelését okszerûen kötelesindokolni.

b) Amennyiben a felperes terhére róttcselekmények magatartáshalmazatot ké-peznek, akkor okszerû az a megállapítás,hogy a jogsértés idõtartama a két cselek-mény által felölelt idõszakkal azonos, azegyes cselekmények elkövetésének tény-leges tartama irreleváns. Az is okszerû, haa piacnyitás idõszakában a versenytársakpiacra lépését hátráltató, késleltetõ ma-gatartás, mint jogsértés esetében a jog-sértés idõtartamának kiemelkedõ jelen-tõséget tulajdonít a GVH Versenytanács,mert a verseny kialakulása szempontjábóllegérzékenyebb idõszak ez, ekkor a ver-senybõl fakadó elõnyök hatásának minélhosszabb idejû késedelme, a versenytár-sak piacra lépésének minél hosszabb ide-jû akadályozása visszafordíthatatlan, delegalábbis komoly következményekkeljárhat.

c) Tévesnek tartotta az LB azt az érvet,mely szerint a szankcióalkalmazás során agenerálprevenciós elveket nem kellett ér-vényre juttatni, mert az érintett piaconnincs hasonló helyzetû vállalkozás. A bíró-ság szerint a versenyügyi határozat a ver-senypiac bármely szegmensén tevékeny-kedõ bármely erõfölényes vállalkozás ma-gatartására hatással van, így a generálpre-venció érvényesül.

Az elõzményekrõl a Versenytükör beszá-molt a 2006. 3. és 2009. 2. számban.

Döntött a Legfelsõbb Bíróság a MÁV-ügyben

Tárgyalóteremben történt

14

A Gazdasági Versenyhivatal 2006 no-vemberében megállapította, hogy a Ma-gyar Tojóhibrid-tenyésztõk és Tojáster-melõk Szövetsége, valamint számos, azétkezésitojás-termelési és -értékesítésipiacán tevékenykedõ vállalkozás ver-senykorlátozásra alkalmas magatartásttanúsított, megsértve ezzel a magyar ésa közösségi versenyjogi szabályokat. AGVH 120 millió Ft-ra büntette a Szövet-séget, továbbá összesen 26,5 millió Ftbírságot szabott ki a Magyar Tojás Kft.tagjaira.

A határozat a Fõvárosi Bíróság, majd aFõvárosi Ítélõtábla által lefolytatott bíró-sági felülvizsgálatát követõen a Legfel-sõbb Bíróság fenntartotta hatályában aFõvárosi Ítélõtábla ítéletét, és a Tpvt. 78. §(6) bekezdésének alkalmazása kapcsántett másodfokú megállapításokat kiegé-szítette azzal, hogy e rendelkezés szerint aGVH határozatában köteles nevesíteniazokat a tagvállalkozásokat, amelyekolyan döntés meghozatalában vettek

részt, melynek következménye bírság ki-szabása volt a társadalmi szervezettelszemben. A határozat alatt annak rendel-kezõ részét és nem annak indokolását kellérteni az egyetemlegesen kötelezhetõ-séghez. A rendelkezõ részben felsorolttagvállalkozásokat lehet a Tpvt. 78. § (6) és

(7) bekezdése alapján nevesített tagvál-lalkozásnak tekinteni, ezért az indokolás-ban közölt ettõl eltérõ felsorolás jogsza-bálysértõ, mert nem egyértelmû, alapotadhat a félreértésre.

Az elõzmények a Versenytükör 2009. 2.számában olvashatók.

Végleges döntés a tojáskartell-ügyben

Másodszor is döntött a Fõvárosi Bíróság a Fõvárosi Útépítõkartell-ügyben

A Gazdasági Versenyhivatal 2004.március 25-én versenyfelügyeleti eljá-rást indított annak megállapítására,hogy a Fõvárosi Önkormányzat 2001-ben kiírt nyílt közbeszerzési eljárásai(összesen 11 projekt) során történt-eversenykorlátozó magatartás. Az eljá-rást késõbb kiterjesztette a GVH a 2002-ben meghirdetett munkákra is (összesen33 projekt).

A GVH Versenytanács az összejátszás-ban részt vevõ két vállalkozás igazgatósá-gi tagjának személyes feljegyzései és nyi-latkozatai alapján megállapította, hogy azelmarasztalt cégek elõzetesen felosztot-ták egymás között, hogy melyik pályázómelyik tendert nyeri meg, illetve, rögzítet-ték, hogy alvállalkozóként egymást része-sítik elõnyben. A feltárt tényállás szerint2001-ben a versenysértõ magatartás –kettõ kivételével – valamennyi tenderrekiterjedt, míg 2002-ben a vállalkozások ameghirdetett pályázatok egyharmadárólegyeztettek.

A GVH Versenytanács a 2005. szeptem-beri tárgyalásán hozott határozatábanmegállapította, hogy a Betonút Rt., aStrabag Rt., az EGÚT Rt., az Alterra Kft., aHídépítõ Rt., a Mélyépítõ Kft., a Mota Rt. ésa Swietelsky Kft. a verseny korlátozásáraalkalmas magatartást tanúsítottak, ami-kor rögzítették, hogy adott pályázatotmelyik cég szerzi meg, illetve, hogy ese-tenként a nyertesek alvállalkozóként von-ják be a többieket. A jogsértés a FõvárosiÖnkormányzat által kiírt 19 út- és mû-tárgy-felújításra vonatkozó pályázatotérintett, melyeket az Önkormányzat 2001és 2002 folyamán hirdetett meg közbe-szerzési eljárás keretében. A kiszabott bír-ságok összege 593,9 millió forint.

A GVH Versenytanács az eljárást a Híd-technika Kft. és a Betonplasztika Kft., vala-mint a Vegyépszer Rt. ellen irányuló részé-ben megszüntette, mivel velük szembenjogsértés nem volt megállapítható.

A marasztalt vállalkozások a FõvárosiBírósághoz fordultak jogorvoslatért,

amely elõször 2008 márciusában, majd azeljárási jogszabálysértés miatt a FõvárosiÍtélõtábla által elrendelt megismételt eljá-rásban, 2010 áprilisában elutasította a fel-peresek keresetét. A Fõvárosi Bíróság íté-letében kitért arra, hogy több tendertérintõ jogsértés esetén – egységes jogsér-tés megállapításának hiányában – helyén-való a bizonyítékok összességében valóértékelése, és a kartellmegállapodások, il-letve ezekre vonatkozó bizonyítékok sajá-tosságai következtében nem eleged-hetetlen az egyes tendereken tanúsítottmagatartások – összefüggések fél-retételével történõ – teljes körû egyedi bi-zonyítása. Megerõsítette továbbá a bíró-ság azt a közösségi jogban is ismert tételt,mely szerint a felhasznált bizonyítéknaknem a forrása, hanem a hitelessége a dön-tõ. Végül a bírság összege kapcsán úgyvélte a Fõvárosi Bíróság, hogy a GVH Ver-senytanács a jogsértés súlyával, és az ügyösszes körülményével arányban álló bír-ságot szabott ki.

A GVH hírei

15

A GVH 2010. január 5-énversenyfelügyeleti eljárást indított aResort Club Kft.-vel szemben a fogyasz-tókkal szembeni tisztességtelen keres-kedelmi gyakorlat tilalmának feltéte-lezett megsértése miatt. Nevezett vál-lalkozás munkatársai valószínûsíthe-tõen azzal az ajánlattal keresték felügyfeleiket telefonon, hogy amennyi-ben részt vesznek egy elõadásukon,ajándék szállásutalványt kapnak. Ez-zel szemben a részvétel után egy hó-nappal postázott utalványon 14 900Ft/fõ regisztrációs díj szerepelt.

A GVH 2010. január 18-án versenyfelü-gyeleti eljárást indított a Magyar TelekomNyrt.-vel szemben, mert nevezett vállal-kozás 90 napig – 2009. október 2-tõl 2009.december 30-ig – „90 Golf, 90 nyertes”szlogennel népszerûsítette SMS-kvízjátékát, melynek keretében feltételez-hetõen hiányos, illetve egyéb módonmegtévesztõ reklámeszközöket alkalma-zott a játékban való részvételrõl és a nye-rés feltételeirõl. Ezen felül a MagyarTelekom Nyrt. az általa küldött SMS-ekkelagresszív módon buzdította az ügyfele-ket a játékban való részvételre, valamint ajáték folytatására.

A GVH 2010. január 22-énversenyfelügyeleti eljárást indított aProvea SA (Provea) és a Linea DirectaCommunications Kft. (Linea Directa)cégekkel szemben, mert nevezett vál-lalkozások kéretlenül küldenek fehér-nemûcsomagokat, majd fizetési felszó-lításokat a fogyasztóknak. Ezen túlme-nõen a fogyasztókat megilletõ elállásijog gyakorlása elé oly módon állítanakakadályokat, hogy a csomagok vissza-küldésének költségét a fogyasztókrahárítják, a visszavétel feltételét felbon-tatlan csomaghoz kötik, s így feltéte-lezhetõ, hogy megtévesztõ tájékozta-tásokat közölnek a fogyasztókkal.Mindezekkel a fehérnemû reklámozá-sa és értékesítése során alkalmazottmódszerekkel a Provea és a LineaDirecta valószínûsíthetõen agresszívés megtévesztõ kereskedelmi gyakor-latot folytat.

A GVH 2010. február 1-jén versenyfelü-gyeleti eljárást indított a Vodafone Ma-gyarország Mobil Távközlési Zrt.-velszemben a fogyasztókkal szembeni tisz-tességtelen kereskedelmi gyakorlat tilal-mának feltételezett megsértése miatt. Ne-vezett vállalkozás a Családi Kedvezménypromóciós ajánlata keretében megjelenõ„Egymás közt 0 Ft” opcióval összefüggés-ben, az ahhoz kapcsolódó integrált kom-munikációs kampányában alkalmazott

egyes kommunikációs eszközökön a szol-gáltatás igénybevételének lényeges fel-tételeirõl nem, vagy csak nehezen észlel-hetõ módon nyújtott tájékoztatást.

A GVH 2010. február 3-ánversenyfelügyeleti eljárást indított aCENTILLION Consulting and ITTechnology AG-val és az Investech In-formatikai és Kommunikációs Kft.-velszemben, mert a nevezett vállalkozá-sok által üzemeltetett www.ppo.huhonlapról igénybe vehetõ, autópálya-matrica vásárlást is tartalmazó PPOszolgáltatási csomagokkal kapcsola-tos tájékoztatási gyakorlat vélhetõennem volt megfelelõ a honlapon törté-nõ regisztrációval létrejött szerzõdé-ses jogviszony egyes elemei (pl. re-gisztráció mibenléte, adminisztrációs

költség, a költségek módosításának le-hetõsége, formája) tekintetében. Azegyes szerzõdéses feltételek ugyanisfeltehetõen nem derültek ki a regiszt-rációt megelõzõen, illetve a már re-gisztrált ügyfelek nem kaptak megfe-lelõ tájékoztatást a csomagok díjainak,illetve költségeinek változásáról.

A GVH 2010. február 16-án versenyfelü-gyeleti eljárást indított az UNITRAVEL Kft.-vel szemben a tisztességtelen kereskedel-mi gyakorlat tilalmának feltételezett meg-sértése miatt. Nevezett vállalkozás 2009.évi katalógusában olyan ajánlatot közöl,amely nem felel meg a valóságnak (pl. a„Homokos tengerparti hotelek” közötthirdet olyan szállodát, amely nem rendel-kezik homokos stranddal stb.) és ezáltalfeltételezhetõen megtéveszti a fogyasz-tókat.

A GVH 2010. február 16-án elõzetesértesítés nélküli helyszíni szemlét tar-tott a 3M Kft., az Alami Kft., az AutoFinish Kft., az Autocolor Kft., a DuplakkKft., az Ergolakk Kft., a Kaméleon MixKft., a Servind Kft., az Allianz HungáriaBiztosító Zrt., a Generali-ProvidenciaBiztosító Zrt., az Aegon MagyarországÁltalános Biztosító Zrt., valamint azEurotax Glass’s Kft. és az Európai Autó-szervizek Magyarországi Egyesületetelephelyein. A gyanú szerint a társasá-gok rendszeresen egyeztettek a fénye-zõanyagok áráról és az autófényezésiszervizdíjakról. A versenyhatóság gaz-dasági versenyt korlátozó megállapo-dás tilalmának feltételezett megsérté-se miatt indított eljárása az említettvállalkozásokon kívül kiterjed az Akzo-Nobel CR Autófesték KereskedelmiKft.-re, az Audatex MagyarországGépjármû-Számítástechnikai Kft.-re, aGépjármû Márkakereskedõk OrszágosSzövetségére és a Lakk Kereskedõk Or-szágos Szövetségére is.

A GVH 2010. február 22-én versenyfelü-gyeleti eljárást indított az EUROMOBILIENKft.-vel szemben a fogyasztókkal szem-beni tisztességtelen kereskedelmi gya-korlat tilalmáról szóló törvény feltétele-

A 2010. január–május hónapokban indult egyes versenyfelügyeleti eljárások

§

A GVH hírei

16

zett megsértése miatt. Nevezett vállalko-zás hirdetéseiben a fogyasztók részérenem vagy nem egyértelmûen ad informá-ciót a fogyasztói csoportok azon lénye-ges tulajdonságairól, amelyek alapján afogyasztók számára egyértelmûen érzé-kelhetõ lenne, hogy milyen konstrukció-ról van szó: így többek között a vásárlóijog gyakorlásának tartalmáról és bizony-talan idejérõl, a kockázati tényezõrõl, amegszerezhetõ termékek jellegérõl.Elõbbiek révén az ügyfél annak reményé-ben kívánhat szerzõdést kötni a fogyasz-tói csoport szervezõjével, hogy hamaro-san pénzhez jut.

A GVH 2010. február 22-énversenyfelügyeleti eljárást indított aBiztosítás.hu Kft.-vel szemben a fo-gyasztókkal szembeni tisztességtelenkereskedelmi gyakorlat tilalmáról szó-ló törvény feltételezett megsértése mi-att. Nevezett vállalkozás interneteshonlapján és egyes, általa közzétettkommunikációs eszközökön – egye-bek mellett – a „Legolcsóbb kötelezõbiztosítás”, valamint a „Teljes kínálat,ingyenes ügyintézés, árgarancia” állí-tásokat tette közzé.

A GVH 2010. február 22-én versenyfelü-gyeleti eljárást indított a Netrisk.hu Kft.-vel szemben, mert nevezett vállalkozásinternetes honlapján, valamint egyes ál-tala közzétett kommunikációs eszközö-kön olyan állításokat tett, amelyek meg-alapozottságával kapcsolatban kérdésesegyrészt, hogy a 2009. évi átkötési idõ-szakban egyes biztosítótársaságoknakvoltak-e olyan ajánlataik, melyeket a fo-gyasztók az adott honlapon nem ismer-hettek meg, illetve ezen ajánlatok egyesesetekben kedvezõbbek lehettek-e az al-kusz honlapján végzett számítás eredmé-nyeképp megjelenített legkedvezõbbajánlatnál. Másrészt, az online 35%-oskedvezményt csak egyetlen biztosítónál –az AIM Általános Biztosító Zrt.-nél – érhet-ték el az ügyfelek.

A GVH 2010. március 19-énversenyfelügyeleti eljárást indított aNu Skin Eastern Europe Kft.-vel szem-ben a fogyasztókkal szembeni tisztes-ségtelen kereskedelmi gyakorlat tilal-máról szóló törvény feltételezett meg-sértése miatt. Nevezett vállalkozás kü-lönbözõ kereskedelmi kommunikáció-kon keresztül népszerûsíti a biofo-tonikus szkennert, mint az antiox-idánsszint mérésére alkalmas eszközt,

melynek során olyan tulajdonságokattulajdonít a készüléknek, amelyekkelaz valószínûleg nem rendelkezik, illet-ve az antioxidánsszint értékébõl olyankövetkeztetéseket von le, amelyekszakmailag feltételezhetõen nem kel-lõen megalapozottak.

A GVH 2010. március 23-ánversenyfelügyeleti eljárást indított az EXITFINANCE Kft.-vel szemben a fogyasztók-kal szembeni tisztességtelen kereskedel-mi gyakorlat tilalmáról szóló törvény fel-tételezett megsértése miatt. Nevezett vál-lalkozás a fogyasztók részére közzétetthirdetéseiben nem vagy nem egyértel-mûen ad információt a fogyasztói csopor-tok azon lényeges tulajdonságairól, ame-lyek alapján egyértelmûen érzékelhetõlenne, milyen konstrukcióról van szó. Ígytöbbek között a vásárlói jog gyakorlásá-nak tartalmáról és bizonytalan idejérõl, a

kockázati tényezõrõl, a megszerezhetõtermékek jellegérõl, a fogyasztói csoport-ban történõ részvétel költségeirõl. Ennekkapcsán az ügyfél annak reményében kí-vánhat szerzõdést kötni a fogyasztói cso-port szervezõjével, hogy hamarosanpénzhez jut.

A GVH 2010. március 23-ánversenyfelügyeleti eljárást indított aHEP Kft.-vel szemben a fogyasztókkalszembeni tisztességtelen kereskedel-mi gyakorlat tilalmáról szóló törvényfeltételezett megsértése miatt. Neve-zett vállalkozás hirdetéseiben a fo-gyasztók részére nem vagy nem egy-értelmûen ad információt a fogyasz-tói csoportok azon lényeges tulajdon-ságairól, amelyek alapján a fogyasz-tók számára egyértelmûen érzékelhe-tõ lenne, hogy milyen konstrukciórólvan szó. Így többek között a vásárlóijog gyakorlásának tartalmáról és bi-zonytalan idejérõl, a kockázati ténye-zõrõl, a megszerezhetõ termékek jel-legérõl. Ennek megfelelõen az ügyfélannak reményében kívánhat szerzõ-dést kötni a fogyasztói csoport szer-vezõjével, hogy hamarosan pénzhezjut.

A GVH 2010. március 29-énversenyfelügyeleti eljárást indított a TEVAMagyarország Zrt.-vel szemben a fogyasz-tókkal szembeni tisztességtelen kereske-delmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényés az élelmiszerláncról és hatósági fel-ügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvényrendelkezésének feltételezett megsérté-se miatt. A vállalkozás az általa forgalma-zott Zuccarin étrend-kiegészítõ készít-mény népszerûsítésére szolgáló kereske-delmi kommunikációiban valószínûsíthe-tõen szakmailag nem kellõen megalapo-zott állításokat tesz közzé a készítmény„negatív kalória” tartalmára, továbbá arravonatkozóan, hogy a készítmény csök-kenti a kalóriák felszívódását és segíti a fo-gyást.

A GVH 2010. április 7-én versenyfelü-gyeleti eljárást indított a ZolanaSonotherápia Centrum Kft.-vel szem-ben a fogyasztókkal szembeni tisztes-ségtelen kereskedelmi gyakorlat tilal-mának feltételezett megsértése miatt.Nevezett vállalkozás a Sonomat 4000készüléknek, illetve a készülékkel vég-zett kezelésnek betegségeket megelõ-zõ, -kezelõ, betegség tüneteinek eny-hítésére szolgáló hatásokat tulajdoníttöbbek között az interneten (például awww.sonoterapia.hu, www.erszukulet.biz, www.ujbudainfo.neet.hu honlapokon), továbbá sajtó-termékekben (például Budapesti Új-ság, Helyi Téma) és ezáltal olyan tájé-koztatásokat tett közzé, amelyek vél-hetõen szakmailag nem kellõen meg-alapozottak, illetve valószínûsíthetõ-en nem igazolhatóak.

A GVH 2010. május 4-én versenyfelü-gyeleti eljárást indított az InterCash Kft.-vel szemben, mert nevezett vállalkozásaz általa közzétett hirdetésekben nemvagy nem egyértelmûen ad információta fogyasztói csoportok azon lényegestulajdonságairól, amelyek alapján a fo-gyasztók számára egyértelmûen érzé-kelhetõ lenne, hogy milyen konstrukci-óról van szó. Így többek között a vásár-lói jog gyakorlásának tartalmáról és bi-zonytalan idejérõl, a kockázati tényezõ-rõl, a megszerezhetõ termékek jellegé-rõl, a fogyasztói csoportban történõrészvétel költségeirõl adott tájékoztatá-sok tekinthetõk kifogásolhatónak. Elõb-biek révén az ügyfél annak reményébenkívánhat szerzõdést kötni a fogyasztóicsoport szervezõjével, hogy hamarosanpénzhez jut.

A GVH hírei

17

Közel tíz éve vesz részt a GVH Ver-senytanács munkájában. Verseny-tanácstagként és a versenyjogotoktató egyetemi elõadóként isvallja: nincs új a nap alatt.

– Mikor találkozott elõször a versenyjog-gal? Az egyetem alatt?

– Nem, az egyetemi évek alatt úgy a ver-senyjog, mint általában a jog igen kevésséérdekelt. Izgalmas idõszakban voltamegyetemista, akkor úgy láttam, hogy a po-litikai rendszerben készülõdõ változások,a különbözõ új politikai szervezetek,áramlatok megismerése, némileg a meg-jelenésükben való részvétel fontosabb,mint a különbözõ jogi kérdések megvála-szolása. A versenyjoggal csak késõbbkezdtem el ismerkedni.

– A GVH Versenytanács elõtt az ÁllamiBiztosításfelügyeletnél, illetve a PénzügyiSzervezetek Állami Felügyeletén dolgozott.A biztosításüggyel teljesen megszakadtak akapcsolatai?

– Több mint tíz évig voltam az ÁllamiBiztosításfelügyeletnél, majd annak a jog-utódjánál. Számomra hasznos éveket töl-töttem a biztosítási szakmában, ezen a ki-lencvenes években a jogászokat tekintveegy, még igen sajátos, némileg zártkörû-en mûködõ területen. Noha már kilencéve, hogy a GVH Versenytanácsnál dolgo-zom, oktatóként, elõadóként még mindigszívesen foglalkozom a biztosítással. Bír-ságot kiszabó versenytanácstagként márkevésbé...

– Az elmúlt évek egyik legjelentõsebb, azön nevéhez fûzõdõ ügye a biztosítókat, biz-tosítási alkuszokat is érintõ kartellügy. A ha-tározat megszületését követõen voltak,akik nem fogadták a köszönését?

– Szerencsére minden, biztosítási piac-cal összefüggõ eljárás kapcsán azt érez-tem, hogy a közelebbrõl érintettek nemítélik meg személyes, személyhez fûzõdõügyként az adott esetet. Az adott kartell-üggyel kapcsolatban természetesen se-gítségemre voltak a biztosítási területeneltöltött évek, az akkor szerzett ismeretek.Megjegyzem, a határozat megszületését

követõen több, jelenleg is a biztosításiszakmában dolgozó ismerõsöm egyetér-tését fejezte ki a döntéssel kapcsolatban.

– Mi volt versenytanácstagként az elsõügye?

– Az egyik elsõ ügyem olyan eljárás volt,amelyben a bíróság új eljárásra köteleztea Gazdasági Versenyhivatalt, s amelyetmég nem is az 1996. évi, hanem az 1990.évi versenytörvény alapján kellett újólaglefolytatni. Kezdõként, tárgyalási tapasz-talattal nem bíróként igazán nem voltegyszerû feladat helytállni, de a kollégákátsegítettek a nehézségeken. A GVH Ver-senytanácson belüli sajátos légkör, egy-más támogatása azóta is sokszor volt se-gítségemre.

– Vannak olyan ügyek, amelyekkel kap-csolatban kellemetlen emlékek jutnak azeszébe?

– Igazán kellemetlen emlékeim nincse-nek egyetlen üggyel kapcsolatban sem,bár ez talán egyrészt romló memóriám-nak, másrészt azon tulajdonságomnak kö-szönhetõ, hogy igyekszem mindig csak aszépre emlékezni. Igaz, egyes verseny-

felügyeleti eljárások kapcsán elég nehe-zen fogalmazható meg, hogy mi a szép azadott ügyben.

– Az elõzõ években jelentõsen megnõttek aGVH Versenytanács által kiszabott bírságok.A vállalkozások miként fogadták ezt a válto-zást?

– Elsõsorban a fogyasztók megtévesz-tésével kapcsolatban fogalmazódik meggyakorta a vállalkozások részérõl az a vád,hogy a GVH Versenytanács nemzetközimércével mérten is túlzottan szigorú, úgya jogsértések megállapítása, mint a bírsá-gok összegszerûsítése során. Néha nehézhelyzetben van a GVH Versenytanács, hi-szen az üzleti titoknak minõsülõ adatokvédelme megakadályoz minket abban,hogy ismertessük, a jogsértõnek minõsü-lõ intenzív reklámkampány költségeiadott esetben akár a félmilliárd forintot ismeghaladták – és ehhez az összeghezmérten már nem is tûnik olyan soknak abírság.

– Elsõsorban fogyasztók megtévesztésé-vel kapcsolatos ügyeket tárgyal. Ennek ahátterében valamilyen, a GVH Versenyta-

Beszélgetés Zavodnyik Józseffel, a GVH Versenytanács leghosszabb ideje hivatalban lévõ jogász tagjával

A GVH hírei

18

nácson belül kialakult munkamegosztásáll?

– Merev szabályokban rögzített mun-kamegosztás nem létezett a GVH Ver-senytanácson belül, ugyanakkor termé-szetes, hogy vannak, akik egyes ügytípu-sokat jobban kedvelnek, mint mások, sennek megfelelõen szívesebben is járnakel azokban. Érdekelnek a fogyasztókmegtévesztésével kapcsolatos ügyek, atisztességtelen kereskedelmi gyakorla-tokkal összefüggõ esetek. Versenyta-nácstaggá válásom óta fontosnak tartomnemcsak az ügyek megítélése jogi szem-pontjainak, hanem az esetekkel össze-függõ marketingháttérnek a megismeré-sét is. A marketinggel, a reklámokkal fog-lalkozó szakirodalom ismerete sok eset-ben jelentõs mértékben hozzájárulhat aGVH Versenytanács elé kerülõ ügyekmegértéséhez.

– Korábban a jelenleginél többet publi-kált. Már nem tartja olyan fontosnak a ta-nulmányok írását, mint korábban?

– Mintegy tizennyolc éve publikálokrendszeresen különbözõ szaklapokban,írok könyveket, tanulmányokat. Mindazo-náltal a versenyfelügyeleti eljárások során

hozott döntések írásba foglalása révén ki-elégíthetem minden bizonnyal meglévõgrafomán hajlamomat, így mostanábanvalóban kevesebb írást jelentetek meg,amely azonban nem változtat azon, hogytovábbra is igen fontosnak, az egyes konk-rét ügyek megoldását is segítõnek ítélema publikálást és az oktatást.

– Mely írásait tartja a legsikeresebbnek?– Vannak könyveim, tanulmányaim,

amelyeket a mai napig jónak, s talán aszakmabeliek számára hasznosnak is tar-tok, ugyanakkor rá kellett jönnöm, a köz-napi értelemben vett sikeresség szem-pontjából igazából semmit sem jelent egykönyv megírása. Az igazi, a rokonok,szomszédok és ismerõsök körében mér-hetõ sikert azt jelentette, amikor hosz-szabb ideig egy népszerû nõi hetilapbanválaszoltam meg biztosítással kapcsola-tos kérdéseket. A szakmai anyagok ehhezkevesek voltak.

– A Versenytükör „Visszapillantó” rovatá-ban rendszeresen jelennek meg írásai. Fon-tosnak ítéli a korábbi jogszabályok, szakiro-dalom megismerését?

– A beszélgetés elején elhangzottak-ra is visszautalva elmondhatom, hogy az

egyetemen nem igazán értettem, miértérdekes például a politikaelmélet törté-netével foglalkozni, miközben eljött an-nak az ideje, hogy a politikát aktívan islehet gyakorolni. Azóta nemcsak a poli-tikatörténet kapcsán, hanem az általamnémileg megismert szakmai területe-ken is rá kellett jönnöm, hogy igazábólnem találkozunk teljesen új problémák-kal, jelenségekkel, s a problémákraadandó válaszok is sok esetben már év-tizedekkel korábban megfogalmazástnyertek. Amit szakmai fejlõdésnek lá-tunk, az sok esetben a feledékenységrevezethetõ vissza, arra, hogy megfeled-kezünk a korábbi szakmai eredmények-rõl. De így legalább mindig lehet tanul-mányokat írni és elõadásokat tartani. AGazdasági Versenyhivatalon belül ezena problémán talán részben segíthet azaz általam elkezdett és ma már a Bírósá-gi Képviseleti Iroda keretei között folya-matosan végzett munka, amelynek ré-vén igyekszünk szisztematikusan feldol-gozni a bírói gyakorlatot, a GVH Ver-senytanács által meghozott döntésekbírósági felülvizsgálata során hozott íté-leteket.

Beszélgetés Dobos Gergellyel, a GVH Versenytanács új tagjával

A versenypolitikában kulcsfontosságú támogató szerepet tulajdonít a közgazdaságtani elemzésnek

– Mikor találkozott elõször a versenypoli-tikával?

– A Budapest KözgazdaságtudományiEgyetem (ma Corvinus Egyetem) elvégzé-se után a dél-franciaországi toulouse-idoktori iskolában tanultam matematikaiközgazdaságtant, disszertálásomig afrancia állam ösztöndíjasaként. Az ottani,nemzetközi szakmai berkekben jól ismertprogram elsõ évében hallottam elõször aversenypolitikáról, és a mai napig emlék-szem a meglepetésre, amit az elsõ vaskosbizottsági döntés olvasásánál éreztem, defelkeltette az érdeklõdésemet a piacelmé-let versenypolitikai alkalmazása. Ezért is

voltam tagja az intézet versenypolitikaimûhelyének négy éven keresztül, vala-mint vettem részt számos nemzetközikonferencián és mûhelyen. Mindez felbe-csülhetetlen muníciót jelent mind szak-mailag, mind attitûd szempontjából,amely elismeri a piaci mechanizmus sze-repét, de határozottan fellép a versenykorlátozásával szemben.

– Hogyan vezetett az út az elmélettõl agyakorlat felé?

– 2005-ig nagyjából az akadémiai szek-toron belül mozogtam a doktori tanulmá-nyok révén, némi tanítással, egyedül egykb. négy hónapos tanácsadói vendéges-

kedés jelentett kitérõt a Világbank wa-shingtoni központjában, 2002-ben. Ez ab-ban az idõben történt, amikor a nemzet-közi szervezet a különbözõ fejlesztési pro-jektek kapcsán versenykérdésekre is foko-zott hangsúlyt kezdett fektetni, én a pénz-ügyi hálózatok versenykérdéseirõl készí-tettem átfogó tanulmányt. Nagyon hasz-nos tapasztalat volt, hogy némileg eltérõszakmai háttérrel rendelkezõ szakértõketkellett meggyõzni e kérdések relevanciá-járól, amibõl végül publikáció is született.

–2007-tõl dolgozik a GVH-ban. Mivel fog-lalkozott a franciaországi tanulmányok be-fejezése után?

A GVH hírei

19

– 2005 és 2006-ban két éven keresztülegy ismert tanácsadó cég európai köz-pontjának versenypolitikai csoportjábandolgoztam Londonban. Számomra a leg-jelentõsebb ügy a 2005-ben zajló dánenergiafúzió volt, amiben volt szeren-csém közremûködni a felek oldalán, de ál-talában véve több jelentõs ügyben dol-goztam a hálózatos iparágakban, beleért-ve a pénzügyi szektort, az energiaszektort,légi és kötött pályás közlekedést, több újtechnológiai iparágat, elektronikus ésnyomtatott médiát. Eleve meghatározótapasztalat volt olyan privát cégnél dol-gozni, amely szakmai hitelességét adja ela piacon versenypolitikai tanácsadás for-májában, és ezt magas fokon teszi. Össze-sen hét év távollét után azonban családiokokból úgy döntöttem, hogy felmondokés hazaköltözöm, itthon próbálok szeren-csét. Valamivel több, mint féléves kitérõttettem a vasúti szektor akkori ágazati sza-bályozójánál vezetõ közgazdászként. Ér-telemszerûen a GVH áll szakmai profilom-hoz a legközelebb, itt dolgozom 2007.szeptember elejétõl.

– A GVH-n belül hol kezdte a munkát?– Közel két éven keresztül voltam a Ver-

senypolitikai Iroda munkatársa, ami a ta-nácsadó/támogató irodák egyike. Ott sok-féle, több „policy” jellegû, projektben mû-ködtem közre, és az ottani idõszak abból aszempontból is kifejezetten jó volt, hogygyakorlatilag a GVH valamennyi vizsgála-tot végzõ és támogató irodájával volt al-kalmam hosszabb vagy rövidebb ideigegyütt dolgozni, bepillantást nyerve a„policy” kérdéseket érintõ, illetve a vizsgá-lói munkába egyaránt, és konkrétan vizs-gálói munkát is végeztem.

– Mikor lett tagja a Versenytanácsnak?– 2009 elején lehetõségem nyílt a pályá-

zat benyújtására, ami sikeres elbírálástnyert, így 2009 júliusától dolgozom a Ver-senytanács tagjaként. Ez a munkakör igennagy kihívás, újdonságokkal. Az ügyme-netbõl adódóan az irodákkal az eljárásokegymásra épülõ, egymást kiegészítõ fázi-saiban veszünk részt, amihez fontos a szak-mai kommunikáció és visszajelzés az egy-ségeken belül, és a kérdések egy szûkebbhalmazát illetõen azok között. A jelenlegiközvetlen kollégáimtól eddig is sok segít-séget és bíztatást kaptam, nagyon fontosszámomra a kölcsönös támogatást jelentõközeg és az állandó diszkusszió.

– Tapasztalatokat szerzett az akadémiaiés a privát szektorban. Mi a véleménye aGVH-n belül folyó szakmai munkáról?

– Képzett, szakmailag elhivatott szak-emberekkel dolgozom együtt, ami szá-

momra érték. Az utánpótlást tekintve úgytapasztalom, hogy a GVH a pályakezdõkszámára is érvényes karrieriránynak szá-mít: motivált és tehetséges pályakezdõkcsatlakoznak, és azt is jó látni, hogy immártöbben közülük kifejezetten versenypoli-tikai témában nyertek felvételt külföldiegyetemekre, és a hírek alapján kiválóanteljesítenek. Mindez természetesen a bõ-vülõ belsõ képzés eredménye is. Jó lenne,ha minél többen visszatérnének, mertszükség van rájuk, de sikereiknek ettõlfüggetlenül örülök.

– Képzettségének, szakmai hátterénekmegfelelõen a GVH Versenytanácsban fõ-leg antitröszt ügyekkel foglalkozik?

– Mivel a GVH, azon belül pedig a GVHVersenytanács is véges erõforrásokkalgazdálkodik, és az antitröszt ügyek köz-gazdaságtani tartalom szempontjából ál-talában intenzívebbek, ezért ez mindenbizonnyal az ügyportfóliómban is tükrö-zõdik. Ugyanakkor a versenypolitika „ver-tikumában” a klasszikus antitröszt felada-tok mellett nagyon fontosnak tartom a fo-gyasztóvédelmet, véleményem szerint tá-jékozott, tudatosan döntõ fogyasztók nél-kül kevésbé hatásos a verseny folyamatá-nak védelme, illetve a GVH aktivitásánaktovábbi fontos területe, a versenypárto-lás. Például az elsõ ügyem „fogyasztós”ügy volt, az elsõ tárgyalásom is. De tízévesszakmai tapasztalataim döntõ része nyil-vánvalóan antitröszt és „fúziós” jellegû.

– Az eddigiek alapján felmerül a kérdés:meg tud fogalmazni valamiféle elvi irányt,ars poetica-t?

– Igen. Szigorú értelemben gazdaságiszempontból tekintve, és nem rövid tá-von, a jól mûködõ versenyfolyamatkulcsfontosságú a gazdasági siker szem-pontjából. Egyrészt évek tanulmányaivezettek – és vezetnek – el annak egyrealaposabb megértéséhez, továbbá min-den külföldi és hazai tapasztalatom isegyértelmûen azt igazolta eddig, hogy averseny folyamata az az erõ, ami a legin-kább képes hatékony teljesítményre sar-kallni a gazdaság szereplõit, figyelem-mel természetesen a társadalmi szem-szögû megfontolások támasztotta kor-látokra és ismert piaci kudarcokra. Töb-bek között erre gondoltam az imént em-lített szakmai attitûd kapcsán. Szorosanide tartozik továbbá, hogy a versenytör-vény alkalmazásában kulcsfontosságútámogató szerepet tulajdonítok a köz-gazdaságtani elemzésnek. A fogyasztóikárra vonatkozó elmélet, a „theory ofharm” megalapozott és elfogadott köz-gazdaságtani logikával kell konzisztenslegyen, mely alapján megállapítható afogyasztók jólétére gyakorolt potenciá-lis vagy tényleges, számottevõ káros ha-tás. A valósággal való összevetést az em-pirikus elemzés szolgáltatja, mely általá-nosan elfogadott módszertan szerint,valós piaci adatokon kell alapulnia, ro-busztus eredmények alapján. Robusz-tusság alatt az eredmények egymássalés piaci tényekkel való konzisztenciájátértem, errõl azonban gyakran további,bonyolultabb módszerek alkalmazásá-val lehet meggyõzõdni. Nem beszélhe-tünk tehát egységes, zárt módszertan-ról, nincs „egy nagy modell”, inkább el-méleti keretrõl van szó, amely alapján in-dokolható – és kritizálható – a választottmódszertan.

– A közgazdaságtani elemzésnek melyügytípusokban van leginkább szerepe?

– Ahogy korábban is céloztam rá, a köz-gazdaságtan – elmélet és empíria – a fú-ziókontroll és az antitröszt terén jut iga-zán szerephez, különösen az áron keresz-tüli visszaélések vizsgálata kapcsán, de –amellett, hogy az új törvényben lefekte-tett elvek legnagyobb része mögött isalapvetõen közgazdaságtani megfonto-lásokat értelmezek – bizonyos mértékig atisztességtelen kereskedelmi gyakorla-tokkal szembeni fellépésben is kap expli-cit szerepet, pl. a klinikai tesztek értékelé-se kapcsán. Az utóbbi gondolatokból ismajdhogynem következik, de szakmai té-ren általánosan is igaznak tartom, hogy apiacokkal lépést kell tartani, a tanulás nemállhat meg.

A GVH hírei

20

Mi történt a GVH-ban 2010 elsõ hónapjaiban?2010-ben számos személyi és szer-

vezeti változás ment végbe a GVH-ban.Kováts Surd vezetésével megalakult aPénzügyi Szolgáltatások Irodája. A JogiIrodát Számadó Tamás vezeti, az iroda újmunkatársa Bártfai Judit. 2010. ápriliselejétõl a Versenytanács új szakértõjeSáriné Simkó Ágnes és Nagy Krisztina.2010 elejétõl Boda Andrea az InformatikaiCsoportot, Komáromi Ágnes a Humán-politikai Csoportot, míg Zenisek And-rea a Kommunikációs Csoportot vezeti.

A GVH Versenytanácsa – figyelemmelaz elmúlt év jelentõs jogszabály-módosí-tásaira is – új Szervezeti és Mûködési Sza-bályzat alapján dolgozik.

A GVH versenyfelügyeleti eljárásonkívüli eszközzel is felhívta a figyelmet a

fogyasztói csoportokat szervezõ vál-lalkozások tájékoztatási gyakorlatá-ban rejlõ buktatókra. A Nemzeti Fo-gyasztóvédelmi Hatósággal (NFH) és aPénzügyi Szervezetek Állami Felügye-letével (PSZÁF) karöltve kérdés-válaszformában, közérthetõen fogalmaztameg az aggályait, melyet a Metropol cí-mû nagy példányszámú, ingyenes na-pilapban tett közzé. Emellett szintén ahárom fenti hatóság összefogásával je-lenik meg hat héten keresztül heti kétalkalommal ugyancsak ebben a napi-lapban az a rövid hirdetés, amely a fo-gyasztói csoportokat szervezõ vállal-kozások hirdetési gyakorlatával meg-egyezõ formában tesz egyértelmûvéalapvetõ tényeket e csoportokról.

A GVH honlapján új „Aktuális informáci-ók” jelentek meg. Többek között itt olvas-ható a 2010. április 1-jétõl alkalmazhatóinformátori díj intézményérõl, gyakorlatialkalmazásának feltételeirõl kérdések-vá-laszok formájában összeállított tájékozta-tó, valamint a GVH, az NFH, valamint aPSZÁF által, a fogyasztói csoportokról ké-szített összefoglaló. A GVH a piaci szerep-lõk számára is átlátható, kiszámítható mû-ködése jegyében a versenyhatóság köz-zétette honlapján azokat az irányelveit is,melyeket az összefonódások ellenõrzésesorán szem elõtt tart.

Az idei évtõl a GVH Versenytanácsá-nak nyilvánosságra hozott döntései-ben beazonosítható módon megjelen-nek az eljáró versenytanácstagok.

Ideiglenes intézkedések folyamatban lévõ eljárásokbanA GVH Versenytanács két, fogyasz-tói csoportokat szervezõ vállalko-zással szemben folyamatban lévõeljárásban élt az ideiglenes intézke-dés elrendelésének lehetõségével.

A kilencvenes években Magyarorszá-gon megjelent fogyasztói csoportokat az-zal a céllal hozzák létre, hogy meghatáro-zott áruk (ingó vagy ingatlan dolog) tulaj-donjogát az adott csoport egyes tagjai acsoport segítségével megszerezzék. Egyvállalkozás által szervezett és mûködte-tett csoport tagjai vállalják, hogy adottideig meghatározott összeget fizetnek behavonta. A szervezõ által rendszeresenmegrendezett közgyûléseken megtartottsorsolásokon és/vagy elõtörlesztés válla-lása útján dõl el (ez utóbbi esetben annakalapján, hogy melyik tag vállalja a legtöbbmég hátra lévõ részlet esedékesség elõttimegfizetését), hogy a csoport tagjai közülaz adott alkalommal kik jutnak hozzá a vá-sárlási joghoz, kik számára nyílik meg a le-hetõsége annak, hogy megvásárolják ameghatározott ingóságot vagy ingatlant.A fogyasztói csoportokban való vásárlásiforma ennek megfelelõen a hagyomá-nyos részletvásárlástól eltérõ feltételeketteremt, mivel az áruhoz jutás jellemzõen

nem az elsõ részlet megfizetésével egyi-dejûleg történik meg, hanem akár évekmúltán. Az összes tag összes törlesztõrés-zletének hiánytalan teljesítése esetén afutamidõ végén (amely 15 év is lehet) az afogyasztó is hozzájuthat a vásárlási jog-hoz, akit a futamidõ alatt nem sorsoltak ki,illetve akinek anyagi forrásai nem tettéklehetõvé, hogy elõtörlesztést vállaljon.

A fogyasztói csoport tehát olyan sajátos,összetett konstrukció, amely a speciáliselõtakarékossági formát kombinálja a rész-letre történõ vásárlással és szerencseele-met is magában foglal. A szerencseelemnemcsak a sorsolással, hanem az elõtör-lesztés vállalásának lehetõségével össze-függésben is megmutatkozik, mivel a cso-porttag elõtt nem ismert és általa nem be-folyásolható a többi csoporttag elõtörlesz-tés-vállalási hajlandósága. Nem számítha-tó ki elõre, hogy a vásárlói joghoz jutáshozhány havi törlesztõrészlet felajánlása szük-séges, s nem ismert, hogy a többi tag ma-gatartása e vonatkozásában miként alakul.

A fogyasztói csoportokat szervezõ vál-lalkozások széles körben, igen nagy gyako-risággal megjelentetett reklámjaikbannépszerûsítik szolgáltatásaikat. A célcso-port elsõdlegesen az a fogyasztói réteg,amely valamilyen objektív oknál fogvanem tud banki hitelt vagy egyéb pénzügyiterméket igénybe venni, a BAR-listások, jö-

vedelmük szerkezete nem teszi lehetõvé,hogy a bankok által kért feltételeknek meg-feleljenek (nyugdíjasok, alacsony jövede-lemmel bejelentett egyéni vállalkozókstb.), nem rendelkeznek a hitelfelvételhezszükséges önerõvel, a jelzáloghitel felvé-teléhez szükséges terhelhetõ ingatlannal,nem tudnak kezest, adóstársat állítani.

A GVH az elmúlt években több eljárástfolytatott le különbözõ fogyasztói csopor-tokat szervezõ vállalkozásokkal szemben,sorra állapítva meg, hogy e vállalkozásokmagatartása alkalmas a fogyasztók meg-tévesztésére, illetve a tisztességtelen ke-reskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jog-szabályba ütközik.

A GVH Versenytanács határozataivalszemben benyújtott kereseteket a bírósá-gok elutasították. A következetes bíróigyakorlat szerint a fogyasztói csoportokkapcsán lényeges, a reklámozási tevé-kenység során is figyelembe veendõ kö-rülménynek minõsül az, hogy az adottszolgáltatás nyújtására belsõ hitelezéssel(a tagok befizetéseibõl) kerül sor, továbbáa szerencseelem léte, illetõleg az a körül-mény, hogy a fogyasztó nem a szerzõdés-kötéskor, hanem késõbb, akár évek múl-tán juthat a vásárlási joghoz, s azáltal amegszerezni kívánt dologhoz. Jogsértõ,ha a reklámban felvázolt tevékenység ahasznált szavak és kifejezések hétköznapi

A GVH hírei

21

életben elfogadott jelentése alapján egylényeges tulajdonságaiban eltérõ szolgál-tatással, a hitelnyújtással azonosítható.

Két eljárásban (Vj-13/2010., Vj-18/2010.) a GVH Versenytanács az ügyetlezáró érdemi döntés meghozatalát meg-elõzõen – a vizsgálók indítványára – ideig-lenes intézkedéssel megtiltotta a végzés-ben meghatározott tartalommal bíró ke-reskedelmi kommunikációk alkalmazásá-val megvalósuló magatartás további foly-tatását, azaz a vállalkozások a végzésbenrögzített reklámokat nem tehetik közzé.

Mindkét esetben megállapítást nyert azideiglenes intézkedés meghozatala aláb-bi feltételeinek teljesülése:

– a magatartás a törvény rendelkezése-ibe ütközik,

– a magatartás sérti az érdekeltek jogivagy gazdasági érdekeit, illetõleg veszé-lyezteti a gazdasági verseny kialakulását,fenntartását vagy fejlesztését,

– a magatartás további folytatásánakmegtiltása, illetve a törvénybe ütközõ álla-pot megszüntetésének elrendelése halaszt-hatatlanul szükségesnek, célszerûnek mu-tatkozik az érdekeltek jogi vagy gazdaságiérdekeinek védelme, illetõleg a gazdaságiverseny kialakulásának, fenntartásának vagyfejlesztésének veszélyeztetettsége miatt.

A tényállás mindkét eljárásban kellõmértékben tisztázott volt ahhoz, hogy aGVH Versenytanács döntést hozzon az ide-iglenes intézkedés elrendelésének tárgyá-ban. Ismertek voltak a vállalkozások általalkalmazott reklámok, amelyek közléseiösszevethetõk voltak a fogyasztói csopor-tokat szervezõ, mûködtetõ vállalkozások-kal szemben korábban lefolytatott eljárá-sokban elbírált reklámok tartalmával, s tu-dott, hogy ez utóbbi reklámok értékelésemilyen eredményre vezetett a fogyasztóicsoportok szervezésével és mûködtetésé-vel kapcsolatban alkalmazott reklámokmegítélése tárgyában kialakult követke-zetes bírói és versenytanácsi gyakorlat-ban. A GVH Versenytanács megállapította,a két eljárásban vizsgált, a fogyasztó részé-re kínált összeg mértékére és a havi tör-lesztõrészletre utaló reklámok elolvasása-kor a fogyasztó az azokban használt kifeje-zéseknek a mindennapi életben elfoga-dott általános jelentése alapján, a reklámösszhatása eredményeként arra a követ-keztetésre juthatott, hogy a reklámozottszolgáltatás igénybevétele esetén azon-nal hozzájuthat az általa igényelt összeg-hez, amelyet ezt követõen havonkénti tör-lesztéssel fizet vissza. A reklámok alapján afogyasztóban fel sem merülhetett, hogy a

kívánt dologhoz sorsolás útján vagy elõ-törlesztés-vállalással (a szerencseelem ál-tal befolyásoltan), esetleg 5 vagy akár 15év elteltével juthat hozzá.

Az eljárás alá vont vállalkozások általmegvalósított, valószínûsíthetõen a fo-gyasztók megtévesztésére alkalmas ke-reskedelmi gyakorlat rontja a fogyasztókazon lehetõségét, hogy ügyleti döntéseikmeghozatala során tájékozott döntésthozzanak, amely sérti a fogyasztók gazda-sági érdekeit. A fogyasztói érdekek sérel-mét támasztják alá a fogyasztói csopor-tokból kizártak és a felmondók magas ará-nya is, amely a kereskedelmi gyakorlat, atájékoztatási folyamat egészének proble-matikusságára utal.

Az ideiglenes intézkedés elrendelésehalaszthatatlanul szükségesnek, célsze-rûnek mutatkozott az érdekeltek jogi vagygazdasági érdekeinek védelme miatt.Ugyanis a vállalkozások kereskedelmigyakorlatában kiemelt szerepe van azigen intenzív kommunikációs tevékeny-ség során a nyomtatott sajtóban megje-lentetett, valószínûsíthetõen a magukathosszú távra, akár 15 évre elkötelezõ fo-gyasztók megtévesztésére alkalmas rek-lámoknak, amelyeket a vállalkozások fo-lyamatosan jelentetnek meg.

Az összefonódások engedélyezési fel-tételeinek 2009-es módosítása következ-tében nagyobb hangsúlyt kap az összefo-nódás versenyhatásainak alapos elemzé-se, illetve az elmúlt évek jelentõsebb és ösz-szetettebb összefonódási ügyek kapcsánfelmerült tapasztalatok is azt mutatják,hogy a részletes piacelemzések eredmé-nyesen hozzájárulnak az egyes versenypo-litikai aggályok objektív, tényszerû alapontörténõ felderítéséhez és tisztázásához. Anagyobb jelentõségû, többnyire bonyolultversenyjogi megítélésû ügyekben ennekfolytán még nagyobb jelentõsége van an-nak, hogy az összefonódás vizsgálata jólmeghatározott és megalapozott módszer-tan mentén zajló mélyreható, adatokon éskvantitatív elemzéseken nyugvó közgaz-dasági piacelemzésekre alapuljon.

Ezért a GVH kérdések és azokra adott rö-vid válaszok formájában ismerteti azokataz elméleti megfontolásokat és módszer-tani követelményeket, amelyek menténaz összefonódások vizsgálata során eljár.

Ezen tájékoztató révén gyorsabbá és ha-tékonyabbá válhat az összefonódásbanrésztvevõ és harmadik felek, valamint aGVH közti kommunikáció, és ezáltal azösszefonódás vizsgálata. A tájékoztatócélja az összefonódás vizsgálatának és azehhez szükséges adatok megfelelõ mó-don (megfelelõ minõségben is idõben)való, akár a kérelem benyújtásával egy-idejû rendelkezésre bocsáthatóságánakmegkönnyítése.

Hasonló irányelvek megfogalmazásanyilvános formában nem idegen más ver-senyhatóságok gyakorlatától. Az összefo-nódások vizsgálatának elméleti kereteit azEurópai Bizottság lefekteti a horizontálisés nem horizontális összefonódásokra vo-natkozóan is, illetve megfogalmazza a köz-gazdasági elemzéssel és adatokkal kap-csolatos elvárásait; rendszerezi elemzésimódszereit és elemzési elvárásait az angolOffice of Fair Trading és CompetitionCommission, valamint a francia Autorité dela Concurrence; az International Compe-

tition Network is megfogalmaz fúzióselemzési módszerekre ajánlásokat.

A tájékoztatók négy témakör köré cso-portosulnak:

1. Az összefonódások elemzésénekmódszertani megközelítése

2. A GVH kvantitatív elemzéseihez fel-használt adatok részletezettségére és mi-nõségére vonatkozó elvek

3. Az összefonódás által érintett piacmeghatározásának irányadó szempontjai

4. Az összefonódások nem koordinatívhorizontális hatásainak értékelésekorirányadó szempontok

Annak érdekében, hogy a GVH visszajel-zést kaphasson arról, hogy az ezen doku-mentumokban megfogalmazott gondo-lati keret mennyiben segíti az összefonó-dást tervezõ vállalatok és az azokat segítõszakemberek munkáját, a GVH nyilvánoskonzultációra bocsátotta ezeket a doku-mentumokat. A dokumentumok elérhe-tõk a GVH honlapján, a www.gvh.hu/Elem-zések/Vitaanyagok címen.

A GVH által az összefonódás engedélyezése irántieljárások során alkalmazott elemzési módszerekrõl

A ROK munkájából

22

Az OECD-GVH Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ (ROK) keretében2010. január és május között rendezett programok

Versenyjogi bírák részére rendezettszeminárium, 2010. február 12–13.

A februári szeminárium sorban a hete-dik esemény, melyet a ROK versenyjogi bí-rók számára rendezett. A kétnapos prog-ram lehetõséget nyújtott a közösségi ver-senyjog kevésbé ismert területeinek meg-ismerésére, valamint az ezekkel kapcsola-tos tapasztalataik megvitatására. A szemi-nárium az állami támogatásokkal kapcso-latos hatályos Európai Uniós joganyag, il-letve a vonatkozó eljárások, valamint azEurópai Bíróságok által hozott ítéletekmegismertetésére irányult. Az állami tá-mogatások területén érvényesülõ ma-gánjogi jogérvényesítési lehetõségek kü-lön figyelmet kaptak a rendezvény során.A bírók nemcsak elõadásokat hallgathat-tak, hanem lehetõségük nyílt aktív beszél-getésekre, eszmecserékre, továbbá résztvehettek egy próbaperben is, melynek so-rán az elõadók egy képzeletbeli ügyön ke-resztül mutatták be számukra a leggyak-rabban felmerülõ jogi problémákat. AzEurópai Bizottság pénzügyi támogatásá-val megrendezett szemináriumon 35 bíróvett részt 13 európai országból.

Konferencia és szeminárium a ROKmegalapításának 5. évfordulója alkal-mából, 2010. március 2. és 3.

A ROK ötéves évfordulóját a GVH és aROK 2010. március 2. és 3. között nagysza-bású ünnepség és nemzetközi konferen-cia rendezésével ünnepelte. A 2005. feb-ruár 16-án a Gazdasági Versenyhivatal(GVH) és a Gazdasági Együttmûködési ésFejlesztési Szervezet (OECD) által létreho-zott ROK eddigi ötéves mûködése során41 sikeres nemzetközi programot szerve-zett, melyen közel 1100 nemzeti szakértõés több mint 250 elõadó vett részt. A ROKnagy sikerû képzési programjai elsõsor-ban a kelet-, dél-kelet és közép-európaiországok versenyhatósági szakemberei-nek, a szabályozó hatósági munkatársak-nak, illetve európai bírók számára szólnak.

A ROK ötéves évfordulója tiszteletérekét egymást követõ esemény – egy work-shop és egy konferencia – megrendezésé-re került sor. Az elsõ nap a ROK fõ tevékeny-ségi körébe tartozó országok versenyha-

tósági vezetõi és felsõ vezetõi vettek résztegy interaktív szemináriumon, amely el-sõdlegesen a hatékony intézményi mûkö-dés és a versenyhatósági menedzsmentkialakításának bemutatását célozta meg.A megfelelõ stratégiai tervezés a hatóságistruktúra, mûködési folyamatok és prior-izálás kérdéseiben alapvetõ fontosságú,így ezek elsajátítása nagy érdeklõdést vál-tott ki a meghívott vezetõk körében.

A második napra szervezett nemzetkö-zi konferencia két részbõl állt. Az ünnepé-lyes délelõtti szekció a ROK régióbeli sze-repét, munkáját és eredményeit helyezteközéppontba, ennek keretében elõadásttartott Balázs Péter, a Magyar Köztársaságkülügyminisztere, Aart de Gues, az OECDfõtitkárhelyettese, Gottfried Péter, a Ma-gyar Köztársaság OECD nagykövete, vala-mint Nagy Zoltán, a GVH elnöke.

A program második része szakmaiprogramot nyújtott „Versenypolitika aválság után” címmel. A konferencia ezenrészében neves nemzetközi és hazai szak-emberek ismertették azon nézeteiket éstapasztalataikat, amelyek a válság utánihelyzetben jellemzik a versenyhatóságokmunkáját. A ROK célcsoportját képezõ or-szágok hatóságainak vezetõi mellett,olyan szakemberek is felszólaltak, mintFrédéric Jenny, az OECD Versenyügyi Bi-zottság elnöke, illetve William Kovacic, azEgyesült Államok Szövetségi Kereskedel-mi Tanácsának biztosa, illetve DavidLewis, a Dél-afrikai Versenyügyi Döntõbi-zottság volt elnöke, a Gordon Institute ofBusiness Science professzora, valamintBencsik László, az OTP vezérigazgató-he-lyettese.

CECI szeminárium a bankváltásról,2010. március 8–9.

A ROK munkájának egyik ked-vezményezetti csoportját képezi a Közép-európai Versenyügyi Kezdeményezés(CECI), melynek keretében hat versenyha-tóság – az osztrák, a cseh, a lengyel, a szlo-vák, a szlovén, valamint a magyar hatóság– mûködik együtt. A bankváltás kérdéseittaglaló szemináriumon 13 résztvevõ és 9elõadó vett részt.

A szeminárium résztvevõi elsõsorban afolyószámla- és jelzáloghitel-piacokonszerzett tapasztalataikat osztották megegymással a bankváltás kérdéskörében.Az elsõ nap elõadói számoltak be azokróla vizsgálatokról, amelyek kifejezetten aváltási költségekre fókuszáltak. Ennek ke-retében tehát elõadás hangzott el a GVH,az Európai Bizottság és az Office of FairTrading által indított bankváltási szokáso-kat és váltási költségeket elemzõ ágazativizsgálatokról. A második napon a témátszélesebb összefüggésbe ágyazva a pénz-ügyi stabilitási és a fogyasztóvédelmimegfontolások kerültek napirendre. Azegyesült államokbeli Federal TradeCommissiontól érkezett paneltag a fo-gyasztók jelzáloghitel-piaci tájékoztatá-sáról tartott elõadást, míg az Európai Bi-zottság képviselõje a lakossági pénzügyipiacokról közzétett jelentést mutatta be.A szeminárium keretében elõadás hang-zott el a pénzügyi piacok és a hagyomá-nyos piacok közötti különbségekrõl, ésezen eltérések esetleges versenypolitikaikövetkezményeirõl. Mindezek mellett amagyar jegybanktól érkezett elõadó is-mertette a devizahitelek alakulását, a tér-nyerésükkel, illetve az eladósodottság nö-velésével járó kockázatokat, és visszaszo-rításuk érdekében hozott intézkedéseket.A rendezvényt egy ún. „tour de table” zár-ta, melynek során a versenyhatóságokegy elõre megküldött kérdéslista alapjánfejtették ki álláspontjukat hazai piacaikonszerzett bankváltási tapasztalataikról.

Szeminárium a fúziókontrollról,2010. március 22–26.

Az összeolvadások kérdéskörébenmegrendezett szeminárium a ROK fõ te-

A Versenykultúra Központ hírei

23

A Versenykultúra Központ (GVH VKK)2010 februárjában hozta nyilvánosságraéves munkatervét, amely idei elõirányzott,tervezett feladatait tartalmazza. A központebben az évben kiemelten kíván foglal-kozni a GVH kartellek elleni küzdelmével,valamint az új jogi lehetõségek, mint pél-dául az informátori díj ismertetésével. Azidei munkatervben a GVH VKK célul tûzteki Richard Whish: Competition Law* címûkönyve fordításának és megjelentetésé-nek befejezését, és egy másik idegen nyel-vû szakkönyv, Simon Bishop és MikeWalker: The Economics of EC CompetitonLaw címû könyve magyar nyelvû kiadásá-nak elõkészítését. Mivel idén mind a GVH,mind a GVH VKK a kartellekre kíván fóku-szálni munkája során, ismeretterjesztõ ki-adványai között a központ a fogyasztók tá-jékozottságát segítõ kiadványok megje-lentetésén túl elsõsorban a kartellekkelkapcsolatos anyagi és eljárási jogi kérdé-seket, a vállalkozások jogkövetõ magatar-tását elõsegítõ lehetõségeket taglaló fü-zeteket tervez megjelentetni. Az elmúltévekhez hasonlóan a GVH VKK az idei évsorán is tervezi aktuális versenyjogi vagyversenypolitikai kérdések megvitatásáraszemináriumok és konferenciák szervezé-sét, beleértve a 2007 óta rendezett ebéd-

idõs beszélgetéseket, és a 2009 õszén indí-tott közgazdasági szeminárium-sorozatát,amelynek idén is több része megrendezés-re került. A GVH VKK továbbra is fontosnaktartja támogatni mind a vállalkozások, vál-lalati vezetõk és tanácsadóik, mind a jogal-kotásban résztvevõ országgyûlési képvi-selõk, kormányzati szakértõk, önkormány-zatok, valamint a versenytörvény alapjánítélkezõ bírák tájékoztatását. Ebben az év-ben pedig már ötödik alkalommal terveziátadni a „Versenykultúráért” díjat a ver-senykultúra fejlesztésében kiemelkedõszerepet vállaló – hivatalon kívül tevé-kenykedõ – szakemberek munkájának el-ismeréseként. Mindezeken felül, a GVHVKK a hivatalon kívüli szervezetek verseny-kultúrát és a fogyasztói tudatosságot fej-lesztõ munkáját segítõ pályázatait is megkívánja nyitni az év során. A központ to-vábbra is a tömegkommunikációs csator-nákon történõ megjelenést tekinti a ver-seny és fogyasztóvédelmi politika terjesz-téséhez igénybe vehetõ egyik legfonto-sabb és leghatékonyabb eszköznek. A ko-rábbi együttmûködést folytatva a GVHVKK 2010 során is rendszeresen jelentke-zik, illetve jelentkezett az eltelt hónapok-ban tematikus oldallal a Napi Gazdaság ha-sábjain; valamint más csatornákon, mintpéldául a Metropol napilapban és a

Portfolio.hu online portálon, illetve többfogyasztóvédelmi magazinban (többekközött A Kontroll, a Fogyasztóvédelem, aTeszt Plussz fogyasztóvédelmi magazi-nokban) is megjelentetett szakmai és kö-zérthetõ tartalmú írásokat. A GVH VKK apénzügyi kultúra fejlesztése érdekébenidén is együttmûködik a Magyar NemzetiBankkal és a Pénzügyi Szervezetek ÁllamiFelügyeletével. Az együttmûködés kere-tében a három intézmény két, a tavalyi évsorán az országos terjesztésû Est lapokbanmegjelentetett különszámhoz hasonló ki-advánnyal készül. A Központ év elején is-mét meghirdette „Versenyjog Magyaror-szágon és az EU-ban” elnevezésû tanulmá-nyi pályázatát. A pályamunkák beadási ha-tárideje április 30. volt. A bírálat folyamat-ban van, így a verseny eredményeirõl aVersenytükör következõ számában szá-molunk be (a verseny összefoglalója és anyertes dolgozatok a korábbiaknak meg-felelõen elérhetõk lesznek a GVH VKK hon-lapján – www.versenykultura. hu). A GVHVKK idén is részt vesz a Sziget fesztiválon, aCivil Szigeten, ahol immár harmadik alka-lommal, két napon keresztül (2010. au-gusztus 11–12-én) a Versenysziget elneve-zésû sátorban fogadja majd az érdeklõdõ-ket. A megjelenéssel – a részt vevõ más ál-lami-önkormányzati szervekhez, valamintcivil szervezetekhez hasonlóan – a köz-pont célja a hivatal tevékenységének szé-les körû és alaposabb megismertetése.

Események a versenykultúra terén

vékenységi körébe tartozó országok* ver-senyhatósági kollégáinak részvételévelzajlott. Az eseményen húsz meghívottvendég vett részt összesen tizennégy or-szág nemzeti versenyhatóságának képvi-seletében. A fúziók összetett vizsgálata ki-terjedt a szerzõdéses megoldások, a sza-bályozási kérdések és a belsõ szervezetinehézségekbõl származó problémák át-tekintésére is. A program lefedte a fúzió-ellenõrzéssel kapcsolatos valamennyikérdést, részletes elemzést nyújtva azérintett piac, a piaci szerkezet, az összefo-nódások által okozott esetleges károk és agazdaságossági megfontolások elméleti

hátterérõl, valamint az alkalmazható kor-rekciós intézkedésekrõl.

Az elméleti ismereteket az elõadók rö-vid prezentációk formájában adták át arésztvevõknek, illetve sor került egy rövidhipotetikus esettanulmány feldolgozásá-ra is. Mindezek mellett a meghívott ver-senyhatóságok egy része egy-egy ügyetismertetett, melyet a nemzeti jogalkalma-zásuk alapján tipikus fúziófelügyeletiesetnek tekintett. A résztvevõk hét esetetmutattak be a rendezvény során, melye-ket az ügyet nem ismertetõ kollégák kom-mentáltak és elemeztek.

Szeminárium az árazási visszaélé-sekrõl, 2010. május 10–13.

Ez az erõfölénnyel foglalkozó szeminá-rium a ROK célcsoportjába tartozó tizen-négy ország versenyhatósága 19 munka-társának részvételével került megrende-zésre. A szeminárium központi kérdése a

versenyjog megfelelõ alkalmazása volt azerõfölényes ügyek során, ezen belül is el-sõdleges helyet foglalt el az árazási vissza-élések megállapításának megfelelõ mód-szertana. Az árképzés versenyfelügyeletielemzése a legösszetettebb vizsgálati te-rületek egyike. A résztvevõk a szeminári-um folyamán elméleti és gyakorlati elõ-adások során vették sorra az erõfölényeshelyzettel való visszaélést eredményezõárazási stratégiákat, így a túlzottan magasárak alkalmazását, a felfaló árazást és azárdiszkriminációt. A hallgatóság megis-merhette a kulcsfontosságú vizsgálatimódszereket is, mint például a költségekszámítását és az árak és költségek megfe-lelõ összehasonlítását.

Az esemény során a szokott módon aszakértõi elõadásokat a résztvevõk eset-tanulmányai egészítették ki és mindenprezentációt követõen lehetõség nyílt azelhangzottak megvitatására.

1 A könyv a GVH VKK támogatásával a HVG-ORAC Lap- ésKönyvkiadó Kft. gondozásában jelenik meg.

* Albánia, Azerbajdzsán, Belarusz, Bosznia-Hercegovina,Bulgária, Horvátország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Ma-cedón Köztársaság, Moldovai Köztársaság, Montenegró, Ro-mánia, Oroszországi Föderáció, Örményország, Szerbia ésUkrajna.

Vendégeink voltak

24

„Versenypolitika a válság után” címmelmegalapításának 5. évfordulója alkalmá-ból nemzetközi konferenciát rendezett azOECD-GVH Budapesti Versenyügyi Regio-nális Oktatási Központ (ROK). A 2010. már-cius 3-i rendezvényen a közép- és délke-let-európai országok versenyhatóságai-nak elsõ számú vezetõi az elõadásokat éseszmecséreket követõen, megismerve anyugat-európai államok és Magyarországtapasztalatait, új irányokat határoztakmeg az általuk alkalmazott versenypoliti-kai célkitûzésekben. A konferencián és azazt megelõzõ workshop-on meghívottelõadóként vett részt David Lewis pro-fesszor, a dél-afrikai Versenyügyi Döntõbi-zottság korábbi elnöke, William E. Kovacicaz Egyesült Államok Szövetségi Kereske-delmi Bizottságának biztosa és Allan Fels,Ausztrália és Új-Zéland Kormányzati Veze-tõképzõ Intézetének dékánja.

Kihasználtuk az alkalmat arra, hogy a vál-ság versenypolitikára gyakorolt hatásairólegy kávé mellett kötetlenebb formában iskérdezzük a nemzetközi versenyjogi és ver-senypolitikai szakmai közösség néhánymeghatározó személyisét. E beszélgetéstkövethetik nyomon a következõ írásban.

Milyen kihívásokra számítottak aválság kezdetén ? Menyire igazolódtakvárakozásaik?

William Kovacic – Kezdetben négy fõ ag-gályom volt. Elõször is, hogy a különbözõiparági lobbik tartósnak bizonyuló, ver-senyjog alóli mentességeket harcolnak ki.Másodszor, hogy hibás vállalati stratégiákés a rossz vállalatvezetés következményenem a piac elhagyása formájában kapottbüntetés, hanem állami támogatás formá-jában kapott jutalom lesz. Harmadszor,hogy megnõ a protekcionizmus különö-sen a külkereskedelemben és a közbeszer-zések terén. Negyedszer, hogy fogyasztó-védelemben a korábbi, piackonform be-avatkozási formákat felváltja a közvetle-nebb kontroll, csökkentve a fogyasztók vá-lasztási lehetõségét. Ettõl a pénzügyi szek-torban elszenvedett kudarcok nyomán, akorábbi piackonform beavatkozási formá-kat felváltja a közvetlenebb kontroll.

Allan Fels – Én arra számítottam, hogy –a mélynek és elhúzódónak ígérkezõ válságkövetkeztében – elszaporodnak a kartel-lek, a versenyellenes fúziók és más ver-senyellenes magatartások. Ez azért is tûntkülönösen aggasztónak, mert az elmúlt félévszázad lényegében a nagy világgazda-sági válság idején elrontott dolgok helyre-

Kávészünet a versenypolitika „nagyjaival”

Allan Fels Ausztrália és Új-Zéland Kormányzati Vezetõképzõ Intézeté-nek alapító dékánja. Az Australian Competition and ConsumerCommission (ACCC) létrehozója és elsõ elnöke 1995-tõl 2003-ig, azOECD Kereskedelmi és Versenyügyi Közös Munkacsoportjának társel-nöke 1996-tól 2003-ig. A Trade Practices Commission és az ACCC elnö-keként, Allan Fels-et Ausztrália egyik legnépszerûbb, legfontosabb éslegaktívabb szabályalkotójaként tartják számon.

William E. Kovacic 2006 óta az amerikai Federal Trade Commission(FTC) döntéshozó testületének tagja, 2008–2009 között az FTC veze-tõje. Karrierje korábbi szakaszában Kovacic egy évig az Amerikai Sze-nátus Jogi Bizottságának Antitröszt- és Monopóliumellenes Albizott-sága munkatársaként dolgozott. 1992 óta antitröszt és fogyasztóvé-delmi témákban számos e közpolitikákat frissen bevezetni kívánó or-szág kormányának adott tanácsot.

David Lewis 2002–2008-ig a dél-afrikai Competition Tribunal alapítóvezetõje. Számos testületben meghatározó szerepet töltött be, ígypéldául 2007-tõl 2009-ig az International Marketing Council of SouthAfrica felügyelõbizottsági tagja, valamint 1995–2008-ig az IndustrialDevelopment Corporation, majd 2008-tól a JohannesburgDevelopment Agency igazgatósági tagja. 2009-tõl a Gordon Instituteof Business Science of the University of Pretoria professzora.

hozásával telt, és az újabb válság ezeket azeredményeket kérdõjelezte meg. Tartanilehetett attól, hogy a versenypolitikát is-mét valamiféle luxuscikknek kezdik tekin-teni, ami csinos ugyan, de nehéz idõkbennem engedhetjük meg magunknak.

Ma már látszik, hogy maga a verseny-jog átvészelte a válságot, ami veszélybenvan, az inkább a szélesebb értelembenvett versenypolitika, illetve az, hogy a ver-senyhatóságok más közpolitikákra is ha-tást gyakorolhassanak. Kár, hogy a válságéppen a pénzügyi szektor összeomlásávalindult, mert az elmúlt idõszakban egy sorfejlemény, amely fokozta a gazdaság ru-galmasságát, dinamizmusát és a versenyt,éppen ebbõl a szektorból indult ki, és úgytûnik, hogy ennek most vége.

David Lewis – Én is arra számítottam,hogy a dél-afrikai vállalatok egyre-másraválság kartelleket akarnak majd létrehoz-ni, és megszaporodnak az olyan helyzetek,amikor egyébként aggályosnak látszó fú-ziók résztvevõi csõdközeli helyzetre hivat-koznak és gyors engedélyezést követel-nek. Ebbõl végül semmi nem lett. Emlék-szem, hogy sok vezetõ világszerte nagyonsötétnek látta a versenyjog jövõjét, tartot-tak a szabályok, vagy végrehajtásuk felpu-hításától, és arról beszéltek, hogy véget érta versenypolitika aranykora, hogy az em-berek elutasítják a piacokat. Én nem ag-gódtam ennyire, legalábbis magával a ver-senyjoggal kapcsolatban. Dél-Afrikában aválság még erõsítette is a versenyjogot és

a versenyjog alkalmazását. Az emberekszemében ugyanis nem a piacok, hanemaz üzletemberek és a politikusok veszítet-ték el tekintélyüket. Problémát inkább ta-lán a túlzott elvárások jelentenek. Az em-berek hajlamosak azt hinni, hogy a ver-senyhatóság az eljárásaival minden gaz-dasági problémát képes megoldani.Ugyanakkor Dél-Afrikában is gyengült aszélesebb értelemben vett versenypoliti-ka befolyása, a kormány határozottan ré-gimódi iparpolitikában és a hazai ipart tá-mogató közbeszerzésekben gondolkodik.

William Kovacic – Valóban jobban lehettartani az egyéb közpolitikák terén bekö-vetkezõ versenyellenes fejleményektõl.Ezek közvetve befolyásolhatják magát aversenyjogot és alkalmazását is, amibenegyébként sem kizártak kisebb torzulások,de ezek várhatóan nem lesznek alapvetõk.

Allan Fels – Szerintem a versenyjog azértállta jobban a válságot, mint a szélesebbenvett versenypolitika, mert a politikusok is rég-óta elfogadják és a gazdasági rendszer egyikalapvetõ részeként tekintenek rá, ami csakerõsödött, amikor a hidegháború végén a ke-leti blokk összeomlott. De ez is változhat, ha aválság még elhúzódik a következõ 4-5 évre.

Ha a válság elhúzódása befolyásoljaa versenyjog pozícióit, akkor a válságglobálisan eltérõ lefolyása átfordíthat-ja-e a jelenleg megfigyelt konvergen-ciát divergenciába?

Allan Fels – Ennek kapcsán Kínát érdemesemlíteni. Feltörekvõ országként, a verseny-

Vendégeink voltak

25

politika terén korábban leginkább tisztelet-re méltó mintának tekintette a Nyugatot.Annak nyomán, hogy a tanítómester talánmégsem mindent csinált jól, Kínában mostnagyobb teret kapnak a saját „ösztönös”megoldások, és ez az ország versenyjogá-nak alakulására is hatást fog gyakorolni.

Az elmúlt években kibontakozott afogyasztóvédelem és a versenypoliti-ka egymást kiegészítõ együttmûködé-se, amely a piacok mûködési mechaniz-musairól alkotott képen alapult. Érintiezt a trendet az, hogy a válság esetlegmegingatta a piacokba vetett hitet?

David Lewis – Igen, de a válság inkábberõsítette ezt a kapcsolatot, mintsemgyengítette volna. Kiderült, hogy mind averseny strukturális feltételeire, mind pe-dig pontos információkra szükség van. Ésez nem csak a fogyasztói döntésekre, de aszabályozói döntésekre is igaz. Ez utóbbi-ból két dolog is következik. Egyrészt, hamagával az információval van probléma,akkor nem megoldás az, hogy a fogyasztókezébõl áthelyezzük a döntést a hatósá-géba. Másrészt, nem az a kérdés, hogymindent szabályozzunk, vagy, hogy sem-mit se szabályozzunk, hanem az, hogy ho-gyan legyenek olyan jól informált szabá-lyozóink, amelyek indokolt esetben (éscsak akkor) cselekszenek.

William Kovacic – Amennyiben hitelétveszítené a kereskedelem önkéntes cserénalapuló rendszere, akkor annak valóbanszomorú következményei lennének minda versenypolitikára, mind pedig a fogyasz-tóvédelemre nézve. Amire azonban in-kább szükség lenne az a válsághoz vezetõesemények alapos és körültekintõ vizsgá-lata. Ebbõl radikális változások nem követ-keznek, de finomítási igények igenis fakad-hatnak mind a versenyrõl, mind pedig a fo-gyasztóvédelemrõl való gondolkodásranézve. Fontos, hogy a tanulságok számba-vétele az egyének által meghozott dönté-seken túlmenõen a szabályozói, kormány-zati döntésekkel is foglalkozzon. Az Egye-sült Államokban például komolyan gon-dolt és helyesnek tételezett társadalompo-litikai célok is meghúzódtak amögött, hogysaját otthon birtoklására buzdították azembereket, valamint, hogy bátorították abankokat a nagyvonalúbb hitelezésre.

A szélesebb értelemben vett ver-senypolitika gyengülése a versenypár-tolás számára is kihívást jelent?

David Lewis – Igen, ma ez a versenyha-tóságok elõtt álló legnagyobb kihívás. Haa versenyhatóságok nem találnak mód-szert arra, hogy a kormányzat számáraegyébként fontos gazdaságpolitikai lépé-

seket a konfrontálódást kerülve, valami-lyen megegyezéses úton, de mégis ér-demben befolyásolják, akkor jelentõsvisszarendezõdés várható. Érdemes len-ne a versenyhatóságoknak egymással isdialógust folytatniuk errõl. Ma már a vilá-gon mindenhol vannak versenyhatósá-gok és minden régióban találni legalábbegy olyat, amit komolyan lehet venni, éskialakultak a dialógus olyan színterei, mintaz OECD vagy az ICN. Persze nagyon ké-nyes kérdés nemzetközi dialógust folytat-ni errõl a témáról, hiszen abban óhatatla-nul megjelenne a nemzeti kormány bizo-nyos fokú kritizálása.

William Kovacic – Egy ilyen eszmecserenagyon hasznos lenne. Az Egyesül Álla-mokban nagy felzúdulást váltott ki, ami-kor a 1970-es évek végén a Chrysler akko-ri megmentését az FTC vezetõje egykongresszusi meghallgatáson nyilváno-san ellenezte. De legalább megjelent aversenypolitikai álláspont. A közelmúlthasonló eseményei kapcsán az amerikaihatóságok különféle okok miatt hallgat-tak, pedig ha kizárólag más közpolitikaiszereplõk alakítják ezeket a vitákat, akkorelõbb-utóbb egyszerûen átlépnek a ver-senypolitikai szempontokon.

Allan Fels – A versenyhatóságok ver-senypártolása valójában csak egy kicsieleme az összképnek. Ausztráliában leg-alábbis az 1980-as években útjára indítottés igen sikeres nemzeti versenypolitika –amely szintén a versenykorlátozó intézke-dések kiiktatásáról szólt – messze túlnyúlta versenyhatóság tevékenységén, pénz-ügyi ösztönzõket, végrehajtási mechaniz-musokat foglalt magába, az egész társa-dalmat érintette, konszenzus, és politikaitámogatás övezte.

Milyen érvekre támaszkodhatnak aversenyhatóságok a következõ idõ-szak vitáiban?

William Kovacic – Amikor figyelmeztet-nek a verseny korlátozásának következ-ményeire, hivatkozhatnak múltbéli ta-pasztalatokra. Az Egyesült Államokbanpéldául a nagy világgazdasági válság nyo-mán az 1930-as években egész ágazatok-ra kiterjedõen vezettek be tervezést, ver-senykorlátozó szabályokat, sõt tömörítet-tek vállalatokat kartellekbe. Ez történt aközlekedésben és a távközlésben, hogycsak két kulcsfontosságú szektort említ-sek. Több mint négy évtizeden át tartott aversenykorlátozó elemek kigyomlálása aközúti közlekedésbõl és a légi közlekedés-bõl, míg óriási jóléti veszteségek keletkez-tek. A versenyhatóságok felidézhetik eze-ket a tapasztalatokat, és a hasonló intéz-

kedések terveire mondhatják a döntésho-zóknak: „Ezzel már próbálkoztunk koráb-ban, és akkor nagyon megégettük ma-gunkat! Ne csináld megint! Még ha mostnagy is a kísértés, késõbb majd megfize-ted az árát.”

David Lewis – Új és meggyõzõ érvekrevan szükség. A versenypolitikát nem leheteladni jóléti háromszögekkel és absztraktérveléssel. Még az a korábban jól beváltnaktartott érvelés sem mûködik biztosan, amia kartellek megalakulásával és felszámolá-sával kapcsolatos ármozgásokat említi. Azilyen ármozgások csak ritkán látványosak,és az érvelés visszafelé sülhet el. Fontosab-bak azok az érvek, amelyek a verseny és azinnováció, valamint a gazdaság dinamiz-musának összefüggéseire mutatnak rá. Averseny megjelenése a távközlésben nemcsak olyan új termékekhez és szolgáltatá-sokhoz vezetett, mint az iPhone, vagy aBlackberry, hanem egész embercsoportokelõtt nyitott új lehetõségeket. A mobiltele-fonok korábban nem várt módon segítikpéldául a szenegáli halászok piacra jutásátés biztos vagyok abban, hogy a magyar ag-rártermelõk piacra jutását is.

Én jelenleg egy üzleti egyetemen taní-tok, és az a tapasztalatom, hogy az ottanihallgatókat kizárólag történeteken keresz-tül lehet lekötni és tanítani. A versenyha-tóságoknak is érdemes odafigyelniük erre.A brit Office of Fair Trading már észrevetteezt, honlapján számos, a verseny pozitívhatásait illusztráló történet olvasható.

Allan Fels – A versenyhatóságok hajla-mosak kommunikációjukban a fogyasz-tókra és a fogyasztói árakra összpontosíta-ni, pedig a kisvállalatok és a mezõgazdasá-gi termelõk is a történet részei, a verseny-korlátozó magatartások tipikus áldozatai.

William Kovacic – A jó narratívák való-ban hasznosak, és tényleg ilyen lehet atávközlés egész átalakulási folyamata,amely még az 1970-es évek elején kezdõ-dött. Ez egy, a verseny dinamikus aspek-tusáról szóló történet, amelyben a szabá-lyozók és a versenyhatóság egymást ki-egészítve és erõsítve közremûködött, ésamelyben mindenki nyert. A haszon nemelsõsorban költségcsökkenés formájábanjelentkezett (bár úgy is), hanem technoló-giai változás révén, amelynek messzeme-nõ következményeit kezdetekben nem islehetett látni, legfeljebb sejteni. Az ilyenés hasonló történetek sokkal többet segí-tenek, mint bármilyen absztrakt megálla-pítás, legyen az mégoly megalapozott is.

A BESZÉLGETÉSEN BALOGH VIRÁG

ÉS KOVÁCS CSABA TETTE FEL KÉRDÉSEIT

Elemzések

26

Zavodnyik József*:

Csalogató reklámok a GVH Versenytanács elõtt

A fogyasztókkal szembeni tisztes-ségtelen kereskedelmi gyakorlattilalmáról szóló 2008. évi XLVII.törvény mellékletének 5. pontjaértelmében tisztességtelen keres-kedelmi gyakorlatnak minõsül azáru meghatározott áron való vá-sárlására felhívás annak elhallga-tásával, hogy a vállalkozásnak ala-pos oka van azt feltételezni, hogyaz adott vagy az azt helyettesítõárut a kínált áron nem fogja tudni –az árura, a vonatkozó kereskedel-mi kommunikáció hatókörére és azajánlati árra figyelemmel – megfe-lelõ idõtartamig és mennyiségbenszolgáltatni vagy más vállalkozás-tól beszerezni (csalogató reklám).A törvény hatályba lépése óta aGVH Versenytanács több döntésé-ben értelmezte ezen jogszabályirendelkezést. Az alábbiakban (ateljesség igénye nélkül) az e tárgy-körben tett egyes megállapítások-ra hívjuk fel a figyelmet.

I. Általános szabályok

A törvénybõl nem lehet valamiféle„készletgaranciát” levezetni, azaz nemvárható el a vállalkozástól, hogy az adottidõtartam (így különösen a meghirdetettakció teljes ideje) alatt minden körülmé-nyek között garantálja a reklámozott vagy

az azt helyettesítõ áru szolgáltatását. Ajogszabály alapvetõen azt a követelménytfogalmazza meg, hogy a vállalkozás meg-felelõen készüljön fel a kereskedelmikommunikációban tett ígéret teljesítésé-re, azon ésszerûen várható fogyasztóiigény, fogyasztói kereslet kielégítésére,amelynek növelése érdekében példáuléppen a vállalkozás folytat széles körbenreklámtevékenységet. (Megjegyzendõ,hogy az áruházláncok, üzletláncok által al-kalmazott reklámújságok, mint kommu-nikációs eszközök révén a vállalkozásokjellemzõen vásárlásra felhívást tesznekközzé, lehetõvé téve az áru fogyasztó álta-li megvásárlását úgy, hogy ehhez a fo-gyasztó számára nem szükséges továbbiinformációk rendelkezésre állása). Ha avállalkozás egy általa lebonyolított akció-hoz kapcsolódóan alkalmaz csalogatóreklámot, akkor a várható kereslethez iga-zodó árumennyiség meghatározása so-rán figyelemmel kell lennie az akció jelleg-zetességeire. A Vj-78/2009. számú ügy-ben például a vállalkozás igen jelentõs ár-kedvezménnyel kínálta az adott árutegyetlen egy órán át. A GVH Versenyta-nács kiemelte, a vállalkozás nem hagyhat-ta volna figyelmen kívül, hogy saját dön-tésének eredményeként a széles körbennépszerûsített, jelentõs kedvezményt kí-náló akciót egyetlen egy órára korlátozta.A vállalkozás azon elõadása kapcsán,hogy elõzetesen nem kellett „tömeghisz-tériás jelenetekkel” számolnia, a GVH Ver-senytanács kiemelte: a vállalkozás az ak-ciótartás olyan módja mellett is dönthe-tett volna, amely nem hordozza magábana fogyasztók igen nagy számát elérõ kom-munikációs eszközök által támasztott fo-gyasztói keresletet egyetlen egy órábabesûrítõ akció nyilvánvalóan meglévõkockázatát. Hangsúlyozta továbbá, hogyegy nem kellõ átgondolással megszerve-zett és lebonyolított akcióért való felelõs-séget a vállalkozás nem háríthatja át azok-ra a fogyasztókra, akiknek nyilvánvalóannem volt beleszólásuk abba, hogy a vállal-kozás milyen akció megtartása mellett

dönt, azt milyen feltételekkel, miként bo-nyolítja le.

A csalogató reklám kapcsán tehát elsõ-sorban az vizsgálandó, hogy a vállalkozása vásárlásra felhívás meghirdetésekor azeset összes körülményére (s így pl. az ak-ció feltételeire) tekintettel alappal feltéte-lezhette-e, hogy az adott vagy az azt he-lyettesítõ árut megfelelõ idõtartamig ésmennyiségben tudja majd szolgáltatni. Ekérdés megválaszolásához a GVH Ver-senytanács például a Vj-163/2008. számúeljárásban megvizsgálta egyebek közöttaz áruból a korábbi akció során értékesí-tett mennyiséget, a korábban alkalmazottés az adott idõszakban meghirdetett árat,valamint azok különbségét, az áru meg-rendelésének körülményeit [mennyisé-gét, a rendelés leadásának dátumát, és arendelésben meghatározott szállításiidõponto(ka)t]. Mindezen adatok birtoká-ban az adott áru kapcsán arra a megállapí-tásra jutott, hogy a vállalkozás abból való-színûsíthetõen elégséges (a korábbi ak-cióban nagyjából 40 százalékkal maga-sabb ár melletti értékesítési adathoz ké-pest jelentõsen magasabb, mintegy öt-szörös) mennyiséget rendelt meg. A Vj-40/2009. számú ügyben szintén több áruesetében jutott arra a következtetésre aGVH Versenytanács, hogy a beszerzett bi-zonyítékok alapján törvénysértés nemvolt megállapítható minden kétséget ki-záróan. Ezzel szemben a Vj-78/2009. szá-mú ügyben a Versenytanács kifogást fo-galmazott meg az akciós áron kínált trap-pista sajt vonatkozásában, figyelemmelegyebek között arra, hogy az akciót meg-elõzõ mintegy másfél év alatt nem voltolyan hét, amikor a vállalkozás az akció so-rán alkalmazott igen kedvezõ árat alkal-mazta volna. Volt, amikor a vizsgált akciósorán alkalmazott árnál 80%-kal maga-sabb ár ellenében árusított trappista sajt-ból a vizsgálattal érintett akcióban terve-zettnél lényegesen több fogyott el. A vizs-gálattal érintett akcióra tervezett mennyi-ség úgy az üzlethálózat, mint az egyes üz-letek szintjén relatíve kevés fogyasztó vá-*A szerzõvel folytatott beszélgetés a 17. oldalon olvasható.

Elemzések

27

sárlását tette lehetõvé, hiszen ha a fo-gyasztók minden esetben a maximálismennyiséget vásárolták volna meg a trap-pista sajtból, akkor a tervezett mennyiségboltonként kevesebb, mint két tucat fo-gyasztó vásárlására volt elég.

A törvény mellékletének 5. pontjávalösszefüggésben tehát kiemelkedõ jelen-tõséggel bírhatnak azon adatok, amelyekazt mutatják, hogy az adott áru vonatko-zásában korábban milyen fogyasztói ér-deklõdés mutatkozott meg, különös te-kintettel arra, hogy ez a vásárlásokbanmegmutatkozó fogyasztói érdeklõdés azesetleges korábbi hasonló akció alatt mi-ként alakult. Mindazonáltal a GVH Ver-senytanács a Vj-38/2009. számú ügybenaláhúzta, ha egy vállalkozás igazolja is,hogy az akció során a fogyasztók rendel-kezésére bocsátott árukészlet nagyságá-nak megállapítása során figyelembe vettea valamely elõzõ akcióban értékesítettárumennyiséget, önmagában ez nem bi-zonyítja azt, hogy a vállalkozás kellõmennyiségû készlettel készült fel az akciómegtartására, mivel például

– lényeges különbségek lehetnek azegyes akciók körülményeiben [pl. az akci-ók az év más-más, eltérõ fogyasztói érdek-lõdéssel bíró idõszakaiban kerültek meg-tartásra (nem mindegy, hogy egy szánkódecemberben vagy áprilisban része egyakciónak)],

– lehetséges, hogy a vállalkozás az elõ-zõ, hivatkozási alapul szolgáló akcióbanirreálisan alacsony készlettel rendelkezettaz áruból, amely az új akció vonatkozásá-ban is irreálisan alacsony készletet ered-ményezhetett, noha formálisan a vállal-kozás a korábbi akció alatti árufogyás fi-gyelembevételével megfelelõ gondos-sággal járt el.

Jelentõséggel bírhat az a körülmény,hogy a vállalkozás az adott áru kapcsán

megmutatkozó készlethiány esetén he-lyettesítõ árut kínál fel a fogyasztók szá-mára. A helyettesíthetõség jellemzõenkét árunak az ára, a minõsége és a felhasz-nálási célja tekintetében történõ összeve-tésén alapul. Példaként említhetõ, hogy aVj-13/2009. számú ügyben a 3,5%-os és a2,8%-os, azonos árú tejek egymást helyet-tesítõ volta kapcsán nem került feltárásá-ra arra utaló körülmény, hogy az eltérõzsírtartalom miatt a fogyasztók részérõlmás lenne a kereslete ezen áruknak, azaza némileg eltérõ zsírtartalmat a fogyasz-tók a helyettesíthetõséget kizáró minõsé-gi különbségként értékelnék.

A helyettesíthetõség vonatkozásábana GVH Versenytanács a Vj-38/2009. számúügyben aláhúzta,

– a helyettesítõ áru fogyasztók részéretörténõ felkínálása a törvény mellékleté-nek 5. pontja értelmében alkalmas lehetarra, hogy az adott kereskedelmi gyakor-lat (a vásárlásra való felhívásban szerepel-tetett áru vállalkozás számára elõrelátha-tó készlethiánya révén keletkezõ) tisztes-ségtelen voltát oldja, mindazonáltal a vál-lalkozásnak elsõdlegesen a vásárlásra fel-hívásban szerepeltetett áruval kapcsola-tos fogyasztói igényeket kell kielégítenie,ezen áruval kapcsolatban kell úgy eljárnia,hogy azt tudja megfelelõ idõtartamig ésmennyiségben szolgáltatni, s a helyettesí-tõ áru fogyasztóknak történõ felkínálásacsak másodlagos szerepet játszhat,

– önmagában az nem támasztja alá atényleges helyettesíthetõséget, hogy afogyasztóknak felkínált másik áru vállal-kozás által alkalmazott jellemzõ ára a vá-sárlásra felhívásban szerepeltetett áru ottfeltüntetett árával azonos mértékû vagyazt meghaladja, mivel a helyettesíthetõ-ség vonatkozásában az ár csak az egyikszempont, amely mellett az áruk egyéb re-leváns tulajdonságai is szerepet játszhat-

nak [amint az pl. a Vj-156/2008. számúügyben megjegyzésre került, az adott árués a rendelkezésre álló, helyettesítésreelvben alkalmas áruk között a helyettesí-tés az adott idõszakokban lehetett gyen-ge (nem érdemi) és erõs (érdemi)].

II. Egyes különös körülmények

A) Beszállítói késedelemNem állapította meg a GVH Versenyta-

nács a melléklet 5. pontjának alkalmazásá-val a jogsértést, amikor a készlethiány hát-terében a beszállítók késedelme, illetve hi-bás teljesítése (a megrendeltnél kevesebbáru szállítása, más idõpontban történõszállítás) állt, annak hangsúlyozásával, habizonyítást nyert volna, hogy a beszállítássorán szisztematikus késedelem mutatko-zott, vagy a rossz beszállítás miatt sziszte-matikus áruhiány lépett fel a múltban, úgyadott esetben a vállalkozással szembenfelróható, ha ezt a múltbeli eseményt a tá-jékoztatás tartalmának meghatározásakorfigyelmen kívül hagyja (lásd Vj-156/2008.,Vj-163/2008., Vj-38/2009.).

B) „Készlet erejéig”A vállalkozások által a kereskedelmi

kommunikációkban tett „a készlet erejé-ig” kijelentések kapcsán rögzítésre került,hogy ezek révén a vállalkozás nem men-tesül az esetleges jogsértés alól. Az effélekijelentés a törvény mellékletének 5.pontja alapján megállapítható esetlegesjogsértés szempontjából valós tartalmatnem hordoz, fõképpen azért, mert a vár-ható kereslethez mérten a készlet nagy-sága a lényeges ismeret, ezt pedig a fo-gyasztó nem ismerheti, csak a vállalkozás.A fogyasztó számára tehát az efféle infor-máció közzététele többlettartalommalnem bír. A szöveg közzététele ellenéremegállapítható a jogsértés, ha a vállalko-zás az adott árut a kínált áron nem tudta(az árura, a vonatkozó kereskedelmi kom-munikáció hatókörére és az ajánlati árrafigyelemmel) megfelelõ idõtartamig ésmennyiségben szolgáltatni vagy más vál-lalkozástól beszerezni, s a vállalkozáselõtt a kereskedelmi kommunikáció köz-zétételekor ismertnek kellett lennie, hogyaz adott árut a kínált áron nem fogja tud-ni szolgáltatni, azonban ezt a körülményta vállalkozás a fogyasztók elõtt elhallgat-ta (vö. Vj-156/2008., Vj-39/2009., Vj-78/2009.).

C) Bolti tájékoztatás a hiányrólUgyancsak nem volt alkalmas a jogsér-

tés kioltására, hogy a boltban hangosbe-szélõn vagy táblán adtak tájékoztatást a

Elemzések

28

fogyasztók számára az áruhiányról. A fo-gyasztói (ügyleti) döntést eredményezõfolyamatban ekkorra már olyan torzulástörténik, ami a GVH Versenytanács szerintmegalapozhatja a jogsértést az egyébszükséges vagy elégséges feltételek fenn-állta esetén (Vj-156/2008.).

D) VevõmegrendelésA Vj-38/2009. számú ügyben a GVH Ver-

senytanács azzal kapcsolatban, hogy áru-hiány esetén a vállalkozás lehetõvé tesziaz áru fogyasztó általi megrendelését ésezáltal késõbbi idõpontban történõ elér-hetõségét, aláhúzta, önmagában a vevõ-megrendelés intézményére történõ hi-vatkozás nem alkalmas annak bizonyítá-sára, hogy a vállalkozás nem valósítottameg a törvény mellékletének 5. pontjá-ban rögzített tényállást. A törvény meg-határozza, milyen feltételek teljesüléseesetén minõsül a kereskedelmi gyakorlattisztességtelennek, s nem rendelkezik ak-ként, hogy nem áll fenn a jogsértés, ha

ugyan megvalósul a melléklet 5. pontja,de a vállalkozás lehetõvé teszi a fogyasz-tók számára, hogy az árut a vásárlásra fel-hívásban jelzett áron megrendeljék és ah-hoz így késõbb hozzájuthassanak. Ennekmegfelelõen ez a körülmény legfeljebbcsak a jogsértés miatti szankció körébenvehetõ figyelembe, azzal, a vállalkozásnaklegalább azt kell bizonyítania, hogy

– ténylegesen mûködött az áru meg-rendelésének intézménye, ezt a lehetõsé-get biztosította a fogyasztók számára,

– az áruhoz történõ késõbbi hozzájutásbiztosítása reális alternatíva a fogyasztókszámára (pl. eltérõ megítélés alá eshet, haegy júliusi akcióban reklámozott légkon-dicionálót a vállalkozás a megrendelésalapján még júliusban szállít, vagy csakoktóberben), amely körben jelentõséggelbírhatnak a késõbbi teljesítéssel kapcso-latos a fogyasztó oldalán jelentkezõ költ-ségek is (pl. a megrendelt áruért a fogyasz-tónak ismételten fel kell keresnie az áru-

házat vagy az árut kiszállítják a fogyasztóáltal megadott címre).

E) Maradványáru jelentõségeNem minõsítette megalapozottnak a

GVH Versenytanács az adott vállalkozásazon (semmivel sem bizonyított) állítását,amely szerint az akció lezárultát követõenaz áruból rendelkezésére álló készlet 10%-a megmaradt (Vj-78/2009.). Önmagábana maradvány léte nem szünteti meg a jog-sértést, mivel az üzlethálózat szintjénesetlegesen megmutatkozó maradványsem zárja azt ki, hogy az üzletek egy részé-ben elégtelen legyen az akciós készlet (pl.lehetséges, hogy az adott, 10 üzlettel ren-delkezõ vállalkozás az akciós készlet 50%-át az egyik üzletbe juttatja el, s míg 9 üz-letben elfogy az áru, ebben az egyetlenegy üzletben megmarad az üzlethálózatkészletének 10%-a, s így az üzlethálózatszintjén kimutatható valamilyen megma-radt árukészlet, miközben ez csak egyet-len egy üzletet takar).

Sáriné Simkó Ágnes:

Lesz csoportos keresetindítás?

A versenyjogi jogsértéseknek a né-met jogban érvényesülõ magánjo-gi jogkövetkezményeit mutatja beVida Sándor könyvismertetése (v.ö.: Jürgen Kessler: Kártérítés és azegyesületek perindítási joga a né-met és az európai versenyjogban,44. oldal). Ehhez kapcsolódóan ér-dekes lehet a magyar szabályozásáttekintése különös tekintettel aközelmúlt történéseire.

Pertársaság

Egymással összefüggõ azonos vagyhasonló ügyek esetében indokolt lehet,hogy a bíróság a jogvitákról külön eljárás-ban, egy perben határozhasson. A polgá-ri perrendtartásról szóló 1952. évi III. tör-vény (a továbbiakban: Pp.) 51. §-a tartal-

mazza a pertársaságra vonatkozó szabá-lyokat. Ezek értelmében több felperesegyütt indíthat pert, illetõleg több alpe-res együtt perelhetõ a következõ esetek-ben:

„a) a per tárgya olyan közös jog, illetõ-leg olyan közös kötelezettség, amely csakegységesen dönthetõ el, vagy ha a per-ben hozott döntés a pertársakra a perbenvaló részvétel nélkül is kiterjedne;

b) a perbeli követelések ugyanabból ajogviszonyból erednek;

c) a perbeli követelések hasonló tény-beli és jogi alapból erednek, és ugyanan-nak a bíróságnak az illetékessége a 40. §rendelkezéseinek alkalmazása nélkül ismindegyik alperessel szemben megálla-pítható.”

Közérdekû kereset

Az egységes fellépést teszik lehetõvé aközérdekû keresetindítás különbözõ jog-területeken (környezetvédelem, egyenlõ

bánásmód, fogyatékkal élõk védelmestb.) alkalmazott szabályai, amelyek alap-ján egy erre feljogosított szervezet járhatel úgy, hogy az adott eljárás eredményekiterjed az érintettek széles körére.

A fogyasztóvédelem területén a Gaz-dasági Versenyhivatal (GVH) indíthat perta fogyasztók polgári jogi igényeinek ér-vényesítése érdekében, ha egy vállalko-zás jogsértõ (a Tpvt.-be vagy az Fttv.-beütközõ) magatartása a fogyasztók széles– személyében konkrétan nem ismert, dea jogsértés körülményei alapján jól meg-határozható – körét érinti.1 A Tpvt. 92. §-aalapján a perindításra a GVH akkor jogo-sult, ha a versenyfelügyeleti eljárást mármegindította és még nem telt el jogsér-

1 Többek között e rendelkezésekre vonatkozóan is a tisztes-ségtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmárólszóló 1996. évi LVII. törvényt (Tpvt.) módosította a fogyasz-tókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ti-lalmáról szóló 2008. évi XIV. törvény (Fttv.) azzal, hogy a mó-dosítást a 2008. szeptember elseje után indult eljárásokbankell alkalmazni.

Elemzések

29

tés bekövetkezésétõl számított egy év(amelybe nem számít bele a versenyfelü-gyeleti eljárás idõtartama). A bíróság ak-kor marasztalja ezekben az ügyekben azalperest, ha egységesen meghatározha-tó az eljárás során a jogsértéssel érintettfogyasztók igényének jogalapja és a kár-térítés összege (vagy az igényelt egyébkövetelés teljesítésének eszköze). Az íté-let tartalmazza a kötelezés teljesítésénekkövetelésére jogosult fogyasztók körét ésaz azonosításukhoz szükséges adatokat.A jogsértõ vállalkozás köteles az ítéletnekmegfelelõen kielégíteni e fogyasztók igé-nyét; ha erre nem kerül sor, a fogyasztókaz ítélet bírósági végrehajtását kérhetik.Emellett a bíróság feljogosíthatja a GVH-t,hogy a jogsértõ költségére az ítéletet or-szágos napilapban közzétegye, illetveegyéb formában nyilvánosságra hozza. AGVH általi igényérvényesítés egyébkéntnem érinti, nem zárja ki a fogyasztónakazt a jogát, hogy igényét önállóan érvé-nyesítse.

Törvényjavaslata csoportos

keresetindításról

Képviselõi önálló indítvány alapján azOrszággyûlés 2010. február 22-i ülésnap-ján elfogadta a Polgári perrendtartásrólszóló 1952. évi III. törvény módosításárólszóló törvényt, a T/11332. számú törvény-javaslatot (a továbbiakban: törvényjavas-lat). A törvényjavaslat célja a különösen azAmerikai Egyesült Államok jogi gyakorla-tában ismert, de számos más országban isalkalmazott ún. class action (a közösségijogban: collective redress) bevezetése acsoportos jogérvényesítés érdekében. Atörvényjavaslat általános indokolása utalarra, hogy e jogintézmény számos olyaneurópai országban is napirendre került,ahol korábban komoly ellenállásba ütkö-zött. Az indokolás szerint: „E változás alap-vetõ oka annak felismerése, hogy a mo-dern globalizálódó társadalomban nagy-számú egyént vagy éppen jogi személytérnek az élet számos területén olyan jog-sérelmek, amelyek orvoslására a jogérvé-nyesítéssel járó nehézségek és az egyediigények összegéhez képesti magas költ-ségek vagy éppen a sérelmet elszenvedõktársadalmi státusa miatt nem kerül sor.Ilyen terület lehet különösen a hátrányosmegkülönböztetés tilalmának, a fogyasz-tók tájékoztatására vonatkozó szabályok,a versenyjogi vagy a környezetvédelmi

szabályok megsértésével okozott joghát-rányok”.

A törvényjavaslat három célt tûzött kimaga elé:

– a csoportos jogérvényesítés váljon le-hetõvé azok számára, akiknek egyéni jog-érvényesítését anyagi lehetõségeik vagyegyéb körülmények akadályozzák,

– a személyek magánautonómiája nesérüljön az alanyi jogokkal való rendelke-zés területén,

– az igazságszolgáltatás terhei csök-kenjenek nagyszámú fél ügyének egysé-ges elbírálásával.

Jelentõs számú természetes vagy jogiszemély jogát érintõ jogvitában a tör-vényjavaslat alapján akkor kerülhet sorcsoportos keresetindításra, ha a közösenérvényesíteni kívánt jog hasonló ténybelialapokon nyugszik, és meghatározhatóakazok a tények vagy jellemzõk, amelyek ajogvitában érdekelt csoport tagjait leírják.A csoportos keresetindítást kezdemé-nyezheti bármely, a jogvita eldöntésébenközvetlenül érdekelt természetes vagy jo-gi személy. Az eljárást megindíthatjákazok a társadalmi szervezetek is, amelyeka jogvitával összefüggõ területen érdek-védelmet vagy jogvédelmet látnak el.Csoportos keresetindítás kezdeményezé-sére jogosult továbbá az ügyész, valaminta jogvitával összefüggõ területen hatás-körrel és jogszabályi felhatalmazással ren-delkezõ közigazgatási szerv. A csoportoskeresetindítás – ha azt a bíróság engedé-lyezi – az elévülést a jogvitában érdekeltcsoport valamennyi tagja esetében meg-szakítja.

A törvényjavaslat annak érdekében,hogy mind a bíróságok, mind a felek ré-szérõl a magas szakmai színvonal biztosí-tott legyen, elõírja, hogy a csoportos kere-setindítás alapján folyó perek megyei bí-rósági hatáskörébe tartoznak és ezekbenaz eljárásokban a jogi képviselet kötelezõ.A törvényjavaslat újszerû megoldáskéntúgy rendelkezik, hogy az eljárásban vala-mennyi felperesnek egy jogi képviselõjevan, és meghatározza a per vitelére kötöttügyvédi megbízási szerzõdés kötelezõelemeit (így a jogi képviselõ részére törté-nõ utasítások adásának, az egyezség jóvá-hagyásának, a megbízás visszavonásá-nak, a perköltség viselésének, a jogi képvi-selõ díjazásának szabályait) is annak érde-kében, hogy a felperesek a jogaik gyakor-lására vonatkozó jogviszonyaikat elõzete-sen és átláthatóan rendezzék. Az ügyvédimegbízási szerzõdést – a titoktartás bizto-sítása mellett – a bíróságnak be kell mu-tatni.

A csoportos keresetindítás alapján a fel-peresek között a Pp. 51. § a) pont szerintiegységes pertársaság jön létre, de azzal aspeciális kiegészítéssel, hogy egyezség ésa jogról való lemondás kizárólag a felpe-resek többségi döntésével érvényes. Ar-ról is rendelkezik a törvényjavaslat, hogy efelperesi pertársaság tagjai közül a bíró-ság elsõdlegesen a csoportos keresetindí-tást kezdeményezõ cselekményeit és elõ-adásait veszi figyelembe.

Ennél a pernél a keresetlevélnek tartal-maznia kell azoknak a tényeknek, körül-ményeknek a meghatározását is, amelyekfennállása esetén felperesként a csopor-tos keresetindításhoz csatlakozni lehet. Acsoportos keresetet indító személy elõrekérheti (ez csak lehetõség!), hogy a bíró-ság állapítsa meg: az alperes megsértettea jogvitában érdekelt csoport valamennyitagjának jogát azok perben állása nélkül,valamint állapítsa meg a jogsértés jogkö-vetkezményeit az említett személyek te-kintetében.

A csoportos keresetindítás feltételeifennállásáról a bíróság a keresetlevél be-nyújtását követõ 45 napon belül végzés-sel dönt. Az elutasító végzés ellen különfellebbezésnek van helye, a jóváhagyóvégzésnek pedig tartalmaznia kell azokata feltételeket, amelyek fennállása eseténa csoportos keresethez csatlakozni lehet,valamint a csatlakozásra nyitva álló határ-idõt. Ez a csoportos keresetet indító sze-mély kérelme alapján 30-120 nap lehet. Ajóváhagyó végzés jogerõre emelkedésétkövetõen a keresetindítást kezdeménye-zõ fél jogosult a csoportos keresetindítástényét nyilvánosságra hozni és a jogvitá-ban érdekelt csoport tagjait csatlakozásrafelhívni. A nemzetközi tapasztalatok alap-ján a törvényjavaslat meghatározza a fel-peresek „toborzásának” jogi korlátait: afelhívás nem ütközhet jogszabályba, nemvalósíthat meg joggal való visszaélést,nem kelthet olyan látszatot, hogy a csatla-kozás indokolatlan vagy jogtalan elõnyszerzésére nyújt lehetõséget.

A csoportos keresetnek helyt adó íté-letnek a törvényjavaslat alapján tartal-maznia kell azokat a tényeket, körülmé-nyeket, amelyek alapján a jogvitában ér-dekelt csoport tagjai leírhatóak. Emelletterre irányuló kérelem esetén az ítélet tar-talmazza annak megállapítását is, hogy azalperes a jogvitában érdekelt csoport va-lamennyi tagjának jogát megsértette, va-lamint a jogsértés bármilyen jogkövetkez-ményének meghatározását, ideértve kü-lönösen a kártérítési felelõsséget, ha az afelvett bizonyítás alapján a jogvitában ér-

Elemzések

30

dekelt csoport valamennyi tagját illetõenegyedileg megállapítható. A bíróság erreirányuló kérelem esetén azt is elrendeli,hogy a csoportos keresetnek helyt adójogerõs ítéletet az alperes költségén nyil-vánosságra hozzák annak érdekében,hogy arról a jogvitában érdekelt csoporttagjai minél szélesebb körben tudomástszerezhessenek.

A csoportos keresetindításnak helytadó jogerõs ítélet nyilvánosságra hozata-lát követõ

– egy éven belül a jogvitában érdekeltcsoport olyan tagja, aki a perben félkéntnem szerepelt, bejelentheti a bíróság-nak, hogy nem kívánja, hogy a jogerõsítélet joghatálya rá kiterjedjen (azok szá-mára fontos ez az angol nyelvterületenopt-out-nak nevezett lehetõség, akik in-kább az önálló jogérvényesítést válasz-tanák),

– két éven belül a jogvitában érdekeltcsoport olyan tagja, aki a perben félkéntnem szerepelt kérheti a bíróságtól annakmegállapítását, hogy a jogerõs ítélet jog-hatálya rá is kiterjed (ez az ún. opt-in).

A köztársasági elnökálláspontja

A köztársasági elnök nem értett egyet atörvényjavaslattal, ezért azt nem hirdetteki, hanem 2010. március 10-én az Alkot-mány 26. §-ának (2) bekezdése alapjánmegfontolásra visszaküldte az Ország-gyûlésnek. Levelében2 rámutat: „azzal aszándékkal, hogy a gazdaságilag, társa-dalmilag vagy érdekérvényesítési képes-ségekben gyakran erõhátrányban lévõszemélyek hatékonyabban tudjanak a bí-róság elõtt érvényt szerezni jogaiknak ésigényeiknek, egyet lehet érteni... A tör-vény azonban úgy próbál egy teljesen újjogintézményt nagyon rövid határidõvelbevezetni a magyar perjogba, hogy azelõkészítetlensége, átgondolatlansága, aszabályozás elnagyoltsága, illetve hiá-nyosságai miatt az említett pozitív célok-nak nem felel meg.”

A köztársasági elnök szerint a jogalko-tónak az egyes lehetséges ügykörökre (afogyasztóvédelemre, a termékfelelõs-ségre, a versenyjogra stb.) vonatkozóanrészletes és speciális szabályokat kellene

kidolgoznia, annak elkerülése érdeké-ben, hogy egy általános és valamelyikügykörben indokolt rendelkezéssel egymásik jogterületen vissza lehessen élni.Határozottan állást foglal amellett is,hogy a szabályozásnak egyértelmûen kikell zárnia a csoportos keresetindítás kö-rébõl a személyhez fûzõdõ jogok érvé-nyesítését.

A szabályozás aránytalanul hátrányoshelyzetbe hozza az alperest a köztársasá-gi elnök álláspontja szerint: a keresetlevélkézhezvételét követõen mindössze 15 na-pon belül nyilatkozhat, ennek során felkell mérnie a felperesi csoport tagjainakszámát, ami a csatlakozási, az opt-in és azopt-out szabályok alapján még hosszúideig változhat. Azt a következtetést von-ja le a törvényjavaslat rendelkezéseibõl,hogy „a felperesi oldalon, a csoport tagjaikörében lényegesen és aránytalanul ki-sebb a perbenállás (egyáltalán a perbebo-csátkozás vagy az attól való tartózkodás)és az ezzel járó esetleges jogkövetkezmé-nyek kockázatának terhe, mint az alperesoldalán”.

A célul kitûzött ügyteher csökkenésselszemben a bírósági terhek növeléséveljárhat a törvényjavaslat – véli a köztársa-sági elnök –, mivel a bíróság külön-különvégzésekben dönt az opt-in és az opt-outkérelmekrõl. Ebbe az irányba hat, hogy acsoport tagjai megszabadulhatnak a resiudicata (ítélt dolog) kötöttségétõl, és kü-lön is pereket indíthatnak ugyanazon fel-peres ellen, akivel szemben a csoportoskeresetindítás nem járt számukra teljes si-kerrel.

„Ugyancsak elõnye lehetne a csopor-tos pereknek a perbeli egyezségre valókészség a felek részérõl – a külföldi ta-pasztalatok is azt mutatják, hogy a na-gyobb fogyasztóvédelmi, termékfelelõs-ségi csoportos perek sokszor perbeliegyezséggel végzõdnek, elkerülve így asokéves pereskedést. A fentebb már em-lített opt-out szabályok miatt azonban azalperes nem számíthat arra, hogy egyegyezséggel és az abban megállapítottigények kielégítésével megszabadul azügytõl, hiszen a csoport más tagjai, akiknem álltak perben és nem fogadják el azegyezség eredményét, újabb pert vagypereket indíthatnak az alperes ellen, akárkülön-külön, akár csoportosan” – írja aköztársasági elnök.

Arra is felhívja az Országgyûlés figyel-mét Sólyom László, hogy nem elegendõa kihirdetéstõl a hatályba lépésig terje-dõ 30 nap a magyar perjogban elõz-mény nélküli új jogintézmény beveze-

tésére, mert az érintettek (bíróságok,ügyészségek, ügyvédek, gazdálkodószervezetek) nem tudnak ennyi idõ alattfelkészülni.

„A Magyar Ügyvédi Kamara, a Budapes-ti Ügyvédi Kamara, valamint számos or-szágos kereskedelmi és vállalkozói szö-vetség levélben kérte a köztársasági el-nököt a törvény visszaküldésére, hosszansorolva és kifejtve a Törvény hibáit. Ezek ahiányosságok elsõsorban azzal állnakösszefüggésben, hogy a törvényjavasla-tot országgyûlési képviselõk nyújtottákbe, és annak elõkészítését, valamint be-nyújtását nem elõzte meg az igények és alehetséges megoldások felmérése, szak-mai vitája, a koncepció széles körû meg-vitatása stb. Ez utóbbi egy olyan perjogijogintézmény esetében, amelynek ered-ményes alkalmazásában az érdekvédel-mi és jogvédõ civil szervezeteknek, vala-mint az ügyvédi karnak nagy szerep jut-na, különösen fontos lett volna. A tör-vényjavaslatot nem véleményezhette to-vábbá a bíróság vagy az ügyészség részé-rõl senki, és arra sem volt lehetõség, hogya közigazgatási egyeztetési-véleménye-zési eljárást le lehessen folytatni.” A köz-társasági elnök levele azzal a megállapí-tással zárul, hogy „Vannak olyan fajsúlyúügyek, amelyek esetében a kormányzatiszervek szaktudása és apparátusa nélkü-lözhetetlen a megalapozott és átgondoltdöntés elõkészítéséhez. A törvény általbevezetni kívánt jogintézmény is ebbe akörbe tartozik. A fentiek alapján a tör-vénnyel nem értek egyet. Kérem a tiszteltOrszággyûlést, hogy azt csak alapos újra-gondolást és átdolgozást követõen fo-gadja el ismét.”

Együtt vagy külön-külön?

Az elfogadott, de ki nem hirdetett tör-vény az új Országgyûlés döntésére vár. Acsoportos keresetindítás, illetve csopor-tos pervitel szabályainak esetleges átdol-gozásáig, majd hatályba lépéséig a jog-sértéssel érintett csoportok tagjai azönálló perlés mellett csak a pertársaság,illetve az egyes törvényekben (így aTpvt.-ben) meghatározott ügyekben al-kalmazható közérdekû keresetindítás le-hetõségeit vehetik igénybe. A csoportoskeresetindításnak az együttes fellépés-bõl, a költségek megosztásából, hátrá-nyosabb helyzet kiegyenlítésébõl adódóelõnyei addig kihasználatlanul marad-nak.

2T/11332/15 szám alatt olvasható az Országgyûlés hon-lapján.

Elemzések

31

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH)a versenyhatóság hagyományosversenypolitikai feladatai2 mellettfogyasztóvédelmi feladatokat isellát.3 Az alábbiakban azt kívánombemutatni, hogy a fogyasztói dön-tések szabadságát védõ tevékeny-séggel kapcsolatos közgazdaságigondolkodás és a joggyakorlategyes fejleményei, valamint a ver-senypolitikai és fogyasztóvédelmihatáskörök együttélése milyen ki-hívásokat és lehetõségeket terem-tenek e hatóság számára.

Az elmélet fejlõdése

A GVH által végzett fogyasztói dönté-sek szabadságát védõ tevékenység (és ígya fogyasztóvédelmi alapelvei) elméletialapját az információs közgazdaságtaneredményeivel kiegészített neoklasszikusközgazdaságtan adja. A tökéletes infor-máltságra építõ közgazdasági gondolko-dást az információs irányzat azzal korrigál-ta, hogy a racionalitás elvét alapvetõenmegtartva rámutatott az informáltságkorlátaira: a valóságban az elérhetõ infor-

mációk köre, például a keresési költségekmiatt, nem teljes, azok tartalma, megbíz-hatósága, és feldolgozásuk szintén korlá-tokba ütközhet. Emiatt a saját hasznukmaximalizálására törekvõ, racionális fo-gyasztók szükségszerûen korlátozott in-formációk alapján kell, hogy döntsenek. Akínálati és a keresleti oldal között informá-ciós aszimmetria áll fenn, amely piacku-darcként a piaci folyamatok torzulásátidézheti elõ. Az információs gazdaságtan-ból ered a termékek (illetve termékjelle-mezõk) keresési, tapasztalati és bizalmicsoportokba sorolása, az alapján, hogy avevõ mennyire képes azokat megismerni:fogyasztóvédelmi szempontból különö-sen a vásárlás után megismerhetõ tapasz-talati, és a vásárlás után sem feltétlen érté-kelhetõ bizalmi termékek/tulajdonságoklehetnek érdekesek (bár tisztességtelenkereskedelmi gyakorlat keresési javakkapcsán is megvalósulhat).

Jellemzõen már az információs közgaz-daságtani alapokon nyugvó fogyasztóvé-delmi megközelítések is elismerik a racio-nalitás korlátozottságát is, a fogyasztói tu-datosság különbözõ szintjeit, illetve a sé-rülékeny fogyasztói csoportok létezését.

A közgazdaságtan új, fogyasztóvéde-lem szempontjából mindenképpen rele-váns csapása a viselkedési közgazdaság-tan, amely az egyéni döntések okait, moti-vációit vizsgálja a kognitív pszichológiasegítségével, jellemzõen laboratóriumi ésterepen végzett kísérletek alapján. A lé-nyege, hogy rámutat bizonyos döntési hi-bákra, irracionális preferenciákra, önér-dekkel ellentétes döntésekre, amelyekmögötti szabályszerûségeket kutatva pél-dául azt találja, hogy a fogyasztókat a kö-zösség, a helyzet befolyásolja, egyszerûsí-tett döntési szabályokat alkalmaznak, té-vesen ítélik meg a jövõbeli hasznokat ésköltségeket, az önkontroll problémák mi-att túl optimisták, túl, vagy alulfogyaszta-

nak, feleslegesen elõrehoznak vagyhalasztanak döntéseket.4

A viselkedési közgazdaságtan térnye-rése kapcsán az utóbbi idõben egyregyakrabban vetõdik fel a kérdés, hogy azelmélet új eredményei alapján szükséges-e a jelenleg érvényes szabályozási meg-közelítéseken módosítani, és ha igen, ho-gyan.5 Ez a kérdés különösen azért értéke-lõdik fel, mert a gazdasági válság kapcsángyakran elõkerült a szabályozás és az álla-mi beavatkozás fokozásának igénye, a vi-selkedési közgazdaságtan pedig, egyesinterpretációk szerint, ok lehet erõsebbfogyasztóvédelmi paternalizmus érvé-nyesítésére.

A viselkedési közgazdaságtan alapú be-avatkozások enyhébb lehetõségeit tár-gyalja az ún. aszimmetrikus paternaliz-mus irányzata6, melynek lényeges tétele,hogy esetenként lehetséges úgy elõny-ben részesíteni a döntési hibákra hajlamo-sakat, hogy közben a racionális (döntésihibákat elkerülõ) fogyasztók alig, vagyegyáltalán nem szenvednek kárt (és ilyenjellegû paternalizmus mindig is létezett,

Dudra Attila1:

A fogyasztói döntések szabadságának védelme, elméleti és gyakorlati fejlemények, versenypolitikai összefüggések

1 A szerzõ a GVH Hálózatos Ágazatok Irodájának vizsgáló fõ-tanácsosa. A cikkben foglalt megállapítások nem tekinthe-tõk a GVH hivatalos álláspontjának.2 Ezek, az ún. antitröszt tevékenységek a fúziókontroll, a kar-tellek és az erõfölénnyel való visszaélések vizsgálata.3 A GVH meg is fogalmazta mindkét területre vonatkozóan –egymással deklaráltan összefüggõ – alapelveit, ezek a ver-seny szabadságával kapcsolatos alapelvek, illetve a fogyasz-tói döntések szabadságára vonatkozó alapelvek, melyek el-érhetõek a GVH honlapján (www.gvh.hu).

4 Koltay Gábor–Vincze János: Fogyasztói döntések a viselke-dési közgazdaságtan szempontjából, Közgazdasági Szem-le, 2009. június.5 Ezzel a kérdéssel foglalkozott a Federal Trade Commission(FTC, Szövetségi Kereskedelmi Bizottság) 2007. áprilisi kon-ferenciája, http://www.ftc.gov/be/consumerbehavior/docs/070914mulhollandrpt.pdf, az ausztrál ProductivityCommission 2007. augusztusi kerekasztala http://www.pc.gov.au/research/confproc/behaviouraleconomics,az Európai Bizottság 2008. novemberi “How CanBehavioural Economics Improve Policies AffectingConsumers?” konferenciája http://ec.europa.eu/con-sumers/dyna/conference/programme_en.htm, illetve aCompetition Policy International (CPI) 2008. tavaszi (4.) szá-mának több írása.6 Regulation for Conservatives: Behavioral Economics andthe Case for „Asymmetric Paternalism” -– Colin Camerer,Samuel Issacharoff, George Loewenstein, Ted O Donoghe,Matthew Rabin. (2003) http://www.hss.caltech.edu/~camerer/paternPLR.pdf

Elemzések

32

amelyre többek között az uzsorát tiltó tör-vényeket hozzák fel példaként).

A viselkedési közgazdaságtan eredmé-nyeinek alkalmazhatósága ellen azonbantöbb kritika is megfogalmazódott:7

– Sok esetben nem mutatható ki torzí-tás, elsõsorban azért mert az egyensúlyt amarginális fogyasztó vezérli, aki valószí-nûleg nem követ el döntési hibát, így a ra-cionális feltevés jó közelítés.

– A valós világban a fogyasztók tanul-nak, és a versenytársak pótolják, felfedik ahiányzó információkat.

– A laboratóriumi körülmények közöttelvégzett kísérletek (ahol az idõ és a pénznem számít) nem feltétlen valósághûek.

– Egyes pozitív eredmények a kutatáskörülményeibõl, feltételeibõl is következ-hetnek.

– A vállalatok marketing tevékenységé-nek viselkedési közgazdaságtani alapo-kon történõ korlátozásának olyan mellék-hatásai lehetnek, mint a fogyasztói tanu-lás csökkentése, a vevõk éberségének, ak-tivitásának lanyhulása, vagy hallgatóla-gos összejátszás elõsegítése (ha a transz-parencia a vevõk védelme miatti javul, azeladók is tisztábban látnak). 8

A szakirodalom jellemzõen egyetértabban, hogy a viselkedési közgazdaság-tan segíti a tényleges döntési folyamatjobb megismerését, megértését, de álta-lános jellegû következtetésekhez továbbikutatásokra van szükség. Több szerzõ sze-rint a jelenlegi információs közgazdaságialapokon nyugvó gyakorlatban (példáulegyesült államokbeli Szövetségi Kereske-delmi Bizottság, az FTC gyakorlatában, alentebb ismertetésre kerülõ aktív közgaz-dasági és empirikus támogatás miatt) márjelenleg is érvényesül(het)nek a viselke-dési közgazdaságtan fõbb szempontjai,vívmányai, legfeljebb a terminológia térel.9 A viselkedési közgazdaságtan jelentõ-

sége így nem a jelenlegi fogyasztóvédel-mi policy célok és szabályrendszer átalakí-tásában rejlik, inkább azok hatékonyabbalkalmazásában.10

A viselkedési közgazdaságtan hatásáratehát elõreláthatólag más, piacközpontúfogyasztóvédelmi szerveknél is gyakorib-bak lesznek a fogyasztói viselkedést vizs-gáló empirikus elemzések, javulnak amódszerek, és ezáltal lehetõség lesz a fo-gyasztói döntési folyamat jobb megérté-sére, a problémák pontosabb diagnoszti-zálására, a megfelelõbb beavatkozások ki-munkálására.

Piacorientált fogyasztóvédelem

A már említett FTC fogyasztói dönté-sek szabadságát védõ gyakorlatára érde-mes itt kitérni, amely lényege a hatásosverseny mûködésének elõsegítése amegfelelõ információnyújtás ösztönzé-sével, a fogyasztók keresési költségénekcsökkentésével. Az FTC a fogyasztóvé-delmi területen is épít a közgazdaságielemzésre, aminek szerepe van a terve-zésben, prioritások meghatározásában,a beavatkozások utólagos jóléti értékelé-sében, és egyedi ügyek kapcsán is.11 AzFTC intenzíven használja az empirikus

eszközöket is: egyrészt a felek által (állí-tásaik igazolására) beadott kutatások el-lenõrzésére, másrészt, indokolt esetek-ben (ha a várható haszna alapján megéria ráfordítást), ún. copy test-et végeznekannak értékelésére, hogy a hirdetések-bõl a fogyasztók számára mi az üzenet (ésazt hogyan értik, mennyire hiszik el, ab-ból mire emlékeznek); ez az eljárások in-dítása kapcsán és az azonosított problé-mákat kezelõ megfelelõ beavatkozás(remedy) kialakításához nyújt segítséget.Az FTC tisztességtelenséggel kapcsola-tos beavatkozásának háromtényezõstesztjében12 a jelentõs és az ésszerûen el-járó fogyasztó számára nem elkerülhetõsérelem léte mellett azt is megvizsgálja,hogy a gyakorlat nem jár-e olyan fo-gyasztók, vagy verseny számára kedvezõelõnnyel, ami ellensúlyozza a fogyasztóikárt. Ez kifejezetten analóg az antitröszthatékonysági elõny – versenyhátránymérlegeléséhez.

Szintén említésre érdemes, hogy az FTC– éppen beavatkozásainak utókövetéseés értékelése révén – tanul saját hibáiból:például a repceolaj szívbetegségeketmegelõzõ hatásaira vonatkozó állítást azFTC korábban megtévesztõnek tartotta,mivel az olajok általában nem egészségesélelmiszerek és a hatás nem közvetlen, dea tiltás miatt más jellemzõk kerültek a rek-lámokba, ami miatt a fogyasztók arról semértesültek, hogy az olaj termékcsoporton

7 J. Howard Beales III. – Consumer Protection an BehavioralEconomics: To BE o Not to Be? CPI, 2008.4.8 Mark Armstrong –- Some drawbacks of interventionist con-sumer policy http://ec.europa.eu/consumers/dyna/confer-ence/5_Armstrong_28112008.pdf, Mark Armstrong –Interactions between Competition and Consumer Policies,CPI, 2008.4.9 Pl.: A viselkedési közgazdaságtan által azonosított túl nagyválaszték (choice overload) probléma és annak kezelése azinformáció túlterheléssel rokon, amely esetben további in-formáció/opció elõírása már káros (amit az eladók is felis-merhetnek), ebben az esetben a csomagolás (bundling) ha-tékony lépés lehet, mivel a választékot ugyan csökkenti, deegyúttal a döntés költségét is. Itt érdemes megjegyezni,hogy a bundling antitröszt szempontból is kettõs természe-tû: lehet az erõfölény átvitel eszköze, ugyanakkor hatékony-sági elõnyöket is közvetíthet.

10 Beales fentebb hivatkozott cikke, illetve Joseph P.Mullholland -– Behavioral Economics and the Federal TradeCommission 2007. dec.11 Pauline M. Ippolito (az FTC munkatársa) elõadása a GVH-ban, 2009. 12 http://www.ftc.gov/bcp/policystmt/ad-unfair.htm

Elemzések

33

belül a repce valóban egészségesebb atöbbi olajnál.13

A GVH-ra, mint integrált hatóságra vonatkozó

gondolatok

Az, hogy a fentiekbõl milyen következ-tetések, fejlõdési irányok adódnak a GVHfogyasztóvédelmi gyakorlatával kapcso-latosan, összefügg az antitröszt és fo-gyasztóvédelmi feladatok együttélésé-nek kérdéséivel is.

A mindkét területen aktív hatóság mo-dellje általánosnak nem tekinthetõ, devan rá GVH-n kívüli példa Európában (abrit OFT, a lengyel UOKIK), és a tengeren-túlon is (az FTC, vagy az ausztrál ACCC). Averseny és a fogyasztóvédelmi politika kö-zötti kapcsolatokat elemzõ írások egyet-értenek abban, hogy a verseny önmagá-ban is a fogyasztói érdekek védelménekegy hatékony eszköze, de alapvetõenkoncepcionális szinten ismerik el az össze-függéseket, a gyakorlat, a jogalkalmazásszintjén kevésbé.14 A jólét növelésénekcélja nyilvánvaló közös pont, valamint azis, hogy mindkét politika megfelelõ alkal-mazása a piacok mûködésének ismere-tén, megértésén alapul. Lényeges különb-ség azonban, hogy az antitröszt az árakrafókuszál (ilyen értelemben persze a fo-gyasztót is védi), a fogyasztóvédelem vi-szont nemcsak az árra, hanem a fogyasz-tói információk és értékek szélesebb köré-re figyel. Az antitröszt feladatokat is ellátóhatóságnak, amely a kínálati oldali ver-senyt és a piacszerkezetet vizsgálja, vél-hetõen könnyebb a fogyasztók döntésiszabadságával kapcsolatos (inkább keres-let oldali) kérdésekrõl piaci/verseny szem-léletben gondolkodni, de az is igaz, hogyfogyasztóvédelmi oldalról más jelentõsé-ge van a piacszerkezet vizsgálatának(ahogy a GVH fogyasztóvédelmi alapelveiis rögzítik: inkább hátterül szolgál).

A GVH fogyasztóvédelmi ügyeiben azérintett piac meghatározása lényegében

mellõzésre kerül (a helyettesítés vizsgála-ta az összehasonlító reklámos ügyekben,és az Fttv.15szerinti ügyekben a feketelista5. és 29. pontját érintõ esetekben merülfel, de ekkor sem a Tpvt.16 szerinti tarta-lommal), ennek hiányában a versenyhatá-sok esetleges vizsgálata sem lehet azantitröszt ügyekkel azonos tartalmú.

A GVH fogyasztóvédelemi gyakorlatá-val kapcsolatosan megállapítható, hogyaz FTC-hez bizonyos mértékben hasonló-an szintén versenyszemléletû megközelí-tésre törekszik, ahogy a GVH fogyasztóvé-delmi alapelveiben is olvasható: “„a fo-gyasztói döntések szabadságát érintõen ki-alakított gyakorlatát sajátos, antitrösztbeágyazott gondolkodás határozza meg””.

Az UCP irányelvvel17 az európai szabá-lyozás is elmozdult a piacorientált szabá-lyozás felé, de egyes szerzõk18 amiatt ag-gódnak, hogy a jogalkalmazás merevebblesz az új szabályok miatt. Az UCP irányel-vet átültetõ Fttv. szabályrendszere há-romlépcsõs: elõször az vizsgálandó, hogya fogyasztókat célzó kereskedelmi gya-korlat szerepel-e a 31 elemû feketelistán(amelyen 23 megtévesztõ, 8 agresszívgyakorlat), ha igen, további vizsgálat nél-kül tisztességtelennek minõsül. Ezt köve-tõen a gyakorlat megtévesztõ vagy ag-resszív jellege vizsgálandó, végül a gene-rálklauzula megsértése (szakmai gondos-ság nem teljesül, vagy alkalmas a fogyasz-tó gazdasági magatartásának torzítására).A legdurvább jogsértések tehát, azantitröszt kõkemény (hard core) kartell fo-galmához hasonlóan, per se jogsértõnektekinthetõek19, a teszt következõ két lép-csõjén viszont van mozgástere a jogalkal-mazónak (pl. a torzításra való alkalmasságértékelése kapcsán). A GVH ezen szabá-lyok kapcsán eleve csak a verseny érintett-sége esetén jár el, amely megállapítható-ságát pontos kritériumokhoz köti a tör-

vény. Hatáskört kijelölõ szabályokról lé-vén szó, érthetõ azok konkrétsága, kérdésazonban, hogy a GVH-nak biztosít-e kellõrugalmasságot arra, hogy tényleg csakolyan esetben avatkozzon be, amikor va-lószínûsíthetõen a verseny (is) sérül. Azeddigi tapasztalatok alapján a GVH gya-korlata érdemben nem változott az Fttv.hatályba lépése elõtti idõszakhoz képest,emellett a hatásköri szabályokat viszony-lag rugalmasan kezelte a GVH Versenyta-nács (VT), továbbá az is igaz, hogy a VT (azFttv. hatásköri szabályainál) alaposabbhatás vizsgálatot is alkalmazhat (például ajogsértés súlyának értékelésekor).

A hatásalapú megközelítés, közgazda-sági megalapozottság, empirikus támo-gatás erõsítésének igénye az antitröszt te-rületen már egyértelmûen érzékelhetõ, azelmélet és a nemzetközi gyakorlat fejlõ-dése alapján ez az igény várhatóan a fo-gyasztóvédelmi területen is jellemzõbblesz. Az empirikus vizsgálatok jelentõsé-ge, hogy rámutathatnának azokra a terü-letekre, amelyekrõl megfontolandó egyhatóság visszavonulása, vagy azért mert aprobléma a rendszeres vizsgálatok elle-nére is fennmarad, így szabályozásra le-het szükség, vagy azért mert a korábbankárosnak vélt gyakorlat kapcsán kiderül,hogy az valójában nem az, illetve annaktiltása a fogyasztók vagy a verseny szem-pontjából hátrányosabb, mint engedé-lyezése. A jogi keretek azonban gyakranszûkebb teret engednek a hatásalapú ér-tékeléseknek, így a fogyasztóvédelmi jog-alkalmazásban a formalista felfogásnakvélhetõen továbbra is nagyobb súlya lesz.

A GVH esetében a felek által hivatkozottkutatások megalapozottságának ellenõr-zése, az ilyen védekezések ellen való fel-készülés már jelenleg is a gyakorlat része.A copy test-ek és a beavatkozások hatás-vizsgálatainak meghonosítása pedig le-hetséges fejlõdési irányok. Nyilvánvalóazonban, hogy a viselkedési közgazda-ságtan térnyerése miatt a GVH-nak semszükséges még az értékelési elvein, gya-korlatán változtatnia, ahogyan az is, hogya hatásalapúság, illetve az empirikus tá-mogatás erõsítésére is csak az érvényesintézményi-jogi keretek között töreked-het.

A GVH-nak több lehetõsége van arra,hogy a kettõs kompetencia elõnyei a gya-korlat szintjén is kihasználhatóak legye-nek.

A versenypártolás és a versenykultúraterjesztés egyértelmûen olyan tevékeny-ségek, amelyek során a GVH kiaknázhatja,hogy bizonyos piacok keresleti és kínálati

13 Paul H. Rubin –- Regulation of Information and Advertising,CPI 2008. 4., illetve Pauline M. Ippolito –- FTC elõadása a GVH-ban, 2009.14 Timothy Muris (The interface of competition and con-sumer protection 2002. okt.), aki a kiegészítõ viszony mel-lett, a nemzetközi hard core kartellek kezeléséhez hasonlómegközelítést vet fel a fogyasztókat súlyosan károsító nem-zetközi magatartások, csalások kapcsán; Mark Armstrongfentebb hivatkozott CPI cikke.

15 A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmigyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény.16 A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozástilalmáról szóló többször módosított 1996. évi LVII. Törvény.17 Az Európai Parlament és Tanács tisztességtelen kereske-delmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK sz. irányelve.18 Claudiao Tesauro, Francesco Russo – Unfair ConsumerPractices and Misleading Comparative Advertisng, CPI 2008. 4.19 Egyes, a fogyasztók kihasználását célzó magatartások(„csodaszerek”, piramisjátékok) esetén az átjárás nyilvánva-lónak látszik a büntetõjog felé, ahogy ez a hard core kartel-leknél is megvan (ami kezelheti a problémát, hogy ebben akörben jellemzõ, hogy a cégek gyakori változtatásával pró-bálják ugyanazon tulajdonosok, ugyanazokat, az eleve jog-sértõ, csalásra építõ üzleti modelleket alkalmazni). Az Fttv.per se halmaz és a büntetõjogi kategóriák tehát egymássalbizonyos mértékben összefügghetnek.

Elemzések

34

oldalairól, a verseny és a fogyasztóvédel-mi problémákról egyaránt rendelkezik in-formációkkal, jogalkalmazási tapasztala-tokkal. Így a jogszabálytervezetek, szabá-lyozási döntések véleményezése során aversenyfeltételek (piacszerkezet, belépésikorlátok stb.) mellett a fogyasztói infor-máltság szempontjaira is figyelhet. A ver-senykultúra terjesztési programokban ha-sonló elõnyökkel jár az integrált megkö-zelítés: a vállalkozások önkéntes jogköve-tése mind az antitröszt, mind a tisztesség-telen kereskedelmi gyakorlatokat tiltószabályok kapcsán elõmozdítható, és a fo-gyasztók esetében is fontos mindkét terü-let ismeretének növelése, bár ezt a célcso-portot a fogyasztóvédelmi terület gyak-ran közvetlenebbül érinti és érdekli.

A megfelelõen kivitelezett ágazati vizs-gálatok (amelyek intézményét a Tpvt. sza-bályozza) szintén mindkét terület számá-ra hasznosak lehetnek. Ilyen ágazati vizs-gálatok eljárási keretet biztosíthatnak em-pirikus vizsgálatoknak is, illetve lehetõsé-get adhatnak arra, hogy a GVH a gyakoriügyekkel érintett piacokon a fõbb tájé-koztatási és piaci problémákat átfogóanfelmérje, a tájékoztatásokkal kapcsolatosfõbb intuíciókat letesztelje, a fogyasztóiviselkedést jobban megismerje, ugyanak-kor a piacszerkezetet, váltási költségeket,vállalati stratégiákat is vizsgálja.20

Vannak olyan piaci magatartások, ame-lyek kapcsán hasonlóan közvetlen sziner-gia lehetõségek kínálkoznak: ezek azok atájékoztatási gyakorlattal összefüggõ ma-gatartások, amelyek tisztességtelen ke-reskedelmi gyakorlatként és gazdaságierõfölénnyel való visszaélésként is meg-ragadhatóak, és csak a részletek alapjándõlhet el, hogy melyik típusú beavatko-zás, vagy azok milyen kombinációja meg-felelõ orvoslásukra. Az ilyen jellegû ügyekkapcsán az antitröszt és a fogyasztóvédel-mi eszköztárak összehangolt alkalmazásamindenképp egy kedvezõ lehetõség.

Egyik lehetséges (határ)eset, ha a piac-nyitás kontextusában a volt monopolista(többek között) kommunikációs eszkö-zökkel lehetetleníti el a belépõket. Ekkor akommunikáció lehet egy versenykorláto-zó stratégia és így erõfölénnyel való visz-szaélés része, ahogyan tisztességtelen ke-reskedelmi gyakorlat is, ha valótlan, meg-tévesztõ információkat használ. Ráadásul,

mivel a liberalizált piacok jellemzõen –legalább átmenetileg – ágazati szabályo-zás tárgyai is, mindezek ellen a versenyha-tóság csak akkor tud fellépni, ha a szabá-lyozás nem vonja el a hatáskörét és az ag-gályos tájékoztatási gyakorlat forrásanem maga a szabályozás.

A másik ilyen ügycsoport az olyan rela-tív erõfölényes, illetve fogva tartott fo-gyasztói helyzetek és ezzel kapcsolatos ki-zsákmányoló magatartások halmaza,amelyek éppen a megfelelõ tájékoztatáselmaradása miatt, vagy azzal összefüg-gésben valósulhattak meg.21 Példakép-pen említhetõek a GVH gyakorlatából akábeltelevíziós22 és a banki23 egyoldalúmódosításokkal kapcsolatos eljárások, va-lamint az indokolatlan mobiltelefon-hangposta végzõdtetéseket megakadá-

lyozó24 ügyek, amelyekben a magatartáslényege (legalább részben) a megfelelõtájékoztatás elmaradása volt: az indoko-latlan elõny-, vagy bevételszerzés emiatttudott megvalósulni. A GVH ezen ügyek-ben megfogalmazott elvárásai, illetve al-kalmazott kötelezettségei (többek kö-zött) az adott tájékoztatási hiányosság or-voslására irányultak. Az ilyen ügyeknek islehetnek ágazati szabályozási összefüg-gései: az említett ügyekben azonosítottproblémáknak és azok GVH általi megol-dásainak általános tanulságai például be-folyásolhatták az érintett szektorokra vo-natkozó állami, vagy önszabályozás ala-kulását.25

Zárszóként megállapítható, hogy aGVH fogyasztói döntések szabadságát vé-dõ gyakorlata a jogi kereteket is figyelem-be véve alapvetõen egy korszerû, piacori-entált fogyasztóvédelem, amely kapcsánláthatóak potenciális fejlõdési irányok és– a versenypolitikával való együttélés ré-vén – szinergia lehetõségek is.

20 A szintén integrált OFT is végez átfogó piactanulmányokat(market study).

21 Egy, a megtévesztés, tisztességtelen magatartás és az erõ-fölénnyel való visszaélés összefüggéseit felvetõ nemzetközipélda lehet a Rambus szabadalmi csapda ügye: a Rambus azüzletfelek és a JEDEC (Joint Electron Devices EngineeringCouncil) szabványosítási szervezet elõl hallgatta el szaba-dalma létezését, majd késõbb – miután a JEDEC az õ techno-lógiáját választotta – licencdíjat követelt. Az ügy Európábanaz EUMSz. 102. cikk alapján kötelezettségvállalással zárult,ezt megelõzõen az USA-ban viszont az FTC elvesztette aSherman Act 2. cikke alapján. 22 A GVH a kábeltelevíziós szolgáltatók ellen a mûsorterjesz-tési piaci verseny élénkülése (2006–-2007) elõtt folytatottgazdasági erõfölénnyel való visszaélést vizsgáló ügyeiben,a programcsomagok összetételének változtatása kapcsán,a szolgáltató és az elõfizetõ közötti kommunikáció kapcsánazt vizsgálta, hogy az elõfizetõk megfelelõen értesülhettek-e a tervezett változtatásról, illetve az azzal kapcsolatos véle-ményüknek hangot adhattak-e.23 Az OTP Bank Nyrt. elleni Vj-12/2006, Vj-41/2006, és aRaiffeisen Bank Zrt. elleni Vj-63/2008 sz. ügyek.

24 A Vodafone Zrt. elleni Vj-80/2004, és a T-Mobile Zrt. elleniVj-82/2004 sz. ügyek: e mobil szolgáltatók elõzetes figyel-meztetõ hang (és számlázási türelmi idõ) nélkül terelték abeérkezõ hívásokat a hangposta automatába, így az üzene-tet hagyni nem kívánó felek nem tudták elkerülni a díjfizetés(számlázás) megindulását. 25 Így a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. tör-vény rögzítette, hogy a mûsorterjesztõk csomagképzésnekaz elõfizetõi igényeken kell alapulnia és meg kell felelnie azésszerûség, a tisztességesség és az átláthatóság alapelvei-nek. A banki egyoldalú módosítások kapcsán az ön- és álla-mi ágazati szabályozás igénye egyaránt felmerült. A hang-postás ügyek folyománya pedig végül önszabályozás (a pia-ci szereplõk egyik szervezetének iparági ajánlása) lett.

Hírek a nagyvilágból

35

JOAQUÍN ALMUNIA – az új verseny-ügyi biztos (és a bizottság alelnöke)

Neelie Kroes mandátumának lejár-tával az Európai Bizottság verseny-ügyekért felelõs biztosa JoaquínAlmunia lett.

A közgazdász és jogász végzettségûAlmunia 1979-tõl 2004-ig a spanyolparlament tagja volt, 1982-tõl 1991-igminiszteri posztokat töltött be. 2004-tõl az Európai Bizottság tagjaként õvolt a gazdasági és pénzügyekért fele-lõs biztos. A versenyügyi biztos – jelöltimeghallgatására 2010. január 12-énkerült sor – többször is hangsúlyoztaaz EP szakbizottságai elõtt, hogy a ver-senynek fontos szerepe van a közösválság-kilábalási stratégiában és a gaz-dasági növekedésben. Az EP-képviselõk ugyancsak kíváncsiak vol-tak a jelölt véleményére a versenyelle-nes magatartások szankcionálásávalkapcsolatban is. Alumnia elmondta,hogy a jelenlegi közigazgatási szankci-ók körét nem kívánja bõvíteni. Kiemel-te továbbá, hogy a bizottság komolyanfigyelemmel fogja kísérni a közpénzekfelhasználását és a különbözõ ágaza-toknak nyújtott állami támogatásokatis.

Alexander Italia-ner – a Verseny Fõ-igazgatóság új fõ-igazgatója. Alexan-der Italianer PhilipLowe utódja a Ver-seny Fõigazgató-ság fõigazgatóiposztján. A hollandközgazdász Italia-

ner 1985-tõl dolgozik az Európai Bizott-ságnál, 1995-tõl magas vezetõi tisztsége-ket töltött be, 2004-tõl José Manuel

Barroso elnök kabinetjének helyettes ve-zetõjeként, majd 2006-tól fõtitkárhelyet-tesként.

Bernhard Heitzert ez év elejétõlAndreas Mundt követi a német ver-senyhatóság (Bundeskartellamt) elnö-ki székében. A jogász végzettségûMundt 2000-ben csatlakozott a németszövetségi versenyhatósághoz, 2001-tõl a nemzetközi versenykérdésekkelfoglalkozó csoportot, 2005-tõl pedigaz elméleti kérdésekkel foglalkozórészleget vezette.

„Due process” a bizottsági eljárásokban2009 júniusától kezdõdõen a bizottság

növekvõ fontosságot kezdett tulajdoníta-ni a bizottsági versenyjogi eljárások átte-kinthetõségének, az eljárási szabályokmegfelelõ alkalmazásának. Hozzájárulha-tott a téma reflektorfénybe kerüléséhez,hogy az európai ombudsman véleményeszerint a bizottság egy tanúvallomás meg-felelõ rögzítésének elmulasztásával eljá-rási hibát vétett az Intel-ügyben. Így a Ver-senypolitikai Fõigazgatóság és a meghall-gató tisztviselõk az Európai Bizottságantitröszteljárásainak gyakorlati mûködé-sére vonatkozó részletes magyarázatottettek közzé, ezen eljárások átláthatósá-gának és elõrejelezhetõségének javításaérdekében. A dokumentumok révén ért-hetõbbé válik az eljárás folyamata azonvállalkozások számára, amelyekkel szem-ben vizsgálat folyik, valamint az, hogy mi-re számíthatnak a bizottság részérõl, to-vábbá, hogy a bizottság mit vár el tõlük. Amagyarázatokat három dokumentumfoglalja magában: az antitröszteljárásokbevált módszerei, a gazdasági bizonyíté-kok benyújtásának bevált módszerei(mind az antitröszt-, mind az összefonó-dás-ellenõrzési eljárások esetében), vala-mint a meghallgató tisztviselõantitröszteljárásokban játszott szerepérõlszóló útmutató. A bizottság az errõl szólósajtóközlemény kiadásának napjától,2010. január 6-ától ideiglenes jelleggel al-kalmazza a dokumentumokat, azonban asajtóközleményben felkérte az érdekeltfeleket, hogy észrevételeiket március 3-igtegyék meg, hogy a bizottság a megjegy-zések fényében adott esetben módosít-hassa azokat.

A versenypolitikai biztos a témában tettnyilatkozata szerint a bizottság követke-

zetesen nagy hangsúlyt helyezett azantitröszteljárások tisztességes voltára ésmegfelelõ kezelésére. A kiadott doku-mentumok nagyobb fokú bizonyosságotés átláthatóságot biztosítanak a vállalko-zások számára az antitröszteljárások kap-csán a bizottsággal fennálló kapcsolatu-kat illetõen.

A horizontális együttmûködési meg-állapodások értékeléséhez jelenleg kétuniós „csoportmentességi” rendelet (akutatás-fejlesztési [K+F] megállapodá-sokra vonatkozó 2659/2000/EK bizott-sági rendelet és a szakosítási megálla-podásokra vonatkozó 2658/2000/EKbizottsági rendelet) és az ezeket kísérõ„horizontális iránymutatás” nyújt út-mutatást. A két rendelet alapján men-tesülnek a versenykorlátozó üzleti ma-gatartásokra vonatkozó uniós tilalomhatálya alól azok a kutatás-fejlesztési,szakosítási és közös gyártási megálla-podások, amelyek teljesítik a rendele-tekben meghatározott valamennyi fel-tételt. A horizontális iránymutatás ke-retet biztosít a horizontális együttmû-ködési megállapodások leggyakoribbfajtáinak – kutatás-fejlesztési, gyártá-si, beszerzési, kereskedelmi és szakosí-tási megállapodások – értékeléséhez.A horizontális csoportmentességi ren-deletek hatálya 2010 végén jár le. Ép-pen ezért a bizottság 2008 decemberé-ben megkezdte a horizontális együtt-mûködési megállapodásokra alkalma-zandó szabályok felülvizsgálatát, ésszéles körû konzultációt folytatott eu-rópai vállalkozásokkal és a tagállamiversenyhatóságokkal. A vélemények-bõl az derült ki, hogy a jelenlegi rend-szer megfelelõen mûködik, bizonyosterületeket azonban felül kellene vizs-gálni. Az eljárás jelenleg a nyilvánoskonzultáció szakaszában van, az érde-kelt felek 2010. június 25-ig tehetnekészrevételeket. A tervek szerint legké-sõbb decemberében fogják elfogadniaz új rendeleteket.

2010 végén jár le a jelenleg hatályos eu-rópai gépjármû forgalmazási csoport-mentességi rendelet hatálya. Az elgondo-lás szerint a vertikális megállapodásokravonatkozó általános csoportmentességirendelet lenne alkalmazható a gépjármû-vek forgalmazása és a szerviz megállapo-

Versenyjogi fejlemények1

1 Szerkesztették a Versenyjogi Kutatóközpont közremûkö-désével: Szilágyi Pál és Hajós Ádám.

Hírek a nagyvilágból

36

dások tekintetében is, azonban lenne egyhároméves átmeneti idõszak, amely alattaz érdekeltek felkészülhetnének a válto-zásra. A nyilvános konzultáció 2009. de-cember 21-tõl 2010. február 10-ig tartott.

A Bizottság 2010. március 24-én el-fogadta az új biztosítási csoportmentes-ségi rendeletet2, amely 2010. április 1-jén lépett hatályba. Néhány módosí-tással továbbra is a csoportmentességelõnyeiben részesülnek egyrészt a kö-zös összesítésekre, táblázatokra és fel-mérésekre vonatkozó megállapodá-sok, másrészt az együttbiztosítási, il-letve együtt-viszontbiztosítási társulá-sok.

Az Európai Bizottság 2010. január 19-én nyilvánosságra hozott egy jelentést,amely az antitrösztszabályok megsérté-sébõl eredõ károk számszerûsítéséhez kí-ván segítséget nyújtani a bíróságok és azérintett felek számára. A jelentést elõzmé-nyének tekinthetõ a bizottság által 2008áprilisában közzétett, az európaiantitrösztszabályok megsértésén alapulókártérítési keresetekrõl szóló Fehér Könyv(amelynek a másik oldalról a mostani je-lentés egyfajta „folytatása”). A jelentés el-készítésére azért volt szükség, mert a ta-pasztalatok Európa-szerte – így Magyar-országon is – azt mutatják, hogy a ver-senyjogsértések károsultjai ritkán fordul-nak bírósághoz az õket ért sérelem orvos-lása végett, akik pedig úgy döntenek,hogy fellépnek érdekeik védelmében, ko-moly nehézségekbe ütköznek. Ugyanak-kor a bizottság prioritásként tekint a fenn-álló helyzet javítására, mivel megítéléseszerint a versenyhatóságok által kiszabottszankciók és a sikeres magánjogi kerese-tek egymást kiegészítve hatékonyabbvisszatartó erõt jelentenének a jogsértõk-kel szemben. A tanulmányt az angolOxera közgazdasági tanácsadó cég készí-tette a bizottság felkérésére. A tanulmánya bíróságok munkáját segíti, irányt mutata kártérítési keresetet elõterjeszteni kívá-nó feleknek, ám nem bír kötelezõ erõvel.

Teljes körû eljárásban zöld utat ka-pott az Oracle és a Sun Microsystemsfúziója. A két vállalkozás fúzióját 2009

szeptemberében kezdte vizsgálni a bi-zottság. 2010 januárjában végül meg-állapítást nyert, hogy a felvásárlás nemkorlátozza jelentõs mértékben a ver-senyt az Európai Gazdasági Térségben,vagy annak valamely jelentõs részén.A vizsgálat elsõsorban arra irányult,hogy feltárják, mennyiben torzítja azadatbáziskezelõ szoftverek piacán aversenyt a két jelentõs súlyú szereplõfúziója. A bizottság kiemelten tanul-mányozta, hogy az Oracle-re nehezedõversenynyomás, melyet a MySQL gya-korol, milyen mértékben szorul visszaaz egyesülés hatására. A bizottságörömmel fogadta, hogy az Oracle vál-lalta, továbbra is GPL nyílt forrású li-cencia alatt adja ki a MySQL jövõbeniverzióit.

Május 4-én a Bizottság elfogadta a né-met energiaóriás E.ON által felajánlott kö-telezettségvállalásokat, amelyek alapjána vállalkozás ténylegesen hozzáférést en-ged a német gázpiachoz, ezzel elhárítvaaz arra vonatkozó aggályokat, hogy a vál-lalkozás tisztességtelenül kizárva ver-senytársait visszaélt erõfölényes helyze-tével. Az E.ON most azt vállalta, hogy 2010októberéig jelentõs kapacitásokat szaba-dít fel a gázhálózata csatlakozási pontjai-nál (hozzávetõleg a csõrendszer kapacitá-sának 15%-át érinti a változás). 2015 októ-berétõl továbbá 50%-ra fogja csökkente-ni a csatlakozási kapacitás elõjegyzéseit anémet hálózat vonatkozásában. A kötele-zettségvállalások a várakozások szerintmeghatározó szerkezeti hatást fognakgyakorolni más vállalkozások német pia-con való versenylehetõségeire, amely azipari és háztartási gázfogyasztók elõnyéreválhat. A közelmúltbéli németországiRWE és franciaországi GDF Suez vállalko-zásokat érintõ döntéseket követõen ez akilencedik nagy jelentõségû döntés azóta,hogy a 2007-es energiapiaci vizsgálatmegállapította, a fogyasztók és a cégekveszteséget szenvedtek el a nem haté-kony és drága piacok miatt.

Április végén a Visa Europe kötele-zettségvállalásokat ajánlott fel, me-lyek értelmében jelentõsen csökkentia hitelkártyás fizetések esetén alkal-mazott multilaterális bankközi jutalé-kot (multilateral interchange fee – MIF).2009-ben a bizottság elõzetes állás-pontjában azt közölte a Visával, hogyvéleménye szerint az általa alkalma-zott MIF versenykorlátozó. Ezért a Visamost azt ajánlotta, hogy 0,20%-ra

csökkenti a maximális átlagos kiszab-ható MIF-et minden határon átnyúlótranzakció vonatkozásában és számostagállamban a nemzeti hitelkártyástranzakciók tekintetében. Ezen kívülolyan intézkedések fenntartását és to-vábbfejlesztését javasolja, melyek nö-velik az átláthatóságot és a versenyt afizetési kártyák piacán.

Egy januárban tartott konferenciánChristine Varney, az Egyesült ÁllamokIgazságügyi Minisztérium Antitröszt Rész-legének vezetõje a horizontális fúziókravonatkozó amerikai iránymutatás felül-vizsgálatának (és a fennálló közgazdaságigondolkodással való összhangban tartá-sának) fontosságáról beszélt. A jelenlegiiránymutatás 1992 óta van érvényben. Avezetõ hangsúlyozta, hogy nem radikálisváltozásokra van szükség, hanem kisebbmódosításokra, például a koordinatív ha-tásokat, az árdiszkriminációt vagy a piacirészesedés elemzését illetõen, de ide tar-tozik a terjeszkedéssel vagy a belépésselkapcsolatos egységesebb megközelítésszükségességének kérdése is.

Az Egyesült Királyságban – ismét –vizsgálni fogják a helyközi és távolságibuszközlekedési piacot, miután az an-gol versenyhatóság (Office of FairTrading – OFT) ilyen irányuló kérelmetterjesztett a Competition Commission(CC) elé. Az OFT azt követõen fordult aCC-hez, hogy saját piacvizsgálata sze-rint a busztársaságok között nem mû-ködik megfelelõen a verseny (ide nemértve Londont és Észak-Írországot). Akorlátozott verseny pedig az árakemelkedéséhez és a szolgáltatás szín-vonalának süllyedéséhez vezethet. Azegyesült királyságbeli piacon a nagynemzeti szolgáltatók részesedésemeglehetõsen stabil, és jellemzõen„tiszteletben tartják” egymás terüle-tét, a piac pedig koncentrált. Kisszámúnagyméretû szolgáltató üzemel a leg-több körzetben, és a panaszok feltéte-lezik, hogy az inkumbens vállalkozá-sok felfaló magatartást folytatnak, ez-zel hátráltatva az esetleges új piaci be-lépõket. Az OFT szerint azokon a terü-leteken, ahol az erõs piaci pozícióvalrendelkezõ vállalkozások szolgáltat-nak valamely szintén nagy erejû riváli-suk támasztotta versenynyomás hiá-nyában, ott a menetdíjak is magasab-bak. Az OFT a piac nagysága miatt (évesszinten 1,2 milliárd font) is lényeges-nek tartja az alaposabb vizsgálatot.

2 A Bizottság 267/2010/EU-rendelete (2010. március 24.) azEurópai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés 101. cikke (3) be-kezdésének a biztosítási ágazatbeli megállapodások, dön-tések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira tör-ténõ alkalmazásáról (HL L 83., 2010. 3. 30., 1. o.)

Az Unióban történt

37

A bizottsági fellebbezés nyomán eljáróEurópai Bíróság 2009 júliusában hozottítéletet az ügyben. Az elsõ követelés te-kintetében (az újbóli bizottsági ellenõrzé-sében való részvétel kapcsán felmerültköltségek) a bíróság helybenhagyta azEFB ítéletét. A második követelés (aSchneider által a Legrand vételára csök-kentésének következtében elszenvedettkár) tekintetében azonban – összhang-ban a Ruiz-Jarabo fõtanácsnok által kifej-tett véleménnyel – a bíróság megváltoz-tatta az ítéletet, mivel az tévesen állapí-totta meg a Bizottság hibája és a kár kö-zött a közvetlen okozati összefüggésfennállását.

Fellebbezése alátámasztására a Bizott-ság lényegében öt jogalapra hivatkozott. Akésõbbi ítélet szempontjából a legfonto-

Újabb fordulat a Schneider kontra Európai Bizottság ügyben – az Európai Bíróság ítélete

Az ügy elõzményei röviden*

A Schneider 2001 elején részvények nyilvános eljárásban történõ cseréje út-ján (OPE) megszerezte a Legrand feletti irányítást, majd bejelentette azt a Bizott-ságnak. Azonban a Bizottság 2001. október 10-i határozatával az összefonódásta közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította. 2002. január 30-án a Bi-zottság második határozatában elrendelte a két vállalkozás 2002. november 5-éig végrehajtandó szétválását (késõbb ezt az idõpontot 2003. február 5-ére mó-dosította). A Schneider ezután megsemmisítés iránti keresetet nyújtott be azEFB-hez mindkét határozat ellen, azonban a keresetek elutasítása esetére elõké-szítette a Legrand leválasztását és átruházási szerzõdést kötött a Wendel/KKRkonzorciummal, amely szerzõdést legkésõbb 2002. december 10-én kellett tel-jesíteni. 2002. október 22-i ítéleteiben az EFB megsemmisítette mindkét bizott-sági határozatot, mire a Bizottság újraindította a fúziós vizsgálatot, azonban új-ra aggályokat támasztott a fúzióval szemben. A Schneider ezt követõen az ere-deti megállapodásnak megfelelõen eladta a Legrandot a Wendel/KKR-nek, majd1,66 milliárd eurós kártérítési keresetet nyújtott be az EFB-hez a Bizottsággalszemben. Az EFB két tekintetben elismerte a Legrand kártérítéshez való jogát: azEFB megsemmisítési ítéleteit követõ, újbóli bizottsági ellenõrzésében való rész-vétel kapcsán felmerült költségek kapcsán; valamint a vételár azon csökkenésekapcsán, amelybe a Schneider kénytelen volt beleegyezni a Wendel-KKR-relszemben az átruházás késleltetéséért cserébe. Az EFB ezen ítéletét fellebbeztemeg a Bizottság az EKB-nál.

* Lásd még korábbi cikkünket is: Korszakalkotó ítélet a Schneider kontra Európai Bizottság ügyben? (Versenytükör2007. szeptember; 28. o.)

2009. július 16-án az Európai Bíróság (EKB vagy Bíróság) ítéletet hozott aC-440/07. P. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Schneider ElectricSA ügyben. Az EKB részben megváltoztatta az Elsõfokú Bíróság (EFB) íté-letét – hatályon kívül helyezte azon részében, amelyben az a Közösségeta Schneider által a Legrand vételárának csökkentése következtében el-szenvedett kár megtérítésére kötelezte. Azonban az eredeti ítélet sze-rint kell megtérítenie a Közösségnek a Schneider azon költségeit, ame-lyek az összefonódás újbóli vizsgálati eljárásában való részvétele kap-csán merültek fel.

Ruiz-Jarabo fõtanácsnok véleménye

A fõtanácsnok 2009 februárjábanközzétett véleménye szerint az EK Bí-róságnak részben meg kellene vál-toztatnia az Elsõfokú Bíróság – kor-szakalkotónak tekintett – ítéletét,amely arra kötelezte a Bizottságot,hogy fizessen kártérítést, amiértmegtiltotta a Schneider és a Legrandösszefonódását. Ruiz-Jarabo szerinta Schneider kára nem közvetlenül,rögtön és kizárólag fakadt a Bizott-ság jogszerûtlen magatartásából. Abizottsági érvelés szerint a Schneiderönmaga felelõs az õt ért vesztesé-gért; s ezen a véleményen van a fõta-nácsnok is, mivel szerinte a Legrandeladási árának csökkentése aSchneider önálló és szabad döntésénalapult. A fõtanácsnoki véleményugyan nem volt kötelezõ az EurópaiBíróságra nézve, de a bírák az esetekjelentõs részében követik a véle-ményben kifejtetteket.

Az Unióban történt

38

sabbnak a harmadik tekinthetõ, amely sze-rint az Elsõfokú Bíróság tévesen állapítottmeg közvetlen okozati összefüggést a Bi-zottság által elkövetett hiba és a Schneideráltal – a Legrand vételárának csökkenéseokán – elszenvedett kár között.

A bíróság e kérdés kapcsán – az ítélet192. pontjában – elõször is leszögezte,hogy jogkérdésrõl van szó, ezért a bírósághatáskörébe tartozik: „A Közösség szerzõ-désen kívüli felelõsségének terén a kárt ki-váltó tény és a kár közötti okozati össze-függés – e felelõsség megállapításánakfeltétele – fennállásának kérdése jogi kér-désnek minõsül, és következésképpen alávan vetve a bíróság felülvizsgálatának.”

Ezt követõen a bíróság elismerte, hogyaz összefonódást megtiltó és a szétválástelrendelõ bizottsági határozat végrehaj-tása érdekében a Schneidernek eladási fo-lyamatot kellett kezdeményeznie. Ugyan-akkor leszögezte, hogy az Elsõfokú Bíró-ság – gyorsított eljárásban határozva –2002. október 22-én a szerzõdésben (aSchneidernek a Wendel-KKR-rel aLegrand átruházásáról kötött szerzõdése)az átruházás megvalósítására megállapí-tott határidõ leteltét megelõzõen ítéleté-vel megsemmisítette a nemleges határo-zatot. Ezt követõen döntött úgy a

Schneider, hogy nem él – a szerzõdésbenegyébként biztosított – elállás jogával, ésígy az átruházás 2002. december 10-énmegvalósult.

Az EKB szerint a vállalkozás ezen dönté-sét lényegében attól való félelme alapoz-ta meg, hogy az újbóli részletes fúziós vizs-gálati eljárás keretében a korrekciós intéz-kedésekre tett javaslatot követõen semjuthat az összefonódás közös piaccal valóösszeegyeztethetõségét megállapító ha-tározathoz. A bíróság ezzel kapcsolatbanazonban felhívta a figyelmet, hogy egy-részt a közös piaccal való összeegyeztet-hetetlenséget kimondó határozat veszé-lye minden fúziós eljárás természetes ve-lejárója (akár a kezdetektõl fogva, akár egyelsõ, összeegyeztethetetlenséget kimon-dó határozat megsemmisítését követõen,az újbóli eljárás keretében), másrészt pe-dig az összeegyeztethetetlenséget ki-mondó határozat minden esetben a kö-zösségi bíróságok felülvizsgálata alatt áll.

A bíróság folytatva érvelését, kifejtette,hogy a két bizottsági határozat (a tiltó és aszétválást elrendelõ határozat) megsem-misítésének logikus jogi következményeaz lett volna, hogy a Schneider részt veszaz újbóli részletes vizsgálati eljárásban,annak befejezéséig. Az új eljárás végén,ha összeegyeztethetõségét megállapítóhatározat elfogadására került volna sor, aSchneidernek nem kellett volna átruház-nia a Legrandot. Ha azonban a megismé-telt eljárás szerint is összeegyeztethetet-len a közösségi szabályokkal a fúzió, és aScneidernek át kellett volna ruháznia a

Legrandot, akkor sem keletkezett volnamegtérítendõ kár, mivel az ilyen átruhá-zás azon kockázat körébe tartozik, ame-lyet a vállalkozás rendszerint vállal, ami-kor a Bizottság ez irányú határozatát meg-elõzõen, OPE útján valósít meg összefo-nódást.

Mindezek alapján a bíróság megállapí-totta, hogy az Elsõfokú Bíróság hibát vé-tett a tények jogi minõsítését illetõen. Ahivatkozott kár közvetlen oka a Schneiderazon döntése volt, miszerint hagyta, hogya Legrand átruházása 2002. december10-én ténylegesen hatályba lépjen,amelyre azonban nem kötelezte a fentemlített feltételekkel kezdeményezett el-adási folyamat. Ezt nem kérdõjelezi megaz a körülmény sem, miszerint a Schneidere döntés meghozatalakor azon veszély-nek volt kitéve, hogy 180 millió euró bá-natpénzt kell fizetnie a Wendel-KKR-nekaz eladás meghiúsulása miatt. E kockázata vállalkozás által a fent említett feltéte-lekkel kötött átruházási szerzõdésbõl kö-vetkezett.

A bíróság a fentiek fényében tehát rész-legesen hatályon kívül helyezte az Elsõfo-kú Bíróság ítéletét, méghozzá az ítéletazon részét illetõen, amelyikben az a Kö-zösséget a Schneider részérõl a Legrandvételára csökkenésének következtébenfelmerült kár megtérítésére kötelezte.

Az Európai Verseny Hálózat (EuropeanCompetition Network – ECN) 2010 január-jában jelentette meg az „ECN Brief” nevûangol nyelvû elektronikus hírlevél elsõszámát. A hírlevél a hálózat és tagjainaktevékenységérõl tájékoztatja az olvasó-kat, annak érdekében, hogy a tagállamiversenyhatóságok versenyfelügyeleti és -pártolási tevékenységérõl szélesebb kör-ben adjon közre információkat, kiegészít-ve ezzel a hálózat tagjainak kommuniká-ciós tevékenységét. A kiadványban talál-ható híradásokat az ECN tagok írják: azegyes tagállami hatóságok hazájuk ver-

senypolitikai fejleményeik közül elsõsor-ban azokat emelik ki, melyek a széles érte-lemben vett európai közönség figyelmé-re is számot tarthatnak. Az ECN Brief az el-képzelések szerint évente öt alkalommaljelenik majd meg.

Az ECN Brief hírlevél a GVH és az Euró-pai Bizottság honlapján is hozzáférhetõpdf formátumban (a két eddig megjelent

szám mellett hamarosan megjelenik aharmadik is), azonban az érdeklõdõk fel isiratkozhatnak a hírlevélre, s így a jövõbelikiadásokat automatikusan megkapják akívánt e-mail címre.

A GVH honlapján az alábbi útvonalonérhetõ el a hírlevél:

Nemzetközi kapcsolatok/Nemzetköziszervezetek/ECN.

http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&pg=69&m5_doc=4260&m103_act=2&st=1

http://ec.europa.eu/competition/ecn/brief/index.html

ECN Brief –Az Európai Verseny Hálózat ingyenes hírlevele

Az Unióban történt

39

Az Európai Bizottság 2010. április 20-ánelfogadta az új vertikális csoportmentes-ségi rendeletet1.Az új rendelet nem jelentolyan drasztikus változást a vertikálismegállapodások versenyjogi megközelí-tésében, mint tette azt a 2790/1999/EKrendelet tíz éve, inkább a „bevált” szabá-lyozás finomítását és az elmúlt évtized vál-tozásainak, tapasztalatainak beépítésétszolgálja. A reform idõszerûségét az adta,hogy a korábbi rendelet, amely 2000. jú-nius 1-jén lépett hatályba 2010. május 31-én hatályát veszti, ráadásul a 10 évvel ez-elõtti piaci környezethez képest változtaka körülmények, így elsõsorban az internethasználata ugrásszerûen megnõtt.

Az alapelvek most sem változtak. Agyártók továbbra is maguk dönthetik el,hogyan kívánják termékeiket forgalmaz-ni. Azonban ha igénybe kívánják venni acsoportmentességet, a piaci részesedé-sük nem haladhatja meg a 30%-ot, az álta-luk kötött forgalmazási megállapodásokpedig nem tartalmazhatnak olyan alapve-

tõ versenykorlátozásokat, mint például aviszonteladói árak rögzítése, vagy korlá-tok újrateremtése az Európai Unió belsõpiacán.

A gyakorlati tapasztalatok indokolták a30%-os küszöb bevezetését a vevõk (kis-kereskedõk) oldalán is, hiszen az ezen aszinten jelentkezõ piaci erõnek ugyanúgylehetnek olyan negatív hatásai, amik nemindokolják a csoportmentesség biztosí-totta automatikus mentesülés lehetõsé-gének megadását.

Az elmúlt 10 évben a kereskedelem te-rületén bekövetkezett változások miatt azúj szabályok az online értékesítés kérdé-sével is foglalkoznak. A forgalmazási szer-zõdés megkötését követõen a forgalma-zók szabadon értékesíthetnek webol-dalaikon, csakúgy, mint hagyományos üz-leteikben és értékesítési pontjaikon. Aszelektív forgalmazás esetében ez azt je-lenti, hogy a gyártók nem korlátozhatjákaz interneten értékesített áruk mennyisé-gét, illetve nem szabhatnak ki azokra ma-gasabb árakat. Az iránymutatás emelletttisztázza az aktív és passzív értékesítés fo-galmát a kizárólagos forgalmazás vonat-kozásában. A jövõben nem lesz elfogad-ható a tranzakció megszakítása, vagy a fo-gyasztók átirányítása, miután azok külföl-di címet tartalmazó bankkártya-adatokatadtak meg.

Az új rendelet 2010. június 1-jén lép ha-tályba és 2022. május 31-én veszti hatá-lyát. A rendelethez kapcsolódó iránymu-tatás2 május 19-én már magyar nyelven ismegjelent a Hivatalos Lapban.

Joaquin Almunia, a Bizottság alelnökeés versenypolitikai biztosa szerint: „A ver-senyszabályok világos és kiszámítható al-kalmazása a szállítási és forgalmazásimegállapodások vonatkozásában elen-gedhetetlen az uniós gazdaság verseny-képességéhez és a fogyasztói jólét bizto-sításához. A forgalmazóknak meg kell ad-ni a lehetõséget, hogy szabadon döntse-nek arról, milyen módon kívánják kielégí-teni a fogyasztói igényeket: hagyomá-nyos üzlethelyiségben, vagy az inter-neten keresztül. A ma elfogadott szabá-lyok biztosítani fogják, hogy a fogyasztóka legelõnyösebb elérhetõ árakon vásárol-hassanak termékeket és szolgáltatásokat,bárhol is legyenek az EU területén, a piacierõvel nem rendelkezõ cégeknek pedigalapvetõ döntési szabadságot biztosít ar-ra vonatkozóan, hogy az általuk legjobb-nak tartott módon szervezzék meg érté-kesítési hálózatukat”.

Új vertikális csoportmentességi rendelet

1 A Bizottság 330/2010/EU rendelete (2010. április 20.) az Eu-rópai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés 101. cikke (3) be-kezdésének vertikális megállapodások és összehangolt ma-gatartások csoportjaira történõ alkalmazásáról (HL L 102.,2010.4.23., 1. o.).

2 A vertikális korlátozásokról szóló iránymutatás (HL C 130.,2010. 5. 19., 1. o).

Az Unióban történt

40

Az Európai Bizottság 2010. május19-én bejelentett határozatában akiszabott bírságok esetében elsõízben alkalmazta a 2008 nyarán be-vezetett ún. vitarendezési eljáráskeretében való bírságcsökkentést.Az eljárás lényege, hogy amennyi-ben az érintett vállalkozások elis-merik részvételüket a jogsértés-ben, a bizottság „cserébe” a kisza-bandó bírságot legfeljebb 10%-kalcsökkenti. A memóriachip (más né-ven: DRAM – Dynamic RandomAccess Memory, dinamikus tetszõ-leges hozzáférésû memória) kar-tellben részt vevõ tíz cégre a bizott-ság – a fenti csökkentés alkalmazá-sa után – összesen mintegy 331millió euró bírságot szabott ki.

A kartell 1998. július 1. és 2002. június15. között mûködött. A kartell keretében atagok kapcsolati hálót tartottak fenn egy-mással, és bizalmas információkat cserél-tek, jellemzõen bilaterális alapon, ezen ke-resztül egyeztetve az árszinteket és kibo-csátásukat a DRAM-ok területén. A DRAM-okat elsõsorban személyi számítógépekvagy szerverek gyártóinak (ún. OEMs –Original Equipment Manufacturers, erede-ti alkatrészgyártók) értékesítik. A DRAM-okat személyi számítógépekben, szerve-rekben és munkaállomásokban használ-ják.

A határozat címzettjeként szereplõ tízvállalkozás közül kilenc kapott bírságot,míg egyikük teljes bírság elengedésbenrészesült a bizottság engedékenységiprogramja alapján, annak elismeréseként,hogy felfedte a kartell létezését a bizott-ság számára. Ugyan a vállalkozások közülcsupán egy európai székhelyû, de mivelmindegyik vállalkozás értékesített az Eu-rópai Gazdasági Térségben (az EU-tagál-lamok és Norvégia, Izland és Liechten-

stein), ezért az uniós jog hatálya alá tar-toztak. Az Európai Unió mûködésérõl szó-ló szerzõdés (EUMSz.) 101. cikke (koráb-ban EKSz. 81. cikk) tiltja az olyan jellegû

versenykorlátozó magatartást, amelyet akartellben részt vevõ vállalkozások foly-tattak. Az Egyesült Államokban egyéb-ként szintén vizsgálták a jogsértést.

A kiszabott bírságok nagy szórást mu-tatnak (1,8–145 millió euró), tekintettel ar-ra, hogy az egyes vállalkozásokra kisza-bott bírság meghatározásakor az adottvállalkozás releváns (a jogsértõ magatar-tással érintett) forgalmát veszik alapul. Ateljes bírságelengedésben részesült vál-lalkozáson kívül öt vállalkozás bírságátcsökkentették valamilyen mértékben avizsgálat során tanúsított együttmûködé-sük miatt az engedékenységi program ke-retében. A kilenc megbírságolt vállalko-zás mindegyike 10%-os bírságcsökken-tésben részesült a vitarendezési eljárás ke-retében. Mindez egyben azt is jelenti,hogy az engedékenységi program és a vi-tarendezési eljárás egymást nem zárják ki,azok párhuzamosan alkalmazhatók.

Az Európai Bizottság vitarendezési eljárása – elsõ alkalommal élesben

Dióhéjban a vitarendezési eljárásról

A vitarendezési eljárás (settlement procedure) intézményének köszönhetõenaz Európai Bizottság egyszerûsített eljárás keretében hozhat határozatokategyes kartellügyekben. Az eljárás folyamán – a kifogásközlés Bizottság általi el-fogadása elõtt – a felek a bizottság bizonyítékainak megtekintése után úgy ha-tározhatnak, hogy elismerik részvételüket a kartellban, és a vállalják az ezzel járójogi felelõsséget. Az elismerésért „cserébe” a Bizottság 10%-os mértékben csök-kenheti a felekre kiszabott bírság mértékét. A vitarendezési eljárás a közigazga-tási eljárás egyszerûsítését és gyorsítását célozza, ezáltal erõforrásokat felszaba-dítva más ügyek bizottsági vizsgálatára, ezenkívül csökkentheti az európai bíró-ságok elõtti kartellügyekhez kapcsolódó perek számát. A vállalkozások az ala-csonyabb bírság és a gyorsabb eljárás révén profitálhatnak a vitarendezési eljá-rásból. Az eljárást szabályozó „jogszabálycsomag” a bizottsági rendeletbõl és ahozzá tartozó, az új rendszert részleteiben bemutató bizottsági közleménybõláll*.

A vitarendezési eljárásról részletesebben lásd a Versenytükör 2008. szeptem-beri számának 43. oldalát.

* A Bizottság 622/2008/EK rendelete (2008. június 30.) a 773/2004/EK bizottsági rendelet kartellügyekben folyta-tott vitarendezési eljárásokkal kapcsolatos módosításáról (HL L 171., 2008.7.1., 3-5. o.); A Bizottság közleménye az1/2003/EK tanácsi rendelet 7. és 23. cikke szerint kartellügyekben hozott határozatok elfogadása érdekében foly-tatott vitarendezési eljárások lefolytatásáról (HL C 167., 2008.7.2., 1-6. o.).

Közelkép

41

Elõzõ számunkban interjút olvas-hattak Alekszandr Kinyevvel, azorosz versenyhatóság Kartell Iro-dájának vezetõjével (Versenytü-kör 2009. 3–4. szám). Ez indítottminket arra, hogy a jelenlegi szám-ban az orosz versenyhivatalt mu-tassuk be.

Oroszországban a gazdasági versenyvédelmét szolgáló versenyhatósági fel-adatokat a Szövetségi MonopolellenesSzolgálat (Federal Antimonopoly Serviceof the Russian Federation – továbbiakbanFAS vagy Szolgálat) látja el. Az orosz ver-senyhatóság számos szervezeti formát,fejlõdési stációt ért meg, míg elnyertemai formáját. Elõször 1990-ben állítot-tak fel az Oroszországi Föderáció Mono-polellenes Politikáért és az Új GazdaságiStruktúrák Támogatásáért Felelõs Álla-mi Bizottságot, mely jelentõs szereplõjevolt a gazdasági átalakulásnak. Abizottság 150 fõs személyzettel alakult,majd szervezete és hatásköre 1992-benjelentõsen bõvült. A közigazgatási szer-vezetrendszer gyökeres átalakítása, an-nak a gazdasági reformok által létreho-zott új környezethez igazítása a verseny-hatóság szervezetét sem hagyta érintet-lenül: 1997-ben a bBizottság helyett lét-rejött a tiszavirág életû Oroszországi Fö-deráció Állami Monopolellenes Bizott-sága, s mellette külön hatóságokat hoz-tak létre a kkv.-k fejlesztésére, illetve aközlekedési és a kommunikációs szektortermészetes monopóliumainak szabá-lyozására. Egy év elteltével az utóbbiszerveket mind megszüntették, feladat-és hatáskörüket minisztériumi szintrehelyezték: létrejött az Oroszországi Fö-deráció Monopolellenes Politikáért és aKisvállalkozások Támogatásáért felelõsMinisztériuma. Az orosz elnök 2004.március 9-i rendelete a szövetségi köz-igazgatás szervezetrendszerérõl meg-szüntette a minisztériumot, s helyettelétrehozta a FAS-t, mely átvette a mi-nisztérium szerepét, kivéve a kkv.-k tá-

mogatását, a fogyasztóvédelmi ügyeketés az energiahatóság feletti felügyeletijogosítványokat.

A FAS hatáskörét és feladatait a rólaszóló kormányrendelet határozza meg.1

A Szolgálat tevékenységét közvetlenül,és 82 területi irodáján keresztül látja el,együttmûködve más szövetségi hatósá-gokkal, helyi közigazgatási szervekkel. Aversenyhatóság moszkvai központi iro-dájában, mintegy 350 fõs személyzetdolgozik. A területi irodáknak összesen1477 alkalmazottja van. A szervezet élénaz elnök áll, akit a kormány nevez ki ésment fel, s aki személyében felelõs aSzolgálat feladatainak ellátásáért. A FASjelenlegi elnöke Igor Artemiev, munká-ját 5 helyettese segíti. Az elnök helyette-seinek számát szintén a kormány állapít-ja meg, és a kormány nevezi ki õket, fele-lõsségi körüket pedig a Szolgálat elnökejelöli ki. Szervezetileg mindegyik elnök-helyettes alá több ágazati iroda tartozik,az irodák munkáját irodavezetõk irányít-ják.

A FAS munkáját az orosz kormányiránymutatásai alapján végzi, tevékeny-sége során alá van rendelve az Alkot-mány, a szövetségi törvények, az oroszelnök és a kormány rendeleteinek. ASzolgálat az Oroszországi Föderáció Kor-mányának tartozik felelõsséggel, tevé-kenységérõl rendszeresen beszámol.

A versenyhatóság felügyeli az oroszárupiacot, a pénzügyi szolgáltatások pi-acát, a természetes monopóliumokat ésa gazdaság szereplõinek reklámtevé-kenységét. Részt vesz az e területeketérintõ jogalkotási folyamatban, törvény-javaslatokat terjeszt elõ, ellenõrzi a ver-senyjogi elõírások betartását. A Szolgá-lat döntései a versenyszabályok által kö-rülhatárolt esetekben kötelezõek a vál-lalkozásokra és közhatalmi szervekrenézve egyaránt.

Az orosz versenyhatóságról

1 „Government regulation of 30.06.2004 No 331. TheResolution of the Government of the Russian Federation ofJune 30, 2004 „On Adoption of the Regulation on the FederalAntimonopoly Service”

Az orosz versenyjog kezdetei

A Szovjetunió az 1980-as évek végénkezdett átalakulni piacgazdasággá. Fo-kozatosan felszámolták a tervirányításirendszert, az állami vállalatok piaci ma-gatartásmintákat vettek fel. Az átalaku-lás egyik prioritása a kisvállalkozások ésaz új vállalkozások támogatása volt. Ál-lami kézben hagyták vagy központilagszabályozták azon tevékenységeket,vállalatokat, melyek a gazdasági stabili-táshoz kulcsfontosságúnak bizonyul-tak, míg a gazdaság többi területén el-mozdulás történt egy piacorientáltabbszerkezet felé.

A Szovjetunió felbomlása után azOroszországi Föderáció korán létrehoz-ta versenyhatóságát, így létrejött a ver-senyjogi szabályozási háttér, de a gya-korlatban az új szabályok nem mûköd-tek hatékonyan. A versenypolitikai kér-dések háttérbe szorultak a privatizáci-ós, államszervezeti és fiskális politikaikérdések mellett. A gazdasági versenyvédelmét ellátó versenyhatóságtól aztvárták el, hogy általában szabályozza apiaci szereplõk magatartását, küzdjöna nem kívánatos piaci magatartások el-len. A versenyhatóság szervezetrend-szere és feladatai gyakran változtak, aversenyjogi szabályok rendszeres mó-dosítása és a túl széles hatáskör elvontaaz erõforrásokat a lényeges versenyjo-gi problémáktól.

Mindezek ellenére az orosz verseny-hatóság jelentõs mértékben hozzájá-rult az orosz versenypiac kialakításá-hoz. Az áruk és szolgáltatások szabadáramlása elé háruló korlátok nagyrésztleomlottak, létrejött a fogyasztók vé-delmét szolgáló jogszabályi környezet.A versenyhatóság feladata volt a termé-szetes monopóliumok kezdeti szabá-lyozásának kidolgozása, a mai napigfontos szerepet játszik a monopolizáltterületek reformjában, mind a reform-stratégiák kidolgozásában, mind a ver-seny fejlõdése érdekében az új struktú-rák felett gyakorolt felügyelet terén.

Közelkép

42

A FAS eljárásai indulhatnak kérelemrevagy hivatalból, piaci szereplõk jelzéseinyomán, vagy ha olyan dokumentumokkerülnek birtokába közhatalmi szervek-tõl vagy önkormányzatoktól, melyekversenyjogsértésre utaló jeleket tartal-maznak.

A vizsgálatok elvégzésére a Szolgálatlegalább 3 tagú tanácsot jelöl ki(Commission), melyhez vezetõt is ren-delnek, az elnök vagy valamelyik elnök-helyettes személyében. A tanács a FASnevében jár el. Döntéshozatalnál leg-alább a tagok felének jelen kell lennie. Atanács döntéseit egyszerû többséggelhozza, szavazategyenlõség esetén az el-nöké a döntõ szó. Eljárásuk során a Szol-gálat munkatársai korlátozottabb vizs-gálati jogosítványokkal rendelkeznek,mint a magyar vagy uniós kollégáik.

Kérelemre indult eljárás esetén, a FASa beérkezéstõl számított egy hónaponbelül megvizsgálja az adott kérelmet,bejelentést. Ha azok nem tartalmaznakelegendõ bizonyítékot, a vizsgálat idejekét hónappal hosszabbítható. A vizsgá-lat alapján döntik el, hogy indítanak-e akérelem alapján eljárást. Ha indul eljá-rás, létrehozzák az eljárást lefolytatni hi-vatott tanácsot. Ha nem indul eljárás, er-rõl indoklással ellátott értesítést külde-nek a kérelmezõnek. A vizsgálatot elren-delõ határozat kibocsátásától számított3 hónapon belül le kell zárni a vizsgála-tot. Az eljárási határidõ különleges ese-tekben legfeljebb 6 hónappal hosszab-bítható. A tanács szóbeli tárgyalásonvizsgálja az ügyeket, a tárgyaláson köz-vetlen bizonyítást folytatnak le. A tár-gyalás végén a tanács döntéshozatalravisszavonul és meghozza a döntést. A ta-nács az eljárást megszünteti, ha a jogsér-tõ a versenyjogi jogsértéssel önként fel-hagy, s annak következményeit elhárít-ja. A tanács egy ügy elbírálásakor háromfajta döntést is hoz, illetve foglal írásba.A „decision” az ügyet érdemben eldöntõhatározat, melyet egyetlen példánybanállítanak ki és az ügy irataihoz csatolják.Ha döntésében a tanács kötelezettsége-ket ró az eljárás alá vontakra, azt a „direc-tion” tartalmazza, ezt kézbesítik az érin-tettek részére. Az „order” a harmadik ha-tározat-fajta, ezzel hirdetik ki nyilváno-san a tanács döntését. A Szolgálat ellen-õrzi a döntésben foglaltak végrehajtá-sát. Ha a döntésben foglaltak nem való-sulnak meg, az orosz jog szerint közigaz-gatási szankciókkal lehet kikényszeríte-ni a végrehajtást. A FAS döntésének ki-hirdetésétõl számított három hónapon

belül a felek fellebbezhetnek rendes bí-rósághoz vagy választott bírósághoz. Afellebbezés felfüggeszti a FAS határoza-tának végrehajtását a jogerõs bíróságidöntés megszületéséig.

Az orosz versenyjogi szabályozást azOroszországi Föderáció Alkotmánya, azOrosz Polgári Törvénykönyv, a verseny-törvény, illetve versenyjogi tárgyú ala-csonyabb szintû jogszabályok alkotják.Az Alkotmány állami feladatként hatá-rozza meg a gazdasági verseny védel-mét, tiltja a tisztességtelen versenyt ésminden olyan gazdasági tevékenységet,mely monopolizációra irányul. Az 1994-es Orosz Polgári Törvénykönyv is tartal-maz versenyjogi rendelkezéseket: ga-rantálja Oroszország területén belül azáruk és szolgáltatások szabad áramlását,melyet csak szövetségi jog korlátozhatnemzetbiztonsági, közegészségügyiokokból, vagy a környezeti és kulturálisjavak védelme érdekében, továbbá tiltjaa polgári jogokkal való visszaélést a ver-seny korlátozása, vagy erõfölénnyel visz-szaélés érdekében.

A legfontosabb versenyjogi jogsza-bály Oroszországban a 2006. októberé-ben hatályba lépett versenytörvény(Competition Law, továbbiakban CL)2. ACL megalkotásával hatályát vesztettekét korábbi versenyjogi törvény, melyekkülön szabályozták az árupiaci és a pénz-ügyi piacokon folyó versenyt (megjegy-zendõ, hogy az orosz versenytörvény ér-telmében az áru fogalma magába foglalmindent, ami polgári jogok tárgyát ké-pezheti, és kereskedelmi célra szánják).A CL általános célkitûzésként fogalmaz-za meg egy egységes gazdasági térséglétrehozását Oroszországon belül, azáruk szabad mozgásának biztosítását, azorosz árupiaci verseny védelmét.

Az orosz versenytörvény fõ szabályo-zási területei:

– az erõfölénnyel való visszaélés tilal-ma,

– a tiltott megállapodások és össze-hangolt magatartások szabályozása,

– a fúziókontroll, – a tisztességtelen verseny tilalma, va-

lamint– az oroszországi közhatalmi szervek

versenyt korlátozó, akadályozó vagy ki-záró döntéseinek, aktusainak tilalma.

A CL hatálya minden olyan magatar-tásra kiterjed, mely az orosz piaci ver-seny korlátozásához vezet vagy vezet-het.

Az orosz versenyjogi szabályozás leg-hangsúlyosabb területe mindig az erõ-fölénnyel visszaélés volt. A CL vélelmeziazon vállalkozás erõfölényét, mely 50%-os piaci részesedéssel rendelkezik (ez a2006-os új versenytörvény elõtt 65%volt), míg a 35%-ot meg nem haladó pi-aci részesedést – különleges esetek ki-vételével – az erõfölény hiányára utalójelként értékeli. A CL vezette be az oroszversenyjogba a közös erõfölény törvé-nyi definícióját. Közös erõfölényes hely-zetben vannak azok a vállalkozások, me-lyek együttes piaci részesedése leg-alább 50%, egyiknek sincs 8% alatt a pi-aci részesedése, és legalább egy éve sta-bilan fennáll ez a piaci helyzet, valamintmagasak a belépési korlátok és a keres-let nem árrugalmas. A CL felsorolja azerõfölénnyel visszaélés eseteit pl. mo-nopol ár alkalmazása, felfaló árazás, ki-bocsátás korlátozás, beszállítás indoko-latlan megtagadása. Erõfölényes ügyek-ben pénzbírság szabható ki, illetve ajogsértõnek az államkasszába kell befi-zetnie a jogellenes magatartás eredmé-nyeként elért nyereségét. A bírság ma-ximális összege az éves bevétel 2%-a le-het.

A kartellek elleni fellépés területénelõrelépés történt 2007-ben. Ez évtõl –uniós mintára – a jogsértõ vállalkozáséves bevételének összegéhez kötik a ki-szabható bírság összegét, mely maxi-mum 15%-a lehet azon a piacon elértforgalomnak, melyen a jogsértést elkö-vették. A FAS kartell-ügyekben is elren-delheti, hogy a jogsértéssel elért nyere-séget a szövetségi kasszába utalják. Azárrögzítés, a piacfelosztás, valamint aversenytársak piacra lépésének akadá-lyozása büntetõjogi felelõsséget is von-hat maga után. Akár két évig terjedõszabadságvesztés is kiszabható ilyenesetekben. Ha a bíróság jogerõs ítéleté-

2 Federal Law No 135-FZ of July 26, 2006 „On Protection ofCompetition”

Közelkép

43

ben kimondja egy személy bûnösségétkartellezésben, akkor az érintett legfel-jebb három évig nem lehet vállalkozásvezetõ tisztségviselõje. A kartellek elle-ni küzdelem területén korlátozottak aSzolgálat vizsgálati jogosítványai,azonban fejlõdésként értékelik, hogy aBelügyminisztériummal kötött megál-lapodásuk szerint nem csak dokumen-tumokon és tanúvallomásokon alapul-nak már a kartell-döntések, hanem rög-zített telefon beszélgetések és e-mailekis felhasználhatók a bizonyítás során.Összehangolt magatartás bizonyítéka-ként fogadhatja el a bíróság azt is, haversenytársak indokolatlanul egymás-hoz igen hasonló, párhuzamos piacigyakorlatot folytatnak. 2007-ben beve-zették Oroszországban az engedékeny-ségi politikát, hatékony mûködése mégvárat magára, csak néhány, bankokat ésbiztosítókat érintõ kartell-ügyben élteka vállalkozások az új program adta le-hetõségekkel.

A CL felsorolja azon tranzakciókat,melyek a FAS hatáskörébe tartozó fúzió-engedélyezés körébe tartoznak. A gya-korlatban azonban a listán szereplõkönkívüli összefonódások is engedélyköte-lesek lehetnek, az orosz versenyre valóvalós vagy potenciális hatásuk miatt,akár bel- akár külföldön történik a tranz-akció. Az EU-val ellentétben az engedé-lyezési küszöböt nem az érintett vállal-kozások bevétele, hanem tõkéje hatá-rozza meg.

2008-ban lépett életbe a stratégiaifontosságú iparágakban mûködõ vállal-kozásokban való külföldi befektetések-rõl szóló törvény3, mely a CL általánosrendelkezéseihez képest megszorítószabályokat tartalmaz azon külföldi be-fektetõkre, akik nemzetvédelmi- és biz-tonsági szempontból kulcsfontosságúterületeken tevékenykedõ vállalkozá-sokba kívánják vagyonukat befektetni. Atöbbletfeltételek azon cégeket érintik,melyeket Oroszországban jegyeztek beés a következõ iparágak valamelyikébenvannak jelen: nukleáris vagy radioaktívanyagok, kódolás és rejtjelezés, fegyverés hadfelszerelés, repülésbiztonság, ûr-tevékenység, vezetékes telefonszolgál-tatás, földtani kutatások és ásványkin-csek bányászata.

3 Federal Law on Investments No. 57-FZ, 29 April 2008 onInvestment Procedures for Economic Entities of StrategicImportance to National Defence and Security

Megemelt fúziós küszöbszámok

2009 augusztus végén léptek hatályba a versenytörvény azon változásai, me-

lyek jelentõsen megemelik az összefonódások bejelentése kapcsán alkalmazan-

dó küszöbszámokat. A jövõben a vállalkozásoknak akkor kell elõzetesen beje-

lenteni a tranzakciókat, ha összesített éves világszintû forgalmuk meghaladja a

10 milliárd rubelt (kb. 60 milliárd forint), vagy a felek világszintû vagyoni eszkö-

zeinek értéke meghaladja a 7 milliárd rubelt (kb. 42 milliárd forint) és a cél vállal-

kozások értéke meghaladja a 250 millió rubelt (kb. 1,5 milliárd forint). Az új kü-

szöbszámok mintegy 60%-kal magasabbak az eddigieknél. A megnövelt kü-

szöbszámok csökkenthetik az orosz versenyhatóság munkaterhét, amely az el-

múlt évben csaknem 50 ezer fúziós engedélyezési kérelmet kapott. Az új szabá-

lyok szerint a tranzakció bejelentése egyértelmûen a felvásárlók feladata

Áregyeztetõ benzinkereskedõk

A Moszkvai Szövetségi Választott Bíróság helybenhagyta a FAS döntését,melyben az két olajtársaságot (Gazpromneft Kuzbass és Tomsknefteprodukt)marasztalt el, mivel azok összehangolták áraikat. Mindkét – jelentõs piaci része-sedéssel rendelkezõ – vállalkozás a benzin- kiskereskedelmi piacon fejtette ki te-vékenységét a tomszki régióban. A FAS megállapította, hogy a vállalkozások áraiegyezõek voltak, és egyszerre hajtottak végre olyan áremeléseket, melyeket agazdasági környezet nem indokolt. Az orosz hatóság határozatában a jogsértõmagatartás abbahagyására és a jogszerûtlenül megszerzett profit 0,05%-ánakmegfelelõ bírság megfizetésére kötelezte az eljárás alá vontakat. A felek felleb-bezés nyomán eljáró elsõfokú bíróság ugyan megsemmisítette a hatósági dön-tést, azonban a másodfokon eljáró Moszkvai Szövetségi Választott Bíróság felül-bírálta az alsóbb fokú bíróságot, s helybenhagyta a FAS határozatát.

A bíróság ítéletében hangsúlyozta, a piacelemzés fontosságát az ilyen típusúügyek esetén és megerõsítette, hogy a közvetett közgazdasági bizonyítékokelégségek lehetnek az összehangolt magatartás meglétének igazolásához. Egy-ben felhívta az alsóbb fokú bíróság figyelmét a FAS által végzett közgazdaságielemzésének teljességére. Az ügyben az érintett vállalkozások költségszerkeze-tére vonatkozó adatok, a piaci folyamatok által alá nem támasztott párhuzamosáremelések, és az összejátszásban részt nem vevõ versenytársak megléte döntõtényezõk voltak az áregyeztetés meglétének alátámasztásában.

Forrás: Alexandr Svetlicinii, e-Competitions N° 26742

Könyvismertetés

44

Az elõszóban a szerzõ azt jelzi, hogy akartelltilalomba ütközõ magatartásokempirikus elemzése azt mutatja, hogy azárkartell, a piacfelosztó kartell, a gazdasá-gi erõfölénnyel történõ visszaélés gazda-sági következményeit alapvetõen a fo-gyasztók viselik. Ugyanakkor errõl a kér-désrõl nyilvános vita alig folyik, aminekoka aligghanem az lehet, hogy a „“kartell-vétkesek”” általában képesek a kartell mi-atti magasabb árat az utánuk következõpiaci szereplõkre áthárítani. Ugyanekkora végsõ felhasználóknak erre már nincslehetõségük: itt is igaz az a régi igazság,hogy az utolsón csattan az ostor.

Sajnálatos, hogy az „EK versenyjogá-nak megsértése miatti kártérítési igé-nyek” címû., az EK Bizottsága által kiadottFehér Könyv (magyarul ismerteti: Bassolaés Fejes in: Versenyjogi jogsértések ese-tén érvényesíthetõ magánjogi igények;szerk. Boytháné, HVG-Orac Kiadó Kft., Bu-dapest 2008, p. 25.) vonatkozásában anémet versenyjogi irodalom annyira tar-tózkodó. A Fehér Könyv ajánlásainak el-fogadását ugyanis többen mint a németversenyjog „elamerikaisodását” értéke-lik. Ez a tartózkodás ugyanakkor a fo-gyasztói érdekvédelem szempontjábólhátrányos.

A könyv öt fejezetre oszlik.A Bevezetés és a probléma meghatáro-

zása címû. (I.) fejezet az Európai Bíróságnálunk is ismert Courage -ügyben hozottítéletének (magyarul ismerteti Nagy in:Versenyjogi jogsértések … címû. könyv-ben) leírásával kezdõdik. Megjegyzem, ezaz ítélet a könyv szinte valamennyi feje-zetében így vagy úgy újra felbukkan. Eb-bõl azt emeli ki, hogy a kartelljoggal elkö-vetett károkozás miatt „“bárki”” (jeder-mann) kárigénnyel léphet fel. A Courage-

ügyben hozott ítélet figyelembevételé-vel 2005-ben módosított német kartell-törvény (GWB) indokolása azt mondja,hogy a kártérítési igény lehetséges jogo-sultjai körének jelenlegi korlátozása a kö-zösségi joggal nem egyeztethetõ össze.Hiszen a Courage- ügyben hozott ítéletértelmében minden károsult kártérítésiigényt támaszthat, ez pedig felöleli a vég-sõ fogyasztókat is.

A Fogyasztói érdekek a kartelljogban cí-mû. (II.) fejezetben a szerzõ ismerteti azEurópai Bíróságnak a Courage- ügybenhozott ítéletére épülõ, a Manfredi- ügy-ben hozott ítéletét (egyesített C-295/04-tõl C-298/04-ig), amely lényegileg annyitöbbletet tartalmaz, hogy a jogsértõ kar-tell vagy magatartás és a károsodás kö-zött okozati összefüggésnek kell fennáll-nia. Sajnálattal állapítja meg, hogy a né-met jogszabályalkotó ezt a gondolatotnem recipiálta, s hivatkozik olyan szakte-kintélyre, mint Emmerich, aki szerint atöbb lépcsõben történõ értékesítési fo-lyamatnál, mind a közvetett vevõk, minda végsõ fogyasztók a piaci szereplõk kö-rébe tartoznak, s ennek következtében akorábbi piaci lépcsõben létrehozott kar-tellek által értintettek lehetnek, különös-képpen akkor, ha a túlzottan magas ár kö-vetkeztében károsulnak.

A kartelljogi kárigény funkciója címû.(III.) fejezet különösen terjedelmes. Eb-ben a szerzõ a német irodalomban ural-kodó többségi felfogással szembehelyez-kedve arra a következtetésre jut, hogy különösen a kartelltörvény 33. §-át kelle-ne a közösségi joggal harmonizálni. Eztazzal indokolja, hogy egyrészt a németkártérítési jogban uralkodó kompenzáci-ós elvre, másrészt a közösségi jogban ki-fejezésre jutó „bárki” igényjogosultságá-ra tekintettel nem engedhetõ meg, hogya fogyasztókat az õket ért kár megtéríté-sébõl kizárják, akkor, amikor ez a kár ép-pen az árkartell következtében keletke-zett. Szerinte még problematikusabb,hogy bár a kartelltörvény 33. § (3) bekez-désébõl a prevenció elve olvasható ki,ugyanakkor figyelmen kívül hagyják a

jogsértõ kartell létrehozójának ezzel amagatartásával gazdagodását.

A bizonyítási teher vonatkozásában atörvény indokolása is azt mondja, hogy ajogsértõ kartell miatt károsultak káránakkiszámítása komoly nehézségbe ütközik.Ezért a szerzõ azt ajánlja, hogy a polgáritörvénykönyv (BGB) 242. §-a alapján ilyenesetben az lenne célszerû, ha a per bíró-sága adatszolgáltatási kötelezettséget ál-lapítana meg az alperes terhére.

Másik figyelemre méltó gondolata aperköltség csökkentésével kapcsolatos.A magánjogi kártérítési igények érvénye-sítésének a gyakorlatban ugyanis leg-többször a magas perköltség kockázataképezi az akadályát. Ezért vezette be akartelltörvény 98. §-a a perköltség bírósá-gi megállapításával kapcsolatban a lé-nyeges csökkentés (Streitwertanpassung)lehetõségét. Ez különösen abban az eset-ben válhat jelentõssé, ha a felperes per-vesztes lesz. Ez persze kivételes perjogieszköz. Alkalmazásának feltétele, hogy afelperes bizonyítsa, a pertárgy teljes érté-ke alapján számított perköltség gazdasá-gi helyzetét komolyan veszélyeztetné. Aperrendtartás (ZPO) 294. §-a szerint eh-hez a kérelmezõ peres fél gazdasági hely-zetének teljes körû feltárása szükséges.Nevezetesen: a szokásos bizonyítékokonfelül éves mérlegek, adóbevallások,bankszámlakivonatok becsatolása, a leg-többször a kérelmezõ cég vezetõjénekeskü alatti nyilatkozata lesz szükséges.Ugyanez érvényes persze arra az esetre is,ha a felperes egyesület (pl. fogyasztóvé-delmi egyesület).

A kartelljogsértés relevanciája címû. (IV.)fejezetben a szerzõ abból indul ki, hogy akartelltörvény 54. § (2) bekezdés 3. pont-ja szerint a Fogyasztóvédelmi Központ,valamint a fogyasztóvédelmi egyesüle-tek, amelyeket közpénzbõl finanszíroz-nak, érdekeinek sérelmét akkor lehetmegállapítani, ha a kartell vagy összehan-golt magatartás a fogyasztók jelentõs há-nyadát érinti. Tipikus eljárás ilyen eset-ben, hogy a Kartellhivatal jogerõs ma-rasztaló határozatára alapítva indul a ma-

Jürgen Kessler: Kártérítés és az egyesületek perindítási joga a német és az európai versenyjogban*

* Schadenersatz und Verbandsklagerecht im Deutschenund Europischen Kartellrecht) BMW Berlin 2009 p. 138, Eur24,80; A könyv a német Fogyasztóvédelmi Központ(Verbraucherzentrale) megbízásából készült szakvélemény.A magyar szabályozásról szóló cikket lásd a 28. oldalon.

Könyvismertetés

45

gánjogi kártérítési per (follow-on per). AKartellhivatal határozata persze nemmentesíti a felperest a bizonyítás kötele-zettsége alól: nevezetesen bizonyítaniakell a bekövetkezett kár és a jogsértõ kar-tell közötti okozati összefüggést, a kárfeltárásásnak körülményeit, a kár kiszá-mítását. Minthogy ilyen esetben a kár be-

következése és a kartell közötti okozatiösszefüggés már elsõ megközelítésben(prima facie) vélelmezhetõ, azt javasolja,hogy ilyen esetben az alperest terheljeannak bizonyítása, hogy a kifogásolt ma-gatartást a kereskedelmi viszonyok indo-kolták. Ez utóbbi bizonyítás leginkább fo-lyamatleírással képzelhetõ el.

Az eurokonform kartelldeliktum mintjogkérdés címû. (V.) fejezetben, a szerzõaz elõzõekben vázolt gondolatmenetrealapítva, néhol azt megismételve, a né-met jogszabályalkotás számára tesz ja-vaslatokat, nevezetesen a kartelltörvény33. § (2), (3), (4) bekezdései, (új) 33/A.a §és 34/bB. §, 34. § (2) bekezdése, valamint89/aA. § módosítása vonatkozásában.Törvénymódosítási javaslatai ugyanak-kor a realitás határain belül mozognak,mert azoknál alapvetõn a kollektívkárigényérvényesítést (erre feljogosítottegyesületek, fogyasztóvédelmi szerve-zetek, valamint csoportos perek = classaction) tartja szem elõtt. Ugyanakkor azEurópai Bíróság idevonatkozó ítéleteiretekintettel nem zárja ki, hogy egyes fo-gyasztók is érvényesíthessék kárigényü-ket. Ez utóbbit a gyakorlatban akkorajánlja, ha a kartellhatóság a jogsértéstjogerõsen megállapította, valamint hanem bagatellügyekrõl van szó. Ezek ér-tékhatárát 30 euróban javasolja megálla-pítani.

A kár összegszerûségének meghatáro-zása tárgyában a szerzõ által vázolt ne-hézségekkel kapcsolatban magam csakannyit jegyzek meg, hogy ebben a vonat-kozásban mi kedvezõbb helyzetben va-gyunk, mint a németek: a Tpvt. 88/C.c §-ával bevezetett törvényes vélelem (az ár-kartellel elért 10% ártöbblet) következté-ben nálunk legalább ez a probléma elesik.Ugyanekkor a Tpvt. nem ismeri a csopor-tos per (class action) lehetõségét, s így ahazai gyakorlat számára csak a nagy lét-számú pertársaság lehetõsége marad.Igaz, ennek létrehozása komoly szervezõmunkát igényel.

Összefoglalva: tiszteletreméltó az azalaposság, amellyel Kessler professzor afogyasztó, illetve. a fogyasztóvédelemszempontjából dolgozta fel a témát, fi-gyelembe véve elsõsorban a közösségijogot, de az amerikai, valamint a franciajogot is. Ezek után a német fogyasztóvé-delmi szervezetek érdekérvényesítõ ké-pességén múlik, hogy a szakvélemény-ben, illetve. a könyvben leírt javaslatok-ból mit tudnak elfogadtatni. Elõrelátha-tólag nem lesz könnyû dolguk, hiszenmár a kartelltörvény legutóbbi (hetedik)módosításának parlamenti vitája is azzalaz eredménnyel járt, hogy a szövetségikormány törvénymódosítási tervezetét isalaposan megnyiirbálták.

Nekünk ugyanakkor a leírtakból sza-bad tanulnunk.

VIDA SÁNDOR

Visszapillantó

46

Piac és hatósági beavatkozás –nem újkeletû jelenségek, amelyetaz is igazol, hogy Tárkány Szûcs Er-nõ a régi Magyarországon érvé-nyesülõ jogi népszokásokat bemu-tató munkájában (Magyar joginépszokások, Gondolat, Buda-pest, 1981.) szól a piacot, a vásártérintõ szabályokról, a (városi, he-lyi) hatóság piacot befolyásoló te-vékenységérõl.

Amint azt Tárkány Szûcs Ernõ kiemeli,„ma még nehezen mérhetõ le objektívenaz a szerep, amelyet az árucsere szervezé-sében a helyi hatóságok, tanácsok játszot-tak. Gazdaságpolitikájuknak állandóanhomlokterében állt egyrészrõl a lakosságjó ellátása, másrészt a helyi termények éstermények piacának kialakítása. Nemcsaka vármegyével, a földesurakkal kellettilyen vonatkozásban megküzdeniük, ha-nem néha a kereskedõkkel is, akik igye-keztek magukat kivonni a tanács hatáskö-re alól. Ugyancsak nehezen tudták meg-védeni szeszesital-árulási monopóliumai-kat, vagy az értékes vadbõrök elõvásárlá-sához fûzõdõ érdekeiket.” Ismerteti, hogy„a 18. század végétõl az Alföldön különö-sen élénk gazdasági szervezõ tevékeny-séget fejtettek ki a városok a gyapjú és akosok értékesítésében. A Békés megyeiközségek és városok különösen afféle’szindikátus’-t alkottak; a gyapjú árát köz-megegyezés szerint nem rögzítették a ve-võvel kötött elõzetes megállapodás alkal-mával, hanem a nyírás idõpontjában ha-tározták azt meg a pillanatnyilag legjobb,közösen felmért piaci árak ismeretében.”

Az árucsere legfontosabb formája a vá-sár volt, állapítja meg a szerzõ, kiemelve,„a piac, a heti vásár a háztól való árusításszervezettebb, kijelölt helyhez kötött vál-tozata volt, ahol a kínálat és a kereslet egyhelyen találkozott.”

A vásárt „a kor viszonyaihoz mértenszinte a teljes szabadság jellemezte. A vá-sárban mindenki szabadon adhatott-ve-hetett, nemre, fajra, vallásra, állampolgár-ságra, kereskedõi profilra tekintet nélkül.A külföldi még kicsiben is hozhatott for-galomba árut, mert egyébként ezt számá-ra tiltották. Csak a tisztességben, a jogsze-

rûségben és a jó minõségben nem ismer-ték el a szabadosságot.”

A vásárt „a helyi hatóság engedélyezte,szervezte és felügyelte, kijelölte a terüle-tét, meghatározta az árusítás napjait ésidõpontját, sokszor az árulás módjára néz-ve is szabályokat állapított meg. A 18. szá-zadban elég gyakori, hogy idegenek, ke-reskedõk (kufárok) részére megtiltották apiaci árulást, vagy afelöl rendelkeztek,hogy a kereskedõ piacon nem vásárolha-tott, vagy amit a piacon vásárolt, aztugyanott nem adhatta el.”

A városok vonatkozásában megemlít-hetõ, hogy „a hazai kereskedõkkel kapcso-latban az árulerakatási jog (kényszerel-adás) és az elõvásárlási jog szabályai je-lentettek korlátokat. Egyes városokugyanis azt a kiváltságot kapták, hogy avárosba érkezõ vagy a város mellett elvo-nuló kereskedõk szekereirõl az árukat le-rakhatták, hogy elõvételi jogukat gyako-rolhassák. Az elõvétel nagyban történt, ésa város kereskedõi így megtarthatták ma-guknak a kiskereskedelmi hasznot… Azelõvásárlási jog gyakorlása rendkívül bo-nyolult közérdekeket takart. A kereskedõkrészére azt a lehetõséget nyújtotta, hogyvásár elõtt nagyban, tömegben vásárol-hattak az iparosoktól és a parasztoktól,amit azután a vásárban jó haszonnal to-vábbadtak. Ez a kereskedelmi módszerazért volt káros, mert az egymással ver-sengõ kereskedõk elõször a vásár elõtt,másodszor a vásár alatt felverték az ára-kat, és a helybeli lakosság csak magas árontudott vásárolni.”

Tárkány Szûcs Ernõ arra is rámutat,hogy „nemcsak a hatóság, hanem a keres-kedõk, iparosok piaci megállapodásai iskorlátozták a versenyt. Ilyen példa a kés-márki textilfestõk 1737-ben kötött megál-lapodása, akik el óhajtván hárítani a nagykínálatból adódó alacsony árszintet, meg-határozták, hogy melyik városba ki meny-nyi árut vihet és mennyiért adhatja azt. Dekartellszerzõdést kötöttek a kõbányai ésgyõri sertés-nagykereskedõk is, a felvásár-lói árak letörése érdekében. Kartellbe tö-mörültek régen a vándorköszörûsök: azo-nos díjat kértek, és a napi bevételenegyenlõen osztoztak.”

A kereskedelem színtere természete-sen nemcsak a vásár volt, hanem a bolt is,amellyel összefüggésben szintén kont-rollt gyakorolt a helyi hatóság. „Ha a bolt-helyiséget a város adta bérbe, a bérlõ ré-

szére szolgáltatási feltételeket is megha-tározott. Ezek közül legáltalánosabb volt,hogy a kereskedõ kötelessége a lakosságszükségleteinek választékos ellátása,vagy, hogy bort, húst csak olyat árulha-tott, ami a város terméke… A helyi ható-ságok megszabták a boltok nyitvatartásiidejét, sok helyen még az áruk árát is (pl. ahúsét szinte mindenütt), ellenõrizzék aboltok árukezelését és tisztaságát.” Meg-jegyzendõ, „a bolt különleges típusa volta magazin, amelyet ipartelepek mellett lé-tesítettek hatósági engedély alapján vagyanélkül, ha a gyárosnak erre nem voltszüksége, mert a regálét bérelte vagy tu-lajdonosként használta. A magazin kizá-rólagos eladást jelentett, másik üzletet akörnyéken nem engedélyeztek; ezzel averseny is megszûnt. Selmecbányán a ke-reskedõ a 18. században 16 százalékoshasznot számíthatott a beszerzési árhoz.”

ZAVODNYIK JÓZSEF

Tárkány Szûcs Ernõ: Piac, vásár, hatóság

Tárkány Szûcs Ernõ(1921–1984)

Jogtudós, néprajzkutató. Hódmezõ-vásárhelyen született. A vásárhelyi Re-formátus Bethlen Gábor Gimnázium di-ákjaként fordult a néprajz, a szociográ-fia, a falukutatatás felé. A kolozsváriegyetem jogi fakultása mellett népraj-zot és szociológiát is hallgatott. Kolozs-váron jelentek meg 1943-ban a Jogszo-kások Kalotaszegen, illetve 1944-ben aMártély népi jogélete címû kötetei. Vá-sárhelyre 1945-ben tért vissza, a TornyaiTársaság titkárává választották, és meg-bízták a társaság folyóirata, a PusztákNépe szerkesztésével. 1948-ban meg-szerezte a jogi doktorátust. 1950-benBudapesten a Belkereskedelmi Minisz-tériumnál, 1957-tõl a Nehézipari Minisz-tériumnál helyezkedett el. Részt vett abányatörvény elõkészítésében, majdpublikálta a Magyar bányajog címû mo-nográfiáját. 1975 és 1983 között a Ma-gyar Tudományos Akadémia NéprajziKutató csoportjának tudományos fõ-munkatársaként dolgozott. Legjelentõ-sebb mûve az 1981-ben kiadott Magyarjogi népszokások címû monográfia.

(http://www.emlekpont.hu/hodme-zovasarhely/vasarhelyiek/vasarhelyiek/tarkanyszucserno.html)

A GVH tevékenysége számokban

47

Elõzetes statisztikai adatok a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti tevékenységérõlA 2009-rõl áthúzódott és a 2010-ben kezdõdött bejelentésekrõl, panaszokról és a versenyfelügyeleti eljárásokrólAz összeállítás idõpontja: 2010. május 31.

I. Bejelentések és panaszok

Megnevezés Száma

2009-rõl áthúzódott 247

2010-ben érkezett 469

Ebbõl: jogerõsen elutasított 326

Versenyfelügyeleti eljárás indult 43

Elbírálás alatt, folyamatban lévõ 347

MegnevezésA jogorvoslati kérelmet

elfogadta elutasította

Fõvárosi Bíróság 0 4

II. Versenyfelügyeleti eljárások

Megnevezés Száma

2009-rõl vagy korábbi évekrõl áthúzódott 1092010-ben indult 50Együtt 159Ebbõl: versenyhivatali határozattal lezárt 54Folyamatban lévõ 105

Megnevezés Száma

Fogyasztók megtévesztése 87Erõfölény 23Versenykorlátozó megállapodás 20Fúziókontroll 29Összesen 159

MegnevezésTörvény-

sértésBírság

eFt-ban

Kötele-zettség-vállalás

Jogsértéshiánya

Meg-szüntetés

Vizsgálóilezárás

Összeslezárás

Fogyasztók megtévesztése 20 290 800 2 1 4 0 27

Erõfölény 1 0 1 1 3 3 9

Jelentõs piaci erõ 0 0 0 0 0 0 0

Versenykorlátozó megállapodás 2 100 200 0 1 0 3 6

Összesen 23 391 000 3 3 7 6 42

III. Versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozatok megoszlása

V. Versenyfelügyeleti döntésben kiszabott legnagyobb bírságok (2010. január 1.–május 31.)

Az eljárások megoszlása

Elbírált jogorvoslati kérelmek száma

Vj szám Ügynév Összeg (forint) Ügytípus

46/2009 Free Choice Kft. – vitaminajánló 100 000 000 fogyasztók megtévesztése

195/2007 Lapterjesztõ Zrt. részvényesi megállapodása 100 000 000 kartell

3/2009 Digitánia-Gold Sweet – párkeresés 48 000 000 fogyasztók megtévesztése

111/2009 Euro Correct-Group saving – fogasutói csoportok 44 200 000 fogyasztók megtévesztése

117/2009 Vodafone. – SMS-nyereményjáték 40 000 000 fogyasztók megtévesztése

89/2009 Gastroyal –minden idõk 8 legjobb fogyókúrája 10 000 000 fogyasztók megtévesztése

Megnevezés Száma

Engedélyezés 10Engedélyezés feltétellel 1Tiltás 0Nem engedélyköteles 0Vizsgálói lezárás 1

Megszüntetés 0

Összesen 12

IV. Fúziós kérelmek megoszlása

Bírság eFt(késedelem miatt)

4 900

A Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának lapjaSzerkesztõség: 1054 Budapest, Alkotmány u. 5.Levélcím: 1245 Budapest 5., Pf. 1036Telefon: (1) 472-8900. Fax: (1) 472-8905.E-mail: versenytukor@gvh.huFõszerkesztõ: Gadó Gábor.A szerkesztõbizottság tagjai: Belényi Andrea, Dániel Anna, Horváth Lászlóné, Sáriné Simkó Ágnes, Zenisek Andrea.Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 6. Telefon: 266-9290, www.mhk.hu Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató.

10.1624 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. www.hknyomda.huFelelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.