KONYV HETVI. ÉVFOLYAM 21. SZÁM • 2002. OKTÓBER 31. K U L T U R Á L I S K É T H E T I L A P

144 FTw w w . k o n y v 7 . h u¨ ´

Tarján TamásÓramû, bölcs körön

Kertész ÁkosUjjé, a színházbannagyszerû!

Ember és gondolatÁgh Attila

ÍrófaggatóVáncsa István

Nyerges AndrásFreud és„lovas barátja”

Fotó: Szabó J. Judit

Sári LászlóAz ifjú Lin-csivándorévei 9.

LIBRI MINÔSÉGBUDAPESTI KÖNYVESBOLTJAINKBAN,

ORSZÁGSZERTE A ÁRUHÁZAK KÖNYVOSZTÁLYAIN

ÉS A ONLINE KÖNYVBIRODALOMBAN.

Az elsô magyar irodalmi Nobel-díjas

Kertész Imre

K.u.K.kantson könyveinkbe!A K.u.K. Kiadó újdonságai

KoktélvilágKötve 1400 FtA világ legízletesebb koktéljaiból ad válo-gatást ez a különleges gyûjtemény.

NyakkendôkA nyakkendôkötéstitkaiKötve 1400 FtA nagy sikerû könyvötödik kiadása.

Marcello Venturi: Júlia, az élô legenda176 oldal, kötve 1400 FtÉrdekes és olvasmányos tanúságtétel Európatörténetének egyik legintenzívebb idôszakáról asztálinizmus idején. A szerelmi történeten túl Júlia élettörténete is akönyv. Elsôként írja meg azt, hogy Sztálin a gulágokra juttatta a spa-nyol kommunistákat, akik Franco elôl menekültek Moszkvába. Különérdekessége a könyvnek, hogy megpróbál utánajárni annak a legendá-

nak, mely szerint Hemingway beleszeretett anagyon vonzó Júliába, és róla mintázta az Akiérta harang szól Mariajának alakját.A világhírû olasz író és a regény hôsnôje novem-ber 8-án 17 órakor találkozik olvasóival a LibriKönyvpalotában.

K.u.K. Kiadó1138 Népfürdô u. 15/ET/F 239-1189, 359-1634

E-mail: kukkiado@ax.hu

„Az e kötetbenmegjelenô munkákközül nem egyetazzala szándékkal írtam,hogy magamnak –és perszeazoknak, akiketérdekel –megpróbáljamtisztázni,miképpen váltlehetségessé anemzetiszocializ-mus térhódítása...Törekvéseimközéppontjábanaz áll, hogynyomon kövessema németek nemzetihabitusának azokata fô fejlôdésivonalait, amelyeklehetôvé tettéka hitleri korszakciviliziációvesztésihullámát.”(Norbert Elias)

A Helikon Kiadó ajánlata

A könyv megrendelhetô a Helikon Kiadónál (1053 Budapest,Papnövelde utca 8.), telefonon Varga Istvánnál a 317-4987-esszámon, vagy a 317-4967-es faxon, valamint megvásárolható

a Helikon Könyvesházban: Budapest, VI., Bajcsy-Zsilinszky út 37.

w w w. k o n y v 7 . h u 3

Megjelenik kéthetente ● Ára: 144 Ft ● Elôfizetôknek: 120 Ft ● Elôfizetési díj: 2880 Ft egy évre ● Kiadja: Kiss József Könyvkiadó, Kereske-delmi és Reklám Kft. Az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének a tagja ● Szerkesztôség, hirdetésfelvétel,elôfizetés: 1114 Budapest, Hamzsabégi út 31. ● Telefon/fax: 466-0703, telefon: 209-1875, 209-9140, 209-9141 ● E-mail: konyvhet@axelero.hu● Fôszerkesztô, felelôs kiadó: Kiss József ● Fôszerkesztô-helyettes: Csokonai Attila ● Lapmenedzser: Könnyû Judit ● Mûvészeti vezetô:Szabó J. Judit ● Szedés, tördelés: Recent Stúdió, Blasits Ildikó ● Nyomás: Grafika-Typopress Nyomda ● Felelôs vezetô: Farkas Tamásügyvezetô igazgató ● ISSN 1418-4915 ● A hirdetésekben közöltekért a kiadó és a szerkesztôség nem vállal felelôsséget ● Terjeszti áru-sításban: a Magyar Lapker Rt., a Magyar Könyvklub Rt., a Libri Kft., a Líra és Lant Rt.Külföldön elôfizethetô a Hungaropress Sajtóterjesztô címén: 1117 Budapest, Budafoki út 70., Hungarica E. C., 2013 Pomáz, Pf: 146.Lapunk megjelenését támogatja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Kulturális Alapprogram.

ÍrófaggatóVáncsa Istvánt

faggatta Nádra Valéria22. oldal

Diószegi Vilmosszibériai naplói és levelei

17. oldal

A T A R T A L O M B Ó L

4

31

Illyés Gyulacentenáriumára

15. oldal

Kertész ImreNobel-díjas

5. oldal

AZ ELSÔ MAGYAR IRODALMINOBEL-DÍJAS: KERTÉSZ IMRE(Csokonai Attila, Görgey Gábor,Mátraházi Zsuzsa, Mogyorósi Géza,Nádra Valéria)

Az ifjú Lin-csi vándorévei 9. részKözreadja: Sári László

Mindenütt jelenIllyés Gyula centenáriumára(Tarján Tamás)

Elhaló sámándobok?Diószegi Vilmos világhírû sámánkutatószibériai naplói és levelei(Sz. Zs.)

EMBER ÉS GONDOLATÁgh Attilávalbeszélget Nádor Tamás

Kertész ÁkosUjjé, a színházban nagyszerû!

OLVASÓSZEMÜVEGNyerges AndrásFreud és „lovas barátja”

ÍRÓFAGGATÓVáncsa Istvántkérdezte Nádra Valéria

SZEMMAGASSÁGBANTarján TamásÓramû, bölcs körön

Könyv, irodalomés iskola a 21. század elején(Pompor Zoltán)

SIKERLISTA

KÖNYVAJÁNLÓ

MEGJELENT KÖNYVEK2002. OKTÓBER 4–17.

20

19

27

21

22

24

23

25

15

14

17

■ Kertész Imre nyerte el a 2002. évi iro-dalmi Nobel-díjat. Azt hiszem, egyön-tetûen örül ennek mindenki, akinek azirodalomhoz, a könyvekhez köze vanakár íróként, akár olvasóként, akár a sok-színû könyvipar dolgozójaként.

Így vagyunk ezzel mi is, itt a Könyvhétben.Örömünk felhôtlen.Ezen mit sem változtat a tény, hogy is-

mét nyögtük kéthetiségünk átkát: elôzôszámunk már nyomdában volt, amikorhírül kaptuk, hogy Kertész Imre lett azidei díjazott, emiatt nem volt módunkelôzô számunkban akár csak egy sorbantudatni olvasóinkkal, hogy mi magunk ismennyire örülünk.

Most tudatjuk.Ám hogy hátrányunknak némi elônyét is

élvezzük, a két lapzárta és a megjelenés kö-zötti idôben jutott kis idô arra, hogy terje-delmünkhöz és lehetôségeinkhez mértenméltóképpen fejezzük ki, lapunk hasáb-jain is, személyesen érzett örömünket: ké-szítettünk sebtében egy kis összeállítást azelsô magyar irodalmi Nobel-díjasról.

Milyen jólesik, már önmagában is, azt le-írni: az elsô magyar irodalmi Nobel-díjas.

Hosszú-hosszú évtizedeken át várta,vágyta, reménykedett az irodalmi közélet,hogy nekünk is..., hogy megkapjuk…,hogy lesz végre…

Megírták máshol, mások, hogy ki min-denki volt esélyes, hogy ki mindenkit je-löltek, terjesztettek és ki mindenki jelölt ésterjesztett… mégis rendre más kapta meg.

Most végre megkapta egy magyar író:Kertész Imre.

A Nobel-díj egyértelmûen a díjazott sze-mélyes teljesítményét ismeri el, és a díjKertész Imréé. Mégis van talán valamifélejelképes értelme a díjnak (bizonyára többis, megkockáztatom, ahányan csak értel-mezzük, annyiféle), én elégtételnek érzem.

Mindazok elégtételének, akik – mint Ker-tész Imre is – nem arattak zajos, csinnadrat-tázó sikereket, az irodalmi, vagy bármilyendivat nem kapta szárnyára ôket, tömeges ra-jongást, rajongó tömegeket eredményezve,csak csöndesen, elszánt elhivatottsággal te-szik a dolgukat, mert azt kell tenniük.

Az élet néha rácáfol az ironikus közhe-lyekre (v.ö.: minden jó elnyeri méltó bün-tetését): igazságtalanul ritkán, de néha az ismegesik, hogy a jó elnyeri méltó jutalmát.

Kiss József

Az elsô magyar irodalmiNobel-díjas: Kertész Imre

■ Alfred-Bernhard Nobeltélete utolsó évtizedében egyalapítvány gondolata foglal-koztatta: óriási vagyonából akultúra és a tudomány legki-válóbbjainak a munkáját kí-vánta jutalmazni. 1895. no-vember 27-i keltezésû testa-mentuma rendelkezett hátra-maradt vagyonának felhaszná-lásáról. „Végrendeletem végre-hajtója biztos értékpapírokbafektetendô tôkébôl alapít-ványt állítson föl, amelynekkamatai évente díjként osztas-sanak föl azok között, akik azelmúlt évben az emberiségneka legnagyobb hasznára váltak(...) egy rész azé, aki az iroda-lomban eszmei értelemben alegkiválóbbat alkotta”.

Bizonyos jogi részletek el-döntése csaknem öt évet vettigénybe, így a díjakat elôször1901-ben oszthatták ki. A díj-kiosztásra minden év decem-berében, az alapító halálánakévfordulóján Stockholmbankerül sor, a ceremónián általá-ban részt vesz a svéd király,rendszerint ô adja át a díjakat.

Kikötés, hogy a díjat csakmég életben lévô tudós vagymûvész kaphatja meg – olvas-hatjuk a Nobel-díjasok kislexiko-nában (Bp., Gondolat, 1985.) –Két kivétel akad: Hammarks-jöldnek, az ENSZ fôtitkáránaktragikus balesete után ítéltékmeg a Nobel-békedíjat, posz-tumusz irodalmi Nobel-díjatkapott 1931-ben Erik AxelKarlfeldt (svéd költô, ha valakinem tudná, a Svéd Akadémiatitkára, a Nobel-díj Bizottságtagja! Tegyük hozzá: életébenháromszor próbálták rátuk-málni a díjat, ô visszautasítot-ta. Miután meghalt, nem apel-lálhatott szegény).

Az oklevél és az érem a díja-zott visszavonhatatlan tulaj-dona, az akkor is az övé, ha va-lamilyen okból nem veszi át.Eddig csak (elvi okokból már aszavazás elôtt) Jean-Paul Sartreutasította vissza a díjat 1964-ben, illetve 1958-ban, merô-ben más okból Borisz Paszter-

nak. Ôt a szovjet vezetés ke-gyetlen választás elé állította:vagy lemond a díjról, vagyszámûzik a hazájából. A szov-jetellenes Doktor Zsivago szer-zôje otthon maradt. De aligkét évvel élte túl az ellene in-dított hecckampányt. Az iro-dalmi Nobel-díjat négy alka-lommal kapták megosztva ket-ten: 1904-ben a provanszálnyelven író francia FrédéricMistral és a spanyol José Eche-garay y Eizaguirre, 1917-ben adán Henrik Pontopiddan és asvéd Karl Gjellerup, 1966-bana német Nelly Sachs és az izra-eli Sömuel Jószéf Agnon,1974-ben a svéd Harry Martin-son és Eyvind Johnson oszto-zott a kitüntetésen.

Az elsô irodalmi Nobel-díjasa késô-parnasszista franciaköltô, René Armand Sully-P-rudhomme, akinek a verseitKosztolányi fordításában ol-vashatjuk magyarul. Ezekbenaz esztendôkben nem volt díj-osztás: 1914, 1918, 1935, 1940,1941, 1942, 1943. KertészImre, ha jól számoltam, a 99.író, aki a világ legrangosabbirodalmi kitüntetését átveheti.

Adataim egyik forrása a No-bel-díjas írók antológiája (Bp.,Káldor Könyvkiadóvállalat,1935.). Ebben a majd’ 600 ol-dalas kötetben rövid életraj-zot, bibliográfiát és verseket,ill. néhány oldalas dráma-vagy prózarészletet találunkaz addigi 34 kitüntetettrôl/tôl.A bevezetô tanulmány magá-ról a névadóról szól, innen tu-dom, hogy az 1833-ban szüle-tett Nobel, akármennyire isgyakorlati ember volt, sze-rette, sôt mûvelte is az irodal-mat. Ezt szerencsére jótéko-nyan ellensúlyozta üzleti ér-zéke, 129 találmánya, ame-lyekbôl meggazdagodott.

Azt gondolnánk, irodalmiNobel-díjat próza- és dráma-íróknak, költôknek adnak.Nos, e tekintetben is érik meg-lepetések az embert. Más terü-leten jelentôset alkotott, deszépirodalmi munkássággal

éppenséggel nem dicsekedhetTheodor Mommsen (1902) –lévén történész és jogász, a fi-lozófus Henri Bergson (1926)és Bertrand Russel (1950), ésállamférfi, történész, közíró scsupán negyedsorban író a díj1953-as kitüntetettje, Sir Win-ston Churchill. Willy HaasNobelpreisträger der Literaturcímû könyvében a filozófiaközépszerû népszerûsítôjéneknevezi az 1908-ban kitüntetettRudolf Euckent – s egysze-rûen tévedésnek a kitünteté-sét. A németek közül az elsôigazából szépíró egyébkéntPaul Heyse volt (1910). Ôráugyanúgy nem emléksziksenki, mint az amerikai PearlBuck asszonyra (1938), akinekpedig 24 könyve jelent megegykor Magyarországon!

Aki tájékozódni kíván a ki-tüntetettekrôl, annak a máremlített lexikonon kívül csu-pán egy 1990-es kiadású, K. Ja-kab Antal által összeállított,Kolozsváron megjelent kiad-ványt ajánlhatok figyelmébe,az Irodalmi Nobel-díj 1901 –1990 rendkívül hasznoskönyv, és élvezetesek benne acsipkelôdô megjegyzésekkelspékelt mini-biográfiák.

Áttekintve a névsort, szem-beötlô a „skandináv” (svéd,dán, norvég, izlandi) szerzôktúlsúlya az elsô évtizedekben.Maga Nobel kortársai közülBjörnsont, Ibsent és SelmaLagerlöföt becsülte nagyra.Egyikük nem kapta meg aNobel-díjat. – Abban az év-ben, amikor Henrik Ibsenmég megkaphatta volna, egymásik Henryk, a lengyel Sien-kiewicz a Quo vadis?-szalvitte el a pálmát. ThomasMann a Buddenbrook ház,Frans E. Sillanpää Silja címûregényéért, R.Tagore Áldo-zati ének címû versesköteté-ért kapta meg a díjat, egyéb-ként általában életmûveketjutalmaznak.

Mind ez idáig az angol nyel-ven írók vannak a legtöbbenaz irodalmi Nobel-díjasok kö-zött, az angliaiak és egyesültállamokbeliek mellett ide tar-tozik a tavalyi nyertes Nai-paul, az indiai származású tri-nidadi író csakúgy, mint a dél-afrikai Nadine Gordimer

(1991), az ír Yeats (1923), Sea-mus Heaney (1995), az elsô fe-kete afrikai, joruba törzsbelinigériai költô-író-drámaíró,Wole Soyinka (1986), a kisan-tillákbeli Derek Walcott(1992), a máig egyetlen auszt-ráliai, Patrick White (1973).

Másodikak – ha egybe számít-juk ôket – a spanyolul-olaszul-portugálul írók – harmadik askandináv és a francia csoport,negyedik a német, ötödik azorosz. (Kétségtelenül elôny, havalaki jól le van fordítva an-golra, de a német kiadók is tud-nak lobbizni. Ha meg svédül isolvasható a jelölt...!) Hogyhova sorolandó az ír szárma-zású Samuel Beckett, aki ango-lul és franciául egyaránt kiváló-an írt, nem tudom.

Mi a csehekkel, japánokkal,kínaiakkal, szerbekkel, finnek-kel stb. állunk egymás mellett apontversenyben. A lengyelek-nek bezzeg négy Nobel-díjasukvan. Mivel most már telhetet-len vagyok, amikor azt számol-gatom, hogy mikor lehet ismétmagyar íróé a díj, ôket veszemalapul: Sienkiewiczet kilencévvel követte W. Reymont, ôtötvenhat évvel C. Milosz, ôttizenhat évvel E. Szymbors-ka... 1996–1905=91. Vagyis: adédunokám (mint nyugdíjaskülsôs) akár a negyedik magyarNobel-díjast köszöntheti e laphasábjain.

Csokonai A.

w w w. k o n y v 7 . h u4

Tények és érdekességeka díjak díjáról

AZ ELSÔ MAGYAR IRODALMI NOBEL-DÍJAS: KERTÉSZ IMRE

G. B. Shaw (1856–1950)a Nobel-díjjal járó pénzjutalmat

a svéd irodalom (különösenA. Strindberg) angliai

népszerûsítésére ajánlotta fel

w w w. k o n y v 7 . h u 5

■ Szívesen lennének sokanKertész Imre helyében né-hány napja. Talán még iri-gyei is támadtak – nem fel-tétlenül a pályatársak között–, mióta neki ítélték oda azidei irodalmi Nobel-díjat. Ahír megérkeztét követô ki-lencedik napon tartott buda-pesti sajtótájékoztatón néhá-nyan fel is szisszentek, ami-kor valaki afelôl érdeklôdött,hogy abból a rengeteg pénz-bôl – bejelentetten kétszáz-hatvan-kétszáznyolcvan mil-lióból –, amely a Nobel-díj-jal jár, fogja-e a magyar iro-dalmat alapítvánnyal vagyegyéb módon támogatni, s ôazt válaszolta: ilyen terveiegyelôre nincsenek, negyvenévnyi bezártság után jó hasz-nát látja a pénzjutalomnakis. Talán éppen föld körüliutazásra vagy léghajó-vásár-lásra költi az összeget,mondta a következô provo-káló kérdésre, amely e két va-riációt vetette fel választásilehetôségként.

MegfilmesítettSorstalanságMegsajnáltam Kertész Imrétezen az egyetlen hétvégérekorlátozódó magyarországilátogatásán. Akkor már egyhete ostromolta a világsajtó,a Frankfurti Könyvvásáronvéres kardként hordozták kö-rül. Itthon elôbb a diplomá-cia képviselôivel volt proto-kolláris találkozója, a Kem-pinsky Hotelban megrende-zett sajtótájékoztatóról pedignégy testôrnek kellett kime-nekítenie az ôt merô jószán-dékkal ostromló újságírókgyûrûjébôl, az orra alá tartottmikrofonok erdejébôl, miu-tán majd’ két órát válaszolt atermészetesen csapongó,mert más-más médiától ér-kezô kérdésekre.

Hosszasabban idôztünk aSorstalanságból készítendôfilmnél, amelynek Kertész

Imre már publikálta is a forga-tókönyvét. Ez a szerzô szerintirodalmi ajánlat, amelyet képieszközökkel, hanghatásokkalés színészi közremûködéssel aprodukció rendezôje, KoltaiLajos fog élôvé tenni. A ren-dezô elmondta: célszerûlenne az állammal „felezni”az elôre kétmilliósra becsültköltségeken. Az írói naivitásitt gyorsan közbeszólt: sze-retné a pénztôl függetlenítenia filmet, olyan finanszírozásimegoldásokat találni, ame-lyekkel ez megvalósítható.Koltai Lajos jelezte, úgy fog-nak támogató partnereket ke-resni, hogy kikötik: a forgató-könyv végleges, ahhoz nemlehet hozzányúlni. A többiholocaust-filmtôl, például aKertész Imre által minden tá-madástól megvédett Az életszép címûtôl vagy a Schindlerlistájától az fogja megkülön-böztetni ezt az alkotást, hogyitt nem kívülrôl nézünk majdbefelé a szögesdróton, hanemegy ember lelkébôl tekintünkkifelé, miáltal a Sorstalanságratalán kevéssé lesz jellemzô aképi bravúr, bár a magából amûfajból is eredô látványos-ságról természetesen nemakarnak lemondani.

A rosszra fel kellkészülniHogy mi lesz a film üzenete afiataloknak? Muszáj megérte-niük: mindig fenn kell tarta-nunk a készenléti állapotot amegpróbáltatásra, mert akár-milyen korban élünk, a világhajlamos arra, hogy a rosz-szabb irányba haladjon.

Többen értetlenkedtek ami-att, hogy Kertész Imre szeretBerlinben élni, sorsából in-kább az következnék, gyaní-tották, hogy mesze elkerüliNémetországot.

– A magyar irodalomban ha-gyomány – emlékeztetett Ker-tész Imre –, hogy íróink, köl-tôink valamely nyugati nagy-

városhoz kötôdnek, gondol-junk Ady Endre Párizsára vagya Márai Sándor által a kény-szerû távozás elôtt önként vá-lasztott európai fôvárosokra.Ezeken a helyeken óriási kul-turális energia halmozódik fel,kapcsolatba lehet lépni a világmûvészetével, s feltöltekezveezekkel az energiákkal, újraörömest térhet haza az utazóalkotó. Németország egyéb-ként példamutatóan demokra-tikus ország – biztosított ben-nünket az író, aki eloszlattaazt a hazánkban elterjedt tév-hitet, miszerint jelölni lehetvalakit a Nobel-díjra. Csak azilletô munkásságát szemlél-tetô dokumentációt szokás le-tenni a Svéd Akadémia aszta-lára, tudhattuk meg tôle.

NégyszemköztDélután a Magvetô Kiadó he-lyiségeiben a sajtókonferencianyüzsgéséhez képest mennyeibékesség honolt, bár folyvástzakatoltak a fénymásológépek,érkeztek a kifutók malomke-réknyi virágcsokrokkal és sor-ban álltak-ültek a négyszem-közti beszélgetésre tíz-húszpercet elnyert kollégák. Amintlejárt a megszabott idôhatár,máris kopogtattak az ajtón, fi-gyelmeztetve riportert és inter-júalanyt a sietôs befejezésre.

Kertész Imre úgy beszélge-tett, mintha csak álló dél-utánra ültünk volna le egy-mással, mondjuk teázni,

mint három évvel ezelôtt,amikor a Frankfurti Könyv-vásár elôtt a Könyvhét németnyelvû különszámába készí-tettem vele anyagot.

A keze az este közeledténmár egyre jobban reszketett.Az arca pirtól égett. Hirtelenfélteni kezdtem a hetvenhá-rom éves embert. Legszíveseb-ben arra biztattam volna, pi-henjen le inkább a számunkrakiszabott tíz perc alatt. De ôlelkesen merült bele a témába,nem is fogta rövidre a szót.Szabadkozott, amiért nem vá-laszolta meg faxon elküldöttkérdéseimet, ám, mint mond-ta, már a Nobel-díj hírénekmásnapján sem lehetett kiiga-zodni a hozzá érkezett üze-netkazalban.

Hullaa szekrényben– Mindig is hangoztatta, hogynem tartja holocaust-regénynek aSorstalanságot, holott mások an-nak tekintik. Mibôl ered ez a né-zetkülönbség?

– Ennek a regénynek a nyel-vezetén nyomot hagyott az,hogy egy utált diktatúrában ír-tam. Az egyik diktatúrárólszóltam a másik diktatúrában.Ez a véleményem sugárzik asorok közül. Nyilván ezértnem szerették a korabeli ható-ságok ezt a regényemet, szem-ben más holocaust-könyvek-kel, amelyek arra szûkültek,hogy hitet tettek a felszabadítóhadsereg és a magyarság mel-lett. Kötelezô volt elmesélni,hogy igaz, behajtották ôket avagonba, elküldték Németor-szágba, az ott történteket túlél-ték, de azért nem sérültek meg,továbbra is jó karban vannak.Nem errôl van szó. Én nem er-rôl írtam. Arról írtam, ami aXX. században történt. A Sors-talanság a XX. századi diktatú-rák könyve, azé a mélységeskatasztrófáé, amely ekkor Eu-rópában történt. Arról akar-tam regényt írni, hogy óhatat-lanul véget ért valami, kétezerév etikai kultúrája égett elAuschwitzban, Birkenauban,az ott elégetett emberekkelegyütt. Tovább nem áltathat-juk magunkat azzal, hogy hu-manisták vagyunk, hogy érté-

AZ ELSÔ MAGYAR IRODALMI NOBEL-DÍJAS: KERTÉSZ IMRE

A nagy Pán meghalt!Egy nap Kertész Imrével

w w w. k o n y v 7 . h u6

AZ ELSÔ MAGYAR IRODALMI NOBEL-DÍJAS: KERTÉSZ IMRE

keink vannak, s azok a felvilá-gosodásból származnak. Sem-miféle vallással nem áltathat-juk magunkat, hiszen Istennem akadályozott meg sem-mit. Én magam hívô vagyok,de az Isten szót grammatikaiproblémának tartom, mertköztudott, hogy azokban azindogermán nyelvekben, ame-lyeket Európa kilencven száza-léka beszél, s amelyekben hím-és nônemû szavakat külön-böztetnek meg, Isten mindigférfi. Többet nem tudunk megróla. Annak az idôs bácsinakképzeljük el, akit Michelan-gelo ábrázolt csodálatosan. Ezaz Isten Nietzsche szerintmeghalt. E kijelentését félreszokták érteni, mert valójábanegy kultúra pusztult el. Arra agondolatra, hogy Isten meg-halt, a klasszika-filológusNietzschét az a felkiáltás kész-tette, hogy a nagy Pán meg-halt. A görög mitológiábanszerepel a monda, amely sze-rint ment egy hajó a görög szi-

getek között, és valahonnan azerdôbôl egy kiáltást hallottak ahajósok: a nagy Pán meghalt.Ez azt jelenti, hogy meghalt agörög kultúra. A Isten halálaNietschzénél azt jelképezi,hogy meghalt a kereszténykultúra, mármint amit enneknevezünk, tehát a keresztény–zsidó értékeken alapuló kon-szenzus. Ezt Nietschze ideje-korán felismerte és ezért alap-vetô filozófusa a XX. század-nak, méghozzá annak a kor-nak, amely után a halál bekö-vetkezett. Azt a világtraumátnem lehet egyhamar kihever-ni. Én tulajdonképpen errôl ír-tam regényt, arról az embertí-pusról, amely ezt a rettenetesösszeomlást a háttérben meg-élte, de akár sorsot, akár sorsta-lanságot csinált belôle, a mikorunkban mindenképpenszámot kell vetnie azzal, hogymilyen kultúrában és milyenetikai törvények között él. Anyugat-európai szellemi, mû-vészi értékeken, a filozófián ér-

zôdik, hogy törés után va-gyunk, értik, tiszta tekintettelkell megítélni a múltat s null-pontról újraindulni. Magyar-ország még nem nézett szem-be a szekrényben rejlô hullá-val. A hazai társadalom eddigelutasította a konszenzust, azarra való reflexiót, hogy olya-nokat irtottak ki a haláltábo-rokban, akik esetleg Nobel-dí-jasok lehettek volna.

Az író ábrázol– A magyar irodalomból kit ér-

demesítene arra, hogy Nobel-díjatkapjon? A megbántódás elkerü-lése végett talán szûkítsük le a körta már eltávozottakra!

– Többeket, például KrúdyGyulát, de ha távolabb tekin-tünk az országhatárokon, megkell állapítani, hogy Kafkasem kapott Nobel-díjat.

– Nem gondolja, hogy a Sorsta-lanság németországi sikeréhez an-nak mûvészi értékei mellett hoz-zájárult a nemzeti bûntudat is?

-– Akkorra, amikor németnyelven 1996-ban megjelent akönyvem, ez a bûntudat meg-változott. A németek, márnem arra voltak kíváncsiak,hogy mi történt, hanem arra,hogy miként történt valójá-ban ez a dolog. Az olvasói le-velek szerint, amelyeket Né-metországban rengeteg fiatal-tól is kaptam, szinte egyönte-tûen mind azt állítják, hogy akönyvem elolvasása utánmegértettek valamit, amit ad-dig nem fogtak fel. Hogy mizajlott le és hogyan, azt nemtudták meg a moralizáló és abûnöket felhánytorgató mû-vekbôl. Annak az embernekpersze, aki a halál torkábanvolt, és akinek kiirtották a csa-ládját, el kellett mondani a sa-ját történetét, meg kellett szó-lalnia, el kellett mesélni, hogymi történt vele. De ez mégnem irodalom. Nem születetttalán olyan regény eddig,amely valóban abból indultki, hogy a mûvésznek nem aza feladata, hogy kérdezzen,hanem az a feladata, hogy áb-rázoljon. Én pedig erre töre-kedtem. A könyvet perszenem a német közönségnek ír-tam, és nem is a magyarnak,mert semmilyen közönségem

nem volt akkor. Csak érez-tem, hogy írnom kell.

– Nem bántja, hogy azt a pak-samétát, dokumentációt, amellyela Svéd Akadémia figyelmét fel-hívták az Ön mûvére, nem a ma-gyarok tették oda az asztalra?

-– Nem, mert tudom, hogyNyugat-Európában ezeknek adolgoknak menetük van, ame-lyet Magyarországon nem is-mernek. Fontos, hogy amikorrabelépünk az Európai Unióba,ilyen komoly gazdasági, politi-kai és kulturális kérdésekrôl tá-jékozott legyen az ország.

Már ránk kopogtak a kiadóemberei, fejeznénk be a trécse-lést, egyórás portrémûsor fel-vételére jött a televízió, utánakövetkezik a dedikálás, az elô-adás... Túl sietôsre sikeredett akézszorításunk.

– Ez nem volt igazi kézfogás –szól utánam Kertész Imre.Visszaintett, s újra búcsúzkod-tunk, most már ügyet sem vetve asürgetô napirendre.

A két bejáratú szoba másik aj-taját már a következô látogató-nak nyitotta ki, amikorra én ép-pen az ajtófélfa melletti fogas-hoz értem. Egy pillanatig meg-hökkenten nézett, de amikorráeszmélt, hogy szembetalálko-zásunk véletlen, nem megintén kopogtatok nála, olyan ka-cagásban tört ki, amilyent ed-dig csak gyerektôl hallottam.

Vagy olyan felnôttôl, akihosszan tartó átok alól szaba-dult meg.

Mátraházi Zsuzsa

w w w. k o n y v 7 . h u 7

Német gratulációkKertésznek

Az októberben 54. alkalom-mal megrendezett FrankfurtiKönyvvásár több aspektusbólis különleges volt a korábbiévek hasonló nemzetközi ren-dezvényeihez képest. Magyarszempontból Kertész Imre iro-dalmi Nobel-díjának „jól idô-zített” bejelentése volt a legna-gyobb szenzáció Németor-szágban.

Julian Nida-Rümelin a németkormány távozó kulturális ál-lamminisztere, mielôtt – sajátkérésére – visszatért volna agöttingeni egyetem filozófiaitanszékére professzornak, mégmegnyitotta az 54. FrankturterBuchmesse-t, melynek idei fô-szereplôje Litvánia volt. Azirodalmat imádó Nida-Rüme-lin gyönyörû felesége is írónô,így a politikus-tudós az elkö-vetkezô években sem szakad el

a könyvek világától: láthatóanjól érezte magát parolázva astandokon, a magyar kiadók-nál is. A tömeg a szokásosnálnagyobb volt az idén. Az ok-tóberi Majna-menti könyv-show rekord számú érdeklô-dôt csábított a vásárvárosba.A 265 ezer fôs frankfurti pub-likum tekintélyesebb részeszakmai vendégként tekin-tette át a több tízezernyi újcímmel elôrukkoló, nemzet-közi kínálatot.

Örömteli tendencia a szak-emberek szerint, hogy a 2001.szeptember 11. óta megtor-pant turizmus helyét részben –ismét – a szellemi utazás vesziát. A 21. században megint di-vat lett az olvasás és a németnyelvterületen, az NSZK-ban,Ausztriában és Svájcban to-vábbra is kötöttek (azonosak)a könyvtarifák. A rivalizáló ki-adók helyzete így sem mindigkönnyû, mert az EU-ban átla-

gosan 9–10 százalékos munka-nélküliség a házigazda Német-országban 3,9 millió polgártérint ezen az ôszön. Rengete-gen a „betûn” spórolnak… Afiatalok olvasásra szoktatásá-nak fontosságát hangsúlyoztaaz idei Pisa-tanulmány.

A képregények népszerûségé-nek gyors növekedése a „sokinformáció, kevés szöveggel”mentalitás terjedését tükrözteFrankfurtban is.

Toplistás frankfurtisztárokA 16 év alattiak körében Joan-ne K. Rowling Harry Potter-történetei még világszerte hó-dítanak, s ott vannak a bestsel-ler-listákon: a brit írónô soro-zata óriási lökést adott az ifjú-sági irodalomnak, még haegyesek aggódva is figyelik avarázslatos sztorik „káros mel-léhatásait.”

A szakácskönyveknél és a he-lyes életmóddal kapcsolat mû-veknél, krimiknél is nagyobbfigyelem övezte a FrankfurterBuchmessén Dieter Bohlenönéletrajzi kötetét, melyetKatja Kessler segítségével ve-tett papírra a germán popsztár.

A Modern Talking együttes,szôke macsója „Semmi más,csak az igazság” címû – fotók-kal illusztrált – 20 eurós vallo-mása az „Egy milliomos szok-nyavadász visszaemlékezései”alcímet kaphatta volna. Boh-len gitározáson edzett csuk-lója, jól bírta a strapás-mosoly-gós dedikálást – az elsô száz-ezer példány napok alatt elfo-gyott a Heyne Verlag bestselle-rébôl. A toplisták élén még-sem a zenész életmûvész, ha-nem Diana Gabaldon áll azNSZK-ban. Az amerikai írónô„A lángoló kereszt” címû regé-nye egy Highland Saga ötödikrésze. Az idôutazásos, skóciaitörténelmi sztorik kiötlésekorsokat segített az alkotónak,hogy civilben mélytengeri bio-lógiával, állattannal foglalkozóegyetemi professzornô, akitkomputer-specialistaként issokra tartanak az USÁ-ban. Újkötete 1280 oldalas (ára: 29,90euró/körülbelül 7 500 forint)és a Frankfurti Könyvvásár ide-jén kelt el belôle az NSZK-bana 160 ezredik példány. Ré-gebbi mûveivel együtt már bô3 millió könyvét vásároltákmeg a németül olvasók. Telje-sen más kategóriában sikeres

■ Imre, hanyas vagy? 1929-es?Képzeld, én is! Ôrület, amit miátéltünk. És túléltünk. Te mégmélyebb sebeket kaptál, mint én,Auschwitz-cal és szeretteinkgyárilag elôkészített kiirtásávalnem lehet összevetni semmit, azén kitelepítésemet a szüleimmel1951-ben, teljes kifosztatásun-kat, Rákosi-korabeli munka-szolgálatomat sem, pedig elégvolt az is. De a ti pokoljáráso-tok minden képzeletet felülmúl.Pokoli idôket éltünk át, de íme,itt vagyunk. Nekünk még emlé-keink vannak, az abszolút ánti-világból is, gyerekkorunk Hor-thy-Magyarországáról, aztán a

világháborúról, majd a rettene-tes vészkorszakról, amit Te acsaládoddal az emberiség törté-netének legabszurdabb és legpe-dánsabban megtervezett népir-tása áldozataként éltél át. Srá-cok voltunk a felszabadulásutáni kurta demokráciakezde-mény éveiben, majd a sztálinirettenet következett. Ötvenhateufóriája és bukása. A megtor-lás évei után a kádári kompro-misszum bukdácsoló évtizedei.Aztán a sosem várt (habármindig remélt) összeomlása aszovjet birodalomnak, és a mizsenge demokráciánk, melyrôlhamarosan kiderült, mennyire

nem tudunk bánni vele. (Mer-jük remélni, hogy nem elvete-mültségünk, csupán az archai-kus demokráciahiány tapaszta-latlansága miatt.) Én ezért dü-hös voltam nagyon, dühömetfolyamatosan ki is öntöttem új-ságtárcáimban – Te pedig két-ségbeesetten kivonultál a köztér-rôl, mély csalódottságban. Deigazi írónak ez a rossz közérzetis aranybánya. Neked is azvolt. Írtál és írtál, nem szapo-rán, de kínlódva és megfontol-tan. Elkeseredett remekmûve-ket. A rettenetes idôkrôl, melye-ket átéltünk. A csodálatos idôk-rôl, melyeket átéltünk. Nyakigbenne voltunk a történelemben,és író annál nagyobb ajándékotnem kaphat, mint hogy bôsége-sen van mirôl írnia. Nem fogyki soha. És Te írtad nagyszerûregényeidet. Melyeket itthonalig vettek észre. Mert nem voltlátványos és botrányos, amit al-kottál, csak egyszerûen nagysze-

rû. Nem villogtál, nem szipor-káztál, nem csináltál hatásosflikk-flakkokat. A szolid elbe-szélô próza eszközeivel remekel-tél. Te biztosan meg fogod ér-teni, mit akarok mondani:igazi, jó, tartós angol szövetbôlkészítetted mûveidet. Tudtam,hogy egyszer kiderül ez a hatal-mas minôség. Boldog voltam,amikor a német kiadók és olva-sók fölfedezték, kicsoda KertészImre, és kézrôl kézre adtak Né-metországban. És most itt a ha-talmas finálé, mint egy hatal-mas operában.

Imre, hanyas vagy? 1929-es?Szörnyû volt? Nekem is. Nembaj! Maradandó hírt adtál aszörnyûségrôl és ezáltal himnuszlett belôle. Büszke vagyok, hogykortársad, kollégád, barátod le-hetek. Mindannyiunk Isteneáldjon meg a hôsi tettért, hogyvégre megszerezted az elsô No-bel-díjat az elárvult, de oly nagy-szerû magyar irodalomnak.

AZ ELSÔ MAGYAR IRODALMI NOBEL-DÍJAS: KERTÉSZ IMRE

Görgey GáborleveleKertész Imrének

54. FrankfurterBuchmesse

w w w. k o n y v 7 . h u8

Peter Scholl-Latour. A németkülpolitikai újságírás háborúk-ban edzôdött öreg fenegye-reke „Az új évezred átka”címû kötetét hozta el a Majna-metropoliszba. Rokon témá-ban adta ki a Stefan Aust –Cordt Schnibben páros a„Szeptember 11. – Egy terror-támadás története” címûkönyvet.

Az egy évtizede elhunytegykori nyugatnémet kancel-lárról „Willy Brandt” címmelírt biográfiát Peter Mersebur-

ger. Kapkodták Frankfurt-ban. A vásárvárosban töret-len népszerûségnek örven-dett ôsszel a hajdani, BékeNobel-díjas szocdem vezérbarátja, Günter Grass is. A75. születésnapja alkalmábólGerhard Schröder régi-újkormányfô által is személye-sen felköszöntött, irodalmiNobel-díjas alkotó „Hátra-menetben” címû tavalyi regé-nye még mindig toplistás, ígyaz örökifjú német író sokidôt szentelhet másik nagyszerelmének, a festészetnek.

Kertész ImreMíg a németek TheodorMommsentôl (1902) ThomasMannon (1929) és HeinrichBöllön (1972) keresztül az1999-ben kitüntetett Grassigmár többször is büszkélked-hettek irodalmi Nobel-díjasalkotóval, addig nekünk ma-gyaroknak Kertész Imre hoztameg ezt a dicsôséget. A németnyelvterületen és fôleg azNSZK-ban már ismert szerzôjutalmazásának október 10-ihíre tûzvészként söpört átFrankfurton egészen Berlinig.

Az ösztöndíjjal éppen a né-met fôvárosban tartózkodó –novemberben 73. születés-napját ünneplô – mûvészt sza-bályosan megrohanta a nem-zetközi sajtó. Prôhle Gergely,hazánk berlini nagykövete óri-ási virágcsokorral, kézzel írt le-vélben az elsôk között gratu-lált Kertész Imrének, és a ma-gyar zsurnalisztáknak is örö-mét fejezte ki a rangos kitün-tetés felett. A németül kitû-nôen beszélô irodalmi Nobel-díjasunk a Frankfurti Könyv-vásár alatt és azóta is több százhosszabb-rövidebb rádió-,tévé- és újságinterjút adott.

A „Sorstalanság” várhatóanmég karácsony elôtt felkerül azeurópai bestseller-listákra. A te-kintélyes, hamburgi Der Spie-gel magazin ekképpen méltattaoktóberben Kertészt: „Mi-csoda út attól az 1945. áprilisinaptól, hogy fiatal, 15 eszten-dôs magyar zsidóként kiszaba-dult a buchenwaldi koncentrá-ciós táborból, addig a csütörtö-kig, amikor 13 óra körül tele-fonhívás érkezett Stockholm-ból Berlinbe, tájékoztatva a 72éves Kertész Imrét arról, hogyô kapja az idei irodalmi Nobel-díjat! Az 1,1 millió euróval járóelismerést elôször ítélték egy aholocausztot túlélô és azt iro-dalmi krónikásként feleleve-nítô írónak. Fômûve, a „Sors-talanság” (új német fordításban’Roman eines Schicksallosen’vagyis „Egy sorstalan regénye”– a szerzô, M. G.) már régen vi-lágraszóló, s ez is egy hosszú útvolt. Ennek a könyvnek a ke-letkezési- és hatástörténetemaga is felér egy regénnyel. Azegykori auschwitzi és buchen-waldi fogoly Kertész, 15 évvelszabadulása után, 1960-ban,Budapesten látott hozzá, hogypapírra vesse történetét. A sztá-linizmus megtapasztalt önké-nye adta az utolsó lökést akönyvíráshoz: Kertész újság-íróként elvesztette az állását, saz 1956-os magyarországi fel-kelés leverése eszébe juttatta,hogy mire képes a kegyetlenhatalom az emberekkel szem-ben. Ekkor lett eléggé érett ah-hoz, hogy Auschwitzról írnitudjon.”

A kis példányszámban, Ma-gyarországon elôször 1975-

ben megjelent, majd 1990 ótanémetül is olvasható Kertész-regény és a szerzô kálváriájátszámos sajtóorgánum felele-venítette e hetekben. A sze-rénységét, humorát a Frank-furti Könyvvásáson is meg-mutató magyar irodalmi No-bel-díjasról Marcel Reich-Ra-niczki az NSZK rettegett-sze-retett (lengyel származású)kritikusa, a Frankfurter Allge-meine Zeitung nagy öregje iselismerôen szólt a német tévé-ben, „varázslatos”-nak ne-vezve Kertész stílusát.

*2002 utolsó hónapjaiban jó

magyarnak lenni Németor-szágban. Az embernek lépten-nyomon gratulálnak az „iro-dalmi Nobel-díjas” honfitárs-hoz, s 13 esztendôvel a berlinifal megrepedése után, a néme-tek Magyarország EU-csatla-kozását üdvözlik leginkább. Amegkérdezettek 71 százalékalátna minket mielôbb öröm-mel az Európai Unióban. Re-mélhetôleg ebben a kultúránk-nak is szerepe van, s mostantólmár nemcsak a Gulasch-Tschi-kos-Plattensee-Piroschka (vi-dám) közhely terjed rólunk,hanem irodalmi hírünk is,melybôl Kertészen kívül Má-rai Sándor, Esterházy Péter,Mora Terézia, Nádas Péter,Konrád György, Dalos György(stb.) is kiveszi a részét – kétfranfurti Buchmesse között is.

Mogyorósi Géza(Németország)

AZ ELSÔ MAGYAR IRODALMI NOBEL-DÍJAS: KERTÉSZ IMRE

Az elsô fordítás 1990-bôl

w w w. k o n y v 7 . h u 9

– Még létezett a Német De-mokratikus Köztársaság, ami-kor a Rütten és Loeningkönyvkiadó megjelentette aSorstalanságot, 1990-ben,Jörg Buschmann fordításá-ban, Mensch ohne Schicksalcímmel. Maga Kertész nemvolt túlzottan elégedett ezzelaz átültetéssel, mert némi-képp „megfinomította” azt aképet, amit ô rajzolt a világ-ról, enyhítette-szépítette szá-mos kifejezését, iróniáját pe-dig jószerivel eltüntette. Azérintett könyvkiadót nemso-kára privatizálták s ez egye-bek közt azzal is járt, hogy aKertész-könyvet kivonták aforgalomból. Másfél évvel ké-sôbb a Rowohlt megjelen-tette Kertész Kaddis a megnem született gyermekértcímû, 1990-ben születettkönyvét, melynek fordítóiBuda György és KristinSchwamm voltak. A kötetmérsékelt üzleti, ám annálnagyobb szakmai sikert ara-

tott, feltûnôen jó, elismerôrecenziókat kapott csak-nem minden mér-tékadó német lap-ban. Talán en-nek is köszön-hetô, hogy eza kiadó rá-szánta magáta Sorstalan-ság újrafordít-tatására. A re-gény, amelyChristine Viragmunkája nyomán aRoman eines Schicksallo-sen címet kapta, s éppen ab-ban különbözött – elônyére –a korábbi átültetéstôl, amivelKertész Imre elégedetlen volt,ezúttal már meghozta a va-lódi áttörést. A Spiegel nagyfeltûnést keltett interjút kö-zölt az íróval, majd hamaro-san megjelent németül a Gá-lyanapló is. Nádas Péterrelegyütt Kertész Imre ettôlkezdve a Rowohlt házi szer-zôjének számított. A frank-furti Schwerpunktra mindket-tôjüktôl életmû-kiadást jelen-

tetett meg, aminek természe-tesen ismét komoly vissz-hangja volt. Ilyen elôzmé-nyek után került arra sor,hogy tudomásom szerint1997-ben a Rowohlt tett ja-vaslatot a Svéd Királyi Akadé-miának Kertész Nobel-díjjalvaló kitüntetésére. Javaslatottenni egyébként mindenolyan intézménynek vagykönyvkiadónak joga van,amelyik az adott irodalmi al-kotást angolul, németül vagysvédül tudja prezentálni.

– Hogyan fogadta a német köz-vélemény azt a nem mindennapiesetet, hogy német könyvkiadó egy

magyar írót javasol a No-bel-díjra? Külön „pi-

kantériája” enneka javaslatnak,

hogy KertészImre regényea német tör-téne lemnekegy nem ép-pen dicsôséges

idôszakábanjátszódik. Va-

jon ez a körül-mény nem zavarta a

német olvasókat?– Heinrich Böll Nobel-díja

óta nem volt a német közvé-leményben olyan mérvû kon-szenzus, mint most, KertészImre kitüntetésének hírére.Ennek oka eléggé nyilván-való: megértették, hogy a ho-locaust egy életmû centrálistémájaként nem a rossz lelki-ismeret megnyugtatására szol-gál, hanem olyasmivel foglal-kozik, ami a német történe-lemnek is visszavonhatatlanrésze. A holocaust a némettársadalommal is megtörtént saz ezzel való szembenézéscsaknem fél évszázada lelkiis-mereti kérdés náluk. KertészImre pedig, igazi íróként nemnevelni, hanem beavatni akar-ja olvasóit, és nem a német-ség, hanem az emberiség bûn-tudatára apellál.

– Itthon, Magyarországon, so-kakat megdöbbentett az a tény,hogy Kertészt nem a magyarokjavasolták erre a kitüntetésre.Sokan nem értik, mi lehet ennekaz oka?

– Az a helyzet, hogy az ilyes-mi állami, kultúrdiplomáciaieszközökkel nem megy. Soha

nem is ment. A Nobel-díj füg-getlenségéhez szorosan hoz-zátartozik, hogy a hivatalos-ságnak ne lehessen köze az el-ismeréshez. A Horthy-korszakNo.l. állami írónagyságát,Herczeg Ferencet szerettékvolna Nobel-díjhoz juttatni(jellemzô egyébként, hogynem például Móricz Zsig-mondot), de ez akkoriban semsikerült. Aczél Györgynekszinte személyes becsvágyá-hoz tartozott, hogy IllyésGyulát elfogadtassa a svédek-kel, éveken át próbálkozottezzel, de mint tudjuk, ered-

ménytelenül. Amióta viszontléteznek szabad magyar mû-helyek, és meglehetôsen sokmagyar könyv jelenik meg ide-gen nyelven, élesebb lenne azerrôl zajló diskurzus is. Ker-tész Imre kitüntetése, úgygondolom, több okból is„benne volt a levegôben”. Ab-ban, hogy végül is a jelöltekközül ô lett az, aki valóbanmegkapta a díjat, talán szere-pet játszott Magyarország kö-zelgô belépése is az EurópaiUnióba, de épp ennyire az is,hogy a már kitüntetett más vi-lágrészbeliek immár nyo-masztó túlsúlyban vannak.Mindez persze nem jelentiazt, hogy bárki is tagadniakarná a másik legesélyesebbjelölt: John Updike írói jelen-tôségét. Egyvalami azonbankétségbevonhatatlan tény: ez-zel a döntésével a zsûri elis-merte, hogy a magyar iroda-lom – világirodalom.

Nádra Valéria

AZ ELSÔ MAGYAR IRODALMI NOBEL-DÍJAS: KERTÉSZ IMRE

A sorstalanságrólBeszélgetés Dalos GyörggyelDalos György író 1995 és 1999 között a berlini Magyar Házigazgatója volt, munkái gyakran elôbb jelennek meg német, mintmagyar nyelven. Egyetlen irodalmi elismerését, az Adalbert vonChamisso-díjat is a vendéglátó országban kapta 1995-ben. Jelen-leg is Berlinben él. Mint az ottani kulturális viszonyok ismerô-jét, ôt kérdeztük meg arról, hogyan alakult német nyelvterületenaz idén Nobel-díjjal kitüntetett Kertész Imre Sorstalanság címûregényének sorsa?

■ Kertész Imre regényénekmár évekkel ezelôtt is kétfélelegendája volt itthon: az egyikarról szólt, hogy jóformánegyáltalán nem írtak róla azirodalmi meg a napilapok, amásik épp ellenkezôleg: afelôlkívánt megnyugtatni minden-kit, hogy akadt róla szóló írásbôven s a visszhang messzenem volt olyan értetlen, mintahogy manapság feltételezik.

Az igazság, mint rendszerint,most is valahol középen van.

A Sorstalanság 1975 tavaszánjelent meg. A Magyar Hírlap-ban Szász Imre figyelt fel ráelôször: „Könyvespolc” címûállandó rovatában már az évmájus 18-án arról ír, hogy„egy 46 éves író elsô könyve,ha nem is páratlan jelenségirodalmunkban, mindenna-posnak nem mondható”. Újlátásmódot hoz az Auschwitz-téma feldolgozásába. Igaz, írjaSzász Imre, a regény eleje„kissé élettelen hangon el-mondott múlt, amely olvasásközben nem válik igazán je-lenné”. A közepétôl viszont„kevesebb a korábban nemritka stiláris ügyetlenség”. An-nál érdekesebb a cikk konklú-ziója: „Kíváncsi vagyok rá,egykönyves író marad-e,egyetlen nagy irodalommáalakítható élményét mondta-eel, vagy ezzel az elsô jelentke-zésével felszabadította magá-ban a lebéklyózott írót?”

A sort – több szerzôt is öm-lesztve, pár kurta sorban mél-tatva – a Népszabadság június27-én megjelent Könyvszem-léje folytatta. A rövidségértkárpótlást adhatott a nem fu-karul mért elismerés: „KertészImre bemutatkozása máristöbb az ígéretnél: biztosszemû és kezû szerzôt isme-rünk meg a Sorstalanság címûregényben”. Említést kap „arészletek biztonsága”, vala-mint „az emlékezési távolsá-gok megválasztása és a lelki re-akciók hitele”. Ugyanezen anapon a Magyar Nemzet ÁcsMargit kéthasábos, a mû jelen-

tôségét teljes egészében felis-merô kritikáját közli, melybenmár leíratik az idôt álló ver-dikt: „A Sorstalanság az utób-bi évek magyar prózájánakazért egyik fontos mûve, mertKertész Imre évtizedeken átmeg tudta ôrizni regénye utol-só pillanatának tisztánlátásátaz elôítéletekkel, áltatásokkal,sablonokkal szemben”. Mitsem von le a cikk értékébôl,hogy írója (csakúgy, mintSzász Imre, a recenzió megírá-sának idején a regényt megje-lentetô könyvkiadó: a Szépiro-dalmi belsô munkatársa).

Júliusban már – az irodalmilapok közül elsôként – reagálaz ÉS is: a 28. számban SinkaErzsébet álmélkodik azon:„Hogyan léphet ki valaki har-minc évig magában hordozotttémájával így, kész íróként azismeretlenségbôl?” A szerzômár azt is észreveszi, hogy„ezt a könyvet csak KertészImre írhatta meg”, noha a té-mának tekintélyes számú fel-dolgozása van már irodal-munkban. „Az egyéniség, ere-detiség és igazság jelenlététérezzük” – írja befejezésül Sin-ka Erzsébet. A Kritika hasáb-jain is ekkor jelenik meg mél-tatás a mûrôl: Lenkei Júlia aztemeli ki a tartalom részletes is-mertetését követôen, hogy „atéma viszonylagos elvontságanem okoz elvontságot az ábrá-zolásban”. Fontos észrevétel –Kertész írói attitûdjének egyiklényegi vonása. Ô is említ azelsô rész stílusát illetôen„némi nehézkességet”, „isko-lás jellegû fogalmazást”, de ab-ban egyetért a többi kritikus-sal, hogy „Kertész Imrét ma-gas fokú gondolati és mûvészitudatosság jellemzi”, és ebbenbízva várja a folytatást.

Augusztus 23-án következika Népszava: Czére Béla egyfelejthetô másik regénnyelösszevonva ír a Sorstalanság-ról, amely „mítoszrombolás-nak, a sorsmítosz szétrombo-lásának is tekinthetô”, és „egy-általán nem szokványos láger-

regény”. A kritikus azonbanegy súlyos kifogást is megfo-galmaz: „a ’sorssal’ szembe-szálló aktív tett lehetôségeitaz író nem mutatja meg”.Hm. Mintha ez az igény méga szocreál esztétikájából ma-radt volna vissza... Ennek ahónapnak a recepció-terméseroppant gazdag: a miskolciirodalmi folyóirat, a Napjainkhasábjain (két másik mûvelegyütt) Reményi József Ta-más ír róla, mint olyan alko-tásról, amely „egy ’látványos’abszurd helyzetet fordít le ahétköznapok nyelvére”. Re-ményi veszi észre, hogy Ker-tész „nem vagdalkozik borzal-makkal”, a benne szereplô em-berek „rajza pontos”, (a pon-tos, úgy látszik, kulcsszó), smindezért a regény „kétszere-sen hiteles”. Végül 1975 no-vemberi számában közöl pársort a Könyvvilág címû szak-mai lap is (Csontos Sándortollából) „Elsô kötetesekrôl éselôdeikrôl” címmel a Kertész-mûrôl, melyrôl rögtön beveze-tôben megemlíti: „jó vissz-hangjáról is tudhatunk”. En-nél több lényegeset nem isigen mond, de ezzel is hozzá-járul a bevezetônkben említettlegendák egyikéhez. Hogymégis miért érezhették úgy aSorstalanságot nagy mûkéntelkönyvelô pályatársak, kriti-kusok, (de A kudarc c. regényé-nek tanúsága szerint maga azíró is), hogy a Sorstalanság lé-nyegében visszhangtalan ma-radt, annak magyarázata volta-képpen egyszerû: a három leg-rangosabb irodalmi folyóirat,ahol a „kánongyártás” folya-mata tulajdonképpen végbe-ment: az Új Írás, a Kortárs, demég a Mozgó Világ sem láttaérdemesnek ezt a regényt arra,hogy 1975-ben, vagy 1976-ban, vagy 1977-ben egyetlenszóban is megemlékezzék róla.

A trend alighanem SpiróGyörgy 1983-as cikkével for-dult meg, aki „újraolvasta” aSorstalanságot s errôl a meg-rázó élményérôl nagy feltû-nést keltett opuszban számoltbe az ÉS hasábjain. A MagyarHírlap 1985 novemberébenközölte Timár György Egy vitas két hiányzó név címû pole-mikus cikkét, mely végre fel-

tette a kérdést (igaz, Kertészmellett Ördögh Szilveszterre isvonatkoztatva): „miért nemkap végre helyet az irodalmidísztribünön?” Timár az, aki –ma tudjuk csak, a Nobel-díj fé-nyében, mennyire látnokian –Spiróval egyetértésben ki-mondja: „Kertész Imre regé-nyének jelentôsége túlnô ahoni irodalom keretein”. Ti-már még azt is hozzáteszi,hogy ez a könyv „a világon el-sôként mutatja be a koncentrá-ciós tábort nem pusztán száza-dunk botrányaként, hanem alélek oldaláról”. Cikkének elej-tett megjegyzésébôl egyébkéntazt is megtudjuk, hogy a re-gény idôközben második, ún.„zsebkönyv-kiadásban” is meg-jelent. A Sorstalanság újraolva-sásának, vagy inkább újramél-tatásának valóságos divatja tá-madt ez idô tájt. Másodszor isírt róla például a Népszabad-ság: 1985. október 21-én Mar-ton Gábor ismét – immár táv-latból ítélve – leszögezi, hogy„Kertész Imre regénye az el-múlt tizenöt esztendô egyiklegjelentôsebb magyar prózaialkotása”. Egyértelmûvé teszi,hogy „Kertész Imre regénye el-némít minden okoskodó ha-sonlatot. Leveti magáról aszokványos jelzôket és megha-tározásokat. Puritán, gondola-tilag nagyon tiszta mû. Eszkö-zei teljesek. Aki a könyvet kellôérzékenységgel olvassa, ér-tôbbé válik”. A Magyar Nem-zetben egy évvel késôbb, 1986.május 5-én Várkonyi Benedekír róla rövid, de problémaérzé-keny recenziót, melyben úgylátja, Kertész könyve valóság-gal sugallja „az emlékezést a fe-lejthetetlenre, a megbocsátást amegbocsáthatatlanra”. Ameny-nyire igaz az elsô állítása, olynyilvánvaló félreértés a máso-dik. Mégis fontos állomása aSorstalanság recepciójának ez acikk, mert ha közvetett utalás-sal is, de (a rendszerváltás elôttelsôként) nevezi remekmûnek,s még annak a sejtésnek is han-got ad, hogy azon mûvek közétartozik, melyek „a világ irodal-mában is megállják a helyü-ket”. Kevés jövendölés vált beannyira, mint éppen ez.

Nádra Valéria

10 w w w. k o n y v 7 . h u

AZ ELSÔ MAGYAR IRODALMI NOBEL-DÍJAS: KERTÉSZ IMRE

A Sorstalanságsorsa a hazai sajtóban

G. G.: – Olvastam a németor-szági sajtóban, hogy Sorstalan-ság címû regényednek egészen ki-vételes sikere volt, a Spiegelben,amit rendszeresen olvasok,hosszú kolumnák szóltak rólad,a regényedrôl: interjú, kritika,beszámoló a felolvasókörutad-ról. Szóval valami egészen kivé-teles diadalútnak látszott ez, ésmérhetetlenül bosszantott, hogyarról panaszkodunk, a magyarirodalom egy nyelvi szigeten él,nem tudunk áttörni a nagyvi-lágba, de ha történik valami,olyasmi például, mint ami mostveled, akkor a magyarországivisszhang sehol. Egy picike kisvisszhang volt, ha jól emlék-szem, az Élet és Irodalomban...

K. I.: – Nádas Péter barátomlefordította, ugyanolyan indu-latból, szolidaritásból...

G. G.: – Igen, szolidaritásból.Tulajdonképpen átvette kivonato-san a Spiegelnek az anyagát, deezen kívül semmi. Szóval úgygondoltam, próbáljunk egy kispublicitást adni annak, ami meg-érdemli.

Részletek a Gályanaplóból1961. Egy éve kezdtem a regény-íráshoz. Mindent el kell dobni.Sétáltam a parkban, porhanyóavaron. Beljebb a fû még zöldvolt, rajta rôt meg sárga falevelek,a többi is úgy lógott már a kör-nyezô tölgyeken, mint megannyicsüggedt kéz. Éreztem: ha türel-mes leszek magamhoz, a csoda befog következni [...]

1965. „Egy sorstalanság regé-nye” – mint esetleges cím, de al-címnek feltétlenül [...] Négy évedolgozom a regényen – nem in-kább önmagamon?

1966. Képes leszek-e a kellômódon felidézni a koncentrációstábort? Lehetséges-e, hogy saját-ságos életvitelemnek, önkéntesbebörtönzöttségemnek talán ez amélyebb értelme? És lehetséges-e,hogy a regény befejeztével törté-nik meg az én külön, saját fel-szabadulásom? [...] 1975. ápri-

lis. Megjelent a Sorstalanság.Ôszintén magamba néztem:szabad vagyok és üres. Semmitsem kívánok, semmit sem érzek.Legfeljebb az eljárás szégyenétvalamelyest. – A trombiták el-némultak. „Gyôztünk!” – só-hajtott a hadvezér, és meghalt.

G. G.: – Ez a regényed...K. I.: – ...ez 20–21 éve van

tulajdonképpen jelen a ma-gyar irodalomban. 1973-bankészült el, és ’75-ben jelentmeg. A németországi siker...hadd mondjam meg, hogy ezta szót én nem kedvelem, szó-val, mondjuk, nagy feltûnéstkeltett, nagyon belevágottadott pillanatban a németszellemi élet elevenébe. Azegész német szellemi életetfelkavarta mostanában a holo-caustnak nevezett jelenség,ami különösen régen foglal-koztatja ôket, és idônként –hullámokban – különös feltû-nést kelt egy-egy könyv, ésolyankor felkavarodnak aszenvedélyek, de most márnem is elsôsorban a szenvedé-lyek, hanem a saját történel-mükkel való szembesülés.

G. G.: – A mai, tehát a fiata-labb generációt nyomasztja mégez az Auschwitz-emlék, ez a lelki-ismeret-furdalás, vagy pedig márkezdik elfelejteni és történelemnektekinteni és érezni?

K. I.: – Nos hát, az én köny-veim kifejezetten ezzel foglal-koznak. Énnekem mindig egycsomó fiatal közönségem van,valahányszor felolvasok vagyelôadást tartok, és egyáltalá-ban nem úgy tûnik, hogy elakarnák felejteni. Persze eztcsak azokról tudom, akik ottvannak a teremben.

G. G.: – Igen, igen. De a sikerönmagában véve is egy jelzés.

K. I.: – Április végén jelentmeg, és mostanáig négy ki-adásban fogyott el, tehát si-kernek valóban siker a szó ki-adói vagy financiális vagy

nem tudom milyen értelmé-ben, de ennek a sikernek aminôsége olyan, hogy aki ezta könyvet, vagy egyáltalán adolgaimat elolvassa, annakegy bukással kell szembesül-nie, mégpedig azzal a traumá-val, amit ez az egész auschwi-tzi fogalomkör jelent.

G. G.: – Gondolom, te sem ér-tesz egyet azzal a híres Adorno-fé-le megállapítással, hogy Ausch-witz után nem lehet írni, ô aztmondta, azt hiszem, hogy versetírni, de egyáltalában írni. Én na-gyon nem értek vele egyet. Sôt, sok-kal többet kell írni, errôl is kellírni, így tudunk megszabadulnitôle, vagy így tudjuk feldolgozni éstisztázni. Magyarázatot találniugyan nem lehet rá, de valamilyenmódon minél többet beszélünkróla, azt hiszem, annál jobban,hogy úgy mondjam: elnyugszik atéma, vagy behegednek a sebek.

K. I.: – Lehet.G. G.: – A te regényed is, azt hi-

szem, egy fontos momentum. K. I.: – Én azt hiszem, hogy

ez az egész egy más szintretevôdött át, tekintettel arra,hogy most már a harmadikgeneráció születik azóta, ésúgy látszik, hogy a generáci-ókban folytatódik ez a tra-uma, tehát továbbra is jelenvan. Most egy kulturálisszintre helyezôdött át, tehátmondjuk: Auschwitz, az maa mûveltségünk része kellhogy legyen.

1974. Az igény, hogy tanús-kodni kell, mégis egyre növekvô-ben bennem, mintha az utolsólennék, aki még él és szólni tud,s szavammal mintegy azokhozfordulok, akik túlélik a víz-özönt, a kénesôt vagy a jégkor-szakot – bibliai idôk, nagy, sú-lyos kataklizmák, az elnémulásideje [...]

1975. A gyilkosság rendszerrészervezett világában a félelemnem érvényes többé. Auschwitzután bizonyos régebbi magatar-tástörvények nem érvényesek töb-bé. Elvetni – és megvetni – a pa-naszt mint a tiltakozás egyetlenlegitim formáját. A Sorstalanságbüszke mû, és ezt sosem fogjákmegbocsátani neki (se nekem) [...]

1973. Hogy – hallom – ezzel atémával elkéstem. Már nem idô-szerû. Hogy „ezt a témát” koráb-

ban kellett volna, legalább tíz év-vel ezelôtt stb. Én viszont mosta-nában ismét rádöbbentem, hogysemmi se érdekel igazán, csakis azAuschwitz-mítosz. Ha új regé-nyen gondolkodom, megint csakAuschwitzon gondolkodom, bár-min gondolkodom, mindigAuschwitzon gondolkodom.

G. G.: – Bármin gondolko-dom, mindig Auschwitzon gon-dolkodom... Auschwitz szelle-mének médiuma vagyok,Auschwitz beszél belôlem.Auschwitz, és ami hozzátarto-zik, az európai ember legna-gyobb traumája a kereszt óta. Amondat vége valami nagyonfontos dolgot mond ki. És nemegy konfrontációt kezd elölrôlerôsíteni, hanem épp ellenkezô-leg: hogy Auschwitzot és a ke-reszt traumáját és drámáját egy-más mellé rakod, ez, azt hiszem,nagyon fontos és döntô gondo-lat, nekem ez nagyon tetszett.

K. I.: – A társadalom erkölcsiérzéke csak úgy tud mûködni,hogyha elôtte áldozatokatprodukál, tehát voltaképpengyilkolni kell, a gyilkosságotutána megbánják, magukbaszállnak, és az egész fölemel-kedik egy ilyen kulturális szín-vonalra...

G. G.: – Hát igen, ez a Káin–Ábel drámával kezdôdött...

K. I.: – Igen, igen.G. G.: – Nagyon jól meg van

fogalmazva a Bibliában...K. I.: – Évezredek óta...Vége-

redményben ez is olyan, a ke-reszt... Ugye, együtt ordítot-ták, hogy Barabást, és rossz aválasztás...

G. G.: – Rossz választás, amivégigkíséri a történelmet. Sorsta-lanság a regénynek a címe. AGályanaplódból is kiderül, desok egyébbôl is, hogy ezzel a cím-mel többet akarsz, mint hogy va-laminek jó címe legyen, filozó-fiád van errôl.

K. I.: – Egy állapotot sze-retnék vele jelölni, azt az ál-lapotot, amiben kiváltkép-pen a magyar zsidóság élt ...ahogy fogadta az 1944-eseseményeket. Ezeknek azembereknek a java része nemis volt zsidó hitû, sôt, renge-teg katolikus, református,evangélikus ember volt kö-zöttük, második generáció-

11w w w. k o n y v 7 . h u

AZ ELSÔ MAGYAR IRODALMI NOBEL-DÍJAS: KERTÉSZ IMRE

Sorstalanság –Kertész Imrével beszélgetGörgey Gábor (1996)

beliek, akik nem is zsidó ha-gyományban éltek. Nem istudták, hogy ôk zsidók, csaka nürnbergi faji törvényekalapján figyelmeztették erreôket. Tehát egy olyan állapo-tot akarok jelölni, amikor azember teljesen ki van vetve asaját meghatározásaiból, ésezek a meghatározások nema saját jellemébôl, nem a sa-ját felfogásából erednek, sôt,azokhoz semmi közük sincs.Minden kívülrôl érkezik, te-hát kívülrôl bélyegzik ôketzsidóknak, nem kérdezve,hogy mit vállalnak ebbôl, kí-vülrôl érkezik a sors,amelybe ôket belevetik, ésami a leglényegesebb, miu-tán ez a totalitárius masiné-ria, amelyben még van némilogika, lezárul, utána a kon-frontáció pillanatában derülki, hogy az, amit átéltek, azvoltaképpen nem is használ-ható. A felfedezés pillanatá-ban semmit sem ér az a lo-gika, amelyet passzívan elfo-gadtak ahhoz, hogy megéljéka sorsukat, vagyis kénytele-nek voltak elfogadni ahhoz,hogy túléljenek.

G. G.: – Igen...igen.K. I.: – Megváltozott a vi-

lág. Ez az egész, ami tulaj-donképpen az életük volt, ésamibe rokonaik, hozzátarto-zóik, szüleik, gyermekeik be-lepusztultak, az nem más,mint egy szörnyû anekdota,többet nem lehet folytatni.Ez egy olyan masinéria,amibe az ember belekevere-dik, amibe az embert bevon-ják, és részese lesz a dolog-nak – a szabadság ott kezdô-dik, amikor ezt a részességetaz ember felismeri, de nem-csak felismeri, hanem elis-meri. Nos ez az, ami a németközönségre erôsen hatott,mert ott általában tanárosanoktató, ideologikus szöve-gekhez vannak szokva, aholôket kioktatják, hogy milyengyilkosok voltak, milyen go-noszak voltak... Ebbôl túl so-kat nem tudnak meg valójá-ban. Ötven évvel az esemé-nyek után egy másik, sôt egyharmadik generáció mármásra kíváncsi. Arra kíván-csi, hogyan lehet – mintahogy te mondtad – hogyan

lehet ezt feloldani, és kultu-rálisan befogadni. Egyáltalánbefogadni. Nem eltaszítani,hanem befogadni, hogyanlehet egy olyan nyelvet ta-lálni egyáltalán, amin errôlbeszélni lehet, anélkül, hogyaz ember vádaskodna. Azérttartott nálam is ilyen sokáigennek a könyvnek a meg-írása, mert a nyelvet kellettmegtalálni, amelyen ez a ta-pasztalat átadható, úgy,hogy egyrészt az olvasó egyjó regényt olvasson.

G. G.: – Nagyon jól megtalál-tad egyébként ezt a nyelvet. Ren-geteg jelzôt lehetne rá találni,egyébként nagyon sok kritika isbeszél errôl, nem tudom másképpmondani: tehát ez a tartózkodópróza, amit írsz – miközben tra-gédiák sorát ábrázolod – azt hi-szem, ez egy fantasztikusan jóegyensúly, mert nem lehet egyolyan hevülettel írni errôl, semmi-féle ilyen témáról, hogy megpró-bálom ugyanoda felcsavarni anyelvet, mint amirôl beszélek.Nagyon sok irónia is van benne,én nagyon nagy merészségnek lá-tom ezt, éppen azért, mert olyanemberekrôl írsz, akik egy tragédiaelôtt állnak, vagy már bennevannak nyakig a tragédiában.Bocsáss meg, hogy magamat isbelevonom most ebbe, de én is na-gyon jól ismerem ezt az írói szitu-ációt. Énnekem nem Auschwitzaz alapélményem, hanem a ráko-sizmus, kitelepítés stb., nálam ezkörülbelül ugyanazt a helyet fog-lalja el az életemben, nemcsaktragikus módon, hanem egyúttalkatartikus módon is, mint nálada te Auschwitz-élményed. Mikorelkezdtem a regényciklusomatírni, akkor ugyanez volt a gon-dom, hogyan tudom azt megol-dani, hogy ne istenítsek mostazért senkit, mert egy tragikussorsú osztályról vagy emberekrôlírok, hogyan oldjam azt meg,hogy teljes embereket ábrázoljak,árnyoldalaikkal, hibáikkal, min-dennel együtt, és mégse legyenblaszfémia.

K. I.: – Borzasztó érdekes,hogy a nyelv, amit itt kialakí-tottam, annyira kényes volt ésannyira kritikus, hogy rögtönkivetette magából az idegen, anyelvidegen elemeket, tehátez annyira eltávolított, annyi-ra nem az én nyelvem...

G. G.: – Ezen a nyelven nem le-het hazudni.

K. I.: – Voltaképpen egyolyan ember beszél ebben akönyvben, akinek nincsensemmi tulajdona, annyira kivan rekesztve, a nyelvbôl iski van rekesztve. Retteneteserôk nyomására szólal meg,csak úgy tud megszólalni,ugyanis nincs mesélôkedveennek a fiúnak, hanem olyaniszonyatos nyomás neheze-dik rá, hogy úgyszólván kín-jában kezd el beszélni. Vol-taképpen semmi sem a tulaj-dona, van egypár fogalma,amiket megtanult az iskolá-ban, amiket hall, olvasottkönyvekben, ilyen erkölcsifogalmak, jó-rossz stb. Lát-szik, hogy ezek egyáltalánnem stimmelnek, de csakezekkel a fogalmakkal tuddolgozni, csak ezeket a fogal-makat tudja használni, és in-nen származik, hogy ilyen el-rajzolt helyzetben van a va-lósághoz viszonyítva, szóvalmáshol van.

Részlet a Sorstalanságból„Még otthon olvastam, hogyidôvel, no meg kellô erôfeszítésárán, a rabélethez is hozzászok-hat az ember. S ez így is lehet va-lószínûleg, semmi kételyem,mondjuk otthon például, egy sza-bályos, tisztességes, amolyan ci-vil börtönben, vagy miképpen ismomdjam. Csakhogy egy kon-centrációs táborban erre, az éntapasztalatom szerint, bizonynemigen kínálkozik mód. S bát-ran állíthatom, hogy - nálam leg-alábbis – sosem az igyekvés, so-sem a jó szándék hiányában: aza baj, hogy nem adnak hozzá ele-gendô idôt, egyszerûen. A me-nekvésnek háromféle útjáról-módjáról tudok – mert láttam,hallottam vagy tapasztaltam -egy koncentrációs táborban. Ma-gam az elsôvel s tán, megenge-dem, a legszerényebbel éltem – dehát van egy területe a természe-tünknek, amely – amiképpen ta-nultam is – csakugyan, az embermindenkori s eltulajdoníthatat-lan birtoka. Igaz tény: képzele-tünk még a rabságban is szabadmarad. Meg tudtam valósítanipédául, hogy mialatt kezem la-páttal vagy csákánnyal foglala-toskodott – takarékosan, beosz-

tással, mindig épp csak a leg-szükségesebb mozdulatokra szo-rítkozva –, én magam egysze-rûen nem voltam jelen. Azért aképzelet sem egészen, vagy leg-alábbis csupán korlátokkal ha-tártalan, úgy tapasztaltam. Hiszugyanily fáradsággal lehettemvolna bárhol elvégre, Calcuttá-ban, Floridában, a világ legszebbhelyein akár. Viszont mégis, eznem volt eléggé komoly, nem hi-hettem - hogy úgy mondjam – el,s ilyenképp azután legtöbbnyirecsak otthon találtam magam.Igaz, szó se róla, ezzel se voltamkevésbé vakmerô, mint lettemvolna, mondjuk, Calcuttával,csakhogy itt már találtam vala-mit, bizonyos szerénységet, smondhatnám, egyfajta munkát,ami kiegyenlítette, s ezzel mint-egy hitelesítette is azon nyombana fáradozást. Hamar ráeszmél-tem például: nem éltem helyesen,nem jól használtam fel otthoninapjaimat, sok, túlontúl is sok amegbánnivalóm. Így – emlékez-nem kellett – akadtak ételek, me-lyek közt válogattam, turkáltambennük, majd félretoltam, egészegyszerûen, mert nem szerettem, se percben ezt érthetetlen és helyre-hozhatatlan mulasztásnak talál-tam. Vagy ott volt az oktalanhuzavona apám meg anyámközt, a személyem miatt. Hamajd hazamegyek, gondoltam,így, ezzel az egyszerû, ezzel a ma-gától értetôdô szóhasználattal,meg csak meg sem állva közben,mint akit semmi más, csupán ezta mindennél természetesebb ténytkövetô kérdések érdekelhetnekcsupán: ha majd hazamegyek te-hát, ennek mindenesetre végét ve-tem, békének kell lennie – ígydöntöttem... De legkedvesebbidôtöltésemül egy teljes, egy hi-ánytalan otthoni napot képzel-tem mindig, mindannyiszor el,reggeltôl egészen estig lehetôleg, segyre, továbbra is csak a szerény-ségnél maradva. Végre is egyerôbe telt volna valamely külön-leges, valamely tökéletes napot iselképzelnem akár - de hát én ren-desen csak egy rossz napot képzel-tem el, korai fölkeléssel, iskolá-val, szorongással, rossz ebéddel,s mindazt a sok lehetôséget, amitakkor mulasztottam, elvétettem,sôt észre se vettem, elmondha-tom, itt a koncentrációs táborbanmost a lehetô legnagyobb tökéllyel

12 w w w. k o n y v 7 . h u

AZ ELSÔ MAGYAR IRODALMI NOBEL-DÍJAS: KERTÉSZ IMRE

mint helyrehoztam. Hallottammár, s most tanúsíthattam is:valóban, képzeletünk szárnyalá-sának nem szabhatnak határt aszûk börtönfalak. Az volt a hibacsak: ha eközben oly messzirevitt, hogy még a kezemet is feled-tette, igen hamaros s a legnyomó-sabb, leghatározottabb érvvel ta-lálhtatott ismét jogába lépni avégtére azért mégis igencsak ittlevô jelen valóság.”

G. G.: – Hogy fest ez a német-ben? Jól sikerült a fordítás?Gondolom, hogy jól sikerülhe-tett,mert különben nem jutottvolna ilyen...

K. I.: – Volt egy másik for-dítás, 1990-ben jelent meg,pontosan a berlini fal össze-omlásakor, egy keletnémetfordító munkája. Nagyonrendes fiú volt, de egy szótnem értett a könyvbôl. Azvolt a szerencsém, hogy aberlini fal összeomlása, a né-met egyesítés annyira elfog-lalta az embereket, hogy akutyának föl nem tûnt ez akönyv. Szóval hál’istennek akönyvet bezúzták, nem lehe-tett kapni, amikor már tud-tam, hogy ez nagyon rosszfordítás. És akkor már a Ro-

wohlt ezt a könyvet is kiakarta adni, és kötöttük azebet a karóhoz, hogy újrakell fordítani. Aki elolvasta akét fordítást, az azt mondja,hogy az új változat, amitChristine Virágh fordított, azegy más könyv. A régibennem volt irónia, tele volt pá-tosszal, kivesézte az én go-nosz megjegyzéseimet. Ezzela könyvvel mindig az voltbaj, ez volt az amerikai ki-adással is sajnos, hogy huma-nizálják, tudod, a fordítónem bírja megállni...

G. G.: – Biztos nem úgy gon-dolta a szerzô...

K. I.: – Biztos nem úgy gon-dolta, szerinte, és akkor „se-gít” a szerzônek, amitôl a mûoptimistább, meg... meg hu-manistább lesz.

G. G.: – Nagy rumli volt,amin te keresztülmentél, pozitívértelemben persze, szóval ezt ki-állni és végigcsinálni nem lehe-tett könnyû dolog.

K. I.: – Nem, nem, olvasó-körutak voltak, elôadásokstb. Ezt ismerjük. És hátnemcsak németül van meg eza könyv, hanem más nyelve-ken is, ez a könyvem is, máskönyvem is.

G. G.: – Min dolgozol most?Mik a terveid? Hogy élsz?

K. I.: – Dolgozom – dol-goznék. Egy könyvet írok,ami fura mód úgy jött össze,hogy soká dolgoztam egyszíndarabon...

G. G.: – Nocsak.K. I.: – Igen... Borzasztóan

izgatott a dolog, csakhogy...szóval... elakadtam vele, az azigazság, hogy elszúrtam. Min-denkivel megesik, velem ilyengyakran, ezt tehát pillanatnyi-lag felfüggesztettem, és egykönyvön dolgozom, amely...

G. G.: – Mit rejt ez a titokzatosszó, hogy könyv, mert nem jelzed,nem mondod, hogy regény, vagyesszé vagy...

K. I.: – Nem mondom, hogyregény, azt sem mondom, hogyesszé, noha regény is meg sesszé is: ez tulajdonképpen ref-lexiók sorozata 1991-tôl. Ottfejezôdik be a Gályanapló...

G. G.: – Azt akartam kérdezni,olyasmi, mint a Gályanapló?

K. I.: – Nem olyasmi.G. G.: – Hanem?K. I.: – A Gályanapló elsô-

sorban teoretikus, és elsôsor-ban egy gondolkodási pro-cesszust mutat be. Ennek akönyvnek van egy erôsen sze-

mélyes és tragikus történeteis, ha úgy tetszik, azonkívülpedig a reflexiók nem olyanelvi szintûek, mint a Gálya-naplóban, hanem frissebbek,elevenebbek, az egészben vanvalami különbség a Gálya-naplóhoz viszonyítva. Úgyszoktam hívni ezt a különbsé-get, hogy öregkori stílus.

G. G.: – Konvencionálisan feje-zem be a beszélgetésünket: jó mun-kát kívánok.

K. I.: – Én is: köszönömszépen.

A Magyar Televízióban1996-ban készült és sugárzott

beszélgetés szövege. (A MagyarTelevízió engedélyével.)

■ Kertész Imre magyarországikiadója a Magvetô. Az író be-avatott a kulisszatitkokba, me-lyek szerint egyáltalán nemmindegy, kik gondozzák amunkáit, hiszen angol nyelvte-rületen az Artisjus közvetítésé-vel a most Nobel-díjassá lettszerzô olyan kis kiadóval kö-tött szerzôdést, amely egy esz-tendô alatt mindössze hárompéldány Kertész-könyvet adottel s ezért hatvannégy cent ho-noráriumot utalt át. Nem iscsoda, ha nem fogynak a köte-tek, tudniillik az angol Kaddisa meg nem született gyermekért kö-szönô viszonyban sincs az ere-detivel, a Sorstalanság monda-tait pedig kivétel nélkül lekere-kítette, iróniájától megfosz-totta a tolmácsolással megbí-zott kolléga, sôt, az angoloknálpiacra került változat valamely

rejtélyes okból több fejezetettartalmaz, mint a magyarkönyv. A szerzô egyelôre tehe-tetlen a szövegével önkényesenbánó kiadóval szemben; új an-gol fordítás elkészíttetésébencsak reménykednie lehet.

Morcsányi Gézától, a MagvetôKönyvkiadó igazgatójától afe-lôl érdeklôdtünk, miként tör-ténhetett, hogy a külföldi jo-gok nem Magyarországonvannak, hiszen például németnyelvterületen óriási forgal-mat mondhatnak a maguké-nak a Kertész-könyvek. Néme-lyik százezernél is több pél-dányban kelt el. Megtudtuk,hogy azok a magyar írók, akika könyvkiadás privatizálásaelôtt középkorúak voltak,többnyire maguk kötöttékmeg ezeket az egyezségeket.De a Magvetô, amelyik töb-

bek mellett például BodorÁdám vagy Szilágyi Istvánkönyveinek is kizárólagosgondozója, a fiatalabb szerzô-ket már külföldön is képviseli.

Számítottak-e a Nobel-díjra,tudakoltam. Titkon remélték.Nagy példányszámokkal felké-szülni az álmodott elismerésreazonban költséges vállalkozáslett volna. Kertész Imre életmû-sorozatának minden darabjábólakadt a raktáron annyi, ameny-nyi a szokásos olvasói érdeklô-dés kiszolgálására bôven elegen-dô. Egyedül a Sorstalanság voltkifogyófélben. A magyar iro-dalmi Nobel-díjas iránti kíván-csiság nôttön nô. A napokbanazonban sikerült gyorsan papírtszerezni, s az utánnyomott kö-tetek nemsokára kaphatók lesz-nek a boltokban.

Kolosi Tamás, a Líra és Lantvezérigazgatója csak dicsérnitudja a Magvetôt az átvétele-kor a megszûnés és a csôd szé-

lén álló kiadó szép sikereiért.Természetesen elhatárolja ma-gukat attól a még pártállamikulturális irányítás idején ho-zott döntéstôl, amelynek kö-vetkeztében a Sorstalanságotelsô felajánlásakor a Magvetôkorabeli igazgatója, KardosGyörgy mint „antiszemitakönyvet” visszautasította. Ko-losi Tamás remekmûnek tartjaezt a legmegrázóbb magyarholocaust-regényt, neki mégisA kudarc a kedvence KertészImre mûvei közül. Ebben kaf-kai szituációkban harcol valakiazért, hogy írjon, holott képte-len rá, mégis alkotnia kell,mert ez az egyetlen dolog,amihez ért. Szó van ebben azabszurd világban egy tíz évigírt könyvrôl – természetesen aNobel-díjas Sorstalanságról –,amely utána hosszú ideig nemjelenhet meg…

(m. zs.)

13w w w. k o n y v 7 . h u

AZ ELSÔ MAGYAR IRODALMI NOBEL-DÍJAS: KERTÉSZ IMRE

Kertész Imre kiadója

18.Az ifjú Lin-csi aznap egész éjjel a füvek tengeré-nek hullámain ringatózott. A völgy lassan meg-telt holdfénnyel, a magasból Lin-csi hajója oly-kor hánykolódni látszott. De nem a hullámokjátszottak vele, csak az elme és a lélek labirintu-saiban forgolódott. Nehéz ám ott az eligazodás.

– Megadják majd neki az évekerejéhez a jó irányt,most még az ifjú szenvedélyekfényében mindent elmosódva lát –

vetette rá bizakodó pillantását odaföntrôl aHold. Lin-csi hajója most valóban könnyedénsiklott a pázsit hullámtengerén.

– Az ember általában nem tudja, mire való.Ezért keresi folyvást a célját, ezért igyekszik min-dig valahová. Ezért akar átváltozni mássá, szeb-bé, jobbá, okosabbá, hatalmasabbá. Ha céljaitiszták, szándéka jó, akkor sem ismer határt. Havágyait betölti, máris új terveket szô, nélkülöz-hetetlennek érzi magát. Ha elbukik, azt hiszi,fölöslegessé vált. Középsô utat magának ritkántalál – tûnôdött az ember törekvésein Lin-csi, afüvek birodalmában kormányozgatva hajóját.

– Lám, a fûszál még ki sem dugja fejét a por-ból, már tudja és teszi a dolgát. Pontosan járjavégig élete útját, nem tér le, nem téved el. Setöbbet, se kevesebbet nem kíván, mint ameny-nyi a fûszálnak jár. Tudja, mire való, tudja,hogy létezése mi célt szolgál. Se nélkülözhe-tetlennek, se fölöslegesnek nem érzi magát. AzÉg alatti világban csak az ember nem ismeri afüvek okosságát – állapította meg keserûenLin-csi, s szégyenkezve lesütötte a szemét. Pi-rult az ember balgaságán.

– Mennyi fáradságtól, mennyi csalódástól,tragédiától kímélné meg magát az ember, ha ôis felismerné a szabályt: csak látszunk szabad-nak. A rend egymáshoz köti mind a létezôt, srájuk kényszeríti parancsát. Ha mozdul azegyik, mozdul vele mind a tízezerszer milli-árd. Nincs emberfia, aki ebbôl képes lenne ki-vonni magát. Aki nélkülözhetetlenné, vagy fö-löslegessé tehetné magát.

– Nem vagyok nélkülözhetetlen, mert nélkü-lem is múlik az idô. Nem vagyok nélkülözhe-tetlen, mert a múló idôben, a lét mûhelyébennélkülem is létrejön minden változás. Nemvagyok fölösleges, mert akart és megalkotottaz Ég és a Föld, nem vagyok fölösleges, mertvagyok! – olvasta ki magának a fûszálak példá-jából Lin-csi a tanítást. A tanítás szelleme be-ragyogta és otthonossá tette számára a tengert.Nem aggódott a zátonyok és az örvények kö-zött. Nem szorította a kormányt, nem für-készte erôsen az irányt. A füvek hullámairabízta hajóját.

19.Az ifjú Lin-csi másnap bevonult hálótermébe,a fûzfa lombja alá. A terem kupoláján a Napolyan vakítóan fénylett, ahogy a világ legfé-nyesebb gyémántja sem. A szélben villám-gyorsan forgolódó levelek a ragyogást befeléfordították, Lin-csi testét vékony fénynyalá-bok ezrei csiklandozták. Az éjszakai hajózásfölemésztette minden erejét, kimerítette tes-tét, lelkét. Egy ideig figyelmesen követte a fé-nyek mozgását, aztán hirtelen erôs ájulás zu-hant rá. Nem álom, nem tudta elhagyni a tes-tét. Elméje ott folytatta a munkát, ahol éji ka-landja a földi színpadon véget ért. A fölösle-gesrôl és a szükségesrôl tûnôdött tovább.

– A föld tágas. Bejárni minden táját az em-ber örökös kóborlással se tudná. Ahhoz, hogymegálljon rajta, egy talpalatnyi hely is elég, atöbbi fölöslegesnek látszik tehát. De ha mintfölöslegest, a többit elveszítené, akkor ottállna egy helyben örökké, s a lába körül min-denfelé végtelen mélység tátongana. Haegyetlen lépést is tenne, az alsó világba hul-lana alá. A fölösleges is szükséges tehát – töp-rengett Lin-csi minden létezô egymáshozvaló viszonyán. Szerette ezt az állapotot: fá-radt volt bár, de elméje olajozott, az alvás ésaz ébrenlét határán.

– Az a talpalatnyi föld, amelyen az emberáll, akkor hasznos, ha sok haszontalan veszikörül. Ha semmi fölösleges nincs körülötte,az a kicsi is haszontalanná válik. Ilyen szorosrendben él egymással az Ég alatt minden lé-tezô, érzô és nem érzô egyaránt. Ebben a szo-ros rendben kell az embernek megtalálniamagát és minden társát, ebben kell szemlél-niük és tûrniük egymást – állapította meg apatakmeder homokszemei és kavicsai, a partifûszál és a füvek bogarai, az erdô állatai és azég madarai, és minden emberi társuk közöséletének legfontosabb szabályát Lin-csi, s fel-nyitotta a szemét.

Alvóterme kupoláján mozdulatlanul álltak afények. A szél meg se libbentette a fényes le-veleket. A behulló nyalábok már nem csiklan-dozták Lin-csi testét. Nyugtatták, csillapítot-ták lázát. Finom, szelíd fény és csend sugár-zott a lomb alatt.

20.Az ifjú Lin-csi egy nap széles, lapos, napsü-tötte völgyre talált. Nem pompázott benne fû-szál, bokor, virág, de szép volt, mint mindengondos emberi alkotás. Simított, egyengetett,sarkosra szabott formákból állt, akár a már-ványlapok paloták udvarán.

– A világ magához köti mind a szolga em-bert, ki munkájával a földet egészen betakarja– gondolta Lin-csi, végigtekintve a kockásrarajzolt síkságon. A völgyben rizs termett, aföldet egyetlen paraszt öntözte vödörbôl.Lin-csinek eszébe jutott Konfuciusz mesteregykori józan lelkû tanítványa, aki kioktatottegy földmûvest.

– Van már olyan találmány, amellyel napkel-tétôl napnyugtáig akár száz csatornát is meg-tölthetnél vízzel. Csekély fáradsággal sokramegy vele az ember! Miért mered a kútból éshurcolod a csatornába te magad a vizet? Nemakarod inkább azt használni? – kérdezte tôle.

– Na és mi volna az? – fordult felé a paraszt.– Egy afféle emelô, fából – magyarázta a kon-

fuciánus. – Hátul nehéz, elöl meg könnyû. Ez-zel gyorsan lehet vizet meríteni és annyit, hogycsak úgy ömlik. Úgy hívják, hogy kútgém. Vá-lyúkat kell köré építeni, azokból aztán magátólfut a víz mindenfelé a csatornákba.

– Nem mintha nem ismerném az ilyen lelemé-nyeket. Csak szégyellném használni ôket – feleltneki váratlanul és határozottan a paraszt. – Énmagam csak földmûvelô vagyok, de munkára al-kalmasabb, mint a ti bölcseitek bármiféle talál-mánya. Jobban dolgozom, mint akármilyenagyafúrt szerkezet – magyarázott most ô a kon-fuciánusnak. – Ha ennek ellenére alkalmaznáma találmányaitokat, vagy meg kellene elégednema tökéletlen munkával, vagy örökké ki kellene ja-vítanom azt. Ha nagy fáradsággal megépítenéma tökéletlen szerkezetet, aztán nagy fáradsággalminduntalan az ô tökéletlen munkáját javítgat-nám, egész életemet az ô szolgálatába állítanám.Én a tökéletes, örökké csak ôt, a tökéletlent szol-gálnám. Hová vezetne ez? Hová lenne akkor avilág?! – szegezte neki a kérdést. Aztán hosszan,figyelmesen nézte az arcát. Az erényes és gyakor-latias konfuciánus zavarában lehorgasztotta a fe-jét. Elôször egyik lábáról a másikra állt, majdszótlanul elsétált. Az Úton járók, a tao követôi,akik máig nemigen szívelik Konfuciusz mestertanítását, azt mesélik, hogy a tanítvány egészenLu fejedelemségig meg se állt. Hegyen-völgyönvándorolt hosszú heteken át, míg mestere házá-hoz érkezett. Ott sírva panaszolta neki.

– Mester! Találkoztam egy tökéletes ember-rel. Én eddig úgy tudtam, hogy csak bölcsekvannak és balgák. Mit gondoljak most? Mit éraz Erény, a Szabály, a Tudomány, ha a parasztnélkülük is tökéletesen végzi a dolgát?

Tanítványát hallgatván Konfuciusz szinténnagyon nekikeseredett. Annyira, hogy aztánmár együtt sírtak tovább. Majd szégyenében éstehetetlenségében a mester hamarosan feladtatanítását. Megtért az erôfeszítés-nélküliséghez,a taohoz. Erényrôl, viselkedési szabályokról,tudományról, melyek mind az elme kockáza-tos leleményei, soha többé nem beszélt.

A rizsét öntôzô parasztot bámulva ez a mesejutott akkor Lin-csi eszébe. Meg az, hogy bár-miképp is végezze a földmûves a dolgát, min-den tál rizs minden egyes szeme azóta is vég-telen fáradság és gyötrôdés eredménye. Se tu-domány, se eszme, nem könnyít ezen sose. Dehová is jutna akkor a világ?

14 w w w. k o n y v 7 . h u

Az i f jú L in -cs ivándoréve i 9 .Köz read ja : Sár i Lász ló

■ Illyés Gyula centenáriumán,irodalmunk ünnepén és ezred-fordulós létünk áramában anagy életmû bôségesen kínállehetôséget a múlt mérlegelé-sére és a jövô latolgatására, ámtalán mégsem szentségtörés, haaz újraolvasott vagy a memori-terként élô alkotások elsôkéntaz apró emlékeket, „a szemé-lyes Illyést” villantják fel. Aköltôt elôször egy nagy T betûalatt pillanthattam meg. Ez ajel persze és szerencsére nem aTámogat – Tûr – Tilt hírhedttévált „három T”-jének egyikevolt, hanem egy gépkocsiraszerelt tábla intése az utca népeszámára: vigyázat, Tanuló ve-zetô! Igencsak meglepett, hogya Baross utca Kálvin téri torko-latánál Illyést láttam aggodal-mas arccal egy tanintézeti autóvolánjára hajolni, oktatója pe-dig roppant hevesen roha-mozta jó tanácsokkal a márnem fiatal férfit, akit abban aminutában aligha a Pusztáknépe, a Bartók-vers, az esszék, amûfordítások géniuszának te-kintett. Jómagam közeli, egy-kori gimnáziumomba tartot-tam, éppen ahhoz a két taná-romhoz, akik éveken át ver-sengve dicsérték és elemezték aSzekszárd felé tájsejtelmét, at-moszféráját, zakatoló ritmusát,emelkedett fôtémáját („Jár sze-mem a terhes / kicsi nôn / s aztgondolom, itt megy / a jövôm.// Visz tovább egy népet: / el-takart / csempészáruképp hoz/ egy magyart”). Tanáraimnem gyôztek visszaterelgetnitankönyveket érintô megbe-szélésünkhöz: folyton azonámuldoztam, hogy Illyés ilyenhétköznapi, kései tanulmá-nyokra szánta magát.

Eltelt jó néhány esztendô,míg 1979. május 19-én, szom-bati napon, egy nyüzsgô se-reglet zöldfülû tagjaként sze-mélyesen is találkozhattamIllyéssel. Félnapi nagy várako-zás után futott be vele a (nemmaga vezette) gépkocsi, hogymáris megkezdje Lehet mégnemzedék? címû elôadását,mely (Fölszólalás a Kecskemét-Lakitelken tartott fiatal írók ta-nácskozásán) alcímmel Napló-jegyzetek sorozatának 1979–

1980 kötetébe is bekerült.„Kérdô cédulákat” sorjáztatópanorámája nem volt éppszívderítô…. – ezért is zártaígy: „…mindezt fölénnyel,humorral nézzétek! (…) a tielsô leckétek az, hogy emelt fôés mosoly. Sôt, kellô humor.Rögtön fölényre, jókedvrehangoló, még ha ez a humoraz akasztófahumor is. Mert azsem mindegy, hogy a kivégzô-osztag elé milyen lelkületteláll ki az ember. A nemzet mû-helyébe léptek és – éltesse Is-ten a tisztes ipart”. Ezt az utol-só félmondatát, melyet magais idézett, évtizedek óta idéziaz irodalmi céh.

Száz arc közül Illyés miértépp az enyémet jegyezte volnameg? S miért tartotta volnaszámon, hogy színikritikus-ként négy darabjáról, átfogóana dramaturgiájáról is írtam?Mindenesetre egy kicsit felbá-torodva mentem ugyanez évoktóber 4-én, csütörtökön aNemzeti Színházba, ahol aMagyar Televízió a Dániel azövéi közt kamaraszínházi bemu-tatója (Fôvárosi MûvelôdésiHáz, 1979. október 19.) kap-csán forgatott beszélgetést aszerzôvel.) A látnivalóan kisséfeszült Illyés még így is meg-kapó kedvessége oldotta ripor-teri szorongásaimat. A felvételáltalános megítélés szerint jólsikerült, Flóra asszony azon-ban finoman odaszólt férjé-nek: – Gyula, kérem… – Jelen!– vágta magát tréfás haptákbaIllyés. – Amikor ezt nekem ott-hon elmondta – hangzott aszelíd feddés –, árnyaltabbanmondta!

A bírálat célba talált, mert azíró kérésére újra nekirugasz-kodtunk a munkának. A nap-lóban ennek is nyoma maradt,s ez a posztumusz kötet arra isrávilágít, hogy Flóra néni nem(mint sokan fecserészték) „pa-pucs alatt tartotta” férjét, ha-nem éppenséggel közelebb se-gítette a mondandójához. Anaplójegyzetek lapjairól kitet-szik ugyanis, hogy Illyésneknem volt kedvére a szerinte„alibiszerû” pesti premier (ô írpestit, bár a Nemzeti akkorikamarája Budán mûködött),

el volt készülve a „hûvös fi-gyelemre.” Bizonyára nem na-gyon vágyott nyilatkozni, azelôre leírtakat mégis – udvari-asságból? – megcsöndesítette.

S ha más szavakkal is, a lénye-get összefoglalta abból, amitodahaza rögzített: „…mire kellfelelnie annak, akit nemcsakérdek vezérel, hanem hit is?Meggyôzôdés, kötôdés. Elbu-kik az a társadalom, amelyneknincs anyagiak fölé is emelô er-kölcse. (…) Az író született kö-zösségi ember; ez az ihletôké-pesség tartozéka.”

Illyés egyszerû, sietôs dedi-kációt rótt a Dániel…-t is tar-talmazó Embereljük meg ma-gunk címû drámagyûjtemé-nyébe, de aztán egy hunyorí-tás kíséretében a szeretettel szóalá odakanyarította: köszönet-tel – mintegy jelezve: „dupla”munkáért „dupla” ajánlás jár.Majd a szerkesztônek, a ren-dezônek, a kis stábnak azt fej-tegette: mindenütt jelenlenni – ez a legnehezebb, alegfárasztóbb, s önmaga kép-viseletét szeretné egyre in-kább csakis az alkotásairabízni. (Egyébként a délelôttiforgatást megelôzôen nem-csak fogadta ôt a Nemzetiigazgatója, Sziládi János, ha-nem tisztelettel új darab írá-sára is felkérte. A kérés nemtalált meghallgatásra, mond-ván: a pécsi színházzal, ésszemély szerint Czímer Jó-zsef dramaturggal oly szoros,állandó és gyümölcsözô akapcsolat, hogy ebbôl másmegtisztelô invitációra semhelyes kilépni.)

Sajnos, élete hátralevô évei-ben Illyés Gyulát valóbanegyre kevesebbszer láthattuknyilvános eseményeken. De amindenütt jelen képzete átvittértelemben, a betûk örökkéva-lóságában beteljesült. A Haza,a magasban gondolatának, hit-vallásának éthoszát SinkovitsImre szép komolyságú vers-mondása a képernyôn majd-hogynem nap mint nap újrabelénk vési. Ha Bartókról, Ko-dályról, Szabó Lôrincrôl, Ter-sánszkyról, Borsos Miklósról,a mai idôsebb és középnemze-dék nagyjairól formálunk ké-pet, Illyés versei, tanulmányai,diáriumai abban is velünk tar-tanak. Petôfihez mind a mainapig az ô életrajzi könyve

nyitja a legbiztosabb ösvényt;olyat, amely az irodalomtu-dós számára sem süppedékes.Hajlékony okosságának, Eu-rópa által iskolázott mûveltsé-gének, szavakká telt vita- és vi-selkedéskultúrájának haszonél-vezôi vagyunk valamennyien.Egy sok mûfajú, de költészet-centrumú hatalmas oeuvre látszívesen mindenkit. A cente-náriumon többfelé tartanakkonferenciát, sokfelé megemlé-kezést. A megnyugtatóan fel-dolgozott, ugyanakkor mégszámos közelítést (akár polé-miát) indukáló pálya idôszerûvonatkozásai közül legnyoma-tékosabban tán a korpusz szo-ciologikuma említhetô. Nema szociográfiai érdeklôdés,nem csupán a Puszták népe te-hát, hanem az a hang, mely aMozgó világ szeszélyes sorai-ban és az egészen más tárgyúés jellegû Ditirambus a nôkhözfutamaiban is ott munkál. Azaz érzékenység, amelynek ré-vén Illyés valószínûleg nemmozgott volna idegenül az1989 utáni magyar valóságban(hogy amit észlel, abból szatí-rát írt volna-e a pécsi színház-nak, vagy mást, nem tudhat-juk…); az az elôrelátás, melynem a vátesz, hanem a termé-szet és a lét rendjét ismerô ta-pasztalati ember sajátja.

Illyés Gyulának van egy (ko-rai) Ünnep címû verse. Eny-hén groteszk; tünékenységétis átjárja a „vaskos valóság”.Ebben írja, aki elôtt most fe-jet hajtunk: „Így ünnep azünnep: fölnézni / s nembánni, ami elsuhant. / Havan még, szót váltani így kell,/ békét a rejtezô istennel, / ezaz igazi áhitat.”.

Tarján Tamás

15w w w. k o n y v 7 . h u

Mindenütt jelen

A genom(A génkutatás új útjai) Szerk.:Dr. Hídvégi Egon (Tanulmányok) A/5 kb. 330 o., kb. 2800 FtA legjobb magyar génkutatók, má-sok mellett dr. Béres Judit, dr. Ras-kó István, dr. Gánti Tibor, dr. Híd-végi Egon a gén mûködésétôl azantropológiai kutatásokon át a tör-vényszéki felhasználásig stb. adjákközre e tudományterület eredmé-nyeit a laikus érdeklôdô számára isérthetô megfogalmazásban.Bárdos László: Önismeret és be-avatás. Közelítések Jókai Anna élet-mûvéhez (Monográfia) F/5, kemény-táblás kötésben, 218 o., kb. 1800 FtA Kossuth-díjas írónô születés-napjára megjelenô kötet áttekintiaz életmû fô állomásait. Olyan,nagy sikert aratott mûveket ele-mez, mint a Ne féljetek, a Napok,a Jákob lajtorjája és a Szegény Su-dár Anna.Csontos János: XL (Összegyûjtöttversek) A/5, 400 o., keménytáblás,1800 Ft.A neves költô-publicista gyûjte-ményes kötete 1980 és 2002 kö-zött keletkezett verseit adja közre. Jókai Anna: A töve és a gallya(Esszék, 3. kiadás) B/5, keménytáb-lás, kb. 126 old., kb. 1500 Ft A Kossuth-díjas írónô esszéi a bib-liai parancsolatok üzenetébôl ki-indulva gondolkodtatnak el ma-radandó szellemi értékeinken és

hiábavalóságainkon. Karácsony Sándor: Ocsúdó ma-gyarság (Társaslélektani tanulmá-nyok) Kövendi Dénes és Deme Tamásutószavával. B/5, 440 o., kb. 3900 FtA sokáig mellôzött jelentôs gon-dolkodónak a társaslélektan és atársadalomnevelés témakörébetartozó ma is aktuális tanulmány-kötete elsô megjelenése (1942) ótamost kerül ismét az olvasók ésszakértôk kezébe.Várkonyi Hildebrand Dezsô:Blaise Pascal (Tanulmánykötet) Utó-szó: Dr. Bolberitz Pál, A/5, 340 o.,2800 FtVárkonyi H. Dezsô, a feledésre ítéltkitûnô teológus, pszichológus és fi-lozófus B. Pascal zseniális gondolatihagyatékával folytat párbeszédet.Várkonyi Nándor: Sziriat oszlo-pai (Életmûkiadás, 8. kötet – ff. il-lusztrációkkal) B/5, 672 oldal, függe-lékkel, névmutatóval, cérnafûzött, ke-ménytáblás, 4900 FtA legendás mû elsô szöveghû, cen-zúrázatlan kiadása az emberiségtörténelem elôtti korszakainak tit-kát kutatja a mítoszok, fennma-radt régészeti emlékek segítségével.

Címünk:1068 Bp. Városligeti fasor 38.Telefon/fax: 351-0593iroalap@interware.huKiadónkban vásárlóinknak 20%engedményt nyújtunk!

Christine Nöstlinger:Suzi és Paultitkos naplójaÁra: 1290 Ft

Suzi és Paul istitokban naplót ír.De milyen másképplátják ugyanazokataz eseményeket!A cseregyerekírójának újabbregénye.

Jacqueline Wilson:Ki mer többet?– Tracy Beaker tovább nyomulÁra: 1290 Ft

Tracy nem ilyennek képzelte az életétCammel, a nevelôanyjával, aki bár író, új-ságíró, mégis eléggé uncsi. Arról nem isszólva, hogy nemcsak magának, de nekisem vesz márkás cuccokat. Az iskola pe-dig végképp egy lidércálom, ahonnanTracy gyakran titkos búvóhelyére szökik.Mikor azután felbukkan a színen igazianyukája, aki „halál dögös és gyönyörûfilmsztár”, rögtön úgy dönt, hogy veleakar élni. Beváltja-e a mama a hozzá fû-zött reményeket? Kiderül ebbôl a szeretet-tel és sok-sok humorral megírt könyvbôl...

J. Goldenlane: FarkastestvérVérfarkasnak lenni nem egyszerû. Különösen,ha az ember fia lánynak születik. És perszelônek is rá... Remek humorú könyv a farkasemberek éle-térôl és problémáiról az emberek világában.496 oldal 1498 Ft.

Raymond E. Feist: Sethanon alkonyaFeist az Érzôszívû mágus c. könyvvel lett is-mert a magyar fantasy-rajongók között. Amostani történetben Pugnak, a varázslómes-ternek, veszedelmes utat kell bejárnia azidôk hajnaláig, hogy megküzdhessen az ôsi,szörnyûséges Ellenséggel több ezer világsorsáért. Megjelenik nov. 5-én.432 oldal 1498 Ft

Robert Jordan: A kardok koronájaAz Idô Kereke Amerika legnépszerûbb fantasy-sorozata. A tolkieni igényességgel kidolgozottvilágban játszódó történet a „high-fantasy” mû-faj legjobb hagyományait követi.A nagysikerû sorozat következô kötete nov.19-én jelenik meg.480 oldal 1698 Ft.

16 w w w. k o n y v 7 . h u

A SZÉPHALOM KÖNYVMÛHELY ÔSZI AJÁNLATA

A Beholder Kiadó ajánlata

Kedvezményes vásárlási lehetôség:www.beholder.hu

E-mail: beholder@beholder.huTelefon: 297-3660

Az Animus Kiadó a jánlata

■ „Diószegi Vilmost a magyarnéphit és népszokások honfogla-lás elôtti, ôsi rétegének kutatása,a magyar etnogenezis máig meg-oldatlan rejtélye vezette el a szi-bériai sámánizmus vizsgálatá-hoz, amelynek egyik legnagyobbtekintélyû, nemzetközi hírû ku-tatója volt. Kôrösi Csoma Sán-dor, Reguly Antal, MunkácsiBernát, Pápai Károly, Pápay Jó-zsef, Almásy György, BaráthosiBalogh Benedek és másoknyomdokaiba lépve háromszorjárt kutatóúton Dél-Szibériában(1957, 1958, 1964), egyszerÉszak-Mongóliában (1960). Uta-zásaira, gyûjtôútjaira olyan idô-ben került sor, amikor a lehetô-ségek a közismert történelmi kö-rülmények miatt rendkívül be-határoltak voltak. A sámánizmusa szovjet-orosz kutatók számáratabu, Szibéria pedig a külföldikutatók számára zárt volt” – írjaSántha István antropológus, akötet szerkesztôje. Az idô elôttelhunyt neves sámánkutatómindeddig ismeretlen naplóit ésleveleit Diószegi Vilmos fele-sége, Morvay Judit szíves közre-mûködésével három fiatal ku-tató: Sántha István, Erdei Kata-lin és Somfai Kara Dávid tekin-tette át, jegyzetelte, és Diószeginyomában végzett recens kuta-tási eredményekkel kiegészítvebocsátotta a nagyközönség elé.

„Diószegi Vilmos… munkássá-gának legfôbb tárgya a Szibéria-kutatás volt. A terepmunka mellettegyik legfontosabb terve az ún. Sá-mán Archívum volt. Már 1953-ban tudatosan megtervezte »azegész világ« e témát magábanfog-laló gyûjteményét. Valójában akülönbözô gyûjteményekben, adat-tárakban töltött idejének teljes egé-sze az Archívum gyarapításátszolgálta, sôt maga a gyûjtés is azArchívum szempontjai szerint tör-tént” – összegzi Morvay Judit azelôszóban. – A kutató elôtti tisztel-gésen túl miért érdekes ma Diósze-gi Vilmos hagyatéka, és mi történtaz általa tervezett Archívummal?– kérdezem Sántha Istvántól.

– A szibériai kutatóutak soránkészült naplókkal és feleségé-

hez, Morvay Judithoz írt nép-rajzi vonatkozású levelekkelmost ismerkedhet meg elôszöraz olvasóközönség. Kiadásuknem csupán ezért érdekes: a szi-bériai kis népek között eltöltöttidô megörökítése mellett, sokatír az 50-es évekbeli magyar ésszovjet tudományos világról,korrajzot ad egy mindmáig fel-táratlan idôszakról. DiószegiVilmos olyan idôszakban járt éskutatott Szibériában, amikor ezmás külföldi etnográfusnaknemigen adatott meg. Az 1956-os eseményeket követô „kvázi”lelkiismeretfurdalás eredmé-nyeként 1957-ben egy kéthóna-pos ösztöndíjjal ment ki Lenin-grádba, melyet végül 15 hó-napra meghosszabbítottak. Eb-ben az idôszakban egyrészt ala-posan megismerkedik a lenin-grádi könyvtárak és levéltárakanyagával, fotóarchívumokbankeresi a sámánizmus-kutatás ré-gebbi dokumentumait, más-részt terepmunkára indul a szi-bériai „isten háta mögötti” terü-letekre, eljut a sámánista burjá-tok és hakaszok, majd késôbbaz eltörökösödött, de feltehe-tôen hajdan szamojéd nyelvûtofák és a tuvák közé. Legfôbbérdeklôdési területe a sámániz-mus, és annak minden vonat-kozása. A írások Diószegirôl azemberrôl és a tudósról egyarántsokat elárulnak. Sok tudomány-történeti utalás van bennük,ezért fáradságos munkávalösszeállítottam egy névjegyzé-ket, melyben azoknak az orosz,burját kutatóknak rövid életraj-

zát és fôbb munkáinak sorátközlöm, akik Diószegi idejébentevékenykedtek és ô kapcsolat-ban állt velük. A könyv ezen ré-sze felvállalja a Szibéria-kutatás-ban annyira nélkülözött „Szi-béria-kutatók életrajzi lexi-kona” szerepet is. Diószegi le-veleiben éles hangú ítéletet fo-galmaz meg korának tudós tár-sadalmáról, ezért arra számí-tunk, hogy a munka megjele-nése nagy vitát fog kiváltani. Ésnem csupán orosz körökben,hiszen számos – ma is élô – ma-gyar kutatóról is véleményt al-kot, bár ezekbôl – Morvay Juditkérésére – sokat nem is közöl-tünk. Diószegi tudományosörökségét, a Sámán Archívu-mot egyébként halála után –jogi természetû megfontolásokés viták miatt – felszabdalták, ésnégyfelé osztották: kéziratai,könyvei, hangfelvételei, vala-mint fényképei az MTA Nép-rajzi Kutatóintézetében, a bu-dapesti Néprajzi Múzeumban,az MTA Zenetudományi Inté-zetében, illetve Morvay Judit-nál vannak. Hagyatékának listá-ját is közzétettük a függelékben.

– „Szinte fantasztikus, ami itttörténik velem. Szinte azt hiszem:állandó álomban élek. Azok a szi-bériai népek, amelyeket otthon jól-rosszul, többé vagy kevésbé megis-mertem ugyan, de csak úgy,mintha a Holdban vagy a Marsonlaknának, azok most kézzelfog-ható távolságra vannak tôlem…”Mind-mind már személyes ismerô-seim – írja egy helyen Diószegi.Végig hasonló hangvételûek a nap-lók és a levelek?

– Míg Diószegi naplói tárgy-szerûek, lényegretörôek – való-színûleg maga is kiadásra szán-ta ôket, mert javítgatta és láb-jegyzetekkel látta el ôket –, ad-dig levelei sokkal személyesebbhangvételûek. Míg a napontaelvégzett naplóírásban több azegyhangú részlet, addig a leve-lek mindig olyankor születtek,amikor valamilyen fontos ese-mény történt. A levelekbôl ért-hetô meg igazán a kutató gon-dolkodásmódja, motivációi, azidegenben érzett magányos-sága, egyszóval az ember min-den jó és rossz tulajdonságávalegyütt. Mint Morvay Judit írjalírai hangvételû elôszavában:„Diószegi Vilmos szemérmes,zárkózott ember volt: a napló,valamint a nagyrészt hozzám

írt levelek nem a nyilvánosság-nak készültek. Önmaga védel-mére, belsô szükségleteinek ki-elégítésére írt, makacsul ismé-telgetve megálmodott terveit,elhivatottságának komor sors-szerûségét. A fennkölt hivatás-tudat, az átlátszó önámítás, adolgok, emberek szubjektívmegítélése – úgy érzem – nemkellett másra, mint hogy erôt éshitet adjon magányos erôfeszí-téséhez. Közreadott írásaiból ahétköznapi életet örömmel élô,teljes ember ritkán villan elô.Ezért félek. Mentségemül egybibliai hasonlat szolgáljon: „agyertyát sem azért gyújtják,hogy véka alá tegyék.”

– Diószegit legjobban a sámánokfoglalkoztatták: ha elfogytak a sá-mánok, rosszul érezte magát.

– Nem tölthetett igazánhosszú idôt egy adott faluban,talán 20 nap volt a legtöbb. Ab-ban az idôszakban kizárólag kí-sérôvel mehetett el a terepre.Ám tökéletesen megvalósítottaaz antropológiának azt a tételét,miszerint a távoli népeknél vég-zett terepmunka megadja amódszert és a kívülrôl való rálá-tás képességét a saját kultúrára.A sámánizmus kutatása után Di-ószegi itthon ugyanazzal a meg-közelítéssel kutatta a magyarnépi vallásosságot. Másfelôl vi-szont az ô kutatásai és eredmé-nyei keltették fel az orosz, illetvea szibériai kis népek érdeklôdé-sét saját kultúrájuk iránt. Mon-góliai, és 1964-es szibériai kuta-tóútjáról írt leveleit, valamint azAltaj-hegységben végzett terep-munkájának elkobzott, majd1995-ben Somfai Kara Dávid ré-vén hazakerült gyûjtôfüzeténekrészleteit egy következô kötet-ben tesszük közzé.

Sz. Zs.

(Halkuló sámándobok. DiószegiVilmos szibériai naplói, levelei.L’Harmattan Kiadó, 2002. 469oldal)

17w w w. k o n y v 7 . h u

Elhaló sámándobok?Diószegi Vilmos világhírû sámánkutatószibériai naplói és levelei

18 w w w. k o n y v 7 . h u

ajánlatából:

Chikán Attila – Czakó Erzsébet – Zoltayné Paprika ZitaA vállalati versenyképesség alakulása a globalizálódómagyar gazdaságban2200 Ft

H. Haraszti ÉvaKossuth angliai éveirôl1280 Ft

Köpeczi BélaII. Rákoczi Ferenc külpolitikája1250 Ft

Ördög FerencHelynévmutató Csánki Dezsô történelmi földrajzához3700 Ft

Hajnóczi GáborVitruvius örökségeTanulmányok a „De Architectura” utóéletébôla XV. és XVI. században1680 Ft

AKADÉMIAI KIADÓwww.akkrt.hu

E-mail: custservice@akkrt.hu

Jogi és Üzleti Kiadó Kft.www.complex.hu

E-mail: complex@kjk-kerszov.hu

Sümeginé Dobrai Katalin – Borgulya Istvánné – Somogyvári Márta Ziel: Wirtschaftsdeutschprüfung

Gyakorlókönyv gazdasági nyelvvizsgára készülôknek 4760 Ft

Surányi Imréné – Török GyörgyiSZJA

Határátkelôk I.Külföldi munkavállalók Magyarországon

4707 Ft

Surányi Imréné – Török GyörgyiSZJA

Határátkelôk II.Külföldi munkavállalók Magyarországon

4707 Ft

Kopányi Mihály (szerk.)Mikoökonómia

Változatlan utánnyomás4256 Ft

Balázs PéterAz Európai Unió külpolitikája és a magyar-EU kapcsolatok fejlôdése

5824 Ft

Kereskedelmi partnereink mellett egyéni vásárlókat is várunk!

Az Akadémiai Kiadó és a KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. teljes választékán túl még számos

más kiadó kiadványai is megvásárolhatók nálunk.

1033 Budapest, Szentendrei út 89–93. Nyitva tartás: hétfô–csütörtök: 8–16 óráig, péntek: 8–13 óráig.

Telefon: 388-7558, 437-2407, 437-2443. Fax: 437-2442. E-mail: wknagyker@kjk-kerszov.hu

19w w w. k o n y v 7 . h u

– Kezdjük egy képletes, de egy-szersmind konkrét kérdéssel: olyanhelyen lakik, ahonnan magasra ésmélyre jócskán el lehet látni. Sike-rült-e gondolkodásának és szemlé-letmódjának alakulása közben el-érnie és megtartania a politológusimunkában is nélkülözhetetlen táv-latot, fölülnézetet?

– Tanultam, aztán dolgoz-tam itthon és külföldön kuta-tóként, egyetemi oktatóként,így vizsgálataim tárgyát közel-rôl is, távolról is szemlélhet-tem. Ekképpen az ember óha-tatlanul arra kényszerül, hogyesetleges elfogultságain túlte-gye magát. De a mi mestersé-günkre is érvényes az „elve-gyülni és kiválni” parancsa ésösztönzése. Kiválni nem csu-pán a teljesítmény minôségé-ben, hanem gondolatainkmarkáns, napi szélfúvások ál-tal nem befolyásolt megfogal-mazásában is. Ebben kétségte-lenül segít a nem csupán jel-képesen említett környezet.Például az a szerencse, hogyaz ember olyan helyen lakhat,ahol a csöndet legföljebb aszarkák kiáltozása zavarhatjameg. Ami pedig a nagyobbtávlatot illeti (megjegyezve:ezzel nem kívánok sem tudo-mányos hierarchiát felállítani,és más alkatú kollégáimat semóhajtom minôsíteni): szemlé-letemet valóban áttekintô,szintetizáló, ha úgy tetszik,holisztikus szándék vezérli. Arészleteket tehát úgy vizsla-tom, helyezem egymás mellé,

illetve csoportosítom, hogyaz egészet is képes legyekmegragadni.

– Köztudomású: ön annak ide-jén a Lukács-iskola egyik nebulójavolt. Lukács György nevérôl né-melyek – s nem a hajdani tanítvá-nyok – manapság hallani semakarnak. Ön miképpen ítéli megegykori mesterét?

– A Lukács-iskoláról és annakhatásáról könyvnyi mondani-valóm lenne, és születtek ismár errôl dolgozatok. Köz-vetve is: úgy, hogy egykori ta-nítványai azóta létrehoztáknem akármilyen minôségûéletmûvüket, gyakran meste-rük szemléletét, vagy annakszámos tételét cáfolva. Jóma-gam az iskola legfiatalabbjaiközé tartozva, inkább csak aLukács-óvodába jártam.Ahová még nálam idôsebbe-ket is soroltak. Most, ugye,már magam is nagyapai korbaértem, és publikáltam csak-nem húsz kötetet, ám ezt azindíttatásomat meg nem taga-dom. Mert Lukács Györgytôlmindannyian a rendszeresgondolkodás szükségességét ésa nagyobb-tágasabb áttekintésigényét tanultuk. Ebben az ér-telemben törekedtem és törek-szem mindmáig összefüggés-keresésre, bizonyos rendszeral-kotásra, s az említett felülné-zeti szemléletre.

– Vulgáris megfogalmazássalélve: a 19. században megindultitt a polgárosodás, a kapitalizá-lódás, különbözô katasztrófák

(két világháború), kitérôk (totali-tárius terror, puha diktatúra)után állítólag „visszatértünk” akapitalizmushoz. Felülnézetiszemszögbôl vizsgálva: valójá-ban hol járunk most?

– A kapitalizmus fogalmátilyen megközelítésben nem tar-tom elég operatívnak. Annak afolyamatnak a leírására, amely-lyel a magyar társadalom a 19.század óta küszködik, leg-alábbis alkalmatlan. Mert ha el-fogadjuk, hogy a 18–19. századivilágtörténelemben, illetve ma-gyar történetben valamilyen újképzôdmény jött létre – ame-lyet sokáig kizárólag kapitaliz-musnak neveztek –, akkor elen-gedhetetlen ennek tagolása,korszakolása. S ezzel próbál-kozva óhatatlanul tapasztaljuk:mekkora különbségek keletkez-tek ebben a korábbiaktól két-ségtelenül eltérô gazdasági-tár-sadalmi rendszerben. Elegendôtalán csak a 20. századi fejlemé-nyekre utalni: arra a szociálde-mokratizálódásra, amely azúgynevezett jóléti állam irá-nyába haladt; illetve a globali-zálódási szakaszra, amelynek akezdetén vagyunk, s ezért rólamég nem sokat tudunk. Mind-ezt aligha lehet pusztán kapita-lizálódásnak, vagy akár polgáro-sodásnak nevezni. Nálunk – ésa miénkhez hasonló térségünk-beli gazdaságokban-társadal-makban – valójában a felzárkó-zással küszködünk. S immárontöbb évszázados tradíció, hogyitt az értelmiség – megfelelônyugati tapasztalatok birtoká-ban – próbálja feldolgozni, el-méletileg értékelni az ott leját-szódó folyamatokat, s ezek is-meretében felzárkózási stratégi-ákat igyekszik kialakítani. Ma-gam is ezt kísérlem meg, ezt kí-vánják szolgálni könyveim, ta-nulmányaim, erre biztatom nö-vendékeimet is.

– Szólamszerûen, vagyis aközhelyek fokán immáron örö-kösen napirenden tartjuk csatla-kozásunkat az Európai Unió-hoz. Ám eközben az úgynevezettnemzetféltés – lényegében azextra Hungariam non est vitaszínvonalán – továbbra is, vagyújra közszájon forog. Mit kezd-het az egységes Európa álmávalszembeszögezett búsmagyarko-dással a józan politológus?

– Nyugat-Európában kétség-telenül gyors, szinte már bru-tális integrálódási folyamat ta-pasztalható. Ám ott a nemzet-vesztés fogalma, az identitá-sok megszûnésének rémképesokkal kevésbé észlelhetô,mint térségünkben. Nálunkjavában vijjognak a vészmada-rak, és harsány visszhangra islelnek a pesszimisták. Mertvalóban: még mindig sokanhajlamosak a búsmagyarko-dásra. S ôk ilyenkor idézik atörténelmi okokat: Magyaror-szág annak idején megvédteNyugat-Európát a török dú-lástól, most élharcosa volt arendszerváltoztatásnak, ám aNyugat oly hálátlan, hogy felakar bennünket falni. Nemcsoda, hiszen „egyedül va-gyunk”. Ám a minket övezôországcsoportban sem isme-retlen ez a gondolkodás: vanbúslengyelkedés, búscsehes-kedés, bússzerbkedés, és ígytovább. Önmagunkról is sok-kal reálisabb képet nyerhe-tünk, ha megismerjük ezeket atényeket. S akkor megtudhat-juk: itt is, ott is, amott is van-nak, akik azt hirdetik: már fel-zárkózhattunk volna, ha eztés ezt nem teszik velünk, hatetteinkért nem jár hála. Ön-értékelési zavar a történelmikatzenjammer is, mert a nagyváltozás utáni eufóriából kikellett józanodnunk. Tudo-másul véve, hogy a rendkívüliváltozások ellenére sem kez-dôdött itt egyik napról, demég egyik évtizedrôl a má-sikra sem új történelem. Ti-zenkét országban vizsgáltam ademokratizálódási folyama-tot: egyik itt tart, a másik ott,ebben egy kicsit elôrébb va-gyunk, abban egy kissé hát-rább. De ahogyan felhôtlenoptimizmusra nincs, borúlá-tásra sincs okunk. Megmara-dunk és változunk. Magyarokmaradunk és európaiak.Ugyanúgy, mint eddig, s egé-szen másként. És minden or-szág megtapasztalja a történe-lem áldásait és bosszúját. Né-zeteink, magatartásformáink,vélekedéseink, tévhiteink sok-félesége, ködevésünk és józanparaszti eszünk, irracionalitá-sunk és realitásérzetünk egy-aránt mélyen gyökeredzik.

Ágh AttilávalbeszélgetNádor TamásJobb régiókban természetes, nálunk még ritkaságszámba megy:meghirdetett, de lassacskán evickélô demokráciában egy demok-rata. Vagyis: van véleménye errôl-arról-amarról – mesterségénekcímere szerint kivált hazai és térségünkbeli társadalomelméleti,politikatudományi állításokban és kérdésekben –, ezeket tárgy-szerû elemzéssel, érveléssel elô is adja, és errôl-arról-amarról meg-hallgat másokat is. Mi több: a kinyilatkoztatások s a tömegeksz-tázis évadján is távolságtartó tárgyiassággal beszél és ír, s arra abizonyos „okos gyülekezetre” számít. Vitára, ellenérvekre, kont-rollra. Magyarán: olyan demokráciára, amelyben a demokratá-nak sem kell félnie. Nem könnyû tehát eldönteni: végül is rokon-szenves álmodozó-e, vagy elôrelátó sültrealista.

E M B E R É S G O N D O L A T

20 w w w. k o n y v 7 . h u

a nem Molnár Lilio-mát láttam, hanemSzép Ernô Patikáját…

és mégis. Régen jártam szín-házban, ami az én bûnöm,nem akarom a magyar szín-házi viszonyokra kenni. Le-het, hogy ez is befolyásol:ezért éreztem a Magyar Szín-ház két idei bemutatójátolyan üdítônek, akár a tavaszimezô, a politikai élet tartóssáés általánossá vált iszapbirkó-zása után.

Hatalom és pénz, vér ésarany kavargása már valóbantaszító, és nem bírsz kívülmaradni; ha egy hererúgássalfölérô inszinuációt nem fo-gadsz jámbor mosollyal, ésha csak gondolatban is fölsza-kad benned a káromkodás,már bemocskolódtál, és az el-lenfeled elérte a célját – eztakarta. Rájöttem, hogy imá-dom a kulisszákat, a festett vi-lágot, a komédiát és a komé-diásokat. (Amennyire utálomôket a közéletben, annyirakedvesek a szívemnek a szín-padon.) Régi szerelem ez – ésbár kölcsönösen megcsaltukegymást, ideje kibékülnünk.Azért is, mert Thália, ez agyönyörû boszorkány, nemcsak a szerelmeit bírja válto-gatni, de az arcait is, és ez azarca, amivel Iglódi színházá-ban most fordult felém, az arégi, amibe süvölvény fejjelbelehabarodtam.

Itt embernek ember általvaló ábrázolása történik a sze-

münk láttára. Érdekes, ugye?Csehov ma is van olyan mo-dern, mint a huszadik századvégének szerzôi – nem vélet-len, hogy Edward Albee Cse-hovot és Molnár Ferencet ne-vezi mesterének. Régi szerzô

is szólhat mélyen igazat; a ne-vetés is, a sírás is a lelkünk mé-lyéig hatolhat, nemcsak az ér-telmetlenül zagyva világ rezig-nált tudomásul vétele.

Heltai A néma leventéje után,melyet Berényi Gábor állítottszínpadra, most Csiszár Imreörvendeztetett meg bennün-ket Szép Ernô Patikájával. Aszerzôk kortársak, a két darabmégis merôben különbözô;az egyik történelmi, versesmesejáték, a másik viszont akorabeli véres valóságot idézimeg. Egy elem kapcsoljaössze a kettôt: – a költészet. APatika fura, eklektikus darab:az elsô fölvonás szinte móri-czi, a Rokonok és az Úri murivilágát idézi, a másik olyancsehovi, mintha maga Mihal-kov találta volna ki. Persze ittazért inkább arányokról kell

beszélnünk. Hiszen az elsôfölvonás sárfészkében a fé-nyes bált és a nagyvilági höl-gyeket keresô patikus segéd-del legalább annyira jelen vana komédiázó Csehov, mint azseniális második fölvonás-

ban. Sôt, még a kissé szájbará-gósra sikeredett harmadik föl-vonásban is megcsillanugyanez a csehovi elem, ami-kor az a segéd úr, aki az elsôfölvonásban még ökölre mentvolna a gyanúsítás miatt,hogy ô úrifiú létére cseléd-lányra vet szemet, a végén,jobb híján mégis a kis szolgá-lóval vigasztalódik. És a távoliBudapest mesebeli csillogásaugyanúgy villódzik a Patiká-ban is a sárba ragadt vidéki vá-ros éjszakai égboltján, akáregy Csehov-darabban a vá-gyak netovábbja: Moszkva…

Moór Mariann is olyan ne-kem, mint ahogy az emléke-imben él – ne értsen senkifélre: én már évek óta nem lát-tam a színpadon: – ugyan-olyan üde, és kecses, és elbû-völôen asszonyi, mint min-

dig. És mesterien bánik ahangjával; kristálytisztán fejezki vele bármit, amit akar. Fáj-dalma megrendítô és a komé-diázása észrevétlen, nem is tu-dom, miért röhögök, mi ne-vetni való van abban, hogyegy hervadó szépasszony fogafáj, miközben egy önmagátfölhergelt, nekivadult ifjú lá-zas hevületben szerelmet vallneki. Egyszerre rémült kislányés gyöngéd anya, és a fiatalÔze Áron méltó partner, ne-kem örömteli fölfedezés. Fü-löp Zsigmonddal is jó voltújra találkozni, egyáltalán: jóvolt ott lenni a nézôtéren, hi-teles, emberi lények keltekéletre a színpadon hiteles em-beri szituációkban.

Ennyi? Sokkal több ennél,de ezek a szûk keretek nemengednek többet egy lelkeshíradásnál és biztatásnál: tes-sék járni a Pesti Magyar Szín-házba!

K e r t é s z Á k o s

Ujjé, a színházbannagyszerû!

N

■ Mintegy húsz kiadó képvi-selôje találkozott a napokbanzárult Franfurti Könyvvásáregyik különtermében. A hiva-talos napirend szerint a HarryPotter-fordítások tapasztalata-iról és a világhírû könyvsoro-zat lehetséges kiadási módoza-tairól (a puhafedelûtôl a drágadíszdobozosig) lett volna szó– s némiképp volt is – ám akétórás kerekasztal-beszélgetésnagy részét az ötödik kötetrôllábrakapott „mendemondák”,s a Harry Potter-történet írója,J. K. Rowling ügynökénekdiplomatikus válaszai töltöt-ték ki. A kiadók szóvá tették,

hogy elôbb jelennek meg érte-sülések a lapokban, mint hogyôket tájékoztatnák, s a HarryPotter-rajongók egyszerûennem hiszik el, ha érdeklôdé-sükre azt válaszolják: hivatalo-san nem kaptak értesítést a ré-gen várt ötödik kötet megjele-nésérôl. Legutóbb olyan –utóbb hamisnak minôsített –Rowling-interjú borzolta fel akedélyeket, melyben – ugyankonkrét idôpont megjelölésenélkül – ám igen közelikönyvbemutatót sejtetett azírónô. Ezzel szemben ügynö-kének képviselôje semmitnem volt hajlandó megerôsí-

teni a Frankfurtban megjelentkiadók elôtt. Nem tudható te-hát, hogy a kézirat jelenleg holvan: még az írónônél, vagymár brit és amerikai kiadójá-nál, a szerkesztôk kezében.

A beszélgetés résztvevôinem hagyhatták említés nél-kül a kínai „megoldást”, aholvalaki – Rowling neve alatt –nem hogy az ötödik, de mára hatodik kötetet is megírta.Az orosz kiadó egy paródia-kötetet adott körbe, mely azô Harry Potter-kiadására em-lékeztet, s nyilvánvalóan an-nak sikerét lovagolja meg,plágiumgyanúsan. Ô mond-ta el azt is – nagy derültségetkeltve –, hogy egy ukrán férfihivatalosan felvette a HarryPotter nevet, s ezen a néven

kíván könyveket írni, klubo-kat szervezni és elôadókör-utakra menni.

Azt kell megérteni – han-goztatta a Harry Potter ameri-kai kiadójának, a Scholastic-nak a képviselôje –, hogyRowling író. Igazi író, akinem hajlandó határidôre írni.A könyv akkor lesz kész, ha ôúgy érzi: valóban elkészült.Az újságírók szeretik marke-tingjelenségként értékelni aHarry Potter-sorozat sikerét.Holott – mondta nyomaték-kal – a példa nélküli siker el-lenére is irodalmi jelenséggelállunk szemben, az idô eztfogja bizonyítani.

Balázs István(Animus Kiadó)

Harry Potter 5.?

21w w w. k o n y v 7 . h u

■ Paul Ehrlich hatszázöt kísér-letet végzett, hogy hatszázha-todszorra felfedezze a vérbaj el-lenszeréül a Salvarsant. Vajonattól, hogy ma már ezt a beteg-séget nem Salvarsannal gyógyít-ják, Ehrlich érdemei kisebbek?Nem szolgál-e, amit tett, a tu-dóshoz illô magatartás örök pél-dájául? Mindig ez jár a fejem-ben, ha – például SigmundFreuddal kapcsolatban – leke-zelô véleményeket hallok, me-lyek szerint, hogy a freudizmusfelett végképp eljárt az idô, hi-szen már a tanítványai is másutakon járnak, az övétôl eltérômódszereket követnek. Freudazonban, mondjon akárki akár-mit, része marad ha másnaknem, a tudománytörténetnek, sha valaki veszi a fáradságot, ésnem vele kapcsolatos, elvontdisputákat olvas, hanem magu-kat a Freud-mûveket böngészi,meghökkenhet azon, mennyi-vel különb, érdekesebb, idôtál-lóbb az eredeti mû, mint az utó-lagos csócsálások. Fôképp azéletmû korai szakasza ilyen,amikor még nem rakódottsemmi misztika erre az elmé-letre, megalkotóját elismerésigen, de ködösítô tömjénezésmég nem övezte. Áttetszô vilá-gosság, a megértetés szándékajellemzi ekkori munkáit, az avágy, hogy a pszichoanalízisolyasmi legyen, ami az emberi-ségnek segítségére van, s nemarra, hogy önmagát áltassa.(Aminek – mellesleg – megvolta veszélye: Ferenczi Sándor fi-gyel fel arra például, hogy „azember saját magának is be tudmutatni efféle trükköket” – már-mint pszichoanalitikaiakat). AFreud-biográfiák, pályaképek,melyek vagy szimplifikáljákvagy olyannyira kritikailag köze-lítik meg a tudós életét, hogyannak valóságos történetébôlszinte már semmi sem maradépen, aligha alkalmasak arra,hogy ideológiai elôítéletek nél-kül a valóságos pályát mutassákbe. Túl sok az elfogultság, sszinte elkerülhetetlen csapdájaaz ilyen mûveknek, hogy a vég-eredmény, a freudi tanok utó-élete felôl közelítik meg a kez-deteket, márpedig sem Freud,

sem a freudizmus nem az voltpéldául a 20. század elején,mint amivé lett mondjuk a hat-vanas évek amerikai, európai re-cepciójának tükrében.

Célravezetôbb hát és rokon-szenvesebb – eredményét te-kintve pedig hitelesebb – az,amit a Thalassa Alapítvány és aPólya Kiadó csinál: Freuddalkapcsolatos dokumentumokattesz közzé. Tegyük hozzá rög-tön, példás gondossággal, s amiszintén nem közömbös: ritkaszép kivitelben. Freud levele-zése Ferenczi Sándorral mostéppen az 1914 és 1916 közöttiévek „termésénél” tart (ebbôl akötetbôl idéztem az elôbb Fe-renczi meglátását), s ha az em-ber outsider olvasó létére bele-lapoz, foglyává is válik e kötet-nek, mert bizony mást kap,mint amire – elôítéletesen –számít: megcsapja az ôszinte-ség, a tudós barátok közti köz-vetlenség légköre. Itt valóban„in statu nascendi” érhetô tet-ten, miként, mibôl, hogyan ala-kul ki, módosul, finomodikegy-egy teória, hogyan válnak alevelezôk egymás legszigorúbbkontrolljává. „Hiába mondja azeszem, hogy éppen az a módhelyes, ahogyan Ön nyúl a dol-gokhoz” – írja Ferenczi Freud-nak 1914. július 23-ikán –„mégsem tudom megtiltani afantáziámnak, hogy a saját útját(meglehet, tévutat?) járja...” ÉsFreudnak esze ágában sincsrossz néven venni ezt. Pedig akettejük relációját az is bonyo-lítja, hogy (adott idôszakban)mindketten vállalják barátjukanalitikusának kényes szerepét,ami privát viszonylataikkal ne-hezen összeegyeztethetô. Ôkazonban ezt is megoldják azzal,hogy a nyers szókimondás ma-gánügyekben is jellemzô rájuk.Amikor Ferenczi túl régótatartó érzelmi hezitálása, amitmegpróbál tudományos érvek-kel álcázni, felbosszantja Freu-dot, így ír neki: „Úgy látom,Ön most az analízist az ügyeiösszekuszálására használja,ahogy eddig halogatásra hasz-nálta”. Ebbôl sem következikazonban haragszomrád, Feren-czi inkább gondolkodóba esik,

ez viszont azt érteti meg, miértlehetett éppen ô olyan fontos anála idôsebb, érettebb, ismer-tebb Freud számára.

Amúgy pedig kortörténeti, kul-túrhistóriai szempontból is elké-pesztôen érdekes, helyenkéntmulatságos olvasmány a levele-zésük. Az elsô világháború kitö-résekor „hôseink” élete is úgyalakul, ahogy csakis a jó öregMonarchiában alakulhatott. Fe-renczit például, mint népfölke-lôt, behívják, de nem akárhová.Pápára, a 7. huszárezredhez. Aszituáció már önmagában is gro-teszk, de még inkább azzá válik,amikor megtanul lovagolni:„Mától fogva lóháton tartokanalízisórát: a parancsnokomatanalizálom, aki a Galíciábanszerzett fejsérülése óta neuroti-kus... Ez a világtörténelem elsôlovas analízise” – újságoljaFreudnak s a levelet is így írjaalá: „Szívélyes üdvözlettel az önlovas barátja”. Ennek méltópárja gyanánt Freud ezt közlivele még 1914 augusztusában:„Hirtelen Ausztria–Magyaror-szágért mozgósítottam a libidó-mat”. Persze, hiszen a fiait is be-hívták katonai szolgálatra. Freudegy év múlva keserûen tudatjabarátjával, hogy ezüst vitézségiéremmel kitüntetett fiáról a pa-rancsnoka mások füle hallatáraígy beszélt: „Csak egy mocskoszsidó”. Így ér véget „az anakro-nisztikus háborús lelkesültség”,amely mindkettôjük szerint„minden szellemi tevékenységrebénítóan hat”. Freud, mint írja,„magánlövészárkába” temetke-zik, így figyeli az immár villám-háborúnak semmiképp se hi-hetô öldöklés híreit. Az ember-nek József Attila sorai jutnakeszébe a Freud születésnapjáraírott versbôl: „Ölnek, ha nemölelnek/ a harctér nászi ágy”.

A vers keletkezésének dátuma(1936) azt is jelzi, hogy amitFreud és „lovas barátja” feltártak,az (sajnos) késôbb sem avult el,sôt, Freud maga is egy ideológiaiháború egyik ütközôpontjáválett. Aligha volt véletlen, hogy(minden gyûjteményes köteté-bôl máig kihagyott) Freud-nek-rológjában Bálint György éppenazt hangsúlyozta, mi nem talál-ható a freudi tanításban: „nemösztönimádó, nem hirdet anti-intellektuális indulatkultuszt,

mint napjaink oly sok divatosáramlata”. Bálint nem írta le, deenélkül is világos: mint bármifé-le-fajta fasizmus. Tudatában voltennek a másik oldal is: 1937 feb-ruárjában az Új Magyarság adtahírül, hogy „Olasz Péter jezsuitaatya a Magyar Pszichológiai Tár-saságban elôadást tartott, mely-ben egyebek közt a freudizmusromboló hatásával foglalkozott.Freud olyan nézeteket engedettnépszerûsíteni, mondotta, me-lyek aláássák az erkölcsöket!” Apáter arra hivatkozott, hogy „anémet nemzetiszocialista pszi-chológusok körébôl indult ki aza mozgalom, mely szerint mind-az, amit Freud, Steckel és Feren-czi a gyermek szexualitásárólmond, csakis a zsidó gyerme-kekre érvényes”. Ugyanazon anapon, amikor Bálint György,megemlékezett Freudról az ÚjMagyarság is: „Forradalmárvolt, szellemi rokona Marxnak, sa többi zsidó apostolnak, aki akeresztény etika várát ostromol-ta. A világ félintellektueljei es-küdtek rá”. A nyilas Magyarságis nekirontott 1942-ben és – jel-lemzô! – ezzel akarta volna meg-semmisíteni: „Amit Einstein je-lentett a fizikában, ugyanazt je-lentette Freud a lélektanban!”1943 tavaszán az Egyedül Va-gyunk számolt be arról, hogy„18 keresztény orvos felvonulFreud tanai ellen”, akik határo-zatukban leszögezték: „Az atény, hogy Freudnak itt-ott igazavan, csak még veszélyesebbé ésfélelmetesebbé teszi tanrendsze-rét!” S itt abba is hagyhatnám azelrettentô példák idézését, hanem bukkannék az 1952-esszovjet Filozófiai Lexikonbanerre a meghatározásra: „A németfasiszták embergyûlölô gyakor-latuk igazolására használták fel afreudizmust”. Ezen akár nevet-hetnék is, ha épp nem futkosnaa hideg a hátamon.

Sigmund Freud – Ferenczi Sán-dor: Levelezés II/1. (1914–1916)Thalassa Alapítvány – Pólya Ki-adó, 261 old, 4200 Ft.

O L V A S Ó S Z E M Ü V E G

Freud és „lovas barátja”

22 w w w. k o n y v 7 . h u

– Az írók akkor jegyezték meg az Ön nevét, amikor1973 és 1975 között, az Új Írásban sorra írta a bí-rálatokat nem is akárkik: egyebek közt Kertész Ákos,Orbán Ottó, Moldova György, Bertha Bulcsu, Vá-mos Miklós, Mezei András, Mándy Iván, Páskán-di Géza, Kolozsvári Grandpierre Emil mûveirôl.Ezek az ironikus, „szigorú, de igazságos” kritikákkésôbb nem jelentek meg köteteiben, sôt, az egész iro-dalomkritikusi tevékenységgel felhagyott. Miért? Snem volna-e kedve folytatni, hiszen az Ön hol csipke-lôdô, hol vitriolos modora nagyon is hiányzik a mos-tani irodalmi életbôl...

– Könyvkritikákat a pályám legelején írtam,amikor erre kaptam megrendelést. Késôbb színi-kritikát kért tôlem a Film Színház Muzsika, s énígy színibírálatokat szállítottam nekik négy évenát, közben filmkritikákat rendelt a Filmvilág, énpedig szállítottam oda is. Szövegelôállító szak-iparosnak tudtam és (tudom) magamat, ez azt je-lenti, hogy a megrendelô elmondja, mirôl, mi-korra, mennyit, és pedig szállítom az árut, ak-korra és akkorát. Csakhogy a kritika több ennél.Az egész embert kívánó hivatás, lehet vele párévig flörtölni meg cicázni, de utána vagy komo-lyan vesszük, vagy hagyjuk abba és forduljunkmásfelé. Én az utóbbit választottam.

– Elsô kötetének egyik kritikusa „szatirikus társada-lomfilozófiának” nevezte írásait. És valóban úgy tû-nik, találkozhat a mindennapi élet legparányibb jelen-ségével, Ön távlatban és mélységben látja a dolgokat,megkeresi az összefüggéseket, a szemléletet próbálja tet-ten érni. Ez a fajta (nem mindennapos mûveltségreutaló) megközelítési mód csak kívülrôl látszik filozofi-kusnak, vagy kedve, hajlama, esetleg képzettsége teszi,hogy mindenhez így közelít?

– Filozofikus megközelítésmódnak én eztnem mondanám, egyszerûen arról van szó,hogy amikor például egy korsó sört kérek és ka-pok, akkor én egy kozmoszt látok abban a kor-

sóban, például benne van az anabaptista, akiCandide-nak friss kenyeret, habzó sört meg kétegész forintot adott, benne van Manu és a tör-vénykönyve, Tolsztoj, a háború és a béke,Nietzsche, Lukács György, az esztétikum és an-nak valamennyi sajátossága, és minél több sörtiszom, annál inkább így van ez. A söröskorsóláttán rácsodálkozom arra a mindenoldalúösszefüggés- és kölcsönhatás-rendszerre, amibeez a korsó be van ágyazódva, és amivel volta-képp azonos. Ez persze nem azt jelenti, hogynem akarom kifizetni a sört, ugyanis kifizetem.De nem nagy örömmel.

– Feltûnô a vonzódása és a tájékozottsága a keletikultúrák világában. Egy fordítása is jelzi ezt. Mi von-zotta a buddhizmushoz, hogyan szerzett akkora tájé-kozottságot, hogy Tendzin Gyaco könyvét magyarraátültesse, és mit adhat ez a világfelfogás ma, Magyar-országon egy írástudónak?

– A buddhizmussal csakugyan sokáig foglal-koztam, elsôsorban nem mint vallással, hanemmint világképpel, sôt mint filozófiával, sôt en-nek érdekében tanultam klasszikus tibeti nyelvetis. A kérdés amúgy megválaszolhatatlan. Taláninkább idézem a dalai láma könyvéhez írt utó-szavam utolsó mondatát, íme: „A mahájánabuddhizmus intellektuális bátorsága és követke-zetessége egész egyszerûen példa nélkül áll azegyetemes vallástörténetben, hegycsúcsként ma-gasodik ki a múlt, a jelen, sôt a jövô kultúrái kö-zül, mindaddig, amíg el nem porlad ez is, belenem tûnik abba a szomorú, vizes síkba, amelyfelé gyorsuló léptekkel halad a világ.”

– Nem egyedül az én emlékem, amire a kérdésem vo-natkozik: sokadmagammal nyitottam ki hétrôl-hétreúgy az akkori ÉS-t, hogy elôször az Ön tévékritikáitkerestem és olvastam el benne. Ezek valójában fergete-ges szatírák voltak, egy ország mulatott rajtuk s minélszörnyûbb volt a mûsor, Ön annál jobban megtálto-sodott tôle. Némelyik írását (mint pl. a Kéjenc káposz-ták címût, amely a snassz magyar sci-fi filmekrôlszólt), máig sokan emlegetik. Vajon miért nem jelen-tek meg sem akkor, sem azóta ezek a cikkek, hiszennem a mûsorok miatt érdekesek, hanem egész egysze-rûen remek írások?

– Ezek a szövegek akkoriban, az adott törté-nelmi korszakban, az adott sajtókörnyezet-ben, az ismert paraméterek között csakugyanszépen szóltak, sokan és érdemeik fölött di-csérték ôket, de oda tartoznak, a hetvenes évekmásodik feléhez, mindenestül. Ha valaki elô-veszi az Élet és Irodalom bekötött évfolya-mait, beléjük lapoz, bele-bele olvas különféleszövegekbe, és ezenközben az én régi írásaim-mal is találkozik, az talán el tudja helyezniôket valahová. Egyébként, az atmoszféra nél-kül, kontextusukból mintegy kiragadva, sem-mit se mondanak. Valamikor egyszer újraol-

vastam ôket, de nem láttam okát, hogy kö-tetbe gyûjtve napvilágot lássanak megint.

– A Heti Hetes egyik szereplôjeként most már a leg-szélesebb nyilvánosság is ismeri. Színészek és humoris-ták ülnek öntôl jobbra és balra, akik a poéngyártást ru-tinból is mûvelik, Ön pedig idônként kultúrhistóriaikiselôadásokat rögtönöz, ismereteket terjeszt, még hamindezt szatirikus éllel teszi is. Mit tapasztal, hogyantûri a közönség és hogyan a részt vevô többiek, hogy né-mileg kilóg a sorból?

– Egy alkalommal ballagtam hazafelé azAkácfa utcában, két ijesztô küllemû úriemberhaladt mellettem, az egyik rám nézett, megra-gadta a bal karomat, azt mondta: Heti Hetes. Tevagy a király, apa. Nagyon király vagy, ba’ meg,mondta, majd folytatta a diskurzust a társávalarabul. Ugyanis arabok voltak mind a ketten.

– Fôként elsô kötetében számos írás már-már szép-írói eszközökkel és igényességgel íródott. Tervezi-e,akár a távoli jövôben is, hogy egyszer direkt szépiro-dalmat ír?

– Majdnem azt válaszoltam, hogy sohase írtamszépirodalmat, és nem is akarok, de közbeneszembe jutott, hogy igen. Soknak nem monda-nám, de volt néhány tárcanovellám, ezek a ma-gyar Playboy régi folyamában, tehát a kilencve-nes évek elején jelentek meg. Még régebben, anyolcvanas években írtam ilyesmit a KözpontiSajtószolgálatnak is, azok haloványabbak voltak,de voltak. Máshol is jelent meg tôlem ilyesmi,igaz, csak elvétve, olyankor, amikor a megren-delô definiálta a terjedelmet és a határidôt, de aztnem, hogy mirôl szóljon a szöveg. Ilyenkor szü-letik nálam a szépirodalom. Hogy milyen minô-ségben, azt én nem tudom megmondani. Mind-amellett úgy érzem, az eredmény általában szó-rakoztató. Végül is olvasmányt rendeltek nálam,én pedig meg akarom szolgálni a honoráriumot.

– Min dolgozik jelenleg és – könyv alakban – mi leszebbôl legközelebb olvasható?

– Az én koromban mindenki szembenéz azzal,hogy kevés az idô, ami még hátra van, és nekiállmegírni a fômûvet, hacsak korábban már nemírta meg. Én most a fômûvemen dolgozom, mármegvan belôle mintegy húsz szerzôi ív, mégennyit írok hozzá. Vastagocska könyvnek szá-nom, tartalmasnak, idôtállónak. Amúgy szakács-könyv lesz, annak remélhetôleg klasszikus.

ÍrófaggatóNádra Valér ia megkérdezte

Váncsa IstvántVÁNCSA ISTVÁN 1949-ben, Bihar-nagybajomban született. 1973-ban kezdettpublikálni, elôbb az Új Írás, majd 1975-tôlaz Élet és Irodalom hasábjain. Utóbbinak1976 és 1990 között tervezôszerkesztôje,1993 óta fôszerkesztô-helyettese. Könyvei:Körutazás Amnéziában (1993), Elsô oldalI–II. (Kovács Zoltánnal és Megyesi Gusz-távval, 1997–2001), A szállodai minibárfölderítésének fontosságáról (informatikainapló, 2000), Hírvilág (2001). Fordítása:Tendzin Gyaco: Tibeti buddhizmus(1992). Munkásságát Opus-díjjal (1992),Pulitzer-emlékdíjjal (1993), a KrúdyGyula Alapítvány díjával (1993), SzabadSajtó-díjjal (1996) és Literatúra-díjjal(1996) ismerték el.

23w w w. k o n y v 7 . h u

■ Nem tudom, a Krónika-soro-zat hírei tömörültek-e bárhol isaz országban úgynevezett fanclubokba. Nálunk a családbanlétezik egy ilyen rajongói kör,amely nem csupán külön (te-herbíró!) polcon tartja a magyarkiadású kötetek összességét – éskét-három németet is –, hanemokos és heves szóval érvel is azilyen komprimált összefoglalá-sok mellett, ha valaki kétségbevonná a vállalkozás(ok) külön-leges értékét.

A világtörténelem krónikája(Magyar Könyvklub) kétségkívüla legjobbak és a leghasznosab-bak egyike a sorozatban. Kétszerkesztô, hét fordító dolgo-zott érte, hogy hazai változataversenghessen az eredetivel. Azoldalak világosan áttekinthetô,rovatolóan rendszerezô, térben-idôben fogódzót nyújtó, kitû-nôen és érdekesen strukturáltrendje azt is magával ragadja –illetve inkább mintegy „magábaépíti” –, aki évtizedeket, évszá-zadokat vagy akár évmilliókatátfogó históriai tájékozottságátnem innen szerzi. A szerzôkúgy fogalmazták kispublikációi-kat, hogy a mai, egyre inkább azújságszöveg, a teletext-informá-ció elsajátítására átsikló olvasóitekintet érdemesnek találja be-fogadni a sok kitûnô (helyen-ként unikum jellegû és szelle-mes) illusztrációval övezett,pettyegetett közleményeket.Ehhez az anekdotikus-regényes,színes tudásállományhoz azidôrendi áttekintések nagytömbjei a precíz, sokrétû adat-anyaggal csatlakoznak. Legyenakárhány átfogó történeti kézi-könyvünk, atlaszunk odahaza,ez semmiképp sem fogja felesle-gesnek mutatni magát.

Az úgynevezett adaptálás gesz-tusa elgondolkodható. Köze-lebbrôl nem jelzetten, de vala-melyest a magyar olvasó igénye-ihez és mûveltségéhez igazítot-ták a könyvet, s mert egy világ-krónika esetében egy kis ország,kis nép nem lehet mohó, való-színûleg a szükséges mértékben.Hiszen például – s miért ne la-

poznánk ide, Kertész Imre frissNobel-díjának örömében?! – ti-zenkét magyar Nobel-díjasrólesik szó, s ez a szám a hazai tu-dománytörténet álláspontja (Lé-nárd Fülöp, Zsigmondy Richard,Elie Wiesel és Polányi János isbenne van). A cikk azt a meg-hökkentôen gyakran felbukkanótévképzetet is eloszlatja, hogy akülönféle területek Nobel-díjaitegyazon bizottság adná ki.

Lehetne vitatkozni, hogy han-got, tónust mindig a legszeren-csésebben és legízlésesebben ta-lál-e mû (minden kommentárnélkül egy példa: az 569. olda-lon a bebalzsamozott Lenin és ameztelen Josephine Baker fény-képe egymás mellett látható).

Egyszemélyes univerzum, egysokoldalú egyéniség szellemikalandozásainak krónikája azAgyatlantisz-kutatás fikciójábóla képi és a nyomtatott kultúraparódiáját kicsiholó Madáretetô,Dolák-Saly Róbert az Európa Kia-dónál megjelentetett szabályta-lan ötlettára. Bizonyára Karin-thy Frigyes a legfôbb ihletô (bárKarinthy titkárának, Grätzer Jó-zsefnek a Siccébôl is csepegettide valami, és az angol humor-ként számon tartott fapofájúvagy széles vigyorú posztab-szurd ökörködés is jelen van).Ez a nagyszabású Így írok én! Akorláttalan önirónia nevébenengedi szabadjára magát. Bár aHalhatatlan költôk Dolák-SalyRóbertrôl, ez a magasztos mot-tótár a szerzôre irányítja a fi-gyelmet („Rémlik, mintha lát-nám termetes növését….” –Arany; „Tôle, tôle jár a létnekÓramûve bölcs körön…” Schil-ler stb.), a késôbbiekben nemmaga az alkotó a fôszereplô, sôtô szinte el is tûnik a kép- és szó-dzsugelben. Az újságok, képes-lapok, filmek és tv-show-k vizu-ális sztereotípiáit és fogásaitutánzó kivitel (a nem minden-napi könyvet Fábián István ter-vezte) a kommunikáció, anyelv, az információ-áramláskarikatúrája. Olyasféle szkep-szis, egyben ujjongás érzôdikbenne, mint a halandzsában,

melynek (1910 körüli) kiötlésé-vel Karinthyék egyrészt le akar-ták váltani a „kompromittáló-dott” nyelvet, másrészt – Istenteremtô örömébôl így résztkérve – létre akarták hozni aztaz „ártatlan” új jelhalmazt, ame-lyet mindenki maga tesz „értel-messé” az egyéni (s ekként aligtársadalmiasítható) jelentés-tu-lajdonítással.

A Madáretetô helyenként lebi-lincselô, roppant változatos, ámnagyon egyenetlen, és 150 lapraelegendô szufla nem szorult be-le. Itt-ott erôltetett, ezért hát„vékonyabb” önmagánál. Hakiütéseket okozna, a javallottgyógymódok: a.) egyszerre csakegy keveset fogyasztani belôle,b.) a papírlapokat megôrölni, akeletkezett porral a viszketôtestrészeket behinteni. (Ja! Akönyv, a könyvipar, a könyvkul-túra is megkapja a magáét akönyvben.)

Maradva az Európa Kiadónál:Mroz·ek kisepikájának folyam-szerû – rengeteg olvasót vonzó– megjelentetése után belevág-tak Friedrich Dürrenmatt váloga-tott elbeszéléseinek hat (2003 vé-gére már ki is teljesedô) köteté-be. A találó választás ezúttal isolyan íróra esett, akit a „magas”irodalom és a literátus érték-szembesítésekkel nem sokat tö-rôdô nagyközönség is sokra tart.A drámaíró és a novellista Dür-renmatt nimbusza nálunk – ésnemcsak nálunk – töretlen, te-hát nem nehéz megjósolni azelegáns (Kállay Judit által terve-zett) kötetkék sikerét. Egyedülaz elbeszélések kifejezés ejthet za-varba, hiszen A bíró és a hóhérkisregényként ad címet az elsôkötetnek (amely A csapda, Aváros, A kutya címû textusokatis bennfoglalja), A gyanú címûmásodik kötetben pedig kétkisregény van (a másik a Görögférfi görög nôt keres), s a címadómû még újdonság is a magyarolvasónak. A vállalkozásban ér-vényesül az a könyvkiadói ten-dencia, hogy egyfelôl valami-nek (itt: a svájci író kisprózájá-nak) teljességét nyújtsák át, deúgy, hogy a lehetséges folytatásfelé is legyen út (mûfajváltás-sal, egy laza sorozat újabb kö-tetével stb.).

A befejezett, a maga egész mi-voltába zárult életmû is folyta-

tódhat nemegyszer. A meg-nyíló asztalfiók, a könyvvé ren-dezett jegyzet- vagy töredék-halmaz a más mûvek írta elô-történetet (fôtörténetet) is újfénytörésbe vonhatja. Így Rá-kos Sándor költôi és mûfordítóioeuvre-jét a Féljelen címû új-donság, melynek közreadását aLittera Nova szorgalmazta,szerkesztését pedig a feleség,Szentpál Mónika végezte.

A tipográfiai hatást és hangula-tot a hasonmásként közöltszösszenetek, a spirálfûzés he-geit is ôrzô négyzethálós papír-szeletek sorjázása alapozza meg.Bár a legtöbb szöveg valóbanforgács, egy részük lehetne aszerzôi akarat által véglegesítettmû is (ha majd elkészül, és re-mélhetôleg mielôbb elkészülegy Rákos Sándor-életmûkiadás,gondozójának nem lesz könnyûeldöntenie, innen mit vegyen bea tomuszba, mivel számoljonfüggelékben, mirôl mondjon le).A Ciklus-cím variációk példáulegyáltalán nem tûnik mûalko-tásnak, de a variációk és a ritmusrévén versszerû karaktert veszfel: „Maszkok – Maszkabál –Táncmaszkok – A tánc maszkjai– A táncos maszkjai – Maszkoka táncoson – A táncos maszkotcserél” – generálják egymást a cí-mek, s a szavak addig ropják,míg a „Maszkok a szertartáson”állomáshoz (bár nem „vég”-állo-máshoz) érkezünk.

Aligha meglepô, hogy az el-iramlott élet miatt érzett nosz-talgia, a gyorsan telô életidô mi-atti indulat, a magányból játé-kosan társat keresô anyanyelvi,ötletteli rugaszkodás, illetve aszerelem és a szexualitás margó-jára írt futamok játsszák a fôsze-repet. Ez a fajta matéria egész-nek ható töredékeket dob kimagából a legszívesebben: epig-rammatikusan, aforisztikusan,poénszerûen mûködnek egyesszöveghelyek. „Állig lefegyve-rezve három lódarázs a tartósbékérôl magyaráz” – ez lehetneegymondatos (belsô rímû) versis; az ûrmagány egyszavas vers,Weöres Sándor mintájára.

Az egész kötet – nem csak azegyik cím – Rajz a barlangfalon –vagy: szövegszônyeg, melymegkönnyíti a közlekedést és aközeledést Rákos Sándor vers-életmûvéhez.

Óramû, bölcs körönS Z E M M A G A S S Á G B A N

fé lcédu lá i

24 w w w. k o n y v 7 . h u

■ Szeptember 15-én indult aPetôfi Irodalmi Múzeum újvitaest-sorozata, mely a ma-gyartanítás problémáit veszisorra és igyekszik a szaktaná-roknak, a szülôknek és min-den érdeklôdônek kielégítôválaszt adni arra a fontoskérdésekre, hogy hol is tartma a magyartanítás, milye-nek a módszereink, tanára-ink, van-e mód és lehetôség amegújulásra elsôsorban diák-jaink, gyermekeink fejlôdésétszem elôtt tartva.

Az elsô alkalommal egybe-hívott beszélgetôk – Nagy At-tila olvasásszociológus, Kele-csényi László Zoltán, AratóLászló, Fenyô D. György ma-gyartanárok – a kötelezô ol-vasmányok és a diákok kap-csolatát vizsgálták elméleti ésgyakorlati szemszögbôl. A vi-taest alcíme – Könyv, iroda-lom és iskola a 21. században– jelezte, hogy a magyartaní-táson túl az egyetemes ma-gyar kultúra és az irodalom isjelentôs szerepet kap a megvi-tatandó témák között.

Abban mindannyian meg-egyeztek a jelenlévôk, hogybaj van az olvasással. Nem-csak szubjektív megfigyelése-inkre hagyatkozva mondhat-juk azt, hogy a mai fiatalokegyre kevesebbet olvasnak –bezzeg a mi idônkben, kisem lehetett venni a kezünk-bôl a könyvet! –, a számító-gép, a televízió és a videóegyre több kezdô olvasótcsábít a könnyebb, kevesebberôfeszítést követelô szóra-kozási módok felé, hanem azolvasási szokások vizsgálata– az olvasás a szabadidôs te-vékenységek közül az utolsóhelyek egyikén szerepel –, azobjektív adatokat mutatószövegértési vizsgálatokgyenge eredményei is arraengednek következtetni,hogy a 6–18 éves magyar át-lag fiatal nem tartja fontosdolognak az olvasást.

A korszakváltás valamikoraz 1985–90-es évek táján tör-ténhetett, az irodalom presz-tízse egyre inkább csökkent,nem voltak többé az egész

társadalmat megmozgató ol-vasmányok, a kereskedelmitelevíziók és a szórakoztatóelektronika térnyerésével amagyar népesség szabadidôstevékenysége jelentôsen át-alakult. Az új magyar köny-vek – kevés kivételtôl elte-kintve – nem váltak a társa-dalmi közbeszéd részévé, akultúra más közegbe tevô-dött át és egyre inkább eliti-sta színezetet öltött. A 21.század elején hazánkban isteret nyerô fogyasztói men-talitás sem kedvezett az iro-dalomolvasásnak, a fogyasz-tási cikkek értékmérôvé válá-sával szükségszerûen radiká-lis értékrendi változás követ-kezett be. Az olvasó felnôt-tek után nem következett azolvasó fiatalok generációja,egyre szélesebb tömegek uta-sították el a könyvet, mintszórakoztató vagy esetleg er-kölcsnemesítô olvasmányt,amiben persze a tanároknakis nagy szerepük volt.

Az olvasóvá nevelés már azáltalános iskola elsô osztá-lyától része a tantervnek,azonban a felsô tagozattólkezdve a tananyag ténysze-rûsége és a kötelezô olvas-mányok kíméletlen bevasa-

lása egyre inkább elveszi akedvet az olvasástól. A szak-tanárok és a szakemberek abeszélgetés során abban isegyetértettek, hogy a köte-lezô olvasmányok szó sze-rint kikérdezése kifejezettenkáros a tanulókra nézve, to-vábbá a kanonizált és krono-logizált, évtizedek óta meg-merevedett kötelezô olvas-mányok egyre kevésbé repre-zentálják a magyar irodalomegészét – például Ottlik ésPilinszky az utolsó „kortárs”olvasmány.

A megoldási javaslatok kö-zött szerepelt a közösen vá-lasztott kötelezô olvasmány,melynek olvasásához a tanu-lónak is fûzôdik érdeke, a ta-nárok részérôl pedig a mód-szertani kultúra megújításaelkerülhetetlen úgy, mint aztArató László tankönyveibenláthatjuk. Vissza kell adni azolvasás örömét a gyerekek-nek, irodalomértô és olvasniszeretô felnôttekké kell ne-velni ôket jó könyvekkel éskitartó munkával, mert csakígy vehetjük fel a versenyt azolcsó és értéktelen kultúra-pótlékokkal.

Pompor Zoltán

Ha egy repülô leszállás köz-ben nem tudja kioldani a fu-tómûvét, de a talajon végig-csúszva mégis meg tud állni,az szerencse a szerencsétlen-ségben. Baleset, de mégsemkatasztrófa. Az élet megy to-vább. De csaknem…!

Ilyen feszültséget érzünk Ju-lia Franck elbeszéléseit olvas-va. Igaz, nem történik szen-záció. Minden történet egé-szen hétköznapi. Tulajdon-képpen egy-két mondattal

kellôképpen visszaadhatólenne ezek tartalma. Amimégis megragad bennünket,az az elbeszélôn keresztülközvetlenül átélt élmény.

Julia Franck elbeszélôstílusavidám. Határtalan érzékeny-séggel és eredeti kíváncsisággaltárja elénk hôsnôi életéneklegintimebb dolgait, kalan-dozó gondolatait.

„Megragadó történetek” azalcíme a kötetnek, melybennôk beszélnek úgynevezett

„én-történetekben” rejtett vá-gyaikról, nyílt sóvárgásaikrólarra vonatkozóan, hogy közelkerüljenek valakihez, s azezek mellett mindig felbuk-kanó szorongásaikról, hogyelveszítik azt a távolságot,ami az önállóság megtartásá-nak feltétele.

Fôszereplôi akár barátnôk islehetnének, annyira hasonlíta-nak egymásra. Megközelítôlegugyanaz a generáció, ugyanaza szociális réteg.

Mindannyian egyedülállóak,akik minden érzékszervükkelélnek. Keresnek valakit, fan-tasztikus kalandokra vágynak.A történetek maximálisan ero-tikus töltésûek, de mögöttükmindig tükrözôdik egy szere-tetéhes, adott esetben másokáltal többé vagy kevésbé ki-használt, szomorú ember.

Mégis kemény hôsnôketmutat be Julia Franck. Töb-

bek között a cinikus úszómes-ternôt, aki oly meggyôzôentudja elképzelni a rossz szerel-met, hogy inkább lemondróla, a két nôvért, akik nem-csak ugyanannál a férfinál ta-lálnak gyönyört, hanem egy-másban is, s a fiatal nôt, akilegkedvesebb barátnôje fiújá-val bújik ágyba.

Valahol a várakozás és a ki-ábrándultság között gyötrôd-nek a nagyváros magányos hô-sei, s titokban a szerelemrôl, abeteljesülésrôl álmodnak.

Találóan jegyzi meg a „Süd-deutsche Zeitung” kritikusa:„Így csak Julia Franck-nál sze-ret és gyûlöl az ember”.

Paksi Júlia

Elbeszélések, 120 oldalISBN 3-7701-5365-0Megjelent: 2000, DuMontBücherverlag, Köln

Könyv, irodalom és iskolaa 21. század elején

K I A D Ó R A V Á R V A

Julia Franck:HasraszállásMegragadó történetek(Bauchlandung. Geschichten zum Anfassen)

25w w w. k o n y v 7 . h u

Minden könyv egy helyen!TANKÖNYVCENTRUMa Kódex Könyváruházban

Budapest V., Honvéd u. 5. (A Parlamenttôl egy percre.)Telefon: 331-0126, 331-0127

Az általános és középiskolai tankönyvek közel teljes választékával várjuk kedves vásárlóinkat.

Minden könyvet egy helyrôl!

PARNASSZUS ANTIKVÁRIUM1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 50. Tel./fax: 311-6049

vásárol régi könyveket, könyvtárakat, mûfaji, tartalmi, idôbeli kötöttségtôl mentesen, ám válogatva.

„Mindenfélét, de nem mindent”

Elôzetes telefonos egyeztetés alapján díjtalan kiszállás, szállítás.

Libri sikerlista2002. október 4–17.

A Libri üzlethálózatban regisztrált vásárlások számítógépes összesítése alapján

SZÉPIRODALOM

1. Kertész Imre:Kaddis a meg nem

születettgyermekért

Magvetô Könyvkiadó

2. Sáringer Károly:Nôt akarok!

Válasz TerézanyunakPallas Stúdió

3. Rácz Zsuzsa:Állítsátok megTerézanyut!

Bestline Kiadó

4. Kertész Imre:A kudarc

Magvetô Könyvkiadó

5. Dolák-Saly Róbert:Madáretetô

Európa Könyvkiadó

6. Szabó Magda:Für Elise

Európa Könyvkiadó

7. Millet, CatherineCatherine M.szexuális életeUlpius-HázKönyvkiadó

8. Kertész Imre:Az angol lobogó

Magvetô Könyvkiadó

9. Kárpáti Andor:Kurvajó

Dee-Sign Kiadó

10. Márai Sándor:A gyertyák csonkig

égnekHelikon Kiadó

ISMERETTERJESZTÔ

1. Kertész Imre:Sorstalanság –

FilmforgatókönyvMagvetô Könyvkiadó

2. Kertész Imre:Gályanapló

Magvetô Könyvkiadó

3. Márai Sándor:Tájak, városok, emberek

Helikon Kiadó

4. Kertész Imre:Valaki más

Magvetô Könyvkiadó

5. Dr. Somorjai Lajos:Megjártam

a Don-kanyartRubicon-Ház Bt.

6. Grandpierre Attila:Az élô világegyetem

könyveVálasz Könyvkiadó

7. Coombes, Allen, J:Fák

Panemex-Grafo

8. Szabó Péter:Az erdélyi fejedelemség

Vince Kiadó

9. Márai Sándor:Föld, föld!…

Helikon Kiadó

10.Egely György:BorotvaélenEgely Kft.

GYERMEK, IFJÚSÁGI

1. Janikovszky Éva:Aranyesô

Móra FerencKönyvkiadó

2. Macdonald, Alan:Csokis csodák

Egmont-HungaryKiadó

3. Ôsz Gábor:Hôsies ôseink

Egmont-HungaryKiadó

4. Kästner, Eric:A repülô osztály

Móra FerencKönyvkiadó

5. Byng, Georgia:Molly Moon hihetetlenkalandja a hipnózissal

Egmont-HungaryKiadó

6. IQ-torna kicsiknekTóth

Könyvkereskedés

7. Cirmi kalandjaiProgram Junior

8. Fekete István:Vuk

Móra FerencKönyvkiadó

9. Tények, rekordok,érdekességek

Tessloff és BabilonKiadó

10.Radvány Zsuzsa –Juhász Magda:Cicák, kutyák,

kiscsirkékProgram Junior Kiadó

Szépirodalom:1. Szabó Magda: Für Elise Európa Könyvkiadó2. Millet, Catherine:

Catherine M. szexuális élete Ulpius-Ház Könyvkiadó3. Kertész Imre:

Kaddis a meg nem született gyermekért Magvetô Könyvkiadó4. Rácz Zsuzsa: Állítsátok meg Terézanyut! Bestline Kiadó5. Kertész Imre:

Sorstalanság – filmforgatókönyv Magvetô Könyvkiadó6. Kertész Imre: A kudarc Magvetô Könyvkiadó7. Kertész Imre: Az angol lobogó Magvetô Könyvkiadó8. Kertész Imre: Valaki más Magvetô Könyvkiadó9. Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek Helikon Kiadó

10. Kertész Imre: Gályanapló Magvetô Könyvkiadó

Ismeretterjesztô:1. Lovas István: D-209 és kora Kairosz Kiadó2. Balogh Béla: A végsô valóság Bioenergetic Kft.3. Raffai Mária:

Egységesített megoldások a fejlesztésben Novadat Kiadó4. Goldberg, Bernard: Médiahazugságok Focus Könyvkiadó5. Atkinson-Smith Bem: Pszichológia Osiris Kiadó6. Iskolaválasztás elôtt… 2003 PANEM Kiadó7. Caputo-Burian:

Fotóiskola – Tippek és trükkök National Geografic8. Gilbert, Martin: Izrael története Pannonica Kiadó9. Klösz György – Lugosi Lugo László:

Budapest 1900–2000 Vince Kiadó10. Horváth Zoltán:

Kézikönyv az Európai Unióról Magyar Országgyûlés

Ifjúsági:1. Nöstlinger, Christine: A csodagyerekek Animus Kiadó2. Janikovszky Éva: Aranyesô Móra Könyvkiadó3. Miler, Z. – Doskocilova, H.:

A vakond és a nyuszimama Helikon Kiadó4. Kästner, Emil: A két Lotti Móra Könyvkiadó5. Rowling, J. K.: Harry Potter és a Bölcsek Köve Animus Kiadó6. Móra Ferenc: Kincskeresô kisködmön Móra Könyvkiadó7. Benedek Elek: Szélike királykisasszony Aquila Kiadó8. Saint-Exupery, Antoine de: A kis herceg Móra Könyvkiadó9. G. Szabó Judit:

A macskát visszafelé simogatják Móra Könyvkiadó10. Miler, Zdenek: A vakond és az ûrhajó Helikon Kiadó

A Fókusz Könyváruház sikerlistája

2002. október 1–15.

1024 Budapest, Retek u. 33-35.Tel./fax: 316-3759, www.typotex.hu

Csoóri Sándor Így lásson, aki látni akar(Cosi mi veda chi vuol vedermi) címû kötetének(válogatott versek magyar–olasz nyelven, fordította

Sztanó László, Hungarovox Kiadó) bemutatójanovember 7-én (csütörtökön) 18 órai kezdettel lesz az

Olasz Kultúrintézetben (Bp., Bródy Sándor u. 8.).Házigazda: Kaiser László, a kiadó vezetôje, a könyvet

ismerteti: Madarász Imre irodalomtörténész, a szerzôvelSztanó László fordító beszélget.

Közremûködik Dinnyés József, daltulajdonos.

E. Szabó László: A NYITOTT JÖVÔ PROBLÉMÁJAVéletlen, kauzalitás és determinizmus a fizikábanMi a véletlen? Mit értünk pontosan valószínûség alatt? Lehet-e az embernek szabad akarata egy determinisztikus világban? És egynem determinisztikusban?A könyv ilyen és hasonló kérdésekre ad választ. Egyaránt szól a szak-mai közönségnek és mindazoknak, akiket a fenti kérdések foglalkoz-tatnak. 2800 Ft

26 w w w. k o n y v 7 . h u

FÓKUSZ KÖNYVÁRUHÁZAK1072 Budapest, Rákóczi út 14.Telefon: 268-1103, fax: 267-97894026 Debrecen, Hunyadi u. 8-10.Telefon: 52/ 322-237, fax: 52/416-0913530 Miskolc, Széchenyi u. 7.Telefon/fax: 46/348-4967621 Pécs, Jókai u. 25.Telefon: 72/312-835, fax: 72/314-9886720 Szeged, Tisza L. krt. 34.Telefon/fax: 62/420-624

SZAKKÖNYVÁRUHÁZAKInfotéka Könyvesbolt1088 Budapest, Rákóczi út 27/bTelefon: 338-2739, fax: 484-0842Iskolacentrum1051 Budapest, Október 6. u. 9.Telefon: 332-5595, fax: 311-1876Mediprint Orvosi Könyvesbolt1053 Budapest, Múzeum krt. 17.Telefon: 317-4948, fax: 484-0023Mûszaki Könyváruház1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 9.Telefon: 342-0353, fax: 342-1317Technika Könyvesbolt1114 Budapest, Bartók Béla út 15.Telefon/fax: 466-7008

KÖNYVESBOLTOKApáczai Könyvesbolt1085 Budapest, József krt. 63.Telefon: 328-0754, fax: 328-0755Korona Könyvesbolt1111 Budapest, Bartók B. út 50.Telefon/fax: 466-5169, 386-0201Univerzál ÁruházKódex Könyvesbolt5600 Békéscsaba, Andrássy u. 3-5.Telefon/fax: 66-450-550/221 mellékLittera Könyvesbolt5600 Békéscsaba, Andrássy u. 6.Telefon/fax: 66-445-433CCoorrvviinnaa KKöönnyyvveessbboolltt4026 Debrecen, Kálvin tér 2/cTelefon/fax: 52-419-4283300 Eger, Bajcsy-Zs. u. 2.Telefon: 36-517-758, fax: 36-517-757Fodor András Könyvesbolt8640 Fonyód, Béke u. 3.Telefon: 85-560-320, fax: 85-560-3219021 Gyôr, Arany János u. 3.Telefon/fax: 96-319-760Múzsák Könyvesbolt6800 Hódmezôvásárhely, Szegfû u. 8.

Telefon: 62-239-336Arany Bábel Könyvesbolt6000 Kecskemét, Arany J. u. 10.Telefon/fax: 76-417-517, 76-505-233Kódex Könyvesbolt7300 Komló, Városház tér 7.Telefon/fax: 72-482-859KO Könyvesbolt9730 Kôszeg, Városház u. 1.Telefon/fax: 94-364-047Szinvapark Bevásárlóközpont3530 Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 2–4.Telefon/fax: 46-509-513, 46-509-514Tanáruda Könyvcentrum4400 Nyíregyháza, Bercsényi u. 1.Telefon: 42-506-253, fax: 42-506-2545900 Orosháza, Gyôry Vilmos tér 1.Telefon: 68-473-315, fax: 68-418-1122300 Ráckeve, Kossuth L. u. 12.Telefon/fax: 24-424-8555540 Szarvas, Kossuth u. 21/2.Telefon: 66-214-937Garay Könyvesbolt7100 Szekszárd, Garay tér 14.Telefon/fax: 74-413-4692000 Szentendre, Fô tér 5.Telefon/fax: 26-311-245Babilon Könyvesház6600 Szentes, Kossuth u. 11.Telefon/fax: 63-318-6732310 Szigetszentmiklós,Kossuth L. u. 10.Telefon: 24-517-670, fax: 24-517-671KO Könyvesbolt9700 Szombathely, Foghíj 3.Telefon: 94-505-855, fax: 94-505-854Corvina Könyvház2800 Tatabánya, Kodály tér 9. Telefon/fax: 34-321-688Deák Könyvesbolt2600 Vác, Széchenyi u. 31. Telefon/fax: 27-306-543KO Könyvesbolt9800 Vasvár, Március 15. tér 3. Telefon/fax: 94-370-178

RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSAKodály Zoltán Zenemûbolt,Antikvárium és Hangszerbolt1053 Budapest, Múzeum krt. 21.Telefon: 317-3347, fax: 317-4932Rózsavölgyi és Társa Zenemûbolt1052 Budapest, Szervita tér 5.Telefon: 318-3312, fax: 318-3500

A legnagyobb választékA LÍRA ÉS LANT RT. BOLTJAIBAN

Internet: www.lira.hu, E-mail: lira@lira.hu

FokuszOnline könyváruház – WWW.FO.HU

Városháza Kiadó

A mi Budapestünksorozat legújabb kötete

Gábor EszterAndrássy út400 Ft (magyar);

600 Ft (angol és német)

Az Andrássy út, a pesti Sugárútnemcsak egy város reménysége,

hanem egy korszak jelképe is lett.Ma a világörökség része.

Terjeszti a Sík Kiadó1064 Budapest, Podmaniczky u. 65.Tel./fax: 331-6332, sik@axelero.hu

A KarácsonyiKönyvvásár

újdonságaibóltallózó számunknovember 28-án

jelenik meg.

Lapzárta:november 14.

Hirdetésfelvétel:Könnyû Judit209-1875

27w w w. k o n y v 7 . h u

A „szép hûtlenek kijavítója”

■ Szabó Ferenc 1939-ben születettZalában. 1950-ben érettségizett,majd teológiát tanult, és kispap lett.1953-ban az Idegen Nyelvek Fôis-koláján francia–magyar szakon kez-dett tanulni, még ebben az évben ajezsuita rendbe lépett. Tanulmá-nyait az ELTE-n folytatta. 1956-ban Belgiumba menekült, ’62-benBrüsszelben pappá szentelték.Négy év múlva a teológia doktoralett a Párizsi katolikus egyetemen.Ezen elôélet után a Vatikáni Rádiómagyar tagozatát kezdte szerkeszte-ni. Filozófiai, teológiai írások mel-lett irodalommal is foglalkozik, kritikákat, verseket ír, és fordít.Korábban jórészt Rómában megjelent köteteibôl láthatunk újkönyvében válogatást.

Mindjárt az elején olvasható esszékben azt a világnézeti szem-pontot ismerteti, ami választásait és világirodalmi erudíciójáróltanúbizonyságot tevô elemzéseit ihlette. A bevezetô a Szó alkími-ája címû rész Rimbaud értelmezésébôl született, A modern szo-rongás pedig a Jelek az éjszakában címû Pascal–Baudlaire–Babitskapcsolatáról szóló tanulmányának rövidebb változata.

A késôbbiekben francia, olasz és német költôk verseit találjukaz elmúlt két évszázad jeleseitôl, az újkori verselés zászlóvivôi-tôl, elemzô írásokkal ellátva. E mûveirôl a szerzô maga mond-ja: „Néha megtörtént, hogy utólag fedeztem fel, hogy már má-sok is lefordították ugyanazokat a költeményeket. Máskor mega »szép hûtlenek« (Rába György írta a nyugatosokról) fordításaitpróbáltam »kijavítani«”.

Sz. D.Szabó Ferenc: Szavak alkímiájaFrancia, olasz és német költôk, válogatott mûfordításokSzent István Társulat, 435 oldal, 1990 Ft

Aforizmák az életünkrôl■ A cím magán viseli a szerzô hamisít-hatatlan kézjegyét. A Moldova-mûve-ket alaposan ismerô olvasók számárafelidézheti olyan írások emlékét, minta Gráf, a részeges jobbhalf, a Vas-dinnyei, az eltévedt futó, vagy a Zöld-fehér menyasszony. Ezúttal azonbannem szatírákról van szó. MoldovaGyörgy sok ezer aforizmát tett közkincs-csé egyes köteteiben. Az Úszóverseny üresmedencében gyûjtôszenvedélyének leg-utóbbi következménye.

,,Úgy gondolom, hazafias kötelessé-gem, hogy legalább egy új számot javasoljak a Magyarországon2012-ben (esetleg 2016-ban vagy holnapután Kiskedden) rende-zendô olimpia mûsorára – írja Elôszavában a szerzô. – Az üresmedencében lebonyolítandó úszóversenyt ajánlom, amely min-den sportok közül a leghívebben tükrözi a mai (tegnapi, holnapi)magyar közélet szellemiségét. Beállítottságát tekintve alapvetôenhumanista és környezetvédô: szinte teljes biztonsággal kizárja a

fulladásos halál kockázatát és jelentôs mértékben kíméli az egyrefogyatkozó vízkészletet.”

Az aforizma mindig tömören és határozottan megfogalmazottbölcs mondást, tanítást, filozófiai mélységû felismerést tartal-maz. Moldova György olyan gondolatokat fogalmazott meg,melyek többnyire riporteri és írói munkásságnak hozadékai.

,,Sokat segít, hogy okos emberek tisztelnek meg a bizalmukkal,így nincs más dolgom, mint lejegyezni a beszélgetés közben hal-lottakat – mesélte korábbi aforizmakötetei kapcsán. – Szívesenteszem, mert engem örömmel tölt el egy-egy szép mondat.Ugyanazt a lebegést jelenti, amit tánc közben érez az ember.”

A kötet tíz fejezete a mindennapi élet különbözô területeirekalauzolja el az olvasót. Rengeteg aforizma született hölgyekrôl(Nôi szakasz), hitrôl és hitetlenségrôl (Papi titok), a hétköznapiküzdelmek bukásairól és a konfliktusok megúszásáról (Létezés-technika), politikáról (Rézeleje demokrácia), napjaink rákfenéjérôl,a szüntelen piárról (P. R.), különbözô betegségekrôl és egészség-rôl (Orvos és orvosság), háborúról és a békérôl (Fegyver és katona),a mûvészvilágról (Festôk, énekesek, színészek és egyéb komédiások),az üzleti élet visszásságairól (Business as usual az üzletmenet szo-kásos), a sportról (Egy kis sport). Egyik aforizma elszórakoztat, amásik elgondolkoztat. Az sem kizárt, hogy egyszerre teszi minda kettôt. A kötetet nem érdemes sietve kiolvasni. Inkább arravaló, hogy az olvasó szabad perceiben belelapozzon. Így akárolyan érzése is támadhat, mintha egy bölcseleti tanfolyam leve-lezôs hallgatója lenne.

Külön érdemes szólni a kötetet illusztráló Kaján Tibor karika-túráiról. A rajzok találóan illeszkednek az aforizmák közé. Ka-ján Tibor vizuálisan folytatja a Moldova György által elkezdettgondolatsorok valamelyikét. Szöveg és rajz így kerül teljes össz-hangba egymással.

Az Úszóverseny üres medencében volt Moldova György har-madik megjelent kötete az idén. Legújabb kézirata már a kiadó-nál van, jelenleg az egészségügy helyzetét feltáró riportkönyvé-hez készíti az interjúkat. Hajmeresztô tempót diktál, mintha ver-senyezne önmagával. Hogy miért teszi, arra választ adhat egyikaforizmája: ,,Aki megpihen, az meghal! – mondta a Mester máröregedôben. Egy bizonyos koron túl már nem lehet leállni, mertnem biztos, hogy újra el tudsz indulni.”

B. L.Moldova György: Úszóverseny üres medencébenUrbis Könyvkiadó, 2000 Ft

A kutya halála■ Egész nemzedékek élnek még a vi-lágban, amelyek a haláltáborok hatá-sait képtelenek magukban feldolgozni.Azok sem kivételek, akik valamilyenmódon megmenekültek ugyan akonkrét „élménytôl”, de épp elég azzala tudattal élniük, hogy a krematóri-umba voltak szánva. A mai amerikaipróza egyik legkiválóbb alkotójának, aHoldpalota, az Üvegváros, a Bezártszoba és más, magyarul is olvasható re-gények írójának új regénye, a Tim-buktu is ezzel a problémával foglalko-zik. Menekült lengyel zsidó házaspár

Magyar irodalom

K Ö N Y V A J Á N L Ó

Külföldi irodalom

28 w w w. k o n y v 7 . h u

gyermeke a fôhôs, William, aki a szülei által „Igéret földjeként” szá-mon tartott Amerikával, az amerikai álommal egyetlen percig semképes azonosulni. Az élet naponta cáfolja illúzióikat, a rettegô szü-lôk és a rettegô fiatalember egyaránt úgy érzi: az élet ellenük van.Az apa dühkitörésekkel, az anya a világ elôl való félrehúzódással, afiú dacos szembeszegüléssel válaszol minderre. Willy elôbb kábító-szeres deviáns, majd vándor hittérítô és próféta lesz. Így fogy el éle-tének eltékozolt ideje. Egyetlen barátjának, Csonti úrnak, a kutyá-nak sem képes igazán elrendezni a sorsát, mielôtt meghal. Csontiúr egyedül marad és rá kell döbbennie, hogy egykori gazdája mimindenre nem tanította meg. Hiába tudja például, hogy kerülniekell a kínai éttermeket, ha az utcatáblákat nem tudja elolvasni. Mégazt az egyetlen személyt sem képes megtalálni a nagyvárosban,akire gazdája hagyományozta. Kalandok következnek, melyekrenincs felkészülve, hiszen fogalma sincs arról, kit szerethet és kitnem, hol van biztonságban és hol nem. Csonti úr halálos betegenmegszökik az egyetlen olyan helyrôl, ahol – pénzért – gondoskod-nak róla. Megpróbál átkelni egy autósztrádán, hogy végre találkoz-zék gazdájával, az emberek és állatok Timbuktunak nevezett más-világi paradicsomában s ebbe a merész vállalkozásba bele is pusz-tul. Az állatok nem szoktak öngyilkosok lenni, tartja a fáma. PaulAuster mgrendítôen szép, egyszerre fölemelô és leverô regényeután, az ember eltöpreng ezen: lehet, hogy mégis?…

-a -aPaul Auster: TimbuktuEurópa Könyvkiadó, 190 oldal, 1600 Ft

Rómával szembeszállva■ Európa-központú történelemtanítá-sunknak ’hála’, közhelyeken túl szintesemmit sem tudunk Bizáncról. Ezértaztán Michael Angold könyve, nohatudományos igényességgel íródott,olyan érdekes, mint egy jobbfajta tör-ténelmi regény.

A könyv azt a nyolc–kilenc évszáza-dot veszi górcsô alá, amely „sehová semtartozik”: már nem ókor, de még nemigazán középkor. Ekkor alakul ki Kons-tantin városa, azaz Konstantinápoly, abirodalom új Rómája, amelyet a keresz-ténység elterjedtével kezdenek Új Izraelnek, az Újtestamentum le-téteményesének tekinteni, népét pedig Krisztus választott népé-nek. Bizánc története arról szól, hogyan próbáltak császárai és csá-szárnôi szembeszállni Rómával, (vagy éppen egyezkedni vele), mi-képp születtek a különbözô „nemzeti” kereszténységek, mint afrankoké vagy a gótoké, immár egyaránt Róma és Bizánc ellené-ben. Ekkorra, a középkor hajnalára esik a három nagy civilizációés kultúra: a nyugati latin, az ortodox és az iszlám szétválása. Ezhosszú folyamat volt, és a szerzô az uralkodók, egyházi személyek,tudósok sorát gondosan és pontosan végigköveti, beszámol nem-csak a történésekrôl, de a háborúk, járványok, mûvészetek történe-térôl is. A kötetet alapos jegyzet-, érdekes képanyag egészíti ki, csu-pán a feldolgozásához nélkülözhetetlen idegen szavak jegyzékétéreztem túlságosan szûkre méretezettnek.

N. V.Michael Angold: BizáncGeneral Press Kiadó, 204 oldal, 2200 Ft

Evolució, óóóh! – Semmit sem tanultunks mindent elfelejtettünk? ■ Bármily meglepô, elég 1,6%-os DNS-eltérés ahhoz, hogy egyföldi teremtmény tudva-tudván rombolhassa élôhelyét, tönkre-tegye életterét. Jared Diamond, a nagyszerû amerikai tudós-író,a Kaliforniai Egyetem fiziológia-professzora „A harmadik csim-pánz felemelkedése és bukása” címû nagysikerû tudományos-is-meretterjesztô mûvében arra igyekszik rádöbbenteni fajtársait,hogy miután sikeresen benépesítette a Földet, meghódította atermészetet, most azon munkálkodik, hogy a legváltozatosabbmódokon tönkretegye élôhelyét. A „harmadik csimpánz” – sze-rinte – ebben különbözik a legmarkánsabban a két embersza-bású majomfajtától – a csimpánztól és a gorillától –, amelyekkelgénjeink több mint 98 százalékban megegyeznek.

Biológia, antropológia, történelem, orvostudomány, kultúrtör-ténet és megannyi más terület, amelyeken végigköveti felemel-kedésünk és bukásunk történetét, az ôsembertôl kezdve, a me-zôgazdaság megjelenésén, a nyelv, a kultúra és a mûvészetek ki-alakulásán, az ipari forradalmon, a környezet egyre féktelenebbkárosításán, a más emberi csoportokhoz tartozók meggyilkolá-sának történetén át, érintve – többek között – a szexualitás, apárválasztás, és önpusztító hajlamaink: az alkohol, a dohányzás,a kábítószer-élvezet témáját is.

Bizonyos tulajdonságaink elôzményei fellelhetôk az állatok köré-ben is, de csakis az emberre jellemzô a beszéd, az írás, az egyre bo-nyolultabb eszközök készítése, a ruhaviselés, a mûvészetek élve-zete, a vallásosság. És, persze, a politika. Uralkodunk a Föld ener-giájának és terményeinek nagy részén, kezdjük meghódítani azóceánok mélyét és az ûrt is. De a tekintetben is jóval felülmúljukaz állatokat, hogy csak ránk jellemzô – például – a népirtás, másokkínzásának élvezete, az egyre pusztítóbb öldöklési technika.

Nem lehetünk elbizakodottak, hogy mit értünk el évmilliókalatt. Mert már önnön létünket fenyegetjük: egyszer csak felrob-bantjuk magunkat, vagy lassan megfôvünk a globális felmelege-désben, éhenhalunk a környezetszennyezés, az élôhelypusztítás,a túlnépesedés miatt.

Génjeink 98 százalékában még mindig csimpánzok vagyunk –mondja a szerzô, aki könyvében azt próbálja meg kideríteni,hogy a fennmaradó 2 százalék vajon hogyan okozhatta a NagyKiugrást. Már a fejezetcímekbôl – Csak egy a nagyemlôsfajokközül, Egy különös életciklusú állat, Egyedülállóan emberi –Világhódítók – Pusztulás egyik napról a másikra – is sejthetô,hogy nem mindennapi olvasmányban van részünk. Diamondazt követi végig, mint siettetjük a bukást az állati sorból való ki-emelkedésünk által. „Nem írtam volna meg ezt a könyvet, ha abukás veszélyét távolinak tartanám, s akkor sem, ha reményte-lennek ítélném a helyzetet. Megmutatom a reményt adó jeleketés azt is, hogyan tanulhatunk a múltból...”... „Ha tanulunk azitt végigkövetett múltból, akkor jövônk is fényesebb lehet majda másik két csimpánzénál” – írja Semmit sem tanultunk s min-dent elfelejtettünk? címû zárszavában, cseppet sem titkolva,hogy könyvét komoly figyelmeztetésnek is szánta: Ne tovább!

Jared Diamond már-már „háziszerzônek” számít a Typotex Ki-adónál, hiszen az 2000-ben már kiadta „Háborúk, járványok,technikák – A társadalmak fátumai” címû, Pulitzer-díjas mûvét.A „Harmadik csimpánz...” 1992-ben a legjobb ismeretterjesztôkönyv díját nyerte.

Hegedûs EszterJared Diamond: A harmadik csimpánzfelemelkedése és bukásaTypotex

K Ö N Y V A J Á N L Ó

Történelem

Biológia

29w w w. k o n y v 7 . h u

■ Körülbelül 9000 madárfajél a földön. Az állatok közülcsupán a madarak viselnektollat. Az emberhez hason-lóan a madarak is melegvé-rûek és levegôt lélegeznek be.Ugyanakkor az emlôsöktôleltérôen tojásokkal szaporod-nak. A Tudakoló sorozat Ma-darak címû, gyönyörûen il-lusztrált kötetébôl rövid is-mertetô szövegek és színesképek segítségével minden lé-nyegeset megtudhatunk ró-luk. Ezenkívül pedig sok-sokérdekességet olvashatunk aGyôrvári Borbála által fordí-tott könyvben.

A Hold évmilliók óta kering– nem pontosan kör alakú pá-lyán – a Föld körül. Az embe-rek elôbb sokáig istenkénttisztelték, majd tudományosvizsgálat tárgyává tették, s vé-gül, 1969. július 21-én a televí-zió egyenes adásában nézhet-tük, ahogy az elsô ûrhajós aHold felszínére lépett. Az ûr-ben sok holdat ismerünk, a miHoldunk egyedülálló, hiszenegy viszonylag kicsi bolygókörül kering. A Hamburgi Pla-netárium igazgatója könyvé-ben leírja bolygószomszé-

dunk legfontosabb adatait,szemlélteti a Hold, Föld ésNap közötti kölcsönhatást. Atörténelmi jelentôségû Apol-ló-programról is olvashatunka színes fotókkal, ábrákkal il-lusztrált kötetben. Továbbáarról, milyen hatással van aHold a Földre, bolygónk élô-világára. (Frank Kliemt illuszt-rációival. Fordította: GulázsiAurélia.)

Törôcsik Palkó nagyapjá-nak még az „erôs” volt a ra-gadványneve, apját Okos Tö-

rôcsiknek nevezték a falu-ban, ô maga azonban olyankicsinek született, hogy azzalcsúfolták a szomszédok: nemlesz gondja bölcsôre, megte-szi a dióhéj is. Így lett a kis-fiú neve Dióbél. Szülei na-gyon szegények voltak, ám aderék malajdoki uraság magá-hoz vette a kastélyába kisi-nasnak. S mikor hazatérnekaz uraság vele egykorú uno-kái, Petykó és Matykó össze-barátkozik Dióbéllel. A Ci-póhalmon Gáspár uraság ta-nácsára elültetnek háromszem diót, azokból szép, erôstörzsû, nagy lombú fák lesz-nek. Ezeknek árnyékában írjameg évtizedek múlva derûsés szomorú emlékeit a me-sélô: a szüleirôl, a kastélybeliéletrôl, arról, hogyan lett be-lôle Kossuth Lajos katonája,és milyen volt az élet a sza-badságharc bukása után.Móra Ferenc emlékezetes no-vellák (pl. Mindennapi ke-nyerünk, Málé Tót százaranya, Vak csiha furulyája,Tilinkó utolsó lopása) soro-zatából formázott regényt,

amelyben a 19. század nagyideája, a szabadság eszméjeelôtt tisztelgett. (A mû ReichKároly rajzaival 7. kiadásbanlátott napvilágot.)

Elôzô számunkban köszön-töttük 85. születésnapja alkal-mából Szabó Magda Kossuth-díjas írót. Hadd egészítsük kiaz ott elmondottakat valami-vel, hiszen nem szabad megfe-ledkeznünk arról sem, hogysokrétû életmûvének nagyonfontos része a gyerekeknek, afiataloknak – állatokról, kép-zeletbeli lényekrôl is, de min-denekelôtt gyerekekrôl és ka-maszokról szóló mûvei. Mese-regényei: a Sziget-kék (1959), aTündér Lala (1968) és a vers-ben írt Bárány Boldizsár (1958)költôi szépségû, finomanmegmunkált mûvek, amelyekaz emberiség örök kérdéseirôlszólnak elgondolkodtatóan. A„Sziget-kék”, amely nem sö-tétkék, nem világoskék, nemégkék, egy folyadék színe. Ezta szert kell kikísérletezni a Szi-get kitûnô vegyészeinek, hogya fôszereplô Valentin betegédesanyja meggyógyuljon.Nagysikerû, idegen nyelvekre

lefordított ifjúsági regényei: –a mindmáig legsikeresebb,meg is filmesített magyar lány-regény – az Abigél (1970), Ál-arcosbál (1961), Születésnap(1962), Mondják meg Zsófiká-nak (1958) elsôsorban lélek-tani hitelességükkel emelked-nek ki a mûfaj képviselôi kö-zül. De cselekménygazdag ésnagyon olvasmányos SzabóMagda bármelyik itt felsoroltkötete. A Mondják meg Zsófi-kának bakfis fôhôse váratlanulmeghalt édesapja utolsó üze-netét próbálja megfejteni... AHolnap Kiadó érdeme, hogy

sorozatban (többedik kiadás-ban) jelenteti meg ezeket amaradandó értékû és az igé-nyes („könyvet értô-érzô”) ol-vasóvá nevelésben nélkülöz-hetetlen alkotásokat.

Az ’50–’60-as években szüle-tett és idôtállónak bizonyultalkotások után egy sikeres mai

szerzô friss kötetét elolvasnisok tanulsággal jár. SohonyaiEdit még nem volt húszéves,amikor megírta Macskakörömcímû regényét, ennek folyta-tása a Szeremlék, és most ittvan a Le a csajokkal! avagy ki-nek kell a szerelem..., amelynektémája örök és hangütése, stí-lusa a mostani tizenéveseknyelvhasználatának megfele-lô. Kincses Tamás 10/A oszt.tanulóról van szó: „A szívétösszeszortító jeges rémülettôlkellett megállnia, mert egy ré-misztô, szörnyûséges, el-kép-zel-he-tet-len dolog jutott elaz érzések elôl gondosan eldu-gaszolt tudatáig. Lehetséges,hogy ami most a lelkét haso-gatja, az nem más, mint a sze-relem? Nem... Neeem! Kizárt.Igen, az ember nem szerethetbele egy barátjába, aki tökéle-tesen lány!” A részleteket és afolytatást lásd a mulatságos ésôszinte könyvben.

Móra Ferenc: Dióbél királyfi.Móra Könyvkiadó, 149 pld.,1150 Ft; Sohonyai Edit: Le acsajokkal! Móra Könyvkiadó,227 old., 1390 Ft; SzabóMagda: Sziget-kék. Holnap K.,Szabó Magda: Mondják megZsófikának. Holnap K., 217old., Erich Übelacker: A Hold.Tesloff és Babilon. 48 old., Ange-la Wilkes: Madarak. Tesloff ésBabilon.

(Cs. A.)

G Y E R E K K Ö N Y V - A J Á N L Ó

Humor, izgalom és ismeret

30 w w w. k o n y v 7 . h u

Kôszeghy ElemérMagyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig

A régi ötvöstárgyak gyûjtôi és a szakemberek több tízezer forintot is meg-adtak antikvár könyvaukciókon a Kôszeghy-kötet egy-egy eredeti példányá-ért, mert tevékenységükhöz valóban nélkülözhetetlen forrásmunka a mû.A szerzô az ötvöstárgyak azonosításához segítséget nyújtó ötvösjegyeketgyûjtötte össze kötetében.

Magyarország különbözô részein már a XIV. századból megtaláljuk egy-mástól eltérô bélyegzések nyomait korabeli ötvösmûveken. A XVI. szá-zadtól kezdve az ötvöstárgyak bélyegzése általánossá vált a céhekben, haa bélyegzés módja nem is vált egységessé. 1867- tôl a fémfinomság vizsgá-lata állami hivatalok hatáskörébe került, s e téren az osztrákokéhoz ha-sonló fémjelzési rendszer lépett életbe. Ez az oka annak, hogy KôszeghyElemér a Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig c. munkájábancsak addig az idôpontig ismerteti a jeleket, hiszen azon túl a mûvészettör-téneti kutatás számára az ötvöstárgyak jelzése már nem hordoz egyedi in-formációt.

Az 1936-ban magyar és német nyelven megjelent mû (a történelmi Ma-gyarországhoz tartozó) városok szerinti csoportosításban tartalmazza a mû-kincsek felsorolását, ötvösjegyeit, mestereit, tulajdonosait és egyéb adatait.Napjainkra olyan könyvritkasággá vált, hogy antikváriumban, aukciókon isnagy szerencsével lehetett csak hozzájutni egyes példányaihoz. A reprintkiadás megjelenése lehetôvé teszi a szakemberek és a gyûjtôk számára, hogyez az értékes könyv házi szakkönyvtárukat gyarapítsa.(Megjelent a Kiss József Könyvkiadó gondozásában) Reprint kiadás, 8479 Ft

Megvásárolhatóa Libri Könyvkereskedelmi Kft., a Líra és Lant Rt.,a Magyar Könyvklub Rt. könyvesboltjaiban

31w w w. k o n y v 7 . h u

ELÔFIZETÉSI FELHÍVÁS

MEGRENDELÉSMegrendelem a Könyvhetet 1 évre 2880 Ft elôfizetési díjért. Kérem,küldjenek postai csekket az elôfizetési díj befizetéséhez.

NÉV......................................................................................................................

CÍM......................................................................................................................

..............................................................................................................................

Kedves Olvasónk!Azt javasoljuk Önnek: fizessen elô lapunkra! Sokféle terjesz-tési módszert kipróbáltunk, és meg kellett állapítanunk, hogyegyik sem vetekszik az elôfizetés módszerével.

A Könyvhetet megrendelhetia szerkesztôség címén:

1114 Budapest, Hamzsabégi út 31. levélben vagy az itttalálható kitöltött, kivágott megrendelôszelvényen,

vagy faxon a 466-0703 telefonszámon.

Magyar KönyvgyûjtôA régi könyvek és az antikvitások kedvelôinek.

Kizárólag elôfizetôknek!

Elôfizetési díj 2002. évre (10. szám) 4400 Ft.

Megrendelhetô a szerkesztôségben: 1114 Budapest, Hamzsabégi út 31.Telefon/fax: 466-0703

MEGRENDELÉS

Igen, szeretnék tájékozott lenni a régiségek világában, emiatt megrendelema Magyar Könyvgyûjtô c. újságot a 2002. évre (10 lapszám)4400 Ft elôfizetési díjért.

Kérem küldjenek belföldi postautalványt és számlát az elôfizetési díjbefizetéséhez.

NÉV . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

CÍM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

99 híres magyar vers és értelmezése. 4. kiad.,Móra. ISBN: 963-11-7717-3 kötött: 1990 Ft

AA boldog élet titka. Töredékek az emberi bol-

dogságról. Kassák. ISBN: 963-9100-54-4 kötött: 890 Ft

Adam, Michael: Nyakkendôk. A nyakkendôkö-tés titkai. 5. kiad. K.u.K. K. ISBN: 963-9384-33-X kötött: 1400 Ft

Adriaans, Pieter – Zantinge, Dolf: Adatbányá-szat. Panem. (Panem InformációTechnoló-gia) ISBN: 963-545-367-1 fûzött: 2900 Ft

A dzsungel könyve. Holló. (Már tudok olvasni) ISBN: 963-9388-51-3 kötött: 498 Ft

A fájdalomcsillapítás enciklopédiája. Rea-der's Digest K. ISBN: 963-8475-68-4 kötött: 5990 Ft

A falukutatás fénykora, 1930–1937. OPKM. ISBN: 963-9315-45-1 fûzött: 2000 Ft

Agnese, Giorgio – Re, Maurizio: Az ókoriEgyiptom. A fáraók földjének kincsei. Gabo. ISBN: 963-9421-20-0 kötött: 7990 Ft

A három kismalac. Holló. (Már tudok olvasni) ISBN: 963-9388-50-5 kötött: 498 Ft

A holdvilág szûrei. Pallas-Akadémia. (Nagy-apó mesefája 8.) ISBN: 973-8079-79-9 (Hibás ISBN 973-9287-80-8) fûzött:917 Ft

A lassúság dicsérete. Egy könyv a tiszta za-matokról, a hagyományokról és az ételek él-vezetérôl. HVG K. (HVG könyvek) ISBN: 963-752-525-4 fûzött: 2500 Ft

Albrecht Éva, A.: Takarékos reformkonyha.Házikonyha okosan. Gladiátor. (A hagyomá-nyos és mai magyar konyha szakácskönyvei5.) ISBN: 963-8043-52-0 kötött: 1395 Ft

Allende, Isabel: Elmosódó önarckép. Európa. ISBN: 963-07-7250-7 kötött: 2200 Ft

Almási János: Elektronikus aláírás és társai."Aki ellenünk van, az velünk van.". Sans S.Bt. ISBN: 963-202-744-2 fûzött: 5800 Ft

A magyar jogtörténet forrásai. Szemelvény-gyûjtemény. Osiris. (Osiris tankönyvek) ISBN: 963-379-977-5 kötött: 4800 Ft

Andrews, Virginia: Anya és lánya. 2. kiad.I.P.C. Kv.( I. P.C. könyvek) ISBN: 963-635-241-0 fûzött: 1200 Ft

Angyal Béla: Érdekvédelem és önszervezés.Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpoli-tika történetébôl 1918–1938. Forum Intézet.Jelenkutatási Részleg/ Lilium Aurum. ISBN: 80-8062-117-9 fûzött: 2100 Ft

Anker, Conrad – Roberts, David: Mallory nyo-mában. A Mount Everest titka. 3. kiad., Park.(Veszélyes övezet) ISBN: 963-530-673-3 fûzött: 1000 Ft

Antalóczy Zoltán: Közel a Távol-Kelet. Kai-rosz. ISBN: 963-9406-91-0 kötött:

A posztmodern irodalomtudomány kialakulá-sa. A posztstrukturalizmustól a posztkolonia-litásig: szöveggyûjtemény. Osiris. (Osiris tan-könyvek) ISBN: 963-379-522-2 kötött: 4500 Ft

Architektúra és patológia a megismerésben.Books in Print. (Kognitív szeminárium) ISBN: 963-86159-4-X fûzött: 2400 Ft

Arnold, Nick: Bogaras rovarok és egyéb ron-daságok. Változatlan utánny. Egmont-Hun-gary. (Rettentô tudomány) ISBN: 963-627-527-0 fûzött: 798 Ft

Ary Ildikó – Molnár Lászlóné – Jenôfi György:Német – magyar, magyar – német közigaz-gatási szótár. Változatlan utánny., Pagina-rum. ISBN: 963-9133-91-4 kötött: 8900 Ft

A vajdasági magyarok Néprajzi atlasza[elektronikus dok.]. Kiss Lajos NéprajziTárs. Mûanyag tokban: 5600 Ft

Az elefántkölyök. Holló. (Már tudok olvasni) ISBN: 963-9388-49-1 kötött: 498 Ft

Az elsodort író. Im memoriam Szabó Dezsô.Nap. (In memoriam) ISBN: 963-9402-18-4 kötött: 2200 Ft

BBaillie, Martha: Madame B. titka. Kossuth.

ISBN: 963-09-4350-6 fûzött: 1590 Ft Balázs Sándor: Meddô próbálkozások. Kriteri-

on. (Gordiusz) ISBN: 973-26-0685-1 fûzött: 1400 Ft

Ball, Pamela: Tízezer álom. Álomképek meg-fejtése A-tól Z-ig. Sziget.ISBN: 963-8138-71-8 kötött: 2500 Ft

Bálványos Huba: Esztétikai-mûvészeti isme-retek, esztétikai-mûvészeti nevelés. Képzô-mûvészet, tárgy- és környezetkultúra: [tan-könyv]. Balassi. (Vizuális kultúra 2.) ISBN: 963-506-240-0 fûzött: 1500 Ft

Bálványos Huba – Sánta László: Vizuálismegismerés, vizuális kommunikáció. [tan-könyv]. 3. kiad., Balassi. (Vizuális kultúra 1.) ISBN: 963-506-354-7 fûzött: 1600 Ft

Bambi. Holló. (Már tudok olvasni) ISBN: 963-9388-48-3 kötött: 498 Ft

Bánki István – Forgács Anna – Horváth Zsu-zsanna – Jankay Éva: Irodalom: általános is-kola 7. osztály [elektronikus dok.]. Szövegesadatbázis Budapest, Informania Digitalmedi-a. (Repeta junior) Mûanyag tokban: 1990 Ft

Bánki Róza – Borzák Tibor: Nappali álmodo-zók. Beszélgetések az autizmusról. SzabadFöld Lap- és Kvk. ISBN: 963-8473-28-2 kötött: 2490 Ft

Bánóczi Rozália – Rihmer Zoltán: Latin nyelv-

könyv joghallgatók számára. Kezdôknek:[egyetemi tankönyv]. 2. kiad., Nemz. Tankvk. ISBN: 963-19-3493-4 fûzött: 2652 Ft

Bárbara Kosen: Zen itt és most. KommentárDógen zendzsi Bendóvájához. Farkas L. I. ISBN: 375-7533-05-4 fûzött: 1800 Ft

Bárdos Jenô: Az idegen nyelvi mérés és érté-kelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tan-könyvkiadó Rt. (Nyelvpedagógia tankönyv-sorozat) ISBN: 963-19-3371-7 fûzött: 2875 Ft

Baumgartner, Gerhard – Kovács Éva – VáriAndrás: Távoli szomszédok. Jánossomorjaés Andau 1990-2000. Teleki L. Alapítvány.(Regio könyvek) ISBN: 963-86291-5-0 fûzött: 1680 Ft

Baumholczer Tamás: Macskajaj. Hungarovox. ISBN: 963-9292-47-8 fûzött: 1100 Ft

Baum, Lyman Frank: Óz, a nagy varázsló. Ci-ceró. (Klasszikusok fiataloknak) ISBN: 963-539-380-6 kötött: 1600 Ft

Beke György: Megrokkant élet. Kisebbségiutazások. Magyar a Magyarért Alapítvány.(Kapu könyvek) ISBN: 963-202-299-8 kötött: 2000 Ft

Beluszky Pál: Végkiárusítás: társadalomföld-rajzi tanulmányok. 2. Régió, körzet – köz-igazgatás, az ország peremén, városok. ISBN: 963-9052-28-0 fûzött: 1800 Ft

Bender György: Izomfájdalom. Golden Book. ISBN: 963-8232-94-3 fûzött: 2800 Ft

Bender Tamás – Szigelné Hetesi Ilona: Gya-korlati elektroterápia a mozgásszervi beteg-ségekben. White Golden Book. ISBN: 963-9476-00-5 fûzött: 2800 Ft

Berényi Zsuzsanna Ágnes: Kossuth Lajos ésa szabadkômûvesek. Argumentum. ISBN: 963-446-221-9 fûzött: 1800 Ft

Berger, Thomas – Berger, Petra: Manókészí-tés. El Greco. (Alkotómûhely) ISBN: 963-204-170-4 kötött: 2490 Ft

Bernard de Clairvaux: A kegyelemrôl és a sza-bad elhatározásról. Paulus Hungarus: Kai-rosz. ISBN: 963-9406-79-1 fûzött: 2200 Ft

Blake, Jennifer: Párbajhôs. Aquila. (Vadrózsakönyvek) ISBN: 963-679-177-5 kötött: 1490 Ft

Bolyai-levelek. Kriterion. (Téka) ISBN: 973-26-0692-4 kötött: 1600 Ft

Borhidi Attila: A zárvatermôk fejlôdéstörténetirendszertana. [felsôoktatási tankönyv]. 3. ki-ad., Nemz. Tankvk. ISBN: 963-19-3490-X kötött: 3276 Ft

Bowden, Mark: A Drogbáró halála. Hajsza a vi-lág leghíresebb törvényen kívülije után. Athe-naeum 2000. ISBN: 963-9261-79-3 kötött: 2490 Ft

Braunburg, Rudolf: Repülôgépek és léghajók.Tessloff és Babilon. (Mi micsoda 35.) ISBN: 963-9446-04-1 kötött: 1860 Ft

Brezina, Thomas: A vörös múmia bosszúja.Deák. (A térdnadrágos detektívek kalandjai) ISBN: 963-9420-06-9 kötött: 1450 Ft

Brown, Sandra: Érzékek fogságában. Aquila. ISBN: 963-679-183-X kötött: 1980 Ft

Budai György – Máténé Dobos Ágota – TóthZsuzsanna: Angol – magyar, magyar – angolközigazgatási szótár. Változatlan utánny. Pa-ginarum. ISBN: 963-9133-92-2 kötött: 8900 Ft

Burnie, David: Az emberi test kisenciklopédiá-ja. Talentum. ISBN: 963-645-103-6 kötött: 2980 Ft

CChiazzaro, Idamis: Un paso más. Ejemplos y

soluciones de ejercicios del examen estatalde lengua espanola de los grados básico ymedio. Holnap. (Nyelvvizsga-könyvek) ISBN: 963-346-530-3 fûzött: 2500 Ft

Chinmoy, Sri: Okkultizmus és miszticizmus.Madal Bal. ISBN: 963-202-295-5 fûzött: 1190 Ft

Christie, Agatha: Cipruskoporsó. Európa. ISBN: 963-07-7246-9 kötött: 980 Ft

Christie, Agatha: Tizenhárom rejtély. M.Kvklub. ISBN: 963-548-732-0 kötött: 1050 Ft

Conran, Terence: A lakberendezés kéziköny-ve. Célszerûség, kényelem, elegancia. 2. ki-ad. ISBN: 963-530-665-2 kötött: 5500 Ft

Copelan, Rachel: Hipnoterápia. Az ön tökéle-tes, tömör és teljes körû útmutatója. KinizsiK. (Mindentudó kézikönyv) ISBN: 963-9160-32-6 fûzött: 1590 Ft

Courths-Mahler, Hedwig: Elátkozott sziklák.EX-BB K. (Hedwig Courths-Mahler felejthe-tetlen szerelmes regényei) ISBN: 963-9480-08-8 fûzött: 749 Ft

Craft, Naomi: Emberi test. Scolar. (Scolar ka-lauz gyerekeknek) ISBN: 963-9193-66-6 kötött: 3300 Ft

Crismer, L. – Macias Sampedro, José Luis –Scheel, Harald: Utazás Meseországban.Hemma. ISBN: 2-8006569-8-0 kötött: 1680 Ft

Czövek István: Hatalom és közvélemény II.Sándor korában. tanulmányok. 2., bôv. kiad.,Bessenyei. ISBN: 963-9130-52-4 fûzött: 1443 Ft

CsCsepeli György: A nagyvilágon e kívül.... Nem-

zeti tudat és érzésvilág Magyarországon1970–2002. Jószöveg Mûhely. (Jószöveg hi-ánypótló) ISBN: 963-9134-15-5 fûzött: 1490 Ft

Cserjék. M. Kvklub. (Természetkalauz) ISBN: 963-548-748-7 kötött: 1990 Ft

Meg jelent könyvek2002. október 4–17.

DDahlke, Rüdiger: Mitôl beteg a világ? A mo-

dern mítoszok jövônket veszélyeztetik. M.Kvklub. ISBN: 963-547-754-6 kötött: 2100 Ft

Dahl, Roald: Roald Dahl összes meghökkentômeséje. 1. Szukits. ISBN: 963-9393-05-3 kötött: 2890 Ft

Dahl, Roald: Roald Dahl összes meghökkentômeséje. 2. Szukits. ISBN: 963-9393-81-9 kötött: 3200 Ft

Daniels, Lucy: Into the blue. 1. (A világ legked-vesebb állatai-sorozat: a delfinek 1.) ISBN: 963-9418-40-4 (Hibás ISBN 963-9418-13-7) fûzött:898 Ft

Däniken, Erich von: Az istenek ûrhajósok vol-tak! Ãsi hagyományok idôszerû szemlélete.Magyar Könyvklub. ISBN: 963-547-733-3 kötött: 1690 Ft

Delinsky, Barbara: Ki szeret a végén? Gabo. ISBN: 963-9421-35-9 fûzött: 1290 Ft

Deshimaru, Taisen: Igazi zen. Bevezetés a Só-bógenzóba. Farkas L. I. ISBN: 375-7533-10-0 fûzött: 2000 Ft

Dethlefsen, Thorwald: Élet az élet után. a lé-lek halhatatlan. 3. kiad. M. Kvklub. ISBN: 963-547-782-1 kötött: 1350 Ft

Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásá-hoz: [felsôoktatási tankönyv]. 5. kiad., Nemz.Tankvk. ISBN: 963-19-3492-6 kötött: 4060 Ft

Diószegi Endre – Fábián Márton: Irodalom:érettségi és felvételi elôkészítô [elektronikusdok.]. Szöveges adatbázis Budapest, Infor-mania Digitalmedia. (Repeta) Mûanyag tokban: 4990 Ft

Diószegi Endre – Fábián Márton: Irodalom:középiskola II. osztály [elektronikus dok.].Szöveges adatbázis Budapest, InformaniaDigitalmedia. Mûanyag tokban: 1990 Ft

Diószegi Endre – Fábián Márton: Irodalom:középiskola I. osztály [elektronikus dok.].Szöveges adatbázis Budapest, InformaniaDigitalmedia. Mûanyag tokban: 1990 Ft

Disney, Walt: Állatmesék. Egmont-Hungary. ISBN: 963-627-739-7 kötött: 2999 Ft

Disney, Walt: Lilo és Stitch. Egmont-Hungary. ISBN: 963-627-747-8 kötött: 2355 Ft

Disney, Walt: Mesebeli hercegnôk. Egmont-Hungary. ISBN: 963-627-740-0 kötött: 2999 Ft

Dóczi Brigitta – Prievara Tibor: Ultimate Eng-lish. Kézikönyv felvételizôknek és felsôfokúnyelvvizsgára készülôknek. Bôv., átd. kiad.,B&T Bt. ISBN: 963-202-921-6 fûzött: 1867 Ft

Dolák-Saly Róbert: Madáretetô. Európa. ISBN: 963-07-7229-9 kötött: 2300 Ft

Donászy Magda: A kíváncsi bocs. GeneralPress. ISBN: 963-9282-60-X kötött: 1800 Ft

Donkó László – Donkóné Balogh Erzsébet:Drámajátékok paraván nélkül. [segédkönyvdrámapedagógiához]. Magánkiad. (Baldonizsebkönyvtár 13.) fûzött: 833 Ft

Doyle, Arthur Conan, Sir: Sir Arthur Conan Do-yle összes Sherlock Holmes története. 1. köt. ISBN: 963-9278-01-7 kötött: 3300,- Ft

Doyle, Arthur Conan, Sir: Sir Arthur Conan Do-yle összes Sherlock Holmes története. 2.köt., Szukits. ISBN: 963-9278-02-5 kötött: 2990,- Ft

Drábik János: Uzsoracivilizáció. A kamatkapi-talizmus új világrendje. Gold Book. ISBN: 963-9437-12-3 kötött: 1980 Ft

Durrell, Gerald: Állatkert a poggyászomban. 5.kiad. Ciceró.ISBN: 963-539-396-2 fûzött: 1590 Ft

Durrell, Gerald: Aranydenevérek, rózsaszíngalambok. 5. kiad. , Ciceró. ISBN: 963-539-397-0 fûzött: 1590 Ft

EEco, Umberto: A tegnap szigete. Európa.

ISBN: 963-07-7247-7 kötött: 1950 Ft Egyed Ákos: Falu, város, civilizáció. Fejezetek

Erdély gazdaság- és társadalomtörténeté-bôl, 1848–1914. 2. jav. kiad., Kriterion. ISBN: 973-26-0691-6 kötött: 2500 Ft

Emlékezés a hegyicsapatokra. 1999. HonvédHegyivadász Alapítvány: Paktum Nyip. Társ. ISBN: 963-00-9604-8 fûzött: 890 Ft

Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének200. évfordulójára. Bába. ISBN: 963-9347-97-3 fûzött: 498 Ft

Erdôs Ferenc: Mór története. Mór Város Ön-kormányzata. ISBN: 963-204-020-1 kötött: 2000 Ft

Eszes Hajnal: Süni Dini nagy napja. Alexand-ra. (Erdôország meséi) ISBN: 963-368-331-9 kötött: 1299 Ft

Éva Erzsébet: Kommunikacia v rynocnoj éko-nomike. Bessenyei. ISBN: 963-9385-18-2 fûzött: 1583 Ft

FFassel Ferenc: Fassel L'ousa Ferenc. "Fassel

L'ousa Ferencrôl, akit ismerni kell...": életmûkiadás: life work edition. kötött: 4980 Ft

Fazekas Anna: Öreg néne ôzikéje. 20. kiad.,Ciceró. ISBN: 963-539-321-0 kötött: 1090 Ft

Fehérvári templomok. Antológia. Divius LuxMM. ISBN: 963-202-658-6 fûzött: 833 Ft

Feiszt György: Szombathely. CEBA. (A XXI.század küszöbén) ISBN: 963-9089-47-8 (hibás ISBN 963-9089-00-1) kötött:5000 Ft

Fejfájás. Válogatott fejezetek. B+V Lap- ésKvk.. ISBN: 963-7746-84-6 fûzött: 2490 Ft

Fejlesztô pedagógia. A fejlesztés fôbb elméle-tei és gyakorlati eljárásai. ELTE Eötvös K. ISBN: 963-463-545-8 fûzött: 3015 Ft

"Fényesebb a láncnál a kard..." Emlékkiállításaz 1848-49 évi forradalom és szabadság-harc 150. évfordulójára. Hadimúzeum Alapít-vány. ISBN: 963-03-7668-7 fûzött: 3600 Ft

Fenyves Mária Annunciáta: Zichy Mihály. 2.,bôv. kiad. [Uránusz]. ISBN: 963-430-054-5 fûzött: 1000 Ft

Fercsik Mihály: Bag. CEBA. (Az ezredfordulótelepülései) ISBN: 963-9089-92-3 kötött: 2500 Ft

Ferenczi Miklós: Matematikai logika. MûszakiKvk. ISBN: 963-16-2870-1 kötött: 3600 Ft

Fizika: általános iskola 6. osztály [elektronikusdok.]. Szöveges adatbázis Budapest, Infor-mania Digitalmedia. (Repeta junior) Mûanyag tokban: 1990 Ft

Fizika: általános iskola 7. osztály [elektronikusdok.]. Szöveges adatbázis Budapest, Infor-mania Digitalmedia. (Repeta junior) Mûanyag tokban: 1990 Ft

Fizika: általános iskola 8. osztály [elektronikusdok.]. Szöveges adatbázis Budapest, Infor-mania Digitalmedia. (Repeta junior) Mûanyag tokban: 1990 Ft

Fizika [elektronikus dok.]. Szöveg és képek.Informania Digitalmedia. (X-professzor ké-pes enciklopédiája: enciklopédia több százképpel, 10 éves kortól) Mûanyag tokban: 4990 Ft

Fizika feladatgyûjtemény. Bessenyei. fûzött: 733 Ft

Flynn, Mike: Meghökkentô, de igaz történetek.[A világ 500 legfurcsább, legmulatságosabbtörténetei egy kötetben]. Alexandra. ISBN: 963-368-129-4 fûzött: 1299 Ft

Földes Gábor: Adójog. Osiris. (Osiris tanköny-vek) ISBN: 963-389-133-7 kötött: 2980 Ft

Földrajz: általános iskola 7. osztály [elektroni-kus dok.]. Szöveg és képek. Informania Digi-talmedia. (Repeta junior) Mûanyag tokban: 1990 Ft

Földrajz: általános iskola 8. osztály [elektroni-kus dok.]. Szöveg és képek. Informania Digi-talmedia. (Repeta junior) Mûanyag tokban: 1990 Ft

Forgács Anna – Horváth Zsuzsanna – Oszto-vits Szabolcs – Turcsányi Márta: Irodalom:általános iskola 6. osztály [elektronikus dok.].Szöveges adatbázis Budapest, InformaniaDigitalmedia. (Repeta junior) Mûanyag tokban: 1990 Ft

Forgács Anna – Osztovits Szabolcs – Turcsá-nyi Márta: Irodalom: általános iskola 5. osz-tály [elektronikus dok.]. Szöveges adatbázisBudapest, Informania Digitalmedia. (Repetajunior) Mûanyag tokban: 1990 Ft

Forgács Anna – Osztovits Szabolcs – Turcsá-nyi Márta: Irodalom: általános iskola 8. osz-tály [elektronikus dok.]. Szöveges adatbázisBudapest, Informania Digitalmedia. (Repetajunior) Mûanyag tokban: 1990 Ft

Forsyth, Frederick: Átverés. Inkvizítor. ISBN: 963-9030-28-7 kötött: 1999 Ft

Forty, George: A krétai csata. Hajja. (20. szá-zadi hadtörténet) ISBN: 963-9329-53-3 kötött: 3200 Ft

Füst Milán: A mester én vagyok. Egy doktor-kisasszony naplójegyzetei. Fekete Sas. ISBN: 963-8254-41-6 kötött: 1700 Ft

GGaál Edit: A magyar nyelv kis könyve. Mûszaki

Kvk. ISBN: 963-16-28-35-3 fûzött: 1980 Ft

Gábor Eszter: Andrássy Avenue. City Hall.(Our Budapest) ISBN: 963-9170-56-9 fûzött: 600 Ft

Gábor Eszter: Andrássy út. Városháza. (A miBudapestünk) ISBN: 963-9170-55-0 fûzött: 400 Ft

Gábor Eszter: Die Andrássy Strasse. Rathaus.(Unser Budapest)

ISBN: 963-9170-57-7 fûzött: 600 Ft Géczi Zoltán: A legyôzhetetlen Tigris páncélos.

[mítosz, legenda és valóság]. Vagabund. ISBN: 963-9409-09-X fûzött: 675 Ft

Gegesi László János – Nagy Ödön – SzékelyFerenc: Népi gazdálkodás Havadon. Kriterion. ISBN: 973-26-0684-3 fûzött: 1400 Ft

Gelencsér István: A jogi logika tudománya.Rejtjel. fûzött: 1980 Ft

Gerô András: Egy polgár naplója, 1998–2002.Helikon. ISBN: 963-208-802-6 kötött: 2480 Ft

Gettert, Lieselotte: Egy év a méhesben. Ka-lendárium méhészeknek: 26 színes fénykép-pel, 52 fekete-fehér fényképpel, 30 rajzzal.Gazda. ISBN: 963-7445-44-7 fûzött: 2520 Ft

Goldberg, Bruce: Energiavámpírok. A lelki ön-védelem alapvetô technikái. Édesvíz. ISBN: 963-528-609-0 fûzött: 1990 Ft

Goudsblom, Johan: Tûz és civilizáció. Osiris.(Osiris könyvtár. Történelem) ISBN: 963-389-333-X fûzött: 2280 Ft

Grau, Jürke – Jung, Reinhard – Münker, Bert-ram: Bogyósok, vadon termô zöldségnövé-nyek, gyógynövények. M. Kvklub. (Termé-szetkalauz) ISBN: 963-547-143-2 kötött: 1990 Ft

Greene, Graham: Hatalom és dicsôség. 3. ki-ad., M. Kvklub. ISBN: 963-547-718-X kötött: 2390 Ft

Grey, Anthony: Kung-fu életre-halálra. Regény.Pallas. ISBN: 963-9117-81-1 fûzött: 700 Ft

Grimm, Jakob – Grimm, Wilhelm: Gyermek-és családi mesék. 4. kiad. Magvetô. ISBN: 963-14-2229-1 kötött: 3490 Ft

Gróf Széchenyi Ferenc térképeinek és atla-szainak katalógusa. 1. Osiris. ISBN: 963-389-320-8 kötött: 4500 Ft

GyGyengéné Beé Andrea – Zuppánné Fila Edit:

Matematika I. a hat évfolyamos gimnáziumelsô osztálya számára. 4. kiad., Nemz.Tankvk. ISBN: 963-19-3512-4 fûzött: 1385 Ft

HHadházy Jenô: A pszichológia alapjai. Fôisko-

lai jegyzet. Élmény '94 BT. (Pszichológia apedagógusképzésben 1.) ISBN: 963-85333-5-8 fûzött: 1667 Ft

Hadiflották [elektronikus dok.]. 1. Szöveg ésképek (Military katonai sorozat) Mûanyag tokban: 3990 Ft

Halak: az úszás mûvészei. M. Kvklub. (A ter-mészet történetei) ISBN: 963-547-693-0 kötött: 3990 Ft

Halász Elôd – Földes Csaba – Uzonyi Pál: Ma-gyar – német kéziszótár. 2. kiad., Akad. K. ISBN: 963-05-7879-4 fûzött: 4500 Ft

Halász Elôd – Földes Csaba – Uzonyi Pál: Né-met – magyar kéziszótár. 2. kiad., Akad. K. ISBN: 963-05-7880-8 fûzött: 4500 Ft

Halász Péter: Bokrétába kötögetem vala. Amoldvai magyarok néprajzához. EFI. (Örök-ség) ISBN: 963-9450-13-8 fûzött: 2290 Ft

Hallható irodalom [hangdok.]. Az általános is-kolák 5. osztályosai számára. 10. HallhatóVilág Oktatási Bt. KordaMC 001:

Hallható irodalom [hangdok.]. Az általános is-kolák 5. osztályosai számára. 11. HallhatóVilág Oktatási Bt. KordaMC 001:

Hallható irodalom [hangdok.]. Az általános is-kolák 5. osztályosai számára. 12. HallhatóVilág Oktatási Bt. KordaMC 001:

Hallható irodalom [hangdok.]. Az általános is-kolák 5. osztályosai számára. 13. HallhatóVilág Oktatási Bt. KordaMC 001:

Hallható irodalom [hangdok.]. Az általános is-kolák 5. osztályosai számára. 1. Hallható Vi-lág Oktatási Bt. KordaMC 001: 20 800 Ft

Hallható irodalom [hangdok.]. Az általános is-kolák 5. osztályosai számára. 2. Hallható Vi-lág Oktatási Bt. KordaMC 001:

Hallható irodalom [hangdok.]. Az általános is-kolák 5. osztályosai számára. 3. Hallható Vi-lág Oktatási Bt. KordaMC 001:

Hallható irodalom [hangdok.]. Az általános is-kolák 5. osztályosai számára. 4. Hallható Vi-lág Oktatási Bt. KordaMC 001:

Hallható irodalom [hangdok.]. Az általános is-kolák 5. osztályosai számára. 5. Hallható Vi-lág Oktatási Bt. KordaMC 001:

Hallható irodalom [hangdok.]. Az általános is-kolák 5. osztályosai számára. 6. Hallható Vi-

lág Oktatási Bt. KordaMC 001:

Hallható irodalom [hangdok.]. Az általános is-kolák 5. osztályosai számára. 7. Hallható Vi-lág Oktatási Bt. KordaMC 001:

Hallható irodalom [hangdok.]. Az általános is-kolák 5. osztályosai számára. 8. Hallható Vi-lág Oktatási Bt. KordaMC 001:

Hallható irodalom [hangdok.]. Az általános is-kolák 5. osztályosai számára. 9. Hallható Vi-lág Oktatási Bt. KordaMC 001:

Hankó Judit: A bôrétôl kezdôdôen befelé.FÍSZ. (FÍSZ könyvek 14.) ISBN: 963-86279-3-X fûzött: 1200 Ft

Haraszti Gyula: Tokajer Weine. Kossuth. (Un-garische Vinothek) ISBN: 963-09-4380-8 kötött: 1800 Ft

Haraszti Gyula: Tokaj wines. Kossuth. (Hunga-rian vinoteca) ISBN: 963-09-4377-8 kötött: 1800 Ft

Haraszti Gyula: Villányer Weine. Kossuth. (Un-garische Vinothek) ISBN: 963-09-4382-4 kötött: 1800 Ft

Haraszti Gyula: Villány wines. Kossuth. (Hun-garian vinoteca) ISBN: 963-09-4381-6 kötött: 1800 Ft

Harbutt, Juliet: Sajtok. [komplett útmutató a vi-lág több mint 300 sajtjáról]. Alexandra. ISBN: 963-368-307-6 kötött: 4999 Ft

Hartel, Traudel: Papírmerítés. Cser K. (Színesötletek 6. különszám) ISBN: 963-9445-10-X fûzött: 998 Ft

Heereman-Unterberg, Sylvia von – Roü,Thea: Kis lovasok nagy könyve. Papp-Ker. ISBN: 963-9418-16-1 kötött: 2280 Ft

Hellinger, Bert – Hövel, Gabriele ten: Felis-merni, ami van. Beszélgetések oldásról éskötésrôl. Bioenergetic. ISBN: 963-9343-64-1 fûzött: 1400 Ft

Helyesírási útmutató középiskolásoknak. Anno. ISBN: 963-375-236-1 fûzött: 675 Ft

Henseler, Kurt: Egészség és energia szobanö-vények segítségével. Holló. ISBN: 963-9388-86-6 kötött: 1390 Ft

Herbert, Frank: A Dûne gyermekei. Szukits. ISBN: 963-9441-30-9 kötött: 2690 Ft

Herbert, Frank: A Dûne messiása. Szukits. ISBN: 963-9344-85-0 kötött: 2190 Ft

History of the study of toponyms in the urali-an languages. DE. M. Nyelvtud. Int.][Kotima-isten kielten tutkimuskeskus]. (OnomasticaUralica 2.) ISBN: 963-472-690-9 fûzött: 1867 Ft

Holdfogyatkozás. Kávé K. ISBN: 963-9169-47-1 fûzött: 2003 Ft

Holland – magyar kéziszótár. Grimm. ISBN: 963-9087-59-9 kötött: 8500 Ft

Horváth László – Pornói Imre: Neveléstörté-net. 4. átd. és bôv. kiad. , Bessenyei. (Peda-gógusmesterség: a Bessenyei György Ta-nárképzô Fôiskola Pedagógia Tanszékéneksorozata 16. köt.) ISBN: 963-9385-20-4 fûzött: 1743 Ft

Horváth Zoltán György – Gondos Béla: Szé-kelyföldi freskók a teljesség igényével. 2.,változatlan kiad., Masszi K.: Romanika K. (ASzent Korona Öröksége 1.) ISBN: 963-9454-14-1 kötött: 2990 Ft

Hungarian onomastics in onoma. [DebreceniEgy.] (Onomastica Uralica 1c.) ISBN: 963-472-661-5 fûzött: 1867 Ft

Hunnivári Zoltán: A "megteremtôdött földrajzikeret, amelyben a magyarok megtelepedhet-tek...". Györffy György és a 2001. esztendô:a "Bevezetés" – kivezetése történetírásunk-ból: dráma három felvonásban: a 20. századimagyar történetírás drámája. [S.l.] (Olcsókönyvtár sorozat) ISBN: 963-440-381-6 fûzött: 800 Ft

Hunnivári Zoltán: Liudprand és az I. sz. 968-asesztendô. Dráma egy felvonásban. Transtra-ding Kft. (Nagy történelemhamisítások) ISBN: 963-202-189-4 fûzött: 1000 Ft

Hunter, Sally: Fertôzés. Vagabund. ISBN: 963-9409-10-3 fûzött: 700 Ft

IIngram, Christine – Shapter, Jennie: Kenyér-

enciklopédia. Glória. ISBN: 963-9283-24-X kötött: 5980 Ft

Isherwood, Christopher: Kabaré. Isten veledBerlin. K.u.K. K. (Unikum könyvek) ISBN: 963-9384-25-9 kötött: 1800 Ft

Ispirescu, Petre: A hegyek tündére. GeneralPress. ISBN: 963-9459-00-3 kötött: 2300 Ft

Iszáj Ferenc – Kató Gábor – Nagy Mihály:Számítástechnika az alapoktól az Internetig.Felsôoktatás, közoktatás, OKJ, ECDL. Bes-senyei. ISBN: 963-9130-47-8 fûzött: 3000 Ft

Iyengar, B. K. S.: Jóga új megvilágításban. Sa-xum. ISBN: 963-9308-20-X [hibás ISBN 963-9084-66-2] kötött:2980 Ft

32 w w w. k o n y v 7 . h u

JJakab István: A teremtés titkai. A víz-vázú vi-

lágegyetem: a formákra komponált terem-tés: a "Naprendszer mérnökei" a piramisoktitkairól mesélnek: az emberbe bújt Isten.Víztérítô K. (Népszerû ezotéria) ISBN: 963-85833-4-7 kötött: 3055 Ft

Jankó János: Kalauz a Magyar Nemzeti Mú-zeum Néprajzi Osztályának kiállításához,1898. Népr. Múz. (Series historica ethnogra-phiae: a Néprajzi Múzeum tudománytörténetikiadványsorozata 12.) ISBN: 963-7106-76-6 fûzött: 1200 Ft

John Gabriella: Biológia: középiskola 1. osz-tály [elektronikus dok.]. Szöveg és képek.In-formania Digitalmedia. Mûanyag tokban: 1990 Ft

KKalapács János: Ki vagyok Én? Iránytû a sike-

resebb élethez. X-Level Kft. ISBN: 963-204-070-8 fûzött: 1980 Ft

Káprály Mihály: Rozmovlájmo ukraôns'koû!posíbnik dlá uzors'kih ukraônísmiv: tremávipravlene ma dopovnene vidanná. 3. átd. ésbôv. kiad., Nyíregyházi Fôisk. ISBN: 963-9130-46-X fûzött: 1800 Ft

Kas, Semu'el: Sorsom volt a kivétel. Egy grafi-kus és karikaturista emlékei Ausztriáról, Ma-gyarországról és Izraelrôl. CET BelvárosiKvk. ISBN: 963-9114-48-0 fûzött: 3000 Ft

Kecskés Csaba – Kulcsár Rózsa: Magyaror-szág mezôgazdasága a 2000. évben.Összefoglaló adatok. KSH. ISBN: 963-215-495-9 fûzött: 3500 Ft

Kedvenc meséim. Graph-Art. ISBN: 963-9325-27-9 kötött: 1483 Ft

Kégli Ferenc: A Székesfehérvári KörzetiKönyvtár (a Vörösmarty Mihály MegyeiKönyvtár elôdje) története, 1950–1952. Füg-gelék: közlemények és iratok a Fejér megyeitelepülések nyilvános könyvtárainak alapítá-sáról, 1950-1952. Vörösmarty M. Kvt. ISBN: 963-7591-17-7 fûzött: 1500 Ft

Kelecsényi László: Egy híján húsz. Szaggatottregény. Argumentum.ISBN: 963-446-219-7 fûzött: 1500 Ft

Kelemen János: A filozófus Dante. Mûvészet-és nyelvelméleti expedíciók. Atlantisz. (Mes-teriskola) ISBN: 963-9165-63-8 kötött: 1595 Ft

Kellér Andor: A rulettkirály. Gály Lajos életre-génye. Noran. (Századok legendái) ISBN: 963-9356-74-3 kötött: 2000 Ft

Kémia: általános iskola 7. osztály [elektronikusdok.]. Szöveges adatbázis Budapest, Infor-mania Digitalmedia. (Repeta junior) Mûanyag tokban: 1990 Ft

Kémia: általános iskola 8. osztály [elektronikusdok.]. Szöveges adatbázis Budapest, Infor-mania Digitalmedia. (Repeta junior) Mûanyag tokban: 1990 Ft

Kémia [elektronikus dok.]. Szöveg és képek.Informania Digitalmedia. (X-professzor ké-pes enciklopédiája: enciklopédia több százképpel, 10 éves kortól) Mûanyag tokban: 4990 Ft

Kenéz Tünde: A debreceni könyvkötészet szó-kincse. DE M. Nyelvtud. Int. (A DebreceniEgyetem Magyar Nyelvtudományi Intézeté-nek kiadványai 77. sz.) ISBN: 963-472-692-5 fûzött: 933 Ft

Kenneth, Claire: Forgó táncparkett. Papp-Ker.(Romantikus klasszikusok) ISBN: 963-9418-34-X fûzött: 530 Ft

Képes német szótár. Tempo K. ISBN: 963-8624-81-7 fûzött: 1870 Ft

Keresztély Tibor – Sugár András – SzarvasBeatrix: Statisztika közgazdászoknak. Pél-datár és feladatgyûjtemény. 1. Nemz.Tankvk. ISBN: 963-19-3481-0 fûzött: 1764 Ft

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben. Jó-sika Júlia életregénye. 3. kiad. , Móra. ISBN: 963-11-7726-2 kötött: 1490 Ft

Kertész Imre: Valaki más. A változás krónikája.2. kiad., Magvetô. ISBN: 963-14-2303-4 kötött: 1890 Ft

Kertész Judit: Kis spanyol nyelvtan. Anno. ISBN: 963-375-240-X fûzött: 500 Ft

Kertész Judit: Spanyol nyelvi tesztek. Anno. ISBN: 963-375-239-6 fûzött: 500 Ft

Kézi lôfegyverek [elektronikus dok.]. 1. Szö-veg és képek (Military katonai sorozat) Mûanyag tokban: 3990 Ft

Ki kicsoda a mitológiában. Anno.

ISBN: 963-375-226-4 fûzött: 700 Ft Király Gábor: Újbeszél. Orbán beszédeinek

margójára. [S.l.], Bolt Inf. Kft. ISBN: 963-204-357-X fûzött: 1380 Ft

Kiss András: Adatbázis-kezelés. MS ACCESS.APC-Stúdió. ISBN: 963-9135-50-X fûzött: 833 Ft

Kiszely Gábor: A meghallgatás avagy A pa-noptikum megszólal. Kairosz. ISBN: 963-9406-95-3 fûzött: 1200 Ft

Kôrösi Csoma Sándor: Buddha élete és taní-tásai. Filum. ISBN: 963-9351-19-9 kötött: 1950 Ft

Korsós Antal (ifj.): Jogászportrék. Helikon. ISBN: 963-208-801-8 fûzött: 1980 Ft

Kószó József: Házunk tája könyvestára. 4. Aszép lakás. ISBN: 963-9441-28-7 kötött: 4200 Ft

Kosztolányi Dezsô: Nero, a véres költô. Lazi K. ISBN: 963-9416-24-X kötött: 1400 Ft

Kosztolányi Dezsô: Nyelv és lélek. 3. bôv. ki-ad. változatlan utánny. Osiris. (Osiris klasszi-kusok) ISBN: 963-389-273-2 kötött: 3600 Ft

Kötelezô olvasmányok könyvtára [elektroni-kus dok.]. 2. Interaktív multimédia. (Repeta) Mûanyag tokban: 4990 Ft

Kovács Bertalan: Záhony. CEBA. (A XXI. szá-zad küszöbén) ISBN: 963-9089-93-1 kötött: 3333 Ft

Kovács Judit: Biológia: középiskola II. osztály[elektronikus dok.]. Szöveg és képek. Infor-mania Digitalmedia. Mûanyag tokban: 1990 Ft

Kozma László: Vetni kell! A haza és a ma-gyarság témája nemzeti ünnepeinken, is-kolai megemlékezéseinken. Korda. ISBN: 963-9332-64-X fûzött: 1000 Ft

Kozma Mária: A másik táj. Pallas-Akadémia. ISBN: 973-8079-77-2 kötött: 1333 Ft

Kuhlmann, Nicole: Napenergia-hasznosítás.Napkollektoros, napelemes berendezések.Cser K. (Csináld magad) ISBN: 963-9445-32-0 fûzött: 1698 Ft

Kuhn, Thomas S.: A tudományos forradalmakszerkezete. Osiris. (Osiris könyvtár. Filozófia) ISBN: 963-379-362-9 fûzött: 2180 Ft

Kunkel, Annette: Gyertyaöntés. Cser K. (Szí-nes ötletek 2002/55.) ISBN: 963-9445-35-5 fûzött: 598 Ft

LLajos György: Árnyék nélkül. Interart Stúdió.

(Fényképtár 19.) ISBN: 963-8035-96-X fûzött: 1200 Ft

Láng Miklós: A Pityó. Elbeszélések. Uránusz. ISBN: 963-9304-62-X fûzött: 1917 Ft

Langreuter, Jutta: Babette csuklik. Egmont-Hungary. ISBN: 963-627-762-1 kötött: 1499 Ft

Langreuter, Jutta: Bee! – mondja Babette. Eg-mont-Hungary. ISBN: 963-627-763-X kötött: 1499 Ft

Langreuter, Jutta: Nézd, itt a köldököm! Eg-mont-Hungary. ISBN: 963-627-764-8 kötött: 1499 Ft

Lang, Stephan: A vakondvadász. Regény.Pont. (Conflux) ISBN: 963-9312-55-X fûzött: 1380 Ft

Lansing, Alfred: A Déli-sark foglyai. ErnestShackleton legendás antarktiszi expedíciója.2. kiad., Park. (Veszélyes övezet) ISBN: 963-530-675-X kötött: 1000 Ft

Latin mondások. Lazi K. ISBN: 963-9416-17-7 kötött: 990 Ft

Leacock, Stephen: Novellák. Strucc Kvk. (Szépirodalom eredetiben: angol irodalom ere-

detiben magyarázatokkal) ISBN: 963-86-265-2-6 fûzött: 720 Ft

Legány András: Az állatrendszertan gyakorlatanyagának elsajátításához. oktatási segéd-anyag. [Nyíregyházi Fôisk.] fûzött: 1195 Ft

Lépések a tudáshoz ... [elektronikus dok.].Szöveges adatbázis [S.l.], [s.n.]. Mûanyag tokban: 4286 Ft

Lifton, Robert Jay: Náci orvosok. Az orvosieszközökkel történô emberölés és a fajirtáslélektana. Alexandra. ISBN: 963-367-335-6 kötött: 1980 Ft

Lindgren, Astrid: Háztetey Károly és Kisöcsi.Egmont-Hungary.ISBN: 963-627-754-0 kötött: 1399 Ft

London, Jack: Az óceán meséi. Sensus. ISBN: 963-9375-19-5 fûzött: 990 Ft

Loránd Ferenc: Értékek és generációk. LórándFerenc összegyûjtött írásai. Okker. ISBN: 963-9228-63-X fûzött: 2800 Ft

Lovas Ágnes, R.: Hoppá, baba született! Se-

gítség, vettek nekem egy emberkölyköt!Aranyhal. ISBN: 963-9394-90-4 fûzött: 599 Ft

Lovas István: D-209 és kora. Kairosz. ISBN: 963-9406-90-2 fûzött: 2300 Ft

Lowell, Elizabeth: Mozgó célpont. Gabo. ISBN: 963-9421-26-X fûzött: 1490 Ft

MMacDonald, Alan: Csokis csodák. Egmont-

Hungary. (Tudástár) ISBN: 963-627-753-2 fûzött: 798 Ft

Magyar Tibor – Dienes Zoltán: A sors gyerme-kei. Cherubion. (Osiris könyvek 95.) ISBN: 963-9346-70-5 fûzött: 998 Ft

Mallwitz, Joachim: A sarkvidékek. 4. átd. kiad.Tessloff és Babilon. (Mi micsoda 23.) ISBN: 963-9182-99-0 kötött: 1860 Ft

Máté Gabriella – Dobos Mariann, Gy.: PantaRhei. Gabó K. ISBN: 963-204-030-9 fûzött: 2800 Ft

Matematika a mûszaki fôiskolák számára. 3.Analízis. 14. kiad. ISBN: 963-19-3491-8 fûzött: 2405 Ft

Matematikai kézikönyv. [egyetemi tankönyv].8. jav., átd. kiad., Typotex.ISBN: 963-9326-53-4 kötött: 8800 Ft

Matt, Robyn: Díszítés merített és rostpapírral.Cser K. (Színes ötletek 2002/54.) ISBN: 963-9445-37-1 fûzött: 598 Ft

Meglátomás. Képzés és közérzet az ezredfor-duló erdélyi katolikus egyházában. [S.l.], Ro-mániai M. Pax Romana/ Státus. ISBN: 973-8311-21-7 fûzött: 1333 Ft

Metzmacher, Barbara: Kréta. Kultúra, vallás,történelem. M. Kvklub. ISBN: 963-547-630-2 kötött: 3900 Ft

Mezei András: A csodatevô. CET Belvárosi Kvk. ISBN: 963-9114-46-4 fûzött: 1490 Ft

Mikor igazolt egy hit? Ismeretelméleti szöveg-gyûjtemény. Osiris: Láthatatlan Kollégium.(Szemeszter: Az Osiris Kiadó és a Láthatat-lan Kollégium egyetemi tankönyv sorozata) ISBN: 963-389-043-8 kötött: 2180 Ft

Mikrobiológiai gyakorlatok. Bessenyei. ISBN: 963-8385-15-8 fûzött: 1417 Ft

Minden napra egy mese. 14. kiad., Móra. ISBN: 963-11-7730-0 kötött: 2690 Ft

Mitton, Jacqueline – Mitton, Simon: Csillagá-szat. 2. kiad., Scolar. (Scolar kalauz gyere-keknek) ISBN: 963-9193-69-0 kötött: 3300 Ft

Mize, Jackie: Gyermekszületés természetfe-letti módon. Isten ígéreteinek megtapaszta-lása a fogamzásra és a szülésre vonatkozó-an. Adonai K. ISBN: 963-4409-56-3 fûzött: 880 Ft

Mohás Lívia: Mit tudsz önmagadról? 3. kiad.M. Kvklub.ISBN: 963-547-710-4 kötött: 1890 Ft

Moldova György: Úszóverseny üres meden-cében. Aforizmák. Urbis. ISBN: 963-9291-31-5 kötött: 2000 Ft

Montágh Imre: Tiszta beszéd. Holnap. ISBN: 963-346-308-4 kötött: 1600 Ft

Moód János: Kristályhágóján a vágynak. Válo-gatott versek. Uránusz. ISBN: 963-9304-61-1 fûzött: 917 Ft

Móricz Zsigmond: Árvácska. Akkord: Talen-tum. (Talentum diákkönyvtár) ISBN: 963-645-101-X fûzött: 498 Ft

Móricz Zsigmond: Erdély. Osiris. (Osirisklasszikusok) ISBN: 963-389-279-1 kötött: 4980 Ft

Mozgásszervi bajokra természetgyógyászgyógymódok. Csontritkulás, izületi fájdalom,köszvény, reumás panaszok. Jószöveg Mû-hely. (Családi zsebkönyvtár) ISBN: 963-9134-69-4 fûzött: 1250 Ft

Munkafüzet a Windows tanulásához. APC-Stúdió. (Bagoly-sorozat Számítástechnika) ISBN: 963-9135-59-3 fûzött: 667 Ft

Murdoch, David: Észak-amerikai indiánok. 3.kiad. Park. (Szemtanú 25.) ISBN: 963-530-671-7 kötött: 2500 Ft

Mûvészeti kislexikon. Fiesta: Saxum. (A tudáskönyvtára) ISBN: 963-8133-78-3 963-9084-28-X kötött: 1490 Ft

NNégy évszak. [Mai költôk versei évszakokról,

ünnepekrôl]. Magánkiad. (Baldoni zseb-könyvtár 14.) fûzött: 833 Ft

Neidenbach Ákos: Hegymászó balesetek.Kornétás. ISBN: 963-9353-13-2 fûzött: 2000 Ft

Nemere István: Canaris, a hírszerzô. Változat-

lan utánny., Könyvmíves Kvk. (Bestseller so-rozat) ISBN: 963-9262-95-1 kötött: 850 Ft

Nemere István: Himmler, a tömeggyilkos. Vál-tozatlan utánny., Könyvmíves Kvk. (Bestsel-ler sorozat) ISBN: 963-9262-96-X kötött: 850 Ft

Nemere István: Martin Bormann második éle-te. Változatlan utánny., Könyvmíves Kvk.(Bestseller sorozat) ISBN: 963-6262-94-3 kötött: 850 Ft

Nemes Ödön: Életünk alapjai Istenben. 1. köt. ISBN: 963-9332-60-7 kötött: 3300 Ft a 2. kötettel együtt

Nemes Ödön: Életünk árnyoldalai Isten szere-tetének fényében. 2. köt. ISBN: 963-9332-61-5 kötött: 3300 Ft az 1. kötettel együtt

Németh András: A magyar neveléstudományfejlôdéstörténete. Nemzetközi tudományfej-lôdési és recepciós hatások, egyetemi tudo-mánnyá válás, középiskolai tanárképzés.Osiris. (Neveléstudomány-történeti tanulmá-nyok 4.) ISBN: 963-389-334-8 fûzött: 2490 Ft

Nováky Rita – Rákócziné Krämer Ágnes: Kis-mamák nagy szótára. Aranyhal. ISBN: 963-9394-81-5 kötött: 1290 Ft

NyNyomárkay István: Anyanyelvi ébredés és ha-

gyomány nálunk és szomszédainknál. Luci-dus. (Kisebbségkutatás könyvek) ISBN: 963-9465-02-X fûzött: 2300 Ft

Nyugdíjasklubok mûsorkönyve. [Vidám ver-sek, tréfák, jelenetek]. Magánkiad. fûzött: 833 Ft

OObádovics J. Gyula: Matematika. Középisko-

lai tanulók, fôiskolai- és egyetemi hallgatók,valamint mûszaki- és gazdasági szakembe-rek számára, gyakorlati alkalmazásokkal. 17.kiad., Scolar. ISBN: 963-9193-70-4 kötött: 3450 Ft

O'Flanagan, Sheila: Megint egyedül? [Szingli-regény]. M. Kvklub. ISBN: 963-547-725-2 kötött: 2390 Ft

Orbán Balázs: Háromszék. Charta. ISBN: 963-99152-3-X fûzött: 2333 Ft

Orbán Balázs: Kiegészítések a Székelyföld le-írásához. 1. Háromszék. Charta. ISBN: 963-99152-3-X fûzött: 1667 Ft

Overschmidt, Heinz: Sporthajózás. A vitorlásés motoros kishajóvezetés elmélete és gya-korlata. 2. kiad. Tudex: Ecovit. ISBN: 963-8002-31-X fûzött: 3950 Ft

ÖÖrdögh Ottó – Kertész N. László: Tisztelet

Ezópusnak. 99 állati mese. Móra.ISBN: 963-11-7722-X fûzött: 1490 Ft

Összehasonlító anatómiai praktikum. [felsô-oktatási tankönyv]. 1., 4. kiad.. ISBN: 963-19-3443-8 kötött: 5311 Ft

PPap Miklós: Borízû történetek. Oskar.

ISBN: 963-8122-47-1 fûzött: 876 Ft Pappné Tarányi Zita: Kaktuszok és pozsgások

ápolása. Kheiron '97. ISBN: 963-9246-34-4 fûzött: 575 Ft

Parker, Steve: Dinoszauruszok. Lilliput. (100:100 állomás – 100 kaland) ISBN: 963-9166-32-4 kötött: 1490 Ft

Parks, Adele: Férjek és szeretôk. Ulpius-ház.(Szex, pasik... kavarás) ISBN: 963-9348-92-9 fûzött: 1780 Ft

Pataki Éva: Még egy nô. Regény. Athenaeum2000. ISBN: 963-9471-12-7 kötött: 1790 Ft

Patay László, 1932–2002. Szaktudás K. ISBN: 963-9422-38-X kötött: 9333 Ft

Pedagógiai szociálpszichológia. Fôiskolaijegyzet. Élmény '94 BT. (Pszichológia a pe-dagógusképzésben 2.) ISBN: 963-85333-4-X fûzött: 2500 Ft

Pelle Zsuzsanna: Yes: angol távoktatási nyelv-könyv haladóknak. Viva Média. ISBN: 963-7619-47-X fûzött: 2650 Ft

Pelle Zsuzsanna: Yes: angol távoktatási nyelv-könyv kezdôknek. Viva Média. ISBN: 963-7619-25-9 fûzött: 2650 Ft

Penser poétique. Études et traductions littéra-ires de la poésie francaise moderne et con-temporaine. Argumentum: Eötvös J. Collegi-um. (Eötvös mûhely) ISBN: 963-446-218-9 fûzött: 950 Ft

Pénzügyi jog. Osiris. (Osiris tankönyvek)

33w w w. k o n y v 7 . h u

34 w w w. k o n y v 7 . h u

ISBN: 963-389-132-9 kötött: 2980 Ft Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. 1. [Hason-

más kiad.] ISBN: 963-00-9569-6 kötött: 16900 Ft

Politika és társadalom. tanulmányok. MTAPol. Tud. Int. ISBN: 963-9218-61-8 fûzött: 2500 Ft

Poskitt, Kjartan: Agyatlan algebra. Változatlanutánny., Egmont-Hungary. (Tudástár) ISBN: 963-627-525-4 fûzött: 798 Ft

Poskitt, Kjartan: Irány az ûr! Egmont-Hungary.(Tudástár) ISBN: 963-627-469-X fûzött: 798 Ft

Prugberger Tamás: Érdek és érdekegyeztetésa jogban. Bíbor K. fûzött: 1500 Ft

Pullman, Philip: A tökéletes óramû avagy Min-den(ki) mûködésre kész. Passage. ISBN: 963-228-288-4 fûzött: 890 Ft

Pullman, Philip: A tûzijáték gyermeke avagy Ahárom ajándék. Passage. ISBN: 963-228-348-1 fûzött: 890 Ft

Puskás Attila Sándor: Planet X. Apokalipszisholnap? N-Press K. ISBN: 963-202-813-9 fûzött: 890 Ft

Putney, Mary Jo: A selyemfátyol. GeneralPress. (Romantikus regények) ISBN: 963-9282-84-7 kötött: 1300 Ft

RRadnik, Miro: A világmindenség. Alexandra.

ISBN: 963-368-310-6 kötött: 1499 Ft Radosza Sándor: A fészek melege, avagy

Aput kérünk Karácsonyra. Magyar a Magya-rért Alapítvány. (Kapu könyvek) ISBN: 963-202-439-7 fûzött: 1000 Ft

Rákóczi Ferenc – Drahos Ágnes – AmbrózyPál: Magyarország gyógyhelyeinek éghajla-ta. Oskar. ISBN: 963-8122-48-X fûzött: 1456 Ft

Rakos Miklós: A magyar hegedûjáték az euró-pai zenekultúrában. Fejezetek a magyar he-gedûjáték történetébôl. Hungarovox. ISBN: 963-9292-50-8 fûzött: 1200 Ft

Régiségkalauz gyûjtôknek. Alexandra. ISBN: 963-368-228-2 kötött: 9990 Ft

Rostand, Edmond: Cyrano de Bergerac. Ak-kord. (Talentum diákkönyvtár) ISBN: 963-9429-10-4 fûzött: 598 Ft

Roth, Peter: Koktélvilág. K.u.K. K. ISBN: 963-9384-31-3 kötött: 1400 Ft

SSainsbury, Richard Mark: Paradoxonok. Typo-

tex. ISBN: 963-9326-52-6 fûzött: 2400 Ft

Salembier, Philippe – Védére d'Auria, Pasca-le: Képes állatkönyvem. Hemma. ISBN: 2-8006-5879-7 kötött: 1780 Ft

Salve, scriptor! Tanulmányok, esszék SzabóMagdáról. Griffes Graf. Stúdió. ISBN: 963-204-191-4 kötött: 1200 Ft

Sandford, John: Gyilkos képek. JLX. ISBN: 963-305-170-3 fûzött: 1690 Ft

Saraswati, Sunyata – Avinasha, Bodhi: A Ló-tusz ékköve. A magasabb tudatállapot tantri-kus útja: teljes és rendszeres tantra-kriyajóga tanfolyam. [S.l.], Astraker Bt. ISBN: 963-202-946-1 fûzött: 2480 Ft

Sárközi Sándor: Monok. Kossuth Lajos szülô-helye. Bíbor K. ISBN: 963-9466-05-0 fûzött: 1000 Ft

Sauvageot, Aurélien: Francia – magyar kézi-szótár. Regiszteres kiad., Könyvmíves Kvk. ISBN: 963-9262-43-9 kötött: 2500 Ft

Sauvageot, Aurélien: Magyar – francia kézi-szótár. Regiszteres kiad., Könyvmíves Kvk. ISBN: 963-9262-44-7 kötött: 2500 Ft

Scarry, Richard: Sürgés-forgás Tesz-vesz Vá-rosban. Átd. kiad. , Lilliput.ISBN: 963-9166-33-2 kötött: 1790 Ft

Schmitt Pál: A csapatember. Válasz. ISBN: 963-9461-05-9 kötött: 1800 Ft

Sebestyén György: Légy az információs társa-dalom polgára! ELTE Eötvös K. ISBN: 963-463-559-8 kötött: 7438 Ft

Secesija u Subotici. Knjiçevna zajednica/ Kijárat. ISBN: 86-83865-01-0 963-9136-79-4 kötött: 3500 Ft

Segítségnyújtás a végeken. Haldokló betegekés hozzátartozóik pszichés, szociális és spi-rituális támogatása. M. Hospice-PalliatívEgyes. ISBN: 963-00-9966-7 fûzött: 3500 Ft

Shakespeare, William: Romeo és Júlia. Ak-kord. (Talentum diákkönyvtár) ISBN: 963-645-057-9 fûzött: 398 Ft

Shakespeare, William: Szentivánéji álom. Ak-kord: Talentum. (Talentum diákkönyvtár)

ISBN: 963-645-052-8 fûzött: 398 Ft Shreve, Anita: A víz súlya. Gabo.

ISBN: 963-9421-47-2 fûzött: 1490 Ft Sima, Frantisek – Chrenková, Edita – Kazimí-

rová, Mária: Magyar – szlovák zsebszótár. 3.átd. kiad., Slovenské Pedagogické Naklada-te stvo. ISBN: 80-08-03320-7 kötött: 2490 Ft

Simon Attila: Az örök feladat. Antik tanulmá-nyok. Csokonai K. (Alföld könyvek 11.) ISBN: 963-260-170-X fûzött: 980 Ft

Simon Endre: Simon Endre. Pallas-Akadémia.(Mûterem) ISBN: 973-8079-69-1 fûzött: 2167 Ft

Simon Tibor: A magyarországi edényes flórahatározója. Harasztok, virágos növények:[felsôoktatási tankönyv]. 5. kiad., Nemz.Tankvk. ISBN: 963-19-3482-9 kötött: 5600 Ft

Somerville, Neil: Kínai horoszkóp. 2003 – mittartogat számunkra a Kecske éve? Édesvíz.(Titkos tanok) ISBN: 963-528-610-4 fûzött: 1990 Ft

Stackpole, Michael A.: A klánok alkonya. 2.Kényszerszövetség. (Battletech) ISBN: 963-9399-24-8 fûzött: 1398 Ft

Steven, Andrew: Emberek. CET BelvárosiKvk. ISBN: 963-9114-64-2 fûzött: 1100 Ft

Stockley, Corinne – Oxlade, Chris – Wert-heim, Jane: Fizika képes szótár. Novum. ISBN: 963-9334-26-X fûzött: 2490 Ft

Suzuki Shunryu: A zen szellem, a kezdô szel-lem. Filosz. ISBN: 963-202-937-2 fûzött: 1850 Ft

Symes, Robert F. – Harding, R. R.: Kristályokés drágakövek. 2. kiad., Park. (Szemtanú22.) ISBN: 963-530-669-5 kötött: 2500 Ft

SzSzabó Attila Henrik: Idézetek könyve. Több

mint ezer idézet híres emberektôl. Változat-lan utánny. Könyvmíves Kvk. ISBN: 963-9262-86-2 kötött: 1690 Ft

Szabó Illés: Telitalálat. Regény. Ulpius-ház. ISBN: 963-9348-96-1 fûzött: 1480 Ft

Szabó István: Bevezetés a szociálpszichológi-ába. 9. kiad., Nemz. Tankvk. ISBN: 963-19-3489-6 fûzött: 1200 Ft

Szabó Judit, G.: A macskát visszafelé simo-gatják. 4. kiad., Móra. (Móra X könyvek) ISBN: 963-11-7720-3 kötött: 1390 Ft

Szabó László: Corel Ventura 8.: Ventura encik-lopédia. 1. köt., Alexandra. ISBN: 963-368-263-0 fûzött:

Szabó László: Corel Ventura 8.: Ventura encik-lopédia. 2. köt., Alexandra. ISBN: 963-368-264-9 fûzött:

Szabó László, E.: A nyitott jövô problémája.Véletlen, kauzalitás és determinizmus a fizi-kában. Typotex. ISBN: 963-9326-55-0 fûzött: 2800 Ft

Szabó Magda: Álarcosbál. Európa. ISBN: 963-07-7117-9 kötött: 1500 Ft

Szabó Magda: Für Elise. Regény. Európa. ISBN: 963-07-6820-8 kötött: 1800 Ft

Szabó Miklós: Jogi alapfogalmak. MiskolciEgyetem. Jogelméleti és JogszociológiaTanszék. (Prudentia iuris 18.) ISBN: 963-9466-03-4 fûzött: 1380 Ft

Szabó Miklós: Kommunikáció általában és ajogban. Bíbor K. (Prudentia iuris 19.) ISBN: 963-9466-04-2 fûzött: 1160 Ft

Számítástechnikai szótár. Angol – magyar.Kossuth. ISBN: 963-09-4102-3 fûzött: 990 Ft

Szárnyak és hullámok. Bába. fûzött: 970 Ft

Széchenyi és Erdély. Tanulmányok. RomániaiMagyar Közgazdász Társaság. ISBN: 973-0-027-88-9 fûzött: 1900 Ft

Széchenyi Zsigmond: Nahar. Indiai útinapló.M. Kvklub. ISBN: 963-547-721-X kötött: 2990 Ft

Szegény Yorick. Kormos István emlékezete.Nap. (Emlékezet) ISBN: 963-9402-12-5 kötött: 2200 Ft

Szeghalmyné Ócsai Marianna – SzeghalmySzilvia: Gyöngy-világ: gyöngyszövés. Lazi K. ISBN: 963-9227-71-4 fûzött: 390 Ft

Székács Barbara: Színpötty, avagy Au pairvoltam Angliában. [Librotrade]. fûzött: 990 Ft

Szepes Mária: Pöttyös Panni 2. Rôzse nénikunyhója. ISBN: 963-528-606-6 kötött: 1690 Ft

"Szeretetre születtem". A legszebb gondola-tok a szeretetrôl. Kassák.

ISBN: 963-9100-74-9 kötött: 890 Ft Szilágyi István: Kô hull apadó kútba. 5. kiad.

Magvetô.ISBN: 963-14-2231-3 kötött: 2490 Ft

Szilágyi Vilmos: Szexuális életünk dilemmái.Sorskérdések és vallomások a szexuálp-szichológus mûhelyébôl. Hungarovox. ISBN: 963-9292-49-4 fûzött: 1600 Ft

Szilárdságtan. 2. jav. és bôv. kiad., Nemz.Tankvk. (Mechanika mérnököknek) ISBN: 963-19-3457-8 kötött: 4480 Ft

Szirtes János: Gén-belövés, az ember újra-te-remtése. Ma: regény, holnap: valóság. Szer-zô. ISBN: 963-440-856-7 fûzött: 3333 Ft

Szita Szabolcs: A Gestapo Magyarországon. Aterror és a rablás történetébôl. Korona. ISBN: 963-9376-56-6 kötött: 2990 Ft

Szobolevszki Sándor: Kiegészítô kronológia,1995-2001. Rejtjel. (Rejtjel politológiai köny-vek 2.) fûzött: 1100 Ft

Szônyi György Endre: Bédekker. Lengyel tör-ténet: Portugália. Lazi K.: JATEPress. ISBN: 963-941-628-2 fûzött: 1200 Ft

TTakács Tibor: A modern állam és jog történeti

alapjai. Bíbor K. (Assistentia iuris 1.) ISBN: 963-9466 fûzött: 940 Ft

Tankok, páncélosok [elektronikus dok.]. Inter-aktív multimédia Budapest, Informania Digi-talmedia. (Military katonai sorozat) Mûanyag tokban: 3990 Ft

Tanulmányok a 19–20. századi magyar társa-dalom- és politikatörténetbôl. Argumentum:Eötvös J. Collegium. (Eötvös mûhely) ISBN: 963-446-216-2 fûzött: 950 Ft

Társadalmi önismeret és nemzeti önazonos-ság Közép-Európában. Teleki L. Alapítvány. ISBN: 963-86291-4-2 kötött: 2240 Ft

Terrorizmus [elektronikus dok.]. Interaktívmultimédia Budapest, Informania Digitalme-dia. (Military katonai sorozat) Mûanyag tokban: 3990 Ft

Tersánszky J. Jenô: Misi Mókus kalandjai. Hol-nap. ISBN: 963-346-375-0 kötött: 1500 Ft

Test, lélek, természet. Tanulmányok a népi or-voslás emlékeibôl: köszöntô kötet GrynaeusTamás 70. születésnapjára. SzTE NéprajziTanszék. (Szegedi vallási néprajzi könyvtár9.) ISBN: 963-482-560-5 fûzött: 2300 Ft

Tibballs, Geoff: Minden idôk legjobb játékai.Több mint 500 játék: veszélytelenek és szé-gyentelenek egyaránt. Alexandra. ISBN: 963-368-147-2 fûzött: 1499 Ft

Tolkien, John Ronald Reuel: Bombadil Toma.Szukits. ISBN: 963-9441-32-5 kötött: 1390 Ft

Too, Lillian: Feng Shui: teljes képes útmutató.Édesvíz. ISBN: 963-528-249-4 kötött: 5990 Ft

Torockói népmûvészet. Kriterion. ISBN: 973-26-0687-8 kötött: 3500 Ft

Trianon és a Szabadkômûvesség. Dokumen-tumok, tanulmányok. S.G.B. (Szabadkômû-ves füzetek 1.) ISBN: 963-202-378-1 fûzött: 750 Ft

Turai Hedvig: Margit Anna. Szemimpex. ISBN: 963-9225-06-1 kötött: 4950 Ft

Turákné Mahó Teréz: Barátom a számítógép:1. osztály. APC-Stúdió. ISBN: 963-9135-18-6 fûzött: 917 Ft

Turákné Mahó Teréz: Barátom a számítógép:2. osztály. APC-Stúdió. ISBN: 963-9135-19-4 fûzött: 917 Ft

Turákné Mahó Teréz: Barátom a számítógép:3. osztály. APC-Stúdió. ISBN: 963-9135-58-5 fûzött: 1083 Ft

Tüskés Gábor – Knapp Éva: Az egyházi iroda-lom mûfajai a XVII–XVIII. században. Tanul-mányok. Argumentum. (Irodalomtörténeti fü-zetek 151.) ISBN: 963-446-215-4 fûzött: 1400 Ft

Twain, Mark: Koldus és királyfi. Holnap. ISBN: 963-346-266-5 kötött: 1500 Ft

Tyldesley, Joyce A.: Amon lánya. Hatsepszut,a "fáraó". Gold Book. ISBN: 963-9437-15-8 kötött: 1980 Ft

UUrbán Miklósné: A Hattyúház története. Petôfi

S. Vár. Kvt. fûzött: 350 Ft

Urbán Miklósné: Ereklyés Országzászló Kis-kunfélegyházán. Petôfi S. Vár. Kvt.: Kiskun-

félegyháza. Önkormányzat. ISBN: 963-00-7277-7 fûzött: 500 Ft

Utak és útvesztôk a kisüzemi agrárgazda-ságban, 1990–1999. MTA Néprajzi Kutint.:MTA Társkut. Közp. (Rendszerváltás Ma-gyarországon: Mûhelytanulmányok) ISBN: 963-508-373-4 fûzött: 800 Ft

ÜÜdvözlet Kôbányáról! Régi kôbányai képesla-

pok. Vexillum K. ISBN: 963-00-8863-0 kötött: 4200 Ft

VVágó Zsuzsanna: Mosolygó történelem. 2.,

bôv. kiad., Kassák. ISBN: 963-9100-75-7 kötött: 890 Ft

Vanek, Karel: Svejk az orosz fronton. Lazi K. ISBN: 963-9416-22-3 kötött: 1500 Ft

Vanoyeke, Violaine: A fáraónô. 3. Örökkévalóutazás. ISBN: 963-9437-26-3 kötött: 1598 Ft

Varázslatos foltok: foltvarrás. 3. Fókuszban agyerekszoba. ISBN: 963-9416-19-3 fûzött: 390 Ft

Varga Anni: "Túlélôcsomag" válás (elválás)utánra és egy sikeresebb "Házassági Ta-nácsadó". Szerzô. ISBN: 963-440-748-X fûzött: 1200 Ft

Varga Katalin: Madzag és cimborái. 3. kiad.Santos. ISBN: 963-9244-43-0 kötött: 1083 Ft

Vázsonyi Bálint: Dohnányi Ernô. 2. átd. kiad.,Nap. (Álarcok) ISBN: 963-9402-22-2 fûzött: 2200 Ft

Vázsonyi Bálint: Dohnányi Ernô. 2. átd. kiad.,Nap. (Álarcok) ISBN: 963-9402-24-9 bársony: 4500 Ft

Védére d'Auria, Pascale: Tyúkanyó szeren-cséje. Canissa. (Mesél a tanya) ISBN: 963-937-911-5 kötött: 850 Ft

Vegetáriánus konyha. Több mint 350 vitamin-dús étel. Reader's Digest K. ISBN: 963-8475-67-6 kötött: 5990 Ft

Vidal, Gore: A Smithson pincéi. Lazi K. ISBN: 963-9416-18-5 kötött: 1890 Ft

Vigh József: Kriminológiai alapismeretek. 5. ki-ad., Nemz. Tankvk.ISBN: 963-19-3509-4 fûzött: 1624 Ft

Vojnits András: Ausztrália – Óceánia. Új-Gui-neától a Hawaii-szigetekig. Kossuth. (Konti-nensrôl kontinensre) ISBN: 963-09-4375-1 kötött: 6900 Ft

Vörösmarty Mihály: Vörösmarty Mihály összeskölteményei. Osiris. (Osiris klasszikusok) ISBN: 963-389-275-9 kötött: 4200 Ft

WWalker, Jane: Lovagkor. Lilliput. (100: 100 állo-

más – 100 kaland) ISBN: 963-9166-31-6 kötött: 1490 Ft

Wannen, Andreas: Jungi Tarot. Hermit. ISBN: 963-9231-31-2 fûzött: 1300 Ft

Ward, Brian: Járványok. Park. (Szemtanú 51.) ISBN: 963-530-624-5 kötött: 2500 Ft

Weinhold, Angela: Közlekedj okosan! Scolar.(Mit? Miért? Hogyan?: szakkönyvsorozatóvodások számára) ISBN: 963-9193-67-4 kötött: 2950 Ft

Weiss János: Metafizika és esztétika. Tanul-mányok Adorno hagyatékáról. Áron. ISBN: 963-9210-20-X fûzött: 2240 Ft

ZZalán Tibor: HI-SZEN, a guruló madár. Móra.

(Az én könyvtáram) ISBN: 963-11-7724-6 kötött: 1250 Ft

Zenei kislexikon. Fiesta: Saxum. (A tudáskönyvtára) ISBN: 963-9258-13-X 963-9308-07-2 kötött: 1490 Ft

Znamierowski, Alfred: Zászlóenciklopédia.Nemzetek, országok és népek zászlóinak éslobogóinak legteljesebb kézikönyve. Athena-eum 2000. ISBN: 963-9261-87-4 kötött: 6980 Ft

Zraly, Kevin: Borkurzus. Útmutató borkedve-lôknek. Alexandra. ISBN: 963-368-115-4 kötött: 5990 Ft

Az összeállítás a Könyvtárellátó KözhasznúTársaság információs rendszere alapján ké-szült. A felsorolt könyveket a Könyvtárellátómár felajánlotta megvásárlásra a könyvtárak-nak, ill. megrendelhetôk a társaság homelapján (www.kello.hu).

CICERÓ KÖNYVSTÚDIÓ Kft.1133 Budapest, Pozsonyi út 61. I/3.

Telefon/fax: 239-0180cicero@axelero.hu

Anne Fine:Mi a gubanc, Gülüszemû?(Tök jó könyvek)A tizenkét éves Kitty a Világ Legna-gyobb Szakértôje az új apukák terén.George-nak, a mama új barátjának,vagy ahogy ô nevezi, a Gülüszemû-nek igencsak megnehezítette a csa-ládba való beilleszkedését.A regény érzékenyen és jó humorralmutatja be, milyen nehéz elfogadni azúj családi felállást.Anne Fine e regényével elnyerte aGuardian Children’s Fiction Award-ját(Gyermekkönyv-díj) és a CarnegieMedalt.192 old., kartonált,1590 Ft

Rosie Rushton: Jessica(Tök jó könyvek)Jessica az Isten háta mögött él Walesközepén, egy alig húsz házból álló fa-luban. Legközelebbi barátnôje is mér-földekre lakik tôle, és minden szabadidejében a farmjukkal küszködô szüle-inek kell segítenie. De végre történikvalami: Jessica Bécsbe utazik az is-kola kórusával, megismerkedik Mark-kal, és izgalmasnál izgalmasabb él-ményekben lesz része. De közbeszólegy váratlan tragédia...152 old., kartonált,1590 Ft

A CSALÁD KÖNYVESPOLCÁRAa Móra Kiadó kínálatából

Jean de BrunhoffBabar és a Télapó48 oldal, kötve, fordította BálintÁgnes, a szerzô színes illusztrációivalBabar királyt és Elefánt Országlakóit bizonyára mindenkiismeri, akár a televízióképernyôjérôl, akár Bálint Ágnesörökbecsû fordításai révén. Jeande Brunhoff népszerû fôhôseezúttal egy távoli város felku-tatására indul, hogy vendégségbehívja a Télapót… A mese teljesszöveggel és az eredeti illusztrá-ciókkal jelenik meg.1980 Ft

Fekete IstvánVuk(Móra Aranykönyvek)112 oldal, kötve, Szalma Editszínes illusztrációivalA történetet, amelyet rajz-filmként szinte mindenki ismer,ezúttal gazdag színes illusztrá-cióval adjuk közre.1890 Ft

Kiss OttóCsillagszedô Márió64 oldal, kötve, Paulovkin BoglárkaillusztrációivalA Csillagszedô Márió versei egyóvodáskorú kislány hangján szól-nak. Ahogyan ô látja a világot, acsaládját, a szomszéd kisfiúhozfûzôdô viszonyát, úgy látjuk mi is.A néha csupán szösszenetnyi gon-dolatokat a költô egycsaládtörténet füzérébe fonja.990 Ft

Unni DrouggeKell a férfi?!(Nôk & ôk)152 oldal, kartonált,fordította Harrach ÁgnesRemek szatíra a nôk hímnemûekkelkapcsolatos örökös elégedetlenségérôl.A könyv párbeszéd formában jelenítimeg két fiatalabb középkorú hölgyeszmecseréjét. E-mail üzenetek, tele-fonbeszélgetések, levelek sokaságábancserélik ki gondolataikat olyan maróés cinikus gúnnyal, hogy hozzáképest a Bridget Jones naplója egygyereklány írásának tûnhet.1490 Ft

w w w . m o r a k i a d o . h uHáttér Kiadó 1134 Bp., Váci út 19. 11–12 épület

Levélcím: 1525 Bp., Pf. 97.Telefon/fax: 320-8230, 329-7293. Üzenetrögzítô: 221-6239

E-mail: hatterkiado@matavnet.hu

J. Viorst:Szükséges veszteségeink

kb. 2000 Ft

C. W. Ceram:A régészet regénye

2700 Ft

Van Goghválogatott levelei

1300 Ft

Kaesz Gyula:Ismerjük meg a bútorstílusokat

1998 Ft

A HÁTTÉR Kiadó ajánl ja